MÓDOSÍTOTT NEVELÉSI, PEDAGÓGIAI és SZAKMAI PROGRAMJA

SZIVÁRVÁNY BAPTISTA GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA (SZIVÁRVÁNY GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA)

MÓDOSÍTOTT NEVELÉSI, PEDAGÓGIAI és SZAKMAI PROGRAMJA

2013

Szivárvány Baptista Gimnázium, Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készült: 2013. május 17-én az 2012-es pedagógiai program átdolgozásával Jóváhagyta: Kisely Zsuzsanna igazgató Fenntartói jóváhagyás dátuma

2013. május 22.

Az elfogadás dátuma

2013. május 21.

Hatálybalépés időpontja

2013. szeptember 01.

A program időbeli hatálya, érvényessége

újabb módosításig

2

TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM ____________________________________________________________ 6

1. Az intézmény alaptevékenysége____________________________________________ 8 1.1 Kifutó rendszerben _______________________________________________________ 8 1.2 Felmenő rendszerben: _____________________________________________________ 9

2. Helyzetelemzés ________________________________________________________ 11 3. A cél meghatározását szolgáló feltételek ___________________________________ 12 3.1 Az intézmény személyi feltételei ____________________________________________ 12 3.2 Az intézmény tárgyi feltételei ______________________________________________ 12

I.

Az iskola nevelési programja ____________________________________________ 17

4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai __ 18 4.1 Az iskola nevelési elvei ___________________________________________________ 18 4.2 Az iskola által kiemelt fejlesztési feladatok___________________________________ 19 4.3 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 21

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok____________________ 23 6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok _____________________ 24 6.1 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok ____________________________ 24 6.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv _______ 24

7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok _______________________ 26 8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje _______________________________________________________________ 27 8.1 8.2 8.3 8.4

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok ______ Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek _____________________ A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ____________ Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ___________________________

27 28 28 29

9. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja ________________________ 32 9.1 9.2 9.3 9.4

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése ___________________________ A fejlesztő tevékenység területei ___________________________________________ Általános feladatok ______________________________________________________ Speciális szakiskolai képzés _______________________________________________

32 37 42 44

10. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztés lehetőségei ______________________________________________ 46 11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje _______________________________________________________________ 47

3

12. A pedagógusok helyi feladatai ___________________________________________ 48 13. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai _______________ 50 14. A felvétel és átvétel szabályai, a felvételi vizsga követelményei __________________ 52 14.1 A felvétel szabályai ____________________________________________________ 52 14.2 Az átvétel szabályai ____________________________________________________ 52

II. Az intézmény helyi tanterve ésszakmai programja ____________________________ 54 15. Egészségnevelési program _______________________________________________ 55 16. A környezeti nevelés fő célkitűzései _______________________________________ 55 17. Az általános műveltséget megalapozó 9.–10. évfolyam helyi tantervei a kerettanterv alapján (kifutó rendszerben) _____________________________________________ 63 18. A speciális szakiskola tanterve __________________________________________ 122 18.1 9-10. évfolyam - megszilárdító szakasz (kifutó rendszerben) _________________ 122 18.2 A 9/E előkészítő évfolyam tanterve ______________________________________ 141

19. 9.-12. évfolyamon közismereti, illetve szakmacsoportos alapozó oktatás _________ 142 19.1 Kifutó rendszerben ___________________________________________________ 142 19.2 Felmenő rendszerben (2013. szeptember 01.) ______________________________ 217

20. A mindennapos testnevelés biztosítása ____________________________________ 231 21. A választható tantárgyak, foglalkozások __________________________________ 231 22. A csoportbontás lehetőségei ____________________________________________ 231 23. Felnőttoktatás _______________________________________________________ 232 23.1 Kifutó rendszerben ___________________________________________________ 232 23.2 Szakközépiskola _____________________________________________________ 245 23.3 Gimnázium _________________________________________________________ 249

24. Az egyes szakképesítések helyi programjai, óratervei ________________________ 252 24.1 Szakiskola (nappali tagozat) ___________________________________________ 253 24.1.1 24.1.2

Kifutó rendszerben _________________________________________________________253 Felmenő rendszerben (2013. 09. 01-től) _________________________________________263

24.2 Speciális szakiskola (nappali tagozat) ____________________________________ 271 24.2.1 24.2.2


24.3 Szakközépiskola (nappali tagozat) ______________________________________ 280 24.3.1 24.3.2


24.4 Felnőttoktatás _______________________________________________________ 290 24.4.1 24.4.2

Szakiskolai szakképzés ______________________________________________________290 Szakközépiskolai szakképzés _________________________________________________298

25. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei __________________________ 306

4

26. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése, a magasabb évfolyamra lépés feltétele 307 26.1 26.2 26.3 26.4 26.5

A magatartási értékelés formái és következményei _________________________ A szorgalmi minősítés formái és követelményei ____________________________ Tanulmányi értékelés követelményei ____________________________________ A továbbhaladás feltétele ______________________________________________ Tanulók mérése és értékelése ___________________________________________

307 307 307 309 310

27. Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének rendje ______________________________________________________________ 312 27.1 Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya ____________________________________ 312 27.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ________________________________________________________________ 315

28. A középszintű érettségi vizsga választható tantárgyai és témakörei _____________ 317 28.1 Kifutó rendszerben ___________________________________________________ 317 28.2 Felmenő rendszerben _________________________________________________ 326

29. Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladtok és követelmények _____________________________________ 336 29.1 Kifutó rendszerben ___________________________________________________ 336 29.2 Felmenő rendszerben _________________________________________________ 344

30. A tanulók fizikai állapotának felmérése ___________________________________ 360 31. A működés szabályozása _______________________________________________ 364 32. A pedagógiai program nyilvánossága _____________________________________ 364 33. A Pedagógiai Program érvényessége, felülvizsgálata és módosítások ___________ 364 34. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az Egészségnevelési Programról _____ 364 A Pedagógiai Program elfogadásának nyilatkozata _____________________________ 365

5

PREAMBULUM “…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (Péter második levele, 1: 5-7)

A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy elhivatása az oktatásban Az ősi bibliai igazság – „A bölcs tanítás az élet forrása.” (Pb.13:14.) – ma is érvényes. A baptista iskola célja, hogy tanulói a lehető legjobb alapokat kapják egy boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz. A baptista iskola keresztény értékekre és gondolkodásra épül, így a Teremtő és a teremtmény tisztelete, a gyermekszeretet alapozza meg a színvonalas nevelési-oktatási munkát, és a tanulók személyiségének optimális fejlesztését. Az Európában 450 éves, Magyarországon több mint 160 éves Baptista Egyházra a kezdetektől jellemző, hogy a társadalom felé nyitott, bibliai értékeket közvetítő, családközpontú közösség. Felnőtt-keresztséget gyakorló, több generációs gyülekezetekből álló protestáns felekezet, amely az egyén döntésére, szabad akaratának tiszteletben tartására épít. A Magyarországi Baptista Egyház több mint száz éve működtet egyházi oktatási intézményt és a rendszerváltás óta tart fenn általános iskolát, óvodát és alapfokú művészeti iskolát. Keresztyén szellemű nevelésünk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztyéni erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak. Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, és ezzel támogatjuk, hogy a gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre, mely az r Jézuson keresztül Istenhez vezet. A baptista iskola: Több, mint iskola. Magyarország egyik legnagyobb segélyszervezete, a Baptista Szeretetszolgálat megalakulása óta arra törekszik, hogy minden erejével és lehetősége szerint segítsen a szükségben lévőknek. A Baptista Szeretetszolgálat – alaptevékenységébe jól illeszkedően – iskoláiban sokat tesz a hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, és a roma tanulók felzárkóztatásáért, és a tehetséges diákok kibontakoztatásáért. Küldetése, hogy az általa fenntartott intézmény több legyen, mint iskola: az a hely, ahol a tanuló teljes körű támogatást kap személyisége és képességei kibontakoztatásához. Küldetésnyilatkozat Küldetésünk a ránk bízott gyermek fejlődésének minél teljesebb körű elősegítése. A keresztyén elmének kell a legjobb elmének lennie, amelyet Krisztus értelme világosít meg, és amely integrálja Isten alapelveit az akadémikus ismerettel. Küldetésünk személyes életpéldánkkal mintát adni. Törekvésünk, hogy a baptista iskola olyan irányító testülettel, igazgatókkal, pedagógusi karral és munkatársi gárdával rendelkezzen, akik a Biblia alapelveinek megfelelő nézőpontot alkalmaznak a tanítás és az intézmény vezetése során. Küldetésünk a gyermekek képességeinek kibontakoztatása Minden tanulási tapasztalat célja, hogy hozzásegítse a gyermekeket Istentől kapott képességeik teljes kibontakoztatásához. A tanítás a következőkre összpontosít: • A gyermek számára megfelelő tevékenységek és szolgáltatások biztosítása • A gyermek ráébresztése a társadalommal való kapcsolatára és az iránta való felelősségére • Minden tantervbe, nevelési programba tartozó és ahhoz kapcsolódó iskolai tevékenység segítse a gyermekek intellektuális, lelki, társadalmi, érzelmi és fizikai fejlődését. • Felkészítés a szolgálatra Küldetésünk működés szempontjából hitelesnek lenni. Törekvésünk, hogy az iskola mindennapos működési gyakorlata az integritás (feddhetetlenség, tisztesség, becsület), hatékonyság és számonkérhetőség következetes mintaképe legyen.

6

A bibliai értékeket következetes alkalmazása, ahogy az oktatási intézmény: • Példamutató igényességet mutat az intézmény működési szabályzatának fejlesztésében és a számonkérhetőség terén az igazgatótanács működésében. • Az emberi erőforrásokat etikusan és igazságosan kezeli. • Az pénzügyeket feddhetetlenül és nyíltan kezeli, ill. ellenőrzi. • A kormánnyal és a hatóságokkal egyenes és krisztusi kapcsolatot tart fenn. • Etikus, világos és nyílt fejlesztési és stratégiákat dolgoz ki. • Igazságos és következetes irányítási rendszert alkalmaz. • A szülői kapcsolatok terén őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képvisel.

7

„Kívánok én hitet, kedvet, szép szerelmet, hű türelmet, utadhoz fényt, csodát, álmot, békességes boldogságot, magyar szót és égre kéket, emberarcú emberséget, verseket, célt, igazságot, daltól derűs jobb világot. Kézfogásos tiszta csöndet és mosolyból minél többet.”

1. Az intézmény alaptevékenysége 1.1

Kifutó rendszerben

9.-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció (Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, Vendéglátás-idegenforgalom), nyelvoktatás angol és német nyelven, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó ismeretek oktatása. 9-10. évfolyamon speciális szakiskolai képzés (megszilárdító szakasz) azon tanulók részére, akik Tanulási Képesség Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakvéleményük alapján nem képesek a többi tanulóval való együtthaladásra. 9-11. évfolyamon alternatív –előrehozott- szakképesítés gyáli telephelyen. A 10. évfolyamot követően a szakképzési évfolyamokon az élelmiszeripar, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban szakmai vizsgára felkészítés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő és az alábbiakban felsorolt szakképesítések körében OKJ azonosító

Évfolyam száma

Szakképesítés megnevezése

31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer és vegyiáru-eladó

2

31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó

2

33 811 01 1000 00 00 Cukrász

2

33 811 02 1000 00 00 Pincér

2

33 811 03 1000 00 00 Szakács

2

31 541 01 1000 00 00 Húsipari termékgyártó

2

Speciális szakiskolában szakmára felkészítő évfolyamok 2 vagy 3 évfolyammal, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom és könnyűipar szakmacsoportban: OKJ azonosító 33 811 03 1000 00 00

Évfolyam száma 3 (nyújtott)

Szakképesítés megnevezése Szakács (kifutó)

9.-12. évfolyamon közismereti, illetve idegenforgalom, szakmacsoportban

szakmacsoportos

alapozó

oktatás

kereskedelemvendéglátás-

Mindazon, hozzánk jelentkező tanulónak, akinek az általános iskolai eredménye megközelíti a jó eredményt, lehetőséget adunk a középfokú képzésbe történő bekapcsolódásba, a középszintű érettségi megszerzéséhez. A 9-10. osztályt jó eredménnyel elvégző tanulóink a különbözeti vizsga sikeres letétele után szintén bekapcsolódhatnak a középszintű érettségi vizsgával záródó képzésünkbe. A 12. év végén a tanulók középszintű érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, felsőfokú szakképzésre, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek.

8

Képzési idő: Szakképzési évfolyamon:

4 + 1 év (OKJ szerint), 4 + 2 év (OKJ szerint), 4 + 3 év (OKJ szerint)

Egyéb szakmai képzések : Rövidített oktatás azon tanulók számára, akik már intézményünkben szereztek érettségit, és lehetőség van az előzetes szakmai alapozás beszámítására. Szakmák: Vendéglős OKJ 52 811 02 1000 00 00

1.2

Felmenő rendszerben:

Szakiskolában szakképző évfolyamokon: OKJ azonosító


Évfolyam száma

34 341 01

Eladó

2 v. 3*

34 811 01

Cukrász

2 v. 3*

34 811 03

Pincér

2 v. 3*

34 811 04

Szakács

2 v. 3*

34 811 05

Vendéglátó eladó

2 v. 3*

34 542 06

Női szabó

2 v. 3*

34 541 03

Húsipari termékgyártó

2 v. 3*

* 2 évfolyamos képzés: befejezett 10. évfolyammal rendelkezők, szakirányú érettségivel rendelkezők Speciális szakiskolában szakképző évfolyamokon: OKJ azonosító


31 341 01

Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó

21 811 01

Konyhai kisegítő

1+2

21 542 02

Textiltermék-összeállító

1+2

31 346 02

Számítógépes adatrögzítő

1+2

31 811 02

Gyorséttermi ételeladó

1+2

32 583 03

Tisztítás-technológiai szakmunkás

4

34 341 01

Eladó

4

34 811 04

Szakács

4

Szakközépiskolában 9-12. évfolyamon: - könnyűipar szakközépiskolai ágazati oktatás - vendéglátóipar szakközépiskolai ágazati oktatás - kereskedelem szakközépiskolai ágazati oktatás - informatika szakközépiskolai ágazati oktatás - ügyvitel szakközépiskolai ágazati oktatás -

Évfolyam száma 1+2

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport könnyűipar szakmacsoport informatika szakmacsoport ügyvitel szakmacsoport vendéglátás-turisztika szakmacsoport

9

13-14. évfolyamon érettségire (gimnázium, ill. szakközépiskolai) épülő OKJ szerinti szakmai képzés. Az oktatás kerettantervek alapján szerveződik. A képzési idő 2 év. A 14. év végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek. Oktatott szakmák: OKJ azonosító


Évfolyam száma 1. v. 2*

54 341 01

Kereskedő

54 811 01 54 345 01

Vendéglátásszervező-vendéglős

1. v. 2*

Logisztikai ügyintéző

1. v. 2*

54 346 01

Irodai asszisztens

1. v. 2*

54 346 02

Ügyviteli titkár

1. v. 2*

54 481 02

Gazdasági informatikus

1. v. 2*

54 482 01

IT mentor

1. v. 2*

54 481 04

Informatikai rendszergazda

1. v. 2*

54 542 02

Ruhaipari technikus * Ágazati érettségivel rendelkezők részére 1 év a képzési idő

1. v. 2*

Az intézmény képzési profiljához illeszkedő egyéb iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, vizsgáztatás a Fővárosi Munkaügyi Központ (jelenleg Nemzeti Munkaügyi Hivatal) engedélye, a FAT akkreditációja és az illetékes minisztériumoktól pályázati úton elnyert vizsgáztatási engedély megszerzése után.

10

2. Helyzetelemzés Iskolánk, a SZIVÁRVÁNY BAPTISTA GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA demokratikus szellemű intézmény. Elfogadja az itt hivatkozott törvények szellemiségét, a tanulók felvétele tekintetében külön kikötéseket diszkriminációt nem alkalmaz, esélyegyenlőséget biztosít. Fő vezérelvei a másság elfogadása, a türelem és a tapintat. A tanulók önmagukhoz képest egyéni program szerint végzett fejlesztése és magas szakmai és általános tudással, életkezdési, érvényesülési ismeretekkel rendelkező fiatalok kibocsátása – ez az intézmény alapvető célkitűzése. Az iskola megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolával kapcsolatban állók (tanulók és szülők) emberi méltóságának, személyiségi jogainak tiszteletben tartására. Ezt a képzésben közreműködő (gyakorlati oktatást végző) szervektől és személyektől is elvárja, szerződési feltételként is rögzíti. A tantestület számít a tanulók és szülők képviseleti szerveinek közreműködésére, törekszik az általuk igényelt optimális működési feltételek biztosítására, a törvényesség betartása mellett. Integrált nevelés és oktatás keretében képezni kívánjuk azokat a tanulókat is, akik testi, érzékszervi, beszéd-, hallás- és egyéb fogyatékossággal, súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal, illetve a megismerő funkcióknak vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdenek– tehát sajátos nevelési igényűek – de a szakképzési törvény értelmében szakmai vizsgára, középszintű érettségi vizsgára felkészíthetők. Speciális szakiskolai képzés keretében fogadjuk azon sajátos nevelési igényű tanulókat is, akik a többi tanulóval való együtthaladásra képtelenek, azaz integráltan nem oktathatók (a szakvéleményben foglaltak alapján). Várjuk azokat a fiatalokat, akik az általunk kínált szakmák valamelyikéhez vonzódnak, abban akarják tovább képezni magukat, valamint a szakmai középszintű érettségi megszerzésére alkalmasak (min. 3,50 bizonyítvány). A gyakorlati oktatás hátterét elsősorban külső gyakorlati képzőhelyeken tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodás alapján szervezzük meg. Néhány szakmában saját oktatási kabinetet alakítottunk ki vagy bérlünk a kabinetgyakorlat megszervezésére és lebonyolítására. A tanulók közössége egyrészt a kereskedelem-, vendéglátás-, könnyűipar-, művészet területén dolgozók gyermekeiből alakul ki, akik szeretnék követni a családi tradíciókat, másrészt olyan fiatalokból tevődik össze, akik másságuk, vagy hátrányos helyzetük miatt a többi, hasonló profilú oktatási intézményből kiszorulnak. E tanulók közül sokan egészségügyi okok vagy iskolai előéletükben gyökerező problémáik miatt, és speciális – az átlagtól eltérő – részképesség hiány vagy zavar következtében (pl: dyslexia, dysgraphia) nem képesek az állami iskola hagyományos feltételei között tanulni. Sok a szociális vagy más szempontból hátrányos helyzetű tanulónk. Mivel a leszakadó csoportokhoz tartozók nem képesek a tudást a hagyományos oktatás-képzés keretei között megszerezni, létre kell hozni számukra a „második esélyt adó” iskolákat. A SZIVÁRVÁNY BAPTISTA GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA ezt vállalja fel, ennek kíván eleget tenni.

11

3. A cél meghatározását szolgáló feltételek 3.1

Az intézmény személyi feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati képzést köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényben szabályozott végzettséggel rendelkező pedagógusok látják el. (6.1. melléklet) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi, az egészségnevelői, a könyvtárosi, a diák önkormányzat segítői és a szabadidő szervezői feladatokat az ennek megfelelő végzettségű vagy képességű szakemberek részmunkaidőben látják el. A speciális szakiskolai képzésben az elméleti tárgyakat oktató pedagógusokat megfelelő végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens valamint gyermek és ifjúsági védelmi felelős segíti. Ezen iskolatípus az 1. pontban felsorolt szakképesítésére biztosít lehetőséget. Az oktatást szakmai felkészültséggel rendelkező pedagógusok és az előbbiekben felsorolt segítők részvételével valósítjuk meg. Az integrált osztályok sajátos nevelési igényű gyermekeinek segítésére pedagógiai szakszolgálat működik: fejlesztő pedagógusokkal, gyógypedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal, pedagógiai asszisztenssel. 2010 szeptemberétől az intézmény tevékenysége egységes gyógypedagógiai módszertani központtal is kiegészült, így fejlesztő- és gyógypedagógus kollégáink létszámát is emelni kívánjuk (lsd. 3.2. sz. melléklet, EGYMI szakmai programja) A KNT 22 §-a szellemében a tantestület több mint 70%-a munkaviszony keretében látja el a végzettségének megfelelő pedagógiai feladatait. A KNT 2. sz. melléklet alapján biztosítjuk a szükséges nem pedagógus feladatok ellátását szolgáló technikai létszámot is (6.2. sz. melléklet). Fontosnak tartjuk, hogy a külső szakmai képzőhelyeken is képzett oktatók segítségével sajátítsák el a tanulók a szakmai ismereteket, így erre is fokozottan odafigyelünk.

3.2

Az intézmény tárgyi feltételei

Az iskola 2004 szeptemberétől kezdte meg működését. 2008. szeptemberétől a XX. kerület Pöltenberg utca 10-12. szám alatt található iskolaépületet béreljük a Budapest Főváros XX. ker. Pesterzsébet Önkormányzattól. A tantermek száma: a székhelyen 14, pályaorientációs terem 4, a Csepeli Erőmű Szak- és Átképző Kft.–nél 4, gyáli telephelyünkön 2. Intézményünkben, könyvtár számítástechnikai terem, nyelvi labor és fejlesztő szobák is segíti a törvényben előírt képzési feltételeket. Az iskolaépület közel 6oo m2-es tornacsarnoka a mindennapi testedzés feltételeit bíztosítja. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. mellékletében és az iskolaorvosi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról rendeletben szereplő előírásoknak megfelelő orvosi szobát kialakítottuk. Iskolaorvosi rendelés hetente két alkalommal, keddi és csütörtöki napokon van.

Az iskola műszaki és általános tárgyi feltételei Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató 2

Tanterem, szaktanterem, csoportterem székhelyen Informatika terem

2

2

megjegyzés

45 m - 56 m (2 m / fő)

14

75 m2 (2 m2 / fő)

1

2

2

Pályaorientációs terem (kereskedelmi szakmacsoport)

56 m (2 m / fő)

1

Pályaorientációs terem (vendéglátás szakmacsoport)

75 m2 (2 m2 / fő)

1

Pályaorientációs terem (könnyűipari szakmacsoport, varroda)

12

2

2

47 m (2 m / fő)

1

~ 18 m2

Fejlesztő vezetői szoba

2

1

2

Fejlesztő szoba

10 m (2 m / fő)

2

Fejlesztő szoba (tanulószoba)

22 m2 (2 m2 / fő)

1

2

Iskolapszichológusi szoba

9m

Tanterem, szaktanterem telephelyen (Csertszak 1211 Bp. Transzformátorgyár u. 7.) Tanterem, szaktanterem telephelyen (Csertszak 1211 Bp., Transzformátorgyár u. 7.)

1

58 m2 (2 m2 / fő)

1

2

70 – 80 m (2 m2 / fő)

3

Tanterem, szaktanterem telephelyen (2360 Gyál, Erdősor u. 65.)

56 m2

2

Tanterem, szaktanterem telephelyen (2360 Gyál, Erdősor u. 65.)

30 m2

2

Tornaterem a kapcsolódó öltözökkel (2360 Gyál, Erdősor u. 65.)

2

200 m

1

Könyvtárszoba (interaktív könyvtár)

iskolánként 1

1

Sportudvar, pihenő udvar

iskolánként 1 (min 100 m2)

1200 m2

573 m2

1

45 m2 nemenként 2-2

4

28 m2

1

nemenként 2-2

nemenként 2-2

~ 65,5 m2 (2 m2 / fő)

székhelyen és telephelyeken egy-egy

~ 43 m2 + 4,5 m2

1

Tornacsarnok (osztható küzdőteres) Tornateremhez kapcsolódó öltözők (2-2 zuhanyzó, 1-1 illemhely, 4-4 mosdó) Tornatermi szertár, tanári zuhanyzó Illemhelycsoportok (hideg-meleg vizes mosdó, 3db. WC) Nevelőtestületi szoba teakonyha résszel Igazgatói iroda + előszoba

2

1

Iskolatitkári szoba

2

~ 16 m

3

Gazdasági iroda

~ 16 m2

1

Ügyviteli szoba

2

~ 16 m

1

Iroda

~ 16 m2

1

2

1

2

1

Igazgatóhelyettesi iroda

~ 23 m

Orvosi szoba (egészségügyi blokkal)

~ 19 m

Büfé

~ 18 m

Aula, közlekedő, zsibongó, porta, ruhatár Személyzeti WC

iskolánként egy

2-2

épületenként és nemenként 1-1

mindenhol előírás szerint mindenhol előírás szerint

Mozgássérült WC

épületenként 1

Általános szertár

~ 6 m2+ 9 m2

Karbantartó műhely

mindenhol egy

2

mindenhol egy

2

~6m

Irattár

~6m

mindenhol egy

Tankonyha, előkészítők, cukrász tanműhely

78 m2

2

2

Árubeszállító, mosléktároló

8m

Élelmiszer szárazáru raktár

8 m2

Tankonyhához kapcsolódó öltözők, fürdők, WC nemenként

1 1 2

~ 28 m 2

Könyvraktár Nevelőtestületi mosdó, WC

7m

1

nemenként 2-2

nemenként 2-2

2

Tisztítószer, vegyszer, takarítószer tároló

8m

2

Ebédlő

98 m

13

nemenként 1-1

3 1

~ 13 m2

Ebédlőhöz kapcsolódó mosogató, tároló, tálaló helyiség

2

Szaktantermi szertár Személyzeti öltöző (zuhany, WC)

1

9m

2

16,5 m2

2

Recepció

2

6m

1

Irodaszer raktár

6 m2

1

Külső raktár (konténer)

1

Tanterem/csoporterem – a tanulólétszámnak megfelelő tanuló pad és tanuló szék – nevelő asztal + szék – eszköztároló szekrény – fali tábla, vizuál tábla – ruhatároló a tanulólétszám figyelembevételével – szeméttároló – sötétítőfüggöny ablakonként – egyes tantermekben interaktív tábla vagy eBeam – híradástechnikai kocsi (TV, videó, DVD, magnó, projektor) – falióra – demonstrációs táblák – menekülési útvonal tábla – csengetési rend tábla Szaktanterem Tanterem felszerelésén felül: Számítástechnikai terem – fali tábla, flipchart – számítógépasztal tanulónként egy – számítógép és tartozékai internethozzáféréssel tanulónként egy – informatikai szoftverek, programok – szkenner – tantermi klímaberendezés – tanári számítógépasztal – tanári számítógép – projektor – értékmegőrző szekrény Társadalomtudományi szaktanterem – központi magnó, fejhallgató létszámnak megfelelő – híradástechnikai kocsi (TV, videó, DVD, magnó, mikrofon, erősítő, projektor) – tanári számítógépasztal – tanári számítógép CD író-olvasóval és tartozékokkal (szoftver, hardver) – hanganyag Fejlesztő szoba – a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök (programok, fejlesztő játékok, szakköznyvek) – tükör – szőnyeg – tanulópad és tanuló szék – fali tábla – vizuál tábla – ülőpárna – magnó – videókamera – szeméttároló – ruhatároló a tanulólétszám figyelembevételével

14

– – – –

eszköztároló szekrények, polcok menekülési útvonal tábla sötétítőfüggöny ablakonként falióra

Iskolapszichológusi szoba – asztal – szék – zárható irattároló szekrény – számítógép perifériákkal – ruhatároló – szeméttároló – telefonkészülék – szőnyeg

Tornaterem (573 m2, bordásfalak, kosárlabdapalánkok, teremfutball-kapuk) – nemenként 2-2 öltöző és vizesblokk (2-2 zuhanyozó, nemenkénti WC-k) – tanári öltöző – tárgyi eszköz szertár (teremfutball kapuk, szivacsszőnyegek, tollasütők, labdák, zsámolyok, ugrálókötelek stb.) – hobbi sportokhoz eszközök (pl. stepdobogók, tollas, ping-pong asztal stb.) A hőmérsékletnek megfelelően külső sportudvar használata biztosított az iskola területén A tornaterem és a sportudvar megfelel a jogszabályokban előírt munkavédelmi feltételeknek. A testnevelés órák megszervezéséhez a jogszabályban előírt minden eszközzel rendelkezik az intézmény. Kiegészítő tárgyi eszközök állnak rendelkezésre a fejlesztő munka segítésére (prevenciós torna, gyógytorna)

Nevelőtestületi szoba – fiókos íróasztal pedagógusonként – szék pedgagógusonként – naplótartó, irattartó – folyóirattartó – irattartó/könyvszekrények – ruhásszekrény vagy fogas pedagóguslétszámtól függően – szeméttároló – hirdetőtábla – falióra – tantárgyfelosztás, terembeosztás, csengetési rend – telefon – fax – fénymásoló – számítógép állomások internetes hozzáféréssel – nyomtató – vizuál táblák – sötétítőfüggöny ablakonként – elsősegély- ill. gyógyszerszekrény (zárható) – étkező, konyharész – hűtőszekrény – szelektív hulladékgyűjtő – tükör Igazgatói iroda – íróasztal – szék – tárgyalóasztal + 6 db szék – tárgyaló sarok – iratszekrény, digitális adathordozók számára tárolószekrény – fax, telefon

15

– – – – – – – – – – –

szeméttároló fénymásoló számítógép asztal és szék számítógép nyomtatóval, internet hozzáféréssel páncélszekrény tantárgyfelosztás, terembeosztás, csengetési rend sötétítőfüggöny ablakonként ruhafogas falióra hűtőszekrény öltöző helyiség

Igazgató-helyettesi iroda – íróasztal – szék – tárgyalóasztal székekkel – iratszekrény – telefon – szeméttároló – fénymásoló – számítógép nyomtatóval, internet hozzáféréssel – sötétítőfüggöny ablakonként – ruhafogas – falióra – hűtőszekrény Iskolatitkári iroda – íróasztal – szék – tárgyalóasztal székekkel – iratszekrény – telefon, fax – szkenner – szeméttároló – fénymásoló – számítógép nyomtatóval, internet hozzáféréssel – sötétítőfüggöny ablakonként – ruhafogas – falióra Könyvtár

– – – – – – – – – – – –

tanulói asztal, szék egyedi világítás könyvtárosi asztal egyedi világítással, szék szekrény (tároló) tárolók, polcok, szabadpolcok létra (polcokhoz) telefon fénymásoló (tanári szobában) számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal televízió CD lejátszó, dvd lejátszó projektor

Orvosi szoba kialakítása és berendezése A hatályos vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott iskolaorvos szakmailag felel az orvosi szoba kialakításáért, felszereltségéért.

16

I. Az iskola nevelési programja

17

4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4.1

Az iskola nevelési elvei

Célunk, hogy az iskola magas szintű, komplex szakmai kultúrát nyújtson, széles körben megalapozott szakmai műveltséget, korszerű ismereteket és gyakorlatot adjon mind az alap-, mind a kiegészítő és specializálódott szakaszban. A képzés rendszere, szerkezete és színvonala az arra alkalmas növendékeknek adjon esélyt a továbbtanulásra: akár az iskola saját képzési rendszerén belül, akár más szakképző iskolatípusokban, felsőfokú szakképzésben, sőt a felsőoktatásban való részvétel keretében is. Az iskola tegye képessé tanulóit a folyamatos önművelésre. A képzés folyamán sajátítsák el a tanulók az általános viselkedési és magatartási kultúrát, továbbá a képzés szakiránya szerinti öltözködéskultúrát etikett és protokoll ismereteket. Az alapfokú szakmai képzés során ismerjék meg a könnyűipar, kereskedelem, vendéglátás, élelmiszeripar illetve a művészet alapfogalmait, feltételrendszerét, a tisztességes üzleti magatartás formáit. Tudjanak tájékozódni a piaci viszonyok között, rendelkezzenek vállalkozói szemlélettel. Képesek legyenek a választott idegen nyelven alapfokon kommunikálni. A kialakult vállalkozói szemlélet mellett legyen megfelelő döntésképességük, kockázatvállalásuk. Ismerjék és a gyakorlatban használni tudják a szakmához tartozó korszerű eszközöket, gépeket. Rendelkezzenek olyan általános és szakmai felkészültséggel, kommunikációs és tanulási készséggel, hogy képesek legyenek követni a szakma fejlődésével járó új igényeket, illetve a munkaerő-piaci viszonyok változásait. Az iskola olyan képzési szisztémát kíván kialakítani, amely a saját rendszerén belül biztosítja a megszakítás nélküli továbbtanulást, a magasabb vagy kiegészítő specializált szakképesítés vagy középfokú szakmai képzés megszerzését egymásra épülő moduláris rendszerében. Alapvető célkitűzésünk, hogy az iskolába felvételt nyert valamennyi fiatal szakmához, vagy középfokú szakmai végzettséghez, a munkaerő-piac igényeinek megfelelően. A szakma színvonalának fejlesztését, ezen belül a minőségi munka fontosságának kiemelését, a szakszerű, pontos munkavégzés hangsúlyozását kiemelt feladatnak tekintjük. Iskolánk célja a fiatalok személyiségének fejlesztése, amely teljes egységben tartalmazza az oktatást, a nevelést, és a szakképzést. Célunk a megfelelő általános műveltséggel és konvertálható szakmai tudással rendelkező, kulturált, a munkaerő-piacon magukat eladni tudó, a társadalomba beilleszkedő tanulók képzése. Nagyon fontosnak tartjuk a kisebbségek tudatos beilleszkedését, a társadalomba saját értékeik, adottságaik megismertetését, kitartásuk és akaraterejű fejlesztését, önbecsülésük, nemzeti önérzetük erősítését. Komoly figyelmet fordítunk az egészséges életmódra nevelésre, állóképességük, erőnlétük fokozására, a testi és lelki egészség megőrzésére, az élettiszteletre való nevelésre. Kiemelten fontos feladatunknak tartjuk az alkohol, a drog és a dohányzás elleni küzdelmet. Célunk a társadalmi beilleszkedés érdekében a tanulók viselkedésének, társas magatartásának formálása, a kompenzáló megoldások elsajátíttatása, az önmenedzselő, a konfliktuskezelő képességeik fejlesztése. A képzési idő alatt olyan ismeretekkel igyekszünk megerősíteni a tanulókat, hogy az iskolából kikerülve csökkenjen a pályakezdőkre oly jellemző hátrányos munkaerő-piaci helyzetük. Az iskola felvállalja a sajátos nevelés igényű, de képezhető fiatalok szakképzését és nevelését is integrált formában, ill. speciális szakiskolai oktatás keretében. E tanulók felzárkóztatása, motiválása komoly erőfeszítést, a megfelelő módszerek széleskörű alkalmazását kívánja. Le kell küzdeni a kommunikációs hátrányokat, el kell sajátítani a hatékony egyéni és csoportkommunikációs eszközöket. Ennek érdekében hoztuk létre intézményünk részeként az egységes gyógypedagógiai módszertani központot, mely nem csak iskolánk, hanem a régió intézményeinek tanulóit is el kívánja látni.

18

Csökkenteni kell az iskolai szorongást, biztosítani kell a sikerélményeket az iskolai keretek között, a hatékonyság növelését. Fel kell kelteni és fejleszteni a tanulás iránti kedvet, fel kell tárni a sikertelenség okait, új tanulási stratégiákat kell bemutatni és elsajátíttatni. Fejleszteni kell a meghallgatási és olvasási készséget, a kreativitást. Igen fontosnak tartjuk a tanulók közötti másság elfogadását, egymás értékeinek, de hibáinak is elfogadtatását, a megfelelő empatikus képesség kialakítását. Arra törekszünk, hogy tevékenységünket a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munka és a differenciáltság hassa át. Célunk, hogy az iskolánkban folyó szakképzés korszerű szakmai műveltséget, speciális szaktudást adjon a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, a fegyelmezett munkavégzéshez. Alapozzon meg és fejlesszen ki olyan, munkahelyen hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek a szakterületükön dolgozók a technikai-technológiai fejlődésből adódó, változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. A tanulók egészségének megőrzése érdekében jelentős hangsúlyt helyezünk az egészséges életmód igényének kialakítására, és a saját testének fizikailag és szellemileg uraló, megfelelő cselekvési biztonsággal rendelkező fiatalok képzésére és nevelésére is.

4.2

4.2.1

Az iskola által kiemelt fejlesztési feladatok Speciális céljaink

Sajátos nevelési igényű fiatalok képességfejlesztése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációval, rehabilitációval kiegészülve speciális nevelés oktatás biztosításával történik. Az ép intellektusú, de sajátos nevelési igényű, gyermekeket és fiatalokat preventív, korrektív fejlesztés által, illetve magatartásuk rendezése révén visszajuttatjuk a többségi nevelési – oktatási mechanizmusba. A nevelés – oktatás valamennyi színterén kiemelt feladatunk a tehetséges gyermekek fejlesztése. A pályaválasztásra, életkezdésre oktatás révén az értelmileg enyhe fokban akadályozott fiatalok bevonása a speciális szakiskolába, a rászorultaknak felzárkóztató oktatással bővített szakképzése során az alapműveltség hiányzó elmeinek pótlása. j OKJ szakmák és alkalmazása a speciális szakképzésben. Életút-nyomkövetés kialakítása és működtetése.

4.2.2

Az iskola feladatai

Iskolánknak fő feladata az ép értelmű és a sajátos nevelési igényű fiatalok nevelése oktatása és középfokú szakképzése. Ennek megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell megoldanunk: Alapozó és továbblépést biztosító jelleggel szilárd alapműveltség nyújtása, valamint a meglévő képességek és készségek minél teljesebb kibontakoztatása. A tanulóink közösségi magatartásának optimális kialakítása, a későbbi konfliktusmentes társadalmi beilleszkedésének megalapozása. Tanulóinkban megfelelő erkölcsi alap kifejlesztése, melyre, egy korunkra jellemző és megbecsült, tisztességes életvitel építhető. Gyakorlati irányultsággal a gyermekek praktikus képességeinek megalapozása, különös tekintettel a mindennapi életben szükséges egyszerűbb, de elengedhetetlen tevékenységekre. Az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására való igény kifejlesztése. Edzett, egészséges fiatalok nevelése, a rendszeres sport, a mozgás, az egészséges életmód belső szükségletének kialakítása. Önmaguk és a társak irányában tolerancia, kialakítása, a másság elfogadása, tiszteletben tartása. Igény a saját és mások kulturális értékeinek befogadására, és az önképzésre, reális pályaorientáció nyújtása, valós elképzelés a leendő munkáról és a további életük alakulásáról, az életlehetőségekről, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása, a magyarságtudat elmélyítése, szülőföldünk, népünk értékeinek megbecsülése. Nemzeti kultúránk, hagyományaink tisztelete, ápolása, idegen nyelv tanítása, ezen belül is kiemelt szerepet tölt be a nemzetiségi oktatás, elősegítve ezzel a tanulók személyiségének kibontakozását, kulturális beleélési képességeik fejlesztését, ami fontos tényezője a különböző nemzetiségi, etnikai csoportok együttélésének, a környezet iránti érdeklődés felkeltése, a közéleti tájékozottság igényének kialakítása. Tanulóink képességeikhez mért tájékozottságának fejlesztése korunk technikai, informatikai fejlődésében, alkalmazható ismeretek birtoklásában. Pedagógiai céllal és feladattal jó kapcsolattartás a szülői házzal, az

19

otthonnal, és más népcsoportokkal, ezzel segítve az európai integrációt, a kiemelkedő képességek pedagógiai támogatása. Az értelmi fejlődés rendellenességének korrigálása, megfelelő tanulási - és munkakultúra kialakítása; az erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben is. A tanulók számára lehetőség nyújtása tanulmányaik eredményes befejezéséhez vagy fejlettségüknek megfelelő, a munkába álláshoz szükséges végzettség megszerzésének biztosítása, esélyegyenlőség megteremtése és a hátrányos helyzet csökkentése. Az egyéniesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – tanórákon, kiscsoportban, egyéni fejlesztő, tehetséggondozó és rehabilitációs órákon valósul meg. Optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a tanulási akadályozottság miatt kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok, tartalmak, és a szervezeti keretek mind a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését szolgálják. Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán csak az a szükséglethez igazított pedagógiai megsegítés hoz kellő eredményt, amely figyelembe veszi a testi – lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Az integrált, vagy szegregált csoportba helyezéskor a tanuló fejlettségi állapota, személyisége mellett körültekintően megvizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek a nevelés eredményeit erősíthetik, illetve gátolhatják, nevezetesen: a család, amelyben él, a csoport, ahová kerül, (pedagógus személyisége, csoport közösségi szelleme), az időpont a tanuló számára legoptimálisabb kell, hogy legyen. 4.2.3

Integráció, szegregáció

Iskolánkban lehetőség van részleges vagy teljes integrációs formában végezni a tanulók felzárkóztatását, nevelését – oktatását. E lehetőség egyéni elbírálás alapján valósul meg, a fiatal adottságaiból kiindulva, a szakvélemények figyelembevételével. Valljuk, hogy az integrációs formának optimális esetben igen sikeres eredményei lehetnek, de nem megfelelő feltételek esetén a gyermek és a befogadó csoport tagjainak fejlődésére igen negatív hatást fejthetnek ki, ami azonnali beavatkozást igényel részünkről. A csoportbontást érvényes jogszabály alapján végezzük, a számszerűség alapján és a képzési programnak megfelelően. A szakmai gyakorlóhelyi csoportok kialakításánál a tanuló egyéni fejlettségét (fejlettségi szint, önállóság), egyéb személyes lehetőségeit (lakóhely, közlekedés) is figyelembe vesszük. A csoportból való ki és bekerülés, az átjárhatóság a nevelés – oktatás eredményességének függvényében történik. 4.2.4

Egységes alapokra épülő differenciálás

A tartalmi szabályozást a Nemzeti Alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása, a tanulók cselekvő módon történő részvétele. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás, különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

20

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

4.3

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Kiemelt feladatunknak tekintjük a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott alábbi fejlesztési területek, nevelési célok megvalósítását:  erkölcsi nevelés  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  nemzeti öntudat, hazafias nevelés  a tanulókat a közösségi életre neveljük, iskolai programjaink a közösségépítést, -fejlesztést szolgálják;  állampolgárságra, demokráciára nevelés  tanulóinkat a törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre, a méltányosságra neveljük, ennek érdekében rendszeres előadásokat, programokat szervezünk a rendőrség és egyéb szervezetek közreműködésével  az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a családi életre nevelés  felkészítjük tanulóinkat a családi életre, a egészségnevelési programunk keretében foglalkozunk a szexualitás kérdésével, segítjük őket a családban esetlegesen előforduló konfliktusok megoldására történő felkészülésben  a testi és lelki egészségre nevelés  sportolási lehetőséget biztosítunk a tanulók számára a tanórákon kívül (futball, röplabda, kézilabda, tollaslabda stb.);  az egészséges életvitel kialakításához egészségfejlesztéssel kapcsolatos előadásokat, programokat szervezünk;  egészségnevelési és bűnmegelőzési programunk keretében igyekszünk a tanulókat a tiszta, drogmentes életre nevelni, küzdünk a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen életmód ellen;  fenntarthatóság, környezettudatosság  a környezettudatos életre való nevelés keretében az intézmény környezetét a tanulókkal közösen alakítjuk ki, életterünk megóvása, fenntartása, környezetünk védelme kiemelt fontosságú;  pályaorientáció  tanulóinknak átfogó képet nyújtunk a munka világáról, a munkavállalásról, segítjük őket a munkaerőpiacra történő belépés folyamatának elsajátításában  gazdasági és pénzügyi nevelés  elsősorban az osztályfőnöki óra keretében biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását  médiatudatosságra nevelés  célunk, hogy a tanulók ismerjék a média világát működését, hatásait, tudatosan és kritikusan álljanak hozzá  a tanulás tanítása  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

21

 fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a kulcskompetenciák fejlesztését a tanórák keretei között valósítjuk meg. Külön hangsúlyt helyezünk az szövegértés, szövegalkotás, számolás, matematikai logika fejlesztésére;  a tanulók igényei szerint szervezünk múzeum-, könyvtár-, színházlátogatást, filmklubot, kulturális és szakmai programokat, filmklubot, néptánc foglalkozást; A tanulói jogviszonyal iskolánkba kerülő fiatalok számára a tanév elején a megfelelő végzettségű szakember bevonásával munkavédelmi- és balesetmegelőzési előadást tartunk, melynek tényét és tartalmát a munkavédelmi naplóban dokumentáljuk, és a résztvevő tanulókkal aláíratjuk.

22

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakoztatásának segítése. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben a szükségletei megvalósulnak. A diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A gyermek nem az életre készül - a gyermek él. Az ÉN harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása (önismeret, önbizalom, önművelés). A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek kialakítása. Iskolánkban a képzés jellegzetességéből adódik, hogy a szakképzésben résztvevő tanulóink elméleti és gyakorlati órái a központi programban meghatározott arányban, váltásban kerülnek megszervezésre. Az óraszámokból adódóan legtöbb időt a tanulók külső gyakorlati képzőhelyeken fognak tölteni. A kialakuló rendszerből következik, hogy az elméleti tanárok a tanulófelelősökkel, és a gyakorlati oktatásvezetővel közösen tudják megismerni a tanuló, illetve a tanulóközösség személyiségi problémáit. A személyiség megismerésében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár, az osztályfőnök, a gyermek és ifjúsági felügyelő, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász és az iskolaorvos együttes munkája szükséges. A megismert problémákat a tantestületi értekezleteken az érintett pedagógusokkal együttesen megbeszéljük, és az egybehangzó segítségnyújtás lehetőségét kialakítjuk. A problémákkal küzdő tanulókat folyamatosan figyelemmel kísérjük, szakmai-tanulási munkájában segítjük, korrepetáljuk. Előre ütemezett fejlesztésen, felzárkóztatáson vesznek részt a tanév során. A leggyakrabban előforduló személyiség problémák: – – – – – – – – – –

beszédkészség értelmi képesség erkölcsi mozgásbeli kapcsolattartási nehézség beilleszkedési zavarok közösségbeli viselkedés (tanár-diák, diák-diák) egészségügyi problémák szociális helyzet tanulási akadályozottság (dyslexia, discalkulia, disgraphia)

23

6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 6.1

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok

Az intézményben kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges életmódra való nevelésre. Egészségnevelési programunk részeként, előadások és programsorozatok keretében, szakemberek segítségével, az alábbi területeket részesítjük előnyben:  egészséges táplálkozás  rendszeres testmozgás  személyi higiéné  dohányzás mentes élet  drogprevenció  a szexualitás kérdései  szűrővizsgálatok. Az egészségfejlesztés tanórákon, az egyes tantárgyak oktatása során is kiemelt szerepet kap. A tanulók részt vesznek a rendőrség munkatársainak bevonásával szervezett prevenciós oktatásban Ebben a témakörben a szülők részére is szervezünk tájékoztató előadásokat.

6.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg… A tanév elején minden tanuló baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesül, melyet jelenléti íven történő aláírásukkal igazolnak. A szakképzésben részt vevő tanulók a képzés megkezdésekor külön munka- és balesetvédelmi oktatáson vesznek részt, így tisztában vannak választott szakmájuk veszélyforrásaival, a megelőzés fontosságával, a szükséges teendőkkel. Ezt egészíti ki az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  A tanulók képesek legyenek alapvető elsősegély nyújtására vészhelyzetben  Tanulják meg a szükséges teendőket (kit, hogyan kell értesíteni)  Képesek legyenek adott esetben a szakemberek kiérkezéséig az újraélesztésre Elsajátítandó ismeretek: A vészhelyzet felismerése Segélyhívás Tennivalók vészhelyzetben A sérült vizsgálata • életjelenségek • tudat-eszméletvesztés • egyéb tünetek • Az elsősegélynyújtó kompetenciái Eszméletlenség vizsgálata és ellátása • mozdíthatóság, a nem mozdítható sérült ellátása • légút biztosítása jraélesztés • lélegeztetés • kompresszió Stabil oldalfekvő helyzet • átfordítás, mozgatás • a fej hátraszegése • a beteg/sérült stabilizálása Vérzések ellátása • kézzel történő vérzéscsillapítás (nyomáspont vagy direkt ujjnyomás) • a vérző végtag, testrész felemelése, más hatásos vérzéscsillapító/megszüntető eljárás

24

• a nyomókötés és helyes alkalmazása • a szorító körülkötés és helyes alkalmazása • a kivérzés tünetei, ellátása Égés ellátása • hűtés • égési seb kezelése, lehetséges hibái Fektetési módok • a fektetési módok indikációi, kivitelezésük (félig ülő helyzet, sokk fektetés - hasi sérült, eszméleténél lévő koponyasérült, ájult beteg, eszméletlen beteg fektetése) Kimentés (Rautek-féle műfogás) • gépkocsiból mentés Hirtelen légúti elzáródás • az eltávolítás lépései Rögzítések • csont - izületi sérülések Teendők áramütés esetén Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) osztályfőnöki órán különböző szituációk szimulálása esetén a teendők elméleti és gyakorlati bemutatása b) biológia órán a kerettanterv alapján c) testnevelés órán a közlekedés és sportolás közben bekövetkező sérülések ellátásának bemutatása

25

7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A diákok személyiségi és közösségi fejlődésének érdekében olyan szabadon alakítható légkört és feltételeket teremtettünk meg, amely lehetőséget ad arra, hogy érdeklődésüknek és igényeiknek megfelelő közösségeket, csoportokat hozhassanak létre és programokat szervezhessenek, illetve kezdeményezhessék azt. Tanórák keretében főként az osztályfőnöki óra közöségfejlesztés színtere. A diákok öntevékenységének lehetséges területei: – a diákok aktív részvétele az ünnepségeken (évnyitó, nemzeti-ünnepek, télapó- karácsonyfa ünnepély, farsang, Valentin-nap, szalagavató, ballagás, évzáró, stb.), szavalatokkal, énekkel, hangszeres szerepléssel, tánccal, színjátszó-körrel, önálló ajándék készítés – üzem, kiállítás és múzeumlátogatások alkalmával egyéni- és csoportos feladatok kidolgozása, megoldása és megbeszélése, – az iskola dekorációs munkájában közreműködés (általános /aktuális/- és szakmai faliújság, termek ellátása szemléltető anyagokkal, stb.), – szakmai házi versenyek szervezése (tesztlapok, adott témák kidolgozása, gyakorlati feladatok végrehajtása), értékelése, jutalmazása, – sport-nap lebonyolítása (erőpróba, akadályverseny, feladatlapok megoldása, egészséges életmóddal kapcsolatos programok), – iskolaújság készítése, – diákbörzék programjába a tanulók bevonása (a helyszínen a diákok tájékoztassák az érdeklődőket az iskolában folyó tevékenységről), stb... Elvárjuk pedagógusainktól, hogy a tanulói kezdeményezések megvalósulását felkarolják és támogassák az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével. Egyenlő hangsúlyt kell helyeznünk a tanulók lénnyé fejlesztésére, illetve az egyén belső stabilitását fejlesztő, személyiséget kibontakoztató nevelői munkára. Cáfolni és elutasítani – elutasíttatni - kell a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni ambíciókat, pl. gátlástalanság, önzés, önközpontúság, visszaélés a közösség bizalmával

26

8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 8.1

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok

A tevékenység a csoport szűrésével, személyes elbeszélgetéssel, felvételi pályaalkalmassági vizsgálattal kezdődik, erre a tanterv megfelelő osztályfőnöki óraszámot biztosít, melynek során az intézmény szakemberei (fejlesztő team) segítik a pedagógusok munkáját. A nyilvánvaló egészségügyi, magatartási problémák, személyiségi zavarok már itt észlelhetőek. A rendszeresen megrendezett tantestületi illetve osztályfőnöki munkaközösségi értekezletekre hivatalosak a szakoktatók is, hiszen ők lesznek nagyobb óraszámban a szakképzésben résztvevő tanulókkal. A fellelt problémák kezelésének első lépése a személyes, négyszemközti elbeszélgetés. Ebben a pszichológusnak, a gyógypedagógusnak, a fejlesztő pedagógusnak, a szakoktatónak, az osztályfőnöknek és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek van jelentős szerepe. Sokszor a probléma megbeszélése már egyben ésszerű kompromisszumot eredményezhet, főként, ha a kezdetek kezdetén tisztázódnak a problémák, és nem várják meg a felek, ameddig elfajul a helyzet. Ezen a beszélgetésen kiderülhetnek olyan személyes egészségügyi, lelki, szociális, stb. problémák is, amelyet nagynyilvánosság előtt titkolni kíván a tanuló. Szükség esetén további szakember segítségének bevonását kell kezdeményezni. Leggyakrabban előforduló személyiség problémák: – a testi higiénia hiányából adódó problémák – túl zárkózott, megközelíthetetlen tanuló – túl közlékeny, zavaróan nyüzsgő tanuló – az extrém szereplési vágyú tanuló – a fogyatékossággal élő tanuló – alulképzettséggel élő tanuló – felfogási zavarral küzdő tanuló – teljes motiválatlansággal, szakma iránti érdektelenséggel élő tanuló – túlzott, vagy elégtelen önbizalommal, hibás önértékeléssel élő tanuló – a csoportból kiugró tehetségű tanuló – a negatív életszemléletű, pesszimista beállítottságú tanulók – megütközést keltő külsőségek: tetoválások, testékszerek, elképesztő színű hajzatok, ruházatok, stb. – hipermotilitás – deviáns magatartás – a szélsőséges politikai nézetek, megnyilvánulások – alpári beszéd-, és viselkedés – nyílt agresszió – vallási meggyőződésből adódó probléma – az igazolatlan hiányzás (felelősségérzet teljes- vagy részleges hiánya) Problémakezelési lehetőségek: – a házirend ismertetése, értelmezése, elfogadtatása és betartatása – motiválás sikerrel, jutalmakkal, szóbeli dicséretekkel, és egyéb ösztönzőkkel – a pedagógus személyes példamutatása – iskolai hagyományok tudatos felépítése a tanulók ötleteinek felhasználásával – az indokolatlan megkülönböztetések kiküszöbölése a tantestület részéről (pl. „elit képzés”, „speciális képzés”, stb.) amely sértő a gyengébb képességű tanulókra – az iskolai demokrácia ésszerű alkalmazása (pl. a tanulók véleményezhessék a sportnap, a kirándulások, és egyéb programok összeállítását) – a házi és az országos versenyekre való felkészítés – kompromisszumkeresés sorrendje:  személyes, négyszemközti beszélgetés  a szülő bevonása

27

      

8.2

gondozó bevonása az osztályközösség bevonása beszélgetés a tantestület érdekelt személyeinek bevonásával a DÖK bevonása szaksegítség (pl. orvos, pszichológus) igénybevétele a Nevelési Tanácsadó bevonása végső kudarc esetén a lehetőség keresése a tanuló személyiségének megfelelőbb képzési formába

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „Mindenki úgy születik, hogy képes a dolgok megértésére, hogy van képzelőereje és alkotókészsége, ámde ezt a benső kincset – barlangot elfeledtük, és nem hasznosítjuk!” /Aurelio Peccei/

A tehetséges tanulók kiválasztása, támogatása, képességeik fejlesztése bonyolult pedagógiai, pszichológiai, köznevelési probléma. A támogatás elsősorban differenciált oktatással érhető el. Az elméleti – szakmai tárgyak tanítása során kiemelkedően szereplő tanulók számára szervezett tanulmányi versenyek motiváló hatásúak, egyben a pedagógus munkájának elismerését is jelentik az ezeken elért eredmények. A szakmai pályázatokon való részvételnek fontos szerepe van, a díjnyertes munkák az iskolában kiállíthatók, ill. a szponzoroknak – a tanulók belelegyezésével – ajándékként átadhatók. Az idegen nyelv tanítása során kiemelkedően szereplő, ill. továbbtanulni kívánó diákoknak nyelvvizsga előkészítő tanfolyamot indítunk. A művészeti nevelés is fontos iskolánk életében (pedagógusaink között dolgozik iparművész, festőművész, komolyzenei zenekari tag). Kutatjuk tanulóink tehetségét, és támogatjuk továbbfejlődésüket az irodalom, a nyelvi kultúra a rajz és vizuális kultúra a népi mesterségek és a tánc területén. Minden évben kialakítunk önismereti, személyiségfejlesztő csoportokat, önkéntes jelentkezés alapján, mely egyaránt hasznos az egészséges, pszichésen sérült, hátrányos szociális hátterű tanulóink számára. Kommunikációt, viselkedéskultúrát is tartalmaz ez a tevékenység, ezzel is fejlesztve a problémamegoldó, helyzetviselő, alkalmazkodó képességet.

8.3

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanítás során a tanárok szembesülnek azzal, hogy a gyerekek különböző személyiségek, egyéni viselkedésük, sajátos tanulási útjuk van. Intézményünkbe különböző iskolákból érkeznek a tanulók más-más képességekkel. A tanulók közötti különbségek kezelésénél gyakran felmerülő alapkérdés pedagógusok körében, hogy miként alakultak ki az eltérések, „honnan jön” a személyiség. Szükséges felmérni, mely területen mutat a gyermek olyan lemaradást, amely számára a követelmények teljesítését lehetetlenné teszi, kudarc elé állítja A beiratkozáskor képességfelmérő tesztet írnak a tanulók, mellyel fenti problémák kiszűrhetők. Kiemelten gyenge teljesítményt nyújtó tanulók esetében a szülő beleegyezésével további vizsgálatokat kezdeményezünk. A tanulás megkezdésénél felmerülő problémák: – Érdeklődés felkeltése a választott szakma iránt (szakmai programok, üzemlátogatások, szakfilmek megtekintése stb.); – Önbizalom erősítése a tehetség kibontakozásában; – Jó kapcsolat kialakítása a tanár – diák és a diákközösség tagjai között; – Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok támogatása, hogy az elméleti és gyakorlati tanulmányaik tárgyi eszközfeltételei biztosítva legyenek (pl. munkaeszközökkel).

28

Tananyag elsajátításában problémás diákokra vonatkozó feladatok: – Gyakorlatorientált kompetenciaalapú oktatás – Különös figyelmet szentelünk e tanulóknak, nem elkülönítve a többi gyerektől; – Csoporton belüli különböző képességű párok kialakítása (szimpátia figyelembevételével) egymás segítéséhez; – Külön foglalkozások, egyéni fejlesztések, felkészítések (tanulószoba, fejlesztő órák); – A tananyag szemléletes bemutatása; – Az otthoni gyakorló feladatok kiadása; – Gyakoribb ellenőrzés és számonkérés; – A tanuló együttes értékelése és a kapott érdemjegyek részletes indoklása; – Javítási lehetőség biztosítása, igényességre való nevelés; – A tanulást segítő programok (tanfolyamok, előadások, stb.) eszközök (könyvek, folyóiratok, stb.) ajánlása, bemutatása és az ingyenes hozzáférés biztosítása a diákoknak. – A tanulóra szabott, különböző nehézségű feladatok, és azok differenciált értékelése A tanítási – tanulási folyamatban fontos a tanulók differenciált aktivizálása. Míg vannak olyan tanulók, akik erős belső motivációval rendelkeznek, önmagukat képesek aktivizálni, és számukra nem szükséges külön motiválás, addig másoknál erőteljes felébresztő stratégiával lehet csak elérni az eredményes tanulást: az érthetőség, a fokozatosság, a rendszeresség, a szemléletesség, a differenciálás, a visszacsatolás, a megerősítés a didaktika elvei szerint.

8.4

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A tevékenység a csoport szűrésével, személyes elbeszélgetéssel kezdődik, erre a tanterv megfelelő osztályfőnöki óraszámot biztosít az elméleti, és a gyakorlati héten is. E terület koordinálása a személyiségi jogok maximális szem előtt tartása mellett az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. Munkájuk főbb területei lehetnek: – – – – – – – –

tanulók szociális, családi helyzetének figyelemmel kísérése, ha szükséges az okok feltárása családlátogatáson illetve környezettanulmánnyal hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség fokának és mértékének megállapítása ha felmerülő okokat iskolán belül pedagógiai módszerekkel nem lehet megszüntetni, akkor a tanuló érdekében kezdeményezni kell a kapcsolatfelvételt a lakhely szerint illetékes Önkormányzat Szociális Osztályával, és a Gyermekjóléti Szolgálattal. a bejáró és a kollégista tanulók külön rendszeres figyelemmel kisérése diákoknak étkezési lehetőség biztosítása iskolai könyvtár használata, informatikai infrastruktúra használata, könyvek és eszközök kölcsönzése, tankönyvtámogatás sportfoglalkozásba, szakkörökbe történő bekapcsolódás lehetősége travaló-Macika Ösztöndíjprogram meghirdetése

8.4.1 A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának rendje Iskolánkban a tanulók nagy hányada hátrányos helyzetű. A tanulók felzárkóztatása, sikeres érettségi vagy szakmai vizsga letétele érdekében az alábbiak szerint járunk el: • a tanév elején, illetve a tanév során folyamatosan igyekszünk feltérképezni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, a tanulási hátrányok felismerését mérés-értékelési rendszerünk (tantárgyi ismeretek, figyelem, motiváció mérése, visszamérése) biztosítja, • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkatársunk segíti a tanulókat és szülőket a problémás helyzetek megoldásában, rendszeres kapcsolatot tart a tanuló gondviselőjével, szükség esetén az illetékes gyámhivatallal, családsegítő szolgálattal, önkormányzattal, jegyzővel • a legproblémásabb tanulóknál a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős családlátogatást tesz az osztályfőnökkel együtt, • gyógypedagógusaink rendszeres kapcsolatot tartanak a nevelési tanácsadókkal és szakértői bizottságokkal, • a pedagógusok egymással együttműködve egyéni, differenciált értékeléssel segítik a tanulót, • a tanítási módszerek, tananyag, tankönyv kiválasztásánál a jogszabályok adta lehetőségeken belül igyekszünk az érdeklődés felkeltése és a tanulási motiváció erősítése szempontját figyelembe venni, a

29

• • • • • • •

8.4.2

tananyagot lehetőség szerint iskolán kívüli programokkal is kiegészíteni (pl.: múzeum-, könyvtárszínházlátogatás) biztosítjuk a tanulószoba igénybevételének lehetőségét, szükség esetén iskolaorvos, iskolapszichológus, gyógypedagógus áll a tanulók és szülők rendelkezésére, a tanulókat nem elkülönítve, hanem integráltan oktatjuk, így lehetőségük van csoporttársaiktól is tanulni, kompetenciafejlesztés az órarendbe építve (9-10. évfolyamon, elsősorban szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociáliskompetenciák), tanulási motiváció erősítése a leghátrányosabb helyzetű tanulókat az ingyenes tankönyv-ellátás mellett tanszer biztosításával is igyekszünk segíteni, pályaválasztási tanácsadással segítjük a tanulókat, a rendőrséggel és egyéb intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve a tanév során folyamatosan szervezünk előadásokat, programokat a bűnelkövetés, áldozattá válás megelőzésére, kiemelten kezeljük a drogprevenció kérdését

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei



Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza.  Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére.  Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják  Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul – a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében.  Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítéletmentesen ismerjék meg a fiatalok viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket.  Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében. Az intézmény esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseit az Esélyegyenlőségi terv tartalmazza (melléklet)

8.4.3

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A feladatkört gyermek- és ifjúságvédelemre felkészült pedagógus látja el. Elsődleges feladatunk a tanulóközösségből a problémás növendékek kiszűrése a pedagógusok, a fejlesztő team és a szakoktatók segítségével. A feladatokat nagymértékben a veszélyeztetettség oka határozza meg, ami lehet: anyagi-, erkölcsi-, nevelési-, magatartási-, egészségügyi-ok (drog, fogyatékosság). A hiányzásokat is figyelemmel kísérjük, havonta összesítve, jogosságát felülvizsgálva. Az alaptalan hiányzásokat a szülők segítségével igyekszünk kiküszöbölni, illetve mérsékelni. Együttműködés szükséges a pedagógiai szakszolgálat tagjaival, a pedagógusokkal, a szakoktatókkal a magatartási, beilleszkedési, tanulási, egészségügyi zavarokkal küzdő tanulókkal kapcsolatos problémák megoldásában. A szociális hátránnyal induló fiataloknál fontos a kapcsolatfelvétel a segítséget nyújtó szervezettel, javaslattétel a támogatásra. Szoros a kapcsolattartás a kollégiumokkal, illetve a nevelőkkel az adódó problémák megbeszélése, különös tekintettel a hiányzások megszüntetésére.

30

Külföldi állampolgárságú tanulók ügyeinek elintézésében segítséget nyújtunk. (igazolások, lakhatási engedély és egyéb felmerülő intézni valók kezelése.) Szakoktatókkal az általuk felvett problémák közös és hatékony megoldása. Szükség esetén egyéni foglalkozások, beszélgetések bevezetése. A kiugróan gyenge tanulók nehézségeinek megoldása – javaslattétel, segítség. Megoldása az iskolánkban szervezett tanulószoba látogatásával, melynek keretei között szaktanáraink (esetleg a fejlesztő pedagógus segítségével) személyre szabott korrepetálást folytatnak a tanév során. Kiemelten fontos szerepe van a tanulóra kidolgozott egyéni fejlesztési tervnek, melyet a fejlesztési team dolgoz ki. Külön gondot jelent a fogyatékos növendékek felzárkóztatása. Számukra minden segítséget megadunk előbbre jutásuk érdekében. Kiemelt feladat a szülőkkel való együttműködés, (esetenként családlátogatás) a problémák közös megoldása érdekében. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink – a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, – a tanuló elemi szükségleteinek (tanszer, munkaruházat) beszerzésének segítése, – az iskolaorvosi és iskola fogászati ellátás biztosításának megszervezése – a tanulók eredményeinek folyamatos nyomon követése, – a tanulók rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, – kiemelt figyelemmel kisérése annak, hogy a tanuló nem használ-e egészségre ártalmas, káros anyagokat, szereket és nem folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot, – krízishelyzetben lévő tanuló személyes segítése, egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése, A tanulás mellett munkát végző fiataloknak segítünk, szükség esetén érdekvédelmükben eljárunk. A tanulmányaikat befejező fiataloknak munkahelyszerzésében igényüknek és képességeiknek megfelelő maximális segítségnyújtás felhasználva a kialakult munkaerő-piaci kapcsolatainkat. Kiemelten foglalkozunk a problémás növendékek személyiség fejlesztésével, amit a konkrét eset határoz meg, és a tanuló egyéniségéhez igazodik. (Pl.: magántanulói státuszba vétel, egyéni bánásmód és módszerek stb.).

31

9. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja 9.1

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése

A sajátos nevelési igényű meghatározás A fogalom értelmezését a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről adja meg. A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2011. évi CXC. törvény a köznevelésről) A köznevelési törvény 47. § (1.) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényû gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. Ennek érdekében alapfeladatként valósítottuk meg: -

A többi tanulóval való együtthaladásra képtelen tanulók számára speciális szakiskolai oktatást A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését A finanszírozás megoldását A segítő hálózat kiépítését Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását Támogatások lehetőségeinek biztosítását Az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktatónevelőmunka folyamatának a szervezését Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket

Intézményünkben a különleges bánásmód formái:  iskolai nevelés és oktatás,  integrált nevelés és oktatás  speciális nevelés, oktatás,  felzárkóztató oktatás Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 14-24 év). A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, - az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, hiányát, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli különbségtől eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Fejlesztő programban és egyéni fejlesztési tervben jelenítjük meg a habilitációs, rehabilitációs folyamatot, az időkereteket, a formákat, az ellenőrzés módját, az eredményességet. Az iskola fejlesztési követelményei igazodnak a tanulók egyéni fejlődésének lehetséges üteméhez.

32

Az intézmény a tanulók felvétele tekintetében külön kikötéseket, diszkriminációt nem alkalmaz, esélyegyenlőséget biztosít. Célunk, magas szakmai és általános tudással, életkezdési, érvényesülési ismeretekkel rendelkező fiatalok kibocsátása. Integráció-együttnevelés a többi tanulóval való együtthaladásra képes tanulóknál Ezen tanulóknál a nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. Ezen különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg. Iskolánk, Szivárvány Baptista Gimnázium, Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola, az integrált nevelésoktatás mellett a speciális szakiskolai oktatást tűzte ki pedagógiai céljául. Az integrálható tanulók esetében ezen oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés. INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) A módszer, az óraszervezés nem változik. Frontális, teljesítményorientált stílus. A gondokért maga a gyermek a felelős. A gyógypedagógusra hárul a probléma megoldása. Csak az osztályfőnök vállal részt az integrálásban.

INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) A módszer, az óraszervezés nem hagyományos. Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia. Gondok esetén a pedagógusnak kell változnia. A gyógypedagógus partner a megoldásban. Szemléletváltás a teljes tantestületben, nyitott iskola.

Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport-és páros munkákat alkalmazza. Ezáltal igyekszünk fejleszteni a tanulókat a képzésük rövidebb-hosszabb időszakában, vagy a teljes képzés ideje alatt. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki. Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek. Az integrált nevelés feltételei: 1. tárgyi és személyi tényezők:  Alapító okirat, (1. számú melléklet) Pedagógiai Program, speciális tanterv,  a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, pszichológus szakember,  fogadókész, felkészült pedagógusok,  a tárgyi szükségletek biztosítása,  osztálylétszám korlátozása. 2. Módszerek:  differenciálás: eszközei:  segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban,  a tananyag tartalmában,  az óraszervezésben,  tanítási, tanulási ütemben,  célokban, a megkövetelt szintben,  számonkérés, értékelés módjaiban, típusában. céljai:  képességek, készségek fejlesztése,  helyes tanulási szokások kialakítása, gyakorlása  önálló tanulás megtanítása,  sikerélményhez juttatás,  egyéni lehetőségek fejlesztése,  együttműködés fejlesztése,  önellenőrzésre szoktatás,  reális önértékelés kialakítása.

33

Személyi feltételek Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását:  fejlesztő pedagógus,  gyógypedagógus,  pszichológus,  logopédus,  pedagógiai asszisztens,  gyógytestnevelő munkája segíti. A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó szakemberek, gyógypedagógusok a szakmai, pedagógiai munkájukat egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 138. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt csoportalakításnak megfelelő foglalkozások keretében. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát. A pedagógusok pontos összetételét és alkalmazásuk módját és mértékét a tanulói összetétel illetve szakmacsoportok határozza meg. Szakmai kompetencia biztosítása Pedagógus felvétel: - Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele. - Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása - A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése az intézmény dolgozói által elfogadott belső szabályzatok alapján (munkaköri leírás, IMIP, Etikai Kódex stb.) Pedagógus továbbképzés: - Folyamatos képzés biztosítása (továbbképzési terv alapján, 6.1.2. sz. melléklet) - Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal Az iskola helyi műhelyei Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok vállalják a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadását, hatékony módszerek technikák alkalmazását, szükség esetén attitűdváltást, folyamatos szakmai megújulást. Követő mentori rendszer A végzett diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében. Az iskola nevelési programja Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézménybe (szegregáltan) vagy együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága…), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását. A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Továbbá a köznevelési feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a körzeti jellegű szolgáltatások megszervezésére, így különösen például a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására. Az iskolánkba beiratkozott fiatal egy úgynevezett tanulási képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul. A vizsgálat a következő részekből áll: 1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás) 2. manuális készség vizsgálat: egy fát kell lerajzolni

34

Minden beiratkozott tanuló a képességvizsgálattal párhuzamosan az iskolaorvos és a mellette dolgozó védőnő által végzett orvosi pályaalkalmassági vizsgálaton vesz részt, melynek célja a választott pályára történő alkalmasság elbírálása (pl. asztma, mozgásszervi betegségek, érzékszervi betegségek, belgyógyászati betegségek). A teljes vizsgálat befejezését követéen a kapott eredményeket figyelembe véve a legoptimálisabb osztályösszetételben helyezzük el a tanulókat. A beiratkozott tanulókat a kiszűrt egészségügyi problémák alapján további vizsgálatokra irányítjuk (a már az előző oktatási intézményből hozott szakértői vizsgálatok alapján, vagy a nálunk elért tanulási képességvizsgálat eredményei alapján). Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét. Nevelési Tanácsadó

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Célcsoport: sajátos nevelési igényű tanulók

Célcsoport: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek

Alkalmazott pedagógiai módszerek Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak tehetségük kibontakoztatásában nyújt segítséget, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanóráról kikért tanuló egyéni, személyre szabott fejlesztésével valósul meg. Alkalmazott módszerek a közvetítési módban:  feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten,  feladat kis lépésekre bontása,  példa bemutatása, mintaadás,  tanítási stílusok váltakozása,  több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat),  szükség esetén több ellenőrzés,  feladaton belüli hangsúlyozás,  a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban),  tananyag változatos feldolgozása.  tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás  kiscsoportok kialakítása, önálló feladatátadás  projektmódszer  kooperatív oktatás A tananyag tartalmában:  változtatás,  kiváltás,  elhagyás, vagy eltolás,  kompenzálás. Óraszervezés:  frontális helyett csoport, páros, egyéni munka,  együttműködés előtérbe helyezése,  ösztönző társ megszervezése,  tanulók csoportokba rendezése. Tanítási ütem:  lassítás,  képesség szerinti terhelés.

35

Számonkérés módja:  hagyományos, standardhoz viszonyítás,  tanuló önmagához mért fejlődéséhez,  szöveges értékelés,  tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól. Az imént felsorolt módszerek a következő célok elérését segítik:  képességfejlesztés,  helyes tanulási szokások kialakítása, gyakorlása,  önálló tanulás megtanítása,  sikerélményhez juttatás,  egyéni lehetőségek fejlesztése,  együttműködés fejlesztése,  önellenőrzésre szoktatás,  reális önértékelés kialakítása,  tananyagi lényegkiemelés,  tantárgyak közötti párhuzamok felismertetése. Pedagógiai eszközeink  hazafias nevelés terén: történelmi emlékhelyek meglátogatása; iskolai és osztály- keretben rendezett ünnepségek, megemlékezések; állami „jelvények” (iskolazászló) megbecsülése  családi életre nevelés terén: DADA program; felvilágosító, tájékoztató beszélgetések szervezése külső szakemberekkel  etikai nevelés terén: szakmai etika kérdései szaktantárgyi keretben való tanítása; az iskolai házirend önkéntes megtartására szoktatás  esztétikai nevelés terén: iskolai tárlatok szervezése; színház, hangverseny-látogatás, színjátszó kör, énekkar működtetése, szereplés biztosítása  testi nevelés terén: sportversenyek szervezése; a tömegsport feltételei biztosítása  logikus gondolkodásra nevelés terén: szaktárgyi és tantárgyi koncentráció (matematika)  természettudományos nevelés terén: a tantárgyi programokon túl múzeum (pl. term. tud., technikatörténeti, stb.); kiállítás (pl. Csodák Palotája) megtekintése A taneszközök (felszerelések) jegyzéke 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete szerint; valamint az informatikai, közgazdasági szakmai tantervek előírásai szerint (a helyi tantervben részletezve).

Fejlesztés és személyiség A személyiség az egyénre jellemző pszichológiai folyamatok és állapotok szervezett összessége. Alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát környezetétől, megkülönböztesse magát minden más személyiségtől, viselkedését tudatosan irányítsa. A személyiség öröklött és veleszületett (szerzett) testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán a társadalmi és természeti környezettel folytonos kölcsönhatásban álló és folytonosan fejlődő nyílt, dinamikus rendszere. A fogalmi meghatározás alapján az egész életre kiható személyiségfejlődés folyamatából az intézmény nevelőoktató munkájának folyamatában fejlesztő tevékenységünk az egész személyiségre kíván hatni annak mind harmonikusabb kibontakoztatása érdekében. Sajátos nevelési igényű tanulóink személyisége különösen érzékeny, de ugyanolyan értékes, mint bármelyik társuké. Fejlesztési célunk lehetőség szerint enyhíteni a kedvezőtlen folyamatokat hatásait és elősegíteni a pozitív megerősítés eszközeivel az egészséges, sikeres életvezetést. A tanuló teljes személyiségét kívánjuk megismerni, nem csak a speciális problémáját. Ezért kiemelt fontosságú minden sajátos nevelési igényű tanulónál különösen az önismeret fejlesztése. Az önbizalom, az önbecsülés, a jó társas kapcsolatok segítenek megszüntetni a fejlődés gátjait, a lehetséges félelmeket, szorongásokat, segítenek a belső egyensúly elérésében és megtartásában. A fejlesztő tevékenység a tanuló meglévő képességeire, készségeire, pozitív értékeire épít. A hátrányok, fogyatékosságok ismeretében nem azokat emeljük ki, hanem a tanulók többletigénye, meglévő képességeik, készségeik pozitív eredményei a meghatározók.

36

Nem a másság, a képességek hiánya, a szociális probléma az esetenként halmozott hátrány van fejlesztő munkánk fókuszában, hanem mindig az eredményekből, a talán kisebb mértékű fejlődésből indulunk ki a tervezésnél és a megvalósításnál egyaránt. Szakmai hitelesség, elkötelezettség. Az intézmény a pedagógusok alkalmazása során a szakmai képesítés és pedagógiai alkalmasság mellett elvárja a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadását, a velük való folyamatos és eredményes pedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztő tevékenységet.

9.2 9.2.1

A fejlesztő tevékenység területei Látásfogyatékos tanulók

A felvehető és az intézményben képezhető látásfogyatékos: gyengénlátó tanuló  általános, korszerű alapműveltség nyújtása  a gyengénlátásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése  az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása  szükség esetén segítségnyújtás a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás terén  pszichés megsegítés  az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában.  az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása.  az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.  az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete.  a szakértői javaslat alapján olyan egyéni fejlesztés, amelyre a tanuló állapotából fakadóan szüksége van  együttműködés a látás sérültek egységes gyógypedagógiai intézményével  szükséges segédeszköz biztosítása  az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok együttműködése

9.2.2

Értelmi fogyatékos tanulók

A felvehető és az intézményben képezhető: enyhe értelmi fogyatékos tanuló Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló  az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása.  ismereteket és készségeket, elsajátítása, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek.  az életkezdéshez való felkészülést  a szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés  a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,  a tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése,  a szakmai vizsgára való felkészítés,  munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.  amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakember (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) bevonása a fejlesztő munkába.  a fejlesztés egésze a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon, szaktanár gyógypedagógus együttes oktató-nevelő munkáján keresztül valósul meg.  a folyamatos és szakaszos pedagógiai diagnosztizálás

37

 a tanítandó műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek, képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvényei, az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül A tanuló, ha szakvéleménye alapján indokolt, speciális szakiskolai oktatást is igénybe vehet. Célunk: Az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó szakképzés. A cél olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni.

9.2.3

Hallásfogyatékosok tanulók

A felvehető és az intézményben képezhető hallási fogyatékosok: nagyothalló (csak hallókészülékkel), siket (feltétel a szájról olvasás), organikus hallási fogyatékos (feltétel a szájról olvasás)  Az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.  A hallássérült gyermek speciális fejlesztését igénylő tananyag és követelmény, értékelési mód.  Segítség a hallássérülésből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciából, fogalmi gondolkozásból eredő hátrányok és ezzel összefüggő tanulási nehézségek leküzdéséhez.  Az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit.  Szülők és az iskola együttműködésére.  A NAT alkalmazása: valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése.  A kortárs gyermekcsoportokkal való növekvő gyakoriságú együttlét, együtt-tanulás, együtt-sportolás stb., az utolsó két évfolyamon, pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenység végzése.

9.2.4

Mozgásfogyatékos tanulók

A felvehető és az intézményben képezhető: enyhe mozgásfogyatékos tanuló. A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban, mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Célok: Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében:  ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat,  növelni a kudarctűrő képességüket,  önállóságra nevelni őket. Kiemelt feladat:  a mozgásnevelés  a befogadás nevelőtestületi elfogadása  az osztályfőnök kiemelt koordináló szerepe  ddifferenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái  NAT alkalmazása az egyéni sajátosságok figyelembevételével  reális, pozitív énkép, önismeret, önmagához mért fejlődés, sikerélmény  önállóságra nevelés  információs és kommunikációs kultúra fejlesztése, szükség esetén elektronikus eszközök, a média használata.  egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztása  az élet minden színterén az önálló életvitel kialakítása

38

9.2.5

Beszédfogyatékos tanulók

A felvehető, és az intézményben képezhető beszédfogyatékos tanuló: diszfónia, enyhe beszédzavar, beszédhiba, súlyos beszédfogyatékos, diszfázia, enyhe artikulációs zavar (pöszeség, rinofónia), beszédfolyamatossági zavar (dadogás, hadarás). Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.  A beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai  A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.  A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul.  A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges.  A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.  Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető.  A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit.  A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos.  A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái  Logopédiai egyéni és csoportos terápia.  Szenzoros integrációs tréningek és terápiák.  Kommunikációs tréningek.  Drámaterápiás foglalkozások. Az egészségügyi rehabilitáció formái  Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia  Gyógytorna

39

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti. A terápia célja: Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek). 







Megkésett/akadályozott beszédfejlődés Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől. A terápia célja: A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. A logopédiai terápia feladata:  a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,  a mozgások speciális fejlesztése,  az aktív és a passzív szókincs bővítése,  a beszédészlelés és -megértés fejlesztése,  a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése. Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A logopédiai terápia feladata:  a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása,  helyes légzéstechnika kialakítása,  cselekvéshez kötött beszédindítás,  relaxációs gyakorlatok,  mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése,  a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása,  a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése. Hadarás A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés. A logopédiai terápia feladata:  a figyelem fejlesztése,  beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása,  mozgás- és ritmuskorrekció és –fejlesztés Diszfónia A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenő hangképzési zavar. A diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge.

A logopédiai terápia feladata:  a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése,  a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása. Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés.

40

9.2.6

Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő tanulók.

A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. Érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Cél az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés  Diszlexia, diszgráfia  az olvasás-, írászavarok javítása  megfelelő értő olvasás-írás készség fejlesztése  kifejező készség fejlesztése  az olvasás, írás eszközzé válása az ismeretek megszerzésében Fejlesztési feladatok:  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás egyes elemeinek szükség esetén újratanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.  Diszkalkulia  a matematikai érdeklődés felkeltése  mechanikus számlálás erősítése  matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. Fejlesztési feladatok  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  a testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.  Kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar esetében: Az életkortól elvárható magatartás hiányának, az aszociális viselkedés okainak feltárása, önérték-tudat erősítése. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:  A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.  Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.  A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.  Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

41

9.3

Általános feladatok

Szűrés, felmérések Minden iskolánkba kerülő tanuló, a törvényes képviselő hozzájárulásával, a beiratkozás után tanulási képességvizsgálati és tantárgyi tesztet tölt ki. A tanuló a képességvizsgálattal párhuzamosan pályaalkalmassági vizsgálaton vesz, melynek célja a választott pályára történő alkalmasság elbírálása. (pl. asztma, mozgásszervi betegségek, érzékszervi betegségek, belgyógyászati betegségek, esetleges kiszűrése). Ebben folyamatban elkérjük a tanuló korábbi orvosi szakértői véleményeit is. Amennyiben a korábbi dokumentumok, illetve a saját szűrés eredménye szükségessé teszi, kezdeményezzük kiskorú esetén a szülő, gondviselő, nagykorú esetén a jelentkező tanuló beleegyezésével a Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság további vizsgálatát. Az intézményben a teljes képzés alatti folyamatos méréseket a szaktanárok értékelik a tanuló speciális szakértői véleményének alapján adott tantárgyi, értékelési felmentések figyelembe vételével. Kontrollvizsgálatok Törvényi kötelezettségnek megfelelően történnek. A pedagógiai szakszolgálat munkatársai készítik elő együttműködve a sajátos nevelési igényű tanulók osztályfőnökeivel. Szakmai együttműködés, kapcsolattartás  Nevelőtestületi együttműködés A speciális fejlesztés szempontjából a legfontosabb a nevelőtestület együttműködése. Az iskola a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja alapján részletes, éves tervet készít. /2. sz. melléklet/. Ebben, havi bontásban a határidők és felelősök, megjelölésével ütemezi a habilitációs, rehabilitációs, fejlesztő tevékenységet. 

Szakértői Bizottságok és az iskola Kölcsönös kapcsolattartás a törvényes kötelezettségek betartására. Jelentési kötelezettségek a Szakértői Bizottságok felé. Tanulókkal kapcsolatos személyes és írásos kapcsolattartás. Felvételi alkalmával, vagy évközben felmerült jelzések alapján új eljárások kezdeményezése.



Nevelési Tanácsadók és iskola: Kölcsönös kapcsolattartás a törvényes kötelezettségek betartására. Jelentési kötelezettségek, felülvizsgálati folyamat figyelemmel kísérése. Tanulókkal kapcsolatos személyes és írásos kapcsolattartás. Felvételi alkalmával, vagy évközben felmerült jelzések alapján új eljárások kezdeményezése. A nevelési tanácsadó a megváltozott törvény miatt kibővül feladatköre:  Ellenőrzi a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő tanulók szakvélemény szerinti fejlesztését, foglalkoztatását  Segíti a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatását. Szükség szerint a nevelési tanácsadóval együttműködési megállapodást köt az iskola, ill. a meglévő megállapodást módosítja. Hi.: minden év szeptember 15. Az együttműködési megállapodásban a következők szerepelnek:  mit vállal az intézmény  mit vállal a nevelési tanácsadó  hely  idő  eszköz  dokumentáció  hozzáférés a dokumentációkhoz, egyéb

Innováció, pályázati tevékenység: Az iskola támogatást nyert az EGYMI fejlesztésre a TÁMOP-3.1.6 pályázat keretében A projekt célja:

42



Hosszú távú célok:  EGYMI fejlesztése, az iskolai oktatás színvonalának emelése  j módszerek, eljárások megismertetése a pedagógusokkal  A pedagógiai szakszolgálat lehetőségeinek szélesítése  Rövidtávú célok:  Az intézményvezetés és a pedagógusok módszertani megújulása  Az oktatás színvonalának emelése, új típusú eszközrendszer komplex alkalmazásával  A részvevő tanulók képességkibontakoztatása, felzárkóztatása, megfelelő szocializációja  A tanulói lemorzsolódás csökkentése  Kerületi intézményekkel szélesebb körű kapcsolat tartás  Szakmai dokumentáció: A sajátos nevelési igényű tanulókról a következő dokumentációk készülnek  Egyéni fejlődési lap: megnyitja az osztályfőnök / vezeti a gyógypedagógus, / helye: az EGYMI irodája  Egyéni fejlesztési terv / az osztályfőnök vezeti szakmai együttműködés keretében a szaktanárokkal, gyógypedagógusokkal / helye az EGYMI irodája  Szakértői Bizottságok Nevelési Tanácsadói szakvélemények: helye az EGYMI irodája  Sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodó, tantárgyi terjedelmeket figyelembe vevő tanmenetek: vezetik a szaktanárok, helye: a szaktanári dokumentációban Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése Az intézmény a törvényben meghatározott kötelezettségeknek megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulók részére habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervez gyógypedagógusokkal, pszichológussal és logopédussal a pedagógiai szakszolgálat tagjaival. Célja:  A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.  A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Habilitációs, rehabilitációs időkeret felhasználása NKt. 27.§ (8) bekezdése alapján A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. Időkeret megállapítása: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138.§. (1), (2) bekezdései alapján Órakeret fogyatékossági típustól függően, 4-10 óráig integrációs oktatásban. A fejlesztés tartalma A habilitáció, rehabilitáció és az egyéni fejlesztés tervezése és megvalósítása fogyatékosságtípusonként történik. A terápiák, valamint a rehabilitáció a sérülésspecifikumhoz igazodnak. A képességfejlesztés az észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás területeken az anyanyelv, matematika és a szakmai képzés területein folyamatos fejlesztésként valósul meg. A terápiák minden integrált csoportra érvényesek a specialitások figyelembe vételével. A fejlesztés eredményességének minősítése A fejlesztő munka sikerkritériuma a beilleszkedés, az együtt haladás képessége, az egymás mellett élni és dolgozni tudás képessége, a szakirányú képesítés megszerzése, a minél teljesebb önállóság elérése, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedés. A gyakorlati képzés helyei felé kezdeményezzük a legjobb tanulók felnőttként való alkalmazását. Szakvizsgák, szakmunkásvizsgák alakalmával elismerjük a kiemelkedő eredményeket oklevéllel, jutalommal. Háromévenként személyes kérdőívvel kívánjuk felkeresni végzett tanulóinkat, melyben tájékozódunk, hogy a szakmában van-e, milyen tapasztalatai, javaslatai vannak. Segédeszközöket a törvényi kötelezettség alapján biztosítjuk. (20/2012 EMMI rendelet)

43

9.4

Speciális szakiskolai képzés

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos kompetencia

Digitális kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és sokszínű nyelvhasználatot. Meg kell tanulni a nyelvnek, mint kifejezési eszköznek, a másokra gyakorolt hatását, ki kell alakítani az úgynevezett felelős nyelvhasználatot. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Hozzá kell járulni ahhoz, hogy olyan pozitív attitűd alakuljon ki, mely segíti az igazság tiszteletét a logikus gondolkodás érvényességével. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia magában foglalja a kritikus értékelést és kíváncsiságot, az etikai kérdések iránti érdeklődést és a biztonság és fenntarthatóság iránti tiszteletet önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban, különösen a tudományos és technológiai fejlődés terén.” A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Képessé kell válni arra, hogy az egyént érő információkból a hitelest és megbízhatót ki tudja választani. Kritikus és megfontolt döntéseket tudjon hozni az egyéni, közösségi és szakmai célok érdekében. A hatékony tanulás első lépése a tanulási folyamat megismerése. Az ismeret először a rövidtávú memóriába kerül. A rövidtávú memóriából a hosszú távú memóriába ismételgetéssel, többszöri átolvasással, a régebbi ismeretek közé illesztéssel építhetjük be. A tudás új helyzetekben csak akkor működik, ha megfelelően transzferálható, a régebbi és az új tudás közt kapcsolat jön létre. A hatékony tanulás egyik alapvető titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. Ezek a kulcsszavak segítik az ismeretek összekapcsolását. Szociális kompetencia: szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a társadalomba való beilleszkedést (közösségi beilleszkedést), a harmonikus életvitelt. Fő területei:  Kommunikatív képességek: - érzelmi és verbális kommunikáció (a gyermek társas helyzetben nyilvánul meg), véleményalkotás,- nyilvánítás.  Együttélési képességek: - értékek képviselete, - empátia, - csoportkezelő képesség (alkalmazkodás, elfogadás),

44

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség

- kapcsolatkezelési és empatikus képesség, - kötődési képesség, - eszmények, ideálok befogadására való képesség, - nevelő képesség (türelem, empátia), - tolerancia, - utódgondozó, gondoskodás képessége.  Együttműködési képességek: - felelősségvállalás, - segítségnyújtás, - szabálykövetés, - szabályalkotás.  Érdekérvényesítő képességek: - versengési képesség (a siker és a kudarc elfogadásának képessége), - vezetési képesség, - alá- és fölérendeltség elfogadása, - bizonytalanságtűrés. A tudásalapú társadalomban való személyes önmegvalósításhoz javasolt nyolc kulcskompetencia egyike a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. A kompetencia alapú oktatás célja, hogy olyan diákokat képezzen, akiknek a tudása a jövőben is hasznosítható, és olyan készségek és képességek birtokába jussanak, amelyek segítségével rugalmasan alkalmazkodni tudnak a változó munkaerő-piaci igényekhez, fel tudják készíteni magukat az élethosszig tartó tanulásra, a mindennapi életben is felhasználható, praktikus tudással rendelkezzenek. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia a NAT mindegyik műveltségi területének az oktatása során megvalósítható, nagyszerű lehetőséget ad a tantárgyak közötti integrációra, a tanári együttműködésre. Ez a kompetencia azon a természetes emberi tulajdonságon alapul, amely már az óvodai nevelésben és az általános iskolai nevelés bevezető, kezdő szakasza során is megvalósul: ez a kreativitás, önmegvalósítás, céljaink egyre tudatosabb megvalósításának az igénye. Az analizáló-szintetizáló, fogalomalkotó képességek fejlődésével ez a tudás is szélesedik, megalapozza azokat a vállalkozói ismereteket, amelyeket már egyre több középiskolában oktatnak menedzsment, vállalkozásirányítás, marketing, innováció témakörökben. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

45

10. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztés lehetőségei Az együttműködés területeit az SZMSZ és az IMIP szabályozza. A kapcsolattartásnak nagyon sok formája létezik, mely a szülő, az iskola és nem utolsó sorban a tanuló szempontjából fontos. A folyamatnak több szintje van, melyek egymástól elválaszthatatlanok, ezeknek a rétegeknek a gondozása folyamatos munkát igényel, minden részvevőtől.

10.1 A kapcsolattartás formái: Tanuló-szülő Tanuló-iskolai pedagógus Tanuló-kollégiumi pedagógus Szülő-iskolai, kollégiumi pedagógus

Iskolai pedagógus –kollégiumi pedagógus

Igény szerinti rendszeres (napi) kapcsolattartás - ellenőrző, üzenő füzet Tanév elején meghatározott fogadóórák, illetve igény szerinti egyeztetett kapcsolattartás Szülői értekezlet (Felelős az igazgatóhelyettes) Telefonon történő igény szerinti kapcsolattartás. (Felelős az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Igény szerinti kapcsolattartás (pl. telefon, levél) Ellenőrzőkönyv Szülői értekezlet Negyedéves tanulmányi értesítő (Felelős az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Rendszeres kapcsolattartás (telefon) Probléma esetén személyes megbeszélés Nevelőtestületi értekezletek Osztályozó konferencia

10.2 Az iskola együttműködése a diákokkal, A tanulók, a tanulóközösségek, és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére tanévkezdéskor diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat véleményt nyilvánít, javaslattal él az intézmény működésével, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat alapegysége az osztály gyűlése. Az osztálygyűléshez kapcsolódó egyik feladattól, a tisztségviselők megválasztásától is várjuk, hogy jó közösségi szellem alakuljon ki, egymás segítése és elfogadása természetes legyen. A diákönkormányzat munkáját a Diákönkormányzat segítő tanár és a szabadidő-szervező pedagógus segíti.

10.3 Az iskola együttműködése a szülőkkel A szülő és az iskola kapcsolata kulcsfontosságú szerepet tölt be az oktatás-nevelési kérdések eldöntésében még a szakképzés időszakában is. Fontos számunkra, hogy működjön az iskola indításához felállított Iskolaszék, s osztályonként a Szülői munkaközösség. A szülő joga, hogy megismerje az intézmény Nevelési, Pedagógiai és Szakmai Programját, Házirendjét; tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülő kötelezettsége viszont, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglakozó pedagógusokkal, elősegítse a gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A tanulójogviszony szerződésben foglaltakat a tanulón kívül a szülő is elfogadja aláírásával. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi szakembert foglalkoztat, aki a tanulókkal kapcsolatos problémák kezelésében szakmai segítséget nyújt a pedagógusoknak, a tanulók személyes problémáit kezeli és kapcsolatban áll a szülőkkel a szociális hátrányok leküzdése és a nevelési nehézségek megoldása érdekében.

46

11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók az intézményi döntési folyamatban a Diákönkormányzat útján vesznek részt. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, és a vonatkozó jogszabályok által meghatározott döntési folyamatokban véleményezési joggal rendelkezik. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elõtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elõtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása elõtt.  a tanulók közösségét érintõ kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemzõ, értékelõ beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör mûködési rendjének megállapításához,  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények mûködési rendjének kialakításához,  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelezõ, a diákönkormányzat képviselõjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelõzõen meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákközgyûlés összehívását az iskolai, diákönkormányzat vezetõje kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

47

12. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. A szakképző iskolában a szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentorok feladatait az Intézményi Minőségirányítási Program szabályozza

12.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.         

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

48

   

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

49

13. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra,  pótló vizsgákra,  szintvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki valamely felsorolt vizsgára jelentkezik,vagy  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vagy javító vizsgára utasít,  aki szakképzésben vesz részt és szintvizsgát köteles tenni. Kiterjed más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsga: A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51 §-ának (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott és emiatt a teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanév végén a tanuló akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevelőtestület engedélyezi számára. A nevelőtestület ezt akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórát és az iskola eleget tett a rendeletben foglalt értesítési kötelezettségének. Különbözeti vizsga: Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki - másik iskolából érkezik iskolánkba és az általa eddig tanultak, illetve az iskolánk helyi tantervében szereplőtananyag között tartalmi vagy tantárgyi különbség van - másik iskolatípusból érkezik (pl. szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba) Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki - a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból, - az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte. Pótló vizsga: Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Szintvizsga: Az iskolánkban oktatott szakmák szakmai és vizsgakövetelményei szerint szintvizsga szervezhető. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezi, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók vizsgára bocsátásának feltétele a szintvizsga eredményes teljesítése. Ebben az esetben az adott szakképesítést tanuló részére a szintvizsga letétele kötelező. A szintvizsga időpontját az iskola évente állapítja meg, a kamarával való

50

egyeztetés után. A vizsga előtt 1 hónappal a gyakorlati oktatásvezető tájékoztatja a tanulókat a vizsga időpontjáról, a szakoktatók pedig a szintvizsga követelményeiről. A szintvizsga eljárási rendjét és követelményeit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlati szintvizsga szabályzata tartalmazza. Vizsgák időpontjai, vizsgaidőszakok: Különbözeti vizsga: szaktanárral egyeztetett időpontban Osztályozó vizsga: - félévi: február hónapban - évvégi: június hónapban Szintvizsga: külön ütemterv szerint (általában május) Független vizsgabizottság előtti vizsga: az első félév, valamint a tanév utolsó hete Javító vizsga: augusztus 15. és 31. közötti időszakban külön ütemterv szerint Pótló vizsga: az egyes vizsga nemeknek megfelelően külön ütemterv szerint Vizsgákra való jelentkezés határideje Vizsgatípustól függően az éves munkaterv, vagy külön ütemterv szerint. A vizsgák időpontjáról tájékoztatást adnak az osztályfőnökök és az iskola titkársága. Emellett a beosztás megtekinthető a hirdetőtáblákon és az iskola honlapján.

51

14. A felvétel és átvétel szabályai, a felvételi vizsga követelményei Az intézménybe a felvétel és átvétel az alábbi jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján történik: • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 31. §, 49-52. § • 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 26-45. §, 47. § • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 21-24. §

14.1 A felvétel szabályai Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. 14.1.1 Rangsorolás A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésekor a halmozottan hátrányos helyzetű, ezt követően a budapesti lakóhellyel rendelkező tanulók előnyben részesülnek. Helyi sajátosságok: • a felvétel során az azonos eredményt elért tanulók közül előnyben részesítjük azt, aki baptista oktatási intézményből érkezik, vagy baptista felekezethez tartozik 14.1.2 A szóbeli felvételi vizsga követelményei Intézményünkben nem szervezünk szóbeli felvételi vizsgát. 14.1.3

A felvételi kérelmek elbírálásának szempontjai

Szakiskola  szakiskolai képzési terület 1. utolsó lezárt tanév tanulmányi eredménye 2. utolsó lezárt félév tanulmányi eredménye  Speciális szakiskolai képzési terület 1. utolsó lezárt tanév tanulmányi eredménye 2. utolsó lezárt félév tanulmányi eredménye 3. a jelentkezés kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján nyújtható be (a sajátos nevelési igényt megállapító szakvéleményt az intézmény számára eljuttatott jelentkezési laphoz kell csatolni) Szakközépiskola 1. utolsó lezárt tanév tanulmányi eredménye 2. utolsó lezárt félév tanulmányi eredménye 3. általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi írásbeli vizsga 4. általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika írásbeli vizsga 5. a jelentkezés feltétele minimum 3,5-es tanulmányi átlageredmény

14.2 Az átvétel szabályai Átvételre a tanév során a következő időpontokig van lehetőség:  I. félév: november 20-ig  II. félév: február 20-ig A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező

52

szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

53

II. Az intézmény helyi tanterve ésszakmai programja

54

15. Egészségnevelési program A program 12. sz. melléklete tartalmazza

16. A környezeti nevelés fő célkitűzései "A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre, Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel,  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére,  felkelti az igényt, képessé tesz: ◦ a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, ◦ összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, ◦ a problémák megkeresésére, okainak megértésére, ◦ kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, ◦ a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés, hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Többet jelent a környezetszennyezésről való oktatásnál, mert figyelembe veszi az ember és környezete kölcsönhatásaiból eredő károsító tényezők és elhárítási módok sokféleségét. A környezeti nevelésnek tehát át kell fognia, és mindezt közvetítenie kell a diákok felé. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedék ökológiai szemléletmódja kialakuljon és élete természetes részévé váljon. A környezeti nevelésre különösen igaz, hogy az iskola akkor is tanít, ha nem tanít. Komoly attitűdformáló, értékközvetítő erő lehet az iskola egészének működése és a benne dolgozók környezeti értékrendje. A környezeti nevelés nem tantárgy, hanem közös követelmény, ezért az iskolai élet szerves része, jelen kell lennie a mindennapokban, személyi és tárgyi környezetben, kapcsolatokban. Iskolánkban a prioritást élvező értékek között szerepel a „Legfőbb érték az ember”, ezért kiemelt fejlesztési területként kezeljük a környezeti nevelést. Ebből következnek a további értékek, mint:  Az élet tisztelete. Eleven és élettelen természet védelme  A természet sokfélesége, kiegyensúlyozottsága, teljessége  A környezet esztétikuma, szépsége  A környezet által kínált élmények felhasználása  A környezettel harmonizáló életvitel kiépítése Cél: A természetes és létesített környezet értékeire érzékeny, környezetünk állapotáért felelősséget vállaló, cselekvésre kész, jogkövető, tudatos magatartást tanúsító, konstruktív életvezetésre képes felnőtté váljanak tanítványaink. A környezeti nevelés a jelenben mutassa fel a jövőt, azt kell hangsúlyoznunk, hogy az „itt és most” a jövő kezdetét jelenti.

55

16.1 A környezeti nevelés összetevői Globális környezet

Makrotársadalmi környezet

Mikrotársadalmi környezet

16.1.1 a.

Globális környezet Természetes környezet Mesterséges környezet Munka Környezetszennyezés Egészséges életmód-gyógyítás Infrastruktúra Település, lakosság Család Esztétikus környezet

Globális környezet

Globális környezet

Feladat: Tudatosítani kell, hogy a környezeti kultúra az emberibb és jobb életminőség hordozója. A környezet holisztikus megismertetése (környezetkultúra társadalmi hátterének felvázolása). Tekintsék tanulóink a környezetvédelmet az életközpontú, bioszférát megóvó tevékenységi rendszernek. Takarékoskodás az intézményünkben energiával és vízfelhasználással. Ismerjék fel, hogy a környezetvédelem érdekellentétek ütközését jelenti. Tevékenység-eszköz:  Az állampolgári és egyéb közösségi - felelősség felébresztése.  Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.  A környezeti károsodások nemzetközi problémaként való ábrázolása  A tanulók felkészítése arra, hogyan bánhatnak a természeti erőforrásokkal  Az ember által felállított tabuk, törvények és erkölcsi szabályozók vizsgálata (elvárások, tennivalók a természet védelmében)  Annak bemutatása, hogy a környezetnek elválaszthatatlan része a belső környezet, a lelki (mentális) szféra  Beszélgetés a világ vezetőinek összefogásáról, felelősségéről (a környezet értelmezése a jövő formálásának eszközeként)  Globális összefüggések megértetése Követelmény:  A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” gondolat beépülése a személyiségbe.  Ismerjék meg az emberiség előtt álló, a Föld egészét érintő problémákat (savas esők, szmog, ózon réteg károsodása, üvegházhatás, esőerdők pusztulása stb.).  Ismerjék a természet és környezet harmonikus fejlődését elősegítő, ill. veszélyeztető legfontosabb tényezőket (mit tehetnek az egyéni életükben ezek ellensúlyozására). Értékelés: Brainstorming (ötletbörze), és beszélgetések alkalmával a pozitív hozzáállás és példák megerősítése. b.

Természetes környezet

Feladat:  Az érdeklődés és kíváncsiság felébresztése a környezet még létező szépsége és sokszínűsége iránt  Az ökológiai kompetencia megteremtése (ember és környezete kölcsönhatásainak megértése, bepillantás az összefüggésekbe)  Tudatosítani, hogy az egészséges, esztétikus környezet iránti szükséglet kielégítése nemcsak joga, hanem kötelessége is minden emberek  Fokozott hangsúlyt kapjanak a természet és ember harmonikus együttélésének lehetőségei Tevékenység-eszköz:  Megismertetni tanulóinkkal az ökológiai összefüggéseket, valamint a kedvezőtlen kölcsönhatások (pl. katasztrófák) következményeit.

56

 

Tudatosítani tanulóinkban a környezetvédelem jelentőségét, mint állampolgári jogot és kötelességet. Tevékeny részvétel a virágos osztály és iskola megvalósításában (a Föld napján környezeti vetélkedő). A környezetre vonatkozó ismeretek átadása tanórákon: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. Biológia: ◦ A fajok változatosságának jelentősége (ökológiai rendszerek) ◦ Természetes körforgás, tápláléklánc (állat és növényvilág védelem) ◦ A trópusi őserdők kiirtása által okozott veszélyek ◦ Az ember beavatkozása a természetbe (következmények) Földrajz: ◦ Az éghajlat és az időjárás (fronthatások) ◦ Élet más kultúrákban és népeknél ◦ Éghajlati viszonyok megváltozásából adódó veszélyek ◦ Ökológiai orientációjú közlekedési rendszerek ◦ A táj tervezése és megművelése (természetvédelmi területek) ◦ Földtörténeti korszakok, az emberi beavatkozás hatásai ◦ A Duna földrajza, gazdasági szerepe, állapota ◦ Zonalitás, klímaváltozások ◦ Tájékozódás Kémia: ◦ Mesterséges és természetes eredetű anyagok (minőség, különbözőség, hatásuk a környezetre) ◦ Levegő, víz, talaj szerves és szervetlen alkotói (szennyezés okai, a megelőzés lehetőségei) ◦ Vízminőségmérés ◦ Szennyvíztelep látogatása Fizika: ◦ Energiafajták előnyei, hátrányai (előállításuk módjai, újrafelhasználás) ◦ Zajártalom, hőártalom, ionizáló sugárzás (csökkentésének lehetőségei) ◦ Fizikai törvényszerűségek és élőlények életjelenségei közötti analógiák felismertetése Történelem, társadalomismeret (etika): ◦ Az iparosodás: előnyök hátrányok, esélyek, veszélyek ◦ A civilizáció fejlődésével kapcsolatos félelmek (ma és régen) ◦ Felelősség az utódainkért ◦ Az állat mint az ember társa ◦ Helyi történelmi értékek, hagyományok tisztelete ◦ Az egyén, az állam, a társadalom felelőssége a globális problémák terén Magyar nyelv: ◦ A táj ábrázolása a versekben (írók és környezet) ◦ Cikkgyűjtemény: viták az ipari társadalom védelmezői és radikális környezetvédők között ◦ Anyanyelv védelme ◦ Médiaelemzési technikák ◦ Viták folytatása ◦ Különbségtétel lényeges és lényegtelen információ között ◦ Hatékony kommunikációs törekvés ◦ Hivatalos iratok (kérvény, javaslat, petíció,...) készítése Esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése. ◦ Szakmai nyelv igényes és pontos használata írásban és szóban Matematika: ◦ Környezeti összefüggések matematikai demonstrációja ◦ Környezeti mérések értelmezése elemzése statisztikai módszerekkel ◦ Táblázatok, grafikonok készítése, elemzése Osztályfőnöki órák: ◦ 9. évf. Életvezetés, életvezetési szokások a családban. ◦ 10. évf. Testi-lelki problémák, a megoldás módjai. ◦ 11. évf. A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám ◦ 12. évf. Intézmények, Civil szervezetek.( állampolgári és egyéni felelősség ) A hely ahol élünk. Kirándulások vagy túrák: ◦ Víztisztító felkeresése, látogatás szeméttelepen (szelektív hulladékgyűjtés). ◦ Kirándulások alkalmával természetrajzi múzeumok, természetvédelmi területek (arborétumok) felkeresése.

57

Művészet: ◦ Természetes alapanyagok használata. ◦ Használati tárgyak és művészeti alkotások ipari hulladékokból. ◦ Természet a képzőművészetben. ◦ Népi építészet, díszítőművészet. ◦ Tartalom és forma összefüggései. ◦ Természetes vizeinkkel kapcsolatos népdalok, zeneművek. ◦ A természet zenei ábrázolása. ◦ A zene közösségteremtő ereje. Testnevelés: ◦ A különböző sportágak ökológiai és egészségügyi hatása. ◦ A sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésébe. ◦ Természetes anyagokból készült sportszerek. ◦ Régi magyar mozgást igénylő játékok megismerése (karikahajtás, gólyalábazás, zsákbanfutás, méta) Idegen nyelv: ◦ Szövegfeldolgozásokkal természetszeretetre érzékenység fejlesztése. ◦ Más országok hasonló problémáinak megismerése, környezetvédelmi szervezeteik. ◦ Nemzetközi felelősségérzet kialakítása. Szakképzés: ◦ Egészségkárosodás prevenciói. ◦ Gyakorlathoz kapcsolódó természeti és környezetvédelmi ismeretek átadása ◦ Szakmához kapcsolódó higiéniai követelmények és ezek alkalmazása ◦ Az adott szakma története és környezetre gyakorolt hatása ◦ Szakmaspecifikus munkákhoz környezetvédelmi ismeretek ◦ Hulladékkezelés ◦ Környezetbarát anyagok, technikák, termékek használata ◦ Anyag és energiatakarékos gazdálkodási módok ◦ Munka és technológiai fegyelem kialakítása ◦ Rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során Követelmény:  A természetre vonatkozó alapvető ismereteket sajátítsa el (óvja a környezetet, környezetbarátként viselkedjen)!  A környezet iránti tevékenységét a tudatosság és a felelősség hassa át! Értékelés:  A környezet védelmére irányuló magatartás megerősítése, a környezet-szennyező szokások korrekciója. c.

Mesterséges környezet

Feladat:  Tudatosan környezetkímélő, védő viselkedésmód kialakítása. A mesterséges térigény fokozódásából adódó ellentmondások megismertetése  A biológiai és társadalmi lét fenntartásához (termelés és fogyasztás), anyag- és energiafelhasználás, hulladék anyagok által okozott problémák felismerése.  Képessé tenni a tanulókat a környezetromboló, az emberi életet veszélyeztető felelőtlen tevékenységek elleni fellépésre.  Tiszta, ízlésesen berendezett terek (lakó és egyéb épületek) iránti igény, és ezek megóvására való felelősség kialakítása.  Nevelési törekvéseink alapja az ökológiai morál: tisztelet és szeretet az ember és természet iránt. Tevékenység-eszköz:  Alkalmazott művészetek elemzése, egyéni élménybeszámolók, kiselőadások formájában.  Az esztétikai érzékenység fokozása, az alapelemek megismertetése (szín, forma, ritmus, kontrasztok).  A művészeti korok építészeti technikájának, a kor életmódjának élményszintű feldolgozása a tantárgyi integrációk során.  A praktikum és esztétikum egységének szemléltetése a népi építészet és iparművészet hazai emlékeinek bemutatásával (értékelemző séták).

58



Gyűjtés: jó és rossz példák (az ökológiai, gazdasági és társadalmi hatások összefonódásának felismerése). Követelmény:  A közvetlen környezet tárgyi és esztétikai értékeinek védelme (ne tűrjék szó nélkül a környezetrombolást).  Tudják, hogy hol, kinél, hogyan léphetnek fel a természet védelméért (vegyék észre a veszélyforrásokat). Értékelés:  A kívánt magatartásformák megerősítése. 16.1.2 a.

Makrotársadalmi környezet

Munka

Feladat:  Tudatosítani, hogy az ember, teremtő, fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz.  A munka értékteremtő és személyiségformáló szerepének tudatosítása, elfogadtatása (egymás munkájának megbecsülése). Tevékenység-eszköz (kiemelt fontosságú témák):  A munkamegosztásban elfoglalt hely és a társadalmi helyzet összefüggései  Munkanélküliség, munkába állás (okok, esélyek)  Munkahelyi normák  Fizikai és szellemi munka (azonosság, különbség, megbecsülés)  Szakma, hivatás, szolgálat  Gazdasági körülmények és vagyonok differenciálódása (okok, esélyegyenlőség) Követelmény:  A tanulás, mint munka megbecsülése  A tanulás, mint jog és kötelesség elfogadtatása  A felnőttek munkájának megbecsülése  A lakás és a házkörüli munka értékeinek elismertetése (háztartásvezetés és családi munkamegosztás)  Legyen képes saját szakmájának gyakorlásakor az egészség- és környezetvédelemre.  Szakmai gyakorlat előtérbe helyezése  Kialakítani a környezetvédelmet, munkavédelmet, biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot  Ismerjék a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Értékelés:  Saját életükből merített példák megerősítése, kiigazítása. b.

Környezetszennyezés

Feladat:  Ismereteket nyújtani tanulóinknak, megalapozva az új ökológiai szemléletet, hiszen csak így mérhetők fel döntéseik következményeit.  Az ember szerepének megismerése a természet egyensúlyának fenntartásában (az egészséges és ízléses környezet szükségletének kialakítása).  A környezeti folyamatok történetiségének érzékeltetése (takarékosságra, mértékletességre nevelés). Az erkölcsi normák és a megfelelő viselkedési kultúra kialakítása. Tevékenység-eszköz:  A környezetszennyezésről szóló és más természetfilmek megtekintése és megbeszélése (környezetkímélő termékek és technológiák előnyben részesítése).  A szűkebb és tágabb környezet anyag és energiafelhasználásának tervezése, hogy minél kevesebb fogyasztással járjon (takarékosság, hulladékok mennyiségének csökkentése).  Ismerkedés a környezetvédelem alrendszereivel (vízvédelem, talajvédelem, levegővédelem, zajhatások mérséklése, állat és növényvilág védelme).  Szelektív hulladékgyűjtésbe való bekapcsolódás.(iskolában elemgyűjtő tartály).  Beszéljünk róla: csatornázás, szennyvíz, permetezés, mosószerek, hulladéktemetők, műanyag és veszélyes hulladékok.

59

 Az iskola környezetbarát tisztítószereket használ. Követelmény:  Alakuljanak ki diákjainkban értelmi-érzelmi megalapozottságú, pozitív értékek, beállítódások, viszonyulások a természet és környezetvédelem iránt.  Legyenek tisztában a környezetvédelmi alrendszerekben jelentkező problémákkal, törekedjenek a prevencióra.  Vegyenek részt a hasznosítható hulladékok és a szelektív szemétgyűjtésben.  Fordítsanak gondot saját osztályuk tisztántartására, órák után dobják el saját szemetüket a hulladékgyűjtőbe, ne firkáljanak a padra, vigyázzanak a berendezésre. Értékelés:  Tanulóinkkal szemben támasztott követelményeknek való megfelelésekor, pozitív visszajelzés. c.

Egészséges életmód-gyógyítás

Feladat  A szennyezett természeti környezet és előírásoknak nem megfelelő munkahely károsító hatásairól és ezekből eredő foglalkozási ártalmakról.  Az életmódbeli és életmintázat kedvezőtlen hatásairól (mentálhigiéné, szexuális kultúra, életcél, boldogság -amiért tenni kell, nem áru-). Tevékenység:  A beszélgetések és közös tevékenységek kapcsán készség-és képességfejlesztés, amellyel kialakíthatók a kívánt attitűdök.  Hangsúlyos témakörök: ◦ Figyelem és elfogadás embertársainkkal szemben. ◦ Empátiás kapcsolatteremtés (türelem és megértés). ◦ Önmagunk koordinálása (impulzuskontroll beépítése az agresszivitás és ösztönszexualitás), kontrollálása. ◦ Saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciája (élményhelyzetek biztosítása közösségekben).  Az iskolai büfé kínálata bővüljön az egészséges táplálkozás érdekében. Követelmény:  Tekintsék értéknek az egészséget. Tudják, hogy a környezeti hatások és szervezet között egy állandóan alkalmazkodó folyamat zajlik.  Legyenek birtokában olyan ismereteknek és készségeknek, hogy a környezeti ártalmakat csökkenteni tudják. Értékelés:  Az életvitelre vonatkozó pozitív magatartássémák és szokások megerősítése. d.

Infrastuktúra

Feladat:  Települések zavartalan működéséhez szükséges infrastruktúra elemeinek megismertetése (annak felismerése, hogy ezek megléte miként határozza meg a lakóhely arculatát)  A közlekedéssel kapcsolatban jelentkező környezeti hatások, gondok és megoldási lehetőségeire történő figyelemfelhívás  A gyors információáramlás fontosságának és feltételeinek megismertetése. Tevékenység-eszköz:  Beszélgetés a működéshez szükséges dolgokról, ezek rendszerben láttatása, mint: ◦ Élelem, szállítás, tisztított víz, energia, közlekedés ◦ Karbantartás, korszerűsítés ◦ Postai és telefonhálózatok ◦ Egészségügyi ellátás, óvoda, iskola, idősek otthona ◦ Könyvtár, közösségi ház, sporttelep, játszótér, múzeum  Az infrastruktúráról információszerzés tapasztalatokról számadás a különböző műveltségi területeknél  A számítógép- és könyvtárkezelés gyakorlása (a sokoldalúan fejlett személyiség alapfeltétele az informatikai tudás megszerzése)  Zöld sarok kialakítása a könyvtárban: szakkönyvek, CD-k, videó anyag, számítógépek... Követelmény:

60



Ismerjék a lakóhely életéhez szükséges infrastruktúrák rendszerét, valamint az ehhez szükséges erőforrásokat! Értékelés:  Pozitív visszacsatolás a megfelelő magatartásformákra 16.1.3 a.

Mikrotársadalmi környezet

Település, lakosság

Feladat:  Annak tudatosítása tanulóinkban, hogy a szűkebb környezetünk megóvásával tehetjük a legtöbbet a Föld védelme érdekében.  Kiemelt feladat a preventív szemlélet kialakítása (kockázati tényezők elleni védekezés, pszichoszociális hatások és stresszhelyzetek kompenzálása). Tevékenység-eszköz:  Változások nyomon kisérése a településen (népességi mutatók, egészségi állapot -vezető halálokok-, mit tehetünk az ártalmak ellen védőfaktorok érvényesítése)  Bekapcsolódás az iskola, lakóhely alakításába, rendezésébe Követelmény:  Érezzen felelősséget és tegyen a lakóhelye szépségéért, az egészséges környezetért.  A maguk területén, életvitelükkel, tevékenységükkel egyénileg és összefogva óvják a környezetüket a családban, az iskolában és másutt. Értékelés:  Szűkebb és tágabb környeztében kapjon megfelelő visszajelzést a kívánt magatartásra. b.

Család

Feladat:  A család jellemzőinek, feladatainak tudatosítása  A létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák tudatosítása  A család fontosságának beépítése az értékrendbe (mint elsődleges szocializációs színtér és alapvető meghatározója a személyiségfejlődésnek) Tevékenység-eszköz:  Egyéni élmények alapján feldolgozni tanulóinkkal a család társadalmi szerepét (a családot az egymás iránt érzett szeretet és felelősség tartja össze). A feldolgozás szempontjai: ◦ A család, mint szolidáris közösség (védőbástya és utódgondozó) ◦ A család, mint életre nevelő, kultúra közvetítő ◦ A társadalom építőköve (reprodukciós funkció) ◦ A család gazdasági szerepe (termelés-fogyasztás) ◦ A feldolgozás témái: ◦ Az együttlét szükséglete (összetartozás, felelősség, bizalom) ◦ Különbözőségek megnyilvánulása és elfogadása ◦ Érdekek, konfliktusok, megegyezés ◦ A másság elfogadása (emberi értékek és kapcsolatok) Követelmény:  Életmódok és életvezetési stílusok modellként közvetítése (bevásárlási szokások, háztartásvezetés, pénzzel való bánás, mértékletesség).  Tudják tanulóink, miként tegyenek eleget a higiéniás szükségleteik kielégítésének otthon, iskolában, más helyen.  Fogadja el a családot értékként (tekintse a kötelességérzetet, becsületességet, felelősséget a családi értéknek). Értékelés:  Saját példáikon keresztül történő megerősítés Esztétikus környezet (esztétikai nevelés) c.

Esztétikus környezet

Feladat:  Az iskola tisztaságának javítása

61

 

A lakáskultúra iránti igény fejlesztése (az ember értékeiről a környezete is tanúskodik) A világalkotó megértésének és befogadásának segítése (esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása illetve fejlesztése)  A hétköznapok esztétikumának tudatosítása (természet, mesterséges környezet, társas érintkezés és nyelvhasználat formakultúrájának felismerése) Tevékenység-eszköz:  Tanórákon kívül, minden spontán lehetőség kiaknázása a szemlélet formálására (vizuális kultúra felhasználása az esztétikai értékekkel való megismerkedésre) A feldolgozás témái: ◦ A környezet és építőanyag, lakásgondok ◦ A lakás berendezésének szempontjai (díszítés) ◦ Növények, állatok a lakásban (lakás és éghajlat) ◦ Kortársminták (közerkölcs, jogi szabályok) ◦ Vandalizmus (szerepkonfliktusok és elvárások) Követelmény:  Minden diák vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra.  Nyelvi tisztaság, tömör és logikus kifejezőkészség, tartalmi tisztaság (érthetőség), szépen artikulált és jó beszédtechnika, megfelelő vitakultúra.  Fontos követelmény az ízlést értékelő képesség önálló működtetése (véleményformálás-indoklás).  Váljon szükségletté az esztétikus környezet és a szabadidő tartalmas eltöltésének igénye!  A vizuális információk olvasása a környezetben, a tárgyakban, a művészetekben talált értékek megértése, feldolgozása kifejezése. Értékelés:  Saját értékeik kinyilvánításakor megfelelő visszajelzés

16.2 A pedagógus szerepe a környezeti nevelésben Saját tantárgyon belül és a tanórákon kívül, minden alkalmat meg kell ragadni a környezetkultúra fejlesztésére. Minden diákban tudatosítani kell, hogy ők a jövő letéteményesei, ami önmagukkal és utódaikkal szemben is felelősségteljes gondolkodást követel. A környezeti nevelés akkor valósulhat meg, ha felismerjük és objektíven felmérjük tanulóink családi szocializációban elsajátított értékeit és azt a társadalmi értékrendhez és elvárásokhoz közelítjük. A pedagógus hatékonyságát ezen a területen befolyásolja a hitelesség és példamutatás, mert a saját megnyilvánulásaival is értékeket közvetít.

62

17. Az általános műveltséget megalapozó 9.–10. évfolyam helyi tantervei a kerettanterv alapján (kifutó rendszerben) Az 1/2006 (VI.29.) OKM kerettantervi rendelete szerint a kilencedik évfolyamon gyakorlati oktatást, a tizedik évfolyamon pedig szakmai elméleti és gyakorlati alapozó oktatást folytatunk. A tizedik évfolyam megkezdése előtt a tanulók az alábbi szakmai alapozások közül választhatnak: - vendéglátóipar és idegenforgalom Tantárgy 9. évf.

10. évf.

Magyar irodalom

74

74

Magyar nyelvtan

37

37

Kompetenciafejlesztés

37

37

Történelem és társadalomismeret

74

74

Idegen nyelv

111

111

Matematika

111

111

Informatika

37

37

Fizika

74

Biológia, egészségtan

74

Kémia

74

Földünk és környezetünk

37 74

Ének-zene

37

37

Testnevelés és sport

111

111

Gyakorlati oktatás

148

Pályaorientáció

37

Rajz és vizuális kultúra

37

Szakmai alapozás

259

Osztályfőnöki Kötött óraszám összesen

37

37

1073

1073

9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Irodalom Témakörök

Csináljunk újságot hozott anyagból

Indítékok és következmények

Kulcskompetenciák

Tartalmak Szövegek témájának és műfajának azonosítása szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása. Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban.

Az értelmi képességek és a személyiség (a tanulói adottságokkal, fejlődésükkel, tevékenységekkel, tapasztalatokkal összhangban lévő) fejlesztése/fejlődése/kibontakozása, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, az érzelmek kezelésének fejlesztése Fogalmak, összefüggések, koncepciók megértése Az alapelvek és folyamatok alkalmazásának képessége az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában Az érvek láncolatát tudja követni és értékelni, legyen képes indokolni az eredményeket, értse meg a bizonyítás folyamatát A kritikus és kíváncsi attitűd fejlesztése, az etikai kérdések iránti érdeklődés

63

Sikerek, kudarcok, életutak - történetek a képernyőn, az életben és az irodalomban

Kedvencek, különcök és kedvtelések

Beilleszkedés és kívülmaradás

A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek. Emberek és szereplőtípusok. Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban. Regény és teleregény. Mitől lesz érdekes a történetmondás? Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok. Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban és az irodalomban. Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletekben). Versek a magányról.

Az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a kritikus alkalmazás Előzetes tanulási és élettapasztalatokra építve tudását és képességeit használja Képes a közös munkára, tudásának másokkal való megosztására, saját munkájának értékelésére, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére Normatudat kialakítása, az általánosan elfogadott viselkedési és magatartási szabályok megértése Hatékony kommunikáció fejlesztése, a különböző nézőpontok megértése és figyelembe vétele, konfliktusmegoldás Személyes előítéletek leküzdése, kompromisszumra való törekvés, az elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése Az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerése A kulturális örökségnek, valamint az egyénnek és közösségeinek a világban elfoglalt helyének tudatosítása, művészeti alkotások értő és beleérző ismerete a népszerű és kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is A kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésére való igény, a közízlés fejlesztése, az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése A művészi önkifejezés tudatosítása, a műalkotások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével A művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság, az esztétikai érzék fejlesztése A kulturális életben való részvétel révén emberi viszonylataink, önismeretünk gazdagítása, a világban való eligazodás támogatása Legyenek képesek és hajlandók részeseivé válni az értékek megnevezésének, azonosításának, a következmények megértésének, ismerjék meg az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát

Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek Rész és egész, film és Nevetés és irodalom irodalom - a történetmondás Klasszikusok filmen hasonló és eltérő elemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet?

Népünk kulturális öröksége jellemző sajátosságainak, értékeinek ismerete, kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységének, munkásságának tanulmányozása, a haza „megismerése” Az egyéni és közösségi tevékenységekhez szükséges ismeretek elsajátítása, cselekvésformák gyakorlása, amely a szűkebb és tágabb közösségek megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek A különböző életformák, életmódok hagyományainak, jellegzetességeinek ismerete Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt A társadalom és az egyén fejlődésének feltételeként a civil társadalomban, a különböző közösségek életében való részvétel fontosságának belátása Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata révén az alapkészségek (értő olvasás, íráskészség) erősítése, az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, a csoportos tanulás módszereinek és a kooperatív munka jellemzőinek megtapasztalása, az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése Az önálló ismeretszerzés érdekében a könyvtári ismeretszerzés technikáinak, módszereinek, a különféle dokumentumok használatának elsajátítása A könyvtári keresés módjának, eszközeinek, a dokumentumfajtáknak ismerete, azok tanulásban betöltött szerepének, információs értékének

64

tudatosítása Az adatgyűjtés, a témafeldolgozás, a forrásfelhasználás, a neten való keresés technikáinak elsajátítása A gondolkodási képességek (a rendszerezés, a tapasztalás, a kombináció, következtetés, problémamegoldás) fejlesztése, az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítése j helyzetekben is alkalmazható tudás kialakítása, a kreatív gondolkodás fejlesztése, és ezzel összhangban az értékelés, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerősítése A harmonikus, önazonos élet értékként való tisztelete A szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek differenciált vizsgálata, a családi élet, a párkapcsolatok jellemzőinek tudatosítása Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, különböző pályák, foglalkozások, életutak lehetőségeinek és alternatíváinak tudatosítása, a munka világáról való ismeretek bővítése A rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelése képességének fejlesztése Szociális motívumrendszer kialakítása és erősítése, a segítéssel , együttműködéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása A tanulók önismeretének, együttműködési képességének fejlesztése, életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításának elősegítése

A továbbhaladás feltételei Magyar nyelv Témakörök

Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció

Beszéd és beszédértés

Írás

Tartalmak

Kulcskompetenciák

Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: „Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?” Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás a köszöntés. A beszélgetés illemtana.

Az értelmi képességek és a személyiség (a tanulói adottságokkal, fejlődésükkel, tevékenységekkel, tapasztalatokkal összhangban lévő) fejlesztése/fejlődése/kibontakozása, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, az érzelmek kezelésének fejlesztése

A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet. A kifejező beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása. Beszédművek meghallgatása, beszámolás a hallottakról. A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféle írásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő és betűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betűk pontos és helyes sorrendű

65

Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése illetve szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot különböző kommunikációs helyzetekben és közegekben (és a kommunikáció figyelemmel kísérése, a helyzetnek megfelelő alakítása) Az egyén kognitív képességeinek fejlesztése az anyanyelv által, a megfelelő nagyságú szókincs kialakítása, a nyelvtan, a nyelvi funkciók ismerete A szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegeknek, a különféle nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismerete különböző helyzetekben Különféle típusú szövegek megkülönböztetése, felhasználása, információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, különböző segédeszközök használata Saját szóbeli és írásbeli érveinek a helyzetnek megfelelő módon való és meggyőző megfogalmazása, kifejezése Törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre,

leírása). A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése.

Szövegelemzés és szövegalkotás

Olvasás

az esztétikai minőség tiszteletére, igény mások megismerésére

A megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az előadás; a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentőségű szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibővítése. Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Irodalom Témakörök A meggyőzés művészete

Szerelem

Konfliktusok Örökségünk Az emberek titkai Erőszak és kiszolgáltatottság

Tartalmak

Kulcskompetenciák

Meggyőzés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban. Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete - avagy amit a formák fejeznek ki. Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről. Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése).

Az értelmi képességek és a személyiség (a tanulói adottságokkal, fejlődésükkel, tevékenységekkel, tapasztalatokkal összhangban lévő) fejlesztése/fejlődése/kibontakozása, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, az érzelmek kezelésének fejlesztése Fogalmak, összefüggések, koncepciók megértése Az alapelvek és folyamatok alkalmazásának képessége az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában Az érvek láncolatát tudja követni és értékelni, legyen képes indokolni az eredményeket, értse meg a bizonyítás folyamatát A kritikus és kíváncsi attitűd fejlesztése, az etikai kérdések iránti érdeklődés Az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a kritikus alkalmazás

Mire jó az irodalom?

Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, „hasznáról”.

Előzetes tanulási és élettapasztalatokra építve tudását és képességeit használja Képes a közös munkára, tudásának másokkal való megosztására, saját munkájának értékelésére, szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére Normatudat kialakítása, az általánosan elfogadott viselkedési és magatartási szabályok megértése Hatékony kommunikáció fejlesztése, a különböző nézőpontok megértése és figyelembe

66

vétele, konfliktusmegoldás Személyes előítéletek leküzdése, kompromisszumra való törekvés, az elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése Az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerése A kulturális örökségnek, valamint az egyénnek és közösségeinek a világban elfoglalt helyének tudatosítása, művészeti alkotások értő és beleérző ismerete a népszerű és kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is A kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésére való igény, a közízlés fejlesztése, az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése A művészi önkifejezés tudatosítása, a műalkotások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével A művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság, az esztétikai érzék fejlesztése A kulturális életben való részvétel révén emberi viszonylataink, önismeretünk gazdagítása, a világban való eligazodás támogatása Legyenek képesek és hajlandók részeseivé válni az értékek megnevezésének, azonosításának, a következmények megértésének, ismerjék meg az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát Népünk kulturális öröksége jellemző sajátosságainak, értékeinek ismerete, kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységének, munkásságának tanulmányozása, a haza „megismerése” Az egyéni és közösségi tevékenységekhez szükséges ismeretek elsajátítása, cselekvésformák gyakorlása, amely a szűkebb és tágabb közösségek megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek A különböző életformák, életmódok hagyományainak, jellegzetességeinek ismerete Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt A társadalom és az egyén fejlődésének feltételeként a civil társadalomban, a különböző közösségek életében való részvétel fontosságának belátása Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata révén az alapkészségek (értő olvasás, íráskészség) erősítése, az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, a csoportos tanulás módszereinek és a kooperatív munka jellemzőinek megtapasztalása, az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése

67

Az önálló ismeretszerzés érdekében a könyvtári ismeretszerzés technikáinak, módszereinek, a különféle dokumentumok használatának elsajátítása A könyvtári keresés módjának, eszközeinek, a dokumentumfajtáknak ismerete, azok tanulásban betöltött szerepének, információs értékének tudatosítása Az adatgyűjtés, a témafeldolgozás, a forrásfelhasználás, a neten való keresés technikáinak elsajátítása A gondolkodási képességek (a rendszerezés, a tapasztalás, a kombináció, következtetés, problémamegoldás) fejlesztése, az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítése j helyzetekben is alkalmazható tudás kialakítása, a kreatív gondolkodás fejlesztése, és ezzel összhangban az értékelés, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerősítése A harmonikus, önazonos élet értékként való tisztelete A szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek differenciált vizsgálata, a családi élet, a párkapcsolatok jellemzőinek tudatosítása Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, különböző pályák, foglalkozások, életutak lehetőségeinek és alternatíváinak tudatosítása, a munka világáról való ismeretek bővítése A rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelése képességének fejlesztése Szociális motívumrendszer kialakítása és erősítése, a segítéssel , együttműködéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása A tanulók önismeretének, együttműködési képességének fejlesztése, életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításának elősegítése

A továbbhaladás feltételei Magyar nyelv Témakörök

Kulcskompetenciák

Tartalmak

Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és Kisközösségi és beépítése a szövegekbe). tömegkommunikáci A tömegkommunikáció összetevői, folyamata és ó eszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk. A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a Beszéd és tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, beszédértés a testtartás, a hangjelek.

68

Az értelmi képességek és a személyiség (a tanulói adottságokkal, fejlődésükkel, tevékenységekkel, tapasztalatokkal összhangban lévő) fejlesztése/fejlődése/kibontakozása, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, az érzelmek kezelésének fejlesztése Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése illetve szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot különböző kommunikációs

Írás

Szövegelemzés és szövegalkotás

Olvasás

Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról. Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja. Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő). Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, pl. a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére. A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévő viszonyok felismerése, a főmondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.). A szórend és a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, a manipuláció felismerése.

helyzetekben és közegekben (és a kommunikáció figyelemmel kísérése, a helyzetnek megfelelő alakítása) Az egyén kognitív képességeinek fejlesztése az anyanyelv által, a megfelelő nagyságú szókincs kialakítása, a nyelvtan, a nyelvi funkciók ismerete A szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegeknek, a különféle nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismerete különböző helyzetekben Különféle típusú szövegek megkülönböztetése, felhasználása, információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, különböző segédeszközök használata Saját szóbeli és írásbeli érveinek a helyzetnek megfelelő módon való és meggyőző megfogalmazása, kifejezése Törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre, az esztétikai minőség tiszteletére, igény mások megismerésére

9-10. évfolyam Kompetenciafejlesztés Témakörök Olvasott szöveg elolvasása, értelmezése, önálló feldolgozása Szöveg visszaadása irányított kérdésekre adott válaszokban vagy önálló szövegalkotás formájában szóban és írásban Szöveg alkotása adott témában, megadott szempontok alapján szóban és írásban

Továbbhaladás feltételei

Tartalmak Különböző nehézségi szintű szövegek

Kulcskompetenciák Szövegértés, szövegalkotás

A tanórákon való részvétel, legalább három osztályzat megszerzése félévenként. A tantárgy követelményeinek nem teljesítése esetén a tanuló nem buktatható meg.

Különböző nehézségi szintű szövegek

Szövegértés, szövegalkotás


Irányított fogalmazás

69

9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem és társadalomismeret Témakörök A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói A honfoglalás és a magyar államalapítás

A középkori magyar királyság virágkora

Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok ;

A polgári átalakulás kora

Az imperializmus kora

Tartalmak

Kódok H;T

Honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. A keresztény királyság. Géza és Szent István. Fogalmak: törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán, legenda, nádor, Szent Korona, székelyek. Személyek: Árpád, Géza, Szent István, Szent László. Helynevek: Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl. Évszámok: 896, 1000

E;H

Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Fogalmak: főnemes, köznemes, város, végvár, Corvina. Személyek: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Helynevek: Buda, Nándorfehérvár. Évszámok: 1456

H;Lk

A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség.

H;E;Kr

A török kiűzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalmak: török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása. Személyek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc Helynevek: Mohács, Eger. Évszámok: 1526, 1541, 1703, 1711

E;P H;D

A mezőgazdasági és az ipari forradalom eredményei és következményei. A modern társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. század uralkodó eszméi.

K;SZk

Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek

T;i

Fogalmak: kapitalizmus, gőzgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant,

70

H;Kr I

E;ÉN;SZk K;k E;TE;É

1

gyarmatbirodalom, monopólium Személyek: Watt Helynevek: Anglia, Franciaország, USA A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán. A polgárosodás kezdetei Magyarországon

A reformkor. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága. A reformkori magyar társadalom.

H;Lk

ÉN;H;É A nemzeti kultúra születése. Fogalmak: reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás, Akadémia Személyek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc Helynevek: Évszámok:

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc

Az 1848-as márciusi forradalom főbb eseményei és a szabadságharc eseményei.

T;H;N

Fogalmak: 12 pont, sajtószabadság, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség Személyek: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr Helynevek: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad Évszámok: 1848. március 15., 1849. október 6. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon

Társadalmi, művelődési és kulturális viszonyok a századfordulón Európában és hazánkban. A „boldog békeidők”

Állampolgári ismeretek

Kiegyezés. Gazdasági felzárkózás.

I;P

Népességi és nemzetiségi viszonyok. Fogalmak: kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tőkés fejlődés, Osztrák-Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József Évszámok: 1849. október 6., 1867 Helynevek: Pest, Buda, Óbuda

F;Kr

A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása. A „modern idők” az életforma változásai.

E;N

A hazai kulturális és tudományos élet jelentős képviselői.

T;Egy

Életviszonyok a századfordulón hazánkban. Fogalmak: Millennium, asszimiláció, kivándorlás szociáldemokrácia Személyek: Ady Endre, Csonka János, Eötvös Loránd, Jedlik Ányos

F;D

Az alapvető emberi jogok.

T;F;Lk

Az alkotmány fogalma tartalmi elemei, országos és helyi döntési szintek Fogalmak: Alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog, közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament, önkormányzat

T;F;SZk

10. évfolyam

71

E;i

A továbbhaladás feltételei Történelem és társadalomismeret Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján. Képes legyen különböző forrásokból gyűjtött információk összevetésére és feldolgozására tanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával. Legyen képes a tanári magyarázat vagy egyéb előadás reprodukálására. Tudjon egy-egy témáról önálló kiselőadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadott témából. Ismerje a megtanult történelmi korszakok legfontosabb időbeli és térbeli jellemzőit. Témakörök Az első világháború története

Út a második világháborúig

A második világháború története

A hidegháború évei

Modern kor Állampolgári ismeretek

Tartalmak Casus belli Események Az első világégés traumája A békeszerződések Trianon Fogalmak: Casus belli, központi hatalmak, antant, állóháború, Személyek: Gavrilo Princip, Wilson, IV. Károly Évszámok: 1914, 1918, 1920. június 4. A békeszerződések következményei Bethleni-konszolidáció A szélsőséges mozgalmak A világgazdasági válság és következményei Fogalmak: kommunizmus, fasizmus, nácizmus, túltermelési válság Személyek: Bethlen István, Peyer Károly, Hitler, Sztálin, Mussolini, Keynes, Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, Kitörés Furcsa háború Az első szakasz Frontok a világtérképen A fordulat éve: 1943 t a bukásig Partraszállás Békeszerződések Magyarország szerepe a második világháborúban Fogalmak: koncentrációs tábor, antiszemitizmus, fajelmélet, Barbarossa-terv, A leghosszabb nap, Személyek: Churchill, Eisenhower, Évszámok: 1939. szeptember 1., 1945. május 9., 1945. augusztus 6., 9., A kommunista hatalomátvétel Magyarországon Rákosi és rendszere (ÁVH) 1956-os forradalom és szabadságharc története A Kádár-korszak A Nyugat harcai Korea, Vietnám, Afganisztán A SZU bukása Fogalmak: hidegháború, Hair, berlini fal, vasfüggöny, sztahanovizmus, ÁVH, Személyek: Hruscsov, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Reagan, Évszámok: 1945, 1953, 1956. október 23-november 4., 1968, 1972, 1989, Rendszerváltás, A mai magyar demokrácia rendszere Választó és választható Jogok és kötelességek Környezettudatos élet

9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Angol nyelv

72

Kódok H;T;Lk

H;E;i

E;T;N;Ag

H;E;k;i

H;F;ö H;F;i;ö;gy

1

a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás

Excuse me.

Köszönés, elköszönés

Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do.

Bemutatkozás

My name is … This is …

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you?

Engedélykérés és arra reagálás

May/Can I have a drink? Yes, please.

Köszönet és arra reagálás

Thanks. Thank you very much. Not at all. You are welcome.

Bocsánatkérés és arra reagálás

I am sorry. That’s all right. No problem.

Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Happy Birthday! Happy New Year! Congratulations! Thank you.

Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőkészség komp. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációk. Idegen nyelvi kommunikáció Kezdeményezőképesség k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Kezdeményezőképesség k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás

What a pity.

Öröm

Great! I am very happy.

Csodálkozás

Really?

Bánat

I feel so sad.

Bosszúság

Oh, no!

Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás

Do you like …? What about …? Yes, I do. No, I don’t. It’s nice.

Egyetértés, egyet nem értés

That’s right. I (don’t) agree.

Tetszés, nem tetszés

I (don’t) like it.

Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség

I’d like to … I can … I must … I have to go.

Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása

It’s … My friend is …

Információkérés, információadás

Where can I find a …? It is to the left.

73

Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Önálló tanulás kompetenciája Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája

Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

Yes, I can. No, I don’t. I (don’t) know. Who knows?

Matematikai kompetencia Kezdeményezőképesség k. Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Idegen nyelvi kommunikáció k.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés

Please, give me a coke. Can I have an ice cream, please?

Tiltás, felszólítás

Sit down! Don’t go!

Javaslat és arra reagálás

Let’s go for a walk. OK. Good idea.

Meghívás és arra reagálás

Come and see us tomorrow. Fine.

Kínálás és arra reagálás

Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you. Help! Can you help me? Of course. I’m sorry, I can’t.

Segítségkérés és arra reagálás

Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség Idegen nyelvi kommunikáció k Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés

Pardon?

Nem értés

I don’t understand.

Felkérés lassabb beszédre

Please, repeat it slowly.

Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Present Simple Present Continuous

Lásd fent

Múltidejűség

Past Simple

And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?

Jövőidejűség

Going to

What are you going to do Lásd fent on Saturday?

Past forms of have

I didn’t have many friends at elementary school.

Possessive adj.

My, your, his/her/its, our, their dog

Genitive ’s Of Whose?

Kate’s brother

Lásd fent

Prepositions Prepositional Phrases Adverbs

Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, …

Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.

Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Lásd fent

Irányok, helymeghatározás

74

Lásd fent

Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Lásd fent

9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Német nyelv a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Entschuldigung,… Köszönés, elköszönés Guten Tag Auf Wiedersehen Hallo. Tschüs. Bemutatkozás Ich heiße… Érdeklődés hogylét iránt és arra Wie geht’s? Danke, gut. Und ….? reagálás Engedélykérés és arra reagálás Kann/Darf ich …? Köszönet és arra reagálás Danke schön. Bitte schön. Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung. Kein Problem. Gratuláció, jókívánságok és arra Viel Glück! Alles Gute! Guten reagálás Appetit! Danke. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Es tut mir leid. Öröm Toll! Super! Csodálkozás Wirklich? Bánat Ich bin sehr traurig. Bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás Wie ist …? Wie finden Sie …? … ist nett. Interessant. Wirklich schön. Ist dieser Pullover modisch? Ja. Egyetértés, egyet nem értés Das stimmt (nicht). Das ist richtig/falsch. Tetszés, nem tetszés Diese Musik gefällt mir (nicht). Kívánság, képesség, szükségesség, Ich möchte, ich kann, ich muss lehetőség Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események Das ist meine Freundin. megnevezése és leírása Információkérés, információadás Wo ist die Post? Sie ist in der Schillerstraße. Was machen Sie morgen? Was kostet das Zimmer? 12 Mark. Das macht 34 Mark. Dolgok, személyek, események Das ist meine Freundin. megnevezése és leírása Információkérés, információadás Wo ist die Post? Sie ist in der Schillerstraße. Was machen Sie morgen? Was kostet das Zimmer? 12 Mark. Das macht 34 Mark. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Eine Cola, bitte. Tiltás, felszólítás Warten Sie bitte! Man darf hier nicht rauchen. Javaslat és arra reagálás Gehen wir schwimmen! Gute Idee! Warum nicht? Meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja, gerne. Nein, danke. Kínálás és arra reagálás Möchtest du einen Kaffeee? Ja, bitte. Nein, danke. Segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir helfen Ja, ich kann. Ich kann leider nicht. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte! Nem értés Ich verstehe nicht.

75

Kulcskompetenciák Felkészülés a felnőttlét szerepeire Énkép, önismeret Szociális Kezdeményezőképesség

Kulcskompetenciák Testi-lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire Énkép, önismeret Szociális Kulcskompetenciák Felkészülés a felnőttlét szerepeire Énkép, önismeret Szociális Matematikai Környzettudatosság

Kulcskompetenciák Felkészülés a felnőttlét szerepeire Énkép, önismeret Szociális Természettudományos Digitális

Kulcskompetenciák Felkészülés a felnőttlét szerepeire Énkép, önismeret Szociális Kezdeményezőképesség

Kulcskompetenciák Énkép, önismeret Szociális


Sprechen Sie etwas langsamer!

Fogalomkörök

Kezdeményezőképessé g Felkészülés a felnőttlét szerepeire


Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, es gibt jelenidejűség múltidejűség,

Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum haben, sein)

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint. Der Zug fährt gleich ab. Er hatte ein Fahrrad.

jövőidejűség

Perfekt Futur (mit Präsens)

Ich habe schon gegessen. Ich bleibe morgen zu Hause.

személytelenség

es

Es ist kalt. Es regnet.

haben Wessen?

Ich habe einen Bruder

von, -s

das Buch von Peter, Peters Brief Das ist meine Familie.


Possessivpronomen Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit A/D Präpositionen mit dem Akkusativ

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Die Vase steht auf dem Tisch. Sie legt die Zeitung auf den Tisch. Gehen Sie über die Straße, dann geradeaus.

Präpositionen mit dem Dativ

Die Bücher sind bei Karl. Die Post ist unserer Schule gegenüber.

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

Ich gehe jeden Morgen in die Schule.

Időbeli viszonyok gyakoriság időtartam időpont

wann? in, um, am

eine Stunde, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diese/letzte/ nächste Woche

Mennyiségi viszonyok Kardinalzahlen Ordinalzahlen határozott mennyiség határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes 3 Mark Ich habe nicht viel Zeit. Das ist alles.

Minőségi viszonyok Wie? Vergleiche Modalitás

mögen, können,

76

Ich bin zufrieden. Das ist prima. Ich esse lieber Wurst. Am besten warten Sie hier. Er kann nicht schwimmen.

Kulcskompetenciák Matematikai Logikai Anyanyelvi

wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens) Esetviszonyok Logikai viszonyok

felszólítás névszók a mondatban alárendelések

Nehmen Sie bitte Platz! Bringen Sie mir eine Cola.

Nominativ, Akkusativ, Dativ Kausalsatz

Denn

mit dem Präsens

Függő beszéd Szövegösszetartó eszközök

Ich möchte ein Eis. Er will nach Hause.

Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn/sondern

kötőszók, névmások

das, ich, mich, mir, mein, dieser man

9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Témakörök


Tartalmak

AK, MK

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Egyszerű kombinatorikai feladatok

A számfogalom mélyítése, a szaknyelv használata.

A természetes szám, az egész szám és a racionális szám fogalma, ellentett, abszolút érték, reciprok, tört, tizedes tört. Ábrázolás a számegyenesen.

A tízes számrendszer biztos ismerete, a számok írása, olvasása, ábrázolása, összehasonlítása.

Alapműveletek egész számokkal és tizedes törtekkel.

A négy alapművelet és a műveleti sorrend ismerete és alkalmazása véges tizedes törtekkel.

Műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése, a szaknyelv megértése. A négy alapművelet a zsebszámológépen. A szöveg értelmezése, megértése, a következtetési képesség fejlesztése. A gyakorlati életben felmerülő és a matematikát felhasználó tantárgyakban felmerülő feladatok. Az eredmények realitásának vizsgálata. Az alapvető műveletek a zsebszámológépen.

A mérlegelv tudatos alkalmazása. Értő, elemző olvasás, az összefüggések felismerése, modellezése. Tájékozottság a koordináta-rendszerben. Táblázat és grafikon készítése konkrét függvényekhez.

2

Kulcskompetenciák

IK, AK, MK

IK, MK

AK, TK, MK Arány, aránypár, arányos osztás. Az egyenes és a fordított arányosság fogalma. Arányossági feladatok. Százalékszámítás. Hatványozás pozitív egész kitevőre. Azonosságok. Négyzetgyökvonás zsebszámológép vagy táblázat segítségével. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, képletek rendezése. Egyszerű szöveges feladatok egyenlettel vagy következtetéssel A derékszögű koordinátarendszer ismerete, pontok ábrázolása, grafikonok készítése, jellemzése. A függvény szemléletes fogalma, megadási módjai. Képlettel megadott függvény

A szakmában, a mindennapi életben előforduló, konkrét arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása.

DK Azonosságok alkalmazása a 10 pozitív egész kitevős hatványaira. Néhány lépésben megoldható egyszerű elsőfokú egyenletek, a megoldás ellenőrzése. Elsősorban a szakmához kapcsolódó szöveges feladatok megoldása.

AK, MK

MK A pont ábrázolása és a koordináták leolvasása készségszinten. MK, DK

77

ábrázolása, jellemzése a grafikon alapján. MK

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, szabályok felismerése, megfogalmazása képlettel.

a x | ax; x | Az egyenes és a fordított arányosság grafikonja.

x ábrázolása konkrét pozitív „a” esetén.

A gyakorlati élethez, a természettudományi és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó mérések végzése, mértékegységek átváltása. A rendszerező képesség és a kommunikációs képesség fejlesztése. Geometriai alakzatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata. Képesség a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat számítási képletek alkalmazására.

Az eredmények reális voltának és pontosságának vizsgálata.

A hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő mértékegységei, átváltásuk. Szögmérés (ívmérték is), szögfajták. A háromszögek, négyszögek belső szögeinek összege. A háromszög külső szögének fogalma, a külső szögek összege. Speciális háromszögek, a háromszögek osztályozása szögek szerint, kerületük, területük. Pitagorasz tételének alkalmazása a hiányzó adat kiszámítására. A speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. A kör kerülete és területe. A kocka, a téglatest, egyenes hasáb és a forgáshenger hálója, felszíne és térfogata.

Adatok elemzése, értelmezése.

Adatok gyűjtése, rendszerezése. Táblázatok és grafikonok olvasása, értelmezése és készítése.

Tapasztalatszerzés események megfigyelésében, a relatív gyakoriság meghatározásában.

Az átlag kiszámítása néhány elem esetén. Valószínűségi kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság.

TK, MK A szabványos mértékegységek ismerete, átváltásuk.

AK, MK A szögösszegek alkalmazása egyszerű feladatokban.

MK A háromszögek kerülete, területe. MK Pitagorasz tételének ismerete. MK Speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. A kocka, a téglatest, az egyenes hasáb és az egyenes körhenger felszíne és térfogata egyszerű gyakorlati feladatokban.

DK, MK

TK, DK, MK Grafikonok olvasása, készítése. TK, MK Az átlag kiszámítása néhány elem esetén.

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Témakörök Konkrét halmazok és halmazműveletek segítségével a halmazszemlélet fejlesztése. Gyakorlottság az összes eset rendszerezett felsorolásában,


Tartalmak A megismert számhalmazok. Véges és végtelen halmazok. Ponthalmazok. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz. Kombinatorikai feladatok: az összes eset áttekintése, sorbarendezése és kiválasztása

78

Kulcskompetenciák MK

Szemléltetés halmazábrán, számegyenesen, koordinátarendszerben. Néhány elem összes lehetséges sorrendjének előállítása.

MK

2

áttekintésében.

néhány elem esetén.

A hatványozás fogalmának célszerű kiterjesztése, permanencia elv.

A nulla és a negatív egész kitevős hatvány fogalma. A számok normálalakja.

A zárójelek szerepe, felbontása, a szaknyelv értő használata.

Algebrai egész kifejezések azonos átalakításai. Nevezetes azonosságok, két tag négyzete, két tag négyzetének különbsége, szorzattá alakítások. Egyszerű gyakorlati feladatok.

Függvényszemlélet az algebrában, a számolási készség fejlesztése. Az egyenletek ellenőrzésével az önellenőrző képesség fejlesztése. Értő, elemző szövegolvasás és gyakorlottság a szöveges feladatok megoldásában. A gyakorlati életben fellépő kamatszámítási feladatok.

A függvények jellemzőinek felismerése a grafikonon.

A feladatok különböző megoldási lehetőségeinek felismerése. Összefüggések felismerésével a függvényszemlélet fejlesztése. Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. Középpontosan hasonló síkidomok, a tulajdonságok alkalmazása. A szabályszerűségek felismerése, megfogalmazása, a kommunikációs készség fejlesztése. Gyakorlati jellegű feladatok, felszín- és térfogatszámításra. Síkbeli és térbeli tájékozódás, az eredmények helyes kerekítése. A valószínűség becslése és kiszámítása konkrét, egyszerű esetekben

Egyszerűbb esetekben a helyettesítési érték kiszámítása.

MK A számok normálalakjának biztos ismerete. IK, MK

Helyettesítési értékek kiszámítása.

MK

MK Elsőfokú egyenletek, elsőfokú Elsőfokú egyenletek biztos kétismeretlenes egyenletrendszerek. megoldása. AK, MK, TK

A mindennapi gyakorlatban előforduló szöveges feladatok megoldása.

TK, MK Kamatos kamat számítása. Lineáris függvény, a pozitív egészeken értelmezett lineáris függvény. Az y = ax + b egyenletű egyenes ábrázolása, konkrét a és b esetén. Két egyenes metszéspontja. Az x x2 függvény ábrázolása és jellemzése a grafikon alapján. Az abszolútérték függvény.

MK, DK Lineáris függvények ábrázolása konkrét esetekben.

MK

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása grafikusan.

MK A szögfüggvények fogalma (hegyesszög esetén).

A hegyesszögek szögfüggvényeinek felismerése.

A háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel, körrel kapcsolatos fogalmak rendszerezése és kiegészítése, egyszerű szerkesztések. A hasonlósági transzformáció, a háromszögek hasonlóságainak alapesetei. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati számítási és szerkesztési feladatokban.

MK Gyakorlottság a körző és vonalzó használatában. MK A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai.

AK, MK Körív hossza, körcikk területe.

A gúla, a forgáskúp és a gömb felszíne és térfogata.

A felszín és térfogat kiszámítási módjának biztos ismerete.

TK, DK, MK

A szögfüggvények alkalmazása kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítási feladatokban.

MK

A valószínűség szemléletes fogalma. Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram,

DK, MK

79

(számítógéppel is).

oszlopdiagram). Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, medián).

Az átlag kiszámítása kisméretű adathalmazok esetén.

MK

9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Informatika Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Témakörök Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Kommunikáció hálózaton

Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés

A könyvtárhasználat

Tartalmak Hardvereszközök számítógépek.

fajtái

és

Kulcskompetenciák

jellemzőik.

Neumann-elvű Digitális kompetencia; természettudományi kompetencia; matematikai kompetencia Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, Digitális kompetencia; matematikai nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. kompetencia; Tömörített állomány létrehozása, és kicsomagolása. Az önálló tanulási kompetencia operációs rendszer néhány jellemzője. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások Digitális kompetencia; anyanyelvi és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító kommunikációs kompetencia; használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés haladó matematikai kompetencia; funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. interperszonális és szociális Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. kompetencia A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett Digitális kompetencia; esztétikaiszolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, művészeti kompetencia; anyanyelvi táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a kommunikációs kompetencia fejléc, lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, Digitális kompetencia, matematikai képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási kompetencia, természettudományi lehetőségek. Adatmódosítás. A diagram fogalma. kompetencia Diagramfajták. Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, Digitális kompetencia; anyanyelvi szolgáltatásai. kommunikációs Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai kompetencia;önálló tanulási folyóiratok. Dokumentumértékelés kompetencia Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok.

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Informatika A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

80

Témakörök Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Dokumentumkészítés számítógéppel Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat

Kulcskompetenciák

Tartalmak

Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. A számítógépes Digitális kompetencia; matematikai irányítás formái. kompetencia; természettudományi kompetencia Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás Digitális kompetencia; matematikai folyamata. Segédprogramok használata. kompetencia; önálló tanulási kompetencia A prezentáció készítésének menete. Multimédia-prezentáció. Digitális kompetencia; esztétikaiWeblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási művészeti kompetencia; anyanyelvi lehetőségek. A hálózati dokumentumok szerkezete. kommunikációs kompetencia Keresési és karbantartása.

lekérdezési

feladatok.

Az

adatbázis Digitális kompetencia, matematikai kompetencia, természettudományi kompetencia Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú Digitális kompetencia; anyanyelvi tájékozódás forrásai, eszközei (internet, pályaválasztási kommunikációs tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). kompetencia;önálló tanulási Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia. kompetencia

9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Ének-zene Éneklés 10-12 dallam a tanév anyagából (magyar népdal, más népek dalai, műdal, kánon, ismert műzenei szemelvény témája) emlékezetből csoportos, esetleg egyéni előadása Zenehallgatás Hallás után az egynemű és vegyeskari, a vonós-, fúvós- és szimfonikus zenekari hangzás és a hangzó anyagból kiemelkedő karakteres hangszerek, hangszínek megkülönböztetése A tanult művészeti korszakokból néhány zeneszerző és egy-egy társművészeti alkotás megnevezése, egy-egy zenei műfaj megnevezése 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Ének-zene Éneklés 10-12 dallam előadása a tanév anyagából (népdal, más népek dalai, műdal, kánon, ismert műzenei szemelvény témája) emlékezetből. Ismerjen különböző élethelyzetekről szóló népdalokat. Zenehallgatás Ismerje fel a többször hallott zeneműveket, részleteket. Tudjon megnevezni a tanult kultúrtörténeti korszakokból legalább egy-két társművészeti alkotást. Tudjon megkülönböztetni hallás után néhány tanult műfajt a komoly- és a könnyűzene területéről. 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Rajz és vizuális kultúra A vizuális kultúra tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Segít a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság kialakulásában, fejlesztésében. Művészeti jellege miatt

81

értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi, érzelmi intelligencia kiművelésében. A rajz továbbhaladás feltételeit – egyben a tárgy értékelését – a munka minősége, a szakmai tárgyakhoz való köthetőség lehetősége, a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegű tantárgyi munkának. Kiemelt fejlesztési feladatok Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A megfelelő szókincs elsajátítása (művészeti fogalmak, technikák). Saját szempontrendszer kialakítása, az elemzett téma kapcsán. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. Az adott témához kapcsolódó szövegek keresése, információgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás. Az írásbeli és szóbeli kommunikációhoz különböző segédeszközök használata. Önálló vélemények, érzések megfogalmazása képekről, épületekről, tárgyakról. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Saját ötletek megfogalmazása, rendszerezése. Beszélgetés és vita egy-egy vizsgált alkotásról. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során kialakult véleménykülönbségek tisztázása.

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció kompetenciái

A számok, mértékek és alapműveletek ismerete és alkalmazása az adott vizuális probléma megértéséhez, elemzéséhez, reprodukálásához.


Az adott témához kapcsolódóan információk keresése, gyűjtése, tárolása. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. Információtárolás-kezelés, az Internet által kínált lehetőségek tudatos és kritikus használata.


Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak , épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos, vizuális forrásokból. Információk gyűjtése adott témákhoz könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, Interneten.

A hatékony és az önálló tanulás kompetenciái

Kiemelt fejlesztési feladatok

Kulcskompetenciák

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek- köztük a romáktörténetéről, kultúrájáról (pl. viseletéről, szokásairól, mintakincséről, tárgykultúrájáról). A megismert különböző kultúrák, szokások stb. alapján a sokféleség elismerésére, személyes előítéletek leküzdésére együttműködésen alapuló feladatmegoldások, csoportmunkák. Képességükhöz mérten folytassanak kommunikációt a reklám és marketinghatások szerepéről, melyet konkrét példával is illusztráljanak. Kompromisszumra való törekvés fejlesztése.


Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy a kitűzött cél érdekében az egyén információkat gyűjtsön, tároljon, elemezzen, majd a megszerzett ismeretek alapján terveket készítsen és hajtson végre. Csapatmunka során legyen lehetősége a tervezésen túl a szervezésre és vezetésre is. Tapasztalatait értékelje, megvitassa, egyéni és csapatmunkában történő feladatmegoldás során is. A tanulónak legyen lehetősége arra, hogy a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének jelentőségét, fontosságát megértse. Legyen lehetősége olyan feladatok megoldására melyben teret kap a művészi önkifejezés, műalkotások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Legyen lehetősége ötleteinek megvalósítására. Legyen lehetősége elsajátítani azokat a tervezést elősegítő folyamatokat, lépéseket, melyek a kreatív gondolkodást segítik elő, valamint képes legyen arra, hogy már korábban megszerzett ismereteit tapasztalatit e folyamatba be tudja építeni .

Kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia

9. évfolyam

82

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A továbbhaladás feltételei Testnevelés és sport Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. Előkészítő gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Futó-, ugró-, dobóteljesítményének javulása az előző évhez képest. 3-4 talajtornaelem bemutatása. Kísérletek támasz- és függőszeren egy-egy feladat végrehajtására (segítségadás mellett). Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Önvédelmi fogások elsajátítása. Egy úszásnem elsajátítása. Témakör Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok

Tartalom Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél-gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását kihangsúlyozó dobások. Célbadobások. Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (karláblendítés, elrugaszkodás) légmunka, talajérés kialakítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugró-versenyek.

Kulcskompetenciák A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, A hatékony, önálló tanulás lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökőversenyek. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Talaj A hatékony, önálló tanulás Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző

83

kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézen átfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok. Szekrényugrás Fiúk – függőleges repülés, széltében (4-5 rész) guggoló átugrás. Lányok – függőleges repülés, hosszában (3-4 rész) guruló átfordulás.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Korlát (fiúk) Támasz. Támaszban: haladás előre-hátra. Karhajlítás, -nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. Terpeszülésből guruló átfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Gerenda (lányok) Járás előre-oldalt-hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika (lányok). A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei, törekedve a végrehajtás pontosságára, járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, testtartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. Emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1; 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Szabadulás a védőtől gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1; 3:2 elleni játék. Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel.

84

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

Nyitás: alsó vagy felső nyitás. Természetben űzhető sportok

Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (a helyi lehetőségektől függően).

Önvédelmi és küzdősportok

Küzdő feladatok és játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás, állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek. Választás szerint egy úszásnem.

Úszás

Kezdeményezőképesség vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia

és

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A hatékony, önálló tanulás

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Testnevelés és sport Az utasítások tudatos, fegyelmezett végrehajtása. Fejlődések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. A nagyobb izomcsoportok önálló erősítése, lazítása, nyújtása. Egészségügyi testnevelés ismerete, gyakorlatok. Sikerélmény elérése futó-, ugró- és dobószámoknál. Talajtornánál a fejen átfordulás kivételével az elemek összefüggő bemutatása. Szekrényugrásnál a két technikából a tanuló által választott végrehajtása segítségadással. Korláton, gyűrűn néhány elem végrehajtása segítségadással. Két sportjáték szabályos körülmények közötti játékkészsége. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Önvédelmi fogások elsajátítása. Témakörök Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció

Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Tartalmak Kulcskompetenciák Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, A hatékony, önálló tanulás futások. Átmenet, járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. A hatékony, önálló tanulás Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Kondicionális alapképességek fejlesztése, erő, állóképesség, szenzomotoros koordinációs képesség, teljesítőképesség növelése. Munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok. A lábboltozat süllyedését gátló, a talp támasztóizmait, valamint a hosszanti boltozatot erősítő gyakorlatok. Légző- és relaxációs gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges A hatékony, önálló tanulás speciális (cél) gyakorlatok. Futóiskola, szökdelő-, ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-, térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás:

a

labda

85

hosszú

úton

történő

Torna jellegű feladatmegoldások

Szergyakorlatok

gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: oldal felállásból lendületszerzéssel, szökkenéssel (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3–4 kg-os súlygolyóval). Elő–feszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökőversenyek. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal A hatékony, önálló tanulás (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával. Talaj Fellendülés futólagos kézállásból, gurulás előre A hatékony, önálló tanulás állásba. Kézen átfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen átfordulás. Repülő guruló átfordulás. Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10.évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás A hatékony, önálló tanulás Fiúk hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával.

Testnevelési és sportjátékok

Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Gyűrű (fiúk) A 9. évfolyamon tanult elemek gyakorlása. Hátsómérleg kísérletek. Húzódás-tolódás kísérletek. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok) Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldal ülőtámaszba egy combon. Leugrás függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. Átugrások egyik lábról a másikra. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek. A 9. évfolyam előírásai szerint emberfogásos védekezés. Az 1:1; 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belső csüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén.

86

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Röplabda

Természetben űzhető sportok

Önvédelmi sportok

Úszás

Pattintó alkar- vagy kosárérintés, önmagának feldobott labda feladása. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok.


Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), versenyek.


Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek. A 9. évfolyamon választott úszásnem mellett egy újabb úszásnem technikájának megismerése.

Természettudományos kompetencia


9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Fizika A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Ennek során legyen képes használni a legfontosabb tanult fogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, sebesség, energia, munka, teljesítmény, hatásfok, feszültség, áramerősség). Tudjon egyszerű méréseket végrehajtani, a mért adatokat a mérőeszközről leolvasni. Tudjon megadott koordinátarendszerben összetartozó adatpárokat, kész grafikonról leolvasni. Tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a mindennapi életben, a technikai eszközök esetében. Egyszerű számításokban tudja alkalmazni az út-idő-sebesség közötti összefüggést, Ohm törvényét, a munka kiszámítására és az elektromos teljesítményre vonatkozó összefüggést. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből megállapítani. Tudja, milyen törvények felismerése fűződik Kepler, Galilei és Newton nevéhez, melyik történelmi korban éltek. Témakörök Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Körmozgás

A dinamika alapjai Mozgásállapot-változás és erő Erőfajták

Tartalmak

Kompetenciák

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. tidő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlagés pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A szabadesés, a nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidő.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia

A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye. Nehézségi erő. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők.


Erők együttes hatása

Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.

A lendületmegmaradás

A lendületmegmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek).

87

A körmozgás dinamikai vizsgálata

Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása

A munka fogalmának általánosítása.

Mechanikai energia-fajták

Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.

Teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény és a hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.

Rezgések, hullámok Rezgések

Hullámok

Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér

A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidő, frekvencia, amplitúdó, a kitérés, a sebesség és a gyorsulás időbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő rezgő testre. A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia).

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája

A hullám, mint a közegben terjedő rezgésállapot, hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. A feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye.


Egyenáramok Az egyenáram

Elektromos teljesítmény

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Fizika Ismerje a váltakozó áram tulajdonságait, az effektív feszültség és áramerősség fogalmát. Tudjon példát mondani az elektromágneses hullámok egyes fajtáira, ismerjen egy-egy gyakorlati alkalmazást. Ismerje a fénytani alapjelenségeket, az egyszerű optikai eszközök működését. Tudjon konkrét példákat mondani a tanult hőtani jelenségekre. Ismerje a hőtani folyamatok energetikai viszonyait. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok egyirányúak. Ismerje az anyag atomos szerkezetére utaló kísérleti tényeket, az atom és az atommag alkotórészeit. Ismerje a radioaktív sugárzás fajtáit, legfontosabb jellemzőiket, tudjon egy-egy gyakorlati alkalmazást. Tudja, mi a maghasadás és a magfúzió. Ismerje az atomerőmű működésének alapelveit, az atomenergia felhasználásának előnyeit és kockázatait. Tudja, hogy a Nap energiájának forrása a magfúzió.

88

Ismerje és tudja példákkal illusztrálni a fizika és más természettudományok közti szoros kapcsolatot. Tudja, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. Lássa a fizikában tanult elméleti ismeretek alkalmazását a technikában, tudja, hogy a természet erőforrásai végesek, ezért különös felelősségünk van környezetünk védelmében. Témakörök

Tartalmak

Kompeteincák

Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér

Lorentz-erő

Mozgási indukció

Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok

Fénytan Geometriai optika

Hullámoptika

A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció, vektor fogalma, erővonalak. Áramok mágneses tere. Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvénye. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése – effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz-törvénye. Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Az elektromágneses hullám fogalma. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája

Geometriai-fénytani alapfogalmak. A tükrös fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törés jelensége, a törési törvény. Fénytörés lencséken, lencsék képalkotása. Optikai eszközök.


A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.

Termodinamika Gázok állapotváltozásai

A hőtan I. főtétele

A hőtan II. főtétele Halmazállapot-változások

A hőterjedés

Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése p-V diagramon. A belső energia, munka, hő fogalma és kölcsönös viszonya. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok, folyadékok fajhője. A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása, alkalmazási példák. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése. Halmazállapotváltozások energetikai vizsgálata. Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás. Gyakorlati jelentősége.

89


Atomfizika Az anyag atomos szerkezete

Az anyag atomos szerkezetének bizonyítékai , az atomok mérete.

Az elektron mint részecske

Az elektromosság atomos szerkezete – az elemi töltés. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a fény részecske természete. Elektroninterferencia.

A fény kettős természete Az elektronok hullámtermészete Atommodellek


A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.

Magfizika Az atommag szerkezete A radioaktivitás

Maghasadás

Magfúzió

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, atombomba, atomerőmű, az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompete Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája ncia

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba.

Csillagászat Egyetemes tömegvonzás

Csillagfejlődés A kozmológia alapjai

A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Keplertörvények. A mesterséges égitestek mozgása. Galaxisok, csillagok. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet.


9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Biológia, egészségtan

A tanulók legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni, és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek az élőlények testének szerveződési szintjeit felsorolni és megkülönböztetni. Tudjanak példát mondani az állatok és növények életműködéseire. Tudják felsorolni az élőlényekre ható legfontosabb környezeti tényezőket. A testszerveződés és az anyagcseretípus alapján tudják, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön rendszertani egységet az élőlények természetes rendszerében. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényeljék, hogy a biológiai környezetet minél több oldalról megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztő kiadványokat.

90

Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, hogy azt az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. Tudjanak az élővilág természetes rendszerében tájékozódni, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét, és tudatosuljon bennük az ember helye és szerepe a földi élővilágban. Témakör

Tartalmak

Fejleszthető kompetenciák

Az élőlények teste és életműködései Vírusok és sejtmagnélküliek

A vírusok életciklusa és jelentősége, a vírusfertőzések és megelőzésük. A baktériumok által okozott emberi megbetegedések.

Az állatok teste és életműködései

Az állatok kültakarójának típusai és szerepe. A különböző szerveződésű állatok mozgása. A környezet, a mozgás és a táplálékszerzés közötti kapcsolat. A különböző szerveződésű állatok táplálkozása. A különböző szerveződésű állatok légzése. A különböző szerveződésű állatok anyagszállítása. A kiválasztás jelentősége. A különböző szerveződésű állatok szaporodása. Az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma, az ivadékgondozás. Az állatok életműködései szabályozásának alapelemei. Az állatok érzékelésének főbb módjai. Az állatok kommunikációja. A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények tápanyagfelvétele, a tápanyagok szállítása és átalakítása. A fotoszintézis lényege. A növények és környezetük közötti anyagforgalom. A növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok. A zárvatermők szaporodása.

A növények teste és életműködései

A gombák teste és életműködései

A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

Az életközösségek általános jellemzői Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai

A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. Víz-, levegő- és talajvédelem. Az élőlények tűrőképessége.

Az élő környezeti tényezők

Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok.

Az életközösségek anyag- és

Termelők, fogyasztók, lebontók.

91

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció

energiaforgalma

Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban.

A természetes és mesterséges életközösségek

Az élővilág sokféleségének fontossága. Az ember hatása a természetes életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem.

Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia

Az élővilág törzsfejlődése és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és bizonyítékai

Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai.

Az evolúció folyamata

A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz.

Az ember evolúciója

A mai ember kialakulásához vezető evolúciós út vázlata. A nagyrasszok kialakulása.

A jelenkori bioszféra

A Föld globális problémái. Az emberi társadalmak hatása a környezetre. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Biológia, egészségtan A biológiai környezete megismeréséhez használni tudjon néhány ismeretterjesztő folyóiratot, népszerű ismeretterjesztő könyveket, egyszerű növény- és állathatározókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsa távol magát a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhességet meg kell előzni. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására.

92

Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak, lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást.

Témakör

Fejleszthető kompetenciák

Tartalmak

A sejtek felépítése, működése és az öröklődés alapjai A sejtek felépítése

Szervetlen vegyületek és jelentőségük. Szerves vegyületek és jelentőségük. A legfontosabb sejtalkotók és funkcióik.

A sejtek anyagcsere folyamatai

A felépítő és lebontó anyagcsere lényege.

Az öröklődés sejttani alapjai

Örökletes információ a sejtben. A kromoszóma és a gén fogalma. A sejtosztódás és biológiai jelentősége.

Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. A domináns-recesszív öröklődés. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése.

Ivari kromoszómák részvétele az öröklődésben

Az emberi ivar kialakulása.

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei. A genetikai kutatások jelentősége.

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetenciák Digitális kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

Az ember életműködései A szervezet általános jellemzői

Az emberi szövetek típusai. Egyes életműködések szerepe az élet fenntartásában.

Az idegrendszer

Az idegi szabályozás legfőbb alapelvei. Az idegsejtek felépítése és funkciója. A reflexív elve. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi

93

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia

idegrendszer. A központi idegrendszer részei. Az idegrendszer működésével kapcsolatos fontosabb egészségügyi ismeretek.

Kezdeményezőképesség kompetenciája

A keringési rendszer

A vér alkotói. A szív működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése.

A táplálkozás

Az emésztés lényege. Az emésztőnedvek szerepe. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A légzés

A légzőkészülék részei és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A bőr és a mozgás

A bőr felépítése és egészsége. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz fontosabb részei. Az izmok funkciója. A mozgásszervi betegségek és sérülések, a mindennapos testmozgás jelentősége.

A kiválasztás

A vese működésének elve, a húgyutak szerepe. A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az immunitás

Az immunrendszer funkciója. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás fogalma, az idegrendszer és a hormonrendszer együttműködésének elve. A legfontosabb belsőelválasztású mirigyek és hormonjaik. A cukorbetegség.

Az érzékelés

A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az érzékszervek védelme és betegségei.

Az ember szaporodása és egyedfejlődése

Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, a nemi betegségek és megelőzésük. A terhesség és a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés fő jellemzői.

Általános egészségtan

Elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. A veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. A terhesség megszakításának veszélyei. Terhesgondozás. Az emberi viselkedés alapjai, a szülő és a gyermek kapcsolata. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség.

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

94

9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kémia

A tanuló legyen képes megkülönböztetni a fémes és nemfémes elemeket, az egyszerű és összetett anyagokat. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai műveletek és kertművelés során. Tudja a háztartásban előforduló sav-, bázis- és redoxifolyamatokat. Témakörök Az eddig tanultak ismétlése

Tartalmak Anyagszerkezet Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben. Fémek Fontos fémek (alumínium, vas, réz, arany).

Fejlesztendő kompetenciák anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,

Nemfémek Nem fémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén). Vegyületek Vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid). Oldatok, oldhatóság, kolloidok

Oldatkészítés, hígítás, keverék szétválasztása (szűrés, bepárlás). Emulzió, szuszpenzió, aeroszol, gél.

Kémiai reakciók a háztartásban

Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és változásai Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor. Sav-bázis reakciók Savak és lúgok kimutatása (szódabikarbóna, szappan, mosó- és mosogatószerek, vízlágyítás, ecet, sósav, indikátor hatású növények), fémek reakciója savval (ételeinkkel).

matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája

Redoxi-reakciók Lassú és gyors égés, rozsdásodás, emésztés, fémek oldása savakban, fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hidrogén-peroxid).

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kémia

Legyen képes különbséget tenni a megújuló és meg nem újuló energiaforrások között. Ismerje a tananyagban szereplő, háztartásban előforduló szerves anyagok tulajdonságait. Legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba. Tudja az egészségkárosító anyagok hatását. Témakörök Tartalmak Környezeti és háztartási anyagok Megújuló energiaforrások (víz-, szén-, nap-, Energiaforrásaink geotermikus energia). Nem megújuló energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz), ezek környezeti kárai. Építkezésnél használt anyagok

95

Fejlesztendő kompetenciák esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia,

Műanyagok Növényvédő szerek

Az élő szervezetet felépítő anyagok, tápanyagaink

Egészség- és környezetkárosító anyagok

Hulladékok, hulladékkezelés

Mészkő, égetett mész, mészoltás, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg. Polietilén, PVC, gumi, teflon. Használati utasítások elemzése. Szénhidrátok: szőlőcukor, répacukor, fotoszintézis, keményítő, cellulóz. Fehérjék: felépítésük, tulajdonságainak változása fizikai, kémiai hatásokra. Zsírok, olajok: összetétel, romlás. Vitaminok: vízben, zsírban oldódás, élettani hatás. Nyomelemek: élettani hatásuk. Alkohol: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatásuk a szervezetre. Karbonsavak: ecetsav, tejsav. Levegőben: szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogénoxidok, savas eső, üvegházhatás, szmog, ózonlyuk. Vízben: ivóvízszennyezés, eutrofizáció. Talajban: nitrátosodás, nehézfémek feldúsulása. Szenvedélybetegséget okozó vegyületek: drogok, alkohol, nikotin. Növényi, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, nem lebomló hulladékok. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradtolaj, festékek, hígítók, gyógyszerek.

anyanyelvi kommunikáció kompetenciája

anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája

Szociális és állampolgári kompetencia, digitális kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája

9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Földünk és környezetünk

A tanuló tudjon egyszerű tájékozódási és mérési feladatokat elvégezni a térképen és a térkép segítségével. Mutassa be az egyes szférák főbb folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat. Magyarázza meg a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Tudja megnevezni és jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, szerepük és jelentőségük változását. Jellemezze a világ, különböző térségeiben és a Magyarországon végbemenő főbb gazdasági folyamatokat. Mutassa be az egyes térségek, régiók szerepének változását statisztikai mutatók, tematikus térképek információi alapján Témakörök Tájékozódás a térképen és a világegyetemben

A Föld gömbhéjai

Tartalmak A térkép A térképi ábrázolás módszerei, a tematikus térképek. A térképi információk felhasználása a mindennapi életben. A Föld, mint égitest A Föld helye a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A kőzetburok földrajza A Föld gömbhéjas szerkezete. A lemeztektonikai folyamatok következményei. Az ásványi nyersanyagok keletkezési feltételei, tulajdonságaik, hasznosításuk. A belső és külső erők szerepe a felszín fejlődésében. Jellegzetes felszínformák. A légkör földrajza A légkör összetétele, szerkezete. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre.

96

Fejlesztendő kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia

A vízburok földrajza Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, jelentőségük. A szárazföld vizeinek típusai és gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. A földrajzi övezetesség

Népesség- és településföldrajz

A gazdasági élet jellemzői

A világgazdaság

A földi szférák környezeti problémái Földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. Az övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A Föld népessége A népességszám változása. A népesség összetétele, eloszlása. A népesség térbeli mozgásai. A települések fajtái A településtípusok és jellemzőik. A gazdaság ágazatai A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentősége. Gazdasági fejlettség A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és a fejlődő országok jellemzői. A gazdasági növekedés, a gazdasági fejlettség mutatói.

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció pozitív és negatív következményei. Magyarország helye az európai integrációs folyamatokban. A nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Globális problémák

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezeti válság kialakulása, a válság leküzdésének lehetőségei.

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

9. évfolyam Gyakorlati oktatás A gyakorlati oktatás tanításának célja: A gyakorlati oktatás moduljai a szakiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élmények szerzéséhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük. Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatni, mely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, beépítve tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele, a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. A tanulási folyamatot segíti az alkotás (konstruálás), felfedezés. Ehhez nyújtanak segítséget a gyakorlati oktatás moduljai.

97

Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A személyiségfejlesztés hatására a tanuló hatékonyabbnak, integráltabbnak, és funkcionálóbbnak érzi önmagát, reálisan tudja meghatározni énképét, és jövőképét. A gyakorlatok segítik a tanulót abban, hogy jobban legyen képes önmagát irányítani, nagyobb önbizalommal rendelkezzen, és hatékonyabb önkifejezési technikákat tudjon alkalmazni. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul, és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A pszichomotoros készségfejlesztést segítő manuális gyakorlatok a rajzkészséget, a tárgykultúrát, az esztétikai érzéket gyarapítják, és a kreativitás kibontakoztatását szolgálják. A produktum sikerélményhez juttatja a tanulót, és a végtermék egyben az aktuális érzelmek megjelenítésére, kivetítésére is szolgál. A gyakorlatok lehetőséget biztosítanak a mindennapi életben is szükséges, hasznosítható, praktikus anyag- és eszközhasználatra. A kulturális értékek megőrzése modul során megismerkedhetnek a tanulók az egyes történelmi korok, az eltérő kultúrák jellemzőivel. A feltáró, elemző munka segíti a sajátjuktól eltérő kultúrák megértését, elfogadását, és erősíti a tolerancia képességét. Hazánk kulturális sokszínűségének, sajátosságainak megismerése nyitottabbá teszi a tanulókat, és fejleszti az empátiás készségüket. A mindennapi teendők modul célja azon tevékenységek, és képességek fejlesztése, melyek a mindennapi életvitel során a tanulók, és családtagjaik számára hasznosíthatók. Mintát ad az információszerzés módjaira, azok célszerű, praktikus felhasználására, az erkölcsi és etikai normák betartásával. Szituációs feladatok során a tanulók tapasztalatokat szereznek az ügyintézéssel, a kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggő tennivalók, és viselkedési szabályok terén. Az egyén egészségvédelme, megőrzése, a mai kor kiemelt fontosságú, fejlesztésre váró feladata. A modul során a tanulók ismereteket szereznek az egészségről, mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotról, az ember legfőbb értékéről, és az ezt veszélyeztető ártalmakról. A tanulók ismeretszerzése, és tapasztalatainak bővítése a témában, képezi az alapját az egészséges életmód megvalósításának. Az élvezeti szerek, káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásainak felismerése, és használatának elutasítása elengedhetetlen a harmonikus életvitel megvalósításhoz. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak, és előző iskolatípusában szerzett tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A tanulásmódszertan modul lehetőséget ad a kifejezőképesség, és problémamegoldó-képesség fejlesztésére, és gyakoroltatására. A pszichés megismerő tevékenységek fejlesztése egyéni gyakorlás, és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg. A sajátos nevelési igényű a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók: – a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; – szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak kiválasztás, az ehhez alkalmazkodó követelmények kialakítása és teljesítése; – az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.

Kompetencia-szintek: Áttekintő képesség (alapszint) Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok egészben történő felismerésére és leírására. Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés elemeit rendszerezni. Legyen képes a logikai összefüggések felismerésére. Legyen képes konkrét probléma esetén annak azonosítására. Legyen képes egy problémán belül saját rendszer felállítására. Legyen képes új ismeretek befogadására. Legyen képes önmaga ellenőrzésére. Legyen képes egyszerű célok elérése érdekében meghatározni teendőit.

Elemző készség (kiegészítő szint) Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok részekre bontására, a részek közötti összefüggések feltárására és leírására. Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés elemi egységeit folyamat jellegű egésszé szervezni. Legyen képes a logikus gondolkodással összefüggő műveletek megvalósítására. Legyen képes a problémaelemző képesség birtokában okokozati relációk meghatározására. Legyen képes a saját logikai rendszerének kommunikációjára. Legyen képes a megtanult ismeretek alkalmazására. Legyen képes feladatkörébe tartozó tevékenységek ellenőrzésére. Legyen képes az elérendő célok elérése érdekében meghatározni a szükséges munkafolyamatot.

98

Legyen képes önálló cselekvés kezdeményezésére. Állóképesség Kiegyensúlyozottság Stressztűrés Alaposság Elővigyázatosság Figyelem Kitartás/Precizitás Gyakorlat A termelő-eszközök használatának képessége Az előírások ismeretek és az azokhoz való igazodás Érvelési képesség Idegennyelv-ismeret Információgyűjtés/információfeldolgozás képessége Önfejlesztő képessége Együttműködő képesség Kultúrák közötti különbségek észrevétele A felelősség vállalás képessége

Legyen képes másokat is önálló kezdeményezésre késztetni. Rendelkezzen általános fizikai kondícióval és teljesítőképességgel. Legyen magatartása mások számára átlátható; érzelmi megnyilvánulásai álljanak arányban az élethelyzetekkel, történésekkel. Legyen képes a munkával és a mindennapos együttéléssel járó konfliktusok kezelésére. Legyen képes a feladat igényelte részletességig hozzávetőlegesen lebontani vagy felépíteni tevékenységét. Legyen képes összpontosítani akaratát valamely feladat elvégzésére huzamosabb időn keresztül. Legyen képes a feladat igényelte határok, a feladatvégzésből adódó következmények reális felismerésére. Legyen képes figyelmét általában fenntartani és több eseményt is egyszerre követni, függetleníteni magát a környezeti hatásoktól. A munkatevékenység során legyen képes eltérni a szokáskövető magatartásról és érdeklődni az új megoldási lehetőségek iránt. Legyen képes a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket magabiztosan gyakorolni. Tudásának részét képezze a munkára vonatkozó törvények, a rendeletek, szabályok felsorolása és figyelembe vétele. Legyen közléseinek jól érthető logikája. Legyen képes az elvárt ismereti szinten alapvető és érthető kommunikációra; helyes írásbeli és szóbeli közlésformákra. Legyen képes a környezetből érkező hatások általános értelmezésére, korábbi ismeretein nyugvó értelmezésére és az információk sok helyen való fellelésére, megadott szempont szerinti rendezésére. Legyen képes felismeri hiányosságait és próbálja azokat javítani. Legyen képes a feladatai megoldása, céljai elérése során a társaival való közös tevékenységre. Legyen képes a másság elismerésére, elfogadására. Legyen képes belátni saját tevékenysége rövid- és hosszú távú következményeit is és vállalja azokat.

Kiemelt fejlesztési feladatok: A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret: A tanulók a jól megtervezett tanulási folyamatban váljanak aktív részesévé a normaalkotásnak, mely segít kapaszkodót adni az önmaga és környezete, társai működésének megismerésében, világszemléletének formálásában. Hon- és népismeret: Közvetlen és tágabb környezetünk megismerése, a hagyományok ápolásának és továbbadásának képessége segíti a társadalmi és természeti környezet megbecsülését, az értük való tenni tudást. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra: Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Környezeti nevelés: Életmódjukban a környezettudatos magatartás, a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Tanulás: Az önálló tanulás képességének, az eredményes tanulás módszereinek kialakítása alapvető jelentőséggel bír az élethosszig tartó tanulás képességének, az alapkészségek kialakulásában. Testi és lelki egészség: Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezetnek, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeknek is biztosítaniuk, garantálniuk kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az ön- és pályaismeret, a szociális és társadalmi, valamint a társadalmiállampolgári kompetenciák fejlesztése az öntudatos munkavállalói, fogyasztói, vállalkozói magatartás kialakítása. A szakmaválasztás meghatározó mozzanata életünknek, ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy a tanulók reális képet kaphassanak önmagukról, és választott szakmai területükről. Az önfejlesztés képessége akkor lesz fenntartható, ha a szülői ház, és az iskola is el tudja látni feladatait. A modulok egy része a személyiség fejlesztését szolgálják (önismeret, társismeret, együttműködés), míg a manuális készségeket fejlesztő, a pályaválasztást segítő modulok fejlesztési céljai között –az előzőek mellettszerepelnek az alap és kulcskompetenciák fejlesztésének feladatai is. Alapelv, hogy a modulok kiválasztásánál az adottságokból kell kiindulnunk.

99

Az adottságokat két szinten kell figyelembe vennünk. Az iskola által biztosítható személyi és tárgyi feltételek alapos felmérése, bővítésének lehetőségei a modulok kiválasztásánál szempont kell legyen, melynek illeszkednie kell az iskola képzési szerkezetéhez, struktúrájához A tanulói adottságok figyelembe vétele nagy körültekintést kíván a felvett modulok témaválasztásánál, és az óraszámok meghatározásánál. A szakiskolai tanulók tanulási képességének hiánya, a motiválatlanság, az alapképességek hiányosságai (számolás, olvasás, írás, szövegértés), sokszor terheltek a magatartási, beilleszkedési zavarokkal, a társadalmilag elfogadott értékék tagadásával. E problémák kiküszöbölése, megoldása csak akkor lehet sikeres, ha a nevelésben együttműködő tanári közösség meghatározza azokat legfontosabb fejlesztési feladatokat és módszereket, amelyekkel segíteni kívánja a fejlesztést, felzárkóztatást, a hiányok pótlását. Ehhez szükséges a bemeneti diagnosztizáló mérés elvégzése, mely felvilágosítást nyújt, és támpontot ad a feladat-meghatározásban. Csak ezen információk birtokában lehet kiválasztani a tanítás-tanulás során felhasználandó modulokat, a tanítástanulásszervezési eljárásokat. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy választásunk segítse a pályaválasztást, nyújtson elegendő információt a tanulónak önmaga teljesítőképességéről éppúgy, mint választandó szakmacsoportjáról, szakmájáról, ezért érdemes megfontolni a több területet, témát is érintő, kisebb modulok felvételének lehetőségét. Személyes kompetenciákat fejlesztő modulok: Egészségfejlesztés Fejlesztési feladatok Az egészségkultúrával kapcsolatos észlelés, tapasztalás, információgyűjtés és értelmezés lehetőségének megteremtése önállóan, kis- és nagycsoportban. Ismeretek nyújtása az egészségről, mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotról. Az egészséges környezet tervezési képességének fejlesztése. Az egészségkultúra fejlesztése.

Témák, tartalmak Egészségkultúra fogalma, tartalma, kapcsolata a kultúra többi elemeivel.

Ajánlott tevékenységek Információgyűjtés, elemzés.

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek:  értelmezni az egészségkultúrát az általános kultúra részeként

Az egészség, mint érték. Az egészség fogalmának értelmezése. A higiéné fogalma és területei. A személyi és környezeti higiéné kapcsolata. Lelki egészségvédelem. Munka, pihenés, szórakozás. Beszélgetés és vita egy-egy témáról.

Összefüggések felismertetése a személyi, lelki és környezeti higiéné között. Beszélgetés és vita

Az egészséget befolyásoló környezeti ártalmak felismertetése. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek fejlesztése. A tűrő- és állóképesség fejlesztése. A harmonikus élet értékeinek tisztelete.

Az egészséget befolyásoló tényezők. A környezeti ártalmak hatásai az egészségre. A betegség hatása a szervezetre. Életmód - egészséges életmód. Az életmód szerkezete, összetevői, azok egymásra hatása. Egészséges táplálkozás Szenvedélybetegségek. Öröm, szenvedély, függőség. Alkoholfogyasztás, drog, dohányzás, gyógyszerfogyasztás. A szenvedélybetegségek megelőzése és a gyógyítás lehetőségei.

Információgyűjtés Könyvtár és Internet használat Program-összeállítás Előadástartás kortárscsoportnak Heti étrendkészítés Egészséges táplálkozás anyagainak bemutatása Háziverseny készítése

A tanulók legyenek képesek:  meghatározni az egészség fogalmát,  tágan értelmezni az egészséget,  megfogalmazni a személyi és környezeti higiéné kapcsolatát,  beszélni a lelki egészségvédelemről,  jellemezni a munka, pihenés, szórakozás helyes arányát. A tanulók legyenek képesek:  rendszerezni a környezeti ártalmakat,  megnevezni az egészséges táplálkozás ismérveit,  segítséggel összeállítani a kortársaknak szóló egészségnevelő előadást.

Az élvezeti szerek, káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásainak felismertetése. Ismeretek nyújtása a káros, függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésére.

Információgyűjtés Könyvtár és Internet használat Adatgyűjtés Drogtáska tanulmányozása Következmények elemzése. Tablókészítés

100

A tanulók legyenek képesek:  felsorolni a szenvedélybetegségek kialakulásának okait,  megmagyarázni a szenvedélybetegségek következményeit,  elmondani a drogfogyasztás veszélyeit,  beszélni a szenvedélybetegségek

A felelős szexuális magatartásról szerzett ismeretek bővítése. A szexuális úton terjedő betegségek megismertetése.

A fiúk-lányok barátsága. A felelős szexuális magatartás. A nemi úton terjedő betegségek.

Információgyűjtés Könyvtár és Internethasználat Adatgyűjtés Kiselőadás Az eddigi életút, a jövőbeli elképzelések és a jelenlegi élethelyzet értékelése. Védőeszközök használata

megelőzéséről. A tanulók legyenek képesek:  a felelősségteljes nemi élet jellemzőit felsorolni,  elmondani a nemi úton terjedő betegségek megelőzésének lehetőségeit.

Viselkedés és kommunikáció Fejlesztési feladatok A gyakorlatok során az együttműködési készség fejlesztése a csoport tagjaival. A csoportszabályok betartatása. Reális ön- és társismeret kialakítása. Nyitottság és megérteni vágyó magatartás kialakítása.

Témák, tartalmak Ismerkedés egymással. Jégtörő gyakorlatok. A csoportmunka szabályai.

Ajánlott tevékenységek A csoportszabályok megalkotása Csoportmunka

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek:  Csoportszabályokat alkotni,  alkalmazni a csoportmunka szabályait.

A serdülőkor jellemzői. Ki vagyok én, milyen vagyok én. Képességek rendszere. Ki milyen képességekkel rendelkezik. Értelmi képességek sajátossága. Érzelem és akarat megjelenési formái. Érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek jellemzői

Önismereti gyakorlatok. Fejlesztő gyakorlatok. Páros gyakorlatok Teszt kitöltése, elemzése Én-bemutatás IQ teszt

A tanulók legyenek képesek:  felsorolni a serdülőkor jellemzőit,  felismerni önmaguk képességeit.

Érzelmek, reakciók, gondolatok, tettek fejlesztésére irányuló gyakorlatok.

A kapcsolati kultúra pozitív irányú fejlesztése.

Az érintkezés kultúrája. Kommunikáció fogalma, fajtái.

Verbális és non-verbális kommunikáció kifejezésére gyakorlatok.

A konfliktuskezelés és konszenzuskeresés fejlesztése, elsajátíttatása.

Konfliktusok a kapcsolatokban. Kommunikációs zavarok. Konfliktus-megoldási módok.

Konfliktusok megoldására szolgáló gyakorlatok. Szituációs gyakorlatok

A tanulók legyenek képesek:  kifejezni érzelmeiket, akaratukat a gyakorlatok során,  kontrollálni reakcióikat,  felmérni tetteik következményeit. A tanulók legyenek képesek:  felsorolni a kommunikáció alapfogalmait,  alkalmazni az érintkezés szabályait. A tanulók legyenek képesek:  a szituációs gyakorlatok során alkalmazni a konfliktusmegoldási módokat

A saját személyiség és a személyközi kapcsolatok kontrolljának és befolyásolásának fejlesztése.

Kulturális értékek megőrzése Fejlesztési feladatok A néphagyománnyal kapcsolatos alapfogalmak megismertetése, tudatosítása. A néprajzi jelenségek felismerési képességének fejlesztése.

A modern emberétől eltérő kultúra (műveltség) megismertetése, tudatosítása. A sajátunktól eltérő kultúra elfogadási

Témák, tartalmak A hagyomány fogalma, jellemzői:  szóbeliség,  hagyományozó nemzedékről nemzedékre,  közösségi jelleg,  változatokban él: változat/variáns és típus fogalma. Életmód, világkép:  a parasztember egy napja: főzés, étkezés, öltözködés, hétköznapi tevékenységei,

Ajánlott tevékenységek Gyűjtőmunka, interjú, könyvtárazás

Gyűjtőmunka, interjú, könyvtárazás, Internet, múzeum, tájház látogatás, receptgyűjtés

101

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek:  megkülönböztetni az írott műveltséget (magaskultúra) és a szájhagyományt (paraszti kultúra),  felsorolni ezek fő jellemzőit a konkrét (népzenei és népmesei) példákon keresztül. A tanulók legyenek képesek:  felismerni a természetközeli életmód és a környezeti adottságok kapcsolatát,

képessége, a tolerancia kialakítása.

Az ünnep fogalmának elmélyítése, társadalmikulturális szerepének tudatosítása, eltérő ünnepi szokások megismertetése (felekezet, nemzetiség, falu-város).

A díszítőművészet és a kézműves mesterségek jellemzőinek megismertetése, a helyi sajátosságok és eltérő stílusok megismertetése.

Hazánk kulturális sokszínűségének tudatosítása. A saját műveltségétől eltérő jelenségekre nyitottá válás kialakítása. A tolerancia fejlesztése. Az etnikum, a kisebbség, a népcsoport fogalmának, és alapvető kulturális különbségeinek megismertetése.



a ház és falu (építőanyagok, háztípusok),  világkép, néphit,  kapcsolatok: rokonok, falubeliek, hasonlóság és különbség, „mi és ti”. Népszokások:  az esztendő ünnepei, jeles napok (téli ünnepkör, farsang, nagyböjt és húsvét, pünkösd, a gazdálkodás ünnepei),  az emberélet fordulói (születés, házasságkötés, halál),  különbségek az ünnepi kultúrában (eltérő felekezetek, nemzetiségek, falusi és városi ünnepek). Népművészet, díszítőművészet, mesterségek:  fazekasság (tárgytípusok, díszítmények),  szövés, fonás, hímzés: öltözködés, a lakás szövött és hímzett ünnepi textíliái, a vetett ágy,  ácsolt és asztalos bútorok,  pásztorművészet,  régi és új stílus a díszítőművészetben,  stílusközpontok. Táji tagolódás, népcsoportok, nemzetiségek:  a négy nagytáj jellemzői (Alföld, Dunántúl, Felföld, Erdély),  kistájak, illetve népcsoportok (pl. Sárköz, palóc, székely, matyó),  nemzetiségek a Kárpátmedencében: németek, szlovákok, románok, cigányok.

 

fogalmat alkotni az önellátásról, összekapcsolni a fogalmakat a közösségi társadalom jellemzőivel.

Gyűjtőmunka, interjú, könyvtárazás, Internet, múzeum, tablókészítés, tárgyi emlékek gyűjtése, zene, táncmotívumok gyűjtése, táncház látogatás Tojásfestés, adventi koszorú- naptár készítés, aratókoszorú, komatál összeállítása, esküvő megszervezése, vőfélyfeladatok, májusfa, pünkösdölés, stb.

A tanulók legyenek képesek:  ismertetni az ünnepek helyét, szerepét a mindennapokban,  jellemezni az esztendő ünnepeit,  beszélni az emberi élet fordulóiról,  megfogalmazni a különbségeket az ünnepi kultúrákban.

Gyűjtőmunka, interjú, könyvtárazás, Internet, múzeum, tájházlátogatás, népművészeti tárgyak gyűjtése, tablókészítés

A tanulók legyenek képesek:  ismertetni az egyes mesterségek legfőbb munkafolyamatait és technológiáit,  elmondani a díszítési eljárásokat,  megfogalmazni a természetes anyagok szerepét a népművészetben,  jellemezni a népművészet stíluskorszakait,  felismerni és bemutatni a népművészeti tárgyakat.

Gyűjtőmunka (népmese, népzene, néptánc, népszokások népviselet, ételek, használati tárgyak, mondavilág, hiedelmek, stb.), interjú, könyvtárazás, Internet, múzeum, tájházlátogatás, tablókészítés

A tanulók legyenek képesek:  felsorolni a Magyarországon élő nemzetiségeket,  ismertetni a nemzetiségek legfontosabb jellemzőit,  megfogalmazni a nemzetiségek nyelvi, kulturális különbözőségeit.

Mindennapi teendők Fejlesztési feladatok Azon készségek, tevékenységek, képességek fejlesztése, amelyek a mindennapi életvitel során a tanulók, családtagjaik és közvetlen környezetükben élők

Témák, tartalmak A mindennapi ismeretek gyakorlatának célja, feladata. A témakörök ismertetése: hasznos ismeretek a mindennapi életvitel során, ügyintézés. Önéletrajz típusai, szerkezete. Formai és tartalmi

Ajánlott tevékenységek (írási, helyesírási gyakorlatok, fogalmazás, beadványok készítése, kommunikációs eszközök használata Önéletrajz írása. Magán és hivatalos levél írása Nyomtatványok kitöltése Erkölcsi bizonyítvány

102

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek:  az elvárásoknak megfelelő önéletrajzot készíteni,  magán és hivatalos levelet írni a tartalmi és formai elvárásoknak

számára hasznosíthatók. A tanulók környezettudatos magatartásának formálása. Az információk megtalálási, elemzési és felhasználási képességének fejlesztése. A rendszerezési és a lényeg-kiemelési képességek fejlesztése. Az erkölcsi, etikai normák felismerési, betartási képességének fejlesztése.

követelmények. Kísérő levél. Magán és hivatalos levél írásának tartalmi és formai követelményei. Személyazonosító igazolvány és útlevéligénylés. Nyomtatványok kitöltésének szabályai. Mit hordjunk mindig magunkkal. Tennivalók elveszett személyi okiratok pótlására. Tudakozók. A telefonálás (hívás és vétel) szabályai. Segélykérés telefonon. Mentők, rendőrség, tűzoltók hívásának szabályai. Teendők katasztrófahelyzet esetén. Postai ügyintézés. Menetrend használata. Álláskeresés. Munkáltatók megkeresése. Kapcsolatfelvétel. Külső megjelenés. Viselkedési szabályok. Családi, nemzeti és egyéb ünnepek, ezek jelentősége. Környezettudatos magatartás, életmód a mindennapokban. Környezetvédelem.

igénylése. Kérdőívek kitöltése. Válaszadás megkeresésekre, felmérésekre. Használati utasítások értelmezése. Telefonkönyvek használata. Telefonregiszter készítése. Legfontosabb telefonszámok listája. Segélykérés telefonon. Mentők, rendőrség, tűzoltók hívása Fax és fénymásoló használata. Utalvány kitöltése. Távirat- és csomagküldés. Ajánlott és Elsőbbségi küldemény feladása. Menetjegyvásárlás és rendelés. Internethasználat. Álláskeresési interjú szituáció gyakorlása. Az ünnepekre való előkészület és annak megszervezése. Családi költségvetés készítése. Heti étrend összeállítása. Előkészület a bevásárláshoz. Bevásárlás. Szelektív hulladékgyűjtés. Kulturális programok szervezése. Megjelenés a programokon.

     

   



megfelelően, formanyomtatványokat értelemszerűen kitölteni, használati utasítást értelmezni, a telefonkönyvet rendeltetésszerűen használni, felsorolni a segélyhívó számokat, telefonhívást indítani és fogadni, postai nyomtatványokat felhasználható módon kitölteni, bemutatni egy interjú szituációt, családi költségvetést készíteni, heti étrendet összeállítani, a szelektív hulladékgyűjtés lényegét, követelményeit ismertetni, kidolgozni egy családi ünnep forgatókönyvét.

Kommunikáció és önismeret Fejlesztési feladatok A tanulók kapcsolatteremtő képességének fejlesztése. Interaktív kapcsolatok törvényszerűségeinek megismertetése. A segítő kapcsolatokhoz szükséges érzékenység alakítása, fejlesztése

A tanulók emberismeretének fejlesztése. A hiteles véleményalkotás segítése az emberek viselkedéséről, gondolatairól, és érzéseiről. A személyiség észlelés során magabiztosság, optimizmus, becsvágy, önzetlenség fejlesztése. Verbális és non-verbális kommunikáció harmonizálása. A segítő kapcsolat működésének megismertetése. A segítő

Témák, tartalmak Bevezetés Az érintkezés kultúrája Az általános kommunikációban tanultak felelevenítése. Érintkezés kultúrája – Személyészlelés –Érintkezési formák Kommunikáció a segítő szakmában Segítő szakma értelmezése Segítő kapcsolatok a szociális munkában Emberi kapcsolatok. Üzenetek a kommunikációban A szimmetrikus és az aszimmetrikus kommunikáció A közvetlen kommunikáció szabályszerűségei. A kapcsolat felvétele és a kapcsolattartás, a kapcsolat lezárása Gyakorlat

Ajánlott tevékenységek Egyéni Csoportos Frontális Beszélgetés Kérdés-felelet Ötletroham

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek:  az interaktív kapcsolatok törvényszerűségeinek alkalmazására  a segítő kapcsolathoz szükséges érzékenység kifejezésére

Egyéni és csoportos beszélgetés Kérdés-felelet Frontális munka Szituációs játék Munkalappal irányított munka Egyéni és csoportos tevékenység

A tanulók legyenek képesek:  Az emberi kapcsolataikban hiteles képet alkotni az emberi viselkedésről, gondolatairól és érzéseiről  magabiztos, optimista, önzetlen viselkedés kapcsolataiban

Segítő kapcsolat Segítő magatartás

Szituációs játék Döntés játék

A tanulók legyenek képesek:  a segítő kapcsolat

103

magatartás kialakítása

Segítő beszélgetés

Gondozási problémák felismerése, és problémamegoldási stratégiák elsajátíttatása

Problémamegoldás a gondozásban Esettanulmányok feldolgozása Gyakorlatok

Egyéni tevékenység Csoportos tevékenység Esettanulmány feldolgozása

Önérvényesítő és felelős kommunikáció kialakítása különböző életkorú személyekkel. Érdekérvényesítő technikák megismertetése.

Önérvényesítő és felelős kommunikáció, különböző korú személyekkel. Érdekérvényesítési technikák Asszertivítás Agresszivitás Nem asszertiv magatartás Gyakorlat

Csoportos gyakorlat Kérdőív kitöltés

A csoport jellemzőinek, működésének, a teammunka szabályainak és nehézségeinek megismertetése és átélése. A konfliktus helyzetek felismerése, és megoldási technikák alkalmazása.

Csoportkommunikáció Csoportok jellemzői Csoportos együttműködés Sikeres team munka jellegzetességei Team munka csapdái Csoportos döntéshozatal alapelvei Csoportjelenségek Konfliktuskezelés Gyakorlat A meghallgatás alapelvei Meghallgatás, megfigyelés Odafordulás, értelmezés Az aktív hallgatás Empátia jelentősége Az aktív hallgatás jelei, zavarai Az érzelmek reprodukálása Gyakorlat

Egyéni és csoportos tevékenység Projekt munka: Ünnepség előkészítése

Kommunikációs technikák formai követelményei Dialógusra való képesség Megfelelő időzítés, türelem és várakozás A kommunikációs technika fejlesztése Eredményes közlés kritériumai Gyakorlat Tájékoztatás Az információ joga A jó kommunikáció kritériumai Üzenetek a kommunikációban A tömegkommunikáció jelentősége, hatékonysága, felhasználása A jó kommunikáció kritériumai Gyakorlat

Egyéni és csoportos tevékenység

A hallgatáshoz való jog Titoktartási kötelezettség


A meghallgatás, megfigyelés, odafordulás képességének fejlesztése. Empátiás készség fokozása. Érzelmek kimutatásának elősegítése.

Hatékony kommunikáció kialakítása

A kommunikációs képességek gyarapítása. Az üzenetek jelentőségének felismerése a kommunikációban. A tömegkommunikáció hatásának helyes értelmezése. A személyiségi jogok védelme, titoktartási

104



dinamikájának ismertetésére  a segítő magatartás prezentálására A tanulók legyenek képesek:  a problémák felismerésére, megfogalmazására  probléma-megoldó technikák alkalmazására A tanulók legyenek képesek:  interaktív kapcsolataikban hatékonyan kommunikálni, az életkornak megfelelően  érdekérvényesítő technikákat alkalmazni A tanulók legyenek képesek:  a csoportjelenségek felismerésére  hatékonyan együttműködni a csoport tagjaival  konfliktuskezelési technikák alkalmazására A tanulók legyenek képesek:  a hangok tudatosítására  koncentrálni a másik személy meghallgatására  értelmezni az üzenetek jelentéseit  érzelmeit hitelesen kimutatni A tanulók legyenek képesek:  hatékony és eredményes kommunikációt folytatni  kommunikációs technikákat alkalmazni A tanulók legyenek képesek:  a kommunikációs készségük fejlesztésére  a kommunikációs üzenetek valós értelmezésére  a tömegkommunikáció hatásainak célszerű alkalmazására A tanulók legyenek képesek:



szabályainak betartása

Személyiségjogok védelme Gyakorlat

Interjúkészítés, beszélgetés szabályainak megismertetése, szabályos interjú készítése

Interjúkészítés, és szabályok, a hatékonyság elérése érdekében Gyakorlat

Egyéni és csoportos tevékenység Interjúkészítés

A szocializáció és családi szocializáció fogalmának meghatározása. A családi szocializáció szerepének megismerése történelmi koronként és kultúránként. Hagyományok és szerepviselkedés-minták kapcsolatának hangsúlyozása Tudósítás, beszámoló készítés formai követelményeinek megismertetése. Tudósítás, riport készítése

Szocializáció Családi szocializáció A családfa Gyakorlat

Egyéni és csoportos tevékenység Családfakészítés

Beszámoló A riport Gyakorlat


Az önismeret fogalmának, lényegének és történetiségének megismertetése

Az önismeret fogalma, lényege, történeti áttekintése. Az önismereti csoportmunka szabályai. Fikció, játék, realitás a csoportmunka során. Az önismereti kerék és a Johari ablak. A tanulás és az önismeret összefüggései. A hiányos önismeret okai és következményei. Képességek szerepe a pályaválasztásban. A változás és változtatás szükségessége.

A tanulók legyenek képesek:  beszámolót készíteni kulturális eseményekről, rendezvényekről  alkalmazni a riport tényközlő jellegét, modern stílusát, színes irodalmi formációkat A tanulók legyenek képesek:  ismertetni az önismeret fogalmát, lényegét

Önismereti strukturált gyakorlatok

A tanulók legyenek képesek:  ismertetni a személyiség dimenzióit  megfogalmazni a hiányos önismeret következményeit  ismertetni a változás és változtatás, valamint a személyiség fejlődésének összefüggéseit  bemutatni a tanulás és az önismeret kapcsolatát a saját tanulási szokásaik tükrében A tanulók legyenek képesek:  saját személyiség jegyeit felsorolni, önmagát bemutatni  testképét, énképét jellemezni  énideálját megfogalmazni

A személyiség ismert, és rejtett dimenzióinak felfedezése. A hiányos önismeret okainak, következményeinek feltárása. A változás és változtatás szükségességének felismertetése. A képességek fontosságának felismerése a pályaválasztásban. A tanulás és önismeret összefüggéseinek feltárása.

A testképnek, énképnek, mint az önismeret tényezőinek valós megismerése. Az önismeret fejlesztése. Saját énideál meghatározásával elősegíteni az önismeret fejlődését, jövőkép

Szerep, norma, indulatáttétel, interakció. A csoportfejlődés fázisai. Testkép, énkép, énideál. Az interperszonális készségek és személyiségtulajdonságok.

105

Önismereti strukturált gyakorlatok

elfogadni az egyén hallgatáshoz való jogát  gyakorolni a titoktartási kötelezettséget A tanulók legyenek képesek:  ismertetni a beszélgetés szabályait  interjút készíteni, és az információt rögzíteni A tanulók legyenek képesek:  a szocializáció, és családi szocializáció jelentőségét ismertetni  bemutatni a családi szocializáció jellemzőit történelmi koronként és kultúránként



kialakítását. Interperszonális készségek gyarapítása. A személyiség tulajdonságok erősítése, pozitív irányú változtatása.



interperszonális készségeiket eltérő élethelyzetekben alkalmazni a személyiség tulajdonságaik tudatosítására, és pozitív irányú változtatására

Tanulásmódszertan Fejlesztési feladatok Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése

Témák, tartalmak Visszatekintés a tanulási előéletemre

Ajánlott tevékenységek Felmérés, probléma feltárása

A tanuló tanulási stílusának fejlesztése

Tanulás, tudás Tanulási stílus Tanulás technikája, tanulási stratégiák Tanulási orientáció Megtanulni tanulni Gyenge pontok a tanulásban Gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés Magyar nyelv és irodalom tanulásának technikája Olvasás technikája Olvasási szokások Olvasási készségek Olvasási gyakorlatok Szókincsfejlesztési gyakorlatok Jegyzetelési gyakorlatok lexikonhasználat Lényegkiemelési gyakorlatok Matematika tanulásának módszertana Logikai játékok Koncentrációs gyakorlatok Számolás fejben Feladatmegoldások Feladatmegoldások ellenőrzése Házi feladat elkészítésének módszerei Az idegen-nyelv tanulás módszertana Emlékezés technikája Felidézés és a felismerés különbsége Memoriterek Szótanulási gyakorlatok Szótárhasználati gyakorlatok Számítógépes egyéni tanulást segítő programok

Elméleti alapok Kérdve kifejtés Megbeszélés Vita

A tanuló olvasási szokásaink és szókincsének fejlesztése

A tanuló logikai képességének a fejlesztése

A tanuló emlékezés és felidézés képességeinek fejlesztése

A tanuló számítógép a tanulásban használatos ismereteinek fejlesztése

Elérhető eredmények Írásbeli kifejező képesség felmérése után egyéni tanulástechnikai eljárások megtervezése, gyakoroltatása Tudja felismerni saját tanulási stílusát Tudja megválasztani saját tanulási stílusát, tudja ezt alkalmazni

Gyakorlás, egyéni és csoportmunka

Tudja kialakítani olvasási szokásait Tudja szókincsét fejleszteni, Tudja használni az értelmező szótárt Szerezzen gyakorlatot a lényegkiemelésben és a jegyzetelésben


Logikai képességfejlesztés Hiányzó képességek pótlása Tudja fejleszteni koncentrációs képességét


Tudja fejleszteni az emlékezés és a felidézés képességét, tudja használni az idegen nyelvi szótárt, rendelkezzen az idegen nyelv tanulásának módszereivel, technikájával

Egyéni munka, tanári segítségadás

Tudja alkalmazni a számítógépes egyéni tanulást segítő programokat

106

Vásárlás, eladás, vendéglátás Boltok áruházak helyiségei és berendezései Fejlesztési feladatok Felkelteni az érdeklődést a kereskedelmi szakma iránt. Az értékesítő helyek felépítésének, helyiségeinek, a helyiségek kapcsolati rendszerének megismerése.

Témák, tartalmak Baleset-, munka- és tűzvédelmi oktatás. Boltok, áruházak helyiségei, a helyiségek rendszere. Boltok, áruházak látogatása (ráhangolás)

A bolt külső képéhez kapcsolódó A bolt külső képe elemek megismerése, esztétikai érzék fejlesztése.

A bolt belső képéhez kapcsolódó elemek megismerése, az önálló ismeretszerzés, esztétikai érzék, véleményalkotási képesség fejlesztése.

A bolt belső képe, helyiségei:  árusító tér,  üzemi helyiség,  iroda,  szociális helyiségek.

Az értékesítő helyek Felszerelések, berendezéseinek és berendezések: felszereléseinek megismerése, az  árusítótér, pénztár ismeretek alkalmazási és a raktár képességének fejlesztése. berendezése és felszerelése

Önálló ismeretszerzés képességének, az ismeretek integrálásának fejlesztése.

A helyiségek kapcsolódása

Ajánlott tevékenység Hallgassa meg tanára magyarázatát a baleset-, munkaés tűzvédelemről. Ismerje meg a munkahelyeken alkalmazott jelzéseket, értelmezze jelentésüket. Ismerje meg a tűzoltó-készülékek fajtáit, használatát. A magyarázat közben készítsen feljegyzést. Projektfeladat megoldása: A projekt címe: Boltok, áruházak helyiségei és berendezései. Megfigyelési szempontok szerint Projektfeladat megoldása: A projekt címe: A bolt külső-belső képe:  Figyelje meg a bolt külső képének legfontosabb elemeit (portál, feliratok, kirakat, színek, nyitvatartási tábla), készítsen feljegyzést!  Fogalmazza meg véleményét a látottakról!  Tegyen javaslatot az esetleges változtatásra!  Tervezze meg egy tanára által meghatározott bolt külső képét!  A színek alkalmazásáról és összhangjáról, világítási megoldásokról, a bolt nagyságáról és felépítéséről mondjon véleményt,  A tanár által kiosztott kártyákat, amelyek tartalmazzák az egyes berendezési tárgyak és eszközök neveit, helyezze a megfelelő helyre a bolt alaprajzán!

Elérhető eredmények A tanuló képes lesz:  a balesetvédelmi szabályokat betartani a munkahelyek meglátogatása során,  a megfigyelési szempontok alapján bemutatni a boltok helyiségeit, berendezési tárgyait és a helyiségek kapcsolódását,  elkészíteni a kereskedelmi egység alaprajzát. A tanuló képes lesz:  megállapításait írásban rögzíteni és bemutatni,  egy bolt külső képét rajz formájában vagy számítógéppel megtervezni.

A tanuló képes lesz:  kritikusan értékelni a bolt belső képét,  ismertetni helyiségeit, berendezéseit,  összehasonlítani a hagyományos és az önkiszolgáló értékesítési módon árusító boltok eladóterének részeit.  Berendezések és A tanuló képes lesz: felszerelések  a megismert működtetésének bemutatása, berendezéseket és  Felszerelések felszereléseket működtetésének jellemezni, gyakoroltatása.  a megismert berendezéseket és felszereléseket működtetni. Hallgassa meg egy gyakorló A tanuló képes lesz: szakember előadását egy ideális  a helyiségek ideális bolt, áruház kialakításáról és a kapcsolatát gyakorlatban alkalmazott meghatározni, kapcsolódási rendszerekről.  alaprajzot készíteni

Az áru útjának megismerése Fejlesztési feladatok

Témák, tartalmak

Ajánlott tevékenység

107

Elérhető eredmények

Felkelteni az érdeklődést az áruforgalmi folyamat elemei iránt. Az esztétikai érzék, manuális készség, csoportban végzett munka képességének fejlesztése.

Az áru útjának megismerése. Az áruforgalmi folyamat elemeinek megismerése:  Az áru beszerzése,  Az áru készletezése, tárolása,  Az áru értékesítése.

Projektfeladat megoldása: A projekt címe: Áruforgalom – Az áru útjának megismerése  Vizsgálják meg, hogy a tanár által megadott termékcímkéken szereplő áruk honnan származnak,  Helyezzék el a térképen az egyes termékek szimbólumát, származási helyük szerint,  Tanári útmutatás alapján, csoportmunkában készítsenek meghatározott áruk elhelyezésére polctervet és a terv alapján helyezzék ki az árut a kabinetben. Véleményezzék a csoportok egymás munkáját!  Készítsenek a tanulók fogyasztói és díszcsomagolást.

A tanuló képes lesz:  az áru útjának bemutatására,  elkészíteni a polctervet, a terv alapján az árut elhelyezni,  egyszerű árucsomagolást készíteni.

Az eladás szereplői Fejlesztési feladatok Felkelteni az érdeklődést a kereskedelmi munka iránt. Az emberismeret, empátia, kommunikációs készségek fejlesztése és gyakorlati alkalmazása.

Témák, tartalmak A kereskedő feladatai – bolti munkakörök Vevőtípusok megismerése: A vevők csoportosítása:  magatartásforma,  életkor,  nem szerint.

Ajánlott tevékenységek Projektfeladat megoldása: A projekt címe: Ki a jó kereskedő  A meglátogatott boltban gyűjtsék össze, hogy milyen munkakörök vannak.  A boltvezetővel beszélgessenek arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a jó kereskedőnek, készítsenek a látogatás során feljegyzést. Projektfeladat megoldása: A projekt címe: Vevőtípusok megismerése  A szaktanár útmutatása alapján párokban szituációs feladatok megoldása Értékeljék a párok feladatmegoldását.

Elérhető eredmények A tanuló képes lesz:  bemutatni az egyes bolti munkaköröket,  felsorolni a jó kereskedőre jellemző tulajdonságokat. A tanuló képes lesz:  felismerni és jellemezni az egyes vevőtípusokat,  bemutatni az egyes vevőtípusokkal való bánásmódot.

Gasztronómia alapanyagai és termékei Fejlesztési feladatok Fogalom-megértés, problémamegoldó gondolkodás, ismeretalkalmazási képesség, az összefüggések rendszerezése.

Témák, tartalmak Alapfogalmak:  élelmiszer, ételnyersanyag, segédanyagok, stb.,  étel (hideg-, melegkonyhai készítmény),

Ajánlott tevékenységek Vezetett beszélgetések. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása.

108

Elérthető eredmények A tanulók legyenek képesek:  meghatározni, rendszerezni a legfontosabb alapfogalmakat,  példákat felsorolni az egyes alapfogalmakra.

 cukrászati termék,  italok, stb. Fejlődjön az ismeret-elemző, Alapanyagok: az alkalmazási, a  szárazáruk: liszt, csoportosítási képességük. pékáruk, cukor, méz, A fontosabb élelmiszerek konzervek, felismerése. száraztészták, fűszerek, száraz Alakuljon ki az önálló húskészítmények, stb. tanulás és feladatmegoldás igénye.  földesáruk: zöldségek, gombák, gyümölcsök,  hűtést igénylő termékek: tej és termékei, hús és húskészítmények, stb.,  italok: alkoholtartalmúak, alkoholmentesek, alkaloidtartalmúak (kávé, tea).  Cukrászati és ételkészítési termékek segédanyagai Problémamegoldó Élelmiszerek feldolgozása: gondolkodás,  a feldolgozás célja, ismeretalkalmazási képesség szerepe, fejlesztése, az összefüggések  a főbb formái: rendszerezése. előkészítő, elkészítő, befejező (pl. csomagolás) műveletek,  élelmiszerek tartósítása. Ismeretalkalmazási, csoportosítási, rendszerezési képesség fejlesztése.

Projektek készítése. Alapvető élelmiszerek (fűszerek) felismerése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok adása. Otthoni feladat adása. Falitáblák készítése. Tanüzemi tevékenységek.

A tanulók legyenek képesek:  felismerni az egyes alapés segédanyagok szerepét az ételkészítésben, a cukrászatban,  példákat felsorolni az egyes termékcsoportok ételkészítési és cukrászati felhasználására,  csoportosítani az italokat,  megismerni a cukrászati és ételkészítési termékek segédanyagait.

Projektek készítése. Vezetett beszélgetések. Egyéni és/vagy csoportmunka. Tanüzemi tevékenységek.

A tanulók legyenek képesek:  megismerni a feldolgozás célját, szerepét,  csoportosítani a fő élelmiszer-feldolgozási műveleteket,  példákat felsorolni az egyes előkészítő, elkészítő és befejező műveletekre. Termékek: Projektek készítése. A tanulók legyenek képesek: Egyéni, csoportos gyakorlati   félkésztermékek: felsorolni a cukrászati, az cukrászati, ételkészítési, feladatok adása. ételkészítési félkész-, és késztermékeket és Tanüzemben a termékek  késztermékek: italtermékeket, megtekintése.  ételkészítési  meghatározni a félkész- és termékcsoportok a késztermék közötti  cukrászati termékek különbségeket,  italtermékek.  rendszerezni, példákat mondani az egyes ételkészítési és cukrászati félkész- és késztermékekre.

Gasztronómiai alapgyakorlatok Fejlesztési feladatok Közös munkafeladatok elvégeztetése, az együttműködés fejlesztése. Alakuljon ki a tankonyhai eszközhasználati alapismeretük. Rajzkészség, kreativitás fejlesztése.

A balesetmentes, biztonságos munkavégzés

Témák, tartalmak Tankonyha:  kialakítása,  helyiségei (áruátvevő, raktárak, előkészítők, konyha, tálaló, kiegészítő, szociális helyiségek),  helyiségkapcsolatok (az áru útja),  kiképzése,  főbb konyhai berendezések, gépek, eszközök, felszerelési tárgyak. Biztonságos munkavégzés:  a tankonyha baleseti

Ajánlott tevékenységek Projektek készítése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok adása. Berendezési tárgyak alaprajzon való elhelyezése. Tevékenységek a tankonyhán.

Elérthető eredmények A tanulók legyenek képesek:  felsorolni a tankonyha helyiségeit,  értelmezni az egyes helyiségek kapcsolatát,  a beérkező áruk útját követni,  megismerni az alapvető tankonyhai berendezéseket, felszerelési eszközöket, gépeket.

Projektek készítése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok adása.

A tanulók legyenek képesek:  megnevezni, alkalmazni a tankonyhai baleseti

109

(elsősegély-nyújtási alapok, munka-, tűzvédelem). A környezetvédelmi szemlélet kialakítása.

Munkájuk, tevékenységük legyen átgondolt, eredményes. A gyakorlatok végzéséhez szükséges alapképességek, alapkészségek kialakítása.

lehetőségei és megelőzésük,  elsősegély-nyújtási alapok,  munka-, tűzvédelmi utasítások,  környezetvédelmi előírások (pl. szelektív hulladékgyűjtés),  élelmiszerbiztonság: HACCP,  a tankonyha rendje. Ételkészítési alapműveletek, tevékenységek:  élelmianyagok kiválasztása, beszerzése,  előkészítő műveletek (pl. nyersanyagok kiválasztása, szeletelése, tisztítása, mérése, válogatása, stb.),  elkészítő (pl. hőközlő) műveletek,  készentartás,  befejező műveletek (pl. díszítés, tálalás stb.). Ételek készítése.

Esettanulmányok megbeszélése. Elsősegély-nyújtási táblázatok tanulmányozása.

 

Projektek készítése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok adása. Élelmiszerpiaci látogatás. Ételkészítési gyakorlatok (alapvető munkafolyamatok elvégzése tankonyhán, néhány egyszerű étel elkészítése).

lehetőségeket, munka-, tűzvédelmi utasításokat, elsajátítani az elsősegélynyújtási alapokat, környezettudatos magatartást kialakítani.

A tanulók legyenek képesek:  megkülönböztetni a különböző ételkészítési alapműveleteket,  egyénileg és/vagy csoportban a legalapvetőbb konyhatechnológiai alapműveleteket, tevékenységeket elvégezni.

A hazai gasztronómia története Fejlesztési feladatok Fejlődjön az ismeretelemző, az alkalmazási, a csoportosítási képességük. Alakuljon ki az önálló szakmai tanulás és feladatmegoldás igénye.

Témák, tartalmak A magyar konyha jellemzői. A magyar konyha kialakulása, fejlődése:  honfoglalás előtti korok,  a honfoglalást követő századok,  a középkor,  a XVII-XIX. század,  a XX. század. A magyar konyha napjaikban.

A jövőkép kialakítása. A szakmaválasztás elősegítése.

A szakács szakma hazai történeti kialakulása. Ismert szakácsmesterek.


A cukrászat hazai történeti kialakulása. Híres cukrászdák. Ismert cukrászmesterek.


A pincér szakma hazai történeti kialakulása.

Ajánlott tevékenységek Projektek készítése. Vezetett közös beszélgetések osztálykeretben. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében szövegolvasás a szakirodalomból. Kiselőadások tartása. Gyűjtőmunka, képek tanulmányozása. Projektek készítése. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében szövegolvasás. Gyűjtőmunka, kiselőadások tartása. Interjúk készítése. Projektek készítése. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében szövegolvasás. Gyűjtőmunka, kiselőadások tartása. Interjúk készítése. Projektek készítése. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében szövegolvasás. Gyűjtőmunka,

110

Elérthető eredmények A tanulók legyenek képesek:  felsorolni a magyar konyha jellemzőit,  nyomon követni a gasztronómiánk változását, fejlődését az egyes századokban.

A tanulók legyenek képesek:  megismerni a szakács szakma kialakulását,  felsorolni neves szakácsmestereket.

A tanulók legyenek képesek:  megismerni a cukrász szakma kialakulását,  felsorolni neves cukrászdákat, cukrászmestereket.

A tanulók legyenek képesek:  megismerni a pincér szakma kialakulását.

kiselőadások tartása. Interjúk készítése.

Higiéniai alapok Fejlesztési feladatok Fejlődjön az ismeretelemző, az alkalmazási, a csoportosítási képességük.

Témák, tartalmak A higiénia fogalma, szerepe. A mikroorganizmusok csoportjai. A mikroorganizmusok életfeltételei.

Ajánlott tevékenységek Vezetett beszélgetések osztálykeretben. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása.

Alakuljon ki a személyi higiénia betartásának az igénye.

Személyi higiénia:  a vendéglátásban dolgozók egészségügyi alkalmasságának feltételei,  a dolgozó testének tisztántartása,  a munka-, a védőruha megléte és tisztántartása,  a vendéglátási dolgozó helyes magatartása. Vendéglátó helyiségek (pl. raktárak, előkészítők, konyha, étterem, kiegészítő-, szociális helyiségek) higiéniája.

Projektek készítése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok adása. Tisztálkodási technikák bemutatása, gyakorlása.

Tisztítási-, fertőtlenítési tevékenységek:  mosogatás,  takarítás (munka közbeni-, napi-, heti-, havi-, évi takarítás),  mosás,  hulladékkezelés (kommunális hulladékok, veszélyes hulladékok, fertőzési veszélyt jelentő hulladékok),  rovar- és rágcsálóirtás.

Projektek készítése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok adása. Tanüzemi látogatás, bemutatások.

Alakuljon ki a munkahelyi higiénia betartásának az igénye.

Ismeretek alkalmazási képessége, a problémamegoldó gondolkodás kialakítása.

Projektek készítése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok adása. Vendéglátóegységek látogatása.

Elérthető eredmények A tanulók legyenek képesek:  megismerni a higiénia alapfogalmait,  felsorolni a mikroorganizmusok csoportjait,  felsorolni a mikroorganizmusok életfeltételeit. A tanulók legyenek képesek:  megismerni a vendéglátásban dolgozók egészségügyi alkalmasságának feltételeit,  alkalmazni a személyi higiéniát.

A tanulók legyenek képesek:  elsajátítani a vendéglátó helyiségek (pl. raktárak, előkészítők, termelő helyiségek, étterem) higiéniai előírásait. A tanulók legyenek képesek:  megismerni, alkalmazni a mosogatási, a takarítási, a mosási, a hulladékkezelési, a tisztítási, a fertőtlenítési eljárásokat.

Munka- és környezetvédelem, higiénia Fejlesztési feladatok Munkavédelmi alapfogalmak. A fogalmak pontos defiiniálása, precizitás elvárása.

Témák, tartalmak A munkavédelem fogalma, fő területei. A baleset fogalma és megelőzésének szabályai. Foglalkozási ártalmak.

Ajánlott tevékenységek Információ gyűjtése a tanulók tapasztalatainak felhasználásával

Környezetvédelmi alapfogalmak. A fogalmak pontos definiálása.

Környezetvédelem a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban.

A tanult ismeretek felismerése a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek látogatása során.

Higiénia. Fogalmak pontos definiálása, kifejezések szakszerű használata.

A higiénia fogalma és területei. A személyi higiénia. Tisztító- és fertőtlenítőszerek.

A kémiában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése.

111

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek:  A munkavédelem elemeit alkalmazni,  a balesetek megelőzésének módjait ismertetni,  a foglalkozási ártalmak megelőzési módjait alkalmazni. A tanulók legyenek képesek:  a környezetvédelmi alapismereteket felhasználni,  felismerni a környezeti károkat a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén. A tanulók legyenek képesek:  elsősegélyt nyújtani, sérüléseknél, mérgezéseknél segédkezni.

Elsősegélynyújtás. A sérülések ismerete. A munka során előforduló egyszerű sérülések ellátása. Kommunikációs készség fejsztése.

Elsősegélynyújtás A kémiában tanult ismeretek sérülésnél, rendszerezése, ismétlése. csonttörésnél, égési sérülésnél, mérgezésnél.

A tanulók legyenek képesek:  elsősegélyt nyújtani, sérüléseknél és mérgezéseknél segédkezni.

Szakmai tanulmányút Fejlesztési feladatok (Tan) üzem, kereskedelmi egység látogatása. A tanultak rendszerezése és következtetések levonása a tapasztalatok alapján. Komplex információk kezelése. Kritikai gondolkodásra nevelés.

Témák, tartalmak Kereskedelmi, vendéglátóipari, könnyűipari, élelmiszeripari üzem működésének tanulmányozása.

Ajánlott tevékenységek A kereskedelmi, vendéglátóipari, könnyűipari, élelmiszeripari termelés higiéniai és munkavédelmi feladatainak megfigyelése, következtetések levonása.

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek:  az üzemlátogatáson tapasztalt ismereteket rendszerezni,  a tapasztalatok alapján következtetéseket levonni,  az üzemlátogatásokat dokumentálni.

Ellenőrzés, értékelés módszerei Egy kooperációra épülő pedagógiai program az ötfokú skálán értékelt dolgozatok és feleletek rendszerénél tágabb értékelési lehetőséget nyújt. Fontos szerepet kap a szöveges értékelés, a csoport tanár általi és önértékelése. A feladatlapok feldolgozása során végzett munka értékelésén túl lehetőség van a megszerzett készségek és képességek értékelésére. Mindehhez megfelelő méréseket kell kidolgozni (pl. önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű közös feladatban, önálló munkavégzés, eszközkészítés). Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelennek meg, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség stb.) A tantárgystruktúrában a teljes tananyagmennyiség egyetlen egységet jelent. Egyetlen tantárgyi érdemjegy írható a dokumentumokba. Az elméleti tudás vagy a megértés ellenőrzése történhet szóban vagy írásban. A gyakorlati tevékenységek megítélése komplex feladat, melyben szerepet kap a munka eredményessége, munkaszervezés, időbeosztás, dokumentálás. Mivel a gyakorlati modul elméletigényes, ezért nem elegendő csak a gyakorlat manuális részének értékelése, hanem feladatlapokkal, tesztekkel, számítási feladatokkal az elméleti ismeretek elsajátítását is ellenőrizni szükséges. Az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempontok motiválhatják a tanulókat. A humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása és a fejlődés elismerése a tanulók számára szintén motiváló tényező lehet. Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. Az értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyakorlati oktatás elsődleges feladata, felkészíteni diákjainkat a megfelelő szakmaválasztásra, segíteni az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A taneszköz-kiválasztás elvei: A taneszköz-lista egy szűkített tárgyi feltételrendszer meghatározó része. A javaslat törekszik az oktatás széles körű és rugalmas támogatására. A program tevékenység centrikus, gyakorlat orientált, interaktív (tanulói közreműködés vagy foglalkoztatás), mérés jellegű és gyakoroltató célú (tanműhely, taniroda) szervezési kereteket feltételez. Az óraszám és a tananyag komplexitása ebben az oktatási formában szoros tantárgyi koncentrációt igényel, amely speciális hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű és/vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében. Mindezek figyelembevételével minimálisan egy speciálisan felszerelt szaktanterem és egy a munkavédelmi előírásoknak is eleget tevő műhely/labor szükséges. A tanítás-tanulás infrastruktúrájának két eleméhez kapcsolódóan fogalmazzuk meg elveinket. 1.A tantermek, gyakorlóhelyek, tanirodák kérdése a tanulásszervezésnek meghatározó eleme. Az új módszerekhez nehezen illeszkedik a normál tantermek padsora. A hagyományos berendezés esetén, még az alapvető kommunikáció is lehetetlen, hiszen a tanulók egymásnak háttal ülnek. Csoportmunkára,

112

differenciálásra, projektekre ez a tantermi forma alkalmatlan. Ezért ajánljott a normál tantermek átrendezését és kistantermek bekapcsolását, ha erre lehetőség van. Az audiovizuális technika kiegészítheti, illetve pótolhatja ennek egy részét. A könyvek és az egyéb eszközök alkalmasak kell, hogy legyenek a csoportos, az egyéni és az önálló tanulás segítésére, tehát a tantermek berendezése döntő jelentőségű a tanulásszervezés szempontjából. Gondolnunk kell arra is, hogy a szakiskolai tanulók jelentős része csak az iskola által teremtett keretek között tud tanulni. 2. A taneszközök fajtáinak többféle rendszerezése ismeretes: nyomtatott, grafikai, auditív eszközök, vizuális információhordozók, audiovizuális eszközök, tanulókísérleti, tanári demonstrációs eszközök, oktatócsomagok, szerszámok, kisgépek, oktatástechnikai eszközök. A taneszközök egy része a tanári képességek kiterjesztésére irányul, vannak olyanok is, amelyek az önálló ismeretszerzést célozzák. Minden esetben szükséges a tanári irányítás, tehát a tanárt egyetlen eszköz sem pótolja. Fokozottan ajánlott az audiovizuális hordozók bekapcsolása a tanítás - tanulási folyamatba. A képi látásmód segíti az élmények iránti fogékonyság kialakulását. A szakiskolák tanulói számára a konkrét cselekvésen alapuló gondolkodásfejlesztés az alaplehetőség, amely felébresztheti még a tanulás iránti igényt, megalapozhatja az élethossziglan tartó tanulást. A tankönyvválasztás szempontjai közül a külső formai jegyek (színesség, jó tördelés, egyszerű áttekinthetőség, rövid mondatok, megfelelő betűméret, sok vizuális élmény: ábra, rajz, fénykép, és elfogadható oldalszám), s a minimálisan szükséges tananyagtartalomra épülő változatos és fokozatos nehézségű gyakorlati feladatok sokasága segítheti céljainkat. Az a legtermészetesebb alapkövetelmény, hogy a szükséges minimális tananyagtartalom didaktikai szempontból kifogástalan legyen. A tankönyvnek segíteni és pozitívan motiválni kell az önálló tanulást is, hiszen később, az élet problémáinak megoldásánál nem lesz mindig mellettünk egy tanár. A szemléltetést és a felfedeztető cselekvést támogató eszközök egy részét a tanulók is elő tudják állítani, de szükséges beszerezni a gyakorlati oktatáshoz elengedhetetlen eszközöket is a tanműhely számára. Neveljük a tanulókat az eszközök megbecsülésére azzal is, hogy vigyázunk rájuk, rendben tarjuk azokat, s helyükre rakva mások számára is elérhetővé, élvezhetővé tesszük a velük való foglalkozást. A taneszközök kiválasztásának másik alapelve, hogy vegyük figyelembe a tantervből választott modulok jellegét, szerkezetét, a követelményeket.  Módszertani ajánlások Javaslatok a tanterv adaptálására, felhasználására a helyi tantervekben A tanév során a modulok sorrendje felcserélhető, több modul párhuzamosan és integráltan is feldolgozható, de a modulok zárásaként fontos az összegzés, a rendszerezés. A modulokon belüli témák mennyiségének meghatározása, ütemezése szaktanári feladat. Javaslatok az egyes tananyagrészek fejlesztő- és alkalmazásközpontú feldolgozására - Élményszerű, változatos, felfedező-felismerő, tapasztalatszerző, aktív tanulási folyamat. - Tanár és tanuló együttes tevékenysége. - Kooperatív módszerek alkalmazása. - Projektmódszer alkalmazása (technikai projektek). - Differenciált csoportmunka alkalmazása a felzárkóztatás elősegítésére. - A tanórai munka kérdés-feleletes feldolgozása, irányítottan megfigyelő, elemző, ötletrohammal való feldolgozása. - A módszerek szükség szerinti keverése, amelyek igazodnak a tanulók igényeihez. - Önálló otthoni kreatív feladatokra való ösztönzés, vagy feladatok otthoni befejezése. - A szakmacsoport tevékenységéhez kapcsolódó múzeumok és kézműves műhelyek látogatása. - Beszélgetések, interjúk készítése a szakmacsoport neves képviselőivel. - A szakmacsoport tevékenységeihez kapcsolódó filmek megtekintése. - A szakmacsoport tevékenységeihez kapcsolódó anyagok gyűjtése internetről, könyvekből. - Anyaggyűjtemények, portfoliók, dokumentációk összeállítása. - Az elkészített termékek kiállítása a teremben, az iskolában, iskolán kívüli rendezvényeken. - Videofelvételek készítése és a tevékenységek elemzése. - Motorikai mozgásfejlesztő gyakorlatok játékos alkalmazása. - Folyamatos, változatos mérés, fejlesztő értékelés. A gyakorlati oktatás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja valamennyi modulja esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor. 10. évfolyam Szakmai alapozás

113

Vendéglátás-idegenforgalom, szakmacsoport A szakiskola 9. évfolyamán folyó képzés elsődleges célja az általános műveltség megszilárdítása, az alapismeretek hiánypótlása, alap- és kulcskompetenciák, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek, készségek, képességek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás igényének, képességének kialakítása. A 10. évfolyamon folyó szakmai alapozó képzés célja a megalapozott szakmaválasztás elősegítése. A 10. évfolyamon a modulok feldolgozása során törekedni kell az integrált elmélet-gyakorlat megvalósítására. A szakmai alapozás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja egyes modulok esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor. A vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozás tanításának célja A szakiskolában a 10. évfolyamokon a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportban a szakmai alapozó ismeretek elsajátítása, az alapkészségek fejlesztése folyik. A szakmai alapozás motiválhatja a tanulókat a választandó szakmáik megismerésére; képességeik, készségeik kipróbálására, elősegítve a megalapozott pályaválasztási döntésüket. A szakmai alapozás: – – – – – – – – – – – – – –

1.

biztosítson lehetőséget a szakmacsoport fontosabb munkaköreiben szükséges magatartási formák megismeréséhez, segítse elő a tanulási és a szakmai motiváció fejlesztését, megerősítését, biztosítson olyan feltételeket, tevékenységeket, amelyek elősegíthetik azt, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, és elmélyedhessenek a szakmai érdeklődésüknek megfelelő vendéglátási területeken, adjon lehetőséget a tanulóknak a képzés során megszerzett tapasztalataik rendszerezésére, értékelésére, elemzésére, segítse a logikai gondolkodás képességének, az ok-okozati alapösszefüggések felismerésének a kialakulását, készítse fel a tanulókat az önálló és a csoportban történő munkavégzésre, segítse a tanulókat a leendő szakmájuk kiválasztásában, adjon lehetőségét a tanulóknak arra, hogy a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartás alakuljon ki, alakítsa ki a tanulókban a pontos, minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, hozza felszínre és fejlessze a tanulók beleélő képességét, fejlessze ki a tanulói problémakezelő képességet és a kreativitását, segítse a tanulóknak az új osztály (iskola) közösségbe történő beilleszkedését, valamint azon személyi attitűdök kialakítását, amelyek a társadalmi együttélés folyamán, illetve a vendéglátási területen kiemelten fontosak, járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók pozitív élményeken alapuló és eredményes munkát végezhessenek majd a választott vendéglátási életpályájukon, segítse elő a személyre szabottabb szakmaválasztást, fokozódjon a szakma iránti elkötelezettségük, valamint a tanulók tágabb képet kapjanak az egyes vendéglátási szakmák munkaterületeiről, tevékenyégi köreiről. Kompetencia-szintek A tanulók legyenek képesek

Alapmodulok kompetenciái alaposság állóképesség döntési képesség együttműködési készség figyelem gyakorlatias feladatértelmezés idegen nyelvismeret írásos kommunikáció képessége kezdeményezőkészség kitartás kompromisszumra való képesség

a feladat igényelte részletességig lebontani és felépíteni a tevékenységeket átlagos fizikai kondícióra és teljesítőképességre a lehetőségek közti választásra a feladataik megoldása, céljaik elérése során a hozzá közel állókkal való közös tevékenységre a figyelmet rövidtávon fenntartani egyszerű célok elérése érdekében meghatározni teendőiket az elvárt ismereti szinten alapvető és érthető kommunikációra a kapott írásos közlések alapján dolgozni önálló cselekvés kezdeményezésére a cél vagy a feladat által igényelt energia-befektetés fenntartására mások véleményét figyelembe venni

114

konfliktuskezelő készség

az élethelyzetek, a munkaszituációk során, vitás, nehéz helyzetek, érdekütközések kezelésére elvégzi a rábízott feladatokat a feladatokat kellő hozzáállással elvégezni saját tevékenységét megfelelő módon szervezi ismerni saját erősségeit és gyengeségeit a rábízott feladatot az elvárt módon elvégezni a munkája pontosságára ügyelni saját rendszer felállítására mások felé támogató magatartást tanúsítani a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket a szakmai alapozáshoz megszerezni megfelelő, érthető beszédkészséggel rendelkezni új ismereteket befogadni rendelkezni a tudatos odafigyelési szándékkal

megbízhatóság munkához való hozzáállás munkaszervezés önismeret pontosság precizitás rendszerező képesség segítőkészség szakmai ismeret szóbeli kommunikációs készség tanulási képesség utasítások megértésének képessége

2.

A Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozás kiemelt fejlesztési feladatai

A modulok tanulása során: – a tanulók készüljenek fel a felnőtt lét szerepeire, – fejlődjön az ismeret-elemző és az alkalmazási képességük, – munkájuk, tevékenységük legyen átgondolt, célszerű, eredményes, – fejlődjön az írásos és a szóbeli szakmai kommunikációs képességük, – alakuljon ki, erősödjön a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, – törekedjenek a szóbeli kommunikációban a nyelv, a szakkifejezésesek szabatos használatára, – alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, a feladatmegoldás igénye, – érezzék meg az eredményeik, tevékenységük értékét, örömét, – váljanak képessé különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására, – tevékenységeikben az embertársainak és a vendég tisztelete váljék meghatározóvá, – fejlődjenek a tanulók ismeretalkotó, önálló tapasztalatszerző, valamint a gyakorlati feladatmegoldó képességei, – használják fel a mindennapi életükben, az iskolai tevékenységükben az iskolai éveik során elsajátított szakmai alapozó ismereteket, – alakuljon ki a személyi-, a munkahelyi-, a technológiai higiénia betartásának az igénye, – erősödjék a szakmai motivációjuk, váljon tudatossá a szakmaválasztásuk, – ismerjék meg a szakmai tevékenységekhez szükséges információk kiválasztásának, rendszerezésének a módjait, – alakuljon ki az alapvető vendéglátási eszközhasználati ismeretük. 3.

A 10. évfolyam óraterve:

Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon összesen:

185 óra óraszám

Modul neve Gasztronómiai alapgyakorlatok* Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel Vendéglátás dolgozói, vendégek Kommunikáció és viselkedéskultúra* Összesen

74 37 37 37 185

* csoportbontásban tanítandó A 10. évfolyam kerettantervi tartalma 18 10 01 Gasztronómiai alapgyakorlatok Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Fejlődjön az ismeretÉtelkészítési-cukrászati alapok: elemző, az alkalmazási, a színterei, csoportosítási képességük. ételkészítési, cukrászati tevékenységek, a termékek értékesítése, stb.

Ajánlott tevékenységek Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása.

115

Elérthető eredmények A tanulók legyenek képesek: elsajátítani az ételkészítési, cukrászati alapfogalmakat.

Közös munkafeladatok elvégeztetése, az együttműködés fejlesztése. Rajzkészség, kreativitás fejlesztése.

A balesetmentes, biztonságos munkavégzés (elsősegély-nyújtási alapok, munka-, tűzvédelem) kialakítása.

A gyakorlatok végzéséhez szükséges alapképességek, kialakítása. Munkájuk, tevékenységük legyen átgondolt, eredményes.

Tankonyha-tancukrászda: kialakítása, helyiségek (raktárak, előkészítők, termelőhely, kiegészítő helyiségek, szociális helyiségek), helyiségkapcsolatok (az áru útja), kiképzése, főbb ételkészítési, cukrászati berendezések, gépek, eszközök, felszerelési tárgyak. Biztonságos munkavégzés: a tankonyha, tancukrászat baleseti lehetőségei és megelőzésük, elsősegélynyújtás, munka-, tűzvédelmi utasítások, környezetvédelmi előírások.

Projektek készítése. A tanulók legyenek képesek: Egyéni, csoportos értelmezni az egyes gyakorlati feladatok adása. helyiségek kapcsolatát, Berendezési tárgyak a beérkező áruk útját alaprajzon való elhelyezése. követni, megismerni az alapvető ételkészítési, cukrászati berendezéseket, felszerelési eszközöket, gépeket.

Ételkészítési, cukrászati alapműveletek, tevékenységek: előkészítő műveletek, alapműveletek, befejező műveletek.

Projektek készítése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok adása. Ételkészítési, cukrászati gyakorlatok (néhány alapvető munkafolyamat elvégzése, alapvető ételek, cukrászati termékek elkészítése).

Fejlődjön az ismeretÉrtékesítés: elemző, az alkalmazási, a szerepe, csoportosítási képességük. színterei, folyamatai, munkakörök, stb. Közös munkafeladatok Tanétterem: elvégeztetése, az kialakítása, együttműködés a helyiségkapcsolatok, fejlesztése. főbb éttermi berendezési, Rajzkészség, kreativitás felszerelési tárgyak, fejlesztése. eszközök, rendje. A balesetmentes, Biztonságos munkavégzés: biztonságos munkavégzés a tanétterem baleseti lehetőségei (munka-, tűzvédelem) és megelőzésük, kialakítása. elsősegélynyújtás, munka-, tűzvédelmi utasítások. A gyakorlatok végzéséhez Felszolgálási alapműveletek: szükséges alapképességek, a felszolgálás általános kialakítása. szabályai, Munkájuk, tevékenységük az éttermi felszolgálás legyen átgondolt, munkafolyamatai: eredményes. előkészületek, a vendég fogadása, az ételek, italok felszolgálása, a vendég távozása utáni feladatok.

Projektek készítése. Elsősegély-nyújtási táblázatok tanulmányozása. Esettanulmányok megbeszélése.

Projektek készítése. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása.

A tanulók legyenek képesek: megnevezni, alkalmazni a tankonyha, tancukrászati baleseti lehetőségeket, munka-, tűzvédelmi utasításokat, elsajátítani az elsősegélynyújtási alapokat, környezettudatos magatartást kialakítani. A tanulók legyenek képesek: megkülönböztetni a különböző ételkészítési, cukrászati eljárásokat, műveleteket, egyénileg és/vagy csoportban a legalapvetőbb ételkészítési, cukrásztechnológiai alapműveleteket elvégezni. A tanulók legyenek képesek: elsajátítani az értékesítési alapfogalmakat.

Projektek készítése. A tanulók legyenek képesek: Egyéni, csoportos az étel útját követni, gyakorlati feladatok adása. megismerni a felszolgálás Berendezési tárgyak alapvető felszerelési, alaprajzon való elhelyezése. berendezési tárgyait, eszközeit. Projektek készítése. Esettanulmányok megbeszélése.

A tanulók legyenek képesek: megnevezni, alkalmazni a tanéttermi baleseti lehetőségeket, munka-, és tűzvédelmi utasításokat.

Projektek készítése. Egyéni, csoportos felszolgálási gyakorlati alapfeladatok adása, végzése.

A tanulók legyenek képesek: megkülönböztetni a különböző felszolgálási eljárásokat, műveleteket, egyénileg és/vagy csoportban a legalapvetőbb felszolgálási alapműveleteket elvégezni.

18 10 02 Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel

116

Fejlesztési feladatok Fogalom megértés, problémamegoldó gondolkodás, ismeretalkalmazási képesség fejlesztése, az összefüggések rendszerezése. Alakuljon ki az önálló tanulás, és a feladatmegoldás igénye.

Témák, tartalmak Vendéglátási alapfogalmak: a vendéglátás fogalma, feladatai, formái, jelentősége, kapcsolata az idegenforgalommal, vállalkozási formák, a vendéglátás hazai története, kialakulása a vendéglátás tevékenységi körei, vendéglátás tevékenységének tárgyi, személyi feltételei.

Ajánlott tevékenységek Vezetett, irányított beszélgetések osztálykeretben. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása. Gyűjtőmunka.

A problémamegoldó gondolkodás, az ismeretalkalmazási képesség fejlesztése. Rajzkészség, kreativitás fejlesztése.

A vendéglátó üzletek: fajtái, tevékenységei, főbb helyiségei, helyiségkapcsolatok, főbb berendezési tárgyai, gépei, eszközei.

Projektek készítése. Vendéglátó üzletek látogatása, megadott szempontok alapján megfigyelése. Berendezési tárgyak alaprajzon való elhelyezése.

A megfigyelések rendszerezése. Az áru útjának nyomon követése. Rajzkészség, kreativitás fejlesztése.

Látogatások különböző vendéglátó egységekben.

Projektek készítése. Berendezési tárgyak alaprajzon való elhelyezése. Irányított megfigyelések. Videók, fotók készítése.

Fejlesztési feladatok Fogalommegértés, problémamegoldó gondolkodás, ismeretalkalmazási képesség fejlesztése, az összefüggések rendszerezése. A jó vendéglátós ismérveinek megismerése.

Témák, tartalmak A vendéglátás dolgozói: a vendéglátási szakmák, munkakörök, a szakmai szépségek, nehézségek, a vendéglátóssal szemben támasztott követelmények (pl. általános, szakmai, erkölcsi, stb.).

Ajánlott tevékenységek Projektek készítése. Találkozás neves vendéglátós szakemberekkel. Interjúkészítés.

A vendégtípusok, a vendégigények rendszerezése, megismerése. Alakuljon ki az önálló szakmai tanulás, és feladatmegoldás igénye.

A vendég: fogalma, igényei, jogai. Fogyasztói érdekvédelem. Vendégtípusok.

Projektek készítése. A kapcsolatteremtés (pl. vendég-pincér) szabályai. Szituációs gyakorlatok. A konfliktuskezelési technikák, a konfliktusok megoldására szolgáló gyakorlatok végzése.

Elérthető eredmények A tanulók legyenek képesek: felsorolni a vendéglátás feladatait, tevékenységi köreit, megmagyarázni a vendéglátás és az idegenforgalom kapcsolatát, megismerni vendéglátásunk rövid történetét, értelmezni a vendéglátás tevékenységi köreit, felsorolni a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeit. A tanulók legyenek képesek: rendszerezni a vendéglátó üzletek fajtáit, megismerni az egyes vendéglátó egységek főbb tevékenységeit, csoportosítani a vendéglátó üzletek helyiségeit, berendezési tárgyait, gépeit, eszközeit, meghatározni az egyes tárgyak, gépek, eszközök szerepét. A tanulók legyenek képesek: a meglátogatott vendéglátó egységekről megadott szempontsor alapján írásban és/vagy szóban megfigyeléseket végezni, beszámolni, illetve különböző megadott projekttevékenységeket végezni.

18 10 03 Vendéglátás dolgozói, vendégek

117

Elérthető eredmények A tanulók legyenek képesek: felsorolni a vendéglátási szakmákat, munkaköröket, megismerni az egyes szakmák szerepét, feladatait, felsorolni a vendéglátásban a dolgozókkal kapcsolatos alapvető követelményeket. A tanulók legyenek képesek: megismerni a vendég szerepét, jogait, rendszerezni a vendégigények fajtáit, megérteni a fogyasztói érdekvédelem szerepét, csoportosítani,

A jövőkép kialakítása. A szakmaválasztás elősegítése. Az érdeklődés felkeltése a szakács szakma iránt.

A szakácsokkal szemben támasztott követelmények: képességek, készségek, személyiségjegyek, szakmai követelmények, egészségügyi alkalmassági feltételek.

Projektek készítése. Szakácsok meghívása. Irányított, vezetett beszélgetések osztálykeretben. Interjúkészítés.

A jövőkép kialakítása. A szakmaválasztás elősegítése. Az érdeklődés felkeltése a cukrász szakma iránt.

A cukrászokkal szemben támasztott követelmények: képességek, készségek, személyiségjegyek, szakmai követelmények, egészségügyi alkalmassági feltételek.

Projektek készítése. Cukrászok meghívása. Irányított, vezetett beszélgetések osztálykeretben. Interjúkészítés.

A jövőkép kialakítása. A szakmaválasztás elősegítése. Az érdeklődés felkeltése a pincér szakma iránt.

A pincérekkel szemben támasztott követelmények: képességek, készségek, személyiségjegyek, szakmai követelmények, egészségügyi alkalmassági feltételek.

Projektek készítése. Pincérek meghívása. Irányított, vezetett beszélgetések osztálykeretben. Interjúkészítés.

jellemezni a főbb vendégtípusokat. A tanulók legyenek képesek: felismerni a szakácsokkal szemben támasztott alapvető képességeket, készségeket, személyiségjegyeket, szakmai követelményeket, megismerni az egészségügyi alkalmassági feltételeket. A tanulók legyenek képesek: felismerni a cukrászokkal szemben támasztott alapvető képességeket, készségeket, személyiségjegyeket, szakmai követelményeket, megismerni az egészségügyi alkalmassági feltételeket. A tanulók legyenek képesek: felismerni a pincérekkel szemben támasztott alapvető képességeket, készségeket, személyiségjegyeket, szakmai követelményeket, megismerni az egészségügyi alkalmassági feltételeket.

18 10 04 Kommunikáció és viselkedéskultúra Fejlesztési feladatok Fogalom megértés, problémamegoldó gondolkodás, ismeretalkalmazási képesség, az összefüggések rendszerezése. Az önjellemzés, a saját imázs kialakítás eszközeinek tudatos alkalmazása. Az önértékelés szerepének megismerése. Személyiségfejlesztés.

Témák, tartalmak A kommunikáció: fogalma, elemei, folyamata, formái.

Ajánlott tevékenységek Vezetett beszélgetések osztálykeretben. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása.

Önmegismerés: veleszületett adottságaink és a tanult viselkedés. ki vagyok én? a serdülőkor. A kívánt saját imázs kialakítása: mozgás, hanghordozás, öltözködés. A csoportmunka Csoportmunka szabályai, fontosságának felismerése. tevékenységeinek vizsgálata: Etikai, erkölcsi (jog) szabályok mások meghallgatása, tudatos alkalmazása, előítélet legyőzése,

Projektek készítése. Szituációs szerepjátékok. Kommunikációs gyakorlatok. Vezetett beszélgetések osztálykeretben. Serdülőkori önismereti gyakorlatok.

Projektek készítése. Vezetett beszélgetések osztálykeretben. Szituációs szerepjátékok.

118

Elérthető eredmények A tanulók legyenek képesek: elsajátítani a kommunikáció alapfogalmait, megismerni, alkalmazni a kommunikáció folyamatát, formáit. A tanulók legyenek képesek: mások figyelmét felkelteni, a másokban keltett benyomást tudatosan irányítani, kialakítani a saját imázsukat, felismerni önmagunk képességeit. A tanulók legyenek képesek: alkalmazni a csoportmunka szabályait,

szabálykövető magatartás kialakítása.

figyelem mások iránt, empátia, etikai, erkölcsi (jog) szabályok alkalmazása.

Kommunikációs gyakorlatok.

Kapcsolatteremtés szabályainak tudatos alkalmazása.

Kapcsolatteremtés szabályai, tevékenységei: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, társalgás.

Projektek készítése. Szituációs szerepjátékok. Kommunikációs gyakorlatok.

A kommunikációs eszközök szakszerű kiválasztása és alkalmazása. Személyiségfejlesztés.

Kommunikációs eszközök: beszéd, írás, jelek, képek. Metakommunikáció (testbeszéd). Konfliktusok a gyakorlatban. Konfliktusok megoldási lehetőségei.

Projektek készítése. Kommunikációs eszközök helyes kiválasztása, használata.

Konfliktuskezelési technikák alkalmazása.

Az öltözködés és a személyi higiénia fontosságának felismerése.

Öltözködés, higiénia: testi higiénia, személyi higiénia, az öltözködés fontossága.

Projektek készítése. Szituációs szerepjátékok. Konfliktus megoldására szolgáló gyakorlatok elvégzése. Projektek készítése. Szituációs szerepjátékok. Kommunikációs gyakorlatok.

különböző élethelyzetekben kapcsolatot létesíteni csoporttársaikkal, felismerni a kudarc és a siker összetevőit, felismerni az etikai, erkölcsi (jog)szabályok jelentőségét, alkalmazni ezeket a szabályokat. A tanulók legyenek képesek: felismerni a kapcsolatteremtés fontosságát, tudatosan alkalmazni a helyes bemutatkozási, megszólítási, köszönési, társalgási formákat. A tanulók legyenek képesek: kommunikációs eszközöket kiválasztani és alkalmazni. -

A tanulók legyenek képesek: szituációs gyakorlatokban alkalmazni a konfliktus megoldási módokat. A tanulók legyenek képesek: felismerni a személyi higiénia, az öltözködés fontosságának szerepét, alkalmazni az alapvető testi ápoltság jellemzőit, megismerni, alkalmazni az alkalomnak megfelelő öltözködési módokat.

Kompetencia-szintek A kerettanterv lehetőséget ad a szakmai alapozó oktatás keretében a kompetenciák fejlesztésére is. Alapmodulok kompetenciái alaposság állóképesség döntési képesség együttműködési készség figyelem gyakorlatias feladatértelmezés idegen nyelvismeret írásos kommunikáció képessége kezdeményezőkészség kitartás kompromisszumra való képesség konfliktuskezelő készség megbízhatóság munkához való hozzáállás munkaszervezés önismeret pontosság

A tanulók legyenek képesek a feladat igényelte részletességig lebontani és felépíteni a tevékenységeket átlagos fizikai kondícióra és teljesítőképességre a lehetőségek közti választásra a feladataik megoldása, céljaik elérése során a közös tevékenységre a figyelmüket fenntartani a célok elérése érdekében meghatározni teendőiket az elvárt ismereti szinten érthető kommunikációra a kapott írásos közlések alapján dolgozni önálló cselekvés kezdeményezésére a cél vagy a feladat által igényelt energia-befektetés fenntartására mások véleményét figyelembe venni az élethelyzetek, a munkaszituációk során, vitás, nehéz helyzetek, érdekütközések kezelésére elvégzi a rábízott feladatokat a feladatokat kellő hozzáállással elvégezni saját tevékenységét megfelelő módon szervezi ismerni saját erősségeit és gyengeségeit a rábízott feladatot az elvárt módon elvégezni

119

precizitás rendszerező képesség segítőkészség szakmai ismeret szóbeli kommunikációs készség tanulási képesség utasítások megértésének képessége

a munkája pontosságára ügyelni saját rendszer felállítására mások felé támogató magatartást tanúsítani a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket a szakmai alapozáshoz megszerezni megfelelő, érthető beszédkészséggel rendelkezni új ismereteket befogadni rendelkezni a tudatos odafigyelési szándékkal

Ellenőrzés, értékelés módszerei Egy kooperációra épülő pedagógiai program az ötfokú skálán értékelt dolgozatok és feleletek rendszerénél tágabb értékelési lehetőséget nyújt. Fontos szerepet kap a szöveges értékelés, a csoport tanár általi és önértékelése. A feladatlapok feldolgozása során végzett munka értékelésén túl lehetőség van a megszerzett készségek és képességek értékelésére. Mindehhez megfelelő méréseket kell kidolgozni (pl. önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű közös feladatban, önálló munkavégzés, eszközkészítés). Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelennek meg, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség stb.) A tantárgystruktúrában a teljes tananyagmennyiség egyetlen egységet jelent. Egyetlen tantárgyi érdemjegy írható a dokumentumokba. Az elméleti tudás vagy a megértés ellenőrzése történhet szóban vagy írásban. A gyakorlati tevékenységek megítélése komplex feladat, melyben szerepet kap a munka eredményessége, munkaszervezés, időbeosztás, dokumentálás. Mivel a gyakorlati modul elméletigényes, ezért nem elegendő csak a gyakorlat manuális részének értékelése, hanem feladatlapokkal, tesztekkel, számítási feladatokkal az elméleti ismeretek elsajátítását is ellenőrizni szükséges. A produktum értékelésekor érdemes figyelembe venni az eszközök kezelésének szakszerűségét, a balesetmentes munkavégzést és az igényességet is. Az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempontok motiválhatják a tanulókat. A humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása és a fejlődés elismerése a tanulók számára szintén motiváló tényező lehet. Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. Az értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. A taneszköz-kiválasztás elvei: A program tevékenység centrikus, gyakorlat orientált, interaktív (tanulói közreműködés vagy foglalkoztatás), mérés jellegű és gyakoroltató célú (tanműhely) szervezési kereteket feltételez. Az óraszám és a tananyag komplexitása ebben az oktatási formában szoros tantárgyi koncentrációt igényel, amely speciális hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű és/vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében. Mindezek figyelembevételével minimálisan egy speciálisan felszerelt szaktanterem és egy a munkavédelmi előírásoknak is eleget tevő műhely/labor szükséges. A tanítás-tanulás infrastruktúrájának két eleme: 1.A tantermek, műhelyek kérdése a tanulásszervezésnek meghatározó eleme. Az új módszerekhez nehezen illeszkedik a normál tantermek padsora. A hagyományos berendezés esetén, még az alapvető kommunikáció is lehetetlen, hiszen a tanulók egymásnak háttal ülnek. Csoportmunkára, differenciálásra, projektekre ez a tantermi forma alkalmatlan. Ezért ajánlott a normál tantermek átrendezése és kistantermek bekapcsolása, ha erre lehetőség van. Az audiovizuális technika kiegészítheti, illetve pótolhatja ennek egy részét. A könyvek és az egyéb eszközök alkalmasak kell, hogy legyenek a csoportos, az egyéni és az önálló tanulás segítésére, tehát a tantermek berendezése döntő jelentőségű a tanulásszervezés szempontjából. Gondolnunk kell arra is, hogy a szakiskolai tanulók jelentős része csak az iskola által teremtett keretek között tud tanulni. 2. A taneszközök fajtáinak többféle rendszerezése ismeretes: nyomtatott, grafikai, auditív eszközök, vizuális információhordozók, audiovizuális eszközök, tanulókísérleti, tanári demonstrációs eszközök, oktatócsomagok, szerszámok, kisgépek, oktatástechnikai eszközök.

120

A taneszközök egy része a tanári képességek kiterjesztésére irányul, vannak olyanok is, amelyek az önálló ismeretszerzést célozzák. Minden esetben szükséges a tanári irányítás, tehát a tanárt egyetlen eszköz sem pótolja. Fokozottan ajánlott az audiovizuális hordozók bekapcsolása a tanítás - tanulási folyamatba. A képi látásmód segíti az élmények iránti fogékonyság kialakulását. A szakiskolák tanulói számára a konkrét cselekvésen alapuló gondolkodásfejlesztés az alaplehetőség, amely felébresztheti még a tanulás iránti igényt, megalapozhatja az élethossziglan tartó tanulást. A tankönyvválasztás szempontjai közül a külső formai jegyek (színesség, jó tördelés, egyszerű áttekinthetőség, rövid mondatok, megfelelő betűméret, sok vizuális élmény: ábra, rajz, fénykép, és elfogadható oldalszám), s a minimálisan szükséges tananyagtartalomra épülő változatos és fokozatos nehézségű gyakorlati feladatok sokasága segítheti céljainkat. Az a legtermészetesebb alapkövetelmény, hogy a szükséges minimális tananyagtartalom didaktikai szempontból kifogástalan legyen. A tankönyvnek segíteni és pozitívan motiválni kell az önálló tanulást is, hiszen később, az élet problémáinak megoldásánál nem lesz mindig mellettünk egy tanár. A szemléltetést és a felfedeztető cselekvést támogató eszközök egy részét a tanulók is elő tudják állítani, de szükséges beszerezni a szakmai alapozáshoz elengedhetetlen eszközöket is a tanműhely számára.. Neveljük a tanulókat az eszközök megbecsülésére azzal is, hogy vigyázunk rájuk, rendben tarjuk azokat, s helyükre rakva mások számára is elérhetővé, élvezhetővé tesszük a velük való foglalkozást. A taneszközök kiválasztásának másik alapelve, hogy vegyük figyelembe a tananyag jellegét, szerkezetét, a követelményeket. Módszertan A tanév során a modulok sorrendje felcserélhető, több modul párhuzamosan és integráltan is feldolgozható, de a modulok zárásaként fontos az összegzés, a rendszerezés. A modulokon belüli témák mennyiségének meghatározása, ütemezése szaktanári feladat. Az egyes tananyagrészek fejlesztő- és alkalmazásközpontú feldolgozása: – Élményszerű, változatos, felfedező-felismerő, tapasztalatszerző, aktív tanulási folyamat. – Tanár és tanuló együttes tevékenysége. – Kooperatív módszerek alkalmazása. – Projektmódszer alkalmazása (technikai projektek). – Differenciált csoportmunka alkalmazása a felzárkóztatás elősegítésére. – A tanórai munka kérdés-feleletes feldolgozása, irányítottan megfigyelő, elemző, ötletrohammal való feldolgozása. – A módszerek szükség szerinti keverése, amelyek igazodnak a tanulók igényeihez. – Önálló otthoni kreatív feladatokra való ösztönzés, vagy feladatok otthoni befejezése. – A szakmacsoport tevékenységéhez kapcsolódó múzeumok és műhelyek látogatása. – Beszélgetések, interjúk készítése a szakmacsoport neves képviselőivel. – A szakmacsoport tevékenységeihez kapcsolódó filmek megtekintése. – A szakmacsoport tevékenységeihez kapcsolódó anyagok gyűjtése internetről, könyvekből. – Anyaggyűjtemények, portfoliók, dokumentációk összeállítása. – Az elkészített termékek kiállítása a teremben, az iskolában, iskolán kívüli rendezvényeken. – Videofelvételek készítése és a tevékenységek elemzése. – Motorikai mozgásfejlesztő gyakorlatok játékos alkalmazása. – Folyamatos, változatos mérés, fejlesztő értékelés. A gyakorlatokon a tanulói alkotóvágy tudatos kihasználásával a művelettanítás jól szolgálhatja a fegyelemre, figyelemre és pontosságra nevelés lehetőségeit.

121

18. A speciális szakiskola tanterve 18.1 9-10. évfolyam - megszilárdító szakasz (kifutó rendszerben)

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Kompetenciafejlesztés Történelem és állampolgári ismeretek Élő idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret – Fizika, kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Pályaorientáció Szakmai előkészítő Szakmai alapozó Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötött óraszám

9. évfolyam 4 1 2 2 3 1,5 0 0 1 2,5 1,5 0 0 0 2 4,5 0 3 1

10. évfolyam 4 1 2 2 3 2 0 0 1 2,5 1,5 0 0 0 0 0 6,5 3 1

29

29,5

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évfolyam) Célok  A későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, melynek célja a beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása.  Olyan nyelvi integráció kialakítása a nyelvhasználatban, amely lehetővé teszi a biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat, a nyelvi igényesség kialakulását.  A helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, normák megerősítése.  Megfelelő önkifejezés megteremtése, a kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása. Feladatok  Az irodalom, a művészet önismereti, az önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek tudatosítása.  Felkészítés a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra.  Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.  Az ismeretszerzés kulturált technikáinak megismertetése és használata.  A nyelvtani ismeretek rendszerezése, a helyesírási tudás megerősítése.  A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása.  A kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességek bővítése, továbbfejlesztése.  Az önállóság erősítése, kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban.  Az értékrend alakítása, a problémafelismerő és -megoldó képesség fejlesztése a megismert irodalmi művek és köznapi élmények kapcsán.  A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára nevelés.

122

Tantárgyi tartalmak, témakörök Témakör Kommunikáció Beszédművelés

Tömegkommunikáció

Nyelvtani ismeretek

Nyelvhelyességi ismeretek

Helyesírás

Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás

Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban

Tartalom                                          

Kommunikációs folyamatok tényezői. Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben. Szövegformálás. Kiejtési gyakorlatok. Kulturált vita. Nyelvi konfliktusok. Írásbeli és szóbeli kifejezésmód. A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetek: – hír, – történet – reklám. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Memoriterek – a szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Jelentéstani ismeretek bővítése. Szöveg–mondat megkülönböztetése. Mondattani ismeretek bővítése (egyszerű – összetett mondat) A magyar nyelv rendszere, elemei. Állandó szókapcsolatok. Szólások – közmondások. Párbeszéd. A szövegtani ismeretek analizálása – szintetizálása. A legfontosabb szövegtípusok. Mondattani, szótani, fonetikai ismeretek rendszerezése. Tantárgyi szakkifejezések, szakszavak helyesírása. A nyelvi rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása szövegalkotáskor. A helyesírás alapelvei szerinti írásmód. A helyesírási szótár használata. Összefüggő szöveg szerkesztése. Szövegelemzés, szövegátalakítás. Az eddig tanult fogalmazási műfajok áttekintése, rendszerezése (elbeszélés, leírás, levél, önéletrajz, hivatalos levél, jellemzés, kérvény, postai nyomtatványok kitöltése). Vázlatkészítés, vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. Lényegkiemelési gyakorlatok. A tetszésnyilvánítás formái Az irónia és a gúny. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése a szövegekben Különböző műfajú irodalmi szövegek értelmező olvasása. Véleménykifejtés, beszámoló. Az irodalom születése. Teremtésmítoszok A Biblia. Mesék, mondák, legendák. Tegnapjaink, napjaink: – Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós  élete, versei, kora, – válogatás napjaink irodalmából. Lírai műfajok, novellák, regényrészletek a magyar és a világirodalom köréből. A tanult irodalmi műfajok rendszerezése. Költői képek és alakzatok. A megyéhez kapcsolódó írók, költők munkássága, egy-egy alkotásának részlete. Válogatás a mai magyar irodalomból. Ismerkedés a világirodalommal.

A szakasz végére elvárható követelmények  Tudjon a hétköznapi kommunikációs helyzetekben biztonságosan eligazodni, tartsa be az alapvető kommunikációs szabályokat.  Alkalmazza a kulturált, illő nyelvi eszközöket.  Tudjon véleményt mondani, szabatos nyelvhasználattal egyszerű, áttekinthető témákban érvelni, cáfolni, meggyőzni, bizonyítani.  Legyen képes kifejező hangsúlyozással bemutatni, felolvasni – áttekintés után – egyszerűbb stílusú 1–1½ oldal terjedelmű prózai vagy verses művet.  Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.  Tudjon szöveget alkotni különböző műfajokban – szóban és írásban.  Ismerjen néhány művet a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól.  Legyen képes gondolatok megfogalmazására a tanult művek jelentéséről, azok hatásának irodalmi eszközeiről.

123

 Ismerje fel az irodalmi művekben rejlő erkölcsi és esztétikai, nyelvi értékeket, értékviszonyulásokat, a hazához, személyekhez fűződő érzéseket.  Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz megírására, magán- és hivatalos levelek írására. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés                

Közéleti kommunikációs helyzetek elemzése, szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok gyakorlása. A kritikai érzék és az önkontroll fejlesztése. Kulturált vitakészség fejlesztése különböző kommunikációs szinteken. Szókincsgyakorlatok, szólások, közmondások gyűjtése, megfelelő alkalmazása saját nyelvhasználatban. Mondatok átalakítása bővítéssel, szűkítéssel. Szószerkezetek gyűjtése irodalmi és ismeretterjesztő szövegből. Szövegformálási gyakorlatok: szöveg átírása, kiegészítése, hangnemváltás. Epikai és verses művek hangsúlyos, kifejező bemutatása, feldolgozása felkészülés után. Verstani ismeretek szélesítése, a regény fogalmi bővítése. Vizsgálódás a könyvtárban, a korosztálynak szánt sajtótermékek használata a tárgyalt irodalmi művekkel kapcsolatban.A nyelvi rendszerről szerzett ismeretek rendszerezése. A tudatos nyelvhasználat képességének fejlesztése. Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása, elemzése a jellemzés műfajában. Szövegalkotások, beszámolók, vélemények élményről, irodalmi műről. Példagyűjtés irodalmi művekben a korokhoz kötődő témákra, problémákra. Olvasónapló összeállítása házi olvasmányról. Önéletrajz készítése; hivatalos nyomtatványok, űrlapok (csekk, meghatalmazás, bejelentőlap) kitöltése. ÉLŐ IDEGEN NYELV MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évolyam)

Témakörök, tartalmak Témakör Kommunikációs szándék – beszédszándék A társadalmi érintkezéshez szükséges beszédértés, beszédkészség

Információk kérése

Tárgyak, dolgok azonosítása, információcsere

                   

A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai

  

Tartalom A tanár egyszerű utasításainak megértése. Biztatás, tiltás, kérés. Kapcsolatfelvétel: napszaknak megfelelő köszönés, bemutatkozás. Kérés, megköszönés társadalmilag elfogadott formái. Néhány alapvető információ önmagunkról: név, életkor, osztály, nem, lakcím. Hazánk, lakóhelyünk neve. Ünnepek: ünnepnapok neve. A család tagjai, foglalkozások. Testrészek. Az időjárás – az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevei. Környezetünk növényei, állatai. tirány, járművek, jegyváltás. A pontos idő utáni érdeklődés. Betegség jelzése, segítsége kérése: orvos, kórház, gyógyszertár, posta, rendőrség utáni érdeklődés. Mindennapi tevékenységek, cselekvések megnevezése. Tisztálkodás, takarítás, öltözködés – ruhaneműk. Főzés, terítés, ételek nevei. Bevásárlás, üzlettípusok neve. Számok, színek, formák. A szókincs folyamatos gyarapítása a tanult témakörökben. Helyzetek, irányok. Tő- és egyszerű bővített mondatok alkotása. Jelölések, gyakori feliratok felismerése, megértése: kijárat–bejárat, szabad–tilos, indulás–érkezés, pályaudvar, élelmiszerbolt, áruház, WC. A kommunikációs bátorság erősítése. A vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése. A pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás kialakítása.

124

A tanulók értékelésének elvei A szakasz végére elvárható követelmények

         

Az akusztikus emlékezet fejlesztése. A szándékos tanulás erősítése. Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értékelésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés. Legyen pozitív szándéka az idegen nyelv megismerésére. Érdeklődjön az idegen nyelvi közlések, feliratok jelentése iránt. Értse a tanár gyakran használt utasításait, kéréseit. Tudjon udvarias formában köszönni, megköszönni, kérni. Bővüljön az önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse. Legyen képes a tanult témakörökben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, segítséget kérni egyszerű szavak, tőmondatok alkalmazásával. Ismerje fel a leggyakoribb idegen nyelvű feliratokat, jelzéseket.

MATEMATIKA MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évfolyam) Célok  A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak racionális szinten való megismertetése.  Függvényszerű gondolkodás alapozása. A problémák elvont szintű megoldása.  A mérések és számítások alkalmazása életszerű helyzetekben, alkalmazásképes matematikai műveltség kialakítása a tanulmányok folytatására Feladatok  A racionális szám fogalmának elmélyítése. A műveletfogalom elmélyítése, bővítése a törtszámok körében. Készségszintű műveletvégzés a racionális számok körében.  A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, új szabványmértékek bevezetése.  Szerkesztési alapismeretek bővítése.  Segítség nyújtása az absztrakt információkezeléshez, az ismeretek rendszerezéséhez.  A problémák több úton való megközelítésének segítése, a letapadt gondolkodás oldása.  Az önértékelés, tevékenységszervezés képességének megszilárdítása.  Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek szokások kialakítása.  A műveletvégzés eszközként való használatának kialakítása.  A már kialakult ismeretek, képességek folyamatos megerősítése.  A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.  A problémamegoldás fejlesztése.  Az ismeretszerzéshez szükséges sajátos szokások, egyéni módszerek kialakításának segítése.  Önbizalom növelése a problémák megoldásában. Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés 1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek  A tudástartalom transzformálása, új ismeretek megszerzése. Taktikai gondolkodás, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.  A számfogalom elmélyítése, számköri ismeretek megerősítése. A számok rendszerének, azok összefüggéseinek megértése, a műveletek értelmezése az a gyakorlatban való alkalmazás szintjén. Jelenségek, tények, cselekvéssorok ellenkező irányú értelmezése a kritikai gondolkodás szintjén.  Összefüggéslátás a mértékek, az alakzatok kapcsolatában. Elemzőképesség fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  Az alkalmazási képesség fejlesztése. Az arányosság értelmezése. A valóság térformáinak és mennyiségi viszonyainak értelmezése.  A következtetési képesség fejlesztése. Pontosságra nevelés. Az elemzőképesség fejlesztése. 2. Általános képességek és készségek fejlesztése  Az önfejlesztési igény kialakítása. Gondolkodási képesség fejlesztése: állítás, tagadás értelmezése, megfordítása. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  Az egyéni lehetőségek és korlátok tudatosítása. Cselekvéstervezés, önálló kivitelezés, befogadóképesség fejlesztése. Önfejlesztő programok kialakításának segítése.  A külső kapcsolatokban is érvényesíthető szociális viselkedés szabályszerűségének felismerése. Az együttműködés használata a mindennapi életben.

125

Témakör Tartalom Elemek elhelyezése adott halmazokba. Gondolkodási módszerek Közös elemeket tartalmazó elemek uniója. alapozása Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata – nincs közös elemük; – van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak; illetve – egyik halmaz része a másiknak. A logikai “és”, “vagy” alkalmazása. A “minden”, “van olyan”, “van, amelyik nem”, “egy sem” használata. Fogalmak értelmezése, rendszerezése. Számtan, algebra Számfogalom, számköri  A természetes- és racionálisszám-fogalom, mennyiségfogalom elmélyítése. ismeretek Racionális számfogalom bővítése. Közönséges törtek, tizedes törtek. Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése. Átváltások, egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás, rendezés. Összeg, különbség, szorzat alakok. Negatív számok a mindennapi életben. Műveletek  Műveletek természetes és racionális számokkal, tanult műveletek gyakorlása. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban. Tizedes törtek osztása két- és háromjegyű osztóval. Tizedes tört osztása egész számmal és tizedes törttel. A százalék fogalma. A százalékérték kiszámítása. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel. Arányosság, következtetések, egyenes és fordított arányosság. Százalékszámítás: kamat-, adószámítás. Fizetések, vásárlások részletre. Szöveges feladatok  Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok természetes és racionális számokkal a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan. Geometria, mérések Geometriai alakzatok,  Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok tulajdonságaik elmélyítése. Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján. Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével, részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása. Venn-diagramok. A kör és alkotórészei. Az átmérő és a sugár kapcsolata. Gyakorlati mérések,  Kör kerületének, területének mérése tapasztalati úton. mértékegységek, Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása következtetéssel, majd mért adatok számítások alapján. Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása, elmélyítése. Szakmaorientált feladatvégzések. Szerkesztések  A tanult szerkesztések gyakorlása. Helyiségek méretarányos alaprajza – adott és mért adatok alapján. Testek nézeteinek lerajzolása. Összefüggések, függvények,  Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről. sorozatok: Egyenes arányosság ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Állandó és változó különbségű sorozatok, hányados sorozatok, egész és tört számokkal. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása. Függvények megadása ellenpárokkal, táblázattal, nyíllal, szabállyal. Függvények jellemzése grafikonok alapján. Valószínűség,  Kísérleti játékokban események összehasonlítása – melyik a valószínűbb. kombinatorika, statisztika: Táblázatkészítés, ábrázolás grafikonon. Az átlag kiszámítása. Mindennapi élethelyzetekhez kötődő statisztikai adatok elrendezése, grafikon készítése (szakmaorientáció). A tantárgy kiemelt



Valóságos viszonyok becslése térkép alapján, térképkészítési elvek megértése.

126

habilitációs/rehabilitációs célú feladatai

  

      A tanulók értékelésének elvei

A szakasz végére elvárható követelmények

              

Térbeliség ábrázolása két dimenzióban: takarás, célszerű síkmetszetek. A távolság és a számok abszolút értékének, kapcsolatának értelmezése. A mennyiségi jellemzők kifejezése racionális számokkal, a mértékegységek megváltoztatásával. Számmemória fejlesztése, összefüggésekre való emlékezés műveleti sémákhoz kapcsolva. Szóbeli és írásbeli információkra, adatokra és összefüggésekre való együttes emlékezés, emlékezést segítő vázlat készítése. Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: az ismeretek rendszerezése, fogalmi gondolkodás. Kijelentések, tagadások igazságtartalmának eldöntése. Algoritmusok követése. Oksági kapcsolat megfogalmazása, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel. Fogalmak viszonyának rendezése részhalmazokba való rendezésével. Rendszerezést segítő eszközök megismerése. Algoritmusok felismerése, ismeretek mozgósítása életszerű helyzetekben. A gyakorlatban is létező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, alternatív megoldása. Az eredmény ellenőrzése. Események megjelenítése szimbolikus jelekkel. Alakzatok reprodukálása szerkesztéssel. Fogalmak egymás alá rendezése. Fogalmak alkotása önállóan. Szükséges kifejtések fokozatos megismerése, a saját vélemény megvédése. A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. A matematikai ismeretek felhasználása más tantárgyak problémáinak megoldására. A tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása. A tanuló személyisége alakulásának, a tanulási képesség fejlődésének figyelembevétele. A szöveges és szummatív értékelés alkalmazása. A dicséret, a biztatás alkalmazása a tanulói motiváció erősítésére. Év végi szintmérés, szummatív és szöveges értékelés. A tanuló használja a halmazok és a logikai megfogalmazásokat, ismereteit alkalmazza a gondolkodási műveletek végzésekor különböző módon. Legyen biztos szám- és műveletfogalma az adott számkörben. Ismeretének alkalmazása gyakorlati példákban (szakmaorientáció). Jártasság a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban. Sorozatok folytatása felismert szabály alapján egész és tört számokkal mindkét irányban. Adott szabály alapján táblázat kitöltése, ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Függvények jellemzése grafikon alapján. Összefüggések biztos felismerése. Egyenes arányosság ábrázolása. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése, fogalmak használata. A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalmának ismerete.

INFORMATIKA MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évfolyam) Célok Az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzásegítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Feladatok  Az informatikai eszközök szerepének, fontosságának tudatosítása az élet különböző területein.  Az informatika azon eszközeinek, fogalmainak és módszereinek megismertetése, amelyek lehetővé teszik informatikai személetük kialakulását, késztetik az informatika alkalmazására.  Az önálló számítástechnikai produktum (pl.: rajz, levél, névjegy, stb.) létrehozásának élménye.  Az alkotás élményének biztosítása;  Az esztétikai érzék fejlesztése. Fejlesztési feladatok, tevékenység, tanulásszervezés  Adott informatikai eszközök tudatos használata.  A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás a legszükségesebb perifériák használatával.  Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szöveg feldolgozása.

127

                   

Szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció szerkesztése. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Egyszerű problémák megoldása önállóan. Egyszerűbb algoritmusok használata. Ismert adatokból eredmény meghatározása. Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazása. Információk keresése a helyi adatbázisban. Médiumok megkülönböztetése, irányított feldolgozása. Dokumentumválasztás. Bibliográfia készítése. Saját mágneslemez készítése. Adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés. Szakkatalógus böngészése. Információs játékok. „Szörfözés” a hálón. Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése.

Témakör Számítástechnika Algoritmusok Dokumentumkészítés Adatkezelés Táblázatkezelés Számítógéppel segített problémamegoldás Számítógépes hálózat Könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret

Általános könyvtárhasználati ismeretek A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai

A tanulók értékelésének elvei

A szakasz végére elvárható

Tantárgyi tartalmak, témakörök Tartalom Algoritmus kódolása programnyelvre, utasítások gyakorlása, programfuttatás, hiba, hibaüzenet, hibajavítás. Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés. Az iskolai élet adatai: saját gyűjtésű adatok számítógépes adatállományának elkészítése. Az adatkezelés etikai szabályai. Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a táblázatban. Paraméterek változtatása, a programmódosítás lépései, hatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok. A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal. Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival. Keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél elkészítése, nyomtatása. Különböző könyvtártípusok: iskolai, szak- és közkönyvtárak. Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései. A megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva.  Érzékszervi megismerések.  Térbeli és időbeli tájékozódás.  A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.  A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség  Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.  Analízis, szintézis.  Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás.  Az értékelés kifejezi a tanuló az önmagához mért fejlődését, differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított.  Az értékelés alapja nem csupán az adott helyzetnek való megfelelés, hanem a tantárgyi specifikumoknak megfelelő – már begyakorolt – tanulási és munkaszokások alkalmazása.  Az értékelés alapja: ― az informatikai eszközök szerepének, fontosságának megértése, ― az operációs rendszer segítséggel történő kezelése, ― munkálkodás a számítógéppel a képességeinek és korosztályának megfelelő feladatok során, ― az alapvető algoritmusok végrehajtása, ― dokumentumformák és rajzi dokumentumformák ismerete, ― az esztétikus külalak kialakításának igénye.  A tanuló legyen képes rövid programokat önállóan futtatni, elakadásnál konkrét

128

követelmények

              

segítséget kérni. Értékelje a szövegszerkesztő program előnyeit. Tudjon néhány soros dokumentumot beírni a számítógépbe, és tegyen lépéseket a szerkesztőműveletek megismerésére, egyszerű rajz készítésére. Legyen képes rákérdezni az adatbázis megfelelő adataira. Tudjon egyszerű adatokkal adatállományt létrehozni. Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett adatokat. Ismerje az adatkezelés etikai szabályait. Alakuljon ki jártasság a problémamegoldásban, a tapasztalaton alapuló vizsgálatok végzésében. Érzékelje a paraméterek módosító hatásait, megfigyeléseit legyen képes megfogalmazni. Tudjon a számítógépes hálózatból információt lekérni, rövid elektronikus üzenetet küldeni. Ismerje a hálózati viselkedés szabályait. Érzékelje a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát. Ismerje és tudja használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtárat. Biztosan tájékozódjon az iskolai, a lakóhelyi könyvtárban, ismerje állományait, használja egyéb szolgáltatásait. Tudja segítséggel kiválasztani feladatmegoldásához, az érdeklődéséhez megfelelő információhordozót. A szerzett információkat használja fel tanulmányaiban, önművelésében.

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évfolyam) Témakör Korunk történelme Hazánk Európában és a nagyvilágban

A globalizálódó világ

Hazánk, a Magyar Köztársaság

A kormányzati rendszer Az állam feladatai

Gazdasági ismeretek

                           

Tartalom A rendszerváltás, a demokratikus viszonyok. Hazánk az európai tájak rendszerében. Közép-európai elhelyezkedés. Hazánk kapcsolata a szomszédos országokkal. A határon túl élő magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. tlevél, vízum, nagykövetség. A kettészakadt világ, népességrobbanás, világélelmezési válság, AIDS – a globalizáció problémái. Az ENSZ tevékenysége. Az európai biztonsági rendszer és intézményei. Az Európai Unió, az egységes pénznem, az euró. A demokratikus állam, az államterület. Az alkotmány mint alaptörvény. A választási rendszer, a képviseleti demokrácia szervei – az országgyűlés, a helyi önkormányzat képviselőinek választása. A személyes részvétel lehetőségei a törvényhozásban – népszavazás, népi kezdeményezés. Állampolgárság – állampolgári jogok és kötelességek. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog mint alapjogok. A gyermekek jogai. Gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az országgyűlés, a törvényhozás. Kormány- és ellenzéki pártok. Miniszterelnök, minisztériumok, helyi önkormányzatok. Végrehajtás, ellenőrzés. A belső rend védelme. A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a biztonság védelme. Közlekedés-rendészet, rendészeti szervek, a polgárőrség. A honvédelem. Külpolitikai, diplomáciai feladatok. Az igazságszolgáltatás. A bíróságok. Polgári és büntető eljárások. Az ügyészségek. A védelemhez és az ártatlansághoz való jog. Művelődésügy – a műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. Az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika. A háztartás. Családi munkamegosztás, családi szükségletek, a családi költségvetés. Megtakarítási lehetőségek. A vállalkozás. Fajtái, az alapítás feltételei. A sikeres vállalkozás kritériumai – nyereség, társadalmi hasznosság. A munka világa. A munkaviszony létesítésének szabályai. A munkaszerződés.

129

   

Munkanélküliség, munkaügyi szervezetek. Érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek. A nemzetgazdaság. Termelés, fogyasztás, felhalmozás. A gazdaság főbb sarokpontjai egy-egy egyszerű példán keresztül: gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, költségvetés, fizetési mérleg. Állami bevételek, az állami adók. A külgazdaság. Külkereskedelem, nemzetközi gazdasági szervezetek.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés  jságok olvasása, televíziós, rádiós hírek hallgatása, ismeretszerzés a kapott információkból, beszámoló.  Vázlat, ábra, rajz készítése tanári segítséggel.  Statisztikai adatok gyűjtése, felhasználása, elemzés, következtetések levonása.  Saját élményből gyakorlati tapasztalatgyűjtés.  Történetek, események elbeszélése.  Történelmi események okainak és következményeinek elemzése.  Látogatás a helyi közigazgatási és szolgáltató intézményekben (polgármesteri hivatal, bíróság, családsegítő központ, utazási iroda).  A helyi közélet eseményeinek követése.  Szituációs játékok (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés, tudósítás).  Kérdőívek, kérvények kitöltése.  Részvétel osztály- vagy iskolai újság írásában. Hirdetések fogalmazása.  Naplóvezetés. A szakasz végére elvárható követelmények  Legyenek elemi ismeretei a világot érintő nagy problémakörökről.  Ismerje a külföldre utazás gyakorlati tudnivalóit.  Tudjon egyszerű példákat mondani a demokratikus társadalmi részvétel tanult színtereiről.  Értse, hogy az emberek az eseményeket, a változásokat különbözőképpen is érzékelhetik, értékelhetik.  Legyen képes néhány mondatban véleménye mellett érvelni, mások érvelését figyelembe venni.  Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból.  Tudjon egyszerű és képes információból származó ismeretet értelmezni, abból következtetéseket levonni.  A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket és az ehhez kapcsolódó véleményeket.  Tudja egyszerű példával bemutatni a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi folyamatokban.  Tudjon egyszerű példát mondani az értékek őrzésére, a fejlődésre.  Legyen képes konkrét események kapcsán a jelen és a múlt megkülönböztetésére.  Használjon kronológiai táblázatokat.  Tudja megnevezni Magyarország államformáját, állam- és kormányfőjét, legyen képes felsorolni néhány minisztert.  Tudja, mit jelent a hatalommegosztás, tudjon példákat mondani a törvényhozás, a végrehajtás, az ellenőrzés megvalósulásának színtereiről.  Ismerje az igazságszolgáltatás szerveit. Legyen tisztában az Alkotmánybíróság szerepével.  Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket.  Legyenek konkrét ismeretei a közrend, a haza védelméről..  Ismerje az alapvető gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, szolgáltatás), értse a termelés és az életszínvonal közötti összefüggéseket.  Tudjon példákat mondani a különböző vállalkozási formákról.  Ismerje a munkába állás, a munkavállalás szabályait.  Ismerje a munkanélkülivé válás esetén szükséges teendőket.  Ismerje az adók fajtáit, tudja, hogy a szerzett jövedelem után adózni kell.  Ismerje a munka világával kapcsolatos helyi intézményeket, tudja, hol lehet segítséget kérni.  Tudjon családi költségvetést készíteni.  Állampolgári ismeretei tükröződjenek a magatartásában.

130

BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN FIZIKA – KÉMIA MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évfolyam) Óraszámok

Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám

Szakaszok – évfolyamok Megszilárdító szakasz 9. 10. Biológia, egészségtan 1 1 37 37 Fizika – kémia 2,5 2,5 92,5 92,5

Témakörök ütemezése Biológia Biológia Témakör Az ember szervezete és működése Környezet- és munka-egészségtani ismeretek

Fizika-kémia Megszilárdító szakasz 9. 10. x x x

Témakör Fény- és hangtani alapismeretek Elektromos alapjelenségek A kémia tudomány jelrendszere Anyagszerkezeti ismeretek – a mindennapok kémiája Szerves kémia

Megszilárdító szakasz 9. 10. x x x x x

A tanulók értékelésének elvei (a biológia, egészségtan; fizika – kémia tantárgyaknál) A tanulók értékelésének célja a tanulók fejlesztése. Szempontjai  Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fejlettsége.  A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje.  A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevételével.  A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy párokban történő megoldása.  A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett.  Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében.  Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje.  A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása.  A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás.  A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban. A tantárgyak kiemelt habilitációs, rehabilitációs célja, feladatai Gyakorlati problémák felismerése, korszerű életvezetés  Példák, gyakorlati feladatok segítségével tudatosítani az iskolában tanultak és az iskolán kívüli világ közötti kapcsolatot.  Pozitív életvezetési stratégiák kialakítása, elfogadtatása, az életvezetési készségek fejlesztése. Egészség- és környezetvédelem:  Az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítése hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással.  A környezetvédő magatartás kialakítása.  A természetbarát, ökologikus szemlélet formálása, példák bemutatása, összefüggések feltárása az érzelmi intelligencia mozgósításával. Gondolkodási műveletek fejlesztése, megerősítése

131

 A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át.  A tanult analógiák transzfer hatásának megerősítése új feladatban, tevékenységben. Az általános képességek fejlesztése  A kommunikációs, a téri irányok, téri viszonyok, a térbeli szókincs, az időészlelés pontossága, tudatossága.  Kommunikáció változó helyzetekben, különféle vélemények, nézetek egyszerű kifejezése.  Az önálló tanulás erősítése, az információhordozók használatának képessége. BIOLÓGIA Célok  Tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatása az emberi test működéséről az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében.  A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban.  A felnőtt életben való sikeres helytállás megkönnyítése, az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismertetése útján. Feladatok  Elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismeretek nyújtása.  Hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetése.  Az egészséges életmód előnyeinek tudatosítása, a megelőzés jelentőségének felismertetése Témakör Az ember szervezete és működése

 

Környezet- és munkaegészségtani ismeretek

                         

Tantárgyi tartalmak, témakörök Tartalom A hormonális szabályozás alapelvei. Hormonhiány vagy -túltermelés következtében fellépő leggyakoribb betegségek (a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai). A hormonok szerepe az ivari szabályozásban. Az immunitás. Védőoltások. Vércsoport. Az emberi szexualitás. Párválasztás, felkészülés a családi életre. A fogamzásgátlás módjai. Utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás A terhesség, terhesgondozás, az embrionális fejlődés. A szülés. A terhességmegszakítás veszélyei. A szülő és gyermek kapcsolata. Csecsemőápolás. A kisgyermekek gondozása. A felnőttek felelőssége a gyermekek egészséges felnevelésében. Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS. A szűrővizsgálatok, fogászati kezelés, a megfelelő pihenés, regenerálódás, korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Egészséges életvezetés a felnőttkorba lépéskor. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok megismerése. A betegségek általános tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős emberek leggyakoribb egészségügyi problémái. Idősebb családtagok egészségvédelme, ápolásuk iránti felelősség. Gyógyszerek tárolása, kezelése, használatának szabályai. Egészségügyi intézmények és azok rendeltetés szerinti igénybevétele. Háziorvosi és szakorvosi kórházi ellátás. Az egészségbiztosítási rendszer. A tb-ellátásra jogosultság feltételei. A jogosultság megőrzésének fontossága munkanélküliség esetén is. Munkaalkalmassági vizsgálatok, munkavédelmi előírások, a munkahely sajátos munkavédelmi szabályai. Baleset-megelőzés. Munkahelyi balesetek – ügyintézés. Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája.

132

Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről

      

Tevékenységek

A szakasz végére elvárható követelmények

                      

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés Példákon keresztül felismertetni az emberszabályozó szervrendszerének működését. Megismertetni a nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókat. Vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről. Figyelem felhívása az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. A korán kezdett nemi élet veszélyeinek megismertetése. Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülésének, élethelyzetek megoldásának bemutatása. Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatása. Megfigyelések, összehasonlítások az egészséges és beteg szervezetről. Véleményalkotás. A tanult ismeretek felhasználása a segítségnyújtásban, a saját élet szervezésében. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok önálló tanulmányozása. Az elsősegélynyújtás modellálása, szituációs gyakorlatok végzése. Higiéniai ismeretek önálló alkalmazása a mindennapokban. Látott, tapasztalt élmények kritikus értékelése. Véleménynyilvánítás, ítéletalkotás a feldolgozott témakörökkel kapcsolatosan. A tanuló tudjon példákat mondani a hormonális szabályozás fontosságára. Ismerje a védőoltások szerepét az egészség megóvásában. Ismerje a terhességmegszakítás veszélyeit. Tudatosodjon benne a korai szexualitás veszélye. Alakuljon ki a felelősségtudat a családalapítással kapcsolatban. Tudja, hogy a szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik neveléséért. Váljék igényévé az otthoni és munkahelyi környezet higiéniája. Utasítsa el az egészséget károsító szokásokat. Tudja, hogy saját egészsége megőrzéséért tudatosan tenni kell. Ismerje fel a betegségek általános tüneteit. Ismerje a hőmérő használatának szabályait, a gyógyszerek tárolási és használati rendjét. Tudja, hogy a fertőző betegeket el kell különíteni egészséges társaiktól. Ismerje az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Legyenek ismeretei a munkába álláshoz szükséges orvosi vizsgálatok lebonyolítási lehetőségeiről. Tudja, hogy a munkahelyek balesetveszélyesek, a balesetek bekövetkezte ellen a szabályok pontos betartásával lehet védekezni. Ismerje lakóhelye egészségügyi intézményeit és igénybevételük módját.

FIZIKA Célok  A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő, -óvó magatartás tudatos vállalására nevelés Feladatok  A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése.  A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében.  Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás).  A hangtan eredményeit felhasználó – a mindennapi gyakorlatban alkalmazott – eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése.  Az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében. Témakör Fény- és hangtani alapismeretek

      

Tantárgyi tartalmak, témakörök Tartalom A fény tulajdonságai. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fényhullám tulajdonságainak megfigyelése kísérletekben Az árnyékjelenségek. A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata. A sík, domború és homorú tükrök gyakorlati alkalmazása.

133

          Az elektromos alapjelenségek

             

A fénytörés jelensége. Fénytörés a prizmán. A színek. A fehér fény színeire bontása. Az emberi szem és a látás. A szemüveg alkalmazása. A hullámmozgás, a hullámok terjedése. A hang mint hullám. A hang jellemzői, hangforrások. Rezonancia. Hallószervünk védelme. A hangszerek fizikája. A mindennapi életben gyakran előforduló, hanghatáson alapuló eszközök megfigyelése, kezelése. Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. A testek elektromos állapota. Az elektromos áram, az áramkör – tanári demonstrációval. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos feszültség elemi fogalma. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos ellenállás. Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi atomfizikai ismeretek. Hogyan működik az atomerőmű? Miért pusztít az atombomba? Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások. Sugárzásvédelem.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés  Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról.  A gondolkodási képesség ejelsztése.  A gondolkodási műveletvégzés fejlesztése.  A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség kialakítása.  Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel.  A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése.  A fizikában tanultak széleskörű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére.  A modern fizikatudomány eredményeinek, veszélyeinek megmutatása. Tevékenységek  Kísérletek megfigyelése, egyszerű kísérletek önálló végzése.  Mérések, méréseredmények leolvasása.  Könyvtár- és médiahasználat. Fizikai problémák megoldásához terv készítése, indoklása, a feladat elvégzése. A szakasz végére elvárható követelmények  A tanuló ismerje a fény egyenes vonalú terjedését. Tudja, hogy a fény gyorsabban terjed, mint a hang.  Legyen ismerete a tükrök alkalmazási lehetőségeiről.  Tudjon példát mondani a lencsék alkalmazására.  Ismerje a szem védelmével kapcsolatos tudnivalókat.  Sorolja fel a hang jellemzőit és néhány hangforrást.  Ismerje az emberi fül szerkezetét és hallószervünk védelmének módját.  Tudja kezelni a környezetében előforduló, hanghatásokon alapuló eszközöket.  Alakuljon ki benne olyan általános fizikai tájékozottság, amely a választott szakma tanulásának megkezdését lehetővé teszi.  Indokolja az elektromosság fontosságát a gyakorlati életen.  Tudjon felsorolni elektromos jelenségeket, és mondjon ezekre példákat.  Alkalmazza az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági szabályokat, ismerje a baleset-megelőzés fontosságát.  Mondjon példákat az elektromos áram hatásaira a mindennapok gyakorlatából.  Soroljon fel elektromos háztartási gépeket és csoportosítsa őket fogyasztásuk alapján.  Tudja, hogy milyen fizikai jelenség alapján működik a transzformátor. Mondjon példát a transzformátor gyakorlati alkalmazásaira.

134

   

Tudja, hogy minden anyag atomos szerkezetű. Legyen ismerete arról, hogy az ember békés és romboló céllal is felhasználhatja az atomenergiát. Ismerje a legalapvetőbb sugárvédelmi szabályokat. Tudja ismereteit önállóan is bővíteni különféle információhordozók felhasználásával. KÉMIA

Célok  Tudományosan megalapozott ismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálása, a környezettudatos magatartás kialakítása. Feladatok  Önálló véleményalkotásra nevelés a mindennapokban adódó kémiai jellegű problémákkal kapcsolatosan.  Annak tudatosítása, hogy a környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra.  Baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során.  Motiválás a népszerű tudományos folyóiratokból, lexikonokból és az elektronikus információhordozókból történő további ismeretszerzésre.  Annak felfedeztetése, hogy a természet egységes egész, melyet csak a megismerés folyamatában tagolunk részekre (tudományágakra).  A mindennapi élet gyakorlati problémáinak megoldásához nyújtott segítséggel az aktív környezetvédő magatartás kialakításának segítése. Témakör Anyagszerkezeti ismeretek – a mindennapok kémiája



Szerves kémia

                   

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

         

Tantárgyi tartalmak, témakörök Tartalom A periódusos rendszer vizsgálata. A legfontosabb elemek és vegyületek nevének és kémiai jelének megismerése. A vizek szerepe az emberi életben. Természetes vizek kémiája: édesvíz, tengervíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Víztisztítás – szennyvizek. A levegő. Ózon, ózonlyuk. Szén-monoxid, kén-dioxid a levegőben. Megújuló energiaforrások: szén, kőolaj, földgáz. Savak és lúgok a háztartásban. Szóda. Szódabikarbóna, szappan, sósav, mosó- és mosogatószerek. A felhasználás szabályai, a használati utasítás helyes értelmezése. Fertőtlenítőszerek, Hypo, hidrogén-peroxid Egyszerű oldatkészítési, hígítási számítások a konyhai és kertészeti munkák során. A rozsdásodás (lassú égés) és meggátolása környezetünkben Csomagolóanyagok: papír, fém, üveg. jrahasznosításuk. Szelektív hulladékkezelés. Az építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész. A mészoldás. Baleset-megelőzés a mésszel való munkáknál. Cement, beton, vasbeton, habarcs, gipsz, üveg, szilikátok, tégla, cserép Az építőanyagok alapanyagainak előfordulása a természetben. Mészkőbarlangok képződése. A szerves kémia. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén, szénvegyületek, kőolaj, alkohol. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor. Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A műanyagok – a természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai. Műanyag-hasznosítás. Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. A tanuló egyéni fejlettségi szintjének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. A kísérletekben realizált elméleti ismeretek és a mindennapi gyakorlat összekapcsolása példákon keresztül. A kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák felismertetése. Elővigyázatossági szabályok megismerése a háztartási szerek használatánál, tárolásánál. A szerves vegyületek és anyagok fontosságának megértése, életünkben betöltött szerepe, gazdaságos felhasználása.

135

     A szakasz végére elvárható követelmények

                  

Tevékenységek Megfigyelés és összehasonlítás a tanári és tanulói kísérletek során. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. Gyakorlat szerzése a mértékegységek használatában. Összefüggések felfedezése. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Elemi jártasság szerzése az információk felkutatásában. Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel. Egészséges veszélyérzet kialakítása a kémiai anyagokkal kapcsolatosan. Szabályok értelmezése és gyakorlása. Modellezés. Verbális fejlesztés, a szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata. A tanuló szerezzen elkötelezettséget a környezetkímélő és -védő életmód iránt. Ismerje a háztartásban használatos vegyszerek kezelésének módját, a balesetek megelőzésének lehetőségét és a teendőket baleset esetén. Tudjon példákat mondani a vízlágyítás szükségességére és módjára. Ismerje fel a kémiai vonatkozásokat a mindennapok történéseiben. Tudja, hogy a Föld energiaforrásai végesek, ismerje a takarékosság fontosságát. Törekedjen a sokoldalú, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Vegye észre lakóhelyén és környékén a környezetszennyezést. Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok tulajdonságait. Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait. Mondjon példát a lúgok hasznosítására. Ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét, tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében. Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait. Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania. Tudjon szerves anyagokat felsorolni és példákat mondani felhasználásukra. Ismerje az alkohol emberi szervezetre gyakorolt káros hatását. Utasítsa el a drogok, az alkohol és a nikotin használatát. Tudjon egyszerű számításokat végezni a mindennapi élethez szükséges oldatok készítéséhez. Ismerje a rozsdagátlás néhány lehetőségét. Különböztesse meg a lebomló és nem bomló hulladékokat. Ismerje a veszélyes hulladékok elhelyezésének helyes módját.

FÖLDRAJZ MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évfolyam) Célok  A természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági ismeretek bővítése, rendszerezése.  Az emberek életteréül szolgáló Föld természeti, társadalmi, gazdasági folyamatainak többirányú, kölcsönös függőségének megértetésével, az önálló ismeretszerzés módszereinek elmélyítésével a tantárgyspecifikus tanulási szokások, tevékenységek megerősítése, a hazáért, a régióért, a világ problémáiért érzett felelősség felismertetése. Feladatok  A topográfiai ismeretek, a tér-idő fogalmak bővítése, megerősítése, a tanulók eljuttatása a fejlettségüknek megfelelő általános földrajzi tájékozottsághoz.  A komplex ismeretanyag révén hozzájárulás a tanulók önálló életvezetéséhez, a munka világában történő eligazodásukhoz.  A tanulók eljuttatása a tanult földrajzi szakkifejezések, fogalmak, topográfiai ismeretek szóban és írásban történő pontos használatához.  Felkészítés az ismerethordozók által közvetített információk értelmezésére, napi használatára, az igényes válogatásra.  A termelés-fogyasztás korlátainak, a természeti erőforrások takarékos felhasználása fontosságának bemutatása.  Ráébresztés a Föld globális problémáira, ezek következményeire, a tennivalókra.  A környezettudatos, takarékos életmód fontosságának megerősítése.

136

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Ismeretszerzés, tanulás  A téma feldolgozását segítő térképek, napilapok, könyvek, statisztikai kiadványok tömegkommunikációs források kiválasztása, értelmezése tanári segítséggel.  Egyszerű, rövid szöveg önálló feldolgozása. Tájékozottság a földrajzi térben  Alapvető tájékozottság a Földön – elemi ismeretek a Naprendszerről.  Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékeltetése modellel, képek, filmek segítségével.  A legfontosabb topográfiai fogalmak felismerése, megnevezése a térképen, a földgömbön.  Anyagok rendszerezése, a levegő, a víz, a kőzetek, a talaj felismerése a földi élet szempontjából.  Környezetkárosító anyagok ismerete – a szennyezés elutasítása.  A helyes magatartás megértése a fenntartható fejlődés érdekében. Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben  Nyitottság, érdeklődés felkeltése a környezeti problémák és megoldások iránt.  Folyamatos információszerzés, hírek, napilapok, filmek útján a globális problémákról.  A környezeti-földrajzi problémák felismertetése a mindennapokban, a saját környezetben.  Adatok gyűjtése, hírek keresése példák a nemzetközi összefogásra, a világproblémák kezelésére. Témakör A Föld természetföldrajzi képe. A naprendszer.

A világ gazdasági és társadalmi képe.

Globális környezeti problémák.

                      

Tantárgyi tartalmak, témakörök Tartalom Folyton változó égitestünk, a Föld. A belső és külső erők felszínformáló hatása – ásványok, kőzetek, nyersanyagok, energiahordozók. A levegőburok. A levegő anyagai, a légkör jelenségei. Légszennyeződés, ózonprobléma, üvegházhatás. A vízburok, a víz anyagai, víztípusok. A vízburok, a talaj és az élővilág kapcsolata. A földrajzi övezetesség A Naprendszer égitestei. Az űrkutatás eredményei. A világnépesség számszerű változása. Népességelosztás, települési különbségek. Urbanizáció. A gazdasági ágak, változások a gazdasági folyamatokban. Piacgazdaság, a tőke szerepe. Nyersanyagszükséglet – energiaigény. Gazdasági, társadalmi események összefüggései. Gazdaságunk húzóágazatai. Népesedési problémák, éhínségövezet, egészségügyi gondok Példák a természetkárosításokra – tájpusztítás, esőerdők kiirtása, a víz, a levegő szennyezése, a savas eső, az ózonréteg vékonyodása, globális felmelegedés. Energiahordozók, nyersanyagok túlzott használata, pazarlás. A fogyasztói társadalom veszélyei. Környezetvédelmi kötelezettség és jog. A világ nagy természetvédelmi területei. Hazánk nemzeti parkjai, természetvédelmi területei.

A szakasz végére elvárható követelmények  Tudjon különböző méretarányú és tartalmú térképeken, készségszinten tájékozódni.  Tudjon példákat sorolni a Nap földi életet meghatározó jellemzői közül.  Legyen képes – szempontsor segítségével – a földrészek legfőbb természetföldrajzi jellemzőit kiemelni, szóban megfogalmazni.  Ismerje az éghajlati övezetességet, soroljon példákat a természetföldrajzi övezetességre.  A térkép használatával tudjon példákat keresni az egyes kontinensek főbb természeti kincseire, nyersanyagaira  Rendelkezzen ismeretekkel a magyar utazókról, felfedezőkről.  Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat.  Értse a természeti erőforrások takarékos felhasználásának fontosságát, a földrajzi folyamatok kölcsönös függőségét.  Értse a természeti adottságok és a gazdálkodási lelhetőségek összefüggőségeit. Tudjon példákat mondani a társadalom és a természet kapcsolatára.  Szerezzen ismereteket a Föld népességének területi elhelyezkedéséről és ennek környezeti hatásairól.

137

     

Tudjon példát mondani az urbanizáció következményeire. Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelemben. Ismerje, nevezze meg a gazdasági ágazatokat, legfőbb termékeiket, szolgáltatásaikat. Tudjon hazai példát mondani gazdasági ágakra. Ismerje a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait. Tudja az emberi tevékenység hatását az ember egészségére és környezetére.

TESTNEVELÉS MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. osztály) Célok  Olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek alapján a sportolás rendszeres tevékenységformává, az életmód meghatározó részévé, az önkifejezés eszközévé válik.  A munkavégzéshez szükséges fizikai képességek kifejlesztése. Feladatok  Koordináltan végrehajtott mozgásmechanizmusok tökéletesítése, gazdaságos mozgáskivitelezés létrehozása.  Felkészítés a mindennapi élet feladatainak ellátására.  A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, edzettségi állapot megtartása.  Megfelelő teherbíró képesség kialakítása.  A higiéniai szokások erősítése.  Sportolási élmények nyújtása.  Szabályismeret, szabálytudat fejlesztése.  A csapatjátékokban a kollektív siker és a tevékenység örömének kialakítása.  Személyiségvonásaik fejlesztése. Önismeretre, önelfogadásra nevelés. A tantárgy habilitációs/rehabilitációs célú feladatai  Általános fizikai (kondcionális) és koordinációs képességek fejlesztése, az egyéni fejlettségi szint függvényében. A kitartó mozgás fejlesztése, a tűrőképesség növelése.  Az iskola által választott sportági képességek fejlesztése, ezen belül: a kreativitás, a koncentráló-, a cselekvésbiztonság-, az improvizációs, az önszabályozó képességek erősítése.  A munkavégzéshez szükséges képességek és a teherbíró képesség fejlesztése. Az önelfogadás képességének építése.  Az egészség fenntartásához szükséges önállóság képességének növelése.  Morális és akarati képességek fejlesztése: együttműködés, önfegyelem, akaraterő, a másik elfogadása, egymás segítése. A tanulók értékelésének elvei Az értékelés célja a motiválás, a mozgás örömének megélése. A pozitívumokra koncentrál, egyéni célokat, fejlesztési területeket jelöl meg. Jellemzője a rendszeresség, a következetesség, alapoz a tanuló aktív részvételére. Jellemzői:  elemző,  pozitívumokat kiemelő,  hiányokat feltáró, fejlesztő,  reális elvárásokat tisztázó. Figyelembe veszi:  az életkori sajátosságokat, a tanuló mozgásállapotát,  az általános és speciális, egyénre szabott fejlesztési célkitűzések, feladatkijelölések alapján az egyéni fejlődés mértékét. Értékelendő területek:  együttműködés a habilitációs munka folyamatában,  aktivitás,  az elsajátítottak önálló alkalmazására való törekvés,  a tanuló önálló mozgáskezdeményezése,

138

Az értékelés szempontjai:  a tanuló önmagához mért fejlődése. Az értékelés módja:  szóbeli – folyamatos visszajelzés, a tanórák végén összefoglaló elemzés és értékelés.  Írásbeli – szöveges minősítés, amely a habilitációs célokhoz viszonyítva történik.

Témakör Rendgyakorlatok Gimnasztika

      

Atlétika

   

Torna

   


  

Természetben űzhető sportok Könnyített testnevelés



Úszás (lehetőség szerint)





Tantárgyi tartalmak, témakörök Tartalom Vezényszavakkal a rendgyakorlatok teljes köre; pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások. Pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások. Önálló bemelegítés 8-10 gimnasztikai gyakorlattal. Domináljon a nagy izomcsoportok célirányos bemelegítése. Előkészítő szabad-, társas- és szergyakorlatok; állásban, járásban, elemkombinációkkal. Zenére végzett bemelegítő és szabadgyakorlatok; statikus, dinamikus, táncos elemek beépítésével. Futások: kitartó futás, futás terepen, mesterséges akadályok között. Gyorsfutás, fokozódó futás, vágtafutás. Rajtgyakorlatok, indulások különböző kiindulási testhelyzetből. Álló- és térdelőrajt: vezényszavak alkalmazásával. Ugrások: ugróiskola feladatai. Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás lépővagy gurulótechnikával. Dobások: távolba és célra, különböző méretű és súlyú labdákkal, helyből és nekifutásból, egy és két kézzel. Kislabdadobás keresztlépéssel. Súlylökés oldalállással, 2kg-os tömött labdával, nemeknek megfelelő súlygolyóval. Talajtorna: ismert elemek gördülékeny egymáshoz kapcsolása. Statikus és dinamikus elemek folyamatos váltakoztatása. Önálló gyakorlat összeállítása, ritmikus sportgimnasztikai elemek beemelésével zenére. Támaszugrások: ismert elemek gyakorlása, lendületes nekifutás, erőteljes elrugaszkodás, magas repülési ív, biztos talajfogás. Függésgyakorlatok: gyűrűn, bordásfalon. Fogásmód, elemkapcsolások. Labdaügyességet fejlesztő feladatok. Labdavezetés kézzel, lábbal, védekező játékosok között. Kapura rúgás, kosárra dobás védőkkel szemben. Egy-egy elleni támadási, védekezési megoldások. Labdás sportjátékok alapelemeinek tudatos alkalmazása, gyakorlása, csapatjátékban, sportágaknak megfelelő szabályokkal (kosárlabdázás, röplabdázás, labdarúgás). A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sporteszközök. Az egyénre előírt gyakorlatok pontos, tudatos végrehajtása, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavalt tananyagok. Szárazföldi gyakorlatok. Célgimnasztika. Vízbiztonsági gyakorlatok. Mell- és gyorsúszás helyes légvétellel, kar- és lábtechnikával. Szabályos rajt-, fordulótechnikák. Vízből mentés elemi szabályai. Versenyszerű úszás. Vízi játékok.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés 1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok  Az edzettség fokozása, fizikai aktivitás fenntartása.  Általános és sokoldalú képzés a hátrányok leküzdése érdekében.  A teljesítményképes tudás fokozása az atlétikai versenyszámokban.  A tornában tanult mozgáselemek, gyakorlatsorok rögzítése.  Törekvés a mozgásfeladatok tökéletes kivitelezésére.  A szertornához szükséges izomerő fejlesztése.  A már ismert labdás sportjátékok technikai elemeinek alkalmazása, versenyhelyzetekben is.  A választott két úszásnem begyakoroltatása, a természetes vizek veszélyeinek megismertetése.  Alapvető versenyzési magatartási formák gyakoroltatása.  Az önismeret, önelfogadás megerősítése.  Továbbfejleszthető tudás megszilárdítása egyénenként.  A munkavégzéshez szükséges képességek, fizikai állapot szinten tartása, fejlesztése.

139

2. Általános képességek fejlesztése  Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés.  Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása.  Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros.  A lényegkiemelés képességének fejlesztése, koncentráló képesség növelése.  Tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás.  A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás.  Erkölcsi értékek, normák kiépítése.  Társas kapcsolatok megteremtési, megtartási, élési képességének fejlesztése: helyzetfelmérés, alkalmazkodás, együttműködés, belátás, együttérzés.  Önismeret, önértékelés formálása.  Esztétikai érzék fejlesztése. A szakasz végén elvárható követelmények  A tanuló tudjon önállóan 8-10 gyakorlattal bemelegíteni.  Tudjon szabadgyakorlatot önállóan összeállítani és végrehajtani.  Törekedjen a megismert ugrótechnikák minél tökéletesebb végrehajtására.  Alkalmazza önállóan a dobásoknál szerzett ismereteket.  Tudjon legalább 4 elemből álló talajgyakorlatot szép tartással bemutatni.  Ismerje és alkalmazza a legismertebb kéziszereket.  Törekedjen a maximális biztonságra a mozgások végrehajtása során.  Legyen képes a zene és a mozgás összehangolására.  Ismerje és tudja betartani három sportjáték elemi szabályait.  Ügyeljen maga és társai testi épségére, tanúsítson sportszerű magatartást.  Alkalmazza célszerűen az elsajátított úszásnemeket.  Alkalmazza a legfontosabb testtartásjavító gyakorlatokat. OSZTÁLYFŐNÖKI MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évfolyam) Témakör Az emberi természet

 

A felnőtt életünk szerepei

  

Tantárgyi tartalmak, témakörök Tartalom A kíváncsiság. Önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Indulatok, érzelmek. Előítélet és nyitottság, megértés. Gyávaság és bátorság. Erőszak és jogos önvédelem A normák. Az illendőség, az igazságosság. Jó és rossz. Választás és döntés. A hiba és a bűn. A lelkiismeret, az erkölcs. A helyes életvezetés. Őszinteség és hazugság. Rokonszenv, ellenszenv. Felelősség önmagunkért, a családért. Erőfeszítések a család biztonságának megteremtésére Mit tehetünk másokért, a betegekért, az idős családtagokért, a szegényekért? Szociális érzékenység. Jogkövető magatartás. Szerepek értelmezése: a társ szerepe, házastársi, szülői, munkavállalói, állampolgári szerepek.

Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek  Az ember biopén, pszichopén, szociopén oldalának bemutatásával hozzájárulni a tanulók önismeretének elmélyítéséhez, mások megértéséhez.  A normák, szabályok, értékek megismerésével, elfogadásával fejleszteni a környezetben, a társadalomban való eligazodás képességét, a felelős döntést.  Példákon, helyzetelemző gyakorlatokon, szituációs játékokon keresztül bemutatni, megérteni a felnőtt élet szerepét, felelősségeit.  Érzékenység növelése mások problémája iránt, a közösség gondjai tekintetében. Tevékenységek  Helyzetgyakorlatok, dramatikus játékok az emberi természetről, döntésekről, cselekedetekről.  Irodalmi részletek a szerepekről, a lelki élet, a párkapcsolat problémáiról – viták, beszélgetések.  Film megtekintése az emberi természetről, szerepkonfliktustól, feloldásukról.

140

 Milyen felnőtt szeretnél lenni? Elképzelések a jövőről – szóban, írásban, rajzban megjelenítve. A szakasz végére elvárható követelmények  Önmaga és lehetőségeinek pontos ismerete. Azonosuljon szerepeivel. Szerepeivel való azonosulás.  Felelősségtudat önmaga és mások iránt.  Felkészültség a felnőtt élet szerepeire fejlettségének megfelelően. KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9-10. évfolyam) Témakörök Olvasott szöveg elolvasása, értelmezése, önálló feldolgozása Szöveg visszaadása irányított kérdésekre adott válaszokban vagy önálló szövegalkotás formájában szóban és írásban Szöveg alkotása adott témában, megadott szempontok alapján szóban és írásban









18.2 A 9/E előkészítő évfolyam tanterve Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a speciális szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 4. sz. melléklet Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám 180

Magyar nyelv és irodalom


5

Idegen nyelv

Idegen nyelv

3

72

Matematika

Matematika

5

180

Erkölcstan

1

36

Ember és társadalom

Állampolgári ismeretek

1

36

3,5

90

Műszaki rajz, vizuális nevelés

2

72

Informatika

2

72

Ember a természetben

Természetismeret

Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra

2

36

4,5

144

5

180

1

36

Összesen

31,5

1134

Szabadon tervezhető

3,5

126

Mindösszesen

35

1260

Bibliaismeret

1

36

Bibliaismeret Megegyezik a 19. fejezetben leírtakkal

141

19. 9.-12. évfolyamon alapozó oktatás

közismereti,

illetve

szakmacsoportos

19.1 Kifutó rendszerben Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: - művelődéstörténeti korszak - parabola - korstílus - zsoltár - antikvitás - eposz - középkor - eposzi kellékek - humanizmus - in medias res - reneszánsz - deus ex machina - reformáció - hübrisz - ellenreformáció - katarzis - barokk - konfliktus - mítosz - prológus - testamentum - epilógus - evangélium - akció - próféta - dikció - példázat - retardáció -

-

hármas egység kardal időmértékes verselés verslábak disztichon legenda trubadúr vágáns lírai ballada tercina kommentár novella szonett Balassi-strófa.

Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése. A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból. Témakörök

Alapozás

A politeista világ irodalma I. - a mítoszok világa

A politeista világ irodalma II. - a görög-római kultúra irodalma

A zsidó-keresztény világ

Tartalmak Választható tartalmak Bevezetés az irodalom világába, rendszerezés. Az általános iskolában tanult műnemek és a műfajok. Az irodalomtörténeti anyag rendszerezése. Verstani ismeretek felidézése. Mítoszok, mitológiák, Teremtéstörténetek összevetése mitologizálás, teremtésmítoszok, pusztulásmítoszok (részletek a Gilgamesből és a görög mitológia teremtés-történetéből). A görög mitológia főbb alakjai, A római költészet főbb alakjai: történetei; a homéroszi eposzok; Catullus, Vergilius, Horatius, a görög líra főbb alakjai: Ovidius. Szappho, Anakreon és/vagy a római költészet legalább egy alakja; a görög dráma és színjátszás; Szophoklész: Antigoné című drámája. A Biblia szerkezete, keletkezése; Bibliai témák és műfajok

142

Kódok1 T;i;Ig;f

E;Lk;Ig;f

T;N;Dg;szö

ÉN;E;k;Kg;úa

irodalma - a Biblia

néhány (legalább 2-2) ó- és újszövetségi történet, ezek értelmezése, a kereszténységben betöltött szerepe; zsoltárok.

A középkor vallásos és világi irodalma

A középkor világnézete, művészeti stílusai (romantika, gótika); Szent Ágoston: Vallomások (részletek); himnuszok (Todi: Stabat Mater, Ómagyar Mária-siralom); Halotti beszéd és könyörgés; legendák (Szent Ferenc-legenda, Margitlegenda); lovagi epika (Artus) és líra (Walter von der Vogelweide); a vágáns költészet (Carmina Burana). Dante: Isteni színjáték - Pokol (részletek), keletkezése, szerkezete, jelentősége, világnézete; Villon-versek (A jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Ellentétek) keletkezése, tartalmi és formai elemzése. A reneszánsz világszemlélet, stílus és a humanizmus; Petrarca szonett-költészetének bemutatása 2-3 szonetten keresztül; 2-3 novella Boccaccio: Dekameron című művéből, keletkezése, szerkezete, a novella műfaja; a szonettek és a novellák reneszánsz vonásai. Az angol reneszánsz dráma és színjátszás; Shakespeare életénék főbb állomásai, drámái; egy dráma feldolgozása; a 75. szonett.

Dante és Villon

A reneszánsz irodalma I. - Petrarca és Boccaccio

A reneszánsz irodalma II. - az angol reneszánsz dráma

továbbélése a magyar és a világirodalomban, képzőművészetben és a zenében; a tananyagban nem tárgyalt bibliai történetek megismerése. (operák világa: Vö.: Verdi: Nabucco, filmes kapcsolódások: vö.: Passió, Ben-Hur) A középkor világának E;D;Vm;ö bemutatása a filmművészetben: a Napfivér, Holdnővér vagy az Excalibur vagy A rózsa neve című film megtekintése videón.

Dante és Villon (Kaláka: Villon K;Kr;gy megzenésített versei) életének és költészetének részletesebb megismerése.

Egyéb novellák a F;N;Ig;úa Dekameronból; ismerkedés a reneszánsz képzőművészet alkotásaival. (Fellini: Dekameron feldolgozásai)

Egy szabadon választott ÉN;F;P;Ag;Vm Shakespeare-vígjáték feldolgozása; egy Shakespearedráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése. A magyar reformáció irodalma H;I;i;szö (Tinódi Lantos Sebestyén, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, Szenczi Molnár Albert).

A reneszánsz irodalma A magyar reneszánsz jellemzői, III. - a magyar reneszánsz két az európaitól eltérő vonásai, a nagy alakja: reformáció hatásai; Pannonius Janus Pannonius és Balassi Bálint életének főbb eseményei, elégiaés epigrammaköltészetének jellemző vonásai néhány versen keresztül; Balassi Bálint életének főbb állomásai, szerelmi, istenes és végvári, költészetének bemutatása néhány versen keresztül. A barokk irodalma Az ellenreformáció művészeti, Szemelvények Pázmány Péter, - Zrínyi Miklós: Szigeti irodalmi hatásai, a barokk stílus Mikes Kelemen műveiből. veszedelem jellegzetességei; Zrínyi Miklós életének főbb állomásai, tevékenysége; Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek) keletkezése, műfaji sajátosságai, szerkezete, a mű alapkoncepciója, célja, stílusa, verselése, nyelvi eszközei.

143

H;SZk;f

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses regény, tabló, időés értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek. A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete. Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet. Témakörök Ismétlés A klasszicista dráma

Az európai felvilágosodás

A magyar felvilágosodás kezdete

Csokonai Vitéz Mihály

Berzsenyi Dániel

Az európai romantika

A magyar romantika I. - a nemzeti drámairodalom kezdete

Tartalmak A 9. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. A francia klasszicista dráma és színjátszás jellegzetességei. Moličre drámái; egy vígjáték feldolgozása.

Kódok1

Választható tartalmak K;úa

Egy fel nem dolgozott Moličre- ÉN;F;P;Ag;Vm dráma megismerése; lehetőség szerint egy dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése; a francia klasszicista dráma más szerzőinek (Corneille, Racine) és műveinek megismerése. Az európai (angol, francia, A kor irodalmából egy szabadon E;P;Ag;gy német) felvilágosodás főbb választott epikai vagy drámai mű irányzatai, gondolatai, (pl. Swift: Gulliver, Diderot: Az képviselői; irodalmi megjelenése, apáca, Schiller: Ármány és a klasszicista stílus az szerelem) bemutatása. irodalomban néhány példán keresztül. A magyar felvilágosodás A magyar felvilágosodás H;Lk;Ig;f kezdetének jellegzetességei, irodalmi élete; a nyelvújítási harc képviselői; a magyar klasszicista és annak eredményei; a irodalom néhány alakja „testőrírók” munkái. (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc és Batsányi János) és műveik, tevékenységük. Csokonai Vitéz Mihály életének, Csokonainak a tananyagban fel T;H;k;Kr;Ag;szö költői pályájának főbb állomásai, nem dolgozott vagy nem szereplő költészetének jellemzői néhány verseinek, a Dorottya című versén keresztül (pl. Az estve, művének megismerése. Konstancinápoly, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem, A tihanyi ekhóhoz, A reményhez). Berzsenyi Dániel életének, Berzsenyinek a tananyagban fel T;H;k;Kr;Ag;szö költői pályájának főbb állomásai, nem dolgozott vagy nem szereplő óda- és elégiaköltészetének verseinek megismerése; bemutatása néhány versén episztolái (Dukai Takács keresztül (pl. A magyarokhoz I., Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A magyarokhoz II., A Pesti Magyar Társasághoz). Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz). Az európai (angol, francia, A tananyagban nem tárgyalt E;I;SZk;ö német, orosz) romantika vagy nem szereplő romantikus jellegzetességei, válogatás a alkotók (pl. Poe) művei; az romantikus szerzők (Byron, európai romantika Shelley, Keats; Hugo, Lamartine; képzőművészeti alkotásai. Hoffmann, Heine; Puskin) művei közül. Katona József írói pályájának A magyar nyelvű színjátszás a H;ÉN;F;P;Ag; Vm főbb állomásai; Bánk bán című XIX. század első felében. művének keletkezése, elemzése, értelmezése.

144

A magyar romantika II. - Kölcsey Ferenc

A magyar romantika III. - Vörösmarty Mihály

Petőfi Sándor

Arany János

A magyar romantikus regény - Jókai Mór

Kölcsey Ferenc életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemzőinek bemutatása néhány versén keresztül (pl. Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második ének, Vanitatum vanitas, Huszt, Emléklapra). Vörösmarty Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenbergalbumba, Az emberek, Országháza, Késő vágy, Ábránd, A merengőhöz, Előszó, A vén cigány); a Csongor és Tünde című drámája. Petőfi Sándor életének, költői pályájának fontosabb állomásai, költészetének jellemző vonásai, változásai néhány versén keresztül (pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Befordultam a konyhára, Sors, nyiss nekem tért, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői, Arany Jánoshoz, Beszél a fákkal a bús őszi szél..., Szeptember végén, Minek nevezzelek? A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger..., Itt benn vagyok a férfikor nyarában, Európa csendes, újra csendes..., Szörnyű idő...); epikus művei közül A helység kalapácsa. Arany János életének, költői pályájának fontosabb állomásai, nagyepikai művei közül a Toldi estéje, balladáinak rendszerezése példákkal (pl. V. László, Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Az örök zsidó, Tengeri-hántás, Hídavatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás); lírai alkotásai (Letészem a lantot, Kertben, Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt). Jókai Mór életének, írói pályájának főbb állomásai; egy romantikus regény (Fekete gyémántok vagy Eppur si mouve! És mégis mozog a föld! vagy Az aranyember) elemzése.

Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek megismerése; értekező prózája: részletek a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz és az Országgyűlési Napló című művekből.

T;H;k;Kr;Ag;szö

A költő életének, pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művének megismerése; a Csongor és Tünde megtekintése színházban vagy videón.

T;H;k;Kr;Ag;szö

Az apostol és más a tananyagban T;H;k;Kr;Ag;szö nem szereplő Petőfi-mű megismerése.

Petőfi és Arany barátságának T;H;k;Kr;Ag;szö irodalmi emlékei; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő balladák, lírai alkotások megismerése.

Jókai életének, írói pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő regény megismerése.

K;F;Lk;i;Vm

11. évfolyam A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika.

145

A XIX. és a XX. századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján. A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers. Témakörök Ismétlés Madách Imre: Az ember tragédiája A XIX. század második felének világirodalma I. - epika A XIX. század második felének világirodalma II. - líra

A XIX. század második felének világirodalma III. - dráma

Vajda János

Mikszáth Kálmán

Móricz Zsigmond

Az új magyar költészet megjelenése - Ady Endre

Tartalmak A 10. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. Madách Imre élete: Az ember tragédiája keletkezése, elemzése, értelmezése. Művek a realista epikából: egy francia (Stendhal, Balzac, Maupassant) és egy orosz (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij) mű elemzése. A francia modern költészet néhány nagy alakja és műveik (Baudelaire: Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine: Költészettan, Őszi chanson; Rimbaud: A magánhangzók szonettje, A meghökkentek). A modern drámairodalom kezdete: egy Csehov-dráma: A cseresznyéskert vagy a Három nővér vagy a Ványa bácsi; és egy Ibsen-dráma: a Nóra vagy a Vadkacsa elemzése. Vajda János költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év múlva, Harminc év után). Mikszáth Kálmán életének, írói pályájának főbb állomásai; novelláinak (Bede Anna tartozása, Tímár Zsófi özvegysége) és egy regényének (A Noszty fiú esete Tóth Marival vagy a Különös házasság vagy A fekete város vagy a Beszterce ostroma vagy j-Zrínyiász) elemzése. Móricz Zsigmond életének, írói pályájának főbb állomásai, a Barbárok, a Tragédia és a Szegény emberek című novellák közül kettőnek, illetve egy regényének (az ri muri vagy a Rokonok) elemzése. Ady Endre életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. Góg és Magóg fia vagyok én..., A magyar ugaron, Páris, az én Bakonyom, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet, j vizeken járok, Sírni, sírni, sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a páva, Vér és arany,

146

Kódok1

Választható tartalmak K;úa A mű megtekintése lehetőség szerint színházban vagy videón.

H;E;Kr;TE;P;Ag

A naturalista irodalom ÉN;F;D;Dg;szö jellegzetességei egy Zolaregényben; a tananyagban nem tárgyalt epikus mű megismerése. Walt Whitman: Téli mozdony; a E;SZk;Kg;ö tananyagban nem tárgyalt művek megismerése.

A tananyagban szereplő, de nem ÉN;F;P;Ag;Vm tárgyalt dráma megismerése; lehetőség szerint Csehov- és Ibsen-drámák megtekintése színházban vagy videóról. Vajda János életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseknek, illetve röpiratainak (Önbírálat, Polgárosodás) megismerése. Mikszáth életének és írói K;F;Lk;i;Vm pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek megismerése, illetve tárcái (Korlátfa, A pénzügyminiszter reggelije).

Móricz életének és írói K;F;Lk;i;Vm pályájának részletesebb megismerése, a törzsanyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek megismerése, illetve Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán műveivel való találkozás. Ady Endre életének és költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő műveinek és publicisztikájának (pl. Egy kis séta) megismerése.

Az avantgárd

A fekete zongora, A magyar Messiások, A téli Magyarország, A Sion-hegy alatt, A muszáj Herkules, Nekünk Mohács kell, Szeretném, ha szeretnének, Séta bölcsőhelyem körül, A Tűz csiholója, Történelmi lecke fiúknak, Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés az őrzőkhöz, Ifjú szívekben élek, Őrizem a szemed, Ember az embertelenségben, Nézz, Drágám, kincsemre, Emlékezés egy nyáréjszakára, Krónikás ének 1918-ból, De ha mégis?). Az avantgárd általános Az avantgárd képzőművészet E;I;Lk;Ig;f bemutatása, a főbb irodalmi alkotásaival való megismerkedés. irányzatok; Guillaume Apollinaire költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Kikericsek, A megsebzett galamb és a szökőkút, A Mirabeau híd, Égöv); Kassák Lajos életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellegzetességei a Mesteremberek és/vagy A ló meghal, a madarak kirepülnek című versein keresztül.

12. évfolyam A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül. Témakörök Ismétlés A Nyugat első költői-írói nemzedéke I. - Babits Mihály

A Nyugat első költői-írói nemzedéke II. - Kosztolányi Dezső

Tartalmak A 11. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. Babits Mihály életének, íróiköltői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A lírikus epilógja, Messze... messze..., Zrínyi Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája); a Jónás könyve című művének elemzése. Kosztolányi Dezső életének, írói-költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén

147

Kódok1

Választható tartalmak K;úa

Babits Mihály életének és írói- T;H;k;Kr;Ag;szö költői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek és egy Babits-esszé vagy tanulmányrészlet megismerése.

Kosztolányi pályájának részletesebb feldolgozása, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versek,

T;H;k;Kr;Ag;szö

A Nyugat első költői-írói nemzedéke III. - Juhász Gyula és Tóth Árpád

A Nyugat első költői-írói nemzedéke IV. - Karinthy Frigyes

A XX. század első felének világirodalmából - epika

A XX. század világirodalma - dráma

József Attila

Szabó Lőrinc

Radnóti Miklós

keresztül (pl. Mint aki a sínek közé esett..., Mostan színes tintákról álmodom, Anyuska régi képe, Akarsz-e játszani? Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali részegség); egy novellája (pl. A kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a véres költő című regényének elemzése. A két költő életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetüknek jellemző vonásai néhány versükön keresztül (Juhász Gyula versei közül például: Tiszai csönd, Testamentum, Milyen volt..., Anna örök; Tóth Árpád versei közül például: Meddő órán, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig, Áprilisi capriccio). Karinthy Frigyes életének, íróiköltői pályájának főbb állomásai, munkásságának jellemző vonásai néhány művön (Pitypang, Előszó; Tanár úr kérem, egy novella, részletek az Így írtok ti című műből) keresztül. Legalább egy regény és egy elbeszélés vagy novella a német vagy a cseh vagy a francia vagy az orosz vagy az amerikai irodalom alkotásaiból, ennek feldolgozása. Legalább két műfeldolgozása Gorkij, Brecht, Dürrenmatt és Beckett drámái közül. József Attila életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Ködből, csöndből, Klárisok, Favágó, Holt vidék, Külvárosi éj, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Magad emésztő..., Levegőt, Kései sirató, Gyermekké tettél, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica, Hazám, Karóval jöttél..., Íme, hát megleltem hazámat...). Szabó Lőrinc életének, költői pályájának főbb állomásai; költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás lesz, DsuangDszi álma, Szun-Vu Kung lázadása, Mozart hallgatása közben). Radnóti Miklós életének, költői pályájának főbb állomásai,

148

novellák és regények, valamint egy Kosztolányi-esszé megismerése.

A két költő életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseikkel való találkozás.

Karinthy Frigyes életének, írói- K;F;Lk;i;Vm költői pályájának részletesebb megismerése; Karinthy regényei és kis epikai műveivel való találkozás; Az utazás a koponyám körül című film megtekintése videóról. A tananyagban nem tárgyalt regény, elbeszélés, novella megismerése, filmes feldolgozásának megtekintése videóról.

E; K;F;Lk;i;Vm

Válogatás a tananyagban ÉN;F;P;Ag;Vm szereplő, de nem tárgyalt szerzők műveiből, illetve válogatás Shaw, Pirandello, Ionesco, Stoppard drámáiból. József Attila életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.

Szabó Lőrinc életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás. Radnóti Miklós életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb

Válogatás a XX. század második felének világirodalmából

Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából - líra Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából - epika, dráma Az irodalom határterületei

Felkészülés az irodalom érettségi vizsgára

költészetének jellemező vonásai néhány versén keresztül (pl. Huszonnyolc év, Federico Garcia Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat..., A la recherche..., Erőltetett menet, Razglednicák és az eklogák). Legalább egy regény feldolgozása Garcia Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin művei közül. Legalább két költő 1-2 versének megismerése (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István). Legalább egy regény vagy elbeszélés és egy dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor; Déry Tibor művei közül. Az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben és a kultúra más területein szabadon választott példákon keresztül.

megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.

A tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; válogatás a klasszikus krimi (Doyle, Christie), sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából.

E;I;Lk;Ig;f

A tananyagban szereplő, de T;H;k;Kr;Ag;szö nem tárgyalt mű megismerése; a kortárs magyar irodalom alkotóinak, alkotásainak bemutatása. A törzsanyagban szereplő, de ÉN;F;P;Ag;Vm nem tárgyalt mű megismerése; a művek filmes feldolgozásának megtekintése videóról. Mozi- vagy színház- vagy E;I;Lk;Ig;f;Vm koncert- vagy kiállításlátogatás, a látottak, hallottak közös értékelése, megbeszélése; egy kortárs íróval és/vagy költővel való személyes találkozás, beszélgetés.

Az írásbeli érettségi vizsga követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés.

Anyanyelv és kommunikáció 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció standardjainak elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (lásd fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya). Fogalmak Kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód-dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerősítés, érvelés és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok. Tevékenység Félévente egy írásbeli tesztfeladat. Irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is). Egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése. Integráció A tudomány más területeinek jelhasználata. Könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban. Témakörök A közlésfolyamat, tényezői és funkciói

Tartalmak Az adó, vevő, csatorna, zaj, üzenet, kód-dekód. A közlés, kifejezés, tájékoztatás mellett a poétikai funkció, a fatikus (kapcsolatteremtés és kapcsolatfenntartás) szerep.

149

Választható tartalmak Az adó és vevő viszonyának szociális és emocionális háttere. A személyiség megjelenése a különböző szövegekben (az önkifejezés vágya, a kapcsolatteremtés vágya, az

Kódok ÉN;i;Dg;úa

A kapcsolat létrehozásának nehézségei, a beszédhelyzet A nem verbális kommunikáció kiegészítő, helyettesítő, megerősítő szerepei (önközlés, szabályozás, közlés)

A jelek szerepe az élet és a tudomány különböző területein A nyelv mint jelrendszer

A kommunikáció és szöveg

A mindennapi érintkezés nyelvi standardjai. A vitakultúra, a manipulációs szándék felismerése. A non verbális kommunikáció: a hétköznapi tárgyak jelentéstana,(az otthon, a környezet jelentéstana). A térköztartás a kommunikációban. A mondatfonetikai eszközök.

Természetes és mesterséges jelek, konvencionális és művészi jelek, rejtjelek. A jel és jelentés kapcsolata. Jelentésárnyalatok, nem nyelvi jelek a szövegben. A szövegbe ágyazott jelentés, a többletjelentések, a metakommunikatív tartalom a befolyásolás szolgálatában. A szövegjelentés vizsgálata pszeudoszövegeknél (pl. Paródia, irónia nyelvi jelenségei). Váratlan jelentésmódosulás a viccek világában. Az elhallgatás a szöveg mögé rejtett üzenetek. A szövegjelentés: a téma (ismert és újságoló rész), a kulcsszó. Szerepe, a tételmondat.

önkifejezés és a másoknak való megfelelés együttes megjelenése). A kommunikációs konfliktusok feloldásának módjai.

I;Egy;Ag;ö

Szemiotika - a jel és jelentés I;Egy;Ag;ö kapcsolatának, szintaktika - jelek szerveződésének, a jelek struktúrájának, pragmatika - jelek keletkezésének tudománya Szólások és szólásmagyarázatok, közmondások a nyelvi kifejezés gazdagításában (szólások etimológiája). A politikai és szépirodalmi T;k;Ag;f szimbólumok. A mondatfajták, rendszermondat, T;N;úa szövegmondat, mondategész, mondategység fogalma. A szabad és kötött szórend a magyar és idegen nyelvekben. A szófajok: fogalomszók, mondatszók, nem önálló szófajok, átmeneti szófajok, viszonyt jelölő szavak. A fogalmi hierarchiák. Az alkalmi szófajváltás esetei. A morfémák jelentéstana, szófajváltás, mint jelentésmódosulás a képversek, helyesírási hibák a reklámok világában.

ÉN;I;Kr;szö

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb. Fogalmak Alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés. Hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérés, alliteráció, versláb, motivált szavak. Alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép. Tevékenység Félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat. Egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből. Integráció Népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az Internet világában. Nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban. Témakörök A stílus A stílus hírértéke

Tartalmak A szó eredete, hagyományos és modern értelmezése. Az alkalmi és állandósult stílusérték.

150

Választható tartalmak Stilisztikai szempontú szövegelemzések (fordítások). A nyelvhelyesség és nyelvművelés szerepe, tv, sajtó

Kódok ÉN;i;Dg;úa I;Lk;Kg;gy

A stílus meghatározó tényezői. Az erősítés a túlzás, az enyhítés az eufémizmus. Társalgási, szakmai-tudományos, szónoki, hivatali-közéleti, publicisztikai, szépirodalmi. A szépirodalmi stílus A szöveg akusztikai vizsgálata (stíluselemzési gyakorlatok) (rímek, verselés, hangszimbolika stb.). A szöveg képi szintje. A nyelvi ismétlődések stilisztikai szerepe a különböző nyelvi szinteken. A stílusárnyalat, motiváltság, A nyelvi megformálás nyelvi rétegekhez való kapcsolata, stílusértéke: az alakzatok. a szójelentés A hangnemek felismerése, a műalkotások elemzésének stilisztikai szempontjai. A műfaj, korstílus. Az elbeszélés, a leírás, levél műfaji jellemzőinek, jellegének (hivatalos vagy magán) megfelelő szövegalkotás. Retorika Retorikai alapismeretek (anyaggyűjtés, elrendezés, kidolgozás). Az érvelő szöveg megszerkesztése, a hatáskeltés eszközei. A semleges stílus és az attól való eltérés A stílusrétegek és jellemzésük

nyelvművelő tevékenysége. A nyelven kívüli eszközök: íráskép, képvers.

F;SZk;É T;Lk;Dg;f

A szövegvizsgálat műnemek I;SZk;Kg szerinti különbségei. Az inadekvát stílus bőbeszédűség, szűkszavúság, közhelyesség, kétértelműség, képzavar stb.

T;F;D;gy

E;ÉN;Lk;szö

11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár). Fogalmak A hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra. Szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi különbségei, a bestseller. Tevékenység Egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbe adott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel. Integráció A médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a folyóiratkatalógus. Témakörök A tömegkommunikáció világa A sajtó

Választható tartalmak Kódok Sajtóhibák, nyelvhelyességi I;N;Kr;i;gy hibák. Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat rovatai. Hírlapok, napilapok, magazinok, A tévé, rádió nyelvművelő I;N;Kr;i;gy évkönyvek, folyóiratok. rovatai: Hej, hej, helyesírás, Hej, A hetilapok felépítése: címlap, hej, helyes beszéd a televízióban. rovatok, témák, kép és szöveg A szövegelrendezés: a pozitív kapcsolata. hatáskeltés felépítés, a fordulat, a Különböző folyóiratok váratlan, a figyelemfelhívás arculatának, stílusának, szolgálatában. olvasókörének elemzése, műfajai. A rejtvények lélektana. A szöveg betűtípusainak A képregény: a beszédszituáció megjelenési formáinak vizsgálata és a közlemény jelzése a Tartalmak

151

A reklám

A televízió

adott szöveg transzformálásán keresztül. A humor forrásai karikatúra a sajtóban, keletkezésük, eredetük. Vicclapjaink. A karikatúra az emberismeret szolgálatában, a közéleti karikatúrák elemzése, elrejtett üzenetei. A reklám fegyvertára. Reklám vagy propaganda. Reklámszöveg készítésének technikái. A tévé és a nézők kommunikációja (Önt dönt jellegű műsorok). A televízió műfajai: - A híradó (információközlés). - A kerekasztal-beszélgetések (a szerkesztett beszélgetés). - A talkshow (a könnyedség kellékei). - Az interjú (a személyesség szolgálatában). - A sorozatok lélektana. A tömegfilm, a bestseller.

képregényben. Az apróhirdetés.

A reklám helyesírási hibái a figyelem felkeltésének szolgálatában.

I;N;Kr;i;gy

Népszerű képernyőarcok jellemzése.

ÉN;N;Kr;i;gy

12. évfolyam A továbbhaladás feltételei A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak Őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás. Tevékenységek Egy négy-öt soros nyelvemlék (átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel. Integráció A számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése. Témakörök A magyar nyelv helye a világ nyelvei között

Tartalmak A ragasztó, szigetelő, és hajlító nyelvtípusok.

A nyelvcsaládok

A nyelvi struktúrák összehasonlítása.

A nyelv rétegződése

A nyelvváltozatok: - A tájnyelv. - A szleng. - Az argó szavak történeti megközelítése. - Rétegnyelvek.

152

Választható tartalmak Kódok1 Szófajtani és mondattani H;T;SZk;úa elemzések az idegen nyelvek tükrében. Összevető elemzések idegen T;E;P;f nyelvi klisék és a magyar nyelvi formák között. Idegen nyelvi tanulói fordítások elemzése. Irodalmi fordítások összevető elemzése. A nyelvjárás mint nyelvi H;Egy;ö deviancia a leíró nyelvtani normák tükrében.

A szókincs rétegei és bővítésének forrásai A nyelvrokonság A nyelvtörténet jelentősebb korszakai Nyelvi rendszerünk alaktani és jelentéstani változásai

A nyelvi rétegek megítélése a nyelvhelyesség és nyelvművelés szempontjából. A nyelvi rétegek világában előforduló nyelvi hibák. A szóteremtés, szóalkotás (szóképzés, szóösszetétel, betűszók és egyéb források). A nyelvrokonság bizonyítékai [hangtani, szóalaktani (ragozás), mondattani (határozók irányhármassága stb.]. A finnugor alapszókincs. Az alapnyelvi emlékeink. Ómagyar, középmagyar, új magyar kor. Egy szórványemléken a magyar szöveg felismerése: Egy 2-4 soros szövegemlékünk elemzése.

T;Ag;f Írástörténet (a képírástól a T;H;k betűírásig). A helyesírás története (szövegek a különböző századokból, különös tekintettel a XIX. századra).

TÖRTÉNELEM 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Témakörök Az őskor és az ókori Kelet

Az ókori Görögország

Tartalmak Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon. Fogalmak: Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem. A görög kor kezdetei, a spártai állam. A demokrácia kialakulása

153

Választható tartalmak A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:

Kódok1 ÉN;K;D

Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek).

A görög-perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca.

Szk;Lk,É

Az ókori Róma

A korai feudalizmus története Európában

Athénban, a demokrácia fogalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Kronológia: Kr. e. XIII. sz., Kr. e. 621., Kr. e. 594., Kr. e. 508., Kr. e. 490., Kr. e. 480. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopillai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Kronológia: Kr. e. 753., Kr. e. 510., Kr. e. 367., Kr. e. 287., Kr. e. 264-241., Kr. e. 218-201., Kr. e. 168., Kr. e. 48., Kr. e. 31., 212., 313., 395., 476. Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila. Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Középés Kelet-Európában. Évszámok: 622., 732., 800., 843., 962., 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek,

154

Nagy Sándor birodalma. Kr. e. 776., Kr. e. 431-404., Kr. e. 336323. Leonidasz, Themisztoklész.

A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Ag;Vm;If

Marius, Sulla, Spartacus, Hadrianus, Diocletianus senatus, dictator, néptribunus, censor.

A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulása.

a;szö

A magyar nép története az államalapításig

Az érett középkor

Az Árpád-házi királyok kora

Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896., 955., 973., 997-1000-1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066., 1095., 1122., 1215., 1302., 1278. Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romantika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala Az új rend megszilárdítása Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században.

155

Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok.

K;I

A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándor-mozgalmak.

T; a;szö

III. Ince, IV. (Szép) Fülöp

H;K;N;D

Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077-95., 1095-1116., 11721196., 1205-1235., 1222., 12351270., 1241-1242., 1301. Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon. Fogalmak: Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. Mindennapi élet, életmódtörténet

E;N;Lk

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Témakörök A késő középkor

Magyarország a XIV-XV. században

Tartalmak Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337-1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d’Arc, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed. Fogalmak: Rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező. Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond, az oszmán -török terjeszkedés, Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása.

156

Választható tartalmak A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság, a pápaság, közép- és kelet-európai államai. VII. (Tudor) Henrik, III. Iván, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella.

Kódok1 Kr;I

Lk;É;K;N;D

Kora újkor (1490-1721)

Magyarország története a kora újkorban (1490-1711)

Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308-1342., 1342-1382., 1351., 1387-1437., 1396., 1443-1444., 1444., 1448., 1456., 1458-1490. Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini. Fogalmak: Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. A modern állam kialakulása. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492., 1517., 1588., 1618-1648., 1640-1649., 1689., 1701-1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter. Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus. Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok. A Jagellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek:

157

Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. Az angol forradalom.

N;É;E

H;SZk;É;K;Egy;P

A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721-1849)

Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII. században. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514., 1526., 1541., 1552., 1566., 1591-1606., 1664., 1686., 1699., 1703-1711. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Fogalmak: Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta. A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai (életkörülmények, környezet). XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak. Kronológia: 1740-1748., 1756-1763., 1776., 1783., 1789., 1791., 1794., 18041815., 1848. Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror,

158

A napóleoni háborúk Európája. E;I;úa;f

kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo. Mindennapi élet, életmódtörténet

E;N;Lk

11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. Témakörök Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790)

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847)

Tartalmak Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. század Magyarországán. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722-1723., 1740-1780., 1767., 1777., 1780-1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet. Topográfia: Határőrvidék, Bánát. j elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795., 1825., 1830., 1832-1836., 1844., 1847. Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc. Fogalmak: Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám. Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu.

159

Választható tartalmak Egy, a napi politikát is meghatározó XIX. századi történelmi téma feldolgozása:

Kódok1 T;ÉN;H;Lk

A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországra.

I;F;úa P;

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914)

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)

Polgári forradalom Magyarországon 1848 március április. A forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége. Kronológia: 1848. III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény. Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad. Gazdasági és társadalmi Az orosz reformkísérletek. változások, a második ipari Gyarmatosítás: a brit forradalom. gyarmatbirodalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A „keleti kérdés” és a Balkán. Hatalmi viszonyok, katonaipolitikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853-1856., 1861., 1861-1865., 1866., 1870., 1871., 1882., 1904., 1905., 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln. Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária. Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek. A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.

160

T;Ag;Vm;szö;gy

É;Egy;P

H;N;Lk;szö

Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867., 1868., 1875-1890., 1896. Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia. Az első világháborútól a nagy Az első világháború Egy a szakirányú képzés gazdasági válságig (1914-1929) kirobbanása, jellege, története. jellegének megfelelő történelmi Az Oroszországi politikai téma feldolgozása. változások. A Párizs környéki békék. Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris rendszerek. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl. a női emancipáció, motorizáció). Évszámok: 1914-1918., 1917., 1919., 1922., 1925. Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal. Fogalmak: Villámháború - állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem. Az első világháború és Magyarország részvétele a következményei Magyarországon világháborúban. A Trianon utáni ország élete Az őszirózsás forradalom. (1914-1931) Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai: Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. március 1.,

161

a;szö;Kr

H;P;I;f

június 4., 1921-1931., 1927. Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly. Topográfia: Doberdő, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave. Fogalmak: Őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció. Mindennapi élet, életmódtörténet

E;N;Lk

12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Az érettségi követelmények szerint. Témakörök A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945)

Tartalmak Választható tartalmak Az 1929-1933-as világgazdasági Egy, a napi politikai eseményt válság. Válságkezelés az USAigazoló történelmi téma ban. feldolgozása. A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A megosztott Európa. Évszámok: 1929., 1933., 1936., 1938., 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia. Fogalmak: Tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Magyarország a gazdasági Gazdasági válság és válságtól a második világháborús jobbratolódás a belpolitikában.

162

Kódok1 P;Kr;I;Egy

Kr;Ig;Dg;

összeomlásig (1931-1945)

A jelenkor (1945-től napjainkig)

Magyarország a második világháború után (1945-től napjainkig)

Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla. Topográfia: Felvidék, jvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság. Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán). Az európai integráció története. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Egy szabadon választott helyi konfliktus földolgozása (pl. Közel-Kelet, Balkán). Évszámok: 1947., 1948., 1949., 1955., 1956., 1957., 1961., 1968., 1975., 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov. Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Trumanelv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyevdoktrína, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK. A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.

163

E;H;If;Egy;P

H;gy;P;Kr;D

A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása: Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946., 1947. február 10., 1948., 1949., 1953., 1956. október 23., november 4., 1963., 1968., 1989. október 23., 1990., 1991. Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve), kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság.

TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. Témakörök

Tartalmak

Kódok1

Az erkölcsi lény

A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága.

P;I;szö

Az erkölcsi cselekedet

A szabadság értelmezése különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése.

P;I;szö

164

Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák. Az etika megalapozása

A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősségés konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján.

T;N;Lk

Az erények és a jellem

A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei.

ÉN;i;É

Személy és erkölcs

Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek.

ÉN;i;É

Társadalom és Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. erkölcs Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság.

ÉN;i;É

Vallás és erkölcs

A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye.

ÉN;i;É

Korunk erkölcsi kihívásai

A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológia, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól.

P;ÉN;Kr

ELSŐ IDEGEN NYELV 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes  köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes

165

  

kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes  köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. 9-10. évfolyam a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Fogalomkörök Megszólítás

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Excuse me.

Köszönés, elköszönés

Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do.

Bemutatkozás

My name is … This is …

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you?

Engedélykérés és arra reagálás

May/Can I have a drink?

166

Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőkészség komp. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációk. Idegen nyelvi kommunikáció

Yes, please. Köszönet és arra reagálás

Thanks. Thank you very much. Not at all. You are welcome.

Bocsánatkérés és arra reagálás

I am sorry. That’s all right. No problem.

Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Happy Birthday! Happy New Year! Congratulations! Thank you.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok What a pity. Sajnálkozás Öröm

Great! I am very happy.

Csodálkozás

Really?

Bánat

I feel so sad.

Bosszúság

Oh, no!

Kezdeményezőképesség k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Kezdeményezőképesség k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Do you like …? What about …? Idegen nyelvi kommunikációs k. Véleménykérés és arra reagálás Yes, I do. No, I don’t. It’s nice. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. That’s right. I (don’t) agree. Idegen nyelvi kommunikációs k. Egyetértés, egyet nem értés Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. I (don’t) like it. Idegen nyelvi kommunikációs k. Tetszés, nem tetszés Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. I’d like to … I can … I must … I have Idegen nyelvi kommunikációs k. Kívánság, képesség, szükségesség, to go. Szociális kompetencia lehetőség Kezdeményezőképesség k. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok It’s … My friend is … Idegen nyelvi kommunikációs k. Dolgok, személyek, események Szociális kompetencia megnevezése és leírása Kezdeményezőképesség k. Önálló tanulás kompetenciája Digitális kompetencia Where can I find a …? It is to the left. Idegen nyelvi kommunikációs k. Információkérés, információadás Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia Kezdeményezőképesség k. Digitális kompetencia Yes, I can. No, I don’t. Idegen nyelvi kommunikáció k. Igenlő vagy nemleges válasz I (don’t) know. Who knows? Idegen nyelvi kommunikáció k. Tudás, nem tudás A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Please, give me a coke. Can I have an Idegen nyelvi kommunikáció k. Kérés ice cream, please? Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Kezdeményezőképesség k. Sit down! Don’t go! Idegen nyelvi kommunikáció k. Tiltás, felszólítás Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Let’s go for a walk. OK. Good idea. Idegen nyelvi kommunikáció k. Javaslat és arra reagálás Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség Come and see us tomorrow. Fine. Idegen nyelvi kommunikáció k Meghívás és arra reagálás Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k..

167

Kínálás és arra reagálás Segítségkérés és arra reagálás

Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you. Help! Can you help me? Of course. I’m sorry, I can’t.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Pardon? Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés

I don’t understand.


Please, repeat it slowly.

Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség


Present Simple Present Continuous

Múltidejűség

Past Simple

Jövőidejűség

Going to


Past forms of have

Possessive adj.

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatároz ás

Időbeli viszonyok

Gyakoriság

Mennyiségi viszonyok

Genitive ’s Of Whose? Prepositions Prepositional Phrases Adverbs How often?

Időpont

When? What time? What’s the time?

Időtartam

How long?+Past Simple

Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers

Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikációk Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia When do you get up? I don’t Lásd fent drink milk. Why is she crying? I’m not Lásd fent listening. I’m leaving. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? I didn’t have many friends at elementary school.

My, your, his/her/its, our, their dog Kate’s brother

Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, … Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.

Children, people, men, women … One, two… first, second…

168

Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanulás kompetencia Szociális kompetencia Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Kezdeményezőképesség k.

Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Matematikai kompetencia Önálló tanulás k. Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia

Countable nouns

Uncountable nouns

Minőségi viszonyok

Comparative sentences (short adjectives)

Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Természettudományos k. Szociális kompetencia How much money have you Kezdeményezőképesség k. got? Önálló tanulás kompetencia I’ve got a lot of/little money. Szociális kompetencia A cup of tea, a piece of cake All, every Lásd fent Tom’s younger than Sue. Idegen nyelvi kommunikáció k Mary is the prettiest girl. Matematikai kompetenciaa How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs.

Good, bad …(better, worse) Irregular adjectives Modalitás

Logikai viszonyok

Szövegösszetartó eszközök

Can (ability) Can/may (permission)

What’s it like? What colour is it? I can swim. Can/may I open the window?

Must/needn’t (obligation) Have to (Past) Mustn’t Linking words

I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because

Conditional I

We’ll stay at home if it rains.

Infinitive to express purpose Névelők

I’ve been to London to visit the Queen. A, an, the

Some+plural noun any+plural noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Some +singular noun Any + singular noun

Nominative and accusative of personal pronouins

I, he, they… Me, him, them…

This, that, these, those Demonstrative pronouns

Indefinite pronouns

Somebody, anybody,nobody, everybody … myself…

Reflexive pronouns

169

Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kommunikáció Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Matematikai kompetencia Lásd fent Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanuláskompetenciája Matematikai kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia

11-12 osztály a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Fogalomkörök Telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Hello, this is…. speaking

szóbeli üdvözletküldés

Say hello for me to Monica

személyes és hivatalos levélben megszólítás

Dear Bob, To whom it concerns

személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás

Yours cincerely Love…

együttérzés és arra reagálás

I’m so sorry to hear that… I share your pain…

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok I’m glad… Hála Elégedettség

This is perfect/good/nice…

Félelem

I’m scared/afraid of….

Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőkészség komp. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációk. Idegen nyelvi kommunikáció Kezdeményezőképesség k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok What do you think about this? Idegen nyelvi kommunikációs k. Véleménykérés és arra reagálás What is your opininon? Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Your are right/correct. Idegen nyelvi kommunikációs k. valaki igazának az elismerése és el You are wrong/mistaken Szociális kompetencia nem ismerése Kezdeményezőképesség Oh really? Show me! This is great! Idegen nyelvi kommunikációs k. Érdeklődés, érdektelenség It’s boring/dull. I don’t care. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Adjectives like good, great, nice, Idegen nyelvi kommunikációs k. Dicséret, kritika fabolous, superb. Szociális kompetencia Bad, wrong, boring, horribel, Kezdeményezőképesség k. disastrous stc. But, Idegen nyelvi kommunikációs k. Ellenvetés I have to disagree Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Want, need, wish, hope, sure, unsure, Idegen nyelvi kommunikációs k. akarat, kívánság, bizonytalanság, can, could, able to, must, have to, Szociális kompetencia képesség, szükségesség, Kezdeményezőképesség kötelezettség, lehetőség I will do it. Idegen nyelvi kommunikációs k. ígéret I promise. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség I intend to… Idegen nyelvi kommunikációs k. szándék, terv I’m going to… Szociális kompetencia I’d like to…. Kezdeményezőképesség I plan to…. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Correct usage of past forms of verbs, Idegen nyelvi kommunikációs k. Események leírása time clauses and time clauses. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Önálló tanulás kompetenciája Digitális kompetencia I don’t want to answer/can’t say/don’t Idegen nyelvi kommunikációs k. Válaszadás elutasítása know. Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája

170

I’m sure/absolutely positive I’m not sure. I remember/can recall. Emlékezés, nem emlékezés I can’t/don’t remember/unable to recall. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok I have a complaint/claim about/on…. Reklamálás Bizonyosság, bizonytalanság

Tanácskérés, tanácsadás

Segítség felajánlása és arra reagálás Ajánlat és arra reagálás

What do you think about this….? Can you help me with this? What is your advice? I think it would be wise to… You should Can I help you? Do you need any help? Yes, please/No, thank you. Would you like to.. ?

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Could you spell it please? Betűzés kérés. betűzés The alphabet. Sorry to interrupt you but… Beszélési szándék jelzése, téma May I speak? bevezetése, félbeszakítás If I can say a few words…. To introduce a new topic… Could you speak slower/louder, Felkérés lassabb, hangosabb please? beszédre Am I right/correct? Megerősítés You are absolutely right. You are correct. Go on. Please continue.

Matematikai kompetencia Kezdeményezőképesség k. Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Idegen nyelvi kommunikáció k.

Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség Idegen nyelvi kommunikáció k Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése



Jelenidejűség

Present Simple

Múltidejűség

Present Continuous Present Perfect Present perfect continous Past Simple

Jövőidejűség

Past Continuous Past Perfect Going to Future Simple Past forms of have

Possessive adj.

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Have + 3rd form of verbs Have been + gerund And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? Was/were + gerund Had + 3rd form of verbs What are you going to do on Saturday? Will + verb I didn’t have many friends at elementary school.

My, your, his/her/its, our, their dog

171

Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Lásd fent

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

Időbeli viszonyok

Gyakoriság

Mennyiségi viszonyok

Genitive ’s Of Whose? Prepositions Prepositional Phrases Adverbs How often?

Időpont

When? What time? What’s the time?

Időhatározói mellékmondatok Időtartam

Time clauses How long?+Past Simple

Lásd fent

Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, … Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. When I arrived he was watching TV. How long were you in hospital? For two weeks.

Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanulás kompetencia Szociális kompetencia Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Kezdeményezőképesség k.

Irregular and Children, people, men, regular plurals women … Cardinal numbers One, two… Ordinal numbers

first, second…

Countable nouns

How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake All, every Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl.

Uncountable nouns

Minőségi viszonyok

Kate’s brother

Comparative sentences (short adjectives) Irregular adjectives

Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetenciaa

Good, bad …(better, worse)

Függő beszéd

Backshift

Modalitás

Can (ability) Can/may (permission)

What’s it like? What colour is it? He said that he was there. She asked if the answer was correct or not. I can swim. Can/may I open the window?

Must/needn’t (obligation) Have to (Past) Mustn’t Linking words

I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because

Logikai viszonyok

Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Matematikai kompetencia Önálló tanulás k. Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Természettudományos k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Önálló tanulás kompetencia Szociális kompetencia

172

Lásd fent

Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kommunikáció Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Matematikai kompetencia Lásd fent Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanuláskompetenciája Matematikai kompetencia

Conditional I

Conditional II

Szövegösszetartó eszközök

Infinitive to express purpose Névelők Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any + singular noun

Nominative and accusative of personal pronouins Demonstrative pronouns

We’ll stay at home if it rains.

Idegen nyelvi kommunikáció Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia If I lived int he country, I Idegen nyelvi kommunikáció would have a dog. Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia I’ve been to London to visit Idegen nyelvi kommunikáció k the Queen. Matematikai kompetencia A, an, the Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanulás kompetenciája There are some pencils in Szociális kompetencia the bag. Digitális kompetencia Have you got any sisters? Matematikai kompetencia I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… Me, him, them…

This, that, these, those

Somebody, anybody, nobody, everybody …

Indefinite pronouns

myself… Reflexive pronouns

MATEMATIKA 9. évfolyam

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

A továbbhaladás feltételei

Tartalom

A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Egyszerű kombinatorikai Módszer keresése az összes eset feladatok, az összes eset áttekintéséhez áttekintése. Az „akkor és csak akkor” A szükséges és elégséges feltétel használata - (folyamatos). Tétel és megfordítása megkülönböztetése. (folyamatos). A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a A fogalom célszerű kiterjesztése, hatványozás azonosságai a számok nagyságrendjének (legalább egy azonosság tudása. bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.

173

Kulcskompetenciák2 AK, MK

Tájékozottság a racionális számkörben. Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

MK

AK, MK

AK, MK

MK Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál

MK

kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a±b)2, a2-b2 szorzat alakja, (a±b)3, a3-b3 szorzat alakja. Műveletek végzése számokkal és Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és algebrai kifejezésekkel, a törtekkel végzett műveleteknél. szaknyelv használata. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Algoritmikus gondolkodás és a Egyenletrendszerre vezető gyakorlati problémák szöveges feladatok, modellezése, értő szövegolvasás. százalékszámítás, kamatszámítás. Egy abszolútértéket tartalmazó A rendszerezőképesség egyenletek. fejlesztése A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet Relatív prímek, oszthatósági feladatok. Példa alapvető problémáival és számrendszerekre. matematikatörténeti vonatkozásaival.

alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel.

IK, MK

TK, MK AK, TK, MK Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. MK 3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel.

A függvény fogalma, elemi Az alapfüggvények A függvényszemlélet fejlesztése: tulajdonságai; a lineáris tulajdonságainak ismerete. a hozzárendelések szabályként függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, Képlettel megadott függvény való értelmezése. gyakorlati példák további ábrázolása értéktáblázat A megfelelő modell megkeresése. függvényekre, a fordított arány, segítségével. x a/x. Geometriai alapfogalmak, Speciális háromszögek, háromszögekkel, négyszögekkel, négyszögek és szabályos Tájékozottság a megismert sokszögekkel kapcsolatos sokszögek tulajdonságainak síkidomok tulajdonságaiban. ismeretek kiegészítése, ismerete. rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, A nevezetes vonalak és a Sejtések megfogalmazása, új beírt köre, körülírt köre. háromszög beírt és köréírt összefüggések felfedezése, (Legalább egy tétel bizonyítása.) körének ismerete. bizonyítási igény kialakítása. A körrel kapcsolatos fogalmak Thalész tétele, a kör és érintői. és az érintő tulajdonságának ismerete. A tengelyes és középpontos A transzformációk mint Az eltolás és tükrözések tükrözés, az eltolás áttekintése, függvények értelmezése, a tulajdonságainak felhasználása matematika különböző területei rendszerezése, pont körüli egyszerű feladatokban. elforgatás és tulajdonságai. közötti kapcsolatok keresése. Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív és a diszkussziós igény hossza, körcikk kerülete, területe kialakítása, sokoldalú (képletek használata). szemléltetés, Egyszerű szerkesztési feladatok. szerkesztőprogramok megismerése. Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a Statisztikai adatok és középső érték (medián) és a ábrázolásuk (kördiagram, A statisztikai adatok helyes leggyakoribb érték (módusz) oszlopdiagram stb.), számtani értelmezése. ismerete. közép, medián, módusz; szórás. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

MK

DK, MK

ÖT, MK

MK

MK

MK

DK, MK

AK, TK, DK, MK

10. évfolyam Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás

Tartalom Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek,

174


Kulcskompetenciák2

A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések

AK, MK

megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.

jellegzetes gondolatmenetek megkülönböztetése. (indirekt módszer, skatulyaelv).

Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén. A valós szám szemléletes Tájékozottság a valós számok fogalma, kapcsolata a halmazán, a racionális és A permanencia elve a számegyenessel, a valós számok irracionális számok tizedestört számfogalom bővítésében. tizedestört alakja, példák alakja, nevezetes irracionális irracionális számokra. számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak A négyzetgyök használata egyszerű esetekben, azonosságainak alkalmazása az n-edik gyök. egyszerű esetekben. A másodfokú egyenlet A megoldás keresése többféle A megoldóképlet biztos úton, tanulói felfedezések, önálló megoldása, a megoldóképlet, ismerete és alkalmazása. gyöktényezős alak. eljárások keresése. Összefüggés két pozitív szám Két pozitív szám számtani és Az algoritmikus gondolkodás számtani és mértani közepe mértani közepének fogalma. fejlesztése. között. A matematika eszközként való Másodfokú egyenletre vezető Különböző típusú egyszerű felhasználása gyakorlati és szöveges feladatok. szöveges feladatok megoldása. természettudományos problémák megoldásában. Ekvivalens és nem ekvivalens Egyszerű négyzetgyökös Diszkussziós igény az algebrai lépések egyenletek egyenlet megoldása. átalakításánál, egyszerű feladatoknál. A megoldások ellenőrzése. négyzetgyökös egyenletek. Az algebrai és grafikus Egyszerű másodfokú módszerek együttes alkalmazása egyenlőtlenség megoldása. a problémamegoldásban. A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. Új függvénytulajdonságok A forgásszög szögfüggvényeinek megismerése, értelmezése, összefüggés a szög A szögfüggvények függvénytranszformációk szögfüggvényei között. definíciójának ismerete, az x alkalmazása. A szögfüggvények tulajdonságai sinx és x cosx függvények A négyjegyű függvénytáblázatok (értelmezési tartomány, ábrázolása és tulajdonságai. és matematikai összefüggések monotonitás, zérushelyek, célszerű használata. szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a A hasonlósági transzformáció középpontos nagyítás és A transzformációs szemlélet fogalma. kicsinyítés alkalmazása fejlesztése. egyszerű gyakorlati feladatokban. A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Az alapesetek ismerete. Kreatív problémamegoldás. Hasonló síkidomok területének A felsorolt tételek ismerete és Geometriai ismeretek aránya, hasonló testek alkalmazása egy vagy két alkalmazása, biztos számolási lépéssel megoldható számítási készség, zsebszámológép célszerű térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a feladatoknál. használata. szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása. Változatos kombinatorikai feladatok.

175

AK, MK

MK

MK ÖT, MK

MK

TK, MK

MK

MK

DK, MK

TK, MK

MK, DK

A vektorok további alkalmazása. A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.

MK Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.

AK, TK, MK

11. évfolyam Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei tevékenységek A kombinatív készség fejlesztése. Vegyes kombinatorikai feladatok. Egyszerű kombinatorikai A többféle megoldási mód Binomiális együtthatók. feladatok megoldása. lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. Gráfelméleti alapfogalmak, A gráf szemléletes fogalma, A gráf modellként való alkalmazásuk. egyszerű alkalmazásai. felhasználása. Feladatok megoldása gráfokkal. Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek. A hatványozás kiterjesztése A matematikai fogalom célszerű pozitív alap esetén racionális A hatványozás definíciója, kiterjesztése, a fogalmak kitevőkre. műveletek, azonosságok általánosításánál a permanencia A hatványozás azonosságai és ismerete egész kitevő esetén. elv felhasználása. alkalmazásuk. Bizonyítás iránti igény A logaritmus fogalmának mélyítése. A logaritmus értelmezése. ismerete, azonosságainak Matematikatörténeti A logaritmus azonosságai. alkalmazása egyszerűbb vonatkozások megismerése esetekben. (könyvtár- és internethasználat). Exponenciális, logaritmusos Az absztrakciós és szintetizáló A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló és trigonometrikus egyenlet képesség fejlesztése. exponenciális, logaritmikus és egyszerű konkrét Az önellenőrzés igényének trigonometrikus egyenletek. feladatokban. fejlesztése. A függvényfogalom fejlesztése. A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény Összefüggések felismerése a matematika különböző területei vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. között. A logaritmus függvény, mint az A bizonyításra való törekvés exponenciális függvény inverze. fejlesztése. A tanult függvények tulajdonságai Az alapfüggvények ábrái és (értelmezési tartomány, legfontosabb értékkészlet, zérushely, Számítógép használata a tulajdonságainak vizsgálata szélsőérték, monotonitás, függvényvizsgálatokban és a (értelmezési tartomány, periodicitás, paritás). transzformációkban. értékkészlet, zérushely, Függvénytranszformáció: szélsőérték). f(x)+c; f(x+c); c f(x); f(c x). A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra A vektorokról tanultak áttekintése. Vektorműveletek és törekvés. A vektorműveletek tulajdonságai. tulajdonságaik (összeadás, Bizonyítás iránti igény Két vektor skaláris szorzata. kivonás, skalárral való továbbfejlesztése. A skaláris szorzat szorzás). A fizika és a matematika tulajdonságainak felsorolása. Vektorok alkalmazásai. termékeny kapcsolatának megmutatása. A szinusztétel és a Szinusztétel, koszinusztétel. koszinusztétel alkalmazása Az alkalmazásukhoz szükséges Tervszerű munkára nevelés. alapfeladatok megoldásában Az esztétikai érzék fejlesztése. egyszerű trigonometrikus (a háromszög hiányzó egyenletek. adatainak meghatározása). A matematika gyakorlati Távolság, szög, terület felhasználása. meghatározása gyakorlati A zsebszámológép és a feladatokban (fizikában). számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és

176


MK

MK MK

ÖT, MK

MK

DK, MK

DK, MK

TK, DK, MK

TK, MK

AK, TK, DK, MK

pontosságának eldöntése. Helyvektor. Geometriai feladatok megoldása Műveletek koordinátákkal adott algebrai eszközökkel. vektorokkal. Szakasz felezőpontja, A bizonyítási készség fejlesztése. harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, Adott probléma többféle merőlegességének feltétele, két megközelítése. egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A körülmények kellő A binomiális eloszlás figyelembevétele. (visszatevéses mintavétel). Előzetes becslés összevetése a Eseményekkel végzett műveletek számításokkal. egyszerű, konkrét feladatokban.

Modellalkotásra nevelés.

Vektorok koordinátáinak biztos használata.

MK

Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása.

MK

A kör középponti egyenletének ismerete.

MK

MK Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. AK, MK

A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje.

A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. Statisztikai mintavétel a gyakorlati A mindennapi problémák életben. értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

AK, TK, MK

AK, TK, DK, MK

12. évfolyam Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek rendszerezése. A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása.


Tartalom

Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási A deduktív gondolkodás további módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal fejlesztése. kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerező összefoglalás. Számhalmazok. Matematikatörténeti ismeretek Számelméleti összefoglalás. A (könyvtár- és internethasználat).valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, Szám- és műveletfogalom biztos műveleti tulajdonságok. alkalmazása. Közelítő értékek. Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és Az önellenőrzés fontossága. egyenletek. Egyszerű exponenciális,

177


Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. AK, MK

Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

MK AK, ÖT, MK MK

MK

logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.

AK, MK Szöveges feladatok.

Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az első n A sorozat fogalma. elem összegének kiszámítása A matematika alkalmazása a Számtani és mértani sorozat, az n. feladatokban. gyakorlati életben. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás Matematikatörténeti feladatok. Kamatoskamat-számítás. alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az előző években felsorolt Rendszerező összefoglalás továbbhaladási feltételek. A függvényekről tanultak Az absztrakciós készség áttekintése, rendszerezése. fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk. A függvények alkalmazása a Függvényvizsgálat függvényábrák gyakorlatban és a segítségével. természettudományokban. Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: Térelemek kölcsönös helyzete, A térszemlélet fejlesztése. térelemek kölcsönös helyzetének, Az esztétikai érzék fejlesztése. távolsága, szöge. távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A matematika gyakorlati A megismert felszín- és térfogat alkalmazásai a térgeometriában.A tanult poliéderek felszíne, számítási képletek alkalmazása Sík- és térgeometriai ismeretek térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp egyszerű feladatokban. összekapcsolása, analógiák felszíne és térfogata. felismerése. A csonkagúla, a csonka kúp, a gömb térfogata, felszíne. Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági A függvényszemlélet fejlesztése. transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és A deduktív gondolkodás a körre vonatkozó tanult tételek és fejlesztése. alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. A matematika különböző területei közötti összefüggések Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. felhasználása. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati Adatkezelésnél osztálybasorolás. Az előző években felsorolt szerepe, alkalmazása. Terjedelem. továbbhaladási feltételek. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott Egyszerű klasszikus közép, medián, módusz, szórás. valószínűségszámítási feladatok Gyakoriság, relatív gyakoriság. megoldása. A klasszikus valószínűségi modell.

178

AK, TK, MK

MK DK, TK, MK

DK, MK, TK

TK, DK, MK

MK MK

MK

AK, DK, TK, MK

AK, MK

ÉNEK-ZENE 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetből. Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján. Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben. Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz. Zenei olvasás-írás Ismert dallamok utószolmizálása. 2#-2b ismerete. Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján. Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) tanári irányítással történő megoldása, tanult zenemű kottaképe alapján. Énekes és zenekari partitúrák értelmezése. Dúr és moll karakter felismerése. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb - a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusműrészlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg). Zenehallgatás A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. Improvizáció Ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel - a tanult ütemformákban. Zenei olvasás-írás Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Rajz és vizuális kultúra A vizuális kultúra tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Segít a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság kialakulásában, fejlesztésében. Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi, érzelmi intelligencia kiművelésében. A rajz továbbhaladás feltételeit – egyben a tárgy értékelését – a munka minősége, a szakmai tárgyakhoz való köthetőség lehetősége, a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegű tantárgyi munkának.

179

Kiemelt fejlesztési feladatok Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A megfelelő szókincs elsajátítása( művészeti fogalmak, technikák). Saját szempontrendszer kialakítása, az elemzett téma kapcsán. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. Az adott témához kapcsolódó szövegek keresése, információgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás. Az írásbeli és szóbeli kommunikációhoz különböző segédeszközök használata. Önálló vélemények, érzések megfogalmazása képekről, épületekről, tárgyakról. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Saját ötletek megfogalmazása, rendszerezése. Beszélgetés és vita egy-egy vizsgált alkotásról. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során kialakult véleménykülönbségek tisztázása.

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció kompetenciái

A számok, mértékek és alapműveletek ismerete és alkalmazása az adott vizuális probléma megértéséhez, elemzéséhez, reprodukálásához.


Az adott témához kapcsolódóan információk keresése, gyűjtése, tárolása. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. Információtárolás-kezelés, az Internet által kínált lehetőségek tudatos és kritikus használata.


Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak , épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos, vizuális forrásokból. Információk gyűjtése adott témákhoz könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, Interneten.

A hatékony és az önálló tanulás kompetenciái

Kiemelt fejlesztési feladatok

Kulcskompetenciák

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek- köztük a romáktörténetéről, kultúrájáról (pl. viseletéről, szokásairól, mintakincséről, tárgykultúrájáról). A megismert különböző kultúrák, szokások stb. alapján a sokféleség elismerésére, személyes előítéletek leküzdésére együttműködésen alapuló feladatmegoldások, csoportmunkák. Képességükhöz mérten folytassanak kommunikációt a reklám és marketinghatások szerepéről, melyet konkrét példával is illusztráljanak. Kompromisszumra való törekvés fejlesztése.


Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy a kitűzött cél érdekében az egyén információkat gyűjtsön, tároljon, elemezzen, majd a megszerzett ismeretek alapján terveket készítsen és hajtson végre. Csapatmunka során legyen lehetősége a tervezésen túl a szervezésre és vezetésre is. Tapasztalatait értékelje, megvitassa, egyéni és csapatmunkában történő feladatmegoldás során is.

Kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia

A tanulónak legyen lehetősége arra, hogy a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének jelentőségét, fontosságát megértse. Legyen lehetősége olyan feladatok megoldására melyben teret kap a művészi önkifejezés, műalkotások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Legyen lehetősége ötleteinek megvalósítására. Legyen lehetősége elsajátítani azokat a tervezést elősegítő folyamatokat, lépéseket, melyek a kreatív gondolkodást segítik elő, valamint képes legyen arra, hogy már korábban megszerzett ismereteit tapasztalatit e folyamatba be tudja építeni .

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

180

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és feladatokban. Folyamatos úszás 25 méteren. Témakörök Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Tartalmak Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél-gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A lábemelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások. Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás. Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugróversenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökőversenyek.

Torna jellegű feladat megoldások

181

Kulcskompetenciák A hatékony, tanulás

önálló

Esztétikai-művészeti tudatosság kifejezőképesség A hatékony, tanulás

és

önálló

Szergyakorlatok

Talaj Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok.

különböző

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok: széltében (3-4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. Korlát (fiúk) Támasz. Támaszban haladás előre-hátra. Karhajlítás-nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Összefüggő gyakorlatok.


Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Gerenda (lányok) Járás előre-oldalt-hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika (lányok). A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. Labdás csapatjátékok.

A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése.

182

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Szociális és állampolgári

Röplabda

Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok Úszás Fogalmak

Szabadulás a védőtől gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással. Az iskola földrajzi helyzetétől függően téli sporttevékenységek. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (amire lehetőség van). Küzdőfeladatok és -játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás, állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek. Választás szerint két úszásnem. Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség. Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhető fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás. Sportági verseny- és játékszabályok.

kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia A hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdő sportokban. Folyamatos úszás két úszásnemben 25 méteren. Témakörök

Tartalmak

Kulcskompetenciák

Rendgyakorlatok

Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Helyben járás, helyben futás. Átmenet, járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.


Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétika

Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). Futások Gyorsfutás 60–100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugró-versenyek. Távolugrás nekifutással, guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökőversenyek.

183

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás



Szergyakorlatok

Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen- és kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (45 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával.

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok

Gyűrű (fiúk) Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gerenda (lányok érintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülőtámaszba egy combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika (lányok Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés Átugrások egyik lábról a másikra. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, Szociális és állampolgári résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető kompetencia dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A 9. évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés. Az 1:1, 2:2 Szociális és állampolgári elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: kompetencia pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Kezdeményezőképesség és Fektetett dobás, futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és vállalkozói kompetencia kétkosárra. Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú Szociális és állampolgári átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a kompetencia védőtől való szabadulás szándékával. Belsőcsüdrúgás. Védők váltása Kezdeményezőképesség és kijátszás esetén. vállalkozói kompetencia Pattintó alkar- vagy kosárérintés. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), versenyek. Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek.

184

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Úszás Fogalmak

A 9. évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintű A hatékony, önálló tanulás végrehajtása. Előfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a Anyanyelvi kommunikáció dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése előtt a jobb teljesítmény érdekében.

11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. Folyamatos úszás két úszásnemben legalább 25 méteren. Témakörök

Kulcskompetenciák

Tartalmak

Rendgyakorlatok

A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben.


Előkészítés, alapozás, prevenció

A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.

A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok.


Erőfejlesztő gyakorlatok Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy-, illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100–150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása. Futások Gyorsfutás 60–100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás a választott technikával. Magasugróversenyek. Távolugrás a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése

185

tapasztalat

alapján.

Távolugróversenyek.


Szergyakorlatok

Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek. Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsítása. Súlylökőversenyek. A vállöv, valamint a csípőízület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása. Talaj Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok.

A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba. Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul. Támaszban lendület előre, vetődés 90 fokos fordulattal állásba. Összefüggő gyakorlat. Nyújtó (fiúk) Lendületvétel. Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba. Kelepforgás hátra. Alugrás. Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás előre. Futólépések. Összefüggő gyakorlat.


Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármaslépés. Keringőlépés hátrafelé. 180–360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggő gyakorlat. A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni.

Kézilabda

A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával.

Kosárlabda

A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás. Játék egy és két kosárra. Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével,

Labdarúgás

186

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári

helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán. Röplabda


Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is. A 10. évfolyamon leírtak szerint. Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból különböző gyakorlatokkal. Birkózás A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem.

Úszás Fogalmak

Dzsúdó Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások. Az előző, már tanult két úszásnemben a teljesítmény javítása. Nyújtó mint új tornaszer és az itt végezhető gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. Dzsúdó mint önvédelmi sportág.

kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció

12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer-gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren. Témakörök Rendgyakorlatok

Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétika

Tartalmak Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. Szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazása. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Erőfejlesztő gyakorlatok: Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3–5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok szerek és kéziszerek felhasználásával. Gyorsaság fejlesztése. Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Futások Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60–100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon.

187

Kulcskompetenciák A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás a választott technikával. A technika folyamatos javítása. Magasugróversenyek. Távolugrás a választott technikával. A technika javítása. Távolugróversenyek


Dobások Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. Súlylökőversenyek. Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erősítés. Az egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal.

Szergyakorlatok

Talaj Kézenátfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával.

A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület előretámaszba. Felkarfüggésben lendület előre, felkar-lebegőtámaszba, billenés támaszba. Összefüggő gyakorlat kialakítása a 9–12. osztályban tanult elemek felhasználásával. Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületből támaszba. A 11–12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekből egyszerű gyakorlat összeállítása. Gyűrű (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása. Gerenda (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása.


Ritmikus gimnasztika (lányok) Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. A 9–12. évfolyamon tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni.

Kézilabda

A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapuralövés szélről és beugrással.

Kosárlabda

Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás védőtől egyszerű labdáscselekkel. Rálépős cselindulást, elhúzást utánzó cselek. Játék kétkapura.

Labdarúgás

188

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és

Röplabda


A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme. A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően. Társas küzdőgyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése. Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Versenyek. Dzsúdó jabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint.

vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanult úszásnemek gyakorlása.

Úszás

FIZIKA 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok. Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak. Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között. Tudja a különböző információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások, elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel szemben, igényelje az érvekkel történő alátámasztást, az igazolást. 9. évfolyam Témakörök

Tartalmak

Kompetenciák

Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. tidő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.

189

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Körmozgás

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlagés pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A szabadesés, a nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidő.

Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia

A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye. Nehézségi erő. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők.


A dinamika alapjai Mozgásállapot-változás és erő Erőfajták Erők együttes hatása

Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.

A lendületmegmaradás

A lendületmegmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek).

A körmozgás dinamikai vizsgálata

Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása

A munka fogalmának általánosítása.

Mechanikai energia-fajták

Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.

Teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény és a hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.


Rezgések, hullámok Rezgések

Hullámok

A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidő, frekvencia, amplitúdó, a kitérés, a sebesség és a gyorsulás időbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő rezgő testre. A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia). A hullám, mint a közegben terjedő rezgésállapot, hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. A feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben.


Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia

Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér


Elektromos teljesítmény

190

teljesítménye.

Hatékony, önálló tanuláskompetenciája

10. évfolyam

Témakörök Elektromágnesség Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek

Az elektromos tér

Tartalmak

Kompetencia

Az elektromos állapot, kétféle elektromos töltés, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások).


Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye.



Elektromos energia és teljesítmény Elektromágneses indukció, Elektromágneses hullámok A mágneses tér

Lorentz-erő

Mozgási indukció

Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok

A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma. Áramok mágneses tere. Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata.


Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások.

Fénytan Geometriai optika

Hullámoptika

A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök. A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.

191


Termodinamika Gázok állapotváltozásai

A hőtan főtételei

Halmazállapot-változások A hőterjedés

Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay– Lussac törvények. Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya). Olvadás–fagyás, forrás/párolgás– lecsapódás jellemzése. Halmazállapotváltozások energetikai vizsgálata. Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata.


Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. Gyakorlati alkalmazások. Az elektron, mint részecske: az elemi töltés. Az elektron, mint hullám: elektroninterferencia. Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherfordkísérlet, vonalas színkép. Az elektronburok héj-szerkezete. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény. A mesterséges égitestek mozgása. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanáselmélet.


Modern fizika Az anyag atomos szerkezete A fény kettős természete

Az elektronok kettős természete

Az atom szerkezete

Az atommag szerkezete A radioaktivitás

Maghasadás

Magfúzió Egyetemes tömegvonzás

Csillagfejlődés A kozmológia alapjai

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani.

192

Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ, különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Témakörök

Tartalmak

Térképi ismeretek

A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei.

Kozmikus környezetünk

A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld, mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi és a zónaidő számítása.

A geoszférák földrajza

Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. Tájékozódás a földtörténeti időben A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. Az a világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás. A talaj földrajza A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk.

193

Fejleszthető kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Digitális kompetencia

A földrajzi övezetesség

Népesség- és településföldrajz

A világ változó társadalmigazdasági képe

A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzői. A földrajzi övezetesség A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A városodás és a városiasodás. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének átértékelődése. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működőtőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A világgazdasági pólusok A gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió.

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, országok helyük és szerepük a világgazdaságban.

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

Magyarország Hazánk helye és szerepe a nemzetközi társadalmigazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzői. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások

194

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Szociális kompetencia Digitális kompetencia





kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

BIOLÓGIA 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét. Ismerje az élővilág főbb csoportjait, (törzseit) valamint az ezek közti kapcsolat jelentősségét, hatását az emberre. Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerje az emberi test egyes szervrendszereit, ezek feladatait, egészséges működésük igényeit, feltételeit, valamint főbb betegségeit. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Ismerje az örökítőanyag természetét, az öröklődés szabályait és a főbb öröklődő tulajdonságokat, betegségeket. Szakmához kapcsolódóan ismerje a főbb mikroorganizmusokat, ezek természetét, hatásait az élelmiszeriparban és egyéb területeken. Lássa be a higiéniás intézkedések fontosságát, valamint az ezzel kapcsolatos szabályok értelmét.

Témakörök Tartalmak Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága Vírusok, prokarióták és egysejtű eukarióták

Az állatok teste és életműködései

A növények teste és életműködései

Fejleszthető kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos A baktériumok felépítése és jelentőségük. A kórokozó eukarióta kompetencia egysejtűek és jelentőségük. Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon Anyanyelvi kommunikáció keresztül. Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. Az állatok Természettudományos kültakarójának típusai, funkciója. A különböző szerveződésű kompetencia állatok mozgása. Néhány eltérő szerveződésű állat táplálkozása, Önálló tanulás kompetenciája a heterotróf anyagcsere lényege. Néhány eltérő szerveződésű Szociális kompetencia állat légzése. Az állatok anyagszállításának formái, a Kezdeményezőképesség különböző anyagszállítási rendszerek legfontosabb közös kompetenciája jellemzői. A kiválasztás szerepe. Néhány eltérő szerveződésű állat szaporodása. Az ivadékgondozás jelentősége néhány példán keresztül. Az állatok életműködéseinek szabályozása. Az állatok érzékszervei, kommunikációja. Az állatok életmódjának, testfelépítésének és környezetének összefüggése. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A növényi test szerveződése. A növényi szövetek típusai, Anyanyelvi kommunikáció funkciói. A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, Természettudományos A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége.

195

A gombák teste és életműködései

az autotróf anyagcsere lényege. A növények szervei és ezek szerepe. A növények mozgásai. A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermők virága. Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal.

kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia

Az életközösségek általános jellemzői A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. A víz- Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos levegő- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezők kompetencia élővilágra gyakorolt hatásai. Az élőlények tűrőképessége. Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Anyanyelvi kommunikáció Az élő környezeti Természettudományos tényezők kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Termelők, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok Anyanyelvi kommunikáció Az életközösségek körforgása a természetben. Az emberi tevékenység Természettudományos anyag- és következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az kompetencia energiaforgalma energiaáramlás összefüggése. Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének Anyanyelvi kommunikáció A természetes és fontossága, az ember hatása az életközösségekre. Természettudományos mesterséges Környezetrombolás és környezetvédelem. kompetencia életközösségek Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Az élővilág törzsfejlődése Anyanyelvi kommunikáció Az evolúció alapjai és Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció Természettudományos bizonyítékai. bizonyítékai kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A Anyanyelvi kommunikáció Az evolúció Természettudományos lehetséges folyamata növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a kompetencia szárazföldhöz. Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az ember evolúciója A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója. Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos A nagyrasszok kialakulása. kompetencia Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai

196

A jelenkori bioszféra

A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.

Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

A sejtek felépítése és működése A sejtek felépítése és anyagcseréje

A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. Az enzimek. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége.

A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai

A sejtciklus. Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. A mitózis és a meiózis biológiai jelentősége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei.

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia

Az ember életműködései és az életműködések szabályozása A bőr és a mozgás

A táplálkozás

A légzés

A keringési rendszer

A kiválasztás

Az idegrendszer

Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A Anyanyelvi kommunikáció táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az Természettudományos egészséges táplálkozás. kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája A légzőkészülék felépítése és működése. A légzőszervekkel Anyanyelvi kommunikáció kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei Anyanyelvi kommunikáció és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető Természettudományos tényezői és megelőzése. kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája A kiválasztószervek. A vese működésének lényege. A Anyanyelvi kommunikáció kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek Anyanyelvi kommunikáció felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer Természettudományos tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi kompetencia idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer Önálló tanulás kompetenciája működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Szociális kompetencia A bőr felépítése és funkciói. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapos testmozgás jelentősége.

197

Az immunitás

Az immunrendszer szerepe. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei.

Az érzékelés

A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek.

Az ember szaporodása és egyedfejlődése

Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. Az embrionális és posztembrionális fejlődés jellemzői.

Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája

Az öröklődés alapjai Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetencia

Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakulására

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. A domináns–recesszív öröklésmenet jellemzői. Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése.

Több tulajdonság egyidejű öröklődése.

Az emberi ivar kialakulása. A nemhez kapcsolt tulajdonságok Anyanyelvi kommunikáció öröklődése. Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetencia A genetikai kutatások jelentősége. A genetikai eredmények és Anyanyelvi kommunikáció kutatások etikai kérdései. Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetencia A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az Anyanyelvi kommunikáció orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Természettudományos Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, kompetencia szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, Önálló tanulás kompetenciája genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezetSzociális kompetencia higiéné. A lelki egészség. Kezdeményezőképesség kompetenciája

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

Általános egészségügyi ismeretek

198

KÉMIA Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni. Témakörök Tájékozódás a részecskék világában

A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

Tartalmak Atomszerkezet Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pikötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Elsőés másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrácstípusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok, oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Termokémia Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók: A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25°C-on), kémhatás, pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. Galvánelemek A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások.

199

Fejlesztendő kompetenciák természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia

matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia hatékony, önálló tanulás kompetenciája, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, digitális kompetencia

Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó

Legfontosabb műanyagaink

Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

Elektrolízis Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.).

hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, digitális kompetencia

Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz összetevői. Szénhidrogének. A metán, égése. PB-gáz. A kőolaj, kőolaj-feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogógázok). A szerves vegyületek csoportosítása. A telített szénhidrogének homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagok, tulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon), élettani és környezeti hatásuk. Funkciós csoport. Alkohol – alkoholok Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása).

természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, szociális és állampolgári kompetencia, digitális kompetencia

Ecet – karbonsavak A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük, főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok – gliceridek A képződésükben részt vevő vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor, szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: répacukor (részletesen), biológiai jelentősége. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz. Tej, tojás, hús – fehérjék A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe.

200

természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, szociális és állampolgári kompetencia, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia

A biológia határán

Nukleinsavak A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége.

A teától a heroinig

A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség.

Környezeti szerves kémia

Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben. Környezetbarát gépjáműüzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban.

természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetencia, digitális kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája

INFORMATIKA 9-10. évfolyam 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Témakörök Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Kommunikáció hálózaton

Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés

A könyvtárhasználat

Kulcskompetenciák Neumann-elvű Digitális kompetencia; természettudományi kompetencia; matematikai kompetencia Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, Digitális kompetencia; matematikai nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. kompetencia; Tömörített állomány létrehozása, és kicsomagolása. Az önálló tanulási kompetencia operációs rendszer néhány jellemzője. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások Digitális kompetencia; anyanyelvi és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító kommunikációs kompetencia; használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés haladó matematikai kompetencia; funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. interperszonális és szociális Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. kompetencia A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett Digitális kompetencia; esztétikaiszolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, művészeti kompetencia; anyanyelvi táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a kommunikációs kompetencia fejléc, lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, Digitális kompetencia, matematikai képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási kompetencia, természettudományi lehetőségek. Adatmódosítás. A diagram fogalma. kompetencia Diagramfajták. Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, Digitális kompetencia; anyanyelvi szolgáltatásai. kommunikációs Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai kompetencia;önálló tanulási folyóiratok. Dokumentumértékelés kompetencia Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Hardvereszközök számítógépek.

Tartalmak fajtái és jellemzőik.

201

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. Témakörök Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Dokumentumkészítés számítógéppel Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat

Kulcskompetenciák

Tartalmak

Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. A számítógépes Digitális kompetencia; matematikai irányítás formái. kompetencia; természettudományi kompetencia Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás Digitális kompetencia; matematikai folyamata. Segédprogramok használata. kompetencia; önálló tanulási kompetencia A prezentáció készítésének menete. Multimédia-prezentáció. Digitális kompetencia; esztétikaiWeblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási művészeti kompetencia; anyanyelvi lehetőségek. A hálózati dokumentumok szerkezete. kommunikációs kompetencia Keresési és lekérdezési feladatok. Az adatbázis Digitális kompetencia, matematikai karbantartása. kompetencia, természettudományi kompetencia Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú Digitális kompetencia; anyanyelvi tájékozódás forrásai, eszközei (internet, pályaválasztási kommunikációs tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). kompetencia;önálló tanulási Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia. kompetencia

9-10. évfolyam KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Témakörök Olvasott szöveg elolvasása, értelmezése, önálló feldolgozása Szöveg visszaadása irányított kérdésekre adott válaszokban vagy önálló szövegalkotás formájában szóban és írásban Szöveg alkotása adott témában, megadott szempontok alapján szóban és írásban









202

19.1.1

9.-12. középiskolai évfolyamon közismereti, illetve szakmacsoportos alapozó oktatás vendéglátás-idegenforgalmi szakmacsoportban Szakmacsoportos Alapozó Oktatás A Vendéglátás–Idegenforgalom Szakmacsoportra 9. évfolyam

Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat

74 óra 111 óra 185 óra

10. évfolyam Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat






Vendéglátás–Idegenforgalom Szakmacsoportos Alapozó Ismeretek 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A vendéglátás és az idegenforgalom sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet. A tananyag meghatározza az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás fogalmait. Bemutatja tevékenységét, területeit és jellemzőit, szerepét, kapcsolódásait a társadalmi élettel, a különböző gazdasági ágakkal. Ismerteti a

203

szállodák tevékenységét, munkafolyamatait, kapcsolódásuk rendszerét, a szállodai üzem- és munkaszervezést, a marketing feladatait, eszközeit, szerepét és helyét a gazdálkodó szervezet működésében, ismereteket nyújt a piac lényegéről, szereplőiről, főbb motivációiról, a marketing etikai és jogi kérdéseiről. A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Fejlesztési követelmények Fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az ismeretelemző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a gondolkodás, a problémamegoldó képesség. A szóbeli és írásos kommunikációban használják helyesen a nyelvet, értsék a tevékenységükkel kapcsolatos alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szókincsüket, használják a helyzetnek és a célnak megfelelően a kommunikáció egyéb eszközeit is. Folyamatosan tökéletesedjék a munkatársakkal való együttműködésük, empatikus képességük, a kreativitásuk, felelősségérzetük, kötelességtudatuk, ismerjék el mások teljesítményét, munkájának eredményeit, alakuljon ki a vendég tisztelete, megbecsülése. A tanulók váljanak képessé a különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. A tevékenység során szokják meg az önálló tanulást, az önművelést, az önálló és produktív feladatmegoldást, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki, fejlődjön a szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra, mindennapi viselkedésük, megjelenésük is tükrözze választott hivatásukat. A tevékenység végzése során erősödjék bennük a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák meg a munka, a szakmai tevékenységek mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Mindennapi életükben, iskolai tevékenységeik és leendő munkájuk során alkalmazzák az elméletben tanult ismereteiket, hasznosítsák megszerzett készségeiket, képességeiket. Gazdasági környezetünk Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül mutassák be a háztartás bevételeinek és kiadásainak számítását, tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem-felhasználó kapcsolatrendszerét. Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat és kapcsolatukat az eredménnyel.

204

9. évfolyam Belépő tevékenységformák Gazdasági környezetünk Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése grafikonok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A mindennapi tapasztalatok felhasználása a tanulás folyamatában. Az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása – írott sajtó, elektronikus adatbázisok használata, tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az interneten, filmélmények hasznosítása. A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása. Az új gazdasági események követése. Témakörök Gazdasági alapismeretek

Tartalmak Szükségletek, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás körfolyamata, munkamegosztás, nemzetgazdaság, piac, kereslet, kínálat. A gazdálkodás szervezeti keretei A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság jogi feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában. Az állam szerepe és feladatai A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a A háztartás gazdálkodása háztartások pénzgazdálkodásában.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a javakat. A tanulók legyenek képesek megfogalmazni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelemfelhasználó kapcsolatrendszerét. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Gazdasági környezetünk A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, együttműködés képessége, vitakészség). Témakörök A vállalkozások

Tartalmak Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek elhatárolása, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének jogi keretei, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, a pénzintézetek. Pénzügyi ismeretek A gazdálkodás személyi A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei. feltételei A tevékenység eredményének Ráfordítás, költség, árbevétel, eredmény. számbavétele a vállalkozás szintjén Külkereskedelem, export, import. Külgazdasági kapcsolatok

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. A tanulók ismerjék a költség, ráfordítás, bevétel, fogalmakat, kapcsolatukat az eredménnyel.

205

11. évfolyam Belépő tevékenységformák A tanulók személyes utazási, vásárlási, vendégfogadással kapcsolatos tapasztalatai, élményei, ismeretei közös feldolgozása, rendszerezése, összefüggések megvilágítása. Szakmai folyóiratok, szakcikkek, turisztikai és reklámkiadványok, utazási irodai anyagok gyűjtése, elemzése, szakmai, ismeretterjesztő, reklámfilmek megtekintése, elemzése, értékelése. A vendéglátás és a turizmus hazai történetének feldolgozása a tanulók önálló gyűjtőmunkájával. Korábbi földrajzi ismeretek felhasználása, azok turisztikai, idegenforgalmi oldalról történő megközelítése. A tananyagot kiegészítő információk megszerzése az internetről. Az így szerzett információk alapján a tanulók tudják értelmezni a szállodák, szálláshelyek minőségi kategóriái közötti különbségeket. Szituációs játékok a szakmai magatartás szabályainak felismerésére, a vendég és vendégfogadó kapcsolatára, az egymás iránti kötelezettségek és elvárások felderítésére. A turizmus kínálati tényezőinek és a turisták igényeinek összevetése. Műszaki dokumentációk, szállodai prospektusok, bemutatóanyagok segítségével a szállodai épület külső megjelenési formáinak, a belső terek kialakításának, a vendégszobák felszerelésének elemzése. Könyvtári ismerethordozók használata. Piackutatási tevékenység lebonyolítása (kérdőívszerkesztés, címlista kezelése, kérdőívek begyűjtése, feldolgozása). Termékek elhelyezése az életgörbén, termékfejlesztési technikák elemzése. Ötletbörze megvalósítása, csomagolástervezés, marketingfunkciók felismerése. Célpiaci szegmensek kiválasztása, elérése. Vendéglátó és turizmusismeretek Témakörök

Tartalmak

A vendéglátás hazai története, fogalma, jelentősége

A hazai vendéglátás történelmi kialakulása, hagyományai. Fejlődési tendenciák, gazdasági és társadalmi jelentősége.

A vendéglátás tevékenységi körei A vendéglátás üzlethálózata

A termelés, az értékesítés, a szolgáltatásértékesítés fogalma, folyamata, formái. Tárgyi és személyi feltételek. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. Vendéglátó üzletek csoportosítása szakjelleg és minőség szerint. Üzletkörök és -típusok jellemzői. Az idegenforgalom kialakulásának története. Fogalmi meghatározása. Gazdasági és társadalmi jelentősége. Az aktív és passzív turizmus fogalma, tevékenysége, feltételrendszere. A turizmus formái, jellemzői, sajátosságai. A turisztikai hírverés módszerei. Az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programok tervezése. A környezetvédelem fontossága. A zöld turizmus jellemzői és jelentősége.

A turizmus fogalma, története és jelentősége A turizmus tevékenysége, formái A turizmus és a környezet összefüggései A hazai turizmus jellemzői, szerepe a gazdaságban A nemzetközi turizmus tendenciái A turizmus szervezeti struktúrája

A turizmus jelenlegi helyzete. Fejlődési tendenciái. Legfontosabb statisztikai mutatók. A nemzetközi turizmus helyzete. Fejlődési trendek és a hazai turizmusra gyakorolt hatásuk. A turizmus szervezeti felépítése. Ágazatot irányító szervezetek. Turisztikai vállalkozási formák, azok jellemző sajátosságai. Szakmai és érdekképviseleti szervezetek.

Szállodai ismeretek Témakörök Szálláshelyek, szállodák fogalma A szálloda működésének feltételei Személyi feltételek, követelmények, magatartási szabályok Szállodai üzemeltetés A vendég ellátásával

Tartalmak A szálláshelyek fogalmi meghatározása, csoportosítása. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei, minőségi kategóriái. Tárgyi feltételek. A szállodai épület külső megjelenése, belső tagolódása. A vendégszoba. A szálloda műszaki berendezései. A szállodai tevékenység struktúrája. Kapcsolódó munkakörök. Munkaerő-gazdálkodás. Egyéb szálláshelyek működésének feltételei. Viselkedési normák és szabályok. Elszállásolási munkafolyamatok, tevékenységek. Földszinti munkakörök, a Front Office fogalma, feladatai. Emeleti munkafolyamatok. A tevékenységgel járó felelősség kérdése. A szállodai tevékenységgel kapcsolatos vendéglátó feladatok. Speciális

206

kapcsolatos munkafolyamatok A kiegészítő szolgáltatás munkafolyamatai

munkafolyamatok. Reggeliztetés, főétkezés, egyéb étkeztetés. A szobaszerviz, mint speciális vendéglátó tevékenység. Az elszállásolást és vendéglátást kiegészítő munkafolyamatok. Termelés és ehhez kapcsolódó munkaterületek. Raktárak, tárolók. Szolgáltatásformák, lehetőségek.

Marketing Témakörök A marketing fogalma, fejlődése

Tartalmak

kialakulása, A marketing történetének áttekintése. A Magyarországon. A marketingmix fogalma.

marketing

szükségessége,

fejlődése

A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. Piaci szerkezet, piaci formák. Piaci szereplők, piactípusok. Fogyasztói magatartás: szükséglet, kereslet. A Maslow-féle szükségleti piramis. Vásárlási magatartástípusok. A vásárlási folyamat szakaszai. Szervezeti vásárlói magatartás. Célpiaci marketing, Differenciálatlan és differenciált marketing. A célpiaci marketing lényege, kialakítása. Piacszegmentáció. Célpiacok kiválasztása. Termékpozicionálás. piacszegmentálás Célpiacok kiválasztása A marketing információs Információszükséglet. Az információs rendszer funkciói. Az MTR belső rendszere, működése. rendszere A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás fogalma, területei. Fajtái, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata. A piackutatás felhasználási A kutatási eredmények értékelése. Piackutató jelentés. Konkurenciaanalízis. területei A termék fogalma, csoportosítása. A termék piaci életgörbéje. Vállalati termékpolitika. Termékpolitika, Termékfejlesztés, termékszerkezet. j termék kialakításának, piaci bevezetésének termékfejlesztés folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka. Design. Az árpolitika lényege, céljai. Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói Árpolitika, árstratégia árelfogadás. Árpolitika, napi árak kialakítása Értékesítéspolitika, csatornák A disztribúciós rendszer. Marketingcsatornák. Marketingrendszerek. kiválasztása Piaci környezet elemzése, a piac szerkezete Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás

A továbbhaladás feltételei Vendéglátó és turizmusismeretek A tanulók mutassák be a vendéglátás kialakulásának történetét, a különböző történelmi korokhoz kapcsolódó hagyományait, a mai vendéglátás jellegzetességeit és helyzetét, a hazai vendéglátás jellemző üzlettípusait, a fejlődés tendenciáit, a turizmus szervezeti struktúráját, irányítási rendszerét, vállalkozási formáit, azok jellemzőit, a turisztikai tevékenységet folytató vállalkozó feladatait és felelősségét. Érvekkel tudják bizonyítani a hazai turizmus, a vendéglátás nemzetgazdasági jelentőségét, társadalmi fontosságát. Példákban tudjanak érvekkel alátámasztott véleményt mondani a vendéglátásban dolgozók emberi és szakmai alkalmasságáról, a tárgyi feltételek megfelelőségéről. Határozzák meg egy adott vendéglátó üzlet profilját, adják meg az üzlet minőségi kategóriáját. Helyesen alkalmazzák a tanult fogalmakat, kategóriákat gyakorlatból vett példák elemzése, megítélése során. A magatartások, tevékenységek megítélésében, a véleményalkotásban mutatkozzék meg hivatástudatuk, emberszeretetük, a környezet és a természet védelme iránti elkötelezettségük. Szállodai ismeretek A tanulók pontosan határozzák meg a szálláshely, szálloda fogalmát, ismertessék a szálloda tárgyi működési feltételeit, a szálloda műszaki berendezéseit, a szállodai épület előnyös külső megjelenésének és belső tagolódásának jellemzőit, a különböző helyiségek funkcionális kapcsolódását. Leírásuk alapján pontosan kategorizáljanak különböző szálláshelyeket. Rendeljék össze a szállodai munkaköröket a tevékenység struktúrájával. Értsék a munkaerő-gazdálkodás és a jövedelmezőség összefüggését, alkossanak konkrét helyzetekben véleményt a munkaerő változásának hatásáról. Lássák át a szállodás és vendéglátó tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat, pontosan ismertessék a reggeliztetés, főétkeztetés, egyéb étkeztetés feladatait, a szobaszerviz és más szállodai szolgáltatások funkcióját, a földszinti és az emeleti feladatokat. A tantárgyi tevékenységükben feleljenek meg az alapvető magatartási szabályoknak és viselkedési normáknak.

207

Marketing A tanulók mutassák be a marketing történetét, szerepét a piacgazdaságban. Alkossanak véleményt a marketing magyarországi helyzetéről és változásairól, elemezzék szerkezetét, határozzák meg a piaci szereplőket és piactípusokat. A marketingmix elemeinek ismerete alapján megalapozottan alkossanak véleményt konkrét termékfejlesztési, árképzési, értékesítési helyzetekről, eljárásokról, műveletekről. Pontosan határozzák meg a piacszegmentáció fogalmát, konkrét feladatokhoz helyesen válasszanak marketingeszközöket. Készítsenek és társaik környezetében alkalmazzanak egyszerű piackutató eszközöket, kérdőívet, elemezzék egy adott közeg fogyasztói magatartását. 12. évfolyam Belépő tevékenységformák Kiselőadások a vendéglátás üzlethálózatáról, a vendéglátó üzlettípusok jellemző kínálatáról, egy-egy vendéglátó üzlettípusról, azok jellemző megjelenési stílusjegyeiről. Egy adott fogadó országba irányuló utazás megtervezése, figyelembe véve a közösen meghatározott feltételeket, építve a korábban más tantárgyakban tanult ismeretekre. Kutatómunka a környezetvédelem és a turizmus témakörében. Internet használatával állítsanak össze turisztikai kínálati elemeket, utazási ajánlatokat, térképezzék fel a magyarországi szálláshelyeket. Szituációs játékok segítségével ismerkedés a szállodai üzemeltetés különböző munkaköreivel. Viselkedési normák és szabályok gyakoroltatása, eladásösztönzés, személyes eladás, kapcsolatszervezés módszereinek gyakorlása szerepjátszás formájában. jsághirdetés megfogalmazása, szórólapok, plakátok tervezése. Reklámok részletes elemzése. Marketingfolyamatok tervezése, vizsgálata (vállalati arculat, komplex reklámterv elkészítése, hatásvizsgálat). Vendéglátó és turizmusismeretek Témakörök Tartalmak A vendéglátás és a turizmus Kialakulásának és fejlődésének feltételei. A vendéglátás és turizmus kapcsolatának fontossága, fejlődésének feltételei. Turisztikai fogadóképesség fogalma. Vendéglátással kapcsolata való összefüggései. A turizmus és a vendéglátás A turizmust lebonyolító szervezetek. Jellemzői. Feltételrendszereik. résztvevői A turizmus és a vendéglátás A turizmus egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek. A turizmus feltételeit szabályozó jogszabályok. A vendéglátás egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételei tárgyi és személyi feltételek. Tárgyi és személyi feltételekre vonatkozó jogszabályok. A turizmus és a vendéglátás Általános jellemzők. Kereslet–kínálat–ár összefüggései. Piacra ható tényezők. Piaci résztvevők feladatai. Piaci résztvevők szerepe. A jelenlegi helyzet értékelése. A piac piaca és résztvevői fejlődését meghatározó tényezők. A gazdasági verseny feltételei, területei és sajátosságai. A turizmus és a vendéglátás Ügyviteli feladatok. Üzleti levelezési szabályok. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítási szabályok. A forgatókönyv fogalma, fajtái, a készítés szabályai. A leltár fogalma, fajtái, ügyvitele a leltározás szabályai. Az ellenőrzés fogalma, módjai. Az elszámolás, elszámoltatás fogalma, lényege, fajtái.

Szállodai ismeretek Témakörök Tartalmak A szállodaüzem irányítása és Hotelmenedzsment. Vezérigazgató. Éttermi igazgató. Gazdasági igazgató. Értékesítési és marketingigazgató. Humánpolitikai vezető. vezetése A szállodai tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok A szállodai ügyvitel általános meghatározói. Ügyvitel a recepcióban. Hoteljournal. A A szállodai ügyvitel foglaltság ellenőrzése. A szállodai bevétel-elszámolás ellenőrzésének rendje. Üzleti levelezések. Egyéb szálláshelyek ügyvitele. A szálloda gazdálkodási rendje Gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok. A szálloda eredménykimutatása. Értékesítési tevékenység. A szállodai marketing. Egyéb szálláshelyek gazdálkodása. Munkavédelem. Egészségügy. Környezetvédelem. Biztonságvédelem a szállodában. Munkavédelem, Tulajdonvédelem a szállodában. biztonságszolgálat

208

Marketing Témakörök

Tartalmak

A marketing-kommunikáció A marketing és kommunikáció kapcsolata. Eszközei, eszközrendszere. eszközrendszere A reklám fogalma, funkciói. A reklámcélok, -eszközök fajtái, csoportosítása. Vizuális A reklám szerepe, fejlődése eszközök. Auditív eszközök. Audiovizuális eszközök. Reklámeszközök, reklámhordozók. A reklám társadalmi, gazdasági szerepe. A reklámszervezés lépései. A reklámkampány lebonyolítása. Reklámtervezés. A Reklám tervezése, szervezése reklámhatás vizsgálata. A PR fogalma. Helye a vállalkozás és környezetében. PR-eszközök. A Public Relations (PR) kapcsolatszervezés folyamata. Az imázs fogalma, fajtái, szükségessége. Az egyedi vállalati arculat kialakításának Imázs, egyedi vállalati arculat fontossága, tartalmi és formai elemei. Fogalma. Marketingkoncepció, marketingcélok. Idegenforgalmi marketing Az idegenforgalmi marketing A piaci szolgáltatás kialakítása. Árképzés. Piaci munka (kommunikáció). Disztribúció. eszközei Reklámetika. Jogi kérdések a marketingben. Versenyszabályozás. Jogi előírások. Etika és jog a marketingben

A továbbhaladás feltételei Vendéglátó és turizmusismeretek. Szállodai ismeretek A tanulók mutassák be a vendéglátás és a turizmus kapcsolatát, az egyes tevékenységek szerves kapcsolatát, ennek hatását a piaci lehetőségekre, a turizmus és a vendéglátás résztvevőit, a turizmust lebonyolító szervezetek és működésük feltételrendszerét. Határozzák meg egy leírással meghatározott terület, körzet turisztikai fogadóképességét. Ismerjék a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, tudjanak hozzáférni a tevékenység folytatásához kapcsolódó előírások forrásaihoz. Ismertessék a szálloda gazdálkodási rendszerét, a szállodai ügyvitel tagolódását, a szobafoglalási rendszereket, a foglaltság folyamatos ellenőrzésének módját. Érveléssel bizonyítsák a bizonylati fegyelem, az elszámolás és elszámoltatás fontosságát, esetleírásokban, feladatokban helyesen alkalmazzák annak szabályait. Esetelemzésekben alkossanak megalapozott véleményt jogi, munkavédelmi, rendészeti, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi kérdésekben, tudjanak érvelni véleményük mellett a szálloda felelősségének kérdésében. Rendeljék a tevékenységelemekhez a turizmus, a vendéglátás és a szálloda ügyviteli feladatait. Készítsenek adott helyzetekben megfelelő tartalmú és formájú üzleti leveleket, adott célra forgatókönyvet. Leírás alapján ismerjék fel, nevezzék meg a vezetői munkaköröket, rendeljék hozzá a feladat- és felelősségi köröket, a vezetés különböző szintjeinek funkcionális tagozódását, a tevékenységi területeket, az ezekhez kapcsolódó döntési szinteket. Marketing A tanulók helyesen határozzák meg a reklám, reklámeszköz, reklámhordozó, marketingkommunikáció, PR, imázs, arculati stratégia fogalmát, azok szerepét, jelentőségét. Rendszerezzék a kommunikáció közvetlen és közvetett eszközeit, a reklámcélok és -eszközök fajtáit. Magyarázzák meg a személyes eladás és fogyasztói magatartás kapcsolatát, ismertessék a személyes eladás alapelveit. Mutassák be a marketing és a kommunikáció kapcsolatát, eszközrendszerét, a reklám társadalmi és gazdasági szerepét. Konkrét célokra készítsenek reklámtervet, reklámüzeneteket. Esetelemzésekben alkossanak véleményt az eladószemélyzet magatartásáról, tevékenységéről. Esetek megítélésében a reklámetikai kódex alapján mondjanak véleményt.

209

Vendéglátás–Idegenforgalom Szakmacsoportos Alapozó Gyakorlatok 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok a közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. A vendéglátás tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatása felkelti a tanulók aktivitását, tapasztalatokat nyújt az alapvető vendéglátó munkafeladatokról. Teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, feladathelyzeteket a későbbi szakmai gyakorlati tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel a mindennapi élet és a vendéglátás közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a szakmák sajátosságait, összetettségét, mutassa be a dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A tananyag lehetővé teszi, hogy a termelés és értékesítés összefüggő szolgáltatásként jelenjen meg, bemutatja az élelmi anyagokat, megismerteti minőségi jellemzőiket, alkalmat ad a beérkező áruk minőségi és mennyiségi átvételének, az ételkészítésnek, a felszolgálásnak a gyakorlására, hozzászoktatja a tanulókat a munkabiztonsági és higiéniai szabályok maradéktalan betartása mellett végzett munkához. A Gasztronómiai alapismeretek oktatásának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a szakterület iránt a vendéglátó tevékenységek alapjainak megismertetésével. Az oktatás során fontos feladat a tanulók szakmához való kötődésének és szakmaszeretetének kialakítása. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Ismertesse meg a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók sajátítsák el és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének elősegítése kommunikációs eszközökkel. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. Fejlesztési követelmények A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége. Fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a számítástechnikai képességek, alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértésében, magyarázatuk során. A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. A tanulók legyenek képesek a tanult műveleteket önállóan is elvégezni, az idejüket beosztani, a munkájukat megtervezni, megszervezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat.

210

Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. A tevékenység végzése során alakuljon ki bennük a kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. Értsék az ételkészítés kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg a szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Tudják megfelelő minőségben elkészíteni a tanult alapételeket, végrehajtani az előkészítő, az elkészítő és a befejező műveleteket, a használt élelmi anyagokat szakszerűen és higiénikusan kezelni, előkészíteni. Gasztronómiai alapismeretek A tanulók ismerjék meg az eltérő típusú vendéglátó üzletek berendezését, felszerelését, az üzletekben használt legfontosabb gépeket. Tudjanak különbséget tenni az eltérő tevékenységet folytató üzlettípusok között. Ismerjék meg a vendéglátó üzletek legfontosabb helyiségeit és azok funkciót. Ismerkedjenek meg a vendéglátás alap munkafolyamataival és ismerjék a szakma veszélyeit (pl. munkavédelem és baleset-elhárítás szabályai, a higiénia területei, a HACCP lényege). Viselkedéskultúra A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit. Kommunikáció A tanulók ismerkedjenek meg a kommunikáció fogalmával, a helyes beszédtechnikával, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használatával. Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és feltétlenül sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák Gasztronómiai alapismeretek A vendéglátó üzletek bemutatása, típusai. Üzlet és üzem közötti különbségek megismertetése, az eltérő színvonalú és tevékenységű üzletfajták bemutatása. Az üzletek belső kialakításának, helyiségeinek megismertetése a tanulókkal. Az egyes üzletfajtákban használt gépek, berendezések megismertetése a balesetelhárítás szabályainak elsajátíttatásával. A higiénia fontossága és területei a vendéglátásban. A tankonyhai munkarend, a munka- és tűzvédelmi és baleset-elhárítási, higiéniai ismeretek gyakorlatban történő maradéktalan betartása. Viselkedéskultúra A megjelenéskultúra gyakorlati bemutatása. Kapcsolattartás a mindennapokban, a társasági élet speciális lehetőségeinek bemutatása, alkalmazási lehetőségük, demonstrálásuk, lehetőleg életközeli helyzetekben. Az étkezési kultúra megismertetése, begyakoroltatása. A családon belüli viselkedésformák megértése és elfogadtatása. A munkahelyi társas klíma bemutatása.

211

Gasztronómiai alapismeretek Témakörök A vendéglátás üzlethálózata

A vendéglátás tevékenysége

Tartalmak A vendéglátó üzletek típusai, a vendéglátó üzemek fajtái, jellemzői, az üzletek belső kialakítása, helyiség kapcsolatai (pl. étterem, cukrászda, söröző, büfé, gyorsétkezőhelyek, cukrászüzem stb. megismertetése). Az egyes üzletfajták legalapvetőbb berendezési tárgyai, felszerelésük, eszközeik, gépeik és balesetmentes használatuk szabályai. A baleset-elhárítás legfontosabb szabályai és a környezetvédelem fontossága. Higiénia területei (személyi és munkahelyi), fontossága. A HACCP rendszer lényege. A vendéglátás fő munkafolyamatainak lényege. A mellék munkafolyamatok szerepe az üzleti munkában.

Viselkedéskultúra Témakörök

Tartalmak

Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése, gyakorlati bemutatása. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás Kapcsolat a mindennapokban fogalmainak bemutatása és gyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. A társasági élet A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) speciális lehetőségei bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg életközeli helyzetekben. Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, Étkezési kultúra alapelvárások megismertetése, gyakoroltatása. A családon belüli A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. viselkedésformák Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs Munkahelyi társas klíma problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása. Megjelenéskultúra

A továbbhaladás feltételei Gasztronómiai alapismeretek A tanulók tudjanak különbséget tenni az eltérő típusú üzletek tevékenysége és feladata között. Ismerjék a vendéglátó üzletek helyiségeit, tudják azok rendeltetését a gyakorlatban. Tudják alkalmazni a gépekkel kapcsolatban tanult baleset-elhárítási szabályokat a mindennapi életükben is. Legyenek képesek mindig a higiénikus megjelenésre és munkavégzésre. Ismerjék a HACCP-rendszer fontosságát az EU-hoz való csatlakozás során és tudják a rendszer alapvető előírásait alkalmazni. Legyenek tisztában a környezetvédelem fontosságával, a vendéglátás és a környezet kapcsolatával. Viselkedéskultúra A tanulók ismerjék az öltözködési módokat. Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes konfliktuskezelésre. Az alkalmazás szintjén tudják a társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályokat. A tanulók ismerjék a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. Ismerjék a munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott munkamegosztásból eredő alá-fölérendeltségi viszonyát és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályokat. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Gasztronómiai alapismeretek A vendéglátás tevékenysége és a háztartásokban folyó munka közötti hasonlóságok, különbségek. Beszámolók a tanulók családjának étkezési szokásairól, igényeiről. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása – történetének feldolgozása önálló gyűjtőmunka révén, támaszkodva a korábbi irodalmi, történelmi tanulmányokra. Szakmai filmek vetítése a vendéglátás termelő, értékesítő tevékenységéről, a felhasznált nyersanyagokról, fűszerek,

212

ízesítőszerek bemutatása. A vendéggel való kapcsolat fontossága. A vendéggel való foglalkozás munkafolyamata. Előkészületi munkák az üzletekben a vendég fogadására. Kommunikáció A kommunikáció kódjainak elsajátítása gyakorlati példákon keresztül. Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák gyakorlása. Az ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása. Gasztronómiai alapismeretek Témakörök

Tartalmak

A vendéglátás és a háztartások Házhoz szállítás, elvitelre értékesítés-csomagolás, rendezvények lebonyolítása az üzleteken kívül (eszközök előkészítése, szállítás stb.). A tanulók családjának étkezési kapcsolata szokásai, családi receptek, hagyományok az étkezésben, főzésben. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása. Előkészületi munkák a vendég Készülődés a konyhán: a termelő tevékenység lényege, anyagai, a gépek használata. Készülődés az értékesítő térben: az üzlet takarítása, asztalok, székek elhelyezése, fogadásával kapcsolatban eszközök előkészítése, az asztalok megterítése stb. Különleges alkalmakra történő terítés és a mindennapi terítés szabályai, esztétikum és higiénia, szalvéta hajtogatás módozatai stb. A vendéggel való foglalkozás szabályai (a vendég fogadása, köszöntése, asztalhoz „Középpontban” a vendég kisérése, étlap-itallap használat, a rendelés felvétele, ajánlás, távozás utáni teendők stb.).

Kommunikáció Témakörök

Tartalmak

Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése A kommunikáció kódjainak A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs gyakorlati példákon keresztül kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. történő elsajátítása Az érintkezés kultúrájának A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák. fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása Ön- és társismeret képességének Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kifejlesztése, az önkifejezés kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. lehetőségeinek megismertetése Szakma és kommunikáció Üzleti kommunikáció, mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres oktatásának tisztázása, a tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. különböző kommunikációs csatornák bemutatása

A továbbhaladás feltételei Gasztronómiai alapismeretek A tanulók legyenek tisztában a vendéglátás szerepével a háztartások életében. Ismerjék a konyhaművészet kialakulását, tudja használni a receptgyűjteményeket. Tudjanak csomagolni elvitelre értékesített termékeket, betartva az alapvető higiéniai és szakmai követelményeket. Ismerjék az üzletben folyó munkafolyamatokat, legyenek tisztában az alapvető munkaszervezési követelményekkel. Tudjanak kapcsolatot teremteni a vendéggel és tudják használni azokat az eszközöket, amelyekkel a felszolgálást fogják végezni. Legyenek képesek önállóan és kreatívan teríteni és előkészíteni az értékesítő teret a vendég fogadására. Ismerjék a szakma kialakulásának történetét. Kommunikáció A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata.

213

Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók legyenek tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, a kommunikációs technikákkal, ismerjék a kommunikációs zavarok okait. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. Önálló tapasztalás útján szerzett ismereteiket használják az üzleti kommunikációban. Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az együttműködés és kommunikáció elvét. Csoportos foglalkozások alkalmával használják a tárgyalási stílus, stratégia és taktika tanulása során szerzett tapasztalataikat. 11. évfolyam Belépő tevékenységformák Önálló munkavégzés tankonyhai körülmények között. Az egyes műveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. A munkavégzéshez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása, előkészítése, használata, tisztítása, egyszerű karbantartása. A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. Az elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, a tapasztalatok általánosítása, megfogalmazása. A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. A tanult kémiai, fizikai törvények gyakorlati alkalmazása, a folyamatok, változások magyarázata. A tankonyhai munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi higiéniai ismeretek gyakorlatban történő maradéktalan betartása. Témakörök

Tartalmak

Konyhatechnológiai alapismeretek. Alapfogalmak Anyaghányad összeállítása Zöldségfélék, húsok, szárazáruk, tejtermékek. Nyersanyagok kiválasztása Tisztítás, darabolás. Zöldségek, húsok, halak előkészítése. Előkészítési műveletek Ételkészítés ételcsoportok Sűrítési eljárás, főzés, sütés, párolás. Egyszerű levesek készítése. Híg levesek, sűrített levesek, különleges levesek, összetett levesek. Egyszerű főzelékek készítése. Köretek alapján készítése. Burgonya, gabona, tészta, vegyes. Mártások készítése. Francia alap és képzett egyszerű meleg és hideg. A cukrász szakmával kapcsolatos általános ismeretek. Cukrászat Tanműhely, cukrászüzem Gépek, felszerelések és munkaeszközök bemutatása, használata. berendezései és kezelésük Cukrászati alapműveletek Előkészítés. Készítés. Lazítás. Sütés. Kikészítés. A hőbehatás különböző módjai Eszközök előkészítése. Nyersanyagok előkészítése. Tej, tejtermékek előkészítése. Tojás, tojáspor előkészítése. Állati eredetű zsiradékok Előkészítés. Növényi eredetű nyersanyagok Előkészítés. Cukortartalmú nyersanyagok Olajos magvak Gyümölcsök Egyéb nyersanyagok Sütés a cukrászatban. A sütés célja. A sütés hőfokai. Sütés közben lejátszódó változások. Hőbehatás módjai Együtemű és kétütemű sütés. Gőzös és gőzmentes sütés. Hűtés és fagyasztás. Gyárilag előállított félkész termékek és adalékanyagok. Főtt és olvasztott Cukrászati félkész termékek cukorkészítmények. Gyümölcstöltelékek, tejszínkrémek, tojáskrémek, vajkrémek, tartós töltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, túrótöltelékek. Eszközök és nyersanyagok

A továbbhaladás feltételei A tanulók a rendeltetésnek és a szabályoknak megfelelően használják a gyakorlati munka helyszíneit, a tankonyha, cukrászüzem és felszolgálóterem eszközeit, felszereléseit, berendezéseit.

214

Pontosan és maradéktalanul ismertessék, fogadják el és alkalmazzák a munkavédelmi, baleset-megelőzési, tűzvédelmi és higiéniai előírásokat. Tudják ismertetni a szakács, cukrász szakma kialakulásának történetét, az étkezési és ételkészítési szokások történelmi fejlődését, változását. Tudják ismertetni a gyakorlati munka (ételkészítés, cukrászat) nyersanyagait, legyenek képesek azokat minőségük, felhasználhatóságuk szempontjából megítélni. Megfelelően végezzék el ételkészítési és cukrász tevékenységük során az előkészítési, elkészítési műveleteket, a különböző konyhatechnológiai, hőbehatási műveleteket, megfelelően használják az eszközöket. Önállóan készítsenek bizonyos krémeket, töltelékeket. 12. évfolyam Belépő tevékenységformák Tevékenységek, munkaműveletek, munkamozzanatok, eszközök használatának gyakorlása. Munkavédelmi, környezetvédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási előírások ismertetése, esetek elemzése. Témakörök Cukrászati kikészítő, befejező műveletek A termelés során felhasználható alaptészták Élesztős tészták Omlós tészták Vajas tészták Felvert tészták Forrázott tészták Hengerelt tészták Formázás Felszolgálás Éttermi felszolgálás munkafolyamata I. Éttermi felszolgálás munkafolyamata II.

Tartalmak Felhasználható anyagok. Technológiai eljárások. Dekorációs ismeretek. Gyúrt, kevert élesztős tészták. Élesztős tészta készítése. Omlós élesztős tészta, gyúrt omlós tészta, kevert omlós tészta készítése. Vajas tészták általános jellemzése, felhasználási területük. Felvert tészták jellemzése, felhasználási területük. Hideg úton készült könnyű felvertek. Hideg úton készült nehéz felvertek. Meleg úton készült könnyű és nehéz felvertek. Belőlük készíthető sütemények. Belőlük készíthető sütemények. Figurák készítése. Az értékesítés folyamata. Személyi feltételek. Tárgyi feltételek. Az értékesítés általános szabályai. Egyszerű terítés főétkezésekhez. Terítés reggelihez. Szervizasztal előkészítése. Egyéb előkészítési feladatok. Egyszerű italfelszolgálás gyakorlása. Szervírozás gyakorlása. Eszközfogások gyakorlása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók megfelelő minőségben készítsék el a tanult termékeket. Tudják ismertetni, bemutatni a cukrászati termelőtevékenység során felhasználható anyagok fajtáit, az alkalmazott technológiai eljárásokat. Esztétikusan díszítsék termékeiket. Továbbfelhasználásra alkalmas alaptésztákat készítsenek, tudják ismertetni ezek anyagösszetételét, készítési eljárását. Tésztát formázzanak, figurákat készítsenek. Ismerjék meg a vendéglátó-ipari értékesítés alapjait, annak tárgyi és személyi feltételeit. Tudják ismertetni az értékesítés általános szabályait. Helyesen készítsék elő az eszközöket, végezzék el az éttermi munkafolyamatokat, terítsenek a különböző étkezésekhez. Megfelelően viselkedve lássák el a pincér feladatát a vendég fogadásával kapcsolatban. Tudjanak egyszerű italokat felszolgálni, szervírozni, az eszközöket megfogni.

215

N-Sz-V-2009. szeptember 1.

Tantárgyak 9. évf. Irodalom Magyar nyelvtan Kompetenciafejlesztés Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

2 1 1 2 3 3 1 1


3

Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozás  Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek Vendéglátó-,turizmus-,szállodaismeretek Marketingismeretek  Vendéglátó-idegenforgalmi gyakorlatok A tanuló kötelező heti óraszáma

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 1 1 2 3 3 1 1

4 1 2,5 1 4 4 1 1

3,5 1 3 4 4 1 1

2,5 v. 3 (kifutó)

2,5v. 3 (kifutó)

2,5v. 3 (kifutó)

5 (felmenő)

5 (felmenő)

5 (felmenő)

2 2 2 1

2 1 1 1 1

2 2

3 2

1 1 3

1 1 3

2 2 4

2 2 4

29

28,5 v. 29 (kifutó) 31 (felmenő)

30 v. 30,5 (kifutó) 32,5 (felmenő))

-

-

30 v. 30,5 (kifutó) 32,5 (felmenő) 3

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

29


33 v 33,5 (kifutó) 35,5 (felmenő)

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

0

0

33 v 33,5 (kifutó) 35,5 (felmenő) 3

A tanuló tényleges heti óraszáma

29




2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2

-

-

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)  Magyar nyelv és irodalom  Történelem  Matematika  Idegen nyelv  Informatika  Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak  Informatika  Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek  Földrajz

-

-

3

3

A szakmacsoportos alapozás során tanultak a Vendéglős szakképesítés során beszámíthatók, így a szakképzés ideje egy évre rövidülhet.

216

Felmenő rendszerben (2013. szeptember 01.)

19.2

Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet Tantárgyak 9. évf.

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek – ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

4 3 3 2

4 4 3 3

3 2 2

2 1 1 2 1

2 5 1

Kompetenciafejlesztés

5 4 4 3 1 3 1

4 4 4 4

5 1

5 1

5 1

2

2

-

-

Ágazati képzés – szakmai tárgyak

6

7

8

11

A tanuló kötelező heti óraszáma

35

36

35

35

Bibliaismeret

1

1

1

1

A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)

36

37

36

36

1 2 1 1 1 1

1 1 1 1 1 2

-

-

2

A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

 Magyar nyelv és irodalom  Történelem  Matematika  Idegen nyelv  Vengéglátó-idegenforgalmi alapismeretek  Biológia Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak   

Biológia Földrajz Fizika

-

-

Az iskola tantervébe választható tantárgyat, tanórai foglalkozást nem építettünk be. Az érettségi vizsgára ill. szakmai vizsgára történő felkészítést a szabad órakeret terhére történő óraszám-emeléssel szervezzük meg.

217

19.2.1

Ágazati képzés

19.2.1.1

Könnyűipar szakközépiskolai ágazati oktatás

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Termeléstervezés

1 2,5

4

Termeléstervezés gyakorlata

1,5

28

2

Gyártásszervezés

2

2,5

1

1

Könnyűipari áruismeret

2

3,5

2

2,5

Könnyűipari áruismeret gyakorlat

összes óra

1 5

összes óra

19.2.1.2

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy

70

1

1

6

6

70

105

1

1 5,5

7

105

112

2,5 8

1,5 7,5

140

3,5 11

Vendéglátóipar szakközépiskolai ágazati oktatás


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés

10050-12 Vendéglátó értékesítés

Tant{rgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó gazdálkodás

Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti órasz{m órasz{m órasz{m órasz{m ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy 1 2

1,5

Szakmai számítás

2

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata

összes óra összes óra

2,5

2 1,5 1

1,5

1 1

1

2 1,5

3

1

1

2 4

2 6

2

1,5 70

218

3,5

3,5 7

105

5

3 8

140

4,5

6,5 11

19.2.1.3

Kereskedelem szakközépiskolai ágazati oktatás Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan


Tant{rgyak

9.

10.

heti órasz{m

heti órasz{m

e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g

Munkahelyi egészség és biztons{g

e

11508-12 Az {ruforgalom tervezése, ir{nyít{sa, elemzése 11507-12 Az {ruforgalom lebonyolít{sa

12.

heti heti órasz{m ögy órasz{m e gy e gy

ögy

gy

1 1,5

A marketing alapjai

10032-12 Marketing

2 20

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

2

4

1

3,5

3 1

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban

1

1

2

Áruforgalom

1

2

5

1 6

összes óra

1,5 1,5

105 6

70

60

1

70

Áruforgalom gyakorlata összes óra

19.2.1.4

ögy

gy

11.

1 7

1 6

105

2 8

60

1

140

7,5

3,5 11

Informatika szakközépiskolai ágazati oktatás Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10815-12 Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Tantárgyak

Munkavédelmi alapismeretek Információtechnológiai alapok

9. heti óraszám e gy

10. ögy

heti óraszám e gy

összes óra

ögy

heti óraszám e

12. ögy

gy

heti óraszám e gy

1 1,5

Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

2 1,5

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2 0,5

2

2

1

1,5

2

Hálózati ismeretek I.

2

1

2

2 3

3

70

6

3

4 7

219

2

1,5

Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat összes óra

11.

2,5 105

3,5

4,5 8

2 140

5

6 11

19.2.1.5

Ügyvitel szakközépiskolai ágazati oktatás Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9.

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

10.

heti óraszám e gy

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek


12.

ögy

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

ögy

70

2,5

40

1

60

2,5

65

2

80

heti óraszám e gy

1

2 1

Levelezési gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

11.

1,5

3 4,5

1

1

2,5

1

1

1 4,5

4

2

70

6

2

5 7

105

5

3 8

140

7,5

4,5 11

e: elmélet, gy: gyakorlat, ögy: összevont gyakorlat

Kerettanterven kívüli tantárgyak követelményei Kompetenciafejlesztés 9-10. évfolyam Témakörök Olvasott szöveg elolvasása, értelmezése, önálló feldolgozása Szöveg visszaadása irányított kérdésekre adott válaszokban vagy önálló szövegalkotás formájában szóban és írásban Szöveg alkotása adott témában, megadott szempontok alapján szóban és írásban









220

Bibliaismeret A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A Biblia és annak tanítása több évezredes múltra tekint vissza. A köznevelésben most újból bevezetésre kerülő hittan létfontosságú ahhoz, hogy a felnövő generációk keresztény emberként tudjanak majd szembenézni korunk megannyi új és régi kihívásával. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az erkölcstannal megegyezően az értékek közvetítése, valamint az, hogy Isten Igéjének alapnormái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. A Bibliaismeret középpontjában a Mindenható Isten kijelentése áll, amely képes formálni a gyermeki személyiséget – testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmának szerkezetet. A Biblia évezredek óta tartalmazza azokat az elidegeníthetetlen emberi jogokat, melyeket megfogalmaztak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint hazánk Alaptörvénye is rögzítette. Ezek a jogok alapvetően a közös teremtettségünkből, istenképűségünkből illetve Isten felénk való szeretetéből származnak. Minden embernek joga van a szabad élethez. Isten Igéje hirdeti a személy egyediségét, értékes voltát és a fajra, nemre való megkülönböztetés nélküli méltóságát. Ugyanakkor határozottan tanít a bűn, erkölcstelenség romboló hatásáról, és hirdeti a kiutat ezekből Jézus Krisztus által. A Bibliaismeret magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – Istenhez, a jóhoz és gonoszhoz, önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat. A Bibliaismeret egyben erkölcsi nevelés is. Egyik célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az Isten Igéjében megfogalmazott és általában az európai keresztény kultúra alapvető erkölcsi értékeinek tanulmányozása és alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori keresztény életmódot, életfelfogást és életminőséget. A Biblia értékközvetítő tanítás. Az isteni ihletettség, a több évezredes kipróbáltság és hatása a világra meggyőzően bemutatja, hogy napjainkban is létjogosult a belőle kiolvasható értékrend. Ezek alapján lehet véleményt formálni a cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről. Mindezek alapvetően összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is megjelenik. Az értékek és a normák világosan megfogalmazottak. Vita és egyeztetés tárgyát ezek megélése, megvalósulása képezheti napjaink társadalmában, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással és az Istennel való személyes kapcsolatról szólnak. Más részük interperszonális – másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető, áldott és utódainkra is átörökíthető maradjon. A Biblia mindezt a két nagy parancsolatban foglalja össze: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. …Szeresd felebarátodat, mint magadat. (Máté evangéliuma 22. rész 37. 39. vers) A tananyag felépítése egyrészt lineáris, hiszen sorba veszi a Bibliai történeteket, másrész pedig spirális szerkezetű, mert az ünnepkörök évfolyamonként ismétlődően megjelennek. Az utolsó évfolyamon pedig, előkerülnek a Biblia üzenete alapján az kamaszkor nagy kérdései, helyünk a világban. A hittantanár, Bibliaismeret tanító feladata elsősorban a Biblia és annak üzenetének megszerettetése. Történeteken, tanításokon keresztül segítheti a gyermekek ismeretének bővülését, de ezeken keresztül be kell mutatnia a napjainkban is jelen lévő és szerető Istent. Tagadhatatlan azonban, hogy az eredmény döntő mértékben nem a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek Istenben vetett összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal. A Bibliaismeret tanítását többféle pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. A Bibliaórák munkaformája lehet sok egyéb mellett: a beszélgetés, az önkifejező alkotás, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű közösségi életbe való tevékeny bekapcsolódás például az ünnepkörök révén. Mindezzel összhangban az értékelés módja is részben eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől, miközben megtarthatja annak felépítését. A tanulók osztályzatokat kapnak. A fakultatív bibliaismeret oktatás során nem értékeljük a tanulókat, a bizonyítványban jelezzük, hogy részt vettek a bibliaismeret órákon.

221

Osztályzattal értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek a gyermek életszemléletét tükrözi. Fontos, hogy tanulóink folyamatos visszajelzést, pozitív megerősítést kapjanak munkájukról. A tanár az értékelésben arra fókuszáljon, mi az, amit a tanuló tud. A bibliaismeret órákon nem a memória, nem a logika vagy a kézügyesség a lényeg. A tananyag átadásánál a tanárnak arra kell törekednie, hogy a tanulók aktív órai részvétele során a tanítási órán elsajátítsák a szükséges ismereteket. Lehetőség szerint csak szorgalmi feladatokat adjunk, ne legyen kötelező házi feladat. A memoritereket is közösen a tanítási órákon igyekezzünk megtanítani. Az így megszerzett tudásról az egyes fejezeteket követő írásbeli témazárók segítségével tájékozódhatunk, vagy projektfeladatokat adhatunk, s a projektmunkát értékelhetjük a témakör végén. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy a bibliaismeret nem válhat a tanulók számára egy a többi tantárgyhoz hasonló számonkérési kötelezettséggel követelő ismeretanyaggá. Meg kell őrizni azt a többletet, amit a Biblia lelkülete és értékrendje képvisel. Az érdemjegyek kialakítása a humán tantárgyak értékelési metódusát kövesse. 9. osztály Tematikai egység

Órakeret5 óra A Bibliáról megszerzett előzetes tudás. A családi, egyházi hitélet tapasztalata. Biblia

Előzetes tudás, tapasztalat A tanulók megismertetése, érdeklődésének felkeltése a Biblia iránt. A tematikai egység A Biblia páratlan voltának megértése. nevelési-fejlesztési Felismerni Isten üzeneteként a Bibliát céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A Biblia Isten üzenete Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:: Mit jelent az Ószövetség illetve jszövetség elnevezés? Ókori népek történelme, Termékeny félhold, Hogyan tájékozódunk a Bibliában? Egyiptom, Palesztina, Római Birodalom A Biblia „Istentől ihletett” Hogyan szól az Isten az emberekhez? Magyar nyelv és irodalom: Nyelv kifejező eszközei, Miért olvassuk a Bibliát? írásbeliség A Biblia keletkezése Hogyan keletkezett az Ószövetség? Hogyan keletkezett az jszövetség? A Biblia nyelvei A Biblia első fordításai A Biblia és a reformáció A Biblia a legek könyve

Idegen nyelv: A nyelvi fordítás nehézségei

A Biblia szerkezete – Az Ószövetség könyvei A törvény Történeti könyvek Költészeti és bölcseleti könyvek Prófétai könyvek A Biblia szerkezete – Az Újszövetség könyvei Az jszövetség történeti könyvei Az apostolok levelei A Jelenések könyve A Biblia megbízhatósága - A Biblia világa Belső és külső bizonyítékok a megbízhatóságra A régészeti feltárások A Biblia tudományos pontossága A Holt-tengeri tekercsek A Biblia világa Kulcsfogalmak/ fogalmak

Biblia, Bibliai nyelvek, Ószövetség, jszövetség, Megbízhatóság, Ihletettség, Bizonyíték

222

Tematikai egység

„Mi Atyánk”

Órakeret5 óra

A családi, egyházi hitélet tapasztalata. Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység Felismerni, hogy a Teremtő Isten egyben gondviselőnk, segítőnk és mennyei atyánk is nevelési-fejlesztési lehet. Tudatosítani, hogy Istennek jó terve van az emberrel, a bűn és gonoszság ellenére is. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az Atya Magyar nyelv és irodalom: a közlési szándéknak Az imádság: beszélgetés Istennel. megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata; Isten tulajdonságai mindennapi kommunikációs szituációk gyakorlása. A tékozló fiú története Isten a Teremtő Teremtés napjai Isten az Ő Szavával teremtett Az ember teremtése Az Isten által megteremtett világ jó volt

Dráma és tánc: együttműködés szituációs játékokban, aktív szereplőként bekapcsolódni a megbeszélésekbe. Természetismeret: A természeti környezet sokszínűsége

A jó és rossz A bűneset A bűn következményei Isten a Gondviselő Mindennapi kenyerünk A csoda Az aggodalmaskodás Az ötezer ember megvendégelése Megbocsátás A gonosz szolga Megbocsátás titka Irgalom Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

Imádság, teremtés, Bűn, Gonosz, Gondviselés, Csoda, Aggodalom, Megbocsátás, Irgalom

Jézus Krisztus személye

Órakeret 9 óra

A megelőző tematikai egységek Jézus Krisztusról szóló tanításai.

Megismerni Jézus Krisztus születésének, életének, halálának és feltámadásának körülményeit. Felismerni, hogy Jézus Krisztus emberként és egyben Istenként volt jelen a földön. Meglátni, hogy Jézus Krisztus valódi segítséget tudott adni az emberi szükségekre. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jézus születése Magyar nyelv és irodalom: műfaji jellegzetességek, Karácsony szituációs kommunikáció gyakorlása Menekülés Egyiptomba, Betlehemi gyermekgyilkosság Dráma és tánc: Dramatizált előadása a történetnek Keresztelő János Keresztelő János személye Természetismeret: Az ember és az állatvilág A bemerítés – keresztség kapcsolata, az emberi test Jézus bemerítkezése A jó pásztor Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:: Jézus, mint a jó pásztor Római birodalom kora, Palesztina, Hellén kultúra A juhok és a pásztor Az elveszett juh Vizuális kultúra: A témákhoz kapcsolódó A világ világossága képzőművészeti alkotások A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

223

Jézus Krisztus, a világ világossága A vak Bartimeus története Út, igazság, élet Jézus Krisztus az út, igazság, élet Zákeus története Virágvasárnap Virágvasárnap története Jézus Krisztus a király Nagyhét Nagycsütörtök Az utolsó vacsora Jézus az élet kenyere Nagypéntek: Jézus pere és halála Húsvét Jézus Krisztus feltámadása A feltámadt Jézus szemtanúi Jézus Krisztus a feltámadás és az élet Megváltás, Áldozat, Keresztség, Bemerítés, Kereszthalál, Feltámadás Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Isten szólt… Isten üzenete az Ószövetségben az özönvíztől Dávid királyig Az előző tematikai egységek Ószövetségi vonatkozású témái

Órakeret11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Megérteni az Ószövetségi történetek alapján, hogy Isten különböző módokon szól az A tematikai egység emberekhez. nevelési-fejlesztési Felismerni, hogy érdemes Isten vezetéséhez igazítani az életünket. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Isten szava az Ősidőkben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Isten szólt Nóéhoz - Az özönvíz története Őskor, Ókor, Birodalmak kialakulása, Egyiptom Szemben Isten szavával -Bábel tornya Vizuális kultúra: Az események megjelenítése Isten szava az Ősatyákhoz különböző képzőművészeti eszközökkel Isten szólt Ábrahámhoz - Ábrahám élete Isten szólt Jákóbhoz - Jákób tusakodása Dráma és tánc: történetek feldolgozása különféle drámajátékos Isten terve és szabadítása tevékenységekkel. Isten szólt Józsefhez - József élete Isten szólt Mózeshez - A tíz csapás Isten szólt Józsuéhoz - Jerikó elfoglalása Isten szava a királyság korában Isten szól a prófétán keresztül – A kiválasztás Saul engedetlensége - A bűn Dávid és Góliát - A hit Dávid és Jonatán – Barátság Kulcsfogalmak/ fogalmak

Özönvíz, Bábel, Elhívás, Engedelmesség, Kiválasztás, Bűn, Hit, Barátság

10. osztály Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat

A Nagy parancsolatok A Bibliaismeret tárgy 9. osztályban tanult tematikai egységei

224

Órakeret12 óra

Megismerni a Tízparancsolat törvényeit. A tematikai egység Megérteni az Isteni parancsolatok célját. nevelési-fejlesztési Felismerni a Szeretet parancsának egyediségét. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Tízparancsolat Természetismeret: 1.parancsolat - Az Egy Isten tisztelete Természeti törvények -Dániel barátai a tüzes kemencében 2.parancsolat - A láthatatlan Isten tisztelete Erkölcstan: Az aranyborjú A tisztelet fogalma, határai, hatásai, elvárások, 3.parancsolat - Isten nevének tisztelete tekintély Beszédünk, Péter fogadkozása 4.parancsolat - Nyugalomnap tisztelete Magyar nyelv és irodalom: a tömegkommunikáció Teremtés, Manna legfőbb üzeneteinek dekódolása. 5.parancsolat - Szülők tisztelete Ézsau és Jákób 6.parancsolat - Az élet tisztelete Vizuális kultúra: Jézus tanítása, Káin és Ábel Szabad asszociációs és vizuális játékok az adott 7.parancsolat - A házasság tisztelete témára a(tisztelet, félelem, gyűlölet, kísértés, lopás, Dávid és Bethsabé hazugság). Az előhívott impressziók megjelenítése 8.parancsolat - A tulajdon tisztelete síkban, térben, időben. Ákán bűne 9.parancsolat - Az igazság tisztelete Jézus a nagytanács előtt 10.parancsolat – A megelégedettség tisztelete Nábót szőlője A Szeretet parancsolata Isten szeretete és az ember szeretete Szeretetnyelv Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tisztelet, Szentség, Nyugalomnap, Bálvány, Szeretet, Tulajdon, Megelégedettség, Házasság, Szülők

Órakeret10 óra Az 9. osztályos Bibliaismeret „Isten szólt…” tematikai egysége, a 6 osztályos Előzetes tudás, Bibliaismeret „Nagy parancsolatok” tematikai egysége tapasztalat Megismerkedni az Ószövetségi királyok életével, jó és rossz döntéseivel. A tematikai egység Megérteni a próféták szolgálatát a bibliai történeteken keresztül nevelési-fejlesztési Felismerni Isten történelemformáló tervét. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Salamon Történelem, társadalmi és állampolgári Salamon királysága ismeretek: Salamon bölcsességet kér az rtól Időszalag készítése Salamon ítélete Régészeti kutatások a templom környékén Salamoni templom Magyar nyelv és irodalom: képek és formák a Az ország kettészakadása költészetben; az irodalmi művek szóbeli és A kettészakadás okai írásbeli szövegműfajainak jellemzői. Az orzság kettészakadásának következményei Illés próféta Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és Illés a sareptai özvegynél médiaismeret Istenítélet a Karmel-hegyen Irodalmi, zenei, filmes élmények felidézése, s a Illés menekülés – Isten gondviselése létrejött személyes tartalmak megjelenítése a Illés elragadtatása kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, Elizeus próféta eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes, Elizeus története grafikai technika, mintázás, konstruálás, A sunemi asszony története installáció talált tárgyakból, fotó). Naámán gyógyulása Tematikai egység

Királyok és próféták I.

225

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

Bölcsesség, Hatalom, Templom, Isten lakhelye, Próféta, Elragadtatás

Az apostolok cselekedetei

Órakeret8 óra

Az 9. osztályos Bibliaismeret Jézus Krisztus személye tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat Megismerkedni az apostoli korral, az Egyház kialakulásával, az első gyülekezetek A tematikai egység születésével. nevelési-fejlesztési Megérteni Pünkösd lényegét és üzenetét. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mennybemenetel és Pünkösd Történelem, társadalmi és állampolgári Jézus mennybemenetelének története ismeretek: Az első Pünkösd eseményei Római birodalom kiterjedése, felépítése, hatása, Pál apostol államszervezete, a római jog rendje Pál megtérése A pogányok megtérése, az Antiókhiai gyülekezet Magyar nyelv és irodalom: Pál misszióútjai Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli Pál Jeruzsálembe megy és elfogják szövegműfajainak jellemzői. Pál a császárhoz fellebbez (Fesztusz és Agrippa előtt) Pál hajótörése és megmenekülése Dráma és tánc Pál Máltán Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, Pál Rómában fantázia, megjelenítés játékai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Mennybemenetel, Pünkösd, Megtérés, Szentlélek, Gyülekezet, Egyház, Misszió,

Részvétel a közös feladatokban, beszélgetésekben, játékokban A Biblia főbb jellemzőinek ismerete Ismerje a következő bibliai történeteket: Dávid és Góliát, Jézus születése, halála és feltámadása, A jó pásztor története A Miatyánk, az.1.Tim.3:16-17., és az 1.Sám 16:7/b memoriter szintű ismerete Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: bűn, hit, Krisztus, szeretet Tudja megfogalmazni az advent, a karácsony, a nagypéntek és a húsvét lényegét. Ismerje Káin és Ábel, valamint Salamon ítéletének történetét. A tíz parancsolat (2.Móz.20:2-17), a Péld. 9:10., az ApCsel 1:8. memoriter szintű ismerete Tudja megfogalmazni a virágvasárnap és a pünkösd, mint keresztény ünnep lényegét. 11. osztály

Tematikai egység

Királyok és próféták II.

Órakeret10 óra

Az 10. osztályos Bibliaismeret Királyok és próféták I. tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat Megismerkedni az Ószövetségi királyok életével, jó és rossz döntéseivel. A tematikai egység Megérteni a próféták szolgálatát a bibliai történeteken keresztül. nevelési-fejlesztési Felismerni Isten történelemformáló tervét. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Júda királyai és prófétái a babiloni fogság előtt Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Ezékiás király Ókori birodalmak, Asszíria, j babilóniai Ézsaiás próféta elhívás és élete birodalom, Egyiptom, történetírás, forráselemzés Manassé uralkodása Magyar nyelv és irodalom: A kommunkációs Jósiás király szituációk megfigyelése, megbeszélése és elemzése Jeremiás próféta szolgálata Isten népe a fogság idején Eszter könyve

226

Eszter Királynő lesz Eszter közbenjárása és a szabadulás Dániel Babilóniában A király álma Dániel az oroszlánok vermében Jónás próféta Jónás könyve Jónás az engedetlen próféta Ninive megtérése Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Királyság, Próféta, Fogság, Ítélet, Közbenjárás, Kijelentés, Megtérés

Pál levelei

Órakeret8 óra

Az 10. osztályos Bibliaismeret Apostolok cselekedetei tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat Pál apostol leveleinek megismerése. A tematikai egység Felismerni a levelekben található alapvető üzeneteket. nevelési-fejlesztési Megérteni, hogy a levelek tanítása mit jelent számunkra. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Pál apostol válogatott levelei Magyar nyelv és irodalom: A levél, mint irodalmi Pál levele a rómaiakhoz műfaj, a himnusz -Hit általi megigazulás -Kegyelemből fakadó üdvösség Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Pá1első levele a korinthusiakhoz Római birodalom kiterjedése, felépítése, hatása, -Szeretet himnusza államszervezete, a római jog rendje, család Pál második levele a korinthusiakhoz Biológia egészségtan: leány és női, fiú és férfi -Ó- és jszövetség kapcsolat szerepek a családban, a társadalomban; Pál levele a galatákhoz -Törvény és kegyelem Pál levele az efézusiakhoz -Lelki fegyverzet Pál levele a filippiekhez -Krisztus himnusz Pál levele a kolosséiakhoz -A keresztyén család Pál első leveleTimóteushoz -Példaadás Levél, hit, megigazulás, kegyelem, üdvösség, szeretet, himnusz, Ószövetség, jszövetség, Kulcsfogalmak/ Törvény, Kegyelem, Lelki fegyverzet, Keresztény család fogalmak

Tematikai egység

Zsoltárok

Órakeret6 óra

Az 9. osztályos Bibliaismeret Biblia, Isten szólt.. tematikai egységei Előzetes tudás, tapasztalat Megismerni a zsoltárköltészet műfaji sajátosságait. A tematikai egység Megérteni az Istennel való kapcsolat kifejezésének fontosságát költészetben és nevelési-fejlesztési énekekben. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zsoltárok könyve Magyar nyelv és irodalom: A zsoltár, mint irodalmi Zsoltárok, mint a Biblia énekeskönyve kifejező eszköz, érzések, benyomások kifejezése a Az Istenben bízó ember költészete költészetben, Messiási zsoltárok Biológia egészségtan: A prófétikus üzenetek mások megismerése, megítélése és a Pásztor metafora kommunikáció; Isten szeretetének és hűségének költői kifejezése alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés,

227

Bűnbánati zsoltár probléma feloldás; A megalázkodás és helyreállás lehetősége Mózes imádsága A mulandó ember bizalma az örökkévaló Istenben Isten dicsőítése Isten magasztalásának sokszínűsége Zsoltár, Isten dicsőítése, Magasztalás, Messiás, Prófécia, Metafora, Bűnbánat, Alázat, Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Újszövetési levelek, Jelenések könyve

Órakeret6 óra

Az 11. osztályos Bibliaismeret Pál levelei tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat Az egyetemes levelek üzenetének megismerése és megértése. A tematikai egység Felismerni az apokaliptikus kijelentés szimbólumait. nevelési-fejlesztési Megérteni Isten végcélját a teremtett világgal. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A zsidókhoz írt levél Magyar nyelv és irodalom: A levél, mint irodalmi A hit példaképei műfaj, az apokaliptikus irodalom Egyetemes levelek Földrajz: Földközi tenger, Törökország, Jakab levele Görögország A kísértés Péter első levele Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Tisztelet és engedelmesség a hatalom képviselői felé Római birodalom kiterjedése, felépítése, hatása, Jelenések könyve államszervezete, a római jog rendje, család Az apokaliptika egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban; János Patmosz szigetén állampolgári jogok és kötelességek; A hét pecsét Krisztus ezeréves uralma Halottak feltámadása, Utolsó ítélet j teremtés Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hit, példakép, kísértés, tisztelet, engedelmesség, hatalom, apokaliptika, végidők, feltámadás, ítélet, új teremtés 12. osztály

Tematikai egység

Helyem a világban

Órakeret 6 óra

Az 9. osztályos Bibliaismeret „Mi Atyánk” tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat A személyes jövőkép kialakításának ösztönzése, az egyéni és közösségi boldogulást A tematikai egység támogató értékek melletti elköteleződés támogatása. nevelési-fejlesztési Istentől származó értékes személyiségünk elfogadása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mester terve Természetismeret: Kamaszkori változások: Isten okkal, céllal teremtett testkép, testalkat; az egészséges táplálkozás Istennek terve van az életemmel alapelvei; a serdülő személyiségének Személyiségünk felfedezése jellemző vonásai; az önismeret és az Ki vagyok én? önfejlesztés eszközei; veszélyforrások Az vagyok kinek mások mondanak? különféle élethelyzetekben; káros Személyiségtesztek szenvedélyek. Önmagunk elfogadása Külső és belső értékek Dráma és tánc: ön- és társismereti játékok. Istentől kapott értékeink Értékesség

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:

228

Használd, amid van Isten vezetése az életünkben

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

nemzetiségek és etnikai kisebbségek; a cigány (roma) népesség helyzete.

Személyiség, énkép, életcél, értékesség, elfogadás, Isten vezetése, külső és belső értékek

A Gyülekezet

Órakeret 8 óra

A 10. osztályos Bibliaismeret Apostolok cselekedet tematikai egysége, Előzetes tudás, A 11. osztályos Bibliaismeret Pál levelei, jszövetségi levelek tematikai egységei. tapasztalat Felfedezni az Egyház, Gyülekezet páratlan tisztességét. A tematikai egység Megérteni az egyházi, gyülekezeti élet sokszínűségét. nevelési-fejlesztési Bátorítani az egyházi, gyülekezeti szolgálatba való részvételre. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Gyülekezet felépítése Földrajz: a világvallások társadalmat, Egyház, gyülekezet, eklézsia fogalma gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepe; Templom, Imaház fogalma kultúrák találkozásai a Föld különféle A Gyülekezet, mint Krisztus teste térségeiben. A gyülekezet szolgálattevői Szolgálati ajándékok A Gyülekezeti élet alapjai jjászületés Bemerítés, keresztség rvacsora Bizonyságtétel Istentisztelet Szentlélek munkája Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

Egyház, Gyülekezet, Eklézsia, templom, imaház,presbiter, diakónus, újjászületés, bemerítés, keresztség, úrvacsora, bizonyságtétel, Istentisztelet, Szentlélek. Bölcsességirodalom

Órakeret 8 óra

A 11. osztályos Bibliaismeret Zsoltárok tematikai egységei. Előzetes tudás, tapasztalat A bibliai bölcsességirodalom által megfigyelni Isten jelenlétét a különböző A tematikai egység élethelyzetekben. nevelési-fejlesztési Elkötelezettség kialakítása a bilbiai értékrend iránt. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jób könyve Vizuális kultúra: személyes véleményt A láthatatlan világ hatása a látható világban. kifejező vizuális megjelenítés adott témában. A szenvedés jelenléte és feldolgozása az emberi életben A Példabeszédek könyve Magyar nyelv és irodalom: A példázatok, Isten bölcsessége példabeszédek, metafórák felismerése, Lustaság, a munkához való viszony megértése és használatuk Kapcsolati kérdések A szív szerepe A prédikátor könyve Mindennek megvan az ideje Az élet mulandóság, Idősek tisztelete Énekek éneke A szerelem szerepe életünkben A vágyaink kifejezése Kulcsfogalmak/ fogalmak

Láthatatlan világ, látható világ, szenvedés, bölcsesség, lustaság, szív. mulandóság, tisztelet, szerelem

229

Tematikai egység

Életünk nagy kérdései

Órakeret 9 óra

A 12. osztályos Bibliaismeret Helyem a világban tematikai egysége. Előzetes tudás, tapasztalat Segítséget adni az élet legnagyobb kérdéseinek megválaszolásában. A tematikai egység Bátorítani az életutat befolyásoló jó döntések meghozatalát. nevelési-fejlesztési Kérni és felismerni Isten vezetését a választások során. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az életünk lelki (szellemi) döntési, választásai Történelem, társadalmi és állampolgári Szabad akarat kérdése ismeretek: egyenlőség és egyenlőtlenségek a Isten terve: Válaszd az életet! társadalomban; állampolgári jogok és Áldás és átok kötelességek; Az Istenbe vetett hit és következményei életünkben Vetés és aratás törvényszerűsége Istennel vagy nélküle Odaszánás, tanítványság

Biológia egészségtan: leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban; Vizuális kultúra: személyes véleményt kifejező vizuális megjelenítés adott témában.

Párkapcsolataink Készülődés a párválasztásra Párválasztás – „nem jó az embernek egyedül” Gyermekvállalás – Válaszd az életet! Egészséges jövőkép, egészséges énkép A múlthoz elrendezése és feldolgozása Reménységgel a jövő felé Célorientáltság –Tudom, hogy mit akarok Kulcsfogalmak/ Szabad akarat, áldás, átok, hit, odaszánás, tanítványság, párválasztás, gyermekvállalás, jövőkép, énkép, célorientáltság fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

- Részvétel a közös feladatokban, beszélgetésekben, játékokban - Ismerje a atnult királyok és próféták történetét. - A Péld 16:6., a Szeretet himnusza 1.Kor 13:1-8 és a 23.Zsoltár memoriter szintű ismerete - Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: kegyelemből való üdvösség, alázat, felettes hatalmaknak való engedelmesség, zsoltár - Krisztushimnusz Fil 2:2-11; Péld 1:2-9; 2 Pt 2:9-10; 127. zsoltár memoriter szintű ismerete - Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: szabad akarat, újjászületés, tanítványság - Tudja megfogalmazni az egyház és a gyülekezet közötti különbséget, az úrvacsora, az istentisztelet, a bemerítés lényegét

230

20. A mindennapos testnevelés biztosítása A szakiskolai szakképzésben résztvevő tanuló esetében a testnevelés órák tömbösített formában kerülnek megszervezésre. A választható táncok közül az alábbiakat oktatjuk:  történelmi tánc: Pavane (reneszánsz)  néptánc: Dunántúli ugrós és csárdás (bokázók)

21. A választható tantárgyak, foglalkozások A szakközépiskolában és gimnáziumban szabadon választható tantárgy nem került be a helyi tanterve.

22. A csoportbontás lehetőségei – – –

Jogszabály alapján és szerint, a fenntartó jóváhagyásával A szakmai gyakorlat és az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. A szakmai elmélet csoportbontási kötelezettségét az adott szakmai OKJ képzés Központi Programjának ill. szakképzési kerettantervének előírásai tartalmazzák.

A beiratkozáskor a tanulók idegen nyelvből szintfelmérőt írnak, csoportba sorolásuk ennek alapján történik. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására

231

23. Felnőttoktatás 23.1 Kifutó rendszerben 9–12. évfolyam Célok és feladatok A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazatában az óraterv szabad sávjában a központi szakképzési programok tananyaga kerülhet elhelyezésre, lehetőséget biztosítva a szakképzés megalapozására, illetve a szakképzés további fokozataira történő előrelépésre. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Magyar irodalom Antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, ellenreformáció, barokk, mítosz, testamentum, evangélium, próféta, példázat, parabola, zsoltár, eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, hübrisz, katarzis, konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés, verslábak, disztichon, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, tercina, kommentár, novella, szonett, Balassistrófa. Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése. A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Magyar irodalom A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses regény, tabló, idő-

232

és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek. A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete. Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Magyar irodalom A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika. A XIX. és a XX. századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján. A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Magyar irodalom A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Anyanyelv és kommunikáció A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció standardjainak elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (lásd fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya). Fogalmak Kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód-dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerősítés, érvelés és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok. Tevékenység Félévente egy írásbeli tesztfeladat. Irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is). Egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése. Integráció

233

A tudomány más területeinek jelhasználata. Könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb. Fogalmak Alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés. Hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérés, alliteráció, versláb, motivált szavak. Alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép. Tevékenység Félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat. Egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből. Integráció Népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az Internet világában. Nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár). Fogalmak A hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra. Szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi különbségei, a bestseller. Tevékenység Egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbe adott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel. Integráció A médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a folyóiratkatalógus. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak Őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás. Tevékenységek Egy négy-öt soros nyelvemlék (átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel. Integráció

234

A számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetőbb feltételeket, melyek teljesítése szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott követelmények nem feltétlenül a „kettes” osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különböző szinteken történhet. A felnőttek iskolái számára készülő helyi tantervek konkretizálják az egyes szintekhez (osztályzatokhoz) tartozó követelményeket. Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó konkrét követelmények. Megfelelő tájékozottság a racionális számkörben, a tanult műveletek végzésében. Részhalmaz, unió, metszet, különbség két konkrét halmaz esetén. Normálalak. A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerű példák esetén. Alapműveletek egyszerű algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai. Számok prímtényezős alakja. Oszthatóság 3-mal, 9-cel. A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl. értéktáblázattal), egylépéses transzformáció. Speciális három-, négyszögek, szabályos sokszögek (pl. hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög nevezetes vonalainak, beírt és köré írt körének ismerete. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét matematikai és gyakorlati feladatokban. Több szám számtani közepének kiszámítása, medián és módusz ismerete. Kör- és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerű esetekben. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja. Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok: Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Szögfüggvények definíciójának ismerete x α sinx; x α cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk. Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét gyakorlati feladatokban. A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerű kis számítási feladatokban. Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok. Valószínűségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Egyszerű kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevők esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén. Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög, hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

235

12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani és mértani sorozat n-dik tagja és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A megismert felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem Az érettségi követelmények szerint.

236

9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Társadalomismeret A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Társadalomismeret A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Társadalomismeret A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Filozófia Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. Ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Művészeti ismeretek A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz kötött alkalmazása. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek ismerete, műfaj, téma által meghatározott műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége. Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Művészeti ismeretek Az eddig megtanult vizuális nyelv értő alkalmazása a mindennapi életben, a megismerésben, és a vizuális kommunikációban. A vizuális megjelenítő és kifejezőeszközök tartalomhordozó szerepének és érzelmi hatásának

237

felismerése képi információkban, műalkotásokban, tárgyakon. Képesség a művészeti ágak jellegzetességeinek, műfaji sajátosságainak feltárására, az elsajátított műelemző módszerek önálló használatára. Kiemelkedő alkotók és műveik ismerete. Tervező folyamat alapvető lépéseinek ismerete, betartása. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait (könyvtár, CD-ROM, internet). 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Művészeti ismeretek A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Művészeti ismeretek A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete. 9-10. évfolyam, kezdő felzárkóztató A továbbhaladás feltételei Német nyelv A tantárgyi alaptartalmak elsajátítása a négy nyelvi alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.) A tanuló köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket megért, azokra megfelelően reagál; a hallott kb. 100-120 szavas szöveg lényegét és specifikus információit megérti; a köznyelvi szöveg ismeretlen elemeit ismeretei segítségével kikövetkezteti; a szöveg lényegét anyanyelvén összefoglalja; köznyelvi párbeszéd, beszélgetés lényegét megérti. Beszéd A tanuló képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni, fenntartani, befejezni. Ismert, illetve ismeretei alapján kikövetkeztethető nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre anyanyelvi beszélő számára érthetően válaszol. Köznapi témákról párbeszédet kezdeményez, azokat fenntartja és befejezi; köznapi témákról folytatott beszélgetésekben véleményét megfogalmazza; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszél, eseményeket elmesél, információt ad és leírást hoz létre; hallott szöveg lényegét - kérdések, vezérszavak, vázlat alapján - összefoglalja; olvasott szöveg lényegét - kérdések, vezérszavak, vázlat alapján - összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 100-120 szavas köznyelvi szöveget az anyanyelvi beszélő számára érthetően elolvas; a köznyelvi szöveg néhány ismeretlen elemét kikövetkezteti, a szöveg lényeges elemeit és specifikus információit megérti, tartalmát anyanyelvén összefüggően visszaadja; kb. 100 szavas köznyelvi szöveget kétnyelvű szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló ismert elemekből álló szöveget tollbamondás alapján helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; kb. 80 szavas, strukturált szövegfajtákat - leírás, információ, beszámoló, baráti levél stb. hoz létre. Szókincs: kb. 900 lexikai egység. 9-10. évfolyam, haladó A továbbhaladás feltételei Német nyelv A tantárgyi tartalom ismerete a négy alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.)

238

A tanuló: köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott kérést, utasítást, kérdést megért, azokra megfelelően reagál; köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott 6-8 soros összefüggő szöveg lényegét megérti, legfontosabb információit kiszűri és anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló néhány összefüggő mondatban a tanult témákról beszámol, azokat saját tapasztalataival kiegészíti; a tanult témákról párbeszédet, illetve beszélgetést kezdeményez, azt fenntartja és befejezi; néhány összefüggő mondatban eseményeket beszél el, információt ad, leírást hoz létre; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdések, képek, vezérszavak, vázlat alapján röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 80-100 szavas szöveget anyanyelvűek számára érthető kiejtéssel folyamatosan elolvas; 80-100 szavas szöveg lényegét megérti, információit kérdések, szövegrendezési feladatok segítségével kiszűri, tartalmát anyanyelvén röviden összefoglalja; néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló néhány mondatos szöveget diktálás után helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; a tanult nyelvi eszközökkel kérdéseket írásban megfogalmaz, ilyen kérdésekre írásban válaszol; a tanult témakörökben, ismert nyelvi eszközökkel néhány mondatos közlést megfogalmaz és leír; néhány mondatos üzenetet, üdvözletet, jókívánságot strukturáltan leír. 11-12. évfolyam, haladó A továbbhaladás feltételei Német nyelv Hallott szöveg értése A tanuló 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló köznyelven megfogalmazott, nagyrészt ismert elemeket tartalmazó kérdésekre összetett, véleményét és érzelmeit tükröző válaszokat ad. Képes köznapi témákkal kapcsolatban a témákat sokoldalúan megközelítő kérdéseket feltenni; képes a köznapi témákkal és saját életével kapcsolatos közléseket, információkat, leírásokat, élményeket összetett struktúrákban, véleményét és érzelmeit is tükrözve megfogalmazni; köznyelvi témákkal és saját életével kapcsolatos párbeszédet folytat, ilyen beszélgetésekben részt vesz; a hallott és olvasott szövegek lényegét vezérszavak, vázlat segítségével röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval elolvas; kb. 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100-120 szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél, önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre. 9-10. évfolyam, kezdő felzárkóztató A továbbhaladás feltételei Angol nyelv Hallott szöveg értése A tanuló tudjon egyszerű, köznyelvi kiejtésű szöveget, annak lényegét megérteni, az egy-két ismeretlen elemét kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. A normál beszédtempóban elhangzó kéréseket, az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasításokat, kérdéseket értse meg; reagáljon azokra megfelelően. Beszéd A tanuló tudja megfogalmazni és egyszerű módon indokolni véleményét a tanult témákkal kapcsolatban; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszélni, eseményeket elmesélni; információt adni; tudjon párbeszédben, csoportmunkában részt venni; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdésekre röviden összefoglalni. Olvasott szöveg értése

239

A tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; próbáljon meg következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően visszaadni. Legyen képes néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordítani. Írás A tanuló legyen képes egy adott témakörben 10-15 mondatot tartalmazó összefüggő fogalmazást írni, egy adott formában pedig néhány mondatos üzenetet, meghívást, jókívánságot létrehozni; tudja az egynyelvű szótárt rendeltetésszerűen használni; diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni. 9-10. évfolyam, haladó A továbbhaladás feltételei Angol nyelv Hallott szöveg értése A tanuló tudjon egyszerű, köznyelvi kiejtésű szöveget, annak lényegét megérteni, az egy-két ismeretlen elemét kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. A normál beszédtempóban elhangzó kéréseket, az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasításokat, kérdéseket értse meg, reagáljon azokra megfelelően. Beszéd A tanuló tudja megfogalmazni és egyszerű módon indokolni véleményét a tanult témákkal kapcsolatban; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszélni, eseményeket elmesélni, információt adni; tudjon párbeszédben, csoportmunkában részt venni; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdésekre röviden összefoglalni. Olvasott szöveg értése A tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; próbáljon meg következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően visszaadni. Legyen képes néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordítani. Írás A tanuló legyen képes egy adott témakörben 10-15 mondatot tartalmazó összefüggő fogalmazást írni, egy adott formában pedig néhány mondatos üzenetet, meghívást, jókívánságot létrehozni; tudja az egynyelvű szótárt rendeltetésszerűen használni; diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni. 11-12. évfolyam, haladó A továbbhaladás feltételei Angol nyelv Hallott szöveg értése A tanuló tudjon köznyelvi kiejtésű szöveg lényegét megérteni, ismeretlen elemeit a szövegkörnyezet alapján kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. Beszéd A tanuló tudja megfogalmazni és indokolni véleményét a tanult témakörökhöz hasonló jellegű szövegekkel kapcsolatban; köznapi témákról beszélgetni, eseményeket elmesélni, információt adni; tudjon párbeszédben aktívan részt venni, saját érzelmeit kinyilvánítani; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét különböző szempontok szerint röviden összefoglalni. Olvasott szöveg értése A tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően visszaadni. Legyen képes köznyelvi szöveget érthetően elolvasni, szótár segítségével anyanyelvére lefordítani. Írás A tanuló legyen képes különböző témakörökben kb. 150 szavas összefüggő, megfelelően strukturált fogalmazást írni, jártas lenni a különböző műfaji szabályokban (levélírás, vita, elbeszélés, beszámoló); diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Informatika

240

Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy, a számítógép karbantartásához szükséges segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Informatika Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket, tudja használni a világháló egyszerű lehetőségeit. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Fizika Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvető módszerei a - valamely szempont szerint végzett megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebből levont következtetések megformálása, legtöbbször matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére és a szerzett tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását. Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése, a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hőtani, fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erő, hőmérséklet, hőmennyiség), a halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és törvényszerűségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendületmegmaradás; a hőtágulás, halmazállapot-változások, fényvisszaverődés, fénytörés). Ismerje az egyszerű optikai eszközök szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítő lencséje; mikroszkóp, távcső, gömbtükrök). Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket (égéshő, fajhő, olvadás/fagyáshő, párolgáshő, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hőtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzők értéke alapján. Legyen képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Értelmezni tudja egyszerű feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a lendületmegmaradása két test kölcsönhatásakor, halmazállapot-változások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Fizika A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvető módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvető fizikai fogalmak helyes használatával való összegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka, teljesítmény; elektromos feszültség és áramerősség). Ismerje az eredő erő és az egyensúly fogalmát. Legyen tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és technikai eszközök működésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerűséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult legfontosabb törvényszerűségeket és a mindennapi élet, a technika területéről vett példákkal tudja alátámasztani állításait. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerű dinamika feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erőket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energiamegmaradás törvényét és a munkatételt szabadon eső, illetőleg -

241

súrlódásos vagy súrlódásmentes - lejtőn való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó erőt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energiamegmaradás törvénye alapvető fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Fizika A tanuló ismerje az állapotjelzőket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-V diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség értékét, és kitüntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és összehasonlítani tudja a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a megismerés ma sem lezárt folyamat. 12. évfolyam érettségi előkészítő modul A továbbhaladás feltételei Fizika A tanuló tudja különböző szempontok szerint csoportosítani, összehasonlítani a 9-11. évfolyam törzsanyagában tanult jelenségeket. Legyen képes az alapvető fizikai fogalmak és törvények ismeretére vezető jelenségek vagy kísérletek leírására. Értelmezni tudja a tanult fizikai mennyiségeket, magyarázni a törvényeket, tudja ismereteit a mindennapi életből vett példákkal alátámasztani. A tanult alapvető fizikai fogalmakat helyesen tudja használni a törzsanyaghoz kapcsolódó mindennapi jelenségek és technikai eszközök működésének magyarázatában. Értelmezni tudjon grafikonokat; jellemezni tudja az ábrázolt fizikai mennyiségek változását. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Tudja a feladatok szövegét értelmezni, adataikat jelölésekkel rögzíteni, adataikat grafikonról leolvasni. Tudjon a tanult törvények alkalmazásával egyszerű feladatokat önállóan megoldani. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kémia Az atom szerkezetének ismerete. A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (sav-bázis reakciók, redoxi reakciók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése; Avogadro-törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete.

242

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kémia Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak magyarázata. Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése; nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai, előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kémia Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés; oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereink között; szappanok, felületaktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése; szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai. 12. évfolyam érettségi előkészítő modul A továbbhaladás feltételei Kémia Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenletének a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra-, táblázat-, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Biológia Összefüggések felismerése a törzsfejlődés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló használata. A Magyarországon legjellemzőbb növény- és állatfajok ismerete: A legfontosabb ökológiai problémák okainak tudatosítása. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Biológia Szakmai előadókészség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása. Az etológia alapfogalmainak ismerete. A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata. A mutációk jelentősége és az élővilág evolúciója.

243

11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Biológia Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintű folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete. 12. évfolyam érettségi előkészítő modul A továbbhaladás feltételei Biológia Áttekintő táblázatok készítése a tanult összefüggések bemutatására. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. Szakkifejezések helyénvaló használata, alkalmazása. A főbb témakörök önálló ismertetése. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Földünk és környezetünk A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagramokat. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Földünk és környezetünk A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, országcsoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését; valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Földünk és környezetünk A tanuló tudja értelmezni, a világ, különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.

244

23.2 Szakközépiskola Felnőttoktatás-esti rendszerű szakközépiskola 9-12.

23.2.1

Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet Tantárgyak 9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek – ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki


2 2 2 2

2 2 2 2

1,5 1 1

1,5 1 1 1 0,5

2 2 2 2 0,5 2 1

3,5 2,5 2 1,5 1

1 0 1

0 1

0 1

0 1

Ágazati képzés – szakmai tárgyak

4,5

4

5,5

6,5

A tanuló kötelező heti óraszáma

18

18

18

18

0,5 0,5 0,5 0,5 1 -

0,5 2 1

-

-

A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)  Magyar nyelv és irodalom  Történelem  Matematika  Idegen nyelv  Fizika  Biológia Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak   


-

245

-

23.2.1.1

Könnyűipar szakközépiskolai ágazati oktatás


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Termeléstervezés

0,5 1,5

Termeléstervezés gyakorlata

1,5

16

1,5

Gyártásszervezés

1,5

1,5

0,5

0,5


1,5

1,5

1

1,5


összes óra

1 3,5

összes óra

23.2.1.2

2

40

1

1

3

4,5

40

64

1

1 3

4

64

64

2,5 5,5

1 4

80

2,5 6,5

Vendéglátóipar szakközépiskolai ágazati oktatás


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés

10050-12 Vendéglátó értékesítés

Tant{rgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó gazdálkodás

Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti órasz{m órasz{m órasz{m órasz{m ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy 0,5 1

0,5

Szakmai számítás

1

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata


1,5

1,5 0,5 0,5

1,5

1 0,5

0,5

1,5 1,5

2,5

0,5

0,5

2 2,5

2 4,5

1,5

1 40

246

3,5

2,5 4

64

3

2,5 5,5

80

2

4,5 6,5

23.2.1.3

Kereskedelem szakközépiskolai ágazati oktatás

Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tant{rgyak

9.

10.

heti órasz{m

heti órasz{m

e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g

11508-12 Az {ruforgalom tervezése, ir{nyít{sa, elemzése

ögy

gy

12.

heti heti órasz{m ögy órasz{m e gy e gy

0,5 1

1 16


1,5

2

0,5

2

1,5 0,5

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban

1

1

1,5

Áruforgalom

0,5

1

3,5

1

1,5 1

64 3

40

4,5

32

1

40

Áruforgalom gyakorlata összes óra összes óra

23.2.1.4

e

A marketing alapjai

10032-12 Marketing

11507-12 Az {ruforgalom lebonyolít{sa


ögy

gy

11.

1 4

64

1 4

1,5 5,5

32

0,5 4

80

2,5 6,5

Informatika szakközépiskolai ágazati oktatás Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan



10815-12 Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Tantárgyak

Munkavédelmi alapismeretek Információtechnológiai alapok



ögy

11. ögy

heti óraszám e

12. ögy

gy

heti óraszám e gy

0,5 1

Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

1,5 0,5

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés


1,5 0,5

1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat

1

1

0,5

1

1,5

1

1

1

1 2

2,5

40

4,5

2

2 4

247

1,5

2 64

2

3,5 5,5

1,5 80

2

4,5 6,5

23.2.1.5

Ügyvitel szakközépiskolai ágazati oktatás Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9.

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

heti óraszám e gy

10.

11.

ögy

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

ögy

40

1,5

24

1

36

1,5

40

2

44

0,5

2 1

Levelezési gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok összes óra összes óra

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek


1

1,5 3

0,5

0,5

1,5

1

0,5

0,5 2

2,5

2 4,5

40

248

1

3 4

64

2,5

3 5,5

80

3,5

3 6,5

23.3 Gimnázium

23.3.1

Felnőttoktatás-Esti rendszerű gimnáziumi oktatás óraterve

23.3.1.1

Kifutó rendszerben Tantárgyak 9. évf.


Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** A tanuló kötelező heti óraszáma

2 0,5 1,5 0,5 3 3 0,5 0,5 1 1 0,5 14

2 0,5 1,5 0,5 3 3 0,5 0,5 1 1 0,5 14

2 0,5 1,5 0,5 3 3 0,5 0,5 1 1 0,5 2 15

2,5 1 1,5 0,5 3,5 3,5 0,5 1 1 15

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

0

0

0

0

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

14

14

15

15

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

0

0

0

0

A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak:  Biológia, Földünk és környezetünk  Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)  Magyar nyelv és irodalom  Történelem  Matematika  Idegen nyelv  Fizika  Biológia  Informatika

14

14

15

15

-

-

1

1

-

-

1 1 1

1 1 1

** Az osztály két csoportra bontva

249

23.3.1.2

Felmenő rendszerben

Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a felnőttoktatás számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 5. sz. melléklet) Tantárgyak 9. évf.


Magyar irodalom Anyanyelv, kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földrajz Biológia Kémia Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret

2 1 1 2 3 1 1 1 1 1 1 -

2 1 1 2 3 1 1 1 1 1 1 -

2 1 1 2 3 1 1 1 1 1 1 -

2,5 1,5 3 2,5 3,5 1 1 5,5

A tanuló tényleges heti óraszáma Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak

15

15

15

15

-

-

-

-

1,5 0,5 1 1

1 1 2

  


Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)      

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia

250

23.3.2

Felnőttoktatás-Levelező rendszerű gimnáziumi oktatás óraterve

Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a felnőttoktatás számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 5. sz. melléklet) Tantárgyak 9. évf.


Magyar irodalom Anyanyelv, kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földrajz Biológia Kémia Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret

0,5 2 1 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -

0,5 2 1 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -

0,5 2 1 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -

0,5 1 2,5 3 2 0,5 0,5 2,5

A tanuló tényleges heti óraszáma Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak

10

10

10

10

-

-

-

-

1,5 0,5 0,5

1 0,5 1

  


Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)      

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia

251

24. Az egyes szakképesítések helyi programjai, óratervei Szakiskola Élelmiszer- és vegyiáru eladó Ruházati eladó Eladó Cukrász Szakács Pincér Vendéglátó eladó Húsipari termékgyártó Női szabó

OKJ 31 341 01 0010 31 02 (kifutó) OKJ 31 341 01 0010 31 05 (kifutó) OKJ 34 341 01 OKJ 33 811 01 0000 00 00 (kifutó) OKJ 34 811 01 OKJ 33 811 03 1000 00 00 (kifutó) OKJ 34 811 04 OKJ 33 811 02 1000 00 00 (kifutó) OKJ 34 811 03 OKJ 34 811 05 OKJ 31 541 01 1000 00 00 (kifutó) OKJ 34 541 03 OKJ 34 542 06

Szakközépiskola Kereskedő Vendéglős (rövidített) Vendéglátásszervező-vendéglős Logisztikai ügyintéző Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda IT mentor Ruhaipari technikus

OKJ 54 341 01 OKJ 52 811 02 0000 00 00 (kifutó) OKJ 54 811 01 OKJ 54 345 01 OKJ 54 346 01 OKJ 54 346 02 OKJ 54 481 02 OKJ 54 481 04 OKJ 54 482 01 OKJ 54 542 02

Speciális szakiskola Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó Konyhai kisegítő Gyorséttermi ételeladó Textiltermék összeállító Számítógépes adatrögzítő Szakács Eladó Tisztítás-technológiai szakmunkás

OKJ 31 341 01 OKJ 21 811 01 OKJ 31 811 02 OKJ 21 542 02 OKJ 31 346 02 OKJ 33 811 03 1000 00 00 (kifutó) OKJ 34 811 04 OKJ 34 341 01 OKJ 32 583 03

252

24.1 Szakiskola (nappali tagozat)

24.1.1

Kifutó rendszerben

24.1.1.1

OKJ 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó szakképesítés Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység

azonosítója

megnevezése

Óraszám 1. évf.

2. évf.

E

Gy

E

Gy

144

128

80

Képzési helyszín

Értékelési időpont

0004-11

Az áruforgalom lebonyolítása

72

1.0/0004-11

Általános áruismeret alkalmazása

18

32

tanterem

szakmai vizsga

2.0/0004-11

Áruforgalmi tevékenységek

54

96

szakmai vizsga

3.0/0004-11

Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata

tanterem tanterem/ gazdálkodó szervezet

0005-11

A kereskedelmi egység működtetése

144

90

1.0/0005-11

Üzleti levelezés

18

18

tanterem

szintvizsga

2.0/0005-11

Jogszabályok alkalmazása

54

18

96

tanterem

szakmai vizsga

3.0/0005-11

Pénzforgalmi előírások betartása

18

18

48

tanterem

szakmai vizsga

4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés Élelmiszerek- és vegyáruk forgalmazása

54

36

tanterem

szintvizsga

108

648

demonstrációs terem /gazdálkodó szervezet

szintvizsga/ szakmai vizsga

0007-11 1.0/0007-11

Áruelőkészítési folyamatok

2.0/0007-11

Értékesítés idegen nyelven

3.0/0007-11 4.0/0007-11

Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése ÖSSZESEN:

144

80 144

144

216 36 72

576 208

80

342 324

0

64 90

882

tanterem 48 320

416

656

Nyári gyakorlat

160

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

54

48

253

szakmai vizsga

Tanterem/ demonstrációs terem gazdálkodó szervezet 2278

szintvizsga/ szakmai vizsga szintvizsga/ szakmai vizsga szintvizsga/ szakmai vizsga

24.1.1.2

OKJ 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó szakképesítés Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység

azonosítója 0004-11

megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása

Óraszám 1. évf.

2. évf.

E

Gy

E

Gy

72

144

128

80

Képzési helyszín


1.0/0004-11 Általános áruismeret alkalmazása

18

32

tanterem

szakmai vizsga

2.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek

54

96

tanterem

szakmai vizsga

tanterem/ gazdálkodó szervezet

szakmai vizsga

tanterem

szintvizsga

3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata 0005-11

A kereskedelmi egység működtetése

144

80

144

90

1.0/0005-11 Üzleti levelezés

18

18

2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása

54

18

96

tanterem

szakmai vizsga

3.0/0005-11 Pénzforgalmi előírások betartása

18

18

48

tanterem

szakmai vizsga

4.0/0005-11 Bizonylatkitöltés

54

36

tanterem

szintvizsga

108

648

demonstrációs terem /gazdálkodó szervezet


tanterem


Tanterem/ demonstrációs terem


320 gazdálkodó szervezet


0008-11

Ruházati termékek forgalmazása

1.0/0008-11 Áruelőkészítési folyamatok 2.0/0008-11 Értékesítés idegen nyelven 3.0/0008-11

Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása

144

216

36 72

4.0/0008-11 Ruházati termékek értékesítése ÖSSZESEN:

144

576 208

64 90

80

342 324

0

882

416

48

656

Nyári gyakorlat

160

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

54

48

254

2278

24.1.1.3

OKJ 33 811 01 1000 00 00 Cukrász szakképesítés Óraszám

Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység azonosítója

megnevezése

1. évf. E

Gy

2. évf. E

Képzési helyszín

Értékelési időpont Szakmai vizsga

Gy

6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

36

160

tanterem

1.0/6273-11

Gazdasági alapfogalmak

18

32

tanterem

2.0/6273-11

Vendéglátó tevékenység jellemzői

64

tanterem

3.0/6273-11

Szakmai számítások

18

64

tanterem

6274-11

Vendéglátó tevékenység alapjai

72

96

tanterem

1.0/6274-11

Élelmiszerek általános alapismeretei

18

2.0/6274-11

Vendéglátó tevékenység követelményei

18

16

tanterem

3.0/6274-11

Élelmiszerek csoportjai, jellemzői

36

64

tanterem

4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

16

tanterem

6275-11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

54

1.0/6275-11

Szakmai kommunikáció

36

2.0/6275-11

Vendéglátó technológia idegen nyelven

18

3.0/6275-11

Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése

6352-11

Cukrászati termékkészítés

144

918

1.0/6352-11

Cukrászati alapozó ismeretek

24

36

2.0/6352-11

Cukrászati félkész termékek

54

342

3.0/6352-11

Cukrászati késztermékek I.

18

198

4.0/6352-11

Cukrászati késztermékek II.

48

342

5.0/6352-11

Cukrászati késztermékek III.

30

240

6.0/6352-11

Díszítés

18

160

6276-11

Cukrászati termelési feladatok

48

256

1.0/6276-11

Cukrászati késztermékek IV.

32

218

tanterem/tanműhely/ gazdálkodó szervezet

2.0/6276-11

Munkaszervezés

8

6

tanterem/tanműhely

3.0/6276-11

Cukrászati készítmények minősége és forgalomba hozatala

8

32

tanterem/gazdálkodó szervezet

416

688

ÖSSZESEN:

306

tanterem

64

32

Szakmai vizsga

tanterem tanterem

32

918

tanterem

32

32

Tanterem, tanétterem

48

400

tanterem/tanműhely/ gazdálkodó szervezet

Nyári gyakorlat

160

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

54

48

255

Szakmai vizsga

tanterem/ tanműhely tanterem/tanműhely/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanműhely/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanműhely/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanműhely/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanműhely/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanműhely/ gazdálkodó szervezet

2328

Szakmai vizsga

Szintvizsga

Szakmai vizsga

24.1.1.4

OKJ 33 811 03 1000 00 00 Szakács szakképesítés Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység

azonosítója

megnevezése

Óraszám 1. évf. E

Gy

2. évf. E

Képzési helyszín


Gy

6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

36

160

tanterem

1.0/6273-11

Gazdasági alapfogalmak

18

32

tanterem

2.0/6273-11

Vendéglátó tevékenység jellemzői

64

tanterem

3.0/6273-11

Szakmai számítások

18

64

tanterem

6274-11

Vendéglátó tevékenység alapjai

72

96

tanterem

1.0/6274-11

Élelmiszerek általános alapismeretei

18

2.0/6274-11

Vendéglátó tevékenység követelményei

18

16

tanterem

3.0/6274-11

Élelmiszerek csoportjai, jellemzői

36

64

tanterem

4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

16

tanterem

6275-11 1.0/6275-11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció

tanterem

54

64

32

36

tanterem

Vendéglátó technológia idegen nyelven

3.0/6275-11

Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése

6280-11

Ételkészítés I.

144

918

tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet

1.0/6280-11

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP

10

18


2.0/6280-11

Technológiai alapismeretek

26

144


3.0/6280-11

Alapkészítmények-saláták és öntetek

4

54


4.0/6280-11

Alapkészítmények-köretek, fözelékek

8

90


10

72


6

72


6.0/6280-11

Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítmények-levesek, levesbetétek

18

32 32

tanterem 32


7.0/6280-11

Alapkészítmények-meleg előételek

8

90


8.0/6280-11

Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek

8

36


9.0/6280-11

Alapkészítményekháziszárnyasokból készíthető ételek

8

54


10.0/6280-11

Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető ételek

32

162

tanterem/tankonyha/gazdálkodó szervezet

6

36

12

72

Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető tételek Alapkészítmények-éttermi meleg 12.0/6280-11 tészták 11.0/6280-11

Szakmai vizsga

tanterem

2.0/6275-11

5.0/6280-11

Szakmai vizsga

256

tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet

Szintvizsga

13.0/6280-11

Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának alapszabályai

14.0/6280-11 Munkaszervezés I.

2

tanterem/ tankonyha/ gazdálkodó szervezet

18


4


6281-11

Ételkészítés II.

96

656

1.0/6281-11


4

10

2.0/6281-11

Technológiai újdonságok

6

34

3.0/6281-11

Hidegkonyhai készítmények

12

102

4.0/6281-11

Hideg édességek

8

56

5.0/6281-11

Tányér desszertek

12

56

18

112

8

62

8

74

8

72

8

56


4

22


416

688

6.0/6281-11 7.0/6281-11 8.0/6281-11

Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen Vendég előtti ételkészítés

Különféle tálalási módok, díszítési műveletek Étlap, hagyományos étrend és 10.0/6281-11 alkalmi menüsor összeállításának szabályai 9.0/6281-11

11.0/6281-11 Munkaszervezés II. ÖSSZESEN:

306

918

Nyári gyakorlat

160

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

54

48

257

tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet

2328

Szakmai vizsga

24.1.1.5

OKJ 33 811 02 0000 00 00 Pincér szakképesítés

Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 4.0/6274-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11 6278-11

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Felszolgálás I.

Óraszám 1. évf. 2. évf. E

Gy

tanterem

Szakmai vizsga

18

32 64 64 96

tanterem tanterem tanterem tanterem

Szakmai vizsga

18 72 18

tanterem

18

16

tanterem

36

64 16

tanterem tanterem

54

64

18

32

12

54

3.0/6278-11 Értékesítés előkészítése

20

108

4.0/6278-11 Értékesítés folyamata

20

234

5.0/6278-11 Ételek felszolgálása

40

234

6.0/6278-11 Italok felszolgálása

40

234

0

0

1.0/6279-11 Vendég előtt végzett műveletek 2.0/6279-11

Étrendek összeállítása, italajánlat készítése

32

32

0

0

96

656

24

144

24

144 16

4.0/6279-11 Értékesítés folyamata

32

5.0/6279-11 Ételek felszolgálása

32

6.0/6279-11 Italok felszolgálása

32

7.0/6279-11 Értékesítés elszámolása Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények

9.0/6279-11 Szobaszervíz, szállodai feladatok ÖSSZESEN: Nyári gyakorlat

306

Szakmai vizsga

tanterem

3.0/6279-11 Informatika a pincér szakmában

8.0/6279-11

tanterem tanterem

54

Felszolgálás II.

32

36

12

6279-11

Gy

160

918

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának 2.0/6278-11 feltételei


36

144

1.0/6278-11

E

Képzési helyszín

10

60

22

148

16

48

918 416 688 160

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

54

48

258

Tanterem, tanétterem tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet tanterem/tanétterem/ gazdálkodó szervezet 2328

Szintvizsga

Szakmai vizsga

24.1.1.6

OKJ 31 541 01 1000 00 00 Húsipari termékgyártó Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység

azonosítója

megnevezése

Óraszám 1. évf.

2. évf.

E

Gy

E

Gy

0

0

16

48

16

48

16

48

16

48

0

0

0

0

112

256

414/2.0/0545-06 Tartósítás módszerei, berendezései

48

112

414/3.0/0545-06 Húskészítmények gyártástechnológiája

64

144

0509-06

A munkakezdés feladatai

72

126

Általános élelmiszer-ipari munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi 414/1.0/0509-06 feladatok

18

36

414/2.0/0509-06 Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszer-iparban

36

54

414/3.0/0509-06 A munkaterület átvétele, anyagismeret

18

36

18

36

18

36

0510-06

Gyártás előkészítése és befejezése

414/1.0/0510-06 A gyártás előkészítése 414/2.0/0510-06 A gyártás befejezése 0511-06

Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

36

72

414/1.0/0511-06 Alapmérések

18

36

414/2.0/0511-06 Dokumentálás

18

36

Elsődleges feldolgozás

108

234

414/1.0/0544-06 Vágóállatok jellemzői, vágásra előkészítés

36

36

414/2.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei I.

18

36

414/3.0/0544-06 Elsődleges feldolgozás műveletei II.

18

36

414/4.0/0544-06 Vágóállatok húsrészei, csontjai

18

72

414/5.0/0544-06 Melléktermék feldolgozása

18

54

108

198

414/1.0/0519-06 Keverés célja, gépei

18

18

414/2.0/0519-06 Zárás és ellenőrzése

18

36

414/3.0/0519-06 Hőkezelés

36

72

414/4.0/0519-06 Hőelvonás

36

72

54

90

54

90

414/3.0/0511-06 Gazdálkodás és kereskedelem 0544-06

0519-06

0545-06

Hús- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás

Másodlagos feldolgozás

414/1.0/0545-06 Gyártási alapanyagok

0546-06

Késztermékgyártás és -értékesítés a húsiparban

160

368

414/1.0/0546-06 Húskészítmények gyártása I.

0

0

48

128

414/2.0/0546-06 Húskészítmények gyártása II.

48

128

414/3.0/0546-06 Értékesítés a húsiparban

64

112

304

720

ÖSSZESEN:

396

Osztályfőnöki

36

32

Testnevelés

54

48

Nyári gyakorlat

756

140

259

24.1.1.7

Előrehozott szakképzés (gyáli telephelyen)

OKJ 33 811 03 1000 00 00 Szakács szakképesítés Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1 2. 3. Összesen . Idegen nyelvi 108 72 180 Tanulás (a moduláris óraszám terhére) 36 36 18 ( első félév) 90 Történelmi, szociális állampolgári 72 72 18 (első félév) 162 Természettudományos 72 36 36 (első félév) 144 Digitális 72 36 108 Matematikai 72 36 108 Művészeti 36 72 18 (első félév) 126 Anyanyelvi 72 72 18 (első félév) 162 Testnevelés, sport 90 90 80 260 Ofő 18 18 16 52 Szakács szakmai tárgyak 612 756 912 2280 Összesen 1260 1332 1116 3600 Nyári gyakorlat 80 120 0 200 Kezdeményezőképesség és vállalkozói virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.) Kompetenciaterületek

Modulszám, modulnév 338/1.0/1428-06 338/2.0/1428-06 338/3.0/1428-06 338/4.0/1428-06 338/5.0/1428-06 338/1.0/1429-06 338/2.0/1429-06 338/3.0/1429-06 338/4.0/1429-06 338/5.0/1429-06 338/6.0/1429-06 338/1.0/1464-06 338/2.0/1464-06 338/3.0/1464-06 338/4.0/1464-06 338/1.0/1465-06 338/2.0/1465-06 338/3.0/1465-06 338/4.0/1465-06 338/5.0/1465-06

Mindösszesen

Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Ételkészítési gyakorlat Idegen nyelv ismeret Számítástechnika Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Gazdálkodási ismeretek Idegen nyelv ismeret Számítástechnika Kommunikáció Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Ételkészítési gyakorlatok Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlatok Számítástechnika Kommunikáció Idegen nyelv ismerete Nyári gyakorlat

Éves óraszám 09. évf. E EGY GY 72 0 0 0 0 0 0 0 0 36 0 0 0 0 54 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 0 0 0 36 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 108 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 36 0 0 72 54 0 0 80

Éves óraszám 10. évf. E EGY GY 0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 54 0 0 54 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 180 0 0 0 0 0 0 0 72 180 0 0 0 0 0 0 0 0 0 120

Éves óraszám 11. évf. E EGY GY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 0 0 32 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 64 0 48 0 0 0 0 0 32 0 0 112 0 0 0 0 480 0 0 48 0 0 0 64 0 0

Összesen

270

180

288

Tananyagegység szám- név vagy tantárgynév

2366 óra + nyári gyak.

260

0

342

144

432

64

560

OKJ 33 811 02 1000 00 00 Pincér szakképesítés Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1. 2. 3. Összesen Idegen nyelvi 108 72 180 Tanulás (a moduláris óraszám terhére) 36 36 18 ( első félév) 90 Történelmi, szociális állampolgári 72 72 18 (első félév) 162 Természettudományos 72 36 36 (első félév) 144 Digitális 72 36 108 Matematikai 72 36 108 Művészeti 36 72 18 (első félév) 126 Anyanyelvi 72 72 18 (első félév) 162 Testnevelés, sport 90 90 80 260 Osztályfőnöki 18 18 16 52 Pincér szakmai tárgyak 612 792 976 2380 Összesen 1260 1332 1180 3700 Nyári gyakorlat 80 120 0 200 Kezdeményezőképesség és vállalkozói :virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.) Kompetenciaterületek

Modulszám, modulnév

337/1.0/1470-06 337/2.0/1470-06 337/3.0/1470-06 337/4.0/1470-06 337/5.0/1470-06 337/6.0/1470-06 337/7.0/1470-06 337/8.0/1470-06 337/9.0/1470-06 337/10.0/1470-06 337/1.0/1471-06 337/2.0/1471-06 337/3.0/1471-06 337/4.0/1471-06 337/5.0/1471-06 337/6.0/1471-06 337/7.0/1471-06 337/8.0/1471-06 337/9.0/1471-06 337/1.0/1472-06 337/2.0/1472-06 337/3.0/1472-06 337/4.0/1472-06 337/5.0/1472-06 337/6.0/1472-06 337/7.0/1472-06 337/8.0/1472-06 337/9.0/1472-06 337/10.0/1472-06 337/1.0/1473-06 337/2.0/1473-06 337/3.0/1473-06 337/4.0/1473-06 337/5.0/1473-06 337/6.0/1473-06 337/7.0/1473-06 337/8.0/1473-06 337/9.0/1473-06

Tananyagegység szám- név vagy tantárgynév

Vendéglátó értékesítési ismeret Kínálat összeállítási ismeret Élelmiszeranyag ismeret Étel-ital készítési ismeret Vezetés és gazdálkodás ismeret Kommunikáció Számítástechnika Idegen nyelv Forma-szín-tér Vendéglátó értékesítés gyakorlat Pincérismeret nyitás-zárás Műszaki ismeretek Vezetés és gazdálkodás ismeret 2 Kommunikáció 2 Számítástechnika 2 Idegen nyelv 2 Forma-szín-tér 2 Pincér gyakorlat nyitás-zárás Műszaki gyakorlat Pincérismeret - kiszolgálás Élelmiszeranyag ismeret 2 Étel-ital készítési ismeret 2 Vezetés és gazdálkodás ismeret 3 Kommunikáció 3 Számítástechnika 3 Idegen nyelv 3 Forma-szín-tér 3 Pincér gyakorlat kiszolgálás Étel-ital készítés gyakorlat 1 Pincérismeret rendezvény Pincérismeret szobaszerviz Élelmiszeranyag ismeret 3 Étel-ital készítési ismeret 3 Kommunikáció 4 Számítástechnika 4 Idegen nyelv 4 Forma-szín-tér 4 Pincér gyakorlat - rendezvény

Éves óraszám 09. évf. E EGY GY



0 18 0 0 18 12 0 18 9 0 0 0 18 12 0 18 9 0 0 0 0 0 18 12 0 54 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 0

36 0 18 18 0 0 0 0 0 0 36 18 0 0 0 0 0 0 0 36 54 36 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 8 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 48 16 16 32 16 8 16 0 0 0 32 16 32 32 8 8 32 0 0

261

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 144 0 0 0 0 0 0 0 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 144 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 162 0 0 0 0 0 0 0 72 36 0 0 0 0 0 0 0 0 180 90 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 368 16 0 0 0 0 0 0 0 0 80

337/10.0/1473-06 337/11.0/1473-06 337/1.0/1474-06 337/2.0/1474-06 337/3.0/1474-06 337/4.0/1474-06 337/5.0/1474-06

Mindösszesen

Pincér gyakorlat - szobaszerviz Étel-ital készítés gyakorlat 2 Vezetés és gazdálkodásismeret 4 Önfejlesztés Kommunikáció 5 Számítástechnika 5 Idegen nyelv 5 Összesen Nyári gyakorlat 2380 óra + nyári gyakorlat

0 0 0 18 0 0 0 252

262

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 360 80

0 0 0 0 0 0 0 252

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 540 120

0 0 16 0 8 8 16 384

0 0 0 0 0 0 0 0

80 48 0 0 0 0 0 592

24.1.2

Felmenő rendszerben (2013. 09. 01-től)

Közismereti órák: Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1. sz. melléklet) 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Magyar - Kommunikáció

3

1

-

Idegen nyelv

2

2

3

Matematika

2

1

-

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építő Program

1

1

1,5

Összesen:

18

11

9,5

Bibliaismeret

1

1

1

Mindösszesen:

19

12

10,5

Tantárgyak

Kerettanterven kívüli tantárgyak követelményei Kompetenciafejlesztés 9-10. évfolyam Témakörök Olvasott szöveg elolvasása, értelmezése, önálló feldolgozása Szöveg visszaadása irányított kérdésekre adott válaszokban vagy önálló szövegalkotás formájában szóban és írásban Szöveg alkotása adott témában, megadott szempontok alapján szóban és írásban










263

24.1.2.1

OKJ 34 341 01 Eladó szakképesítés


Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgyak E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

Munkahelyi egészség és biztonság

Gy

ögy

E

Gy

1

E

Gy

ögy

E

Gy

1

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

4

3,5

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Áruforgalmazás

Összes óra

E

2. évfolyam

0,5

Áruforgalom

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

ögy

1. évfolyam

Foglalkoztatás II.

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

Gy

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

2,5 2,5

1,5

1,5

Áruforgalom gyakorlata 2

2 5

1,5

2

2,5

4

2

1

2,5

1

1,5 2,5

3

9,5

7,5

Összes óra

14,5

Szabad sáv:

2,5

Mindösszesen:

17

1

8 140

17 23

140

25

* A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva

264

140

6,5

1,5

1

2

1,5 5

6

1,5

11

2 140

6

3

1

5 1,5

4

1 2

6 2

6

Értékesítés idegen nyelven I.

1,5

5

1,5

Áruforgalmazás gyakorlata II.

Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II.

2,5

4

Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II.

2,5

14,5

1

12,5

22

23

31,5

2,5

3,5*

25,5

35

14,5 160

20

31,5 3,5*

160

35

24.1.2.2

OKJ 34 811 01 Cukrász szakképesítés


Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. évfolyam évfolyam

Tantárgyak

GY ÖGY

E 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10046-12 Szakmai idegen nyelv

10043-12 Cukrászati temékkészítés

Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

GY ÖGY

E

E

GY

1

GY ÖGY

E

E

GY

1

0,5

0,5

2

2

1,5

1

1

1,5

2

1

1

0,5

1

1,5

1,5

1,5

1

1,5

Szakmai idegen nyelv

2

1,5

Cukrászat

4

2,5

Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat

2

2

3

2

2

4

3,5 1

4

4

3

17,5

17,5

22,5

14,5 20,5

17,5 12

1

1

Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra

3/11. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam

5

Összes óra

14,5

Szabad sáv:

2,5

Mindösszesen:

17

17,5

7,5 17,5 140

23

8 140

2 140

25

* A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva ** A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva

265

140

17,5

12

23

31,5

2,5

3,5*

25,5

35

160

31,5 3,5

160

35,5**

24.1.2.3

OKJ 34 811 04 Szakács szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással


1/9. évfolyam

Tantárgyak E

2/10. évfolyam

GY ÖGY

E

GY ÖGY

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

E

GY

1. évfolyam

E

GY ÖGY

2. évfolyam

E




Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10045-12 Gazdálkodás



10049-12 Konyhai kisegítés

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1

1

1,5

1

1

1,5

2

1

1

0,5

1

1,5

1,5

1,5

1

1,5


2

1,5

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

1,5

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

Ételkészítési alapgyakorlat

2

2,5

2

2,5

3

2 3,5

1

17,5 2

Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

Összes óra szabadsáv nélkül: Szabad sáv: Mindösszesen:

2

1

Ételkészítési ismeretek

Összes óra:

3

2

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

10075-12 Ételkészítés

1

1,5

Ételkészítési alapok 2,5 10048-12 Ételkészítés alapjai

GY

1,5 2 17,5

12 5 14,5 2,5 17

140 140

7,5 17,5 23 2 25


266

8 140 140

17,5

17,5 12 22 23 31,5 2,5 3,5* 25,5 35

17,5

160 160

14,5 20,5 31,5 3,5 35,5**

24.1.2.4

OKJ 34 811 03 Pincér szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással


1/9. évfolyam

Tantárgyak E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás



GY ÖGY

E

E

GY

1

1. évfolyam E

GY ÖGY

2. évfolyam E

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

10047-12 Felszolgálás alapjai

Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat

GY

1

0,5


1,5

1

1

1,5

2

1

1

0,5

1

1,5

1,5

1,5

1

1,5

2

1,5

2

4

1

3

2

2

4 5

5

Felszolgálás

2,5

2

3,5

Felszolgálás gyakorlat

3

Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra Szabad sáv: Mindösszesen:

GY ÖGY

3/11. évfolyam

Foglalkoztatás II.


10074-12 Felszolgálás

2/10. évfolyam


17,5 12 5 14,5 2,5 17

140 140

7,5 17,5 23 2 25


267

17,5 8 140 140

17,5 23 2,5 25,5

17,5 12 22 31,5 3,5* 35

17,5

160 160

14,5 20,5 31,5 3,5 35,5**

24.1.2.5

OKJ 34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés



Tantárgyak

GY ÖGY

E 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.


E

GY ÖGY

E

GY

1

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam GY ÖGY

E

E

1

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2


Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1,5

1

1

1,5

2

1

1

0,5

1

1,5

1,5

1,5

Élelmiszerek csoportjai

1

1,5


2

1,5

Ételismeret

1

1

1

0,5

Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés Összes óra Összes óra Szabad sáv: Mindösszesen:

2

1

1

3

2

2

1

1

1

0,5

3

5

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység

GY

17,5 2

17,5

1

Értékesítés gyakorlata

1

2

2

2

3

Értékesítés üzemi gyakorlata

17,5 12 5 14,5 2,5 17

140

7,5 17,5 23

140

2 25


268

8 140 140

17,5

17,5 12 22,5 23 31,5 2,5 25,5

3,5* 35

160

14,5 20,5 31,5

160

3,5 35,5**

24.1.2.6

OKJ 34 541 03 Húsipari termékgyártó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással


1/9. évfolyam

Tantárgyak

GY ÖGY

E 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

11497-12 ElhelyezkedéstElhelyezkedéstmunkavállalást munkavállalást segítő segítő idegen nyelv idegen nyelv (3-as szint) Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia 10926-12 A Vállalkozási és húsipari és kereskedelmi malomipari ismeretek munkavégzés követelményei Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai technológia

2/10. évfolyam GY ÖGY

E

2 2

3,5

10930-12 Húsipari értékesítés

ÖGY

E

0,5

0,5

2

2

0,5

2

0,5

0

2

0

0

3,5

0

1,5

0

2

0

2

30

0

1 1,5

3

GY

1,5

0

0,5

0

1

0

11

50

0

0

2,5 1

Géptani gyakorlat

30

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 0 8

Összes óra

14,5

Szabad sáv:

2,5

Mindösszesen:

17

2,5 0

13

1,5

1,5 0

1

1

0,5

0

1,5

30

9,5 15,5 23

3 8,5

140

17

0 13

3

21,5

12,5 160

22

23

31,5

2

2,5

3,5*

3,5*

25

25,5

35

35

*A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva

269

0

1

0

140

4,5

0

20

9

1

11,5

0 0

2,5

0

1,5

70

13,5

0,5

0,5

Technológia gyakorlat

1

0

1,5

Szakmai gépek

0

1,5

50

0

5

0,5

0,5

Technológia gyakorlat Összes óra

GY

1

3


Szakmai technológia

E

2. évfolyam

3

Szakmai gépek


GY

3

Géptani gyakorlat 10929-12 Másodlagos húsipari feldolgozás

E

1. évfolyam

1

Géptani gyakorlat 10928-12 Darabolás, csontozás

3/11. évfolyam

1

Szakmai gépek 10927-12 Vágóhídi munka Technológia gyakorlat



31,5

24.1.2.7

OKJ 34 542 06 Női szabó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással


1/9. évfolyam

Tantárgyak E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyag-vizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmány-tervezés

10115-12 Textiltermékek összeállítása

10118-12 Lakástextíliák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Összes óra


2/10. évfolyam

GY ÖGY

GY ÖGY

E

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam E

GY

1

1. évfolyam GY ÖGY

E

2. évfolyam E

GY

1

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Ruhaipari anyagés áruismeret

2

1

1,5

Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése

1

1,5 1

1,5 1

3

3

3

3

1

1

3

3

Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése

2

7

91

1

40

2

40

1

Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése

2

49 4

4

Női ruhák készítése gyakorlat 8

4

140 140

8

16

140

17

140 140

2,5

5,5

13

80

14,5 13,5 21 23 31,5

160 160

20

Összes óra

9 14,5

Szabad sáv:

2,5

2

2,5

3,5*

3,5*

Mindösszesen:

17

25

25,5

35

35

23


270

11

15

12 22,5 31,5

24.2 Speciális szakiskola (nappali tagozat) 24.2.1

Kifutó rendszerben

24.2.1.1

OKJ 33 811 03 1000 00 00Szakács Óraszám

Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység azonosítója 6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 4.0/6274-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11 6280-11

1.0/6280-11 2.0/6280-11 3.0/6280-11 4.0/6280-11

5.0/6280-11

6.0/6280-11 7.0/6280-11

8.0/6280-11

9.0/6280-11

10.0/6280-11

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

1. évf. E

2. évf.

Gy

E

54

Gy

36

3. évf. E

Képzési helyszín

Gy

96

tanterem

32

tanterem

18

32

tanterem

18

18

32

90

54

64

36

96

tanterem

36

Szakmai vizsga

tanterem Szakmai vizsga

tanterem

18

18

16

tanterem

36

18

32

tanterem

18

16

tanterem

54

54

Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése

36

18

16

tanterem

18

18

16

tanterem

Ételkészítés I.

162

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítményekköretek, fözelékek Alapkészítményekhagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítményeklevesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítményekháziszárnyasokból készíthető ételek Alapkészítményekvágóállatokból készíthető ételek


72

48

96

tanterem

Szakmai vizsga

18

72

16

96


720

126

396

0

0

tanterem/tankonyha/ gazdálkodó Szintvizsga szervezet

9

36

9

18

18

72

9

72

9

36

9

36

9

54

9

36

9

54

9

36

9

54

9

36

9

54

9

36

9

54

9

54

18

36


18

54

18

36


tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet

271

Alapkészítményekvadhúsokból készíthető tételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának alapszabályai

9

72

18

72

18

36


9

54

9

18


14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

18

6281-11

Ételkészítés II.

0

1.0/6281-11

11.0/6280-11 12.0/6280-11 13.0/6280-11


144

198


18

18

2.0/6281-11

Technológiai újdonságok

9

18

8

16


3.0/6281-11

Hidegkonyhai készítmények

9

18

8

96


4.0/6281-11

Hideg édességek

9

18

8

64

5.0/6281-11

Tányér desszertek

18

18

8

64

18

18

8

64

8

80

6.0/6281-11 7.0/6281-11 8.0/6281-11 9.0/6281-11 10.0/6281-11 11.0/6281-11

0

Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen Vendég előtti ételkészítés Különféle tálalási módok, díszítési műveletek Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai Munkaszervezés II. Rehab. Óra

72 432


18

18

80

18

18

80

18

18

64

9

36

72

64

486

666 320 704

36

36

32

Testnevelés

72

72

64

180

272

160

tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet

Osztályfőnöki Nyári gyakorlat

720

48

tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ 608 gazdálkodó szervezet

3328

Szakmai vizsga


24.2.2

Közismereti órák részszaképesítéshez: Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a speciális szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) Műveltségi terület

Tantárgy neve

9–10. évfolyam (átlag heti időkeret)

2 tanéves óraszám



2

144

Matematika

Matematika

2

144


Erkölcstan

1

72

Informatika

Informatika

1,5

108



5

360

Osztályfőnöki óra

1

72

Közismeret összesen

11

49

További szabad közismereti időkeret

1,5

108

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21

1512

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)

2

144

Összefüggő szakmai gyakorlat

70

70

Bibliaismeret

1

72


24.2.2.1

OKJ 31 341 01 Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó részszaképesítés Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

9. évf.

Tantárgyak E

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása

A működtetés szabályai

GY

Áruforgalmazás gyakorlata Értékesítés idegen nyelven

3,5

3

2 4

5 70

2,5

2

6

7

2,5

2,5 13

Összes heti/ÖGY óraszám Szabad sáv

21 2

Mindösszesen:

23

273

GY

1

10

Összes heti E/GY óraszám

E

3

Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás

ÖGY

2

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

10. évf.

7,5

70

15,5 21 2 23

24.2.2.2

OKJ 21 811 01 Konyhai kisegítő részszaképesítés

Szakmai követelménymodulok 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10049-12 Konyhai kisegítés

Heti óraszám 9. évf. 10. évf.

Tantárgyak E Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat


GY

4,5 3 3,5

70

12 11

12

Összes heti/ÖGY óraszám

21

Szabad sáv

2

Mindösszesen:

23

24.2.2.3

ÖGY

E

GY

3 2 4 14 18

5 21 70

2 23

OKJ 31 811 02 Gyorséttermi ételeladó részszaképesítés Heti óraszám

Szakmai követelmény-modulok

9. évf.

Tantárgyak E


Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai


Szakmai idegen nyelv Ételismeret


GY

ÖGY

E

GY

1,5 3

1

3

2 70

2,5

Italismeret, kiszolgálás

10. évf.

2

1

Termelési és eladói gyakorlatok

12

4

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok

14 11

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

12

Összes heti/ögy óraszám Szabad sáv

21 2

Mindösszesen:

23

274

5

70

18 21 2 23

24.2.2.4

OKJ 21 542 02 Textiltermék-összeállító részszaképesítés Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

9. évf.

Tantárgyak E

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

Ruhaipari anyag- és áruismeret

2 1

Szakrajz

3

2 2,5 70

4 3

4 2

Textiltermékek készítése gyakorlat

8 9

11

14

Összes heti/ÖGY óraszám Szabad sáv

21 2

Mindösszesen:

23

24.2.2.5

GY

2

Ruhaipari gyártás-előkészítés


E 1,5

Anyagvizsgálatok gyakorlat

Textiltermékek készítése

ÖGY

GY

Szakrajz gyakorlat 10115-12 Textiltermékek összeállítása

10. évf.

8

15 21 2

70

23

OKJ 31 346 02 Számítógépes adatrögzítő részszaképesítés Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

9. évf. E

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

GY

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

GY

5,5 4,5

4,5 70

4

3

3,5 10

5

13

Összes heti/ögy óraszám

21

Szabad sáv

2

Mindösszesen:

23

275

E

5

6

Üzleti kommunikáció gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

ÖGY

5

Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai

10. évf.

8,5 14,5 21 70

2 23

Közismereti órák 4 éves szaképzéshez: Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a speciális szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) Műveltségi terület

Tantárgy neve

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.



2

2

1

1

Idegen nyelv

Idegen nyelv

1

1,5

2

2

Matematika

Matematika

1,5

1

1

1


Erkölcstan

1

1

1

1

Informatika

Informatika

1

1,5

1

1



5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

10,5

11,5

10,5

10,5

2

1,5

1,5

1,5

12,5

13

12

12

Szakmai kötött órák

21

21

21

21

Szakmai szabadon felhasználható órakeret

1,5

2

2

2

Összefüggő szakmai gyakorlat

70

105

105

22,5

23

23

23

Bibliaismeret

1

1

1

1

Mindösszesen:

36

37

36

36

Közismeret kötött órák Közismeret szabadon felhasználható órakeret Közismeret összesen:

Szakmai összesen:


276

24.2.2.6

OKJ 34 341 01 Eladó


1/9. évf.

Tantárgyak

Gy ögy

E 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása


Összes óra


Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. 3/11. évf. évf. Gy ögy

E

E

Gy

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 4/12. évf. ögy

E

1. évf.

Gy

2. évf.

Gy ögy

E

3. évf.

Gy ögy

E

E

Gy

1

1

Foglalkoztatás II.

0

0,5

0

0,5

Foglalkoztatás I.

0

2

0

2

A működtetés szabályai

3

2

4

3

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás

2,5 3,5

1,5

2

3 3

4 3

3

3

4

3

5

1,5

2

6

3

1,5

1,5

1,5 3

3

Értékesítés idegen nyelven II.

3

0 13,5

Összes óra

21

Szabad sáv:

1,5

Mindösszesen:

22,5

9

6 70

17 21

105

2 70

23

2,5

1,5

1,5

1,5

2,5

1,5

2

5

277

6

1,5

21

31,5

2

3,5*

23

35

*A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva **A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva

6 1,5

11,5 11,5 14,5 20

105

6 1,5

8,5 14,5

23

1,5

1,5

1,5

105

6

1,5

1,5

21

6

5

3

2 105

5 2,5

4

0 3

3

1

3

2

5

1,5

Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III.

1,5

2,5

6

1,5 14 160

2 21

31,5

15,5 20 160

3,5* 160

35

31,5 3,5

160

35,5**

24.2.2.7

OKJ 34 811 04 Szakács


1/9. évf.

Tantárgyak

Gy ögy

E 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.


4/12. évf.

Gy ögy E Gy ögy

E

E

Gy

1. évf.

2. évf.

Gy ögy

E

E

Gy

3. évf. ögy

E

Gy

1

1

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Szakmai számítás

Általános élelmiszer10044-12 ismeretek, Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen Szakmai idegen nyelv nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek 10049-12 Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok 10048-12 Ételkészítési Ételkészítés alapgyakorlat alapjai Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési 10075-12 gyakorlat Ételkészítés Ételkészítési üzemi gyakorlat Összes óra


Foglalkoztatás II.

Vendéglátó gazdálkodás 10045-12 Gazdálkodás

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. 3/11. évf. évf.

2

1

1

1,5

2

2

2

1,5

1

1

1

1,5

2

1,5

3

2,5

2

2

1,5

1,5

3,5

1,5

2

2

1,5 3,5

70

105

160

2

160

2

105

2

2

2

2

3

2

1

3

3

4

4

1

16 2

2

2

16 16,5

6

7 70

16

Összes óra

21,5

21

Szabad sáv

1,5

2

Mindösszesen

22,5

23

7 105

21

9 105

2

12

17,5

20

14 16,5 18

14 20,5

12,5 22

160

31,5

160

21

31,5

2

2

3,5*

3,5*

3,5*

23

23

35

35

35


278

2

14

16

2

31,5

24.2.2.8

OKJ 32 583 03 Tisztítástechnológiai szakmunkás


1/9. évf.

Tantárgyak

E

Gy

Technológia ismeret

4

4

4

2,5

Anyag és gépismeret

3,5

5

5

4

Tisztítás-technológia gyakorlati feladatai 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.


Foglalkoztatás II.



Összes óra

4/12. évf.

Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy

E

11258-12 Tisztítás-technológiai tevékenységek

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. 3/11. évf. évf.

14

14 70

14 105

14 105

2 0,5

1 8,5

14

Összes óra

21

Szabad sáv

1,5

Mindösszesen

22,5

279

9 70

14 21

9 105

2 70

23

14 21

9 105

2 105

23

14 21 2

105

23

24.3 Szakközépiskola (nappali tagozat) 24.3.1

Kifutó rendszerben

24.3.1.1

Vendéglős helyi tanterv a 9-12. osztályt iskolánkban végzett tanulók részére (rövidített, szakmacsoportos alapozás beszámítása miatt)

Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 4.0/6274-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése

6278-11

Felszolgálás I.

2.0/6278-11 3.0/6278-11 4.0/6278-11 5.0/6278-11 6.0/6278-11

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Értékesítés előkészítése Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása

6280-11

Ételkészítés I.

1.0/6278-11

Óraszám 1. évf. E Gy 160 32 64 64 96 16 64 16 64

32

32 32

32

144 128

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP 2.0/6280-11 Technológiai alapismeretek 3.0/6280-11 Alapkészítmények-saláták és öntetek 4.0/6280-11 Alapkészítmények-köretek, fözelékek Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó 5.0/6280-11 mártások, pecsenyelevek 6.0/6280-11 Alapkészítmények-levesek, levesbetétek 7.0/6280-11 Alapkészítmények-meleg előételek Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű 8.0/6280-11 állatokból készíthető ételek Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető 9.0/6280-11 ételek Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető 10.0/6280-11 ételek 11.0/6280-11 Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető tételek 1.0/6280-11

12.0/6280-11 Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának 13.0/6280-11 alapszabályai 14.0/6280-11 Munkaszervezés I.

4

tanétterem/gazd. szervezet

12 20 20 40 40

16 36 36 36

tanétterem/gazd. szervezet tanétterem/gazd. szervezet tanétterem/gazd. szervezet tanétterem/gazd. szervezet tanétterem/gazd. szervezet

144 128

tankonyha/gazdálkodó szervezet

10

4


26 4 8

8 8 16

tanétterem/gazd. szervezet tanétterem/gazd. szervezet tanétterem/gazd. szervezet

10

12


6 8

12 16

tanétterem/gazd. szervezet tanétterem/gazd. szervezet

8

4


8

8


32

20


6

4


12

12


2

4


4


tanterem/Számtech.

Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek

176

1.0/6283-11 2.0/6283-11 3.0/6283-11 4.0/6283-11 6.0/6283-11

Üzleti jogi ismeretek Vendéglátó vállalkozási ismeretek Üzleti eredményszámítások Üzleti marketing Üzleti adminisztráció ÖSSZESEN:

16 32 32 64 32 784 288 32

280

tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem tanterem Tanterem, tanétterem tanétterem/gazdálkodó szervezet

12

6283-11

osztályfőnöki

Képzési helyszín

1072


Szakmai vizsga

Szakmai vizsga

Szakmai vizsga

szakmai vizsga

szakmai vizsga

24.3.2


24.3.2.1

OKJ 54 811 01Vendéglátásszervező-vendéglős Ágazati szakképzés közismeret nélkül


1/13. évfolyam

Tantárgyak

heti óraszám E GY

ÖGY

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. évfolyam heti óraszám E GY




Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban

10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés 10050-12 Vendéglátó értékesítés 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés

1

3,5 2

3 1,5

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése

összes óra összes óra szabad sáv Mindösszesen:

2

2 2 2

4

3

3,5 3,5

3 7

6

3,5

3 3,5

5

0,5

1

17,5

1

1

17,5

15

31 4 35,5*


281

160

20 31 4 35,5*

24.3.2.2

OKJ 54 341 01 Kereskedő szakképesítés

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

5/13 és 2/14.

1/13. heti óraszám E

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

ÖGY

GY

heti óraszám E




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

A marketing alapjai 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

1

3,5


12,5

Vezetési ismeretek

1,5

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

1

20

5

80

4

60

6,5

Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek

10033-12 A vállalkozások működtetése

4,5

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

2,5

A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

4,5

A működtetés szabályai gyakorlat

2,5

Áruismeret- és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

GY

8,5

Értékesítési gyakorlat

7

Értékesítés idegen nyelven összes óra

3 25

összes óra

10 31

szabad sáv Mindösszesen:


282

23 160

12 31

4

4

35,5*

35,5*

24.3.2.3

OKJ 54 345 01 Logisztikai ügyintéző


Tant{rgyak

1/13.

5/13 és 2/14.

heti órasz{m E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g


11499-12 Foglalkoztat{s II.

Foglalkoztat{s II.

ÖGY

GY

11508-12 Az {ruforgalom tervezése, ir{nyít{sa, elemzése 11507-12 Az {ruforgalom lebonyolít{sa 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai 10035-12 Sz{llít{s, fuvaroz{s, sz{llítm{nyoz{s

GY

1

0,5

2

A marketing alapjai

3,5

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

1

20

5

80

4

60

12,5 1,5

6,5

Áruforgalom gyakorlata Logisztika

4,5

Készletgazd{lkod{s gyakorlat

4,5

Sz{llítm{nyoz{si és fuvaroz{si feladatok gyakorlat Nemzetközi sz{llítm{nyoz{s, fuvaroz{s

5,5 8,5

Közlekedés- és gazdas{gföldrajz 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi rakt{roz{s

heti órasz{m E

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő Foglalkoztat{s I. képzések esetén) 10032-12 Marketing


2

Rakt{roz{s

3,5

Rakt{roz{s gyakorlata

összes óra

4 25

összes óra szabad s{v

10 31 4

Mindösszesen:

35,5*


283

21 160

14 31 4 35,5*

24.3.2.4

OKJ 54 346 01 Irodai asszisztens


Tantárgyak

1/13 heti óraszám E GY

ÖGY

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám E GY




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

1

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12 Munkahelyi kommunikáció


10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai

Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai

60

6

85

4,5

15

1

4

Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek

7,5

4,5 3 3,5 2 8

8 4,5 2,5

Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat


2 5,5 17

18 31 4 35,5*


284

160

13,5

21,5 31 4 35,5*

24.3.2.5

OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak


ÖGY





Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

1


Levelezési ismeretek

Kommunikáció alapjai


Jogi ismeretek

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

85

4.5

15

4,5 3

Vállalkozási ismeretek 10073-12 Titkári ügyintézés

6 4


60

1

Levelezési gyakorlat


7,5

3,5

Üzleti adminisztráció gyakorlat

7

Ügyviteli ismeretek

4,5

Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat


3,5 7 2,5 8 17

18 31 4 35,5*


285

13 160

22 31 4 35,5*

24.3.2.6

OKJ 54 481 02Gazdasági informatikus


Ágazati szakképzés közismeret nélkül


1/13

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám E GY

ÖGY

heti óraszám E GY




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai alapok 10815-12 Információtechnológiai alapok

1,5

Információtechnológiai gyakorlat

Munkaszervezési ismeretek 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

1

2,5 1 2,5 5

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

8 5,5

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

8


6,5

Gazdasági ismeretek gyakorlat 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

5,5

Vállalati információs rendszerek

4,5

Projektmenedzsment

2,5


2

Projektmenedzsment gyakorlat 10822-12 Informatika alkalmazása

2

Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat


2,5 4,5 2,5 14

21 31 4 35,5*


286

18 160

17 31 4 35,5*

24.3.2.7

OKJ 54 481 04 Informatikai rendszergazda


Tant{rgyak

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti ÖGY órasz{m E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g 11499-12 Foglalkoztat{s II. 11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Inform{ciótechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életp{lya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunik{ció 10817-12 H{lózatok, programoz{s és adatb{zis-kezelés

10827 -12 H{lózati oper{ciós rendszerek és szolg{ltat{sok 10828 -12 V{llalati h{lózatok üzemeltetése és felügyelete


GY

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti órasz{m E

Foglalkoztat{s II.

0,5

Foglalkoztat{s I.

2

Inform{ciótechnológiai alapok Inform{ciótechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

1,5 2,5 1

Munkaszervezés gyakorlat Adatb{zis- és szoftverfejlesztés Adatb{zis- és szoftverfejlesztés gyakorlat H{lózati ismeretek I.

GY

1

2,5 5 8 5,5

H{lózati ismeretek I. gyakorlat H{lózati oper{ciós rendszerek H{lózati oper{ciós rendszerek gyakorlat H{lózati ismeretek II.

8 6,5 7,5 6,5

H{lózati ismeretek II. gyakorlat IT h{lózat biztons{g

7 2,5

IT h{lózat biztons{g gyakorlat összes óra összes óra szabad s{v

2,5 11

20 31 4

Mindösszesen:

35,5*


287

16 160

15 31 4 35,5*

24.3.2.8

OKJ 54 482 01 IT mentor Ágazati szakképzés közismeret nélkül


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

1/13 heti óraszám E GY 1

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtech-nológiai alapok

1,5

Információtech-nológiai gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

2,5 5 8 5,5

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10829-12 Közösségi IT mentor feladatai

10830-12 Közösségi informatikai szolgáltató feladatai 10831-12e-Közszolgáltatások alkalmazása, az e-ügysegédi feladatok ellátása

ÖGY


Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Emberismeret

8 1 2,5 1

Társadalom-szervezési ismeretek Gazdasági ismeretek Szakma-módszertani ismeretek Közösségszervezés gyakorlat Társadalmi informatika és az IT mentor szakma IT mentorálás Közigazgatási és jogi ismeretek e-Közszolgáltatás és Közösségi kommunikáció


2 2 2,5 7 2,5 7 1,5 7 14

21 31 4 35,5*


288

14 160

21 31,5 3,5 35,5*

24.3.2.9

OKJ 54 542 02 Ruhaipari technikus Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak


ÖGY





Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek

10121-12 Szabás előkészítés

10122-12 Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták

Termeléstervezés

1

8

Termeléstervezés gyakorlata Gyártásszervezés

5


10


3,5

28

7,5

132

Ruhaipari gyártástechnológia I. Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat Munka-, tűz- és környezetvédelem

2,5 2 1

Anyag- és áruismeret

3

Anyag és áruismeret gyakorlat

1

Szerkesztés-modellezés 10123-12 Gyártmányfejlesztés és gyártáselőkészítés a ruhaiparban

10124-12 Varrodai gyártástechnológia, gyártásszervezés és minőség-ellenőrzés

5

Szerkesztés-modellezés gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia II. Ruhaipari gyártásszervezés Ruhaipari gépismeret Minőségbiztosítás


4 5 4 2,5 1,5 1 24

11 31 4 35,5*


289

23 160

12 31 4 35,5*

24.4 Felnőttoktatás

24.4.1

Szakiskolai szakképzés

Közismereti órák: Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1. sz. melléklet) alapján

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

1,5

0,5

-

Idegen nyelv

1

1

1

Matematika

1

0,5

-

Társadalomismeret

1

0,5

-

Természetismeret

1,5

-

-

Testnevelés

0

0

0

Osztályközösség-építő Program

1

1

1

Összesen:

7

3,5

2

Mindösszesen:

7

3,5

2

Tantárgyak Magyar - Kommunikáció

290

24.4.1.1

OKJ 34 811 03Pincér szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással


1/9. évfolyam

Tantárgyak E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás



2/10. évfolyam

GY ÖGY

GY ÖGY

E

GY

0,5

1. évfolyam E

2. évfolyam

GY ÖGY

E

0,25

Foglalkoztatás I.

0,75

0,75

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

10047-12 Felszolgálás alapjai

Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat

GY

0,5

0,25


0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

1

2,5

0,5

1

1

1

2 5

2

Felszolgálás

1

1

1

Felszolgálás gyakorlat

2

Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes óra: Összesen: Mindösszesen:

3/11. évfolyam

Foglalkoztatás II.


10074-12 Felszolgálás

E


12 6

5 11 11

3 96 96

12 15 15

4 96 96

** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva

291

16 16

12

12

12

5,5 14 19,5 20**

12

96 96

5,5 14 19,5 20**

24.4.1.2

OKJ 34 811 04 Szakács szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással


1/9. évfolyam

Tantárgyak E

2/10. évfolyam

GY ÖGY

E

GY ÖGY

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

E

GY

1. évfolyam

E

GY ÖGY

2. évfolyam

E




Foglalkoztatás II.

0,25

0,25


Foglalkoztatás I.

0,75

0,75




10049-12 Konyhai kisegítés

0,5

Vendéglátó gazdálkodás

0,5

0,5

0,5

0,5

1

Szakmai számítás

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

0,5

0,5

0,5

0,5


1

0,5

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

0,5

1

Összesen: Mindösszesen:

1

1

0,5

1

1

Ételkészítési alapgyakorlat

1,5

3

0,5 1,5

0,5

12

Ételkészítési ismeretek

Összes óra:

1

2

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

10075-12 Ételkészítés

0,5

0,5

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok

10048-12 Ételkészítés alapjai

0,5

GY

1

0,5

Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

1,5

6

5 11 11

3 96 96

12 15 15

4 96 96


292

16 16

12

12

12

5,5 14 19,5 20**

12

96 96

5,5 14 19,5 20**

24.4.1.3

OKJ 34 811 01 Cukrász szakképesítés


Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. évfolyam évfolyam

Tantárgyak E




Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás



Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Cukrászat

10043-12 Cukrászati temékkészítés

GY ÖGY

E

GY ÖGY

E

GY

0,5

GY ÖGY

E

E

GY

0,5

0,25

0,25

0,75

0,75

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

2,5

1

1

1

0,5

1

1

1

2

1

Szakrajz gyakorlat

1

05

Cukrászat gyakorlat

4

1,5

2

12

12

Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra

3/11. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam

12 6

5

3

12

12

4

12

5,5

14

5,5

14

Összesen:

11

96

15

96

16

19,5

96

19,5

Mindösszesen:

11

96

15

96

16

20**

96

20**


293

24.4.1.4

OKJ 34 341 01Eladó szakképesítés



Tantárgyak E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése


ögy

E

Gy

0,5

E

Gy

ögy

E

Gy

0,5

0,25

Foglalkoztatás I.

0,75

0,75

2

1,5

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Áruforgalmazás

Összes óra:

G y

E

2. évfolyam

0,25

Áruforgalom


ögy

1. évfolyam

Foglalkoztatás II.


10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

Gy


2 1,5

0,5

Áruforgalom gyakorlata 1

1 3

0,5

2

1

3

1 2

0,5

1

0,5 2

2

6

3

5

Összesen:

11

Mindösszesen:

11

1 12

15

96


294

4,5

0,5

0,5

1

0,5 3

4

0,5

6

15 96

4

2

0,5

3,5 0,5

3

0,5 1

4 1

4

Értékesítés idegen nyelven I.

0,5

3

0,5

Áruforgalmazás gyakorlata II.

Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II.

1

3

Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II.

0,5

1,5

10

5,5

0,5 14

6

13,5

16

19,5

96

19,5

16

20**

96

20**

24.4.1.5

OKJ 34 811 05 Vendéglátó eladószakképesítés



Tantárgyak E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.


GY ÖGY

E

GY ÖGY

E

GY

0,5

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam E

GY ÖGY

E

0,5

Foglalkoztatás II.

0,25

0,25


Foglalkoztatás I.

0,75

0,75


Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv


0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

0,5

Élelmiszerek csoportjai

0,5

0,5


1

0,5

Ételismeret

1

0,5

0,5

0,5

Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok

0,5

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés Összes óra: Összesen: Mindösszesen:

1

0,5

0,5

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

3

2

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység

GY

12 1

12

0,5

Értékesítés gyakorlata

0,5

1

0,5

2

2

Értékesítés üzemi gyakorlata

12

11

96

4,5 12 16,5

11

96

16,5

6

5

4 96

16

96

16


295

12

12 5,5 14 19,5 20**

96 96

5,5 14 19,5 20**

24.4.1.6

OKJ 34 541 03 Húsipari termékgyártó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással


1/9. évfolyam

Tantárgyak E

2/10. évfolyam

GY ÖGY

E

GY ÖGY


GY

1. évfolyam E

GY

ÖGY

2. évfolyam E

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

0,25

0,25

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

0,75

0,75

10926-12 A húsipari és malomipari munkavégzés követelményei

Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai technológia

10927-12 Vágóhídi munka

0,5

0,5

1 1

2,5


10930-12 Húsipari értékesítés

0

2

0

0,5

0

2

0

1,5

1

2

20

0

1

0

0,5

0

0,5

0

8

36

0

0

48

1

Géptani gyakorlat Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 0 5

Összesen:

11

Mindösszesen:

11

1

10

0

8

1

1

0

0,5

0

0,5

0,5

0,5

0

0,5

16

6

2

0

20

0 0

2 0,5

0

0,5 0,5

9

0,5

0,5


0,5

0

0,5

Szakmai gépek

0

0,5

32

0

3

0,5

0,5

Technológia gyakorlat Összes óra:

1

0,5



0

0

2

Szakmai gépek


0,5

0,5

Géptani gyakorlat 10929-12 Másodlagos húsipari feldolgozás

0,5

2

Szakmai gépek


0,5

2

Géptani gyakorlat 10928-12 Darabolás, csontozás

GY

0 4,5

96

20

11

15,5

96

15,5


296

2 4

12

0 5,5

2

14

16

19,5

16

20**

5,5 96

14

19,5 20**

24.4.1.7

OKJ 34 542 06 Női szabó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással


1/9. évfolyam

Tantárgyak E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyag-vizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmány-tervezés

10115-12 Textiltermékek összeállítása

10118-12 Lakástextíliák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Összes óra


2/10. évfolyam

GY ÖGY

E

GY ÖGY


GY

0,5

1. évfolyam E

GY ÖGY

2. évfolyam E

GY

0,5

Foglalkoztatás II.

0,25

0,25

Foglalkoztatás I.

0,75

0,75

Ruhaipari anyagés áruismeret

1

0,5

1

2

Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése

1,5 0,5

1,5 0,5

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1,5

Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése

0,5

1,5 5,5

64

0,5

Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése

3

20

1

20

0,5 1,5

32 1,5

2

Női ruhák készítése gyakorlat

12

96

15

10,5 16

Mindösszesen:

11

15

16


297

2,5

9

11

7

3

96

Szabad sáv:

4

96

11

1

5,5

5,5

10

56

14

96

11,5 5,5

14

19,5

19,5

20**

20**

24.4.2

Szakközépiskolai szakképzés

24.4.2.1

OKJ 54 341 01 Kereskedő szakképesítés


Tantárgyak

5/13 és 2/14.

1/13. heti óraszám E


ÖGY

GY

heti óraszám E




Foglalkoztatás II.

0,25


Foglalkoztatás I.

0,75

A marketing alapjai 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

0,5

1,5

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek


1

12

4

48

3

36

6 0,5

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

3

Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek

10033-12 A vállalkozások működtetése

2

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

1,5

A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

2

A működtetés szabályai gyakorlat

1,5

Áruismeret- és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

GY

4

Értékesítési gyakorlat

6

Értékesítés idegen nyelven összes óra

1,5 11,5

8

összes óra

19,5

osztályfőnöki

0,5

Mindösszesen:

20

298

10,5 96

9 19,5 0,5 20

24.4.2.2

OKJ 54 345 01 Logisztikai ügyintéző


Tant{rgyak

1/13.

5/13 és 2/14.

heti órasz{m E

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g


11499-12 Foglalkoztat{s II.

Foglalkoztat{s II.

ÖGY

GY

11508-12 Az {ruforgalom tervezése, ir{nyít{sa, elemzése 11507-12 Az {ruforgalom lebonyolít{sa 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai 10035-12 Sz{llít{s, fuvaroz{s, sz{llítm{nyoz{s 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi rakt{roz{s

heti órasz{m E

GY

0,5

0,25

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő Foglalkoztat{s I. képzések esetén) 10032-12 Marketing


0,75

A marketing alapjai

1,5

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

1

12

4

48

3

36

6 0,5

6,5

Áruforgalom gyakorlata Logisztika

2

Készletgazd{lkod{s gyakorlat

3,5

Sz{llítm{nyoz{si és fuvaroz{si feladatok gyakorlat Nemzetközi sz{llítm{nyoz{s, fuvaroz{s

4 4

Közlekedés- és gazdas{gföldrajz

1

Rakt{roz{s

1

Rakt{roz{s gyakorlata

összes óra összes óra szabad s{v

3 11,5

8 19,5 0,5

Mindösszesen:

20

299

9 96

10,5 19,5 0,5 20

24.4.2.3

OKJ 54 346 01 Irodai asszisztens Szakképesítésspecifikus utolsó évf.


Tantárgyak


ÖGY

5/13 és 2/14. heti óraszám E GY




Foglalkoztatás II.

0,25


Foglalkoztatás I.

0,75

0,5




10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai

Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai

36

4

51

2

9

1

1


6

2 1,5 1,5 0,5 8

6 2,5 1

Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat

0,5 4 7,5

összes óra

12 19,5

összes óra szabad sáv

0,5

Mindösszesen:

20

300

5,5 96

14 19,5 0,5 20

24.4.2.4

OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár Szakképesítésspecifikus utolsó évf.


Tantárgyak


ÖGY

5/13 és 2/14. heti óraszám E GY




Foglalkoztatás II.

0,25


Foglalkoztatás I.

0,75

0,5


Levelezési ismeretek

Kommunikáció alapjai


10073-12 Titkári ügyintézés

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

6

51

2

9

1


36

1

Levelezési gyakorlat


6

2

Jogi ismeretek

1,5

Vállalkozási ismeretek

1,5

Üzleti adminisztráció gyakorlat

4

Ügyviteli ismeretek

2,5

Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat

1 4 1 6 7,5

összes óra

12 19,5


0,5

Mindösszesen:

20

301

5,5 96

14 19,5 0,5 20

24.4.2.5

OKJ 54 481 02Gazdasági informatikus


Ágazati szakképzés közismeret nélkül


1/13

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám E GY

ÖGY

heti óraszám E GY




Foglalkoztatás II.

0,25


Foglalkoztatás I.

0,75

Információtechnológiai alapok 10815-12 Információtechnológiai alapok

0,5

Információtechnológiai gyakorlat

Munkaszervezési ismeretek 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

0,5

1,5 0,5 1 1,5

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

6 2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

6


2,5

Gazdasági ismeretek gyakorlat 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

4

Vállalati információs rendszerek

2

Projektmenedzsment

1


1

Projektmenedzsment gyakorlat 10822-12 Informatika alkalmazása

1,5

Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat

2 2,5 2 5

összes óra

14,5 19,5


0,5

Mindösszesen:

20

302

7,5 96

12 19,5 0,5 20

24.4.2.6

OKJ 54 482 01 IT mentor Ágazati szakképzés közismeret nélkül



10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

1/13 heti óraszám E GY 0,5

0,25

Foglalkoztatás I.

0,75

Információtech-nológiai alapok

0,5

Információtech-nológiai gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

1,5 1,5 6 2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10829-12 Közösségi IT mentor feladatai

10830-12 Közösségi informatikai szolgáltató feladatai 10831-12e-Közszolgáltatások alkalmazása, az e-ügysegédi feladatok ellátása

ÖGY


Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Emberismeret

6 0,5 1 0,5

Társadalom-szervezési ismeretek Gazdasági ismeretek Szakma-módszertani ismeretek Közösségszervezés gyakorlat Társadalmi informatika és az IT mentor szakma IT mentorálás Közigazgatási és jogi ismeretek e-Közszolgáltatás és Közösségi kommunikáció

0,5 1 1 4,5 1 4,5 1 4,5 5

összes óra

14,5 19,5


0,5

Mindösszesen:

20

303

6 96

13,5 19,5 0,5 20

24.4.2.7

OKJ 54 481 04 Informatikai rendszergazda


Tant{rgyak

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti ÖGY órasz{m E


10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés


GY

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

E

Foglalkoztatás II.

0,25

Foglalkoztatás I.

0,75

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

0,5 1,5 0,5

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

GY

0,5

1 1,5 6 2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti órasz{m

6

Hálózati operációs rendszerek

3

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II.

5 3

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

5

IT hálózat biztonság

1,5

IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra oszt{lyfőnöki

2 5

Mindösszesen:

14,5 19,5 0,5 20

304

7,5 96

12 19,5 0,5 20

24.4.2.8

OKJ 54 542 02 Ruhaipari technikus Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak


ÖGY





Foglalkoztatás II.

0,25


Foglalkoztatás I.

0,75

10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek

10121-12 Szabás előkészítés

10122-12 Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták

Termeléstervezés

0,5

3

Termeléstervezés gyakorlata Gyártásszervezés

2


4


2

16

6

80

Ruhaipari gyártástechnológia I. Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat Munka-, tűz- és környezetvédelem

1 1,5 0,5

Anyag- és áruismeret

1

Anyag és áruismeret gyakorlat

1

Szerkesztés-modellezés 10123-12 Gyártmányfejlesztés és gyártáselőkészítés a ruhaiparban

10124-12 Varrodai gyártástechnológia, gyártásszervezés és minőség-ellenőrzés

2

Szerkesztés-modellezés gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia II. Ruhaipari gyártásszervezés Ruhaipari gépismeret Minőségbiztosítás

3 4 1,5 1,5 1 0,5 9,5

összes óra

8 17,5


0,5

Mindösszesen:

18

305

10 96

9,5 19,5 0,5 20

25. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A köznevelési törvény a pedagógus hatáskörébe utalta az iskolában alkalmazható tankönyvek kiválasztását. Minden évben kikérjük az iskolaszék véleményét a szakmánként összeállított tankönyvekkel kapcsolatban. A tanulás-tanítás folyamatában fontos szerep jut a tankönyveknek, munkafüzeteknek és más tanulmányi segédleteknek, amelyek az eredményességet növelik. Különösen fontos ezek körültekintő, jó kiválasztása, ha figyelembe vesszük célkitűzésünket: az öntevékenység igényének és képességének fejlesztését. Nagy felelősséget jelent az egyes szaktanári munkaközösségeknek a minden szempontból legmegfelelőbb tankönyvek és tanulási segédletek megtalálása és kiválasztása. Tanulmányi segédletek és tankönyvek kiválasztásánál a központi programok ajánlásait és kötelező eszköz és felszerelési jegyzéket figyelembevételével történik.. A tankönyveket, tanulmányi segédleteket az azonos tantárgyat tanítók közös megegyezéssel választják ki. Az azonos képzés típus ( szakiskola, szakközépiskola) párhuzamos évfolyamainál azonos tankönyveket kell használni. A kiválasztott tankönyveket az igazgató hagyja jóvá. A kiválasztásnál a következő alapelvek érvényesülnek: - korszerű ismereteket tartalmazzon - megfeleljen az adott tantárgy vizsgakövetelményeinek - nyelvezete, tagoltsága igazodjon a korosztály és képzési szint sajátosságaihoz - segítse a megértést és rögzítést jó szemléltető ábrákkal, táblázatokkal grafikonokkal, képekkel és a lényeges részek kiemelésével - adjon lehetőséget az ismeretek témakörönkénti összefoglalására, rendszerezésére és az önellenőrzésre - biztosítsa az önálló gyakorlás lehetőségét - a gyengébb tanulók számára a felzárkózást segítse - a jobb tanulóknak adjon módot arra, hogy próbára tehessék tudásukat - kivitele, nyomdatechnikája legyen esztétikus - kötése legyen tartós - ára ne legyen aránytalanul magas a színvonalához képest A tankönyveket, tanulmányi segédleteket az azonos tantárgyat tanítók közös megegyezéssel választják ki. A szülők tájékoztatása az előírt tankönyvekről minden évben a végleges megrendelés előtt, írásban történik.

306

26. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése, a magasabb évfolyamra lépés feltétele 26.1  





A magatartási értékelés formái és következményei

2 /rossz/: szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a követelményeket általában nem teljesíti. A közösségben a romboló aktívához tartozik: szembeszáll az iskolai követelményekkel, megsérti a fegyelmet, bomlaszt. Szemben áll a közösségi célokkal, nem törődik senkivel, durva, goromba. 3 /változó/: tudatosan nem árt a közösségnek, megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket többé-kevésbé teljesíti. A közösségben ingadozó, hajlamos a fegyelem megsértésére. Sodródik: néha a közösség mellett, máskor a közösség ellen lép fel. Szimpátiája ingadozó, időnként a rosszak felé fordul. Udvariatlan felnőttekkel, társaival egyaránt. 4 /jó/: a közösségi életben szívesen vesz részt, de annak alakítását nem befolyásolja. Nem vét a házirend ellen, a házirend szabályait megtartja. A közösségben az egészséges passzívához tartozik. Vitás kérdésekben az aktíva mellé áll, viselkedésére nincs panasz. Nem kezdeményez, de a helyes kezdeményezéseket támogatja, a vezető mellé áll. Együtt érez a problémával küzdő tanulókkal, de nem foglalkozik velük. Az elemi szabályokat megtartja, de közömbös a laza viselkedéssel szemben. 5 /példás/: a közösségi motiváció irányítja tetteit, szereti a közösségi életet, pozitív hatást gyakorol a közösség tagjaira. A házirend kialakításában részt vesz, követelményeit megtartatja társaival. Tudatosan vállalja az iskolai követelményeket, kiáll mellettük társai előtt. Közösségérzete fejlett, ez pozitív tettekben, kezdeményezésekben mutatkozik meg, vállalja a közösség vezetését, jól látja el. Segítőkészsége fejlett, társait buzdítja, keresi a javítás útját, módját, foglalkozik a gyengékkel. Viselkedése, hangneme mindenkivel – különféle körülmények között – udvarias, példamutató.

26.2

A szorgalmi minősítés formái és követelményei

Szorgalom értékelése: A jogszabályban rögzített 4 fokozatú skálát használjuk. Szempontjaink: - a tudás megszerzésének igénye - képesség szerinti teljesítmény, - kötelességtudat, többletfeladatok, - tanulásban mutatott önállóság - jó idő- és munkaszervezés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység   



2 /hanyag/: figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait, munkáját nem hajlandó elvégezni, kötelességeivel nem törődik. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. Tantárgyi bukás 3 /változó/: munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításokra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. 4 /jó/: figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra becsületesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Rendszeresen készül, de különösebb érdeklődést nem árul el: érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. 5 /példás/: igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait, de valamilyen irányban többet is vállal. Önálló a munkában, önellenőrzése rendes és rendszeres. Magas fokú a kötelességtudata, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődik, ami az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál.

26.3

Tanulmányi értékelés követelményei

Jeles (5) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, aki tanulmányi, szakmai munkáját kifogástalanul és folyamatosan végzi. Jó (4) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, felkészült az órára, aki tanulmányi munkáját rendszeresen, és jól végzi

307

Közepes (3) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, akinek az órai munkája, teljesítménye átlagos. Elégséges (2) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, aki nehezen, vagy minimális szinten készült fel a tanórára, éves teljesítménye a tantervi minimális követelményszintet érte el.

308

Elégtelen (1) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, aki a tantervben előírt minimális követelményszintet nem érte el. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola szervezi meg, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője által kijelölt, megbízott oktató értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a – gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése és köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani.

26.4 A továbbhaladás feltétele Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tesz, a tantárgy követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évfolyamismétlés esetén a tantárgy tanulása alól felmentést kaphat, a teljesítés igazoló dokumentum bemutatása után. Ha a tanuló mulasztása a gyakorlati képzés során a szakk. tv. 39. § (3) bek.-ben meghatározott mértéket eléri, de nincs igazolatlan hiányzása és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket is teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület dönt a pedagógiai program részét képező szakmai programban meghatározottak szerint, gyakorlati képzőhely esetén annak javaslatára

26.4.1

Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

Szakmai alapozás a szakiskolai 10. évfolyamon (kifutó): Az elméleti és a gyakorlati modulokból nyújtott teljesítményt külön-külön értékelni kell. Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a magasabb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. (gyakorlat) Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, s a tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. A tanügyi dokumentumokban (tözslap, bizonyítvány) az elméleti és a gyakorlati modul érdemjegye is szerepel és a szakmai alapozás végső osztályzata is. Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozás a szakközépiskola 9-12. évfolyamán (kifutó): A képzéseknél a szakmacsoportnak megfelelően készül el a modultárgyak beszámíthatósága, ill. a szakmai orientációs, szakmacsoportos alapozású tantárgy együttes érdemjegyeinek megállapítása. A modultárgyak értékelési arányának meghatározása az óraszám és vizsgakövetelmények alapján történik. Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, s a tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. A tanügyi dokumentumokban a szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozás résztárgyai egy összesített osztályzattal szerepelnek, de fel kell tüntetni a tantárgyi modulok osztályzatait is. Szakképzés esetén: Az adott szakképesítések tartalmazzák a szakmai követelménymodulokat és azok tananyagegységeit. Ha a tanuló az adott modulból sikeres szakmai vizsgát tett, egy újabb szakképesítés megkezdésénél a modul tananyagegységeinek tanulása alól felmenthető, szakmai vizsgát nem kell tennie, a modul teljesítése, eredménye beszámítható.

309

26.5 Tanulók mérése és értékelése Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel:  a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjeinek folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzését,  az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését.

26.5.1

A tanulók mérésének, értékelésének egységes alapelvei

Tanulóink értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői:  az intézmény pedagógiai programjára épül,  folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált,  egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli,  a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul,  pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a tanulási képességek területén,  megoldási módokat ad a javításra,  a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál,  a tanítás – tanulás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása.

26.5.2

Speciális értékelési szempontok a szakképzési évfolyamokon

A szakképzési évfolyamokon A szakmai elméleti tantárgyakban rendszeresen, minimum havonta értékelő tájékoztatást adunk érdemjeggyel. A szakmai gyakorlat értékelését a szakoktatók minimum havonta érdemjeggyel, nem megfelelő teljesítmény esetén azonnal szövegesen is megteszik az Ellenőrző könyvben. Jutalmazás, elmarasztalás Pedagógiai munkánk során a tanulási tevékenységhez fűződő pozitív viszony erősítése megkívánja a pozitív értékelés – mint ösztönzés, értékelés – a jutalmazás mind szélesebb körben és változatos formában való érvényre juttatását. Az elismerés színterei A tanár tanuló kapcsolat szintjétől a csoport szinten át iskolai szintig történhet. Formái: szóbeli, írásbeli dicséret, tárgyjutalom, szabadidős programokban való részvétel. Csoport szinten lehetőség van az elismerés körének bővítésére. Az elmarasztalás, mint nevelési eszköz időnként szükséges, de körültekintő felelősséget igényel az alkalmazótól. Intelmeinket, tiltásainkat igyekszünk a gyermek számára érthető módon, pozitívan megfogalmazni. Súlyos fegyelmi vétségek, a tankötelezettség megszegése esetén a KT előírásai szerint járunk el. Amennyiben nincs az adott vétségre külön szabály vagy rendelkezés, egyedi külön eljárással intézzük az ügyet. A szakképzési évfolyamokon élünk a csoportból vagy gyakorlóhelyről történő kiemelés, áthelyezés lehetőségével, mint súlyos elmarasztalás eszközével.

26.5.3

Az iskolai jutalmazás elvei, formái

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten a házirendben előírt kötelezettségeket kiemelkedően teljesíti, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

310

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az egyes tanévek végén, valamint a teljes képzési időn át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A szakmunkásvizsgán kitűnő tanulmányi kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretekre, jutalmakra az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

311

27. Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. A sajátos nevelési igényű tanulóink között speciális esetben (pl.: dadogás) más beszámoltatás alkalmazható,  a tanuló illetve a szülő kérésére.

27.1 Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél a diagnosztizáló vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, ill. az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. (Ezen számonkérések helyét és mérési körét éves szinten rögzítettük. „A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája” című táblázatban.) Mivel ezekkel elsősorban alapkészségeket kívánunk mérni (olvasás és szövegértés, írás, számolás) és vizsgálni, így ezek formája írásos beszámoló. Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt. Beszámoltatás formái és rendje Formái

Célja

Tervezése

Rendje, tájékoztatás

Ellenőrzés, értékelés

Dolgozat

A tanulási folyamat közben jelentkező problémák feltárása

Szóbeli feleltetés

Rövid ismeretanyag elsajátításának mértéke

Tanmenetben, óravázlatban történik

Témazáró dolgozat

Szükség szerint egy adott tananyag számonkérése

Tanmenetben

A témazáró dolgozat megírását megelőző hét

Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat

Nagyobb tananyag egység számonkérése

Éves munkaterv, tanmenet

Megírását megelőző hét

Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat

A tanulók tudásának mérése

Időszakos Előre tervezett, IMIP

Megírását megelőző 2 hét

%-os mérés

Tanmenetben

Tanórán

Tanári ellenőrzés Önértékelés

Tanmenet óravázlat

Tanóra

Tanári ellenőrzés

Félévi és év végi felmérés Belső mérés Házi feladat Gyűjtőmunka

Tanulói aktivitás és motiválás, gyakorlás, megerősítés Tanulói aktivitás és a többoldalú megerősítés

Előző tanórán Tanórán

Tanári ellenőrzés, értékelés osztályzatai Értékelés osztályzattal vagy egyéb módon, önértékelés

Rendje, korlátai: a pedagógusok határozzák meg az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó eljárásokat az iskolai ajánlásokkal, követelményekkel egyeztetve, melyek:  napi írásbeli számonkérések száma egynél több nem lehet,  egymás után következő napokon nem lehet tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés,  lehetőleg a hét első napján ne legyen tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés,  alacsonyabb évfolyamokon – 9.-10. évfolyam – hetente csak egy írásbeli beszámoltatás lehetséges. Szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében: A beszámoltatás formáját a számon kért ismeret, ill. a tanuló együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között. Egységesen értékeljük tehát az elsajátított ismeretanyag minőségét, mennyiségét a képességek, készségek minőségi és mennyiségi gyarapodását:  észlelés,  figyelem,  emlékezet,

312

      

képzelet, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis…), grafomotoros képességek, gondolkodási képességek (feladatmegoldó, ítéletalkotás…), kommunikációs képességek: beszédképesség, beszédértés-képesség, írásképesség, olvasási képesség, önértékelési képesség.

Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelőtestület határozza meg. Erről a tanulót és a szülőjét az erre a célra elkészített, törvényileg szabályozott, nyomtatvány formájában tájékoztatjuk. 27.1.1 Beszámoltatás rendje Követelményei:  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, ill. az ezzel szorosan összefüggő értékelés az értékelés funkcióit tekintve mindhárom hagyományos területeit lefedi:  Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.  Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget.  Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanítási- tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket.  Az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó  Értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén, az iskolai követelményeken túlmutató tudást. További alapelveink e két területen:  Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve  Objektivitás és megbízhatóság.  A számonkérés alapja a kellő mélységben elsajátított és begyakorlott ismeretanyag.  Folyamatosság.  Változatos mérési és értékelési formák érvényesüljenek.  A beszámoltatás, számonkérés értékelése kiindulópont a további folyamatok meghatározásához.  Személyre szóló legyen az értékelés, amennyiben mód van rá, a számonkérés.  Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön.  Jutalom maga a sikeres tevékenység.  Az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást.  A feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét.  A mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon.  A tanulók által ismeret begyakorlott algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök.  Minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz.

27.1.2      

Az írásbeli számonkérés formái, rendje: Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-, idegen nyelvből, és matematikából. Röpdolgozat Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak.

313

         

Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, Számítógépes feladatmegoldás informatikából. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik. Év végi záródolgozatok, évfolyamfelmérések. Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók, a szakközépiskolában próbavizsgák. Portfóliók, tanulmányok

27.1.2.1 Az írásbeli számonkérés értékelése, súlya Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be, és kétszeres súllyal vesszük figyelembe. A javított írásbeli munkák a tanulónak visszaosztásra kerülnek (legkésőbb a tanév végéig). A pedagógus dönthet a fénymásolatok megőrzéséről. 27.1.2.2 Az írásbeli számonkérés korlátai  Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján  Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható  A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak.

27.1.3        

A szóbeli számonkérés formái, rendje felelet: adott tananyagból, memoriterből feladat szóbeli megoldása kiselőadás, beszámolók gyűjtő- és kutatómunka eredményének ismertetése grafikonok, diagramok, statisztikai adatok és egyéb elemzések önálló vélemény megfogalmazása egyéb tanórai szereplés frontális beszélgetés: osztályfeleltetés; a pedagógus egymást követő kérdéseire válaszolnak a tanulók

27.1.3.1 A szóbeli számonkérés értékelése, súlya  Szóbeli számonkérés során a hibás válasz javítása azonnal történik, ez segíti a tananyag helyes rögzítését.  A számonkérés során azonnali osztályzat adható, illetve a pedagógus döntésétől függően több szóbeli feleletre is adhat egy érdemjegyet.  A frontális beszélgetés, osztályfeleltetés, önálló vélemény megfogalmazása során a tanulók nem kapnak érdemjegyet. 27.1.3.2 A szóbeli számonkérés korlátai  Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján

314

27.1.4   

A gyakorlati számonkérés formái, rendje egy-egy produkció bemutatása (rajz, egyéb műalkotás, munkadarab, tornagyakorlat, számítógépen végzett munka, szakképzésben az adott szakma által előírt gyakorlati feladat teljesítése stb.) kísérletek, mérések elvégzése projekt munka (összetett, tanórai kereteken túlmutató, több tantárgyon átívelő egyéni vagy csoportmunka)

27.1.4.1 A gyakorlati számonkérés értékelése, súlya  A feladat értékelése a pedagógus döntése alapján történik. Amennyiben osztályzatot nem kap a tanuló, abban az esetben is szóbeli értékelés szükséges az elvégzett munka alapján. 27.1.4.2 A gyakorlati számonkérés korlátai  Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján

27.2 Az otthoni felkészüléshez meghatározásának rendje

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek fontosságát, és törekedjenek minél teljesebb megvalósítására. 27.2.1        

27.2.2

Az otthoni felkészülés szerepe a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

Az otthoni felkészülés formái



az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.  az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).  nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).  a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat).  a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).  felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.  átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

27.2.3

Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése

315

     

27.2.4  

 

27.2.5 

   



tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

Az otthoni felkészülés ellenőrzése A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

Az otthoni felkészülés koordinációja A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

316

28. A középszintű érettségi vizsga választható tantárgyai és témakörei 28.1 Kifutó rendszerben A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola az érettségi vizsgára történő felkészítést vállalja:  földrajz  informatika  vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek A vizsgatárgy választásának feltétele: a helyi tantervben foglalt évfolyamok sikeres teljesítése. Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:      

     

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika

Biológia Földrajz Kémia Vendéglátó- idegenforgalmai ismeretek Informatika Testnevelés

Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök

A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. Ember és nyelv A kommunikáció

A magyar nyelv története

Nyelv és társadalom

-

A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat, mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok A tömegkommunikáció A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

317

A nyelvi szintek

A szöveg

Stílus és jelentés

-

Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban Szókincs és frazeológia A szöveg és kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat

IRODALOM A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. Szerzők, művek

Értelmezési szintek, megközelítések

-

Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet, Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

TÖRTÉNELEM – KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. Javasolt szóbeli témakörök

Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök

-

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

318

- Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor - A mai magyar társadalom és életmód

MATEMATIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Javasolt szóbeli témakörök Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Nem algebrai egyenletek

A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok

Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban, térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika

- Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

-

Oszthatóság Számrendszerek Nevezetes azonosságok Százalékszámítás

-

Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek

-

A függvények grafikonja, függvény-transzformációk A függvények jellemzése Számtani és mértani sorozat Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Egybevágósági transzformációk Hasonlósági transzformációk Egyéb transzformációk, merőleges vetítés Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Térbeli alakzatok

- Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

A valószínűségszámítás elemei

IDEGEN NYELV - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Iskolánk az idegen nyelvek középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll:

319

-

Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével

A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal Személyes vonatkozások, család


Környezetünk

Az iskola

A munka világa Életmód

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus

Tudomány és technika

-

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzés Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

FIZIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az elméleti témához kell kapcsolódnia: a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek, a témához kapcsolódó egyszerű számításnak, a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. Javasolt szóbeli témakörök Newton törvényei

- Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye

320

Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták

-

Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromos mező

Egyenáram

Időben állandó mágneses mező

Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám

Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő Newton III. Erőlökés Forgatónyomaték Erőpár, egyszerű gépek Tömegközéppont Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok

- Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok -

Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás Körfolyamatok Hőerőgépek Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Elektromos áramerősség Ohm törvény Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezője Mágneses erőhatások Az indukció alapjelensége A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképzés A szem és a látás

Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek

- A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete -

Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió

Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

INFORMATIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.

321

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. 1. Információs társadalom

2. Informatikai alapismeretek – hardver

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

4. Információs hálózati szolgáltatások

5. Könyvtárhasználat

- A kommunikáció  A kommunikáció általános modellje  Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források - Információ és társadalom  Az informatika fejlődéstörténete  A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek - Jelátalakítás és kódolás  Analóg és digitális jelek  Az adat és az adatmennyiség  Bináris számábrázolás  Bináris karakterábrázolás  Bináris kép- és színkódolás  Bináris hangkódolás - A számítógép felépítése  A Neumann-elvű számítógépek  A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap  A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak  A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok - Az operációs rendszer és főbb feladatai  Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete  Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése  Állományok típusai, keresés a háttértárakon  Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás  Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem  A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás  A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem - Kommunikáció az Interneten  Elektronikus levelezési rendszer használata  Állományok átvitele  WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata - Könyvtárak  A könyvtár fogalma, típusai  Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet  A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány  A könyvtári szolgáltatások - Dokumentumok  Nyomtatott dokumentumok  Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD

322

- Tájékoztató eszközök  Katalógusok  Adatbázisok  Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

A gyakorlati vizsga témakörei   

 

Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés

Weblapkészítés Prezentáció és grafika

TESTNEVELÉS - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A testnevelés középszintű érettségi azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettantervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a képességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait szolgálják. A szóbeli vizsga A és B tételsort tartalmaz. A gyakorlati vizsga sportági technikák és önállóan összeállított gyakorlatsorok bemutatása. Az elméleti ismeretek témakörei      

     

A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika

Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok

A gyakorlati ismeretek témakörei Gimnasztika Atlétika Torna Küzdősportok, önvédelem Úszás

(függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) (futás, ugrás, dobás) (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) (birkózás, judo) (két választott úszásnemben)

BIOLÓGIA -- KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Bevezetés a biológiába

2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje

4. Az emberi szervezet

-

A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás

323

5. Egyed feletti szerveződési szintek

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

-

Szaporodás és egyedfejlődés Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Ökoszisztéma Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

FÖLDRAJZ - - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk

3. A geoszférák földrajza

4. A földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ, változó társadalmi-gazdasági képe

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza

9. Európa regionális földrajza

10. Európán kívüli földrészek földrajza

11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai

-

A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Az űrkutatás és az emberiség A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Únió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonatkozásai A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

324

KÉMIA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Általános kémia

2. Szervetlen kémia

3. Szerves kémia

4. Szerves kémia

-

Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia

VÁLASZTHATÓ SZAKMAI ELŐKÉSZÍTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

SZAKMAI

TANTÁRGYAK

Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek érettségi vizsga témakörei I. Vendéglátó és turizmus ismeretek 1. 2. 3.

Ismertesse a turizmus fogalmi meghatározását, kialakulásának történeti szakaszait Értelmezze a turizmus gazdasági, társadalmi jelentőségét Tudja a turisztikai piac általános jellemzőit, ismerje a piacra ható tényezőket

II. Szállodai ismeretek 1. 2.

Ismerje a szálláshelyek fogalmát, csoportosítását Ismerje a szállodák minőségi kategorizálási kritériumrendszerének elveit

III. Marketing - Középszinten 1. Ismerje a marketing fogalmát és alkalmazási területeit 2. Ismerje a marketing történeti kialakulását, hazai fejlődési folyamatokat és tendenciákat 3. Ismerje a marketingmix fogalmát és elemeit 4. Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát, a piackutatás funkcióit

325

KÖZÉPSZINTŰ

28.2 Felmenő rendszerben Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola az érettségi vizsgára történő felkészítést vállalja:  biológia  fizika  vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek     



     

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika

Biológia Földrajz Kémia Ágazati ismeretek Testnevelés Informatikai alapozás

Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök

A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. Ember és nyelv A kommunikáció

A magyar nyelv története

Nyelv és társadalom

A nyelvi szintek

A szöveg

Stílus és jelentés

-

A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat, mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok A tömegkommunikáció A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat Tömegkommunikáció és nyelvhasználat Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban Szókincs és frazeológia A szöveg és kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat

IRODALOM

326

A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. Szerzők, művek

Értelmezési szintek, megközelítések

-

Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet, Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK – KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. Javasolt szóbeli témakörök

Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor - A mai magyar társadalom és életmód -

MATEMATIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Javasolt szóbeli témakörök Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek

- Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

327

A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek

-

Oszthatóság Számrendszerek Nevezetes azonosságok Százalékszámítás

Nem algebrai egyenletek

-

Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek

-

A függvények grafikonja, függvény-transzformációk A függvények jellemzése Számtani és mértani sorozat Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Egybevágósági transzformációk Hasonlósági transzformációk Egyéb transzformációk, merőleges vetítés Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Térbeli alakzatok

A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok

Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban, térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika

- Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

A valószínűségszámítás elemei

IDEGEN NYELV - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Iskolánk az idegen nyelvek középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal Személyes vonatkozások, család


Környezetünk

-

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzés Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért

328

Az iskola

A munka világa Életmód

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus

Tudomány és technika

-

vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

FIZIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az elméleti témához kell kapcsolódnia: a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek, a témához kapcsolódó egyszerű számításnak, a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.) Javasolt szóbeli témakörök Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták

-

Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások

Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő Newton III. Erőlökés Forgatónyomaték Erőpár, egyszerű gépek Tömegközéppont Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok

- Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok - Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás

329

A termodinamika II. főtétele Elektromos mező

Egyenáram

Időben állandó mágneses mező

Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám

-

Körfolyamatok Hőerőgépek Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Elektromos áramerősség Ohm törvény Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezője Mágneses erőhatások Az indukció alapjelensége A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképzés A szem és a látás

Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek

- A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete -

Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió

Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

INFORMATIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. 1. Információs társadalom

2. Informatikai alapismeretek – hardver

- A kommunikáció  A kommunikáció általános modellje  Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források - Információ és társadalom  Az informatika fejlődéstörténete  A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek - Jelátalakítás és kódolás  Analóg és digitális jelek  Az adat és az adatmennyiség

330

-

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

-

4. Információs hálózati szolgáltatások

-

5. Könyvtárhasználat

-

-

-

 Bináris számábrázolás  Bináris karakterábrázolás  Bináris kép- és színkódolás  Bináris hangkódolás A számítógép felépítése  A Neumann-elvű számítógépek  A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap  A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak  A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok Az operációs rendszer és főbb feladatai  Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete  Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése  Állományok típusai, keresés a háttértárakon  Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás  Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem  A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás  A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Kommunikáció az Interneten  Elektronikus levelezési rendszer használata  Állományok átvitele  WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Könyvtárak  A könyvtár fogalma, típusai  Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet  A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány  A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok  Nyomtatott dokumentumok  Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD Tájékoztató eszközök  Katalógusok  Adatbázisok  Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

A gyakorlati vizsga témakörei   

Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés

 

Weblapkészítés Prezentáció és grafika

TESTNEVELÉS - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A testnevelés középszintű érettségi azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettantervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a képességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait szolgálják. A szóbeli vizsga A és B tételsort tartalmaz. A gyakorlati vizsga sportági technikák és önállóan összeállított gyakorlatsorok bemutatása.

331

Az elméleti ismeretek témakörei      

     

A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika

Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok

A gyakorlati ismeretek témakörei Gimnasztika Atlétika Torna Küzdősportok, önvédelem Úszás

(függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) (futás, ugrás, dobás) (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) (birkózás, judo) (két választott úszásnemben)

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN -- KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A tételsor jellemzői: A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat -A) és B) -tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára. A tétel jellemzői: Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet projektmunka bemutatása vagy laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között). Ez utóbbi lehet  növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy  több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag -videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján. Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia.. Ha határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán A) feladatot kell húznia. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő. A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is 1. Bevezetés a biológiába

2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje

4. Az emberi szervezet

5. Egyed feletti szerveződési szintek

-

A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Populáció

332

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

-

Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Ökoszisztéma Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

FÖLDRAJZ - - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

A tétel jellemzői A szóbeli tétel két feladatból áll:  a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;  a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmigazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik. A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők) 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk

3. A geoszférák földrajza

4. A földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ, változó társadalmi-gazdasági képe

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza

9. Európa regionális földrajza

10. Európán kívüli földrészek földrajza

-

A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Az űrkutatás és az emberiség A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Únió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonatkozásai A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe

333

11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai

Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei - A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem -

KÉMIA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Általános kémia

2. Szervetlen kémia

3. Szerves kémia

4. Szerves kémia

-

Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia

VÁLASZTHATÓ SZAKMAI TANTÁRGYAK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek érettségi vizsga témakörei I. Vendéglátó és turizmus ismeretek 4. 5. 6.

Ismertesse a turizmus fogalmi meghatározását, kialakulásának történeti szakaszait Értelmezze a turizmus gazdasági, társadalmi jelentőségét Tudja a turisztikai piac általános jellemzőit, ismerje a piacra ható tényezőket

II. Szállodai ismeretek 3. 4.

Ismerje a szálláshelyek fogalmát, csoportosítását Ismerje a szállodák minőségi kategorizálási kritériumrendszerének elveit

III. Marketing - Középszinten 5. Ismerje a marketing fogalmát és alkalmazási területeit

334

6. 7. 8.

Ismerje a marketing történeti kialakulását, hazai fejlődési folyamatokat és tendenciákat Ismerje a marketingmix fogalmát és elemeit Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát, a piackutatás funkcióit

Közösségi szolgálat Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. (Köznev. tv. értelmező rendelkezések 14.) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. (Köznev. tv.6. § (4) bek.) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1. után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. (Köznev. tv. 97. § (2) bek.) A 2012-2013-as tanévtől tanulmányaikat a szakközépiskolában megkezdő tanulók részére segítséget biztosítunk a közösségi szolgálat elvégzéséhez. Ennek feltételeit, módját, rendszerét a 11. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben határozzuk meg.

335

29. Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladtok és követelmények 29.1 Kifutó rendszerben A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést vállalja:  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  idegen nyelv  informatika  vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. 

Magyar nyelv és irodalom – fejlesztési feladatok Magyar nyelv  kommunikáció  A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege  A nyelvi jel sajátosságai  Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései  A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján.  A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.  A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és össze-hasonlítása.  A magyar nyelv története  A nyelvrokonság kutatásának módszerei.  Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor.  A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből.  Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben – néhány példával.  A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak.  Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen).  Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.  A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe.  A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében.  Nyelv és társadalom  A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár).  Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó).

336



A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában).  A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről.  Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.  A nyelvi szintek  A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.  A magyar hangállomány.  A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.  A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.  A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.  A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat.  A szinteződés és a tömbösödés jelenségei.  Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából.  Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.  A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések.  A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.  A szöveg  Lineáris és globális kohézió a szövegben.  Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával.  A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.  A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében.  A szöveg dinamikus és statikus összetevői.  A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai.  A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).  Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők.  Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.  A retorika alapjai  A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.  A retorika mint a szónoklás tudománya.  Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása.  Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása.  A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)  Stílus és jelentés  A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei.  A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai.  Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is.  A szójelentés változásai.  Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása.  Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről.  Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.  Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió  Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése.  A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat.  A stílusrétegeket elkülönítő tényezők.  Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében.  A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával.

Magyar irodalom

337

Szerzők, művek  Életművek  A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések.  A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok.  Kötetek, ciklusok, témák, motívumok.  Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján.  A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban.  Kritikák, különböző interpretációk.  Portrék  Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése.  Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében).  Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.  A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.  Látásmódok  Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül.  A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is.  A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.  A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje).  A kortárs irodalomból  Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró  1-2 művének értelmezése.  Világirodalom  Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a  és korszakonként legalább két-két mű bemutatása.  Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.  Színház- és drámatörténet  Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása).  Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma  Az irodalom határterületei  Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái).  Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia).  „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok  Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása.  Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal.  Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal.  Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából.  Műfajok, poétika  Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata.  Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása.  Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői).  Korszakok, stílustörténet  Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával.

338

  

Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).

Történelem – fejlesztési feladatok 





 

 

  





Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása  Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemzőiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni.  Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése  Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni.  Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével. képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése  Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni.  Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez  Különböző térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból  Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. A tények és feltételezések megkülönböztetése  Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása  Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére.  Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete  Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során  Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet  Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését.  Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről  Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről. Matematika – fejlesztési feladatok

 

Halmazok  Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra. Matematikai logika  Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit.

339

 



  









Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv.  Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását. Kombinatorika  Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket.  Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. Gráfok  Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa.  Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek  Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét.  Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont. Valós számok  Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számhalmazokon. Hatvány, gyök, logaritmus  Permanencia elv.  Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen.  Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén.  Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait.  Bizonyítsa a logaritmus azonosságait. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek  Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani.  Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása.  Egyszerű kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása.  Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét.  Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket.  Másodfokú paraméteres feladatok megoldása  Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani.  Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása.  Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani.  Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása.  Tudjon megoldani összetett feladatokat.  Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus) egyenlőtlenségeket megoldani.  Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket.  Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján. A függvény  Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját.  Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalmát.  Összetett függvény fogalma. Egyváltozós valós függvények  Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből összetett függvényeket képezni.  Függvények jellemzése korlátosság szempontjából.  A függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeretében transzformációk segítségével határozza meg.  Használja a konvexség és konkávság fogalmát a függvények jellemzésére.  Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. Sorozatok  Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma.  Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok.  Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket.  Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét.  Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni.

340



 



 



Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei  Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát.  A folytonosság szemléletes fogalma.  Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját.  Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait.  Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát.  Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját.  Alkalmazza a differenciálszámítást:  – érintő egyenletének felírására,  – szélsőérték-feladatok megoldására,  – polinomfüggvények (menet, szélsőérték, alak) vizsgálatára.  Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait.  Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt.  Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni. Elemi geometria  Alakzatok távolságának értelmezése.  Parabola fogalma. Geometriai transzformációk  A geometriai transzformáció mint függvény.  Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybevágóságának elégséges feltételét.  Pont körüli forgatás alkalmazása.  Ismerje és alkalmazza a térbeli egybevágósági transzformációkat (eltolás, tengely körüli forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés).  Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját.  Tudja a merőleges vetítés definícióját, tulajdonságait.  Legyen képes gyakorlati példákban alkalmazni (pl. alaprajz értelmezése). Síkbeli és térbeli alakzatok  Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai).  Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását.  Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt.  Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének ismerete (bizonyítással) és alkalmazása.  A konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása.  Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak.  Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét.  Ismerje és használja a látókör fogalmát.  Bizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását. Vektorok síkban és térben  A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása. Trigonometria  Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból.  Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós összefüggéseket  [sin(a±b), cos(a±b), tg(a±b)].  Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt. Koordinátageometria  Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása.  Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést.  Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban.  A kör egyenletének levezetése.  A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata.  Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása.  Külső pontból húzott érintő egyenletének felírása.

341

 

  

A parabola x2 = 2py alakú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. Kerület, terület  A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása, további összefüggések:  t = sr (bizonyítással), alkalmazása.  A területképletek bizonyítása. Felszín, térfogat  Térgeometriai feladatok megoldása. Leíró statisztika  Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni.  Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot. A valószínűségszámítás elemei  Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség.  A nagy számok törvényének szemléletes tartalma

    

(nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy ). Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében.

Idegen nyelv – fejlesztési feladatok 

 





olvasott szöveg értése  a gondolatmenetet követésének,  a vélemények, érvelés követésének,  az információkat megfelelő részletességgel történő megértésének,  a szerző álláspontjára következtetésének,  a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire való követésének fejlesztése,  hosszabb, nyelvileg és tatalmilag összetettebb, konkrét és elvont témájú szöveg megértése  publicisztikai írások, (modern) szépirodalmi szövegek megértése nyelvhelyesség  változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására való képesség szövegszinten hallott szöveg értése  gondolatmenetét részleteiben történő követésének,  megértésén túl a szövegkörnyezetből az egyes beszélők álláspontjára való következtetésnek,  megértésén túl a szövegkörnyezetből a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára való következtetésnek fejlesztése beszédkészség  folyékony, helyes és hatékony nyelvhasználat  gondolatainak, álláspontjának folyamatos kifejtésének fejlesztése  általánosabb nézőpont alkalmazása  társalgási készség, képesség fejlesztése  bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatmegoldás  érvelés, álláspont világos magyarázata  hanglejtés és beszédtempó Informatika – fejlesztési feladatok



adatbázis kezelés  relációs adatmodell jellemzőinek  szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezése

342

 





 valamely lekérdező nyelv alapvető utasításainak, használatának ismerete  szövegnek megfelelő űrlap és jelentés tervezése, elkészítése információs hálózati szolgáltatások  Web-lap készítése HTML leíró nyelv segítségével  HTML alapelemeinek ismerete Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek  Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között.  Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni.  Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)  Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket.  Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni.  Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak).  Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.  Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.  Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget.  Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.  Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap. A programozás eszközei  Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.  Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket.  Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni.  Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni.  Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. • vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek – fejlesztési feladatok

                 

Ismerje a vendéglátás és a környezetvédelem összefüggéseit. Ismerje a vendéglátó üzletek kategorizálásának szempontjait. A tanuló tudja értékelni a turizmus gazdasági és társadalmi jelentőségét. Ismerje a turizmus összefüggéseit a nemzetgazdaság egyéb ágaival. Tudjon az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programokat tervezni. Ismerje a turizmus és környezetvédelem összefüggéseit. Ismerje a turizmust lebonyolító szervezetek működési feltételeit, a működésre vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. A tanuló tudja a turizmus szervezetei közötti kapcsolatrendszer lényegét. Ismertesse a turisztikai fogadóképesség fogalmát és a turizmus kínálatát. Ismertesse a turisztikai keresletet befolyásoló tényezőket. A tanuló legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát a turizmus piacán. Ismerje a piaci kockázat fogalmát és lényegét. Ismertesse a beutaztatás és kiutaztatás árképzési szempontjait. Ismerje a vendéglátás iránti keresletet befolyásoló tényezőket. A tanuló legyen képes vendéglátás kínálatának tervezésére, marketing szemléletű árképzésre. A tanuló legyen képes ismertetni a gazdasági verseny helyzetét a vendéglátás piacán. A tanuló legyen képes elemezni a kockázati formákat és tényezőket a vendéglátás piacán. A tanuló legyen képes ismertetni az ellenőrzés hatását a gazdálkodás egészére.

343

    

A tanuló legyen képes a készpénz kezelésével és az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatokat kitölteni. Tudjon üzleti levelet készíteni. Tudjon forgatókönyvet készíteni a turizmus és a vendéglátás területén. A tanuló legyen képes ismertetni a turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó leltározás funkcióját, sajátosságait. Ismerje az elszámolás és elszámoltatás sajátosságait a vendéglátásban és a turizmusban.

29.2 Felmenő rendszerben A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést vállalja:  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  idegen nyelv  informatika  vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek  fizika  biológia Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. 

Magyar nyelv és irodalom – fejlesztési feladatok Magyar nyelv  kommunikáció  A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege  A nyelvi jel sajátosságai  Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései  A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján.  A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.  A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és össze-hasonlítása.  A magyar nyelv története  A nyelvrokonság kutatásának módszerei.  Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor.  A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből.  Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben – néhány példával.  A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak.  Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen).  Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.

344

 A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe.  A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében.  Nyelv és társadalom  A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár).  Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó).  A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában).  A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről.  Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.  A nyelvi szintek  A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.  A magyar hangállomány.  A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.  A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.  A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.  A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat.  A szinteződés és a tömbösödés jelenségei.  Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából.  Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.  A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések.  A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.  A szöveg  Lineáris és globális kohézió a szövegben.  Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával.  A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.  A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében.  A szöveg dinamikus és statikus összetevői.  A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai.  A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).  Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők.  Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.  A retorika alapjai  A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.  A retorika mint a szónoklás tudománya.  Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása.  Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása.  A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)  Stílus és jelentés  A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei.  A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai.  Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is.  A szójelentés változásai.  Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása.  Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről.  Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.  Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió  Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése.  A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat.  A stílusrétegeket elkülönítő tényezők.

345

 

Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával.

Magyar irodalom Szerzők, művek  Életművek  A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések.  A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok.  Kötetek, ciklusok, témák, motívumok.  Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján.  A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban.  Kritikák, különböző interpretációk.  Portrék  Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése.  Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében).  Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.  A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.  Látásmódok  Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül.  A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is.  A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.  A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje).  A kortárs irodalomból  Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró  1-2 művének értelmezése.  Világirodalom  Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a  és korszakonként legalább két-két mű bemutatása.  Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.  Színház- és drámatörténet  Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása).  Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma  Az irodalom határterületei  Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái).  Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia).  „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok  Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása.  Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal.  Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal.  Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából.  Műfajok, poétika

346



Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata.  Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása.  Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői).  Korszakok, stílustörténet  Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával.  Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.  Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok). 

Történelem – fejlesztési feladatok 





 

 

  



Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása  Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemzőiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni.  Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése  Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni.  Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével. képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése  Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni.  Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez  Különböző térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból  Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. A tények és feltételezések megkülönböztetése  Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása  Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére.  Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete  Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során  Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet  Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését.  Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről  Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.

347



Matematika – fejlesztési feladatok  





  







Halmazok  Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra. Matematikai logika  Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit.  Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv.  Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását. Kombinatorika  Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket.  Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. Gráfok  Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa.  Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek  Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét.  Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont. Valós számok  Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számhalmazokon. Hatvány, gyök, logaritmus  Permanencia elv.  Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen.  Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén.  Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait.  Bizonyítsa a logaritmus azonosságait. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek  Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani.  Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása.  Egyszerű kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása.  Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét.  Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket.  Másodfokú paraméteres feladatok megoldása  Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani.  Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása.  Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani.  Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása.  Tudjon megoldani összetett feladatokat.  Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus) egyenlőtlenségeket megoldani.  Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket.  Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján. A függvény  Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját.  Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalmát.  Összetett függvény fogalma. Egyváltozós valós függvények  Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből összetett függvényeket képezni.  Függvények jellemzése korlátosság szempontjából.  A függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeretében transzformációk segítségével határozza meg.  Használja a konvexség és konkávság fogalmát a függvények jellemzésére.  Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása.

348





 



 



Sorozatok  Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma.  Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok.  Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket.  Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét.  Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei  Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát.  A folytonosság szemléletes fogalma.  Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját.  Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait.  Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát.  Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját.  Alkalmazza a differenciálszámítást:  – érintő egyenletének felírására,  – szélsőérték-feladatok megoldására,  – polinomfüggvények (menet, szélsőérték, alak) vizsgálatára.  Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait.  Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt.  Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni. Elemi geometria  Alakzatok távolságának értelmezése.  Parabola fogalma. Geometriai transzformációk  A geometriai transzformáció mint függvény.  Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybevágóságának elégséges feltételét.  Pont körüli forgatás alkalmazása.  Ismerje és alkalmazza a térbeli egybevágósági transzformációkat (eltolás, tengely körüli forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés).  Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját.  Tudja a merőleges vetítés definícióját, tulajdonságait.  Legyen képes gyakorlati példákban alkalmazni (pl. alaprajz értelmezése). Síkbeli és térbeli alakzatok  Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai).  Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását.  Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt.  Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének ismerete (bizonyítással) és alkalmazása.  A konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása.  Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak.  Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét.  Ismerje és használja a látókör fogalmát.  Bizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását. Vektorok síkban és térben  A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása. Trigonometria  Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból.  Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós összefüggéseket  [sin(a±b), cos(a±b), tg(a±b)].  Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt. Koordinátageometria

349





  

Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása.  Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést.  Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban.  A kör egyenletének levezetése.  A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata.  Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása.  Külső pontból húzott érintő egyenletének felírása.  A parabola x2 = 2py alakú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. Kerület, terület  A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása, további összefüggések:  t = sr (bizonyítással), alkalmazása.  A területképletek bizonyítása. Felszín, térfogat  Térgeometriai feladatok megoldása. Leíró statisztika  Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni.  Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot. A valószínűségszámítás elemei  Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség.  A nagy számok törvényének szemléletes tartalma

    

(nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy ). Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében.

Idegen nyelv – fejlesztési feladatok 

 



olvasott szöveg értése  a gondolatmenetet követésének,  a vélemények, érvelés követésének,  az információkat megfelelő részletességgel történő megértésének,  a szerző álláspontjára következtetésének,  a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire való követésének fejlesztése,  hosszabb, nyelvileg és tatalmilag összetettebb, konkrét és elvont témájú szöveg megértése  publicisztikai írások, (modern) szépirodalmi szövegek megértése nyelvhelyesség  változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására való képesség szövegszinten hallott szöveg értése  gondolatmenetét részleteiben történő követésének,  megértésén túl a szövegkörnyezetből az egyes beszélők álláspontjára való következtetésnek,  megértésén túl a szövegkörnyezetből a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára való következtetésnek fejlesztése beszédkészség  folyékony, helyes és hatékony nyelvhasználat  gondolatainak, álláspontjának folyamatos kifejtésének fejlesztése  általánosabb nézőpont alkalmazása  társalgási készség, képesség fejlesztése  bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatmegoldás  érvelés, álláspont világos magyarázata

350

 

hanglejtés és beszédtempó

Informatika – fejlesztési feladatok 

 





adatbázis kezelés  relációs adatmodell jellemzőinek  szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezése  valamely lekérdező nyelv alapvető utasításainak, használatának ismerete  szövegnek megfelelő űrlap és jelentés tervezése, elkészítése információs hálózati szolgáltatások  Web-lap készítése HTML leíró nyelv segítségével  HTML alapelemeinek ismerete Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek  Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között.  Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni.  Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)  Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket.  Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni.  Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak).  Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.  Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.  Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget.  Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.  Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap. A programozás eszközei  Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.  Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket.  Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni.  Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni.  Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. • vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek – fejlesztési feladatok

          

Ismerje a vendéglátás és a környezetvédelem összefüggéseit. Ismerje a vendéglátó üzletek kategorizálásának szempontjait. A tanuló tudja értékelni a turizmus gazdasági és társadalmi jelentőségét. Ismerje a turizmus összefüggéseit a nemzetgazdaság egyéb ágaival. Tudjon az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programokat tervezni. Ismerje a turizmus és környezetvédelem összefüggéseit. Ismerje a turizmust lebonyolító szervezetek működési feltételeit, a működésre vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. A tanuló tudja a turizmus szervezetei közötti kapcsolatrendszer lényegét. Ismertesse a turisztikai fogadóképesség fogalmát és a turizmus kínálatát. Ismertesse a turisztikai keresletet befolyásoló tényezőket. A tanuló legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát a turizmus piacán.

351

            

Ismerje a piaci kockázat fogalmát és lényegét. Ismertesse a beutaztatás és kiutaztatás árképzési szempontjait. Ismerje a vendéglátás iránti keresletet befolyásoló tényezőket. A tanuló legyen képes vendéglátás kínálatának tervezésére, marketing szemléletű árképzésre. A tanuló legyen képes ismertetni a gazdasági verseny helyzetét a vendéglátás piacán. A tanuló legyen képes elemezni a kockázati formákat és tényezőket a vendéglátás piacán. A tanuló legyen képes ismertetni az ellenőrzés hatását a gazdálkodás egészére. A tanuló legyen képes a készpénz kezelésével és az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatokat kitölteni. Tudjon üzleti levelet készíteni. Tudjon forgatókönyvet készíteni a turizmus és a vendéglátás területén. A tanuló legyen képes ismertetni a turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó leltározás funkcióját, sajátosságait. Ismerje az elszámolás és elszámoltatás sajátosságait a vendéglátásban és a turizmusban. Fizika – fejlesztési feladatok





Mechanika  Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat.  Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben.  Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meghatározott mozgásfajtákra.  Legyen jártas az erővektorok felbontásában.  Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban.  Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát.  Értelmezze az erőlökés fogalmát.  Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket.  Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus kiszámítását a v-t grafikonból.  Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét.  Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani.  Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.  Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit.  Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.  Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.  Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is.  Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat.  Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével.  Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit.  Értelmezze a konzervatív erő fogalmát.  Értelmezze a hatásfokot mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét.  Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait.  Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség.  Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot. Termikus kölcsönhatások  Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket.  Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.  Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget.  Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál.  Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat.  Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét.  Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.  Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait.  Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét.  Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.

352

   



Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét. Elektromos és mágneses kölcsönhatás  Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban.  A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével.  Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma.  Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben.  Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását.  Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.  Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállásmérési módszert.  Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését.  Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.  Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.  Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban.  Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.  Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét.  Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására.  Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket.  Értse az eltérő viselkedés okát.  Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.  Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.  Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel.  Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását.  Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.  Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau).  Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban.  Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).  Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő.  Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére.  Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.  Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására.  Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ.  Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás  Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-kísérletet.  Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását.  Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából.

353









Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét.  Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.  Tudja értelmezni a fő- és mellékkvantumszám fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohrmodell erre vonatkozó korlátait.  Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben.  Ismerje az elektron „tartózkodási helyének” jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint.  Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát.  Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében.  Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni.  Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét.  Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét.  Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására.  Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció-egyenletet.  Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát. Gravitáció, csillagászat  Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését.  Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek  Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét.  Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Biológia – fejlesztési feladatok





Bevezetés a biológiába  Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.  Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.  Ismertesse a modellalkotás lényegét.  Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.  Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.  Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).  Magyarázza a kromatográfia elvi alapját.  Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokon-drium).  Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működésé-hez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be. Egyed alatti szerveződési szint  Ismertesse a I, F, Si szerepét az élő szervezetben.  Ismertesse a Na+, K+, Cl-, NO2–, NO3–, PO43– ionok természetes előfordulásait.  Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak.  Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).  Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekulaalapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.  Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést.

354







Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival.  Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát.  Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.  Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).  Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.  Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét.  Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.  Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.  Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.  Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).  Értelmezze a K–Na-pumpa fontosságát.  Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat. Az egyed szerveződési szintje  Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet.  Hasonlítsa össze a priont a vírussal.  Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint auto- és heterotróf baktériumokra.  Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait.  Ismertesse az endoszimbióta elméletet.  Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket.  Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).  Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit  Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.  Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.  Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát.  Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre.  Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben.  Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével.  Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével.  Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.  Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.  Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között.  Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád).  Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér. Az emberi szervezet  Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.  Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét.  Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét.  Értse az izomláz kialakulásának okait.  Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető háttere az izomtónus.

355

                       

                  

Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét. (D-, E-, K-, A-, B1-, B6-, B12,- C-vitamin és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomásviszonyok figyelembevételével). Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással. Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával. Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást. Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját. Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép). Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás. Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról. Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet.

356

  



Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).  Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése).  Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait.  Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel.  Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).  Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.  Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit.  Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.  Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.  Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait.  Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből.  Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait.  Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).  Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszic-hikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszoma-tikus betegségek kialakulásával.  Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia).  Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.  Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség)  Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokor-tiko-idok): só- és vízháztartását, kálcium-anyagcseréjét.  Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai.  Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.  Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján.  Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt.  Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését.  Ismertesse a vérszérum fogalmát.  Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.  Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát. Egyed feletti szerveződési szintek  Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát.  Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás).  Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán.  Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.  Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimum-elv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.  Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal.  Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlag hőmérsékletének az összefüggését.  Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait.  Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetérol, szerepérol, kiváltó okairól, megszüntethetoségérol.

357

   



Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival. Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek. Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát.  Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában.  Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg.  Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása).  Hasonlítsa össze az alábbi élőhely típusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők – faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).  Ismertesse a szikes puszták jellemzőit, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést  Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat.  Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait.  Ismertesse a városok ökológiai hatásait.  Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait.  Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.  Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában.  Elemezzen táplálékhálózatot.  Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék).  Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.  Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől.  Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).  Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönzo fobb gazdasági és jogi lehetoségekrol (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról.  Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására. Öröklődés, változékonyság, evolúció  Használja a kodonszótárt.  Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.  A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.  Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta).  Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák).  Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.  Ismerje fel ábra alapján a laktóz–operon részeit, értelmezze szerepüket.  Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt.  Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával.  Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).  Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak.  Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni.  Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.  Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és s színtévesztés példáján.

358

                  

Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését. Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít. Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környezetváltoztatás). Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy–Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés). Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait. Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást. Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását. Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket.

359

30. A tanulók fizikai állapotának felmérése Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése a az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott, dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofitt motorikus teszttel történik. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A minden tanulót érintő mérést évente, március - április hónapban végzik a testnevelés szakos pedagógusok, az eredményeket tanulóként rögzítik olyan módon, hogy a tanuló fejlődése követhető legyen.

30.1 A „Hungarofitt” módszer Különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak, méri és értékeli: Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat) az aerob kapacitás, az állóképesség legjobb mérőszáma, azon izomcsoportok erejét, erő – állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutatók alapján végezzük.

30.2 A vizsgálatok megszervezése -

A teszt vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanároktól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A teszteket évenként kétszer, a tanév elején szeptember hónapban és végén május hónapban végezzük el. A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben mérjük fel. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlítás érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben, (helyszín, eszközök stb.).

30.3 A mérések általános szempontjai -

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet az iskola tornatermében illetve a szabadtéri vizsgálatokat az iskola sportudvarán mutatják be a tanulók. Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, melyet minden tanulóval pontosan ismertetünk. A tesztek között a tanuló pihenhet. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre. A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján végezzük. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázat alapján történik. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előz meg. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbákra több kísérleti lehetőséget biztosítunk.

30.4 A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök Az aerob kapacitás méréséhez -

Ismert hosszúságú síkterületen kimért futópálya; Stopperóra

360

Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: -

Mérőszalag Tornaszőnyeg Kréta Bordásfal

30.5 A vizsgálat gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló végzi, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A motorikus próbák a természetes mozgásra épülnek, ezért olyan egyszerűek, hogy a végrehajtásukhoz szükséges technikai szintet rövid gyakorlási időszak után is bárki könnyedén el tudja sajátítani. A próbarendszert egy maximum két héten belül végezzük el. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésre alkalmazott motorikus próbákat a leírásnak megfelelően technikailag pontosan végeztetjük el! A motorikus próbák elvégzése után, az elért teljesítményt – „tanár-diák” – közös értékelése, a vizsgálati eredmények elemzése követi. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése - Helyből távolugrás A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal mögött áll úgy, hogy a cipő orrával a a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonallal merőlegesen az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük (cm pontossággal) A bemelegítő ugrásokat követően a tanulóknak maximum három kísérletre van lehetőségük. A legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése - Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). A gyakorlat végrehajtása Maximális időtartam: lány: 1, 5 perc, fiú: 3 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól. A kéztámasz előrenéző ujjakkal történik, a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: a tanulók mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítást-és, nyújtást végeznek. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatárokon belül szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A hátizom erő-állóképességének mérés - Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása: Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. Feladat: 1. ütem törzs- és tarkóra tett karemelés; 2. ütem karleengedéssel könyök érintés az áll alatt; 3. ütem könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig; 4. ütem törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Értékelés: a megadott időhatáron belül a gyakorlat egyenletes és szabályos végrehajtásának ismétlésszáma. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása: Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen, a hátán fekszik, mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra. A tanuló mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak.

361

Feladat: a tanuló a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza hanyattfekvésbe. Értékelés: a megadott időhatáron belül folyamatos és szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az aerob állóképesség mérése - Cooper – tesztfutás (Időtartam: 12 perc (m)) A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsék futással a tanulók.

30.6 Felmérés menete: Minden állomásnál táblázat által meghatározott pont értékeket adunk a végrehajtóknak az eredményeik függvényében, majd az 5 feladat végén összesítjük az általuk elért teljesítményüket. A kapott összeg által meghatározott csoportba sorolhatjuk a végrehajtót fizikai állóképessége szerint (életkor és nem figyelembevétele!)

30.7 A mérés célja -

Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján. A pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése. A tanítási tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása. A formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a köznevelési fejlesztési terv felülvizsgálatához, ha szükséges korrekciójához, illetve pozitív megerősítéséhez. (Óraszámok meghatározása). A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését. A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat. A mérés céljai között megtalálható a minőség-ellenőrzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérést, értékelését feladatunknak tekintsük. A célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tenni a tudatos, célorientált javítást. A méréssel szerettük volna a rendszeres, tudatos, összehasonlítható adatgyűjtés, és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni.

30.8 A felmérés eredményeinek pontértéke Itt is hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésének, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének. Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit több mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. (Ennek a megállapításnak a szemléltetésére valamennyi tanuló egyéni teljesítménylapját is mellékeltük). Elérhető pontszámok: - Cooper teszt, illetve 2000 m-es futás: - Helyből távolugrás: - Hanyattfekvésből felülés: - Hason-fekvésből törzsemelés: - Fekvőtámaszban karhajlítás: Maximális pontszám:

77 pont 21 pont 14 pont 14 pont 14 pont 140 pont

362

Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése

IGEN GYENGE 0-20.5 pont

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

GYENGE 21-40.5 pont

Az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

KIFOGÁSOLHATÓ 41-60.5 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.

KÖZEPES 61-80.5 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.

JÓ 81-100.5 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondícionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

KIVÁLÓ 101-100.5 pont

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

EXTRA 121-140 pont

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

Értékelés: A mért mennyiségi mutatókat életkori pontértékelés alapján összesítjük. Szóbeli és írásbeli értékelés formájában történik. A tanulók érdemjegyet nem kapnak rá. Osztályonként és nemenkénti írásbeli összesítő készül. Az őszi adatok a fejlesztés irányát határozzák meg a testnevelők és a tanulók számára. Az év végi eredmények összevetésre készülnek az előző évivel.

363

31. A működés szabályozása Az iskola működését szabályozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaljuk össze. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának módját, a tanításra kijelölt helyiségek, az azokban elhelyezett berendezések és eszközök használatát, a tanítás rendjét a Házirend szabályozza. Az Intézményi Minőségbiztosítási Program biztosítja az Intézményben folyó nevelő-oktató munka feltételeinek folyamatos és egységes megvalósulását.

32. A pedagógiai program nyilvánossága  az iskola fenntartójánál  iskolaigazgatójánál  igazgatóhelyettes irodájában  a könyvtárban (szülők számára hozzáférhető)  tanári szobában (szülők számára hozzáférhető)  az iskola honlapján

33. A Pedagógiai módosítások

Program

érvényessége,

felülvizsgálata

és

A Pedagógiai Program érvényességi határideje a program visszavonásáig vagy módosításáig tart. A Pedagógiai Program értékelését és felülvizsgálatát minden oktatási év végén elvégzi a tantestület, az intézményvezető majd a fenntartó kuratórium. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti, de a törvényi előírások miatt is kötelező lehet. A Pedagógiai Program módosítására az oktatási évet követően a következő tanév megkezdése előtt van lehetőség. A Pedagógiai Program a mindenkori módosítást követő tanév megkezdésétől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

34. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az Egészségnevelési Programról 2009-ben módosult az iskola Egészségnevelési Programja, melyet az iskola-egészségügyi szolgálat részéről dr. Zalaföldi Kornélia iskolaorvos véleményez. Kisely Zsuzsanna, az intézmény vezetője a 12. sz. mellékletben nyilatkozik arról, hogy 2005. óta az iskolaorvos személye nem változott.

364

A Pedagógiai Program elfogadásának nyilatkozata Az iskola nevelőtestülete a Pedagógiai Programot és mellékleteit 2013. május 21-i ülésén megtárgyalta és elfogadta, világnézetével és értékrendjével egyetért, tananyagközvetítésében figyelembe veszi. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselőjeként Duleba-Lovász Gabriella választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Duleba-Lovász Gabriella jegyzőkönyv hitelesítő Az iskola diákönkormányzat, képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programban és mellékleteiben foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az pedagógiai program és mellékletei elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Mikecs Lilla Antónia DÖK segítő tanár

Köcse Nikolett DÖK vezető tanuló

A Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programmal és mellékleteivel egyetértünk, illetőleg a Pedagógiai Program és mellékletei elkészítéséhez az előirt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Papp Kálmánné Szülői Szervezet elnöke A Pedagógiai Programot és mellékleteit a nevelőtestület tagjai, munkaközösségei által kidolgozott részek után összeállította az iskola igazgatója a fenntartó felkérésére. Budapest, 2013. május 21.

Kisely Zsuzsanna igazgató A Pedagógiai Programot és mellékleteit a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy mint fenntartó elfogadta és jóváhagyta.

Budapest, 2013. május 22.

Szenczy Sándor Elnök Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy fenntartó

365

1

Jelmagyarázat:

Kiemelt fejlesztési feladatok: - énkép és önismeret - hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra - környezeti nevelés - információs és kommunikációs kultúra - testi és lelki egészség - tanulás - felkészülés a felnőtt lét szerepeire

ÉN) H) E) K) I) TE) T) F)

Kulcskompetenciák: - kommunikációs - narratív - döntési - szabálykövető - lényegkiemelő - életvezetési - együttműködési - problémamegoldó - kritikai - komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

k) n) d) szk) lk) é) egy) p) kr) i)

2

Jelmagyarázat: MK: Matematikai kompetencia AK: Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája ŐT: Önálló tanulás kompetenciája TK: Természettudományos kompetencia DK: Digitális kompetencia IK: Idegennyelvi kommunikáció kompetenciája

366

MÓDOSÍTOTT NEVELÉSI, PEDAGÓGIAI és SZAKMAI PROGRAMJA

Recommend Documents