Muflon (Ovis gmelini)
Jelentősége és megítélése ●
●
Magyarországra a 19. sz. végén került be ●
Forgách Károly (Ghymes)
●
Mai Magyorország 1903.
A vadászterület jellege és az ott élő más fajok jellemzői határozzák meg szerepét: ●
Területileg korlátozott előfordulás ➞hegyvidékek
●
A muflon jellemzően nem fő vadfaj
●
Kertekben található az állomány jelentős része
●
Vitatott helyzet ➞ természetvédelem
●
A muflon igényei mennyire kielégíthetők
A muflon és a bezoár kecske terjedése a mediterrán térségben (Masseti nyomán)
A fejlődéstörténet kezdete 16 millió évvel ezelőtt Közép Ázsia
2 millió évvel ezelőtt Kínától Dél-Franciaországig terjedtek az argali-szerű vadjuhok. A klímaváltozások miatt kihaltak
60-450 ezer évvel ezelőtt, a pleisztocénben argaliÉs muflonszerű vadjuhok egyaránt meghódították KisÁzsiából Európát, de a legutóbbi jégkorszakban kihaltak
Muflon állomány és lelövés
Populáció rekonstrukció
Muflon jelentett állomány
Muflon jelentett állomány
Muflon lelövés
Muflon lelövés
Muflon lelövés Hasznosítási arány 45.0% 40.0% 35.0% 30.0% 25.0% 20.0% 15.0% 10.0% 5.0% 0.0% 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Muflon állomány területi eloszlás
Muflon lelövés területi eloszlás
Muflon kerti állomány
Muflon kerti állomány
Muflon kerti állomány
Állományminőség
Állományminőség
Állományminőség
Állományminőség
Állományminőség
Külföldi vadászok jelentősége
Környezeti igények ●
Sikeres telepítések alapján ●
Napos, meleg fekvésű dombok, hegyoldalak
●
Száraz, homokos termőhelyű síkságok ◊ ◊
●
Csapadék < 800 mm Tartós hóborítás < 50 nap (NDK)
Idősebb erdőket kedveli ◊ ◊ ◊
Messzire ellát Minimum 800-1200 ha területű tömb 110-1100 m tszf. ●
Területváltás: alpesi környezet ➞ alacsonyabb előhegységek
Környezeti igények ●
●
Táplálékigény
●
Éghajlat ➞ Mo. OK
◊
●
Domborzat ➞
◊
◊ ◊ ●
●
Táplálékválasztás és -igény
Abiotikus környezeti tényezők
szélvédett, napos, meleg délies lejtők köves és sziklás gerincek, ormok (jó kilátás)
◊
Talaj ➞ kötött, köves váztalajok, középkötött vályog
◊
Biotikus környezet ●
●
Következtetés
Erdők: ◊ ◊ ◊ ◊
Korzika: Cserjefélék Csehszlovákia: Télen cserjék, de fő tápláléka egész évben az egy- és kétszikű flóra Szlovákia: 54% egyszikű, fásszárú 35% (cserje 7%, fenyő 4%) NDK: 2/3 egyszikű
◊
Min. 3000 ha összefüggő erdőtömb Erdőtípusok: B, Gy-T, Cs-T száraz típusai (meszet kedvelő társulások ➞ cserjeszint) Korosztályok: 1/4 idős vagy tarvágás Hegy- és domboldalak cserjés, füves területei
◊ ◊ ◊
Viszonylag homogén táplálék, főleg fűfélék DE jól alkalmazkodik ➞ sikeres telepítések Okok: testtömeg, bendő/recés térfogat aránya Fiziológiai adottságok
Táplálékválasztás ●
Muflon, szarvas és őz
Szezonális alkalmazkodás ●
Gödöllői dombvidék ◊ ◊ ◊
Közös táplálékfajok
Tavasz-ősz: 5-15% (10%) egyszikű (fű); 40% kétszikű; 50% fásszárú Tél: 20% fűféle; 5% kétszikű; 80% fásszárú Domináns növények ● ● ● ● ●
●
●
Tavasz: lucerna 30% - fűfélék 10% Nyár: lucerna 25%- fűfélék 15% ősz: lucerna 20%- fűfélék 5% Tél: fenyők 45%- fűfélék 20% Nem preferálta az egyszikűeket!!!
◊ ◊
●
◊ ◊ ◊
◊ ●
Az év nagy részében vegyes táplálkozás Válogat az elérhető növények között Nem fűevő, csak ha NINCS JOBB!
●
Takarmányozása táplálkozásbiológiája alapján ●
Igénytelen, DE ◊ ◊
●
●
●
◊
Muflon - szarvas: legkisebb tavasszal és nyáron; közepes ősszel és télen
◊
Muflon és őz: télen teljes kompetitorok, de a muflonok nincsenek mozgásukban korlátozva és a források szinte korlátlanok
Legelés ◊
●
Késői az üzekedés, a kosok zsírtartalékai kicsik Vemhesség folyamán a táplálékkészlet csökken
Szabad terület: rozs, lucerna, édes csillagfürt, tak. repce, takarmány káposzta
Versengés
◊
◊ ◊ ◊ ●
Télen csaknem egész nap, máskor szünetekkel Táplálkozási csúcs ➞ hajnal, szürkület
Nappali állat ◊
Vadföldek és vadlegelők ●
Kevés közös preferencia (szezonálisan) Kevés közös elkerülés (tölgy: mindig és egyszikűek: ősz)
Viselkedés - Napi aktivitás
Muflon, szarvas és őz ●
Táplálék-preferencia ◊
Következtetések:
Tölgyek, akác, fenyők (csak tél) és lucerna (csak ősz), egyszikűek (csak ősz és tél) Egymástól nagyon eltérő fajok a táplálékban ➞ az élőhely eltérő részeit használják
Legelés, helyváltoztatás: 15-17 óra Kérődzés: 7-10 óra A pihenő és búvóhelyek viszonylag közel: 1-2 km Fekvőhely: teknő
Játék
Rétek és legelők ápolása ➞ tavasszal borona + talajerő utánpótlás, kaszálás évente
◊
A terület 0.3-0.5%-a vadlegelő
◊
◊
Állandó elem, főleg fiataloknál A rangsor kialakulását segíti (későbbi rangsor?) Idősebbek is játszanak, de a viselkedés korral változik
Károkozása
Kizárásos kisérletek
Erdei kár
●
●
Az összes erdei kár 2-4%-a
●
Rágáskár ◊
Újulat és erdősítések ➞ csúcshajtás (ritkán), oldalhajtás ➞ főleg magas hóálláskor
Hántáskár
●
◊
Alulról felfelé, ferdén (a szarvas függőlegesen)
Természetvédelmi kár (feltételezés)
●
●
Nyájállat ➞
●
Taposás ➞
●
Érzékeny gyepeken eróziót indít el.
Kizárásos kísérletek
Viselkedés – társas magatartás
(Náhlik András, NYME) ●
●
●
●
Nyájállat
●
A muflonok, és más nagyvad fajok elől elzárt területek növényzetében 5 év alatt beállt változások a rendkívüli vadsűrűségű fehérvárcsurgói területeken volt csak látványos.
●
A csapatok összetétele évszakosan változik ◊
Az itteni egyik, löszös, eróziónak kitett mintaterületen a nagyvad kizárása lehetővé tette a növényzet gyors megtelepedését.
◊ ◊
A másik, sziklagyepes, de kis lejtésű területen a növényzet összetételében nem, csak a növényzet magasságában volt észlelhető különbség.
● ●
◊
Az egyik, meredek süttői mintaterület sziklagyepén a bekerítéssel meg lehetett akadályozni a folyton bekövetkező részleges eróziót, azonban a legelés illetve rágás elmaradása a gyep cserjésedését eredményezte, és jó néhány fafaj is megjelent. Ebből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a sziklagyep fennmaradását a nagyvad, illetve az élőhelyen leggyakrabban jelen lévő muflon biztosította.
◊
Viselkedés – társas magatartás Vészhelyzetek ●
●
●
◊ ◊ ◊ ◊
A vezér állat határozza meg az irányt A vezér állat igyekszik a terepet átlátni ➞ helyezkedés Vezér kilövése ➞ pánik ➞ koordinálatlan mozgás Új vezér megtalálása több napos folyamat
Október közepe ◊
Nyugtalanság, forgolódás, lábbal dobbantás
Menekülés
A vezér egyed határozza meg a csapat mozgását A rangsor verekedések során alakul ki
Üzekedés
Bármely egyed jelezhet veszélyt ◊
általában 6-10 db vegyes csapatban (néha 20-30 db) Ha sok az idős anyajuh, akkor több kisebb csapat alakulhat ki
Viselkedés - szaporodás ●
●
Koscsapat ➞ 3-5 egyed Idősebb egyedek ➞ magányos v. 2-3 db együtt Többiek:
◊ ●
Nyugtalanság, üzekedési harcok Üzekedő jerkék leválasztása és védelmezése
Utódnevelés ◊ ◊ ◊ ◊
A bárány 2. naptól már játszik 5. naptól szilárd táplálékokat is fogyaszt 1. hónaptól “önállóság” Anyajuh védelme ➞ “rászaladás”
●
Az anyajuhot a bárány magától hagyja el
●
Kötődés a születési helyhez ➞ nincs elvándorlás
●
Télen alacsonyabb helyekre húzódik
Állomány szabályozása
Állomány kezelése ● ●
Az állomány populációbiológiai jellemzőinek összhangja ●
Szarvméretek
●
Szaporulat
●
Kondíció
●
Állománysűrűség
Szaporodási együttható: ●
70% az anyajuhok számához képest
●
Sűrűségfüggés és élőhely hatása igazolt
●
Születő bárányok ivararánya: 1:1
●
Ivarérettség ◊ ◊
Szabad területi és kerti állomány összehasollítás (Náhlik A.)
A muflon szaporodási jellemzői (Náhlik András, NNYME) Év
Jerkék 2. évben Kosok 3. éves korukban
94/95
95/96
96/97
97/98
98/99
99/00
00/01
Születési arányszám (n)
1.0 (21)
0.95 (19)
0.93 (14)
1.0 (10)
0.95 (19)
1.04 (28)
1.09 (47)
Zárttéri állomány
Újszülött elhullás (n)
0.07 (73)
0.03 (61)
0.18 (51)
0.15 (33)
0.10 (43)
0.10 (22)
0.21 (30)
n = 11
Paraméter
Bárány nyári elhullási arány (n)
0 (82)
0 (88)
0.02 (50)
0.03 (36)
0.02 (50)
0 (17)
0.03 (52)
0.03 (62)
0.46 (50)
0.34 (35)
0.15 (33)
0.30 (39)
0.28 (35)
0.11 (36)
Felnőtt elhullási arány
0
0.12
0
0
0
0.03
0
Állománygyarapodás
0.49
0.14
0.22
0.38
0.30
0.33
0.37
Hasznosítási arány
0.35
0.25
0.14
0.16
0.11
0.20
0.16
Állománygyarapodás a hasznosítás után
0.14
- 0.11
0.08
0.22
0.19
0.13
0.21
Bárány téli elhullási arány (n)
Szabadterületi állomány n = 24
Testhossz
Marmagasság
Övméret
Nyakkörméret
Testtömeg
Átlag
107,9
66,3
76,2
29,7
13,3
Szórás
7,89
4,73
5,27
2,69
5,02
Átlag
110,0
69,5
84,5
35,9
20,0
Szórás
6,51
4,76
5,36
4,27
1,94
Zárttéri állomány Szabadterületi állomány
●
●
Állománykezelési kor: 8 év Kiváló kosok a tenyészérettség határáig meghagyhatók: 12 év Optimális korösszetétel ●
●
●
●
Kosok ➞ ◊
◊
fiatal (2-3év): 44%, középkorú (4-7 év): 46%, öreg (8+): 18%
Felnevelt szaporulat aránya
0,6 (n=8)
0 (n = 8)
0,57 (n = 45)
1,0 (n = 26)
8 (n = 26)
0,93 (n = 95)
Beteg, sánta, gyenge, házijuhra emlékeztető egyedek ➞ nincs kegyelem De: ◊
fiatal (2 év): 16%, középkorú (3-7 év): 66%, öreg (8+): 10%
Juhok ➞
Ikervehem gyakorisága (%)
Állomány kezelése – válogató vadászat
Állomány szabályozása ●
Vemhesülései ráta
◊
●
az ellés 1.5 -2 hónapig elhúzódik ➞ a különbségek csak decemberre egyenlítődnek ki (bárányok)
Juhok, jerkék és bárányok válogatása: ◊ ◊
Testi fejlettség, egészségi állapot Kimélendők a szarvalt anyajuhok
Állomány kezelése – válogató vadászat
A szarv jellemzői ●
●
●
Beteg, sánta, gyenge, házijuhra emlékeztető egyedek, szabálytalan vagy torz csigák ➞ nincs kegyelem Kosok válogatása ●
●
●
Cél: hosszú, nagy körméretű, széles terpesztésű, esztétikusan csavart, egyenletesen barázdált csigák Kedvezőtlen környezet, egészségi állapot ➞ csigahossz és körméret romlik Sűrűségfüggés ➞testtömeg csökken, kondíció romlik ➞ csigák növekedése csökken
A szarv jellemzői ●
A szarv az egyed élete során folyamatosan növekszik
●
◊
átmérője a szarv tövénél
◊
a szarv hossza is nő
A szarv nem ágazik el, de csavarodhat ◊
●
A csavarodás annak a következménye, hogy a szarv nem szbályos kör, hanem lekerekített nem egyendő oldalú háromszög
Nőivarban is lehet/van szarv ●
muflonnál: 5-10%
●
rendszerint kisebb, mint a hímeké
A szarv a köztakaró módosult képlete ●
●
Tülkösszarvúak (Bovidae) család jellemzője ➞ marhafélék, juhok, kecskék, antilopok Hámeredetű módosult bőrképlet ◊
csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa ➞ szarvcsap
◊
a szarvnyúlványt nyálkahártya borítja
◊
kivülről elszarusodott anyagú szaruhüvely vagy szarvtömlő borítja
◊
a szaruhüvely a fejbőr bő vérellátású kötőszövetéből képződik ➞ generatív gyűrű
