Muflon Mesterséges elterjedési terület
Muflon Populációbiológia és gazdálkodás
A szarv jellemzõi
P Valószínûleg a háziasítás során került a Közel-keletrôl Korzikára és Szardíniára P Eredetileg a száraz, köves hegyvidékek birkája P Jól alkalmazkodik
Magyarországi állományok értékelése
P A szarv a köztakaró módosult képlete < Bovidae család jellemzõje ! marhafélék, juhok, kecskék, antilopok < hámeredetû módosult bõrképlet ‚ ‚ ‚ ‚
csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa ! szarvcsap a szarvnyúlványt nyálkahártya borítja kivülrõl elszarusodott anyagú szaruhüvely vagy szarvtömlõ borítja a szaruhüvely a fejbõr bõ vérellátású kötõszövetébõl képzõdik ! generatív gyûrû
< A szarv az egyed élete során folyamatosan növekszik • átmérõje a szarv tövénél • a szarv hossza
< A szarv nem ágazik el, de csavarodhat < Nõivarban is lehet/van • muflonnál: 5-10% • rendszerint kisebb, mint a hímeké
P Környezet ! testnagyság ! csigaméret ! érmes trófeák átlagos pontszáma + érmes arány < Mátra, Budai hgys., Bükk, Zemplén, Pilis, Vértes, DE • Leghosszabb csigák: Budai hgys., Mátra, Bükk • Legnagyobb terpesztés: Vértes, Mátra • Legnagyobb körméret: Zemplén, Mátra
Muflon létszám és teríték 12 10 8 6 4 2 0 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005
becslés
teríték
Környezeti igények Sikeres telepítések alapján
P Napos, meleg fekvésû dombok, hegyoldalak P Száraz, homokos termôhelyû síkságok • Csapadék < 800 mm • Tartós hóborítás < 50 nap (NDK)
P Idôsebb erdôk • Messzire ellát • Min. 800-1200 ha • 110-1100 m tszf. ‚ Területváltás: alpesi környezet ! alacsonyabb elôhegységek
Környezeti igények P Abiotikus környezeti tényezôk < Éghajlat ! Mo. OK < Domborzat ! • szélvédett, napos, meleg délies lejtôk • köves és sziklás gerincek, ormok (jó kilátás)
< Talaj ! kötött, köves váztalajok, középkötött vályog
P Biotikus környezet < Min 3000 ha összefüggô erdôtömb < Erdôtípusok • B, Gy-T, Cs-T száraz típusai (meszet kedvelô társulások ! cserjeszint) • Korosztályok: 1/4 idôs vagy tarvágás • Hegy- és domboldalak cserjés, füves területei
Táplálékválasztás Táplálékválasztás P Táplálékigény < Korzika ‚ Cserjefélék
< Csehszlovákia ‚ Télen cserjék, de fô tápláléka egész évben az egy- és kétszikû flóra
< Szlovákia
‚ 54% egyszikû, fásszárú 35% (cserje 7%, fenyô 4%)
< NDK
‚ 2/3 egyszikû
< Következtetés • • • •
Viszonylag homogén táplálék, fôleg fûfélék DE jól alkalmazkodik ! sikeres telepítések Okok: testtömeg, bendô/recés térfogat aránya Fiziológiai adottságok
P Szezonális alkalmazkodás < Gödöllôi dombvidék • Tavasz-Ôsz: Ú5-15% (10%) egyszikû (fû) Ú40% kétszikû Ú50% fásszárú
• Tél:
Ú20% fûféle Ú5% kétszikû Ú80% fásszárú
• Domináns növények ÚTavasz: lucerna 30% - fûfélék 10% ÚNyár: lucerna 25%- fûfélék 15% ÚÔsz: lucerna 20%- fûfélék 5% ÚTél: fenyôk 45%- fûfélék 20% ÚNem preferálta az egyszikûeket!!!
< Következtetések:
‚ Az év nagy részében vegyes táplálkozás ‚ Válogat az elérhetô növények között ‚ Nem fûevô, csak ha NINCS JOBB!
Táplálékszükséglet Muflon, szarvas és ôz P Közös táplálékfajok ‚ Tölgyek, akác, fenyôk (csak tél) és lucerna (csak ôsz), egyszikûek (csak ôsz és tél) ‚ Egymástól nagyon eltérô fajok a táplálékban ! az élôhely eltérô részeit használják
• Táplálék-preferencia ‚ Kevés közös preferencia (szezonálisan) ‚ Kevés közös elkerülés (tölgy: mindig és egyszikûek: ôsz)
• Versengés
‚ Muflon - szarvas: legkisebb tavasszal és nyáron; közepes ôsszel és télen ‚ Muflon és ôz: télen teljes kompetitorok, de a muflonok nincsenek mozgásukban korlátozva és a források szinte korlátlanok
< Takarmányozás
‚ Igénytelen, DE ‚ Késôi az üzekedés, a kosok zsírtartalékai kicsik ‚ Vemhesség folyamán a tápl. készlet csökken
P Bárány - 1 éves • 600-650 g sz.ag./nap, 8-9% fehérje
P Kifejlett kos • Télen 1000 g sz.ag/nap, 75 g fehérje
P Kiegészítô takarmányozás • • • • • •
150 nap 1-1.5 kg/nap száraz takarmány 1.5-2 kg/nap lédús takarmány .2-0.4 kg/nap táp Nyalósó Megfelelô etetôk
P Vadföldek és vadlegelôk • Szabad terület: rozs, lucerna, édes csillagfürt, tak. repce, takarmány káposzta • Rétek és legelôk ápolása ! tavasszal borona + talajerô utánpótlás, kaszálás évente • A terület 0.3-0.5%-a vadlegelô
Viselkedés Napi aktivitás
Károkozása
< Legelés
Az összes erdei kár 2-4%-a
• Télen csaknem egész nap, máskor szünetekkel • Táplálkozási csúcs ! hajnal, szürkület
< Nappali állat • • • •
Legelés, helyváltoztatás: 15-17 óra Kérôdzés: 7-10 óra A pihenô és búvóhelyek viszonylag közel: 1-2 km Fekvôhely: teknô
< Játék • Állandó elem, fôleg fiataloknál • A rangsor kialakulását segíti (késôbbi rangsor?) • Idôsebbek is játszanak, de a viselkedés korral vált
P Rágáskár • Újulat és erdôsítések ! csúcshajtás (ritkán), oldalhajtás ! fôleg magas hóálláskor
P Hántáskár • Alulról felfelé, ferdén (a szarvas függôlegesen)
P Természetvédelmi kár • Náyájállat ‚ Taposás ‚ Érzékeny gyepeken, erózió
Viselkedés Viselkedés
Társas magatartás
P Nyájállat
Üzekedés
< A csapatok összetétele évszakosan változik ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚
Koscsapat ! 3-5 egyed Idôsebb egyedek ! magányos v. 2-3 db együtt Többiek: általában 6-10 db vegyes csapatban (néha 20-30 db) Ha sok az idôs anyahuh, akkor több kisebb csapat alakulhat ki A vezér egyed határozza meg a csapat mozgását A rangsor verekedések során alakul ki
< Vészhelyzetek
‚ Bármely egyed jelezhet veszélyt < Nyugtalan, forgás, lábbal dobbantás ‚ Menekülés < A vezér állat határozza meg az irányt < A vezér állat igyekszik a terepet átlátni ! helyezkedés < Vezér kilövése ! pánik ! koordinálatlan mozgás < Új vezér megtalálása több napos folyamat
P Üzekedés ‚ Október közepe < Nyugtalanság < Üzekedési harcok < Üzekedô jerkék leválasztása és védelmezése
P Utódnevelés ‚ ‚ ‚ ‚
A bárány 2. Naptól már játszik 5. Naptól szilárd táplálékok is 1. Hónaptól “önállóság” Anyajuh védelme ! “rászaladás”
• Az anyajuhot a bárány magától hagyja el • Kötôdés a születési helyhez ! nincs elvándorlás • Télen alacsonyabb helyekre húzódik
Állomány szabályozása Állománytervezés
Figyelembe kell venni:
P Szaporodási együttható: 70% az anyajuhok számához képest P A vadászterület és az ott élô más fajok jellemzôi < A muflon jellemzôen nem fô vadfaj < Vitatott helyzet ! természetvédelem
P A muflon igényei mennyire kielégíthetôk P Az állomány populációbiológiai jellemzôinek összhangja < Szarvméretek < Szaporulat < Kondíció < Állománysûrûség
• Sûrûség és élôhely hatása igazolt
P Születô bárányok ivararánya: 1:1 P Ivarérettség • Jerkék 2. Évben • Kosok 3. Éves korukban
P Állománykezelési kor: 8 év P Kiváló kosok a tenyészérettség határáig meghagyhatók: 12 év P Optimális korösszetétel ‚ Kosok ! fiatal (2 év): 16%, középkorú (3-7 év): 66%, öreg (8+): 10% ‚ Juhok ! fiatal (2-3év): 44%, középkorú (4-7 év): 46%, öreg (8+): 18%
A muflon életkorának becslése
Szarvnövekedés, kormeghatározás P A szarv növekedésének kezdete
• a kosbárányoknál már 1 hetes korban megkezdõdik • 3-5 hónapos korban ! látható a szarv
P A vadászat során < Testalkat
P A szarv növekedése idõszakos • október-novemberben leáll
• fiatalok ! csapott hát, vékony nyak, egyenes hasvonal, viszonylag hosszú lábak • öregebb muflon ! egyenes hát, hengeres test, vastag nyak stb.
< Arcrajzolat ! a száj körüli szürkés szõrzet a korral feljebb húzódik < Szarvkörív (ábra)
‚ a szarvtömlõkön befûzõdés alakul ki ! jól számolható “évgyûrûk” ‚ intenzív etetés mellett is bekövetkezik ! nem táplálék, hanem hormonális szabályozású (üzekedés?)
P A szarv alakja, csavarodása • Csavarodás < a szarvtõ egyenlõtlen oldalú ! egyenlõtlen növekedés ! csavarodás < a külsõ, a belsõ és a hátsó lap aránya: 9:5:8
• Szimmetria
P Trófeabírálat < Szarv “évgyûrûk” < Fogváltás ! 3.5 éves korra fejezõdik be < Fogkopás ! referencia gyûjtemény
< elvileg a két szarvoldal szimmetrikus ! sosem tökéletes < ha nagyon torz, felborul az állat egyensúlya
P Hossznövekedés ! a korral csökkenõ intenzitás P Körméret ‚ 1-4 évben a legintenzívebb, majd a vastagodás visszaeseik
A muflon szarvának jellemzõi Állomány kezelése Válogató vadászat
< Beteg, sánta, gyenge, házijuhra emlékeztetô egyedek ! nincs kegyelem < De: ‚ az ellés 1.5 -2 hónapig elhúzódik ! ‚ a különbségek csak decembeere egyenlítôdnek ki (bárányok)
< Juhok, jerkék és bárányok válogatása:
P Vadászias elnevezése: csiga < Nagy a szarvak alakbeli változatossága ! sokszor szubjektív tipizálás ‚ Elölnézetben: összehajló, párhuzamos, kihajló ‚ Oldalnézetben: körívelésû és spirális
< A szarvvégek hajlása: ‚ Terpesztés: a szarvoldalak legnagyobb kihajlásánál mérik (A) ‚ Szarvvégek egymástól való távolsága (B) ‚ C-index: A/B hányadosa
< A két szarvoldal hasonlósága alapján ‚ szimmetrikus vagy aszimmetrikus
‚ Testi fejlettség, egészségi állapot ‚ Kimélendôk a szarvalt anyajuhok
< Szarvnövekedési rendellenességek
‚ Cél: hosszú, nagy körméretû, széls terpesztésû, esztétikusan csavart, egyenletesen barázdált csigák ‚ Kedvezôtlen környezet, egészségi állapot ! csigahossz és körméret romlik
< A csiga barázdáltsága ! az “évgyûrûk” közti barázdák mélysége
< Kosok válogatása
‚ Fiatal kori sérülések ! kölönleges csavarodású szarvak ‚ szarutermelõ gyûrû sérülése ! a szarutülök rendellenessé válik
‚ finom barázdáltság: <14 mm, durva barázdáltság: 14-20 mm, sima felületû csiga: >20 mm
