MTESZ Hiradó A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének közleményei XXX. Évfolyam 1. szám
VISSZALÉPÉS
2008-ban a megalakulásának 60. évfordulóját ünneplõ Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége több éve keresi új identitását. A folyamat most is tart, folyamatosan új és új válaszokat kell adnunk a körülöttünk változó világnak. A Szövetséget alkotó 41 tudományos egyesület tagjainak több mint fele vidéken él és dolgozik, számukra a megyeszékhelyeken és néhány más városban mûködõ Tudomány és Technika Házak kínálnak lehetõséget az egyesületi életre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1962-ben alakult meg a MTESZ megyei szervezete. A kezdetekkor az irodaházban kapott helyiségeket a MTESZ, majd 1974ben a Víz utcán kapott önálló ingatlanban elhelyezést. A MTESZ növekvõ szerepvállalásával összhangban az 1970-es évek második felében megfogalmazódott igények kielégítésére, széles körû megyei összefogással került sor a TIT-tel és Közgazdasági Társasággal közös beruházásra, amely eredményeként 1982-ben átadták az Országzászló (akkor Lenin) téri Tudomány és Technika Házat. A hetvenes-nyolcvanas években dinamikusan bõvült a megyei csoportok száma, számos egyesületi és szakmai rendezvénynek adott otthont a Tudomány és Technika Háza. A társadalmi rendszerváltozást követõ gazdasági rendszerváltozás jelentõs mértékben érintette az egyesületi munkát és tevékenységet. A korábbi sikeres mûszaki hónapok elmaradtak, jelen-
tõs mértékben visszaesett a Technika Házban megrendezésre került szakmai és egyesületi rendezvények száma. A rendszerváltozás a Technika Házat üzemeltetõ megyei szervezet életében is jelentõs változásokat hozott. A korábbi költségvetési támogatási helyzetbõl egyszeriben piaci alapon mûködõ társadalmi szervezetté vált. Bár az Országgyûlés a kilencvenes évek közepén orvosolta a MTESZ problémáját, és éppen az országos technika
2008. április ház hálózatnak köszönhetõen ismét kapott állami támogatást, abból semmi sem érkezett a vidéki házak fenntartási költségeire. A megyei szervezetek sokszor erõn felüli munkával tartották fenn a "rájuk szakadt" Technika Házakat. Azok a megyei szervezetek, amelyek kis házat örököltek, könnyen elõ tudták/tudják teremteni a ház fenntartási költségeit.
A nagy házat öröklõ megyei szervezetek sorra olyan helyzetbe kerültek, amely valamilyen módon a nagy házból való visszavonulással értek véget. Értékesítésre került a miskolci, egri, salgótarjáni, székesfehérvári, szekszárdi Technika Ház. Néhány esetben ez központi kezdeményezésre, kevés esetben helyi kezdeményezés eredményezte a visszalépéseket. A nyíregyházi Tudomány és Technika Ház is a nagy házak közé tartozik a maga 1
053 m2 alapterületével. Az elmúlt 10 év alatt sok-sok pályázat segítségével és anyagi támogatásával igyekeztünk korszerûsíteni, megújítani a házat. Több pályázat segítségével teljesen megújult a IV. emeleti, utóbbi idõben mozinak is használt nagyterem, a hozzá csatlakozó vizesblokkokkal együtt. Szintén pályázatok segítségével újultak meg a tantermek, amelyek mûanyag nyílászárókat, légkondícionálást kaptak. 2007-ben saját erõbõl a megrongálódott homlokzatot kellett helyreállítani, majd külsõ támogatások megszerzésével a 25 éves fûtési rendszert sikerült korszerûsíteni. Mára a megyei szervezet is elérkezett a végsõ tûrési határra. A jelenlegi szabályozók, folyamatosan növekvõ költségek nem teszik lehetõvé, hogy gazdaságosan tudja mûködtetni az idõközben számára naggyá vált Technika Házat. A ma meglévõ társadalmi-egyesületi igényeknek megfelelõen egy lépést vissza kell lépnünk, és akkora ingatlanba kell költöznünk, amekkorát gazdaságosan fenn tudunk tartani. A 2008. évre készített gazdálkodási terv számai alapján a Technika Ház tervezett éves bevétele cca. 6 M Ft, míg a tervezett kiadásai meghaladják a 12 M Ft-ot. - Folytatás a 2. oldalon-
2. oldal
MTESZ
Hiradó
Tudomány és Technika Háza Nyíregyházán
1982. szeptemberében Tudomány és Technika Házát - egyben MTESZ - TIT - és KGT székházat avattunk Nyíregyházán. Most 25 év távlatából feltesszük a kérdést: mi eredményezte ezt, mit látunk megvalósulni a célokból? Az 1956-os forradalmat követõ években az addig szinte alvó megyénk ébredni kezdett: gomba módra nõttek ki a földbõl új üzemek, s ez felgyorsította a felsõvégzettségû szakemberek megyébe érkezését. A szakemberek továbbképzésük, társadalmi aktivizálásuk érdekében a MTESZ keretén belül mûködõ Egyesületeket alapítottak, melyek l962-re elérkezettnek látták az idõt, hogy bizonyos érdekek érvényesítése érdekében közös intézõ bizottságot létesítsenek. Az addig megalakult hét egyesület létrehozta l962-ben elsõ Intézõ Bizottságát. Ezt követõen tovább gyorsult az egyesületi élet eredményessége, és új Egyesületek is alakultak. Sokasodtak az elõadások, tanfolyamok, nemzetközi kapcsolatok indultak, amelyekhez felmerült annak szüksége, hogy a munkához helyiségek és adminisztratív létszám is rendelkezésre álljon. A megye akkori vezetõi hasznosnak, mi több fontosnak ítélték a bontakozó eredményeket, erkölcsi és anyagi támogatást is biztosítottak a munkához. 1965. márciusában vehettük igénybe az elsõ irodahelyiségeket, kaptunk a MTESZ Központtól létszámot adminisztratív erõ felvételéhez /a titkári funkciót akkor társadalmi munkában láttuk el/. Az elsõ helyiségekbõl l974-
ben a Víz utcán kapott önálló épületbe költözhettünk és aktivitásunkat így már igazán "komfortosan", dinami-
kusan tovább bõvítettük. Egyesületeink száma 26-ra növekedett. Évente Mûszaki Hónapot rendeztünk, megfelelõ szervezet híján olykor reprezentatív Megyei termékbemutató kiállításokat szerveztünk, öt külföldi ország tudományos szervezetével együttmûködési kapcsolatot kötöttünk és ápoltunk, saját újságszerû tájékoztatót jelentettünk meg, néhány városban: Mátészalkán, Nyírbátorban, Kisvárdán intézõ bizottságokat alakítottunk…egyszóval a megye társadalmi életében túlzás nélkül mondhatóan figyelemreméltó szerepet kezdtünk játszani. A Víz utcai székházat ugyan nem nõttük ki, de idõközben a TIT helyiségproblémái, továbbá a Közgazdasági Társaság erõ-
södése alapján a megye, s a MTESZ és TIT Központok elérkezettnek látták új közös és méltó épület létrehozását. ...Hát így született meg elõször a gondolat, azután a tény ..: l982. szeptember 16án ünnepélyesen felavathattuk székházunkat, melyben
azóta is "lakunk", dolgozunk. Hogy azóta s most, hogyan, ezt nem feladatom már megítélni, minthogy l990-óta nem töltöm be a MTESZ megyei titkári tisztségét. Végezetül egyetlen rövid kiegészítés: rövid visszaemlékezésemben az indulás, s a munka élharcosainak nevét, merthogy sok lett volna, nem említhettem. Két nevet azonban nem hagyhatok említés nélkül, azokét, akik e székház megvalósításának pozíciójuknál fogva is elsõszámú vezetõi voltak s ezek: elsõ elnökünk Kuhár András, s az õt követõ elnök Csató János.
Scholtz Béla 1962-tõl l989-ig a MTESZ Sz-Sz-B Megyei Szervezete megyei titkára
2008. április Amennyiben ezt a lépést sikerül megvalósítani, a megyei szervezet jelentõs energiáit és bevételeit nem a veszteség pótlására, hanem új feladatok és tevékenységek megvalósítására tudjuk fordítani. A nyíregyházi Tudomány és Technika Ház társasház. Mind a három tulajdonostárs (MTESZ, TIT, Közgazdasági Társaság) önállóan hoz döntést arról, hogy érdekelt- e, kívánja- e a tulajdoni hányadát értékesíteni. Természetesen akkor járnánk jól mindannyian, ha egyszerre tudnánk az egységes egészt alkotó Technika Házat értékesíteni. A megyei szervezet pedig elköltözhet egy akkora ingatlanba, amely két-három irodából, egy-két tanterembõl és mellékhelyiségekbõl áll, és amely a mostani alapterületnek mindössze 15-25 %-a. A MTESZ megyei szervezete 45 évet élt meg Nyíregyházán, ebbõl 25 évet a Tudomány és Technika Házban. A következõ - nem tudjuk hány - évet egy kisebb, de az igényekhez és feladatokhoz illeszkedõ ingatlanban szeretnénk megélni. Ahhoz, hogy legyen a MTESZ-nek újabb 45 vagy még több éve is, ez a viszszalépés Nyíregyházán elkerülhetetlen. A MTESZ nem egyenlõ a jelenlegi Technika Házzal. Az új Technika Ház lehet kisebb is, a fontos a társadalmi szervezet szakmai tevékenysége, amely a benne dolgozó önkéntesek és hivatali munkatársak szaktudásától, ambíciójától és tehetségétõl függ.
Losonczi László
2008. április
MTESZ
A Kabay János Díjról
3. oldal
Hiradó
Az 1948-ban megalakult Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége egyesületi tagjainak száma és az egyesületek taglétszáma folyamatosan bõvült, jelenleg 42 tagegyesület alkotja a Szövetséget. A szövetségben zajló tudományos-mûszaki munkásság elismerésére a szövetség 1968-ban alapította meg a MTESZ Díjat és a MTESZ Emlékérmet. E két díjat öszszesen 15 fõ, kiemelkedõ tu-
ta meg a Kabay János Díjat. A díjhoz tartozó emlékérmet Tóth Sándor éremmûvész készítette el. A díjat évenként két személy kaphatja meg. 1976-tól 1990-ig minden évben kiadásra került a
A megnyitó ünnepélyes percei.
Kabay János megyénk egyik legkiemelkedõbb, az országhatárokon kívül is ismert feltalálója és iparszervezõje volt, aki nagyon fiatalon eltávozott az élõk sorából. Kabay János 1896-ban született Bûdszentmihályon, amely ma Tiszavasvári névre hallgat. Kabay János dolgozta ki azt az ipari eljárást, amely segítségével a mákgubóból vonták ki a morfint.
Ez az eljárás alapozta meg a Tiszavasvári Alkaloida vegyészeti gyár alapjait, amely évtizedeken keresztül a település ipari zászlóshajója volt. A MTESZ megyei szervezete ezzel a Kabay János díjjal kívánja elismerni a megyében egykor és most aktív mûszaki értelmiség erõfeszítéseit, társadalmi-gazdasági eredményeit.
A kitüntetettek.
dományos munkásságot felmutató személy kaphatta meg és kapja meg ma is, országos szintû döntés alapján. A Szövetség 1974-ben döntött arról, hogy a megyei egyesületi csoportok önállóan is alapíthatnak megyei szintû kitüntetést, és adományozhatják megyei döntés alapján a kiemelkedõ szövetségi és tudományos munkásságért. A MTESZ SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Szervezete 1976-ban e felhatalmazás alapján alapítot-
Kabay János Díj. Két kivételtõl eltekintve minden évben a megyében élõ és dolgozó MTESZ tag részesült a kitüntetésben, a nyolcvanas években két külföldi mérnök kapta meg a kitüntetést a nemzetközi kapcsolatokban kifejtett munkásságukért. 1990. és 1998. között szünetelt a Kabay János díjak kiosztása, 1998-tól ismét felelevenítettük ezt a szép hagyományt. Minden évben a helyi egyesületi csoportok írásos javaslata alapján, titkos szavazással választjuk ki azokat a jelölteket, akik méltóak a Kabay János Díj adományozására.
A résztvevõk egy csoportja.
Látogasson el web oldalunkra:
www.nyiregyhaza.mtesz.hu
4. oldal
MTESZ
Hiradó
2008. április
A megye gazdaságának lehetséges mozgástere
Gondolataink megfogalmazása arra kívánja a figyelmet ráirányítani, amit az önkormányzati választás során hiányoltunk. Szeretnénk rögzíteni, hogy teljességre nem törekszünk, és nem politikai alapállásból közelítjük meg kérdéseinket. Úgy ítéljük meg, hogy megyénk és Nyíregyháza fejlõdéslendülete megtört, aminek célszerû lett volna a kibeszélése az egyoldalú közlések és a vélt igazság helyett. Vélhetõen támpontot szolgáltathatnánk a súlyozott és helyzetünkbõl adódó eredõk kijelöléséhez. Mindnyájunk által ismert, hogy a kormányzati koalíciós erõ célba vette a megyei önkormányzati helyzet csökkentését. Mindezt úgy, hogy a területi felépítményi rendszer sem mûködik elfogadhatóan és a kistérségi mag még legtöbbször életképtelen. Ebben a pozícióban a legfontosabb éppen az lenne, hogy a megyei és országgyûlési érdekérvényesítõ képesség a legmagasabb szinten érvényesüljön. Természetesen ehhez kell (kellene) egy közös nevezõ elfogadása, amihez minden pártszemlélet fel tud sorakozni. A ma érezhetõ helyzetben a megyei fejlesztésekért egyrészrõl az elérhetõ központi források, másrészt a helyi források jó célú felhasználása determinálja. A központi források vélhetõen az infrastruktúra-fejlesztésekben jelennek meg. A megye vonzásteljesítményét a tõkebefektetõk felé ezek a szempontok közvetítik eredményesen.
Megyei sajátosságunk az örökölt hátrányaink és sajátosságunk alapján megérdemelné azt a figyelmet, hogy kiemelt központi forráshoz jussunk. Sajátosságunkra jellemzõ a késlekedõ megyei infrastruktúra-fejlesztés, az átlagos gyenge termõadottsági mezõgazdasági jelleg, avult iparszerkezet és még csak a csíráiban létezõ idegenforgalom. Alacsony színvonalú az innovációs késztetés és az ehhez kapcsolódó információközvetítés. Általánosságban is megjelölhetõ, hogy a termelõ reálszféra nem kellõen hatékony és eltartó képessége alacsony színvonalú, mellyel a humánszféra pénzfaló szándékát nem tudja követni. Jól megítélhetõ, hogy a magunkra hagyás idõszakában velünk lesz örökölt hátrány, ami ellen még a most következõ ciklusban lenne tennivaló az érdekérvényesítõ képesség feljavításával. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magántõke önmagától különösen a megyében jellemzõ nagyszámú munkanélküliség figyelembevételével kevésbé kényszerül, illetve kevésbé ösztönzött a munkavállalói bérnövelésre. Viszonylag nagy arányú a jövedelemhez nem jutók és a minimál jövedelemjárulék alapján a szociális biztonsághoz és ellátásban részesíthetõk száma.
Kell találni olyan jövedelemteremtõ módszert, ami kis befektetéssel eredményesen és fejlõdésképesen mûködik. Sajátos a Felsõ-Tiszai helyzet, ahol az ismétlõdõ árvízveszély miatt csak állami beavatkozással lehet tenni az árvízveszély ellen az árvízi szükségtárolók megépítésével a "Kisari" torkolat feletti vízkivétel megteremetésének mûszaki megoldásával. A megyei vízfolyások vízszabályozó mûveinek megépítése tovább nem késleltethetõ. Az infrastruktúra fejlesztésének területén fel kell gyorsítani az autópálya megépítését a határig és abból autóút, vagy gyorsforgalmi úttal leágazást biztosítani Záhony és Csengersima felé. Feltáró úttal a Balsai Tiszahíd újraépítésével GávavencsellõNyíregyháza kapcsolatát egy új úttal meg kell oldani. Meg kell valósítani az M-3-as útra a felvezetõ és a településeket elkerülõ utakat. A vasúti fõvonal rekonstrukciót Záhonyig el kell végezni, de lobbizással el kell érni a Debrecen-MátészalkaZáhony vasút-rekonstrukciót fõvonallá minõsítve. Ezzel javítható lenne a Vásárosnamény -határ térségi logisztikai bázis kiszolgálásának színvonala. A fõvonali vasutak mellett kényszerbõl kialakuló helyi érdekû vasutak átvételének feltétlenül a pályaszerkezet felújításával és felszabályozásával célszerû csak mûködtetésre átvenni. El kell érni, hogy fõvonali vasútvonalon ne legyen szintbeli keresztezõdés.
A kisvasút nosztalgia jellegét a nyíregyházi vasútállomás és Sóstó között a fõiskola és sóstói kórház bekötésével korszerû motorvonatos rendszeres járattal célszerû megtervezni. A kisvasútnak új remizt (jármûjavító mûhelyt) kell készíteni. A jelenlegi nem környezetbarát személykocsi parkot sürgõsen ki kell vonni a forgalomból. Célszerû a Sóstóig helyi érdekû közlekedésbe szervezni a kisvasutat. Valósuljon meg mielõbb az M-3-as vásárosnaményi Tisza hídja, és kapcsolódjon Erdélyhez a Zajta, Csengeri vasúti kiágazás. Épüljön meg a Kraszna és Szamoshíd. Meg kell teremteni a közútivasúti logisztikai bázisokat Vásárosnamény-Záhony körzetében. Célszerûnek látszik a kiskörzeti repülõtér fejlesztés a Szatmárnémeti, UngvárKassa-Nyíregyháza viszonylatban. Sürgõs megoldást kíván a Debrecen-Nyíregyháza 4. sz. fõút korszerûsítés, legalább gyorsforgalmú úttá alakítva. A természetvédelmi és tájvédelmi megyei körzetek mûködésére és felügyeletére célszerû megyei szervezetet létrehozni. Agrárgazdaságunk legnagyobb problémája, hogy a nemzeti vagyonból sok olyan privatizált vagyon van parlagon, ami nincs kihasználva, üzemeltetve. Hiányzik az alapanyag termelési bázist szervezõ tej, hús és konzervipari feldolgozás, ahol az élelmiszerszemét helyett minõséget termelnénk mid belföldi felhasználásra, mind exportra.
2008. április Élelmiszerszemétre nem lehet turisztikai fejlesztést szervezni. A házi befõzés és savanyítás elsõsorban felvevõpiac hiányában nem alakult ki. Túlzott a megtermelt gyümölcs (meggy, cseresznye, szilva, körte, szamóca, dió, alma, uborka, paprika, paradicsom, káposzta) feldolgozás nélküli értékesítése. A falusi turizmus leginkább Beregben és Szatmárban honosodott meg. A tájturizmus, vallási turizmus csak éledõben lévõ program. A turizmusban és kulturált határátkeléssel a határokon átívelõ jellegét kellene erõsíteni. A határkapcsolat elõnyeit kell érvényesíteni elõnyünkre kultúrált átjárhatósággal. A gasztronómiai turizmust alapjaiban szervezetten útjára kellene indítani. A helyi specialitások ételválasztékát rendszeresen célszerû ajánlanunk (káposztás, krumplis, stb.). Az idegenforgalom fejlesztésének alapja, hogy kultúráltabb környezetet alakítsunk ki a természetvédelem minden területén, de különösen a hulladékkezelésben. Az alternatív energiaforrások közül, mind bioenergia, mind a természetforrás energiák hasznosítását támogassuk. A gyógyturizmushoz kapcsoljuk a szabadidõprogram és hagyományõrzõ népi gasztronómiai kínálatainkat. A termelõ-feldolgozó szövetkezések gazdasági stabilitását oldjuk meg. Gondolataink arról kívánnak szólni, hogy a fejlesztési programok kompatibilis jellegét kihangsúlyozzuk.
MTESZ
Ismertetö
Az OMBKE Gázszállítás szakcsoportja 2002. novemberében alakult Beregdaróc székhellyel. A szakcsoport fõ célkitûzése: "bányász- és kohászemlékek, társadalmi hagyományok ápolása" valamint "kapcsolattartás és együttmûködés a határon túl élõ és tevékenykedõ magyar bányászati és kohászati szakemberekkel." 2003 óta részt veszünk az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság évente
megtartandó bányászati- kohászati és földtani szakmai találkozóján. Kapcsolatot tartunk erdélyi és kárpátaljai kompresszoros szakemberekkel. Jubileumi találkozókat tartottunk az Összefogás földgáz távvezeték 20. Beregdaróc 25. és Városföld Kompreszszor Állomások 30. évfordulóján. Évente szervezünk kéthárom napos szakmai konferenciát.
Hagyományápolás keretében Kapnikbányán rész vettünk Papp Simon és Born Ignác közös emléktábla avatásán és a kettejük életmûvét bemutató kiállítás megnyitóján a hajdani bányatiszti épületben, valamint a nagyhegyesi gázkitörés 45. évfordulójának tiszteletére szervezett emlékhely avató ünnepségen. Kálózon megkoszorúztuk Kunoss Endre, a Bányász Himnusz írója sírját.
A MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete Közgylés munkájában részt vevõ tagszervezetek
MEGYEI ELNÖKSÉG A leírtak reméljük hogy további sok megvitatásra kerülõ programcélt generálnak. Názon Gyula magasépítõ mérnök beruházó szakmérnök
5. oldal
Hiradó
ELNÖK: Gubik László Alelnök: Dr. Mezõsi Pál Dr. Török István SZVT Domokos R. István Tárnok István
ELLENÖRZÕ BIZOTTSÁG KTE SZVT OMBKE MEE
ELNÖK: Tag:
Názon Gyula Oláh Tibor Szalay Csaba
ÉTE OEE TMTE
