MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI HELYZETGYAKORLATOK PROGRAMTANTERV ÉS MODULLEÍRÁS

ÍRTA: SALLAI ÉVA

KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖZPONTI PROGRAM „A” KOMPONENSE KERETÉBEN

Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Lazányi Krisztina (2006–2007) Simonné Csömöri Brigitta (2007–2008) Lektorálta Knausz Imre Karlowits-Juhász Orchidea

© Sallai Éva, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/1/int/pm/K

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: 06 1 477 3100 Fax: 06 1 477 3136 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

Tartalom A modul rövid leírása ..................................................................................................................................................... 5 Módszerek ..................................................................................................................................................................... 7 1–6. óra: Az együttnevelés általános kérdései ............................................................................................................ 10 7–12. óra: A tanulási helyzetekhez kapcsolódó osztálytermi esetek feldolgozása...................................................... 12 13–18. óra: A társakhoz, tanárokhoz kapcsolódó kapcsolati problémák elemzése.................................................... 13 19–24. óra: Csoportos beszélgetésvezetés a társadalmi egyenlőtlenségekről .......................................................... 14 25–30. óra: Egyéni beszélgetések vezetése a hátrányos helyzetű tanulókkal ........................................................... 15 Követelmények ............................................................................................................................................................ 16 Minta – munkafüzeti feladatlap különböző feldolgozásokhoz más-más változatban................................................... 17

INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI HELYZETGYAKORLATOK. PROGRAMTANTERV 5

A modul rövid leírása Különböző gyerekekhez kapcsolódó iskolai helyzetek dramatikus vagy verbális feldolgozása kiscsoportos lélektani munka keretében. A videofelvételekkel való munkát vállaló csoportokban a szituációs játékokról készített felvételek elemzése történik a hallgatók professzionális viselkedésrepertoárjának kialakítása és bővítése céljából. A modul kisebb részekre nem bontható, mivel ez a módszer csak hosszabb, zárt csoportos munkafolyamatban eredményes. Ezért jelenléthez kötött foglalkozásról van szó. Maximális csoportlétszám: 16 fő.

A modul célja A pedagógusjelöltek −

kapcsolati kultúrájának fejlesztése olyan helyzetgyakorlatokon keresztül, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekekkel való munkához kapcsolódik.

−

elemzési képességének fejlesztése a megoldások lehetséges szakmai magyarázatain keresztül, amelyben kitérünk a szemléleti különbségekre is. A hétköznapi iskolai helyzetek elemzése a szándékolt és a valóságos hatás összehasonlításával történik.

−

szakmai tudatosságának fejlesztése a videofelvételek kommunikációs elemzéseivel (empátiás viselkedés, elfogadás, kommunikációs ügyesség, kreativitás, én-nyelv, hétköznapi hozott pedagógiai nézetek stb.).

−

tapasztalatot szerezzenek a diákok zavaró viselkedésének „átfordított értelmezésében” (reframing).

−

sajátítsák el a professzionális beszélgetésvezetés alapjait!

−

elfogadó attitűdjének fejlesztése, különösen a diákok különbözőségére figyelve.

−

saját érzéseikre és beállítódásaikra tudjanak reflektálni!

Igényelt idő 30 óra (0+2 az egyetemi rendszerben), egy félév.

Felhasználási terület Tanító- és tanárképzésben a pályaszocializációs programok kötelező vagy választható tantárgyaként.

Háttér A pedagógiai munka minősége a gyakorlatban mutatkozik meg. Az elméleti felkészültség és a korszerű pedagógiai szemlélet mellett megkerülhetetlen az a szakmai-kommunikációs ügyesség, amely az iskolai munka minden helyzetében meghatározza a hatékonyságot. Erre a „készenlétre” csak gyakorlatokban szerzett tapasztalatokkal lehet felkészülni. A kiscsoportos munka alkalmat ad arra, hogy a hallgatók védett környezetben, senkinek nem ártva, szakember vezetésével próbálkozzanak a nehéz helyzetekben való professzionális megoldásokkal, azok elemzésével. Többéves tapasztalat bizonyítja (Veszprémi Egyetem), hogy a dramatikus feldolgozás és a videofelvételek elemzése fontos szerepet tölt be a pályára való felkészítésben azoknál a hallgatóknál, akik valóban a pályára készülnek. A konkrét gyakorlati megoldások elemzése a szakmai önismeret fejlesztését is szolgálja. Az iskolai hátrányos hely-

6 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE zetbe kerülő tanulókkal való munkában a pedagógusnak különösen érzékenynek kell lennie, mivel a társadalmi egyenlőtlenségek nehezen verbalizálható problémáival találkozik (például előítéletek).


Módszerek A videós helyzetgyakorlat, mint a csoportmunka módszere A hallgatók kiscsoportos lélektani munka keretében dolgoznak. A csoportvezető kamerával rögzíti a max. 10-12 perces szerepjátékot, hogy az elemzésre és a tematikus beszélgetésre is legyen idő. (A csoport vezetője kiscsoportos munka vezetésére képzett oktató.) A videofelvételekkel való munka megsokszorozza a csoportmunka hatékonyságát. A helyzeteket többször is vissza lehet nézni, így nem vesznek el az elemzés szempontjából fontos részletek. A hallgatók a kezdeti ellenérzéseken túllépve örömmel dolgoznak ezzel a módszerrel. Ellenállás esetén javasoljuk, hogy kipróbálás után döntsenek a módszer elvetéséről. 1.

A hallgatók a csoportvezető által megadott listáról kiválasztják azokat a helyzeteket, amelyekben tanári szerepet vállalnak és szeretnék kipróbálni magukat. Lehetőség van arra, hogy a tanár-szereplő „éles helyzetben” dolgozzon (nem ismeri előre a szituációt). Együtt készítjük el a pontos félévi időbeosztást, mindenki maga választja ki a neki alkalmas foglalkozás-időpontot, és a csoport tagjai megegyeznek a hiányzásokkal kapcsolatban is. Lehet saját eseteket is hozni, a csoportvezető kompetenciája dönti el, hogy ezekkel hogyan dolgozik.

2.

A foglalkozás megkezdésekor a tanárszerepben lévő hallgató választ két megfigyelőt. Az ő szerepük az, hogy megfigyeljék a tanár viselkedését (kommunikációját) és a megbeszélés fázisában erről beszámoljanak.

3.

Ezt követi a helyzet felépítése, a problémás gyerek és más szerepekre való jelentkezés és a helyzet indításához szükséges információk biztosítása.

4.

A csoportvezető indítja a helyzetet, de a tanárszerepben lévő hallgató jelzi a végét. Ha közben segítséget kér, akkor az „állj” szót mondja, ha befejezettnek tekinti a vállalt feladatot, akkor „ennyi” kimondásával jelzi.

5.

Ha a tanár-szereplő hozzájárul, akkor a csoport megnézi a felvételt. Szükség esetén a csoport vezetője nézésirányító instrukciót fogalmaz meg.

6.

A felvétel utáni kérdések a főszereplőhöz: Hogyan érezte magát, milyen gondolatai voltak a helyzet előtt, alatt és után? Hogyan értelmezte a helyzetet? Mi volt a célja a beavatkozással? Hogyan sikerült megoldania, eredményesnek tartja-e a saját megoldását? Mit gondol, a helyzetben érintettek hogy érzik magukat, mit gondolnak?

7.

A megbeszélés során a főszereplőnek mindig, a többieknek csak a csoportvezető engedélye után van beszédjoga. Általános sorrend: főszereplő, a szerephelyzet érintett szereplője/szereplői, más szereplők, megfigyelő, főszereplő.

8.

Ha olyan kérdés merül föl, amit érdemes még egyszer megfigyelni, akkor a csoport újra megnézheti a videofelvételt vagy annak egy részletét. A nem verbális kommunikációra mindig kitérünk a képek kapcsán.

9.

A zárás kérdései a főszereplőhöz: Másképp gondol-e valamit, mint a helyzet előtt? Mit változtatna a viselkedésén? Milyen kompetencia szükséges a változáshoz? Ha ilyen helyzetbe kerülne, kivel tudná megbeszélni a teendőket, kitől kérne segítséget? Mi az, amit semmiképpen nem tenne?

10. Kilépés a helyzetből, annak távolított, szakmai feldolgozása. Milyen jelentősége van a problémának a pedagógiai munka eredményessége szempontjából? Milyen iskolai tapasztalatok vannak a jelenséghez kapcsolódóan? Itt teljesen szabadon bárki bármire reagálhat és bármilyen kapcsolódó kérdést felvethet.

8 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE 11. Kilépés a helyzetből, annak távolított, szakmai feldolgozása. A felmerülő kérdésekhez kapcsolódó készségek gyakorlása, például én-nyelv, empátiás viselkedés, átfordítás. A munkafüzet használatának itt van a legnagyobb jelentősége. Ha a csoport nem vállalja a videós munkát, akkor a helyzetek verbális módon kerülnek feldolgozásra. Ezt a helyzetekhez készített munkalapok különösen segítik.

A munkalapokkal történő munka A munkalapokkal történő helyzetgyakorlat verbális feldolgozással történik. A munkafüzet a helyzet rövid leírása után tartalmaz több megoldásváltozatot, egyik esetben sincs egyetlen jó megoldás. Ezekben a helyzetekben sokféle megközelítéssel lehet eredményesen dolgozni. A megoldásváltozatok lehetőséget adnak arra, hogy minden javaslatot értékelni lehessen, szakmai érvekkel alátámasztva. Az a célunk, hogy ezekben a nehéz helyzetekben a viselkedésmódok ne merevedjenek be, hanem a pedagógusjelöltek felkészüljenek a helyzet nyújtotta fontos információk alapján történő rugalmas beavatkozásokra. Célszerű először önálló munkával egyénileg végiggondoltatni a megoldásváltozatokat, majd kiscsoportban megvitatni, és csak ezután az egész csoportban megbeszélni. A megbeszélés során törekedni kell arra, hogy minél konkrétabb válaszok szülessenek. A helyzetváltozatok gazdagítják a megoldások értelmezését, és megerősítik az elemzési képességet, mert egyegy információ esetleg gyökeresen megváltoztathatja a beavatkozás tartalmát és módját. A helyzetelemzési szempontlistát sokféle módon használhatjuk, például a megoldásváltozatok megismerése előtti vagy utáni átgondoláshoz.

Az Édua-grafikákkal való munka A grafikákhoz írhatnak helyzeteket a hallgatók, a következő instrukciók alapján: −

Milyen helyzet illusztrálására készíthették el a következő rajzot?

−

Milyen helyzet jut eszedbe, amikor ezt a rajzot meglátod?

Poszterverseny csoportmunkában, nyilvános értékeléssel Lépések, tudnivalók: 1.

Három-négy fős kiscsoportok alakulnak a poszter készítéséhez.

2.

A poszter mérete egy ívnyi csomagolópapír (kb. 100×140 cm).

3.

A megadott témában bármilyen technikát (írás, rajz, vetített kép stb.) használhatnak a hallgatók, ami a papíron jelenik meg. A munka lényege, hogy a megadott témát kreatívan, tartalmában pontosan, izgalmasan, érdekesen bemutató poszterek szülessenek. Lehet interaktív megoldásokban is gondolkodni.

4.

Csak a megadott határidőre beadott poszterek szerepelhetnek a kiállításon, ami maximum egy hétig tarthat. A poszteren jól olvasható módon szerepelnie kell az alkotók nevének. Akik nem adták be határidőre, a nevükkel egy üres poszter szerepel.

5.

A nyilvános folyosón kiállított poszterek alkotói bemutatására minden kiscsoport 10 percet kap egy előre megadott időben.


6.

A hallgatótársak összesen 1−10 pontot adhatnak egy-egy poszterre és a bemutatásra. A pontozólapokat a kihelyezett dobozba kell bedobni, rövid értékeléssel.

7.

Eredményhirdetéskor az értékelések összegzése is elhangzik.

8.

Ha állandó csoportok dolgoznak, lehet a félév végén egy összesített eredmény is. Lehetőség szerint szakmai könyvvel, de legalább nagyon sok dicsérő szóval jutalmazzuk a jó teljesítményt nyújtókat.

Megjegyzés a csoportvezetőnek: Ha nehezebben vehető rá a csoport, hogy posztert készítsen, ne veszítse kedvét, próbálja tovább motiválni a hallgatóit, és meg fogja látni, hogy a kellő kitartás meghozza eredményét: kiváló posztereket fognak kedvvel készíteni diákjai. A szöveggyűjtemény inspirálóbbnál inspirálóbb anyagokat kínál ehhez, de a mindennapi tapasztalataik is alkotásra bírják a fiatalokat. Ha nem az első foglalkozáson, akkor a következőn vagy azután. Megéri helyzetbe hozni őket! Az egyéni és csoportos beszélgetésvezetés rövid alaptréning formájában történik, elemzőlapok segítségével.

10 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

1–6. óra: Az együttnevelés általános kérdései A tantárgy céljának, tartalmának, módszereinek, követelményeinek megbeszélése. Társadalmi egyenlőtlenségek – hátrányos helyzet – integráció témakörben tapasztalatok, eredmények, nehézségek. Attitűdök és viselkedés kapcsolatának értelmezése a témában érintettek szempontjából (diák, szülő, kortárs, tanár, iskolai nem tanár alkalmazottak stb.). Ajánlott tevékenységek A kurzus első két órájának tartalma attól függ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a hallgatók. −

Előkészíteni a meghallgatást! Az interjú meghallgatása után írd le az első tíz szót, ami eszedbe jut! A leírt szavak feldolgozása során megismerhető a csoporttagok vélekedése a nehéz helyzetben élő emberekről. (Mendi Rózsa írása: A kirekesztettség mint lélektani probléma elolvasása és megbeszélése.)

−

A kurzus céljának, tartalmának, módszereinek ismertetése. Döntés az alkalmazott módszerről. A videózás megbeszélése. Egyéni feladatok is lehetségesek. Például iskolai interjúk készítése integráló iskolákban gyerekekkel, pedagógusokkal.

−

Néhány fogalom értelmezése csoportmunkában.

integráció, szegregáció, spontán szegregáció, pozitív és negatív diszkrimináció, rasszizmus, cigányok, romák, együttnevelés, hátrányos helyzetű gyermekek, veszélyeztetett gyermekek, társadalmi igazságosság, társadalmi egyenlőtlenségek, szegénység, mélyszegénység, identitás, esélyteremtés, esélyegyenlőtlenség, kultúraazonos pedagógia, multikulturális nevelés, interkulturális nevelés, emberi jogok, előítélet, sztereotípia, kirekesztés, diszkrimináció… folytatható

−

Csoportok kialakítása a poszterversenyhez

3-6. foglalkozás Helyzetgyakorlatok Helyzetelemek: igazolatlan hiányzások; „hamis” orvosi igazolás; nem viszi be az osztálypénzt; hazamegy az iskolából engedély nélkül; cigarettázik; alkoholt fogyaszt; kimerült és álmos, mert éjjel tévét néz; szexuális tapasztalatairól provokálóan beszél a többieknek; babytabló-készítés; ha rossz jegyet kap, azt mondja, csak azért kapta, mert cigányellenes a tanár; agresszivitás; az erősebb elveszi a gyengébbtől, amit akar stb. Javasolt helyzetek: I. 9., 17., 26., 36., 41., 42., 43. II.3., 18., 21., 22., 31., 33., 35., 39. III. 4., 12., 24., 29., 30., 32., 37. IV. 7., 8., 15., 23., 34.


Eszközök, anyagok Munkafüzet – munkalapok a helyzetekhez; kamera, kazetta, videoszett. Változatok Verbális feldolgozás – munkafüzeti munkalapokkal. Kiegészítő tevékenységek „Identitás” poszterverseny − csoportokban készített anyaggal, nyilvános értékeléssel.


7–12. óra: A tanulási helyzetekhez kapcsolódó osztálytermi esetek feldolgozása Valódi tanulási helyzetek hiányából fakadó problémák. Az órai munkához, tanulmányi teljesítmény értékeléséhez kapcsolódó helyzetek. A társakkal való együttműködés nehézségei tanulási helyzetekben. Ajánlott tevékenységek Helyzetgyakorlatok − tanulási helyzetekhez kapcsolódó problémák Helyzetelemek: nem készíti el a házi feladatát; hiányzik a felszerelése; óra alatt mással foglalkozik; játszik valamivel; hátsó padban beszélget a hasonló társával; unatkozik és nem dolgozik; nincs ellenőrzője; nincs aláíratva a jegye; csoportmunkába nem kapcsolódik be; felelésnél nem szólal meg; ha rossz jegyet kap, összegyűri, széttépi a füzetét; mindig a szomszédjától kérdezi, mit kell csinálni stb. Javasolt helyzetek: I.38. II.2., 19., 21., 28., 33. III.6., 13., 16., 20., 22., 29. IV.15., 23. Eszközök, anyagok Munkafüzet – munkalapok; kamera, videoszett. Változatok Verbális feldolgozás – munkafüzeti munkalapokkal. Kiegészítő tevékenységek „Motiváció” poszterverseny – csoportokban készített anyaggal, nyilvános értékeléssel.


13–18. óra: A társakhoz, tanárokhoz kapcsolódó kapcsolati problémák elemzése A különbözőségek miatti előítéletek, kirekesztés kérdései. Kommunikációs nehézségek a kulturális különbségek miatt, az iskolai viselkedés erkölcsi megítélésének különbözőségei. Indulati kontroll erőssége. A szegény családok gyermekeinek társas helyzetei. Ajánlott tevékenységek Helyzetgyakorlatok − társakhoz, tanárokhoz kapcsolódó kapcsolati problémák. Helyzetelemek: verekszik, mert csúfolják; senki nem akar mellé ülni az osztályban; senki nem akar páros gyakorlatnál a párja lenni; trágár szavakat használ társaival, tanáraival; meggyanúsítják, hogy ellopott valamit; valóban elvette a padszomszédja telefonját; üzleteléssel és fenyegetéssel terrorizálják egymást; pillangókéssel fenyegeti a társait; flegmán beszél a 16 éves diák a tanárral; hazudik a tanárnak; átveri a társait pénzügyekben stb. Javasolt helyzetek: I.26., 36., 38., 39. II.3., 5., 10., 11., 21., 28., 31., 35., 40. III.2., 4., 12., 24., 27., 32. IV.1., 7., 8., 34. Eszközök, anyagok Munkafüzet – munkalapok; kamera, kazetta, videoszett. Változatok Verbális feldolgozás – munkafüzeti munkalapokkal. Kiegészítő tevékenységek „Elfogadás” poszterverseny − csoportokban készített anyaggal, nyilvános értékeléssel.


19–24. óra: Csoportos beszélgetésvezetés a társadalmi egyenlőtlenségekről Érzékenységek, érintettségek, kockázatok. A direkt és indirekt problémakezelés sajátosságai. Személyes élmények kezelése. A tanár felerősödött státusza a vélemények megfogalmazásában. A csoport érettségének figyelembe vétele. Ajánlott tevékenységek Csoportos beszélgetések vezetése előzetes felkészüléssel – társak körében. „Társadalmi egyenlőtlenségek és a gyerekek” munkacímű projekt. (Mit jelent cigány, szegény stb. diáknak lenni a magyar iskolában?) Fiktív osztályfőnöki óra elfogadásról, különbözőségekről. Konkrét eseményhez kötődő beszélgetés, például terhes lett egy 8. osztályos kislány az osztályban, vagy egy szegény diák ellopta a kollégiumban társa mobiltelefonját. Eszközök, anyagok Elemzési lap a beszélgetésvezetéshez; anyaggyűjtés a téma indításához. Változatok Egy előre felvett egyéni beszélgetés közös elemzése a megadott szempontok szerint. Kiegészítő tevékenységek Beszélgetés szervezése filmklubokban, középiskolások körében, táborokban vagy az egyetemisták körében.


25–30. óra: Egyéni beszélgetések vezetése a hátrányos helyzetű tanulókkal Az egyéni érzékenységekre való figyelés. A probléma megfogalmazásának módjai, empátiás viselkedés fontossága. A nem verbális kommunikáció jelentőségének felismerése, ahol a verbális kommunikáció lehetőségei szűkítettek. Értő figyelem és a konkrét segítségadás összeegyeztetése. A kurzus tapasztalatainak összefoglalása, a csoporttevékenység zárása. Ajánlott tevékenységek Értő figyelem megtanulása – problémahelyzetekre, eszközváltással. Konfrontáló én-üzenetek gyakorlása, párokban, kiscsoportokban. Egyéni beszélgetések a hátrányos helyzetű tanulókkal konkrét problémás helyzetekben. Ajánlott helyzetek: −

nem tudja kifizetni az osztálypénzt, kirándulás költségeit;

−

nincs meleg ruhája és fázik szünetben, amikor az udvarra kell kimenni;

−

éhes, mert nincs pénzük élelemre;

−

panaszkodik, hogy nem játszanak vele a többiek;

−

panaszkodik, hogy csúfolják, cigányozzák;

−

sír, mert megbántották az osztálytársai azzal, hogy azt mondták, béna cuccokban jár;

−

sír, mert szégyelli, hogy az anyja részegen jött be az iskolába a tanárokkal beszélni;

−

elhagyta az udvarlója, amikor megtudta, hogy cigány az édesanyja;

−

hiába jó tanuló, a cigány szakközépiskolába kell mennie, mert az osztályfőnök ezt javasolta a szülőknek, pedig gimnáziumba szeretne menni.

Eszközök, anyagok Az értő figyelem gyakorlása munkafüzet segítségével. Változatok A hallgatók párban gyakorolják az értő figyelmet, és videofelvételeket készítenek. Ezeket elemzik az egyéni beszélgetésvezetési lap szempontjai szerint. Kiegészítő tevékenységek „Empátia” poszterverseny − csoportokban készített anyaggal, nyilvános értékeléssel.


Követelmények A kurzus elvégzése után a hallgatók −

jobban értik a professzionális viselkedés fontosságát a hátrányos helyzetű diákokkal való munkában;

−

képesek a szándékolt hatás és valóságos hatás közötti különbség felismerésére;

−

képesek a helyzetek elemzésére, a közvetlen és a távolabbi tanári teendők számba vételére;

−

képesek a tanári viselkedés tárgyilagos leírására szakmai terminusokkal, képesek értelmezni azokat és magyarázatokat keresni rájuk;

−

osztálytermiviselkedés-repertoárjuk gazdagodik;

−

képesek a diákok viselkedésének átfordítással való kezelésére;

−

képesek beszélgetést kezdeményezni a problémás diákkal.

A teljesítés igazolásának kritériumai Jelenléthez kötött kiscsoportos foglalkozás. Csak az a hallgató kaphatja meg az aláírást, aki a foglalkozások 80%-án részt vesz, és a munkafüzetét folyamatosan használja. Tervezett taneszközök Speciális munkafüzet, amely stimuláló a témáról való gondolkodáshoz (szövegeket, képeket, feladatokat stb. tartalmaz hatórás modulokban. Helyzetleírások – munkalapok.


Minta – munkafüzeti feladatlap különböző feldolgozásokhoz másmás változatban Olvassa el a keretben leírt történetet, és próbálja megfogalmazni, mit tenne, mit mondana a leírt helyzetben! A) Áttekintheti a felsorolt megoldási változatokat is. Ne egy jót keressen, mert lehet, hogy több változatból lehet összerakni az ön viselkedési repertoárjához legjobban illő megoldást. B) A megoldásmódok alatti sorokban elemezze a megoldásmódok előnyeit és hátrányait, írja le a hozzájuk kapcsolódó szakmai magyarázatait!

Harmadik osztályban osztályfőnök. Év elején a diákok maguk választhatják meg, hogy hova és ki mellé ülnek. Nagyon örülnek ennek a lehetőségnek, és lázasan keresik a legjobb megoldásokat. Az osztályba járó cigány kislány, Kati is így tesz, de aki mellé odaül, az azonnal átül egy másik padba. Zavarodottan megáll az ablak előtt, és amikor mindenki leült, beül egyedül az utolsó padba, és elsírja magát. Az első padban egyedül ülő kisfiú hangosan mondja: „Én nem ülök a lány mellé. Ha ideül, úgyis lelököm.”

Megoldási lehetőségek: 1. Nem reagál, mert ha a gyerekek így döntöttek, akkor azt tiszteletben tartja. Szokniuk kell az önállóságot. Mindenki védje meg magát. ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ 2. Azt mondja az osztálynak, hogy ha ilyen kegyetlenek, hogy senki nem akar Kati mellé ülni, akkor ön határozza meg, ki ki mellé üljön. Szégyelljék magukat, hogy ilyenek. ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ 3. Nagy levegőt vesz, és azt kéri, beszéljenek az ülésrend kialakításáról, mert úgy látja, nem mindenki érzi jól magát ebben a helyzetben. A beszélgetés ideje alatt odaül Kati mellé a padba. Talán van, aki mégis szívesen ülne Kati mellé, és az első padban ülő kisfiúnak is akadna akkor párja. ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ 4. Megkéri Katit, hogy üljön az első padba, jobban fogja látni a táblát, a kisfiút pedig megfenyegeti, hogy ha Katihoz mer nyúlni, osztályfőnöki intőt kap. ____________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________

18 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE 5. Nem szól semmit, de a szünetben megkéri a drámatanárt, hogy osztályfőnöki órán próbálja meg valahogy feldolgozni a gyerekekkel ezt a helyzetet. ___________________________________________________________________________________ ……………… ___________________________________________________________________________________ ……………

Helyzetváltozatok, háttér-információk A) Katiék nehéz körülmények között (egy szobában a gyerekek, felnőttek nyolcan) élnek, és valóban mindig erősen cigarettafüst-szagú a haja és a ruhája is. B) Nagyon tiszta, gondozott kislány, de a szomszédja iskolai felszerelését (tollak, színesek stb.) kérés nélkül használja, mindent megnéz, kivesz. C) Állandóan kérdez, beszélget, vagy csak hangosan kommentálja az órán történteket. Ez nagyon zavarja a többieket. D) Az osztályban elterjedt az a hír, hogy Kati családjában fertőző tüdőbeteg van. Ezt az egyik gyerek mamája hallotta az orvosi rendelőben.

MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Recommend Documents