a MTESZ Vas Megyei Szervezet 50 I. Megalakulást követő szervezési -, és mennyiségi fejlődés időszaka (1957- 1970) 1957.december 7-én 45 fő jelenlétében az országban hatodikként kimondták a MTESZ Vas megyei Szervezet megalakítását. A közlekedési szakemberek ismerték fel annak szükségességét, hogy időszerű lenne a már működő egyesületi csoportokat összefogni. Kimondták:a MTESZ szombathelyi szervezetének az lesz a feladata, hogy létrehozza a tudományos egyesületek közös tanácskozó és irányító szerveit. Becslések szerint a megyében a különböző vállalatoknál és intézményeknél 1200-1300 a műszaki és tudományos pályán foglalkoztatott értelmiségiek száma, melyből akkor már kb. 600 fő tagja volt a különböző egyesületi csoportoknak. A város ideiglenes jelleggel helyiséget biztosított a szervezet működéséhez a Széll Kálmán (akkor Sztálin) u.3. szám alatt. Kezdeti időszakot a különböző egyesületek közötti személyes kapcsolat kiépítése és a helyiségkérdés megoldása jellemezte. Felkérték a Városi Tanács ipari és műszaki osztályát, hogy műszaki jellegű problémák kidolgozására forduljanak a MTESZ-hez. Elhatározták Vasi Műszaki Napok megszervezését. Elkészítették a Vas megye 15 éves távlati fejlesztési tervjavaslatát. Elkezdődtek a tanulmányutak, szakmai kirándulások szervezése. (első a herendi porcelángyár volt 40 fővel). Erre az időszakra az építkezés volt jellemző, új egyesületek alakulása, taglétszám növelése, az egyesületekben folyó munka kontrollja beszámoltatások révén. 60-as évek elején már többször kérték a MTESZ szakértőinek segítségét, pl. községfejlesztési irányelvek elkészítésére, bekötőutak tervezésére, vagy a büki víz hasznosításra témakörökben. Elkészültek Szombathely város agrár távlati tervei, 87-es út városi bevezető szakaszának tervei, Vas-és Zala megyei törpe vizmű létesítési programban való szakmai közreműködés, az oladi kilátó környékének, a Rigóvölgy térségének felmérése, a téglagyári gödör térképeinek elkészítése. Vitaesteket szerveztek a megye gazdaság-, és iparpolitikai kérdéseinek megvitatására. Megkezdődött az állami vezetők meghívása ( nehézipari miniszterhelyettes,könnyűipari miniszterhelyettes, a MTESZ főtitkára, az ukrán MTESZ alelnöke) Szakembereink bekapcsolódtak a városi tanács különböző bizottságainak munkájába. Felmérés készült a megye vállalatainál dolgozó mérnökökről és technikusokról. Érdekesség, hogy a szakemberek kezdeményeztek olyan jellegű szakmai kérdések megvitatását is, melyek nem estek egybe az akkori megyei vezetés terveivel (Mg-i gépgyár megszüntetése) Megkezdődött a megye már városaiban, helyiségeiben az egyesületi élet szervezése. Új forma is meghonosodott: külföldi szakmai utakról utibeszámolók szervezése. Kiemelten foglalkoztak a szakemberek az őrségi táj hasznosítási kérdéseivel. A fennállás 5.évben tartott tisztújításon a vezetőség megállapította, hogy ’’az IB az elmúlt években döntő feladatának tartotta, hogy minden területet felölelve biztosítsa az egyesületek munkáját és
elősegítse újabb és újabb egyesületek helyi csoportjainak megalakulását és tevékenyen vegyenek részt a megye és városunk fejlesztési kérdéseinek megalapozásában.’’ Ekkor már 15 egyesület működött, 1550 taggal. Idézet az akkori beszámolókból: ’’az aktivitással kapcsolatban meg kell állapítani, hogy több egyesületi titkár írásos beszámolója szerint központjukkal elég gyenge szálak kötik össze őket, és a fiatalok aktivizálása nehézségekbe ütközik.’’ Szakcsoportok alakultak: Tájesztétikai és Fejlesztési, Város és községfejlesztési Közgazdasági és oktatási A 60-as évek közepén megkezdődött a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, így elsősorban gráz-i mérnöki kamarával, ahol 1965-ben 12 erdész, 4 faipari, 4 agrár 3 hidrológus, 3 geodéta 3 közlekedési 1 – l élelmiszeripari, vegyész gépész szakember vett részt tanulmányúton. Ennek folytatásaként 40 osztrák szakembert látott a MTESZ vendégül, ahol 8-10 fős csoportokban szakmájuk szerint üzemlátogatáson, előadásokon vettek részt. Megtörtént az üzemi könyvtárak szakkönyvállományának feltérképezése, egy műszaki dokumentációs szakcsoport alakulása. A MTESZ átköltözött az Alkotmány u.42. számú helyiségbe.(Ma Szily János u.) Kapcsolat alakult ki a MTESZ Győr-Sopron megyei Szervezet vezetőségével. A MTESZ vezetősége rendszeresen ülésezett, és minden alkalommal beszámoltatott egy-egy egyesületet munkájáról. Az egyesültek titkárai évente két alkalommal találkoztak. 1967-től megkezdődött a ’’Vasi Műszaki Hetek’’ rendezvénysorozat, amely rövid időszakra koncentrálta több esetben összehangolt témában felhívta a figyelmet a műszaki értelmiség tevékenységére. Felkérésre elkészült ’’Vas megye ipartelepítési problémái’’ anyag, a megye vízellátási és csatornázási állapotfeltáró tanulmány. Egyre több szakmai kiállítást szerveznek az egyesületek. Kőszeg adott otthont az évente megrendezésre kerülő ’’A textiliparban dolgozó fiatal műszakiak országos tanácskozásának’’. Hagyománnyá vált a évenként megrendezésre kerülő élelmiszeripari napok rendezvény szintén Kőszegen. Megalakult az igazgatók klubja. II. Beépülés a megye közéletébe, kapcsolatok kialakulása, szakmai munka (1970 – 1990) A megye vezetői az ötéves tervek kidolgozásához kérik az egyesületek közreműködését. A megyei tanács akkori elnöke - dr.Gonda György - előadást tartott ’’Vas megye jelenlegi gazdasági helyzete, fejlődésének iránya’’ címmel a MTESZ-ben. Képviselőnk részt vesz a Tudományos szakbizottság munkájában. Az elnökség folyamatosan foglalkozik a MTESZ elhelyezésének kérdésével, melynek eredményeként 1971. februárban átadták a jelenlegi helyén működő a MTESZ-székházat. A Vasi Műszaki Hetek fő témája a műszaki fejlesztés-, gyártmányfejlesztés volt, melyen például 1972-ben 85 rendezvényen 4.500 hallgató vett részt. Érdekességképpen a statisztikából:
1971-ben 17 egyesületnek volt helyi csoportja a taglétszám 2.420 fő volt, A tagság összetételén belül növekedett az egyetemet-főiskolát végzettek aránya. Az előadások témái: megyei közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása, Szombathely város ivóvíz ellátásának kérdései,. a megye élelmiszeriparának és állategészségügyi helyzetének problematikája. Az egyesületi munka üzemekre épül, az egyesületek tevékenysége a vállalati élet keretei között folyik, fő céljuk a vállalati problémákon való segítés, tanácsadás. A MTESZ elnöksége üléseit hónapról-hónapra más vállalatnál tartotta meg, meghívva rá a vállalatok vezetőit is. 1973-ban 40 szakmai tanulmányúton 830 fő vett részt. Sajtó, propaganda munka terén próbálkozás történt havi műsorfüzet összeállítására, nem sok sikerrel. Igényfelmérésre került sor egy megyei műszaki folyóirat megindítására. Elkészült a szakmai folyóiratok katalógusa. Bekapcsolódtunk a műszaki és közgazdasági könyvnapok, a környezet-és természetvédelmi napok rendezvénysorozat szervezésébe. Javaslat készült a műszaki filmek hasznosítására. (akkoriban a szombathelyi filmtár természettudományos anyaga 3.000 kópia volt) Elkészült a megye műszaki nagyjainak összegyűjtése, név, életrajzi bontásban. A 80-90 nevet tartalmazó listát átadtuk a megye és város vezetőinek, javaslatot téve a megemlékezések módjáról. (emléktábla, utcaelnevezés, koszorúzás) Felmérésre került a műszaki értelmiség nyelvismerete. Ennek alapján 50 szakember vállalt szakfordítást 7 nyelven. Sajnálatos, hogy az Országos Műszaki Dokumentációs Központ javaslatunkat nem támogatta. Pontosításra került az egyesületi tagnyilvántartás. A taglétszám az évtized végére elérte a 3.400 főt. A technika háza kihasználtsága 60-65 %-os volt a 70-es években. Örvendetes, hogy több kiállítás megrendezésére is sor került a székházban, de számtalan tanfolyamot is szerveztünk, Ismertté váltak az un. szuggesztológiai nyelvtanfolyamok angol és német nyelven. Nagy segítséget nyújtott a résztvevőknek a közép és felsőfokú munkaügyi tanfolyamok helyben történő szervezése. Kezdeményezések történtek az egyesületi munka decentralizálására, Sárváron Intéző Bizottság alakult. A nemzetkőzi kapcsolatokban egyre sürgetőbb az igény a környező országos szakemberivel történő kapcsolatfelvételre. (hidrológus, kémikus, erdész, közlekedési szakterületeken). A KTE az Erfurti vasút-igazgatósággal alakított ki kapcsolatot (1974-ben), mely a mai napig tart. A MTESZ a bolgár razgradi mérnökszervezettel alakít ki kétoldalú kapcsolatot. Példamutató az erdészet hagyományos határmenti találkozója, Pannónia címmel. A fiatalok részt vettek az FMKT- vetélkedőkön (fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa) Aktívan bekapcsolódott a megyei szervezet az alkotó ifjúság pályázat szervezésébe és ágazatonkénti vetélkedők lebonyolításába. Pályakezdő értelmiségiek megyei fogadására került sor éveken keresztül. Felkérésre elkészítettük a fiatal műszaki és természettudományi értelmiség vezetővé válásának lehetőségei és feladatai anyagot. A vezetőszervek fő célkitűzése a tagegyesület munkájának figyelemmel kisérése a koordináló szerep betöltése, folyamatos feladmeghatározás, kapcsolattartás.
Az egyes munkabizottságokban konkrét munkaterv szerinti munka folyt: Sajtóbizottság, Műszaki Tudományos Tájékoztatási Bizottság,Oktatási Bizottság, Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Számvizsgáló Bizottság, Megalakult a nyugdíjas műszakiak klubja, az Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottság. Ez utóbbi a könnyűgépkezelői tanfolyamok és vépi országos targoncaverseny szervezésével tette ismertté magát, ahol 142 vállalat 6.800 targoncavezetője közül 448 versenyző nevezett a versenykiírás szerinti valamelyik kategóriába. Rendszeressé válnak a MTESZ Győr-Sopron megyei Szervezet vezetőivel történő találkozások, később a MTESZ Zala megyei szervezetével is. A Műszaki Hetek rendezvénysorozat profilja jelentősen bővült: kiállítások, üzemlátogatások, termékbemutatók is tarkították a rendezvényt, nem csak Szombathelyen, de Sárváron, Körmenden is. A megye vezetői szervezetünkről az alábbi véleményt alkotta: ’’a MTESZ megyénk értelmiségének jelentős részét fogja össze, Tevékenysége élőbbé vált, a rendezvények színvonalat nőtt, a tagegyesületek, szakosztályok sokat tettek a tudományos eredmények gyakorlatba való átviteléért, az az élen járó gazdasági egységek hasznos tapasztalatainak elterjesztéséért.’’ A megyei szervezet munkáját országosan is több alkalommal elismerték. 1975-ben Heigl István, 1978-ban Módly András kapott országos MTESZ díjat. A megyei szervezet megalakította a megyei MTESZ díjat, amit azóta 35 fő vehetett át, kimagasló munkájának elismeréseként. Több országos és nemzetközi nagyrendezvénynek adott már ebben az időben megyénk otthont, Geodéziai Vándorgyűlés, országos gázkonferencia, Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét, Hagyományos az Élelmiszeripari Konferencia, a textiliparban dolgozó fiatal szakemberek országos konferenciája, környezetvédelem analitikája, fásítási ankét. 1981-ben a soros közgyűlés kimondta a sárvári IB megszűnését. Ezt követően az SZVT koordinálta a helyi munkát. Műszaki aktíván részt vett az országgyűlés elnöke és a szövetség főtitkára. A 80-as évek második felétől nemzetközi téren fokozatos bővülésről szólhatunk: fokozatosan realizálódnak az osztrák, jugoszláv kapcsolatok (erdész, környezetvédelem, hidrológia, építészek, közlekedési), az agrárosoknak a potsdami kapcsolat alakult ki. A 1988-tól hatályos jogszabályokat és megyénk földrajzi helyzetéből adódó előnyét kihasználva jelentősen bővültek az egyesületek tanulmányutakon történő részvételeinek lehetőségei. Sok szakembernek nyúlt módja vásárokon, szak-kiállításokon részt venni. (Graz, Bécs, Oberwart, Radgona). A taglétszám állandósul 23 egyesületi csoportban 3.600 fő (akkor a megye értelmiségének összlétszáma 10.500 fő volt, ebből 2.800 műszaki-agrár értelmiségi, 60 %-a MTESZ tag, a létszám többi fele technikus) A tudományos egyesületek és a MTESZ szervezeti keretei kialakultak. Az évtized végén megalakult a munkavédelmi szakembereket tömörítő szakosztály.(1988)(19. pps.) Kellemes színfoltjai voltak a mindennapi életnek a geodéta, építész és agrárbálok. Ebben az időben a társszervezetekkel való kapcsolatépítésre fordított a megyei szervezet kiemelt figyelmet. Írásos együttműködési megállapodás aláírására került sor a TIT,SZMT,HNF és KISZ megyei szerveivel. A TIT-tel közösen megalakítottuk a Senior klubot, amely azóta is működik. Találkozót szerveztünk a Veszprémi Akadémiai Bizottság vezetőivel.
Tájékoztatót hallgattunk meg az Alpok - Adria Munkaközösség munkájáról. Tájékoztattuk a megye vezetőit a műszaki értelmiség megyei helyzetéről. Országosan is példamutatóan alakul az SZMT és a MTESZ együttműködése. Ennek egyik példája az az állásfoglalás kialakítása, amely a megye műszaki értelmisége helyzetével, munkájának hatékonyságával foglalkozott. A munkabizottsági munka került a tevékenység középpontjába. Ennek révén a megyei szervezet aktívan beépült a megye közéletébe. A megye területpolitikai feladatinak döntés-előkészítése megalapozásában tanulmányok és pályázatok segítségével tovább fokozzuk a szakszerűséget, a hosszútávú szemléletet a terület erőforrásainak egy optimálisabb kihasználása érdekében. A megbízásos munkák szervezése – hidrológusok példája alapján – hosszú távon bevált gyakorlattá vált. Országosan is élen jártunk, előnyei olcsón azt ismerők végzik, érdekeltség kerül be a rendszerbe Mivel újszerű kezdeményezésről volt szó, kértük az ellenőrző bizottságot, vizsgálja meg egy évben a munkák további hasznosulását, mely nagyon pozitív képpel zárult. A végzett munkák olcsóbbak, elkészítésük gyorsabb volt, sok esetben hiányt pótolt. Egyéni és csoportérdekeltség került a rendszerbe. Bevezetése sokat segített a szervezet önfinanszirozásának megteremtésében, az egyesületek bel-és külföldi tanulmányutjainak szervezéséhez. Ebben az időszakban a műszaki értelmiség érdekérvényesítő képessége erősödött. Számos fórumon foglalkoztak a témakörrel, szakértői anyagok kerültek elkészítésre, véleményezésre: Az országos szakmai bértáblázat alkalmazásának megyei tapasztalatai, A műszaki értelmiség helyzetének felmérése, A megye munkaerőhelyzete, a szakmunkásképzés és a szakmunkásigény összhangja, A művezetők helyzete megbecsülésük. A szövetség érdekérvényesítő képességéről: az 1986-os országos tisztújító küldöttgyűlés elnökségi tagjai: Miniszterelnök, miniszterelnök helyettese, országgyűlés elnöke, a KB tudományos titkára (akadémikus),elnöki tanács helyettes elnöke. A szövetség elnöke akkor Fock Jenő volt. Ismételten áttekintettük a 70-es évek közepén elvetélt javaslatot egy megyei műszaki lap kiadásáról. 1985-től KTE kezdeményezésre megindult évente 4 alkalommal, 400 példányban a MTESZ Hiradó. Az évtized közepén a megye vezetői részéről felvetődött a gondolat a MTESZ MMIK-ban történő költözéséről, melyet a testület hosszas mérlegelés után elvetett. A szintén a KTE kezdeményezésére 1987-ben megalakítottuk a Vas megye műszaki fejlesztéséért kitüntetést, amit a mai napig 71 szakember vehetett át. Bár a szövetség és megyei szervezet mindig is kerülte a közvetlen politikában való részvételt a 80as évek a MTESZ-t sem kerülték el. Ennek egyik példája, hogy felkérték szervezetünket a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezet társadalmi vitájának megrendezésére. 1989-től egyesületekről szóló törvény értelmében a szövetségbe tömörült tudományos egyesületek önálló jogi személyek lettek. Megyénkben a helyi csoportok egyhangúan úgy nyilatkoztak, hogy szükségük van és igénylik egy szövetség típusú szervezet fennmaradását. III. A rendszerváltozás utáni időszak a mai napig ( 1990 Sajnos ki kell mondanunk, hogy a rendszerváltást követő időszak a társadalmi munka végzésének nem kedvezett és ma sem kedvez. Megváltozott az a környezet, amelyben az egyesületek eddigi
tevékenységüket végezték. A nagyvállalati keretre épült egyesületi munka megszűnt. A civil szféra kezdeményező ereje még nem jelentkezik markánsan. Ez persze hogy ez nem is várható el egyik percről a másikra. Ehhez a folyamathoz, miként nyugat-európában is történt, hosszú időre van szükség. Ugyanakkor vannak kapaszkodóink, hiszen egyesületeink egy része olyan hagyományra épül, ami példamutató. Például a 1851-ben alapított Országos Erdészeti Egyesület, akik megyénkben tartották vándorgyűlésüket ’’ Erdész az erdőért, erdő az emberért’’ mottóval. El kell mondom, rendkívül megható volt hagyományaik ápolása. A MTESZ igyekezett alkalmazkodott a változásokhoz, áttekintette korábbi kapcsolatrendszerét. Együttműködést kezdeményezett és alakított ki az ujonnan megalakult szervezetekkel, kamarákkal., egyesületekkel, Claudius Ipari Parkkkal, a megye és város vezeezőivel. Mi képviseltük a Szövetséget az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórumban, jelen vagyunk a regionális, és megyei civil fórumokon. Felajánlottuk szervezetünk szakmai segítségét az önkormányzatok határkörébe tartozó szakfeladatok elkészítésére, döntés-előkészítésben való részvételre. Ezt azért tartottuk különösen fontos feladatunknak, mert megyénk aprófalvas településszerkezeténél fogva a legtöbb település nem rendelkezik a feladatok ellátására szakemberekkel. Nagyon sok településtől érkezett pozitív visszajelzés, megbízás, megóvva őket a szakszerütlen döntésektől. Országosan is példaértékű volt Alsóújlak településfejlesztési koncepció, terület-felhasználási terv elkészítése. Több szakmai jellegű állásfoglalást készítettünk, hoztunk nyilvánosságra, mint: a toronyi lignit bányászat és erőmű építés témaköre, az Őrségi Nemzeti Park átszervezése, a főiskola Egyetemmé válása stb. A szakértői jellegű munka képezte szervezetünk árbevételének alapját. A rendszerváltás óta elmondhatjuk, hogy megyei szervezetünk gazdaságilag önellátóvá vált. Igaz az elmúlt időszak recessziója erősen érezteti hatását, melyhez igyekeztünk alkalmazkodni, a több lábon állással, létszámcsökkentéssel, stb.. Kezdeményeztük egy vasi MTESZ Mérnökiroda Kft. megalakítását, amit a Szövetség elnöksége nem engedélyezett. Önkritikusan kimondhatjuk ugyanakkor, hogy az ilyen típusú szervezetek, mint a szövetség és tagegyesületei igazán nem integrálódtak be a döntés-előkészítő folyamatokba, Sok esetben kullogunk az események után, a szervezet erejét saját belső problémái emésztik fel, és itt elsősorban az országos testületekre gondolok. Folyik a vagyonfelélés, a koncon való marakodás, ami nem tesz jót a szakmai munka szervezésének. Általánosságban igaz viszont az a tény is, hogy ez a réteg visszahúzódott a politikától, nézzük meg a parlament, vagy egy helyi képviselőtestület összetételét. A változások időszakában sem emelte fel szavát érdekeinek érvényesítéséért, s eredményeit sem propagálja, azok nincsenek rivaldafényben. Ezen helyzet feltárása társadalmi érdek, nem lehet egy civil szervezet feladata. A tudományos tevékenység erősödéséhez szilárd háttér szükségeltetik. A döntéshozók még nem igénylik a végrehajtó hatalom és az egyének között elhelyezkedő MTESZ típusú szervezetek munkáját. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a szövetség mindig politikamentesen funkcionált. Ezek az együttműködések azóta is gyümölcsözőek, bizonyítja ezt a mai fórumunk is, ahol társrendezőként vannak jelen a kamarák, meghívottként vesznek részt a Kereskedelmi és Iparkamara, a Gyáriparosok Szövetsége, a Vas Megyéért Egyesület vezetői, a megye vezető politikai, országgyűlési képviselők. Ugyanakkor a változások néhány kapcsolat megszűnéséhez vezettek, mint nemzetközi vonatkozásban a razgradi mérnökszervezettel, az agráregyesületnek a potsdami szervezettel. Örvendetes viszont, hogy a KTE erfurti kapcsolata 33 éve folyamatos. Megszűnt a műszaki és közgazdasági hetek rendezvénysorozat, lett helyette műszaki-,agár értelmiségi fórum, tudomány napi rendezvénysorozat, ZÖLD BÉKA környezetvédelmi rendezvény, bekapcsolódtunk a vásárok szervezése mellett bonyolított szakmai konferenciák
rendezésébe, mint az Made in Hungary, AGRA SAVARIA, INFRA SAVARIA stb. Országosan ismertté vált a Bük-fürdőn évente megrendezett munkavédelmi konferencia, a budapesti, illetve regionális adókonferenciák az érdekvédelmi szakemberek részére szervezett konferenciák. Konferenciák szervezésében külföldre is kimerészkedtünk: fogyasztóvédelmi konferencia Párizsban az OECD magyarországi missziója és a párizsi Magyar Intézet közreműködésével, adókonferenciák Ausztriában, Németországban, Csehországban, érdekvédelmi konferenciák a környező országokban. Magyarország Uniós csatlakozása előtti időszakában – kihasználva megyénk földrajzi fekvéséből adódó helyzeti előnyünket – országos konferenciákat szerveztünk ausztriai tanulmányúttal egybekötve az uniós csatlakozásból adódó tapasztalatok megismerésére, megismertetésére, nagy sikerrel. Ezen rendezvények révén szerveztünk országos ismertségre tett szert. 1993-óta 307 konferencián 27.000 szakember vett részt. Megszűnt a MTESZ Híradó, viszont a megyei szervezet weblapján tájékozódhatnak az érdeklődők aktuális eseményekről. Lapunk látogatottsága örvendetes. A tanfolyami tevékenység az utóbbi időben bővült. Elsősorban akkreditált képzéseket bonyolítunk, melyek a résztvevők számára törvényi előírás alapján kötelezőek. Pályázatokon évről évre vannak sikerélményeink. Visszatérő a munkavédelmi ismeretek ingyenes oktatása olyan területeknek, melyek a részvételi díjas konferenciákat, tanfolyamokat nem tudják megfizetni (oktatás, egészségügy, kisvállalkozók). Jelen pillanatban Dunántúlon (Bük-fürdő, Pécs, Veszprém) folyik a foglalkozás-egészségügyi akkreditált továbbképzést körülbelül 5-600 orvos részvételével. A szombathelyi víztorony műszaki múzeummá alakítására nyertünk pályázatot, mely munka jelenleg is folyik. Példamutató a Kémikusok kémiatanári szakosztályának munkaprogramja. Megyei Szerveztünk munkájának országos elismerésének tekintjük, hogy hatodik éve Kovács Jenő tölti be a Szövetség egyik alelnöki tisztét, illetve a korábbi ügyvezető igazgató MTESZ elnöki tanácsadói megbízását, a Vas megyei szervezet régióközponti funkcióját, vagy néhány egyesületi központ vezetőségében történő beválasztásunkat.(KTE,GTTSZ,MAE) A Gyáriparosok Szövetsége aktív támogatásával civil kezdeményezésre több alkalommal foglalkoztunk a vas megyei felsőoktatás helyzetével, kapcsolatával a gazdasággal. A Budapesti Műszaki Egyetem rektora meghívásunkra több alkalommal járt megyénkben. Alapító tagja voltunk a Műszaki Felsőoktatási Alapítványnak. Szakértői munka keretében készítettük el a nyugat-dunántúli felsőoktatás integrációjáról szóló előterjesztést. Erőfeszítéseink a jelenlévők előtt ismertek, a főiskolán beindult több szakon is a műszaki képzés. Az utóbbi néhány évben alakítottunk nagyon gyümölcsöző munkakapcsolatot a különböző hatóságokkal, a folyamatosan megjelenő törvények megismertetéséhez civil háttér biztosítása céljából. (Így a Fogyasztóvédelmi-, Környezetvédelmi-,Munkavédelmi Felügyelőségekkel, az,ÁNTSZ-szel, Városi Tűzoltósággal) Ezek az eredmények nem lettek volna elképzelhetők a választott vezetők áldozatkész társadalmi munkája nélkül. Ha elkezdeném felsorolni a neveket, holnapig itt ülhetnénk. A nyáron megválasztott vezetőség nevében szeretném hálás köszönetemet kifejezni elődeink munkájáért. Ugyancsak megköszönöm a függetlenített munkatársak munkáját, azt a tevékenységet, hogy biztosítani tudták a társadalmi munkaszervezési, gazdasági hátterét, szoros és harmonikus együttműködésben a választott tisztségviselőkkel. Köszönöm. Végezetül két javaslattal szeretnék élni: - Örömteli számunkra, hogy a Vas Megyei Önkormányzat a megyében szerzett kimagasló szakmai, hivatásbeli érdemek, eredmények és teljesítmények elismerésére díjakat alapított és ad át.
Ugyanakkor jelezni szeretném, hogy a jelölési lehetőségek nem esnek egybe a műszaki-, agrár-, gazdasági értelmiség tevékenységével. Ezért a MTESZ Vas megyei Szervezete vezetősége nevében javasoljuk, hogy Vas megye Közgyűlése a megye műszaki, természettudományos fejlődését elősegítő szakemberek részére alakítson "Vas megye műszaki fejlesztéséért" díjat, mely a tudomány napja alkalmából (november 1.) kerüljön átadásra. - Javasoljuk a város vezetésének, hogy kezdeményezzék utca elnevezését dr.Pungor Ernő akadémikusról, Barna Tamás A MTESZ Vas megyei Szervezet Elnöke Szombathely,2007.12.11.
