FÜGGELÉK
Munka a virtuális gépekkel A fejezet tartalma: Alapozás a virtualizáció megismeréséhez ....................................................... 392 A Virtual PC 2007 és a virtuális gép telepítése .............................................. 392 A virtuális gépek elindítása ............................................................................. 393 A virtuális gépek beállításai ............................................................................ 394 Belépés és az első tennivaló ............................................................................. 395 Javaslat a demókörnyezet beállítására ........................................................... 396 A gépek leállítása.............................................................................................. 397 E könyv olvasóiban bizonyosan felmerül majd a fejezetek és a DVD-n található kisebb-nagyobb demók és előadások (screencastok) megtekintése után a különböző technológiák, eszközök és szolgáltatások kipróbálásának igénye. Mivel mi – azaz a könyv szerzői és a Microsoft „Informatika Tisztán” csapata – valóban meg vagyunk erről győződve ennek szükségességéről, szeretnénk ebben a tapasztalatszerzésben a lehető legtöbbet segíteni a kedves Olvasónak. Véleményünk szerint a legegyszerűbb módszer a gyakorlati ismeretszerzésre a virtuális gépek használata, hiszen ekkor – a megfelelő hardver birtokában – kényelmesen és biztonságosan, akár a saját otthoni gépünkön is képesek leszünk letesztelni, hogy mit tud a Vista, hogyan építünk tartományt, hogyan működik a WSUS, és még sorolhatnánk a jobbnál jobb példákat. Ezért aztán a könyvet kísérő DVD-n elhelyeztünk két, még teljesen érintetlen, tömörített virtuális gépet, magát a virtualizáló alkalmazást, és a gördülékeny teszteléshez szükséges további komponenseket. Ezzel az útmutatóval pedig a virtuális gépek területen teljesen járatlan Olvasónak szeretnénk egyfajta támaszt adni, illetve javaslatokat teszünk a demókörnyezet konkrét kialakítására is.
Munka a virtuális gépekkel
Alapozás a virtualizáció megismeréséhez Egy-egy virtuális számítógép általában két állományból áll: az egyik egy .vhd fájl (ami gyakorlatilag a virtuális gép merevlemeze), a másik pedig egy .vmc fájl, amely pedig a virtuális gép beállításait tartalmazza. A Microsoft a Run IT on a Virtual Hard Disk jelszóval fenntart egy ún. VHD-könyvtárat, ahonnan bárki (regisztráció után) letöltheti az előretelepített, „konzerv” virtuális gépeket. Ezek közül kettőt helyeztünk el tehát a DVD-n, egy angol nyelvű Vista Enterprise, illetve egy szintén angol nyelvű Windows Server 2003 Enterprise R2 változatot. A virtuális környezet használatához tehát egyrészt a speciális állományokat kell merevlemezre másolni, valamint fel kell telepíteni egy olyan virtualizációt megvalósító szoftvert, amely képes lesz dolgozni ezekkel a fájlokkal. Ezek a szoftverek jelenleg a következők: Microsoft Virtual PC 2007, Microsoft Virtual Server 2005 R2 SP1 és a System Center Virtual Machine Manager. Otthoni környezetben, vagy egy szimpla munkaállomáson elsősorban az első szoftvert ajánljuk – és ebben az ismertetőben is csak ezzel foglalkozunk részletesen (az egyébként is ingyenesen letölthető Virtual PC 2007 telepítője DVD-n, a Telepitocsomagok\VPC2007 nevű mappában található). A haladóknak, az összetettebb környezetre vágyóknak illetve a sok gépet futtatóknak viszont valószínűleg a Virtual Server fog jobban beválni. Természetesen, a friss és igazán professzionális, elsősorban a nagyvállalati környezetet megcélzó eszköz, a System Center Virtual Machine Manager „alatt” is működnek ezek a virtuális gépek, de ez már tényleg „ágyúval a verébre” módszer lenne a mi esetünkben.
!
Az említett haladó virtualizációs eszközökről további információt találhatunk a http:// www.microsoft.com/virtualization weboldalon (a VPC 2007-et is innen tölthetjük le), a konzerv virtuális gépek pedig (sok más termék .vhd-ja mellett) letölthetőek http://www.microsoft.com/vhd oldalról.
A Virtual PC 2007 és a virtuális gép telepítése 1. Indítsuk el a Virtual PC 2007 telepítőjét (setup.exe) a DVD-ről! A telepítés teljesen értelemszerű.
392
A virtuális gépek elindítása
2. Futtassuk a DVD Gepek\VistaEnt mappájában lévő Vista.part01.exe állományt! Válasszunk ki egy célmappát a merevlemezünkön, majd tömörítsük ki a virtuális gép háttértárát (.vhd) és konfigurációs állományát (.vmc) és az egyéb információs fájlokat. 3. Tegyük meg ugyanezt a Windows Server 2003 R2 esetén is (Gepek\ W2K3R2 mappa > WIN2K3R2EE.part1.exe). Legyünk türelmesek, a kicsomagolás eltart egy ideig. A két virtuális gép háttértár igénye viszonylag nagy, összesen kb. 7,3 GB. Fontos tudnivaló az is, hogy mindkét gép az első indítás után maximum 30 napig működik csak. Tehát bármikor indíthatjuk a DVD-ről (pontosabban 2008. június 30-ig), de ha már megy, maximum 30 napig használható. Annak, hogy újra kicsomagoljuk és elindítsunk egy 30 napos periódust, semmi akadálya nincs.
A virtuális gépek elindítása
393
!
Munka a virtuális gépekkel
A virtuális környezet elindításához elegendő a virtuális gép telepítésekor megadott célkönyvtárban duplán kattintani (futtatni) az ott található .vmc fájlra, de – az első indítás előtt, a beállítások miatt – alternatív megoldásként használhatjuk a feltelepített Virtual PC 2007 konzolját is, amelyet a Start menüben, a Microsoft Virtual PC ikonjára kattintva tudunk indítani. Ha ezt az utat választjuk, akkor a megjelent ablakban a New… gombra kattintva, majd az Add existing virtual machine opciót választva meg kell adnunk azt a könyvtárat, ahová a virtuális környezetet telepítettük, illetve konkrétan az adott .vmc elérhetőségét. Ezt követően a Virtual PC konzoljából a megjelent virtuális gépen duplán kattintva, vagy a kiválasztása után a Start gombra kattintva indíthatjuk el. De még ne tegyük, ismerkedjünk meg először a gépek finomhangolási lehetőségeivel.
A virtuális gépek beállításai Az alábbiakat a Virtual PC 2007 konzoljában lehet beállítani gépenként külön-külön, a Settings gombra kattintva. Ezek a beállítások természetesen bekerülnek a .vmc állományokba is, azaz automatikusan mentésre kerülnek. Az itt felsorolt paraméterek egy része már be is van állítva, így ezekhez csak akkor szükséges nyúlni, ha változtatni szeretnénk rajtuk. A Vista virtuális gép számára alapesetben 768 MB RAM van lefoglalva. Ezt az értéket nem célszerű kisebbre állítani (512 MB alá pedig semmiképpen sem), nagyobbra viszont – a lehetőségeink szerint – igen. A Windows Server 2003 R2 alapértelmezett memóriafoglalása 512 MB. Ezzel bőven be is éri, sőt, akár a felére is levehetjük, persze mikor már tartományvezérlőként használjuk érdemes lesz ezt az értéket újra kicsit megnövelni. A virtuális gépek hálózatikártya-beállítása alapesetben Not Connected, ezt célszerű rögtön Local Only-ra átállítani mindkét gépnél. Az ilyen beállítással rendelkező virtuális gépek csak egymást érzékelik „fizikailag” a hálózaton, a külvilágot egyáltalán nem, sőt az ún. hostgépet, (amelyen a Virtual PC alkalmazás fut, azaz amely a virtuális gépeknek otthont ad) sem fogják hálózati szempontból elérni. Ez a beállítás ahhoz szükséges, hogy a Windows Server 2003 R2 és a Vista virtuális gépek „lássák” egymást – együtt egy belső hálózatott alkotnak majd –, de ne érintkezzenek sem az internettel, sem a hostgéppel. Ha erre az érintkezésre mégis szükség lesz (pl. WSUS-frissítések letöltése, RRAS stb.), akkor vegyünk fel egy második hálózati kártyát az adott virtuális gép leállított állapotában, és állítsuk be az „igazi” hálókártyánkat ehhez az interfészhez. Ha a processzorunk megfelelő, akkor minden virtuális gépnél érdemes beállítani a hardveres támogatást, a Hardware-assisted Virtualization pontban. 394
Belépés és az első tennivaló
Érdekes és fontos opció a hostgép mappáinak használata is. A beállítások között, a Shared Folders pontban van arra lehetőségünk, hogy egy betűvel jelölt meghajtóként felvegyük a futtató gép egy adott mappáját. Ha pl. majd bármilyen külső szoftvert kell telepíteni, akkor ezen a felcsatolt mappán (azaz a hostgépen) keresztül ezt egyszerűen meg tudjuk majd tenni. Esetleg fontos lehet tudni azt is, hogy az összes virtuális gépre vonatkozó közös beállítás a VPC konzol File/Options menüpontja alól érhető el. Ha viszont az eddig felsorolt fontos és az esetleges további, egyéni paraméterek beállításán túlvagyunk, akkor már elindíthatjuk a virtuális gépeket. Elképzelhető, hogy a gépek indítása után kapunk egy üzenetet, amelyben arra figyelmeztet bennünket a VPC 2007, hogy a gépek .vhd fájlai Virtual Server alá passzolnak inkább. Nyugtázzuk, a működésben nem okoz problémát.
!
A Windows Server 2003 R2 virtuális gép indítása után először az ún. „mini setup”, azaz az előtelepítés utolsó fázisa fut le, amely egy automatikus újraindításba torkollik. Várjuk ki türelemmel. A Vistánál egy kicsit másképp történik az indítás. Itt is megjelenik a telepítés utolsó fázisa, amelyben viszont nekünk kell megadni először a regionális paramétereket, aztán az óhajtott saját felhasználónevet, jelszót, és ikont. Ezután jöhet a háttérkép, majd a hálózat beállítása (a Work profilt válasszuk, ez fog passzolni a feladatainkhoz). Már csak az idő és dátum beállítása marad, illetve egy automatikus teljesítmény vizsgálat kivárása.
Belépés és az első tennivaló Miután (egy új ablakban) elindult virtuális operációs rendszerünk, hamarosan elérkezünk a bejelentkezési képernyőhöz. A bejelentkezési képernyő megjelenése után kattintsunk bele a virtuális gép ablakába, hogy aktív legyen, majd a belépéshez nyomjuk meg az alapértelmezett host key-t, ami ALT Gr + Delete. Abban az esetben van ez így, ha ezt korábban nem változtattuk meg. Megváltoztatni a Virtual PC 2007 konzolján lehet a File > Options > Keyboard menüpontra navigálva.
395
!
Munka a virtuális gépekkel
A Windows Server 2003 R2 gyári felhasználója az Administrator fiók, melynek jelszava: Evaluation1. Természetesen az első belépés után bátran létrehozhatunk saját fiókot, saját jelszóval, vagy megváltoztathatjuk az Administrator fiókét is. A Vista gép esetén az általunk megadott helyi felhasználói fiókot használjuk. Virtuális gépek esetén a belépés utáni első teendő a Virtual Machine Additions telepítés szokott lenni (a gép ablakának Action menüjéből). Ezzel a bővítménnyel általában plusz teljesítményhez és kényelmi szolgáltatásokhoz jutunk. Viszont erre most nem lesz szükség, mindkét virtuális gép esetén ez a komponens előtelepítésre került.
!
A virtuális gépet teljes képernyőn is használhatjuk, ehhez a host key + Enter gombok együttes lenyomása szükséges. Az ablakos megjelenítéshez ugyanezzel a billentyűkombinációval lehet visszaváltani.
Javaslat a demókörnyezet beállítására Vista virtuális gép (az ügyfél): •
NetBIOS név: pl. Vista, Gep1, PC1 stb.
•
Fix IP célszerű: 172.16.0.2, Network mask: 255.255.0.0, Default Gateway: 172.16.0.1, DNS: 172.16.0.1 (mindezt azért fontos ennyire részletesen, mert később beléptetjük a tartományba)
•
Amikor a Network and Sharing Center-t vizsgáljuk, vagy amikor a kiszolgálóból majd DHCP-kiszolgálót faragunk, érdemes lesz egy másik (szintén Local Only) hálózati kártyát felvenni a jól látható eredmény kedvéért.
W2K3 virtuális gép (a kiszolgáló):
396
•
NetBIOS név: W2K3, Server stb.
•
Fix IP szükséges: 172.16.0.1, Network mask: 255.255.0.0, Default Gateway: nincs, DNS: 172.16.0.1
A gépek leállítása
Későbbi feladatkörei (a screencastokban mindent bemutatunk): •
FSMO DC, tartomány név nev: pl. ceg.local
•
AD integralt DNS (pl. ceg.local)
•
DFS, FSRM, PMC
•
DHCP
•
WINS
•
RRAS, VPN
•
WSUS 3.0, IIS, WSS
Amikor a Windows Server 2003 R2 alatt egy integrált Windows-komponenst szeretnénk feltelepíteni az Add/Remove Programs ablakból, akkor hivatkozzunk a virtuális gép C:\WindowsInstallationFiles\i386 mappájára, ugyanis ezt szerencsére integrálta a Microsoft, az eredeti .vhd fájlba.
A gépek leállítása A virtuális gépek leállítását a szokásos módon is végezhetjük, ilyenkor az operációs rendszer kikapcsol, de előtte lemezre ment minden módosítást, majd végül teljesen leáll. Alternatív megoldásként megpróbálhatjuk bezárni a virtuális gép ablakát is. Ekkor választhatunk, hogy az előbb leírt, hagyományos leállítást szeretnénk kérni, vagy egyszerűen „megöljük” a gépet, mintha kihúznánk az elektromos hálózatból, vagy fizikailag kikapcsolnánk. Ez csakúgy, mint valódi gépek esetében csak végszükségben javasolható, mivel adatvesztést okoz. Az előbbi listában a harmadik opció a Save state, amely lementi a virtuális gép teljes memóriáját, majd kikapcsolja azt. Ez nagyban hasonlít a hibernáláshoz, azonban ezt nem a virtuális operációs rendszer, hanem a Virtual PC 2007 végzi el a futtatott virtuális gépen. Az ilyen módon leállított gépeket később elindítva pontosan ugyanabban az állapotban kapjuk vissza, mint ahogy leállítottuk, még akkor is, ha a Virtual PC 2007-et futtató (host-) számítógépet újraindítjuk a leállítás után.
397
