MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI EGYESÜLET
A program megnevezése: Személyes fejlesztési terv kidolgozása
A program célja: - a résztvevők felvilágosítása arról, hogy milyen szerepet tölt be a tanulás egy mesterség elsajátításában és az információszerzésben adott helyzetben, készségek és képességek kialakítása általában. - olyan tanulási technikák és módszerek megismerése, amelyek hasznosak lesznek a jövőben - a célcsoport tagjainak támogatása abban, hogy megértsék és értékelni tudják saját magukat, másokkal szemben és fejlődési és szakmai előrehaladási terveket készítsenek. A program célcsoportja: hátrányos helyzetű munkanélküliek csoportja A képzés alatt elérhető kompetenciák a következőek:
önismeret, önértékelés;
értelmi nevelés, nevelési lélektan;
a tanulás lélektani és pedagógiai vonatkozásai;
kommunikációs és kapcsolatteremtő problémák, a tanácsadás fontossága a tanulási folyamattal kapcsolatban;
hatékony tanulási módszerek és technikák alkalmazása.
Az általános célkitűzések azokat a szempontokat érintik, amelyek a résztvevők egész életére nézve fontosak: személyiségfejlesztés, jövőkép kialakítása, a tanulással szembeni érdektelenség megelőzése, a tanulási helyzetekben szükséges határozatképesség és cselekvőképesség, a kritikai érzék fejlesztése azáltal, hogy tisztelni tudják a szabályokat és minden ember jogait. A tanulási nehézségek, az elméleti és gyakorlati gondok tudatosítása,
1
az állandó tanuláshoz, avagy az életen át tartó tanuláshoz való alkalmazkodóképesség kialakítása és a tanulás szükségességének megértése. Az átlagos általánosságú célok azokra a rövidtávú cselekvésekre vonatkoznak, amelyek az egyén, vagy akár a csoport számára jelentőséggel bírnak: személyiségfejlesztő módszerek és technikák gyakorlása, munka egy csoport tagjaként, tanulási feladatok közös elvégzése, a munkaerőpiacnak megfelelő professzionális fejődés és a saját képességekhez és kompetenciákhoz mért fejlődés elérése, az elvárásokkal és követelményekkel szembeni megértés. Műveletesített célkitűzések: olyan rövidtávú viselkedési változások elérése, melyek értékelhetőek és mérhetőek. A minőségi oktatás-nevelés, szakmai képzés megvalósítása, a tanulmányok folytatása, előrelépés a tanulmányokban, mihamarabbi alkalmazás a munkaerőpiacon, olyan munkakörökben, amelyekre vágytak. Az említett célkitűzések szükségessé teszik azt, hogy a tanár/oktató figyelme a következőkre irányuljon: A. Az egyén személyes és szociális fejlődése az önismeret, a mentálhigiénia fogalmának értése által, a lelki egyensúly megőrzésének módjai, illetve technikáinak elsajátításán át. B. A nevelés és szakmai képzés fejlődése: a saját értelmi képességek felismerése, a motiváció kialakítása a tanulással szemben, a folytonos tanulás szükségességének tudatosítása, a kreativitás fejlesztése. C. Karrierfejlesztés: azon társadalmi változások megértése, amelyek az egyén számára jelentősek lehetnek, csoportban történő tanulás előnye, egy egészséges életmód kialakítása. Az egyén sajátosságai, az életmód és a beilleszkedő képesség közötti kapcsolat megismerése. Általános kompetenciák: -
a saját tanulási folyamat kialakítása, saját tanulási stílus fejlesztése, feladatmegoldás, a tanulásban előforduló gondok leküzdése. Az embertársakkal való kapcsolatok javítása, viselkedési normák elsajátítása. Időbeosztás, gazdálkodás a saját képességekkel, a tanulás megszervezése. Életcélok megfogalmazása, értelmi fejlődés, szakmai lehetőségek megválasztása, a kreativitás fejlesztése.
-
A pozitív énkép letisztulása;
2
-
Tanulási stílus kialakítása;
-
A felelősségtudat növelése másokkal szemben és saját személyével szemben;
-
A döntéshozatal képességének növelése a tanulással kapcsolatban;
-
A siker és a kudarc közötti egyensúly megőrzése;
-
Valós önértékelés, megfelelő célkitűzések a tanulással szemben;
-
A saját sikertelenségek, hibák, kudarcok feldolgozása;
-
A folyamatban lévő tanítás módosítása az adott helyzetben (megtett szakaszok, módszerek, technikák, eszközök használata);
-
Kockázatvállalás; bizonytalanság legyőzése;
-
Egy aktív hozzáállás a munkaviszony megőrzésének szükségességéhez;
-
Hatékony tanulási alternatívák kialakítása, a stratégiák megismerése és alkalmazása;
-
A tanulással szembeni pozitív hozzáállás.
Tanulási stratégiák: A tanulási stratégiák megválasztásakor követni kell a hallgatóközpontú tanulás elveit, a munkáltató módszerek alkalmazását a felnőttképzésben, a felfedezés által történő tanulás előnyét, melyben a tanár irányítóként vesz részt. A tanulás aktív módon történik, kooperatívan, csoportokban, a saját vélemény kreatív kinyilvánításának lehetőségével, a benső motiváció és személyes adottságokra építve. Előírt idő: 30 óra Didaktikai módszerek: A tanulás-tanítás folyamata az interaktív tanulásra épül (heurisztikus párbeszéd, induktív és deduktív felfedezés, előadás). Az alternatív/kiegészítő tanítási módszerek is sikeresnek mondhatóak: a brainstorming, a problematizálás, az irányított megfigyelés, esttanulmány, csoportmunka, szerepjáték, magyarázat, gyakorlás, problémamegoldás egyénileg vagy csoportban, párban, csapatban. Didaktikai eszközök: analitikus program, előadás előre megszerkesztett anyaga, munkalapok önálló munkához. A program moduljai: I Modul: /15 óra
3
I MODUL: A TANULÁSI FOLYAMATTAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ELSAJÁTÍTÁSA II Modul:
/15 óra
II MODUL: A TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSA Értékelési módszerek: - szóbeli, frontális értékelés párbeszéd által, feladatmegoldás, feladatlapok megoldása
A program lebonyolítása I MODUL A TANULÁSI FOLYAMATTAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ELSAJÁTÍTÁSA I. A TANULÁSI FOLYAMAT 1.1. A HATÉKONY TANULÁS FOGALMA 1.2. A hatékony tanulás jellemzői - Aktív tanulás - A tanulás célorientált - A tanulás eredményei mérhetőek 1.3. A hatékony tanulás eszközei: a kritikus gondolkodás és a meta kognitív stratégiák 1.4. Hogyan kell hatékonyan tanulni? 1.5. Az eszközök változatossá tétele II. EGYÉNI TANULÁSI STÍLUSOK 2.1. Fogalom-meghatározások 2.2. Alapvető tanulási stílusok 2.2.1. A vizuális tanulási stílus jellemzői 2.2.2. A hallás utáni tanulási stílus jellemzői 2.2.3. Írás-olvasás által történő tanulás jellemzői 2.2.4. a kinesztézikus tanulási stílus 2.3. Az egyén tanulási és kognitív stílusa közötti összefüggés
4
III. A FLEMMING ÉS MILLS MODELL Ezt a modellt Flemming és Mills 1992-ben dolgozta ki és alapul azokat a szenzoros módozatokat veszi, amelyek segítségével az egyén észleli az információkat 3.1. Tapasztalat általi tanulás 3.2. A csapatmunka szerepe és jelentősége IV AZ EGYÉNI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE 4.1. SWOT elemzés 4.1.1. Erősségek 4.1.2. Hiányosságok 4.1.3. Időszerűségek 4.1.4. Kockázatok/veszélyek 4.2. GYAKORLATOK V. EGYÉNI TANULÁSI PROGRAM 5.1. Koncepcionális megjegyzések 5.2. Az egyéni tanulási folyamat szakaszai 5.2.1. Az egyén tanulási potenciáljának felismerése 5.2.2. A fejlesztenivaló részek azonosítása 5.2.3. A tanulási célok megfogalmazása 5.2.4. A tevékenységek megtervezése 5.2.5. A módszerek kiválasztása 5.2.6. Sikerkritériumok meghatározása 6.2.7. A program végrehajtása 5.3. Egyéni készségfejlesztő program minta 5.4. Vizsgálati csoport 5.5. Gyakorlatok VI. A SIKER MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI 6.1. A SIKER TÉNYEZŐINEK SZEREPE ÉS JELETŐSÉGE A TANULÁSBAN Siker/sikertelenség a tanulásban A tanulási környezet
5
Egyedi szociális környezet az egyedfejlesztésben 6.2. A TANULÁS/SIKER BELSŐ ÉS KÜLSŐ FELTÉTELEI 6.2.1. Az iskolai intelligencia 6.2.2. Az iskolai intelligencia és a tanulási siker kapcsolata 6.2.3. A siker elérésének tényezői Szociopedagógiai tényezők Biopszichológiai tényezők 6.2.4. A tanulási siker /sikertelenség belső és külső tényezői
VII. A CSALÁD SZEREPE AZ ISKOLAI SIKER/SIKERTELENSÉG ELÉRÉSÉBEN VIII. NEVELÉSI TÉNYEZŐK, AMELYEK BEFOLYÁSOLJÁK A TANULÁSI SIKERT IX.
HATÉKONY
MUNKÁLTATÓ-AKTÍV
MÓDSZEREK
A
TANULÁSBAN;
AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA
II MODUL HATÉKONY TANULÁSI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA X. AZ ÖNÁLLÓ TANULÁS ELMÉLETI ALAPJAI 10.1. A SELF-LEARNING, AVAGY ÖNÁLLÓ TANULÁS FOGALMA 10.2. A TANULÁS ÉS A MANAGEMENT FOGALMA 10.3. A management technikáinak alkalmazása a tanulási folyamatban 10.4. A világ megismerésének módszerei (Brunner): - aktív módszer - ikonikus módszer - szimbolikus módszer XI. ÖNIRÁNYÍTOTT TANULÁS 11.1. AZ ÖNIRÁNYÍTOTT TANULÁS MEGHATÁROZÁSA 11.2. Fogalmi magyarázat: önálló tanulás, az önszabályozó tanulás, tanulás önmeghatározó, önképzés 11.3. AZ ÖNSZABÁLYOZÓ TANULÁS ALAPELVEI
6
11.4. AZ ÖNFORMÁLÁS IDŐSZAKAI – Iskolán kívüli időszak – szocio-kulturális időszak – fejlesztésközpontú időszak – pszichometriai időszak – episztemológiai időszak – szervezésközpontú időszak – didaktikai időszak – kognitív időszak XII. AZ ÖNSZABÁLYOZÓ IDŐSZAK ALAPELVEINEK MEGHATÁROZÁSA 12.1. A tanulási motiváció 12.2. Az önszabályozó tanulás működési elmélete 12.3. Az önszabályozó tanulás fenomenológiai értelmezése 12.4. Az önszabályozó tanulás szociál-kognitív értelmezése 12.5. Az önszabályozó tanulás volícionális értelmezése 12.6. A Vygotski alapú értelmezés XIII. Az önálló irányított tanulás szisztémás és konstruktivista alapú elméletének tézisei 13.1. Az önálló irányított tanulás stílusai: 1) feladatorientált tanulási stílus 2) közös tervezéses stílus 3) kutatási témára orientált stílus 4) tematika-orientált stílus 5) a tulajdonképpeni tanulásra orientált stílus 6) az érzelem-orientált stílus XIV. AZ ÖNÁLLÓ IRÁNYÍTOTT TANULÁS SZÜKSÉGESSÉGE XV. AZ ÖNÁLLÓ IRÁNYÍTOTT TANULÁS STRATÉGIÁI 15.1. A TANULÁSI STRATÉGIÁK MEGHATÁROZÁSA 15.2. STRATÉGIATÍPUSOK – általános stratégiatípusok: 15.2.1. KOGNITÍV TANULÁSI STRATÉGIÁK A kognitív tevékenység stratégiái: - vételstratégiák
7
- fogalom-alkotási stratégiák - feladatmegoldó stratégiák - értelmezési stratégiák - döntésképességi-stratégiák - tárolási stratégiák 15.2.2. Meta kognitív és önszabályzó stratégiák: Tervezés, kimutatás, szabályozás Meta kognitív stratégiák: tükrözik saját kognitív folyamatok, valamint azok kapcsolata √ A saját kognitív folyamatokra és azok közötti kapcsolatokra való reflektálás √ A feladatmegoldásban használt mentális műveletek megfigyelése és monitorizálása √ Egy helyes kép kialakítása a saját kognitív folyamatokról √ Saját tanulási folyamatra való koncentrálás √ A saját tanulási tulajdonságok, feltételek és kontextusokra való reflektálás √ Az előrehaladás monitorizálása √ A stratégiák szükségszerű megváltoztatása √ Visszatérés a stratégiaválasztás pillanatához, amennyiben sikertelen volt az alkalmazott stratégia √ Azon események folyamatának előrejelzése, amelyekről tanulunk √ Az irreleváns információk mellőzése √ Az eredmények kiértékelése a célkitűzésekhez képest XVI. ERŐFORRÁS-KEZELÉSI STRATÉGIÁK - a tanulók bevonása a tanulási célok meghatározásába - pozitív várakozások, és ezáltal az önbizalom elérésére tervezett stratégiák (világos célok megfogalmazása, a tanulás fontosságának hangsúlyozása, a kis lépésekben történő haladás választása) - a feladatmegoldás fontosságának tudatosítása: a saját érdeklődéshez és szükséglethez megfelelő tanulási feladatokba való bevonás, a jelen helyzet és a feladat közötti kapcsolat megértése, a célok megvalósítása - önértékelés: a haladás kimutatása minden egyes szakasz végén, az előző sikerekre való emlékezés - az önálló hatékonyság érzésének kialakítása
8
XVII. TANULÁSI STRATÉGIÁK XVIII. MODERN TANULÁSI MÓDSZEREK ÉS TECHNIKÁK kontextuális olvasási stratégia (SLAC) az olvasási-teljesítményalapú módszer (MLP) RICAR technika (böngészés, kérdés, üzenetet elmélyítése, felülvizsgálat) SPIR technika (felmérés, előnézet, inview, értékelés) PQRST technika (előnézet, kérdések, olvasás, összefoglaló olvasás, teszt) SQ3R technika (felmérés, kérdések, 3R-olvasás, szavalás, átdolgozás) PRESS technika (eredetileg képzés, tervezés, alkalmazkodás, az aktív kutatás, értékelés) MURDER technika (hangulatot teremteni, megérteni, emlékezni, megemészteni, kibontani, áttekinteni) Szövegelemzés módszere (MCT) Az olvasás alapján írt szöveg megtekintésének technikája(LRTS) A tanulás tartalmi elemzésének módszere (MIAC) Mentális térkép módszere (MHM) Szemléltetésalapú módszer (MÎD) Műveletmeghatározás-általi technikák (TIOD) Mnemotechnikai megértés ellenőrzési módszer XIX. Vs kritikus gondolkodás. Visszatükröző gondolkodás XX. Mély tanulás (mély tanulás), sekély tanulás (felületes tanulás) 20.1. Fogalmi pontosítások 20.2 A személyiség és a tanulási stílus közötti kapcsolat, az ismeretek asszimilálása, képességek és készségek képzése. 20.3. Gondolkodás stílusok
Javaslat az oktatók kompetenciáját illetően: Egyetemi képzés / Master, felnőttképzési menedzsment, szociológiai, pedagógiai, pszichológiai tapasztalat.
9
Irodalom: Allport, G.W., ( 1991), Structura şi dezvoltarea personalităţii EDP, Bucureşti Băban, A., (coord), ( 2001), Consiliere educaţională – Ghid metodologic pentru orele de dirigenţie şi consiliere, Ed. Ardealul, Cluj Băban, A., Petrovai, D., Lemeni, G., (2001), Consiliere şi orientare. Ghidul profesorului, Ed. Humanitas Educaţional, Bucureşti Birch, A., (2002), Psihologia dezvoltării, Ed. Tehnică, Bucureşti Ceauşu, V., (1983), Autocunoaştere şi creaţie, Ed. Militară, Bucureşti Hayes, N., Orrell, S., (2003), Introducere în psihologie, Ed. All, Bucureşti Jigău, M., ( coord.), ( 2006), Consilierea carierei. Compendiu de metode şi tehnici, Ed. Afir, Bucureşti Lemeni, G., Miclea, M., (coord), (2004), Consiliere şi orientare, Ed. ASCR, Cluj Esbroeck, R., V., (2001), Teorii ale dezvoltării carierei, Institutul de Ştiinţe Pedagogice, Bucureşti Jigău, M., ( coord.), ( 2001), Consilierea carierei adulţilor, Ed. Afir, Bucureşti Pavelescu V., (1982),Cunoaşterea de sine şi cunoaşterea personalităţii, Ed. didactică şi pedagogică, Bucureşti
10
