Mundt Ildikó* AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE AZ IDEGENNYELV-OKTATÁSBAN
A kultúra nem más, mint életforma egy adott közösségben. Aki egy másik közösség életformájában nőtt fel, annak furcsának tűnnek bizonyos szokások, könnyen félreértheti beszélgető partnerét, vagy éppen ő sérti meg valamilyen kijelentésével vagy viselkedésével a partnerét. Míg a tárgyi (tartalmi) félreértéseket általában rögtön tisztázni tudjuk, az interkulturális félreértések sokszor nem is tudatosodnak bennünk. A kultúrák közötti kommunikáció nem új jelenség, de napjainkban egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül, mert egyre több embert érint, különösen azokat, akik – mint majd hallgatóink is – munka- vagy partnerkapcsolatban állnak más országok üzletembereivel vagy pl. az EU intézményeiben dolgozó kollégáikkal. Ezért fontos, hogy felkészítsük hallgatóinkat az interkulturális szempontból is sikeres kommunikációra. Mit tehetünk ennek érdekében az idegen nyelv oktatása során? Megkíséreljük hallgatóinkban kialakítani és céltudatosan fejleszteni a nemzeti sajátosságok iránti érzékenységet és empátiát. Az általános alapismereteket a „kultúraközi kommunikáció” c. tantárgy magyar nyelvű előadásai közvetítik, amelyeket a Nemzetközi Kommunikáció szakon a második félévben kéthetente két órás idegen nyelven tartott szemináriumok egészítenek ki. Ezeken az órákon már nyelv- és kultúraspecifikusan foglalkozhatunk a témával. Országismereti háttérinformációk rendszeres közvetítésére csak a „fakultatív idegen nyelvi tárgy” keretén belül kerülhet sor a téma iránt érdeklődő hallgatók számára. Felhívjuk azonban hallgatóink figyelmét arra, hogy az önálló tanulás részeként fokozottan kísérjék figyelemmel az írott és a hangzó média ilyen témájú publikációit (pl. a német és az osztrák TV adásaiban az aktuális politikai és gazdasági híreket, kommentárokat, kerekasztal-beszélgetéseket stb.). De még a reklámadások is nagyon sok kultúraspecifikus információt közvetítenek: megfelelő didaktikai feldolgozással arra ösztönözhetjük a hallgatókat, hogy vegyenek észre bennük bizonyos, az adott közösségre jellemző 1 tényeket, aktivitásokat, értékítéleteket. Intenzív kommunikációs tréningre azonban csak a szaknyelvi specializáció tematikájába felvett tárgyalási gyakorlatok adnak lehetőséget a külgazdasági szakon az 5. és a 6. szemeszterben, 30–30 kontaktórában. Első feladatunk az, hogy tudatosítsuk a hallgatókban, hogy a nyelvtudás ugyan előfeltétele a külföldi partnerrel való sikeres tárgyalásnak, de ez még nem elég. Ha nem értékeljük pozitíven, és nem vesszük figyelembe az eltérő kultúrából adódó szokásokat, a kapcsolati szinten fellépő félreértések elbizonytalanítják a partnereket, a tárgyalás légköre megromlik, stresszhelyzet alakul ki. *
BGF KKFK, Német–Olasz Nyelvi Intézeti tanszék, főiskolai docens, dr. univ. Lásd: „Ein Land im Spiegel der Werbung” c. didaktizált reklámfeladatokat a ,;Beruf und Karriere” c. tankönyv bevezető fejezetében. Dr. Ildikó Mundt: ,,Beruf und Karriere – Einführung in die erfolgreiche Geschäftskommunikation”. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest, 2000. 11-17. old. 1
42
MUNDT I.: AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE… Második lépésként azt elemezzük, hogy miként fogadtassuk el magunkat, hogyan prezentáljuk önmagunkat pozitíven, mivel nyerhetjük el a partner bizalmát. A cél nem az, hogy mindenáron alkalmazkodjunk a partner szokásaihoz, hanem hogy saját kultúránk értékeit ismerjük, és pozitíven közvetítsük azokat partnerünk felé. Így érhetjük el azt, hogy egyenrangú partnerként fogadjanak el. Ezután kerül sor a két kultúra összehasonlítására, az eltérő magatartásformák elemzésére, a követésre méltó sajátosságok kiemelésére és legvégül a zavaró és ezért kerülendő viselkedési buktatók számbavételére. Ezzel a sorrenddel biztosítjuk azt, hogy ne az előítéletek és klisék kapjanak hangsúlyt az oktatás során, hanem hogy valóban a nemzeti sajátosságok iránti érzékenység fejlesztése történjen az idegen nyelvi órák keretén belül. Ha úgy teszem fel a kérdést, mi jellemző a németekre, leginkább klisék, esetleg előítéletek fogalmazódnak meg hallgatóimban: pedánsak, a munka megszállottai; nem elég rugalmasak, távolságtartóak. De feltehetem a kérdést így is: „Mit tanulhatunk német üzleti partnerünktől?”, és a fenti negatív konnotációval terhelt felsorolás pozitíven befolyásolhatja saját üzleti szokásainkat: szervezzünk jobban, készüljünk fel gondosabban a tárgyalásokra, konkrét határidőkkel, alaposan kidolgozott, vizuálisan is megjelenített alternatív javaslatokkal próbáljuk kedvező döntésre bírni partnereinket. Az idegen nyelvek oktatásában természetszerűen a kommunikáció verbális elemeinek elsajátítására helyeződik a hangsúly. Nem könnyű feladat az írásos és szóbeli készségek párhuzamos fejlesztése sem. A szaknyelvi képzés pedig az üzleti szakterminológia közvetetését tűzi ki célul, és szoros programjába nemigen fér bele a nem verbális kommunikációs készségek fejlesztése. Pedig mindannyian tapasztaltuk, hogy nemcsak az a fontos, amit mondunk, hanem az is, hogy miként 2 tudjuk azt tárgyalópartnerünk felé közvetíteni. A nemzeti sajátosságok iránti érzékenység olyan komplex kommunikációs készség, ami átszövi és befolyásolja a verbális kommunikációt is, de ezen túlmenően magában foglalja a kommunikáció nem verbális elemeit is. Ettől függ, hogy mindennapi kapcsolatainkban szót tudunk-e érteni egy idegen országban az ott élő és dolgozó emberekkel, ki tudunk-e alakítani egy olyan kapcsolatrendszert, amelyben partnerként léphetünk fel. Hogyan győzzük meg hallgatóinkat arról, hogy mennyire fontos a nemzeti sajátosságok iránti érzékenység fejlesztése? Lássunk mindjárt egy példát ezzel kapcsolatban a „Beruf und Karriere” c. 3 tankönyv 10. fejezetéből, amelyik az Európai Unióval foglalkozik. A vitaindító gondolatot egy magyar nyelvű szöveg közvetíti, egy részlet az Európa Fórum kiadványából: „Az integráció számos közös intézményt hozott létre. Ezekben a tagállamok politikusai, a különféle érdekképviseleti szervezetek képviselői napi kapcsolatba kerültek egymással. Az egyazon témával foglalkozó minisztériumi tisztviselők személyesen ismerik egymást. Az integráció átformálta az állampolgárok mindennapi életét is. A határok megnyitásával természetessé vált a szomszédos országok nyelvének, szokásainak ismerete. Nemcsak az utazás akadályai tűntek el, hanem tanulni, munkát vállalni és 4 letelepedni is lehet az Unió más tagállamaiban.” A feladat az, hogy a hallgatók egy kerekasztal-beszélgetés formájában próbálják meg az idegen nyelven kifejteni gondolataikat, tegyék fel kérdéseiket a szövegben vázolt állításokkal kapcsolatban. Ha mindennapi munkakapcsolatban leszünk az EU intézményeivel, vagy az egyre szaporodó külföldi vagy vegyes vállalatok munkatársaiként szembesülünk a számunkra szokatlan és talán ért2
Mundt Thomasné: „Hogyan kommunikáljunk Európával?” Modern Nyelvoktatás 1999/2-3. szám, Corvina Kiadó Budapest, 42-46. old. 3 Dr. Ildikó Mundt: ,,Beruf und Karriere - Einführung in die erfolgreiche Gesch~ftskommunikation”. Idézett mű, 229. old. 4 Kilenc kérdés az Európai Unióról. Összeállította az Európa Fórum szerkesztősége a Külügyminisztérium támogatásával. 1997. 43
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. hetetlen elvárásokkal, tudnunk kell, milyen konfliktushelyzetek adódhatnak, és hogyan lehet ezeket elkerülni, illetve megoldani. Ha egyenrangú partnerként akarunk fellépni, figyelembe kell venni, hogy még a földrajzilag egymástól nem is nagyon távol eső európai országokban élő emberek között is vannak mentalitásbeli különbségek, eltérőek a szokások és a tradíciók. Saját értékeinket és identitásunkat is csak akkor tudjuk elfogadtatni külföldi partnereinkkel, ha mi is ismerjük szokásaikat, kulturális és üzleti tradíciójukat, és ennek megfelelően alakítjuk ki kapcsolatainkat velük. Sajnos, még mindig fellelhetők a klisék és előítéletek az üzleti és munkakapcsolatokban is, amelyek annál is inkább zavaróan hatnak, mert többnyire fel sem ismerjük, mi okozta a kommunikációs félreértéseket. Murphy ismert törvénye, hogy amit félre lehet érteni, azt félre is értjük, nem is első5 sorban a kommunikáció tárgyi (tartalmi) szintjére vonatkozik, hanem a kapcsolati (érzelmi) szinten fellépő zavarokra utal, amelyek egy szakmailag még olyan jól előkészített üzleti tárgyalás sikerét is meghiúsíthatják. Lássunk egy egyszerű példát erre is. Milyen érzelmi reakciókat indíthat el egy ártalmatlannak 6 tűnő, egyszerű mondattal egy német üzletember pl. francia vagy angol partnerében? A német tárgyalófél magabiztosan ismerteti gondosan kidolgozott, pontokba foglalt tervezetét és ezt mondja: „Íme az én koncepcióm”. Úgy érzi, ezzel azt jelzi, hogy intenzíven foglalkozott a projekttel, befektetett munkája előbbre fogja vinni a még vitás kérdések megoldását. A francia vagy angol üzletember ezzel szemben úgy értelmezi ezt a kijelentést, hogy a német partner rá akarja erőszakolni a maga elképzelését, ami ellenérzést vált ki belőle, hiszen ő is kreatív, vannak ötletei, ha talán nem is dolgozta ki azokat olyan részletesen, mint a partnere. A német üzletember pedig nem érti, hogy miért lett hűvösebb a tárgyalás légköre. A magyar mentalitásra jellemző, hogy a problémák megoldására különböző lehetőségeket vesznek figyelembe, amelyeket rugalmasan próbálnak alakítani a menet közben kialakult helyzet szerint. „Majd meglátjuk”, mondja a magyar fél, és úgy érzi, ezzel megnyugtatja német partnerét, hogy valamilyen megoldást biztosan fognak találni. A német üzletember ezt a kijelentést viszont felelőtlennek és koncepció nélkülinek tartja, ami bosszúságot vált ki belőle, úgy érzi, nem bízhat meg partnerében. Nem árt tehát megismerni azokat a magatartásformákat, amelyek a velünk kapcsolatban lévő 7 külföldieket zavarják. Hiába jelenünk meg pontosan a tárgyaláson, ha nem tartjuk be a napirendi pontokat, mellékes kérdésekbe bonyolódunk, vagy hosszúra nyúlt kávészünetekkel tesszük próbára német partnerünk türelmét. A felelőtlenül, bár segítőkész szándékkal tett, be nem tartott ígéretek pedig aláássák a bizalmat, hiszen Németországban nem szokás az üzleti életben olyan ígéreteket tenni, amelyek nem az illető kompetenciájába tartoznak. Lássuk tehát, milyen tananyagokkal és módszerekkel próbáljuk meg kialakítani hallgatóinkban az interkulturális szempontból is helytálló, az egymás iránti bizalmat növelő magatartásformákat. 8
A „Fachkommunikation im Handel – gewusst wie” („Szakmai kommunikáció a kereskedelemben – érteni kell a módját”) c. KKF-Phare jegyzet címében is jelzi, hogy a hangsúlyt arra helyezi, hogyan tudjuk partnerünknek álláspontunkat, véleményünket, ellenvetésünket stb. sikeresen közvetíteni. Ez a jegyzet a Gazdasági Idegennyelei Levelező szakra készült, ahol elég sok nyelvóra áll 5
P. Watzlawick, J. H. Beavin, D .D. Jackson: „Menschliche Kommunikation. Formen, Störungen, Paradoxien”. Hueber Bern etc., 1990. S. 53ff. 6 Dr. Ildikó Mundt: „Beruf und Karriere - Einführung in die erfolgreiche Geschäftskommunikation”. Idézett mű, 96. old. 7 Ugyanott 97. old. 8 Dr. Ildikó Mundt: „Fachkommunikation im Handel - gewusst wie. Erfolg im Beruf durch Sprach- und Kommunikationstraining”. KKF-Phare Budapest, 1997. 178 p. 2. átdolgozott kiadás 2003. 44
MUNDT I.: AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE… rendelkezésünkre a szóbeli kommunikációs készségek fejlesztésére, hiszen párhuzamosan, külön tantárgy keretében folyik a kommunikáció írásos technikáinak oktatása. A „Beruf und Karriere”9 c. tankönyv, ami a Perfekt Kiadó gondozásában jelent meg, megkísérli az írásos és szóbeli készségek párhuzamos fejlesztését, valamint a szakszókincs bővítését komplex módon, egyéni tanulásra is felhasználhatóan. Két külön fejezetet is szentel a kultúraközi kommunikáció elméleti megalapozásának, de minden egyes témakört a kommunikatív nyelvoktatás elvei szerint gyakoroltat. Ez az elméleti bevezetés teszi lehetővé a továbbiakban a konkrét szituációk komplex értékelését. A célcsoportot olyan tanulók jelentik, akik középszintű általános nyelvi alapokról indulva az üzleti szaknyelvi vizsgát szeretnék közép- vagy felsőfokon letenni. Szókincsfejlesztő gyakorlatok, olvasásértést, szövegközvetítést, tömörítést és szövegalkotást fejlesztő feladatok is találhatóak benne, részben megoldási kulcsokkal. Az egyéni tanulást segítik a szószedetek is, amelyek főleg a szótárakban nehezen megtalálható kifejezéseket, illetve a fontosabb szakszavakat vagy a magyartól eltérő szerkezetű gyakori kifejezéseket, pl. a vonzatos igéket tartalmazzák. Milyen módszertani elvek érvényesülnek ezekben a tananyagokban? Tudjuk, hogy hatékonyan csak úgy tudunk elsajátítani valamit, ha azt magunk is csináljuk. Erre a pár- vagy csoportmunkában megoldott, részben otthoni önálló munkával előkészített konkrét, szimulált üzleti szituációk megoldása, eljátszása. elemzése és értékelése – a gesztusnyelv és az interkulturális viselkedési normák szempontjából is – tűnik a legalkalmasabb módszernek. A nyelvileg kevésbé felkészült hallgatókat segítik a szituációkba beépíthető mondatmodellek, mert ezek felhasználásával korrekt, a szituációba illő dialógusok alakíthatók ki. Az autentikus szövegeken kívül találhatók a tankönyvben üzleti dialógusok is, amelyek mintaként szolgálnak hasonló szituációs feladatok megoldásához, a párbeszédek kommunikatív felépítéséhez. Az üzleti tárgyalások – mint tudjuk – szövegek szakmai szituációkban, amelyek beszédaktusokból építkeznek, méghozzá úgy, hogy a partnerek átadják a szót egymásnak. A mondatmodellekkel a beszédszándékok kifejezéséhez nyújtunk a verbális tárgyi szinten segítséget, és ez lehetővé teszi a tanulónak, hogy a nem verbális kapcsolati szintre is odafigyeljen. Az interakció ugyanis tárgyi és kapcsolati szinten párhuzamosan valósul meg, amelyet még a nemzeti, szociokulturális sajátosságok is befolyásolnak. Ez az összetett kommunikációs folyamat nem csak a tanórán okoz stresszt, gyengíti a teljesítményt, hanem később a munkahelyi, üzleti szituációkban is. Minél több szimulált szituációt játszik el a hallgató, annál gördülékenyebb és sikeresebb interakciókra lesz képes a valódi üzleti kommunikációs helyzetekben, és stressz nélkül, az interkulturális buktatókat lehetőleg elkerülve, a kapcsolati szinten bizalmat keltve fog eredményeket elérni az üzleti életben. A BGF Gazdasági Nyelvvizsgaközpont vizsgájának is egyik szóbeli feladata egy üzleti szituáció megoldása. Az értékelésnél itt is szempontként szerepel az interakció és a szociokulturális kompetencia. A vizsgaszituációra való felkészülés a valódi szakmai tárgyalásra való felkészüléshez hasonlóan feltételezi a tárgyalás menetének elképzelését, a partner céljainak és helyzetének felmérését, a lehetséges kompromisszumok számbavételét, de a megfelelő kapcsolati szint kialakítására irányuló törekvést is, amellyel a vizsgázó kulturálisan is elfogadtatja magát, úgy hogy figyelembe veszi a partner státuszát és a helyzet kulturális jellemzőit. A kommunikációs tréning végén mindig felteszem a kérdést: Megtettünk-e mindent azért, hogy a jövőben sikeresen kommunikáljunk Európával? Az európai közösségen belül nemcsak gazdaságilag kerülhetnek közelebb egymáshoz az itt élő népek. Ha nyitottabbak lesznek egymás kultúrájával, 9
Dr. Ildikó Mundt: ,,Beruf und Karriere - Einführung in die erfolgreiche Geschäftskommunikation”. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság Budapest, 2000. 248 p. Lásd még a cikk végén a mellékletben a könyv tematikáját és a tantervi javaslatot az oktatók számára. 45
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. szokásrendszerével szemben, ha ellesik azt, amit a másik talán jobban csinál, ha legyőzik előítéleteiket, akkor ezzel saját kultúrájukat, hagyományaikat is gazdagíthatják.
Melléklet Tematika és tantervi javaslat dr. Ildikó Mundt: „Beruf und Karriere” c. üzleti kommunikáció tankönyvéhez Képzési cél: gazdasági szókincs elsajátítása, komplex kommunikációs készség fejlesztése üzleti szituációkban. Célcsoport: szolid nyelvtani alapokkal és általános nyelvi szókinccsel rendelkező tanulók. Óraszám:
100 óra, amennyiben a tanulók otthoni munkájára is számítani lehet (az órán elsősorban az otthon előkészített feladatok, szituációk prezentálása és értékelése történik). A szövegek a csoport szintjének megfelelően választhatóak.
Óra- Téma szám Beveze- 6 Kultúraspecifikus reklám az írott és a tés hangzó médiában, marketingkommunikáció 1. feje- 8 A gazdasági sajtó/média szövegtípuzet sai, GDP, a gazdaság szektorai, gyártóhelyek előnyei Magyarországon és Németországban 2. feje- 10 Munkahely, munkaerőpiac, az állam zet szociális és gazdaságirányítási feladatai, kommentár az írott és a hangzó médiában Össze- 2 foglalás 3. feje- 10 Verbális és non-verbális kommunikázet ció 4. feje- 6 A kultúraközi kommunikáció problézet mái, interjú az írott és a hangzó médiában 5. feje- 8 Kapcsolattartás telefonon zet Fejezet
Össze- 2 foglalás 6. feje- 8 zet
46
Üzleti utak szervezése, fehér asztal melletti tárgyalások etikettje
Képzési cél Országismereti háttérinformációk rendszerezése, nyelvtanulási stratégiák prezentálása Szövegelemzés, lényegkiemelés, tömörítés, aktuális gazdasági események, adatok, grafikonok stb. interpretálása, teammunka elsajátítása Állásajánlatok elemzése, pályázati anyag összeállítása, felvételi beszélgetés, fogalmazás kép/karikatúra alapján, felmérés készítése, kiértékelése Szakszókincs elsajátításának ellenőrzése Kommunikációs szituációk eljátszása, vita, argumentáció nyelvi eszközei A nemzeti sajátosságok iránti érzékenység fejlesztése külföldi partnerekkel való tárgyalási szituációkban Időpont megbeszélése, ügyfelek szerzése telefonon (mondatmodellek alkalmazása szituációkban) Kommunikációs alapismeretek ellenőrzése Szállodai szobafoglalás, programok öszszeállítása, kerekasztal-vita a borravalóról (interkulturális szempontból is), szállodai és vendéglői szerepjátékok
MUNDT I.: AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE… 7. fejezet
10
Össze- 2 foglalás 8. feje- 10 zet
9. fejezet
8
10. feje- 10 zet
Személyes kapcsolatfelvétel, vásárokon való részvétel
Névkártya-csere, small talk, vállalat bemutatása, standbeszélgetések, kiállítási részvétel tervezése, lebonyolítása (esettanulmány) Kommunikációs készségek (és viselkedési módok) automatizálásának ellenőrzése Tárgyalási stratégiák és taktikák Különböző üzleti szituációkban (bank, utazási iroda, árueladás/vétel) kommunikációs feladatok (szükségletek felmérése, áralku stb.) megoldása, előadások retorikai elemei, prezentálás Konfliktushelyzetek megoldása a Mondatmodellek és kommunikációs stramunkahelyen, reklamációk intézése tégiák alkalmazása minőségi reklamációk, fizetési késedelem, peres ügyek stb. helyzetekben Az Európai Unió, az euró, Magyaror- Alapvető és aktuális szakszókincs elsajátíszág belépése az európai integrációba tása, szövegértési, fordítási és tömörítési készség fejlesztése
47
