MTESZ Hiradó A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szer vezetének közleményei XXXI. Évfolyam 1. szám
In memoriam Szabó Jenõ 1932-2009 Nagy veszteség érte 2009. március 15-én a nyíregyházi mûszaki közéletet, a Gépipari Tudo-mányos Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezetét. Elhunyt Szabó Jenõ, a Szervezet megyei titkára, a mérnöki magatartás modellértékû egyénisége. Neve összeforrott a GTE-vel, melynek 46 éve volt tagja, és 40 éve fáradhatatlan titkára. Lelkesedésének köszönhetõ számos országos és nemzetközi tudományos konferencia, mely elismerést hozott a szervezetnek itthon és a határon túl egyaránt. Róla igazán elmondható, hogy életét a gépiparnak és az egyesületnek szentelte. Bár szerényen tette a dolgát a GTE szûkebb és országos közösségéért, áldozatvállalását szá-mos kitüntetéssel ismerték el. - 1976-ban Bánki Donát Díjjal, - 1997-ben Egyesületi Érem kitüntetéssel, - 1998-tól a GTE Tiszteleti Tagja, - 1999 Szabó Bendegúz Díjjal, - 2003-ban életmûvéért Egyesületi Arany Érem kitüntetést kapott. Több MTESZ elismerésben is részesült. - 1980-ban MTESZ Kabay János Díj, - 1985 MTESZ Díj. Motorja volt az Országos Titkári Tanácskozások baráti közösségének. GTE berkekben az ország minden pontján ismerték és becsülték. Emberi tisztességével, precíz munkavégzésével, áldozatvállalásával Szabó Jenõ a jelen és a jövõ generáció számára is példaként fog szolgálni. Felejthetetlen emlékét örökké megõrizzük! a GTE tagsága
2010. február
"Záhony - Európa nyitott kapuja" "Záhony - Európa nyitott kapuja" címmel nagysikerû konferenciát rendezett a MTESZ megyei szervezete 2009. október 5-én Nyíregyházán. A konferencia megrendezését a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal a Mecenatúra program keretein belül 2 millió Ft-tal támogatta. A konferencián 130 fõ vett részt, elsõsorban gazdasági társaságok, önkormányzatok delegált szakemberei, de a tagegyesületek, és a nyíregyházi fõiskolások is képviseltették magukat. Meghívásunkra közel 10 fõ érkezett Romániából, az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaságtól (EMT) Kolozsvárról és Szatmárnémetibõl. A delegációt dr. Köllõ Gábor, az EMT elnöke vezette. A konferenciát Seszták Oszkár a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Közgyûlés elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a záhonyi térség különlegesen fontos az ország és a megye gazdasági kapcsolatainak bõvítésében. A konferencián az alábbi elõadások hangzottak el. - Az üzleti együttmûködés bõvítésének lehetõségei a FÁK államokbeli cégekkel. Elõadó: Gilyán György nagykövet, Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Moszkva
- Magyar - kínai gazdasági kapcsolatok. Elõadó: dr. Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszterelnöki megbízott - A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programja. Elõadó: Bogáti János programmenedzser, Záhony Térség Komplex Fejlesztése Koordinációs Iroda - A magyar - ukrán gazdasági együttmûködés lehetõségei. Elõadó: dr. Szentpéteri Bertalan, a Magyar-Ukrán Közös Gazdasági Kamara elnöke - A fejlesztési finanszírozási eszközök bevonásának lehetõségei a záhonyi térség gazdaság fejlesztésébe és befektetésösztönzésébe. Elõadó: dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens, stratégiai igazgató, Regionális Fejlesztési Holding - Befektetésösztönzés a régióban. Elõadó: Kovács Béla irodavezetõ, ITD Hungary, Szabolcs-Szatmár-.Bereg Megyei Iroda A délutáni bemutatkozó elõadásokon 4 szervezet kapott lehetõséget, hogy elképzeléseit, projektjeit megismertesse a hallgatósággal. Dr. Török István és Losonczi László A Szervezõ Bizottság társelnökei
2. oldal
MTESZ
2010. február
Hiradó
Kabay János Díjjal kitüntetett tagtársaink 2009-ben Fazekas László a Felsõ-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója, a Magyar Hidrológiai Társaság tagja
Fazekas László Fazekas László Budapesten született 1940. november 15én. Szabolcs községben járt általános iskolába. Ezt követõen a középiskolát a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte Nyíregyházán, majd 1959ben felvételt nyert a budapesti Építõipari és Közlekedési Mûszaki Egyetem Mérnök Karára, ahol okleveles mérnöki szakképesítést szerzett. 1964. augusztus 1-tõl nyugdíjba vonulásáig egyetlen munkahelyén, a Felsõ-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon dolgozott különbözõ beosztásokban. Szakmai munkáját az árvízvédelmi és folyószabályozási csoportban kezdte, mint elõadó. 1967. január 1-tõl építésvezetõi megbízást kapott. Ebben a munkakörben feladata volt a vasbeton mûtárgyak építésének irányítása. Építésvezetõje volt többek között a nagyari árvízvédelmi zsilipnek, több szivattyúte-
lepnek, a rakamazi öntözõ szivattyútelepnek, és az egész öntözõ fürtnek, a Tisza-Szamos-közi belvízrendszer fejlesztése keretében épült mûtárgyaknak, köztük a magyar-román határmenti zsilipeknek. Abban az idõszakban irányította az igazgatóság kocsordi beton elõregyártó telepének munkáját is. 1970-ben - mint a védelmi osztag helyettes vezetõje részt vett a Tisza-völgyi árvízvédekezésben a Szamos folyón bekövetkezett gátszakadások elzárásánál. 1971-ben az akkori vízkárelhárítási osztály vezetõje lett. Ezen idõszak alatt részvételével és irányításával készült több, a jövõ vízgazdálkodását meghatározó terv és tanulmány, úgymint:
megszerzése céljából munka mellett 1971-ben a Budapesti Mûszaki Egyetem Építõmérnöki Karán folyami vízépítõ szakmérnöki képesítést szerzett. Ebben az évben a SzabolcsSzatmár megyei bíróság elnöke igazságügyi-építési szakértõnek jelölte ki. 1971-1985 között kijelölt szakértõje volt a magyarszovjet határvízi Egyezménybõl fakadó igazgatósági feladatoknak. Közremûködött a kétoldalú mûszaki-gazdasági tanulmánytervek, az új Egyezmény tervezetének és számos egyedi vízgazdálkodási tervek elkészítésében. Kidolgozta a kétoldalú árvízvédelmi valamint a belvízvédelmi szabályzatokat. 1983-tól 1991 tavaszáig az igazgatóság termelési igazgatóhelyetteseként dolgozott. Ezen idõszakban az igazgatóság minden évben eredményes gazdálkodást folytatott. Arra törekedett, hogy az irányítás alá tartozott vállalkozási egységek minél jobban feleljenek meg a piaci követelményeknek.
A termelésben elõnyben részesítette a korszerû, gazdaságos technológiák alkalmazását.
1991. áprilisától a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a vizügyi igazgatóság elsõ számú vezetõjévé nevezte ki. Vezetése idején az igazgatóság eredményes szakmai munkát, kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott. 1994-ben - kormányhatározat alapján - az engedélyezett keretek között, határidõre végrehajtotta az igazgatóság átalakítását, a vállalkozó tevékenység leválasztását, privatizálását. 1991. augusztusától a Magyar-Szovjet Vízügyi Bizottság magyar kormánymeghatal- mazottjának meghatalmazott-helyettese volt, majd - a Határvízi Egyezmény megszûnése után 1995. áprilisától a MagyarUkrán Vízügyi Bizottság magyar tagozata meghatalmazottjának elsõ helyettese tisztét töltötte be.
a Tisza Tokaj-Tiszabecs közötti szakaszának folyószabályozási terve, vésztározási lehetõség vizsgálata a TiszaSzamos-közben és a SzamosTúr-közi zárógát mögött, az árvízvédekezés irányításának korszerûsítése, az árvízvédelem és folyószabályozás 2010-ig szóló fejlesztési terve, Tisza szabályozás történetének feldolgozása 1945tõl 1991-ig.
További szakmai ismeretek
Kitüntetettjeink.
2010. február
MTESZ
Fiatal szakemberként elõször aktív részese, majd késõbb felelõs irányítója lett a térségünket illetve a Dunát érintõ vízkárelhárítási eseményeknek, úgymint: az 1965. évi dunai, az 1970-es, 1974-es, 1978-79-es, 1980-as, 1985ös, 1989-es, 1993-as, 1995ös, 1998-as, 1999-es, 2000es, 2001-es, 2002-es FelsõTiszai árvizeknek, az 1989, 1997, 1998. években kiterjedt, valamint az 1999-es rendkívüli belvízvédekezéseknek, az 1993-as Szamos folyón bekövetkezett pakuraszennyezésnek, valamint a 2000. évi cián- és nehézfém elleni védekezésnek. Jelentõs védekezési szakmai tapasztalatra tett szert, mely országosan is elismertté tette.
Mérnöki tudását szakmai szervezetekben kamatoztatta. Hosszú éveken át tevékenykedett a Hidrológiai Társaságban. 1993-1999-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezet elnökeként, késõbb vezetõségi tagként fáradozott a térség vízgazdálkodási fejlõdéséért.
1993-tól 2001-ig Kárpátalján több katasztrófális mértékû árvíz vonult le. A magyar Kormány összesen közel 100 millió forint értékû anyagimûszaki segítségnyújtásról döntött az egyes nagy árvizek levonulását követõen. A munkák megszervezését, lebonyolítását - a kormányhatározat felhatalmazása alapján - eredményesen végrehajtotta.
Közel 40 éves vízügyi szolgálat után 2003-ban köszönt el az igazgatóságtól. Ez nem jelentette azonban azt, hogy ténylegesen "nyugalomba" vonult. A mai napig aktív vízgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységet végez a Felsõ-Tisza árvízvédelmének, árvízi biztonságának érdekében.
Összegezve tevékenységét elmondhatjuk, hogy irányítása mellett valósult meg a tiszai árvízvédelmi töltések fejlesztése, töltéserõsítési munkák a Szamoson, régi mûtárgyak rekonstrukciós munkái, új gátõrházak építése, valamint a magyar és ukrán távjelzõrendszerek kiépítése. A határvízi kapcsolatok terén jelentõs érdemeket szerzett. Munkájában fontos alapelvnek tartotta, hogy a problémákat szakmai és társadalmi összefüggéseiben nagy körültekintéssel vizsgálja meg, bevonva az érintetteket is, meghallgatva véleményeiket, érveiket.
A Társaság rendezvényein számos elõadást tartott, publikációi jelentek meg a szakmai folyóiratokban. Tevékenysége elismeréseként 2003-ban PRO AQUA kitüntetéssel jutalmazták. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál 1994-1997 között elnöki, 1997-2001 között a MTESZ-nél megyei elnöki tisztséget töltött be.
Korábban kapott kitüntetései: - Árvízvédelemért Érem 1965, 1970, 1980, - Kiváló Dolgozó 1969 - Vállalat kiváló dolgozója 1974 - Kiváló Munkáért kitüntetés 1979, 1988, - Honvédelemért kitüntetõ cím I. fokozat 1996, - Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) 1996, - Vásárhelyi Pál Díj 1998, -Törzsgárda aranygyûrû 1999, - „ A vizek kártételei elleni védekezésért” érdemérem 2000, - Honvédelemért kitüntetõ cím 2001, - PRO AQUA kitüntetés 2003,
Hiradó
3. oldal
Losonczi László a MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet ügyvezetõ igazgatója, a Közlekedéstudományi Egyesület tagja Losonczi László 1956-ban született Tiszalökön. Általános iskolai tanulmányait Tiszalökön végezte, majd Nyíregyházán a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1979-ben a Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskolán kapott földrajztestnevelés szakos általános iskolai tanári oklevelet. 1987-ben elvégezte a Testnevelési Egyetemet, 1998-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett közoktatási vezetõ szakképzettséget. 1979-tõl 1191-ig a záhonyi Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola tanára, 1991-1995 között Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetõje. 1996-ban a Városi Sportkollégium vezetõje, 1997-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar fõigazgatói hivatalvezetõje volt. Losonczi László 1998. január 1-jétõl tölti be a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Szervezet ügyvezetõ igazgatói tisztségét. Az eltelt 12 év alatt vezetésével nagyszerû eredményeket ért el a megyei szervezet. A Tudomány és Technika Ház több helyisége került átalakításra és korszerûsítésre a különbözõ megnyert pályázatok segítségé-
Losonczi László vel. Megvalósította a ház fûtéskorszerûsítését, amely igen jelentõs megtakarítást eredményez a fûtési költségek tekintetében, csökkentve ezáltal a fûtéshez szükséges energia és a kibocsátott széndioxid mennyiségét. Kitalálta, megvalósította, és több hazai pályázat segítségével európai színvonalúra fejlesztette a Krúdy Art mozit, amelyet a megyei szervezet 10 éven keresztül üzemeltetett, és amelyet az Európai Unió több éven át folyamatos anyagi támogatásban részesített. A MTESZ hagyományos felnõttképzési tapasztalataira építve - összhangban a Szövetség kiemelten közhasznú besorolásával -a térségbeli ipar munkaerõ-piaci igényeit figyelembe vevõ, jelentõs nagyságrendû iskolarendszeren kívüli szakképzéseket szervezett meg, amelyek elsõsorban a megyei szervezet által elnyert európai uniós források támogatásával valósultak meg. Folytatás a 6.oldalon.
www.nyiregyhaza.mtesz.hu
4. oldal
MTESZ
Hiradó
2010. február
A MTESZ Sz-Sz-B Megyei Szervezet felnõttképzési tevékenysége A Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége több évtizede aktív szereplõje az iskolarendszeren kívüli felnõttképzésnek. Az 1962-ben alakult Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet már a rendszerváltozás elõtt is évente több száz szakember át- és továbbképzését végezte el, elsõsorban a megyében mûködõ vállalatok és intézmények munkatársainak képzésével.
A kõmûvesek szakmai gyakorlaton A rendszerváltozás után egyrészt alanyi joggá vált a vállalkozás, így a felnõttképzési területen is sok új szereplõ jelent meg, akik részt kívántak venni az élethosszig tartó tanulás szervezésében. A szakpolitika érzékelte az ezen a területen is létrejövõ szabályozási hiányosságokat, ezért elõször 2001-ben megalkotta a parlament a felnõttképzési törvényt, majd fokozatosan hatályba léptek az ehhez szükséges kiegészítõ kormány- és miniszteri szintû rendeletek. A MTESZ Oktatási Központ a szövetség egészére kiterjedõen szervezte és segítette a szövetség és a területi szervezetek felnõttképzési tevékenységének koordinálását, illetve biztosította a jogszabályi elõírások teljesítését. Az Oktatási Központ
mint az egy jogi személy szövetség irányító szervezete minden Technika Házban telephelyet mûködtetett, amely egyrészt biztosította a területi szervezet számára a jogszerû mûködés feltételeit, másrészt mint országos hálózat különleges elõnyöket biztosított a szövetségnek. Az Oktatási Központ 2004ben lett akkreditált felnõttképzési intézmény. Sajnos az azt megelõzõ idõszak nem átgondolt személyi döntései miatt a szövetsége nagyon késõn, közel egy év elteltével szerezte csak meg az akkreditációt, amely csúszás miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet is elesett Uniós támogatású pályázatban megvalósuló képzés szervezésétõl. Az a csúszás 27 M Ft árbevétel kiesést okozott csak a megyei szervezetünknél.
1998-tól kezdõdõen a megyei szervezet is fokozott figyelemmel fordult a felnõttképzési terület felé. A korábbi hagyományokra és kapcsolatokra építve elsõsorban az ipari-szolgáltatási területen szervezett képzéseket, amelyet részben a képzésben résztvevõk, részben az õket foglalkoztató vállalkozások finanszíroztak. Így többek között kazánfûtõi, gázautószerelõi, hûtõgép-kezelõi képzések valósultak meg, amelyek szervezésében és megvalósításában Dr. Sipeki István gépészmérnök úrnak elévülhetetlen érdemei vannak. A megyei szervezet 1999ben nyerte az elsõ komoly pályázatát, amely keretében egy számítógépes labor került kialakításra és felszerelésre összesen 28 db számítógéppel. Ezen komoly géppark felhasználásával egyrészt a Megyei Munkaügyi Központ által támogatott európai üzleti asszisztens képzést tudtuk megvalósítani, majd a szervezetet mint ECDL vizsgaközpontot akkreditáltattuk. Ezt követõen 2000 - 2005 között mintegy
500 fõ (ebbõl 300 fõ pedagógus) ECDL képzését és vizsgáztatását szerveztük és bonyolítottuk le. A legtöbbet foglalkoztatott oktatóinkat szeretném név szerint is megemlíteni: Kovács Lajos, Nagy Tibor, Komoróczy Tamás és Komoróczy Tünde. A munka oroszlánrészét õk végezték, mi a képzéseket szerveztük. Az uniós elõcsatlakozási alapok már a 2000-es évek elején lehetõvé tették, hogy a munkaerõ-piacról átmenetileg vagy tartósan kiszorult, hátrányos helyzetû rétegek megfelelõ támogatások birtokában új szakmákat tanulhassanak, valamint a munkaerõpiacon magasra értékelt kulcskompetenciáikat fejleszthessék. Szervezetünk ezt a területet stratégiai fontosságú területként értékelte, és minden kiírásra kerülõ pályázaton való részvételt megfontolt. Több alkalommal egyedül, néhány alkalommal konzorciumban adtunk be pályázatot, amelyek közül az eltelt 7 évben 4 volt sikeres.
A kõmûves csoport a sikeres OKJ-s vizsga után
2010. február 2002-ben a HU0008-03-as programban nyertünk pályázatot, amelyet 182 000 euróval támogatott az ESZA Kht. A projektben Nyírbátorban a Bátor-Tex Kft. közremûködésével 20 fõ hátrányos helyzetû, többségében roma nemzetiségû fiatal kapott varrómunkás képzést, és egy éves továbbfoglalkoztatási lehetõséget. 2004-ben a Humán Erõforrás Operatív Programban két nyíregyházi szakközépiskolával konzorciumban nyertünk 107 100 E Ft támogatást összesen 36 fõ hátrányos helyzetû ember képzéséhez. A projektben 10 fõ szerzett kõmûves, 11 fõ kerti munkás és 14 fõ számítógép-kezelõ szakképesítést. 2008-ban ismét sikerrel pályáztunk a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.4.1-es intézkedésére, és nyertünk 70 M Ft-ot 36 fõ képzésére. A projektben 18 fõ két eljárás szerinti hegesztõ, és minõsített hegesztõ képzését, valamint 18 fõ bolti eladó képzését terveztük megvalósítani, amelyet az uniós munkavállalást megkönnyítendõ, idegen nyelvi képzések egészítettek ki. A legnagyobb sajnálatunkra a szövetség vezetése nem kötötte meg a támogatási szerzõdést az ESZA Kht-vel, így ez a képzés és projekt nem
MTESZ
valósulhatott meg. Ebben az idõszakban a szövetség még egy jogi személyként mûködött, így a szövetség vezetõi dönthettek a szerzõdés aláírásáról. 2009-ben immár jogilag önálló szervezetként vághattunk bele a legújabb élethosszig tartó tanulást megvalósító projektünkbe, amely a Társadalmi Megújulás Operatív Programban a 3.2.308/1-es intézkedésben nyert 30 M Ft támogatást. A projektben összesen 54 fõ képzése valósul meg, 12 fõ egyetemet vagy fõiskolát végzett, de nyelvvizsga hiányában diplomát nem kapott fiatal vesz részt 700 órás angol középfokú nyelvvizsgára felkészítõ képzésben. 15 fõ alacsony iskolai végzettségû (néhányuknak 8 általános iskolai végzettségük sincs) személy 90 órás tanulástechnikai és munkaerõ-piaci tréningen vesz részt, amely a legalapvetõbb ismeretek és készségek elsajátítását teszi lehetõvé, amely segítheti õket a szakképzésbe való bekapcsolódásra is. 15 fõ fogyóelektródás hegesztõ OKJs képzésben, 12 fõ pedig számítástechnikai szoftverüzemeltetõ + angol alapfokú nyelvvizsgára felkészítõ képzésben vehet majd részt. Ezen pályázatok többsége a képzések megvalósításán túl
A kerti munkások ismerkednek a kisgépek kezelésével
Hiradó
5. oldal
Számítógép-kezelõk elmélyült munka közben olyan eszközbeszerzések megvalósulását is támogatta, amelyek hosszú távon szolgálhatják a felnõttképzés eszközrendszerét. A pályázati projektek megvalósítását a szervezet új munkatársak alkalmazásával tudta megoldani. Többek között szociális munkások, szociológusok, termelésirányítók és oktatók alkalmazására került sor a pályázatok idejére, akik erõsítették a szervezet humán kapacitását, és más feladatok megvalósításában is aktívan közremûködtek. Ismét ki kell emelnem két munkatársam nevét, akik minden pályázatban közremûködtek, és hozzájárultak a projektek sikeres megvalósításához: Varsányi Róza fõelõadó, aki projektasszisztensi, majd szakmai vezetõi feladatokat látott el, illetve Szuromi Jánosné gazdasági vezetõt, aki minden projektben ellátta a pénzügyi vezetõi feladatkört. Sajnos az utóbbi években az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ által kiírt felnõttképzési pályázataink nem voltak sikeresek. Néhány alkalommal adminisztratív okok miatt nem feleltünk meg a pályázati feltételeknek, néhányszor nem volt versenyképes az ajánlatunk. Ezen a területen tovább folytatjuk a pályázati tevé-
kenységünket, elõbb-utóbb itt is fogunk eredményeket elérni. A 2010-es évre összesen 11 képzési ajánlatot készítettünk és nyújtottunk be a Regionális Munkaügyi Központnak, 7 ajánlat nyíregyházi, 4 db pedig debreceni helyszínnel készült. A megyei szervezetünk a 2008. évben elnyert jogi önállóság után 2009. januárban önálló nyilvántartási számot kapott a regionális munkaügyi központtól, mint felnõttképzési intézmény. 2009. júniusban nyújtottuk be az intézményi akkreditációs kérelmünket a Felnõttképzési Akkreditációs Testülethez, amely 2009. október 21-én nyilvánított bennünket akkreditált felnõttképzési intézménnyé. Jelenleg egy felnõttképzési programunk rendelkezik akkreditációval, de a most futó pályázati projekt segítségével 10 újabb programot nyújtunk be akkreditációra. Összességében megállapíthatjuk, hogy megyei szervezetünk a szövetség kiemelten közhasznú feladatként meghatározott felnõttképzési tevékenységet eredményesen folytatja, és ezen a területen a következõ években is a szövetség hagyományaihoz hûen szeretnénk szerepelni. Losonczi László ügyvezetõ igazgató
6. oldal
MTESZ
Híradó
2010. február
"Építõ közösségek" - Közmûvelõdési intézmények az egész életen át tartó tanulásért TÁMOP-3.2.3-08/1 pályázati projekt megvalósítása A MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete sikeresen pályázott a TÁMOP-3.2.308/1, "Építõ közösségek" közmûvelõdési intézmények az egész életen át tartó tanulásért c. pályázati felhíváshoz. Az elnyert támogatás összege 29 538 000 Ft. A pályázat beadása elõtt közmûvelõdési megállapodást kötöttünk Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával, így váltunk jogosulttá a pályázat benyújtására. A projekt keretében négy képzést valósítunk meg hátrányos helyzetû, a nyíregyházi kistérséghez tartozó településeken lakó emberek számára. Két OKJ-s, egy nyelvi és egy felzárkóztató képzést szervezünk. 2009. szeptemberben indult a 700 órás angol nyelvû, középfokú nyelvvizsgára felkészítõ tanfolyam egyetemet vagy fõiskolát végzett, de nyelvvizsga hiányában diplomát nem kapott fiatalok számára (12 fõ). Novemberben 15 fõ alacsony iskolai végzettségû személy számára szerveztünk 90 órás tanulási és munkamotivációs tréninget. 2010. február hónapban 15 fõ 330 órás fogyóelektródás hegesztõ OKJ-s képzésen vehet részt. A képzések adatai:
2010. áprilisban érettségizettek számára indítunk alapfokú angol nyelvvizsgára felkészítõ és számítástechnikai szoftverüzemeltetõ, összesen 900 óra idõtartamú tanfolyamot. A tanfolyamokon csak hátrányos helyzetû emberek vehetnek részt, a hátrányos helyzetet a pályázati kiírás definiálta. A képzésben részt vevõ személyek a képzés idejére anyagi támogatást kapnak, napi 1500 Ft-ot. Ez a támogatás jár az álláskeresési támogatás és a szociális segély mellett is. A jelenleg is zajló két tanfolyamon a felvett résztvevõk komolyan veszik a feladatukat, és folyamatosan készülnek a tudás elsajátítására, a vizsgára.
Az angol középfokú nyelvtanfolyam résztvevõi Az elnyert támogatás további fejlesztéseket tesz lehetõvé, így 10 db új számítógép és egy teljes tantermi bútorzat fogja segíteni a felnõttképzé-
sek sikeres megvalósítását. Losonczi László ügyvezetõ igazgató, projektvezetõ
www.nyiregyhaza.mtesz.hu Folytatás a 3.oldalról
A négy nyertes uniós forrás összege meghaladja a 250 millió Ft-ot. A Szövetség kiemelten közhasznú feladatainak megvalósításához tevékenyen hozzájárult a fenntartható fejlõdés, a kulturális tevékenység, az euro-atlanti integráció elõsegítése, nevelés, oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés területén. Szakmai tapasztalatait megosztja a Szövetség más területi szervezeteivel, segíti õket a pályázati képességeik fejlesztésében. 2008. évtõl tagja a Közlekedés Tudományi Egyesületnek, azon belül a Logisztikai Szakcsoportnak. Ilyen minõségében is eredményes munkát végzett
a "Záhony és térsége gazdasági rendszerfejlesztése" c. konferencia sikeres megvalósításában, amely hozzájárul a térség és a megye gazdasági lehetõségeinek fejlesztéséhez. Eredményes kapcsolatokat tart fenn a megyei és városi önkormányzati vezetéssel, amelyet a két önkormányzat korábbi anyagi támogatásai is bizonyítanak, amelyet a megyei szervezet által megvalósított beruházásokhoz, elnyert pályázatokhoz adtak. Biztosítja a szakmai kapcsolatot az önkormányzatokhoz, a tagegyesületek szakmai véleményének megjelenítését a megye és a város különbözõ fejlesztéséhez.
Gubik László megyei elnök
2010. február
MTESZ
Hiradó
7. oldal
Árvízvédelmi fejlesztések a Felsõ-Tisza mentén A Felsõ-Tisza vízgyûjtõjének bemutatása A Felsõ-Tisza vidéke az ország leginkább árvíz-veszélyeztetett térségei közé tartozik: - Gyorsan kialakuló árvizek (a csapadéktevékenység kezdetétõl számítva a vízállástetõzés 1-2 nap alatt bekövetkezik a határszelvényben). - Jelentõs vízszintemelkedés (8-10 méter). - Az áradás intenzitása elérheti 2 óránként az 50 cm-t - A kis és nagyvízi idõszak vízhozamai között 100 szoros különbség . - Jellemzõ több folyó egyidejû áradása, az árhullámok egymásra futása és egyesülése.
- Szamos-Túrközi zárógát megépítése (31 km) - Kapcsolódó mûtárgyak építése (5 db nagymûtárgy) - A 90-es évek közepétõl Felsõ-Tisza mentén kezdõdtek jelentõs munkák (elõzmény: Felsõ-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztési koncepciója) - Az elõírt méretre kiépült a Tisza leghevesebb vízjárású hazai szakaszán a védtöltés - 1997-tõl napjainkig 100,4 km töltés lett megerõsítve - A munkák a Vásárhelyi Terv Tovább fejlesztése keretében folytatódnak Magyar-Ukrán vízrajzi távmérõ rendszer épült ki:
A vízgyûjtõ terület országonkénti megoszlása:
Árvízvédelmi mûvek - 541 km hosszú árvédelmi töltés (az ország fõvédvonalainak 15 %-a, a tiszai fõvédvonalak közel 19%-a) - 17 árvízvédelmi szakaszra osztva Fokozatosan emelkedõ árvízszintek Tetõzõ vízállások a Tisza tivadari szelvényében nagyságrendi sorrendben
Megépült: Kárpátalján 35 db, magyar területen 33 db automata vízállás-, csapadékés részben vízminõség észlelõ állomás. Mikrohullámú összeköttetéssel lehetõség van a román távmérõ rendszer beintegrálására Jelenlegi helyzet magyar területen: - 541 km hosszú árvédelmi töltés /az ország fõvédvonalainak 15 %-a, a tiszai fõvédvonalak közel 19 %-a/, ebbõl: - kiépített 379 km (70%) - burkolt szakasz 93,8 km (17 %) - Modern elõrejelzõ rendszer - Ütõképes védelmi szervezet Megvalósult fejlesztések - ukrán oldalon:
Megvalósult fejlesztések napjainkig: - 1970-es árvíz után Szamos mentén kezdõdött nagyszabású fejlesztés, mely 2004-ben fejezõdött be: - Szamos töltéseinek megerõsítése (93 km)
- 1998-2005 között 10 helyen összesen 36 km töltés megerõsítésére került sor. - 2006-ban a Tisza mentén 19,6 km, az országhatáron csatlakozó Borsa mentén 24,6 km töltés fejlesztése történt meg. Következmény: Az árhullámok tetõzési szintje néhány decimétert nõhet, az összegyülekezési idõ pedig 3-6 órával, azaz 10-20 %-kal rövidülhet.
8. oldal
MTESZ
Tervezett további árvízi fejlesztések magyar oldalon:
2010. február
Híradó
Tervezett fejlesztések ukrán oldalon: - 42 db hegyvidéki árvízvédelmi tározó 288,4 millió m3 tározótérfogattal - 22 db síkvidéki tározó (polder) 233,6 millió m3 tározótérfogattal Összegzés: - A Felsõ-Tisza-vidék árvízvédelmi szempontból hazánk egyik legveszélyeztetettebb térsége. - Az elmúlt évtizedekben jelentõs árvízi fejlesztések valósultak meg, növelve a térség biztonságát. - Az árvízszintek emelkedõ tendenciát mutatnak - az árvízi fejlesztéseket folytatni kell nemzetközi összefogással.
Beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése: - A projekt keretében megvalósul: - Lónya-Vásárosnamény között 27 km töltés elõírások szerinti kiépítése - A töltés mentén magasépítmények (gátõrházak, árvízvédelmi szertárak) építése - Védelmi központok hírközlési és informatikai fejlesztése - A projekt összköltsége: 6,3 milliárd Ft. Beregi Komplex Árapasztási és Ártér-revitalizációs Fejlesztés: - A projekt összköltsége: 23,7 milliárd Ft. - A tervezett beruházások összhangban vannak az ukrajnai töltés és tározófejlesztésekkel. - Komplex cél: árapasztás, felszíni vízkészletek kihasználásával ártér-revitalizáció, a természeti értékek megõrzése. - Tározótérfogat: 60 M m3 - Felszín: 60 km2 Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó: A Vásárhelyi Terv keretében készül - a VKKI koordinációjával. Célja a Szamos folyón érkezõ árhullámok csökkentése, illetve az ökológiai célú vízpótlás, és a tájgazdálkodás lehetõségeinek megteremtése. Tározótérfogat: 145,6 M m3 Felület: 56,1 km2 Felsõ-Túri Árapasztó tározó: A 2013 utáni fejlesztések között van elõirányozva. Tározótérfogat Felület:
14,1 M m3 13,4 km2
Fazekas László okl. mérnök okl. folyami vízépítõ szakmérnök
Látogatás az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Szatmárnémeti Fiókszervezeténél 2010. január 22-én Gubik László megyei elnök és Losonczi László ügyvezetõ igazgató az EMT meghívására látogatást tett Szatmárnémetiben az EMT helyi csoportjánál. Az EMT Szatmárnémeti Fiókszervezete nevében Boga Ferenc és Molnár Csaba társelnök urak, valamint Simon József az EMT jegyzõje fogadta delegációnkat. A két szervezet között a kapcsolatok kiépítése 2004-ben kezdõdött el, majd 2005-ben közös EU-s pályázat benyújtására is sor került. Bár a pályázat nem kapott támogatást, a kapcsolat nem szakadt meg, és átlagosan évente történtek találkozók. A szervezetek szót váltottak a szervezeti mûködésük feltételeirõl, és örömmel állapították meg, hogy mindkét területi szervezet immár önálló jogi személyiséggel bír, így a közös pályázatok már az országos központ közbenjárása nélkül megvalósíthatók. A két területi szervezet megállapodott, hogy a MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet két pályázatot készít az Nemzeti Civil Alap magyar-magyar határon átnyúló pályázati programjára, egy nyíregyházi és egy szatmárnémeti helyszínnel megvalósuló rendezvényre. A tárgyaló felek megállapodtak, hogy egymás tevékenységét figyelemmel kísérik, és segítik, kiegészítik egymás szakmaitudományos tevékenységét. Gubik László elnök
