A katonai szervezetnek otthont adó város bemutatása Ezer év története A történeti város nem volt olyan kiterjedt, mint a mai. A Sárvíz és a Gaja megrekedt vizei széles, helyenként tóvá mélyülő mocsarakkal vették körül azt a négy kis szigetet, amelyen a város felépült. Ezeket még a XVIII. században is egy-egy töltésen, könnyen felszedhető fahidakon át lehetett megközelíteni. A mai belváros e szigetek egyike. A város területén fontos római útvonal haladt át, amely a Duna menti katonai táborokat, Brigetiót (Ószőny) és Arrabonát (Győr) a Móri-völgyön át Sopianaeval (Pécs) kötötte össze. Az I. század közepén, amikor a római világhatalom katonai erőkkel szállta meg a Dunántúl keleti részét, ötszáz főnyi lovascsapat vert állandó tábort e stratégiailag nagy jelentőségű ponton. A középkor óta Székesfehérváron vezettek keresztül a legfontosabb utak. Az észak-déli útvonal mellett Bizáncba, a délnyugat-északkeleti út Itáliából a Balaton déli partja mentén Aquincumba tartottak az itáliai kereskedők és a sasos jelvények alatt vonuló csapatok. A katonai tábor mintegy fél évszázadon át ellenőrizte a Sárvíz átkelőhelyét. Géza fejedelem és István király Székesfehérvár egész későbbi történetét meghatározó változás, Géza fejedelem hatalomra jutása (972 körül) után jött létre. A politikájának ellenzőitől tartó fejedelem a római városnál biztonságosabbnak ítélte a későbbi belváros kis szigetét. Vastag fallal és mély árokkal körülvett lakóhelyét a sziget középpontjában emelkedő kis dombon építette fel. A városból kivezető utak mentén nagy temetők alakultak ki: a sírokban talált kardok, szablyák az ide telepített katonai jellegű lakosságra vetnek fényt, amely a fejedelmi székhelyet volt hivatva biztosítani. 30-35 évvel később az állami feladatokat is ellátó királyi bazilika már István király uralkodásának első éveiben felépült, a várfalhoz közel fekvő, kissé mély területen. István király jelölte ki az épülő város rangját és a következő évszázadokban betöltött szerepét is. A bazilikához csatlakozó helyiségekben őrizték az ország levéltárát, kincstárát, ehhez tartozott a bazilika számára 1031-ben készített pazar miseruha, a későbbi koronázási palást, korona és koronázási felszerelések. István király korára mennek vissza a törvénylátó napok, amelyekből idővel az országgyűlések fejlődtek. A királyi szék városa István királyt és Imre herceget Fehérvárott temették el, ahogy Géza hamvai is itt nyugodtak. A királyi koronázások rendje kezdettől fogva Fehérvárhoz kötődött, és ezt egyetlen uralkodó sem hagyhatta figyelmen kívül törvényes hatalmának kockáztatása nélkül. A koronázások, a királyi esküvők, a királyi hatalmat jelképező korona jelenléte és őrzése, az országgyűlések, amelyeket kezdetben rendszeresen, de gyakran később is Fehérvár alatt tartottak, az
állami élet legfontosabb eseményei voltak. Ezekre hivatkozva méltán tekintette a történeti kutatás Fehérvárt hazánk első városának. A királyi székhelyet jelentő belső várost falak is övezték, a magyar védekezés gyakorlata szerint. László király uralkodása idején szentté avatták István királyt, a nagy alapító földi maradványai ekkor kerültek végleges helyükre, a nagy bazilika közepén. Kálmán király alatt és a következő évszázadban Székesfehérvár – ahogyan a középkori oklevelek, történetírók nevezték, Alba Regia – jelentősége megnövekedett. IV. László uralma idején Tatár támadás érte a várost, a város nagy része a bazilikával és a századok óta sértetlenül őrzött királyi levéltárral együtt porrá égett. A bazilika pusztulása nem lehetett teljes, mert négy évvel később, 1290 júliusában ősi szokás szerint itt tették a koronát az utolsó Árpád-házi király fejére. Koronázó város A nemzetközi kereskedelemben elfoglalt fontos helyét Székesfehérvár már 1200 körül elvesztette. A XII-XIII. században a város terjeszkedését nem tette lehetővé a mocsár, amely minden oldalról körülvette. A királyok Budán, majd Visegrádon építettek új palotát maguknak. A koronázások és a királyi temetkezések azonban a középkor végéig Fehérvárhoz fűződtek. A bazilikában, de a középkori Székesfehérvárott is az utolsó építési korszak Mátyás király uralkodásának évtizedeire esett. Ő maga is sírkápolnával ékesítette a várost, amelyet maga és apja, Hunyadi János számára 1480 táján kezdett építtetni. Mátyás király halálával Székesfehérvár hosszú és gazdag középkori történetének zavartalan szakasza lezárult. A magyar trónért harcba szálló Habsburg Miksa, a későbbi német-római császár erős zsoldos sereggel jelent meg, felgyújtották a külvárost, ágyúlövést adtak le a kapukra, szászok és csehek mászták meg a rosszul védett falakat. A várost Báthory István és Kinizsi Pál foglalták vissza. Török végvár A budai várban már két éve török pasa ült, amikor 1543-ban maga Szulejmán szultán vezette seregét Székesfehérvár alá, mely várat Varkocs György védett mintegy 5-6000 főnyi sereggel - hiába - , mivel a város polgárai – gazdag városukat védvén – a visszavonuló védőcsapatok előtt bezárták a vár kapuit, így Varkocs György és serege a Budai kapu hídja előtt halt hősi halált. A templomokat a törökök a bazilika kivételével dzsámivá alakították, a bazilikában temetkezett előkelő főpapok, valamint Nagy Lajos síremlékeit összezúzták. A 15 éves háború folyamán nem sikerült a várost visszafoglalni, ellenben 1601-ben Buda visszafoglalásának előkészítése érdekében a haditanács rászánta magát a város ostromára. A törökök házról házra védekeztek, majd a bazilikában elhelyezett lőporraktárt gyújtották fel, kiégett a volt királyi palota is. A győzelem híre bejárta Európát. A város visszafoglalását követte az erődítések helyreállítása, a vár teljes megújítása, amikor a török 60000 főnyi
sereggel támadta meg Székesfehérvárt, mely csata Moha és Csókakő között zajlott, majd 1602 nyarán újabb sereg érkezett a vár ellen, az ostromot Wathay Ferenc vicekapitány versben énekelte meg. A védők irgalmatlan öldöklésben lelték halálukat. A vár elesett, Wathayt hadnagy társaival Isztambulba hurcolták. Fehérvár még 86 éven állt a török félhold birtokában. A városnak kevert lakossága volt, ahol bosnyákok, rácok is letelepedtek, akik a harcok során a külvárosok védelmében szolgáltak. A harcokban megrongált hajdan román és gótikus épületekkel ékes város, szinte nyomtalanul eltűnt a XVIII. századi újjáépítés során. Ekkor kapta Székesfehérvár barokk arculatát, jórészt innen származnak mai műemlékei A város történeti múltját és jelentőségét szimbolizáló gömbön – az Országalmán -, körbefutó felirat van: „Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz „Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.” A reformmozgalomban és a szabadságharcban betöltött szerepe, a Habsburg elnyomással szembeni ellenállás jeleként Vörösmarty szobrának felállítása 1865-ben, Kossuth Lajos díszpolgárrá választása, a Tanácsköztársaság kikiáltását követően vidéken az első között megalakult forradalmi tanácsa jelzi történelmének további állomásait. A XIX. század folyamán a színház mellett elsősorban a Fehérvár régi történetét kutató ásatások keltettek országos érdeklődést. 1848 őszén kútásás során a püspöki palota kertjében a munkások vörösmárvány sírkőre bukkantak. A XVIII. század második felében a polgárság a mocsarak lecsapolásával széttörte a város fejlődését akadályozó bilincseket. A külváros határában létesült ipartelepek, új lakónegyedek ismét újfajta dinamizmus adtak a városnak. A rohamos fejlődés ipari centrummá tette a királyok régi városát, a magyar szellemi múlt egyik jelentős központját. Csapattörténet: jogelőd katonai szervezetek bemutatása 43. Nagysándor József Híradózászlóalj 1945. március 15-én Debrecenben alakult meg a 6. hadosztály és ennek kötelékében lett felállítva a hadosztály közvetlen híradószázad, állomáshelye a Pallag-pusztai Mezőgazdasági Iskola volt. 1945. május hónapban a hadosztály állomáshelye Polgárdi, míg a közvetlen híradószázad állomáshelye Balatonalmádi lett. 1946. május hónapban új helyőrségbe, Szekszárdra került, majd az őszi átszervezéskor, mint önálló híradószázad szerveződött az 1. honvéd gyalogos hadosztály alárendeltségébe, a század parancsnoka Bánki Béla százados volt.
1948-ban az 1. hadosztály közvetlen híradószázad átszervezésre került, mint 1. honvéd híradózászlóalj. Állomáshelye: Pécs a zászlóaljparancsnoka Meggyes József százados volt. 1949-es tavaszi átszervezéskor a "Klapka” hadrenddel (1949. március 15.-én) az alakulat teljes egészében gépesítve lett, 101. honvéd gépkocsizó híradóezreddé szerveződött. 1950-ben lett a mozgó híradó központtal ellátva a híradóezred. 1951-ben ősszel az ezred a 43. önálló híradóezred hadrendi elnevezést kapta, továbbra is Budapesten állomásozott a Petőfi laktanyában. 1952-ben a 43. önálló, Honvédelmi Minisztérium közvetlen híradóezred ellátásra került az R/10, R/20, R/40, R/50-es típusú rádiókkal. 1953-ban kapta meg az R/30-as rádiókat, 1956-ban a K-80-as távbeszélő központokat. Az 1956-os őszi átszervezéskor a 43. híradóezred, hadsereg közvetlen híradóezred hadrendi beosztást kapott. 1956. november hónapban átszervezték, mint 43. HM közvetlen híradóezred és Vác helyőrségbe helyezték át. 1957-től a híradóezred többször átszervezésre került, 1962. augusztusában diszlokált Székesfehérvárra. A következő években számos szervezeti váltás történt. 1969-ben az ezred állományából a Rádiórelé zászlóalj kivált, és Ercsi helyőrségbe diszlokált. A zászlóalj kiváltására önálló rádiórelé századot szerveztek. 1970-ben RH rádiócsoport került felállításra Szentkirályszabadján, valamint URH átjátszó állomás Hidegkúton. 1973-ban felállításra került az ellátó század, az 1. zászlóaljból lett a rádió zászlóalj, a 2. zászlóaljból pedig a központ vezetékes zászlóalj. 1975-ben felállításra került a Tüzér Híradószázad, Várpalota (Mandulás) helyőrségben. 1982-83-ban eredményesen végrehajtásra kerültek a MÁTRA-II feladatok, és 1983-ban kezdetét vették a Mátra-III feladatok. 1984-ben befejeződött a "MÁTRA-III”, illetve szervezetten folyt a MÁTRA-IV feladatok végrehajtása. 1991-ben az ezred végrehajtotta a GERECSE-II feladatokat. A Honvédelmi Miniszter Úr egységünk részére csapatzászlót adományozott. A GAMMA szervezeti változások következtében az egység állománytáblája 1991. 08. 01-től gyökeresen megváltozott. Az 5. önálló Légvédelmi Vezetési zászlóalj beintegrálódott az egység szervezetébe. 1995-ben a SZEKTOR feladatból adódó szervezeti változások végrehajtása megtörtént, létrejött az új kiképzési csoportosításokat. 1996. 08. 31-ig befejeződött a SZEKTOR feladatból adódó személyi állomány átcsoportosítása, valamint haditechnikai eszközök átadás-átvétele. Az IFOR Magyar Műszaki Kontingens /Okucani/ kötelékében vett részt a személyi állomány a híradás biztosításában. Különböző külföldi gyakorlatokon való részvétel. /”COMBINED ENDAVOR”96, logisztikai gyakorlat. /
Az 1997-es év legfontosabb feladata az átalakítás folytatása, az új szervezeti keretek, a béke és háborús vezetési rendszer kialakítása volt. Ezen belül az ezred állományába tartozó híradózászlóalj és a 123. Eötvös József Vonalépítő híradóezred határidőre történő felszámolása, valamint beintegrálása az ezred béke szervezetébe. A Magyar Honvédség haderő átalakításának szervezési feladatai kapcsán a híradóezred béke és hadi szervezete 2000. 10. 01-én megszűnt, bázisán új önálló hadrendi elemként az MH 43. Nagysándor József Híradózászlóalj béke és hadi szervezete alakult meg. A híradózászlóalj megalakulása óta eredményesen vett részt a különböző hazai és nemzetközi gyakorlatok biztosítási feladataiban, DELTA2001, Elektron-2001, Elektron-2002, Szablya-2002, Tavasz-2003, Bakonyi Csapás-2003. A zászlóalj tiszti, tiszthelyettesi, valamint szerződéses állománya folyamatosan vesz részt az IFOR, SFOR, AFOR, KFOR, UNFICYP, valamint az Iraki katonai béketámogató műveletekben.
Az ezred megalakulásától napjainkig parancsnoki beosztást betöltő személyek: Dr. Gurzói Emil ezredes Móricz Ferenc alezredes Forró Lajos alezredes Vas József ezredes Szathmári Miklós ezredes Kalicz Tibor ezredes Révész Gyula mk. alezredes
1949-1951-ig 1951-1959-ig 1959-1962-ig 1962-1976-ig 1976-1985-ig 1985-2000-ig 2000-2004-ig
5. Alba Regia Vezetésbiztosító Zászlóalj 1961. augusztus 01-jén jött létre a MH 5. Alba Regia Vezetésbiztosító Zászlóalj jogelődje, az 5. Hadsereg alárendeltségébe az 5. Hadsereg Komendáns Szolgálat megnevezéssel, Budapest helyőrségben, „Petőfi Sándor” laktanyában. Parancsnoka Lakatos István ezredes volt. A szolgálat 1963. december 13-23. között települt át Székesfehérvárra, Szentkirályi Frigyes alezredes, parancsnok vezetésével. A Honvédelmi Miniszter 1964-ben Kocsis Sándor őrnagyot nevezte ki az alakulat parancsnoknak. Az alakulat 1967-ben kapta meg a Magyar Néphadsereg 5. Hadsereg Rendészeti Komendáns Zászlóalj megnevezést. Ünnepélyes szoboravatással 1968-ban a Zámolyi úti laktanyát dr. Münnich Ferencről nevezték el. Az alakulat élére 1969. december 1-én került kinevezésre Czétényi Kálmán alezredes és ezzel egyidejűleg az alakulat szervezetében és megnevezésében jelentős változások történtek és megalakult a Magyar Néphadsereg 5. Hadsereg Rendészeti Komendáns Ezred. Az alakulat fő feladata az elöljáró parancsnokság élet- és munka-körülményeinek mindenkori biztosítása békében és háborúban. Béke időszakában az elöljáró törzs teljes munkafeltételének biztosítása, kiszolgálása, és az objektum megbízható őrzése. Az alakulat technikai ellátottsága 1964-ben igen magas szintre emelkedett, amelynek következtében a feladatokat a feladatok igen magas szintre kerültek végrehajtásra. A kiképzési feladatok mellett megindult 1969-től a csapatépítkezés a Zámolyi úti laktanyában. Az ezred állománya a laktanya építése mellett részt vett a Pákozdi Emlékmű felépítésében. Ekkor az alakulat ún. fedőszámot viselt, megnevezése Magyar Néphadsereg 7341. számú alakulat volt.A jelentős fejlesztésekkel párhuzamosan 1975-ben megépült a sportcsarnok, szauna és tiszti étkezde, illetve a nőtlen tiszti szálló. 1985-1989 közti éveket a hadsereg állandó átszervezése jellemezte, ezáltal a körülmények megnehezedtek, minden szervezeti változással jól képzett tiszti és tiszthelyettesi állomány vált ki a katonai szervezettől. A szervezet 1994-97. között a megváltozott körülményekhez igazodó gyakorlatokon végzett biztosítási, kiszolgálási feladatokat, részt vett a „Partnerség a békéért” mozgalom keretében rendezett NATO gyakorlaton, illetve „Cooperative Light PfP”, az „Amerikai-Magyar Kutató” Mentő Gyakorlat” lebonyolításában. Fontos szervezeti változást jelentett számunkra 1995. december 16-án, amikor a Honvéd Vezérkar Szervezési és Hadkiegészítési Csoportfőnöke a Magyar Honvédség 5. Alba Regia Rendészeti Komendáns Ezredet zászlóaljjá
minősítette. Ebben az időszakban a katonai szervezet állományából nagy létszámban teljesített az IFOR majd az SFOR kötelékében szolgálatot. 1997. május 19-én került megrendezésre először a laktanya falain kívül a Zichy ligetben az alakulat nyílt napja, ez a nap az alakulat csapatünnepe. Ismét jelentős szervezeti változás történt 1999. február 01-jén, a Magyar Honvédség 5. Alba Regia Rendészeti Komendáns Zászlóalj megszűnt és megalakult a Magyar Honvédség 5. Alba Regia Rendészeti Komendáns Ezred. 2000. október 01-i hatállyal újabb szervezeti változás következtében megalakult a Magyar Honvédség 5. Alba Regia Vezetésbiztosító Zászlóalj. Az alakulat alaprendeltetési feladatain túl az elmúlt 30 év alatt összesen 222 jelentősebb gyakorlaton és számtalan más állami, katonai, társadalmi rendezvényen vett részt. A MH 5. Hadsereg Komendáns Szolgálat napjainkig parancsnoki beosztást betöltő személyek: Lakatos Béla ezredes
1961- 1963
Szentkirályi Frigyes alezredes
1962-1964
Kocsis Sándor őrnagy
1964-1969
Czétényi Kálmán ezredes
1969-1985
Andó Péter ezredes
1985-1991
Varga Tibor alezredes
1991-1998
Fürst Tamás ezredes
1999-2003.
Hámori Zoltán alezredes
2003-2004.
megalakulásától
Semmi sem nehezebb annál, mint valamit elkezdeni, semmi sem veszélyesebb, mint ezt véghezvinni, semminek a kimenetele nem bizonytalanabb, mint egy sor új dolog bevezetésébe belevágni.” (Machiavelli)
2004. május 28.- i hatállyal a 49/2004 (HK 14.) HM határozattal a honvédelmi miniszter megalapítja a Magyar Honvédség 43. Vezetéstámogató Zászlóaljat. Megalakulásának időpontja jogfolytonosság alapján 1949. március 15. 43. Vezetéstámogató Zászlóalj
Feladata, rendeltetése A zászlóalja Magyar Honvédség Szárazföldi Csapatainak önálló zászlóalj szintű szervezete, tevékenységét a MH Szárazföldi Parancsnokság (továbbiakban: MH SZFP) közvetlen irányítása alatt végzi. Feladatait a hatályos jogszabályokban, az állami irányítás egyébjogi eszközeiben, a katonai felső vezetés a MH SZFP parancsnoka által kiadott rendelkezésekben meghatározott követelmények szerint hajtja végre. A nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítése.
A személyi állomány, az alegységek általános katonai- és szakkiképzésének, harcászati felkészítésének, összekovácsolásának biztosítása. A haditechnikai eszközök, anyagok gépjárművek megóvása, karbantartása, hadrafoghatóságának biztosítása. A MH SZFP és a zászlóalj magasabb készenlétbe helyezhetőségének biztosítása. A MH SZFP híradó, informatikai és információvédelmi támogatása, valamint munkakörülményeinek és azok feltételeinek megteremtése béke és minősített időszakban. A csapattagozatnál egyel magasabb szintű speciális technikai eszközjavítási és kiszolgálási műveletek, helyszíni technikai kiszolgálások, hibaelhárítások, kisjavítások végrehajtásában való részvétel. Fő feladatai: A Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság támogatása, kiszolgálása, biztosítása. A szárazföldi haderőnem vezetési rendszerének megfelelő tábori hírrendszer telepítése és üzemeltetése a meglévő állományával és eszközeivel. A készenlét fenntartása és fokozása, valamint a mozgósítási terv kidolgozása, naprakészen tartása, végrehajtás feltételeinek megteremtése. A katonai objektum, harci technikai eszközök, anyagok őrzés-védelmének megtervezése, szervezése, végrehajtása. Élet- és munkakörülmények biztosítása, gazdálkodás megtervezése, végrehajtása, utalt alakulatok ellátása.
Szervezeti felépítése: Vezető szervek parancsnokság zászlóalj törzs - személyügyi és munkaügyi részleg - hadműveleti részleg - logisztikai részleg - híradó és informatikai részleg - kiképzési részleg jogi és igazgatási részleg ügyviteli részleg
Végrehajtó alegységek híradó század komendáns és őrszázad nyomda és térképsokszorosító kp. informatikai központ Logisztikai alegységek logisztikai század egészségügyi kp.
Helyőrségtámogató alegységek parancsnokság - esperesi hivatal - kultúr és sportrészleg. - bázis üzembentartó alosztály - zenekar
Révész Gyula mérnök alezredes parancsnok
A Magyar Honvédség 43. Vezetéstámogató zászlóalj parancsnoka 1961. március 9-én született Kisvárdán. 1983-ban végzett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola híradó szakán, ezt követően került kinevezésre első beosztásába Cegléden a 66. Önálló Híradózászlóaljnál szakaszparancsnoki beosztásba. Ezt követően a katonai szervezetnél még századparancsnoki, illetve hadműveleti tiszti (TÖF.h.) beosztásokat látott el. 1991-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia híradó szakán, hadműveleti-harcászati képesítést szerzett, amelyet követően került kinevezésre Debrecenbe az 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár híradófőnöki beosztásba. 1993-ban kinevezték MH 66. Puskás Tivadar Vezetésbiztosító Zászlóalj parancsnokának, amely az átszervezések következtében 1995-ben a MH 66. Puskás Tivadar Híradózászlóalj nevet vette fel. 2000 évben került kinevezésre Székesfehérvár helyőrségben, a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József Híradózászlóalj állományába, parancsnoki beosztásba. Jelenlegi beosztását 2004. május 01-től látja el. Pályafutása során külföldi katonai misszióban is teljesített szolgálatot a horvátországi BoszniaHercegovinában állomásozó SFOR kontingens tagjaként. 2002. szeptember 01-től tanulmányokat folytat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem PhD doktori cím levelező képzésén. 2003. évben elvégezte a Gábor Dénes Főiskola Informatikai szakát, angol és orosz nyelvekből középfokú nyelvvizsgát tett. Érdemei elismeréseként a Szolgálati Érdemjel ezüst fokozatát, a Haza Szolgálatáért Érdem Érem bronz fokozatát Békefenntartásért Szolgálati Jel kitüntetést kapta, illetve idő utáni Tiszti Szolgálati Jel II., és III. fokozata gazdagítja kitüntetéseit. Nős, két gyermeke van.
Takács Károly őrnagy parancsnokhelyettes
A Magyar Honvédség 43. Vezetéstámogató zászlóalj parancsnokhelyettese 1969. június 12-én született Székesfehérváron. 1990-ben végzett a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész szakán. Ezt követően került kinevezésre első beosztásába Székesfehérváron, a MH 5. Alba Regia Önálló Rendészeti Komendáns Ezred állományába, századparancsnoki beosztásba. 2003 – ig különböző beosztásokat látott el, hadműveleti és kiképzési alosztályvezető, részlegvezető, amikor is a katonai szervezet megnevezése az átszervezések következtében többször módosításra került. 2003. évben került kinevezésre az MH 5. Alba Regia vezetésbiztosító Zászlóalj törzsfőnöki, (pk.h.) beosztásba. Jelenlegi beosztását 2005. január 01-től látja el. 2005. évben elvégezte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar, katonai vezetői szakát. Orosz és német nyelvekből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Érdemei elismeréseként Szolgálat Érdemjel bronz fokozat kitüntetést kapta, idő utáni Tiszti Szolgálati Jel III. fokozatával rendelkezik . Egy gyermeke van.
Koronczai Tibor mérnök őrnagy parancsnokhelyettes
A Magyar Honvédség 43. Vezetéstámogató zászlóalj parancsnokhelyettese 1968. május 8.-án született Móron. 1989-ben végzett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, katonai híradástechnikai üzemeltető szakán, katonai híradástechnikai üzemeltető üzemmérnökként. 1989-ben katonai szolgálatát az MH 88. Asbóth Oszkár Futárhelikopter Ezrednél szakaszparancsnokként kezdte meg. 1992-ben szervezeti átalakulás következtében került Székesfehérvár helyőrségbe a MH 43. Nagysándor József Híradóezred állományába szakaszparancsnoki beosztásba. Az ezrednél századparancsnoki, hadműveleti és kiképzési részlegvezetői beosztásokat látott el. Az újbóli átszervezés következtében az ezred zászlóalj szintű katonai szervezetté minősült, ahol törzsfőnöki (pk.h.) beosztásba került kinevezésre. Jelenlegi beosztásába 2004. augusztus 01-jével került kinevezésre. Az 1997-ben Németországban, illetve 1998-ban Ausztriában végzett híradó parancsnoki tanfolyamok is nagymértékben hozzájárultak szakmai tapasztalatának bővítéséhez. 2002. évben elvégezte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar, haditechnikai menedzser szakát. Érdemei elismeréseként Szolgálat Érdemjel bronz és Szolgálati Érdemjel ezüst fokozat itüntetést kapta, idő utáni Tiszti Szolgálati Jel III. fokozatával rendelkezik. Nős, egy gyermeke van.
Kaszás György őrnagy törzsfőnök (parancsnokhelyettes)
A Magyar Honvédség 43. Vezetéstámogató zászlóalj törzsfőnöke (parancsnokhelyettese) 1965. június 19-én született Székesfehérváron. 1987-ben végzett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, híradó szakán híradástechnikai üzemmérnökként, ezt követően került kinevezésre első beosztásába Székesfehérváron a 43. Nagysándor József önálló híradóezrednél szakaszparancsnoki beosztásba. Az ezrednél különböző beosztásokat látott el, századparancsnoki, anyagi-technikai helyettesi, logisztikai főnöki, hadműveleti és kiképzési részlegvezetői, amely időszak alatt az átszervezés következtében az ezred zászlóalj szintű katonai szervezetté minősült. Az MH 43. Vezetéstámogató Zászlóalj megalakulásakor hadműveleti részlegvezetői beosztásba került kinevezésre. Jelenlegi beosztásába 2005. január 01-től került kinevezésre. Az 1988-ban Szovjetunióban végzett híradó titkosító tanfolyam (interieor), valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen elvégzett NATO orientációs tanfolyam elvégzése is nagymértékben hozzájárult szakmai tapasztalatának bővítéséhez. Érdemei elismeréseként Szolgálat Érdemjel bronz és Szolgálati Érdemjel ezüst fokozat kitüntetést kapta, idő utáni Tiszti Szolgálati Jel III. fokozatával rendelkezik. Egy gyermeke van.
Négyesi Tibor zászlóalj vezénylő zászlós
A Magyar Honvédség 43. Vezetéstámogató zászlóalj vezénylő zászlósa 1968. január 15-én született Kunhegyesen. 1987-ben végzett a Sallai Híradó Tiszthelyettes Kiképző Iskola híradó parancsnoki szakán. 1987 - 1991 a MH 5. Önálló Légvédelmi Vezetési zászlóaljnál töltött be híradó beosztást. 1991-től 2001-ig a MH 43. Nagysándor József Híradóezrednél látott el különböző híradó beosztásokat, vezénylő zászlósi beosztást 2001. évtől kezdődően lát el. Pályafutása során külföldi katonai misszióban is teljesített szolgálatot 1998-ban az EBESZ Nemzetközi Katonai Törzsében, Szarajevóban töltött be híradó szakbeosztást. Jelentős külszolgálati és külföldi tapasztalattal rendelkezik, 2001. évben Angliában Warminsterben híradó tanfolyamot, 2003. évben Németország Oberammergauban NATO orientációs tanfolyamot, az USA-ban angol nyelvtanfolyamot, 2003. évben az USA-ban El Paso-ban rangidős tiszthelyettesi, majd az USA Szárazföldi Haderejének vezénylő zászlósi kurzusát végezte el. Angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Érdemei elismeréseként Tiszthelyettesi Szolgálati Jel III. fokozatával, valamint Békefenntartásért Szolgálati Jellel tüntették ki. Nős. Két gyermeke van.
Külföldi missziók személyi biztosítása, a katonai szervezet nemzetközi szerepvállalása A zászlóalj a jelenleg nem vesz részt több nemzetű kötelékű tevékenységben. NATO-val való együttműködésre a zászlóalj nincs kötelezve. A katonai szervezet állományából elsősorban híradó szakképzettséget követelő beosztások kerülnek biztosításra pályázat útján . Ennek megfelelően jelenleg 48 fő vesz részt missziós katonai tevékenységben. Társadalmi kapcsolatok Alakulatunk mindig jelentős szerepet töltött be Székesfehérvár életében, a hivatásos és szerződéses katonák aktívan részt vesznek a város kulturális, sport és társadalmi életében. Az évszázados „katona városi” múlt, a huszár hagyományok, a társadalmi és kulturális életben való aktív részvétel tette lehetővé, hogy az alakulat felvegye Székesfehérvár középkori nevét. A különféle társadalmi ünnepségeket, koszorúzásokon, díszelgéseken és katonai rendezvények biztosításán találkozhatnak az alakulat állományával, ugyanakkor mindig számítani lehet a személyi állományra elemi csapások, időjárás okozta nehézségek leküzdésében is. A helyőrségben lévő szolgálati lakások, objektumok, laktanyába vezető, laktanyában lévő utak kövezése, javítása, a Pákozdi emlékmű felépítése mindmind az alakulat hírnevét öregbítik. Gyakran kerülnek megrendezésre különféle sportrendezvények más fegyveres szervekkel, a laktanya területén elhelyezkedő sportkombinátban, amely erősíti a fegyveres testületek közötti kapcsolattartást. Kiemelkedő a társadalmi ünnepségek között - a Püspökséggel közös megrendezésben - a mai napig tartó, több éves hagyományra visszanyúló „ADVENTI KONCERT” műsorsorozat a Magyar Honvédség Művészegyüttesének tolmácsolásában, amely a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a civil társadalom és alakulatunk közötti kulturális kapcsolatot jelentős mértékben erősíti. A megalakulással egyidőben átvettük, és megőriztük a jogelőd katonai szervezetek társadalmi kapcsolatainak egy részét, ezek zömében a társfegyveres erőkre és a városi vezetésre korlátozódnak, illetve néhány támogató polgári társra. A szomszédos államok katonai szervezetei közül kapcsolatot tartunk fenn az osztrák szárazföldi haderő St. Johann im Pongau-ban állomásozó híradóezreddel, mint testvér alakulattal.
Utóbbi évek főbb eredményei A laktanyai rekonstrukciós-program keretében több épület komplett felújítása történt meg, kiépítésre került a biztonsági szintnek megfelelő beléptetési rendszer. A sorállomány szerződéses állománnyal történő kiváltása miatt a személygépkocsi parkoló került kialakításra bővítésre. A szerződéses állomány elhelyezésére a kor elvárásainak megfelelő szálló került kialakításra.
Alakulatzászló átadás 2003. szeptember 17.-én
Francia delegáció
Osztrák delegáció
Gyakorlatok, gyakorlások:
Nyitott laktanyák
Alakulat napi rendezvények
Az alakulat névadójának szobránál koszorút helyez el a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság nevében Nagy Tibor ddtbk. az MH SZFP parancsnok-helyettese, valamint Juhász István ddtbk. az MH SZFP törzsfőnöke (pk.h.).
