Módszertani szakmai programja

Szeged–Csanádi Egyházmegye által fenntartott Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád Megyei Nevelőszülői Hálózata és Dr. Foltán József Lakásotthona

Módszertani szakmai programja 2013. július 1-től 2018. június 30-ig

a katolikus egyház fenntartásában működő nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok számára

Készítette: Szabóné Szívos Ildikó koordinációs igazgató helyettes

Jóváhagyta: Kothencz János igazgató

1

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei nevelőszülői hálózata és Dr. Foltán József lakásotthona országos hatókörben, a Magyar Katolikus Egyház fenntartása alatt működő gyermekotthonokban és nevelőszülői hálózatokban lát el módszertani feladatokat. A módszertani feladatellátás kijelölésének időtartama: 2013. 07. 01-tól 2018. június 30-ig szól. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató közel 1700 gyermeknek és fiatalnak biztosít otthont nyújtó és utógondozói ellátást. Az elhelyezett gyermekek és fiatal felnőttek 85%a nevelőszülői családokban él. A Szolgáltató nevelőszülői hálózatot működtet Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, JászNagykun-Szolnok megyében, valamint a fővárosban. Gyermek és lakásotthonai Csongrád és Bács-Kiskun megye területén helyezkednek el. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei nevelőszülői hálózata, és Dr. Foltán József Lakásotthona az 1997. évi XXXI. törvény 96 §, (13) bekezdése szerint azon katolikus egyházi fenntartású szakellátási intézményeknél látja el módszertani feladatait, mely katolikus egyházi fenntartású szakellátó intézmények a fenntartónkkal együttműködési megállapodást kötnek. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei nevelőszülői hálózata és Dr. Foltán József Lakásotthona a módszertani feladatellátását a módszertani szaktanácsadói csoport segítségével végzi. A szaktanácsadói csoportban pszichológus, jogász, pedagógus, szociális munkás végzettségű kollégák tevékenykednek több éves gyermekvédelmi tapasztalattal. A módszertani szaktanácsadói csoportot a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató a módszertani munkavégzés támogatására hozza létre. A módszertani éves munkatervek kialakításában és megvalósításában, -a módszertani intézmény koordinálásával- részt vesznek a nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok szakemberei, valamint partneri együttműködésben elméleti és gyakorlati szakemberek.

2

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató jelenlegi struktúrája, bemutatása

Az intézmény neve: Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Az intézmény Gyvt. szerinti besorolása, típusa: Gyermekvédelmi szakellátáson belül: - otthont nyújtó ellátás - utógondozói ellátás - utógondozás Az intézmény székhelye: 6726 Szeged, Bal fasor 6. Az intézmény telephelyei: 

     

   



6726 Szeged, Bal fasor 6. Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Igazgatósága, szakellátási módszer specifikus és szakmai munkacsoport, gazdasági munkacsoport, nevelőszülői tanácsadó munkacsoport, utógondozói munkacsoport. 6800 Hódmezővásárhely, Béla cigány u. 17. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Gyermekotthon, férőhely: 18 fő Dr. Foltán József Lakásotthon, Szeged, Budai Nagy Antal u.51. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Lakásotthon, férőhely: 12 fő 6913 Csanádpalota, Kossuth L. u. 16. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Lakásotthon, férőhely: 12 fő 6913 Csanádpalota, Kossuth L. u. 31. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Lakásotthon, férőhely: 12 fő 6635 Szegvár, Kórógy u. 81., típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Lakásotthon, férőhely: 12 fő Faragó Béla Gyermekotthon I. 6000 Kecskemét-Katonatelep, Bernáth János u. 20., típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: speciális ellátást biztosító lány Gyermekotthon (Lakásotthon) , férőhely: 8 fő. 6000 Kecskemét-Katonatelep, Rezeda u. 28., típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Gyermekotthon (Lakásotthon), férőhely: 12 fő Faragó Béla Gyermekotthon II. Gyermekotthon: 6000 Kecskemét-Hetényegyháza, Árvácska u. 1. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Gyermekotthon (Lakásotthon), férőhely: 12 fő 6000 Kecskemét-Hetényegyháza, Darida u. 6. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: utógondozói ellátás, utógondozó otthon Lakásotthon, férőhely: 12 fő 6000 Kecskemét, Páfrány u. 2. 3



    





típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: speciális ellátást biztosító fiú Gyermekotthon, férőhely: 8 fő 6430 Bácsalmás, Hősök tere 12. Bácsalmási Gyermekotthon típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: különleges és utógondozás (10 férőhelyen különleges ellátás 10 férőhelyen utógondozói ellátás, 20 otthont nyújtó ellátás) Gyermekotthon, férőhely: 36 6344 Hajós, Szigeti-fő u. 73. Haynald Gyermekotthon 6344 Hajós, Munkácsy u. 1/a típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Gyermekotthon (Lakásotthon), férőhely: 10 fő 6344 Hajós, Munkácsy u. 1/b típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Gyermekotthon (Lakásotthon), férőhely: 10 fő 6344 Hajós, Kinizsi P. u. 19. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: Gyermekotthon (Lakásotthon), férőhely: 10 fő 6344 Hajós, Kinizsi P. u. 21. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: speciális ellátást biztosító fiú Gyermekotthon (speciális Lakásotthon), férőhely: 8 fő 6344 Hajós, Sallai . u. 40. típusa: otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, formája: Gyermekotthon (Lakásotthon), férőhely: 10 fő 6000 Kecskemét, Lorántffy Zs. u. 1. Napsugár Gyermekotthon. típusa: otthont nyújtó ellátás, formája: különleges ellátást nyújtó Gyermekotthon (Lakásotthon), férőhely: 18 fő

Az intézmény működési területe: Magyarország közigazgatási területe Az intézmény alapítója: Szeged-Csanádi Egyházmegye 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Az intézmény alapítási éve:

2011.

Az intézmény fenntartója: Szeged-Csanádi Egyházmegye 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervek: − Szeged-Csanádi Egyházmegye, fenntartói képviselet: Dr. Kiss-Rigó László püspök és Kothencz János − Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal − Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal Az intézmény típusa: Gyermekvédelmi intézmény

Az intézmény alaptevékenysége: Gyermekvédelmi szakellátás

4

Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonya: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerint Az intézményi tevékenység formái, egységei, céljai: − Gyermekotthon, Lakásotthon, − Nevelőszülői hálózat, − Utógondozás, utógondozói ellátás, − Külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás − Speciális-, és különleges ellátás − Ideiglenes hatályú elhelyezést biztosító otthon, Befogadó Otthon − Kötelező felkészítő képzés, szakmai továbbképzések, szakmafejlesztés

Az intézmény jogállása: A Magyar Katolikus Egyházon belül működő önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodása: A szervezet a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint önállóan gazdálkodik. Az intézmény felügyelete: A szervezet felügyeletét, vezetőjének kinevezését a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke gyakorolja.

Kapcsolatok A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató egységes gyermekvédelmi rendszert kíván létrehozni, a racionalizálás és a profiltisztítás jegyében. A Szolgáltató működési területe országos. Gyermekvédelmi szakellátással foglalkozó intézményeket, és nevelőszülői hálózatot működtet Csongrád, Bács-Kiskun, KomáromEsztergom, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint a fővárosban. Ezen intézményekben és a nevelőszülői hálózatban folyó szakmai munka egységes szakmai program keretében valósul meg, melynek alapja a KÁSZPEM ® pedagógiai rendszere. A gyermek ill. lakásotthonokban folyó szakmai munkát a gyermekek vérszerinti családjukba való visszasegítése határozza meg, ha ez nem megvalósítható nevelő családokhoz helyezzük azokat a gyermekeket és fiatalokat, akiknek személyiségállapota ezt lehetővé teszi. A gyermek családban való nevelkedése az ehhez való joga és természetes szükséglete racionalizálja a gyermek és lakásotthonok szakmai működését, ezzel együtt a nevelőszülői

5

hálózat bővítését és professzoinalizálását. A gyermek és lakásotthonokban arra törekszünk, hogy minden gyermek a számára megfelelő gondozási helyen legyen elhelyezve. A különleges és speciális szükségletű gyermekek integrált nevelése olyan tiszta profilú gondozási helyeken valósulhat meg, ahol a velük foglalkozók szakmai felkészültsége, az infrastruktúra, az intézmények kialakítása, ill. a befogadó család a gyermek számára leginkább megfelelő. Ugyan ilyen tiszta profilú gondozási helyeken nevelkednek a szakellátásba utalt normál szükségletű gyermekek is. Az

intézmény

rendelkezik

az

ehhez

szükséges

szakmai

létszámmal,

megfelelő

kapcsolatrendszert alakított ki a hatósággal, az alapellátással, bűnüldözési, büntetés végrehajtási egységekkel, alapítványokkal, civil szervezetekkel. Az intézmény rendelkezik megfelelő szellemi tőkével, külső kapcsolatai révén be tud kapcsolódni az oktatásba, előadások szervezésébe, lebonyolításába. Az intézmény szükség szerint kapcsolatban áll: 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumával



A Szociális és Családügyért Felelős Államtitkársággal



A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal



A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztályával



A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltségével



A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézettel



A fenntartóval

 A gyermekjóléti alapellátással  A gyámhivatalokkal  A gyermekjogi képviselővel 

Társintézményekkel



Civil szervezetekkel



Alapítványokkal

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató kiemelt szakmai partnere az ÁGOTA ® Alapítvány. Az Alapítvány által kidolgozott kutatás, és az erre épülő KÁSZPEM® rendszer alapja a Szolgáltatónál folyó magas színvonalú szakmai munkának.

6

Humánerőforrás A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóban közel 275 munkavállaló tevékenykedik. A gyermekotthoni ellátásban és a nevelőszülői hálózatban dolgozók munkaköre igen sokrétű, mindenre kiterjedő végzettséget igényelnek. Elmondható, hogy a Szolgáltatónál működő gyermekotthonokban és lakásotthonokban dolgozó munkatársak közül, többen többdiplomás, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek. A kollégák tovább képzése 2011 óta folyamatos, a gyermek és lakásotthonokban dolgozók, illetve a nevelőszülői hálózat tanácsadói, különös tekintettel Csongrád megyében, részt vettek az érzékenyítő pedagógia képzésrendszerében. A vezető beosztásban dolgozó kollégák és nevelőszülői hálózat tanácsadói, jelentős számban képzett KÁSZPEM® alkalmazók, illetve trénerek.

7

8

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei nevelőszülői hálózatának és Dr. Foltán József Lakásotthonának bemutatása

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei nevelőszülő hálózatának bemutatása A Szolgáltató Csongrád megyei nevelőszülői hálózata jelenleg 689 férőhellyel rendelkezik. Ellátási terülte Magyarország közigazgatási területe, ennek megfelelően a nevelőszülői hálózat Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és a Fővárosban is rendelkezik további férőhelyekkel. A nevelőszülői hálózat otthont nyújtó ellátást biztosít, valamint speciális, és különleges ellátást igénylő gyermekek integrált ellátását is vállalja. Ezen túlmenően utógondozói ellátást és utógondozást biztosít családból kiemelt fiatal felnőttek számára. A nevelőszülők száma folyamatosan bővül, és ezzel párhuzamosan a nevelőszülői férőhelyek száma is. A nevelőszülői hálózat vezetője nagy hangsúly fektet a Szolgáltatónál működő nevelőszülők professzionális képzésére. Az újonnan jelentkező nevelőszülők jelentős része a KÁSZPEM® rendszerén alapuló döntés előkészítő, és nevelőszülői képzésben részesül. Ennek eredményeként az új és leendő nevelőszülők, befogadó szülők már egy teljesen új, gyermekközpontú szemléletmóddal érkeznek hivatásuk kezdetéhez. A nevelőszülői hálózat szakmai munkáját a KÁSZPEM® rendszeren alapuló szakmai program foglalja keretbe. A nevelőszülői hálózat szakmai programját a 2. sz. melléklet tartalmazza. A nevelőszülői hálózat 5 évre szóló működési engedéllyel rendelkezik, a működési engedély 2011. július 1-től érvényes.

9

Személyi feltételek: A nevelőszülői hálózat vezetője rendelkezik a 15/1998-as NM rendeletben meghatározott képesítési

követelményekkel.

Végzettségét

tekintve

okleveles

pedagógus,

szociális

szakvizsgára kötelezett. A nevelőszülői

hálózatban jelenleg 8 tanácsadó tevékenykedik,

akik

pedagógus

végzettségűek. A szakmai vezető és a tanácsadók jelentős hányada KÁSZPEM alkalmazó, vagy tréner. A hálózat férőhelyeinek feltöltésével a tanácsadók száma is folyamatosan emelkedik. A nevelőszülői hálózat munkáját pszichológus segíti. Tárgyi feltételek: A nevelőszülői hálózat központja a Szeged Bal Fasor 6. szám alatti épületben található. A hálózat használja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató központi épületének infrastruktúráját. Így a megfelelő mennyiségű, számítógép, nyomtató, fax, internet, fénymásoló a dolgozók rendelkezésére áll.

A Dr. Foltán József lakásotthon bemutatása: A lakásotthon Szeged közigazgatási területén, a városközponthoz közel, kertvárosi környezetben Tápén található. Az itt elhelyezett gyermekek a körzetben található óvodában, általános iskolában, középiskolában végzik tanulmányaikat. A lakásotthon otthont nyújtó ellátást, ill. különleges szükségletű gyermekek integrált ellátását biztosítja 12 férőhelyen. Továbbá fiatal felnőttek számára utógondozói ellátást és utógondozást biztosít 4 külső férőhelyen. A lakásotthon működési engedélye a 2016. szeptember 30-ig szól. A lakásotthonban folyó szakmai munka alapja a KÁSZPEM® rendszerén alapuló szakmai program, mely a módszertani szakmai program 1. sz. mellékletét képezi. Személyi feltételek: A lakásotthonban folyó szakmai munka letéteményese a gyermekotthon vezetője, akihez a módszertani lakásotthonon kívül még egy lakásotthon tartozik.

10

A gyermekotthon vezetője, rendelkezik a 15/1998 NM rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel. Jelenleg szociális szakvizsgára készül. A gyermekotthonban 1 gyermekvédelmi asszisztens, és három gyermekfelügyelő dolgozik, akik, képesítése szintén megfelel a rendeletben leírtaknak. A szakmai munkát gyermekvédelmi ügyintéző, család és utógondozó, fejlesztő pedagógus, és pszichológus segíti. A gyermekotthon vezetője, valamint a kollégák jelentős hányada végzett KÁSZPEM® alkalmazó, vagy tréner. Tárgyi feltételek: A módszertani feladat végzés számára a lakásotthon technikai felszereltsége megfelel. A lakásotthon rendelkezik fénymásolóval, nyomtatóval, fax-szal, vonalas telefonnal. A lakásotthonban egy 20 fő befogadására kialakított étkező áll rendelkezésre, a kisebb megbeszélések lebonyolítására. A nagyobb létszámú szakmai konzultációk, és előadások megtartását a Szolgáltató központi épületében kialakított 40-50 fő befogadására alkalmas tárgyaló teszi lehetővé.

11

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei nevelőszülői hálózata és Dr. Foltán József lakásotthon módszertani szakmai programja 5 évre (2013. július 1-től-2018. június 30-ig)

Probléma-felvetések A célcsoportot jelenleg foglalkoztató problémák: A probléma felvetések kiválasztásnál, a katolikus egyházi fenntartású intézményekben dolgozó, gyermekvédelmi szakembereket foglalkoztató aktuális és speciális problémák mellett a következő témaköröket preferálnánk: - 2013. második félévében és 2014. első félévében a 2014. január 01-től hatályba lépő jogszabályi változásokról, az alábbi témakörökben: 

gyermeki jogok és gyermeki jogok védelme



a gyermekvédelmi gyámság



szülői jogok



a gyermek kapcsolattartása szüleivel



befogadó szülő fogalma



nevelőszülői hivatásvállalással kapcsolatos változások



a gyermekotthon szakmai munkájával összefüggő változások (gyermekvédelmi gyámság, családgondozás)

Az utóbbi években jelentősen megváltozott a szakellátás struktúrája, nőtt a 14 év feletti, és a speciális szükséglettel bíró – kábítószerrel élő, bűnelkövető, pszichotikus problémákkal rendelkező -, illetve fogyatékosságuk, egészségkárosodásuk miatt különleges ellátásra szoruló bekerülő gyermekek száma. E tény tekintetében fontos megállapítani, hogy a speciális, illetve különleges szükséglettel bíró gyermekek gyermekvédelmi gondoskodása a meglévő intézményrendszer átalakítását hívja életre. Nagy hangsúlyt kell fektetni a nevelőszülői hálózatok felkészítésére a 12 év alatti gyermekek, illetve a korosabb, de egyébként speciális tüneteket nem produkáló gyermekek esetében. Jellemző, hogy a gyermekek szakellátásba történő elhelyezésére a szülő elhanyagoló magatartása, felelőtlensége, a gyermek deviáns viselkedése, csavargása, iskola kerülése miatt kerül sor. Jelentős tényező ezen a téren, a családon belüli erőszak, amely szintén a gyermek

12

családból történő kiemelését eredményezi. A bekerülő gyermekek életkori és bekerülési körülményeinek sajátosságai nélkülözhetetlenné teszik, hogy az őket fogadó, ellátó, gondozó szakemberek rendelkezzenek a szükséges képességekkel, megfelelő tudással, innovatív attitűddel. Elsősorban ne tünetet kezeljenek, hanem a gyermek valós problémáját. Ennek megláttatása csak megfelelő célcsoport specifikus képzésekkel kivitelezhető. A mindennapi életet behatároló problémák: - az intézménybe beutalt gyermekek igen magas szintű engedély nélküli távozása - a bekerülő gyermekeknél együttesen jelennek meg a szenvedélybetegségek a pszichés zavarok, az értelmi akadályozottság és a deviáns magatartási formák - a gyermekvédelmi rendszer rugalmatlansága - az intézmények átjárhatatlansága - a szakellátás és az alapellátás közötti információ áramlás hiánya - a családgondozás nehézségei - a bekerülő gyermekek iskoláztatása - a kiégés veszélye

13

A Katolikus Egyház fenntartásában működő nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok 5 éves módszertani programterve Év

Program -

Kapcsolattartás: EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya, Budapest,

-

SZGYF Módszertani Főosztály Budapest.

-

Módszertani együttműködésben részt vevő, katolikus egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekkel

-

Szakmai műhely és konzultációs napok megtartása a 2014. január 01-től hatályba lépő jogszabályi változásokról (gyermeki jogok, gyermekvédelmi gyámság, befogadó szülő fogalma)

-

Szakmai továbbképzések: Komplex

személyiségfejlesztő

tréning

KÁSZPEM®

módszerrel nevelőszülők számára.

2013. július 01. -

-

Szakmai ötletbörze – ideiglenes hatályú elhelyezés szakmai kérdései; külföldi állampolgárságú gyermekek elhelyezése a

december 31.

szakellátásban -

Adatbázis létrehozása

-

A módszertani intézmény szakértőként közreműködik a működést engedélyező szerv felkérésére a szakmai program értékelésében, és részt vesz a szakmai ellenőrzésekben

-

Honlap működtetése, rendszeres frissítése

-

Módszertani

információk

gyűjtése,

rendszerezése,

továbbítása, összegzése a katolikus egyházi módszertani szakfolyóirat megjelentetéséhez. -

Hazai és nemzetközi pályázatok kiírásának figyeléseinformációk

továbbítása,

szakmai

együttműködések

generálása -

Partnerségi kapcsolatok bővítése: hazai, nemzetközi

14

-


-

SZGYF Módszertani Főosztálya Budapest,

-


-

Szakmai műhely és konzultációs napok megtartása a 2014. január 01-től hatályba lépő jogszabályi változásokról (gyermekvédelmi gyámság, nevelőszülői hivatásvállalással kapcsolatos

változások,

gyermekotthon

szakmai

tevékenységével összefüggő módosítások) -

Esetmegbeszélő csoport két-háromhavonként

-

KÁSZPEM® rendszerén alapuló érzékenyítő pedagógiai módszerek alkalmazása, tanfolyami képzések, tréningek formájában, valamint a leendő nevelőszülői képzésében

-

2014. január 01. - december 31.

Szakmai

ötletbörze

–

családgondozás;

preventív

utógondozás; hazagondozás és örökbefogadás -

Módszertani kutatás szervezése – Gyermekvédelemben dolgozó

kollégák gyermekekkel kapcsolatos nézetei, attitűdje - témakörében -

Kiadvány készítése a kutatás eredményeiről

-


-

Szakmai

napok

évente

két

alkalommal,

a

velünk

együttműködő katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózat,

illetve

gyermekotthon

által

jelzett

problématerületekre fókuszálva -

Szakmai

protokollok

kidolgozása

(családgondozás,

engedély nélküli eltávozások, speciális és különleges szükségletű gyermekek ellátása) -

Módszertani kiadványok szerkesztése

-


15

-

Szakmai adatbázis és könyvtár létrehozása (internetes elérhetőség)

-

Módszertani

információk

gyűjtése,

rendszerezése,

továbbítása, összegzése -

Szakmai konferenciák és tanfolyamok akkreditációinak előkészítése, indítási engedélyek kérése

-


-


-

Módszertani együttműködésben részt vevő, katolikus egyházi

fenntartású

nevelőszülői

hálózatokban,

és

gyermekvédelmi intézményekben -

Konzultációs napok két-háromhavonkénti tartása a családba való visszagondozás elsődlegessége címmel

-


-


2015. január 01.

-

Szakmai ötletbörze – A családi típusú nevelésre orientált rendszer

- december 31.

továbbfejlesztése,

így

a

nevelőszülők

professzionalizálása -

Szakmai tapasztalatcsere utak szervezése

-


-

Adatbázis rendszeres karbantartása

-

Szakmai konferenciák és tanfolyamok akkreditációinak indítása

-

Külföldi gyermekotthonokban tapasztalatcsere

-

Nyílt nap

-

Családi nap szervezése

- Gyermekvédelmi konferencia szervezése, megvalósítása

16

A család szerepe a szakellátásban címmel

-


-


-

Módszertani

együttműködésben

résztvevő,

katolikus

egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekkel -

Konzultációs

napok

két-háromhavonként-

Preventív

utógondozás témakörben -


-

Szakmai ötletbörze –Önálló életre való felkészítés

-


-


-



-

Szakmai

napok:

Felnőtté

válás,

szegregáció,

avagy

megérkezés a társadalomba. -


-

Módszertani kiadványok szerkesztése

-

Szakmai

protokollok

kidolgozása

(családgondozás,

engedély nélküli eltávozások, speciális és különleges szükségletű gyermekek ellátása) -


-

Módszertani

információk

gyűjtése,

rendszerezése,



továbbítása,

szakmai

együttműködések

generálása -


- Gyermekvédelmi konferencia szervezése, megvalósítása

17

Civil szervezetek együttműködése az egyházi fenntartású intézményekkel címmel

-


-


-


-


-

Szakmai ötletbörze: Minőségfejlesztés, minőségbiztosítás kidolgozása a gyakorlati munkában témakörben.

-


-

Konzultációs napok keretében Szakmai Etikai Kódex kidolgozása a katolikus egyház fenntartásában működő nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok munkatársai


számára. -


-


-


-

Külföldi gyermek-otthonokban tapasztalatcsere

-

Szakmai konferenciák és tanfolyamok akkreditációinak indítása

-

Nyílt nap

-

Családi nap szervezése

- Gyermekvédelmi konferencia szervezése, megvalósítása Minőségfejlesztés, minőségbiztosítás

2018. január 01. – június 30.

-


18

-


-


-

Konzultációs

napok

a

gyermekvédelmi

szakellátás

együttműködési lehetőségei egyéb civil szervezetekkel, alapítványokkal -


-

Szakmai ötletbörze – Rendszerszemlélet jelentősége, módszerei és alkalmazási lehetőségei a gyermekvédelmi szakellátásban

-


-


-


-

Szakmai napok negyedévenkénti tartása a megújuló gyermekvédelem témakörben

-


-

Módszertani

információk

gyűjtése,

rendszerezése,



továbbítása,

szakmai

együttműködések

generálása -


19

Tervek, elképzelések a hatékonyság növelésére 

Az információ áramlás terén:

- Kommunikáció és az információ áramlás biztosítása, véleményezési lehetőségek jogszabály módosítás vonatkozásában az Emberi Erőforrások Minisztériumával - Kommunikáció és információ áramlás biztosítása a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztállyal - Kommunikáció és információ áramlás a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság módszertani csoportjával - Adatbázis, szakmai könyvtár létrehozása az Internet segítségével - Hatékony és kiszámítható szakmai támogatási rendszer létrehozása 

A szakmai munka terén:

-A családi típusú nevelésre orientált rendszer továbbfejlesztése, így a nevelőszülők professzionalizálása - Családba való visszagondozás elsődlegessége

20

- Minőségfejlesztés, minőségbiztosítás kidolgozása a gyakorlati munkában - Képzések, a szakmai tudásbázis növelése - Család-utógondozó munkában biztosítani kell a személyre szabott folyamatosságot a fiatal és családjának egyesítése érdekében. - A KÁSZPEM® (Kothencz-féle Szenzitív Pedagógikoterápiás Módszer, továbbiakban KÁSZPEM®)rendszerén alapuló érzékenyítő pedagógiai módszerek alkalmazása, tanfolyami képzések, tréningek formájában, valamint a leendő nevelőszülői képzésében. - Családgondozás protokolljának kidolgozása - Engedély nélküli távollétek megelőzésének és kezelésének protokollja - A speciális ellátás szakmai kritériumainak való megfelelés - A különleges ellátás szakmai kritériumainak való megfelelés - Etikai Kódex kidolgozása a gyermekvédelem területén dolgozók számára



Az esélyegyenlőség terén:

-A kirekesztődés, és a szegénység elleni küzdelem -A szegregáció csökkentése különös tekintettel a különleges szükségletű gyermekek és fiatalok tekintetében - A családból kiemelt gyermekek szegregációjának csökkentése a munkavállalás, és az iskolák körében - Együttműködés erősítése a civil szervezetekkel A kapcsolattartás színterei: 

EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya, Budapest



SZGYF Módszertani csoportja Budapest



Módszertani együttműködésben részt vevő, egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben



Az egyházi módszertani intézmény erre kijelölt helyszínein

A kapcsolattartás személyi feltételei:

21



Módszertani szakmai egységvezető



Módszertani szaktanácsadói csoport munkatársai



Területi referensek



Módszertani nevelőszülői hálózat és lakásotthon szakemberei

A kapcsolattartás módszerei, eszközei: 

Személyes találkozások – cél és szakmai csoportonként



Rendezvényeken való találkozások



E-mail, FAX, telefon, posta



Honlap



Szakmai nap, ötletbörze



Konzultációs napok



Esetmegbeszélő csoport



Módszertani nap



Szakmai műhely



Tapasztalatcsere utak (hazai, külföldi)



Szakmai konferenciák, szemináriumok



Szakmai tanfolyamok

A módszertani intézmény feladatkörei, a katolikus egyház által fenntartott nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó intézmények vonatkozásában, az 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (10.) a)-e) pontja alapján A módszertani intézmény részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában: - a nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok szakembereinek bevonásával, és közreműködésével felmérjük a szakellátásban folyó szakmai munka problématerületeit, majd irányelveket, módszertani ajánlásokat fogalmazunk meg ezek megoldására. - Adatbázis készítése és frissítése a katolikus egyházi által fenntartott nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok bevonásával, ezáltal naprakész információk biztosítása. -A katolikus egyház módszertani nevelőszülői hálózatának és lakásotthonának éves Munkaterve biztosítja a nevelőszülői és gyermekotthoni módszertani munkában résztvevő vezetőknek,

munkatársaknak

közreműködését,

az

éves

munka

hiányosságainak megvitatását, értékelését, új feladatok meghatározását.

22

eredményeinek,

Ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására: - Konzultációs nap biztosítása: két-háromhavonta egy alkalommal – a katolikus egyházi intézményenként egy-egy, nevelőszülői hálózat illetve gyermekotthon rendezésében konzultációs napot szervezünk a módszertani nevelőszülői hálózat és a módszertani gyermekotthon munkatársainak közreműködésével. A konzultációs nap lehetőséget kíván nyújtani konkrét gyermekotthoni és a nevelőszülői hivatásvállalással kapcsolatos szakmaimódszertani problémák megbeszélésére, módszertani információk cseréjére. - Szakmai műhely: két-háromhavonta kerül megrendezésre, előzetes tematika alapján. Kiscsoportos foglalkozás, ahol egy-egy téma gyakorlati felvezetése, módszerek ismertetése, bemutatása történik. A műhelyben résztvevők megvitatják, továbbfejlesztik, a gyakorlatban is alkalmazható és kipróbált módszereket, majd kidolgozzák, összefoglalják és a katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatokba, gyermekotthonaiba eljuttatják. A szakmai műhely foglalkozásait a módszertani szaktanácsadói csoport és a területi referensek vezetik. - Módszertani napok szervezése: félévenként, tematikus terv alapján kerül megrendezésre. A módszertani napok egyben „módszertani vásár”, szakmai „ötlet-börze”, innovációs nap funkciót is betölt. A résztvevő célcsoport a téma tartalmához igazodik. A tematika összeállítása a katolikus egyházi fenntartásban működő nevelőszülői hálózatokban és gyermekotthonokban dolgozó munkatársak igényei, kérései alapján történik. - Katolikus egyházi fenntartásban működő nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok, módszertani konferenciája: - évenként egy alkalommal – a gyermekotthonokban és nevelőszülői hálózatokban keletkezett új módszerek teljes körű bemutatása, megvitatása. A résztvevők előadása alapján a bemutatott új és hatékony módszereket, a katolikus egyházi módszertani kiadványban valamint a honlapon megjelenítjük. - A szakmai találkozók , a gerincét képezik szakmai módszertani ajánlásoknak. Szakmai tanácsadást nyújt: - A módszertani szaktanácsadó csoport közvetlen, élő, szükségszerűen napi kapcsolatot alakít ki a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőivel, a gyermek- és lakásotthonok vezetőivel, szakmai képviselőivel, egy-egy szakmacsoport munkatársaival. - A módszertani szaktanácsadói csoport munkatársai közvetlen kapcsolatot alakítanak ki az együttműködő partnerekkel.

23

- A módszertani szaktanácsadói csoport munkatársai igény, kérés, és módszertani problémák felmerülése esetén, a helyszínen nyújtanak segítséget a katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatokban és gyermekotthonokban. - Helyszíni módszertani konzultáció, módszerek átadásának néhány kiemelt – gyakorlatban jelentkező területei: alap- és szakellátás együttműködése, kompetencia határok pl.: a családgondozó munkában, esetmegbeszélés tartalmi elemei, módszerei, konfliktuskezelés lehetséges módszerei 13-17 éves korosztály esetében, szabadidős programok, pályázati útmutató,

új

módszerek,

eszközök

bevezetése

(standardok

monitoring

munkája),

minőségfejlesztési program kidolgozásához szakmai módszerek átadása. Szakértőként közreműködik a működést engedélyező szerv felkérésére szakmai program értékelésében, szakmai ellenőrzésben: - A katolikus egyház módszertani nevelőszülői hálózata és lakásotthona az 1997. évi XXXI. törvény 96. §.-ban, valamint a 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet 4.§.-ban foglaltak alapján felkérésre szakmai ellenőrzést végez a katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatokban, gyermekotthonokban. A törvényességi ellenőrzés mellett végzett szakmai ellenőrzés betekintést nyújt az adott katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózat, illetve gyermekotthon szakmai munkájába, a tartalmi feladatokat megvalósító módszerek eredményességébe. A feltárt eredmények és meglévő hiányosságok összegyűjtése lehetőséget nyújt a nevelőszülői hálózatok és gyermekotthoni kapcsolatok erősítésére, az eredményes módszerek továbbítására, a problémákból a tanulságok, következtetések levonására, azok fenntartók felé történő jelzésére.

Kezdeményezi

a

személyes

gondoskodást

nyújtó

munkakörben

dolgozók

továbbképzését és tapasztalatcseréjét: - Esetmegbeszélő csoport: a katolikus egyházi fenntartású intézmények nevelőszülői hálózataiban és gyermekotthonaiban működő „esetmegbeszélők” módszertani kultúrájának fejlesztése érdekében – két-háromhavonta egy alkalommal – gyermekotthoni nevelők, pszichológusok,

fejlesztőpedagógusok,

nevelőszülői

tanácsadók,

mentálhigiénés-

egészségnevelő szakemberek részvételével kerül megszervezésre. Igény szerint bővíthető a csoport összetétele.

24

Módszertani tevékenységek köre 5 évre vonatkozóan

Módszertani tevékenységek köre 2013. július 1.- 2018. június 30. Időszakos feladatok Folyamatosan

Évente többször ismétlődő programok

Évenként

Honlap működtetése, adatbázis frissítése

Szakmai nap évente két alkalommal

Módszertani és éves munkaterv és beszámoló készítése

Szakmai könyvtár működtetése

Folyóirat indítása és kiadása Módszertani kiadvány összeállítása évente kétszer

A fenntartó tájékoztatása

25

Szakmai ellenőrzés igény szerint

Esetmegbeszélő csoport

Külföldi gyermekotthonokban tapasztalatcsere

Kísérleti program működtetése

Vitaindító gyvt-ből adódó dilemmákról, évente kétszer

Nyílt nap

Szakmai tanácsadás

Szakmai tréningek Évente többször

Családi-nap

Szakértői közreműködés

Katolikus Módszertani Szakmai szemináriumok tartása Gyermekvédelmi Évente kétszer Konferencia

Gyermekotthoni kutatások, vizsgálatok előkészítése

Szakmai továbbképzések, tanfolyamok tartása Évente kétszer

Minőségbiztosítás a gyermekvédelemben

Team-szupervizió Évente kétszer

Szakmai műhelyek bővítése

Konzultációs nap Évente kétszer

26

A szakmai műhelyek tervezett témakörei: A témakör kiválasztásnál, az egyházi fenntartású intézményekben dolgozó gyermekvédelmi szakembereket foglalkoztató aktuális és speciális problémák mellett a következő témaköröket preferálnánk: - 2013. második félévében és 2014. első félévében szakmai műhely és konzultációs napok megtartása a 2014. január 01-től hatályba lépő jogszabályi változásokról, az alábbi témakörökben: 

gyermeki jogok és gyermeki jogok védelme



a gyermekvédelmi gyámság



szülői jogok



a gyermek kapcsolattartása szüleivel



befogadó szülő fogalma



nevelőszülői hivatásvállalással kapcsolatos változások



a gyermekotthon szakmai munkájával összefüggő változások (gyermekvédelmi gyámság, családgondozás)

- befogadás - nevelőszülői hálózat tovább fejlesztése, nevelőszülők képzése - minőségfejlesztési alapismeretek a szociális, gyermekvédelmi szektorban, - pályázatkészítési ismeretek, - szakmai megújulást segítő komplex tréning, nevelőszülőket segítő tréningek. - utógondozás, az önálló élet kezdete a fiatal számára. - a gyermekek fogadása, traumák feldolgozása, értékek megfogalmazása. - serdülő kori problémák kezelése, iskolakerülés, csavargás. Javasolt kutatási témakörök: (Figyelembe véve az aktuális problémafelvetéseket) - hazagondozás, örökbefogadás, a családgondozás hatékonysága. - túlkoros gyermekek az oktatásban - a szakellátásban dolgozó kollégák vélekedése a beutalt gyermekekről

27

Publikációk, szakmai anyagok, folyóiratok javasolt tématerületei: - a munkaközösségek működése, eredményessége, - a gyermekvédelmi törvényből adódó dilemmák, problémafelvetések és azok megoldása, - aktualitások, ünnepek. Konferenciák javasolt témakörei: - Együttműködés a katolikus egyházi fenntartású intézményekben - Civil szervezetek együttműködése az egyházi fenntartású intézményekkel - Új típusú szakellátó rendszerek bemutatkozása - Minőségfejlesztés, minőségbiztosítás - A család szerepe a szakellátásban Akkreditált képzések, tanfolyamok: - Kiégés prevenciós tréning a KÁSZPEM® módszer segítségével - Komplex személyiség fejlesztés a KÁSZPEM® módszer segítségével - Alaptanfolyami képzés a KÁSZPEM® rendszerén belül - Nevelőszülői komplex személyiség fejlesztés KÁSZPEM® módszerrel - Gyakorlat orientált felkészítés gyámi feladatokra - Rendszerszemlélet jelentősége, módszerei és alkalmazási lehetőségei a gyermekvédelmi szakellátásban - A drogfogyasztás, mint deviancia - a gyermekotthonokban élő gyermekek körében alkalmazható - megelőzési és kezelési technikái - Vezetői készségek fejlesztése a gyermek és lakásotthon vezetők számára - Preventív utógondozás, életre felkészítés, életvezetési technikák Javaslatok képzési akkreditációra: - Gyermekkorú bűnelkövetők terapeutikus megsegítése a szakellátás rendszerében - „Anyává válni és anyává tenni” A szakellátásban elhelyezett fiatalkorú leányanyákkal és gyermekekkel való bánásmód - A nevelőcsaládok rendszerszemléletű támogatása. Képzés nevelőszülői tanácsadóknak - Hogyan értsük meg őket?- Kommunikációs tréning

28

Várható eredmények, minőségi mutatók A tréningek hatásai: - javul a résztvevők önismerete, belső autonómiája, fokozódik magabiztosságuk. - a csoporttagok kapcsolatai szorosabbá válnak, nyitottabbak, toleránsabbak lesznek egymással, nő a bizalom légköre és az egymás jobb megértésére törekvés. - a munkatársakkal való jobb együttműködés a munka folyamán nagyobb hatékonyságban nyilvánul meg. Különösen fontos ezt elősegíteni a gyermekvédelmi szakellátásban, ahol a munkatársak közötti jó együttműködés pozitív erőként jelenik meg a gondozottak életében. A szakmai műhelyek hatásai: - a módszertani ötletbörzék, szakmai ellenőrzések biztosítják a katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok esetleges funkció zavarainak, működési problémáinak felszínre kerülését, a változtatások szükségességét, és jelzését a fenntartó felé. Az Európai-uniós kapcsolatok: -

biztosítják

a

katolikus

gyermekotthonokban

dolgozó

egyházi

fenntartású

munkatársak

részére

nevelőszülői az

európai

hálózatokban uniós

és

országok

gyermekotthonai szakmai munkájának megismerését, ésszerű adaptálásának módszertani kidolgozását. Kutatások, vizsgálatok: - a résztvevők egy része bekapcsolódik a katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok magyarországi kutatásainak folyamatába. Honlap, információs adatbázis: - állandó, folyamatos hozzáférés egy olyan információs bázishoz, amely folyamatosan frissül, aktuális információkat közöl a gyermekvédelmi törvény valamint a jogszabályok változásáról - bemutatkozási lehetőséget kínál a katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatoknak és gyermekotthonoknak - vitaindító fórum lehet a katolikus egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatoknak és gyermekotthonoknak a gyermekvédelemben előforduló dilemmákról

29

Kapcsolattartás az EMMI - vel és az SZGYF- el: - párbeszéd kialakítása a jogalkotókkal - a Szakmai Program futamideje alatt biztosított a nevelőszülői hálózatokban és gyermekotthonokban dolgozó munkatársak részére a gyermekvédelmi szakellátásással – gyermekotthon, nevelőszülői hálózat – kapcsolatos törvények, rendeletek megismerése, értelmezése, gyakorlati alkalmazásuk elősegítése. Minőségirányítás: – a fenntartók támogatásának függvényében – a gyermekotthonokban és nevelőszülői hálózatokban kialakul a gyermekotthoni minőségfejlesztési program és a gyakorlatban bevezetésre kerül.

A pályázati projekt fenntarthatóságát biztosító tényezők -2013. 07. 01 - 2018. 06. 30.-ig tartó munkaterv és költségvetés realizálódása - A katolikus egyházi fenntartású módszertani nevelőszülői hálózat és lakásotthon munkatársainak elkötelezettsége a program iránt -A Csongrád megyei nevelőszülői hálózat és módszertani lakásotthon munkatársainak szakmai felkészültsége, tapasztalata -A katolikus egyházi fenntartású gyermekotthonok, és a nevelőszülői hálózatok igénye, folyamatos monitorozása - Az ÁGOTA® Alapítvány, mint kiemelkedő szakmai együttműködő partner támogatása - Módszerspecifikus szakmai rendszer (KÁSZPEM® ) - Módszerspecifikus csoport biztosítása -A fenntartó bizalma, erkölcsi-anyagi támogatása tevékenységünkhöz.

Szeged, 2013. augusztus 28.

30

Mellékletek

31

Szakmai program ~Dr. Foltán József Lakásotthon ~

Az elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök

1.sz. melléklet 32

Bevezető Jelen Szakmai program a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának részét képezi. Ezen programháló egységességét biztosítja a módszerspecifikus (KÁSZPEM®) szemléletmód, melynek fókuszában a családból kiemelt gyermek, a vele való foglalkozás támogató-segítőgyógyító

attitűdjének

implementációja

és

a

rendszerszemléletű

gondolkodás

(a

gyermekvédelem egységes rendszerként való kezelése) áll, valamint az, hogy a dokumentum team-munkában, az egyes szakellátási területeken tevékenykedő munkatársak részvételével került megalkotásra. Az Egységes szakmai programháló alapján kerültek kidolgozásra a Profilizált szakmai programok, amelynek során az egyes gyermekotthonok, lakásotthonok meglévő illetve predesztinálható, külső és belső erőforrásaik alapján saját arculatra formálták, konkrét tartalommal töltötték meg az alapdokumentumban leírt elveket, tevékenyégi protokollokat. Az Egységes szakmai programháló felépítése: - Nevelőszülői hálózat szakmai programjai:  Csongrád megyei nevelőszülői hálózat  Bács-Kiskun megyei nevelőszülői hálózat  Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei nevelőszülői hálózat  Fővárosi nevelőszülői hálózat - Gyermek- és lakásotthonok egységes szakmai programhálója - Profilizált szakmai programok: 

1. sz. Gyermekotthon - Lakásotthonok (Szegvár, Csanádpalota, Csanádpalota)



Gyermekotthon (Hódmezővásárhely)



Dr. Foltán József Lakásotthon (Szeged-Tápé)



Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lakásotthon (Kecskemét-Katonatelep)



Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lány speciális gyermekotthon (KecskemétKatonatelep)



Faragó Béla Gyermekotthon II.– Fiú speciális gyermekotthon (Kecskemét)



Faragó Béla Gyermekotthon II. – Lakásotthon (Kecskemét-Hetényegyháza)



Faragó Béla Gyermekotthon II.– Utógondozói otthon (Kecskemét-Hetényegyháza)



Bácsalmási Gyermekotthon (Bácsalmás)

33



Haynald Gyermekotthon – Lakásotthonok (Hajós)



Haynald Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hajós)



Napsugár Gyermekotthon – Különleges gyermekotthon (Kecskemét)

- Utógondozói csoport szakmai programja - Minőségbiztosítási csoport szakmai programja. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának kidolgozásakor fontos szempont volt a jogszabályi harmonizáció, így annak megfelelően minden szakellátási terület szakmai programja az alábbi egységeket tartalmazza: - a szolgáltató neve, címe (kiegészítve az egységek organigramjával, szervezeti felépítésével) - a szolgáltatás célja, feladata, alapelvei (szenzitív pedagogikoterápiás rendszer alapján) - a célcsoport sajtosságainak bemutatása (az ÁGOTA® országos kutatás reprezentatív adatainak felhasználásával) - a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja - a feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja - a szolgáltatást nyújtók feladatai (szakmaetika), folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása

(KÁSZPEM®

implementáció,

siker-értekezletek,

jó

gyakorlatok,

belső

továbbképzések formájában) - érdek- és jogvédelem (mind a gyermekek, fiatalok, mind a munkatársak tekintetébe

34

A szolgáltató neve, székhelye, telephelye

Fenntartó

Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök

Helyettes fenntartói képviselet:

Kothencz János Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató

Működtető:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6. Képviseli: Kothencz János igazgató

Felügyeletet ellátó:

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal

Lakásotthon elérhetősége:

6753 Szeged Budai Nagy Antal u. 51.

35

A szolgáltató neve, székhelye, telephelye

Szervezeti felépítés

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Igazgatója Módszerspecifikus, krízis és integrációs csoport Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei igazgató Gyermekotthoni hálózat vezetője

Gyermekotthon szakmai vezetője, gyám

Nevelő, lakásotthon vezetője

gyermekfelügyelő

gyermekvédelmi asszisztens

gyermekvédelmi ügyintéző

pszichológus

36

fejlesztő pedagógus

családgondozó

utógondozó

Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja

Bemutatkozunk

Lakásotthonunk Szeged közigazgatási területén, a városközponthoz közel, kertvárosi környezetben, Tápén található. Gyermekeink a körzetben található óvodába, általános iskolába és tömegközlekedéssel jól megközelíthető általános,- illetve középiskolába járnak. Utógondozott fiataljaink szegedi felsőoktatási, vagy felsőfokú képzést biztosító intézményben tanulnak. Otthonunk 12 férőhelyes otthont nyújtó ellátást –integráltan különleges szükségletű gyermekek számára is- és 4 fiatal felnőtt számára utógondozotti ellátást biztosít. A helyiségek kialakítása és berendezése maximálisan biztosítja a gyermekek komfortérzetét. Lehetőséget nyújtunk a közös tevékenykedésre, és az elvonulás, szeparáció szükség szerinti megvalósítására. A belső tér gyermekbarát, kiemelkedő színvonalú kialakítása mindezt lehetővé teszi. A kétemeletes épületben 2 ágyas szobákban helyezzük el gyermekeinket és fiatal felnőtteket. Számos közös helyiségben biztosítható a magas szintű, gyermekek és fiatalok szükségleteinek megfelelő ellátás. A lakásotthonban található kondi-terem, mely napi szinten kielégíti a gyermekek mozgásigényét, fizikai erőnlétét, állóképességét a koordinált mozgásfejlesztését. A kézműves foglalkozások számára külön terem áll rendelkezésre. A számítógépes helyiség a legmodernebb elvárásoknak is megfelel. A lakásotthonhoz tartozó kert külső programok színhelyéül szolgál, egyben módot ad a közös munkára, egymás munkájának megbecsülésére és a közösségi élet erősítésére. Pedagógiai hitvallásunk a bizalomra épülő közösségi élet kialakítása, melyek a kommunikációs és szociális kompetenciák fejlesztésére irányulnak. A nevelési attitűdök koordinálása, gyermekeink biztonság érzetét, stabil kapcsolati rendszer kiépítését, erkölcsi értékek közvetítését és társadalmi beilleszkedését támogatják. Az egyéni bánásmód prioritást élvez mindennapi munkánkban, maximálisan figyelembe véve a gyermek szükségleteit mentális egészségének megóvása érdekében.

37


A gyermek- és lakásotthonok célja, feladatai A gyermek- és lakásotthonok deklaratív szerepe a védelembe kerülő gyermek személyiségén, képességein, adottságain és a benne, valamint környezetében rejlő lehetőségeken, azok fejlesztésén, kiaknázásán alapuló oktató – nevelő - személyiségfejlesztő munka. Ezen gyermekek és fiatalok összetett, komplex problémájának elemzését és ez által megoldási minták nyújtását csak rendszerszemléletű megközelítésben lehet tárgyalni. A problémák komplexitását a következő alapvető tényezők egymással való kölcsönhatása és egymásra hatása adja: 

A család, egyrészt mint elsődleges szocializációs szintér, másrészt pedig mint az a mikrokörnyezet, ahonnan a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba került.



A gyermek veleszületett, illetve a szociális tanulás során szerzett képességei, adottságai, esetleges maladaptív és társadalmilag kívánatostól eltérő viselkedési mintái, amelyek megoldásra vagy éppen kiaknázásra (tehetséggondozás) várnak.



A gyermekvédelem intézményrendszere, egyrészt másodlagos (intézményes) szocializációs formákkal és lehetőségekkel, másrészt mint mediatív-közvetítő kapocs a gyermek és a további fejlődését legoptimálisabban biztosítani tudó környezet (vér szerinti vagy nevelő család, lakásotthon) között.



A szűkebb és tágabb értelemben vett társadalom a maga elvárásaival, előírásaival, amelynek egy érett és megfelelően szocializálódott személyiség képes eleget tenni.

A szakmai programban kiemelt szerepe van annak, hogy szerteágazó tevékenységrendszerről van szó, amelyben az összetevők gyakran egymástól elszigetelten fejtik ki a hatásukat. Az optimális lakásotthonban a gondozott gyermek az életkorának megfelelő szinten válhat képessé arra a megkapaszkodásra, amely szükséges a biztonságérzet kialakításához. Így nem fogja elveszíteni az identitását és nem kerül a kóros függőség állapotába, képes lesz a leválásra és az önálló élet megfelelő időben történő megkezdésére. Az ÁGOTA® országos reprezentatív kutatás1 adatai alapján a gyermekek több mint 75%-ának van olyan nevelője, akiben teljesen megbízik és közel kétharmaduknak (62,3%) olyan nevelője is van, akit anyaként vagy apaként is el tudna képzelni. A társadalmi változások felgyorsulásával a célszerű lakásotthoni ellátással kapcsolatos követelmények is átalakultak. Olyan struktúra létrehozása a cél, amely rugalmasan formálható az újabb szükségletek kielégítése érdekében. A távlati célkitűzés a folyamatos fejlesztés taktikája és stratégiája. 1

Kothencz J., 2009, Róluk…értük…I. Családból kiemelt gyermekek és fiatalok („állami gondoskodásban élők”) társadalmi sajátosságai (szociológiai jellemzői) napjainkban, ÁGOTA Alapítvány, Szeged, 137.o.

38


-

Taktika: a lakásotthon profiljából adódó elméleti alapokra helyezett szakmai program, a visszailleszkedés nyomon követéses vizsgálata, és a támogató szakmai tevékenység továbbfejlesztése.

-

Stratégia: megalkotni a várható bekerülési okok alapján a prognózist, ami a társadalmi folyamatok törvényszerűségeinek elemzésén alapul. A neveléstervezést a bekerülési okok alapján kell elkészíteni. A visszailleszkedés hatékonyságának fokozásával megelőzhető a gondozott gyermekek elszigetelődése.

A lakásotthon strukturális (szervezeti) alapelvei: az emberi méltóság tiszteletben tartása, a diszkrimináció tilalma, a szociális biztonsághoz való jog, prevenció és a komplex rehabilitáció biztosítása. A lakásotthon funkcionális (működési) alapelvei: elfogadás- empátia- következetesség- egyértelműségrugalmasság- csapatmunka. A gondozás során ki lehet alakítani a partneri együttműködést, a feladatok megosztását és a személyes felelősség tudatának fejlesztését. Egyrészt a gondozott gyermek ne passzív alanya legyen a gondoskodásnak, hanem aktív résztvevőjévé váljon, másrészt ne szűküljön be egyetlen megoldandó problémára, hanem egységesen terjedjen ki a fejlődés minden területére. Csökkenteni kell a kényszerjellegű kapcsolatokat, amely kedvező feltételeket biztosít a pozitív érzelmi viszonyulások megalapozásához. Cél, hogy a létrejött emocionális kapcsolat intenzitásában és mélységében megközelítse azt a szintet, amely a társadalmi normák és értékek interiorizációjának valódi alapjává válhat. A gyermekvédelmi gondoskodásnak - az ott lévő szakalkalmazottak által a lakásotthonba kerülés első pillanatától fogva át kell vennie a család szociálpszichológiai értelembe vett státusát, szerepeit és szocializációs feladatait. Alkalmazkodni kell a gondozott gyermekek szükségleteihez és a lakásotthon egyediségében végig kell járni a profilírozás során a hatékony gyermekvédelmi szervezetté válás útját. A változó társadalomban jelentkező új értékek, a teljesítmény-centrikusság, a sikeresség a lakásotthonnal kapcsolatban is megfogalmazódnak, ezért a szakmai tevékenység eredményességének megtartásán felül is kiemelten fontos odafigyelni az elhelyezett gyermekek személyes problémáinak kezelésére. Ezek közé tartozik többek között a bűnelkövetés, a kábítószer használatának megelőzése, és a disszociális viselkedés minimalizálása. Kiemelten fontos a pályaválasztási segítségnyújtás minden gyermeknek, de különösen a határozott továbbtanulási elképzeléssel nem rendelkező gyermekeknek. A gazdasági és a társadalmi folyamatok elemzésén alapuló pályaorientációs tevékenység lehetővé teszi a fiatalok esélyeinek növelését a munkaerőpiacon.

39


A szakmastruktúrát illetően a KÁSZPEM® rendszer a munkatársak ismeretei, tapasztalatai és motiváltsága vonatkozásában is fontos összetevője a lakásotthon szakmai megújulásnak. A család ideális képét célszerű megközelíteni, megerősíteni a feladatmegosztáson alapuló értékrendet, amely lehetővé teszi a szabad döntést a felkínált lehetőségek és eszközök közül. Kiemelten fontos a legneuralgikusabb pontok minimalizálása és az igényes tartalmú munkavégzés elsajátítása. Az uniformizált, érzelemmentes nevelés helyett mély emberi érzéseken alapuló kapcsolatokra kell törekedni. A tradicionális felügyeleti hozzáállást fel kell váltani a személyre szabott törődéssel, amivel biztosítani lehet a családjukból kiemelt gyermekeknek az életminőség javulását. Az idézett ÁGOTA-kutatás2 adatai alapján a gyermekek a gyermekotthoni élet egyes területeit az alábbiak szerint ítélték meg: Gyermekotthoni élet területe Tisztálkodási lehetőségek Tanulási feltételek Elszállásolási, lakhatási körülmények Társak többségével való kapcsolat Nevelők emberi hozzáállása Gondozók emberi hozzáállása Vezetők emberi hozzáállása Felügyelők emberi hozzáállása Szabadidő-eltöltési feltételek Étkezés színvonala Az intézményi légkör

Átlag (1-4 skála) 3.59 3.37 3.29 3.29 3.25 3.24 3.23 3.23 3.23 3.19 3.13

Mint az eredményekből is kiderül, a gyermekek átlagosnak, vagy annál jobbnak ítélik meg körülményeiket. A skálaértékek áttranszformálása („rossz”: 1 és 2 érték, „jó”: 3 és 4 érték) sem vezetett olyan eredményre, hogy bizonyos területekkel elégedetlenek lennének a gyermekek, de informatív az az eredmény, hogy míg a tisztálkodási körülményeket mindössze 3.6 %-uk, addig a gyermekotthoni légkört már 16.2%-uk ítélte rossznak. A gyermekotthonhoz való érzelmi kötődést az „összességében mennyire szeretsz itt élni?” kérdéssel vizsgálták a kutatók. Az ötfokú skálára adott válaszok százalékos megoszlását az alábbi táblázat mutatja3:

2 3

Kothencz J., 2009, 135.o. Kothencz J., 2009, 136.o.

40


1- Egyáltalán nem szeretek 2- Inkább nem, mint igen 3- Is-is 4- Inkább igen, mint nem 5- Nagyon szeretek ÁTLAG (1-5)

7.8% 9.4% 36.5% 20.8% 25.5% 3,47

Paradigmaváltás, új típusú szintézis a munkavégzésben az alapja a távlati szakmai tevékenységnek, amelyben a fejlődés minőségi összetevőire figyelünk. Cél a lakásotthon teljesítőképességének és a keresletnek az összehangolása, különös tekintettel a kibocsátás, az életbelépés feltételrendszerére. A fejlesztési koncepció hátterében a nemzetközi szakmai irányzatokkal harmonizáló KÁSZPEM® rendszer áll, amelynek lényege, hogy az ellátórendszert elsősorban a családi életre szocializáló közösséggé kell átstrukturálni, melynek létviszonyai olyan életkörülményeket biztosítanak, ami a társadalmi beilleszkedéshez szükséges személyiségfejlődést lehetővé teszi.

A gyermek- és lakásotthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás további módjai a következők: - személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a gyermek, mind családjuk számára - a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a legfontosabb információkat,

programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a gyermekjogi képviselő

elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét, - az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok, helyi önkormányzatok, civil szervezetek, támogatók meghívása esetkonferenciák, tájékoztatás, közös programok szervezése céljából.

41


Nevelési alapelvek Nevelési elvek alapját a szenzitív pedagogikoterápiás rendszer során alkalmazott irányelvek adják: -

a gyermeket megerősíteni abban, hogy képes a fejlődésre, ehhez hitet adni,

-

a gyermek egyéniségét pozitív irányban erősítjük meg: a jót erősítjük meg benne, a kevésbé jót jóra fordítjuk

-

teret kell adni a gyermeknek érzelmei, elvárásai kifejezésére: ehhez természetes eszköz lehet a zene, rajz, mozgás, humor

-

tiszteljük a gyermeket, méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartjuk és elvárjuk, hogy ő is tiszteljen bennünket és önmagát is,

-

esélyegyenlőséget biztosítjuk

-

biztonságos, stabil, következetes emocionális környezetet teremtünk, amely a folyamatos oltalomtámogatás melletti önálló cselekvés elősegítését jelenti

-

alternatívákat nyújtunk a gyermek számára a hit, a vallás, az etnikai identitás, a jövőbeni lehetőségek, az esélyek terén és segítségével

-

a gyermek szocializációját közösségben való neveléssel biztosítjuk, úgy, hogy lehetővé tesszük számára azt is, hogy magában –de nem magányosan- lehessen

-

személyes példamutatás elvével megismertetjük a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni és átadni mindazt a jót, amit másoktól kapott.

További nevelési alapelvek, amelyeket a gyermek-, és lakásotthon munkatársai mindennapos tevékenységük, hivatásuk során szem előtt tartanak: -

az otthonosság megteremtésének elve,

-

az egyéni különbözőség figyelembevételének elve,

-

a demokratizmus elve,

-

a nyitottság elve,

-

a kötelező és szabadon választott tevékenységek egységének elve,

-

az irányított önnevelés elve

-

a tanulás és a szabadidő egységének elve,

-

a tevékenység központúság elve,

-

fizikai-, az alkotó tevékenység elve,

-

a játék, a tanulás és a munka integrációjának elve.

-

elemi-, és erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve

42


Különleges szükségletű gyermekek a lakásotthonban Azon gyermekek, fiatalok, akik különleges szükséglettel bírnak, egyénre szabott gondozást, nevelést igényelnek a lakásotthoni közösségbe integráltan. Ezen gyermekekre fokozottan érvényes az egyéni különbözőség figyelembevételének az elve. Ahhoz, hogy mi, a gyermekvédelemben tevékenykedő munkatársak egy nyelvet beszéljünk, szükséges a az alapfogalmak tisztázása, a gyermekvédelmi értelemben vett különleges szükséglet és a pedagógiailag értelmezhető sajátos nevelési igény – közoktatási elnevezés- szétválasztása. A különleges ellátás (fogyatékosság, tartós betegség) szükségszerűségét a lakhely szerint illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság (TKVSZR), illetve szakorvos állapítja meg. A gyermekvédelmi értelemben különleges szükséglet formái: 1. Életkorából fakadó : 3 év alatti gyermek a gyermekvédelmi szakellátásban minden esetben – egészségügyi, pszichés állapottól függetlenül- különleges szükségletűnek minősül. 2. Fogyatékosság, mentális retardáció: súlyos fejlődésbeli el- vagy lemaradás, amely mind a megismerési-gondolkodási, mind a nyelvi-kommunikációs, a mozgásbeli és a társas készségek területét érinti. A mért intelligenciahányados (IQ) 70 alatt van és idegrendszeri károsodás is kimutatható. -

Enyhe mentális retardáció –jelenlegi terminológiában tanulásban akadályozott4- amikor az IQ 50-69 között,

-

közepes (középsúlyos) fogyatékos –értelmileg akadályozott- , amikor az IQ 35-49 között,

-

súlyos pedig amikor az IQ 34 alatt van.

A fogyatékosság oka lehet veleszületett –pl. kromoszóma rendellenesség-, vagy szervi, ebben az esetben a fejleszthetőség határa a megadott intelligenciaövezetbe valószínűsíthető. Szakorvosi igazolás esetén emelt összegű családi pótlék jár. Előfordulhat ún. pszeudo-debilitás, tulajdonképpen pedagógiai értelemben vett tanulásban akadályozottság, amikor a rendkívül alacsony készségszint környezeti ártalmak hatására alakul ki (súlyos elhanyagolás, ingerszegény környezet), ebben az esetben a környezet pozitív 4

„…a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak egyrészt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által enyhén értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, akik a tanköteles korú népesség 2,5-3%-át jelentik, másrészt az általános iskolában elégtelen vagy gyenge teljesítményt nyújtó tanulók, akik az előző csoporttal együtt a tanköteles korú gyermekek mintegy 10-15%-át alkotják.” In: Ari P., Szekeres Á., 2007, Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató, SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht., Budapest, 6. o.

43


megváltozása (ingergazdagság, figyelem, tudatosság a gyermekkel való foglalkozásban), és a gyógypedagógiai fejlesztés ellensúlyozhatja a korábbi hatásokat. Magatartási és beilleszkedési problémák esetén is előfordul, mint kísérő-tünet. Ezen esetekben nem minősül mentális retardációnak, hiszen az idegrendszeri károsodás nincs jelen, ugyanakkor pedagógiailag a gyermek tanulásban akadályozott, hagyományos pedagógiai módszerek alkalmazása esetén a tanulásban elmaradást, lemaradást mutat. A sajátos nevelési igény (SNI) pedagógiai elnevezés, fogalom. Ennek egy formája az értelmi fogyatékosság (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott). További formái: látás-, hallás-, beszéd-, mozgásfogyatékosság, pszichés fejlődés zavarai (részképesség-zavarok, táplálkozási zavarok, alvászavarok, hiperaktivitás), autizmus. Összességében jellemző, hogy nevelésükhöz, fejlesztésükhöz sajátos pedagógiai programra van szükség. A SNI-t a lakhely szerint illetékes (városi vagy megyei) Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (TKVSZR) állapítja meg és határozza meg a fejlesztés irányát, illetve rendszerességét. Gyermekvédelmi szempontból – kivételt képez a tanulásban és értelmileg akadályozottság- a gyermek nem minősül különleges szükségletűnek. 3. Tartós betegség: krónikus betegségekben szenvedő gyermek, amely betegség a szakorvos vizsgálata és javaslata alapján állapítható meg, (pl. asztma, ételérzékenység), a tartós beteg gyermek után emelt összegű családi pótlék jár. A gondozási hely feladata a különleges szükségletek kielégítése, a fejlesztés érdekében: -

A fogyatékos gyermek/fiatal számára a képességeinek leginkább megfelelő fejlesztési formát és helyet – a megfelelő oktatási intézményt- kell megtalálni a gyermek- vagy lakásotthon környezetében.

-

Az otthon pszichológusa, fejlesztő pedagógusa hivatott segíteni a gondozási helyet a gyermek/fiatal egyéni fejlesztésében, gondozásában, illetve a családba, vagy az új gondozási helyre történő beilleszkedésben.

-

Az otthonban zajló fejlesztés biztosításával törekedni kell a másodlagos pszichológiai, pszichiátriai problémák megakadályozására (pld: depresszió, extrém visszahúzódás, élni akarás megtagadása).

-

A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiaiorvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

-

Tartós betegség esetén fokozott figyelmet kell fordítani az egészségügyi-orvosi ellátás elérhetőségére, szükség esetén a helyi egészségügyi ellátórendszer bevonásával. 44


Ezen feladatok megvalósításához a következő feltételekre van szükség:  Tárgyi és infrastrukturális kondíciók: megfelelő elrendezésű és beosztású épület, helyiségek (fejlesztésre alkalmas helyiség, fejlesztő eszközök) amely leginkább lakásotthoni elhelyezés során valósulhat meg – lakásotthonunkban konditerem, fejlesztő szoba is kialakításra került, fejlesztő játékokat és fejlesztő feladatlapokat szerzünk be. Lakásotthon nagy kertjében lehetőség van a nagymozgásos tevékenységekre.  Személyi feltételek: a problémák rendszerszemléletű kezelésének lehetőségéhez szükséges a különböző képzettségű, sokféle szemléleti megközelítéssel bíró, és nem csak szakmailag, hanem személyiségében is kompetens szakembergárda. Lakásotthonunkban a – Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság véleménye alapján- különleges szükségletű gyermekek ellátása integráltan valósul meg, ezért a továbbiakban a Szakmai programban is integráltan építettük be a velük való foglalkozás, fejlesztés elemeit, azaz a feladatellátás szakmai tartalmát.

45

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

Bekerülés a lakásotthonba „149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról A gyermek gondozási helyének meghatározása 103. § (1) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt a gyermek gondozási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 82. § (9) bek.]. (2) Amennyiben a gyermekvédelmi szakszolgálat a 99. § (1) bekezdésében foglaltak miatt a nevelésbe vételt nem javasolja, véleményéről írásban tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal ismételten megvizsgálja az átmeneti nevelésbe vétel feltételeit, és amennyiben azok a) nem állnak fenn, a 99. § (2) bekezdése szerint jár el, b) fennállnak, beszerzi az (1) bekezdés szerinti elhelyezési javaslatot. (3) A gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, és a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vezetett nyilvántartásra figyelemmel javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére vonatkozóan. (4) Ha a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság a Minisztérium speciális gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, egyidejűleg felkéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot a szakvélemény elkészítésére. (5) Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a megyei gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot. (6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv elkészítésével egyidejűleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményére alapozva alakítja ki. 104. § (1) A gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, feltéve, hogy nem vett részt a gyermekvédelmi szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten.”

Az előgondozás folyamata A gyermekvédelem rendszerébe kerülő gyermekek bekerülési krízise a legtöbb esetben abból fakad, hogy kevés információval és irreális jövőképpel rendelkezik arról, hogy mi fog vele történni, milyen lehetőségei vannak, hogyan alakulhat a sorsa. Ezért a gyermek mindenkori tájékoztatásán túl fontos szakmai szempontként jelenik meg az előgondozás folyamatának szükségessége és prioritása. Az előgondozás során a gyermek megismerheti leendő otthonát, és azon személyeket, akik jövendő életében, sorsában referenciaszemélyként jelennek meg, lehetőséget biztosítva számára, hogy már a gyermek-vagy lakásotthonba kerülés előtt reális képet alkosson lehetőségeiről, pszichés-mentális szinten is felkészülten várja bekerülését. Az előgondozás sikeressége érdekében az alábbi folyamatot ajánlott követni: -

A gyermek sorsa, lehetőségei, jövője a bekerüléstől kezdve körvonalazódik, ennek nyitottságát és a gyermek választási lehetőségét, az ő igényeinek legteljesebb figyelembe vételét folyamatosan hangsúlyozni kell számára.

46


-

A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslatát– mely szakvéleményére alapozva készíti el az egyéni elhelyezési tervet a gyermekvédelmi szakszolgálat - követően előgondozási megbeszélést hív össze a volt gondozási hely (befogadó otthon, másik gyermek- vagy lakásotthon) vezetője, vagy a nevelőszülő, amelyen a gyermeken kívül részt vesznek jelen és jövendő életének referenciaszemélyei: volt gondozási hely munkatársa, vezetője, a volt nevelőszülő, a leendő gondozási hely(ek) szakmai vezetője és nevelője. Amennyiben lehetőség van arra, hogy több lakásotthonba is kerülhetne a gyermek, minden esélyt biztosítani kell számára, hogy választhasson – természetesen a megfelelő szakmai szempontok (gyermek személyisége, igényei, kapcsolattartása, a lakásotthon lehetőségei, az ott lévő gyermekközösség sajátosságai stb.) maximális figyelembevételével a lehető legoptimálisabb gondozási helyekre fókuszálva. Ekkor lehetősége nyílik a gyermeknek megismerkedni a számára fontossá váló személyekkel, kérdéseire értő figyelmet és megfelelő válaszokat kaphat. Hasznos lehet megkérni a gyermek számára új gondozási helyről érkezőket, hogy hozzanak fényképeket a gyermek- vagy lakásotthonról, amelyet a gyermek meg is kap.

-

Amennyiben a gyermek családból kerül be a lakás- vagy gyermekotthonba - az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalát követően - és otthon várja meg átmeneti nevelésbe kerülését, a Szakértői Bizottság javaslatát követően az alapellátás családgondozójával felvéve a kapcsolatot, a leendő gondozási hely, (helyek) szakmai vezetői (gyámok) ellátogatnak a családhoz. Megismerkednek a gyermekkel és a családtagokkal, bemutatják az adott gyermek- vagy lakásotthont, lakásotthonokat, és ha van lehetőség, a gyermek választhat közülük, döntésében a szülők is aktívan részt vehetnek.

-

Ezt követi a gyermek számára leendő gondozási helyre történő kilátogatás, számára fontos referenciaszemély, vagy a szülők kíséretében. Ott a lakásotthon vezetője, és leendő mentora várja, akik körbevezetik, kérdéseire válaszolnak.

-

Egyéni elhelyezési terv előkészítése az alábbi szempontok figyelembevételével, a Szakszolgálat munkatársaival szoros együttműködésben valósítható meg: a gyermek lakóhelyének,

oktatási

intézményének

megközelíthetősége;

testvéri,

családi

kapcsolatai; az elhelyezés oka és várható időtartama; a gyermek neme, életkora, személyiségjegyei és pszichés jellemzői, szükségletei, fejlesztési igénye; nemzetiségi, vallási, kulturális identitása; a leendő gyermek- vagy lakásotthon profilja, tevékenységi köre; valamint az ott élő gyermekközösség sajátosságai.

47


-

Az elhelyezési értekezleten így a gyermek már megfelelő tájékozottsággal, saját tapasztalatokkal vehet részt, és nem érzi azt, hogy a döntés a feje fölött történiktörtént, hanem Ő maga is aktív részeseként éli meg a folyamatot.

-

Az értekezlet után a volt gondozási helyre látogat a gyermek- vagy lakásotthon nevelője, a gyermek leendő mentora, a pszichológus és a családgondozó, ezáltal hidat képezve a gyermek számára is a két gondozási hely között, megkönnyítve számára az új gondozási helyre kerülés tényét.

-

Az adaptációs megbeszélésre a leendő gondozási helyen kerül sor, mintegy az előgondozási folyamat zárásaként, amire a gyermeket a volt gondozási hely vezetője, nevelője, mentora, pszichológus, családgondozója kíséri el. Amennyiben családból kerül be a gyermek, a számára fontos családtagok kísérik el őt. Nevelőcsaládból való bekerülés esetén a nevelőszülő a gyermek kísérője. A megbeszélés célja a gyermek beilleszkedésének minél zökkenő mentesebb biztosítása. Ennek érdekében a volt gondozási hely szakemberei –a gyermek jelenléte nélkül, de az Etika szabályainak megfelelően őt tájékoztatva--„bemutatják” a gyermeket az új gondozási helynek, hangsúlyt fektetve az átélt élményeire, fejlődésére, kapcsolataira, kapcsolattartására vonatkozó tapasztalataikat, ugyanakkor megbeszélik az általuk érzékelt problémákat. Ezek kezelési lehetőségeit, azokat a jó gyakorlatokat,, amelyek hatékonyak voltak a gyermek viselkedésének optimalizálásában. (mivel lehet motiválni, melyek a problémájának gyökerei, milyen ellátásra lenne-van szüksége a gyermeknek)

Különleges szükségletű gyermek előgondozási folyamatában –az előzőekben részletezetteken túlkiemelt jelentőségű magának a lakásotthon gyermekközösségének a felkészítése, amelynek formái a következők: - A gyermekek tájékoztatása leendő társuk problémájának sajátosságairól, mindezt edukatív céllal és jelleggel, kötetlen interaktív beszélgetés formájában, feltérképezve a gyermekek előzetes elvárásait, feltételezéseit az adott problémáról (tanulásban akadályozottság, valamely tartós betegség), tisztázva esetleges tévhiteiket és kerülve azt, hogy előre „címkézzék” bekerülő társukat. - Az előgondozási folyamat során több lehetőséget kell adnunk a személyes találkozásra a gyermekeknek leendő társukkal, hogy Őt magát is jobban megismerhessék, hogyan álljanak problémájához, melyek az erősségei, mi az, amire képes önállóan is és mi az, amiben a későbbiekben támogatására lehetnek.

48


- Amennyiben van olyan gyermek a lakásotthonban, aki mintegy gyermek-mentorként személyes támogatójává válhat leendő társának, ezt is felvetjük lehetőségként a gyermekek számára. - A gyermekek és a közösség érzékenységének növelése a „másság” iránt, tolerancia-fejlesztés akár kiscsoportos formában, vagy KÁSZPEM® gyakorlatokon keresztül (indirekt metodikával) A munkatársak felkészítését a gyermek fogadására a gyermekotthon pszichológusa, fejlesztő pedagógusa végzi, pszicho-edukáció (pszichológiai és pedagógiai kultúra iránti fogékonyság növelése és ismeretátadás) keretében. Tartós beteg gyermek érkezése esetén már az előgondozási folyamat során fel kell vennünk a kapcsolatot a gyermek szükségleteinek megfelelő egészségügyi ellátórendszer tagjaival, akiknek a gyermek gyámja jelzi a gyermek érkezését, tájékoztatja a gyermekről rendelkezésre álló információkról, a korábbi kórtörténetről, előzményekről és orvosi szakvéleményekről, javaslatokról és egyeztet a bekerülését követő vizsgálatokról, kezelésről. A gyermek fogadása A gyermek lakás- vagy gyermekotthonba való tényleges megérkezése szintén kiemelt jelentőségű, hiszen ez jelenti majd számára az imprinting –bevésődés- alapélményét, az első benyomást arról, hogy immár Ő maga is részese az adott közösségnek, otthonnak. Ennek érdekében legyenek jelen az ott élő gyermekek –lehetőség szerint minél többen- a gyermek gyámja, a nevelő, a gyermek mentora, illetve a munkatársak közül, akinek erre lehetősége van. Továbbá fontos szakmai ajánlás az, hogy a gyermeket a volt gondozási helyről egy számára fontos, referens

személy kísérje, biztosítva a leválás és

átgondozás

folyamatának

zökkenőmentességét. -

A „Vártunk rád”- élménnyel való fogadás azt jelenti, hogy a lakás- vagy gyermekotthon munkatársai, gyermekei közösen sütött sütivel, rágcsálnivalóval, teával várják az új társukat és kísérőjét.

-

A kötetlen és oldott hangulatú beszélgetést követően a gyermek leendő szobájában a mentorral együtt ketten átnézik a ruha- és iratjegyzéket, amennyiben rendelkezik a gyermek ezzel, a mentor segíti a gyermeket a kipakolásban, a szoba „belakásában” – felajánljuk számára a dekorálás lehetőségét, ehhez eszközt is biztosítunk,amiben tetszés szerint a többi gyermek is segít neki.

-

A kísérőtől való elbúcsúzást követően a gyermek a többi társával együtt egy rövid közös sétát tesz a gyermek- vagy lakásotthon környékén, ahol megmutatják neki a legfontosabb helyeket (bolt, iskola, posta, park, játszótér, stb) Ennek célja egyrészt, hogy a gyermek

49


az első pillanattól egy közösség tagjaként érezhesse magát, másrészt, hogy az esetleges irreális ideái a bezártságról, elszigetelődésről lehető leghamarabb megszünjenek. -

A megérkezés első napján sor kerül a többi gyermekkel közösen egy étkezésre, ahol lehetősége nyílik megismerni társait, akár KÁSZPEM® játék-elem segítségével, vagy egyszerűbb ismerkedős játékkal a nevelő, mentor, pszichológus, munkatársak részvételével.

Az adaptációs időszak Mivel a gyermek- és lakásotthonba kerülést determinálja egy szakértői csoport vizsgálatának eredménye és véleménye, a bekerülés első időszakában alapvetően két fő szakmai megfontoltságú szempontot szükséges szem előtt tartani. Egyrészt az új környezetbe kerülés következtében a gyermekben lejátszódó pszichés folyamatok megértése. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésről, kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetből, hisz egy számára fontos személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Ezért nagyon fontos a gondozó és szakszemélyzet felkészítése, hogy az ebből fakadó reakciókat megfelelően értelmezni és kezelni tudja, valamint hatékony, támogató segítséget nyújtson a gyermeknek. Másrészt nem csupán a gyermeknek kell megismerkednie az új környezet nyújtotta lehetőségekkel, hanem az őt körülvevő személyeknek is szükséges megismernie az ő képességeit, adottságait, hogy ezáltal tervezhetővé váljon a hatékony, mind intellektuális, mind érzelmi szinten megfelelő fejlesztési lehetőséget biztosító individualizált program kialakítása. Az adaptációs időszak folyamatát facilitálja a gyermek- vagy lakásotthon Életrendjének sajátos, a gyermek igényeihez igazodó, kevésbé formális megismerése és elfogadása. Ennek több formája, illetve ezek kombinációja lehetséges: -

A bekerülést követő néhány nap elteltével egy közös étkezést követően megkérjük a bekerült gyermeket arra, hogy mondja el, szerinte milyen alapvető szabályok, életrend működik az otthonban. Az elképzeléseire adott reflexió alapján a gyermek számára körvonalazódnak az együttélési normák, az írott és íratlan szabályrendszer, melyek interiorizációja ezáltal a gyermek számára természetessé válik.

-

A többi gyermek közösen, saját értelmezésében mondja el a bekerülő gyermek számára a legfontosabb életrendi normákat, aki erre reflektálhat. A munkatársak (nevelő, mentor) részvételével, irányított beszélgetés keretében tisztázzák az esetleges félreértéseket, és ezáltal válik a gyermek számára elfogadhatóvá, ismertté a szabályrendszer.

50


Az adaptációs időszak másik fontos szakmai feladata, a mentor-rendszer működtetése révén válik igazán a gyermek részesévé annak a folyamatnak, ami a beilleszkedést, az ön- és társelfogadást serkentheti, optimalizálhatja. A mentorrá válás folyamata:  Amint a gyermek, mint lehetséges bekerülő szóba kerül (kooperálva a volt gondozási hellyel és a Szakszolgálat szakmai egységeivel) a nevelő kijelöli a mentort,  Mentor lehet gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens beosztásban dolgozó munkatárs  Egy kollégának maximálisan 3 mentorált gyermeke lehet és adott esetben egy munkamegbeszélésen, vagy akár önként is jelentkezhet valaki mentornak, ha nincs meg a 3 mentoráltja  A mentor kiemelt szerepet játszik az előgondozás, a fogadás és az adaptáció folyamatában  A kapcsolatokat (családi, lakásotthonon belüli és kívüli intézmények) koordinálja a gyerek igényeinek figyelembevételével  Különleges szükségletű gyermek mentorát egyéni felkészítés keretében és folyamatos szakmai konzultációval segíti az otthon fejlesztő pedagógusa és pszichológusa . A mentor szerepe a gyermek lakás- vagy gyermekotthonban való tartózkodása alatt:  mélyebb kötődési lehetőséget, alapvető kötődési mintát biztosít a gyermek számára  referenciaszemélyként jelenik meg a gyermek életében  személyes törődés révén a meglévő és új traumák feldolgozását elősegíti  nyílt, őszinte kommunikációval bizalmi beszélgetéseket folytat  fontosabb életeseményeknél szerepet vállal, támaszt nyújt, támogat  a gyermek képességeit felfedezi, felderíti, azok kiaknázására motiválja  a lakás- vagy gyermekotthon elhagyásakor a gyermek sorsát lehetőség és igény szerint utánköveti A mentor feladatai, tevékenysége:  A mentor és a gyermek közötti kapcsolat mélyítése szempontjából fontosak a közös programok, mint az orvoshoz való elkísérés, közös vásárlás, hivatalos ügyek intézése, szülői értekezleteken való részvétel  A mentor és mentoráltjai (2-3 gyermek) együtt saját, egyénileg szervezett élményprogramokon

vehetnek

részt,

51

illetve

gyermek-

és

lakásotthoni

közös


élményprogramon a mentor különös figyelmet fordít saját mentoráltjaira, velük együtt éli át a számukra fontos élményeket  Tanulásban vagy értelmileg akadályozott gyermek esetén a mentor fokozott figyelemmel kíséri fejlesztését, fejlődését („kis lépések-nagy örömök” elve alapján), kapcsolatot tart azon külső intézményekkel, amelyek biztosítják az előírt fejlesztést – integrációs pedagógiai programmal rendelkező általános és szakiskola, valamint értelmileg akadályozottak esetében speciális általános (Nyíri u. Speciális Általános Iskola) és szakiskola (KEMU)  Tartós beteg gyermek esetén pedig fokozottan figyelemmel kíséri egészségügyi állapotát, szoros kooperációban az egészségügyi ellátórendszer tagjaival, akikkel rendszeresen konzultál. A gyermek számára a szükség szerinti kezeléseket –pl. állandó gyógyszerezésa gyermek aktív részvételét –életkori szintjének figyelembevételével- szorgalmazva biztosítja, mindennapi életébe beépítve azt. Annak eredményeképpen, hogy a gyermek megtapasztalja és megtanulja az önálló kontroll gyakorolását betegségének kezelése fölött, csökken a kiszolgáltatottság-érzete, elfogadóbbá válik önmagával szemben, énképébe integrálja problémáját, ezáltal csökken a betegségtudata is.  A mentor és a gyermek közösen vezeti a Varázsutam füzetet, amelyben –mintegy élettörténeti könyvként- a gyermek élményei, lakás- vagy gyermekotthoni életének fontosabb pozitív történései, az átélt és megoldott krízishelyzetek, valamint fényképek, a gyermek számára fontos dokumentumok (levelek, meghívók stb.) kapnak helyet. A naplót a gyermek bármikor olvashatja és Ő maga is írhat bele, de alapvetően ezt a dokumentációt a mentor vezeti. A mentor havonta lejegyezi a naplóban, hogy mely területeken lát fejlődést a gyermek képességeiben, készségeiben, helyzetkezelésében, kommunikációjában, kapcsolataiban. Az adaptációs időszakban a mentor mellett a gyermek- vagy lakásotthon pszichológusa családgondozója,

fejlesztő pedagógusa is kiemelt figyelmet szentel a gyermek

beilleszkedésének elősegítésében, továbbá: -

felveszi a kapcsolatot a gyermek lakhelyén illetékes alapellátással (családgondozó), a gyermek iskolájával (fejlesztő pedagógus), a szakértői bizottságokkal (pszichológus)

-

beszerzi a gyermekkel kapcsolatos korábbi iratokat, szakvéleményeket

-

szükség szerint megvizsgálja a gyermeket, kapcsolatrendszerét

-

meghatározza a fejlesztés-támogatás területeit.

52


Tapasztalataik, valamint a korábbi iratok és saját megfigyeléseik, vizsgálataik eredménye alapján a pszichológus vezetésével, a mentor, a nevelő, a fejlesztő pedagógus, családgondozó, esetleg a többi kolléga bevonásával elkészítik a gyermek Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési tervét. (1. sz. melléklet) A terv tartalmazza: -

anamnesztikus adatokat (egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai)

-

szakértői bizottságok (gyermekvédelmi, illetve tanulási képességet vizsgáló) korábbi és bekerülést követő vizsgálati eredményeit

-

az adaptációs időszak alatti vizsgálatok, megfigyelések tapasztalatait (pszichológus, családgondozó, fejlesztő pedagógus, mentor)

-

az ezen eredmények alapján közösen elkészített SWOT analízist ( a gyermekben és környezetében rejlő erősségek, fejlesztendő területek, kockázatok és lehetőségek)

-

valamint a SWOT analízis alapján történő fejlesztés, gondozás célját, módját, várható eredményét, felelősét.

A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv félévente (szükség esetén bármikor), különleges szükségletű (tanulásban, vagy értelmileg akadályozott) gyermek esetében 3 havonta felülvizsgálatra kerül, a pszichológus által szervezett munkatársi esetmegbeszélés keretében, ahol értékelik a tervben foglalt eddigi fejlesztések eredményét, módosítják a fejlesztési célokat, módokat. A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv nem helyettesíti a jogszabályban meghatározott egyéni gondozási-nevelési tervet és annak elkészítését, hanem kiegészítheti azt. A gyermek kapcsolatrendszere- A kapcsolattartás A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, az abban rejlő lehetőségek felmérése már az előgondozás folyamatában megjelenik és az otthonban eltöltött időszak teljes tartama alatt folyamatos

kapcsolattartással

biztosítani

szükséges

azt,

elősegítve

a

lehetséges

hazagondozást. Ennek érdekében a családgondozó a gyermek bekerülését követően azon túl, hogy az alapellátás szakembereivel és a volt gondozási hellyel felveszi a kapcsolatot és ezzel facilitálja a hazagondozás folyamatát, illetve szükség esetén családterapeuta bevonásával a kapcsolattartás nehézségeit igyekszik megoldani, családlátogatás formájában felkeresi a családot, anamnézist vesz fel, és ennek megfelelően a nevelővel és a gyermekkel egyeztetve a gyám felé jelzi a kapcsolattartásra vonatkozó javaslat módosítását-amennyiben szükségesnek ítélik, illetve team-ülés keretében megbeszélik annak fenntarthatóságát. Az

53


időszakos kapcsolattartásra vonatkozóan is javaslattételi lehetősége van, a gyermekkel, nevelővel és a mentorral való egyeztetést követően. Különleges szükségletű gyermek esetében a családlátogatásra az otthon pszichológusa, vagy fejlesztő pedagógusa is elmegy, annak érdekében, hogy feltérképezzék, előfordult-e hasonló probléma, betegség a családban. Erre külön hangsúlyt kell fektetni abban az esetben, amikor nem áll rendelkezésre részletes családi anamnézis. A családdal való folyamatos kapcsolattartás lehetőségei a lakásotthon részéről: - családgondozó rendszeres családlátogatása –ennek tapasztalatait feljegyzésben rögzíti - kapcsolattartások tapasztalatainak feljegyzése –mind a családgondozó, mind a mentor a gyermekkel megbeszélve megteszi ezt - a családtagok, gyermek számára referens személyek meghívása ünnepségekre, fontos eseményekre (születésnap, ballagás) - közös programok szervezése, amelyekben a gyermekek családját is bevonja az otthon (közös sütés-főzés, családi napok) A vér szerinti családon, családtagokon túl a gyermek számára fontos személyekkel való folyamatos kapcsolattartás biztosítása, a lehetőség megteremtése is alapvető fontosságú. A gyermek távolabbi rokonai, korábbi kapcsolatai (volt nevelőszülő és családja), külső kortárskapcsolatai (barát, barátnő, iskolatársak) mintegy lehetőségként vannak jelen a gyermek életében,

a szocializációs folyamatot, a társadalmi beilleszkedést facilitáló

tényezőként és kapcsolati alapként. Ebből fakadóan ennek támogatása a lakásotthon részéről kiemelt jelentőségű és megvalósulhat akár különböző közös programok (eseményeken való részvétel, születésnapi buli barátokkal, tini-disco szervezése), akár –előzetes telefonos egyeztetést követő- személyes kapcsolattartás formájában. Természetesen a kapcsolattartás során, a gyámhivatal határozatában foglaltakat meg kell tartani. A kapcsolattartás során a lakásotthon részéről alapvető jelentőségű az intimitás biztosítása oly módon, hogy a gyermek számára a nevelő, gondozó folyamatosan közvetítse a biztonság érzetét.

54


A bekerülés és az adaptáció folyamata Volt gondozási hely

Leendő gondozási hely

Gyermek Lehetőségek, jövőkép realizálása Előgondozási megbeszélés

Megszervezése, támogató részvétel (vezető, nevelő)

Kérdések, reflexiók, döntés-előkészítés

Bemutatkozás–fényképek, közösség (gyám, nevelő, mentor)

Kilátogatás, ismerkedés, döntés Előgondozás Elhelyezési értekezlet (Szakszolgálattal együttműködve) Adaptációs megbeszélés (vezető, nevelő, pszichológus, családgondozó)

Fogadás

Adaptáció

Leválás-átgondozás-átszokás

Ellátogatás a volt gondozási helyre (mentor, nevelő, pszichológus, családgondozó)

Elkísérés az új otthonba „Vártunk Rád”- élménye A gyermek fogadásának előkészítése Közös teázás, mentorral közös program, gyermekekkel közös étkezés-ismerkedés (gyám, nevelő, mentor, gyermekek, munkatársak)

Mentor-rendszer

Életrend megismerése, elfogadása

55

Gondozási-nevelési terv, gondozási-fejlesztési terv

A gyermek kapcsolatrendszere

Gondozás és nevelés elemei- A lakásotthonban eltöltött idő strukturálása A gyermek- és lakásotthon szakmai tevékenységének esszenciáját az ott eltöltött idő strukturálása jelenti mind a gyermekek, mind a kollégák számára. A tevékenységek megszervezésekor, megvalósításakor egyaránt figyelni kell a gyermekekre, mint egyénekre, individuumokra a maguk sajátos igényeivel, szükségleteivel, valamint az otthonra, mint együtt élő és együtt működő gyermekek közösségére. A szakmai program ezen eleme több operatív célt is szolgál, amelyeket a hatékony időstrukturálás kidolgozásakor, mind az egységes tevékenységekre, mind a gyermek- vagy lakásotthon szakmaiságának profilírozáskor, szem előtt szükséges tartani: 

A gyermekek optimális személyiségfejlődésének, mentális-erkölcsi biztonságának támogatása, az egyéni gondozási-nevelési tervben és a mentálhigiénés gondozási-fejlesztési tervben foglaltak megvalósítása.



A gyermekek egyéni szükségletek és igények kielégítése, valamint az igényeikre vonatkozó önreflektív képesség fejlesztése.



A gyermekközösség együttműködésének fejlesztése, kooperatív magatartásmód kialakítása.



A gyermekközösség, mint pozitív identifikációs és szociális identitástudat alapjává, azaz referenciacsoporttá válásának és akként való működésének segítése.



A gyermek- vagy lakásotthon megtartó, otthontartó szerepének biztosítása, a gyermek otthonképének és a hozzá való emocionális ragaszkodásnak, a kötődésnek, valamint a gyermek érzelmiegzisztenciális biztonságérzetének optimalizálása.

Összességében a fenti célkitűzések azon folyamatot támogatják, amely révén a hatékony szocializáció megvalósul, azaz a gyermekek a társadalomba nem csupán beilleszkedni képes, hanem sikeres fiatal felnőttekké váljanak. Az esetkezelő személetmóddal nyújtott lelki segítségnyújtás, mely egyéni tanácsadás formájában is megvalósul az alábbi célkitűzések teljesítése révén válik hatékonnyá: -

A gyermekkel az elhelyezési okok megértetése, a családi problémák feldolgozása,

-

A stresszkezelő képesség és coping-mechanizmusok kialakítása, optimalizálása,

-

A személyes döntéshozatal, személyes célok és jövő tervezésében érzett kompetencia fejlesztése,

-

A pozitív referenciakapcsolatok formálása a családdal, kortárscsoporttal, a gyermek érdekeinek és igényének megfelelően,

-

A gyermek speciális problémáival való individualizált foglalkozás,

-

A másik nemmel való adekvát kapcsolat és magatartás kialakítása,

-

Tanácsadás biztosítása a szülőknek és más családtagoknak, szükség esetén családterapeuta bevonásával. 56


A szocializáció sikerességének egyik záloga azon személyes kompetenciák, amelyek lehetővé teszik, biztosítják a sikeres alkalmazkodást, beilleszkedést a fiatal szűkebb környezetébe és a társadalomba. A gyermekvédelembe

kerülő

gyermekek

veszteségélménye,

bekerülést

megelőző

gyakori

kudarcélményeik, bizalomvesztése, én-kép deficitje mind olyan személyiségtényezők, melyek gyógyításra várnak. Ehhez a terápiás szemléletmódhoz nyújt módszerspecifikus alapot a KÁSZPEM® rendszere. Magyarországon nem volt egységes pedagógiai rendszer a családból kiemelt gyermekek nevelésére. Kothencz János Módszeralapító célja az volt, hogy megalkosson egy olyan egységes, a mindennapi életben és a különleges helyzetekben is jól alkalmazható módszert, mellyel a családból kiemelt gyermekek és fiatalok nevelése eredményesebbé, társadalmi beilleszkedésük pedig sikeresebbé válik. A KÁSZPEM® egy olyan csoportmódszer és pedagógiai rendszer, melyet Kothencz János hívott életre és az ÁGOTA® Alapítvány tesz közzé, azzal a céllal, hogy a segítségre szoruló gyermeket és fiatalt a segítő, - saját érzékenységét alapul véve -, nevelő hozzáállással vezethesse a gyógyulás útján. A módszer alapvetően pedagógiai természetű, de terápiás jelleggel is bír.5 A KÁSZPEM® nemcsak egy speciális (különbözőségét más módszerektől a specifikumai jelentik elsősorban) metodika, hanem speciálisan a családból kiemelt gyermekek és fiatalok segíthetőségére hivatott technikák célirányos ötvözése és tematikus konstrukciója, azaz rendszere. Tehát segítői (főként pedagógiai) rendszer is egyben. A KÁSZPEM® kritikus és önmagára rendkívül igényes a tekintetben (éveken át csiszolt és tesztelt), hogy elemeit tematikusan úgy illeszti bele a csoportmódszer műfajába, hogy az a kliens (vagyis a gyermek) fejlődését a lehető legoptimálisabban legyen képes szolgálni. Többek közt ez az oka annak, amiért a KÁSZPEM® rendszer a gyermek és fiatal organikus fejlődését képes jóval hatékonyabb szintre emelni a gyermekotthonokban élők körében, mint ahogy teszi azt kevésbé hatékonyan sok más nevelési vagy terapeutikus módszer.6 A KÁSZPEM® módszer specifikumainak lakásotthonban működő gyakorlati alkalmazásával érhetjük el azokat az operatív célokat, melyeket fent megemlítettünk. A KÁSZPEM® Módszer specifikumai: 1.A 7 alappillér: A Módszer 7 alappillérre épül. A pillérek olyan területeket érintenek, melyek a családból kiemelt gyermekek életében hangsúlyosan jelentkező fejlesztési szükségleteket támogatják. A KÁSZPEM® Módszer Alappillérei 

Bizalomkép



Interperszonális (személyközi, társas) kapcsolatok



Normák és vezérfonalak

5

Kothencz János- Kothenczné Osváth Viola- Balog Mária - Pál Melinda - Balogh Zsolt- -: Róluk…értük…II. Családból kiemelt gyermekek és fiatalok („állami gondoskodásban élők”) pedagógiai, pszichológiai, pszichoszociális és szociális munkaköri megközelíthetősége napjainkban- A KÁSZPEM® (Kothencz- féle ÁGOTA® Szenzitív Pedagogikoterápiás) Módszer ÁGOTA® (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért) országos, közhasznú Alapítvány 2009 Szeged,

6

Kothencz János- Kothenczné Osváth Viola- Balog Mária - Pál Melinda - Balogh Zsolt- -: Róluk…értük…II. Családból kiemelt gyermekek és fiatalok („állami gondoskodásban élők”) pedagógiai, pszichológiai, pszichoszociális és szociális munkaköri megközelíthetősége napjainkban- A KÁSZPEM® (Kothencz- féle ÁGOTA® Szenzitív Pedagogikoterápiás) Módszer ÁGOTA® (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért) országos, közhasznú Alapítvány 2009 Szeged,

57




Trauma-feldolgozás



Kiszolgáltatottság-érzet kezelése (jelen állapotban)



Önrendelkezés



Teljesítményhez való viszony/jövőkép

2. Indirektivitás és óvatos érlelés, amely azt jelenti, hogy a gyermeket finoman, az ő tempójában haladva fejlesztjük, mindig képességeihez és lehetőségeihez igazítva a nevelés és személyiségfejlesztés ütemét. 3. Korosztály-specifikusság: A Módszer a különböző korosztályok nevelésére különböző megoldásokat kínál. 4. Célcsoport-specifikusság: a módszer jelen formájában kizárólag a családjukból a gyermekvédelmi intézményrendszer által kiemelt, nem vérszerinti családban vagy hozzátartozónál nevelt gyermekeket vagy fiatal felnőtteket segíti. 5. Autentikus segítők: A Módszer alkalmazásában képzett autentikus segítők (olyan család nélkül nevelkedett fiatal felnőttek, akik személyes példájukkal támogatják a nevelés folyamatát) vesznek részt. Az ő szerepük a gyermekek számára történő minta és motiváció adása. 6. Kothencz-féle Intuitív Modell: A Módszer tudatosan épít az alkalmazó személy természetes, ösztönszerű megérzéseire, intuíciójára. 7. Szenzitivitás: A nevelt gyermek iránti érzékenységet, viselkedésének, helyzetének érzékeny észlelését is segítségül hívja a módszer. 8. Csoportmódszer-jelleg: A Módszer a csoportteljesítmény többletére épít. 9. Organikus együtt-épülési modell: A KÁSZPEM® organikus módon, egyéni ritmusban fejleszt, és a fejlődés több iránya figyelhető meg együttesen általa. 10. Team munka és közösségi szemléletmód: A Módszert teamben kell alkalmazni, mely egyben a közösségi együttműködésre is hiteles mintát jelent a gyermekek és fiatalok számára. A 2. sz. mellékletben a KÁSZPEM® módszer lakásotthoni életrendszerbe integrált tematikájának példája található. A sikeres szocializáció alapja a személyes kompetenciák meglétén túl a megfelelő iskolai végzettség, illetve képesítés megszerzése. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a gyermekek a beilleszkedés időszakát követően képességeiknek megfelelő közoktatási intézményben tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt. Ennek érdekében a következő tevékenységek, feladatok elvégzésére kerül sor a gyermek- vagy lakásotthon munkatársai, valamint a megvalósítást segítő további szolgáltatókkal ( iskolák, képzési intézmények) való együttműködés révén:

58




A gyermekek és fiatal felnőttek képességeinek és érdeklődésének felmérése



A lehetséges oktatási intézmények és képzések kiválasztása, kapcsolatfelvétel, a gyermek igényeihez, képességeihez igazodik az iskolaválasztás



Tanulásban akadályozott gyermek esetén a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye, javaslata és intézménykijelölése alapján a gyermek számára legoptimálisabb oktatási intézmény, értelmileg akadályozott gyermek esetében gyógypedagógiai intézmény, tartós beteg gyermeknek pedig azon oktatási intézmény, ahol számára a szükséges napközbeni ellátást (pl. speciális diéta) biztosítani tudják.



Beiratkozással kapcsolatos feladatok elvégzése



A gyermek elkísérése az oktatási intézménybe, iskolába, kollégiumba (lehetőleg a mentor, a nevelő, vagy a fejlesztő pedagógus kíséri a gyermeket)



Az iskolalátogatás sikerességének nyomon követése, folyamatos kapcsolattartás révén

A folyamat, vagyis az intézményválasztás sikerességének és az iskolalátogatás rendszerességének folyamatos nyomon követése több szinten valósulhat meg:  A nevelők folyamatos kapcsolattartása az iskolával lehetővé teszi az iskolalátogatás rendszerességének közvetlen ellenőrzését, az osztályfőnököktől, illetve a szakmai képzésben résztvevők esetében pedig a tanfolyam vezetőitől kapott visszajelzések a folyamat diagnosztikus értékelését biztosítják.  A fejlesztő pedagógus tantárgyanként korrepetálja a serdülőket, igény szerint, így érzékelhető és figyelemmel kísérhető a hatékonyság (a gyermek képességeinek megfelel-e az iskola, illetve a képzés) – az otthoni tanulás, felkészülés ideje gyermek- vagy lakásotthon Életrendjében szabályozott, előre rögzített időpontokban történik  Különleges szükségletű –kiemelten a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek esetébena fejlesztő pedagógus rendszeresen konzultál az oktatási intézmény fejlesztést biztosító szakemberével, amely alapján a mentorral közösen tervezik a gyermek lakásotthoni tanulását, illetve mindennapi tevékenységét. Szükség és lehetőség szerint esetmegbeszélést –amelyen az oktatási intézmény szakemberei is részt vesznek- hív össze, hogy a gyermek fejlődését nyomon kövessék, illetve ennek érdekében együttműködhessenek.  Az otthonban dolgozó pszichológus rendszeres pályaorientációs, illetve tanulási motivációt facilitáló foglalkozásokat tart, amelyeken felméri és dokumentálja a pszichés hatásokat, esetleges problémákat, változtatási igényeket a gyermekek részéről

59


A tanulásban nyújtott, a gyermekek és fiatal felnőttek képességeinek megfelelő, vagy azt túlszárnyaló teljesítmény önmagában is lehet jutalmazó értékű, kellő belső motivációs bázis alapján, továbbá a megfelelő iskolaválasztás és az ott elért sikerélmények átvihetők a gyermek számára további tevékenységekre, mintegy asszociációs tanulási folyamat részeként. Ezt segítik elő az iskolán belüli, tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, foglalkozások), amelyek a gyermek tehetségének kibontakoztatását, lehetőségeinek növelését tűzik ki célul és amelyeken való részvétel támogatása a lakásotthon fontos feladata. Ezen folyamatot az alábbi ábrában foglaltuk össze.

Sikeres szocializáció A gyermekek, fiatal felnőttek számára biztosított legyen a megfelelő iskolai végzettség, vagy szakma megszerzése, valamint a továbbtanulás lehetősége

A gyermekek képességeiknek megfelelő közoktatási intézményben tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt.

a megfelelő oktatási és képzési lehetőségek, intézmények megkeresése, fogadókészségének felmérése

Képesség és érdeklődés vizsgálata

Intézményválasztás kapcsolatfelvétel

a gyermek további szükségleteinek megfelelő oktatással kapcsolatos intézmény, szervezet (kollégium, gyakorlati helyek)

Beiratkozás

A gyermek elkísérése

Folyamatellenőrzés szintjei:  Nevelők és oktatási, képzési intézmény folyamatos kapcsolata  Pszichológus  Fejlesztő pedagógus  Iskolaválasztás sikerességének felülvizsgálata

60


Az iskolai kötelezettségek teljesítésén túl a gyermek- vagy lakásotthon mindennapi tevékenységeiben, a ház körüli teendőkben való aktív részvétellel, abban érdekeltté és motiválttá téve a gyermeket, és a közösséget, szintén szerves részét képezi annak a folyamatnak, melynek révén az otthonból kikerülve a fiatalok maguk is képesek lesznek önálló életvitelre és életvezetésre. „15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 84. § (4) Az ellátást nyújtó c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja ca) a háztartási teendők végzésébe cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe cc) a pénzkezelésbe. A csoportgazdálkodás 125/A. § (1) A lakásotthonban, illetve ha a gyermekotthon gazdálkodási rendje lehetővé teszi, a gyermekotthoni csoportban önálló csoportgazdálkodás folyik a működtető által a lakásotthon, illetve a csoport számára rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból. (2) A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére.”

Ennek érdekében szakmai ajánlásként a házimunkába való bevonás módjai a következők lehetnek: 

A munkatársak a gyermekekkel együtt heti rendszerességgel megbeszélik, összegyűjtik azon tevékenységeket, amelyekbe a gyermekeket bevonnák, részben mindennapi szinten – takarítás, mosás, vasalás, udvari tevékenységek; részben alkalmanként – ünnepekre való készülődés-sütésfőzés, otthoni dekoráció évszakonként stb.



A megbeszélt, elvállalt tevékenységeket a gyermekek a munkatárssal, mentorral közösen végzik, aki segítséget nyújt és ezáltal folyamatos visszajelzést biztosít a gyermek számára.



Közös együttléten (étkezések, otthongyűlés) értékelik az elvégzett tevékenységeket, esetleg módosítanak a tevékenységek felosztásán ( a módosítás kiemelten fontos új gyermek érkezésekor)

A tanulásban akadályozott gyermekek bevonása a mindennapi, ház körüli tevékenységekbe, munkába egyrészt növeli kompetencia-érzésüket, hatékonyságukat, másrészt elősegíti a képességeinek megfelelő önellátás megtapasztalását és elsajátítását. A gyermek- vagy lakásotthon szakmai programjának fontos elemét képviselik azon rekreációs szolgáltatások, szabadidős tevékenységek, amelyek a gyermekek valamely, a szocializációs folyamatban fontos szerepet betöltő általános és speciális készségének, képességének fejlesztését (tehetséggondozás), illetve a prevenciót –szükséges esetben elterelést- tűzik ki célul. Ezen tevékenységeket a lakásotthonban a gyermekekkel közösen készítjük el a havi tervet, illetve félévente kitűzünk egy nagyobb célt, amit igyekszünk megvalósítani. Ezek egy része közös, csoportos formában, interaktív beszélgetések, kötetlen játékos foglalkozások keretében –adott esetben külsős beszélgetőpartnerek (helyi védőnő, rendőrség, szakemberek) 61


bevonásával, ami támogathatja a gyermek- vagy lakásotthon a város vagy község közösségébe való beilleszkedését, integrálódását is. Ilyen jellegű tematizált beszélgetések, játékos foglalkozások: 

Egészségügyi ismeretek



Kortárskapcsolatok, barátság, párkapcsolat



Nemi identitás fejlesztése



Deviáns viselkedési formák veszélyei és következményei



Kábítószerek használatának következményei



Az áldozattá válás megelőzése

A tehetséggondozás célja egyrészt a gyermek meglevő képességeinek kibontakoztatása, másrészt a szabadidő hasznos, strukturált, saját választáson alapuló eltöltése. Ilyen tevékenység biztosítása révén felkelthető a gyermek belső motiváltsága (amely átvihető a tanulásra, illetve más tevékenységi formára is), átélheti kompetenciáját a sikerélmény és a pozitív visszajelzések révén, énképe pozitívabbá válik, önbizalma növekszik, megtanulja idejét strukturálni, és olyan viselkedésformákat sajátíthat el, amelyek segítik esetleges feszültségeinek, problémáinak a társadalom által is elfogadott tevékenységi formákba való szublimálását. A tehetséggondozás tematikáját a gyermekek érdeklődése és az otthon tárgyi valamint személyi feltételek határozzák meg, most néhány példával szeretnénk érzékeltetni koncepciónkat: 

Irodalmi-, színjátszó körben való részvétel biztosítása



Képzőművészeti tehetséggondozás



Hagyományőrző, kézműves tehetségek segítése



Zenei tehetséggondozás lehetőségeinek megteremtése



Informatikai és egyéb reál irányultságú gyerekek tehetséggondozása



Egyéni és csoportos sporttevékenységekben tehetséges gyermekek támogatása

A gyermek és lakásotthonban élő gyermekek –és kollégák- számára is fontos az egyéni, történelmi és tradicionális (egyházi) ünnepek közös átélése, megtartása. A gyermek születésnapja, a húsvét, a karácsony, farsang megünneplésére az otthon Életrendje alapján kerül sor. Biztosítani kell továbbá a más kulturális-szubkulturális közegből érkező gyermek hagyományainak, ünnepeinek az adott szokás szerinti megtartását, amely alapját képezi az etnikai hovatartozás érzése, az etnikai identitás kialakulásának. A romaügyi referens ezen alkalmakkor autentikus tanácsaival, részvételével segíti az otthon dolgozóit esemény szervezésében, lebonyolításában.

62


Kulturális- és élményprogramok szervezése eseti jelleggel, de kiemelt jelentőségű nyáron, iskolaszüneti időben, a helyi sajátosságok és a fenntartó által biztosított lehetőségek alapján, amelyek célja a gyermek kulturális érzékenységének növelésén túl a pozitív élményekhez juttatás, valamint a közösségépítés, illetve a gyermek- és lakásotthonok közötti kapcsolat erősítése. Ilyen programok lehetnek: 

Múzeum, könyvtár, színház, bábszínház, mozi



Strandolási lehetőség biztosítása



Élményparki látogatások, állatkert, vadaspark



Másik gyermekotthonnal közösen tartott események: nyárbúcsúztató buli, gyermeknap



Nyári egynapos és többnapos kirándulások közösen szervezett úticélokkal



ÁGOTA napokon való részvétel, ÁGOTA-tábor



Lakásotthonok közötti sportnapok, olimpiák, művészeti bemutatók, ki mit tud - jellegű programok, sütő-főző versenyek stb. szervezése, lebonyolítása, azokon való aktív részvétel.

Sport- és játéktevékenységek szervezése a gyermekek életkorának, fejlettségének, és érdeklődésének megfelelően. A sport a rekreáción túl a feszültség levezetés, indulatkiélés egyik lehetősége. Továbbá különleges szükségletű gyermekek számára indirekt fejlesztési módként is megjelenik. Esetükben a választott sporttevékenység meg kell feleljen képességeiknek, hiszen célunk a sikerélményhez juttatás és ezen sikerélmény átvitele más, akár tanulási képességekre. A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között, egymástól sokat tanulnak, gyakran utánozzák egymást. A tanulásban akadályozott gyermek számára előnyös lehet, ha a nála gyorsabban, könnyebben fejlődő gyermekek között lehet, mert viselkedése, beszéde változhat. A közös tanulás és a közös játék fejlesztő hatású lehet. Az ügyesebbek és jobb képességűek egy életre megtanulhatják, hogy az emberek közötti különbségek nem akadályozzák a kapcsolatot és az együttműködést. A gyengébben teljesítő gyermekek pedig átélhetik azt a biztonságérzetet, amit társaik segítsége jelent, és ez nem ritkán jobb teljesítményekre is ösztönzi őket. Így minden gyermekben kialakulhat a reális önértékelés és egymás teljesítményeinek pontosabb megítélése. A közös játék szervezésekor előnyben részesítjük a nagymozgásos játékokat, sorversenyeket, illetve a közös alkotótevékenységeket. A különleges szükségletű (tanulásban és értelmileg akadályozott) gyermekek számára biztosított habilitációs és rehabilitációs tevékenységek részletes leírásának irányelveit a 2/2005. (III. 1.) OMrendelet (hatályos 2005. június 15-től) szabályozza. A rendeletből kiemeljük a habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljait és feladatait, valamint a habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezőket. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai, feladatai: 63


– Az értelmi fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása – Meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében – Különféle funkciók egyensúlyának kialakítása – Szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása – Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: – A fogyatékosság típusa, súlyossága – A fogyatékosság kialakulásának ideje – A sajátos nevelési igényű gyermek (életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglevő ismeretei) – A társadalmi integráció kívánalmai, lehetséges egyéni életút, továbbtanulás-pályaválasztás, életvitel7. Ennek megvalósítása lakásotthonunkban: 

Együttműködés a fejlesztő intézményekkel



Mindennapi tevékenységek során a meglévő képességekre építve - amit képes megtenni, azt segítjük – pl. kenyér megkenése



Kreatív tevékenységekbe való bevonás, pl. dekoráció, kézműves tevékenységek



Praktikus tudás és ismeretek gyakorlása, elsajátítása



Kertrendezés, udvari tevékenységekbe való bevonás.

A lakásotthon mindennapi élete, tevékenységei napi életgyakorlatként foglalhatók össze. Ennek egyik fontos eleme a Házirend és ezen belül az Életrend megalkotása. Az Életrend, amely a gyermekek számára a kiszámítható, napi tevékenységek kereteit tartalmazza, közös team-munka eredményeként születik meg, amelyben a gyermekek maguk is aktívan részt vesznek, nem csupán tudomásul veszik azt. Az Életrend megalkotásakor, illetve módosításakor –gyermekcsoport változásakor, iskolaidőszakban, illetve nyári szünetben, új tevékenységek, lehetőségek bevezetésekor- a munkatársak összeállítják az Életrend vázát: a napi tevékenységek sorrendjét, időigényét, az értékelési rendszert. Ezt követően a gyermekek közösen megbeszélik, véleményezik, kiegészítik azt, majd egy otthongyűlés keretében konszenzusos döntési folyamat révén kialakítják az Életrend végleges formáját, amelyet a gyermekek aláírnak. Mint azt korábban kifejtettük, új gyermek érkezésekor is az Életrend elfogadásának módja a szabályok és keretek belsővé tételét, interiorizációját célozza. A Házirend ezen túlmenően tartalmazza a jogszabályban meghatározott jogokat és kötelezettségeket, a gyermekek és munkatársak közötti

7

In: Ari P., Szekeres Á., 2007, Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató, SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest

64


együttműködés kereteit és elvárt módját, így valódi szerződésként a munkatársak és a gyermekönkormányzat képviselőjének egyetértésével határozattal lép életbe. „15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 112. § (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen a) a napirendből adódó feladatokra, b) a gyermek, fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek egymással, valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó magatartására, c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére, d) a panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. § (1) bek.], e) az érdekképviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására vonatkozó előírásokat. (2) A házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének figyelembevételével és az intézményben működő érdekképviseleti fórum egyetértésével hagyja jóvá. (3) A házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.”

A mindennapokba szervesen beépülnek a közös étkezések, amelyek a praktikus készségek (előkészítés, főzés, háztartási tevékenységek) fejlesztésén túl erősíti a gyermekekben az összetartozás és a hovatartozás élményét is. Az étkezésekre, szükség szerinti diétára vonatkozó jogszabályi előírásokat a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, valamint a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által előírtak tartalmazzák. A napi életgyakorlat része az egészséges szemléletmód kialakítása révén a személyes higiénén túl az időszakos, illetve szükség szerinti orvosi-egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, mint fogászat, szemészet, nőgyógyászat, illetve a védőnői szolgálattal való kooperatív kapcsolat működtetése mind a preventív tájékoztatás, mind a szükséges egészségügyi, vagy korrektív szolgáltatások (pl. gyógytorna) igénybevételének céljából. A gyermekek önszerveződésének elősegítését és érdek- és jogérvényesítését a gyermek- és lakásotthonok mindennapi életgyakorlatába építjük be. Ennek egyik formája a Gyermekönkormányzat működtetése, ami a gyermek- és lakásotthonban élő növendékek mellett utógondozottakat is magában foglalja. A tagokat a gyermekek maguk közül választják ki és javaslataik, ötleteik, érdekeik képviseletének ellátásán túl programok szervezését, és az önszerveződés sikerességének megélését is segíti a működése. A gyermek- és lakásotthonokban lévő Panasz-ládába a gyermekek névtelenül írhatják le kéréseiket, észrevételeiket, ötleteiket. A gyermekek jogaiknak érvényesítése érdekében a gyermekjogi képviselőhöz is fordulhatnak, akinek az elérhetősége mindenki számára hozzáférhető kell legyen.

65


A lakásotthon értékelési rendszere A fordított zsetonrendszer –szakmai ajánlás

A gyermek- és lakásotthonban szakmai ajánlásként megfogalmazható értékelési mód célja, hogy a gyermekek szenzitívebbé váljanak magára az értékelésre, miközben a feltétel nélküli elfogadás és a teljesítménytől függetlenül szerethetőség érzését erősítjük bennük. Tiltás helyett motiválás, büntetés helyett bizalom- ezek az alapvető fogalmai a pedagógiai szempontból egységes értékelési és viselkedés-szabályozó rendszernek, amely a fordított zsetonrendszer metodikáján alapul. Bizalom: A módszer lényege, hogy minden gyermeknek minden nap bizalmat szavaznak a felnőttek, amelyet „tárgyiasítva” egy-egy korong, vagy zseton jelent, amit minden reggel megkapnak növendékeink. Ezt a zsetont a nap folyamán csak elveszíteni lehet- tenni tehát alapvetően semmit nem kell érte- méghozzá a - munkatársakkal és gyermekekkel közösen kialakított - szabályok megszegése esetén. Motiváció: A zsetonok megtartása és gyűjtögetése már önmagában motiváló lehet, de megtartott zsetonokat –számuktól függően- kisebb, nagyobb ajándékokra be lehet váltani. Normakövetés: A szabályok esszenciális elemei a programnak, hiszen ezek ismerete és betartása teszi lehetővé a zsetonok megtartását. A közösen kialakított szabályok interiorizálttá, belsővé válnak, elősegítik a szocializációs folyamat optimalizálását. Egységesség: A betartandó szabályok listája, a zsetonok elvételének szabályai egységesek, ez lehetővé teszi, hogy minden munkatárs azonos módon alkalmazhassa a rendszert. A fordított zsetonrendszer bevezetésének lépései: 1. A rendszer ismertetése a munkatársakkal, team-megbeszélés keretén belül, kérdések tisztázása, a rendszer alapvető kereteinek és a bevezetés menetének meghatározása. 2. Otthongyűlés –a gyermekekkel és munkatársakkal tartott közös megbeszélés- keretében -

a rendszer lényegének ismertetése a gyermekekkel, annak tudatosítása, hogy a cél a bizalom érzetének megtapasztalása és elfogadása, valamint a motiválás, a viselkedési alternatívák nyújtása

-

a szabályok alkotása konszenzusos döntési folyamat eredményeképpen A szabályok kialakításának szempontjai: korosztálynak és az adott gyermek- vagy lakásotthon sajátosságainak megfelelőek; közösen kerülnek kialakításra; kellőképpen általánosak; az

66


alapvető szocializációs és közösségi normákra vonatkoznak; a tiltást kerülni kell, azaz viselkedési alternatívaként fogalmazódjanak meg a szabályok. -

a zseton-megtartás lehetőségeinek megbeszélése (elvétel előtti figyelmeztetések száma)

-

a zseton-beváltás lehetőségeinek megbeszélése : közösen meghatározni egy zsetonmennyiséget, ami beváltható ; minden gyermeknek lehet egyéni jutalmazása, azaz kit mi motiválna, mire váltaná be a zsetonjait –továbbá érdemes megkérni a gyermekeket egy közös lista készítésére, a beváltható jutalmakra vonatkozóan ; lehetőség van arra, hogy kevesebb zsetonért kisebb jutalmakat, többért nagyobb jutalmakat (amennyiben nem váltja be és többet összegyűjt – ezzel neveljük a késleltetésre, takarékosságra stb. valami számára értékesebb ajándékot is) kaphat ; a beváltható „ajándék” nem feltétlenül kell tárgyi eszköz, játék legyen, hanem lehet akár kétszemélyes program (mozi, pizzázás stb…)

3. Szabálytábla készítése közösen, a gyermekekkel: -

szabályok rajzos-képes formában is megjelenhetnek rajta,

-

és minden gyermek számára érthetőnek és egyértelműnek kell lennie.

4. A zseton-megtartás -

Minden gyermeknek van személyes táblája, ahová a zsetont kiteheti-felteheti. Ezen túlmenően a munkatársak is vezetnek „nyilvántartást” a zsetonokról, azok megtartásáról, számáról

-

Zseton minden reggel mindenkinek jár – bizalom érzetének erősítése a gyermekben.

-

Zsetont csak elveszíteni lehet, amennyiben a gyermek 3-szori figyelmezetés ellenére sem fejez be egy szabályszegő viselkedést. Fontos, hogy a zseton elvesztéséről műszakváltáskor beszámoljanak egymásnak a kollégák, ennek okáról, körülményéről, a gyermekre gyakorolt hatásáról, ezzel is erősítve a munkatársak közötti egységességet az értékelés rendszerében és metodikájában.

-

A megtartott zsetonokat be lehet váltani az előzőekben ismertetett otthongyűlésen megbeszéltek alapján.

67


Az engedély nélküli eltávozás megelőzése és kezelése A gyermek előgondozása, a lakásotthonba kerülésekor történő fogadása, az adaptációs időszak tevékenységei, a mentorrendszer, a nevelés és gondozás elemei mind azon alapvető célt szolgálják, hogy a gyermekben kialakítsák és erősítsék a hovatartozás, az otthonosság, az érzelmi és egzisztenciális biztonság érzetét, amely önmagában is preventív jelleggel hat az engedély nélküli eltávozások, a szökések előfordulásának csökkentésében. Ugyanakkor szükséges további jelentős szempontok figyelembevétele a megelőzés érdekében. A gyermek külső kapcsolatainak megismerése, feltérképezése elsősorban a családgondozó alapellátással való együttműködésének keretein belül történik meg, de a gyermekkel foglalkozó minden munkatárs számára ismertté kell, hogy váljon, ehhez pedig a kollégák közötti kooperáció és hatékony információáramlás megteremtése szükséges. A gyermekben az elfogadás emócióját növeli és a szeparáció érzését csökkenti az, hogy nem csupán ismerjük, hanem lehetőség szerint támogatjuk ezen kapcsolatait, ezáltal partnerré téve a gyermek számára fontos, referens személyeket a gyógyulása, élethelyzetének elfogadása és a további optimális személyiségfejlődése érdekében. Mivel a legtöbb esetben az engedély nélküli eltávozás ezen külső kapcsolatok valamelyikéhez történik, a gyermek- és lakásotthoni

munkatársak

a

gyermek

kapcsolataira

irányuló,

támogató-partneri

attitűdjével

megelőzhetővé válik a szökés. A gyermek számára egyértelmű, pozitív identitásra lehetőséget nyújtó értékrend közvetítésével - a szakmai program fentebb említett tevékenységeivel, azok valóban a gyermek felé fordulás attitűdjével történő megvalósításával, esetkezelő szemlélettel - elkerülhető a negatív referenciacsoporthoz való kötődés kialakulása, vagy segíthető a már korábban meglévő, a gyermek érdekeivel ellentétes kapcsolatok gyengítése, az azokkal szembeni védelem. Ez akkor válik igazán hatékonnyá, ha a gyermek számára a közvetített pozitív értékrend belülről, interiorizáltan írja felül, vagy akadályozza meg negatív hatású kortárs- vagy egyéb kapcsolatok kialakulását, preventíven hatva az engedély nélküli eltávozásokra. További fontos szempontként említjük meg a megelőzés során a gyermek felé irányuló fokozott figyelmet azon esetekben, amikor váratlan élethelyzet elé kerül, családi- kortárs- vagy párkapcsolatban hirtelen változás történik, vagy traumatikus élmény éri. Ekkor a mentor és a pszichológus által nyújtott krízisintervenció, az azonnali lelki segítségnyújtás facilitálja az események, élmények feldolgozását, növeli a gyermek pszichés biztonságérzetét, elősegíti a traumákkal szembeni megküzdési mechanizmusok alkalmazásának képességét és támogatja kooperatív készségét, csökkentve ezáltal az engedély nélküli eltávozás lehetőségét. 68


Amennyiben a gondozott – értve itt az egyéb okból ellátásra befogadott gyermek is - engedély nélkül eltávozik a gondozási helyéről, vagy oda a számára előírt időpontban nem tér vissza, meg kell kísérelni felkutatni a tartózkodási helyét. Engedély nélküli eltávozás esetén a körözés elrendelése előtt a családgondozó és az alapellátás szakembereivel együttműködve, a gyermek kapcsolatrendszerének ismerete alapján mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megkeressük a gyermeket. Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtónak meg kell keresnie a rendőrséget az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. (Az engedély nélküli eltávozás során követendő eljárást, többek között a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szabályozza.) A szökésből visszatérő gyermek –akár önmagától jön vissza, akár hatósági intézkedés hatására –telve van a bűntudat, a szorongás és a szégyen érzetével. Pszichés állapotának adekvát, odafordulást, megértést, következetességet közvetítő kezelése, gyógyítása erősítheti a gyermek- és lakásotthon megtartó, otthont nyújtó, otthonként funkcionáló szerepét. Megérkezésének első pillanatától kezdve éreznie kell, hogy visszavárták, hazaérkezett, és ezt elsősorban a beosztásban lévő munkatársnak szükséges felé közvetítenie. A „visszavártunk” élményével való fogadás csökkenti a gyermek szorongását, oldja az esetleges kommunikációs gátakat és motiváltabbá tehető a helyzet megfelelő kezelésére. A megérkezést követően a munkatárs és a gyermek közötti négyszemközti beszélgetés célja a gyermek bűntudatának és szégyenérzetének csökkentése, azáltal, hogy verbális és nonverbális szinten kongruensen kommunikáljuk felé a személyének-személyiségének szóló elfogadást. Amint a gyermek megnyugodott, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a gyermek méltóságát megőrizve a gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnése okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait.

A beszélgetés

megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A gyermekközösségnek is lehetőséget adunk arra, akár a következő közös étkezés alkalmával, hogy közvetítsék a visszaérkező társuk felé azt, hogy örülnek, újra köztük van, és a gyermek tőlük is megtapasztalja a visszavártunk élményét. A visszaérkező gyermek számára referens személyt, a mentort a lehető leghamarabb értesíteni kell, hogy amint lehetséges, bekapcsolódjon a gyermek érzéseinekélményeinek vele együtt történő feldolgozásába. A mentor a beszélgetések alapján a történtekről feljegyzést készít, amelyet a gyermek anyagához csatol. A gyermek- vagy lakásotthon munkatársai közösen vesznek részt abban a folyamatban, amelynek során a gyermeket visszaillesztik, reintegrálják az otthon mindennapi életébe és tevékenységébe, fokozott figyelmet fordítva igényeire, egyéni szükségleteire és az esetleges traumatikus élmények feldolgozási folyamatának fázisaira. 69


70


A fiatal felnőttekkel való foglalkozás szakmai szempontjai a lakásotthonban

Az utógondozást, utógondozói ellátást a fiatal felnőtt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI törvény módosítása alapján kérheti. Egyes jogszabályi helyek, melyek alapján – az ellátási szerződésre tekintettel - az „ellátandó célcsoport”, az ellátás igénybevételének módja meghatározható. Utógondozás Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. (Gyvt. 92.§ (1)-(2) bekezdés) A fiatal felnőtt kérelmére, a gyámhivatal által elrendelt határozatban foglaltak szerint a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató fiatal felnőttek utógondozását biztosítja. Utógondozói ellátás A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére –, illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy b) a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. (Gyvt. 93.§ (1) bekezdés) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja huszonegyedik életévének betöltéséig, míg a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt, továbbá a szociális bentlakásos intézménybe felvételét váró, a huszonnegyedik életévének betöltéséig kérheti. Az utógondozás tartama A Gyer. 121. § (2) bekezdése alapján „Az utógondozás a gyámhivatali határozatban megállapított időpontig, de legfeljebb a fiatal felnőtt 24. életévének, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató és ezen a jogcímen utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt esetén 71


legfeljebb 25. életévének betöltéséig tart. Amennyiben a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az ellátás időtartamára elrendeli az utógondozást.” Az utógondozói ellátás a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón belül megvalósulhat: -

a nevelőszülőnél

-

a lakásotthonban

-

a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által bérelt, és működtetett külső férőhelyen

-

a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által működtetett ún. külső férőhelyen.

A Személyes Utógondozói Fórum Az utógondozás folyamatának funkcionális hátterét a Személyes Utógondozói Fórum és annak működése-működtetése biztosítja, amely lehetővé teszi az utógondozott fiatal számára a személyes esetkezelést, biztosítja az utógondozói ellátás során a folyamatos támogatást. Az utógondozott önkéntesen veheti igénybe a „Fórum” segítségét. A Fórum tevékenységében – tekintettel a személyes adatokra - a Szolgáltató munkavállalóin kívüli más személy az utógondozott hozzájárulásával vehet részt. A Személyes Utógondozói Fórum tagjai – az utógondozottal a preventív utógondozás folyamatának köszönhetően már személyes kapcsolatban állnak : -

maga az utógondozott

-

a fiatal felnőtt utógondozója

-

az utógondozói csoport vezetője

-

a módszerspecifikus csoport munkatársa

-

utógondozottak Gyermekönkormányzati képviselője

Az Utógondozói Fórum feladatai, részvétele az utógondozás folyamatában: 1. A Fórum közösen előkészíti a leendő utógondozottal történő megállapodást, melynek aláírására az utógondozottá avatáskor kerül sor. A megállapodás tartalmazza: -

az utógondozott kötelezettségeit,

-

a számára folyósított ellátmányokat,

-

az együttműködés alapjait és feltételeit,

-

az otthonteremtési támogatással, a vagyonával és a megtakarításokkal kapcsolatos döntések menetét,

-

az utógondozói ellátás megszüntetésének okait és módját.

2. Részt vesz a fiatal felnőtt számára fontos életeseményeken (bizonyítvány szerzése, munkába állás megünneplése stb.) az utógondozott igényei szerint. 72


3. A Fórum lehetőséget biztosít arra, hogy többek között az utógondozás gyámhivatal általi megszüntetése előtt - a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt, a nevelőszülőjével vagy más utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít, a házirendet többször súlyosan megsérti, az érdekképviseleti fórum összehívása, a megállapodás felbontása előtt konfliktuskezelési, mediatív, resztoratív jellegű technikával, módszerspecifikus eszközzel, a kialakult helyzetben megoldási alternatívát kínálva –határidőhöz kötött vállalásokat tévemegakadályozza a fiatal felnőtt utógondozói ellátásból való kikerülését. 4. Otthonteremtési támogatás felhasználása esetében, szükség szerint összehívható. 5. Támogatja az utógondozói ellátásba való visszakerülést, segít a feltételek megteremtésében és megvalósításában. 6. A Fórum tagjai közösen készítik elő az utógondozói ellátásból való kikerülést, az önálló életkezdést és biztosítja az utógondozottat az utánkövetésről és a személyes kapcsolat további fenntartásának formájáról. A Vészcsengő-program Az utógondozói csoport egyik legfontosabb feladata, hogy egy olyan szolgálatcentrikus ellátást tudjon biztosítani, melynek eredményeként a fiatal felnőtt képes legyen az önálló életkezdésre, és önmaga létfenntartását biztosítani tudja. Ennek alap feltétele, hogy a rendszerből kikerülő gyermek megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezzen, a munkaerőpiacon versenyképes szakmával rendelkezzen, és a lakhatása is hosszú távon biztosított legyen. Ezért a vészcsengő program három alappilléren nyugszik. 1. Oktatás 2. Munka 3. Lakhatás E három stratégiai terület felöleli az utógondozás és utógondozói ellátás legfontosabb és egyben legnehezebb feladatait is. Az önállóság hiánya sokszor az utógondozás illetve az utógondozói ellátás ideje alatt jelentkezik erőteljesen, és sok esetben megoldatlan problémaként görgeti maga előtt a fiatal felnőtt és utógondozója is. A fiatal felnőtt szocializációja, mely sok esetben mély problémákkal terhelt ( kötődés, interperszonális kapcsolatok, érzelmi élet, kudarctűrés) megnehezítik a beilleszkedést az iskolába, munkahelyre, lakókörnyezetbe. A fiatal felnőttek általában aluliskolázottak, soknak csak az általános iskolai végzettségük van meg. Az ÁGOTA® kutatásból tudjuk, hogy a gyerekek (15-18 év közöttiek) 50,5 % csak általános iskolai végzettsége van. Milyen tervezhető jövőképe lehet egy olyan 73


fiatalnak, aki úgy kerül ki a rendszerből, hogy nincs egy olyan végzettsége amivel a munkaerőpiacon meg tud jelenni. A munkába állítás nehézségei hátráltatják a fiatal felnőttek önálló életvitelének kialakítását, mivel jelentős számú utógondozott és utógondozotti ellátott nem rendelkezik megfelelő állandó munkahellyel, s így jövedelemmel sem. Ennek oka általában a nem megfelelő iskolázottság, a lakhelyükön és közelében lévő üres munkahelyek korlátozott száma és a védőmunkahelyek hiánya illetve információ hiány. A lakáshoz jutás is nagy nehézségekbe utközik. Sokszor olyan településeken vásárolnak lakást, amit a későbbiekben elhagynak vagy eladnak, mivel munkahely nélkül nem tudják azt fenntartani, városi ingatlant vásárolni nem tudnak a megtakarításból és az otthonteremtési támogatásból. A Vészcsengő-program lényege, hogy olyan új lehetőségeket kutasson fel -és a későbbiekben működtessen-, melyek gyors segítséget jelentenek a faitalnak és nem utolsósorban az őt gondozónak. Az utógondozói csoport listát készít azokról a fiatalokról akiknek egy éven belül le fog telni az utógondozói ellátása. Egy esetmegbeszélés keretén belül az utógondozói csoport értékeli -a három alappilléreken keresztül- a fiatal felnőtt várható esélyeit. Az utógondozói csoport véleménye alapján kerülhet a fiatal a Vészcsengő-programba, melynek konkrét feladatait az alábbiakban ismertetjük: 

Első lépcsőben a fiatalok oktatását kell körbejárni, az inaktív fiatalokat lehetőség szerint bevonni egy olyan oktatási, tanfolyami rendszerbe, ahol akár egy éven belül is szakmát is szerezhet. Ennek feltétel, hogy naprakészek legyünk ( utógondozói csoport) ezekről a lehetőségekről. Feladat: Szoros kapcsolat kiépítése a fontosabb képző intézetekkel, a képzési kínálatuk naprakész ismerete. Az így kialakított adatbázis segít nekünk abban, hogy akár egy év alatt szakmához segíthessük a kikerülő fiatalt.



A munka ,- mint az életminőséget nagyban meghatározó tényező- illetve annak lehetősége alapfeltételnek kell lennie a kikerülő fiataljainknak. A mai gazdasági, társadalmi helyzetben meghatározó a munkanélküliség magas száma, ezalól a mi fiataljaink sem kivételek, de a meglévő rendszer adta lehetőségeket ki kell maximálisan használni. A meglévő keretek mellett új, innovatív elemeket is tartalmaznia kell. Feladat: A megye munkaügyi központjaival és más munkaügyi szervekkel ( munkaközvetítők) jó kapcsolat kiépítése. A munkaügyi szervek infrastruktúrájának - bennünket érintő- ismerete, kapcsolatrendszerének (vállalkozók) kiaknázása illetve ennek lehetősége olyan új utakat tudna megnyitni előttünk, melyek komoly segítséget jelentenének a fiataljainknak.



Lakhatás illetve annak reális lehetősége nagyban befolyásolja a fiatal életminőségét, jövője tervezhetőségét. Fontos tehát,hogy olyan új lehetőségeket kutassunk fel melyek valódi 74


alternatívái, megoldási útjai lehetnek a fentiekben már ismertetett lakhatási problémának. Feladat: Kapcsolatfelvétel a helyi szociális irodákkal, a szociális bérlakás program és a rendszeren belüli lehetőségek megismerése. Az IKV-s lakáshoz jutás lehetőségeinek ismerete. Fontos megemlíteni, hogy az utógondozótól is egy új szemléletet igényel a vészcsengő program megvalósítása, ugyanis az eddigi módszer többnyire a beszélgetésekre, látogatásokra és a különböző ügyintézésekre korlátozódott, amelyek egyfajta pszichés támogatást jelentett a fiataloknak. Szükséges tehát az együttműködés kialakítása az utógondozók munkáját segítő intézményekkel ( munkaügyi központ, IKV, iskola) és személyekkel.

75


A gyermek elbocsátása –kikerülés a lakásotthonból A szakmai program szerves részét képezi azon folyamatrendszer bemutatása, melynek során a gyermek kikerül az adott gyermek- vagy lakásotthonból. A folyamat során minden esetben a gyermek alapvető érdekeit szem előtt tartva egy fokozatos tervezésre és megvalósításra van szükség. Ennek formái az alábbiak lehetnek: -

Hazagondozás

-

Gondozási hely megváltoztatása

-

Nagykorúság elérése után a kikerülés lehetőségei: 

Preventív utógondozás programja



Lakásotthoni utógondozott



Utógondozói otthonba kerülés



Hazagondozás



Intézményi elhelyezés



Önálló életvitel megkezdése

Hazagondozás Az 1997. évi XXXI. Törvény célja, hogy lehetőségek szerint minden gyermeket saját családjához visszagondozzunk. Ennek érdekében a hazagondozás előkészítéséért és lebonyolításáért felelős személyek között szoros kooperatív kapcsolat kialakítására és fenntartására van szükség: -

Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő családgondozója

-

Gyermekotthon családgondozója

-

Gyermekotthon vezetője, gyám

-

Lakásotthon vezetője

-

Gyermek mentora

-

Gyermekotthon pszichológusa

-

Módszerspecifikus csoport munkatársai

A hazagondozás előkészítő fázisában fontos kritérium a gyermek és családja közötti rendszeres kapcsolattartás biztosítása és folyamatos figyelemmel kisérése, szükség szerint esetkonferencia szervezése.

A fent megjelölt személyek segítik a gyermeket és hozzátartozóit abban, hogy

kapcsolatuk minél probléma mentesebb legyen. családterápiát is tud biztosítani.

76

Szükség szerint a Módszerspecifikus csoport


A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával szorosan együttműködve lehet előkészíteni a gyermek hazagondozását. Az ő feladata, hogy a családot segítse abba, hogy megfelelő körülmények közzé tudjon visszailleszkedni a gyermek a saját családjába. A hazagondozás megindulhat abban az esetben, ha a szülő és a gyermek együttesen kérvényezi az illetékes Gyámhivatal felé. A hazagondozás folyamata az alábbiakban foglalható össze: -

A Gyermekjóléti Szolgálat és a gyermek ill. lakásotthon családgondozója valamint a Módszerspecifikus csoport munkatársa, a gyermek gyámja felméri az otthoni körülményeket, felderíti a hazakerülést veszélyeztető kockázati (pszichés, anyagi, környezeti) tényezőket .

-

A körülmények megismerése és

közös konzultáció után a családgondozó elkészíti a

gyámhivatal számára a környezettanulmányt. -

A gyermek a gyámhivatal határozata alapján kerülhet haza.

-

A hazakerülés teljes folyamatában fontos szempont a gyermek fokozatos adaptációjának segítése és folyamatos figyelemmel kisérése. A családba való visszakerülés egyik fontos feltétele a régi környezettől való fokozatos leválás. Ennek biztosítása a gyermek ill. lakásotthon vezetőjének, a mentor és a módszerspecifikus munkatárs feladata.

A gyermek kikerülésekor lehetőséget kell biztosítani az utánkövetésre, a családdal és az alapellátás szakembereivel való együttműködés keretében. Gondozási hely változtatása „83. § (1) A gyámhivatal a nevelésbevétel évenkénti – a három éven aluli gyermek esetében félévenkénti – felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatásáról, melyhez szükség szerint kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. (2) Az évenkénti felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő-e az addig nyújtott ellátási forma, valamint az egyéni elhelyezési terv. (3) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapozta később lényegesen megváltoztak, b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik, és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem lehet, vagy megfelelő módon nem lehet biztosítani. A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. (4) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönthet, ha a gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti.”

77


A gondozási hely változtatását megelőző tevékenységek protokollját az alábbiakban részletezzük: 1. A lakásotthon vezetője jelzéssel él a gyám és a gyermekotthoni hálózat vezetője felé. 2. Minden esetlegesen felmerülő problémáról és annak megoldására tett intézkedésekről feljegyzést kell készíteni. 3. Lényeges, hogy a problémák megjelenésekor/ akár magatartási, tanulmányi, pszichés stb. / azonnal jutassák segítséghez a gyermeket. 4. A szakemberektől / pszichológus, pszichiáter, stb./ minden esetben be kell szerezni a gyermekkel való foglalkozásról szóló igazolást és javaslatokat. 5. A gyermekotthoni hálózat vezetője esetkonferenciát hív össze, ahol egyeztetnek a szakemberekkel, megegyeznek a gyermeknek nyújtandó segítség módjáról és időhatáráról. Ezt írásban dokumentálni kell. 6. A gyermeket kezelő szakemberek véleményére alapozva el kell indítani a gondozási hely változtatására irányuló eljárást, amennyiben a gyors és szakszerű segítségnyújtás nem vezet eredményre a szakemberek által közösen egyeztetett elvárható időpontig és a gyermek érdeke a lakásotthonból történő kiemelést szolgálja. 7. A gyámhivatali eljárás befejezéséig törekedni kell, hogy szakmai segítségnyújtás mellett a gyermek a lakásotthonban tartózkodjon. A szakemberek hathatós segítséget nyújtsanak a gyermek új gondozási helyére történő átgondozásának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A Gondozási hely változtatás előkészítéséért és lebonyolításáért felelős személyek: -


-


-

Gyermekotthoni hálózat vezetője

-


-

Gyermek mentora

-


-

Módszerspecifikus munkatárs

A gondozási hely változtatásával kapcsolatos szakmai feladatok a gyermek ill. lakásotthonokban megegyeznek a bekerülési időszak előgondozási feladataival, nyilvánvalóan ebben az esetben a gyermek- vagy lakásotthon, mint volt gondozási hely szerepel a folyamatban, ahonnan a gyermek egy új gondozási helyre kerül. A folyamat legfontosabb elemei: -

A gyermek időben történő tájékoztatása a gondozási hely változtatás tényéről és a lehetséges új gondozási helyről.

-

A gyermek és környezetének pszichés felkészítése a gondozási hely változtatásra. 78


-

A gyermek megjelenésének, részvételének biztosítása az Elhelyezési megbeszélésen, Szakértői Bizottság vizsgálatain, Elhelyezési értekezleten.

-

Az adaptáció előkészítése során, az új gondozási hely ismeretében a gondozók és az új környezet bemutatása a gyermeknek.

-

A gyermekkel kapcsolatos információk teljes körű átadása (pszichés állapotáról, családi és egyéb személyes kapcsolatairól, iskoláztatásáról, vagyoni helyzetéről, a gyermeket veszélyeztető tényezőkről) adaptációs megbeszélés keretében.

A gyermek kikerülésekor lehetőséget kell biztosítani az utánkövetésre, az új gondozási hely munkatársaival való együttműködés keretében. A preventív utógondozás és a nagykorúság elérése után a kikerülés lehetőségei Az ÁGOTA® országos kutatás adatai és a gyermekvédelemben dolgozó kollegák tapasztalatai is azt mutatják, hogy gyermekeink a nagykorúsághoz érve tele vannak szorongással és félelemmel a jövőjükkel kapcsolatban. Az addig oly nagyon várt szabadság félelmetessé válik, amikor nagykorúvá válnak. A tapasztalatok és az ÁGOTA® kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nagykorúságra és az önállóságra való felkészítést nem elég 18 évesen elkezdeni. Preventív utógondozással facilitálható a később nagykorúvá váló fiatalok beilleszkedése közvetlen környezetükbe és a társadalomba is. A preventív utógondozás folyamatában a gyermek megismeri a lehetséges alternatívákat az utógondozás lehetőségeiről. Mentorával és leendő utógondozójával közösen átgondolják a lehetőségeit, igényeit és szükségleteit. Együtt döntenek a kérvény megírása előtt az utógondozás vagy az utógondozói ellátás formájáról. Közösen elkészítik a kérvényt az utógondozói ellátásra. A preventív utógondozás célcsoportját a 15/16-18 éves lakásotthonban, valamint nevelőszülőknél élő serdülők alkotják. A preventív utógondozás céljai az alábbiak: -

Nagykorúság tudatosítása

-

Szorongások oldása (önállósodás, felelősségvállalás, jövőkép)

-

Tanult tehetetlenség kezelése

-

Önrendelkezés és önérdek érvényesítés fejlesztése

-

Önállóság kialakítása (praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása a gyakorlatban)

-

Identitás egészséges felvállalása (roma, „állami gondozott”)

-

Önmagáért és másokért való felelősségvállalás ( szerepe, hatásköre, ereje)

-

Felelős vagyonkezelés

-

Az utógondozás lehetőségként való megélése

-

Életcélok tudatosítása és realizálása

-

Döntéshelyzetek felvállalása (aktív részvétel a saját sors alakításában) 79


Ezen célok megvalósításának módszerspecifikus alapját a KÁSZPEM® rendszere biztosítja, a csoportfolyamatok tematizálásában az alábbi támpillérekre kerül hangsúly: -

Bizalom, önbizalom

-

Trauma, kiszolgáltatottság

-

Személyközi kapcsolatok

-

Értékek és normák

-

Önrendelkezés

-

Jövőkép

A KÁSZPEM® csoportban egy utógondozó munkatárs is részt vesz, a csoport teljes időtartamában. Ennek célja a serdülők, leendő utógondozottak szocializálása magára az utógondozói munkakörre, és a felnőttel való együttműködésre. Ebből következően az utógondozó munkatárs nem feltétlenül kell, hogy megegyezzen magával azzal a személlyel, aki ténylegesen a fiatalok utógondozója lesz, a preventív utógondozás ezen szakaszában. A személyhez kötendő kapcsolat a későbbiekben nyer jelentőséget és épül be szervesen a preventív utógondozás rendszerébe. A 15 alkalmas KÁSZPEM® csoport (3. sz. melléklet) befejeztével 17 éves kortól az önállósodás támogatása történik, gyakorlati szinten. Ennek egyik formája a mindennapi életben történő tapasztalatgyűjtés (ügyintézés, önálló életvezetési gyakorlatok), valamint a 2 havonta az utógondozói csoport módszertan vezetője és egy utógondozó szervezésében megtartott Preventív Utógondozói Klub (PUK). A PUK nyitott, tematikus klubfoglalkozást jelent, az utógondozók, a leendő utógondozottak (korábbi KÁSZPEM® csoport tagjai), utógondozottak, volt utógondozottak, Utógondozói Fórum tagjai, módszerspecifikus csoport tagjai, preventív utógondozásban résztvevő serdülők lakásotthoni nevelői, mentora, illetve meghívott vendégek. Javasolt témák többek között: pénzügyi alapismeretek, gazdasági-gazdálkodási tudnivalók, jogi ismeretek. Autonóm, felelősségteljes, pozitív énképpel, és reális jövőképpel rendelkező fiatalokat szeretnénk útra bocsájtani. Ez nem kisebb feladat, mint a gyermek személyiségének komplex megerősítése. Ebben legfontosabb szerepet a gyermeket nevelő felnőttek (nevelő, mentor, gyermek- vagy lakásotthoni kollégák) kell, hogy vállaljanak, ezen felkészítés a KÁSZPEM® képzés keretén belül valósul meg a munkatársaknak. A serdülő mikrokörnyezetét felkészítve válik valóban hatékonnyá a preventív utógondozás folyamata. A serdülővel az utógondozói ellátásra való jogosultságot megelőző fél évben a leendő utógondozója személyes kapcsolatot épít ki, melynek egyik fóruma a PUK, ezen túl a rendszeres személyes találkozások, közös programok, ügyintézés (az utógondozói ellátás kérvényezése, a szükséges dokumentumok beszerzése, amelyhez egy önéletrajzot is elkészít a fiatal felnőtt) teszik lehetővé a preventív utógondozásban részt vevő serdülő számára, hogy mire 18 évesen az utógondozottá 80


avatásra kerül sor, már stabil, támogató, partneri kontaktus alakul ki közöttük. A preventív utógondozást lezáró esemény az utógondozottá avatás, ahol az immár nagykorúvá vált fiatal felnőtt az utógondozója, az utógondozói csoport vezetői, a számra fontos referenciaszemélyek (mentor, nevelők, PUK tagok) jelenlétében aláírja az utógondozói megállapodást, és közös örömként megélve, az alkalomhoz méltó ünnepélyes keretek között válik a felnőtt társadalom tagjává. Nagykorúság elérése után az utógondozói ellátás

előkészítéséért és lebonyolításáért felelős

személyek: -


-


-

Gyermekotthoni hálózat vezetője

-


-

Gyermek mentora

-


-

Módszerspecifikus munkatárs

-

Utógondozó

-

Utógondozott

Lakásotthoni utógondozottá válhat a fiatal abban az esetben, ha: -

Utógondozási ellátást igényelt

-

Szociális intézményben való elhelyezésre vár –a növendék szükségessé váló gondnokság alá helyezésének folyamatát kellő időben el kell kezdeni, nagykorúvá válása előtt legalább 1-fél évvel.

-

Együtt tud működni a lakásotthonban dolgozó nevelőkkel, betartja a lakásotthon életrendjét

-

Sorstársai felé követendő példát mutat

-

Tanulmányaiban képességeinek megfelelően halad előre

-

Részt vesz a lakásotthoni közösség életének szervezésében

-

Aktívan részt vállal a házi munkában

-

Együttműködik az utógondozójával

-

Részt vesz a PUK programjaiban valamint együttműködik annak vezetőivel

-

Felelős módon működik együtt utógondozójával vagyona kezelésében

-

Részt vesz a KÁSZPEM® utógondozói csoportban.

Amennyiben a fent megjelölt feltételeknek az utógondozott nem tesz eleget: -

3 írásbeli figyelmeztetést- amelyet a lakásotthon vezetője, a szakmai vezető és az utógondozó közösen készít el- követően köteles az Utógondozói Fórumon megjelenni. 81


-

Az utógondozásban maradása érdekében az Utógondozói Fórum tagjaival közös cselekvési terv kidolgozásában aktív és felelős részt vállal.

-

Amennyiben a cselekvési tervben vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, magával vonja az utógondozói ellátás megszüntetésének kezdeményezését az érdekképviseleti fórum felé.

Amennyiben a fiatal felnőtt már életvitelszerűen képes az önellátásra segítség mellett, melyet az utógondozói nevelők biztosítanak, akkor az utógondozói otthon ellátását veheti igénybe. A fent említett cselekvési tervben lehetőséget kaphat a fiatal felnőtt az utógondozói otthonba való bekerülésére. Ennek feltétele, cselekvési tervben foglalt vállalásainak elfogadása, betartása. A gyermek utógondozását abban az esetben töltheti utógondozói otthonban: -

Utógondozási ellátást igényelt

-

Együtt tud működni a utógondozói otthonban dolgozó nevelőkkel, betartja az utógondozói otthon életrendjét

-

Sorstársai felé követendő példát mutat

-

Tanulmányaiban képességeinek megfelelően halad előre

-

Amennyiben nem tanul, köteles munkát vállalni és annak feltételeinek megfelelni, vagy a Munkaügyi Központtal együttműködni a sikeres munkakeresés céljából.

-

Részt vesz a utógondozói otthon közösségi életében

-

Aktív részt vállal a házi munkában

-

Együttműködik az utógondozójával

-

Részt vesz a PUK programjaiban valamint együttműködik annak vezetőivel

-

Felelős módon működik együtt utógondozójával vagyona kezelésében

-

Részt vesz a KÁSZPEM® utógondozói csoportban.

Amennyiben a fent megjelölt feltételeknek az utógondozott nem tesz eleget: -

3 írásbeli figyelmeztetést- amelyet az utógondozói otthon nevelői és az utógondozó közösen készít el- követően köteles az Utógondozói Fórumon megjelenni.

-

Az utógondozásban maradása érdekében az utógondozói fórum tagjaival közös cselekvési terv kidolgozásában aktív és felelős részt vállal.

-

Amennyiben a cselekvési tervben vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, magával vonja az utógondozói ellátás megszüntetésének kezdeményezését az érdekképviseleti fórum felé.

82


Amennyiben a fiatal nem igényli az utógondozási ellátást, de kapcsolata van a szüleivel, elő kell segíteni a fiatalt abban, hogy családjához kerüljön. Tájékoztatni kell a fiatalt az utógondozás lehetőségéről illetve az utógondozás igénybevételének folyamatáról..

Tájékoztatásért felelős

személy az utógondozó a nagykorúság előtt legalább 3 hónappal. Hazagondozás előkészítő fázisában fontos kritérium a gyermek és családja közötti rendszeres kapcsolattartás biztosítása és folyamatos figyelemmel kisérése. A családgondozó és utógondozó, és a pszichológus segítik a gyermeket és hozzátartozóit abban, hogy kapcsolatuk minél probléma mentesebb legyen. Szükség szerint a Módszerspecifikus csoport családterápiát is tud biztosítani. Ebben az esetben is az Otthonteremtési támogatás igényléséről és felhasználás lehetőségeiről tájékoztatni kell a fiatalt és segíteni a felhasználásban. Az utánkövetés mind a külső férőhelyre, mind a családba kerüléskor kiemelt jelentőségű, az utógondozóval, illetve a családdal, és az alapellátás szakembereivel való kooperáció keretében.

83


A lakásotthon kapcsolatrendszere

A lakásotthon a hatékony szakmai tevékenység érdekében szoros kapcsolatot tart fenn a Szolgáltatón belül -

A Befogadó otthon vezetőjével, munkatársaival (előgondozás folyamatában),

-

A nevelőszülői hálózat munkatársaival (gondozási hely váltásakor)

-

Utógondozói csoport vezetőjével, munkatársaival

-

Szaktanácsadói szolgálat igazgatójával,

-

Módszerspecifikus csoport vezetőjével és munkatársaival

-

Pszichológus hálózat igazgatójával, munkatársaival

-

Gyermekönkormányzat felnőtt koordinátorával, munkatársával

A Szolgáltatón kívül kooperatív kapcsolatot épít ki és tart fenn -

A szakszolgálat szakmai egységeivel,

-

Az illetékes alapellátás szakembereivel,

-

Gyámhivatalokkal,

-

Hatóságokkal,

-

Közoktatási és felnőttképzési intézményekkel,

-

Egészségügyi ellátórendszer tagjaival (háziorvos, védőnő, szükségleteknek megfelelő szakellátási intézmények)

-

Helyi önkormányzattal,

-

Kisebbségi önkormányzatokkal,

-

Kulturális intézmények vezetőivel,

-

Sportegyesületekkel,

-

Egyházakkal,

-

Civil szervezetekkel, támogatókkal,

-

Továbbá a gyermekek, fiatalok személyes szükségleteinek megfelelő, fejlődését-fejlesztését biztosító, szolgáló intézményekkel, szervezetekkel

84


Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak 

Magyarország Alaptörvénye (2012. január 1-jén lép hatályba)



1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya



1952. évi IV. Törvény a házasságról, a családról és a gyámságról



1959. IV. Törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről



1990. évi IV. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról



2011. évi C. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról



1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló,New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről



2009. évi CLX. Törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről



2009. évi CLXI. Törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről



1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról



1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról



1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról



149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról



235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról



15/1998.

(IV.

30.)

NM

rendelet

a

személyes

gondoskodást

nyújtó

gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 

29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 85




259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről



133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról



261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről



331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről



4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról



30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról



58/2011. (X.21.) NEFMI rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról

86


A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál Alapvető feladat, hogy a személyes gondoskodást végző személyek, kollégák a kötelezettségeik mellett a jogaikról is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Jogaik ismerete nélkül jogaik védelme is nehezen megvalósítható, tekintettel arra, hogy ismeret hiányában az esetleges jogsértést fel sem ismernék. Az ismeretszerzés lehetséges formái különösen: a) a jogszabályokhoz történő internetes hozzáférés lehetővé tétele. b) vezetőségi értekezleteken tájékoztatók meghallgatása. c) vezetőkkel való személyes megbeszélés. d) a munkavállalót megillető jogokról tájékoztatás a gazdasági igazgató közreműködésével. e) jogi referens ( jogtanácsos) általi tájékoztatás jogszabályok változásairól. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató biztosítja az Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalókat megillető jogok gyakorlását, így különösen a munkavállalók részvételi jogának gyakorlását. A

munka

és

tűzvédelemmel

kapcsolatos

feladatok

ellátását

szerződés

alapján

vállalkozó

közreműködésével biztosítja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a feladatot ellátó szakemberekhez forduljanak. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ 2. k) pontja alapján közfeladatot ellátó személy többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során. Ezen szabályozás tartalmát Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az épületeiben jól látható helyen kifüggeszti. A személyes gondoskodást végző személyek, munkavállalók - a jogszabályokban szabályozott különböző hatóságokon, egyéb intézményeken túl Gyermekvédelmi Szolgáltatón belül fordulhatnak: 

közvetlen feletteshez,



a megyei igazgatóhoz,



az igazgatóhoz.

87

jogaik védelmével kapcsolatosan a Szent Ágota

A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái

SzakmaetikaA lakásotthon munkarendje, munkatársak szakmai feladatai Szakmaetikai ajánlások a gyermekotthonban, vagy lakásotthonban tevékenykedő munkatársak számára: 

A gyermekvédelemben tevékenykedő kollegáknak személyiségében érett és jól differenciált személyiséggel szükséges rendelkezniük, hogy személyiségükkel is jól megfeleljenek ennek az igényes, és fáradságos feladatnak.



Érző, és értő felnőtt, rugalmas és hiteles személyiségre van szükség. Következetesen viselkedik, és jó mintát nyújt a gyermek számára. A humorérzék, a kreativitás, a

problémákkal való

megküzdés képessége fontos érték a gyermekekkel való törődés során. 

Igénye legyen a folyamatos szakmai ismeretbővítésre, az önismeret folyamatos építésére.



Tudjon hatékonyan teamben dolgozni. Fontos, hogy tisztában legyen saját értékeivel. erősségeivel, de gyengéivel is.



Gyermekeinkkel való tevékenység során a kollegák a személyiségükkel dolgoznak, mely egy idő után elfárad, frissítésre szorul. A szakmai team számára rekreációs lehetőségek biztosítására, szakmai munkájukban megtámogatásra tapasztalatok megbeszélése stb. )

(szupervízió, esetmegbeszélő, sikeres esetek,

van szükség. Fontos, hogy minden kolléga megtalálja a

munkán kívül azokat a kikapcsolódási, rekreációs lehetőségeket, amiben jól érzi magát, fel tud töltődni, és kipihenten, megújulva tud visszatérni a gyermekek közé. A gyermek és lakásotthonokban a dolgozók munkájukat 8 illetve 12 órás munkaidőben, folyamatos munkarendben látják el. Az adott műszakban a dolgozó ellátja a beosztásának megfelelő teendőket, lehetőség és szükség szerint segíti munkatársait, rögzíti az adminisztrációs feladatait. A munkaidő végeztével, műszak átadásakor az események írásban történt rögzítésén túl szóban is köteles tájékoztatni váltótársát a műszakban történtekről. A szolgálat átadásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: -

az otthon létszáma, kik vannak kimenőre engedve, mikor kell vissza érkezniük,

-

távozott-e valaki engedély nélkül, történt-e intézkedés,

-

van-e beteg gyermek, vizsgálta-e orvos, van-e további teendő,

-

milyen konkrét gondozási feladatok vannak folyamatban,

-

volt-e rendkívüli esemény (lopás, rongálás stb.),

-

milyen a gyermekek hangulata, kire kell kiemelten figyelni,

-

étkezéssel kapcsolatos teendők, a maradék készételek meddig fogyaszthatók,

-

van-e az otthonban technikai hiba, milyen intézkedésre van szükség.

-

az ügyelet átadása az otthon bejárásával zárul. 88


A lakás- és gyermekotthoni munkatársak konkrét feladatai Gyermekotthoni hálózat vezető 

A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátottak (nagykorúak) számára.



Segíti, támogatja a családi környezetbe történő hazagondozást, a családi kapcsolatok ápolását.



Biztosítja a gyermekek számára az egészségügyi ellátást.



Biztosítja, hogy a gyermekek hozzájussanak a számukra legmegfelelőbb oktatáshoz.



Segíti és támogatja a gyermekek és fiatal felnőttek pályaválasztását.



Felkészíti a gyermekeket az önálló és felelősségteljes életre.



Együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, valamint az illetékes gyámhivatallal.



Az otthont nyújtó ellátás keretében a gyermekek aktuális állapotának, szükségleteinek megfelelően elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet.

Gyám, gyermekotthon vezető 

a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője



segíti a gyermek új gondozási helyre való beilleszkedését



elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról



a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját



gondoskodik a gyermek rendszeres iskolába járásáról, továbbtanulásáról



segíti és biztosítja a családdal való kapcsolattartást



védi a gyermek érdekeit, gondoskodik a vagyon megfelelő hasznosításáról



eseti számadást, rendszeres számadást, végszámadást készít, családi pótlék 50%-ának felhasználásáról beszámol a gyámhivatalnak



az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése

89


Nevelő 

fokozott figyelmet fordít az új gyermekek bekerülésekor az előgondozás folyamatára, a gyermekek teljes körű ellátására, valamint támogatja és aktívan részt vesz a gyermek lakásotthonból való elkerülésének, kikerülésének folyamatában



egyéni fejlesztési tervekkel célratörő individuális nevelés lehetőségét megvalósítja



mentor kijelölése és folyamatos figyelemmel kísérése, a metor-rendszer koordinálása



gondoskodik arról, hogy a gyermekek minél több élményprogramon vegyenek részt



az iskolára való előkészítés keretében kapcsolatot tart a helyi és a környékbeli általános iskolákkal és a továbbtanulás érdekében a középiskolákkal



szervezi, irányítja, ellenőrzi a lakásotthonnal kapcsolatos szakmai és adminisztrációs feladatokat



ellenőrzi a lakásotthoni eseménynapló bejegyzéseit, szükség esetén, saját hatáskörében azonnal intézkedik



irányítja, szervezi, felügyeli és ellenőrzi az általa vezetett lakásotthon szakmai egységében dolgozó munkatársaik pedagógiai tevékenységét, a gazdálkodás rendjét



gondoskodik a munkarend elkészítéséről, betartásáról és a helyettesítések szakszerűségéről



elősegíti a területéhez tartozó felnőttek szakmai továbbképzését, önképzését



javaslatot tesz jutalmazásra, béremelésre



kéthetente team megbeszélést szervez és tart

Gyermekfelügyelő és gyermekvédelmi asszisztens 

Elősegíti a gyermek és ifjúsági közösség kialakulását



Fogadja az iskolából hazajövő gyerekeket, felkészíti az étkezéshez (kézmosás, átöltözés),



Felkészíti a gyermekeket a tanórára (tisztálkodás, felszerelés előkészítése).



Képességeihez és tudásához mérten bekapcsolódik a tanórai tevékenységbe, segíti a gyerekek egyéni tanulását. A tanulási zavarokkal küzdő növendékek esetében együttműködik a fejlesztőpedagógussal, illetve a korrepetitorral.



Részt vesz a szabadidős tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában, együtt játszik a gyerekekkel.



Támaszt

nyújt

a

gyermekek

egyéni

lelki

problémájának

feldolgozásában,

segíti

a

konfliktushelyzetek békés megoldását. A lelki gondozás területén együttműködik a növendék pszichológusával. 

Ellátja a folyamatos gondozási feladatokat.



Betartja a napirendet és törekszik a helyes szokásrend kialakítására. 90




Közreműködik a konyhai feladatok ellátásában, kialakítja a kulturált étkezés szabályait.



Irányítja a növendékek önkiszolgáló munkáját.



Felel a gyermekek gondozottságáért, ruházatukkal való ellátásért (évi pénzkeret figyelembe vétele), gyermek ruházatának javításáért.



Megtanítja a gyermekeket ruházatuk tisztántartására, javítási munkák elvégzésére, környezetük tisztántartására.



Feladata a lakóegység helységeinek tisztán tartása, textíliák és a gyerekek ruházatának mosása, vasalása, javítása, gyerekek eszközeinek tisztán tartása, fertőtlenítése, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható. Felel a tisztítószerek biztonságos tárolásáért.



Az orvos irányítása szerint ellátja az egészségügyi feladatokat. Orvosi vizsgálatra, szakrendelésre kíséri a gyermekeket. Figyelemmel van a betegekre, ellátja, ápolja őket az orvos útmutatásai alapján. (Kiemelten felelős a növendékek számára előírt gyógyszer adagolásáért és pontos szedéséért.) Részt vesz a növendékek, illetve fiatal felnőttek szexuális és egészségügyi nevelésében és gondozásában.



Önálló gyermekkíséretet és felügyeletet lát el, melynek során köteles a rábízott gyerekek testi és lelki egészségére vigyázni.



Ellátja az éjszakai ügyeleti teendőket.



A nevelő irányításával részfeladatot vállal az önálló csoportgazdálkodás területén, a rábízott részfeladatok ellátásáért erkölcsileg és anyagilag felel.



Ellátja az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Bevásárol, főz, és lebonyolítja az étkezéseket)



Program alapján vezeti a szabadidős tevékenységet (beszélgetés, kirándulás, társasjáték, sportfoglalkozás, bevásárlás, programra kísérés).



Mindent megtesz annak érdekében, hogy megtanítsa a gyerekeket takarékoskodni, pénzüket megfelelő módon beosztani.



Amennyiben a gondozottak megkérik, köteles az értékeik megfelelő őrzéséről gondoskodni.



Lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa a vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. Ezen a téren az intézmény által felkínált lehetőségeket segíti.



Elősegíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez.



Biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, a gondozott személyes tárgyainak elhelyezését.



Segíti a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartását, szülővel, hozzátartozóval igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az esetleges szülő és gyermek 91


közötti konfliktust segítsen feloldani, erősítse a gyermekben a szülők iránti lojalitás érzést. Mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a gyermek hazakerülhessen. 

Ha a gondozott gyermek engedély nélkül eltávozott az intézményből, vagy oda a számára előírt időpontban nem tér vissza, megkísérli felkutatni tartózkodási helyét. Amennyiben ez sikertelen lenne 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tudó eltűnt gyermek esetén haladéktalanul, egyéb esetekben 24 órán belül gondoskodik, hogy az illetékes rendőri szerv értesítve legyen az eltűnt gyermek felkutatása érdekében.



Köteles a növendékekkel kapcsolatos lényeges információkat gyámjuknak, az intézmény vezetőjének tudomására juttatni, különös tekintettel a fiatalok személyiség jogaikra, családi jogállására, örökösödésére, vagyonára és veszélyeztetettségére tekintettel. Köteles jelenteni, ha a gondozottat bűncselekmény éri, vagy ő maga bűncselekményt követ el.



Vezeti a lakásotthon eseménynaplóját a nevelő útmutatásai alapján. Felel az információ pontos rögzítéséért és teljességéért. Az eseménynaplót szolgálatba állásakor áttanulmányozza, és az abban foglaltakat figyelembe veszi munkája során.



A gyerekeket balesetveszélyes helyzetektől óvja meg. Baleset esetén részesítse elsősegélyben a balesetet szenvedőt és megteszi a szükséges intézkedéseket. (orvos, mentő hívása).



A lakásotthonban dolgozó kollégáival teamben együtt dolgozik .Felelősen végzi munkáját.



Fejleszti szakmai, pedagógiai ismereteit, műveltségét.

Gyermekvédelmi ügyintéző 

Azon gyámhivatali eljárások során, melyben az ellátott gyermekek érdekeltek, a készítendő iratok – megfelelő szakmai előkészítés után – határidőre elkészüljenek, tartalmuk megfeleljen a jogszabályokban foglaltaknak és a szakmai követelményeknek.



Mint

iratkezelő

ügyintéző

szabályszerűen

kezeli,

és

naprakész

állapotban

tartja

a

gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők személyi anyagát. 

Naprakészen ismeri és nyilvántartja a Gyermekotthon üres férőhelyeit, azok betöltési lehetőségeit.



Megismeri és kezeli a statisztikai adatgyűjtés lényegét (OSAP rendszer. „macis” nyilvántartás)



Adatgyűjtéseket, adatrögzítéseket végez, bekapcsolódik a statisztikai nyilvántartás folyamatába, javaslatokkal él a felettesei felé az adatgyűjtések és rendszerezések megújítására, ésszerűsítésére.



Szükség esetén jegyzőkönyvet vezet és ír, levelet vagy más iratot készít el.



A gyermekotthon lakásotthonaiba elhelyezett ideiglenes, átmeneti, tartós nevelt gyermekek és a gyámhivatal által utógondozói ellátásba rendelt fiatal felnőttekről nyilvántartást vezet, az adatvédelmi szabályok betartásával. 92




Kezeli, és naprakész állapotban tartja az ellátottak személyi anyagát. Ennek kapcsán levelezést folytat, személyi lap, illetve személyi igazolvány, lakcím ki és bejelentkezés, útlevél, egészségügyi iratok, iskolai előmenetelével kapcsolatos iratok, stb. beszerzése és érvényessége megőrzése tárgyában.



Begyűjti és a gyermek iratanyagában tárolja a „gyermekeink védelmében” rendszeresített nyilvántartási lapokat. A határidők figyelemmel kísérése mellett előkészíti a szükséges iratokat a gyámsággal kapcsolatos feladatok érdekében.(pl.: éves felülvizsgálat, gyámi jelentés, kapcsolattartás, családi pótlék igénylés, stb.)



Külön leltár-felelősségi megbízás alapján felel a lakásotthonok leltáraiért, részt vesz a leltározás előkészítésében és vitelében



Szükséges és indokolt esetben gyermekkíséretet végez, felügyeletet is ellát a Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján.

Fejlesztő pedagógus 

A szakmai vélemény kialakítása érdekében gondoskodik az esetek előzményeihez kapcsolódó iratanyagok bekéréséről, ütemezéséről, a határidőn belüli lebonyolításáról.



Az otthonban élő gyermekek fejlettségi szintjének felmérése, annak dokumentálása és folyamatos nyomon követése.



A végzett munkának és eredményességének naplóban való rögzítése, további feladatok megállapítása. A pszichológussal, mentorral és további munkatársakkal együttműködve részt vesz a Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv kialakításában és felülvizsgálatában.



A gyermekek részére egyéni és csoportos foglalkozásokat tart, ezeket a Lakásotthon nevelőjével egyeztetve szervezi meg.



A kimagasló, ill. jó képességű vagy valamilyen területen tehetséges gyermekek részére megszervezi a tehetséggondozást; a lemaradóknak segít a korrekciók elvégzésében, a felzárkóztatásban.



Segíti a tanulókat az iskolai felkészülésben, ellenőrzi felszerelésük, taneszközeik meglétét, állapotát.



Rendszeresen kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézményekkel, a tehetséggondozásban résztvevő egyéb szervezetekkel és személyekkel.



A gyermekekkel kapcsolatos vizsgálatokon vesz részt, alkalmanként vezetőjének kijelölése alapján - gyermekkíséretet, felügyeleti munkát lát el



Szakmai továbbképzéseken vesz részt. 93

a Gyermekotthon


Pszichológus 

Bekerülés, beilleszkedés időszakának segítése - családból való bekerülés krízise, gondozási hely váltás, mentor-rendszer támogatása, ismerkedés-beilleszkedés a gyermekközösségbe,



Kapcsolat kiépítése a gyermek korábbi gondozási helyével vagy a családdal, az oktatási-nevelési intézményekkel, az egészségügyi ellátórendszer tagjaival, hatóságokkal



Pszichodiagnosztikai

eljárások

alkalmazása

-

anamnézis,

interjú,

teljesítménytesztek,

személyiségskálák, projektív tesztek, pszichológiai vélemény készítése 

Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv készítése kollégákkal (főként a fejlesztő pedagógussal és a gyermek mentorával együttműködve) amely tartalmazza a gyermek pszichodiagnosztikai vizsgálata alapján az erősségeit (tehetséggondozás), kockázatokat (pl. speciális szükséglet kockázata, környezeti veszélyforrások) a fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszereit, ezek felelősét; fél évente felülvizsgálat, mentálhigiénés gondozási terv esetleges módosítása (speciális lakásotthonban 3 havonta)



Pszichológiai tevékenység formái gyermekekkel: csoportmódszerek –önismereti, tematikus, módszer specifikus, KÁSZPEM ; egyéni tanácsadás, krízisintervenció,



Csoportmódszerek fő tematikája: közösségépítés, együttműködés-egymásra utaltság, tolerancia ; speciális

lakásotthonban

továbbá:

agressziókezelés-asszertivitás

tréning,

szociális

készségfejlesztés, tanulási képességek fejlesztése és tanulási technikák 

Egyéni tanácsadás tematikája: motivációs lehetőségek, jövőkép, szabadidő-strukturálás, életrend betartása-szabálykövetés



A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, támogatása - szülő-konzultáció, szülőcsoportok, pszichoedukáció, testvérkapcsolatok optimalizálása,



A gyermek kapcsolattartására (vér szerinti szülővel, családdal) vonatkozó javaslatok megtétele



Új gondozási helyre való távozásra a gyermek felkészítése, a folyamat támogatása, előgondozás



Utánkövetés-utángondozás folyamatában való aktív részvétel (vér szerinti, nevelőcsaládba vagy örökbefogadó családba kerüléskor fokozottan)



A kollégákkal való együttműködés - esetmegbeszélések, intervíziós csoportok, kooperációs formák, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme, pszichés támogatása, új kollégák beilleszkedésének segítése



Aktív részvétel a munkatársi és lakásotthoni gyűléseken



A

gyermekek

önszerveződésének

és

érdekképviseletének

(gyermekönkormányzat)

szorgalmazása, támogatása 

Önfejlesztés, önképzés keretében szakmai továbbképzéseken való részvétel 94


Családgondozó 

A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében tevékenykedik.



Alakítson ki jó kapcsolatot, a rábízott veszélyeztetett családokkal, a kooperációs intézményekkel (Pl.: iskola, munkahely), intézményben élő gondozottakkal, illetve az onnan kikerült utógondozottakkal. Ehhez rendelkezzen a kommunikációs és kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével.



Családgondozóként együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint végzi.



A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése

szükség

esetén

javaslattétel

a

kapcsolat

formájának

és

időtartalmának

megváltoztatására. 

A gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kisérése ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges a találkozásokon való részvétel



Az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben



A gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre



A hazakerülést követő teendők és életvitel – a gondozott gyermekekkel és szülőkkel közösen – megtervezése.



Társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködését kezdeményezi.



A családgondozó törekszik amennyire lehetséges a szülőt bevonni a gyermeknevelésbe. A családokat szükség szerint, de havonta 1 alkalommal meglátogatja.



A családgondozó javaslatot tesz a gyám felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.



Adatokat gyűjt a gyámhatósági beszámolóhoz a gyermek és családja kapcsolatáról valamint családi körülményeiről.



családlátogatás után rövid környezettanulmányt készít a gyám és a gyermek lakóegységének vezetője számára. A gyámi beszámoló elkészítésekor teljes körű összefoglaló beszámolójával segíti a nevelő munkáját az egyéni gondozási nevelési terv elkészítése és a későbbi helyzetértékelések kitöltése során.



Együttműködik a pszichológussal a gyermek egyéni terápiája során és a nevelőknek adott nevelési tanácsadás tekintetében. 95




A családgondozó amennyiben nem kap segítséget a gyermekjóléti szolgálatoktól a gondozást még a következő szolgáltatásokkal egészítheti ki: a.) a szülők nevelési, gondozási háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása b.) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének elfogadhatóvá tételében c.) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának ügyeik intézésének támogatása

Utógondozó 

Részt vesz a preventív utógondozás folyamatában az Utógondozói csoport szakmai programja alapján



A gondozási stratégia kialakítása, folyamatos ellenőrzése a lakásotthoni nevelővel, mentorral együttműködve.



Rövidtávú célok kitűzése, a fiatal felnőttel.



Esetnaplót vezet, melyben jegyzi a Utógondozói Fórum tevékenységét is a fiatal felnőttel kapcsolatban.



Az élethelyzet folyamatos monitorozása, egyéni esetkezelés folytatása.



Tanácsot ad, segítséget nyújt konfliktus helyzetek megoldásában,



Szükség szerint, de legalább havonta egyszer felkeresi az utógondozottat, továbbá heti egy fogadónapot tart.



Segítséget nyújt az önálló lakhatás megoldásához,



Segíti az utógondozottat az oktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, felvétellel kapcsolatos teendők intézésében,



Együttműködik a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálattal,



Figyelemmel kíséri az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését.



Megállapodások előkészítésében, illetve az Utógondozói Fórum munkájában aktívan részt vesz



Az otthonteremtési támogatás ismertetése, segíti annak igénylését.



A térítési díj megállapításához szükséges iratok beszerzésében segít.



Gyámhivatali jelentések elkészítése.



Az utógondozói ellátás értékelése, lezárása.

96


A gyermek-és lakásotthonok adminisztrációs feladatai



GH-1



GH-2



Féléves jellemzések



GH-3



Eseménynapló



Kapcsolattartás vezetése



Eltávozási engedély



Ruházat nyilvántartása



Tanszer nyilvántartása



Engedély nélküli eltávozások nyilvántartása



Gyermeknyilvántartás



Zsebpénz



Családi pótlék vezetése



A telefon átvétele



Részletes telefonszámok vezetése



Szabadság igénylése



Szabadságos nyilvántartás engedélyeztetése



Szabadság hóvégi jelentése



Jelenléti ív



Dolgozók havi munkaidő jelentése (havi óraszám, délutáni, éjszaki pótlék)



Étkezési igénylés



Tényleges étkezés



Ellátmány igénylés



Üzemanyag-elszámolás



Férőhelyek száma



Gazdálkodással kapcsolatban a rovatív vezetése



Családi pótlékos rovatív vezetése

97


A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme A gyermek- és lakásotthonban dolgozó kollégák szakmai fejlődése, mentálhigiénés egészségvédelme és a közöttük megvalósuló napi kooperáció preventív jelleggel hat a kiégés ellen, ezáltal csökkenti a fluktuáció mértékét. Ezért alapvető, hogy a munkatársaknak lehetőséget biztosítva a ventillációra, a problémák és a sikerek megbeszélésére, hangsúlyozva a személyes fejlődés-fejlesztés fontosságát különböző fórumok szintjén valósuljon meg az együttműködés. Ennek lehetséges formái: -

team-megbeszélések: havi rendszerességgel (közösen megbeszélt, rögzített időpontban) az aktuális problémák megbeszélésére, az esetleges konfliktusok megoldására. Ennek keretében kapnak tájékoztatást a dolgozók a Szolgáltató és a lakásotthon egészében folyó munkáról, személyi változásokról, előirányzott feladatokról.

-

tematikus megbeszélések: előgondozási folyamat részeként új gyermek érkezésekor, mentori tevékenységgel

kapcsolatosan,

mentálhigiénés

gondozási-fejlesztési

terv

megbeszélése-

felülvizsgálata -

esetmegbeszélés, szupervízió megtartása igény és szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal

-

csapatépítő délutánok-estek a kollégák részvételével a munkatársi team kohéziójának erősítésére, ventillációs lehetőséget biztosítva

-

rekreációs napok: a kollektíva közös, néhány napos kirándulása

-

intézményi nap: a Szolgáltató minden munkatársa részére közös élményprogram

-

siker-esetértekezlet során olyan gyermekek eseteinek megbeszélése, átbeszélése, amelyeket a team sikerként élt át

-

jó gyakorlatok tanulságainak összegyűjtése tematikusan pl. hatékony konfliktuskezelések, megfelelő kommunikációs stratégiák

-

belső továbbképzések szervezése: KÁSZPEM® implementáció munkatársak számára 200 órás alaptanfolyam keretében, valamint további, a munkatársakat érdeklő-érintő témákban pl. romológia, drogprevenció, érzelmi kötődés, agressziókezelés

-

új kolléga érkezése, beilleszkedésének segítése munkatársi mentorálás révén, amikor az új kollégát egy régi, ugyanolyan munkakörben dolgozó munkatárs segíti abban, hogy megismerje az otthon szokásait, szabályait, a szolgálattal kapcsolatos feladatokat, támogatja beilleszkedését a munkatársi és gyermek közösségbe

98


A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei

A gyermekvédelem hazánkban az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment és megy keresztül. A változások legfőbb erénye, hogy új lehetőségek tárulnak az értő, a gyermekvédelmet hivatásként megélő kollégák elé. Egy ilyen folyamatnak lehetünk most is tanúi, sőt megélői azáltal, hogy a „feladatcentrikusság” helyett gyermekközpontúság, az „ügyek” helyett esetkezelés, a „munkavégzés” helyett szakmaiság kerül a fókuszba a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató hitvallásában, elkötelezettségében. A szolgáltatás az által válik valóban támogató szolgáltatássá, hogy maga a gyermek és az ő esete, élettörténete, lehetőségei határozzák meg a mellette álló, vele foglalkozó kollégák mindennapi tevékenységét. Ez az új attitűd kell, hogy nem csupán ismereti, hanem érzelmi és viselkedéses szinten is átjárja hivatásunkat. Ehhez nyújt szakmailag országos szinten is elismert támogató tevékenységet az ÁGOTA® Alapítvány, az általa működtetett Szaktanácsadói Szolgálat, és a KÁSZPEM® módszere, melynek elemei és szellemisége jelen szakmai program részét is képezik (kliens-csoport, nevelési elvek). A szakmai program megvalósítása és a KÁSZPEM® módszerének elsajátítása révén a kollégák nem csak érteni, hanem érezni is fogják hivatásuk esszenciáját, hitelesen közvetíteni a gyermek számára érdemeitől és teljesítményétől független elfogadhatóság megtapasztalását. A szakmai program perspektívái között kell megemlíteni a tervezetten évente történő, hosszú távú, longitudinális monitoring vizsgálatot, amelyet a Szolgáltató teljes ellátási körében végzünk el, külső és belső szakemberek bevonásával, a minőségbiztosítási rendszer komponenseként. Ezáltal válik a szakmai program az igények, a külső és belső erőforrások, mint lehetőségek és az elvárások összeegyeztetése révén dinamikusan változtatható alapdokumentummá.

99

1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv

Mentálhigiénés gondozási és fejlesztési terv

Gyermek neve:__________________________________ születési ideje :__________________________

Lakásotthon:___________________________________ Terv készítésének

Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

_____________________

_____________________

……………………………

Pszichológus

100

Pszichológus hálózat igazgató


Felülvizsgálat

Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus


………………………….. Felülvizsgálat

Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus



Készítette:

Jóváhagyta:

időpontja:

________________________

__________________________

Pszichológus


…………………………..

101


Anamnesztikus adatok Egészségügyi

Pszichológiai

Pedagógiai

102


Szakértői Bizottságok véleménye, javaslata Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________

Vizsgálat eredménye, javaslat:

Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________

Vizsgálat eredménye, javaslat:

103


Bekerülést követő szakértői vizsgálatok, javaslatok Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________ Vizsgálat eredménye, javaslat:

Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________ Vizsgálat eredménye, javaslat:

Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________ Szakértői vélemény ideje:__________________________________________ Szakértői vélemény száma:_________________________________________ Vizsgálat eredménye, javaslat:

104


A bekerülést követő adaptációs időszak megfigyelései, tapasztalatai, vizsgálati eredményei Pszichológus

Fejlesztő pedagógus

105


Mentor

Családgondozó

További megfigyelések, tapasztalatok

106


SWOT-analízis az előzetes és a bekerülést követő tapasztalatok alapján A gyermek erősségei –képességek, készségek, környezeti tényezők

Fejlesztendő területek – képességek, készségek, környezeti tényezők

Lehetséges kockázatok – intra- és interperszonális tényezők

Lehetőségek – a gyermekben és környezetében

107


Felülvizsgálati SWOT-analízis Ideje: …………………………. A gyermek erősségei –képességek, készségek, környezeti tényezők

Fejlesztendő területek – képességek, készségek, környezeti tényezők

Lehetséges kockázatok – intra- és interperszonális tényezők

Lehetőségek – a gyermekben és környezetében

108


Mentálhigiénés gondozás, fejlesztés a SWOT analízis alapján Időtartam:…………..…………-tól ………………………..-ig Fejlesztés célja

Fejlesztés, gondozás módja (formája, rendszeressége)

Várható eredmények

109

Felelős(ök)

Megjegyzés

2. sz. melléklet – Lakásotthoni tematizált KÁSZPEM® módszer - példa

PROGRAMTERV – 26 alkalom

I. HÉT

BIZALOM

1.

ALKALOM A TÁMPILLÉRNÉL 1/I

2.

2/I

3.

3/I

4.

4/I

II. HÉT

JÁTÉKOK MEGNEVEZÉSE Csoportindítás, program bemutatása, csoportszabályok lefektetése, keretek meghatározása Jól mutass be engem! Térdre csapós Napi zárás Megérkező kör Páros Bizalomséta Mérlegjáték Megerősítő csillag Napi zárás Megérkező kör Pillanatfelvételek (ált.ényj.) Cowboy Bambi Napi zárás Megérkező kör Filmnézés: Good Will Hunting Kincsmegőrzés Napi zárás

HELYSZÍN ÉS EGYÉB LO

Mórahalom, túraútvonal

LO

Művelődési ház

INTERPERSZONÁLIS KAPCSOLATOK

5.

ALKALOM A TÁMPILLÉRNÉL 1/II

6.

2/II

7.

3/II

8.

4/II

9.

5/II

JÁTÉKOK MEGNEVEZÉSE Megérkező kör Közös dolgaink Saroknéző kacsintó Brain storming a kapcsolatainkról Napi zárás Megérkező kör Közös dolgaink Gubancoldó Pókháló Napi zárás Megérkező kör Buszpályaudvar Napi zárás Megérkező kör Fantáziautazás Napi zárás- Körölelés Megérkező kör Filmnézés: Egy kosaras naplója 110


LO

LO

LO Művelődési ház


Napi zárás TRAUMÁK, NEHÉZ ÉLETESEMÉNYEK

III. HÉT 10.

ALKALOM A TÁMPILLÉRNÉL 1/III

11.

2/III

12.

3/III

JÁTÉKOK MEGNEVEZÉSE Megérkező kör Brain storming a traumákról Életút térkép Napi zárás- Reflektor fényben Megérkező kör Nem vagy egyedül.. (ált.élményj.) Nyugtass meg! Napi zárás Megérkező kör Út a szabadságba Napi zárás


LO

LO udvara

IV. KISZOLGÁLTATOTTSÁG HÉT

ALKALOM A TÁMPILLÉRNÉL

JÁTÉKOK MEGNEVEZÉSE

HELYSZÍN ÉS EGYÉB

13.

1/IV

Megérkező kör Fogalom tisztázás Hálóábra Vak kígyó Napi zárás

LO

14.

2/IV

Megérkező kör Életem képekben (ált. élményj.) Napi zárás

LO

15.

3/IV

Megérkező kör Film nézés: Az élet szép Napi zárás

Műv.ház

16.

4/IV

Megérkező kör Csukd be a szemed, tárd ki a szíved! Napi zárás

LO

17.

5/IV

Megérkező kör Palackposta Napi zárás- Varázsajándék témaspecifikusan

LO

111


V. NORMÁK ÉS VEZÉRFONALAK HÉT 18.

ALKALOM A TÁMPILLÉRNÉL 1/V

19.

2/V

20.

3/V

21.

4/V

JÁTÉKOK MEGNEVEZÉSE Megérkező kör Hűtőmágnes Krokodil és békák Napi zárás Megérkező kör Senki többet harmadszor Napi zárás Megérkező kör Én mesterem Napi zárás-TÉT Megérkező kör Filmnézés: Rain man Napi zárás


LO

LO

VI. ÖNRENDELKEZÉS HÉT 22.

ALKALOM A TÁMPILLÉRNÉL 1/VI

23.

2/VI

24.

3/VI

IV. HÉT 25.

26.

JÁTÉKOK MEGNEVEZÉSE Megérkező kör Kötélen a labda Repülő tojás Napi zárás Megérkező kör Négyzetkirakó Forró szív- hideg fej Napi zárás Megérkező kör Amikor felmegy a pumpa+Bomba Hatástalanítás Napi zárás


LO

LO

TELJ.HEZ VALÓ VISZONY; JÖVŐKÉP ALKALOM A TÁMPILLÉRNÉL 1/VII

JÁTÉKOK MEGNEVEZÉSE

HELYSZÍN ÉS EGYÉB

Megérkező kör LO Kedvencem hátán Én elmentem a vásárba Napi zárás 2/VII Megérkező kör LO Életcélok Szerződés önmagammal Napi zárás- Csoportzárás Szabadidős programok tematizálása KÁSZPEM® módszer segítségével 112

113

PREVENTÍV UTÓGONDOZÓI PROGRAM TEMATIKA KÁSZPEM® MÓDSZER FELHASZNÁLÁSÁVAL (LAKÁSOTTHONBAN) Általános célok: -

szorongások oldása

-

tanult tehetetlenség kezelése

-

nagykorúság tudatosítása

-

készülődés az utógondozásra

-

intézményfüggőség oldása

-

önrendelkezés és érdekérvényesítés képességének megerősítése

-

önállóság kialakítása (életvezetési és praktikus)

-

életcélok tudatosítása és realizálása

-

a nagykorúság és az utógondozás lehetőségként való megélése

-

vagyonkezelés kérdései (felelősség, bizalom, segítségkérés stb.)

-

identitás (cigány, állami gondozott) elfogadása és felvállalása.

-

vágyak megmozgatása

Célcsoport: 15/16-18 éves korú lakásotthonban élő gyermekek Létszám: 8- 12 fő Időtartam: 1 év, 15 alkalom Gyakoriság: háromhetente Foglakozások időtartama: kb. 7 óra 1. alkalom: Csoportindítás 2. alkalom: Csoportépítés, bizalom 3. alkalom: Bizalom, önbizalom 4.-5. alkalom: Trauma, kiszolgáltatottság 6. alkalom: Személyközi kapcsolatok 7.-11. alkalom: Önrendelkezés 12.-13. alkalom: Normák

114

14.-15. alkalom: Jövőkép, leválás

TEMATIKA Előkészítő feladatok: -

Team tagok kiválasztása

-

Gyámmal, nevelőkkel való együttműködés (engedélykérés, információk)

-

Kérdőívek felvétele (gyermek, nevelők, mentor)

-

Csoportszervezési feladatok (utaztatás, étkezés, kellékek, anyagi források)

-

Team építés

1. Alkalom: Csoportindítás -

Bemutatkozás- kik vagyunk? Mi célból vagyunk itt? Partnerré tesszük a gyereket.

-

Névtanulós játék

-

Jól mutass be engem

-

Cowboy

-

Közös dolgaink

-

Forró labda- könnyed, élénk gyakorlat

-

Megerősítő csillag

2. Alkalom- Csapatépítés, bizalom -

Újra együtt

-

Kötélen a labda Cél: Csapatépítés

-

Brainstorming

-

Szakmai ajánlás: Szabadesés gyakorlat

-

Vakvezetés, mérlegjáték

-

Kincsmegőrzés

-

Napi feedback

115

3. Alkalom - Bizalom - Újra együtt -

Kincsmegőrzés

-

Általános élményjáték a bizalomról

-

Távírózik a nyúl

-

Farkas és bárányok

-

Szerezd meg a kulcsot

-

Krokodil és békák

-

Bizalomgubancok- bizalmi problémák az állami gondoskodásban élők körében.

-

Napi feedback

-

Bizalombölcső

4. Alkalom- Trauma, kiszolgáltatottság -

Újra együtt

-

Vízválasztó- téma-specifikusan

-

Mit is jelent a kiszolgáltatottság? Irányított beszélgetés, ábrás közelítéssel

-

Összekötve vakon

-

Kígyó

-

Napi feedback

-

Én hajóm

5. Alkalom – Trauma, kiszolgáltatottság - Újra együtt - Életút térkép- múlt, jelen, jövő - Ettyempitty - Színnel ülj jobbra - Szabad program: - Film - Bográcsozás - Kicsi kirándulás

116

6. Alkalom – Interperszonális kapcsolatok - Újra együtt - Erős szél fúj- téma specifikusan - Pókháló - Valóságcentrikus fantáziajáték- helyszín: Plaza - Identifikációs fb- a csoport valóságának megfelelően - Könnyed és élénk: Szegény, szegény fekete macska - Reflektorfényben

7. Alkalom – Normák és vezérfonalak -

Újra együtt

-

Lépegető emberkarika

-

Saroknéző kacsintós

-

Autómatricák (Hűtőmágnes) Senki többet harmadszor- árverés-

-

Az én mesterem Te Értéked Tőlem- T.É.T gyakorlat- 3 M mintájára, de csak 1 értéket mondunk a

-

csoporttagok háta mögött, amit jelent nekünk 8. Alkalom – Normák és vezérfonalak -

Újra együtt

-

Nílusi krokodil

-

Otthonom értékei

-

Variáció: kiscsoportos ötletbörze A és B csoport

-

Éttermi ebéd (normák, viselkedésmódok)

-

Kiscsoportos projektkidolgozás következő alkalommal megvalósítandó szabad programra (4-6 fő/kiscsoport) -

Tervezés

-

Előkészítés

-

Részfeladatok kiosztása

117

-

Társak motiválása

-

Kiscsoportok meggyőzése saját programjuk megvalósítására- érveléstechnika fejlesztése, önérvényesítés gyakorlása

-

Napi feedback

Nevelőkkel való konzultáció Önrendelkezés témakörei:  Telefonbeszélgetések  Állásinterjú (diákmunka)  Kommunikációs gyakorlatok  Hivatali ügyintézés (posta, bank, okmányiroda)  Írásbeli kommunikáció (kérvény, csekk, önéletrajz, hivatalos levél, internetes infó szerzés)  Háztartási ismeretek  konfliktuskezelés 9. Alkalom – Önrendelkezés I. (önállóság) -

Újra együtt

-

Szabad program megvalósítása- ahogyan ők megszervezték

-

Értékelés

-

Varázskert

-

Napi feedback

-

Közös süti/fagyi

10. Alkalom – Önrendelkezés II. (döntés/felelősség, jogok kötelességek) -

Újra együtt

-

Út a szabadságba Irányok:

-

-

Határok

-

Önérvényesítés

-

Szerepek, konformitás

Jó döntésem képe

118

-

Jogaim és kötelességeim + interaktív előadás az utógondozás nyújtotta lehetőségekről

Hf: Csoportlétszámnak megfelelő számú cetli- önálló feladatok a témaköröknek megfelelően, amit köv. alkalomra el kell végeznie 11. Alkalom – Önrendelkezés III. (konfliktuskezelés) -

Újra együtt

-

Hf- ok ellenőrzése, tapasztalatok, élmények megosztása

-

Négyzetkirakó

-

Amikor felmegy a pumpa- bombahatástalanítás

-

Szituációs gyakorlatok

-

-

Állásinterjúra irányuló + praktikus blokk

-

Viselkedési formák (hierarchikus, főnök, beosztott)

-

Apróhirdetés

-

Illem és etika- segítségkérés az utcán, élethelyzetek

Nyári zápor

12. Alkalom – Önrendelkezés IV. (önbizalom, énkép erősítés) -

Újra együtt

-

Erős szél fúj

-

Címer és pajzs

-

Leltár gyakorlat

-

Felvezető beszélgetés

-

3M

13. Alkalom – Önrendelkezés V. (siker, elismerés, identitás) -

Újra együtt

-

Tojásröptető gép

-

Sikerem képe

-

Játékblokk (Millinger Maca, Cöjje…)

-

Megerősítő plakát

119

14. Alkalom –Jövőkép, leválás -

Újra együtt

-

Kedvencem hátán

-

Életút terv

-

Attól félek, hogy…

-

Játék blokk

-

Napi feedback

-

Varázsajándék

15. Alkalom –Jövőkép, leválás -

Újra együtt

-

Én elmentem a vásárba cetlivel

-

Jövőbe futás

-

1 kézlenyomat- 1 gondolat - A címe a Játéktárban: (A mi) Közös címerünk

-

Csoportleltár

-

Csoport- zárás Tanúsítványok kiosztása: nagykorúvá válhat.

120

Szakmai program Csongrád megyei Nevelőszülői hálózat

Az elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök

2.sz. melléklet 121

Nevelőszülői hálózat címe:

6726, Szeged, Bal fasor 6.

Telefonszáma:

62/432-032

Elérhetőségi cím:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Utógondozói csoport 6726, Szeged Bal fasor 6.

Fenntartó:

Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Képviseli: Kiss-Rigó László Megyéspüspök

Helyettes fenntartói képviselet:

Kothencz János Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató

Működtető:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6. Képviseli: Kothencz János igazgató

Felügyeletet ellátó:

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal

122

Szervezeti felépítés

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Igazgatója

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató igazgató helyettese

Nevelőszülői hálózat vezetője

Nevelőszülői tanácsadók

Nevelőszülők

123

A nevelőszülői hálózat céljai, feladatai A nevelőszülői rendszer gyermekvédelemben betöltött szerepének fontossága a családhelyettesítő gondozás megvalósításán alapul a gyermek családból történő kiemelésekor. Az Alkotmány és a jogszabályok védik a család intézményét, de amennyiben ideiglenes vagy átmeneti jelleggel az alapvető funkcióját nem képes betölteni, szükséges a családias helyettesítő védelem a gyermek mindenek felett álló érdekének biztosításához, ezt a deklaratív célt tölti be a nevelőszülői rendszer. A nevelőszülők, hivatásos nevelőszülők, (továbbiakban: nevelőszülők), valamint külső utógondozói férőhelyek által alkotott - nevelőszülői hálózat (továbbiakban: Hálózat) célja, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény előírásainak, a vonatkozó rendeleteknek, „A nevelőszülői ellátás standardjai”-nek megfelelően biztosítsa a beutaló szervek, gyámhivatalok által, illetve ideiglenes hatállyal beutalt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek és fiatalok otthont nyújtó ellátását, átmeneti gondozását. Integrált környezetben különleges ellátást biztosít tartósan beteg/fogyatékos, valamint koruk miatt sajátos szükséglettel bíró három éven aluli gyermekek számára.

Biztosítja az utógondozói ellátást

igénylő, arra jogosult fiatal felnőttek lakhatását, az önálló életkezdésben való támogatását.

A gyermekvédelem szakmai szabályai szerint otthont nyújtó ellátást biztosít olyan gyermekeknek /fiataloknak, akik átmenetileg, vagy tartósan nélkülözik vérszerinti családjukat. A működtető célja, hogy a nevelőszülőkkel és a szakmai alkalmazottakkal közösen megteremtse a gyermekek és fiatalok szocializációjának feltételeit. Módszereivel, eszközeivel, struktúrájával, nevelési módszereivel hozzájáruljon ahhoz, hogy egészséges, a társadalomba beilleszkedni tudó, a saját gyermek nevelésére képes felnőtté váljanak. A fenntartó - mint egyházi szervezet - világnézettől, vallástól függetlenül határozza meg nevelési filozófiáját, minden kiskorú és utógondozói ellátott számára azonos szakmai, a fejlődési, szociális szükségletekre épülő értékrend alapján. A célokkal összhangban a nevelőszülői hálózat feladatai az alábbiakban foglalhatók össze: 

Biztonságot nyújtó szerepminták - A nevelőszülői család az eredeti családjukból kikerülők számára olyan szakmai és érzelmi alapokra épülő gondozást, nevelést,

124

követhető családi szerepmintákat, érzelmi biztonságot nyújt, melyek, mint alapvető emberi jogok, minden gyermeket megilletnek.

 A vérszerinti kapcsolatok ápolása - A nevelőszülői családban nevelkedő gyermeknek joga, hogy ismerje szüleit, hozzátartozóit, hiszen a vérszerinti család, a gyökerek, a szülők, a gyermek múltja szorosan hozzátartozik a jelenéhez és az életút folytonosságának megélése az egészséges személyiségű felnőtté érés alapfeltétele.  Emberi méltóságot biztosító különleges ellátás integrált környezetben - A különleges ellátási igényű gyermekek esetében a 0-3 éves korosztály, valamint a tartós betegségből, fogyatékosságból eredő sajátos gondozást, rehabilitációt a működtető _ a szükséges tárgyi és személyi feltételek mellett – csak megfelelő felkészültséggel, szakmai hozzáértéssel rendelkező nevelőszülőkkel, munkatársakkal biztosítja.  Szükségletorientált ellátás, fejlesztés-tervezés - A Hálózat szakmai tevékenységét a szakellátásba kerülő gyerekek mindenkori fejlődési szükségletei határozzák meg. A szolgáltatás, struktúra kialakításában a működtető

kiemelt

szerepet

tulajdonít

a

felzárkóztatásnak,

tehetségfejlesztésnek, családi kapcsolatok ápolásának.  Szakmaiság - A Hálózat a gyermekvédelem jogszabályi elvárásai, szakmai szabályai szerint működik. A nevelőszülők tevékenységüket folyamatos támogató és kontrollált környezetben folytatják. Alkalmasságuk rendszeres felülvizsgálatra kerül. A szakmaiság alapja a felkészültségen túl a személyes figyelem és személyre szóló gondoskodás, valamint a csapatmunka és az önállóság.

A

fenntartó

és

működtető

a

hatályos

jogszabályok

figyelembevételével, megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával szervezi és hajtja végre szakmai feladatait.

125

A nevelőszülők toborzása és kiválasztása

A nevelőszülők toborzásának tervezése a helyi igényeket, szükségleteket, a nevelőszülői hálózat sajátosságait és adottságait figyelembe véve valósítható meg. Az első szempont a nevelőszülői hálózat területi kihasználtsága, ennek függvényében kerülhet kiválasztásra a toborzás helyszíne, annak koncentráltsága. A gyermekvédelmi rendszerbe kerülő gyermekek korábbi szocializációs tapasztalatai, igényei szintén meghatározzák azt, hogy milyen típusú településekre helyeződjön a hangsúly a toborzás során – mivel azonban ez a tényező a jövő szempontjából szinte kiszámíthatatlan, ezért a korábbi fél év tapasztalatai alapján szükséges tervezni a nevelőszülői hivatásra szóló felhívások, megkeresések területi koncentráltságát. További fontos tényező a helyi média-adottságok és az ezen területen meglévő kapcsolati bázis, vagyis annak módja, ahogyan a toborzás megvalósul, összhangban a célcsoport sajátosságaival – az adott településen, területen a vizuális-, audio-, vagy audiovizuális média van-e jelen, illetve népszerűbb. Leggyakoribb formái lehetnek az újsághirdetések, szórólapok, rádió- és televíziós reklámok, képújságok (helyi média), internetes hirdetőfelületek (helyi hírportálokon), közösségi portálon (saját adatlapon keresztül). A gyermekek igényei, a területi koncentráltság (hiány és kihasználtság elemzése) és a média típusának (lehetőségek és olvasottsági-hallgatottsági-nézettségi mutatók) összhangja adja meg a hatékony toborzás alapját, ezért ennek előzetes felmérése, vagy a közelmúlt adatainak vizsgálata a toborzás marketingjének tervezésekor és megvalósításakor optimális esetben a nevelőszülői hálózat bővítése, fejlesztése a célokkal és szükségletekkel kongruens egységben történhet. Az érdeklődők egységes tájékoztatása a toborzási folyamat részeként megvalósulhat írottnyomtatott, írott-elektronikus formában, továbbá az érdeklődők számára hasznos lehet egy nyílt nap szervezése, amikor a nevelőszülői hálózat vezetője és egy több éves tapasztalattal rendelkező –hivatásos- nevelőszülő, mint autentikus személy,

válaszolhat a nevelőszülőnek jelentkezni

vágyók kérdéseire, érdeklődésére. A leendő nevelőszülők kiválasztása többlépcsős folyamat, melynek komponensei és célja az alábbiakban foglalhatók össze:

126



Nevelőszülői hálózat vezetője bekéri a jelentkezők önéletrajzát, esetleges motivációs levelét, majd ezt követően Team-meghallgatást szervez, amikorra a tagok számára a motivációs levelet és az önéletrajzokat elérhetővé teszi.



Team-meghallgatás során a jelentkezőket egy, az adott szakellátás több területéről – szakellátási igazgató, nevelőszülői hálózat, pszichológusi hálózat, módszerspecifikus munkatárs- delegált, valamint autentikus nevelőszülő(k)ből álló team hallgatja meg. A beszélgetés alapvető célja a jelentkezők nevelőszülői hivatással szemben kontraindikált motiváltságának (kizárólag megélhetési okok, örökbefogadási szándék, személyes krízistrauma megoldási lehetőségeként) feltérképezése és kiszűrése. Szakmai ajánlásként néhány lehetséges kérdés, melyet a team tagjai feltehetnek a jelentkezőknek és melyekre adott válaszok, illetve nem verbális reakciók alapját jelenthetik a szűrésnek: - Miért szeretne nevelőszülő lenni? – a nevelőszülői hivatás alapmotívuma - Találkozott-e már, volt-e a környezetében, ismer-e állami gondoskodásban élő gyermeket, fiatalt?- személyes tapasztalat, saját élmény - Találkozott-e már, volt-e a környezetében, ismer-e nevelőszülőt? –személyes tapasztalat - Mi a véleménye a gyermekvédelembe kerülő gyermekek vér szerinti szüleiről, hogyan vélekedik róluk? – emocionális viszony, előítéletek - Mi a véleménye a vér szerinti szülővel való kapcsolattartásról? – nevelőszülői feladathoz való viszony - Hogyan élné meg, ha haza kell gondozni egy gyermeket több évnyi nevelés után? – kötődés-leválás érzelmi megélése, személyes traumák - Tudja-e, mennyi összeg jár havonta egy gyermek neveléséért a nevelőszülőnek? – anyagi okok, mint motiváció - Elfogadna-e roma, fogyatékkal élő, sajátos nevelésű igényű gyermeket? – nyitottság, előítéletesség feltérképezése



A sikeres team-meghallgatást egy teljes körű pszichológiai vizsgálat követi. A pszichológiai kiválasztás, vizsgálat alapja egy munkakör-elemzés, amely a sikeres nevelőszülői

képességeket,

készségeket,

illetve

kizáró

okokat

tartalmazza

és

összeállításában nevelőszülői tanácsadók és nevelőszülők is részt vesznek. A munkakörelemzésben szereplő tulajdonságokhoz megfelelő mérőeszközöket, pszichodiagnosztikai

127

módszereket rendelve valósul meg a jelentkezők személyiségvizsgálata. A pszichológiai vizsgálat tartalmaz: orientáló kérdéseket (félig strukturált interjú formájában), klinikai személyiségskálát (kontraindikáltság kiszűrésére), készségvizsgálatot (konfliktuskezelés, kötődési készség) és projektív teszteket (motiváció, interperszonális készségek vizsgálata). A pszichológus a vizsgálat eredményei alapján javaslatot készít, amelyben véleményezi a nevelőszülői alkalmasságot. 

A pszichológiai vizsgálatot követő környezettanulmány a lakhatási körülményekről készül, célja annak véleményezése, hogy azok alkalmasak-e a gyermek fogadására, hány gyermek fogadása, ellátása lehet biztosított, valamint az lehetséges ellátás minőségének feltérképezése (infrastrukturális-települési adottságok, beteg gyermek ellátásának lehetősége, fejlesztés-felzárkóztatás biztosítása, állatokkal való kapcsolat megteremtése stb.) Ezen túlmenően feltárja a család élet- és lakáskörülményeit, megélhetési forrásait, anyagi, vagyoni helyzetét, a jelentkező családjában az egy főre eső kereset érje el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, a családi otthon légkörét, a gyermeknevelés motivációját, valamint a családon belüli kapcsolatrendszert



Fizikai, egészségügyi alkalmasság, a háziorvossal együttes véleményt ad arról, hogy a jelentkező nem szenved-e: a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, súlyos pszichotikus zavarban, alkoholfüggőségben, kábítószerfüggőségben, illetve olyan betegségben, amely-akár időszakosan is- akadályozza a gyermekről való gondoskodást, illetve amely a gyermek egészségét veszélyezteti.



A pszichológiai, fizikai alkalmasság vizsgálatokat és a környezettanulmányt követően a nevelőszülői hivatással járó felelősség, az ahhoz szükséges információk és kompetenciák elsajátítása képzés, tréning keretén belül zajlik. A képzés első része a 28 órás FIKSZ programra épül, a második részén pedig 32 órában olyan alapvető pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális és jogi ismereteket szerezhetnek, amelyek a gyermek gondozásához, neveléséhez, gyámsága ellátásához szükségesek a későbbiekben. Alapelv az, hogy házaspárok esetén, lehetőleg mindkét fél részt vesz a 28 órából álló FIKSZ döntés-előkészítő tréningen, melynek végén a trénerrel együtt közös döntés születik a folytatásról, illetve a feladatra való alkalmasságról. A képzés tematikáját részleteiben a képzési program tartalmazza. A korábbi tapasztalatok alapján a FIKSZ tanfolyamot kiegészítve módszerspecifikus készség- és képességfejlesztő tréninggel

128

segítjük a leendő nevelőszülőket a támogató-törődő attitűd optimalizálásában és megerősítésében, autentikus segítő – több éve hatékonyan tevékenykedő hivatásos nevelőszülő – bevonásával.

129

A gyermek nevelőszülőhöz való kerülése

A hagyományos nevelőszülő – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb 4 gyermeket nevelhet, a hivatásos nevelőszülő 7 gyermeket. Az elhelyezhető gyermekek számának a meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, tartós betegségét vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt. Különös, indokolt esetben a nevelőszülő beleegyezésével a fentebb meghatározott létszámtól el lehet térni. A nevelőszülőnek csak gyámhivatali határozattal lehet gyermeket befogadni, illetve a gondozási helyet megváltoztatni. Körültekintő előkészítést igényel az ideiglenes hatállyal elhelyezendő gyerek befogadása. Az előkészítés sokkal inkább a nevelőszülők felkészítésére vonatkozhat, mivel gyakran ideiglenes hatállyal rövid időn belül az új gondozási helyre, a nevelőszülőhöz kerül a gyermek. Az ilyen jellegű elhelyezések fokozott traumával, veszteségélménnyel járnak mind a gyermek, mind a vér szerinti szülő számára, így a nevelőszülői hálózat vezetője kompetens abban, hogy értékelje azt, a hálózatban kik azok a nevelőszülők, akik vállalják, képesek és alkalmasak ezen elhelyezésből fakadó krízishelyzet kezelésére, képesek a gyermek –és adott esetben családja- számára adekvát segítséget nyújtani. A nevelőszülői hálózat vezetője a kellő informálódás után tesz javaslatot a befogadó nevelőszülő személyére. Az ideiglenes elhelyezés ideje alatt kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

A gyermek pszichés megsegítése az ideiglenes elhelyezés ideje alatt- szükség esetén krízisintervenciós tanácsadás biztosítása, illetve családterapeuta bevonása.

Gyermek egészségügyi státuszának sürgős feltérképezése, ennek érdekében minél előbb szükséges felvenni a kapcsolatot az alapellátással, a volt és jelenlegi háziorvossal,

védőnővel,

valamint

további

speciális

egészségügyi

ellátó

intézményekkel, a gyermek szükséglete szerint.

A gyermek óvodáztatásának, iskoláztatásának megoldása, a tankötelezettségi előírásoknak megfelelő biztosítása.

130

A gyámhivatal határozatának megfelelő kapcsolattartás biztosítása, a család lehetőség szerinti teljes támogatásával. Intézményes gondozási helyről – befogadó otthonból, lakásotthonból, gyermekotthonbóltörténő elhelyezés, vagy gondozási hely váltás esetében lehetőség nyílik az előgondozásra. Ezen folyamat során mind a gyermek, mind a nevelőszülő számára lehetővé válik egymás megismerése, ezáltal a gyermek jövőképének bizonytalansága csökkenthető, valamint a nevelőcsaládba való beilleszkedése optimalizálható. Az előgondozás folyamat az alábbi komponenseket tartalmazza: 

A gyermek sorsa, lehetőségei, jövője a gyermekvédelmi rendszerbe való bekerüléstől kezdve körvonalazódik, ennek nyitottságát és a gyermek választási lehetőségét, az ő igényeinek legteljesebb figyelembe vételét hangsúlyozni kell számára.



A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság nevelőszülőnél történő elhelyezési javaslatát követően előgondozási megbeszélést hív össze az adott, jelenlegi gondozási hely – befogadó otthon, lakás vagy gyermekotthon- vezetője, amelyen a gyermeken kívül részt vesznek jelen és jövendő életének referenciaszemélyei: a gondozási hely munkatársa, vezetője, leendő nevelőszülők és „testvérek” (nevelőszülőnél történő elhelyezéskor). Ezen lehetősége nyílik a gyermeknek megismerkedni a számára fontossá váló személyekkel, kérdéseire értő figyelmet és megfelelő válaszokat kaphat. Hasznos lehet megkérni a nevelőszülőket, hogy

a gyermek számára hozzanak fényképeket otthonukról,

családtagokról, környezetről, amelyet a gyermek meg is kap. 

A volt gondozási hely szakemberei –a gyermek jelenléte nélkül, de az Etika szabályainak megfelelően őt tájékoztatva- „bemutatják” a gyermeket a nevelőszülőnek, hangsúlyt fektetve az otthonban átélt élményeire, fejlődésére, ugyanakkor megbeszélik az általuk érzékelt problémákat, ezek kezelési lehetőségeit, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hatékonyak voltak a gyermek viselkedésének optimalizálásában (mivel lehet motiválni, melyek a problémájának gyökerei, milyen ellátásra lenne-van szüksége a gyermeknek).



Nevelőszülőhöz

kerülés

előtt

kiemelt

figyelmet

kell

fordítani

a

barátkozás

fokozatosságára : ismerkedés a jelenlegi intézményben – közös séta, vásárlás a nevelőszülővel – ellátogatás a nevelőszülő otthonába – ottalvás megszervezése. A barátkozás során a visszatérő gyermekkel a befogadó otthon munkatársa beszélje át a történteket, a gyermek érzéseit, elfogadásának alakulását. 131

További lehetőségként kell megemlíteni azon helyzeteket, amikor a nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte és az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. A fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét is, feltéve, hogy ehhez a gyermek törvényes képviselője hozzájárult. A befogadás előkészítése során a nevelőszülőnek meg kell teremteni a gyermek életkorának megfelelő feltételeket.

A nevelőszülői hálózat és a nevelőszülő tevékenysége a gyermek gondozása-nevelése során

Gondozás - nevelés terén A családias helyettesítő védelemben, nevelőcsaládban történő, életkori és a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő gondozás és nevelés alapvető célja az alábbi szükségletek kielégítése:  Fizikai, testi szükségletek: étkezés, mozgás, játék, sport, tisztálkodás, szexuális érdeklődés, külső megjelenés, öltözködés, ápoltság  Érzelmi szükségletek : szeretet, biztonság, védelem, kötődés, leválás, önállóság, szerelem, bizalom  Mentális szükségletek: motiváció, megismerés, tanulás, tájékozódás. A gyermek teljes körű ellátása a nevelőszülői családban, az egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik. A tervet a nevelőszülő és a nevelőszülői tanácsadó együtt készítik el, lehetőség szerint bevonva a gyermeket, a gyámot, gyámi gondozói tanácsadót, oktatási nevelési intézményeket és a vér szerinti szülőt, közvetlen hozzátartozót is. A terv célja a gyermek harmonikus fejlődését, képességei kibontakozását elősegítő gondozássalneveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése, és az abban résztvevő szakemberek közötti munkamegosztás, időkeretek, felelősségi körök kidolgozása.

132

Amennyiben a nevelőszülő vállalja a gondozására bízott gyermek gyámi és vagyonkezelői feladatait teljes körűen ellátja, ellenkező esetben a Gyámhivatal felé jelzéssel és, és ezen feladatokat a jelzést követően a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat alkalmazottja látja el.

A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg és erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjön, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, illetve örökbefogadó családba való beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre, életvezetésre. E cél érdekében a gondozást-nevelést, ellátást biztosító nevelőszülő és az ő munkáját segítő szakemberek igyekeznek a lehető leghatékonyabban együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekekkel fejlesztésében, rehabilitációjában érintettek. A nevelőszülői hálózat feladata a szükségletek kielégítés, ill. a fejlesztés érdekében:  A szükségleteket közvetlenül jól felkészített, életvitelében, tárgyi/személyi feltételekben alkalmas, modellértékű nevelőszülőkkel biztosítja a megfelelő gondozási helyet. A család, mint elsődleges élettér jól szervezett, biztonságos, gyermekközpontú nevelő-gondozó környezetet kell, hogy jelentsen.  A nevelőszülők képzésében, továbbképzésében a gyermek/fiatal fejlődésiszükségletei kiemelten kell, hogy megjelenjenek a működtető feladatai, minőségbiztosítási szabványai között.  A nevelőszülő a gondozási, nevelési feladatok ellátásában folyamatos szakmai segítséget, tanácsadást kap. Tevékenységét, annak eredményességét a működtető rendszeresen ellenőrzi, értékeli.  A nevelőcsalád lakásfelszerelésére, a gyerek ellátásának tárgyi, személyi feltételeire a teljes körű ellátás szakmai követelményeire a 15/1998. számú NM rendelet előírásai vonatkoznak. A nevelőszülő tevékenysége a gondozási-nevelési célok megvalósításának érdekében :  Személyes példamutatás: a családon belüli elfogadás, nyugodt hangvétel, tiszta, világos, érthető kommunikáció, alkalmazkodás, szoktatás, hagyományok építése

133

 A jutalmazás/fegyelmezés formájának, mértékének a cselekedethez mért megválasztása, adekvát visszajelzések, nem csupán következmény, hanem megelőzési célokat szolgálva  Ösztönző, a pozitív értékekre épülő visszajelzések, értékelések akalmazása: dicséret, bátorítás,szeretetteljes odafordulás  Verbális kommunikáció, beszélgetések során: személyes, támogató-empatikusmegértő-elfogadó attitűdök természetes módon való érvényesülése 

Mindennapi tevékenységek során: személyre szóló teljesítmény, eredmény elérése, sikerélmény, tanulás, munka, játék, értékteremtés tudatos beépítése a nevelési folyamatba, fejlesztés-tervezésbe



A társadalmi élethez igazodó viselkedési normák kiválasztására való képesség kialakítása, személyes példamutatás, modell-képzés a nevelőcsaládban.



A kölcsönös segítségnyújtás iránti szükséglet kialakítása.



A kötődés-leválás fejlődés lélektani törvényszerűségeinek ismeretén túl a sajátos helyzetből fakadó krízisek szakszerű kezelése - személyes beszélgetések, egyéni terápiák, esetcsoportok, „szülő-csoportok” formájában.



A gyermek igényeinek, fejlettségének, képességeinek megfelelő óvodáztatás, iskoláztatás, tankötelezettségi előírások teljesítése, lehetőséget biztosítva a tanórán kívüli szakkörökön, foglalkozásokon való részvételre.



Tanulási elmaradás esetén felzárkóztatás biztosítása –iskolával együttműködve.



Tehetséggondozás lehetőségeinek feltérképezése, tehetséges gyermek képességeinek kibontakoztatása iskolán kívüli tevékenységek formájában is (sportkörök, egyesületek, tánc, művészeti képzések).



A gyermek rekreációs igényeinek figyelembe vétele, szabadidős tevékenységek biztosítása, közös családi programok szervezése, amely a családi minták közvetítésén túl a család összetartozásának, egységének élményét is optimalizálja.



Egyéni és tradicionális (történelmi és egyházi) ünnepek családias megünneplése, a gyermek egyéni igényeit és vallási-etnikai hovatartozását, identitását is figyelembe véve.

 A különleges szükségletek (kora miatt, fogyatékos vagy tartós beteg gyermek) szerinti igény ismerete, a szükséglet kielégítésében referens szakmai kapcsolatok

134

(egészségügyi ellátórendszer, nevelési tanácsadó, gyógypedagógiai fejlesztést, pszichés segítségnyújtást biztosító szakemberek, intézmények) kiépítése, velük való együttműködés. Részletezve az alábbiak:  a nevelőszülő számára a 0-3 éves gyermek gondozási-nevelési feladatainak tudatosítása a fejlődés-lélektani törvényszerűségek ismereteinek, a fejlesztés gyakorlatának tudatosítása  a fejlődéshez szükséges nyugodt, tiszta, világos, jól elkülönített, a veszélyforrásokat kizáró személyes élettér biztosítása  rendszeres orvosi, védőnői felügyelet, kontroll, megelőzés, a betegségek mielőbbi gyógykezelése, védőoltások felvétele  szakmai felkészítés, tanácsadás: táplálkozási, életvezetési fejlődéslélektani ismeretek  korai fejlesztés integrált környezetben, a település, ill. ahhoz közeli lehetőségek kihasználása  sajátos, a működtető által biztosított ún. „utazó pszichológus szakmai segítségnyújtása, védőnői tanácsadás, komplex a fejlesztéstervezés, fejlesztés, terápiás habilitáció, rehabilitáció  a nevelőszülő családi környezetében tudatosan épített tárgy-kapcsolat, pozitív azonosulás-minták megteremtése.  A fogyatékkal élő gyermekek ellátásának intézményes háttere a szakértői javaslat alapján biztosított.  Nevelésük, oktatásuk jelenleg a többségi vagy speciális intézményekben valósul meg integrált(beillesztett) vagy szegregált (elkülönült) formában.  A nevelőszülőkre hárul a feladat, hogy a gondozásukra bízott fogyatékos gyermek/fiatal számára a képességeinek leginkább megfelelő fejlesztési formát és helyet megtalálja a lakóhelyéhez legközelebb. A

nevelőszülői

tanácsadó

mellett

működő

szakmai

team

gyógypedagógusa, pszichológusa hivatott segíteni a nevelőszülőt a

135

gyermek/fiatal egyéni fejlesztésében, gondozásában, a családba történő beilleszkedésben.

Szükség

esetén

utazó

gyógypedagógiai

hálózat

igénybevételét lehet kezdeményezni, melynek célja a családi nevelés fejlesztése, segítése (kapcsolattartás, tanácsadás, szülőklub...).  A nevelőszülői családban zajló fejlesztő gondozás biztosításával törekedni kell

a

másodlagos

pszichológiai,

pszichiátriai

problémák

megakadályozására (pld: depresszió, extrém visszahúzódás, élni akarás megtagadása).  A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-

orvosi-pszichológiai

komplex

vizsgálat

diagnózisára,

javaslataira kell építeni.  A tartós beteg gyermek számára a folyamatos egészségügyi ellátás lehetőségének biztosítása, speciális gondozási előírások betartása, a gyermek egyéni, szükséglethez igazodó igényeinek (diéta, gyógyászati segédeszközök) megfelelő ellátás.

Probléma-protokoll!!!! Kapcsolattartás terén A vérszerinti család, hozzátartozók, barátok, ismerősök megtartásának, a kapcsolatok éltetésének szükséglete a gyermek alapvető érdeke és igénye a családias helyettesítő védelem során. Ehhez szükséges a rendszeresség, kiszámíthatóság és a fejlődés a kapcsolatokban, valamint a hazakerülés, hazagondozás lehetőségének elősegítése. A nevelőszülői hálózat és a nevelőszülő feladata ennek érdekében: 

Érti és tiszteletben tartja a gyerek és vérszerinti családjának, korábbi gondozási helyének, örökbefogadó családjának kapcsolatát, a gyereknek a kapcsolat fenntartására vonatkozó igényeit.

136



A rendszeres látogatások és a kapcsolattartás más módjai erősítik a gyerekek és vérszerinti, illetve korábbi családjaik közötti kapcsolatokat, ennek megfelelően készíti elő és valósítja meg azokat.



Lehetőség szerint a testvéreket együttesen, vagy egymáshoz közeli gondozási helyen fogadja be.



A gondozási hely a földrajzi és közlekedési szempontok figyelembevételével a vérszerinti szülő/kapcsolattartó számára lehető legközelebb essen, illetve minél hamarabb elérhető legyen.



A kapcsolatok intimitását, személyességét, a kapcsolattartás kereteit minden esetben megteremti.



A kapcsolattartás során a szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről, mindennapjairól.



A kapcsolattartás során esetlegesen átélt traumák feldolgozásában szakemberek – pszichológus, családterapeuta- vesznek részt.



A nevelés-gondozás folyamatába beépíti a gyerek vér szerinti, vagy előző családja és a nevelőcsalád kulturális, szellemi, társas és gazdasági jellemzői közötti hasonlóságokat és különbségeket.

A családi, rokoni kapcsolat erőteljes befolyással van az érzelmek fejlődésére, ezért arra kell törekedni, hogyha lehetséges, valamilyen formában maradjanak meg ezek a kötődések. A kapcsolattartásra jogosult és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozza meg. A nevelőszülőnek elő kell segíteni a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos kapcsolattartását. A kapcsolattartás formái:  a gondozott gyermek meglátogatása  a gondozott gyermek szabadságra történő elvitele (folyamatos és időszakos kapcsolattartás)  levelezés, telefonkapcsolat  ajándékozás, csomagküldés

137

A nevelőszülők alkalmassági felülvizsgálata

A nevelőszülői tanácsadók a nevelőszülőkkel való folyamatos kapcsolattartáson túl évente felülvizsgálatot végeznek, amelynek része a környezettanulmány és a családlátogatás. A 3 évente történő alkalmassági felülvizsgálat célja azon mélyebb összefüggések,mögöttük meghúzódó problémák, állapotok feltárása és vizsgálata, melyek a tanácsadók által készített környezettanulmányokból, ezek módosításaiból, a családlátogatások tapasztalataiból nem derülnek ki. A nevelőszülői alkalmassági felülvizsgálat menete: -

részletes környezettanulmány készítése, strukturált interjú alapján

-

pszichológiai vizsgálat a személyiség aktuális állapotáról, a nevelőszülői alkalmasság kizáró tényezőinek lehetséges feltérképezésére

-

szükség esetén további szakemberek bevonása, vizsgálatkérés (pszichiáter)

-

háziorvosi igazolás az egészségügyi alkalmasság meglétéről, kontraindikáció kizárásáról

A

vizsgálatot

végző

szakemberek

szakmai

kompetenciájukon

belül

jelentéseket,

szakvéleményeket készítenek és javaslatot tesznek a nevelőszülő alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról, mely javaslatok alapján döntés születik erre vonatkozóan. A nevelőszülői alkalmassági felülvizsgálatot a nevelőszülői hálózat vezetője, valamint a nevelőszülői tanácsadó-felettesével történő egyeztetést követően- a kötelező időponttól függetlenül is kezdeményezheti, rendkívüli alkalmassági felülvizsgálat keretében.

138

A nevelőszülők továbbképzése Minden nevelőszülői hálózat működtető törvény által előírt kötelezettsége a nevelőszülők rendszeres továbbképzésének biztosítása, félévente minimum 6 órában. Minden nevelőszülő számára kötelező félévente a 6 órás továbbképzésen való részvétel. Ennek elmulasztása az együttműködés hiányát feltételezi, ami a nevelőszülői jogviszony megszüntetéséhez vezethet. A továbbképzések lehetséges formái: 

a Szolgáltató által szervezett, vagy továbbképzésként elismert konferencián, előadásokon való részvétel



frontális előadások, előadássorozat a nevelőszülői tanácsadók által felmért igények alapján a nevelőszülőket érdeklő-érintő

témakörökben

–egészségügyi

témában,

jogszabályi változások kapcsán, pedagógiai-nevelési elvek és módszerek 

interaktív, tematizált előadások pl. sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése-segítése a mindennapokban, serdülőkor sajátosságai, a szexuális felvilágosítás lehetőségei, egészségcentrikus-egészségfejlesztő nevelés, drogprevenció-terelési lehetőségek,



kiscsoportos tréning-jellegű továbbképzés, pszichológus és autentikus segítő (leginkább hivatásos

nevelőszülő)

konfliktuskezelés,

vezetésével

kommunikációs

az

stratégiák,

alábbi

témákban:

krízis-inetrvenció,

kötődés-leválás, alternatívák

az

agresszióval szemben, preventív utógondozás támogatása (17 éves gyermeket nevelő nevelőszülők számára), illetve a nevelőszülők és nevelőszülői tanácsadók jelzése alapján igény szerinti tematizálással. 

kiégés-prevenciós tréning KÁSZPEM módszerrel, a nevelőszülői tanácsadók jelzése és a nevelőszülők igényei alapján kerül megszervezésre a módszerspecifikus támogató csoport által.

A nevelőszülői képzések, továbbképzések lehetőség szerint a nevelőszülők földrajzi elhelyezkedése alapján kerülnek megszervezésre, több helyszínen. A Hálózat az igények és lehetőségek függvényében további képzési és továbbképzési alkalmakat is teremt nevelőszülői számára, így biztosítva a választás lehetőségét különböző témák és időpontok között.

139

A nevelőszülőtőtől való elkerülés-kikerülés A nevelőszülőtől való elkerülés, a nevelőszülői családból való kikerülés minden résztvevő számára egy hosszú távú sorsrendező, ezáltal emocionálisan megnyugtató folyamattá kell váljon. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a nevelőszülőnél élő gyermek és a nevelőszülő között optimális kötődés, a tudatos szeretet lehet az az érzelmi stabilitást adó alap, melyen lehetővé válik a leválás, illetve az esetlegesen szükséges átgondozás. Nevelőszülői elhelyezésének megszüntetése előtt a gyermeket, fiatalt életkorának és személyiségállapotának megfelelően felkészítjük a „távozásra”, valamint szükség esetén a nevelőszülői családot is felkészítjük tagjának elbocsátására. Az elbocsátásban a nevelőszülői család tagjai a gyermekkel, fiatallal foglalkozó szakemberek együttesen vesznek részt. A gyám (nevelőszülő), gyámi gondozói tanácsadó együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, az iskolával, a gyámhivatallal, a családgondozóval. A nevelőszülőtől való elkerülés lehetőségei: - gondozási hely váltás - hazakerülés - örökbefogadás - utógondozás és önálló élet megkezdése

A gondozási hely váltását indokolt esetben a nevelőszülő kérheti, a nevelőszülői tanácsadó javasolhatja, amelyről a Gyámhivatalt indoklással egybekötötten tájékoztatja és arról döntést hoz. Gondozási

hely

váltásakor

fokozott

figyelmet

kell

fordítani

az

átszoktatás

folyamatosságára, előgondozás formájában, melynek során többszöri találkozás lehetőségét kell biztosítani a gyermek, a volt nevelőszülő és a leendő gondozási hely (nevelőszülő, lakásotthon, gyermekotthon munkatársai –gyám, nevelő, mentor, illetve családgondozó, pszichológus) szakemberei között. Ezen alkalmakkor a gyermeknek lehetősége nyílik megismerni leendő gondozási helyét, a számára ott fontossá válható, referenciaszemélyeket, ezáltal Ő maga is aktív résztvevőjeként élheti meg az átgondozás

140

folyamatát és zökkenő mentesebbé válhat beilleszkedése. Továbbá az új gondozási hely is megismerheti a gyermek igényeit, szükségleteit, és felkészülhet fogadására. A hazagondozás egyik feltétele a folyamatos kapcsolattartás, ennek érdekében a vér szerinti családdal a kapcsolattartás lehetőségét folyamatosan, a gyermek elhelyezésének ideje alatt biztosítani kell, megfelelően intim környezeti feltételeket teremtve, valamint a gyermek és a család igényeit a lehetőségekhez mérten maximálisan figyelembe véve az együttlét idejére és tartalmára vonatkozóan. A kapcsolattartáson túl a nevelőszülő feladatai közé tartozik a gyermekben a szülő iránti tisztelet fenntartása-kialakítása, és a bekerülés okainak pszichés feldolgozásának segítése, valamint a gyermek felkészítése a hazaköltözésre. Ehhez a gyermek számára a nevelőszülő és a szülő közötti kooperatív kapcsolat, az egymást elfogadó, egymás iránti nyitottság attitűdjének nyilvánvaló megélése szükséges. A családba való visszailleszkedés eredményességét a család felé nyújtott folyamatos információátadás, és szükség, valamint igény szerint szakemberek által tartott tanácsadás biztosítja. A hazagondozás során családterapeuta segítsége is igénybe vehető. Szakmai feladatnak tekintjük az után követést, melynek során a nevelőszülő, gyám, szakmai vezető, család-és utógondozó folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermek további sorsát, szoros kapcsolatot fenntartva az alapellátás érintett munkatársaival. Örökbefogadás, mint a hosszú távú sorsrendezés egyik lehetősége abban az esetben, amennyiben a szülők felügyeleti joga megszűnt, illetve a gyermek tartós nevelésbe került és örökbe fogadhatóvá nyilvánították. A nevelőszülő a tudatos kötődés optimalizálásával támogatja a gyermeket abban, hogy számára a leválás és új, örökbefogadó családjába kerülés emocionális veszteségélménnyel kevéssé járjon. Ehhez jelenthet segítséget az örökbefogadó családdal való fokozatos ismerkedés, a gyermek igényeinek, szükségleteinek, érzelmi reakcióinak folyamatos figyelemmel kísérése a folyamat során és az új családdal való stabil kötődés kialakításával a gyermek számára az elfogadás-befogadás-beilleszkedés facilitálása. A nevelőszülői tanácsadó Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, az Örökbefogadási csoporttal való kooperatív kapcsolata révén mind emberileg, mind szakmailag támogatja a nevelőszülőt is a leválás-elválás folyamatában.

141

A működtető a nevelőszülői hálózatában felnövekvő gyermekek utógondozását, utógondozói ellátását is vállalja. Alapelvnek tekintjük, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúvá váló fiataloknak jól meghatározott igény szerint további segítségre van szükségük ahhoz, hogy elsajátíthassák a felnőtt életvitelhez szükséges készségeket. Ezt a segítséget elsősorban annak a nevelőszülőnek, nevelőszülői tanácsadónak (későbbiekben utógondozónak) - és a segítő szakemberek csoportjának - célszerű nyújtania, aki addig is segítette a fiatalt felnőtté válásában. A cél az, hogy a fiatal úgy kerüljön ki a gondozásból, hogy megoldott legyen a lakhatása, rendelkezzen saját jövedelemmel, önálló életvitelre való készségekkel, és lehetőség szerint egy segítő baráti vagy családi kapcsolatrendszert is kialakítson addigra. Ennek alapja a preventív utógondozás folyamata. A preventív utógondozás célcsoportját a 15/1618 éves lakásotthonban, valamint nevelőszülőknél élő serdülők alkotják. Mivel a két célcsoport szükségletei, korábbi tapasztalatai, interperszonális kapcsolatai eltérnek, így ennek megfelelően a KÁSZPEM® rendszeren alapuló preventív utógondozás külön tematikával, ugyanakkor azonos célkitűzésekkel kerül kidolgozásra. A preventív utógondozás céljai az alábbiak: -

Nagykorúság tudatosítása

-

Szorongások oldása (önállósodás, felelősségvállalás, jövőkép)

-

Tanult tehetetlenség kezelése

-

Önrendelkezés és önérdek érvényesítés fejlesztése

-

Önállóság kialakítása (praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása a gyakorlatban)

-

Identitás egészséges felvállalása (roma, „állami gondozott”)

-

Önmagáért és másokért való felelősségvállalás ( szerepe, hatásköre, ereje)

-

Felelős vagyonkezelés

-

Az utógondozás lehetőségként való megélése

-

Életcélok tudatosítása és realizálása

-

döntéshelyzetek felvállalása (aktív részvétel a saját sors alakításában)

További célkitűzés, hogy a nevelőszülőknél élő serdülők esetében magukat a nevelőszülőket is szenzitívvé kell tenni a preventív utógondozás folyamatára. Ennek érdekében a nevelőszülők

142

számára az első alkalommal, a KÁSZPEM® csoport indulása előtt egy tájékoztatást kell tartani, melynek célja a folyamatban való partnerré tétel. Ezen célok megvalósításának módszertani alapját a KÁSZPEM® rendszere biztosítja, a csoportfolyamatok tematizálásában az alábbi támpillérekre kerül hangsúly: -

Bizalom, önbizalom

-

Trauma, kiszolgáltatottság

-

Személyközi kapcsolatok

-

Értékek és normák

-

Önrendelkezés

-

Jövőkép

A KÁSZPEM® csoportban egy utógondozó munkatárs is részt vesz, a csoport teljes időtartamában. Ennek célja a serdülők, leendő utógondozottak szocializálása magára az utógondozói munkakörre, és a felnőttel való együttműködésre. Ebből következően az utógondozó munkatárs nem feltétlenül kell, hogy megegyezzen magával azzal a személlyel, aki ténylegesen a fiatalok utógondozója lesz, a preventív utógondozás ezen szakaszában. A személyhez kötendő kapcsolat a későbbiekben nyer jelentőséget és épül be szervesen a preventív utógondozás rendszerébe. Az egy évig tartó KÁSZPEM® csoport befejeztével 17 éves kortól az önállósodás támogatása történik, gyakorlati szinten. Ennek egyik formája a mindennapi életben történő tapasztalatgyűjtés (ügyintézés, önálló életvezetési gyakorlatok), valamint a 2 havonta az utógondozói csoport módszertan vezetője és egy utógondozó szervezésében megtartott Preventív Utógondozói Klub (PUK). A PUK nyitott, tematikus klubfoglalkozást jelent, az utógondozók, a leendő utógondozottak (korábbi KÁSZPEM® csoport tagjai), utógondozottak, volt utógondozottak, Utógondozói Fórum tagjai, módszertani csoport tagjai, preventív utógondozásban résztvevő serdülők nevelőszülői, illetve meghívott vendégek. Autonóm, felelősségteljes, pozitív énképpel, és reális jövőképpel rendelkező fiatalokat szeretnénk útra bocsájtani. Ez nem kisebb feladat, mint a gyermek személyiségének komplex megerősítése. Ebben legfontosabb szerepet a gyermeket nevelő felnőttek, vagyis maguk a nevelőszülők kell, hogy vállaljanak, ennek érdekében

számukra kiscsoportos formában tréning-jelleggel, 5X6

órában a preventív utógondozás folyamatát segítő, támogató tematikával továbbképzésre kerül sor, mely részét képezi a kötelező továbbképzéseknek.

143

A serdülővel az utógondozói ellátásra való jogosultságot megelőző fél évben a leendő utógondozója személyes kapcsolatot épít ki, melynek egyik fóruma a PUK, ezen túl a rendszeres személyes találkozások, közös programok, ügyintézés (az utógondozói ellátás kérvényezése, a szükséges dokumentumok beszerzése, amelyhez egy önéletrajzot is elkészít a fiatal felnőtt) teszik lehetővé a preventív utógondozásban részt vevő serdülő számára, hogy mire 18 évesen az utógondozottá avatásra kerül sor, már stabil, támogató, partneri kontaktus alakul ki közöttük. A preventív utógondozást lezáró esemény az utógondozottá avatás, ahol az immár nagykorúvá vált fiatal

felnőtt

az

referenciaszemélyek

utógondozója, (nevelőszülő,

az

utógondozói

PUK

tagok)

csoport

vezetői,

jelenlétében

aláírja

a

számra az

fontos

utógondozói

megállapodást, és közös örömként megélve, az alkalomhoz méltó ünnepélyes keretek között válik a felnőtt társadalom tagjává. Ezt követően a Szolgáltató biztosítja az utógondozói ellátást a nagykorúvá vált fiatal számára a megfelelő feltételek megléte esetén 21 éves koráig, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. A nappali tagozatos tanulmányainak elhúzódás esetén és/vagy, ha szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja legkésőbb a 24. életévéig utógondozói ellátásban részesülhet. Az utógondozói ellátást a befogadó nevelőszülő saját otthonában, illetve a működtető a külső férőhelyeken biztosítja, külön megállapodásban rögzített feltételek szerint. Gondoskodik a lakhatási lehetőségről és a fiatal szükségleteihez, helyzetéhez igazodó teljes körű ellátásról a fiatal felnőtt vagyoni, jövedelmi viszonyainak, egészségi és személyiségi állapotának, családi körülményeinek, tanulmányi elfoglaltságának, és egyéb kötelezettségeinek megfelelően. A nevelőszülő és az utógondozó tanácsadó feladata segítséget nyújtani a fiatal felnőttnek önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez és a hozzátartozóival való kapcsolattartáshoz. A fiatal felnőtt kötelezettsége az ellátás időtartama alatt együttműködni befogadó nevelőszülőjével, tanácsadójával, utógondozóval. Kötelessége továbbá mindent megtenni annak érdekében, hogy az önálló életvezetésre minél hamarabb alkalmassá váljon.

144

A nevelőszülői tanácsadók feladatai A Nevelőszülői tanácsadó feladata és felelőssége a Munkáltató Intézményre vonatkozó legfontosabb jogszabályok és működési dokumentumok ismerete és a rá vonatkozó részek betartása. Heti 40 óra munkaidőben a feladatok ellátása. Adatvédelmi törvény betartása. 

Környezettanulmány készítése a nevelőszülőnek jelentkező személy, személyek lakókörnyezetéről a 15/1998.( IV.30.) NM rendelet 105. § (2)-(3) bekezdése alapján a nevelőszülői ellátás működési engedélyének kiadásához. A nyomtatvány alapos, körültekintő kitöltése. -

-

A tanácsadó részt vesz az Elhelyezési értekezleten.

A nevelőcsaládok rendszeres, szükség szerinti alkalommal de legalább 3 hetente történő meglátogatása,

tájékozódás

a

gondozott

nevelőszülőnek a gyermek gondozásával

gyermek

helyzetéről,

kapcsolatos

fejlődéséről,

a

tapasztalatairól, esetleges

problémáiról. Tájékozódás és ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy a gyermek egyéni gondozási-nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, tanulmányi szükségletei mennyire vannak az adott családban kielégítve különös figyelemmel a gyermek veszteségeinek feldolgozására, a fejlesztésre, tehetséggondozásra. 

A tanácsadó ellenőrzi hogy 15/1998.(IV.30.) NM rendelet teljes körű ellátás részeként a nevelőcsalád biztosítja-e a gyermek számára az előírtakat: napi ötszöri étkezés, legalább 1 alkalommal meleg étel (életkortól függően, egészségügyi ellátástól függően), ruházat előírtak szerint, egyéb a pontos rendelet előírása szerint.



A gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartása a nevelőcsaládban- ellenőrzés keretében. A gyermek ismerje a gyermekjogi képviselő elérhetőségét illetve a nevelőszülő is. A gyermek gondozásával kapcsolatban felmerülő problémák esetén a tanácsadó segítsen a szükséges szakemberek, szolgáltatások elérésében.



A tanácsadó tájékozódik a gyermek oktatási-nevelési intézményében

a gyermek

viselkedéséről, tanulmányi előmeneteléről. Közös megoldás keresése az adott intézmény szakembereivel a gyermek érdekében. 

A tanácsadó kapcsolatot tart a társintézményekkel, hivatalokkal( Gyámhivatal, Gyermekjólét,

Oktatási

Intézmények,

legoptimálisabb ellátásának érdekében.

145

Egészségügyi

Intézmények)

a

gyermek



Tájékoztatja a nevelőszülőt a munkájával kapcsolatban a Működtető által hozott változásokról.



Ellenőrzi, hogy a gyermek lakcímének bejelentése a Gyámhivatali határozat szerint történik-e. Közgyógyellátási igazolvány, családi pótlék, árvaellátás rendben van-e.



Együttműködik a nevelőszülői és gyámi tanácsadó a feladatok ellátásában, ellenőrzésben.



Nyomon követi a gyermek és vérszerinti hozzátartozója közötti kapcsolattartást:



Feladata a Gyámhivatali határozat szerint előírt felügyelet biztosítása a

szakember

felügyeletével zajlódó kapcsolattartások alkalmával. 

A kapcsolattartási napló vezetése.



Optimális légkör biztosítása lehetőség szerint.



A tanácsadó segíti a nevelőszülőt abban, hogy a gyermek vérszerinti hozzátartozóival minél rendszeresebben találkozhasson, legyenek figyelemmel a szülői kompetenciák megtartására, erősítésére, fokozzák a családi összetartozást a mielőbbi hazagondozás, a család újraegyesítése érdekében.



A tanácsadó előkészíti a nagykorúvá váló fiatal utógondozását, utógondozói ellátását és elküldi a Gyámhivatal felé a szükséges dokumentumokat( fiatal kérelme, iskolalátogatási igazolás, nevelőszülő befogadó nyil, tanácsadó javaslata és Igazgató javaslata) A leendő utógondozóval megismerteti a fiatalt, nevelőszülőt a gondozási helyen.



Részt vesz a tanácsadó szakmai konferenciákon, továbbképzéseken szakmai fejlődése érdekében.



Évente statisztikát készít az előző évben történt változásokról saját területén.

A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetében a nevelőszülővel közösen végzendő szükséges adminisztrációs feladatok: 

GH-1 Egyéni-gondozási nevelési terv közös elkészítése gyermekkel, nevelőszülővel és lehetőség esetén a vérszerinti szülővel közösen.



GH-2 családi kapcsolatok, családgondozás tervezése nevelésbe vétel esetén közösen elkészíteni mint az előzőnél.



GH-3 Helyzetértékelés közös elkészítése gyermekkel és a nevelőszülővel Féléves helyzetértékeléshez és Éves Felülvizsgálathoz.



Zsebpénznyilvántartás vezetése-ennek ellenőrzése a családnál, gyermek megkapta e a zsebpénzt. 146



A nevelési díj-ellátmány felhasználására vonatkozó Elszámolólap ellenőrzése a nevelőcsaládnál, gyermekre fordították- e az ellátmányt a nevelőszülői díjazás kivételével.



Ruházat nyilvántartás lap ellenőrzése a nevelőcsaládban



A gyermek első gondozási helyre történő kihelyezésekor szükséges Ruházati ellátmány igénylése, ennek számlákkal történő elszámoltatása.

További adminisztratív feladatok: 

Befogadás-Távozás adatlap készítse változás esetén



Jelenléti Ív naprakész vezetése



Tevékenységi napló vezetése



Különleges szükségletű gyermekek nyilvántartása



Látogatási Mátrix



Gondozási hely változtatása esetén Adatlap kitöltése



Felülvizsgálatok készítése Mátrix

147

A nevelőszülői hálózat együttműködési formái A nevelőszülői tanácsadók együttműködése

Az

nevelőszülői

hálózat

munkatársainak

szakmai

fejlődése,

mentálhigiénés

egészségvédelme és a közöttük megvalósuló napi kooperáció preventív jelleggel hat a kiégés ellen, ezáltal csökkenti a fluktuáció mértékét. Ezért alapvető, hogy a kollégáknak lehetőséget biztosítva a ventillációra, a problémák és a sikerek megbeszélésére, hangsúlyozva a személyes fejlődés-fejlesztés fontosságát különböző fórumok szintjén valósuljon meg az együttműködés. Ennek lehetséges formái: -

Team-megbeszélések az aktuális problémák megbeszélésére, az esetleges konfliktusok megoldására. Ennek keretében kapnak tájékoztatást a munkatársak az Szolgáltató egészében folyó munkáról, személyi változásokról, előirányzott feladatokról.

-

Esetmegbeszélés, szupervízió megtartása igény és szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal

-

Csapatépítő délutánok-estek a kollégák részvételével a munkatársi team kohéziójának erősítésére, ventillációs lehetőséget biztosítva

-

Siker-esetértekezlet során olyan utógondozottak eseteinek megbeszélése, átbeszélése, amelyeket a team sikerként élt át

-

Jó

gyakorlatok

tanulságainak

összegyűjtése

tematikusan

pl.

sikeres

reszocializáció, hatékony együttműködési lehetőségek az utógondozottal -

Belső továbbképzések szervezése a munkatársakat érdeklő-érintő témákban pl. hatékony

kommunikációs

stratégiák,

konfliktuskezelés,

kötődés-leválás

folyamata, romológia, munka- és pályaszocilalizáció Nevelőszülői tanácsadók és nevelőszülők együttműködése

-

nevelőszülői fórum –nevelőszülői hálózat vezető, szükség esetén magasabb szintű vezetők, nevelőszülői tanácsadók és nevelőszülők kötetlen interakcióra lehetőséget

148

adó klubjellegű találkozás rendszeres szervezése, a nevelőszülők szakmai kérdseinek megválaszolása és kapcsolatépítés céjából -

nevelőszülői műhely – nevelőszülők számára szervezett rendszeres, tematikus klubfoglalkozás, amely a kötetlen interaktív, vagy irányított beszélgetésként, vagy esetmegbeszélő jelleggel, pszichológus és további segítő szakember (családterapeuta) vezetésével, előre egyeztetett formában valósul meg, ellátási területenként, az adott területért felelős nevelőszülői tanácsadó szervezésében és részvételével.

149

A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei

A gyermekvédelem hazánkban az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment és megy keresztül. A változások legfőbb erénye, hogy új lehetőségek tárulnak az értő, a gyermekvédelmet hivatásként megélő kollégák elé. Egy ilyen folyamatnak lehetünk most is tanúi, sőt megélői azáltal, hogy a „feladatcentrikusság” helyett gyermekközpontúság, az „ügyek” helyett esetkezelés, a „munkavégzés” helyett szakmaiság kerül a fókuszba a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató hitvallásában, elkötelezettségében. A szolgáltatás az által válik valóban szolgáltatássá, hogy maga a gyermek és az ő esete, élettörténete, lehetőségei határozzák meg a mellette álló, vele foglalkozó kollégák mindennapi tevékenységét. Ez az új attitüd kell, hogy nem csupán ismereti, hanem érzelmi és viselkedéses szinten is átjárja hivatásunkat. Ehhez nyújt szakmailag országos szinten is elismert támogató tevékenységet az ÁGOTA® Alapítvány, az általa működtetett Szaktanácsadói Szolgálat, és a KÁSZPEM® módszere, melynek elemei és szellemisége jelen szakmai program részét is képezik (kliens-csoport, nevelési elvek). A szakmai program megvalósítása és a KÁSZPEM® módszerének elsajátítása révén a kollégák nem csak érteni, hanem érezni is fogják hivatásuk esszenciáját, hitelesen közvetíteni a gyermek számára érdemeitől és teljesítményétől független elfogadhatóság megtapasztalását.

150

Módszertani szakmai programja

Recommend Documents