Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Program Jóváhagyta: Alpekné Major Valéria igazgató 2015

Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai Program

Jóváhagyta: Alpekné Major Valéria igazgató

2015.

Tartalom

1. Az iskola nevelési programja

4.

1.1. Bevezetés 1.2. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 1.3. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.5. A környezeti nevelés 1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.8. Az érdekegyeztetés, az érdekérvényesítés szervei, formái 1.9. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 1.10. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 1.11. A tanulmányok alatti vizsga szabályzat 1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

4. 5. 8. 11. 14. 19. 21. 24. 24. 27. 28. 39.

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók 2.2. Értelmileg akadályozott tanulók 2.3. Pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista tanulók 2.4. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 2.5. Súlyos, halmozottan sérült tanulók, fejlesztő iskolai oktatása

39. 39. 52. 60. 62. 65.

3. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

68.

4. A tanulók munkájának értékelése

68.

5. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái 73. 5.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása 5.2. A magatartás és szorgalom értékelése 5.3. A tanulók fegyelmezése 5.4. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Záró Rendelkezések

2

73. 74. 77. 78. 79.

Az intézmény bemutatása Név:

Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Székhelye: Dunaújváros, Fáy András u. 14.

Az intézmény típusa: többcélú intézmény - Általános iskola - egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény

Törvényi háttér: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatásiintézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai és általános iskolai nevelésének irányelve 15/ 2013.(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

3

1. Az iskola nevelési programja 1.1.Bevezetés Napjainkban a hazánkat érintő gazdasági és társadalmi változások nem hagyják érintetlenül az iskolarendszert sem, melyre ugyanúgy jellemző a változás, a folyamatos átalakulás, az egyre nehezebb tájékozódás. Ezért szükségesek a pedagógiának is a kapaszkodók, a stabil pontok. Ez a stabilitás különösen fontos az intézmény, általános iskolai intézményegységébe járó tanulók szüleinek is, hiszen gyermekeik mássága, eltérő fejlődése, a kimenet kilátástalansága miatt tele vannak aggodalommal a különleges gondozást igénylő, gyógypedagógiai megsegítésre szoruló gyermekük iskoláztatásával kapcsolatban. Az általános iskolai nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit a Nemzeti alaptanterv határozza meg, s mint ilyen, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma. Ezek a közös követelmények, a közös tartalmi elemek teszik lehetővé, hogy a gyógyítva nevelést, a különleges gondozást igénylő gyermek is  elsajátíthassa a kultúra leglényegesebb ismereteit,  iskolaváltás esetén folytatni tudja tanulmányait és  képessé váljon továbbtanulásra. A NAT-ban megfogalmazott nevelési, fejlesztési, oktatási tartalmak a gyermekek között meglévő különbségek ellenére szükségesek, s a minimális követelmények szintjén alkalmazhatók. A tanulók között létező különbségek, közös és egyedi sajátosságok figyelembe vétele, valamint a Nemzeti alaptanterv differenciált alkalmazása és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve adja az alapját iskolánk helyi pedagógiai programjának, melyben a pedagógiai eljárások – a fent említett tanulói specialitásoknak megfelelően –, még tovább differenciálják a nevelés és oktatás tartalmait.(2.2) Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a 4

befolyásolásához. Ezért kap fontos szerepet az iskolai műveltség tartalmának módosításában a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A pedagógiai programnak rendkívül jelentős szabályozó funkciója van, annak ellenére, hogy folyamatos karbantartásra, kiegészítésre szorul örökösen változó világunkban. Megléte éppen ezért fontos a szülőknek, a fenntartóknak, a közoktatás valamennyi szereplőjének, de közülük is azoknak a kollegáknak, akik elkötelezetten végiggondolják, előkészítik iskolánk jövőjét. A pedagógusok és a szülők célja azonos, gyermekeinkből a lehetőségekhez képest művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó, önálló életvitelre alkalmas, a másságot megélni és elfogadni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az általános iskolai intézményegység, beiskolázási körzete: Dunaújváros és környéke. Alapfeladatunk a város és a környék sajátos nevelési igényű gyermekeinek oktatása és nevelése. Tanulóink között megtalálható a testi –, érzékszervi –, értelmi –, beszéd – és más fogyatékossággal született gyermek is. Tanulóink legnagyobb százalékát kitevő értelmi fogyatékos gyermekek a súlyosság és a fejlesztési szükséglet szerint a közoktatási törvényben meghatározott csoportosítás alapján:  tanulásban akadályozott tanulók,  értelmileg akadályozott tanulók , - pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista tanulók és - súlyos, halmozottan sérült gyermekek. 1.2. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai „Abból kiindulva, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosságúak az egységes emberi faj egyenértékű, de sajátos tagjai, s nem külön (még kevésbé kisebb értékű) embertípusok, a fogyatékos tanulók esetében … ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók: A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:  a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van,

5

 az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése,  az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve."  mindezt a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotának figyelembevételével, szükség esetén az előzetes tanítási tervek változtatásával . (3.1.) Nevelési programunkat egyértelműen meghatározza az a tény, hogy tanulóinkra jellemző:  az életkori sajátosságok károsodás okozta részleges vagy teljes körű módosulása,  a tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége,  a meglévő képességek lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetősége és  az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre. Mindezen okok egy sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszik szükségessé. (1.2) A munkánk során alkalmazott módszerek közül, a csoport adottságaihoz igazodva szükséges kiválasztani és alkalmazni a leghatékonyabbnak bizonyuló módszereket. (1.13.) Megpróbálunk a társadalmi követelményeknek megfelelni és a maximális teljesítmények eléréséhez eljuttatni a jobb képességű, dinamikusabban fejlődő tanulóinkat. Szeretnénk felkészíteni a továbbtanulásra azokat a gyermekeinket, akiknek terhelhetősége, fejleszthetősége ezt lehetővé teszi. (4.9.) Tervezőmunkánk fontos része a családokkal való kapcsolattartás különböző formái. Az így szerzett tapasztalatokat felhasználva állítjuk össze nevelési célkitűzéseinket az egyéni fejlesztési programok elkészítésénél, a gyermek és ifjúságvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél, a családok, a szülők megsegítésénél.(1.6) Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a gyermekpopuláció legnagyobb részét kitevő – enyhe fokban eltérő értelmi fejlődésű – tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztése, a 6

habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelően.(1.7) Céljaink között kiemelt helyen szerepel:  a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon,  a tanulók tanulási problémáinak felismerése és szükség esetén megfelelő szakmai segítség adása (3.3)  a szükségletekhez igazodó, differenciált segítségnyújtás a tanórán és a képességek fejlesztése során, (1.7 és 2.12. és 4.7.)  egymásra épülő terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási és/vagy tanulási zavart mutató tanulók fejlesztésében, szükség esetén több szakember bevonásával (1.5. és 4.5.)  változatos módszerek alkalmazása a tanulócsoport egyedi igényeinek, képességeinek és életkori sajátosságainak figyelembevételével, (1.9 és 10.; 2.4.)  törekvés a tananyagban rejlő lehetőségek kihasználására a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására, (3.4.)  képességfejlesztés kiscsoportos és ha szükséges egyéni formában, a tanulók életkorának, egyéni sajátosságainak figyelembevételével, igazodva az intézmény pedagógiai programjához. (4.10.)  tanulást támogató környezetet teremtése a tanterem/fejlesztő terem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával, (3.6)  a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással, (5.3.)  alapvető cél az egészséges énkép kialakítása, az önismeret és az önkontroll megerősítése, a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének értékelésével (4.3.)  a felelősség önmagukért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság megélése,  harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése,  Európai azonosságtudat kialakítása, ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit és magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká,  aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, 7

 gazdasági nevelés,az okos gazdálkodás képességének kialakítása,   

  

tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között, környezettudatosságra nevelés, a testi, lelki és szociális egészség,pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakítása, a tanulók felkészítése a felnőttlét szerepeire, továbbtanulásra, ezen belül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt, az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása, az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek a lehetőségekhez képest történő megteremtése és az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, szokássá válása.

Igyekszünk megteremteni a célok eléréséhez szükséges légkört, hogy iskolánkban felnőtt is, gyermek is jól érezze magát, ahol az emberi és a társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden gyermek teljes értékű emberként élheti meg önmagát (5.2.), ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. (3.5.) Ennek érdekében a tanulók teljesítményét individuálisan, saját teljesítményéhez viszonyítjuk. A hibák korrigálása mellett törekszünk a pozitív megerősítésre, rövid távú sikereket biztosítására a tanítás-tanulás folyamatában. (4.8.) Speciális feltételeink ellenére, illetve mindezeket szem előtt tartva, befejezett képzést szeretnénk adni általános iskolát végzett gyermekeinknek, és széleskörű szolgáltatást kínálunk továbbra is (napközi, tanulószoba, sportkörök, szakkörök, logopédiai ellátás) tanulóinknak. Gondoskodunk a tanulók napi ügyeletéről. Vidéki gyermekeinket tanórák után, egy gyógypedagógiai asszisztens kíséri a városi buszpályaudvarig, odafigyelve, hogy mindenki a saját települése felé vivő buszra szálljon fel. Így fokozatosan elősegítve az egyre nagyobb önállóságukat az utazás terén. 1.3. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánkban minden dolgozó elsőrendű feladata a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, annak fejlesztése és a sérült 8

személyiség korrekciója. Az egészséges személyiség kialakításával, megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladataink:  Az egyéni sajátosságok megismerése: az életkori és egyéni jellemzők figyelembevételével a tanulók viselkedésének, szokásainak, társas kapcsolatainak megfigyelése, valamint a tanulóval, a szülőkkel, tanártársakkal történő beszélgetések tapasztalatainak elemzése. (4.1.)  a nevelő-oktató munka tervezése során valamennyi értelmi képesség fejlesztése mellett az egész személyiség fejlesztése, (4.2.)  az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság figyelembevételével,  az elméleti ismeretek elsajátítása lehetőség szerint a gyakorlati életből vett példákon keresztül, ezzel is segítve a tanulók eligazodását a mindennapokban (1.8.)  a kommunikációs képességek kifejlesztése, eszközként való kezelésének elsajátíttatása, gyakorlása, ezáltal a társadalomba való beilleszkedés megsegítése, (5.5)  az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése, (1.3)  az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően, (5.6.)  az akaraterő, a kitartás fejlesztése a tanulásban és a munkában,  a tanulók egyéni képességeit szem előtt tartva a szociális képességeinek fejlesztése, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében, (4.6.)  az önellátó és önvédő technikák birtoklása, családi életre nevelés, a környezettel való súrlódásmentes együttélés megteremtése,  az alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében,  a szomatikus és pszichikus egészség megóvása,  a jól működő képességek tudatos fejlesztése, saját értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése, pozitív énkép kialakítása, az együttnevelés megvalósítása, (4.4. és 5.4.)  oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek, (5.1.)  értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, saját gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése,  az esztétika, a vizuális kultúra iránti igény és érzék kifejlesztése, a gondolatok és érzelmek megjelenítését szolgáló alapvető kifejezőképességek kialakítása, a művészeti alkotások elemi szintű értő és érző befogadása, 9

-

-

 a cselekvőképesség kialakulása, melynek birtokában a tanulók az iskolából való kilépés után képesek lesznek érdekeik felismerésére, azok adekvát módon való érvényesítésére és  önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és kitartó gyakorlása. (5.7.) Ennek érdekében fontos, hogy a pedagógus - a tanórán a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartsa szem előtt, (2.6. és 3.2.) - építsen a tanulók érdeklődésére és lehetőség szerint más forrásokból szerzett tudására, (1.18. és 3.2.) - nyelvhasználatában igazodjon tanulói képességeihez és szókincséhez, (7.1.) - a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt törekedjen a tanulók motiválására, aktivizálására, (2.7. és 3.2.) - tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakítson ki (7.2.), tudatosan támogassa a diákok egymás közötti kommunikációját (7.4.) - visszajelzései, értékelései legyenek világosak, egyértelműek, tárgyszerűek, (6.4.) - munkája során tudatosan használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket, (2.11.) - terveit az óra/foglalkozás eredményességének függvényében felülvizsgálja, szükség esetén korrigálja, tanácsot kérjen. (2.8) Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez, képességstruktúrájához. Ezek közé tartoznak  az erkölcsi ismeretek,  a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek,  az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség,  a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés,  a bűnmegelőzés,  a drogprevenció. 10

1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségnevelés célja:  segítse elő a tanulók egészségfejlesztési magatartásának, életvitelének kialakulását,  tegye képessé őket arra, hogy képességeikhez mérten nyomon tudják követni saját egészségi állapotukat,  érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat,  váljanak képessé egészségük megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére,  találják meg a szükségleteikhez vezető, az egészségük és a környezetük védelmére is figyelő optimális megoldásokat, környezetével változzék és alkalmazkodjék ahhoz. Az egészségnevelés feladatai:  a tanulók felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,  alakítsa ki a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  ismertesse meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit,  készítse fel a tanulókat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére,  készítsen föl a gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjára,  készítsen fel a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira,  nyújtson támogatást a gyermekeknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok – alkohol és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás – kialakulásának megelőzésében,  foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel,  készítsen fel a családi életre, az örömteli párkapcsolatra és  biztosítsa a gyermek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészségnevelés követelményei:  az egészségfejlesztő program eredményeként megerősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, 11

 csökkenjen az ártótényezők vonzereje és  az iskola befejezésekor a tanulók a saját életükre tudják alkalmazni az iskolában elsajátított ismereteket. Az egészségnevelés módszertani elemei:      

serdülőkori kiscsoportos önismereti foglalkozások, problémamegoldó gyakorlatok és azok közös értékelése, szituációs játékok, esetmegbeszélések, sport, kirándulás, egészségnapok rendszeres szervezése, életvezetési gyakorlatok, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló tevékenységek, programok szervezése és  az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és valamilyen szinten használni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ismeretek épüljenek be az aktív tudatba, konkrét tevékenységekkel elősegítve a prevenciós munkát. Iskolánk egyik fontos célkitűzése, hogy tanulóink egészségi állapota javuljon, vagy a már meglevő testi, lelki állapotuk semmilyen körülmények között ne romoljon. Ennek eléréséhez az iskola összes tevékenységébe be kell épülni az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek. Fontos szempontnak tartjuk az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, ehhez illeszkedő lényeges témák meghatározását. Ezek a következők:  az egészséges táplálkozás témái,  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (gyógyszerhasználat),  a testi higiénia,  a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás fontossága,  a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás),  a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás,  a szexuális felvilágosítás – nevelés, a családtervezés alapjai,  az egészséges környezet jelentősége és  az ember természethez való viszonya. 12

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát elősegíti az iskolai munkaterv. Minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre tervet és finanszírozást készítünk, melyeket a tanórai témafeldolgozásokon felül tanórán kívüli foglalkozások keretében – ismeretátadás, interaktív gyakorlatok, értelmezések, játékos gyakorlatok, kirándulások, egészségnap, stb. – formájában egészítünk ki. Az iskolai egészségfejlesztés fő céljai és színterei: Iskolánkban az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a nevelők az iskola összes dolgozójának bevonásával. Iskolánk jellegéből adódóan az egészségfejlesztés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben a helyes életszemléletet, aktív közreműködésükkel támogassák a programok megvalósulását. Ehhez a szülőknek megfelelő tájékoztatást, információ – átadást, folyamatos konzultációt kívánunk biztosítani. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő: Gyakorlati célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. A vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás). Külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Szükség esetén – az iskolaorvos javaslatára – a tanulóknak lehetőségük van gyógytestnevelésen való részvételre, valamint szakorvoshoz történő átirányításra (szemészet, ortopédia, kardiológia). A védőnő egészségnevelési tevékenysége osztályfokonként segíti iskolai céljaink elérését. Egészségügyi szűrővizsgálatok Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Évenkénti fogászati szűrővizsgálatot (fogszakorvos, fogszabályozás) és logopédiai szűrést nyújtunk a tanulók számára. 13

Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőségünk van a diszlexiás, diszkalkuliás és diszgráfiás tanulóink hatványozottabb segítség nyújtására. A mentális, pszichés zavarok szűrésével is lehetőségünk nyílik újabb problémás esetek felderítésére, a kialakult helyzet javítására. A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős) során lehetőség nyílik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megsegítésére, rehabilitációs órákon történő további fejlesztésükre.

1.4.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tanítási órákon belül (osztályfőnöki, természetismeret, testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolánkban az elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók értelmi képességeiknek megfelelően felismerjék a problémát, veszélyt, segítséget tudjanak hívni, kérni, illetve alapvető segítséget tudjanak nyújtani. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  filmek  interaktív játékok  gyakorlatok segítségével 1.5.A környezeti nevelés A környezeti nevelés célja:  segítse elő a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását,  tegye képessé a felnövekvő nemzedéket a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntartható fejlődését. A környezeti nevelés színterei: 14

 valamennyi tantárgy tanórai foglalkozásai,  tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, rendezvények, versenyek, stb.),  az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. A környezeti nevelés tartalmi elemei:  a tanulók ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak,  ismerjék fel hazai példákon a társadalmi – gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit,  kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,  életmódjukban váljék meghatározóvá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés és  szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés módszertani elemei:  természettudományos megfigyelések, interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról,  új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan,  adatgyűjtés, feldolgozás, információrögzítés együttműködéssel,  fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek közös meghatározása, pontosítása, tisztázása,  viták, szituációk, játékok,  természetvédelmi tevékenységek, madárvédelem, faültetés és  részvétel a város környezetvédelmi tevékenységében. 1.5.1. Az iskola helyi környezetnevelési programja Iskolánk a Római városrész betonrengetegének közepén található. Peremhelyzetünkből adódóan megtalálható itt egymás mellett az egyre romló, visszaszoruló és egyre szemetesebb természetes környezet. E sajátos „földrajzi környezet”, illetve tanulóink egyre súlyosabb szociális helyzete indított bennünket az iskola pedagógiai programjának olyan 15

alakítására, hogy lehetőséget adjon gyermekeink megóvására az érzelmi elsivárosodástól, továbbá arra, hogy megtanítsuk őket a közvetlen környezetükben lévő természeti, és ember alkotta értékek megismerésére, megbecsülésére, megóvására. Konkrét környezeti nevelési céljaink:  Igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül (funkcionális és aktuális dekoráció, derűs hangulatú, virágokkal díszített belső terek, ápolt parkok kialakítása).  A helyes fogyasztási szokások kialakítása, étkezési, vásárlási szokások megfigyelése, módosítása.  Takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés, energiatakarékosság, a papír újrahasznosítása, komposztálás.  A természeti és mesterséges környezet esztétikumának alakítása. A lakókörnyezet és a közeli természeti környezet adottságainak megismerése. Meghatározott terület rendszeres ellenőrzése, rendbetétele az iskolában és az iskola körül. A környezeti nevelés programja az iskola rövid, közép és hosszú távú munkaterveinek is szerves részét alkotja, és meghatározza az ezzel kapcsolatos iskolai szintű éves feladatokat. Így, számtalan lehetőséget teremt a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztésére, hiszen a környezetvédelmi tevékenység általában csoportos cselekvést, igazi csapatmunkát igényel, közösségformáló, természettudományos szemléletet alakító, felelős, előrelátó magatartást alakít ki és mindezek mellett nagyon sok új ismeretet is ad. A környezeti nevelés iskolai színterei: A környezeti nevelés tantárgyköziségénél fogva nem csak a természettudományos órák feladata. A nevelés, a szemléletformálás nyújtotta lehetősége minden pedagógus számára fontos. Pl.: történelem órán: a jövőért érzett felelősség a múlt megjelenítése; irodalom órán: izgalmas témák a jövőkép megjelenítéséről. A természettudományos tárgyak keretében direktebb módon foglalkozunk az egészséges életmóddal, természeti és épített 16

értékeink védelmével. Az osztályfőnöki órákon is fontos feladat az ilyen irányú szemlélet kialakítása. A tanórán kívüli tevékenységeink szorosan kapcsolódnak ünnepeinkhez, akcióinkhoz, amelyek országos vagy helyi kezdeményezések, esetleg világméretűek. Mindezekkel már több évre szóló hagyományt teremtettünk. Környezetnevelési szempontból nevezetes napok: Március 22. Április 7. Április 22. Május 8. Május 10. Május 31. Június 5. Szeptember 23. Október 4. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. December 1.

Víz Világnapja Egészségügyi Világnap Föld Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Takarítási Világnap Állatok Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap AIDS-elleni Világnap

Tevékenységeink, melyeket a környezetvédelemért teszünk Szeptember:

Takarítási Világnap: „szemétszüret” az iskolában és az iskola közvetlen környékén.

Október:

Az Állatok Világnapja: rajzpályázat, vetélkedő, Takarékossági Világnap, plakátkészítés figyelemfelhívás a takarékos anyag – energiafelhasználásra.

– és

November:

Füstmentes Nap: egészséges életmódra nevelés – vetélkedő, rajzpályázat.

December:

AIDS – Elleni veszélyekre. 17

Világnap:

figyelemfelkeltés

a

Március:

A Víz Világnapja: a víz fontossága, megóvása – plakátok.

Április:

Egészségügyi Világnap: a betegségek megelőzése, felvilágosító előadások a Föld Napja: rajzpályázat.

Május:

Madarak és Fák Napja: környezeti séta, az iskolaudvar szépítése, virágosítása és Dohányzásmentes Világnap: felvilágosító előadások, beszélgetések, játékok az egészségkárosító tényezők elkerülése.

Június:

Környezetvédelmi Világnap: iskolai vetélkedő

Évszakonként a gyerekek tevékenykedtetésére játszóházat szervezünk: december: karácsonyi játszóház és április: húsvéti játszóház. A játszóházak szervezésénél természetes anyagokat használunk a régi játékok, dísztárgyak készítéséhez. Elfelejtett népszokásokat elevenítünk föl a természetközelség és a természettől függés érzésének előtérbe helyezésével. Hulladékgyűjtés Gazdaságunk érdekében fontos a szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, újrahasznosítás és az energiatakarékosság. A környezeti nevelés ezeknek a céloknak a megvalósításában hatékony segítséget nyújt. Évente 2 alkalommal papírgyűjtési akciót szervezünk. Egész évben összegyűjtjük a veszélyes hulladéknak számító eldobható műanyagpalackokat és a szárazelemeket. Az iskolaudvaron összegereblyézett avart komposztálóba helyezzük. Az Önkormányzat által kiírt pályázatokon rendszeresen részt veszünk.

18

1.6.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatait személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi (2.1.)  a tanítási órákra való tudatos felkészülés tantervi és szakmódszertani tudással (1.17.): a céloknak, egyéni képességeknek megfelelő stratégiák, módszerek, taneszközök, eszközök választásával. (2.3;2.5. és 6.1.)  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése változatos, a mindenkori célnak megfelelő módszerrel, eszközzel (6.3.);  a kapott adatok elemzése, az egyéni, illetve csoportos fejlesztés alapjaként való felhasználása, szükség esetén az eredmények függvényében a gyakorlatának módosítása, (6.6.)  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  a tanulók közötti konfliktus felismerése és hatékony kezelése, (5.10.)  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, ahol rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető (7.8.)  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken, törölni a mondatot, 7.8.-hoz beillesztve  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 19

 szertárrendezés,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Ennek érdekében szükséges, hogy a pedagógusok saját pedagógiai gyakorlatukat, pedagógiai kommunikációjukat folyamatosan elemezzék és fejlesszék. (8.1,2) Kommunikációjukat minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemezze. (7.3.) Legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. (7.9.) A tanulás segítése, a tananyag könnyebb megértése érdekében, tantárgyanként olyan fogalomrendszert használjanak, amely tanulóink értelmi képességeihez a lehető legjobban igazodik. Ezeket a fogalmakat következetesen alkalmazzák. (1.15.) Legyenek tisztában saját szakmai felkészültségükkel, személyiségük sajátosságaival és képesek legyenek alkalmazkodni a mindenkori szerepelvárásokhoz. (8.3) Színvonalas oktató- nevelő munkánk érdekében követni kell a gyógypedagógia területén történő változásokat, lehetőség szerint továbbképzéseken meg kell ismerkedniük pedagógusainknak ezekkel a szakmai fejlesztésekkel, majd munkájukba beépítve alkalmazni az új módszereket a mindennapokban. (1.1; 8.4, 8) Különös figyelmet kell fordítani pedagógusainknak az informatikai eszközök oktatásban történő alkalmazására. (8.5) Tájékozódni kell a digitális anyagokról, intézményünkben való felhasználhatóságáról. (1.14. és 3.7-8.) A tanulók képességeihez igazodva lehetőséget kell adni digitális, online eszközök használatára. (2.10. és 3.7-8.) Ennek érdekében fontos, hogy pedagógusaink felhasználói szinten ismerjék a világhálón fellelhető információk közvetítéséhez használható eszközöket. Szelektálják a különböző web-es forrásokat, azok hitelessége és információtartalma alapján és felhívják tanulóink figyelmét a kontrollálatlan internethasználat veszélyeire. (1.4.) Igazodva a XXI:sz. követelményeihez, a felmerülő szülői igény esetén elérhetővé válik az infokommunikációs csatornákon. (7.5.) Szakmai fejlődése érdekében, ha úgy adódik online együttműködések részese lesz. (8.6) Intézményünk számára fontos, hogy minden pedagógus támogatóan, tevékenyen vegyen részt a különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában (7.7.), továbbá az intézményben megjelenő innovációban, pályázatokban, kutatásokban. (8.9) Pedagógusaink feladataikat önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezelik, intézik. (7.10.)

20

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési és magatartási nehézségek gyermekeink esetében legtöbbször idegrendszeri sérüléseikből, kórosan fejlődött személyiségükből, az őket ért, még mindig meglevő méltánytalan megkülönböztetésekből adódnak. Ezek enyhítését, illetve megoldását szolgáló tevékenységeink:  szoros kapcsolat a város valamennyi intézményével és a Fejér Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Egységes Pedagógiai Szakszolgálatával,  a habilitációs –, és a rehabilitációs tanórák megszervezése, 21

 a napközi otthon és  a nevelők és a tanulók, a nevelők és a szülők személyes kapcsolatai. 1.7.2. A képességek kibontakozását segítő feladatok A képességek kibontakoztatása intézményünk alapvető feladata, melyet a következő tevékenységek segítenek:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás és kiscsoportos vagy egyéni fejlesztő foglalkozás megszervezése, (1.3)  a habilitációs – és rehabilitációs tanórák megszervezése,  a moduláris oktatás megszervezése,  a szakkörökön, az iskolai sportkörökön való részvétel,  a versenyeken, a vetélkedőkön és a bemutatókon való részvétel,  a szabadidős tevékenységek számának fokozása,  az iskolai könyvtár, informatikaterem egyéni és csoportos használata,  a továbbtanulás segítése. 1.7.3. A szociális hátrányok enyhítése Az iskolánkba járó gyermekek szüleinek társadalomból való kiszorultsága miatti körülményeiből adódóan nagyon sok a hátrányos helyzetű kisgyermek. E hátrányok enyhítését próbáljuk az alábbi tevékenységekkel csökkenteni:          

a habilitációs, és rehabilitációs tanórák, a napközi otthon, a diákétkeztetés, az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek használata, a nevelők és a tanulók, a nevelők és a szülők személyes kapcsolatai, a gyermekek, a szülők és a családok nevelési –, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások, a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a gyógypedagógiai asszisztensek munkája, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt 22

elszenvedő gyermekek részesüljenek.

minél

hamarabb

segítségben

1.7.4. Gyermek – és ifjúságvédelem A gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő – óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. A társadalomban fellelhető gazdasági és szociális változások szerepet játszanak iskolánk tanulóinak életében is. Tanév elején e pozitív változások felmérése igen fontos feladat. A felmérés után, melyet az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős együtt végez (adatlap, beszélgetés, családlátogatás), a megfelelő segítségnyújtás és a tanuló folyamatos figyelemmel kísérése a fő feladat. Az elmúlt évekhez viszonyítva úgy tűnik, hogy kevesebb lett az újonnan munkanélkülivé vált szülő, viszont állandósult a leszakadt, rossz szociális helyzetű családok száma. Ennek hatása több ágon is érződik:  egyre több az éhező gyermek,  a családokban az eddigi valamilyen szinten meglevő rendszer még inkább a csavargó, csoportosuló, a negatív cselekedetek (ivás, lógás, verekedés, stb.) felé vitte el a családokat,  a tanulás iránti eddig is meglevő érdektelenség még inkább fokozódott,  a szülők többsége tévúton mozog, csak a jogaikat ismerik, a kötelességüket nem,  növekedett az ok nélküli hiányzás, lógás és  egyre ápolatlanabbak gyermekeink. A felsoroltak és az ebből fakadó rossz otthoni légkör rányomja bélyegét tanulóink magatartására, eredményeire is. Családlátogatásaink rendszeresek, minden újonnan áthelyezett gyermekünket október 15-ig meglátogatjuk, de ezt tesszük veszélyeztetettség esetén is. Ezzel azonban még nem zárult le a családlátogatások száma, hiszen probléma esetén az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel azonnal ellátogat a családhoz. Ugyanezt a módszert alkalmazzuk a rendszeresen hiányzó tanulóknál is. Legtöbb problémát serdülő gyermekeink okozzák, s ezzel a családi háttér sem tud igazán mit kezdeni. Hiszen a szülők többsége a helytelen példa és a rossz, nemtörődöm nevelés eredményeként serdülőkorú gyermekével egyre jobban elveszíti kapcsolatát, s ez többnyire csak a 23

kiabálás, a szitkozódás szintjére szorítkozik. Nem ritka, hogy kezet emel a gyermek szülőjére és sajnos, itt az iskolában is felnőttre, gyermekre. Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek – és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata a pedagógusok munkájának segítése. Feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről és intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt minden olyan estben, amikor ez indokolt,  a veszélyeztető okok megléte vagy gyermekbántalmazás vélelme esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segítséget nyújt az egészségnevelési (drogprevenció, dohányzás, alkohol) program kidolgozásában  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét és  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. 1.8. Az érdekegyeztetés, az érdekérvényesítés szervei, formái A közalkalmazotti érdekérvényesítés szervei, formái:  a pedagógus szakszervezet és a közalkalmazotti tanács. Tanulói érdekérvényesítés szerve:  a diáktanács. A szülők érdekérvényesítési szerve:  a szülői szervezet. 1.9. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő tanárral a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül és  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 24

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről a nevelők folyamatosan tájékoztatják. Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. A szülők és a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődök az iskola Pedagógiai programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról és Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola tanári szobájában,  az iskola igazgatójánál , és az iskola honlapján. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 25

 az iskola igazgatója legalább félévenként egyszer a szülői szervezet, alkalmanként szülői igény szerint és  az osztályfőnökök folyamatosan, illetve az osztály szülői értekezletein. A szülői közösséggel való kapcsolattartás fórumai:  családlátogatás: feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, az esetlegesen felmerülő problémák személyes megbeszélése,  szülői értekezletek: az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is.  rendkívüli szülői értekezlet: bármikor összehívható az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője által a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.  nyílt napok: az osztályok szülői közössége számára az intézmény minden évfolyamán évente 1 alkalommal – november 15 – ig – nyílt napot szervez, melyen tetszés szerint részt vehet bármelyik szülő. A nyílt nap 4 tanítási órából áll, ezek bármelyikén megtekinthető az adott évfolyamon tanuló gyermek tevékenysége és a pedagógus munkája.  fogadóórák: az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban hívja be az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

26

1.10.Tanulói jogviszony, átjárhatóság A beiratkozás feltétele és módja Tanulóinkat, a Fejér Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata határozata alapján vesszük fel iskolánkba, vagyis "bemenet-szabályozott" intézmény vagyunk. A tanulói jogviszony keletkezését a Köznevelési Törvény szabályozza. Az iskolába lépéshez szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a fejlettség elérését tanúsító igazolás, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, javaslata, ennek alapján az önkormányzati jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a tanulót az iskolába. A szülő a jegyző határozata ellen 15 napon belül fellebbezhet. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhely szerinti jegyzőjét, ha a gyermeket nem íratták be az iskolába. A szakértői bizottság javaslata alapján dönt a gyermek osztályba-sorolásáról. Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek mutatkoznak, amelyek főleg a tanulási képességek minőségében jelentkeznek. Ezért a nevelhetőség érdekében iskolakezdéskor a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciált, egyéniesítő formában lehetséges. A figyelem felkeltésének, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái a tanórákon képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, egyéni bánásmóddal történik. Ebben a munkában legfontosabb segítőtársa a nevelőknek a gyógypedagógiai asszisztens. Az egyéni bánásmód, a kiscsoportos foglalkozás ellenére is előfordul több esetben is leszakadó, lemaradó tanuló. A lemaradás oka legtöbbször súlyos akadályozottságban, a tudás elsajátításához rendelkező időben, esetleg társuló fogyatékosságban keresendő. Ilyen esetekben az egyéni korrekción túl logopédiai, szükség esetén szakorvosi megsegítést kérünk. Előfordul, hogy újonnan áthelyezett tanulóink gyakran túlkorosan, inkább személyiség, mint értelmi sérülés miatt kerülnek hozzánk. Ilyen esetekben, ha mód van, rá pályakorrekciót végzünk, a tanulót évnyerő vizsgára készítjük fel. Ezt a feladatot a munkaközösség-vezetővel történő megbeszélés után az osztályban tanító nevelők végzik. 27

Az iskolából történő kilépés rendje:  ha a gyermek az iskolai tanulmányok befejezése előtt betöltötte a tankötelezettség által megszabott életkort,  megváltozott a szülő, gondviselő lakhelye, ezért a gyermeket más intézménybe kívánja beíratni. Ha a gyermek más iskolába távozik az általános iskolai intézményegység-vezető köteles gondoskodni arról, hogy a gyermek személyi anyaga, osztályzatai, egészségügyi törzslapja eljusson a fogadó intézménybe, s utánanéz, hogy a gyermeket a szülő beíratta-e. 1.11. A tanulmányok alatti vizsga szabályzat A tanuló osztályzatait, évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, évnyerő vizsgán, valamint a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani /tanulmányok alatti vizsgák/. Az iskola a következő évközi vizsgákat szervezi: osztályozó vizsga: hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, akit:  a nevelőtestület osztályozó vizsgára utasít,/ hiányzásai miatt/  felmentettek a mindennapos tanórai foglakozások alól  a nevelőtestület engedélyezte, hogy egy adott évfolyam követelményeit rövidebb idő alatt teljesítse /évnyerő vizsga / javító vizsga: hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, aki: - a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgák lebonyolítására a Köznevelési törvény rendelete a mérvadó.

28

1.11.1. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei 2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - Tudja elmondani saját személyi adatait, leírni családi és utónevét. - Legyen képes szövegértést bizonyító feladatok megoldására segítséggel előkészítéssel. - Tudja a hangokat, hangkapcsolatokat ejteni. Képről, képsorokról tudjon állításokat közölni. - Rendelkezzenek betűismerettel, valamennyi tanult kis és nagybetű nyomtatott és írott alakja körében. - Végezzenek szövegértést bizonyító feladatokat segítséggel.

Környezetismeret - Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét. - Ismerje a fő csapadékfajtákat. - Használja a téri és idői relációkat jelentő legegyszerűbb kifejezéseket. - Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt növényeket és állatokat. Tudja, hogy a növényeknek emberi táplálkozásra alkalmas részeik vannak, melyek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak. - Vegyen részt az életkorának megfelelő növényápolási és állatgondozási tevékenységben

Matematika -

Tudjon ciklikus sorozatot folytatni. Legyen képes legalább háromelemű szekvencia felidézésére. Tudjon a megismert tulajdonságok alapján csoportosítani. Legyen számfogalma 20-as számkörben. Jártasság összeadás, kivonás elvégzésében 10-es számkörben, eszközhasználat nélkül. Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni. Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján. Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat Legyen képes szóbeli összeadásra és kivonásra a 20-as számkörben eszköz segítségével, értelmesen használja az összeadás és kivonás jelét. Értsék a kétjegyű számok szerkezeti sajátosságait. Ismerjék fel és nevezzék meg a négyzete, téglalapot, háromszöget és kört.

29

3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - Tudjon eseményképről, képsorról 3-4 mondatot összeállítani, a begyakorolt olvasmány rövid tartalmát elmondani. - Tudjon kérdésekre választ megfogalmazni, azt segítséggel leírni. - Tudjon látási-hallási megfigyeltetéssel előkészített mondatot tollbamondás után leírni. - Írás közben a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjelet használja - Legyenek ismeretei a tanult helyesírási szabályokból: j-ly használatáról, az időtartam-jelölésről, segítséggel alkalmazzák ezeket. - Végezzen szövegértést bizonyító feladatokat önállóan is.

Környezetismeret - Tudjon csoportosítani adott szempontok alapján. - Tudja, hogy a víz és a levegő elengedhetetlen feltétele az élőlények létezésének. - Fedezze fel az időbeli sorrendiséget a napi, havi történésekkel kapcsolatosan. Tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevét. - Tudja megkülönböztetni a tűlevelű és lomblevelű fát - Vegyen részt növényápolásban és a környezetében lévő állatok gondozásában. - Tudja felismerni a különböző élőhelyek jellemző állatait. - Ismerje fel a háziállatokat képen és lehetőség szerint a valóságban is. - Ismerje a helyes étkezési rendet és étkezési szokásokat. - Tájékozódjon biztonsággal az iskola épületében.

Matematika Tudjon igaz és nem igaz állításokat mondani kész halmazokról. Legyen jártas az állítások igazságának eldöntésében. Legyen tájékozott a 100-as számkörben. Legyen jártas a kétjegyű számok írásában, olvasásában. Összeadás, kivonás 10-es számkörben készségszinten, összeadás, kivonás 20-as számkörben analógia segítségével. - Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat - Legyen képes egyszerű sorozatok folytatására. - Ismerje a szabvány mértékegységeket: m, dm, cm, l, dl, kg, dkg, Ft, nap, óra, perc. -

30

4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - Tudja gondolatait kifejezni összefüggő mondatokban. - Legyen képes adott témában 4-5 mondat alkotására. - Alkalmazza a megismert nyelvtani szabályokat tollbamondásnál, emlékezetből való írásnál a begyakorolt szavakat. - Legyen képes a feldolgozott szövegek folyamatos olvasására. - Alkalmazza eszközszerűen az olvasást és az írást a tartalmi megértést bizonyító egyszerű feladatok megoldásában. - Legyen képes röviden, összefüggően beszámolni az olvasottakról, az eseményekről. - Legyen képes előkészítés után tollbamondással 4-5 mondat leírására.

Környezetismeret Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak nevét. Ismerje fel közvetlen környezetében a halmazállapot-változásokat. Tudja csoportosítani megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit. Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket. - Sorolja fel kép vagy a valóság alapján a virág és gyümölcs részeit. - Ismerje a baleset megelőzés fő szabályait. -

Matematika - Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását. - Legyen biztos számfogalma 100-as számkörben. - 100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tudjon összeadni és kivonni. - Legyen jártas a tízes átlépéses összeadásban, kivonásban. - Értse a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát. - Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat. - Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában. - Ismerjen fel szabályokat és tudja azokat megfogalmazni. - Tudjon állandó különbségű számsorozatot folytatni mindkét irányban. - Ismerje a téglalap és a négyzet tulajdonságait. - Legyen jártas a négyzet és a téglalap kerületének tapasztalati számításában. Ismerje a tanult szabvány mértékegységeket.

31

5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - Alkalmazza a tanult helyesírási, nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat. - Legyen képes szóban és írásban az olvasott vagy átélt élmények közlésére adott szempontsor szerint. - Ismerje fel a tanult műfajokat - Ismerje fel és nevezze meg a már megismert nyelvi elemeket (hang, szótag, szótő, toldalék, szó) - Tudja megkülönböztetni a könyvet – folyóiratot – újságot és fejtse ki a különbségeiket. - Olvasson az osztályfoknak megfelelő jó tempóban, értelmesen.

Természetismeret -

Legyen tapasztalata a hő hatására bekövetkező változásokról. Tudja, hogy tűz esetén hogyan kell segítséget kérni. Ismerje a házi és ház körül élő állatok szerepét az emberek életében. Tudja jellemezni a tanult állatok testfelépítését, kültakaróját, életmódját, táplálkozását, szaporodását – szempontok szerint. Tudja felsorolni az időjárás elemeit és ezek segítségével önállóan jellemezni a napi időjárást. Tudja felsorolni és kijelölni a fő világtájakat a valóságban és a térképen. Tudja használni az iránytűt. Ismerje a színek jelentését a térképen.

Matematika Tudja kiválogatni két halmaz közös elemeit Legyen biztos számfogalma 1000-es számkörben. Értse a tört és a negatív szám fogalmát. Számoljon szóban készségszinten 100-as számkörben. Legyen jártas a szorzó és a bennfoglaló táblák körében. Legyen jártas az írásbeli műveletekben. Legyen képes összetett szöveges feladatok megoldására segítséggel. Felismert és megfogalmazott szabályokat tudjon lejegyezni Legyen jártas a kerületszámításban. - Legyen gyakorlata a szerkesztőeszközök használatában. -

Történelem és társadalmi ismeretek - Legyen tájékozott saját életeseményei alapján a múlt-jelen-jövő relációs rendszerben. - Ismerje saját helyét, szerepét a családjában. 32

- Tudjon különbséget tenni a történelem különböző megismerési forrásai között. - Legyenek elemi összehasonlító fogalmai a távoli korban és a ma élő emberek életmódjáról. - Ismerje fel a tanult korokat képről: ruházatot, használati tárgyakat, jellegzetes épületeket - Mondja el önállóan a megismert mondák, legendák, történetek tartalmát. - Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. - Tudja a tanult eseményeket időrendbe rendezni. - Tudja leolvasni, megmutatni a képes történelmi atlaszban a tanultakkal összefüggő történelmi helyeket. - Olvassa le és mutassa meg vándorló őseink állomáshelyeit. - Ismerje a letelepedés, a honfoglalás évszámát, valamint fontosabb emlékhelyeit.

6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - Legyen képes az egyenletes tempóban történő felolvasásra, szövegtévedés javítására, korrigálására. Tudjon segítséggel rövid, tömör vázlatot készíteni az olvasott szövegről. - Ismerje a szótövet és a toldalékot, alkalmazza a tanulmányai során megismert szavak helyes elválasztását. Csoportosítsa a szavakat szófajok szerint. Használja a helyesírási normáknak megfelelően a mondatkezdést és - befejezést, az időtartam jelölést. - Fogalmazási alapismeretek alkalmazása. - Segítséggel tudja használni a lexikonokat, enciklopédiákat.

Természetismeret - Ismerjen fel és nevezzen meg a hazai tájakra jellemzően egy-egy növényi és állati egyedet. - Tudja jellemezni és csoportosítani a tanult növényeket és állatokat, adott szempontok alapján. - Ismerje az összefüggéseket az időjárás, az évszakok változása és az élő természetben végbemenő változások között. - Tudja, hogy az ember pozitív és negatív értelemben is befolyásolja a természeti életközösségek fennmaradását, életét. - Tudjon felsorolni a környezetében alkalmazott környezetvédelmi módszereket. - Ismerje fel a valóságban és képekben a hazai tájak jellemző növényeit és állatait. - Soroljon fel néhány energiahordozót. 33

Matematika - A tanuló legyen képes két halmaz metszetének előállítására, elemszámok megállapítására. - Legyen biztos számfogalma tízezres számkörben. - Értse a közönséges tört szám és a negatív szám fogalmát. - Tudjon készségszinten számolni szóban ezres számkörben. - Szorzó-, bennfoglaló táblák készségszintű használata. - Legyen jártas a szorzásban, osztásban egyjegyű szorzó és osztó esetén. - Tudjon önállóan összetett szöveges feladatot megoldani. - Legyen jártas a természetes számok nagyság szerinti összehasonlításában tízezres számkörben. - Tudjon különbségsorozatot folytatni mindkét irányban. - Legyen képes egyszerű összefüggések felismerésére, leírására. - Tudjon csoportosítani testeket és síkidomokat a tanult tulajdonságok alapján. - Ismerje a mértékegységeket és a mértékegységek közötti viszonyszámokat. - Tudja a négyzet és a téglalap kerületét kiszámítani, területét lefedéssel mérni. - Tudja szerkeszteni a tanult geometriai alakzatokat.

Történelem és társadalmi ismeretek - Ismerje a középkor legfontosabb jellemzőit, egyes lakóhelyi emlékeit. Ismerjen néhány mondát a magyarságról, harcairól. Tudja, mire emlékeztet a déli harangszó. Nevezzen meg híres várakat (térképolvasással). Tájékozódjon az időszalagon. - Ismerje a honfoglalás és államalapítás nevezetes személyeit. - Nevezzen meg néhány magyar királyt. Szerezzen alapvető információkat Hunyadiról, Dózsáról, Rákócziról. - Legyen képes használni jártasság szintjén a Képes történelmi atlaszt.

34

7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - Adekvátan alkalmazza a mondatfonetikai eszközöket. - Rendelkezzen elemi tájékozottsággal a tömegkommunikáció körében és a közéleti, közszereplési műfajokban (felszólalás, a cáfolás, az érvelés, az egyéni vélemény árnyaltabb nyelvi megfogalmazása). - Ismerje a nyelvi egységek jelentéstani és szerkezeti tartalmát gyakorlottsági szinten. - Legyen képes az olvasott művek tartalmáról 5-6 mondatban, szóban és írásban beszámolni, helyzetek jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatására. - Lássa be a negatív és pozitív emberi tulajdonságok, cselekvések következményeit.

Természetismeret Biológia, egészségtan - Tudjon példákat mondani a tanult életközösségek növényi és állati egyedeire, jellemző életformájukra. - Legyen képes példákon keresztül bemutatni egy-egy életközösséget veszélyeztető történést és az ember felelősségét. - Legyen képes információk rövid, tömör közlésére szóban és írásban.

Fizika - Ismerje fel a tanult fizikai ismeretek szerepét a technikai és természeti környezetben. Lássa be pl., hogy a súrlódás és a közegellenállás egyaránt lehet hasznos és káros. - Tudja megkülönböztetni az egyenletes és egyenletesen változó mozgásokat. - Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő. - Ismerje fel a halmazállapot-változásokat a mindennapok gyakorlatában.

Kémia - Tudja csoportosítani tanári segítséggel a változásokat aszerint, hogy megváltozott-e az anyagok minősége. - Ismerje fel a vizsgált anyagok leglényegesebb fizikai és kémiai tulajdonságait. - Tudja, hogy az oxigén és a víz elengedhetetlen feltétele az életnek. - Ismerje a tűz használatát és pusztítását. Ismerje a tűzoltás néhány alapszabályát. 35

Matematika Legyen képes halmazok egyesítésére Legyen biztos számfogalma 100000-es számkörben. Tudjon készségszinten szorozni, osztani egyjegyű szorzóval, osztóval. Legyen jártas a kétjegyű szorzóval való szorzásban, a tizedes törtek szorzásában. - Tudjon közönséges törteket összeadni, kivonni, szorozni és osztani egész számmal. - Legyen jártas hányados sorozatok folytatásában természetes számok körében. -

Történelem - Ismerje fel a kor eseményei között történelmi összefüggéseket, készítsen róla vázlatot. - Tudjon számot adni a tanult anyagról néhány mondatos szóbeli felelettel. - Ismerje a legjellegzetesebb reformkori személyiségek nézeteit - Tudjon összefüggéseket említeni a világtörténelem és a magyar történelem eseményei között. - Tudja a tanult történelmi évszámokat. - Jártasság szintjén használja a képes történelmi atlasz.

Földrajz - Ismerje a sós és az édesvíz különbségeit. - Tudjon példát mondani a felszín feletti és a felszín alatti vizek főbb típusaira. Legyen ismerete a légkör főbb alkotórészeiről. - Tudjon példákat mondani a természetföldrajzi övezetességre, alapvető jellegzetességének bemutatására tanári irányítás mellett. Megadott szempontok szerint tudja csoportosítani a nagyobb tájegységek tipikus tájait, legyen képes a térképen megmutatni ezeket. - Tudjon egy-egy példát mondani az adott táj természeti és társadalmi környezetének alapvető összefüggéseire, tanári segítséggel. - Legyen képes felsorolni, térképen megmutatni Európa természetföldrajzi adottságát, erőforrása - Ismerje Európa legfontosabb országait. Mondjon példát a közös és az eltérő földrajti vonásokra.

36

8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom - Ismerje fel nyelvi szövegben a tanult hangtani, szó- és alaktani, mondattani jelenségeket. - Használja a helyesírási segédkönyveket. - Rendelkezzen megfelelő írásmóddal, írástempóval. Tudjon önállóan 7-8 mondatban beszámolni irodalmi, film és színházi élményeiről szóban és írásban - Legyen képes kitölteni a mindennapi élet alapvető, egyszerűbb hivatalos iratait (feladóvevény, pénzesutalvány, csekk, hivatalos levél, kérvény). Ismerje ezek formai követelményeit, tudjon tájékozódni a kitöltés módjáról.

Természetismeret Biológia, egészségtan - Ismerje saját teste felépítését, a szervrendszereket. Tudja elhelyezkedésüket, működésük lényegét és szerepét a szervezet harmonikus működésében. - Ismerje a fogamzásgátlás néhány lehetőségét. - Legyen képes megkülönböztetni a szervezet egészséges és beteg működését.

Fizika - Ismerje fel a gyakorlatban néhány egyszerű gépet. - Legyen tájékozott arról, hogy az egyszerű gépek a mindennapi munkavégzésben nélkülözhetetlenek. Tudja, hogy az összetett gépek alapjául is az egyszerű gépek szolgálnak. - Ismerje a közlekedőedények fogalmát. - Tudja indokolni fizikai ismeretei segítségével a testek úszásét, lebegését, elmerülését.

Kémia -

Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait. Mondjon példát a lúgok hasznosítására. A tanuló ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét. Tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében. 37

0

Matematika - Legyen képes közös elemeket tartalmazó halmazok egyesítésére, unió elemeinek felsorolására. - Legyen biztos számfogalma milliós számkörben. - Alakuljon ki jártassága a racionális számkörben: összeadás, kivonás, szorzás, osztás. - Tudjon összetett szöveges feladatra több megoldást keresni. - Legyen képes adatokat táblázatba rendezni. - Legyen képes adott szabályú táblázat kiegészítésére egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel. - Használja a „kisebb”, „nagyobb”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „egyenlő”, „kevesebb, mint”, „több mint”, kifejezéseket. - Ismerje a henger és a kúp tulajdonságait - Legyen képes kocka és téglatest felszínének kiszámítására testháló segítségével. - Tudjon tanult geometriai alakzatokat szerkeszteni.

Történelem - Ismerje fel, hogy népünk számára milyen gazdasági, társadalmi veszteségeket jelentett a háborúban való részvétel. - Legyen képes a térképről önállóan leolvasni a háborús eseményeket, használja fel a térképet szóbeli feleletéhez.

Földrajz - Legyen képes röviden jellemezni Közép-Európa természeti adottságait megadott szempont szerint. - Ismerjen fel egyszerű összefüggéseket a földrajzi fekvés és a tájban élő emberek élete között. - Legyen képes jellemezni hazánk nagy tájait szempontsor szerint. Végezze önállóan írásbeli feladatait a munkalapokon, feladatlapokon - Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat, mutassa meg ezeket a térképen is. - Tudja a megye, a főváros főbb jellemzőit.

38

1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más intézményekből tanév közben is fogadunk tanulókat. Ennek a feltétele az, hogy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság intézményünktől Befogadó nyilatkozatot kér, és kijelölt intézményként iskolánkat nevezi meg. A kijelölő szakértői vélemény kézhezvételétől létesíthetünk a tanulóval, tanulói jogviszonyt.

2. Az intézmény helyi tanterve / Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti tananyagát és követelményeit az 1. számú melléklet külön kötetként tartalmazza/ 2.1. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók /tanulásban akadályozottak/ Az intézmény, a Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára című kerettantervet használja fel. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban is figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvén alapul. 2.1.1. Fejlesztési területek – nevelési célok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális 39

felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni(diákönkormányzat). Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelkiegészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. 40

Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen. Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot,gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása.

2.1.2. A műveltségi területek kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai, a fejlesztési programok alapjául szolgáló fejlesztési területek: 41

Magyar nyelv és irodalom: Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése:  vizuális észlelés – jelfelismerés,  akusztikus észlelés – hangok differenciálása,  a beszédmotoros észlelés fejlesztése.  A téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése.  Grafomotoros készségek fejlesztése.  Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése.  Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memóriafejlesztés.  Szövegösszefüggések megláttatása, szövegértés fejlesztése.  A helyesírási szokások megerősítése. Matematika A gyakorlás folyamán, a kognitív képességeket szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: a) A tanulás eszközeinek célszerű használata. b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése,megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek megfigyelése, a látottak értelmezése, és a tapasztalatok összefoglalása. f) A mennyiségállandóság, a mennyiségek közötti tájékozódás és a becslés képességének kialakítása. g) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. h) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. i) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. j) Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismertetése, elfogadtatása. 42

k) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. Ember és társadalom  Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, majd pedig, az évtizedek, évszázadok, évezredek, az emberöltő megértése.  Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. Az egyén és társadalom kapcsolata, egyén, család, közösség, nemzeti társadalom, a világ nemzetei.  Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. Az információ forrásainak megkülönböztetése, bizonyosan hiteles, nem bizonyosan hiteles, hiteltelen.  A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése.  A kommunikációs képességek fejlesztése.  A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése.  Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció közötti különbségérzékeltetése, szemléletes bemutatása.  A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.  Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Kritikai gondolkodás fejlesztése.  Az együttműködésen alapuló tanulás fejlesztése kooperatív technikák alkalmazása. Ember és természet  Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése.  Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása.  A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése.  A saját testkép, testséma kialakítása, majd pedig a térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, az idői és téri változás észlelése, értelmezése.  A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Ok-okozatiösszefüggések, probléma felismerés, megoldások keresése.  Szokások, szokásrendszerek kialakítása.

43

 A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.  Kísérletek, saját tapasztalat, a természettudományos ismeretek és a hétköznapi élet tapasztalatai közti összefüggések felismerése, erősítése. Földünk és környezetünk A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai:  A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás,probléma-felismerés, okokozat összefüggés meglátásának képessége.  A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése.  A rész–egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térképösszefüggéseinek felismerése.  Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában.  Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete.  Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban.  Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata.  Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. Testnevelés  Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére.  Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. 44

 Általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében.  A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése.  A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése.  A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. – Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. Informatika  Érzékszervi megismerések.  Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése.  Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása.  Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése.  Csoportosítások, következtetések.  Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése.  A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.  Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.  Analízis, szintézis.

45

2.1.3. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon a választott kerettanterv alapján, amikor már valamennyi osztályfokon az új tanterv szerint folyik az oktatás Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

7

7

6

7

4 1 2 2 1 -

4 1 2 1 2 -

3 1 2 2 2 1

4 1 2 2 2 1

1

1

1

1

5

5

5

5

2

2

2

2

25

25

25

27

2.1.4. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Célok és feladatok A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra irányul. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve kell elérni. Az 5–6. évfolyamon a cél a tevékenységek számának és minőségének növelésével, az önálló tanulás képességének fejlesztésével az alapvető kultúrtechnikák használatának eszközszintűvé tétele, valamint az intenzív személyiségfejlesztés. A 7–8. évfolyam legfontosabb célja tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra megszilárdítása, a személyiség integritásának növelése. 46

E cél eléréséhez szükséges feladatok: a tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása; az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése; a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5-8. évfolyamon a választott kerettanterv alapján, amikor már valamennyi osztályfokon az új tanterv szerint folyik az oktatás Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

5

5

5

5

4 1

4 1

1 4 1

1 4 1

2

2

2

2

1

-

-

-

2 1 1 1

2 1 1 1 1

3 2 1 1 1

3 2 1 1 1

2

2

2

2

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

2

2

27

27

31

31

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt 47

(évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon 1

– 4. osztály: a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerőképesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

Gondolkodási képességek fejlesztése:  a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása:  összehasonlítás: szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség  differenciálás: csoportosítás, megkülönböztetés, rendezés. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti a figyelem, emlékezet, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet fejlesztése: tárgyak, személyek megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, cselekedetekre, cselekvésre, történésekre való visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenységek felidézése, események elmondása, stb. A

figyelem fejlesztése: meghatározott cselekvések elvégzése, egyszerűbb, majd fokozatosan bonyolultabbá váló utasítások végrehajtása, céltudatos feladatvégzés, ön-ellenőrzés.

A motoros képességek fejlesztése: a testvázlat kiépítése, különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, testrészek mozgatása, azok megnevezése, saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése, finommotorika fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes gyakorlása, egyensúly- és ügyességi gyakorlatok, különböző mozgásfajták végzése tempó, erősség és ritmus szerint. A tér- és időbeli tájékozódási képesség kialakítása: térbeli hely – és helyzetfelismerés, ezek megnevezése, relációs szókincs fejlesztése, 48

térbeli helyzetek megfogalmazása. Időbeli tájékozódások gyakorlása, visszaemlékezés történésekre, cselekvésekre, időpont, időköz, az idő és a természet ritmusának megfigyelése. A

kommunikációs képességek fejlesztése: a beszédindíték, a beszédkedv fokozása, a beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, helyes gyakorlatokkal, a fonetikus hallás fejlesztése a hangerő, a hanglejtés, a beszédtempó és ritmus megtanulása, szókincsgyarapítás, új fogalmak beépítése a gyermek aktív szókincsébe. A kultúrtechnikák tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások leküzdése, írásmozgás fejlesztése.

A szociális képességek fejlesztése: megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, az önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. 5-6. osztály:az első szakasz korrekciós területei és feladatai ismétlődnek, de minőségben és mennyiségben követik a gyermekek életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A habilitáció és rehabilitáció kiemelt területe és feladata a gondolkodási-, a tanulási- és kommunikációs képességek fejlesztése. A gondolkodási képességek fejlesztése: az újonnan szerzett és már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, lényeges, lényegtelen megkülönböztetése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a verbális szint erősítése, gyakorlása. Tanulási képességek fejlesztése: az önálló, meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek megtanítása, gyakorlása, az önellenőrzés, koncentráció, a kudarc, a nehézség leküzdése. A kommunikációs képességek fejlesztése: az összefüggő beszéd megerősítése, és javítása sokféle kommunikációs helyzetben, nyelvi készségek kialakítása, nyelvi megnyilatkozások tartalmi és formai alakítása, információközlések szóban és írásban, szövegértelmezés, szövegalkotás szóban és írásban, grammatikai gyakorlatok, helyesírási hibák elemzése.

49

Második pedagógiai szakasz 7 – 8. osztály: a pedagógiai munka a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, a tudatos magatartást, az önfegyelmet, a céltudatos feladat – és munkavégzést. A társadalomba való beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi életre és az önálló életvezetésre, a társadalmi elvárások, normák, szabályok elfogadása. A kognitív képességek fejlesztésében előtérbe kell kerülnie a verbális szint megerősítésének. Fontos a feladatmegoldások menetének értelmezése, szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, kommunikációs képességek fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, a beilleszkedésre.

Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások /Köznevelési törvény 6. melléklet/ SNI tanulók heti pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma értelmi fogyatékos gyengénlátó vak, nagyothalló, mozgás-és beszédfogyatékos siket és autista egyéb

Évfolyamok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

3

3

3

3

3

3

4

4

7

7

7

7

8

8

8

8

8

8

8

8

9

9

10

10

10 3

10 3

10 3

11 3

11 3

11 3

12 4

12 4

50

A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs órák száma, az egyes osztályfokokon változó. Mindig az osztályban tanuló diákok társuló fogyatékossága határozza meg, hogy a kötelező órák hány százalékát használhatjuk habilitációra, rehabilitációra. 2.1.5. Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások KT. 52. § (7) A választható tanórák a tanulók igényei alapján, az alábbi területeken szerveződnek:  népi gyermekjátékok, néptánc  tanulás játszva  sport szakkörök 2.1.6. A mindennapos testnevelés A mindennapos testedzés fő funkciója, hogy a tanuló életkorához, egyéni adottságaihoz igazítsa a mozgástevékenységet, pótolja a lemaradásokat. Valamennyi korosztály számára kínál mozgásos játékot, versengést, mozgásfejlesztést. Elősegíti koordinációs képességeik fejlődését, cselekvési biztonságukat, erőnlétüket. Segíti a tanulók bekapcsolódását a város által szervezett sporttevékenységekbe. Minden órán megtörténik a keringési – és légző – rendszer megfelelő terhelése. Igyekszünk kihasználni a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásait is. A mindennapos testnevelés keretében, a mindenkori 5.osztályosok, heti két óra terhére a városi uszodában úszásoktatásban részesülnek. Mivel csak egy osztály veszi igénybe ezt az oktatást, egész tanévben visszük ezt az osztályt az uszodába.  Egészségnappal és Életmódnappal kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot,  évente megrendezésre kerülő „Márton kupa” a mozgást és a versenyzési lehetőséget biztosítja,  szakkörök szervezése, versenyeken való részvétel,  kiemelten kezeljük a testnevelés, a természeti ismeretek, az életvezetés és az osztályfőnöki órákon az egészséges életmódra nevelést. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására.  Továbbra is törekszünk az érzékeny, egymásra figyelő, jó hangulatú iskola megtartására,

51

 figyelünk környezetünk tisztaságára, tantermeink szellőztetésére, a berendezések méretére, épségére, a tanulók táskájának súlyára, a helyes munkarendre,  szakirányú továbbképzéseket szervezünk, vagy részt veszünk azokon és  kialakítjuk az ellenőrzés, értékelés módszereit. Az egészségfejlesztő iskola olyan oktatási – nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát. Többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a jó szándékot, és támogatja az egyéni előrejutást. Kiemelt feladat: a tehetséggondozás, az egyes sportági tevékenységek fejlesztése, a becsületes versenyzés elsajátítása, a kudarcélmény tűrése. 

2. 2. Értelmileg akadályozott tanulók /középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók/ Az intézmény, a Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára című kerettantervet használja fel. Az értelmileg akadályozott tanuló személyiségfejlődését akadályozza a maradandó agyi károsodás, a tartós testi – lelki állapotváltozás. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő adottságaik miatt fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési – oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, valamint a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Az értelmileg akadályozott gyermekek iskolai fejlesztésében jellegzetes nevelési és tanulási nehézségek jelentkezhetnek:  a többségi iskoláztatás rendjébe egyáltalán nem tudnak beilleszkedni,  az értelmi funkciók fejlődésének sajátossága miatt az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítésre, folyamatos irányításra szorulnak, ezért csak a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel mutatható fel eredményesebb fejlesztés,  a figyelemkoncentráció zavara miatt a külső ingerek könnyen eltérítik őket, ezért ismeretszerzésükben rövid idejű odafordulás, tevékenységi kedv tapasztalható,

52

 erősen kötődnek a tanulási helyzetekhez, szokásokhoz, személyekhez, így a tanultakat gyakran csak konkrét gyakorlati helyzetben tudják alkalmazni,  a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok – a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikáció zavara – további nehezítő tényezők;  a fejlesztést sok esetben a helytelen szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar is nehezítheti és  a társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek, pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal oldható meg. 2.2.1. Fejlesztési területek, nevelési célok Anyanyelv és kommunikáció a) Beszédfejlesztés  Testünk ápolása; ruházat; család; étkezés; iskolai élet; növények, állatok; lakás; utca, közlekedés; üzletek, vásárlás; foglalkozások; ünnepek; időbeli tájékozódás; intézmények; társas érintkezés. Fejlesztési feladatok:  Saját élményekből, tapasztalatokból kiindulva a környezet tárgyainak megnevezése, jelenségeinek, folyamatainak, ok-okozati összefüggéseinek felismerése. b) Olvasás  Térorientációs gyakorlatok.  Emlékezet-, gondolkodás- és figyelemfejlesztés.  Olvasástechnikai gyakorlatok  Értő olvasás

53

Fejlesztési feladatok:  Alapkészségek kialakítása és fejlesztése: vizuális, akusztikus, mozgásos és szeriális érzékelés és észlelés fejlesztése.  A figyelem fejlesztése.  Az emlékezet fejlesztése.  A gondolkodás fejlesztése.  A térbeli viszonyok gyakorlati alkalmazása. c) Írás     

Térorientációs gyakorlatok. Finommozgások előkészítése. Szem-kéz koordinációjának fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok. Íráskészség megalapozása. Fejlesztési feladatok:  Érdeklődés kialakítása az írásos információk iránt.  Spontaneitásra törekvés az írás területén.

Társadalmi környezet a) Szükséges alapkészségek kialakítása.  Alapvető tér- és időbeli relációk alkalmazása, gyakorlása.  Tárgyak mennyiségi és formai tulajdonságainak megismerése.  Különbségek, változások érzékelése, mennyiségfogalom kialakítása.  Tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. b) Társadalmi ismeretek  Személyi adatok.  Vásárlás.  Közlekedési ismeretek.  Ünnepek, szokások megismerése.  Szociális és társadalmi szituációs gyakorlatok, társas kapcsolatok.  Lakóhelyismeret.  Előkészület a felnőtt életre.

54

Fejlesztési feladatok:  A beszédfejlesztés tantárgy keretében megtanult ismeretek alkalmazása.  A tanuló segítése önmaga és társai mind teljesebb megismeréséhez, tágabb környezete felfedezéséhez.  A gondolkodás fejlesztésének segítése az ismeretek rendszerezésével.

Életvitel és gyakorlati ismeretek a) A nagymozgások, a megfigyelőképesség, a szemkézkoordináció, a motoros képességek, a lateralitás fejlesztése, gyakorlása.  Testrészek meghatározása, megnevezése, felismerése.  Tér- és időbeli fogalmak megnevezése.  Használati tárgyak, eszközök nevének elsajátítása. b) Életvitel és gondozási ismeretek  Textilmunkák.  Konyhai munkák.  Takarítás.  Önkiszolgálás.  Ruhagondozás.  Vásárlás.  Piktogramok értelmezése.  Természetes anyagok és alakításuk. Kiemelt fejlesztési feladatok:  Különböző anyagok tulajdonságainak megismerése.  Jártasság szerzése egyszerű alakítási tevékenységekben (darabolás, vágás, tépés, varrás, ragasztás, csomózás, kötés stb.).  A gazdaságosságra való törekvés kialakítása a vásárlás során, a választások mérlegelésének gyakorlása.  Takarítási, mosási, főzési technológiák megismerése, gyakorlása mind nagyobb önállósággal. 55

Természeti környezet a) Alakítsa ki és gyakoroltassa a tanulókkal a környezetkímélő és természetvédő szemléletet és magatartást.  Fejlődjön a tiszta és rendezett környezet iránti igény.  Növények, állatok, természeti környezet megfigyelése.  Mesterséges környezet megfigyelése.  A környezet főbb összetevőinek megismerése (víz, levegõ, talaj stb.).  Egyszerű kísérletek végzése.  Védett növény és állatfajok megismerése.  Hazánk és a távoli tájak megismerése. b) Egészségvédelem  Az emberi test, öltözködés, egészséges életmód és veszélyek.  Ismeretek az egészségügyi intézményekről.  Balesetvédelem, segítségnyújtás. Kiemelt fejlesztési feladatok:  Testrészeink felismerése, érzékszervek funkcióinak ismerete, a test működése.  Saját ruhák kiválasztása, a tisztasági és higiénés szabályok betartása.  Helyes és helytelen táplálkozási szokások kialakítása.  Betegségek, balesetek megelőzése, a betegségek, balesetek bekövetkeztekor szükséges teendők megismerése.  Az egészségügyi intézmények rendszerének és igénybevételének megismerése.  Az egészség és egészségvédelem mindennapi életben szükséges és hasznosítható összefüggéseinek megismerése. Művészetek a) Egyenletes lüktetés megéreztetése, mondókák, dalok ismeretének bővítése.  Ritmikus gyakorlatok végzése a tempó, a dinamika figyelembevételével.  Közös éneklés, zenélés az ép társakkal is. 56

 Ritmushangszerek megismerése és adekvát használata.  Alapvető zenei művek megismerése ünnepkörökhöz, különleges alkalmakhoz kapcsolódva. b) Dráma és tánc  Dramatikus játékok. Kiemelt fejlesztési feladatok:  Kapcsolatteremtő képesség ön- és társismeret fejlesztése a dramatikus játékokra építve.  Dramatizálható dalok, dalcsokrok megismerése.  Szituációs és felelgetős játékok előadása.  Versek, dalok táncos, mozgásos megjelenítése. c) Ábrázolás-alakítás  Formázás különféle anyagokból, építés, papír formálása, alakítása.  Vizuális ábrázolás, komplex alakító tevékenységek.  Népünk művészete.  Ismeretek művészeti alkotásokról. Kiemelt fejlesztési feladatok:  Tárgyak, mozdulatok megfigyeltetése.  Eszköz- és anyagismeret.  Anyagok tulajdonságairól tapasztalatok gyűjtése.  Ecset- és ceruzahasználat fejlesztése.  Színek felismerése és megismerése.  Képzőművészeti alkotások megismertetése.  Ábrázolási-alakítási technikák megismerése és gyakorlása.  Népművészeti technikák, motívumok, jellegzetességek megismerése.

Informatika  A használt eszközök működésének alapszintű megismertetése, a velük kapcsolatos feladatok megértése és teljesítése,  A megismert eszközök használatának szakszerű és biztonságos gyakoroltatásával fokozódó önállóság elérése az alkalmazáshoz,  Csökkenő segítségnyújtással az internet használata ismeretszerzésre, kommunikációra. 57

Testi nevelés Elemi mozgások megtanítása és gyakoroltatása, sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzés.  Alapmozgások (futás, ugrás, dobás) gyakorlása.  Mozgás-összerendezettség javítása. Mozgásos sikerélmények szerzése, a tanulók önbizalmának, önismeretének fejlesztése.  Pozitív személyiségjegyek – pl. akarat, kitartás, gyorsaság, állóképesség, ügyesség – megerősítése.  Egyensúlyozó-képesség javítása.  Testtudat, testséma, lateralitás megerősítése, térbeli irányok és viszonyfogalmak alkalmazása.  Testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése, a testi fejlődés zavarainak korrekciója.  Tornaszerek adekvát és egyre önállóbb használata.  A sportok iránti érdeklődés felkeltése, a rendszeres mozgás igényének kialakítása.

2.2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–8. évfolyamon a választott kerettanterv alapján, amikor már valamennyi osztályfokon az új tanterv szerint folyik az oktatás A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció

Társadalmi környezet Életvitel és gyakorlat

Tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf.

Kommunikáció

4

4

4

4

4

4

5

5

Olvasás-írás

2

2

3

3

4

4

2

2

Számolás-mérés

2

2

2

2

3

3

3

3

Játékra nevelés

2

2

2

2 1

1

2

2

2

2

3

3

1

1

2

2

2

2

2

2

Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás

Természeti környezet

Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

Művészetek

Ének-zene

2

2 2

2 58

2

2

2

2

Informatika

Testi nevelés

Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés

3

5

3

5

2

5

2

5

2

5

2

2

2

1

1

5

5

5

Testnevelés

Szabadon tervezhető órakeret

3

3

3

4

4

4

4

4

Összesen

25

25

25

26

28

28

31

31

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

Informatika Testi nevelés Összesen

Információs eszközök használata Mozgásnevelés

5

5

5

5

5

5

Testnevelés 22

59

22

22

22

22

22

5

5

22

22

Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások /Köznevelési törvény 6. melléklet/ SNI tanulók heti pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma értelmi fogyatékos gyengénlátó vak, nagyothalló, mozgás-és beszédfogyatékos siket és autista egyéb

Évfolyamok

1. 3 7 8

2. 3 7 8

3. 3 7 8

4. 3 7 8

5. 3 8 9

6. 3 8 9

7. 4 8 10

8. 4 8 10

10 3

10 3

10 3

11 3

11 3

11 3

12 4

12 4

A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs órák száma, az egyes osztályfokokon változó. Mindig az osztályban tanuló diákok társuló fogyatékossága határozza meg, hogy a kötelező órák hány százalékát használhatjuk habilitációra, rehabilitációra.

2.3. Pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista tanulók A pervazív zavarok az idegrendszer igen korai, feltehetően veleszületett ártalmának következményei. Lényege:  a szociális,  a kommunikációs és  a kognitív képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autista tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, ill. a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, ill. képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. 60

Az alapvető deficitek egész életen át megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógia ellátás segítségével az elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól az esetlegesen jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános elvei, céljai, feladatai és módszerei: Általános célok, feladatok:  az egyéni képességek mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése,  a fogyatékos készségek kompenzációs – habilitációs fejlesztése, a másodlagos problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az adaptált tananyag tanítása, mely különös jelentőségű a különböző tanulási-, szociális- és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.

Speciális módszerek:  az egyenetlen képesség – és készségprofil, valamint a tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel való folyamatos követése – fejlődési kérdőív,  az időbeli és téri tájékozódás, vizuális – augmentatív kommunikációs struktúra kialakítása,  az idő, a tanítási helyzetek és tevékenységek gondos, pontos, gyermek által átlátható strukturálása,  speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása,  vizuálisan segített kommunikációs rendszer a környezet és a gyermekekkel foglalkozó felnőttek között, pl. írott utasítás, folyamatábra  tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása ill. megértése,  a fejlesztésben, a tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető viselkedés - kognitív terápiás megközelítés és módszertan. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága. A viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján egymásra épülő soronként kell értelmezni és fontossági sorrend szerint kezelni.

61

2.4. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Első pedagógiai szakasz Alsó szakasz: fő célja a habilitáció, mely a gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva, abszolút egyénre szabottan, hosszú –, közép – és rövid távú tervre épül:  szociális /kommunikációs készségek célzott fejlesztése,  az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása,  a sztereotip, inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése, ill. korrigálása és  fogyatékosság - specifikus környezet, eszközök, módszerek és rutinok kialakítása, és használatának elsajátíttatása. Fejlesztési területek:  kommunikáció, szociális viselkedés,  fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás,  kognitív fejlesztés és  a viselkedésproblémák kezelése. Középső szakasz: célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és iskolán kívüli környezetben. Fejlesztési területek:  képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével,  szociális, kommunikációs és kognitív fejlesztés,  önellátás körének bővítése,  házimunka és  munkára, tanulásra nevelés megalapozása. Az alább felsorolt fejlesztési területek mindhárom pedagógiai szakaszban alapvetőek, de a harmadik szakaszban kiegészülhetnek a NAT műveltségi területeivel.

62

Fejlesztési területek

Részterületek

Adaptív viselkedés Szelektív kapcsolatok Szociális készségek Kapcsolat felnőttel, gyerekkel Szabadidős tevékenységek Preverbális készségek Beszédértés, irányíthatóság Kommunikáció Beszédhasználat, metakommunikáció Alternatív kommunikáció Tájékozódás időben, térben, emberi viszonylatokban Tájékozódás Étkezés, öltözködés, önápolás, stb. Önkiszolgálás Struktúrált kódos munka, kézimunka, házimunka Munkavégzés Egyeztetés, válogatás, soralkotás Kognitív készségek Figyelem, emlékezet, ok-okozati összefüggések Számolás-mérés előkészítése; elemei Akadémikus Olvasás-írás előkészítése; elemei készségek Környezetismeret, polgári védelmi ismeretek Utánmozgás Nagymozgás Mozgás Finommozgás Testi tudatosság

Második pedagógiai szakasz Felső szakasz: célja a felnőtt korban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Fejlesztési területek:  képességek szinten tartása, fejlesztése,  tantárgyi ismeretek,  önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció és  munkára nevelés, pályaorientáció. Műveltségi terület

Műveltségi területek részei

kommunikáció olvasás, Anyanyelv és szövegértés magyar nyelv, irodalom gépírás, könyvtárhasználat 63

A módosítás célja és tartalma Kiemelt cél, hogy az olvasást és írást a tanuló a számára elérhető és általa használt kommunikációs szinten alkalmazza. A fogalmak tartalmának megértését körültekintően ellenőrizni kell. Az irodalom tananyag tartalmát redukálni kell különös tekintettel a szociális megértést kívánó részeire.

gondolkodási módszerek, számtan, algebra, Matematika relációk, sorozatok, geometria, mérések társadalmi környezeti, történelmi és Ember és állampolgári társadalom ismeretek, társadalom és gazdaság

A NAT követelményeinek módosításával a sérült funkciók fejlesztése. Kiemelt cél a tanultak alkalmazása élethelyzetekben, pl. pénzhasználat.

A NAT figyelembevételével, az egyéni szükségletek szerint módosítva a követelményeket. Az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése. A társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása.(A megértést nem várjuk el.) Énkép, saját test működése, Emberismeret, egészségvédelem előtérbe kerül. A fizika természetismeret, és a kémia törvényszerűségeinek Ember és biológia alkalmazása a gyakorlatban. A tananyag természet egészségtan, terjedelmében és követelményeiben is fizika, kémia eltér a NAT-tól. A NAT figyelembevételével, egyéni Földünk és A NAT szerint fejlesztési terv szerint. Polgári védelmi környezetünk ismeretek. Ének-zene, Egyéni és kiscsoportos terápiás fejlesztő hatásuk érvényesítése. A szabadidő Művészetek Vizuális kultúra Tánc, dráma eltöltése. A számítógép használata a szociális Számítástechnika, közvetítés helyett tanulásnál, Informatika könyvtár-használat munkavégzésben. Minél nagyobb fokú önállóság elérése. Életvitel és Technika, házMunkára való felkészítés. gyakorlati tartástan, kertápolás ism. Mozgásnevelés Testi tudatosság kialakítása, elmélyítése. Testnevelés és Testnevelés és Egészséges életmódra és fizikai állóképessport sport ségre nevelés.

A pedagógiai és az egészségügyi célú habilitáció és rehabilitáció céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus – specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív – és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a fogyatékos készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális 64

módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését, fejlesztését soroljuk ide a következő területeken:  elemi szociális – kommunikációs készségek,  viselkedésproblémák,  figyelem, utánzás, kognitív készségek, énkép, önismeret,  érzékszervek és testhasználat, nagy – és finommozgások, testtartás, izomhypotónia korrigálása,  elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók,  önkiszolgálás, önellátás,  saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata,  lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása,  szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása,  iskolában, munkahelyen, ill.  hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása. 2.5. Súlyos, halmozottan sérült tanulók, fejlesztő iskolai oktatása A fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A fejlesztő iskolai oktatásban, a tanulók csoportba sorolása, fogyatékosságuk és fejlettségük alapján történhet. A csoportok maximális létszáma 6 fő. A fejlesztő iskolai oktatás a fejlesztő iskolai rehabilitációs program és a tanév helyi rendjét meghatározó munkaterv alapján folyik. Minden tanuló részére, személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. Alapvető célunk: - Egyéni képességek fejlettsége mellett elérhető legnagyobb önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja, a szociális, kommunikációs és más kognitív készségek speciális módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs fejlesztése, a mindennapi gyakorlati készségek tanítása. - A gyermekek képessé váljanak a családi életbe való beilleszkedésre, elfogadják az általános emberi értékeket, felkészüljenek a felnőtt életre, megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, elősegítve ezzel a társadalmi integrációjukat. 65

- Céljaink elérésében alkalmazott módszerek terápiák, minden esetben igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, nyelvi szintjéhez, egyéni képességeihez és az adott szituációhoz. Kiemelt feladataink: - Fejlesztő gondozás, ápolás, mindennapos tevékenységre nevelés. - Az önismeret fejlesztése, az önállóság kialakítása, fejlesztése. - A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák tanítása, a családi, iskolai és azon kívüli környezetben. - Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása. - Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával az egyre pontosabb észlelés, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása, a gondolkodás és az emlékezet fejlesztése. - A tanuló egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek tanítása, fejlesztése. - A mozgásra alapozva készségek kialakítása, képességek fejlesztése, differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtással. - A fejleszthetőség, és az önálló tevékenykedés feltételeként a biztonságérzet kialakítása. Fejlesztési területek: - Kommunikáció - Észlelés, érzékelés - Mozgásnevelés - Érzelmi és szociális nevelés - Megismerő tevékenységek fejlesztése - Kreativitás fejlesztése, esztétikai nevelés - Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés A felsorolt fejlesztési területek valamennyi gyermek fejlesztésében megjelennek, mindenkor a tanuló egyéni sajátosságai, fejlődési üteme határozza meg a hozzákapcsolódó feladatokat.

Fejlesztési területek Kommunikáció Észlelés, érzékelés

Mozgásnevelés

A fejlesztés célja A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése. A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükről érzékelési- észlelési tapasztalatokat szerezzenek. A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése. 66

Érzelmi és szociális Érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése. Megfelelő kapcsolat kialakítása a nevelőkkel, csoporttársakkal, nevelés kortársakkal. Pozitív élményeket nyújtó, közös tevékenységek szervezése, ahol a kapcsolatteremtés és a kommunikáció egyre természetesebb lesz. Kreativitás fejlesztése, Képessé tenni gyermekeket az objektív világ valamennyi területén a szép felismerésére, megóvására, értékelésére és esztétikai nevelés létrehozására. emlékezet, gondolkodás fejlesztésével Kognitív /megismerő/ Figyelem, készségek fejlesztése elősegítjük a tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulását. Az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az Önkiszolgálás, egészséges életmódra emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése. nevelés

Az egyes fejlesztési területek által felölelt részképességek fejlesztése, különböző foglalkozások keretein belül valósul meg. Foglalkozás Reggeli kör Szűkebb és tágabb környezet Ábrázolás, alakítás Életvitel Játék és szabadidős tevékenység Mozgásnevelés Testi higiénia Összes lehetséges óraszám

Ajánlott heti óraszám 1 2 2 3 5 5 2 20

A táblázatban szereplő óraszámok, csak egyfajta elosztási lehetőséget jelentenek. Mindenkor a tanulók szükségletei határozzák meg a fejlesztési területeken belül a foglalkozások arányait.

67

3. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A taneszközök kiválasztásának elvei:  A tankönyv tartalmában, információiban és ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez.  Az egyes tantárgyak tankönyvei épüljenek egymásra, ne legyenek túl zsúfoltak, áttekinthetők, jól olvashatók legyenek.  Legyen a tankönyv figyelemfelhívó, időtálló.  Tartozzon hozzá munkalap, feladatlap a megerősítés, gyakorlás, az önálló munkáltatás, a tudás ellenőrzése miatt.  A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a megrendelést megelőzően megbeszélést tart.

4. A tanulók munkájának értékelése Az egységes nevelési rendszer alapját azok a szempontok képezik, amelyben a nevelőtestület meghatározta azt, hogy mit értékeljenek  a tanuló önmagához mért fejlődése az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi és mennyiségi gyarapodása terén,  a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, szorgalmának, viselkedésének, fejlődésének terén és  a gyermek más területen megmutatkozó képességeinek fejlődése terén. Ellenőrzési, értékelési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: (6.6.) 1. az adott tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, készségek, és képességek fejlődésének ellenőrzését és 2. a tanulók személyiségfejlődésének, szocializációjának folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzését, értékelését. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei: (6.3.)  mindenkor az iskola pedagógiai programjára épüljön,  egyénre szabott, konkrét és a gyermek egész személyiségét figyelembe vevő,  irányuljon az egész személyiség alakulására, segítse elő a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését, (6.8.)  motiváló hatású és folyamatos legyen, a tanuló állapotát szem előtt tartva mindenkor differenciált,  az értékelésben a fejlesztő szándék domináljon (6.7.)

68

 tárja fel egyértelműen a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén, adjon megoldási módokat a javításra (1.11) és  az írásbeli és szóbeli értékelés, ellenőrzés alkosson komplex egységet. A tantárgyi munka ellenőrzésének típusai gyakorisága rögzítése szóbeli feleltetés főleg a a tanult ismeretek nyilvános szóbeli felső tagozaton, alsóban megerősítése, értékelés a tanuló differenciáltan gyakorlása után tudásáról írásbeli beszámolások, folyamatosan a tanítás – segítségnyújtás, felmérések differenciált tanulás didaktikai értékelés, javítás feladatlappal, egységeiben folyamatosan, házi feladat a fejlettségnek folyamatosan, a önellenőrzés tanári megfelelő mennyiségi és rögzítést, megerősítést segédlettel és tanári minőségi differenciálással és gyakorlást segítve ellenőrzés tanulói alkotások, szorgalmi tematikus egységekhez a tanulói közösség előtti munkák, gyűjtőmunkák kötötten szóbeli és írásbeli visszajelzés A tanulók személyiségfejlődésének, szocializációjának területei színterei módszerei tanulói aktivitás, tanórák és tanórán megfigyelés, beszélgetés, együttműködés tanórán és kívüli tevékenységek, családlátogatások tanórán kívül egyéb programok együttélési normák, iskolában és iskolán megfigyelés, visszajelzés, szabályok betartása, kívül feljegyzés készítése iskolán és iskolán kívül feladatvállalás és iskolában és iskolán folyamatos megfigyelés, viszonyulás a munkához kívül visszacsatolás az érzelmi és az akarati társas kapcsolatok beszélgetés egyénileg, élet, az önismeret, az társakkal és felnőttekkel kiscsoportban, esetleg önelfogadás, és mások családtagokkal elfogadása

A tantárgyi tudás értékelése pedagógiai szakaszokhoz rendelten az érdemjegyek alkalmazásáig negyedévi, félévi, háromnegyedévi és év végi szöveges tájékoztatással, majd érdemjegyekkel történik. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való viszony, a motiváltság, a fejlődés pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének kialakulásához, az ön – és mások elfogadásához, a szülői elfogadáshoz. Értékelése formatív módon történik. A formatív értékelés legfőbb célja, hogy feltárjuk a nevelési – oktatási folyamat közben jelentkezőtanulási nehézségeket, s lehetővé tegyük az azonnali korrekciót. Lényeges a formatív értékelés megerősítő szerepe, hiszen folyamatos visszajelzést 69

kapunk munkánk hatékonyságáról, a gyermek taníthatóságáról és tanulási képességeinek fejlődéséről. Egy – egy nagyobb témakör lezárásánál, év elején, félévkor és év végén szummatív értékelést alkalmazunk, melynek célja az eredmények megállapítása, összevetése a kitűzött célokkal. Ahhoz, hogy a tanuló jegyekkel értékelhető lehessen, minden hónapban, minimum egy érdemjegynek szerepelnie kell az értékelő naplóban. Ez minden tantárgyra vonatkozik. A tanulók tudásának mérésére és értékelésére saját munkaközösségeink által készített feladatbankot használunk, melyet a helyi tantervi követelményekre építve állítottunk össze. Az összeállított felmérőket évente felülvizsgáljuk és a tanulók képességeihez mérten, ha szükséges, módosítjuk. (6.2.) Utazó pedagógusaink igény szerint a befogadó iskolák pedagógusainak részére differenciáláson alapuló tudásszintmérő teszteket készítenek. (6.2.) A mérést kettős céllal alkalmazzuk. 1) A félévi és az év végi teljesítménymérések szempontjai:  a feladat begyakorolt ismeretanyagra épüljön,  differenciált legyen,  az ismereteken túl mérjék a tanuló önállóságát, munkatempóját, feladat megértési képességét, a munkához való viszonyulását,  megszokott eszközhasználatot igényeljen,  megszokott feladatat–megoldási módozatokat tartalmazzon és  a tanuló fejlettségi szintjének megfelelően kapjon manipulációs segítséget. 2) A diagnosztikus méréseket helyzetfeltárás céljából, tanév elején, főleg iskolakezdéskor, új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén végezzük azzal a céllal, hogy információkat szerezzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról. A diagnosztizálás a tanítás – tanulás egész folyamatát végigkísérő gyógypedagógiai tevékenység, mely terápiás célokat szolgál a különböző sérülések miatt. (6.6.)

70

Az írásbeli beszámoltatás tartalma:  Minden tantárgyból minden témakör végén. (A témazáró dolgozatok kérdései feleljenek meg a témakörre vonatkozó tantárgyi követelményeknek.)  Magyar: kötelező dolgozat, írásbeli szövegszerkesztés, mely külön erre a célra fenntartott füzetben történik félévkor és év végén:  5. osztályban: 2 dolgozat,  6 – 8. osztályban: 2 – 2 dolgozat. Az írásbeli beszámoltatás formai követelményei:  a dolgozatokat mindig a füzet bal oldalára kell írni, javítása tükörjavítással történik. A felmérésekre jegyet nem adunk. A tanév szakaszaihoz tartozó témazáró felmérések: minden osztályzatot, javítjuk, de nem a felmérő füzetbe javíttatjuk. Minden hibát egy vonallal húzunk alá és ráírjuk a hibaszámot. A tanuló megtekintés után indokolt esetben kérhet javítást. Házi feladat adható szóban és írásban. Az írásbeli feladat csak annyi legyen, amelynek az elkészítéséhez elég 15-20 perc. A szóbeli feladat mennyiségét is úgy kell meghatározni, hogy elsajátításához 20 – 25 perc elegendő legyen. (Verstanulás, történelem, földrajz, természetismeret, stb.) Hétvégére csak annyi feladatot kapjon a gyermek, amennyi bármelyik délután megoldható kb. 45 perc alatt. A tantárgyi tudás értékelése, formái és rendszeressége  A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenőrzés történik, így a tanuló állandó visszajelzést kap a munkájáról. (6.5.)  Az első évfolyam végéig az értékelés nem érdemjegyekkel, hanem szöveges értékeléssel történik. Az értékelés alapjául a nevelőtestület által elkészített értékelő lapok szolgálnak.  A második osztály végétől rendszeresen érdemjeggyel értékelünk, tanév végén pedig szummatív értékelést alkalmazunk, kivéve azokat a tanulókat, akik a követelményeket egy évnél hosszabb idő alatt teljesítik. Az értékelés regisztrálása:  Tanulásban akadályozott tanulók: A 2010/2011. tanév második felétől alsó tagozaton is, hagyományos módon, jeggyel történik az értékelés. Ez azt jelenti, hogy a 2. osztály végétől, a tanulók teljesítménye 71

érdemjeggyel jelenik meg a bizonyítványban, illetve félévkor az ellenőrző könyvben. Így kerül regisztrálásra a naplókban és a törzslapokon is. Első osztályban félévkor és év végén, valamint a második osztályban félévkor szöveges értékelést kapnak a tanulók. Amennyiben félévkor nem teljesíti a tanuló a követelményeket, elégtelent kap a félévi bizonyítványba, és a szülőkkel megbeszéljük a tennivalókat annak érdekében, hogy kijavításra kerüljön a jegy. Az év végi elégtelen esetén, javító vizsgára utasítjuk a tanulót.  Értelmileg akadályozott tanulók: Első évfolyamtól nyolcadik évfolyam végéig minden tantárgyból szöveges értékelést kapnak tanulóink, félévkor és tanév végén is. Az értelmi funkciók fejlődésének sajátossága miatt fejlesztésükben, ismeretszerzésükben egyénenként is eltérő nevelést – oktatást igényelnek. Teljesítményüket önmagukhoz mérten értékeljük, ezért célszerű a szöveges értékelés.  Autista tanulók: Az A és B tagozaton is szöveges értékelést kapnak a tanulók félévkor és év végén is. Abban az esetben, ha egy – egy tanulónál az értelmi képessége lehetővé teszi az érdemjeggyel való értékelést, úgy a tanulásban akadályozottaknál leírtakat követjük. Az autistáknál a mérés, értékelés, tájékoztatást a gyermek állapotáról, méri a fejlesztése eredményét, meghatározza annak további irányát. Azt értékelésnél az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni.  Súlyos, halmozottan sérült tanulók: A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon, szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit, nehézségeit, továbbá a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. A gyermekek számára nincs minimum követelmény, mindig önmagához képest értékeljük a fejlődésüket. Év közben folyamatosan, szóban történik az értékelés a gyermek és a szülő számára. 72

Félévkor, írásban, az egyéni fejlesztési terv alapján készül a szöveges értékelés. A magatartás és a szorgalom értékelése havonta,osztályszinten, a félévi és az év végi érdemjegy véglegesítése osztályozó értekezleten legalizálódik. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékeléséhez pontos értékelési szintek és jól körülírt kritériumok találhatók az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában. A tanulók, tanórán és tanórán kívül tanúsított bármilyen magatartásának értékelése, kizárólag a magatartási érdemjegyekben nyilvánulhat meg. Házi feladatatok el nem készítése esetén, mínusz/fekete pontot kap a tanuló. A pótlása kötelező. Ötszöri hiány estén, szorgalomból egyest kap a tanuló. Felszerelés hiánya esetén is ugyanez az eljárás. A nevelői munka belső értékelése és ellenőrzése kiterjed az intézményben és az intézményen kívül folyó nevelő-oktató munka minden területére, s az egymás közötti emberi kapcsolatokra is. Az ellenőrzés formáit, az ellenőrzésre jogosultak meghatározását követik a programban a tanári munka értékelésének és ellenőrzésének szempontjai, melyek maximálisan biztosítják a pedagógiai munka minőségét.

5. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái 5.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez vagy  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

73

A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságán és az iskolagyűléseken. Az írásos dicséretek és formái: - tanítói, tanári, nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret és - nevelőtestületi dicséret. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. A jutalmazás formái A dicséretes tanulók oklevél, könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi, kulturális és sportversenyek győzteseit, és az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. 5.2. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelése havonta osztályszinten, a félévi és az év végi értékelések véglegesítése osztályozó értekezleteken történik. A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a gyermek viselkedését:  tanórán és tanórák közti szünetekben,  étkezések és napközis foglalkozások idején,  iskolai rendezvényeken és  egyéb szabadidős tevékenységek során. 74

A gyermekeknek úgy kell viselkednie, hogy az intézmény belső szabályainak megfeleljen, pozitívan befolyásolja annak hangulatát. Elvárás, hogy értelmi fejlettségétől és pszichikai állapotától függetlenül betartsa a Házirendet. Lehetőség szerint az osztályközösségen belüli szabályok és követelmények közös megfogalmazásával ki kell küszöbölni a verekedéshez, durvasághoz vezető konfliktushelyzeteket, (5.9.) meg kell előzni a rongálást, a lopást, és meg kell szüntetni a trágár beszédet. A tanulók viselkedésének értékelésekor figyelembe kell venni az iskola valamennyi dolgozójának észrevételét, javaslatát is.

A magatartás értékelési szintjei: Példás

aki az előírtakat teljesíti és társaira jó hatást gyakorol

Jó

aki teljesíti az előírásokat külső ellenőrzés hatására

Változó

aki vétséget követ el, csak állandó ellenőrzéssel tartja be a szabályokat, aki önhibájából igazolatlanul hiányzik.

Rossz

aki kontroll hatására sem tartja be a szabályokat.

Érdemjegyek:

1.

2.

Magatartás

Példás (5)

Aktivitás, példamutatás

igen jó, nagyfokú

Jó(4) közepes

A közösségi célokkal azonosulás, ellen nem érdekeinek igen, élenjár vét, aktívan figyelembevétele, részt vesz munkában való részvétel 75

Változó (3)

Rossz (2)

gyenge

negatív, vagy romboló

ingadozó, közömbös

szemben áll, érdektelen

3.Hatása a közösségre

befolyást nem gyakorol befolyást nem gyakorol

pozitív

nem árt

negatív

nem árt

közömbös, gátló

Törődés társaival

pozitív

5.

Házirend betartása

betartja, arra ösztönöz

betartja

részben betartja

sokat vét ellene

6.

Viselkedés, hangnem

kifogástalan

kívánni valót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

durva, goromba

7.

Fegyelmezettség

nagyfokú

megfelelő

gyenge

elégtelen

4.

A szorgalom értékelési szintjei: Példás

aki a kötelező feladatok elvégzésén kívül önként vállalt feladatokat is elvégez.

Jó

aki a kötelező feladatokat elvégzi.

Változó

aki a kötelező feladatokat hiányosságokkal végzi.

Hanyag

aki a követelményeknek és önmaga képességeinek sem felel meg

Érdemjegyek: Szorgalom

Példás (5)

Jó (4)

1.

Tanulmányi munkája képességeihez mérten

igényes

figyelmes

2.

Munkavégzés

3.

Általános tantárgyi

Változó (3) Hanyag (2) ingadozó

hanyag

kitartó, rendszertele megbízhatat pontos, rendszeres n lan megbízható mindent ösztönzésre feladatit önállótlan elvégez dolgozik nem végzi 76

4.

5.

6.

munkavégzés. Önálló munkavégzés Többféle feladatot vállal-e? Munkabeosztás -önellenőrzés -önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk felhasználása

el

igen

keveset

közepes

gyenge, vagy nincs

igen jó

jó

közepes

gyenge, vagy nincs

igen sokszor, rendszerese n

előfordul

ritkán

egyáltalán nem

5.3. A tanulók fegyelmezése Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz, jelentősen befolyásolja a tanuló magatartási osztályzatát. Az írásos fegyelmi intézkedések a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek:  tanítói, tanári, nevelői intés,  osztályfőnöki intés,  igazgatói intés. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót – kivéve, ha a cselekmény súlya azonnal írásos intést tesz szükségessé. A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. Az igazgatóhelyettesi és az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök is kezdeményezheti.

77

Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők megrovás,  szigorú megrovás,  kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába. A Fegyelmi Bizottság  állandó tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, a DÖK vezetője, az ifjúságvédelmi felelős,  meghívott tagja: az ügyben érintett tanuló, a szülők, az osztályban tanító nevelők és az iskolaszék elnöke vagy a Szülői Szervezet egy tagja. 5.4. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Amennyire lehetséges erősítjük, támogatjuk a gyerek-szülő- iskola kapcsolatát. Segítjük a szülőknek felvenni a kapcsolatot különböző szervezetekkel, melyek támogatást tudnak nyújtani a családnak, gyermeknek. Keressük azokat a pályázatokat, melyek a sajátos nevelési igényű tanulók számára nyújt előre lépési lehetőséget, kitágítja számukra a világot. Ennek érdekében olyan iskolán kívüli programokat szervezünk, melyekre nem lenne lehetőségük eljutni. Integrált programokon veszünk részt, ahol együtt lehetnek ép társaikkal.

78

Záró rendelkezések Módosítás: amennyiben a program módosítása szükségessé válna, ezt a megfelelő indokkal alátámasztva megteheti a tantestület, bármelyik munkaközösség vagy az iskola vezetősége. A módosító javaslat írásban történő benyújtása után ennek lehetőségéről tantestületi értekezleten dönt a nevelőtestület. A Pedagógiai programot minden tanévkezdés előtt az iskolavezetés felülvizsgálja.

Melléklet: 1. sz. : Helyi tanterv tantárgyankénti tananyag és követelmény Dunaújváros, 2014. szeptember 1. Alpekné Major Valéria igazgató

79