SZIVÁRVÁNY BAPTISTA GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA (SZIVÁRVÁNY GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA)
MÓDOSÍTOTT NEVELÉSI, PEDAGÓGIAI és SZAKMAI PROGRAMJA
2014
Szivárvány Baptista Gimnázium, Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készült: 2014. október 10. a 2014. május 31-i pedagógiai program átdolgozásával
Fenntartói jóváhagyás dátuma
2014. október
Az elfogadás dátuma
2014. október 10.
Hatálybalépés időpontja
2014. október 10.
A program időbeli hatálya, érvényessége
újabb módosításig
2
TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM ____________________________________________________________ 6
1. Az intézmény alaptevékenysége____________________________________________ 8 2. Helyzetelemzés ________________________________________________________ 11 3. A cél meghatározását szolgáló feltételek ___________________________________ 12 I.
Az iskola nevelési programja ____________________________________________ 14
4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai __ 15 4.1 Az iskola nevelési elvei ___________________________________________________ 15 4.2 Az iskola által kiemelt fejlesztési feladatok___________________________________ 16 4.3 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 18
5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok _____________________ 21 5.1 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok ____________________________ 21 5.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv _______ 21
6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok _______________________ 23 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje _______________________________________________________________ 24 7.1 7.2 7.3 7.4
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok ______ Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek _____________________ A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ____________ Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ___________________________
24 25 25 26
8. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja ________________________ 29 8.1 8.2 8.3 8.4
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése ___________________________ A fejlesztő tevékenység területei ___________________________________________ Általános feladatok ______________________________________________________ Speciális szakiskolai képzés _______________________________________________
29 34 39 41
9. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztés lehetőségei ___________________________________________________________ 43 9.1 A kapcsolattartás formái: _________________________________________________ 43 9.2 Az iskola együttműködése a diákokkal, _____________________________________ 43 9.3 Az iskola együttműködése a szülőkkel ______________________________________ 43
10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje _______________________________________________________________ 44 11. A pedagógusok helyi feladatai ___________________________________________ 45 11.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ____________________________________ 45
3
12. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai _______________ 47 13. A felvétel és átvétel szabályai, a felvételi vizsga követelményei __________________ 49 13.1 A felvétel szabályai ____________________________________________________ 49 13.2 Az átvétel szabályai ____________________________________________________ 50
II. Az intézmény helyi tanterve és szakmai programja ___________________________ 51 14. Egészségnevelési program _______________________________________________ 52 15. A környezeti nevelés fő célkitűzései _______________________________________ 63 16. A speciális szakiskola 9/E előkészítő évfolyam tanterve _______________________ 71 17. 9.-12. évfolyamon közismereti, illetve szakmacsoportos alapozó oktatás __________ 72 17.1 Kifutó rendszerben ____________________________________________________ 72 17.2 Felmenő rendszerben (2013. szeptember 01.) ______________________________ 148
18. A mindennapos testnevelés biztosítása ____________________________________ 162 19. A választható tantárgyak, foglalkozások __________________________________ 162 20. A csoportbontás lehetőségei ____________________________________________ 162 21. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag _____________________________ 162 22. Felnőttoktatás _______________________________________________________ 163 22.1 Szakközépiskola esti rendszerű, 9-12. évfolyam ____________________________ 163 22.1.1 22.1.2 22.1.3 22.1.4 22.1.5 22.1.6 22.1.7
Könnyűipar szakközépiskolai ágazati oktatás ____________________________________164 Vendéglátóipar szakközépiskolai ágazati oktatás __________________________________164 Kereskedelem szakközépiskolai ágazati oktatás___________________________________165 Informatika szakközépiskolai ágazati oktatás_____________________________________165 Ügyvitel szakközépiskolai ágazati oktatás _______________________________________166 Közgazdaság szakközépiskolai ágazati oktatás ___________________________________166 Pedagógia szakközépiskolai ágazati oktatás ______________________________________166
22.2 Gimnázium _________________________________________________________ 167 22.2.1 22.2.2
Felnőttoktatás-Esti rendszerű gimnáziumi oktatás óraterve __________________________167 Felnőttoktatás-Levelező rendszerű gimnáziumi oktatás óraterve ______________________183
23. Az egyes szakképesítések helyi programjai, óratervei ________________________ 184 23.1 Szakiskola (nappali tagozat) ___________________________________________ 185 23.1.1 23.1.2
Kifutó rendszerben _________________________________________________________185 Felmenő rendszerben _______________________________________________________188
23.2 Speciális szakiskola (nappali tagozat) ____________________________________ 197 23.2.1 23.2.2
Kifutó rendszerben _________________________________________________________197 Felmenő rendszerben (2014. 09. 01-től) _________________________________________199
23.3 Szakközépiskola (nappali tagozat) ______________________________________ 206 23.3.1
Felmenő rendszerben (2013. 09. 01-től) _________________________________________206
23.4 Felnőttoktatás _______________________________________________________ 217 23.4.1 23.4.2
Szakiskolai szakképzés ______________________________________________________217 Szakközépiskolai szakképzés _________________________________________________226
4
24. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei __________________________ 236 25. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése, a magasabb évfolyamra lépés feltétele 237 25.1 25.2 25.3 25.4 25.5
A magatartási értékelés formái és következményei _________________________ A szorgalmi minősítés formái és követelményei ____________________________ Tanulmányi értékelés követelményei ____________________________________ A továbbhaladás feltétele ______________________________________________ Tanulók mérése és értékelése ___________________________________________
237 237 238 238 239
26. Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének rendje ______________________________________________________________ 241 26.1 Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya ____________________________________ 241 26.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ________________________________________________________________ 244
27. A középszintű érettségi vizsga választható tantárgyai és témakörei _____________ 246 27.1 Kifutó rendszerben ___________________________________________________ 246 27.2 Felmenő rendszerben _________________________________________________ 255 27.3 Közösségi szolgálat ___________________________________________________ 264
28. Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladtok és követelmények _____________________________________ 267 28.1 Kifutó rendszerben ___________________________________________________ 267 28.2 Felmenő rendszerben _________________________________________________ 275
29. A tanulók fizikai állapotának felmérése ___________________________________ 291 30. A működés szabályozása _______________________________________________ 291 31. A pedagógiai program nyilvánossága _____________________________________ 291 32. A Pedagógiai Program érvényessége, felülvizsgálata és módosítások ___________ 291 A Pedagógiai Program elfogadásának nyilatkozata _____________________________ 292
5
PREAMBULUM “…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (Péter második levele, 1: 5-7)
A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy elhivatása az oktatásban Az ősi bibliai igazság – „A bölcs tanítás az élet forrása.” (Pb.13:14.) – ma is érvényes. A baptista iskola célja, hogy tanulói a lehető legjobb alapokat kapják egy boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz. A baptista iskola keresztény értékekre és gondolkodásra épül, így a Teremtő és a teremtmény tisztelete, a gyermekszeretet alapozza meg a színvonalas nevelési-oktatási munkát, és a tanulók személyiségének optimális fejlesztését. Az Európában 450 éves, Magyarországon több mint 160 éves Baptista Egyházra a kezdetektől jellemző, hogy a társadalom felé nyitott, bibliai értékeket közvetítő, családközpontú közösség. Felnőtt-keresztséget gyakorló, több generációs gyülekezetekből álló protestáns felekezet, amely az egyén döntésére, szabad akaratának tiszteletben tartására épít. A Magyarországi Baptista Egyház több mint száz éve működtet egyházi oktatási intézményt és a rendszerváltás óta tart fenn általános iskolát, óvodát és alapfokú művészeti iskolát. Keresztyén szellemű nevelésünk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztyéni erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak. Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, és ezzel támogatjuk, hogy a gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre, mely az r ézuson keresztül Istenhez vezet. A baptista iskola: Több, mint iskola. Magyarország egyik legnagyobb segélyszervezete, a Baptista Szeretetszolgálat megalakulása óta arra törekszik, hogy minden erejével és lehetősége szerint segítsen a szükségben lévőknek. A Baptista Szeretetszolgálat – alaptevékenységébe jól illeszkedően – iskoláiban sokat tesz a hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, valamint a roma tanulók felzárkóztatásáért, továbbá segíti a diákok tehetség-kibontakoztatását. Küldetése, hogy az általa fenntartott intézmény több legyen, mint iskola: az a hely, ahol a tanuló teljes körű támogatást kap személyisége és képességei kibontakoztatásához.
Küldetésnyilatkozat Küldetésünk a ránk bízott gyermek fejlődésének minél teljesebb körű elősegítése. A keresztyén elmének kell a legjobb elmének lennie, amelyet Krisztus értelme világosít meg, és amely integrálja Isten alapelveit az akadémikus ismerettel. Küldetésünk személyes életpéldánkkal mintát adni. Törekvésünk, hogy a baptista iskola olyan irányító testülettel, igazgatókkal, pedagógusi karral és munkatársi gárdával rendelkezzen, akik a Biblia alapelveinek megfelelő nézőpontot alkalmaznak a tanítás és az intézmény vezetése során. Küldetésünk a gyermekek képességeinek kibontakoztatása Minden tanulási tapasztalat célja, hogy hozzásegítse a gyermekeket Istentől kapott képességeik teljes kibontakoztatásához. A tanítás a következőkre összpontosít: • A gyermek számára megfelelő tevékenységek és szolgáltatások biztosítása • A gyermek ráébresztése a társadalommal való kapcsolatára és az iránta való felelősségére • Minden tantervbe, nevelési programba tartozó és ahhoz kapcsolódó iskolai tevékenység segítse a gyermekek intellektuális, lelki, társadalmi, érzelmi és fizikai fejlődését. • Felkészítés a szolgálatra
6
Küldetésünk működés szempontjából hitelesnek lenni. Törekvésünk, hogy az iskola mindennapos működési gyakorlata az integritás (feddhetetlenség, tisztesség, becsület), hatékonyság és számonkérhetőség következetes mintaképe legyen. A bibliai értékeket következetes alkalmazása, ahogy az oktatási intézmény: • Példamutató igényességet mutat az intézmény működési szabályzatának fejlesztésében, annak számonkérhetősége terén, valamint az iskolavezetés működésében. • Az emberi erőforrásokat etikusan és igazságosan kezeli. • Az pénzügyeket feddhetetlenül és nyíltan kezeli, ill. ellenőrzi. • A kormánnyal és a hatóságokkal egyenes és krisztusi kapcsolatot tart fenn. • Etikus, világos és nyílt fejlesztési és stratégiákat dolgoz ki. • Igazságos és következetes irányítási rendszert alkalmaz. • A szülői kapcsolatok terén őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képvisel.
7
„Kívánok én hitet, kedvet, szép szerelmet, hű türelmet, utadhoz fényt, csodát, álmot, békességes boldogságot, magyar szót és égre kéket, emberarcú emberséget, verseket, célt, igazságot, daltól derűs jobb világot. Kézfogásos tiszta csöndet és mosolyból minél többet.”
1. Az intézmény alaptevékenysége 1.1
Felmenő rendszerben
Szakiskolában szakképző évfolyamokon: OKJ azonosító
Szakképesítés megnevezése
Évfolyam száma
34 341 01
Eladó
2 v. 3*
34 811 01
Cukrász
2 v. 3*
34 811 03
Pincér
2 v. 3*
34 811 04
Szakács
2 v. 3*
34 811 05
Vendéglátó eladó
2 v. 3*
34 542 06
Női szabó
2 v. 3*
35 541 01
Édesipari termékgyártó
2 v. 3*
34 541 03
Húsipari termékgyártó
2 v. 3*
* 2 évfolyamos képzés: befejezett 10. évfolyammal rendelkezők, szakirányú érettségivel rendelkezők Speciális szakiskolában szakképző évfolyamokon: A képzés szerkezete: 9/E jelű előkészítő évfolyam (1 év) + szakképzés (2 v. 4 év) OKJ azonosító
Szakképesítés megnevezése
Évfolyam száma 1+2
31 341 01
Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó
21 811 01
Konyhai kisegítő
1+2
21 542 02
Textiltermék-összeállító
1+2
31 346 02
Számítógépes adatrögzítő
1+2
31 811 02
Gyorséttermi ételeladó
1+2
32 583 03
Tisztítás-technológiai szakmunkás
1+4
34 341 01
Eladó
1+4
34 811 04
Szakács
1+4
Szakközépiskolában 9-12. évfolyamon: - könnyűipar szakközépiskolai ágazati oktatás - vendéglátóipar szakközépiskolai ágazati oktatás - kereskedelem szakközépiskolai ágazati oktatás - informatika szakközépiskolai ágazati oktatás - ügyvitel szakközépiskolai ágazati oktatás - pedagógia szakközépiskolai ágazati oktatás - közgazdaság szakközépiskolai ágazati oktatás - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport - könnyűipar szakmacsoport
8
-
informatika szakmacsoport ügyvitel szakmacsoport vendéglátás-turisztika szakmacsoport oktatás szakmacsoport közgazdaság szakmacsoport
Szakközépiskolában szakképző évfolyamokon: 13-14. évfolyamon érettségire (gimnázium, ill. szakközépiskolai) épülő OK szerinti szakmai képzés. Az oktatás kerettantervek alapján szerveződik. A képzési idő 2 év. A 14. évfolyam végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek. Oktatott szakmák: OKJ azonosító
Szakképesítés megnevezése
Évfolyam száma 1. v. 2*
54 341 01
Kereskedő
54 811 01 54 345 01
Vendéglátásszervező-vendéglős
1. v. 2*
Logisztikai ügyintéző
1. v. 2*
54 346 01
Irodai asszisztens
1. v. 2*
54 346 02
Ügyviteli titkár
1. v. 2*
54 481 02
Gazdasági informatikus
1. v. 2*
54 482 01
IT mentor
1. v. 2*
54 481 04
Informatikai rendszergazda
1. v. 2*
54 542 02
Ruhaipari technikus
1. v. 2*
54 345 02
Nonprofit menedzser
1. v. 2*
54 140 02
Pedagógiai és családsegítő * Ágazati érettségivel rendelkezők részére 1 év a képzési idő
1. v. 2*
Az intézmény képzési profiljához illeszkedő egyéb iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, vizsgáztatás a vonatkozó jogszabályok által előírt engedély és az illetékes minisztériumoktól pályázati úton elnyert vizsgáztatási jog megszerzése után.
1.2
Kifutó rendszerben
9-11. évfolyamon alternatív –előrehozott képzés
OKJ azonosító
Szakképesítés megnevezése
33 811 02 1000 00 00 Pincér 33 811 03 1000 00 00 Szakács
Évfolyam száma 3 3
Speciális szakiskolában szakmára felkészítő évfolyamok 3 évfolyammal, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban: OKJ azonosító 33 811 03 1000 00 00
Szakképesítés megnevezése Szakács (kifutó)
9
Évfolyam száma 3 (nyújtott)
9.-12. évfolyamon közismereti, illetve szakmacsoportos alapozó oktatás vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban. Mindazon, hozzánk jelentkező tanulónak, akinek az általános iskolai eredménye megközelíti a jó eredményt, lehetőséget adunk a középfokú képzésbe történő bekapcsolódásba, a középszintű érettségi megszerzéséhez. A 12. év végén a tanulók középszintű érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, felsőfokú szakképzésre, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek. Képzési idő: Szakképzési évfolyamon:
4 + 1 év (OK szerint), 4 + 2 év (OK szerint),
10
2. Helyzetelemzés Iskolánk, a SZIVÁRVÁNY BAPTISTA GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA demokratikus szellemű intézmény. Elfogadja az itt hivatkozott törvények szellemiségét, a tanulók felvétele tekintetében külön kikötéseket diszkriminációt nem alkalmaz, esélyegyenlőséget biztosít. Fő vezérelvei a másság elfogadása, a türelem és a tapintat. A tanulók önmagukhoz képest egyéni program szerint végzett fejlesztése és magas szakmai és általános tudással, életkezdési, érvényesülési ismeretekkel rendelkező fiatalok kibocsátása – ez az intézmény alapvető célkitűzése. Az iskola megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolával kapcsolatban állók (tanulók és szülők) emberi méltóságának, személyiségi jogainak tiszteletben tartására. Ezt a képzésben közreműködő (gyakorlati oktatást végző) szervektől és személyektől is elvárja, szerződési feltételként is rögzíti. A tantestület számít a tanulók és szülők képviseleti szerveinek közreműködésére, törekszik az általuk igényelt optimális működési feltételek biztosítására, a törvényesség betartása mellett. Integrált nevelés és oktatás keretében képezni kívánjuk azokat a tanulókat is, akik testi, érzékszervi, beszéd-, hallás- és egyéb fogyatékossággal, súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal, illetve a megismerő funkcióknak vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdenek– tehát sajátos nevelési igényűek – de a szakképzési törvény értelmében szakmai vizsgára, középszintű érettségi vizsgára felkészíthetők. Speciális szakiskolai képzés keretében fogadjuk azon sajátos nevelési igényű tanulókat is, akik a többi tanulóval integráltan nem nevelhetők nem oktathatók (a szakértői véleményben foglaltak alapján). Várjuk azokat a fiatalokat, akik az általunk kínált szakmák valamelyikéhez vonzódnak, abban akarják tovább képezni magukat, valamint a szakmai középszintű érettségi megszerzésére alkalmasak (min. 3,50 bizonyítvány). A gyakorlati oktatás hátterét elsősorban külső gyakorlati képzőhelyeken tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodás alapján szervezzük meg. Néhány szakmában saját oktatási kabinetet alakítottunk ki vagy bérlünk a kabinetgyakorlat megszervezésére és lebonyolítására. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók közül az intézmény ellátja: a) mozgásszervi fogyatékosok, b) érzékszervi fogyatékosok (látás-hallás) c) értelmi fogyatékosok, d) beszédfogyatékossággal küzdők, e) autizmus spektrum zavarral küzdők, f) pszichés fejlődési zavarral küzdők (ezen belül tanulási zavarral küzdők – ilyen a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia; továbbá figyelemzavarral küzdők, valamint magatartásszabályozási zavarral küzdők) integrált nevelését-oktatását. Valamint ellátja a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra nem képes sajátos nevelési igényű tanulók speciális szakiskolai oktatását, nevelését, képzését. A tanulók közössége egyrészt a kereskedelem-, vendéglátás-, könnyűipar-, művészet területén dolgozók gyermekeiből alakul ki, akik szeretnék követni a családi tradíciókat, másrészt olyan fiatalokból tevődik össze, akik másságuk, vagy hátrányos helyzetük miatt a többi, hasonló profilú oktatási intézményből kiszorulnak. E tanulók közül sokan egészségügyi okok vagy iskolai előéletükben gyökerező problémáik miatt, és speciális – az átlagtól eltérő – részképesség hiány vagy zavar következtében (pl: dyslexia, dysgraphia) nem képesek az állami iskola hagyományos feltételei között tanulni. Sok a szociális vagy más szempontból hátrányos helyzetű tanulónk. Mivel a leszakadó csoportokhoz tartozók nem képesek a tudást a hagyományos oktatás-képzés keretei között megszerezni, létre kell hozni számukra a „második esélyt adó” iskolákat. A SZIVÁRVÁNY BAPTISTA GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA ezt vállalja fel, ennek kíván eleget tenni.
11
3. A cél meghatározását szolgáló feltételek 3.1
Az intézmény személyi feltételei
A szakmai elméleti és gyakorlati képzést köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényben szabályozott végzettséggel rendelkező pedagógusok látják el. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi, esélyegyenlőségi, egészségnevelői, a könyvtárosi, a diák önkormányzat segítői és a szabadidő szervezői feladatokat az ennek megfelelő végzettségű vagy képességű szakemberek részmunkaidőben látják el. A speciális szakiskolai képzésben az elméleti tárgyakat oktató pedagógusokat megfelelő végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, esélyegyenlőségi munkatárs valamint gyermek és ifjúsági védelmi felelős segíti. Ezen iskolatípus az 1. pontban felsorolt szakképesítésére biztosít lehetőséget. Az oktatást szakmai felkészültséggel rendelkező pedagógusok és az előbbiekben felsorolt segítők részvételével valósítjuk meg. Az integrált osztályok sajátos nevelési igényű gyermekeinek segítésére fejlesztő pedagógusokkal, gyógypedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal, pedagógiai asszisztenssel dolgozunk. Az intézmény állandó saját alkalmazottai útján biztosítja a feladatellátást: A NKT 22 §-a szellemében a tantestület több mint 70%-a munkaviszony keretében látja el a végzettségének megfelelő pedagógiai feladatait. A NKT 2. sz. melléklet alapján biztosítjuk a szükséges nem pedagógus feladatok ellátását szolgáló technikai létszámot is. Fontosnak tartjuk, hogy a külső szakmai képzőhelyeken is képzett oktatók segítségével sajátítsák el a tanulók a szakmai ismereteket, így erre is fokozottan odafigyelünk.
3.2
Az intézmény tárgyi feltételei
Az iskola 2004 szeptemberétől kezdte meg működését. 2008. szeptemberétől a XX. kerület Pöltenberg utca 10-12. szám alatt található iskolaépületet béreljük a Budapest Főváros XX. ker. Pesterzsébet Önkormányzattól. A tantermek száma: a székhelyen 14, pályaorientációs terem 4, a Csepeli Erőmű Szak- és Átképző Kft.–nél 4. Intézményünkben, könyvtár számítástechnikai terem, nyelvi labor és fejlesztő szobák is segíti a törvényben előírt képzési feltételeket. Az iskolaépület közel 6oo m2-es tornacsarnoka a mindennapi testedzés feltételeit bíztosítja. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. mellékletében és az iskolaorvosi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról rendeletben szereplő előírásoknak megfelelő orvosi szobát kialakítottuk. Iskolaorvosi rendelés hetente két alkalommal, keddi és csütörtöki napokon van. Az iskola műszaki és általános tárgyi feltételei Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató 2
2
2
45 m - 56 m (2 m / fő)
Tanterem, szaktanterem, csoportterem székhelyen
2
2
megjegyzés 15
Informatika terem
75 m (2 m / fő)
1
Pályaorientációs terem (vendéglátás szakmacsoport)
75 m2 (2 m2 / fő)
1
Pályaorientációs terem (könnyűipari szakmacsoport, varroda) Fejlesztő vezetői szoba Fejlesztő szoba
2
2
1
2
~ 18 m
1
10 m2 (2 m2 / fő)
2
16 m (2 m / fő)
2
Fejlesztő szoba (tanulószoba) Iskolapszichológusi szoba
12
2
22 m (2 m / fő)
1
9 m2
1
Tanterem, szaktanterem telephelyen (Csertszak 1211 Bp. Transzformátorgyár u. 7.) Tanterem, szaktanterem telephelyen (Csertszak 1211 Bp., Transzformátorgyár u. 7.)
58 m2 (2 m2 / fő) 2
1
70 – 80 m (2 m2 / fő)
3
Könyvtárszoba (interaktív könyvtár)
iskolánként 1
1
Sportudvar, pihenő udvar
iskolánként 1 (min 100 m2)
1200 m2
573 m2
1
45 m2 nemenként 2-2
4
28 m2
1
nemenként 2-2
nemenként 2-2
~ 65,5 m2 (2 m2 / fő)
székhelyen és telephelyeken egy-egy
~ 43 m2 + 4,5 m2
1
Tornacsarnok (osztható küzdőteres) Tornateremhez kapcsolódó öltözők (2-2 zuhanyzó, 1-1 illemhely, 4-4 mosdó) Tornatermi szertár, tanári zuhanyzó Illemhelycsoportok (hideg-meleg vizes mosdó, 3db. WC) Nevelőtestületi szoba teakonyha résszel Igazgatói iroda + előszoba Igazgatóhelyettesi iroda
2
~ 23 m
1
Iskolatitkári szoba
~ 16 m2
3
Gazdasági iroda
2
~ 16 m
1
Ügyviteli szoba
~ 16 m2
1
2
1
Orvosi szoba (egészségügyi blokkal)
2
~ 19 m
1
Büfé
~ 18 m2
1
iskolánként egy
2-2
épületenként és nemenként 1-1
mindenhol előírás szerint mindenhol előírás szerint
~ 16 m
Iroda
Aula, közlekedő, zsibongó, porta, ruhatár Személyzeti WC Mozgássérült WC
épületenként 1
Általános szertár
~ 6 m2+ 9 m2
mindenhol egy
Karbantartó műhely
2
~6m
mindenhol egy
Irattár
~ 6 m2
mindenhol egy
2
Tankonyha, előkészítők, cukrász tanműhely
78 m
2
Árubeszállító, mosléktároló
8 m2
1
2
8m
Élelmiszer szárazáru raktár Tankonyhához kapcsolódó öltözők, fürdők, WC nemenként Könyvraktár Nevelőtestületi mosdó, WC
1 2
~ 28 m
nemenként 1-1
7 m2
1
nemenként 2-2
nemenként 2-2
2
Tisztítószer, vegyszer, takarítószer tároló
8m
3
Ebédlő
98 m2
1
~ 13 m2
1
Ebédlőhöz kapcsolódó mosogató, tároló, tálalóhelyiség melegítőkonyha
2
Szaktantermi szertár Személyzeti/technikai alkalmazotti öltöző (zuhany, WC)
9m
2
16,5 m2
2
Recepció
2
6m
1
Irodaszer raktár
6 m2
1 2
Külső raktár (konténer)
13
I. Az iskola nevelési programja
14
4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4.1
Az iskola nevelési elvei
Célunk, hogy az iskola magas szintű, komplex szakmai kultúrát nyújtson, széles körben megalapozott szakmai műveltséget, korszerű ismereteket és gyakorlatot adjon mind az alap-, mind a kiegészítő és specializálódott szakaszban. A képzés rendszere, szerkezete és színvonala az arra alkalmas növendékeknek adjon esélyt a továbbtanulásra: akár az iskola saját képzési rendszerén belül, akár más szakképző iskolatípusokban, felsőfokú szakképzésben, sőt a felsőoktatásban való részvétel keretében is. Az iskola tegye képessé tanulóit a folyamatos önművelésre. A képzés folyamán sajátítsák el a tanulók az általános viselkedési és magatartási kultúrát, továbbá a képzés szakiránya szerinti öltözködéskultúrát etikett és protokoll ismereteket. Az alapfokú szakmai képzés során ismerjék meg a könnyűipar, kereskedelem, vendéglátás, élelmiszeripar illetve a művészet alapfogalmait, feltételrendszerét, a tisztességes üzleti magatartás formáit. Tudjanak tájékozódni a piaci viszonyok között, rendelkezzenek vállalkozói szemlélettel. Képesek legyenek a választott idegen nyelven alapfokon kommunikálni. A kialakult vállalkozói szemlélet mellett legyen megfelelő döntésképességük, kockázatvállalásuk. Ismerjék és a gyakorlatban használni tudják a szakmához tartozó korszerű eszközöket, gépeket. Rendelkezzenek olyan általános és szakmai felkészültséggel, kommunikációs és tanulási készséggel, hogy képesek legyenek követni a szakma fejlődésével járó új igényeket, illetve a munkaerő-piaci viszonyok változásait. Az iskola olyan képzési szisztémát kíván kialakítani, amely a saját rendszerén belül biztosítja a megszakítás nélküli továbbtanulást, a magasabb vagy kiegészítő specializált szakképesítés vagy középfokú szakmai képzés megszerzését egymásra épülő moduláris rendszerében. Alapvető célkitűzésünk, hogy az iskolába felvételt nyert valamennyi fiatal szakmához, vagy középfokú szakmai végzettséghez, a munkaerő-piac igényeinek megfelelően. A szakma színvonalának fejlesztését, ezen belül a minőségi munka fontosságának kiemelését, a szakszerű, pontos munkavégzés hangsúlyozását kiemelt feladatnak tekintjük. Iskolánk célja a fiatalok személyiségének fejlesztése, amely teljes egységben tartalmazza az oktatást, a nevelést, és a szakképzést. Célunk a megfelelő általános műveltséggel és konvertálható szakmai tudással rendelkező, kulturált, a munkaerő-piacon magukat eladni tudó, a társadalomba beilleszkedő tanulók képzése. Nagyon fontosnak tartjuk a kisebbségek tudatos beilleszkedését, a társadalomba saját értékeik, adottságaik megismertetését, kitartásuk és akaraterejű fejlesztését, önbecsülésük, nemzeti önérzetük erősítését. Komoly figyelmet fordítunk az egészséges életmódra nevelésre, állóképességük, erőnlétük fokozására, a testi és lelki egészség megőrzésére, az élettiszteletre való nevelésre. Kiemelten fontos feladatunknak tartjuk az alkohol, a drog és a dohányzás elleni küzdelmet. Célunk a társadalmi beilleszkedés érdekében a tanulók viselkedésének, társas magatartásának formálása, a kompenzáló megoldások elsajátíttatása, az önmenedzselő, a konfliktuskezelő képességeik fejlesztése. A képzési idő alatt olyan ismeretekkel igyekszünk megerősíteni a tanulókat, hogy az iskolából kikerülve csökkenjen a pályakezdőkre oly jellemző hátrányos munkaerő-piaci helyzetük. Az iskola felvállalja a sajátos nevelés igényű, de képezhető fiatalok szakképzését és nevelését is integrált formában, ill. speciális szakiskolai oktatás keretében. E tanulók felzárkóztatása, motiválása komoly erőfeszítést, a megfelelő módszerek széleskörű alkalmazását kívánja. Le kell küzdeni a kommunikációs hátrányokat, el kell sajátítani a hatékony egyéni és csoportkommunikációs eszközöket.
15
Csökkenteni kell az iskolai szorongást, biztosítani kell a sikerélményeket az iskolai keretek között, a hatékonyság növelését. Fel kell kelteni és fejleszteni a tanulás iránti kedvet, fel kell tárni a sikertelenség okait, új tanulási stratégiákat kell bemutatni és elsajátíttatni. Fejleszteni kell a meghallgatási és olvasási készséget, a kreativitást. Igen fontosnak tartjuk a tanulók közötti másság elfogadását, egymás értékeinek, de hibáinak is elfogadtatását, a megfelelő empatikus képesség kialakítását. Arra törekszünk, hogy tevékenységünket a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munka és a differenciáltság hassa át. Célunk, hogy az iskolánkban folyó szakképzés korszerű szakmai műveltséget, speciális szaktudást adjon a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, a fegyelmezett munkavégzéshez. Alapozzon meg és fejlesszen ki olyan, munkahelyen hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek a szakterületükön dolgozók a technikai-technológiai fejlődésből adódó, változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. A tanulók egészségének megőrzése érdekében jelentős hangsúlyt helyezünk az egészséges életmód igényének kialakítására, és a saját testének fizikailag és szellemileg uraló, megfelelő cselekvési biztonsággal rendelkező fiatalok képzésére és nevelésére is.
4.2 4.2.1
Az iskola által kiemelt fejlesztési feladatok Speciális céljaink
Sajátos nevelési igényű fiatalok képességfejlesztése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációval, rehabilitációval kiegészülve speciális nevelés oktatás biztosításával történik. Az ép intellektusú, de sajátos nevelési igényű, gyermekeket és fiatalokat preventív, korrektív fejlesztés által, illetve magatartásuk rendezése révén visszajuttatjuk a többségi nevelési – oktatási mechanizmusba. A nevelés – oktatás valamennyi színterén kiemelt feladatunk a tehetséges gyermekek fejlesztése. A pályaválasztásra, életkezdésre oktatás révén az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok bevonása a speciális szakiskolába, a rászorultaknak felzárkóztató oktatással bővített szakképzése során az alapműveltség hiányzó elmeinek pótlása. j OK szakmák és alkalmazása a speciális szakképzésben. Életút-nyomkövetés kialakítása és működtetése. 4.2.2
Az iskola feladatai
Iskolánknak fő feladata az ép értelmű és a sajátos nevelési igényű fiatalok nevelése oktatása és középfokú szakképzése. Ennek megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell megoldanunk: Alapozó és továbblépést biztosító jelleggel szilárd alapműveltség nyújtása, valamint a meglévő képességek és készségek minél teljesebb kibontakoztatása. A tanulóink közösségi magatartásának optimális kialakítása, a későbbi konfliktusmentes társadalmi beilleszkedésének megalapozása. Tanulóinkban megfelelő erkölcsi alap kifejlesztése, melyre, egy korunkra jellemző és megbecsült, tisztességes életvitel építhető. Gyakorlati irányultsággal a gyermekek praktikus képességeinek megalapozása, különös tekintettel a mindennapi életben szükséges egyszerűbb, de elengedhetetlen tevékenységekre. Az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására való igény kifejlesztése. Edzett, egészséges fiatalok nevelése, a rendszeres sport, a mozgás, az egészséges életmód belső szükségletének kialakítása. Önmaguk és a társak irányában tolerancia, kialakítása, a másság elfogadása, tiszteletben tartása. Igény a saját és mások kulturális értékeinek befogadására, és az önképzésre, reális pályaorientáció nyújtása, valós elképzelés a leendő munkáról és a további életük alakulásáról, az életlehetőségekről, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása, a magyarságtudat elmélyítése, szülőföldünk, népünk értékeinek megbecsülése. Nemzeti kultúránk, hagyományaink tisztelete, ápolása, idegen nyelv tanítása, ezen belül is kiemelt szerepet tölt be a nemzetiségi oktatás, elősegítve ezzel a tanulók személyiségének kibontakozását, kulturális beleélési képességeik fejlesztését, ami fontos tényezője a különböző nemzetiségi, etnikai csoportok együttélésének, a környezet iránti érdeklődés felkeltése, a közéleti tájékozottság igényének kialakítása.
16
Tanulóink képességeikhez mért tájékozottságának fejlesztése korunk technikai, informatikai fejlődésében, alkalmazható ismeretek birtoklásában. Pedagógiai céllal és feladattal jó kapcsolattartás a szülői házzal, az otthonnal, és más népcsoportokkal, ezzel segítve az európai integrációt, a kiemelkedő képességek pedagógiai támogatása. Az értelmi fejlődés rendellenességének korrigálása, megfelelő tanulási - és munkakultúra kialakítása; az erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben is. A tanulók számára lehetőség nyújtása tanulmányaik eredményes befejezéséhez vagy fejlettségüknek megfelelő, a munkába álláshoz szükséges végzettség megszerzésének biztosítása, esélyegyenlőség megteremtése és a hátrányos helyzet csökkentése. Az egyéniesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – tanórákon, kiscsoportban, egyéni fejlesztő, tehetséggondozó és rehabilitációs órákon valósul meg. Optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a tanulási akadályozottság miatt kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok, tartalmak, és a szervezeti keretek mind a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését szolgálják. Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán csak az a szükséglethez igazított pedagógiai megsegítés hoz kellő eredményt, amely figyelembe veszi a testi – lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Az integrált, vagy szegregált csoportba helyezéskor a tanuló fejlettségi állapota, személyisége mellett körültekintően megvizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek a nevelés eredményeit erősíthetik, illetve gátolhatják, nevezetesen: a család, amelyben él, a csoport, ahová kerül, (pedagógus személyisége, csoport közösségi szelleme), az időpont a tanuló számára legoptimálisabb kell, hogy legyen. 4.2.3
Integráció, szegregáció
Iskolánkban lehetőség van részleges vagy teljes integrációs formában végezni a tanulók felzárkóztatását, nevelését – oktatását. E lehetőség egyéni elbírálás alapján valósul meg, a fiatal adottságaiból kiindulva, a szakvélemények figyelembevételével. Valljuk, hogy az integrációs formának optimális esetben igen sikeres eredményei lehetnek, de nem megfelelő feltételek esetén a gyermek és a befogadó csoport tagjainak fejlődésére igen negatív hatást fejthetnek ki, ami azonnali beavatkozást igényel részünkről. A csoportbontást érvényes jogszabály alapján végezzük, a számszerűség alapján és a képzési programnak megfelelően. A szakmai gyakorlóhelyi csoportok kialakításánál a tanuló egyéni fejlettségét (fejlettségi szint, önállóság), egyéb személyes lehetőségeit (lakóhely, közlekedés) is figyelembe vesszük. A csoportból való ki és bekerülés, az átjárhatóság a nevelés – oktatás eredményességének függvényében történik. 4.2.4
Egységes alapokra épülő differenciálás
A tartalmi szabályozást a Nemzeti Alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása, a tanulók cselekvő módon történő részvétele. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás, különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
17
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.
4.3
A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
Kiemelt feladatunknak tekintjük a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott alábbi fejlesztési területek, nevelési célok megvalósítását: erkölcsi nevelés a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; nemzeti öntudat, hazafias nevelés a tanulókat a közösségi életre neveljük, iskolai programjaink a közösségépítést, -fejlesztést szolgálják; állampolgárságra, demokráciára nevelés tanulóinkat a törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre, a méltányosságra neveljük, ennek érdekében rendszeres előadásokat, programokat szervezünk a rendőrség és egyéb szervezetek közreműködésével az önismeret és a társas kultúra fejlesztése az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a családi életre nevelés felkészítjük tanulóinkat a családi életre, a egészségnevelési programunk keretében foglalkozunk a szexualitás kérdésével, segítjük őket a családban esetlegesen előforduló konfliktusok megoldására történő felkészülésben a testi és lelki egészségre nevelés sportolási lehetőséget biztosítunk a tanulók számára a tanórákon kívül (futball, röplabda, kézilabda, tollaslabda stb.); az egészséges életvitel kialakításához egészségfejlesztéssel kapcsolatos előadásokat, programokat szervezünk; egészségnevelési és bűnmegelőzési programunk keretében igyekszünk a tanulókat a tiszta, drogmentes életre nevelni, küzdünk a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen életmód ellen; fenntarthatóság, környezettudatosság a környezettudatos életre való nevelés keretében az intézmény környezetét a tanulókkal közösen alakítjuk ki, életterünk megóvása, fenntartása, környezetünk védelme kiemelt fontosságú; pályaorientáció tanulóinknak átfogó képet nyújtunk a munka világáról, a munkavállalásról, segítjük őket a munkaerőpiacra történő belépés folyamatának elsajátításában gazdasági és pénzügyi nevelés elsősorban az osztályfőnöki óra keretében biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását médiatudatosságra nevelés célunk, hogy a tanulók ismerjék a média világát működését, hatásait, tudatosan és kritikusan álljanak hozzá
18
a tanulás tanítása a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a kulcskompetenciák fejlesztését a tanórák keretei között valósítjuk meg. Külön hangsúlyt helyezünk az szövegértés, szövegalkotás, számolás, matematikai logika fejlesztésére; a tanulók igényei szerint szervezünk múzeum-, könyvtár-, színházlátogatást, filmklubot, kulturális és szakmai programokat, filmklubot, néptánc foglalkozást;
A tanulói jogviszonyal iskolánkba kerülő fiatalok számára a tanév elején a megfelelő végzettségű szakember bevonásával munkavédelmi- és balesetmegelőzési előadást tartunk, melynek tényét és tartalmát a munkavédelmi naplóban dokumentáljuk, és a résztvevő tanulókkal aláíratjuk. Fenti pedagógiai feladatok megvalósítása érdekében a nevelőtestület által választott témakörökben projektnapokat szervezünk. A projektnapok témaköreiről a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten tesz javaslatot, majd a tanulókkal közösen véglegesíti azokat. Az egyes témákat a tanulók önállóan vagy csoportosan dolgozzák fel, pedagógusi segítséggel, munkájuk eredménye a projektnapok keretében kerül bemutatásra. A projektnapok végleges témáit és időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza.
19
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakoztatásának segítése. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben a szükségletei megvalósulnak. A diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A gyermek nem az életre készül - a gyermek él. Az ÉN harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása (önismeret, önbizalom, önművelés). A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek kialakítása. Iskolánkban a képzés jellegzetességéből adódik, hogy a szakképzésben résztvevő tanulóink elméleti és gyakorlati órái a központi programban meghatározott arányban, váltásban kerülnek megszervezésre. Az óraszámokból adódóan legtöbb időt a tanulók külső gyakorlati képzőhelyeken fognak tölteni. A kialakuló rendszerből következik, hogy az elméleti tanárok a tanulófelelősökkel, és a gyakorlati oktatásvezetővel közösen tudják megismerni a tanuló, illetve a tanulóközösség személyiségi problémáit. A személyiség megismerésében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár, az osztályfőnök, a gyermek és ifjúsági felügyelő, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász és az iskolaorvos együttes munkája szükséges. A megismert problémákat a tantestületi értekezleteken az érintett pedagógusokkal együttesen megbeszéljük, és az egybehangzó segítségnyújtás lehetőségét kialakítjuk. A problémákkal küzdő tanulókat folyamatosan figyelemmel kísérjük, szakmai-tanulási munkájában segítjük, korrepetáljuk. Előre ütemezett fejlesztésen, felzárkóztatáson vesznek részt a tanév során.
20
5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.1
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok
Az intézményben kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges életmódra való nevelésre. Egészségnevelési programunk részeként, előadások és programsorozatok keretében, szakemberek segítségével, az alábbi területeket részesítjük előnyben: egészséges táplálkozás rendszeres testmozgás személyi higiéné dohányzás mentes élet drogprevenció a szexualitás kérdései szűrővizsgálatok. Az egészségfejlesztés tanórákon, az egyes tantárgyak oktatása során is kiemelt szerepet kap. A tanulók részt vesznek a rendőrség munkatársainak bevonásával szervezett prevenciós oktatásban Ebben a témakörben a szülők részére is szervezünk tájékoztató előadásokat.
5.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg… A tanév elején minden tanuló baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesül, melyet jelenléti íven történő aláírásukkal igazolnak. A szakképzésben részt vevő tanulók a képzés megkezdésekor külön munka- és balesetvédelmi oktatáson vesznek részt, így tisztában vannak választott szakmájuk veszélyforrásaival, a megelőzés fontosságával, a szükséges teendőkkel. Ezt egészíti ki az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók képesek legyenek alapvető elsősegély nyújtására vészhelyzetben Tanulják meg a szükséges teendőket (kit, hogyan kell értesíteni) Képesek legyenek adott esetben a szakemberek kiérkezéséig az újraélesztésre Elsajátítandó ismeretek: A vészhelyzet felismerése Segélyhívás Tennivalók vészhelyzetben A sérült vizsgálata • életjelenségek • tudat-eszméletvesztés • egyéb tünetek • Az elsősegélynyújtó kompetenciái Eszméletlenség vizsgálata és ellátása • mozdíthatóság, a nem mozdítható sérült ellátása • légút biztosítása jraélesztés • lélegeztetés • kompresszió Stabil oldalfekvő helyzet • átfordítás, mozgatás • a fej hátraszegése • a beteg/sérült stabilizálása
21
Vérzések ellátása • kézzel történő vérzéscsillapítás (nyomáspont vagy direkt ujjnyomás) • a vérző végtag, testrész felemelése, más hatásos vérzéscsillapító/megszüntető eljárás • a nyomókötés és helyes alkalmazása • a szorító körülkötés és helyes alkalmazása • a kivérzés tünetei, ellátása Égés ellátása • hűtés • égési seb kezelése, lehetséges hibái Fektetési módok • a fektetési módok indikációi, kivitelezésük (félig ülő helyzet, sokk fektetés - hasi sérült, eszméleténél lévő koponyasérült, ájult beteg, eszméletlen beteg fektetése) Kimentés (Rautek-féle műfogás) • gépkocsiból mentés Hirtelen légúti elzáródás • az eltávolítás lépései Rögzítések • csont - izületi sérülések Teendők áramütés esetén Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) osztályfőnöki órán különböző szituációk szimulálása esetén a teendők elméleti és gyakorlati bemutatása b) biológia órán a kerettanterv alapján c) testnevelés órán a közlekedés és sportolás közben bekövetkező sérülések ellátásának bemutatása
22
6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A diákok személyiségi és közösségi fejlődésének érdekében olyan szabadon alakítható légkört és feltételeket teremtettünk meg, amely lehetőséget ad arra, hogy érdeklődésüknek és igényeiknek megfelelő közösségeket, csoportokat hozhassanak létre és programokat szervezhessenek, illetve kezdeményezhessék azt. Tanórák keretében főként az osztályfőnöki óra közöségfejlesztés színtere. A diákok öntevékenységének lehetséges területei: – a diákok aktív részvétele az ünnepségeken (évnyitó, nemzeti-ünnepek, télapó- karácsonyfa ünnepély, farsang, Valentin-nap, szalagavató, ballagás, évzáró, stb.), szavalatokkal, énekkel, hangszeres szerepléssel, tánccal, színjátszó-körrel, önálló ajándék készítés – üzem, kiállítás és múzeumlátogatások alkalmával egyéni- és csoportos feladatok kidolgozása, megoldása és megbeszélése, – az iskola dekorációs munkájában közreműködés (általános /aktuális/- és szakmai faliújság, termek ellátása szemléltető anyagokkal, stb.), – szakmai házi versenyek szervezése (tesztlapok, adott témák kidolgozása, gyakorlati feladatok végrehajtása), értékelése, jutalmazása, – sport-nap lebonyolítása (erőpróba, akadályverseny, feladatlapok megoldása, egészséges életmóddal kapcsolatos programok), – iskolaújság készítése, – diákbörzék programjába a tanulók bevonása (a helyszínen a diákok tájékoztassák az érdeklődőket az iskolában folyó tevékenységről), stb... Elvárjuk pedagógusainktól, hogy a tanulói kezdeményezések megvalósulását felkarolják és támogassák az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével. Egyenlő hangsúlyt kell helyeznünk a tanulók fejlesztésére, illetve az egyén belső stabilitását fejlesztő, személyiséget kibontakoztató nevelői munkára. Cáfolni és elutasítani – elutasíttatni - kell a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni ambíciókat, pl. gátlástalanság, önzés, önközpontúság, visszaélés a közösség bizalmával
23
7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok
A tevékenység a csoport szűrésével, személyes elbeszélgetéssel, felvételi pályaalkalmassági vizsgálattal kezdődik, erre a tanterv megfelelő osztályfőnöki óraszámot biztosít, melynek során az intézmény szakemberei (fejlesztő team) segítik a pedagógusok munkáját. A nyilvánvaló egészségügyi, magatartási problémák, személyiségi zavarok már itt észlelhetőek. A rendszeresen megrendezett tantestületi illetve osztályfőnöki munkaközösségi értekezletekre hivatalosak a szakoktatók is, hiszen ők lesznek nagyobb óraszámban a szakképzésben résztvevő tanulókkal. A fellelt problémák kezelésének első lépése a személyes, négyszemközti elbeszélgetés. Ebben a pszichológusnak, a gyógypedagógusnak, a fejlesztő pedagógusnak, a szakoktatónak, az osztályfőnöknek és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek van jelentős szerepe. Sokszor a probléma megbeszélése már egyben ésszerű kompromisszumot eredményezhet, főként, ha a kezdetek kezdetén tisztázódnak a problémák, és nem várják meg a felek, ameddig elfajul a helyzet. Ezen a beszélgetésen kiderülhetnek olyan személyes egészségügyi, lelki, szociális, stb. problémák is, amelyet nagynyilvánosság előtt titkolni kíván a tanuló. Szükség esetén további szakember segítségének bevonását kell kezdeményezni. Leggyakrabban előforduló problémák: – a testi higiénia hiányából adódó problémák – túl zárkózott, megközelíthetetlen tanuló – túl közlékeny, zavaróan nyüzsgő tanuló – az extrém szereplési vágyú tanuló – a fogyatékossággal élő tanuló – alulképzettséggel élő tanuló – felfogási zavarral küzdő tanuló – teljes motiválatlansággal, szakma iránti érdektelenséggel élő tanuló – túlzott, vagy elégtelen önbizalommal, hibás önértékeléssel élő tanuló – a csoportból kiugró tehetségű tanuló – a negatív életszemléletű, pesszimista beállítottságú tanulók – megütközést keltő külsőségek: tetoválások, testékszerek, elképesztő színű hajzatok, ruházatok, stb. – hipermotilitás – deviáns magatartás – a szélsőséges politikai nézetek, megnyilvánulások – alpári beszéd-, és viselkedés – nyílt agresszió – vallási meggyőződésből adódó probléma – az igazolatlan hiányzás (felelősségérzet teljes- vagy részleges hiánya) Problémakezelési lehetőségek: – a házirend ismertetése, értelmezése, elfogadtatása és betartatása – motiválás sikerrel, jutalmakkal, szóbeli dicséretekkel, és egyéb ösztönzőkkel – a pedagógus személyes példamutatása – iskolai hagyományok tudatos felépítése a tanulók ötleteinek felhasználásával – az indokolatlan megkülönböztetések kiküszöbölése a tantestület részéről (pl. „elit képzés”, „speciális képzés”, stb.) amely sértő a gyengébb képességű tanulókra – az iskolai demokrácia ésszerű alkalmazása (pl. a tanulók véleményezhessék a sportnap, a kirándulások, és egyéb programok összeállítását) – a házi és az országos versenyekre való felkészítés – kompromisszumkeresés sorrendje: személyes, négyszemközti beszélgetés a szülő bevonása gondozó bevonása
24
7.2
az osztályközösség bevonása beszélgetés a tantestület érdekelt személyeinek bevonásával a DÖK bevonása szaksegítség (pl. orvos, pszichológus) igénybevétele a Nevelési Tanácsadó bevonása végső kudarc esetén a lehetőség keresése a tanuló személyiségének megfelelőbb képzési formába
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „Mindenki úgy születik, hogy képes a dolgok megértésére, hogy van képzelőereje és alkotókészsége, ámde ezt a benső kincset – barlangot elfeledtük, és nem hasznosítjuk!” /Aurelio Peccei/
A tehetséges tanulók kiválasztása, támogatása, képességeik fejlesztése bonyolult pedagógiai, pszichológiai, köznevelési probléma. A támogatás elsősorban differenciált oktatással érhető el. Az elméleti – szakmai tárgyak tanítása során kiemelkedően szereplő tanulók számára szervezett tanulmányi versenyek motiváló hatásúak, egyben a pedagógus munkájának elismerését is jelentik az ezeken elért eredmények. A szakmai pályázatokon való részvételnek fontos szerepe van, a díjnyertes munkák az iskolában kiállíthatók, ill. a szponzoroknak – a tanulók belelegyezésével – ajándékként átadhatók. Az idegen nyelv tanítása során kiemelkedően szereplő, ill. továbbtanulni kívánó diákoknak nyelvvizsga előkészítő tanfolyamot indítunk. A művészeti nevelés is fontos iskolánk életében (pedagógusaink között dolgozik iparművész, festőművész, komolyzenei zenekari tag). Kutatjuk tanulóink tehetségét, és támogatjuk továbbfejlődésüket az irodalom, a nyelvi kultúra a rajz és vizuális kultúra a népi mesterségek és a tánc területén. Minden évben kialakítunk önismereti, személyiségfejlesztő csoportokat, önkéntes jelentkezés alapján, mely egyaránt hasznos az egészséges, pszichésen sérült, hátrányos szociális hátterű tanulóink számára. Kommunikációt, viselkedéskultúrát is tartalmaz ez a tevékenység, ezzel is fejlesztve a problémamegoldó, helyzetviselő, alkalmazkodó képességet.
7.3
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A tanítás során a tanárok szembesülnek azzal, hogy a gyerekek különböző személyiségek, egyéni viselkedésük, sajátos tanulási útjuk van. Intézményünkbe különböző iskolákból érkeznek a tanulók más-más képességekkel. A tanulók közötti különbségek kezelésénél gyakran felmerülő alapkérdés pedagógusok körében, hogy miként alakultak ki az eltérések, „honnan jön” a személyiség. Szükséges felmérni, mely területen mutat a gyermek olyan lemaradást, amely számára a követelmények teljesítését lehetetlenné teszi, kudarc elé állítja A beiratkozáskor képességfelmérő tesztet írnak a tanulók, mellyel fenti problémák kiszűrhetők. Kiemelten gyenge teljesítményt nyújtó tanulók esetében a szülő beleegyezésével további vizsgálatokat kezdeményezünk. A tanulás megkezdésénél felmerülő feladatok: – – – –
Érdeklődés felkeltése a választott szakma iránt (szakmai programok, üzemlátogatások, szakfilmek megtekintése stb.); Önbizalom erősítése a tehetség kibontakozásában; ó kapcsolat kialakítása a tanár – diák és a diákközösség tagjai között; Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok támogatása, hogy az elméleti és gyakorlati tanulmányaik tárgyi eszközfeltételei biztosítva legyenek (pl. munkaeszközökkel).
25
Tananyag elsajátításában problémás diákokra vonatkozó feladatok: – Gyakorlatorientált kompetenciaalapú oktatás – Különös figyelmet szentelünk e tanulóknak, nem elkülönítve a többi gyerektől; – Csoporton belüli különböző képességű párok kialakítása (szimpátia figyelembevételével) egymás segítéséhez; – Külön foglalkozások, egyéni fejlesztések, felkészítések (tanulószoba, fejlesztő órák); – A tananyag szemléletes bemutatása; – Az otthoni gyakorló feladatok kiadása; – Gyakoribb ellenőrzés és számonkérés; – A tanuló együttes értékelése és a kapott érdemjegyek részletes indoklása; – avítási lehetőség biztosítása, igényességre való nevelés; – A tanulást segítő programok (tanfolyamok, előadások, stb.) eszközök (könyvek, folyóiratok, stb.) ajánlása, bemutatása és az ingyenes hozzáférés biztosítása a diákoknak. – A tanulóra szabott, különböző nehézségű feladatok, és azok differenciált értékelése A tanítási – tanulási folyamatban fontos a tanulók differenciált aktivizálása. Míg vannak olyan tanulók, akik erős belső motivációval rendelkeznek, önmagukat képesek aktivizálni, és számukra nem szükséges külön motiválás, addig másoknál erőteljes felébresztő stratégiával lehet csak elérni az eredményes tanulást: az érthetőség, a fokozatosság, a rendszeresség, a szemléletesség, a differenciálás, a visszacsatolás, a megerősítés a didaktika elvei szerint.
7.4
Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
A tevékenység a csoport szűrésével, személyes elbeszélgetéssel kezdődik, erre a tanterv megfelelő osztályfőnöki óraszámot biztosít az elméleti, és a gyakorlati héten is. E terület koordinálása a személyiségi jogok maximális szem előtt tartása mellett az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. Munkájuk főbb területei lehetnek: – – – – – – – –
tanulók szociális, családi helyzetének figyelemmel kísérése, ha szükséges az okok feltárása családlátogatáson illetve környezettanulmánnyal hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség fokának és mértékének megállapítása ha felmerülő okokat iskolán belül pedagógiai módszerekkel nem lehet megszüntetni, akkor a tanuló érdekében kezdeményezni kell a kapcsolatfelvételt a lakhely szerint illetékes Önkormányzat Szociális Osztályával, és a Gyermekjóléti Szolgálattal. a bejáró és a kollégista tanulók külön rendszeres figyelemmel kisérése diákoknak étkezési lehetőség biztosítása iskolai könyvtár használata, informatikai infrastruktúra használata, könyvek és eszközök kölcsönzése, tankönyvtámogatás sportfoglalkozásba, szakkörökbe történő bekapcsolódás lehetősége travaló-Macika Ösztöndíjprogram meghirdetése
7.4.1 A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának rendje Iskolánkban a tanulók nagy hányada hátrányos helyzetű. A tanulók felzárkóztatása, sikeres érettségi vagy szakmai vizsga letétele érdekében az alábbiak szerint járunk el: • a tanév elején, illetve a tanév során folyamatosan igyekszünk feltérképezni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, a tanulási hátrányok felismerését mérés-értékelési rendszerünk (tantárgyi ismeretek, figyelem, motiváció mérése, visszamérése) biztosítja, • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkatársunk segíti a tanulókat és szülőket a problémás helyzetek megoldásában, rendszeres kapcsolatot tart a tanuló gondviselőjével, szükség esetén az illetékes gyámhivatallal, családsegítő szolgálattal, önkormányzattal, jegyzővel • a legproblémásabb tanulóknál a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős családlátogatást tesz az osztályfőnökkel együtt, • gyógypedagógusaink rendszeres kapcsolatot tartanak a nevelési tanácsadókkal és szakértői bizottságokkal, • a pedagógusok egymással együttműködve egyéni, differenciált értékeléssel segítik a tanulót,a tanítási módszerek, tananyag, tankönyv kiválasztásánál a jogszabályok adta lehetőségeken belül igyekszünk az
26
• • • • • • •
7.4.2
érdeklődés felkeltése és a tanulási motiváció erősítése szempontját figyelembe venni, a tananyagot lehetőség szerint iskolán kívüli programokkal is kiegészíteni (pl.: múzeum-, könyvtár- színházlátogatás) biztosítjuk a tanulószoba igénybevételének lehetőségét, szükség esetén iskolaorvos, iskolapszichológus, gyógypedagógus áll a tanulók és szülők rendelkezésére, a tanulókat nem elkülönítve, hanem integráltan oktatjuk, így lehetőségük van csoporttársaiktól is tanulni, kompetenciafejlesztés az órarendbe építve (9-10. évfolyamon, elsősorban szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociáliskompetenciák), tanulási motiváció erősítése a leghátrányosabb helyzetű tanulókat az ingyenes tankönyv-ellátás mellett tanszer biztosításával is igyekszünk segíteni, pályaválasztási tanácsadással segítjük a tanulókat, a rendőrséggel és egyéb intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve a tanév során folyamatosan szervezünk előadásokat, programokat a bűnelkövetés, áldozattá válás megelőzésére, kiemelten kezeljük a drogprevenció kérdését
A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei
Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul – a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítéletmentesen ismerjék meg a fiatalok viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében. Az intézmény esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseit az Esélyegyenlőségi terv tartalmazza (melléklet)
7.4.3
Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A feladatkört gyermek- és ifjúságvédelemre felkészült pedagógus, esélyegyenlőségi munkatárs látja el. Elsődleges feladatunk a tanulóközösségből a problémás növendékek kiszűrése a pedagógusok, a fejlesztő team és a szakoktatók segítségével. A feladatokat nagymértékben a veszélyeztetettség oka határozza meg, ami lehet: anyagi-, erkölcsi-, nevelési-, magatartási-, egészségügyi-ok (drog, fogyatékosság). A hiányzásokat is figyelemmel kísérjük, havonta összesítve, jogosságát felülvizsgálva. Az alaptalan hiányzásokat a szülők segítségével igyekszünk kiküszöbölni, illetve mérsékelni. Együttműködés szükséges a pedagógiai szakszolgálat tagjaival, a pedagógusokkal, a szakoktatókkal a magatartási, beilleszkedési, tanulási, egészségügyi zavarokkal küzdő tanulókkal kapcsolatos problémák megoldásában. A szociális hátránnyal induló fiataloknál fontos a kapcsolatfelvétel a segítséget nyújtó szervezettel, javaslattétel a támogatásra. Szoros a kapcsolattartás a kollégiumokkal, illetve a nevelőkkel az adódó problémák megbeszélése, különös tekintettel a hiányzások megszüntetésére.
27
Külföldi állampolgárságú tanulók ügyeinek elintézésében segítséget nyújtunk. (igazolások, lakhatási engedély és egyéb felmerülő intézni valók kezelése.) Szakoktatókkal az általuk felvett problémák közös és hatékony megoldása. Szükség esetén egyéni foglalkozások, beszélgetések bevezetése. A kiugróan gyenge tanulók nehézségeinek megoldása – javaslattétel, segítség. Megoldása az iskolánkban szervezett tanulószoba látogatásával, melynek keretei között szaktanáraink (esetleg a fejlesztő pedagógus segítségével) személyre szabott korrepetálást folytatnak a tanév során. Kiemelten fontos szerepe van a tanulóra kidolgozott egyéni fejlesztési tervnek, melyet a fejlesztési team dolgoz ki. Külön gondot jelent a fogyatékos növendékek felzárkóztatása. Számukra minden segítséget megadunk előbbre jutásuk érdekében. Kiemelt feladat a szülőkkel való együttműködés, (esetenként családlátogatás) a problémák közös megoldása érdekében. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink – a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, – a tanuló elemi szükségleteinek (tanszer, munkaruházat) beszerzésének segítése, – az iskolaorvosi és iskola fogászati ellátás biztosításának megszervezése – a tanulók eredményeinek folyamatos nyomon követése, – a tanulók rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, – kiemelt figyelemmel kisérése annak, hogy a tanuló nem használ-e egészségre ártalmas, káros anyagokat, szereket és nem folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot, – krízishelyzetben lévő tanuló személyes segítése, egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése, A tanulás mellett munkát végző fiataloknak segítünk, szükség esetén érdekvédelmükben eljárunk. A tanulmányaikat befejező fiataloknak munkahelyszerzésében igényüknek és képességeiknek megfelelő maximális segítségnyújtás felhasználva a kialakult munkaerő-piaci kapcsolatainkat. Kiemelten foglalkozunk a problémás növendékek személyiség fejlesztésével, amit a konkrét eset határoz meg, és a tanuló egyéniségéhez igazodik. (Pl.: magántanulói státuszba vétel, egyéni bánásmód és módszerek stb.).
28
8. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja 8.1
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése
A sajátos nevelési igényű meghatározás A fogalom értelmezését a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről adja meg. A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2011. évi CXC. törvény a köznevelésről) A köznevelési törvény 47. § (1.) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényû gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. Ennek érdekében alapfeladatként valósítottuk meg: -
A többi tanulóval való együtthaladásra képtelen tanulók számára speciális szakiskolai oktatást A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését A finanszírozás megoldását A segítő hálózat kiépítését Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását Támogatások lehetőségeinek biztosítását Az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktatónevelőmunka folyamatának a szervezését Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket
Intézményünkben a különleges bánásmód formái: iskolai nevelés és oktatás, integrált nevelés és oktatás speciális nevelés, oktatás, felzárkóztató oktatás Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást valósítjuk meg tanulóink életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 14-23 év). A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, - az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, hiányát, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli különbségtől eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Fejlesztő programban és egyéni fejlesztési tervben jelenítjük meg a habilitációs, rehabilitációs folyamatot, az időkereteket, a formákat, az ellenőrzés módját, az eredményességet. Az iskola fejlesztési követelményei igazodnak a tanulók egyéni fejlődésének lehetséges üteméhez.
29
Az intézmény a tanulók felvétele tekintetében külön kikötéseket, diszkriminációt nem alkalmaz, esélyegyenlőséget biztosít. Célunk, magas szakmai és általános tudással, életkezdési, érvényesülési ismeretekkel rendelkező fiatalok kibocsátása. Integráció-együttnevelés a többi tanulóval való együtthaladásra képes tanulóknál Ezen tanulóknál a nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. Ezen különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg. Iskolánk, Szivárvány Baptista Gimnázium, Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola, az integrált nevelésoktatás mellett a speciális szakiskolai oktatást tűzte ki pedagógiai céljául. Az integrálható tanulók esetében ezen oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés. INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) A módszer, az óraszervezés nem változik. Frontális, teljesítményorientált stílus. A gondokért maga a gyermek a felelős. A gyógypedagógusra hárul a probléma megoldása. Csak az osztályfőnök vállal részt az integrálásban.
INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) A módszer, az óraszervezés nem hagyományos. Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia. Gondok esetén a pedagógusnak kell változnia. A gyógypedagógus partner a megoldásban. Szemléletváltás a teljes tantestületben, nyitott iskola.
Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport-és páros munkákat alkalmazza. Ezáltal igyekszünk fejleszteni a tanulókat a képzésük rövidebb-hosszabb időszakában, vagy a teljes képzés ideje alatt. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki. Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek. Az integrált nevelés feltételei: 1. tárgyi és személyi tényezők: Alapító okirat, (1. számú melléklet) Pedagógiai Program, speciális tanterv, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, pszichológus szakember, fogadókész, felkészült pedagógusok, a tárgyi szükségletek biztosítása, osztálylétszám korlátozása. 2. Módszerek: differenciálás: eszközei: segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban, a tananyag tartalmában, az óraszervezésben, tanítási, tanulási ütemben, célokban, a megkövetelt szintben, számonkérés, értékelés módjaiban, típusában. céljai: képességek, készségek fejlesztése, helyes tanulási szokások kialakítása, gyakorlása önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása. Személyi feltételek
30
Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, pedagógiai asszisztens, gyógytestnevelő munkája segíti. A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó szakemberek, gyógypedagógusok a szakmai, pedagógiai munkájukat egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 138. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt csoportalakításnak megfelelő foglalkozások keretében. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát. A pedagógusok pontos összetételét és alkalmazásuk módját és mértékét a tanulói összetétel illetve szakmacsoportok határozza meg. Szakmai kompetencia biztosítása Pedagógus felvétel: - Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele. - Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása - A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése az intézmény dolgozói által elfogadott belső szabályzatok alapján (munkaköri leírás, Etikai Kódex stb.) Pedagógus továbbképzés: - Folyamatos képzés biztosítása (továbbképzési terv alapján, 6.1.2. sz. melléklet) - Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal Az iskola helyi műhelyei Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok vállalják a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadását, hatékony módszerek technikák alkalmazását, szükség esetén attitűdváltást, folyamatos szakmai megújulást. Követő mentori rendszer A végzett diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében. Az iskola nevelési programja Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézménybe (szegregáltan) vagy együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága…), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását. A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Továbbá a köznevelési feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a körzeti jellegű szolgáltatások megszervezésére, így különösen például a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására. Az iskolánkba beiratkozott fiatal egy úgynevezett tanulási képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul. A vizsgálat a következő részekből áll: 1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás) 2. manuális készség vizsgálat: egy fát kell lerajzolni
31
Minden beiratkozott tanuló a képességvizsgálattal párhuzamosan az iskolaorvos és a mellette dolgozó védőnő által végzett orvosi pályaalkalmassági vizsgálaton vesz részt, melynek célja a választott pályára történő alkalmasság elbírálása (pl. asztma, mozgásszervi betegségek, érzékszervi betegségek, belgyógyászati betegségek). A teljes vizsgálat befejezését követéen a kapott eredményeket figyelembe véve a legoptimálisabb osztályösszetételben helyezzük el a tanulókat. A beiratkozott tanulókat a kiszűrt egészségügyi problémák alapján további vizsgálatokra irányítjuk (a már az előző oktatási intézményből hozott szakértői vizsgálatok alapján, vagy a nálunk elért tanulási képességvizsgálat eredményei alapján). Alkalmazott pedagógiai módszerek Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak tehetségük kibontakoztatásában nyújt segítséget, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanóráról kikért tanuló egyéni, személyre szabott fejlesztésével valósul meg. Alkalmazott módszerek a közvetítési módban: feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás, tanítási stílusok váltakozása, több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat), szükség esetén több ellenőrzés, feladaton belüli hangsúlyozás, a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban), tananyag változatos feldolgozása. tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás kiscsoportok kialakítása, önálló feladatátadás projektmódszer kooperatív oktatás A tananyag tartalmában: változtatás, kiváltás, elhagyás, vagy eltolás, kompenzálás. Óraszervezés: frontális helyett csoport, páros, egyéni munka, együttműködés előtérbe helyezése, ösztönző társ megszervezése, tanulók csoportokba rendezése. Tanítási ütem: lassítás, képesség szerinti terhelés. Számonkérés módja: hagyományos, standardhoz viszonyítás, tanuló önmagához mért fejlődéséhez, szöveges értékelés, tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól. Az imént felsorolt módszerek a következő célok elérését segítik: képességfejlesztés,
32
helyes tanulási szokások kialakítása, gyakorlása, önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása, tananyagi lényegkiemelés, tantárgyak közötti párhuzamok felismertetése.
Pedagógiai eszközeink hazafias nevelés terén: történelmi emlékhelyek meglátogatása; iskolai és osztály- keretben rendezett ünnepségek, megemlékezések; állami „jelvények” (iskolazászló) megbecsülése családi életre nevelés terén: DADA program; felvilágosító, tájékoztató beszélgetések szervezése külső szakemberekkel etikai nevelés terén: szakmai etika kérdései szaktantárgyi keretben való tanítása; az iskolai házirend önkéntes megtartására szoktatás esztétikai nevelés terén: iskolai tárlatok szervezése; színház, hangverseny-látogatás, színjátszó kör, énekkar működtetése, szereplés biztosítása testi nevelés terén: sportversenyek szervezése; a tömegsport feltételei biztosítása logikus gondolkodásra nevelés terén: szaktárgyi és tantárgyi koncentráció (matematika) természettudományos nevelés terén: a tantárgyi programokon túl múzeum (pl. term. tud., technikatörténeti, stb.); kiállítás (pl. Csodák Palotája) megtekintése A taneszközök (felszerelések) jegyzéke 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete szerint; valamint az informatikai, közgazdasági szakmai tantervek előírásai szerint (a helyi tantervben részletezve).
Fejlesztés és személyiség A személyiség az egyénre jellemző pszichológiai folyamatok és állapotok szervezett összessége. Alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát környezetétől, megkülönböztesse magát minden más személyiségtől, viselkedését tudatosan irányítsa. A személyiség öröklött és veleszületett (szerzett) testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán a társadalmi és természeti környezettel folytonos kölcsönhatásban álló és folytonosan fejlődő nyílt, dinamikus rendszere. A fogalmi meghatározás alapján az egész életre kiható személyiségfejlődés folyamatából az intézmény nevelőoktató munkájának folyamatában fejlesztő tevékenységünk az egész személyiségre kíván hatni annak mind harmonikusabb kibontakoztatása érdekében. Sajátos nevelési igényű tanulóink személyisége különösen érzékeny, de ugyanolyan értékes, mint bármelyik társuké. Fejlesztési célunk lehetőség szerint enyhíteni a kedvezőtlen folyamatokat hatásait és elősegíteni a pozitív megerősítés eszközeivel az egészséges, sikeres életvezetést. A tanuló teljes személyiségét kívánjuk megismerni, nem csak a speciális problémáját. Ezért kiemelt fontosságú minden sajátos nevelési igényű tanulónál különösen az önismeret fejlesztése. Az önbizalom, az önbecsülés, a jó társas kapcsolatok segítenek megszüntetni a fejlődés gátjait, a lehetséges félelmeket, szorongásokat, segítenek a belső egyensúly elérésében és megtartásában. A fejlesztő tevékenység a tanuló meglévő képességeire, készségeire, pozitív értékeire épít. A hátrányok, fogyatékosságok ismeretében nem azokat emeljük ki, hanem a tanulók többletigénye, meglévő képességeik, készségeik pozitív eredményei a meghatározók. Nem a másság, a képességek hiánya, a szociális probléma az esetenként halmozott hátrány van fejlesztő munkánk fókuszában, hanem mindig az eredményekből, a talán kisebb mértékű fejlődésből indulunk ki a tervezésnél és a megvalósításnál egyaránt. Szakmai hitelesség, elkötelezettség. Az intézmény a pedagógusok alkalmazása során a szakmai képesítés és pedagógiai alkalmasság mellett elvárja a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadását, a velük való folyamatos és eredményes pedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztő tevékenységet.
33
8.2 8.2.1
A fejlesztő tevékenység területei Látásfogyatékos tanulók
A felvehető és az intézményben képezhető látásfogyatékos: gyengénlátó tanuló általános, korszerű alapműveltség nyújtása a gyengénlátásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdése az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása szükség esetén segítségnyújtás a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás terén pszichés megsegítés az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában. az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete. a szakértői javaslat alapján olyan egyéni fejlesztés, amelyre a tanuló állapotából fakadóan szüksége van együttműködés a látás sérültek egységes gyógypedagógiai intézményével szükséges segédeszköz biztosítása az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok együttműködése 8.2.2
Értelmi fogyatékos tanulók
A felvehető és az intézményben képezhető: enyhe értelmi fogyatékos tanuló Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. ismereteket és készségeket, elsajátítása, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek. az életkezdéshez való felkészülést a szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, a tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, a szakmai vizsgára való felkészítés, munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakember (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) bevonása a fejlesztő munkába. a fejlesztés egésze a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon, szaktanár gyógypedagógus együttes oktató-nevelő munkáján keresztül valósul meg. a folyamatos és szakaszos pedagógiai diagnosztizálás a tanítandó műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek, képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvényei, az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül A tanuló, ha szakvéleménye alapján indokolt, speciális szakiskolai oktatást is igénybe vehet. Célunk: Az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó szakképzés. A cél olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni.
34
8.2.3
Hallásfogyatékosok tanulók
A felvehető és az intézményben képezhető hallási fogyatékosok: nagyothalló (csak hallókészülékkel), siket (feltétel a szájról olvasás), organikus hallási fogyatékos (feltétel a szájról olvasás) Az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A hallássérült gyermek speciális fejlesztését igénylő tananyag és követelmény, értékelési mód. Segítség a hallássérülésből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciából, fogalmi gondolkozásból eredő hátrányok és ezzel összefüggő tanulási nehézségek leküzdéséhez. Az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. Szülők és az iskola együttműködésére. A NAT alkalmazása: valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése. A kortárs gyermekcsoportokkal való növekvő gyakoriságú együttlét, együtt-tanulás, együtt-sportolás stb., az utolsó két évfolyamon, pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenység végzése. 8.2.4
Mozgásfogyatékos tanulók
A felvehető és az intézményben képezhető: enyhe mozgásfogyatékos tanuló. A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban, mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Célok: Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, növelni a kudarctűrő képességüket, önállóságra nevelni őket. Kiemelt feladat: a mozgásnevelés a befogadás nevelőtestületi elfogadása az osztályfőnök kiemelt koordináló szerepe ddifferenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái NAT alkalmazása az egyéni sajátosságok figyelembevételével reális, pozitív énkép, önismeret, önmagához mért fejlődés, sikerélmény önállóságra nevelés információs és kommunikációs kultúra fejlesztése, szükség esetén elektronikus eszközök, a média használata. egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztása az élet minden színterén az önálló életvitel kialakítása 8.2.5
Beszédfogyatékos tanulók
A felvehető, és az intézményben képezhető beszédfogyatékos tanuló: diszfónia, enyhe beszédzavar, beszédhiba, súlyos beszédfogyatékos, diszfázia, enyhe artikulációs zavar (pöszeség, rinofónia), beszédfolyamatossági zavar (dadogás, hadarás). Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok
35
kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái Logopédiai egyéni és csoportos terápia. Szenzoros integrációs tréningek és terápiák. Kommunikációs tréningek. Drámaterápiás foglalkozások. Az egészségügyi rehabilitáció formái Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia Gyógytorna A beszédészlelés és beszédmegértés zavara A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti. A terápia célja: Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek).
36
Megkésett/akadályozott beszédfejlődés Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől. A terápia célja: A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. A logopédiai terápia feladata: a beszédre irányuló figyelem fejlesztése, a mozgások speciális fejlesztése, az aktív és a passzív szókincs bővítése, a beszédészlelés és -megértés fejlesztése, a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése. Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A logopédiai terápia feladata: a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása, helyes légzéstechnika kialakítása, cselekvéshez kötött beszédindítás, relaxációs gyakorlatok, mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése, a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása, a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése. Hadarás A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés. A logopédiai terápia feladata: a figyelem fejlesztése, beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása, mozgás- és ritmuskorrekció és –fejlesztés Diszfónia A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenő hangképzési zavar. A diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge.
A logopédiai terápia feladata: a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése, a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása. Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés.
8.2.6
Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő tanulók.
A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. Érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Cél az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés Diszlexia, diszgráfia az olvasás-, írászavarok javítása megfelelő értő olvasás-írás készség fejlesztése kifejező készség fejlesztése
37
az olvasás, írás eszközzé válása az ismeretek megszerzésében Fejlesztési feladatok: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás egyes elemeinek szükség esetén újratanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia a matematikai érdeklődés felkeltése mechanikus számlálás erősítése matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. Fejlesztési feladatok az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar esetében: Az életkortól elvárható magatartás hiányának, az aszociális viselkedés okainak feltárása, önérték-tudat erősítése. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
38
8.3
Általános feladatok
Szűrés, felmérések Minden iskolánkba kerülő tanuló, a törvényes képviselő hozzájárulásával, a beiratkozás után tanulási képességvizsgálati és tantárgyi tesztet tölt ki. A tanuló a képességvizsgálattal párhuzamosan pályaalkalmassági vizsgálaton vesz, melynek célja a választott pályára történő alkalmasság elbírálása. (pl. asztma, mozgásszervi betegségek, érzékszervi betegségek, belgyógyászati betegségek, esetleges kiszűrése). Ebben folyamatban elkérjük a tanuló korábbi orvosi szakértői véleményeit is. Amennyiben a korábbi dokumentumok, illetve a saját szűrés eredménye szükségessé teszi, kezdeményezzük kiskorú esetén a szülő, gondviselő, nagykorú esetén a jelentkező tanuló beleegyezésével a Szakértői Bizottság további vizsgálatát. Az intézményben a teljes képzés alatti folyamatos méréseket a szaktanárok értékelik a tanuló speciális szakértői véleményének alapján adott tantárgyi, értékelési felmentések figyelembe vételével. Kontrollvizsgálatok Törvényi kötelezettségnek megfelelően történnek. A pedagógiai szakszolgálat munkatársai készítik elő együttműködve a sajátos nevelési igényű tanulók osztályfőnökeivel. Szakmai együttműködés, kapcsolattartás Nevelőtestületi együttműködés A speciális fejlesztés szempontjából a legfontosabb a nevelőtestület együttműködése. Az iskola a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja alapján részletes, éves tervet készít. /2. sz. melléklet/. Ebben, havi bontásban a határidők és felelősök, megjelölésével ütemezi a habilitációs, rehabilitációs, fejlesztő tevékenységet.
Szakértői Bizottságok és az iskola Kölcsönös kapcsolattartás a törvényes kötelezettségek betartására. elentési kötelezettségek a Szakértői Bizottságok felé. Tanulókkal kapcsolatos személyes és írásos kapcsolattartás. Felvételi alkalmával, vagy évközben felmerült jelzések alapján új eljárások kezdeményezése.
Nevelési Tanácsadók és iskola: Kölcsönös kapcsolattartás a törvényes kötelezettségek betartására. Szükség szerint a nevelési tanácsadóval együttműködési megállapodást köt az iskola, ill. a meglévő megállapodást módosítja. Hi.: minden év szeptember 15. Az együttműködési megállapodásban a következők szerepelnek: mit vállal az intézmény mit vállal a nevelési tanácsadó hely idő eszköz dokumentáció hozzáférés a dokumentációkhoz, egyéb
39
Szakmai dokumentáció: A sajátos nevelési igényű tanulókról a következő dokumentációk készülnek Egyéni fejlődési lap: megnyitja az osztályfőnök / vezeti a gyógypedagógus, / helye: a gyógypedagógiai munkaközösségvezető irodája Egyéni fejlesztési terv / a gyógypedagógusok vezetik szakmai együttműködés keretében a szaktanárokkal/ helye a gyógypedagógiai munkaközösségvezető irodája Szakértői Bizottsági, Nevelési Tanácsadói szakvélemények: helye agyógypedagógiai munkaközösségvezető irodája Sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodó, tantárgyi terjedelmeket figyelembe vevő tanmenetek: vezetik a szaktanárok, helye: a szaktanári dokumentációban Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése Az intézmény a törvényben meghatározott kötelezettségeknek megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulók részére habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervez gyógypedagógusokkal, pszichológussal és logopédussal. Célja: A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Habilitációs, rehabilitációs időkeret felhasználása NKt. 27.§ (8) bekezdése alapján A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138.§. (1), (2) bekezdései alapján határozzuk meg. Órakeret fogyatékossági típustól függően, 4-10 óráig integrációs oktatásban. A fejlesztés tartalma A habilitáció, rehabilitáció és az egyéni fejlesztés tervezése és megvalósítása fogyatékosságtípusonként történik. A terápiák, valamint a rehabilitáció a sérülésspecifikumhoz igazodnak. A képességfejlesztés az észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás területeken az anyanyelv, matematika és a szakmai képzés területein folyamatos fejlesztésként valósul meg. A terápiák minden integrált csoportra érvényesek a specialitások figyelembe vételével. A fejlesztés eredményességének minősítése A fejlesztő munka sikerkritériuma a beilleszkedés, az együtt haladás képessége, az egymás mellett élni és dolgozni tudás képessége, a szakirányú képesítés megszerzése, a minél teljesebb önállóság elérése, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedés. A gyakorlati képzés helyei felé kezdeményezzük a legjobb tanulók felnőttként való alkalmazását. Szakvizsgák, szakmunkásvizsgák alakalmával elismerjük a kiemelkedő eredményeket oklevéllel, jutalommal. Háromévenként személyes kérdőívvel kívánjuk felkeresni végzett tanulóinkat, melyben tájékozódunk, hogy a szakmában van-e, milyen tapasztalatai, javaslatai vannak. Segédeszközöket a jogszabályi kötelezettség alapján biztosítjuk. (20/2012 EMMI rendelet)
40
8.4
Speciális szakiskolai képzés
Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos kompetencia
Digitális kompetencia
A hatékony, önálló tanulás
Szociális és állampolgári kompetencia
Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és sokszínű nyelvhasználatot. Meg kell tanulni a nyelvnek, mint kifejezési eszköznek, a másokra gyakorolt hatását, ki kell alakítani az úgynevezett felelős nyelvhasználatot. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Hozzá kell járulni ahhoz, hogy olyan pozitív attitűd alakuljon ki, mely segíti az igazság tiszteletét a logikus gondolkodás érvényességével. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia magában foglalja a kritikus értékelést és kíváncsiságot, az etikai kérdések iránti érdeklődést és a biztonság és fenntarthatóság iránti tiszteletet önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban, különösen a tudományos és technológiai fejlődés terén.” A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Képessé kell válni arra, hogy az egyént érő információkból a hitelest és megbízhatót ki tudja választani. Kritikus és megfontolt döntéseket tudjon hozni az egyéni, közösségi és szakmai célok érdekében. A hatékony tanulás első lépése a tanulási folyamat megismerése. Az ismeret először a rövidtávú memóriába kerül. A rövidtávú memóriából a hosszú távú memóriába ismételgetéssel, többszöri átolvasással, a régebbi ismeretek közé illesztéssel építhetjük be. A tudás új helyzetekben csak akkor működik, ha megfelelően transzferálható, a régebbi és az új tudás közt kapcsolat jön létre. A hatékony tanulás egyik alapvető titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. Ezek a kulcsszavak segítik az ismeretek összekapcsolását. Szociális kompetencia: szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a társadalomba való beilleszkedést (közösségi beilleszkedést), a harmonikus életvitelt. Fő területei: Kommunikatív képességek: - érzelmi és verbális kommunikáció (a gyermek társas helyzetben nyilvánul meg), véleményalkotás,- nyilvánítás. Együttélési képességek: - értékek képviselete, - empátia, - csoportkezelő képesség (alkalmazkodás, elfogadás),
41
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség
- kapcsolatkezelési és empatikus képesség, - kötődési képesség, - eszmények, ideálok befogadására való képesség, - nevelő képesség (türelem, empátia), - tolerancia, - utódgondozó, gondoskodás képessége. Együttműködési képességek: - felelősségvállalás, - segítségnyújtás, - szabálykövetés, - szabályalkotás. Érdekérvényesítő képességek: - versengési képesség (a siker és a kudarc elfogadásának képessége), - vezetési képesség, - alá- és fölérendeltség elfogadása, - bizonytalanságtűrés. A tudásalapú társadalomban való személyes önmegvalósításhoz javasolt nyolc kulcskompetencia egyike a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. A kompetencia alapú oktatás célja, hogy olyan diákokat képezzen, akiknek a tudása a jövőben is hasznosítható, és olyan készségek és képességek birtokába jussanak, amelyek segítségével rugalmasan alkalmazkodni tudnak a változó munkaerő-piaci igényekhez, fel tudják készíteni magukat az élethosszig tartó tanulásra, a mindennapi életben is felhasználható, praktikus tudással rendelkezzenek. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia a NAT mindegyik műveltségi területének az oktatása során megvalósítható, nagyszerű lehetőséget ad a tantárgyak közötti integrációra, a tanári együttműködésre. Ez a kompetencia azon a természetes emberi tulajdonságon alapul, amely már az óvodai nevelésben és az általános iskolai nevelés bevezető, kezdő szakasza során is megvalósul: ez a kreativitás, önmegvalósítás, céljaink egyre tudatosabb megvalósításának az igénye. Az analizáló-szintetizáló, fogalomalkotó képességek fejlődésével ez a tudás is szélesedik, megalapozza azokat a vállalkozói ismereteket, amelyeket már egyre több középiskolában oktatnak menedzsment, vállalkozásirányítás, marketing, innováció témakörökben. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.
42
9. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztés lehetőségei Az együttműködés területeit az SZMSZ és a házirend szabályozza. A kapcsolattartásnak nagyon sok formája létezik, mely a szülő, az iskola és nem utolsó sorban a tanuló szempontjából fontos. A folyamatnak több szintje van, melyek egymástól elválaszthatatlanok, ezeknek a rétegeknek a gondozása folyamatos munkát igényel, minden részvevőtől.
9.1
A kapcsolattartás formái:
Tanuló-szülő Tanuló-iskolai pedagógus Tanuló-kollégiumi pedagógus Szülő-iskolai, kollégiumi pedagógus
Iskolai pedagógus –kollégiumi pedagógus
9.2
Igény szerinti rendszeres (napi) kapcsolattartás - ellenőrző, üzenő füzet, elektronikus felület Tanév elején meghatározott fogadóórák, illetve igény szerinti egyeztetett kapcsolattartás Szülői értekezlet (Felelős az igazgatóhelyettes) Telefonon történő igény szerinti kapcsolattartás. (Felelős az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Igény szerinti kapcsolattartás (pl. telefon, levél) Ellenőrzőkönyv Szülői értekezlet Negyedéves tanulmányi értesítők (Felelős az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Rendszeres kapcsolattartás (telefon) Probléma esetén személyes megbeszélés Nevelőtestületi értekezletek Osztályozó konferencia
Az iskola együttműködése a diákokkal,
A tanulók, a tanulóközösségek, és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére tanévkezdéskor diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat véleményt nyilvánít, javaslattal él az intézmény működésével, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat alapegysége az osztály gyűlése. Az osztálygyűléshez kapcsolódó egyik feladattól, a tisztségviselők megválasztásától is várjuk, hogy jó közösségi szellem alakuljon ki, egymás segítése és elfogadása természetes legyen. A diákönkormányzat munkáját a Diákönkormányzat segítő tanár és a szabadidő-szervező pedagógus segíti.
9.3
Az iskola együttműködése a szülőkkel
A szülő és az iskola kapcsolata kulcsfontosságú szerepet tölt be az oktatás-nevelési kérdések eldöntésében még a szakképzés időszakában is. Fontos számunkra, hogy működjön a Szülői Szervezet, és osztályonként a Szülői munkaközösség. A szülő joga, hogy megismerje az intézmény Nevelési, Pedagógiai és Szakmai Programját, Házirendjét; tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülő kötelezettsége viszont, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglakozó pedagógusokkal, elősegítse a gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg a vonatkozó jogszabályokban és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában előírtak szerint. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi szakembert foglalkoztat, aki a tanulókkal kapcsolatos problémák kezelésében szakmai segítséget nyújt a pedagógusoknak, a tanulók személyes problémáit kezeli és kapcsolatban áll a szülőkkel a szociális hátrányok leküzdése és a nevelési nehézségek megoldása érdekében.
43
10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók az intézményi döntési folyamatban a Diákönkormányzat útján vesznek részt. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, és a vonatkozó jogszabályok által meghatározott döntési folyamatokban véleményezési joggal rendelkezik. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elõtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elõtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása elõtt. a tanulók közösségét érintõ kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemzõ, értékelõ beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör mûködési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények mûködési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelezõ, a diákönkormányzat képviselõjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelõzõen meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákközgyûlés összehívását az iskolai, diákönkormányzat vezetõje kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
44
11. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. A szakképző iskolában a szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik.
11.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
45
avaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
46
12. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai elen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra, pótló vizsgákra, szintvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki valamely felsorolt vizsgára jelentkezik,vagy akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vagy javító vizsgára utasít, aki szakképzésben vesz részt és szintvizsgát köteles tenni. Kiterjed más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsga: A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51 §-ának (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott és emiatt a teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanév végén a tanuló akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevelőtestület engedélyezi számára. A nevelőtestület ezt akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórát és az iskola eleget tett a rendeletben foglalt értesítési kötelezettségének. Különbözeti vizsga: Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki - másik iskolából érkezik iskolánkba és az általa eddig tanultak, illetve az iskolánk helyi tantervében szereplőtananyag között tartalmi vagy tantárgyi különbség van - másik iskolatípusból érkezik (pl. szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba) avítóvizsga: avítóvizsgát tehet az a tanuló, aki - a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból, - az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte. Pótló vizsga: Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
47
Szintvizsga: Az iskolánkban oktatott szakmák szakmai és vizsgakövetelményei szerint szintvizsga szervezhető. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezi, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók vizsgára bocsátásának feltétele a szintvizsga eredményes teljesítése. Ebben az esetben az adott szakképesítést tanuló részére a szintvizsga letétele kötelező. A szintvizsga időpontját az iskola évente állapítja meg, a kamarával való egyeztetés után. A vizsga előtt 1 hónappal a gyakorlati oktatásvezető tájékoztatja a tanulókat a vizsga időpontjáról, a szakoktatók pedig a szintvizsga követelményeiről. A szintvizsga eljárási rendjét és követelményeit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlati szintvizsga szabályzata tartalmazza. Vizsgák időpontjai, vizsgaidőszakok: Különbözeti vizsga: szaktanárral egyeztetett időpontban Osztályozó vizsga: - félévi: február hónapban - évvégi: június hónapban Szintvizsga: külön ütemterv szerint (általában május) Független vizsgabizottság előtti vizsga: az első félév, valamint a tanév utolsó hete avító vizsga: augusztus 15. és 31. közötti időszakban külön ütemterv szerint Pótló vizsga: az egyes vizsga nemeknek megfelelően külön ütemterv szerint Vizsgákra való jelentkezés határideje Vizsgatípustól függően az éves munkaterv, vagy külön ütemterv szerint. A vizsgák időpontjáról tájékoztatást adnak az osztályfőnökök és az iskola titkársága. Emellett a beosztás megtekinthető a hirdetőtáblákon és az iskola honlapján.
48
13. A felvétel és átvétel szabályai, a felvételi vizsga követelményei Az intézménybe a felvétel és átvétel az alábbi jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján történik: • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 31. §, 49-52. § • 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 26-45. §, 47. § • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 21-24. §
13.1 A felvétel szabályai Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. 13.1.1 Rangsorolás A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésekor a halmozottan hátrányos helyzetű, ezt követően a budapesti lakóhellyel rendelkező tanulók előnyben részesülnek. Helyi sajátosságok: • a felvétel során az azonos eredményt elért tanulók közül előnyben részesítjük azt, aki baptista oktatási intézményből érkezik, vagy baptista felekezethez tartozik. 13.1.2 A szóbeli felvételi vizsga követelményei Intézményünkben nem szervezünk szóbeli felvételi vizsgát. 13.1.3
A felvételi kérelmek elbírálásának szempontjai
Szakiskola szakiskolai képzési terület 1. utolsó lezárt tanév tanulmányi eredménye 2. utolsó lezárt félév tanulmányi eredménye Speciális szakiskolai képzési terület 1. utolsó lezárt tanév tanulmányi eredménye 2. utolsó lezárt félév tanulmányi eredménye 3. a jelentkezés kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján nyújtható be (a sajátos nevelési igényt megállapító szakvéleményt az intézmény számára eljuttatott jelentkezési laphoz kell csatolni) Szakközépiskola 1. utolsó lezárt tanév tanulmányi eredménye 2. utolsó lezárt félév tanulmányi eredménye 3. általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi írásbeli vizsga 4. általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika írásbeli vizsga 5. a jelentkezés feltétele minimum 3,5-es tanulmányi átlageredmény
49
13.2 Az átvétel szabályai Átvételre a tanév során a következő időpontokig van lehetőség: I. félév: november 20-ig II. félév: február 20-ig A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
50
II. Az intézmény helyi tanterve és szakmai programja
51
14. Egészségnevelési program
14.1 Az egészségfejlesztés főbb célkitűzései A felgyorsult élettempó új alkalmazkodást kíván az egyéntől az élet minden területén. Az iskolának ezért nagy szerep jut az egészségmegőrzésre irányuló technikák fejlesztésében. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés keretében meg kell tanítanunk diákjainkat a helyes életviteli szokásokra, ezért ez egyben erkölcsi nevelés is. Legfőbb érték az ember, amelynek alapja az egészség. Az egészség azonosítható a testi, lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és másokért érzett felelősségtudatot. Az egészségkultúráltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális feltételekre (védőfaktorok) és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére. Ebben az életkorban tanulóink még általában egészségesek, vagy egészségromlásuk visszafordítható, ezért az egészség védelmére és megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll.
14.2 Az egészségkulturáltság összetevői
Az egészségi állapot és életmód oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget hangsúlyoznunk kell az oktatás során. Egészségesnek tekintjük azt az embert: akinek életműködései kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalmi elvárásoknak képes eleget tenni. Az életmód szempontjából 12 lényeges elemet kell szem előtt tartanunk készségek kialakításánál:
52
Biológiai tényezők
Személyi higiéné Egészséges táplálkozás Több mozgás Kiegyensúlyozott szexualitás Mentális tényezők Stressztűrés, stresszkezelés (coping) Balesetmegelőzés Időben orvoshoz fordulás Egészségüggyel való együttműködés (compliance) Szociális tényezők Nem dohányzás Kevesebb (kultúrált) alkoholfogyasztás Drogtagadás Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem Iskolánknak az életmód helyes alakításában három kiemelt területre kell irányulnia: Biológiai tényezők: testápolás, táplálkozás, mozgás, testápolás, szexualitás. Mentális tényezők: primer szocializáció és társas kapcsolatok elősegítése Szociális tényezők: egészségügyi ellátás és családvédelem
14.3 Az egészségfejlesztési feladatok, programok és szinterei 14.3.1
Biológiai tényezők:
Cél: Biológiai létünk jobb minősége érdekében rendszeresség, tudatosság (napirend) és igényesség kialakítása. 1.
Testápolás Feladat: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Tevékenység - eszköz: A testrészek ápolásának megtanítása, a ruházat tisztán tartása, rendszeres tiszta-csere elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával. Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás (feltétel biztosított) Helyes fogápolás elsajátíttatása, rendszeres szűrés (évente kétszer) A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély, külső szakmai rendezvények) Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik. A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés. Az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. -Tiszta, rendes osztály mozgalom elindítása a diákönkormányzat bevonásával. Követelmény: Tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Alakuljanak ki az alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj). Mellőzzék a testdíszek (piercing, tetoválás) alkalmazását, legyenek tisztában veszélyeikkel. Az elvárásoknak megfelelően, tisztán és gondozottan öltözködjenek. Mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet szűkebb és tágabb környezetükben! Értékelés: Csoportos és egyéni beszélgetések alkalmával Verseny esetén iskola előtt dicséretben részesítés
2.
Táplálkozás Feladat: Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. -Betegségeid okát, táplálkozásodban keresd. Tevékenység - eszköz: Táplálkozás-élettani optimum, korszerű táplálkozás, valamint a napi és évszakos ritmus megismertetése.
53
Ebéd során az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése. Az ebédfogyasztás rendszerességének kialakítása. A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása tanulóinkban. (pl. kóla, ill. cukros üdítők fogyasztása) Korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásai, sajátosságai (osztályfőnöki órán beszélgetés, anyaggyűjtés). Naponta meleg étel fogyasztásában részesüljön minden gyermek, ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az iskolai ételek, büfé minősége, tartalmassága törekszik az egészséges ételek túlsúlyára. Követelmény: Táplálkozás higiéniai, esztétikai ismeretek betartása Alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása (a Szakács, Cukrász és Pincér tanulók részére ez szakmai követelmény is) Értékelés: Helyes magatartásformák megerősítése, példaként állítása 3.
Mozgás Feladat: Felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás (testnevelés óra, diáksport szakkör, túra, kerékpár, úszás) gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású: -Ép testben, ép lélek. Tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére Fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése Tevékenység - eszköz: A mindennapos testmozgás biztosítása. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül (diáksport szakkör, spontán szerveződés alapján úszástanfolyamok, korcsolyázás lehetőségének kihasználása) Háziversenyek szervezése és kirándulásokon való részvétel a tömegsport keretében. Sportnapokon való aktív részvétel A mozgással, sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása. Emberi kapcsolatok és értékes tulajdonságok fejlesztése A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés (pl. focibajnokság) Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon ellemformáló helyzetek felhasználása (csapatversenyek) Követelmény: A rendszeres testmozgás szükségletté váljon. Életkoruknak megfelelő állóképességgel és terhelhetőséggel rendelkezzenek (ez szakmai követelmény is) Pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét. Értékelés: A sportversenyeken való tisztes helytállás, a bajnokságokba való bekapcsolódás dicsérete, jutalmazása. Pozitív megerősítés és társas visszajelzés bármilyen jellegű mozgás-sport tevékenységbe való bekapcsolódás esetén.
4.
Szexuális nevelés Feladat: A szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Tevékenység - eszköz: A szexuális magatartás meghatározó eleme, hogy milyen módon megy végbe nemi szerepeink szocializációja. Ezzel kapcsolatban az egyéni és társadalmi szinten elvárt magatartás kialakítása beszélgetésekkel, példákkal és élményekkel (szépirodalom, film, színház). A nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva. A szexualitás biológiai aspektusainak megismertetése az ifjúkornak megfelelő szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával. A korai nemi élet és szexuális aktus nemkívánatos következményeinek (terhesség, szexuális úton terjedő betegségek, kiégettség) megismertetése szakemberek bevonásával.
54
Felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani a gyermekvállalás alapvető feltételeit (szülői szerepek, nevelés, családi munkamegosztás, anyagi háttér, egzisztencia). Követelmény: Legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és hűség. Tudják, hogy mi az intimitás lényege. Legyenek ismereteik arról, hogy a nemi érés és pszichoszexuális fejlődés ütemében eltér, ezért a korai nemi kapcsolat hátránnyal járhat. Tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben támasztott követelmények. Értékelés: Visszajelzés a nem megfelelő magatartásformákra Az illemet sértő iskolai párkapcsolat (szexuális attitűd) korrigálása 5.
Mentális tényezők: Cél: Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése. Feladat: Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés. Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre. Szülői értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a fiatalkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik). A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Az egyedi eseteknél iskola- vagy gyermekpszichológus, ill. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonása a problémakezelésbe. Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályfőnök és drámapedagógus bevonásával). Stresszlegyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást. Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (ifjúságvédelem). Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció). Tevékenység - eszköz: Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek). Napi megerősítés szükséges. Őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az embert, hanem cselekedetét minősítsék (Gordon módszer). Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az aktuális énkép a kapott énkép és eszményi énkép közötti különbségekre és kölcsönhatásaira. A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása). Az osztályfőnöki órákon stresszfeloldó technikák átadása (relaxáció), konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. Követelmény: Pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép. Tanulják meg növendékeink, hogy a sikerekből merítve lépjenek tovább új céljaik megvalósítása felé. Konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben. Legyenek tisztában azzal tanulóink, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból tanuljanak. Fontos tudatosítanunk: Aktív cselekvő viszonyban legyünk a világgal és ne szenvedjük el azt, ami ránk méretett. Akinek nincs tenni akarása, annak nagyobb az életkockázata. Értékelés: A tanulói sikerek és kimagasló teljesítmények egyéni és közösségi elismerése, dicsérete, jutalmazása (tehetséggondozás, szakkörök, szakmai versenyek).
55
A tanulói fegyelmi kihágások feltérképezése. A szabályszegés mértékéhez megfelelő büntetés és annak következetes betartása, betartatása A mentálhigiénés szempontok érvényesítése: minden tanuló legyen tisztában azzal, hogy mi a bűn, minek milyen következményei lehetnek, mik a jóvátehető és jóvátehetetlen bűnök (ez fontos a belső feszültség csökkentése érdekében). 6.
Szociális tényezők Cél: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Feladat: Az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése a szociális háló elérésével. Baleset megelőzés, betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése). A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. Tevékenység - eszköz: Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és háztartásban. Közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szintentartása. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkultúráltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést. A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citolológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál, fogászati szűrés, egészséges táplálkozás Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkohol-drog emberpusztító hatásáról. Beszélgetéssel egybekötött oktatófilmek, prevenciós előadások A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség) Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap. Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése). Követelmény: Ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit. Törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait. Legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait. A harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. A teljes család iránti igény és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja. Értékelés: Az egészséges életmódra nevelés területein a pedagógus, a család és környezet biztosít folyamatos visszajelzést. Ez a visszacsatolás megerősíti a helyes- és elmarasztalja a helytelen viselkedéselemeket. Így nap mint nap mozgósítja a teljes személyiséget az egészség megőrzésére.
14.4 A pedagógus szerepe az egészségnevelésben A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok példamutató életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk.
56
Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen között. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában. 14.4.1 Tanórai foglalkozások Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés, a biológia/természetismeret, az osztályfőnöki és a szakmai gyakorlati tantárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Témakörök Az életközösségek anyag- és energiaforgalma
Tartalmak Termelők, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése.
A természetes és mesterséges életközösségek
A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem.
A jelenkori bioszféra
A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.
Az ember életműködései és az életműködések szabályozása A bőr és a mozgás
A bőr felépítése és funkciói. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapos testmozgás jelentősége.
A táplálkozás
Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás.
A légzés
A légzőkészülék felépítése és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
A keringési rendszer A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. A kiválasztás
A kiválasztószervek. A vese működésének lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
Az idegrendszer
Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
Az immunitás
Az immunrendszer szerepe. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.
A hormonális szabályozás
A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei.
Az érzékelés
A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek.
57
Az ember szaporodása és egyedfejlődése
Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. Az embrionális és posztembrionális fejlődés jellemzői.
Általános egészségügyi ismeretek
A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.
14.4.2
Mindennapi testedzés- testnevelés
Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak biztosítja a napi rendszeres testmozgás lehetőségét. Tanulóinknak heti két kötelező testnevelésórája van. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: sportköri foglalkozások (labdajátékok, aerobic, úszás, gerinctorna, gyógytorna, labdajátékok házi bajnokságok osztályok közötti sportversenyek sportnap szakmai gyakorlaton munkaközi torna úszás, korcsolyázás 14.4.3
14.4.4
Tanórán kívüli foglalkozások programok Iskolánk minden évben megrendezi a Sportnapot. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. A külső helyszínen (sportpályán) megrendezett program erőnléti, szellemi ügyességi feladatok sorából áll. A program összeállításánál nagyon fontos, hogy minden tanulónk sikerélményhez jusson, eredményes legyen. Az egész napos rendezvényen az utazást és az étkezést iskolánk oldja meg saját költségén. Az eredményhirdetésen minden tanulónkat jutalmazzuk. Őszi, tavaszi kirándulások megszervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Tervezzük, hogy évente egy alkalommal akadályversenyt rendezünk fővárostól távolabb eső természetvédelmi területen. Szervezett véradáson veszünk részt nagykorú diákjaink bevonásával Az iskolaorvossal és a kerületi ÁNTSZ-szel szorosan együttműködve időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben. (pl. mellvizsgálat, herevizsgálat, hallásvizsgálat, fogászati szűrés) Igyekszünk pályázati forrásokból biztosítani – külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol- és drogprevenció”, „dohányzás”, „AIDS és Hepatitis” témakörökben.
Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok Iskolánkban az idevonatkozó 26/1997.(IX.3.) NM rendelet figyelembevételével heti két alkalommal rendel az iskolaorvos, védőnő, feladataik az alábbiak: – A tanulók jelentkezésekor a felvételt megelőzően pályaalkalmassági vizsgálat. – A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). – Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. – Közreműködés: közegészségügyi- járványügyi, környezet- egészségügyi, táplálkozásegészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában. – Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. A következő témakörökben kérünk segítséget: – életmód és betegségek összefüggései – az iskola tanulóinak egészségi állapota, esetleges egészségi problémákra megoldási javaslatok – a fiatalkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában
58
– környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás-egészségügyi kérdésekben – az osztályfőnöki órák tanmenetéhez kapcsolódó felvilágosító-, és tájékoztató órák megtartása. Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre. – Évenként fogászati szűrővizsgálatra visszük el tanulóinkat két alkalommal. – A mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, pszichológus) segítjük, lehetőség nyílik személyre szabott nevelésre, oktatásra. – A tanulási nehézségek szűrésével lehetővé válik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb segítése.
14.5 Az egészségfejlesztési team Terveink szerint az egészségfejlesztési program meghatározását, koordinációját, végrehajtását az egészségfejlesztési team végzi. Tagjai: Igazgató Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pszichológus Fejlesztő pedagógus Iskolaorvos, védőnő Testnevelő tanár Szabadidő-szervező pedagógus Diákönkormányzatot segítő pedagógus Osztályfőnöki munkaközösség vezető Szülői szervezet képviselője A team tagjai háromhavi rendszerességgel konzultálnak, illetve szükség szerint gyakrabban.
14.6 Dohányzás és alkoholfogyasztás A dohányzás és az alkoholfogyasztás problémája szorosan illeszkedik iskolánk prevenciós programjába. A későbbiekben külön ismertetett drogprevenciós stratégia mellett nagy hangsúlyt helyezünk ezen jelenségek megelőzésére, visszaszorítására is. Tapasztalataink szerint a tanulók már az általános iskolából úgy kerülnek ki, hogy több éve dohányoznak (a megkérdezett tanulók válaszait elemezve kitűnik, hogy sokan már 10-11 éves koruk körül rászoktak a cigarettára, volt olyan, aki még korábban), és az alkohol sem ismeretlen számukra. Pedagógusaink a tanórák (biológia, kémia, osztályfőnöki) keretében ismertetik tanulóinkkal ezen káros szenvedélyek veszélyeit, rövid- és hosszú távú hatásait. Személyiségük fejlesztése közben ismertetik meg velük a „nemet mondás”-hoz való jogukat, azt, hogy ne váljanak egy káros szenvedély rabjává csak azért, mert a baráti, haveri kör ezt várja el, és esetleg kinézi a nem csatlakozót a társaságból. Fontos annak tudatosítása, hogy nem feltétlenül a kortársak véleménye a megfelelő számukra. A későbbiekben részletezett drogprevenciós stratégiánk programelemeit alkalmazzuk ezen káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére, a már kialakult függőség visszaszorítására is (alternatív szabadidő-eltöltési lehetőségek kínálata, prevenciós előadások, szakemberek segítségének igénybe vétele, szülőkkel való aktív kapcsolattartás stb.).
59
14.7 Drogprevenció, a drogmentes életre való nevelés 14.7.1
Helyzetelemzés
Napjainkban, sajnálatos módon, a fiatalok körében egyre gyakrabban felmerül a drogfogyasztás gyanúja. Ez alól iskolánk sem kivétel. Diákjaink visszajelzése alapján vannak olyan tanulók, akik –kik ritkábban, kik gyakrabban– élnek valamely tudatmódosító szerrel. A kábítószer-fogyasztás megelőzése ill. visszaszorítása azért is kiemelt feladatunk, mert iskolánkba különösön nagy számban járnak olyan tanulók, akik fokozottan ki vannak téve a drogok jelentette veszélyeknek: hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetűek, tanulási, beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdenek, sokuk alkoholista családból érkezik, valamely szülő vagy családtag börtönben van stb., - ezek a gyerekek jobban befolyásolhatók. Egy másik rétege tanulóinknak esetleg azért próbálja ki a kábítószert, mert azt gondolja, ezáltal (valamint az alkohol, a cigaretta és a kisebb fokú bűnelkövetés révén) tud megfelelni leginkább a kortárs csoport elvárásainak – és ide kell sorolni a média által sugallt viselkedésformákat, mint befolyásoló tényezőket is. Akadhatnak olyanok is, akik úgy gondolják, egy szórakozóhelyen, egy házibuliban gyorsabban, könnyebben tudnak ellazulni valamilyen szer segítségével, vagy nagyobb élményben lesz részük. Azonban a drogok hatását a fiatalok nem képesek felmérni: a kábítószerek roncsolják a személyiséget, így hosszú távon a közösséget, a családot is. Emellett kábítószeres befolyásoltság alatt nem urai cselekedeteiknek, olyasmit követhetnek el, aminek nincsenek tudatában, kárt tehetnek önmagukban vagy másokban. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat megóvjuk a kábítószerek okozta veszélyektől. Ennek érdekében olyan, holisztikus megközelítésen alapuló drogprevenciós programot alakítottunk ki, amelybe nem csak őket, hanem szüleiket és pedagógusainkat is bevontuk, így biztosítva a minél magasabb szintű védettséget. Célunk, hogy az oktatás a drogprevenció egyik színtere legyen, ezért a témakört beépítjük az iskolai tananyagba, pl. biológia, fizika, kémia órákon, de főként osztályfőnöki órákon rendszeresen foglalkozunk a témával. Ezen célunk elérésének érdekében indultunk az elmúlt években olyan, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt drogmegelőzési pályázatokon, amelyek segítségével sikerült programunk anyagi forrásának egy részét megteremteni. Emellett az iskola jelentős önrésszel is hozzájárul a sikeres megvalósításhoz. 14.7.2
Drogprevenciós stratégia
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat megóvjuk a kábítószerek okozta veszélyektől. Ennek érdekében minden tanévben szervezünk olyan előadás-sorozatot, a rendőrség kábítószer osztályának munkatársai ill. egyéb szakemberek segítségével, amelyek felhívják a figyelmet a drogfogyasztás (és –terjesztés) lehetséges következményeire, valamint elrettentésül szolgálnak a tanulók számára. Főbb témakörök: – A tudatmódosító szerek típusai (drog-fajták, altatók-nyugtatók alkohollal keverve, ragasztók, hígítók gőze stb.) – Az egyes drogok okozta tünetek, hatások, következmények – A drogfogyasztással (pl. közös tű) összefüggő betegségek (HIV, Hepatitis) – A drogok hatása a közösségre, a társas kapcsolatokra, a mindennapi tevékenységekre – A drogok hatása a magzatra, a születendő gyermekre – Elrettentő szemléltető film bemutatása – Veszélyhelyzetek, kiemelt helyek (pl. szórakozóhelyek, fiataloknak szervezett fesztiválok stb.) bemutatása – Így mondj nemet! – a drogok visszautasítása – Hová lehet fordulni, hol lehet segítséget kérni, ha felmerül a gyanú, hogy barátunk, ismerősünk, rokonunk drogfogyasztó ill. –függő? – Hová lehet fordulni, ha rászoktam, de abba szeretném hagyni? – Kábítószer-bűnözés (lopás, betörés, prostitúció stb.), a kábítószer mint a bűnelkövetés oka és következménye Ezen témakörökben nemcsak a tanulóknak, hanem szüleiknek és pedagógusainknak is rendszeresen szervezünk olyan előadást, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek szakemberekkel, tanácsot, segítséget kérhetnek tőlük, tájékozódhatnak a drogfogyasztás árulkodó jeleiről, a kezelési lehetőségekről, a gyógyulási esélyekről.
60
14.7.2.1 A szülőkkel való kapcsolattartás Fentiek közül a szülőkkel való kapcsolattartás alapvető pillére stratégiánknak. Tény, hogy a drogprevenció elsődleges színtere nem az iskola, hanem a család. A kamaszok amúgy is instabil lelkivilágának nagy szüksége van a szerető, óvó családi légkörre. Sajnos iskolánkban a tanulók jelentős hányada nem ilyen családból érkezik. A drog náluk sokszor nem pusztán a rideg, ill. nem létező családi légkör következménye, hanem menekülés, kiút-keresés. A gyerekek az alapvető viselkedésmintákat szüleiktől veszik át. Szocializációjuk során először a tőlük látottakat utánozzák, és ezek a minták rögzülnek. Mire hozzánk kerülnek, már kialakultak azok a szocializációs tényezők, amelyek az egyes devianciák kialakulását vetítik elő, mint pl. a bűnözés, az alkohol- és/vagy kábítószerfogyasztás. Iskolánk megpróbálja visszapótolni azokat a szocializációs hiányokat, amelyekkel a tanulók hozzánk érkeznek, igyekszünk második családjukként nevelni őket, de természetesen nem tudjuk pótolni a szülői szeretetet, törődést, a család nyújtotta érzelmi biztonságot. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a szülők is megértsék, milyen veszélynek vannak kitéve gyermekeik, és kamaszként mennyire szükségük van támogatásukra. A rendszeres kapcsolattartás révén igyekszünk a pedagógusok és a szülők közötti együttműködést elmélyíteni. Őszinte párbeszédet alakítunk ki, melyben a szülőktől is elvárjuk, hogy jelezzék felénk, ha gyermeküknél felmerül bármilyen gyanú a drogokra vonatkozóan, így közösen (és még időben) nyújthatunk megfelelő segítséget. 14.7.2.2 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, esélyegyenlőségi munkatárs Főállású munkatárs, aki rendszeresen tartja a kapcsolatot a rendőrséggel, a nevelési tanácsadóval, a helyi ifjúsági irodával, a családsegítővel, gyámhatósággal, nevelőotthonnal, a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel stb. Vezetésével a Diákönkormányzat megszavazta egy olyan fórum létrehozását, amely lehetőséget nyújt a diákoknak arra, hogy problémáikat kortársaik segítségével próbálják megoldani, és ne pótcselekvéssel. Üzenőládánkon keresztül a diákok akár név nélkül jelezhetik számára, ha véleményük szerint valamelyik társuk bajban van. 14.7.2.3 Drogmentes, tiszta életre nevelés A szociális és életvezetési kompetencia fejlesztése révén igyekszünk tanulóinkat az értelmes, hasznos, drogmentes életre nevelni. Olyan ismereteket próbálunk nyújtani számukra, amely által mind ők, mind a következő generációk –hátrányos helyzetükből kiemelkedve- hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak, választott szakmájukban és privát életükben is sikeresen, öntudatosan tevékenykedhetnek. Ennek részeként nagy hangsúlyt helyezünk a személyiségfejlesztésre, hiszen a kábítószerek (valamint a cigaretta, az alkohol) sokszor a kisebbrendűségi érzés, a lelki, érzelmi instabilitás kompenzálására szolgálnak. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a hatékony stresszkezelés elsajátíttatását, hiszen a mindennapos stressz nem megfelelő feldolgozása is oka lehet a káros szenvedélyek kialakulásának. 14.7.2.4 A szabadidős programok mint a kábítószer-fogyasztás alternatívái A fiatalok jó része, napi iskolai tevékenysége után (sőt sokszor helyett) nem találja a helyét: cselleng, „plázázik”, „bandázik” stb. Máskor a televízióból áramló, egyre magasabb ingerküszöböt megcélzó filmek, az internet sugallta üzenetek hatására cselekszik. Ezen hatások egyenes okai lehetnek a drogok kipróbálásának, fogyasztásának (megfelelni akarás, unalom, kíváncsiság, vagányság, elismerés kivívása stb.). Iskolánk ennek megelőzése ill. elhárítása érdekében célul tűzte ki, hogy a tanulók számára a szabadidő eltöltésének olyan hasznos, értelmes alternatíváit kínálja, amelyek érdeklődésüket más irányba fordítják. Többek között az alábbi lehetőségek állnak a diákok rendelkezésére: – mindennapos sportolási lehetőség (futball, kosárlabda, asztalitenisz, a közeli jégpályán korcsolya, úszás stb.) – sportnap – ingyenes vagy kedvezményes színház- és múzeumlátogatási lehetőség – könyvtár – tanulószoba – filmklub (igény szerint) – kirándulás, gyárlátogatás – szállodák, éttermek, üzletek meglátogatása (a választott szakmának megfelelően) – iskolai rendezvények (karácsony, szalagavató, ballagás, farsang stb.), amelyeken minden tanulónk részvételére, kreativitására számítunk – diákönkormányzati tisztség – igény szerint szakkörök – szakmai, tanulmányi versenyek, vetélkedők, kiállítások – táborok – emléknapi, ünnepi megemlékezések
61
14.7.2.5 Pedagógus továbbképzés Pedagógusaink részére a témában továbbképzési lehetőségeket keresünk. A beiskolázási terv elkészítése során figyelembe vesszük a témakört érintő képzéseket. Évente kétszer helyben is szervezünk olyan képzéseket, értekezleteket, amelyek keretében szakemberek, rendőrségi szakértők segítségével mutatjuk be a pedagógusoknak, hogyan ismerhetik fel a gyanús tüneteket, illetve, amennyiben felmerül valamelyik tanulónál a drogfogyasztás gyanúja, mit tehetnek, milyen lehetőségekkel élhetnek.
62
15. A környezeti nevelés fő célkitűzései "A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre, Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel, kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére, felkelti az igényt, képessé tesz: ◦ a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, ◦ összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, ◦ a problémák megkeresésére, okainak megértésére, ◦ kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, ◦ a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés, hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Többet jelent a környezetszennyezésről való oktatásnál, mert figyelembe veszi az ember és környezete kölcsönhatásaiból eredő károsító tényezők és elhárítási módok sokféleségét. A környezeti nevelésnek tehát át kell fognia, és mindezt közvetítenie kell a diákok felé. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedék ökológiai szemléletmódja kialakuljon és élete természetes részévé váljon. A környezeti nevelésre különösen igaz, hogy az iskola akkor is tanít, ha nem tanít. Komoly attitűdformáló, értékközvetítő erő lehet az iskola egészének működése és a benne dolgozók környezeti értékrendje. A környezeti nevelés nem tantárgy, hanem közös követelmény, ezért az iskolai élet szerves része, jelen kell lennie a mindennapokban, személyi és tárgyi környezetben, kapcsolatokban. Iskolánkban a prioritást élvező értékek között szerepel a „Legfőbb érték az ember”, ezért kiemelt fejlesztési területként kezeljük a környezeti nevelést. Ebből következnek a további értékek, mint: Az élet tisztelete. Eleven és élettelen természet védelme A természet sokfélesége, kiegyensúlyozottsága, teljessége A környezet esztétikuma, szépsége A környezet által kínált élmények felhasználása A környezettel harmonizáló életvitel kiépítése Cél: A természetes és létesített környezet értékeire érzékeny, környezetünk állapotáért felelősséget vállaló, cselekvésre kész, jogkövető, tudatos magatartást tanúsító, konstruktív életvezetésre képes felnőtté váljanak tanítványaink. A környezeti nevelés a jelenben mutassa fel a jövőt, azt kell hangsúlyoznunk, hogy az „itt és most” a jövő kezdetét jelenti.
63
15.1 A környezeti nevelés összetevői Globális környezet
Makrotársadalmi környezet
Mikrotársadalmi környezet
15.1.1 a.
Globális környezet Természetes környezet Mesterséges környezet Munka Környezetszennyezés Egészséges életmód-gyógyítás Infrastruktúra Település, lakosság Család Esztétikus környezet
Globális környezet
Globális környezet
Feladat: Tudatosítani kell, hogy a környezeti kultúra az emberibb és jobb életminőség hordozója. A környezet holisztikus megismertetése (környezetkultúra társadalmi hátterének felvázolása). Tekintsék tanulóink a környezetvédelmet az életközpontú, bioszférát megóvó tevékenységi rendszernek. Takarékoskodás az intézményünkben energiával és vízfelhasználással. Ismerjék fel, hogy a környezetvédelem érdekellentétek ütközését jelenti. Tevékenység-eszköz: Az állampolgári és egyéb közösségi - felelősség felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. A környezeti károsodások nemzetközi problémaként való ábrázolása A tanulók felkészítése arra, hogyan bánhatnak a természeti erőforrásokkal Az ember által felállított tabuk, törvények és erkölcsi szabályozók vizsgálata (elvárások, tennivalók a természet védelmében) Annak bemutatása, hogy a környezetnek elválaszthatatlan része a belső környezet, a lelki (mentális) szféra Beszélgetés a világ vezetőinek összefogásáról, felelősségéről (a környezet értelmezése a jövő formálásának eszközeként) Globális összefüggések megértetése Követelmény: A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” gondolat beépülése a személyiségbe. Ismerjék meg az emberiség előtt álló, a Föld egészét érintő problémákat (savas esők, szmog, ózon réteg károsodása, üvegházhatás, esőerdők pusztulása stb.). Ismerjék a természet és környezet harmonikus fejlődését elősegítő, ill. veszélyeztető legfontosabb tényezőket (mit tehetnek az egyéni életükben ezek ellensúlyozására). Értékelés: Brainstorming (ötletbörze), és beszélgetések alkalmával a pozitív hozzáállás és példák megerősítése. b.
Természetes környezet
Feladat: Az érdeklődés és kíváncsiság felébresztése a környezet még létező szépsége és sokszínűsége iránt Az ökológiai kompetencia megteremtése (ember és környezete kölcsönhatásainak megértése, bepillantás az összefüggésekbe) Tudatosítani, hogy az egészséges, esztétikus környezet iránti szükséglet kielégítése nemcsak joga, hanem kötelessége is minden emberek Fokozott hangsúlyt kapjanak a természet és ember harmonikus együttélésének lehetőségei Tevékenység-eszköz: Megismertetni tanulóinkkal az ökológiai összefüggéseket, valamint a kedvezőtlen kölcsönhatások (pl. katasztrófák) következményeit.
64
Tudatosítani tanulóinkban a környezetvédelem jelentőségét, mint állampolgári jogot és kötelességet. Tevékeny részvétel a virágos osztály és iskola megvalósításában (a Föld napján környezeti vetélkedő). A környezetre vonatkozó ismeretek átadása tanórákon: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. Biológia: ◦ A fajok változatosságának jelentősége (ökológiai rendszerek) ◦ Természetes körforgás, tápláléklánc (állat és növényvilág védelem) ◦ A trópusi őserdők kiirtása által okozott veszélyek ◦ Az ember beavatkozása a természetbe (következmények) Földrajz: ◦ Az éghajlat és az időjárás (fronthatások) ◦ Élet más kultúrákban és népeknél ◦ Éghajlati viszonyok megváltozásából adódó veszélyek ◦ Ökológiai orientációjú közlekedési rendszerek ◦ A táj tervezése és megművelése (természetvédelmi területek) ◦ Földtörténeti korszakok, az emberi beavatkozás hatásai ◦ A Duna földrajza, gazdasági szerepe, állapota ◦ Zonalitás, klímaváltozások ◦ Tájékozódás Kémia: ◦ Mesterséges és természetes eredetű anyagok (minőség, különbözőség, hatásuk a környezetre) ◦ Levegő, víz, talaj szerves és szervetlen alkotói (szennyezés okai, a megelőzés lehetőségei) ◦ Vízminőségmérés ◦ Szennyvíztelep látogatása Fizika: ◦ Energiafajták előnyei, hátrányai (előállításuk módjai, újrafelhasználás) ◦ Zajártalom, hőártalom, ionizáló sugárzás (csökkentésének lehetőségei) ◦ Fizikai törvényszerűségek és élőlények életjelenségei közötti analógiák felismertetése Történelem, társadalomismeret (etika): ◦ Az iparosodás: előnyök hátrányok, esélyek, veszélyek ◦ A civilizáció fejlődésével kapcsolatos félelmek (ma és régen) ◦ Felelősség az utódainkért ◦ Az állat mint az ember társa ◦ Helyi történelmi értékek, hagyományok tisztelete ◦ Az egyén, az állam, a társadalom felelőssége a globális problémák terén Magyar nyelv: ◦ A táj ábrázolása a versekben (írók és környezet) ◦ Cikkgyűjtemény: viták az ipari társadalom védelmezői és radikális környezetvédők között ◦ Anyanyelv védelme ◦ Médiaelemzési technikák ◦ Viták folytatása ◦ Különbségtétel lényeges és lényegtelen információ között ◦ Hatékony kommunikációs törekvés ◦ Hivatalos iratok (kérvény, javaslat, petíció,...) készítése Esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése. ◦ Szakmai nyelv igényes és pontos használata írásban és szóban Matematika: ◦ Környezeti összefüggések matematikai demonstrációja ◦ Környezeti mérések értelmezése elemzése statisztikai módszerekkel ◦ Táblázatok, grafikonok készítése, elemzése Osztályfőnöki órák: ◦ 9. évf. Életvezetés, életvezetési szokások a családban. ◦ 10. évf. Testi-lelki problémák, a megoldás módjai. ◦ 11. évf. A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám ◦ 12. évf. Intézmények, Civil szervezetek.( állampolgári és egyéni felelősség ) A hely ahol élünk. Kirándulások vagy túrák: ◦ Víztisztító felkeresése, látogatás szeméttelepen (szelektív hulladékgyűjtés). ◦ Kirándulások alkalmával természetrajzi múzeumok, természetvédelmi területek (arborétumok) felkeresése.
65
Művészet: ◦ Természetes alapanyagok használata. ◦ Használati tárgyak és művészeti alkotások ipari hulladékokból. ◦ Természet a képzőművészetben. ◦ Népi építészet, díszítőművészet. ◦ Tartalom és forma összefüggései. ◦ Természetes vizeinkkel kapcsolatos népdalok, zeneművek. ◦ A természet zenei ábrázolása. ◦ A zene közösségteremtő ereje. Testnevelés: ◦ A különböző sportágak ökológiai és egészségügyi hatása. ◦ A sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésébe. ◦ Természetes anyagokból készült sportszerek. ◦ Régi magyar mozgást igénylő játékok megismerése (karikahajtás, gólyalábazás, zsákbanfutás, méta) Idegen nyelv: ◦ Szövegfeldolgozásokkal természetszeretetre érzékenység fejlesztése. ◦ Más országok hasonló problémáinak megismerése, környezetvédelmi szervezeteik. ◦ Nemzetközi felelősségérzet kialakítása. Szakképzés: ◦ Egészségkárosodás prevenciói. ◦ Gyakorlathoz kapcsolódó természeti és környezetvédelmi ismeretek átadása ◦ Szakmához kapcsolódó higiéniai követelmények és ezek alkalmazása ◦ Az adott szakma története és környezetre gyakorolt hatása ◦ Szakmaspecifikus munkákhoz környezetvédelmi ismeretek ◦ Hulladékkezelés ◦ Környezetbarát anyagok, technikák, termékek használata ◦ Anyag és energiatakarékos gazdálkodási módok ◦ Munka és technológiai fegyelem kialakítása ◦ Rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során Követelmény: A természetre vonatkozó alapvető ismereteket sajátítsa el (óvja a környezetet, környezetbarátként viselkedjen)! A környezet iránti tevékenységét a tudatosság és a felelősség hassa át! Értékelés: A környezet védelmére irányuló magatartás megerősítése, a környezet-szennyező szokások korrekciója. c.
Mesterséges környezet
Feladat: Tudatosan környezetkímélő, védő viselkedésmód kialakítása. A mesterséges térigény fokozódásából adódó ellentmondások megismertetése A biológiai és társadalmi lét fenntartásához (termelés és fogyasztás), anyag- és energiafelhasználás, hulladék anyagok által okozott problémák felismerése. Képessé tenni a tanulókat a környezetromboló, az emberi életet veszélyeztető felelőtlen tevékenységek elleni fellépésre. Tiszta, ízlésesen berendezett terek (lakó és egyéb épületek) iránti igény, és ezek megóvására való felelősség kialakítása. Nevelési törekvéseink alapja az ökológiai morál: tisztelet és szeretet az ember és természet iránt. Tevékenység-eszköz: Alkalmazott művészetek elemzése, egyéni élménybeszámolók, kiselőadások formájában. Az esztétikai érzékenység fokozása, az alapelemek megismertetése (szín, forma, ritmus, kontrasztok). A művészeti korok építészeti technikájának, a kor életmódjának élményszintű feldolgozása a tantárgyi integrációk során. A praktikum és esztétikum egységének szemléltetése a népi építészet és iparművészet hazai emlékeinek bemutatásával (értékelemző séták).
66
Gyűjtés: jó és rossz példák (az ökológiai, gazdasági és társadalmi hatások összefonódásának felismerése). Követelmény: A közvetlen környezet tárgyi és esztétikai értékeinek védelme (ne tűrjék szó nélkül a környezetrombolást). Tudják, hogy hol, kinél, hogyan léphetnek fel a természet védelméért (vegyék észre a veszélyforrásokat). Értékelés: A kívánt magatartásformák megerősítése. 15.1.2 a.
Makrotársadalmi környezet
Munka
Feladat: Tudatosítani, hogy az ember, teremtő, fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. A munka értékteremtő és személyiségformáló szerepének tudatosítása, elfogadtatása (egymás munkájának megbecsülése). Tevékenység-eszköz (kiemelt fontosságú témák): A munkamegosztásban elfoglalt hely és a társadalmi helyzet összefüggései Munkanélküliség, munkába állás (okok, esélyek) Munkahelyi normák Fizikai és szellemi munka (azonosság, különbség, megbecsülés) Szakma, hivatás, szolgálat Gazdasági körülmények és vagyonok differenciálódása (okok, esélyegyenlőség) Követelmény: A tanulás, mint munka megbecsülése A tanulás, mint jog és kötelesség elfogadtatása A felnőttek munkájának megbecsülése A lakás és a házkörüli munka értékeinek elismertetése (háztartásvezetés és családi munkamegosztás) Legyen képes saját szakmájának gyakorlásakor az egészség- és környezetvédelemre. Szakmai gyakorlat előtérbe helyezése Kialakítani a környezetvédelmet, munkavédelmet, biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot Ismerjék a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Értékelés: Saját életükből merített példák megerősítése, kiigazítása. b.
Környezetszennyezés
Feladat: Ismereteket nyújtani tanulóinknak, megalapozva az új ökológiai szemléletet, hiszen csak így mérhetők fel döntéseik következményeit. Az ember szerepének megismerése a természet egyensúlyának fenntartásában (az egészséges és ízléses környezet szükségletének kialakítása). A környezeti folyamatok történetiségének érzékeltetése (takarékosságra, mértékletességre nevelés). Az erkölcsi normák és a megfelelő viselkedési kultúra kialakítása. Tevékenység-eszköz: A környezetszennyezésről szóló és más természetfilmek megtekintése és megbeszélése (környezetkímélő termékek és technológiák előnyben részesítése). A szűkebb és tágabb környezet anyag és energiafelhasználásának tervezése, hogy minél kevesebb fogyasztással járjon (takarékosság, hulladékok mennyiségének csökkentése). Ismerkedés a környezetvédelem alrendszereivel (vízvédelem, talajvédelem, levegővédelem, zajhatások mérséklése, állat és növényvilág védelme). Szelektív hulladékgyűjtésbe való bekapcsolódás.(iskolában elemgyűjtő tartály). Beszéljünk róla: csatornázás, szennyvíz, permetezés, mosószerek, hulladéktemetők, műanyag és veszélyes hulladékok.
67
Az iskola környezetbarát tisztítószereket használ. Követelmény: Alakuljanak ki diákjainkban értelmi-érzelmi megalapozottságú, pozitív értékek, beállítódások, viszonyulások a természet és környezetvédelem iránt. Legyenek tisztában a környezetvédelmi alrendszerekben jelentkező problémákkal, törekedjenek a prevencióra. Vegyenek részt a hasznosítható hulladékok és a szelektív szemétgyűjtésben. Fordítsanak gondot saját osztályuk tisztántartására, órák után dobják el saját szemetüket a hulladékgyűjtőbe, ne firkáljanak a padra, vigyázzanak a berendezésre. Értékelés: Tanulóinkkal szemben támasztott követelményeknek való megfelelésekor, pozitív visszajelzés. c.
Egészséges életmód-gyógyítás
Feladat A szennyezett természeti környezet és előírásoknak nem megfelelő munkahely károsító hatásairól és ezekből eredő foglalkozási ártalmakról. Az életmódbeli és életmintázat kedvezőtlen hatásairól (mentálhigiéné, szexuális kultúra, életcél, boldogság -amiért tenni kell, nem áru-). Tevékenység: A beszélgetések és közös tevékenységek kapcsán készség-és képességfejlesztés, amellyel kialakíthatók a kívánt attitűdök. Hangsúlyos témakörök: ◦ Figyelem és elfogadás embertársainkkal szemben. ◦ Empátiás kapcsolatteremtés (türelem és megértés). ◦ Önmagunk koordinálása (impulzuskontroll beépítése az agresszivitás és ösztönszexualitás), kontrollálása. ◦ Saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciája (élményhelyzetek biztosítása közösségekben). Az iskolai büfé kínálata bővüljön az egészséges táplálkozás érdekében. Követelmény: Tekintsék értéknek az egészséget. Tudják, hogy a környezeti hatások és szervezet között egy állandóan alkalmazkodó folyamat zajlik. Legyenek birtokában olyan ismereteknek és készségeknek, hogy a környezeti ártalmakat csökkenteni tudják. Értékelés: Az életvitelre vonatkozó pozitív magatartássémák és szokások megerősítése. d.
Infrastuktúra
Feladat: Települések zavartalan működéséhez szükséges infrastruktúra elemeinek megismertetése (annak felismerése, hogy ezek megléte miként határozza meg a lakóhely arculatát) A közlekedéssel kapcsolatban jelentkező környezeti hatások, gondok és megoldási lehetőségeire történő figyelemfelhívás A gyors információáramlás fontosságának és feltételeinek megismertetése. Tevékenység-eszköz: Beszélgetés a működéshez szükséges dolgokról, ezek rendszerben láttatása, mint: ◦ Élelem, szállítás, tisztított víz, energia, közlekedés ◦ Karbantartás, korszerűsítés ◦ Postai és telefonhálózatok ◦ Egészségügyi ellátás, óvoda, iskola, idősek otthona ◦ Könyvtár, közösségi ház, sporttelep, játszótér, múzeum Az infrastruktúráról információszerzés tapasztalatokról számadás a különböző műveltségi területeknél A számítógép- és könyvtárkezelés gyakorlása (a sokoldalúan fejlett személyiség alapfeltétele az informatikai tudás megszerzése) Zöld sarok kialakítása a könyvtárban: szakkönyvek, CD-k, videó anyag, számítógépek...
68
Követelmény:
Ismerjék a lakóhely életéhez szükséges infrastruktúrák rendszerét, valamint az ehhez szükséges erőforrásokat! Értékelés: Pozitív visszacsatolás a megfelelő magatartásformákra 15.1.3 a.
Mikrotársadalmi környezet
Település, lakosság
Feladat: Annak tudatosítása tanulóinkban, hogy a szűkebb környezetünk megóvásával tehetjük a legtöbbet a Föld védelme érdekében. Kiemelt feladat a preventív szemlélet kialakítása (kockázati tényezők elleni védekezés, pszichoszociális hatások és stresszhelyzetek kompenzálása). Tevékenység-eszköz: Változások nyomon kisérése a településen (népességi mutatók, egészségi állapot -vezető halálokok-, mit tehetünk az ártalmak ellen védőfaktorok érvényesítése) Bekapcsolódás az iskola, lakóhely alakításába, rendezésébe Követelmény: Érezzen felelősséget és tegyen a lakóhelye szépségéért, az egészséges környezetért. A maguk területén, életvitelükkel, tevékenységükkel egyénileg és összefogva óvják a környezetüket a családban, az iskolában és másutt. Értékelés: Szűkebb és tágabb környeztében kapjon megfelelő visszajelzést a kívánt magatartásra. b.
Család
Feladat: A család jellemzőinek, feladatainak tudatosítása A létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák tudatosítása A család fontosságának beépítése az értékrendbe (mint elsődleges szocializációs színtér és alapvető meghatározója a személyiségfejlődésnek) Tevékenység-eszköz: Egyéni élmények alapján feldolgozni tanulóinkkal a család társadalmi szerepét (a családot az egymás iránt érzett szeretet és felelősség tartja össze). A feldolgozás szempontjai: ◦ A család, mint szolidáris közösség (védőbástya és utódgondozó) ◦ A család, mint életre nevelő, kultúra közvetítő ◦ A társadalom építőköve (reprodukciós funkció) ◦ A család gazdasági szerepe (termelés-fogyasztás) ◦ A feldolgozás témái: ◦ Az együttlét szükséglete (összetartozás, felelősség, bizalom) ◦ Különbözőségek megnyilvánulása és elfogadása ◦ Érdekek, konfliktusok, megegyezés ◦ A másság elfogadása (emberi értékek és kapcsolatok) Követelmény: Életmódok és életvezetési stílusok modellként közvetítése (bevásárlási szokások, háztartásvezetés, pénzzel való bánás, mértékletesség). Tudják tanulóink, miként tegyenek eleget a higiéniás szükségleteik kielégítésének otthon, iskolában, más helyen. Fogadja el a családot értékként (tekintse a kötelességérzetet, becsületességet, felelősséget a családi értéknek). Értékelés: Saját példáikon keresztül történő megerősítés Esztétikus környezet (esztétikai nevelés)
69
c.
Esztétikus környezet
Feladat: Az iskola tisztaságának javítása A lakáskultúra iránti igény fejlesztése (az ember értékeiről a környezete is tanúskodik) A világalkotó megértésének és befogadásának segítése (esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása illetve fejlesztése) A hétköznapok esztétikumának tudatosítása (természet, mesterséges környezet, társas érintkezés és nyelvhasználat formakultúrájának felismerése) Tevékenység-eszköz: Tanórákon kívül, minden spontán lehetőség kiaknázása a szemlélet formálására (vizuális kultúra felhasználása az esztétikai értékekkel való megismerkedésre) A feldolgozás témái: ◦ A környezet és építőanyag, lakásgondok ◦ A lakás berendezésének szempontjai (díszítés) ◦ Növények, állatok a lakásban (lakás és éghajlat) ◦ Kortársminták (közerkölcs, jogi szabályok) ◦ Vandalizmus (szerepkonfliktusok és elvárások) Követelmény: Minden diák vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Nyelvi tisztaság, tömör és logikus kifejezőkészség, tartalmi tisztaság (érthetőség), szépen artikulált és jó beszédtechnika, megfelelő vitakultúra. Fontos követelmény az ízlést értékelő képesség önálló működtetése (véleményformálás-indoklás). Váljon szükségletté az esztétikus környezet és a szabadidő tartalmas eltöltésének igénye! A vizuális információk olvasása a környezetben, a tárgyakban, a művészetekben talált értékek megértése, feldolgozása kifejezése. Értékelés: Saját értékeik kinyilvánításakor megfelelő visszajelzés
15.2 A pedagógus szerepe a környezeti nevelésben Saját tantárgyon belül és a tanórákon kívül, minden alkalmat meg kell ragadni a környezetkultúra fejlesztésére. Minden diákban tudatosítani kell, hogy ők a jövő letéteményesei, ami önmagukkal és utódaikkal szemben is felelősségteljes gondolkodást követel. A környezeti nevelés akkor valósulhat meg, ha felismerjük és objektíven felmérjük tanulóink családi szocializációban elsajátított értékeit és azt a társadalmi értékrendhez és elvárásokhoz közelítjük. A pedagógus hatékonyságát ezen a területen befolyásolja a hitelesség és példamutatás, mert a saját megnyilvánulásaival is értékeket közvetít.
70
16. A speciális szakiskola 9/E előkészítő évfolyam tanterve Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a speciális szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 11. sz. melléklet Műveltségterület
Tantárgy
Heti óraszám
Éves óraszám
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
5
180
Idegen nyelv
Idegen nyelv
3
108
Matematika
Matematika
5
180
Erkölcstan
1
36
Állampolgári ismeretek
1
36
3,5
126
Ember és társadalom Ember a természetben
Természetismeret
Művészetek
Műszaki rajz, vizuális nevelés
2
72
Informatika
Informatika
2
72
Pályaorientáció
2
36
4,5
162
Testnevelés és sport
5
180
Osztályfőnöki óra
1
36
Összesen
31,5
1134
Szabadon tervezhető
3,5
126
Mindösszesen
35
1260
Bibliaismeret
1
36
Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Szakmai alapozó ismeretek
Bibliaismeret Megegyezik a 19. fejezetben leírtakkal
71
17. 9.-12. évfolyamon alapozó oktatás
közismereti,
illetve
szakmacsoportos
17.1 Kifutó rendszerben Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: - művelődéstörténeti korszak - parabola - korstílus - zsoltár - antikvitás - eposz - középkor - eposzi kellékek - humanizmus - in medias res - reneszánsz - deus ex machina - reformáció - hübrisz - ellenreformáció - katarzis - barokk - konfliktus - mítosz - prológus - testamentum - epilógus - evangélium - akció - próféta - dikció - példázat - retardáció -
-
hármas egység kardal időmértékes verselés verslábak disztichon legenda trubadúr vágáns lírai ballada tercina kommentár novella szonett Balassi-strófa.
Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése. A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból. Témakörök
Alapozás
A politeista világ irodalma I. - a mítoszok világa
A politeista világ irodalma II. - a görög-római kultúra irodalma
Tartalmak
Választható tartalmak
Bevezetés az irodalom világába, rendszerezés. Az általános iskolában tanult műnemek és a műfajok. Az irodalomtörténeti anyag rendszerezése. Verstani ismeretek felidézése. Mítoszok, mitológiák, Teremtéstörténetek összevetése mitologizálás, teremtésmítoszok, pusztulásmítoszok (részletek a Gilgamesből és a görög mitológia teremtés-történetéből). A görög mitológia főbb alakjai, A római költészet főbb alakjai: történetei; a homéroszi eposzok; Catullus, Vergilius, Horatius, a görög líra főbb alakjai: Ovidius. Szappho, Anakreon és/vagy a római költészet legalább egy alakja; a görög dráma és színjátszás; Szophoklész: Antigoné című drámája.
72
KódokHiba! A
önyvjelző nem létezik.
T;i;Ig;f
E;Lk;Ig;f
T;N;Dg;szö
A zsidó-keresztény világ irodalma - a Biblia
A Biblia szerkezete, keletkezése; néhány (legalább 2-2) ó- és újszövetségi történet, ezek értelmezése, a kereszténységben betöltött szerepe; zsoltárok.
A középkor vallásos és világi irodalma
A középkor világnézete, művészeti stílusai (romantika, gótika); Szent Ágoston: Vallomások (részletek); himnuszok (Todi: Stabat Mater, Ómagyar Mária-siralom); Halotti beszéd és könyörgés; legendák (Szent Ferenc-legenda, Margitlegenda); lovagi epika (Artus) és líra (Walter von der Vogelweide); a vágáns költészet (Carmina Burana). Dante: Isteni színjáték - Pokol (részletek), keletkezése, szerkezete, jelentősége, világnézete; Villon-versek (A jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Ellentétek) keletkezése, tartalmi és formai elemzése. A reneszánsz világszemlélet, stílus és a humanizmus; Petrarca szonett-költészetének bemutatása 2-3 szonetten keresztül; 2-3 novella Boccaccio: Dekameron című művéből, keletkezése, szerkezete, a novella műfaja; a szonettek és a novellák reneszánsz vonásai. Az angol reneszánsz dráma és színjátszás; Shakespeare életénék főbb állomásai, drámái; egy dráma feldolgozása; a 75. szonett.
Dante és Villon
A reneszánsz irodalma I. - Petrarca és Boccaccio
A reneszánsz irodalma II. - az angol reneszánsz dráma
Bibliai témák és műfajok ÉN;E;k;Kg;úa továbbélése a magyar és a világirodalomban, képzőművészetben és a zenében; a tananyagban nem tárgyalt bibliai történetek megismerése. (operák világa: Vö.: Verdi: Nabucco, filmes kapcsolódások: vö.: Passió, Ben-Hur) A középkor világának E;D;Vm;ö bemutatása a filmművészetben: a Napfivér, Holdnővér vagy az Excalibur vagy A rózsa neve című film megtekintése videón.
Dante és Villon (Kaláka: Villon K;Kr;gy megzenésített versei) életének és költészetének részletesebb megismerése.
Egyéb novellák a F;N;Ig;úa Dekameronból; ismerkedés a reneszánsz képzőművészet alkotásaival. (Fellini: Dekameron feldolgozásai)
Egy szabadon választott ÉN;F;P;Ag;Vm Shakespeare-vígjáték feldolgozása; egy Shakespearedráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése. A magyar reformáció irodalma H;I;i;szö (Tinódi Lantos Sebestyén, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, Szenczi Molnár Albert).
A reneszánsz irodalma A magyar reneszánsz jellemzői, III. - a magyar reneszánsz két az európaitól eltérő vonásai, a nagy alakja: reformáció hatásai; Pannonius anus Pannonius és Balassi Bálint életének főbb eseményei, elégiaés epigrammaköltészetének jellemző vonásai néhány versen keresztül; Balassi Bálint életének főbb állomásai, szerelmi, istenes és végvári, költészetének bemutatása néhány versen keresztül. A barokk irodalma Az ellenreformáció művészeti, Szemelvények Pázmány Péter, - Zrínyi Miklós: Szigeti irodalmi hatásai, a barokk stílus Mikes Kelemen műveiből. veszedelem jellegzetességei; Zrínyi Miklós életének főbb állomásai, tevékenysége; Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek) keletkezése, műfaji sajátosságai, szerkezete, a mű alapkoncepciója, célja, stílusa, verselése, nyelvi eszközei.
73
H;SZk;f
10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses regény, tabló, időés értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek. A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete. Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet. Témakörök Ismétlés A klasszicista dráma
Az európai felvilágosodás
A magyar felvilágosodás kezdete
Csokonai Vitéz Mihály
Berzsenyi Dániel
Az európai romantika
Tartalmak
Választható tartalmak
A 9. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. A francia klasszicista dráma és színjátszás jellegzetességei. Moličre drámái; egy vígjáték feldolgozása.
KódokHiba! A
önyvjelző nem létezik.
K;úa
Egy fel nem dolgozott Moličre- ÉN;F;P;Ag;Vm dráma megismerése; lehetőség szerint egy dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése; a francia klasszicista dráma más szerzőinek (Corneille, Racine) és műveinek megismerése. Az európai (angol, francia, A kor irodalmából egy szabadon E;P;Ag;gy német) felvilágosodás főbb választott epikai vagy drámai mű irányzatai, gondolatai, (pl. Swift: Gulliver, Diderot: Az képviselői; irodalmi megjelenése, apáca, Schiller: Ármány és a klasszicista stílus az szerelem) bemutatása. irodalomban néhány példán keresztül. A magyar felvilágosodás A magyar felvilágosodás H;Lk;Ig;f kezdetének jellegzetességei, irodalmi élete; a nyelvújítási harc képviselői; a magyar klasszicista és annak eredményei; a irodalom néhány alakja „testőrírók” munkái. (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc és Batsányi ános) és műveik, tevékenységük. Csokonai Vitéz Mihály életének, Csokonainak a tananyagban fel T;H;k;Kr;Ag;szö költői pályájának főbb állomásai, nem dolgozott vagy nem szereplő költészetének jellemzői néhány verseinek, a Dorottya című versén keresztül (pl. Az estve, művének megismerése. Konstancinápoly, övendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem, A tihanyi ekhóhoz, A reményhez). Berzsenyi Dániel életének, Berzsenyinek a tananyagban fel T;H;k;Kr;Ag;szö költői pályájának főbb állomásai, nem dolgozott vagy nem szereplő óda- és elégiaköltészetének verseinek megismerése; bemutatása néhány versén episztolái (Dukai Takács keresztül (pl. A magyarokhoz I., udithoz, Vitkovics Mihályhoz, A magyarokhoz II., A Pesti Magyar Társasághoz). Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz). Az európai (angol, francia, A tananyagban nem tárgyalt E;I;SZk;ö német, orosz) romantika vagy nem szereplő romantikus jellegzetességei, válogatás a alkotók (pl. Poe) művei; az romantikus szerzők (Byron, európai romantika Shelley, Keats; Hugo, Lamartine; képzőművészeti alkotásai. Hoffmann, Heine; Puskin) művei közül.
74
A magyar romantika I. - a nemzeti drámairodalom kezdete A magyar romantika II. - Kölcsey Ferenc
A magyar romantika III. - Vörösmarty Mihály
Petőfi Sándor
Arany ános
A magyar romantikus regény - ókai Mór
Katona ózsef írói pályájának főbb állomásai; Bánk bán című művének keletkezése, elemzése, értelmezése. Kölcsey Ferenc életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemzőinek bemutatása néhány versén keresztül (pl. Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második ének, Vanitatum vanitas, Huszt, Emléklapra). Vörösmarty Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenbergalbumba, Az emberek, Országháza, Késő vágy, Ábránd, A merengőhöz, Előszó, A vén cigány); a Csongor és Tünde című drámája. Petőfi Sándor életének, költői pályájának fontosabb állomásai, költészetének jellemző vonásai, változásai néhány versén keresztül (pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Befordultam a konyhára, Sors, nyiss nekem tért, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői, Arany ánoshoz, Beszél a fákkal a bús őszi szél..., Szeptember végén, Minek nevezzelek? A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger..., Itt benn vagyok a férfikor nyarában, Európa csendes, újra csendes..., Szörnyű idő...); epikus művei közül A helység kalapácsa. Arany ános életének, költői pályájának fontosabb állomásai, nagyepikai művei közül a Toldi estéje, balladáinak rendszerezése példákkal (pl. V. László, Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Az örök zsidó, Tengeri-hántás, Hídavatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás); lírai alkotásai (Letészem a lantot, Kertben, Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt). ókai Mór életének, írói pályájának főbb állomásai; egy romantikus regény (Fekete gyémántok vagy Eppur si mouve! És mégis mozog a föld! vagy Az aranyember) elemzése.
75
A magyar nyelvű színjátszás a XIX. század első felében.
H;ÉN;F;P;Ag; Vm
Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek megismerése; értekező prózája: részletek a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz és az Országgyűlési Napló című művekből.
T;H;k;Kr;Ag;szö
A költő életének, pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művének megismerése; a Csongor és Tünde megtekintése színházban vagy videón.
T;H;k;Kr;Ag;szö
Az apostol és más a tananyagban T;H;k;Kr;Ag;szö nem szereplő Petőfi-mű megismerése.
Petőfi és Arany barátságának T;H;k;Kr;Ag;szö irodalmi emlékei; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő balladák, lírai alkotások megismerése.
ókai életének, írói pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő regény megismerése.
K;F;Lk;i;Vm
11. évfolyam A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika. A XIX. és a XX. századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján. A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers. Témakörök Ismétlés Madách Imre: Az ember tragédiája A XIX. század második felének világirodalma I. - epika A XIX. század második felének világirodalma II. - líra
A XIX. század második felének világirodalma III. - dráma
Vajda ános
Mikszáth Kálmán
Móricz Zsigmond
Tartalmak
Választható tartalmak
A 10. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. Madách Imre élete: Az ember tragédiája keletkezése, elemzése, értelmezése. Művek a realista epikából: egy francia (Stendhal, Balzac, Maupassant) és egy orosz (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij) mű elemzése. A francia modern költészet néhány nagy alakja és műveik (Baudelaire: Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine: Költészettan, Őszi chanson; Rimbaud: A magánhangzók szonettje, A meghökkentek). A modern drámairodalom kezdete: egy Csehov-dráma: A cseresznyéskert vagy a Három nővér vagy a Ványa bácsi; és egy Ibsen-dráma: a Nóra vagy a Vadkacsa elemzése. Vajda ános költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év múlva, Harminc év után). Mikszáth Kálmán életének, írói pályájának főbb állomásai; novelláinak (Bede Anna tartozása, Tímár Zsófi özvegysége) és egy regényének (A Noszty fiú esete Tóth Marival vagy a Különös házasság vagy A fekete város vagy a Beszterce ostroma vagy j-Zrínyiász) elemzése. Móricz Zsigmond életének, írói pályájának főbb állomásai, a Barbárok, a Tragédia és a Szegény emberek című novellák közül kettőnek, illetve egy regényének (az ri muri vagy a Rokonok) elemzése.
76
KódokHiba! A
önyvjelző nem létezik.
K;úa A mű megtekintése lehetőség szerint színházban vagy videón.
H;E;Kr;TE;P;Ag
A naturalista irodalom ÉN;F;D;Dg;szö jellegzetességei egy Zolaregényben; a tananyagban nem tárgyalt epikus mű megismerése. Walt Whitman: Téli mozdony; a E;SZk;Kg;ö tananyagban nem tárgyalt művek megismerése.
A tananyagban szereplő, de nem ÉN;F;P;Ag;Vm tárgyalt dráma megismerése; lehetőség szerint Csehov- és Ibsen-drámák megtekintése színházban vagy videóról. Vajda ános életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseknek, illetve röpiratainak (Önbírálat, Polgárosodás) megismerése. Mikszáth életének és írói K;F;Lk;i;Vm pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek megismerése, illetve tárcái (Korlátfa, A pénzügyminiszter reggelije).
Móricz életének és írói K;F;Lk;i;Vm pályájának részletesebb megismerése, a törzsanyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek megismerése, illetve Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán műveivel való találkozás.
Az új magyar költészet megjelenése - Ady Endre
Az avantgárd
Ady Endre életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. Góg és Magóg fia vagyok én..., A magyar ugaron, Páris, az én Bakonyom, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet, j vizeken járok, Sírni, sírni, sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a páva, Vér és arany, A fekete zongora, A magyar Messiások, A téli Magyarország, A Sion-hegy alatt, A muszáj Herkules, Nekünk Mohács kell, Szeretném, ha szeretnének, Séta bölcsőhelyem körül, A Tűz csiholója, Történelmi lecke fiúknak, Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés az őrzőkhöz, Ifjú szívekben élek, Őrizem a szemed, Ember az embertelenségben, Nézz, Drágám, kincsemre, Emlékezés egy nyáréjszakára, Krónikás ének 1918-ból, De ha mégis?). Az avantgárd általános bemutatása, a főbb irodalmi irányzatok; Guillaume Apollinaire költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Kikericsek, A megsebzett galamb és a szökőkút, A Mirabeau híd, Égöv); Kassák Lajos életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellegzetességei a Mesteremberek és/vagy A ló meghal, a madarak kirepülnek című versein keresztül.
Ady Endre életének és költői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő műveinek és publicisztikájának (pl. Egy kis séta) megismerése.
T;H;k;Kr;Ag;szö
Az avantgárd képzőművészet E;I;Lk;Ig;f alkotásaival való megismerkedés.
12. évfolyam A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 ózsef Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, uhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül. Témakörök Ismétlés A Nyugat első költői-írói nemzedéke I. - Babits Mihály
Tartalmak
Választható tartalmak
A 11. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. Babits Mihály életének, íróiköltői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A lírikus epilógja,
77
KódokHiba! A könyvjelző em létezik.
K;úa Babits Mihály életének és írói- T;H;k;Kr;Ag;szö költői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek és egy Babits-esszé vagy
A Nyugat első költői-írói nemzedéke II. - Kosztolányi Dezső
A Nyugat első költői-írói nemzedéke III. - uhász Gyula és Tóth Árpád
A Nyugat első költői-írói nemzedéke IV. - Karinthy Frigyes
A XX. század első felének világirodalmából - epika
A XX. század világirodalma - dráma
ózsef Attila
Messze... messze..., Zrínyi Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz között, Balázsolás, ónás imája); a ónás könyve című művének elemzése. Kosztolányi Dezső életének, írói-költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Mint aki a sínek közé esett..., Mostan színes tintákról álmodom, Anyuska régi képe, Akarsz-e játszani? Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali részegség); egy novellája (pl. A kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a véres költő című regényének elemzése. A két költő életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetüknek jellemző vonásai néhány versükön keresztül ( uhász Gyula versei közül például: Tiszai csönd, Testamentum, Milyen volt..., Anna örök; Tóth Árpád versei közül például: Meddő órán, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig, Áprilisi capriccio). Karinthy Frigyes életének, íróiköltői pályájának főbb állomásai, munkásságának jellemző vonásai néhány művön (Pitypang, Előszó; Tanár úr kérem, egy novella, részletek az Így írtok ti című műből) keresztül. Legalább egy regény és egy elbeszélés vagy novella a német vagy a cseh vagy a francia vagy az orosz vagy az amerikai irodalom alkotásaiból, ennek feldolgozása. Legalább két műfeldolgozása Gorkij, Brecht, Dürrenmatt és Beckett drámái közül. ózsef Attila életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Ködből, csöndből, Klárisok, Favágó, Holt vidék, Külvárosi éj, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Magad emésztő..., Levegőt, Kései sirató, Gyermekké tettél, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica,
78
tanulmányrészlet megismerése.
Kosztolányi pályájának részletesebb feldolgozása, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versek, novellák és regények, valamint egy Kosztolányi-esszé megismerése.
T;H;k;Kr;Ag;szö
A két költő életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseikkel való találkozás.
Karinthy Frigyes életének, írói- K;F;Lk;i;Vm költői pályájának részletesebb megismerése; Karinthy regényei és kis epikai műveivel való találkozás; Az utazás a koponyám körül című film megtekintése videóról. A tananyagban nem tárgyalt regény, elbeszélés, novella megismerése, filmes feldolgozásának megtekintése videóról.
E; K;F;Lk;i;Vm
Válogatás a tananyagban ÉN;F;P;Ag;Vm szereplő, de nem tárgyalt szerzők műveiből, illetve válogatás Shaw, Pirandello, Ionesco, Stoppard drámáiból. ózsef Attila életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.
Szabó Lőrinc
Radnóti Miklós
Válogatás a XX. század második felének világirodalmából
Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából - líra Válogatás a XX. század második felének magyar irodalmából - epika, dráma Az irodalom határterületei
Felkészülés az irodalom érettségi vizsgára
Hazám, Karóval jöttél..., Íme, hát megleltem hazámat...). Szabó Lőrinc életének, költői pályájának főbb állomásai; költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás lesz, DsuangDszi álma, Szun-Vu Kung lázadása, Mozart hallgatása közben). Radnóti Miklós életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemező vonásai néhány versén keresztül (pl. Huszonnyolc év, Federico Garcia Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat..., A la recherche..., Erőltetett menet, Razglednicák és az eklogák). Legalább egy regény feldolgozása Garcia Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin művei közül. Legalább két költő 1-2 versének megismerése (Pilinszky ános, Weöres Sándor, Nagy László, Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István). Legalább egy regény vagy elbeszélés és egy dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor; Déry Tibor művei közül. Az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben és a kultúra más területein szabadon választott példákon keresztül.
Szabó Lőrinc életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás. Radnóti Miklós életének, költői T;H;k;Kr;Ag;szö pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.
A tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; válogatás a klasszikus krimi (Doyle, Christie), sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából.
E;I;Lk;Ig;f
A tananyagban szereplő, de T;H;k;Kr;Ag;szö nem tárgyalt mű megismerése; a kortárs magyar irodalom alkotóinak, alkotásainak bemutatása. A törzsanyagban szereplő, de ÉN;F;P;Ag;Vm nem tárgyalt mű megismerése; a művek filmes feldolgozásának megtekintése videóról. Mozi- vagy színház- vagy E;I;Lk;Ig;f;Vm koncert- vagy kiállításlátogatás, a látottak, hallottak közös értékelése, megbeszélése; egy kortárs íróval és/vagy költővel való személyes találkozás, beszélgetés.
Az írásbeli érettségi vizsga követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés.
Anyanyelv és kommunikáció 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció standardjainak elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (lásd fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya). Fogalmak Kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód-dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerősítés, érvelés és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok. Tevékenység Félévente egy írásbeli tesztfeladat.
79
Irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is). Egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése. Integráció A tudomány más területeinek jelhasználata. Könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban. Témakörök A közlésfolyamat, tényezői és funkciói
Tartalmak Az adó, vevő, csatorna, zaj, üzenet, kód-dekód. A közlés, kifejezés, tájékoztatás mellett a poétikai funkció, a fatikus (kapcsolatteremtés és kapcsolatfenntartás) szerep.
A kapcsolat létrehozásának nehézségei, a beszédhelyzet
A mindennapi érintkezés nyelvi standardjai. A vitakultúra, a manipulációs szándék felismerése. A non verbális kommunikáció: a hétköznapi tárgyak jelentéstana,(az otthon, a környezet jelentéstana). A térköztartás a kommunikációban. A mondatfonetikai eszközök.
A nem verbális kommunikáció kiegészítő, helyettesítő, megerősítő szerepei (önközlés, szabályozás, közlés)
A jelek szerepe az élet és a tudomány különböző területein A nyelv mint jelrendszer
A kommunikáció és szöveg
Természetes és mesterséges jelek, konvencionális és művészi jelek, rejtjelek. A jel és jelentés kapcsolata. elentésárnyalatok, nem nyelvi jelek a szövegben. A szövegbe ágyazott jelentés, a többletjelentések, a metakommunikatív tartalom a befolyásolás szolgálatában. A szövegjelentés vizsgálata pszeudoszövegeknél (pl. Paródia, irónia nyelvi jelenségei). Váratlan jelentésmódosulás a viccek világában. Az elhallgatás a szöveg mögé rejtett üzenetek. A szövegjelentés: a téma (ismert és újságoló rész), a kulcsszó. Szerepe, a tételmondat.
Választható tartalmak Az adó és vevő viszonyának szociális és emocionális háttere. A személyiség megjelenése a különböző szövegekben (az önkifejezés vágya, a kapcsolatteremtés vágya, az önkifejezés és a másoknak való megfelelés együttes megjelenése). A kommunikációs konfliktusok feloldásának módjai.
Kódok ÉN;i;Dg;úa
I;Egy;Ag;ö
Szemiotika - a jel és jelentés I;Egy;Ag;ö kapcsolatának, szintaktika - jelek szerveződésének, a jelek struktúrájának, pragmatika - jelek keletkezésének tudománya Szólások és szólásmagyarázatok, közmondások a nyelvi kifejezés gazdagításában (szólások etimológiája). A politikai és szépirodalmi T;k;Ag;f szimbólumok. A mondatfajták, rendszermondat, T;N;úa szövegmondat, mondategész, mondategység fogalma. A szabad és kötött szórend a magyar és idegen nyelvekben. A szófajok: fogalomszók, mondatszók, nem önálló szófajok, átmeneti szófajok, viszonyt jelölő szavak. A fogalmi hierarchiák. Az alkalmi szófajváltás esetei. A morfémák jelentéstana, szófajváltás, mint jelentésmódosulás a képversek, helyesírási hibák a reklámok világában.
ÉN;I;Kr;szö
10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb. Fogalmak Alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés. Hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérés, alliteráció, versláb, motivált szavak. Alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép. Tevékenység
80
Félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat. Egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből. Integráció Népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az Internet világában. Nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban. Témakörök
Tartalmak A szó eredete, hagyományos és modern értelmezése. A stílus hírértéke Az alkalmi és állandósult stílusérték. A stílus meghatározó tényezői. A semleges stílus és az attól való Az erősítés a túlzás, az enyhítés eltérés az eufémizmus. A stílusrétegek és jellemzésük Társalgási, szakmai-tudományos, szónoki, hivatali-közéleti, publicisztikai, szépirodalmi. A szépirodalmi stílus A szöveg akusztikai vizsgálata (stíluselemzési gyakorlatok) (rímek, verselés, hangszimbolika stb.). A szöveg képi szintje. A nyelvi ismétlődések stilisztikai szerepe a különböző nyelvi szinteken. A stílusárnyalat, motiváltság, A nyelvi megformálás nyelvi rétegekhez való kapcsolata, stílusértéke: az alakzatok. a szójelentés A hangnemek felismerése, a műalkotások elemzésének stilisztikai szempontjai. A műfaj, korstílus. Az elbeszélés, a leírás, levél műfaji jellemzőinek, jellegének (hivatalos vagy magán) megfelelő szövegalkotás. Retorika Retorikai alapismeretek (anyaggyűjtés, elrendezés, kidolgozás). Az érvelő szöveg megszerkesztése, a hatáskeltés eszközei. A stílus
Választható tartalmak Stilisztikai szempontú szövegelemzések (fordítások). A nyelvhelyesség és nyelvművelés szerepe, tv, sajtó nyelvművelő tevékenysége. A nyelven kívüli eszközök: íráskép, képvers.
Kódok ÉN;i;Dg;úa I;Lk;Kg;gy F;SZk;É T;Lk;Dg;f
A szövegvizsgálat műnemek I;SZk;Kg szerinti különbségei. Az inadekvát stílus bőbeszédűség, szűkszavúság, közhelyesség, kétértelműség, képzavar stb. T;F;D;gy
E;ÉN;Lk;szö
11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár). Fogalmak A hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra. Szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi különbségei, a bestseller. Tevékenység Egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbe adott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel. Integráció A médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a folyóiratkatalógus.
81
Témakörök A tömegkommunikáció világa A sajtó
A reklám
A televízió
Tartalmak
Választható tartalmak Kódok Sajtóhibák, nyelvhelyességi I;N;Kr;i;gy hibák. Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat rovatai. Hírlapok, napilapok, magazinok, A tévé, rádió nyelvművelő I;N;Kr;i;gy évkönyvek, folyóiratok. rovatai: Hej, hej, helyesírás, Hej, A hetilapok felépítése: címlap, hej, helyes beszéd a televízióban. rovatok, témák, kép és szöveg A szövegelrendezés: a pozitív kapcsolata. hatáskeltés felépítés, a fordulat, a Különböző folyóiratok váratlan, a figyelemfelhívás arculatának, stílusának, szolgálatában. olvasókörének elemzése, műfajai. A rejtvények lélektana. A szöveg betűtípusainak A képregény: a beszédszituáció megjelenési formáinak vizsgálata és a közlemény jelzése a adott szöveg transzformálásán képregényben. keresztül. Az apróhirdetés. A humor forrásai karikatúra a sajtóban, keletkezésük, eredetük. Vicclapjaink. A karikatúra az emberismeret szolgálatában, a közéleti karikatúrák elemzése, elrejtett üzenetei. A reklám fegyvertára. A reklám helyesírási hibái a I;N;Kr;i;gy Reklám vagy propaganda. figyelem felkeltésének Reklámszöveg készítésének szolgálatában. technikái. A tévé és a nézők Népszerű képernyőarcok ÉN;N;Kr;i;gy kommunikációja (Önt dönt jellemzése. jellegű műsorok). A televízió műfajai: - A híradó (információközlés). - A kerekasztal-beszélgetések (a szerkesztett beszélgetés). - A talkshow (a könnyedség kellékei). - Az interjú (a személyesség szolgálatában). - A sorozatok lélektana. A tömegfilm, a bestseller.
12. évfolyam A továbbhaladás feltételei A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak Őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás. Tevékenységek Egy négy-öt soros nyelvemlék (átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel. Integráció A számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése.
82
Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
A magyar nyelv helye a világ nyelvei között
A ragasztó, szigetelő, és hajlító nyelvtípusok.
A nyelvcsaládok
A nyelvi struktúrák összehasonlítása.
A nyelv rétegződése
A nyelvváltozatok: - A tájnyelv. - A szleng. - Az argó szavak történeti megközelítése. - Rétegnyelvek. A nyelvi rétegek megítélése a nyelvhelyesség és nyelvművelés szempontjából. A nyelvi rétegek világában előforduló nyelvi hibák. A szóteremtés, szóalkotás (szóképzés, szóösszetétel, betűszók és egyéb források). A nyelvrokonság bizonyítékai [hangtani, szóalaktani (ragozás), mondattani (határozók irányhármassága stb.]. A finnugor alapszókincs. Az alapnyelvi emlékeink. Ómagyar, középmagyar, új magyar kor. Egy szórványemléken a magyar szöveg felismerése: Egy 2-4 soros szövegemlékünk elemzése.
A szókincs rétegei és bővítésének forrásai A nyelvrokonság A nyelvtörténet jelentősebb korszakai Nyelvi rendszerünk alaktani és jelentéstani változásai
KódokHiba! A
önyvjelző nem létezik.
Szófajtani és mondattani H;T;SZk;úa elemzések az idegen nyelvek tükrében. Összevető elemzések idegen T;E;P;f nyelvi klisék és a magyar nyelvi formák között. Idegen nyelvi tanulói fordítások elemzése. Irodalmi fordítások összevető elemzése. A nyelvjárás mint nyelvi H;Egy;ö deviancia a leíró nyelvtani normák tükrében.
T;Ag;f Írástörténet (a képírástól a T;H;k betűírásig). A helyesírás története (szövegek a különböző századokból, különös tekintettel a XIX. századra).
TÖRTÉNELEM 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Témakörök Az őskor és az ókori Kelet
Tartalmak
Választható tartalmak
Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525.
83
A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:
Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban.
KódokHiba! A
önyvjelző nem létezik.
ÉN;K;D
Az ókori Görögország
Az ókori Róma
Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon. Fogalmak: Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, eruzsálem. A görög kor kezdetei, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Kronológia: Kr. e. XIII. sz., Kr. e. 621., Kr. e. 594., Kr. e. 508., Kr. e. 490., Kr. e. 480. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopillai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Kronológia: Kr. e. 753., Kr. e. 510., Kr. e. 367., Kr. e. 287., Kr. e. 264-241., Kr. e. 218-201., Kr. e. 168., Kr. e. 48., Kr. e. 31., 212., 313., 395., 476. Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti ézus, Pál, Constantinus, Attila. Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus,
84
A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek).
A görög-perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca.
Szk;Lk,É
Nagy Sándor birodalma. Kr. e. 776., Kr. e. 431-404., Kr. e. 336323. Leonidasz, Themisztoklész.
A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
Marius, Sulla, Spartacus, Hadrianus, Diocletianus senatus, dictator, néptribunus, censor.
Ag;Vm;If
A korai feudalizmus története Európában
A magyar nép története az államalapításig
Az érett középkor
dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, eruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Középés Kelet-Európában. Évszámok: 622., 732., 800., 843., 962., 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, ustinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896., 955., 973., 997-1000-1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066., 1095., 1122., 1215., 1302., 1278. Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés,
85
A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulása.
a;szö
Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok.
K;I
A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándor-mozgalmak. III. Ince, IV. (Szép) Fülöp
T; a;szö
Az Árpád-házi királyok kora
zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romantika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala Az új rend megszilárdítása Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077-95., 1095-1116., 11721196., 1205-1235., 1222., 12351270., 1241-1242., 1301. Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon. Fogalmak: Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda.
H;K;N;D
Mindennapi élet, életmódtörténet
E;N;Lk
10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Témakörök A késő középkor
Tartalmak
Választható tartalmak
Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337-1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek:
86
A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság, a pápaság,
KódokHiba! A
önyvjelző nem létezik.
Kr;I
Magyarország a XIV-XV. században
Kora újkor (1490-1721)
Lorenzo Medici, Machiavelli, eanne d’Arc, IV. (Luxemburg) Károly, Husz ános, Gutenberg, II. Mohamed. Fogalmak: Rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező. Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond, az oszmán -török terjeszkedés, Hunyadi ános. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308-1342., 1342-1382., 1351., 1387-1437., 1396., 1443-1444., 1444., 1448., 1456., 1458-1490. Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi ános, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz ános, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini. Fogalmak: Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. A modern állam kialakulása. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492., 1517., 1588., 1618-1648., 1640-1649., 1689., 1701-1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter. Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem,
87
közép- és kelet-európai államai. VII. (Tudor) Henrik, III. Iván, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella.
Lk;É;K;N;D
Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. Az angol forradalom.
N;É;E
Magyarország története a kora újkorban (1490-1711)
A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721-1849)
abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus. Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok. A agellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII. században. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514., 1526., 1541., 1552., 1566., 1591-1606., 1664., 1686., 1699., 1703-1711. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai ános, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai enő, II. Rákóczi Ferenc. Fogalmak: Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta. A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai (életkörülmények, környezet). XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak. Kronológia: 1740-1748., 1756-1763., 1776., 1783., 1789., 1791., 1794., 18041815., 1848. Személyek:
88
H;SZk;É;K;Egy;P
A napóleoni háborúk Európája. E;I;úa;f
Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo. Mindennapi élet, életmódtörténet
E;N;Lk
11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. Témakörök
Tartalmak
Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790)
Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. század Magyarországán. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722-1723., 1740-1780., 1767., 1777., 1780-1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. ózsef, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet. Topográfia: Határőrvidék, Bánát. j elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom.
A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847)
Választható tartalmak
89
Egy, a napi politikát is meghatározó XIX. századi történelmi téma feldolgozása:
KódokHiba! A
önyvjelző nem létezik.
T;ÉN;H;Lk
A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.
A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása
I;F;úa P;
Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)
A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914)
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795., 1825., 1830., 1832-1836., 1844., 1847. Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc. Fogalmak: Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám. Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu. Polgári forradalom Magyarországon 1848 március április. A forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége. Kronológia: 1848. III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: ókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény. Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad. Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A „keleti kérdés” és a Balkán. Hatalmi viszonyok, katonaipolitikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853-1856., 1861., 1861-1865., 1866., 1870., 1871., 1882., 1904., 1905., 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória
90
Magyarországra.
T;Ag;Vm;szö;gy
Az orosz reformkísérletek. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom.
É;Egy;P
A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)
Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929)
királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln. Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária. Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek. A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867., 1868., 1875-1890., 1896. Személyek: Ferenc ózsef, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, ászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia. Az első világháború Egy a szakirányú képzés kirobbanása, jellege, története. jellegének megfelelő történelmi Az Oroszországi politikai téma feldolgozása. változások. A Párizs környéki békék. Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris rendszerek. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl. a női emancipáció, motorizáció). Évszámok: 1914-1918., 1917., 1919., 1922., 1925. Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal. Fogalmak: Villámháború - állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus,
91
H;N;Lk;szö
a;szö;Kr
kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem. Az első világháború és Magyarország részvétele a következményei Magyarországon világháborúban. A Trianon utáni ország élete Az őszirózsás forradalom. (1914-1931) Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai: Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. március 1., június 4., 1921-1931., 1927. Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly. Topográfia: Doberdő, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave. Fogalmak: Őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció. Mindennapi élet, életmódtörténet
H;P;I;f
E;N;Lk
12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Az érettségi követelmények szerint. Témakörök A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945)
Tartalmak
Választható tartalmak
Az 1929-1933-as világgazdasági Egy, a napi politikai eseményt válság. Válságkezelés az USAigazoló történelmi téma ban. feldolgozása. A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A megosztott Európa. Évszámok: 1929., 1933., 1936., 1938., 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2.
92
KódokHiba! A
önyvjelző nem létezik.
P;Kr;I;Egy
Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia. Fogalmak: Tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Magyarország a gazdasági Gazdasági válság és válságtól a második világháborús jobbratolódás a belpolitikában. összeomlásig (1931-1945) Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla. Topográfia: Felvidék, jvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság. A jelenkor (1945-től napjainkig) Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, apán). Az európai integráció története. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Egy szabadon választott helyi konfliktus földolgozása (pl. Közel-Kelet, Balkán). Évszámok: 1947., 1948., 1949., 1955., 1956., 1957., 1961., 1968., 1975., 1991. Személyek:
93
Kr;Ig;Dg;
E;H;If;Egy;P
Magyarország a második világháború után (1945-től napjainkig)
Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. ános, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov. Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Trumanelv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyevdoktrína, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK. A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása: Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946., 1947. február 10., 1948., 1949., 1953., 1956. október 23., november 4., 1963., 1968., 1989. október 23., 1990., 1991. Személyek: Mindszenty ózsef, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár ános, Nagy Imre, Antall ózsef, Göncz Árpád. Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve), kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság.
94
H;gy;P;Kr;D
TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. Témakörök
Tartalmak
KódokHiba! A könyvjelző em létezik.
Az erkölcsi lény
A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága.
P;I;szö
Az erkölcsi cselekedet
A szabadság értelmezése különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. ó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák.
P;I;szö
Az etika megalapozása
A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősségés konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján.
T;N;Lk
Az erények és a jellem
A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei.
ÉN;i;É
Személy és erkölcs
Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek.
ÉN;i;É
Társadalom és Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. erkölcs Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság.
ÉN;i;É
Vallás és erkölcs
A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye.
ÉN;i;É
Korunk
A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológia, a
P;ÉN;Kr
95
erkölcsi kihívásai
születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól.
ELSŐ IDEGEN NYELV 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;
96
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak. 9-10. évfolyam a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Fogalomkörök Megszólítás
Fogalomkörök nyelvi kifejezései Excuse me.
Köszönés, elköszönés
Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do.
Bemutatkozás
My name is … This is …
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you?
Engedélykérés és arra reagálás
May/Can I have a drink? Yes, please.
Köszönet és arra reagálás
Thanks. Thank you very much. Not at all. You are welcome.
Bocsánatkérés és arra reagálás
I am sorry. That’s all right. No problem.
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Happy Birthday! Happy New Year! Congratulations! Thank you.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok What a pity. Sajnálkozás Öröm
Great! I am very happy.
Csodálkozás
Really?
Bánat
I feel so sad.
Bosszúság
Oh, no!
Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőkészség komp. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációk. Idegen nyelvi kommunikáció Kezdeményezőképesség k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Kezdeményezőképesség k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Do you like …? What about …? Idegen nyelvi kommunikációs k. Véleménykérés és arra reagálás Yes, I do. No, I don’t. It’s nice. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. That’s right. I (don’t) agree. Idegen nyelvi kommunikációs k. Egyetértés, egyet nem értés Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. I (don’t) like it. Idegen nyelvi kommunikációs k. Tetszés, nem tetszés Szociális kompetencia
97
Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség
I’d like to … I can … I must … I have to go.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok It’s … My friend is … Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása
Információkérés, információadás
Where can I find a …? It is to the left.
Yes, I can. No, I don’t. Igenlő vagy nemleges válasz I (don’t) know. Who knows? Tudás, nem tudás A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Please, give me a coke. Can I have an Kérés ice cream, please? Tiltás, felszólítás
Sit down! Don’t go!
Javaslat és arra reagálás
Let’s go for a walk. OK. Good idea.
Meghívás és arra reagálás
Come and see us tomorrow. Fine.
Kínálás és arra reagálás
Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you. Help! Can you help me? Of course. I’m sorry, I can’t.
Segítségkérés és arra reagálás
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Pardon? Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés
I don’t understand.
Felkérés lassabb beszédre
Please, repeat it slowly.
Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Önálló tanulás kompetenciája Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia Kezdeményezőképesség k. Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség Idegen nyelvi kommunikáció k Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia
b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése elenidejűség
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Present Simple Present Continuous
Múltidejűség övőidejűség Birtoklás kifejezése
Past Simple Going to Past forms of have
Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikációk Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia When do you get up? I don’t Lásd fent drink milk. Why is she crying? I’m not Lásd fent listening. I’m leaving. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? I didn’t have many friends at elementary school.
98
Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia
Possessive adj.
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatároz ás
Időbeli viszonyok
Gyakoriság
Mennyiségi viszonyok
Genitive ’s Of Whose? Prepositions Prepositional Phrases Adverbs How often?
Időpont
When? What time? What’s the time?
Időtartam
How long?+Past Simple Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns
Minőségi viszonyok
Comparative sentences (short adjectives)
My, your, his/her/its, our, their dog Kate’s brother
Lásd fent
Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, … Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.
Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanulás kompetencia Szociális kompetencia Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Kezdeményezőképesség k.
Lásd fent
Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Children, people, men, Matematikai kompetencia women … Önálló tanulás k. One, two… Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia first, second… Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia How many CDs have you Idegen nyelvi kommunikáció k got? Matematikai kompetencia I’ve got a lot of/few CDs. Természettudományos k. Szociális kompetencia How much money have you Kezdeményezőképesség k. got? Önálló tanulás kompetencia I’ve got a lot of/little money. Szociális kompetencia A cup of tea, a piece of cake All, every Lásd fent Tom’s younger than Sue. Idegen nyelvi kommunikáció k Mary is the prettiest girl. Matematikai kompetenciaa Good, bad …(better, worse)
Irregular adjectives Modalitás
Logikai viszonyok
Can (ability) Can/may (permission)
What’s it like? What colour is it? I can swim. Can/may I open the window?
Must/needn’t (obligation) Have to (Past) Mustn’t Linking words
I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because
Conditional I
We’ll stay at home if it rains.
Infinitive to express purpose
I’ve been to London to visit the Queen.
99
Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kommunikáció Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Matematikai kompetencia Lásd fent Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanuláskompetenciája Matematikai kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia
Szövegösszetartó eszközök
Névelők
A, an, the
Some+plural noun any+plural noun
There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.
Some +singular noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouins
I, he, they… Me, him, them… This, that, these, those
Demonstrative pronouns Indefinite pronouns
Somebody, anybody,nobody, everybody … myself…
Reflexive pronouns
100
Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Digitális kompetencia Matematikai kompetencia
11-12 osztály a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Fogalomkörök Telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés
Fogalomkörök nyelvi kifejezései Hello, this is…. speaking
szóbeli üdvözletküldés
Say hello for me to Monica
személyes és hivatalos levélben megszólítás
Dear Bob, To whom it concerns
személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás
Yours cincerely Love…
együttérzés és arra reagálás
I’m so sorry to hear that… I share your pain…
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok I’m glad… Hála Elégedettség
This is perfect/good/nice…
Félelem
I’m scared/afraid of….
Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőkészség komp. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációk. Idegen nyelvi kommunikáció Kezdeményezőképesség k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k Idegen nyelvi kommunikációs k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok What do you think about this? Idegen nyelvi kommunikációs k. Véleménykérés és arra reagálás What is your opininon? Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Your are right/correct. Idegen nyelvi kommunikációs k. valaki igazának az elismerése és el You are wrong/mistaken Szociális kompetencia nem ismerése Kezdeményezőképesség Oh really? Show me! This is great! Idegen nyelvi kommunikációs k. Érdeklődés, érdektelenség It’s boring/dull. I don’t care. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Adjectives like good, great, nice, Idegen nyelvi kommunikációs k. Dicséret, kritika fabolous, superb. Szociális kompetencia Bad, wrong, boring, horribel, Kezdeményezőképesség k. disastrous stc. But, Idegen nyelvi kommunikációs k. Ellenvetés I have to disagree Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Want, need, wish, hope, sure, unsure, Idegen nyelvi kommunikációs k. akarat, kívánság, bizonytalanság, can, could, able to, must, have to, Szociális kompetencia képesség, szükségesség, Kezdeményezőképesség kötelezettség, lehetőség I will do it. Idegen nyelvi kommunikációs k. ígéret I promise. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség I intend to… Idegen nyelvi kommunikációs k. szándék, terv I’m going to… Szociális kompetencia I’d like to…. Kezdeményezőképesség I plan to…. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Correct usage of past forms of verbs, Idegen nyelvi kommunikációs k. Események leírása time clauses and time clauses. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Önálló tanulás kompetenciája Digitális kompetencia I don’t want to answer/can’t say/don’t Idegen nyelvi kommunikációs k. Válaszadás elutasítása know. Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia
101
I’m sure/absolutely positive I’m not sure. I remember/can recall. Emlékezés, nem emlékezés I can’t/don’t remember/unable to recall. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok I have a complaint/claim about/on…. Reklamálás Bizonyosság, bizonytalanság
Tanácskérés, tanácsadás
Segítség felajánlása és arra reagálás Ajánlat és arra reagálás
What do you think about this….? Can you help me with this? What is your advice? I think it would be wise to… You should Can I help you? Do you need any help? Yes, please/No, thank you. Would you like to.. ?
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Could you spell it please? Betűzés kérés. betűzés The alphabet. Sorry to interrupt you but… Beszélési szándék jelzése, téma May I speak? bevezetése, félbeszakítás If I can say a few words…. To introduce a new topic… Could you speak slower/louder, Felkérés lassabb, hangosabb please? beszédre Am I right/correct? Megerősítés You are absolutely right. You are correct. Go on. Please continue.
Kezdeményezőképesség k. Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Idegen nyelvi kommunikáció k.
Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség Idegen nyelvi kommunikáció k Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k.. Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k. Szociális kompetencia
b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Birtoklás kifejezése
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
elenidejűség
Present Simple
Múltidejűség
Present Continuous Present Perfect Present perfect continous Past Simple
övőidejűség
Past Continuous Past Perfect Going to Future Simple Past forms of have Possessive adj.
When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Have + 3rd form of verbs Have been + gerund And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? Was/were + gerund Had + 3rd form of verbs What are you going to do on Saturday? Will + verb I didn’t have many friends at elementary school. My, your, his/her/its, our, their dog
102
Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Lásd fent
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Időbeli viszonyok
Gyakoriság
Mennyiségi viszonyok
Genitive ’s Of Whose? Prepositions Prepositional Phrases Adverbs How often?
Időpont
When? What time? What’s the time?
Időhatározói mellékmondatok Időtartam
Time clauses How long?+Past Simple
Lásd fent
Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, … Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. When I arrived he was watching TV. How long were you in hospital? For two weeks.
Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanulás kompetencia Szociális kompetencia Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Kezdeményezőképesség k.
Irregular and Children, people, men, regular plurals women … Cardinal numbers One, two… Ordinal numbers
first, second…
Countable nouns
How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake All, every Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl.
Uncountable nouns
Minőségi viszonyok
Kate’s brother
Comparative sentences (short adjectives) Irregular adjectives
Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetenciaa
Good, bad …(better, worse)
Függő beszéd
Backshift
Modalitás
Can (ability) Can/may (permission)
What’s it like? What colour is it? He said that he was there. She asked if the answer was correct or not. I can swim. Can/may I open the window?
Must/needn’t (obligation) Have to (Past) Mustn’t Linking words
I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because
Logikai viszonyok
Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Matematikai kompetencia Önálló tanulás k. Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Matematikai kompetencia Önálló tanulás kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció k Matematikai kompetencia Természettudományos k. Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Önálló tanulás kompetencia Szociális kompetencia
103
Lásd fent
Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kommunikáció Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség k. Matematikai kompetencia Lásd fent Lásd fent Lásd fent Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanuláskompetenciája Matematikai kompetencia
Conditional I Conditional II
Szövegösszetartó eszközök
Infinitive to express purpose Névelők Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouins Demonstrative pronouns
We’ll stay at home if it rains.
Idegen nyelvi kommunikáció Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia If I lived int he country, I Idegen nyelvi kommunikáció would have a dog. Önálló tanulás kompetenciája Matematikai kompetencia I’ve been to London to visit Idegen nyelvi kommunikáció k the Queen. Matematikai kompetencia A, an, the Idegen nyelvi kommunikáció k Önálló tanulás kompetenciája There are some pencils in Szociális kompetencia the bag. Digitális kompetencia Have you got any sisters? Matematikai kompetencia I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… Me, him, them… This, that, these, those Somebody, anybody, nobody, everybody …
Indefinite pronouns
myself… Reflexive pronouns
MATEMATIKA 9. évfolyam
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges A szemléletes fogalmak és végtelen halmazok, az definiálása, tudatosítása. intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Egyszerű kombinatorikai Módszer keresése az összes eset feladatok, az összes eset áttekintéséhez áttekintése. Az „akkor és csak akkor” A szükséges és elégséges feltétel használata - (folyamatos). Tétel és megfordítása megkülönböztetése. (folyamatos). A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a A fogalom célszerű kiterjesztése, hatványozás azonosságai a számok nagyságrendjének (legalább egy azonosság tudása. bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok:
104
KulcskompetenciákHiba! könyvjelző nem létezik.
AK, MK Tájékozottság a racionális számkörben. Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.
MK AK, MK AK, MK
MK Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál
MK
kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a±b)2, a2-b2 szorzat alakja, (a±b)3, a3-b3 szorzat alakja. Műveletek végzése számokkal és Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és algebrai kifejezésekkel, a törtekkel végzett műveleteknél. szaknyelv használata. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Algoritmikus gondolkodás és a Egyenletrendszerre vezető gyakorlati problémák szöveges feladatok, modellezése, értő szövegolvasás. százalékszámítás, kamatszámítás. Egy abszolútértéket tartalmazó A rendszerezőképesség egyenletek. fejlesztése A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet Relatív prímek, oszthatósági feladatok. Példa alapvető problémáival és számrendszerekre. matematikatörténeti vonatkozásaival.
alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel.
IK, MK TK, MK AK, TK, MK
Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. MK 3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel.
A függvény fogalma, elemi Az alapfüggvények A függvényszemlélet fejlesztése: tulajdonságai; a lineáris tulajdonságainak ismerete. a hozzárendelések szabályként függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, Képlettel megadott függvény való értelmezése. gyakorlati példák további ábrázolása értéktáblázat A megfelelő modell megkeresése. függvényekre, a fordított arány, segítségével. x a/x. Geometriai alapfogalmak, Speciális háromszögek, háromszögekkel, négyszögekkel, négyszögek és szabályos Tájékozottság a megismert sokszögekkel kapcsolatos sokszögek tulajdonságainak síkidomok tulajdonságaiban. ismeretek kiegészítése, ismerete. rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, A nevezetes vonalak és a Sejtések megfogalmazása, új beírt köre, körülírt köre. háromszög beírt és köréírt összefüggések felfedezése, (Legalább egy tétel bizonyítása.) körének ismerete. bizonyítási igény kialakítása. A körrel kapcsolatos fogalmak Thalész tétele, a kör és érintői. és az érintő tulajdonságának ismerete. A tengelyes és középpontos A transzformációk mint Az eltolás és tükrözések tükrözés, az eltolás áttekintése, függvények értelmezése, a tulajdonságainak felhasználása matematika különböző területei rendszerezése, pont körüli egyszerű feladatokban. elforgatás és tulajdonságai. közötti kapcsolatok keresése. Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív és a diszkussziós igény hossza, körcikk kerülete, területe kialakítása, sokoldalú (képletek használata). szemléltetés, Egyszerű szerkesztési feladatok. szerkesztőprogramok megismerése. Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a Statisztikai adatok és középső érték (medián) és a ábrázolásuk (kördiagram, A statisztikai adatok helyes leggyakoribb érték (módusz) oszlopdiagram stb.), számtani értelmezése. ismerete. közép, medián, módusz; szórás. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.
MK
DK, MK
ÖT, MK
MK MK MK
DK, MK
AK, TK, DK, MK
10. évfolyam Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás
Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek,
105
A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések
KulcskompetenciákHiba! könyvjelző nem létezik.
AK, MK
megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.
jellegzetes gondolatmenetek megkülönböztetése. (indirekt módszer, skatulyaelv).
Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén. A valós szám szemléletes Tájékozottság a valós számok fogalma, kapcsolata a halmazán, a racionális és A permanencia elve a számegyenessel, a valós számok irracionális számok tizedestört számfogalom bővítésében. tizedestört alakja, példák alakja, nevezetes irracionális irracionális számokra. számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak A négyzetgyök használata egyszerű esetekben, azonosságainak alkalmazása az n-edik gyök. egyszerű esetekben. A másodfokú egyenlet A megoldás keresése többféle A megoldóképlet biztos úton, tanulói felfedezések, önálló megoldása, a megoldóképlet, ismerete és alkalmazása. gyöktényezős alak. eljárások keresése. Összefüggés két pozitív szám Két pozitív szám számtani és Az algoritmikus gondolkodás számtani és mértani közepe mértani közepének fogalma. fejlesztése. között. A matematika eszközként való Másodfokú egyenletre vezető Különböző típusú egyszerű felhasználása gyakorlati és szöveges feladatok. szöveges feladatok megoldása. természettudományos problémák megoldásában. Ekvivalens és nem ekvivalens Egyszerű négyzetgyökös Diszkussziós igény az algebrai lépések egyenletek egyenlet megoldása. átalakításánál, egyszerű feladatoknál. A megoldások ellenőrzése. négyzetgyökös egyenletek. Az algebrai és grafikus Egyszerű másodfokú módszerek együttes alkalmazása egyenlőtlenség megoldása. a problémamegoldásban. A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. Új függvénytulajdonságok A forgásszög szögfüggvényeinek megismerése, értelmezése, összefüggés a szög A szögfüggvények függvénytranszformációk szögfüggvényei között. definíciójának ismerete, az x alkalmazása. A szögfüggvények tulajdonságai sinx és x cosx függvények A négyjegyű függvénytáblázatok (értelmezési tartomány, ábrázolása és tulajdonságai. és matematikai összefüggések monotonitás, zérushelyek, célszerű használata. szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a A hasonlósági transzformáció középpontos nagyítás és A transzformációs szemlélet fogalma. kicsinyítés alkalmazása fejlesztése. egyszerű gyakorlati feladatokban. A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Az alapesetek ismerete. Kreatív problémamegoldás. Hasonló síkidomok területének A felsorolt tételek ismerete és Geometriai ismeretek aránya, hasonló testek alkalmazása egy vagy két alkalmazása, biztos számolási lépéssel megoldható számítási készség, zsebszámológép célszerű térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a feladatoknál. használata. szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása. Változatos kombinatorikai feladatok.
106
AK, MK MK
MK ÖT, MK MK TK, MK
MK
MK DK, MK
TK, MK
MK, DK
A vektorok további alkalmazása. A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.
A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.
11. évfolyam
MK Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.
AK, TK, MK
KulcskompetenciákHiba! Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei könyvjelző nem létezik. tevékenységek AK, MK A kombinatív készség fejlesztése. Vegyes kombinatorikai feladatok. Egyszerű kombinatorikai A többféle megoldási mód Binomiális együtthatók. feladatok megoldása. lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. Gráfelméleti alapfogalmak, MK A gráf szemléletes fogalma, A gráf modellként való alkalmazásuk. egyszerű alkalmazásai. felhasználása. Feladatok megoldása gráfokkal. Másodfokúra visszavezethető MK egyszerű egyenletek. A hatványozás kiterjesztése MK A matematikai fogalom célszerű pozitív alap esetén racionális A hatványozás definíciója, kiterjesztése, a fogalmak kitevőkre. műveletek, azonosságok általánosításánál a permanencia A hatványozás azonosságai és ismerete egész kitevő esetén. elv felhasználása. alkalmazásuk. ÖT, MK Bizonyítás iránti igény A logaritmus fogalmának mélyítése. A logaritmus értelmezése. ismerete, azonosságainak Matematikatörténeti A logaritmus azonosságai. alkalmazása egyszerűbb vonatkozások megismerése esetekben. (könyvtár- és internethasználat). Exponenciális, logaritmusos MK Az absztrakciós és szintetizáló A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló és trigonometrikus egyenlet képesség fejlesztése. exponenciális, logaritmikus és egyszerű konkrét Az önellenőrzés igényének trigonometrikus egyenletek. feladatokban. fejlesztése. DK, MK A függvényfogalom fejlesztése. A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény Összefüggések felismerése a matematika különböző területei vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. között. A logaritmus függvény, mint az A bizonyításra való törekvés exponenciális függvény inverze. fejlesztése. A tanult függvények tulajdonságai DK, MK Az alapfüggvények ábrái és (értelmezési tartomány, legfontosabb értékkészlet, zérushely, Számítógép használata a tulajdonságainak vizsgálata szélsőérték, monotonitás, függvényvizsgálatokban és a (értelmezési tartomány, periodicitás, paritás). transzformációkban. értékkészlet, zérushely, Függvénytranszformáció: szélsőérték). f(x)+c; f(x+c); c f(x); f(c x). TK, DK, MK A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra A vektorokról tanultak áttekintése. Vektorműveletek és törekvés. A vektorműveletek tulajdonságai. tulajdonságaik (összeadás, Bizonyítás iránti igény Két vektor skaláris szorzata. kivonás, skalárral való továbbfejlesztése. A skaláris szorzat szorzás). A fizika és a matematika tulajdonságainak felsorolása. Vektorok alkalmazásai. termékeny kapcsolatának megmutatása. A szinusztétel és a TK, MK Szinusztétel, koszinusztétel. koszinusztétel alkalmazása Az alkalmazásukhoz szükséges Tervszerű munkára nevelés. alapfeladatok megoldásában Az esztétikai érzék fejlesztése. egyszerű trigonometrikus (a háromszög hiányzó egyenletek. adatainak meghatározása). AK, TK, DK, MK A matematika gyakorlati Távolság, szög, terület felhasználása. meghatározása gyakorlati A zsebszámológép és a feladatokban (fizikában). számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és
107
pontosságának eldöntése. Helyvektor. Geometriai feladatok megoldása Műveletek koordinátákkal adott algebrai eszközökkel. vektorokkal. Szakasz felezőpontja, A bizonyítási készség fejlesztése. harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, Adott probléma többféle merőlegességének feltétele, két megközelítése. egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A körülmények kellő A binomiális eloszlás figyelembevétele. (visszatevéses mintavétel). Előzetes becslés összevetése a Eseményekkel végzett műveletek számításokkal. egyszerű, konkrét feladatokban.
Modellalkotásra nevelés.
Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete.
AK, MK
A továbbhaladás feltételei
Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási A deduktív gondolkodás további módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal fejlesztése. kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerező összefoglalás. Számhalmazok. Matematikatörténeti ismeretek Számelméleti összefoglalás. A (könyvtár- és internethasználat).valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, Szám- és műveletfogalom biztos műveleti tulajdonságok. alkalmazása. Közelítő értékek. Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és Az önellenőrzés fontossága. egyenletek. Egyszerű exponenciális,
108
AK, TK, MK
AK, TK, DK, MK
12. évfolyam Tartalom
MK
Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.
A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. Statisztikai mintavétel a gyakorlati A mindennapi problémák életben. értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek rendszerezése. A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása.
MK
MK
A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.
Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje.
MK
KulcskompetenciákHi a! A könyvjelző nem létezik.
AK, MK Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek. AK, MK
Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.
MK AK, ÖT, MK MK MK
logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.
AK, MK Szöveges feladatok.
Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az első n A sorozat fogalma. elem összegének kiszámítása A matematika alkalmazása a Számtani és mértani sorozat, az n. feladatokban. gyakorlati életben. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás Matematikatörténeti feladatok. Kamatoskamat-számítás. alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az előző években felsorolt Rendszerező összefoglalás továbbhaladási feltételek. A függvényekről tanultak Az absztrakciós készség áttekintése, rendszerezése. fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk. A függvények alkalmazása a Függvényvizsgálat függvényábrák gyakorlatban és a segítségével. természettudományokban. Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: Térelemek kölcsönös helyzete, A térszemlélet fejlesztése. térelemek kölcsönös helyzetének, Az esztétikai érzék fejlesztése. távolsága, szöge. távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A matematika gyakorlati A megismert felszín- és térfogat alkalmazásai a térgeometriában.A tanult poliéderek felszíne, számítási képletek alkalmazása Sík- és térgeometriai ismeretek térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp egyszerű feladatokban. összekapcsolása, analógiák felszíne és térfogata. felismerése. A csonkagúla, a csonka kúp, a gömb térfogata, felszíne. Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági A függvényszemlélet fejlesztése. transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és A deduktív gondolkodás a körre vonatkozó tanult tételek és fejlesztése. alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. A matematika különböző területei közötti összefüggések Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. felhasználása. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati Adatkezelésnél osztálybasorolás. Az előző években felsorolt szerepe, alkalmazása. Terjedelem. továbbhaladási feltételek. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott Egyszerű klasszikus közép, medián, módusz, szórás. valószínűségszámítási feladatok Gyakoriság, relatív gyakoriság. megoldása. A klasszikus valószínűségi modell.
109
AK, TK, MK
MK DK, TK, MK
DK, MK, TK
TK, DK, MK
MK MK
MK
AK, DK, TK, MK
AK, MK
ÉNEK-ZENE 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetből. Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján. Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben. Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz. Zenei olvasás-írás Ismert dallamok utószolmizálása. 2#-2b ismerete. Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján. Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) tanári irányítással történő megoldása, tanult zenemű kottaképe alapján. Énekes és zenekari partitúrák értelmezése. Dúr és moll karakter felismerése. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb - a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusműrészlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg). Zenehallgatás A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. Improvizáció Ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel - a tanult ütemformákban. Zenei olvasás-írás Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Rajz és vizuális kultúra A vizuális kultúra tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Segít a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság kialakulásában, fejlesztésében. Művészeti jellege miatt értékközvetítő egyben értékteremtő jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi, érzelmi intelligencia kiművelésében. A rajz továbbhaladás feltételeit – egyben a tárgy értékelését – a munka minősége, a szakmai tárgyakhoz való köthetőség lehetősége, a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegű tantárgyi munkának.
110
Kiemelt fejlesztési feladatok Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A megfelelő szókincs elsajátítása( művészeti fogalmak, technikák). Saját szempontrendszer kialakítása, az elemzett téma kapcsán. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. Az adott témához kapcsolódó szövegek keresése, információgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás. Az írásbeli és szóbeli kommunikációhoz különböző segédeszközök használata. Önálló vélemények, érzések megfogalmazása képekről, épületekről, tárgyakról. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Saját ötletek megfogalmazása, rendszerezése. Beszélgetés és vita egy-egy vizsgált alkotásról. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során kialakult véleménykülönbségek tisztázása.
Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció kompetenciái
A számok, mértékek és alapműveletek ismerete és alkalmazása az adott vizuális probléma megértéséhez, elemzéséhez, reprodukálásához.
Matematikai kompetencia
Az adott témához kapcsolódóan információk keresése, gyűjtése, tárolása. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. Információtárolás-kezelés, az Internet által kínált lehetőségek tudatos és kritikus használata.
Digitális kompetencia
Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak , épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos, vizuális forrásokból. Információk gyűjtése adott témákhoz könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, Interneten.
A hatékony és az önálló tanulás kompetenciái
Kiemelt fejlesztési feladatok
Kulcskompetenciák
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek- köztük a romáktörténetéről, kultúrájáról (pl. viseletéről, szokásairól, mintakincséről, tárgykultúrájáról). A megismert különböző kultúrák, szokások stb. alapján a sokféleség elismerésére, személyes előítéletek leküzdésére együttműködésen alapuló feladatmegoldások, csoportmunkák. Képességükhöz mérten folytassanak kommunikációt a reklám és marketinghatások szerepéről, melyet konkrét példával is illusztráljanak. Kompromisszumra való törekvés fejlesztése.
Szociális és állampolgári kompetencia
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy a kitűzött cél érdekében az egyén információkat gyűjtsön, tároljon, elemezzen, majd a megszerzett ismeretek alapján terveket készítsen és hajtson végre. Csapatmunka során legyen lehetősége a tervezésen túl a szervezésre és vezetésre is. Tapasztalatait értékelje, megvitassa, egyéni és csapatmunkában történő feladatmegoldás során is.
Kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia
A tanulónak legyen lehetősége arra, hogy a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének jelentőségét, fontosságát megértse. Legyen lehetősége olyan feladatok megoldására melyben teret kap a művészi önkifejezés, műalkotások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Legyen lehetősége ötleteinek megvalósítására. Legyen lehetősége elsajátítani azokat a tervezést elősegítő folyamatokat, lépéseket, melyek a kreatív gondolkodást segítik elő, valamint képes legyen arra, hogy már korábban megszerzett ismereteit tapasztalatit e folyamatba be tudja építeni .
Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
111
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és feladatokban. Folyamatos úszás 25 méteren. Témakörök Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások
Tartalmak Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél-gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A lábemelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások.
Kulcskompetenciák A hatékony, tanulás
önálló
Esztétikai-művészeti tudatosság kifejezőképesség A hatékony, tanulás
önálló
Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás. Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugróversenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökőversenyek. Torna jellegű feladat megoldások Szergyakorlatok
Talaj
Esztétikai- művészeti
112
és
Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok.
különböző
tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok: széltében (3-4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. Korlát (fiúk) Támasz. Támaszban haladás előre-hátra. Karhajlítás-nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Összefüggő gyakorlatok.
Testnevelési és sportjátékok
Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Gerenda (lányok) árás előre-oldalt-hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika (lányok). A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. Labdás csapatjátékok.
A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. átékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. átékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Szabadulás a védőtől gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának
113
Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Szociális és állampolgári kompetencia
Röplabda
Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok Úszás Fogalmak
technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. átékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék áték kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. áték 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással. Az iskola földrajzi helyzetétől függően téli sporttevékenységek. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (amire lehetőség van). Küzdőfeladatok és -játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás, állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek. Választás szerint két úszásnem. Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség. Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhető fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás. Sportági verseny- és játékszabályok.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia A hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció
10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdő sportokban. Folyamatos úszás két úszásnemben 25 méteren. Témakörök
Tartalmak
Kulcskompetenciák
Rendgyakorlatok
Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Helyben járás, helyben futás. Átmenet, járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.
A hatékony, önálló tanulás
Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétika
Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). Futások Gyorsfutás 60–100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugró-versenyek. Távolugrás nekifutással, guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökőversenyek.
114
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás
Torna jellegű feladatmegoldások
Szergyakorlatok
Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen- és kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (45 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával.
Testnevelési és sportjátékok Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok
Gyűrű (fiúk) Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gerenda (lányok érintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülőtámaszba egy combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika (lányok Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés Átugrások egyik lábról a másikra. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, Szociális és állampolgári résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető kompetencia dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A 9. évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés. Az 1:1, 2:2 Szociális és állampolgári elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: kompetencia pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Kezdeményezőképesség és Fektetett dobás, futás közben átvett labdával. áték osztogatóval és vállalkozói kompetencia kétkosárra. Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú Szociális és állampolgári átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a kompetencia védőtől való szabadulás szándékával. Belsőcsüdrúgás. Védők váltása Kezdeményezőképesség és kijátszás esetén. vállalkozói kompetencia Pattintó alkar- vagy kosárérintés. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), versenyek. Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek.
115
Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Úszás Fogalmak
A 9. évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintű A hatékony, önálló tanulás végrehajtása. Előfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a Anyanyelvi kommunikáció dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése előtt a jobb teljesítmény érdekében.
11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. Folyamatos úszás két úszásnemben legalább 25 méteren. Témakörök
Tartalmak
Kulcskompetenciák
Rendgyakorlatok
A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben.
A hatékony, önálló tanulás
Előkészítés, alapozás, prevenció
A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.
A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok.
A hatékony, önálló tanulás
Erőfejlesztő gyakorlatok Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy-, illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100–150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. avasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása. Futások Gyorsfutás 60–100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás a választott technikával. Magasugróversenyek. Távolugrás a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése
116
tapasztalat
alapján.
Távolugróversenyek.
Torna jellegű feladatmegoldások
Szergyakorlatok
Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek. Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsítása. Súlylökőversenyek. A vállöv, valamint a csípőízület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása. Talaj Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok.
A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba. Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul. Támaszban lendület előre, vetődés 90 fokos fordulattal állásba. Összefüggő gyakorlat. Nyújtó (fiúk) Lendületvétel. Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba. Kelepforgás hátra. Alugrás. Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás előre. Futólépések. Összefüggő gyakorlat.
Testnevelési és sportjátékok
Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármaslépés. Keringőlépés hátrafelé. 180–360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggő gyakorlat. A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni.
Kézilabda
A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával.
Kosárlabda
A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás. áték egy és két kosárra.
117
Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Labdarúgás
Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. áték kispályán.
Röplabda
Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. áték versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is. A 10. évfolyamon leírtak szerint.
Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok
Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból különböző gyakorlatokkal. Birkózás A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem.
Úszás Fogalmak
Dzsúdó Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások. Az előző, már tanult két úszásnemben a teljesítmény javítása. Nyújtó mint új tornaszer és az itt végezhető gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. Dzsúdó mint önvédelmi sportág.
Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció
12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer-gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren. Témakörök Rendgyakorlatok
Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétika
Tartalmak Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. Szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazása. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Erőfejlesztő gyakorlatok: Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3–5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok szerek és kéziszerek felhasználásával. Gyorsaság fejlesztése. Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Futások Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60–100 méteren.
118
Kulcskompetenciák A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás a választott technikával. A technika folyamatos javítása. Magasugróversenyek. Távolugrás a választott technikával. A technika javítása. Távolugróversenyek
Torna jellegű feladatmegoldások
Dobások Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. Súlylökőversenyek. Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erősítés. Az egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal.
Szergyakorlatok
Talaj Kézenátfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával.
A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület előretámaszba. Felkarfüggésben lendület előre, felkar-lebegőtámaszba, billenés támaszba. Összefüggő gyakorlat kialakítása a 9–12. osztályban tanult elemek felhasználásával. Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületből támaszba. A 11–12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekből egyszerű gyakorlat összeállítása. Gyűrű (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása. Gerenda (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása.
Testnevelési és sportjátékok
Ritmikus gimnasztika (lányok) Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. A 9–12. évfolyamon tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni.
Kézilabda
A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapuralövés szélről és beugrással.
Kosárlabda
Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás védőtől egyszerű labdáscselekkel. Rálépős
Labdarúgás
119
Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia
cselindulást, elhúzást utánzó cselek. áték kétkapura. Röplabda
Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok
A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással. áték versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme. A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően. Társas küzdőgyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése. Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Versenyek. Dzsúdó jabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A tanult úszásnemek gyakorlása.
Úszás
FIZIKA 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok. Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak. Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között. Tudja a különböző információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások, elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel szemben, igényelje az érvekkel történő alátámasztást, az igazolást. 9. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Kompetenciák
Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. tidő grafikon készítése és elemzése, a sebesség
120
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája
Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Körmozgás
kiszámítása. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlagés pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A szabadesés, a nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidő.
Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia
A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye. Nehézségi erő. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia
A dinamika alapjai Mozgásállapot-változás és erő Erőfajták Erők együttes hatása
Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.
A lendületmegmaradás
A lendületmegmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek).
A körmozgás dinamikai vizsgálata
Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.
Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása
A munka fogalmának általánosítása.
Mechanikai energia-fajták
Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.
Teljesítmény és hatásfok
A teljesítmény és a hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája
Rezgések, hullámok Rezgések
Hullámok
A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidő, frekvencia, amplitúdó, a kitérés, a sebesség és a gyorsulás időbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő rezgő testre. A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia). A hullám, mint a közegben terjedő rezgésállapot, hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. A feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája
Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér
Egyenáramok Az egyenáram
121
Elektromos teljesítmény
Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye.
kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája
10. évfolyam
Témakörök Elektromágnesség Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek
Az elektromos tér
Tartalmak
Kompetencia
Az elektromos állapot, kétféle elektromos töltés, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások).
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia
Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia
Egyenáramok Az egyenáram
Elektromos energia és teljesítmény Elektromágneses indukció, Elektromágneses hullámok A mágneses tér Lorentz-erő
Mozgási indukció
Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok
A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma. Áramok mágneses tere. Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia
Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások.
Fénytan Geometriai optika
Hullámoptika
A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök. A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.
122
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia
Termodinamika Gázok állapotváltozásai
A hőtan főtételei
Halmazállapot-változások A hőterjedés
Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay– Lussac törvények. Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya). Olvadás–fagyás, forrás/párolgás– lecsapódás jellemzése. Halmazállapotváltozások energetikai vizsgálata. Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. Gyakorlati alkalmazások. Az elektron, mint részecske: az elemi töltés. Az elektron, mint hullám: elektroninterferencia. Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherfordkísérlet, vonalas színkép. Az elektronburok héj-szerkezete. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény. A mesterséges égitestek mozgása. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanáselmélet.
Anyanyelvi kommunikáció kompetenciája Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony, önálló tanuláskompetenciája Digitális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
Modern fizika Az anyag atomos szerkezete A fény kettős természete
Az elektronok kettős természete Az atom szerkezete
Az atommag szerkezete A radioaktivitás
Maghasadás
Magfúzió Egyetemes tömegvonzás
Csillagfejlődés A kozmológia alapjai
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani.
123
Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ, különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. Témakörök
Tartalmak
Térképi ismeretek
A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei.
Kozmikus környezetünk
A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld, mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi és a zónaidő számítása.
A geoszférák földrajza
Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. Tájékozódás a földtörténeti időben A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. Az a világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás. A talaj földrajza A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk.
124
Fejleszthető kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Digitális kompetencia
A földrajzi övezetesség
Népesség- és településföldrajz
A világ változó társadalmigazdasági képe
A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzői. A földrajzi övezetesség A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A városodás és a városiasodás. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének átértékelődése. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működőtőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A világgazdasági pólusok A gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió.
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, országok helyük és szerepük a világgazdaságban.
A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
Magyarország Hazánk helye és szerepe a nemzetközi társadalmigazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzői. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások
125
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Szociális kompetencia Digitális kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia
kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.
BIOLÓGIA 9-10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét. Ismerje az élővilág főbb csoportjait, (törzseit) valamint az ezek közti kapcsolat jelentősségét, hatását az emberre. Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerje az emberi test egyes szervrendszereit, ezek feladatait, egészséges működésük igényeit, feltételeit, valamint főbb betegségeit. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Ismerje az örökítőanyag természetét, az öröklődés szabályait és a főbb öröklődő tulajdonságokat, betegségeket. Szakmához kapcsolódóan ismerje a főbb mikroorganizmusokat, ezek természetét, hatásait az élelmiszeriparban és egyéb területeken. Lássa be a higiéniás intézkedések fontosságát, valamint az ezzel kapcsolatos szabályok értelmét.
Témakörök Tartalmak Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága Vírusok, prokarióták és egysejtű eukarióták
Az állatok teste és életműködései
A növények teste és életműködései
Fejleszthető kulcskompetenciák
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos A baktériumok felépítése és jelentőségük. A kórokozó eukarióta kompetencia egysejtűek és jelentőségük. Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon Anyanyelvi kommunikáció keresztül. Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. Az állatok Természettudományos kültakarójának típusai, funkciója. A különböző szerveződésű kompetencia állatok mozgása. Néhány eltérő szerveződésű állat táplálkozása, Önálló tanulás kompetenciája a heterotróf anyagcsere lényege. Néhány eltérő szerveződésű Szociális kompetencia állat légzése. Az állatok anyagszállításának formái, a Kezdeményezőképesség különböző anyagszállítási rendszerek legfontosabb közös kompetenciája jellemzői. A kiválasztás szerepe. Néhány eltérő szerveződésű állat szaporodása. Az ivadékgondozás jelentősége néhány példán keresztül. Az állatok életműködéseinek szabályozása. Az állatok érzékszervei, kommunikációja. Az állatok életmódjának, testfelépítésének és környezetének összefüggése. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A növényi test szerveződése. A növényi szövetek típusai, Anyanyelvi kommunikáció funkciói. A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, Természettudományos A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége.
126
A gombák teste és életműködései
az autotróf anyagcsere lényege. A növények szervei és ezek szerepe. A növények mozgásai. A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermők virága. Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal.
kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia
Az életközösségek általános jellemzői A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. A víz- Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos levegő- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezők kompetencia élővilágra gyakorolt hatásai. Az élőlények tűrőképessége. Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Anyanyelvi kommunikáció Az élő környezeti Természettudományos tényezők kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Termelők, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok Anyanyelvi kommunikáció Az életközösségek körforgása a természetben. Az emberi tevékenység Természettudományos anyag- és következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az kompetencia energiaforgalma energiaáramlás összefüggése. Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének Anyanyelvi kommunikáció A természetes és fontossága, az ember hatása az életközösségekre. Természettudományos mesterséges Környezetrombolás és környezetvédelem. kompetencia életközösségek Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Az élővilág törzsfejlődése Anyanyelvi kommunikáció Az evolúció alapjai és Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció Természettudományos bizonyítékai. bizonyítékai kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A Anyanyelvi kommunikáció Az evolúció Természettudományos lehetséges folyamata növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a kompetencia szárazföldhöz. Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az ember evolúciója A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója. Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos A nagyrasszok kialakulása. kompetencia Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai
127
A jelenkori bioszféra
A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.
Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája
A sejtek felépítése és működése A sejtek felépítése és anyagcseréje
A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. Az enzimek. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége.
A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai
A sejtciklus. Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. A mitózis és a meiózis biológiai jelentősége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei.
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Digitális kompetencia
Az ember életműködései és az életműködések szabályozása A bőr és a mozgás
A táplálkozás
A légzés
A keringési rendszer
A kiválasztás
Az idegrendszer
Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A Anyanyelvi kommunikáció táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az Természettudományos egészséges táplálkozás. kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája A légzőkészülék felépítése és működése. A légzőszervekkel Anyanyelvi kommunikáció kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei Anyanyelvi kommunikáció és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető Természettudományos tényezői és megelőzése. kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája A kiválasztószervek. A vese működésének lényege. A Anyanyelvi kommunikáció kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek Anyanyelvi kommunikáció felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer Természettudományos tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi kompetencia idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer Önálló tanulás kompetenciája működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Szociális kompetencia A bőr felépítése és funkciói. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapos testmozgás jelentősége.
128
Az immunitás
Az immunrendszer szerepe. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.
A hormonális szabályozás
A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei.
Az érzékelés
A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek.
Az ember szaporodása és egyedfejlődése
Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. Az embrionális és posztembrionális fejlődés jellemzői.
Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája
Az öröklődés alapjai Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetencia
Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakulására
A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. A domináns–recesszív öröklésmenet jellemzői. Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése.
Több tulajdonság egyidejű öröklődése.
Az emberi ivar kialakulása. A nemhez kapcsolt tulajdonságok Anyanyelvi kommunikáció öröklődése. Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetencia A genetikai kutatások jelentősége. A genetikai eredmények és Anyanyelvi kommunikáció kutatások etikai kérdései. Természettudományos kompetencia Önálló tanulás kompetenciája Szociális kompetencia Kezdeményezőképesség kompetenciája Matematikai kompetencia A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az Anyanyelvi kommunikáció orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Természettudományos Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, kompetencia szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, Önálló tanulás kompetenciája genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezetSzociális kompetencia higiéné. A lelki egészség. Kezdeményezőképesség kompetenciája
A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai
Általános egészségügyi ismeretek
129
KÉMIA Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni. Témakörök Tájékozódás a részecskék világában
A kémiai reakciók a részecskék ismeretében
Tartalmak Atomszerkezet Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pikötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Elsőés másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrácstípusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok, oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Termokémia Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók: A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25°C-on), kémhatás, pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. Galvánelemek A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Elektrolízis Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.).
130
Fejlesztendő kompetenciák természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia hatékony, önálló tanulás kompetenciája, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, digitális kompetencia hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, digitális kompetencia
Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó
Legfontosabb műanyagaink
Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig
Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz összetevői. Szénhidrogének. A metán, égése. PB-gáz. A kőolaj, kőolaj-feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogógázok). A szerves vegyületek csoportosítása. A telített szénhidrogének homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagok, tulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon), élettani és környezeti hatásuk. Funkciós csoport. Alkohol – alkoholok Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása).
Ecet – karbonsavak A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük, főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok – gliceridek A képződésükben részt vevő vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa.
A biológia határán
Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor, szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: répacukor (részletesen), biológiai jelentősége. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz. Tej, tojás, hús – fehérjék A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe. Nukleinsavak A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége.
131
természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, szociális és állampolgári kompetencia, digitális kompetencia
természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, szociális és állampolgári kompetencia, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia természettudományos kompetencia, matematikai kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája, hatékony, önálló tanulás kompetenciája, digitális kompetencia
A teától a heroinig
A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség.
szociális és állampolgári kompetencia, digitális kompetencia, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája
Környezeti szerves kémia
Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben. Környezetbarát gépjáműüzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban.
szociális és állampolgári kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája, anyanyelvi kommunikáció kompetenciája
INFORMATIKA 9-10. évfolyam 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Témakörök Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Kommunikáció hálózaton
Dokumentumkészítés számítógéppel
Táblázatkezelés
A könyvtárhasználat
Kulcskompetenciák Neumann-elvű Digitális kompetencia; természettudományi kompetencia; matematikai kompetencia Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, Digitális kompetencia; matematikai nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. kompetencia; Tömörített állomány létrehozása, és kicsomagolása. Az önálló tanulási kompetencia operációs rendszer néhány jellemzője. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások Digitális kompetencia; anyanyelvi és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító kommunikációs kompetencia; használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés haladó matematikai kompetencia; funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. interperszonális és szociális Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. kompetencia A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett Digitális kompetencia; esztétikaiszolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, művészeti kompetencia; anyanyelvi táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a kommunikációs kompetencia fejléc, lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, Digitális kompetencia, matematikai képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási kompetencia, természettudományi lehetőségek. Adatmódosítás. A diagram fogalma. kompetencia Diagramfajták. Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, Digitális kompetencia; anyanyelvi szolgáltatásai. kommunikációs Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai kompetencia;önálló tanulási folyóiratok. Dokumentumértékelés kompetencia Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Hardvereszközök számítógépek.
Tartalmak fajtái és jellemzőik.
132
10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. Témakörök Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Dokumentumkészítés számítógéppel Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat
Tartalmak
Kulcskompetenciák
Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. A számítógépes Digitális kompetencia; matematikai irányítás formái. kompetencia; természettudományi kompetencia Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás Digitális kompetencia; matematikai folyamata. Segédprogramok használata. kompetencia; önálló tanulási kompetencia A prezentáció készítésének menete. Multimédia-prezentáció. Digitális kompetencia; esztétikaiWeblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási művészeti kompetencia; anyanyelvi lehetőségek. A hálózati dokumentumok szerkezete. kommunikációs kompetencia Keresési és lekérdezési feladatok. Az adatbázis Digitális kompetencia, matematikai karbantartása. kompetencia, természettudományi kompetencia Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú Digitális kompetencia; anyanyelvi tájékozódás forrásai, eszközei (internet, pályaválasztási kommunikációs tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). kompetencia;önálló tanulási Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia. kompetencia
9-10. évfolyam KOMPETENCIAFE LESZTÉS Témakörök Olvasott szöveg elolvasása, értelmezése, önálló feldolgozása Szöveg visszaadása irányított kérdésekre adott válaszokban vagy önálló szövegalkotás formájában szóban és írásban Szöveg alkotása adott témában, megadott szempontok alapján szóban és írásban
Tartalmak
Továbbhaladás feltételei
Különböző nehézségi szintű szövegek
Kulcskompetenciák Szövegértés, szövegalkotás
A tanórákon való részvétel, legalább három osztályzat megszerzése félévenként. A tantárgy követelményeinek nem teljesítése esetén a tanuló nem buktatható meg.
Különböző nehézségi szintű szövegek
Szövegértés, szövegalkotás
Szövegértés, szövegalkotás
Irányított fogalmazás
133
17.1.1
9.-12. középiskolai évfolyamon közismereti, illetve szakmacsoportos alapozó oktatás vendéglátás-idegenforgalmi szakmacsoportban Szakmacsoportos Alapozó Oktatás A Vendéglátás–Idegenforgalom Szakmacsoportra 9. évfolyam
Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat
74 óra 111 óra 185 óra
10. évfolyam Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat
74 óra 111 óra 185 óra
11. évfolyam Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat
222 óra 74 óra 296 óra
12. évfolyam Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat
192 óra 4 óra 256 óra
Vendéglátás–Idegenforgalom Szakmacsoportos Alapozó Ismeretek 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A vendéglátás és az idegenforgalom sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet. A tananyag meghatározza az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás fogalmait. Bemutatja tevékenységét, területeit és jellemzőit, szerepét, kapcsolódásait a társadalmi élettel, a különböző gazdasági ágakkal. Ismerteti a
134
szállodák tevékenységét, munkafolyamatait, kapcsolódásuk rendszerét, a szállodai üzem- és munkaszervezést, a marketing feladatait, eszközeit, szerepét és helyét a gazdálkodó szervezet működésében, ismereteket nyújt a piac lényegéről, szereplőiről, főbb motivációiról, a marketing etikai és jogi kérdéseiről. A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Fejlesztési követelmények Fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az ismeretelemző-értékelő, szintetizáló, fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a gondolkodás, a problémamegoldó képesség. A szóbeli és írásos kommunikációban használják helyesen a nyelvet, értsék a tevékenységükkel kapcsolatos alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szókincsüket, használják a helyzetnek és a célnak megfelelően a kommunikáció egyéb eszközeit is. Folyamatosan tökéletesedjék a munkatársakkal való együttműködésük, empatikus képességük, a kreativitásuk, felelősségérzetük, kötelességtudatuk, ismerjék el mások teljesítményét, munkájának eredményeit, alakuljon ki a vendég tisztelete, megbecsülése. A tanulók váljanak képessé a különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására. A tevékenység során szokják meg az önálló tanulást, az önművelést, az önálló és produktív feladatmegoldást, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki, fejlődjön a szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos munkáikban törekedjenek az igényes külalakra, mindennapi viselkedésük, megjelenésük is tükrözze választott hivatásukat. A tevékenység végzése során erősödjék bennük a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák meg a munka, a szakmai tevékenységek mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Mindennapi életükben, iskolai tevékenységeik és leendő munkájuk során alkalmazzák az elméletben tanult ismereteiket, hasznosítsák megszerzett készségeiket, képességeiket. Gazdasági környezetünk Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Példákon keresztül mutassák be a háztartás bevételeinek és kiadásainak számítását, tudják megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem-felhasználó kapcsolatrendszerét. Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat és kapcsolatukat az eredménnyel.
135
9. évfolyam Belépő tevékenységformák Gazdasági környezetünk Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése grafikonok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A mindennapi tapasztalatok felhasználása a tanulás folyamatában. Az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása – írott sajtó, elektronikus adatbázisok használata, tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az interneten, filmélmények hasznosítása. A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása. Az új gazdasági események követése. Témakörök Gazdasági alapismeretek
Tartalmak Szükségletek, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás körfolyamata, munkamegosztás, nemzetgazdaság, piac, kereslet, kínálat. A gazdálkodás szervezeti keretei A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság jogi feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam gazdálkodásában. Az állam szerepe és feladatai A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel szerepe a A háztartás gazdálkodása háztartások pénzgazdálkodásában.
A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a javakat. A tanulók legyenek képesek megfogalmazni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelemfelhasználó kapcsolatrendszerét. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Gazdasági környezetünk A mindennapi gazdasági kultúra szóbeli és írásbeli kommunikációja alapjainak elsajátítása, az egyszerűbb fogalmak és kifejezések pontos használata az ismeretek és tapasztalatok megfogalmazásában. A vállalkozási készségek és képességek megismerése, fejlesztése (kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, együttműködés képessége, vitakészség). Témakörök A vállalkozások
Tartalmak Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek elhatárolása, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének jogi keretei, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, a pénzintézetek. Pénzügyi ismeretek A gazdálkodás személyi A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei. feltételei A tevékenység eredményének Ráfordítás, költség, árbevétel, eredmény. számbavétele a vállalkozás szintjén Külkereskedelem, export, import. Külgazdasági kapcsolatok
A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és a gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait. A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. A tanulók ismerjék a költség, ráfordítás, bevétel, fogalmakat, kapcsolatukat az eredménnyel.
136
11. évfolyam Belépő tevékenységformák A tanulók személyes utazási, vásárlási, vendégfogadással kapcsolatos tapasztalatai, élményei, ismeretei közös feldolgozása, rendszerezése, összefüggések megvilágítása. Szakmai folyóiratok, szakcikkek, turisztikai és reklámkiadványok, utazási irodai anyagok gyűjtése, elemzése, szakmai, ismeretterjesztő, reklámfilmek megtekintése, elemzése, értékelése. A vendéglátás és a turizmus hazai történetének feldolgozása a tanulók önálló gyűjtőmunkájával. Korábbi földrajzi ismeretek felhasználása, azok turisztikai, idegenforgalmi oldalról történő megközelítése. A tananyagot kiegészítő információk megszerzése az internetről. Az így szerzett információk alapján a tanulók tudják értelmezni a szállodák, szálláshelyek minőségi kategóriái közötti különbségeket. Szituációs játékok a szakmai magatartás szabályainak felismerésére, a vendég és vendégfogadó kapcsolatára, az egymás iránti kötelezettségek és elvárások felderítésére. A turizmus kínálati tényezőinek és a turisták igényeinek összevetése. Műszaki dokumentációk, szállodai prospektusok, bemutatóanyagok segítségével a szállodai épület külső megjelenési formáinak, a belső terek kialakításának, a vendégszobák felszerelésének elemzése. Könyvtári ismerethordozók használata. Piackutatási tevékenység lebonyolítása (kérdőívszerkesztés, címlista kezelése, kérdőívek begyűjtése, feldolgozása). Termékek elhelyezése az életgörbén, termékfejlesztési technikák elemzése. Ötletbörze megvalósítása, csomagolástervezés, marketingfunkciók felismerése. Célpiaci szegmensek kiválasztása, elérése. Vendéglátó és turizmusismeretek Témakörök
Tartalmak
A vendéglátás hazai története, fogalma, jelentősége
A hazai vendéglátás történelmi kialakulása, hagyományai. Fejlődési tendenciák, gazdasági és társadalmi jelentősége.
A vendéglátás tevékenységi körei A vendéglátás üzlethálózata
A termelés, az értékesítés, a szolgáltatásértékesítés fogalma, folyamata, formái. Tárgyi és személyi feltételek. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. Vendéglátó üzletek csoportosítása szakjelleg és minőség szerint. Üzletkörök és -típusok jellemzői. Az idegenforgalom kialakulásának története. Fogalmi meghatározása. Gazdasági és társadalmi jelentősége. Az aktív és passzív turizmus fogalma, tevékenysége, feltételrendszere. A turizmus formái, jellemzői, sajátosságai. A turisztikai hírverés módszerei. Az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programok tervezése. A környezetvédelem fontossága. A zöld turizmus jellemzői és jelentősége.
A turizmus fogalma, története és jelentősége A turizmus tevékenysége, formái A turizmus és a környezet összefüggései A hazai turizmus jellemzői, szerepe a gazdaságban A nemzetközi turizmus tendenciái A turizmus szervezeti struktúrája
A turizmus jelenlegi helyzete. Fejlődési tendenciái. Legfontosabb statisztikai mutatók. A nemzetközi turizmus helyzete. Fejlődési trendek és a hazai turizmusra gyakorolt hatásuk. A turizmus szervezeti felépítése. Ágazatot irányító szervezetek. Turisztikai vállalkozási formák, azok jellemző sajátosságai. Szakmai és érdekképviseleti szervezetek.
Szállodai ismeretek Témakörök Szálláshelyek, szállodák fogalma A szálloda működésének feltételei Személyi feltételek, követelmények, magatartási szabályok Szállodai üzemeltetés A vendég ellátásával
Tartalmak A szálláshelyek fogalmi meghatározása, csoportosítása. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei, minőségi kategóriái. Tárgyi feltételek. A szállodai épület külső megjelenése, belső tagolódása. A vendégszoba. A szálloda műszaki berendezései. A szállodai tevékenység struktúrája. Kapcsolódó munkakörök. Munkaerő-gazdálkodás. Egyéb szálláshelyek működésének feltételei. Viselkedési normák és szabályok. Elszállásolási munkafolyamatok, tevékenységek. Földszinti munkakörök, a Front Office fogalma, feladatai. Emeleti munkafolyamatok. A tevékenységgel járó felelősség kérdése. A szállodai tevékenységgel kapcsolatos vendéglátó feladatok. Speciális
137
kapcsolatos munkafolyamatok A kiegészítő szolgáltatás munkafolyamatai
munkafolyamatok. Reggeliztetés, főétkezés, egyéb étkeztetés. A szobaszerviz, mint speciális vendéglátó tevékenység. Az elszállásolást és vendéglátást kiegészítő munkafolyamatok. Termelés és ehhez kapcsolódó munkaterületek. Raktárak, tárolók. Szolgáltatásformák, lehetőségek.
Marketing Témakörök A marketing fogalma, fejlődése
Tartalmak
kialakulása, A marketing történetének áttekintése. A Magyarországon. A marketingmix fogalma.
marketing
szükségessége,
fejlődése
A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. Piaci szerkezet, piaci formák. Piaci szereplők, piactípusok. Fogyasztói magatartás: szükséglet, kereslet. A Maslow-féle szükségleti piramis. Vásárlási magatartástípusok. A vásárlási folyamat szakaszai. Szervezeti vásárlói magatartás. Célpiaci marketing, Differenciálatlan és differenciált marketing. A célpiaci marketing lényege, kialakítása. Piacszegmentáció. Célpiacok kiválasztása. Termékpozicionálás. piacszegmentálás Célpiacok kiválasztása A marketing információs Információszükséglet. Az információs rendszer funkciói. Az MTR belső rendszere, működése. rendszere A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás fogalma, területei. Fajtái, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata. A piackutatás felhasználási A kutatási eredmények értékelése. Piackutató jelentés. Konkurenciaanalízis. területei A termék fogalma, csoportosítása. A termék piaci életgörbéje. Vállalati termékpolitika. Termékpolitika, Termékfejlesztés, termékszerkezet. j termék kialakításának, piaci bevezetésének termékfejlesztés folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka. Design. Az árpolitika lényege, céljai. Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói Árpolitika, árstratégia árelfogadás. Árpolitika, napi árak kialakítása Értékesítéspolitika, csatornák A disztribúciós rendszer. Marketingcsatornák. Marketingrendszerek. kiválasztása Piaci környezet elemzése, a piac szerkezete Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás
A továbbhaladás feltételei Vendéglátó és turizmusismeretek A tanulók mutassák be a vendéglátás kialakulásának történetét, a különböző történelmi korokhoz kapcsolódó hagyományait, a mai vendéglátás jellegzetességeit és helyzetét, a hazai vendéglátás jellemző üzlettípusait, a fejlődés tendenciáit, a turizmus szervezeti struktúráját, irányítási rendszerét, vállalkozási formáit, azok jellemzőit, a turisztikai tevékenységet folytató vállalkozó feladatait és felelősségét. Érvekkel tudják bizonyítani a hazai turizmus, a vendéglátás nemzetgazdasági jelentőségét, társadalmi fontosságát. Példákban tudjanak érvekkel alátámasztott véleményt mondani a vendéglátásban dolgozók emberi és szakmai alkalmasságáról, a tárgyi feltételek megfelelőségéről. Határozzák meg egy adott vendéglátó üzlet profilját, adják meg az üzlet minőségi kategóriáját. Helyesen alkalmazzák a tanult fogalmakat, kategóriákat gyakorlatból vett példák elemzése, megítélése során. A magatartások, tevékenységek megítélésében, a véleményalkotásban mutatkozzék meg hivatástudatuk, emberszeretetük, a környezet és a természet védelme iránti elkötelezettségük. Szállodai ismeretek A tanulók pontosan határozzák meg a szálláshely, szálloda fogalmát, ismertessék a szálloda tárgyi működési feltételeit, a szálloda műszaki berendezéseit, a szállodai épület előnyös külső megjelenésének és belső tagolódásának jellemzőit, a különböző helyiségek funkcionális kapcsolódását. Leírásuk alapján pontosan kategorizáljanak különböző szálláshelyeket. Rendeljék össze a szállodai munkaköröket a tevékenység struktúrájával. Értsék a munkaerő-gazdálkodás és a jövedelmezőség összefüggését, alkossanak konkrét helyzetekben véleményt a munkaerő változásának hatásáról. Lássák át a szállodás és vendéglátó tevékenység összefüggéseit, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat, pontosan ismertessék a reggeliztetés, főétkeztetés, egyéb étkeztetés feladatait, a szobaszerviz és más szállodai szolgáltatások funkcióját, a földszinti és az emeleti feladatokat. A tantárgyi tevékenységükben feleljenek meg az alapvető magatartási szabályoknak és viselkedési normáknak.
138
Marketing A tanulók mutassák be a marketing történetét, szerepét a piacgazdaságban. Alkossanak véleményt a marketing magyarországi helyzetéről és változásairól, elemezzék szerkezetét, határozzák meg a piaci szereplőket és piactípusokat. A marketingmix elemeinek ismerete alapján megalapozottan alkossanak véleményt konkrét termékfejlesztési, árképzési, értékesítési helyzetekről, eljárásokról, műveletekről. Pontosan határozzák meg a piacszegmentáció fogalmát, konkrét feladatokhoz helyesen válasszanak marketingeszközöket. Készítsenek és társaik környezetében alkalmazzanak egyszerű piackutató eszközöket, kérdőívet, elemezzék egy adott közeg fogyasztói magatartását. 12. évfolyam Belépő tevékenységformák Kiselőadások a vendéglátás üzlethálózatáról, a vendéglátó üzlettípusok jellemző kínálatáról, egy-egy vendéglátó üzlettípusról, azok jellemző megjelenési stílusjegyeiről. Egy adott fogadó országba irányuló utazás megtervezése, figyelembe véve a közösen meghatározott feltételeket, építve a korábban más tantárgyakban tanult ismeretekre. Kutatómunka a környezetvédelem és a turizmus témakörében. Internet használatával állítsanak össze turisztikai kínálati elemeket, utazási ajánlatokat, térképezzék fel a magyarországi szálláshelyeket. Szituációs játékok segítségével ismerkedés a szállodai üzemeltetés különböző munkaköreivel. Viselkedési normák és szabályok gyakoroltatása, eladásösztönzés, személyes eladás, kapcsolatszervezés módszereinek gyakorlása szerepjátszás formájában. jsághirdetés megfogalmazása, szórólapok, plakátok tervezése. Reklámok részletes elemzése. Marketingfolyamatok tervezése, vizsgálata (vállalati arculat, komplex reklámterv elkészítése, hatásvizsgálat). Vendéglátó és turizmusismeretek Témakörök Tartalmak A vendéglátás és a turizmus Kialakulásának és fejlődésének feltételei. A vendéglátás és turizmus kapcsolatának fontossága, fejlődésének feltételei. Turisztikai fogadóképesség fogalma. Vendéglátással kapcsolata való összefüggései. A turizmus és a vendéglátás A turizmust lebonyolító szervezetek. ellemzői. Feltételrendszereik. résztvevői A turizmus és a vendéglátás A turizmus egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek. A turizmus feltételeit szabályozó jogszabályok. A vendéglátás egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételei tárgyi és személyi feltételek. Tárgyi és személyi feltételekre vonatkozó jogszabályok. A turizmus és a vendéglátás Általános jellemzők. Kereslet–kínálat–ár összefüggései. Piacra ható tényezők. Piaci résztvevők feladatai. Piaci résztvevők szerepe. A jelenlegi helyzet értékelése. A piac piaca és résztvevői fejlődését meghatározó tényezők. A gazdasági verseny feltételei, területei és sajátosságai. A turizmus és a vendéglátás Ügyviteli feladatok. Üzleti levelezési szabályok. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítási szabályok. A forgatókönyv fogalma, fajtái, a készítés szabályai. A leltár fogalma, fajtái, ügyvitele a leltározás szabályai. Az ellenőrzés fogalma, módjai. Az elszámolás, elszámoltatás fogalma, lényege, fajtái.
Szállodai ismeretek Témakörök Tartalmak A szállodaüzem irányítása és Hotelmenedzsment. Vezérigazgató. Éttermi igazgató. Gazdasági igazgató. Értékesítési és marketingigazgató. Humánpolitikai vezető. vezetése A szállodai tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok A szállodai ügyvitel általános meghatározói. Ügyvitel a recepcióban. Hoteljournal. A A szállodai ügyvitel foglaltság ellenőrzése. A szállodai bevétel-elszámolás ellenőrzésének rendje. Üzleti levelezések. Egyéb szálláshelyek ügyvitele. A szálloda gazdálkodási rendje Gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok. A szálloda eredménykimutatása. Értékesítési tevékenység. A szállodai marketing. Egyéb szálláshelyek gazdálkodása. Munkavédelem. Egészségügy. Környezetvédelem. Biztonságvédelem a szállodában. Munkavédelem, Tulajdonvédelem a szállodában. biztonságszolgálat
139
Marketing Témakörök
Tartalmak
A marketing-kommunikáció A marketing és kommunikáció kapcsolata. Eszközei, eszközrendszere. eszközrendszere A reklám fogalma, funkciói. A reklámcélok, -eszközök fajtái, csoportosítása. Vizuális A reklám szerepe, fejlődése eszközök. Auditív eszközök. Audiovizuális eszközök. Reklámeszközök, reklámhordozók. A reklám társadalmi, gazdasági szerepe. A reklámszervezés lépései. A reklámkampány lebonyolítása. Reklámtervezés. A Reklám tervezése, szervezése reklámhatás vizsgálata. A PR fogalma. Helye a vállalkozás és környezetében. PR-eszközök. A Public Relations (PR) kapcsolatszervezés folyamata. Az imázs fogalma, fajtái, szükségessége. Az egyedi vállalati arculat kialakításának Imázs, egyedi vállalati arculat fontossága, tartalmi és formai elemei. Fogalma. Marketingkoncepció, marketingcélok. Idegenforgalmi marketing Az idegenforgalmi marketing A piaci szolgáltatás kialakítása. Árképzés. Piaci munka (kommunikáció). Disztribúció. eszközei Reklámetika. ogi kérdések a marketingben. Versenyszabályozás. ogi előírások. Etika és jog a marketingben
A továbbhaladás feltételei Vendéglátó és turizmusismeretek. Szállodai ismeretek A tanulók mutassák be a vendéglátás és a turizmus kapcsolatát, az egyes tevékenységek szerves kapcsolatát, ennek hatását a piaci lehetőségekre, a turizmus és a vendéglátás résztvevőit, a turizmust lebonyolító szervezetek és működésük feltételrendszerét. Határozzák meg egy leírással meghatározott terület, körzet turisztikai fogadóképességét. Ismerjék a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, tudjanak hozzáférni a tevékenység folytatásához kapcsolódó előírások forrásaihoz. Ismertessék a szálloda gazdálkodási rendszerét, a szállodai ügyvitel tagolódását, a szobafoglalási rendszereket, a foglaltság folyamatos ellenőrzésének módját. Érveléssel bizonyítsák a bizonylati fegyelem, az elszámolás és elszámoltatás fontosságát, esetleírásokban, feladatokban helyesen alkalmazzák annak szabályait. Esetelemzésekben alkossanak megalapozott véleményt jogi, munkavédelmi, rendészeti, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi kérdésekben, tudjanak érvelni véleményük mellett a szálloda felelősségének kérdésében. Rendeljék a tevékenységelemekhez a turizmus, a vendéglátás és a szálloda ügyviteli feladatait. Készítsenek adott helyzetekben megfelelő tartalmú és formájú üzleti leveleket, adott célra forgatókönyvet. Leírás alapján ismerjék fel, nevezzék meg a vezetői munkaköröket, rendeljék hozzá a feladat- és felelősségi köröket, a vezetés különböző szintjeinek funkcionális tagozódását, a tevékenységi területeket, az ezekhez kapcsolódó döntési szinteket. Marketing A tanulók helyesen határozzák meg a reklám, reklámeszköz, reklámhordozó, marketingkommunikáció, PR, imázs, arculati stratégia fogalmát, azok szerepét, jelentőségét. Rendszerezzék a kommunikáció közvetlen és közvetett eszközeit, a reklámcélok és -eszközök fajtáit. Magyarázzák meg a személyes eladás és fogyasztói magatartás kapcsolatát, ismertessék a személyes eladás alapelveit. Mutassák be a marketing és a kommunikáció kapcsolatát, eszközrendszerét, a reklám társadalmi és gazdasági szerepét. Konkrét célokra készítsenek reklámtervet, reklámüzeneteket. Esetelemzésekben alkossanak véleményt az eladószemélyzet magatartásáról, tevékenységéről. Esetek megítélésében a reklámetikai kódex alapján mondjanak véleményt.
140
Vendéglátás–Idegenforgalom Szakmacsoportos Alapozó Gyakorlatok 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok a közismereti tárgyakra építve fejleszti, formálja a tanulók szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. A vendéglátás tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatása felkelti a tanulók aktivitását, tapasztalatokat nyújt az alapvető vendéglátó munkafeladatokról. Teremtsen alkalmakat, lehetőségeket, feladathelyzeteket a későbbi szakmai gyakorlati tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. Tárja fel a mindennapi élet és a vendéglátás közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a szakmák sajátosságait, összetettségét, mutassa be a dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. A tananyag lehetővé teszi, hogy a termelés és értékesítés összefüggő szolgáltatásként jelenjen meg, bemutatja az élelmi anyagokat, megismerteti minőségi jellemzőiket, alkalmat ad a beérkező áruk minőségi és mennyiségi átvételének, az ételkészítésnek, a felszolgálásnak a gyakorlására, hozzászoktatja a tanulókat a munkabiztonsági és higiéniai szabályok maradéktalan betartása mellett végzett munkához. A Gasztronómiai alapismeretek oktatásának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a szakterület iránt a vendéglátó tevékenységek alapjainak megismertetésével. Az oktatás során fontos feladat a tanulók szakmához való kötődésének és szakmaszeretetének kialakítása. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Ismertesse meg a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók sajátítsák el és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének elősegítése kommunikációs eszközökkel. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. Fejlesztési követelmények A foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége. Fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a számítástechnikai képességek, alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértésében, magyarázatuk során. A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. A tanulók legyenek képesek a tanult műveleteket önállóan is elvégezni, az idejüket beosztani, a munkájukat megtervezni, megszervezni, az eszközöket célszerűen és szakszerűen használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat.
141
Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. A tevékenység végzése során alakuljon ki bennük a kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész, szabálykövető magatartás, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. Értsék az ételkészítés kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg a szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Tudják megfelelő minőségben elkészíteni a tanult alapételeket, végrehajtani az előkészítő, az elkészítő és a befejező műveleteket, a használt élelmi anyagokat szakszerűen és higiénikusan kezelni, előkészíteni. Gasztronómiai alapismeretek A tanulók ismerjék meg az eltérő típusú vendéglátó üzletek berendezését, felszerelését, az üzletekben használt legfontosabb gépeket. Tudjanak különbséget tenni az eltérő tevékenységet folytató üzlettípusok között. Ismerjék meg a vendéglátó üzletek legfontosabb helyiségeit és azok funkciót. Ismerkedjenek meg a vendéglátás alap munkafolyamataival és ismerjék a szakma veszélyeit (pl. munkavédelem és baleset-elhárítás szabályai, a higiénia területei, a HACCP lényege). Viselkedéskultúra A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit. Kommunikáció A tanulók ismerkedjenek meg a kommunikáció fogalmával, a helyes beszédtechnikával, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használatával. Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és feltétlenül sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák Gasztronómiai alapismeretek A vendéglátó üzletek bemutatása, típusai. Üzlet és üzem közötti különbségek megismertetése, az eltérő színvonalú és tevékenységű üzletfajták bemutatása. Az üzletek belső kialakításának, helyiségeinek megismertetése a tanulókkal. Az egyes üzletfajtákban használt gépek, berendezések megismertetése a balesetelhárítás szabályainak elsajátíttatásával. A higiénia fontossága és területei a vendéglátásban. A tankonyhai munkarend, a munka- és tűzvédelmi és baleset-elhárítási, higiéniai ismeretek gyakorlatban történő maradéktalan betartása. Viselkedéskultúra A megjelenéskultúra gyakorlati bemutatása. Kapcsolattartás a mindennapokban, a társasági élet speciális lehetőségeinek bemutatása, alkalmazási lehetőségük, demonstrálásuk, lehetőleg életközeli helyzetekben. Az étkezési kultúra megismertetése, begyakoroltatása. A családon belüli viselkedésformák megértése és elfogadtatása. A munkahelyi társas klíma bemutatása.
142
Gasztronómiai alapismeretek Témakörök A vendéglátás üzlethálózata
A vendéglátás tevékenysége
Tartalmak A vendéglátó üzletek típusai, a vendéglátó üzemek fajtái, jellemzői, az üzletek belső kialakítása, helyiség kapcsolatai (pl. étterem, cukrászda, söröző, büfé, gyorsétkezőhelyek, cukrászüzem stb. megismertetése). Az egyes üzletfajták legalapvetőbb berendezési tárgyai, felszerelésük, eszközeik, gépeik és balesetmentes használatuk szabályai. A baleset-elhárítás legfontosabb szabályai és a környezetvédelem fontossága. Higiénia területei (személyi és munkahelyi), fontossága. A HACCP rendszer lényege. A vendéglátás fő munkafolyamatainak lényege. A mellék munkafolyamatok szerepe az üzleti munkában.
Viselkedéskultúra Témakörök
Tartalmak
Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése, gyakorlati bemutatása. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás Kapcsolat a mindennapokban fogalmainak bemutatása és gyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. A társasági élet A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) speciális lehetőségei bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg életközeli helyzetekben. Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, Étkezési kultúra alapelvárások megismertetése, gyakoroltatása. A családon belüli A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. viselkedésformák Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs Munkahelyi társas klíma problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása. Megjelenéskultúra
A továbbhaladás feltételei Gasztronómiai alapismeretek A tanulók tudjanak különbséget tenni az eltérő típusú üzletek tevékenysége és feladata között. Ismerjék a vendéglátó üzletek helyiségeit, tudják azok rendeltetését a gyakorlatban. Tudják alkalmazni a gépekkel kapcsolatban tanult baleset-elhárítási szabályokat a mindennapi életükben is. Legyenek képesek mindig a higiénikus megjelenésre és munkavégzésre. Ismerjék a HACCP-rendszer fontosságát az EU-hoz való csatlakozás során és tudják a rendszer alapvető előírásait alkalmazni. Legyenek tisztában a környezetvédelem fontosságával, a vendéglátás és a környezet kapcsolatával. Viselkedéskultúra A tanulók ismerjék az öltözködési módokat. Legyenek képesek a köszönés, a megszólítás, az ismerkedés és a társalgás jól kifinomult szabályainak ismeretében kapcsolatfelvételre, kapcsolattartásra, kulturált vitára, eredményes konfliktuskezelésre. Az alkalmazás szintjén tudják a társasági élet speciális területeire vonatkozó viselkedési szabályokat. A tanulók ismerjék a korszerű gasztronómia alapjait. Legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit, a kulturált italfogyasztás szabályait. Ismerjék a munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott munkamegosztásból eredő alá-fölérendeltségi viszonyát és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályokat. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Gasztronómiai alapismeretek A vendéglátás tevékenysége és a háztartásokban folyó munka közötti hasonlóságok, különbségek. Beszámolók a tanulók családjának étkezési szokásairól, igényeiről. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása – történetének feldolgozása önálló gyűjtőmunka révén, támaszkodva a korábbi irodalmi, történelmi tanulmányokra. Szakmai filmek vetítése a vendéglátás termelő, értékesítő tevékenységéről, a felhasznált nyersanyagokról, fűszerek,
143
ízesítőszerek bemutatása. A vendéggel való kapcsolat fontossága. A vendéggel való foglalkozás munkafolyamata. Előkészületi munkák az üzletekben a vendég fogadására. Kommunikáció A kommunikáció kódjainak elsajátítása gyakorlati példákon keresztül. Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák gyakorlása. Az ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése. A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása. Gasztronómiai alapismeretek Témakörök
Tartalmak
A vendéglátás és a háztartások Házhoz szállítás, elvitelre értékesítés-csomagolás, rendezvények lebonyolítása az üzleteken kívül (eszközök előkészítése, szállítás stb.). A tanulók családjának étkezési kapcsolata szokásai, családi receptek, hagyományok az étkezésben, főzésben. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása. Előkészületi munkák a vendég Készülődés a konyhán: a termelő tevékenység lényege, anyagai, a gépek használata. Készülődés az értékesítő térben: az üzlet takarítása, asztalok, székek elhelyezése, fogadásával kapcsolatban eszközök előkészítése, az asztalok megterítése stb. Különleges alkalmakra történő terítés és a mindennapi terítés szabályai, esztétikum és higiénia, szalvéta hajtogatás módozatai stb. A vendéggel való foglalkozás szabályai (a vendég fogadása, köszöntése, asztalhoz „Középpontban” a vendég kisérése, étlap-itallap használat, a rendelés felvétele, ajánlás, távozás utáni teendők stb.).
Kommunikáció Témakörök
Tartalmak
Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése A kommunikáció kódjainak A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs gyakorlati példákon keresztül kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. történő elsajátítása Az érintkezés kultúrájának A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák. fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása Ön- és társismeret képességének Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kifejlesztése, az önkifejezés kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. lehetőségeinek megismertetése Szakma és kommunikáció Üzleti kommunikáció, mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres oktatásának tisztázása, a tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. különböző kommunikációs csatornák bemutatása
A továbbhaladás feltételei Gasztronómiai alapismeretek A tanulók legyenek tisztában a vendéglátás szerepével a háztartások életében. Ismerjék a konyhaművészet kialakulását, tudja használni a receptgyűjteményeket. Tudjanak csomagolni elvitelre értékesített termékeket, betartva az alapvető higiéniai és szakmai követelményeket. Ismerjék az üzletben folyó munkafolyamatokat, legyenek tisztában az alapvető munkaszervezési követelményekkel. Tudjanak kapcsolatot teremteni a vendéggel és tudják használni azokat az eszközöket, amelyekkel a felszolgálást fogják végezni. Legyenek képesek önállóan és kreatívan teríteni és előkészíteni az értékesítő teret a vendég fogadására. Ismerjék a szakma kialakulásának történetét. Kommunikáció A tanulók kommunikációjára legyen jellemző a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata.
144
Tudják alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját. Ismerjék az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók legyenek tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, a kommunikációs technikákkal, ismerjék a kommunikációs zavarok okait. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján legyenek képesek felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét és elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. Önálló tapasztalás útján szerzett ismereteiket használják az üzleti kommunikációban. Legyenek képesek megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Értelmezzék az együttműködés és kommunikáció elvét. Csoportos foglalkozások alkalmával használják a tárgyalási stílus, stratégia és taktika tanulása során szerzett tapasztalataikat. 11. évfolyam Belépő tevékenységformák Önálló munkavégzés tankonyhai körülmények között. Az egyes műveletek elvégzése bemutatás, magyarázat, szöveges, képi és egyéb ismeretforrások alapján. A munkavégzéshez szükséges eszközök, anyagok kiválasztása, előkészítése, használata, tisztítása, egyszerű karbantartása. A saját munka elemzése, korrigálása, az eredmények ellenőrzése, értékelése. Az elvégzett műveletek eredményeinek mérése, elemzése, értékelése, minősítése, a tapasztalatok általánosítása, megfogalmazása. A munkaműveletek tervezése, szervezése, egyéni és csoportos munka. A tanult kémiai, fizikai törvények gyakorlati alkalmazása, a folyamatok, változások magyarázata. A tankonyhai munkarend, a munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi higiéniai ismeretek gyakorlatban történő maradéktalan betartása. Témakörök
Tartalmak
Konyhatechnológiai alapismeretek. Alapfogalmak Anyaghányad összeállítása Zöldségfélék, húsok, szárazáruk, tejtermékek. Nyersanyagok kiválasztása Tisztítás, darabolás. Zöldségek, húsok, halak előkészítése. Előkészítési műveletek Ételkészítés ételcsoportok Sűrítési eljárás, főzés, sütés, párolás. Egyszerű levesek készítése. Híg levesek, sűrített levesek, különleges levesek, összetett levesek. Egyszerű főzelékek készítése. Köretek alapján készítése. Burgonya, gabona, tészta, vegyes. Mártások készítése. Francia alap és képzett egyszerű meleg és hideg. A cukrász szakmával kapcsolatos általános ismeretek. Cukrászat Tanműhely, cukrászüzem Gépek, felszerelések és munkaeszközök bemutatása, használata. berendezései és kezelésük Cukrászati alapműveletek Előkészítés. Készítés. Lazítás. Sütés. Kikészítés. A hőbehatás különböző módjai Eszközök előkészítése. Nyersanyagok előkészítése. Tej, tejtermékek előkészítése. Tojás, tojáspor előkészítése. Állati eredetű zsiradékok Előkészítés. Növényi eredetű nyersanyagok Előkészítés. Cukortartalmú nyersanyagok Olajos magvak Gyümölcsök Egyéb nyersanyagok Sütés a cukrászatban. A sütés célja. A sütés hőfokai. Sütés közben lejátszódó változások. Hőbehatás módjai Együtemű és kétütemű sütés. Gőzös és gőzmentes sütés. Hűtés és fagyasztás. Gyárilag előállított félkész termékek és adalékanyagok. Főtt és olvasztott Cukrászati félkész termékek cukorkészítmények. Gyümölcstöltelékek, tejszínkrémek, tojáskrémek, vajkrémek, tartós töltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, túrótöltelékek. Eszközök és nyersanyagok
A továbbhaladás feltételei A tanulók a rendeltetésnek és a szabályoknak megfelelően használják a gyakorlati munka helyszíneit, a tankonyha, cukrászüzem és felszolgálóterem eszközeit, felszereléseit, berendezéseit.
145
Pontosan és maradéktalanul ismertessék, fogadják el és alkalmazzák a munkavédelmi, baleset-megelőzési, tűzvédelmi és higiéniai előírásokat. Tudják ismertetni a szakács, cukrász szakma kialakulásának történetét, az étkezési és ételkészítési szokások történelmi fejlődését, változását. Tudják ismertetni a gyakorlati munka (ételkészítés, cukrászat) nyersanyagait, legyenek képesek azokat minőségük, felhasználhatóságuk szempontjából megítélni. Megfelelően végezzék el ételkészítési és cukrász tevékenységük során az előkészítési, elkészítési műveleteket, a különböző konyhatechnológiai, hőbehatási műveleteket, megfelelően használják az eszközöket. Önállóan készítsenek bizonyos krémeket, töltelékeket. 12. évfolyam Belépő tevékenységformák Tevékenységek, munkaműveletek, munkamozzanatok, eszközök használatának gyakorlása. Munkavédelmi, környezetvédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási előírások ismertetése, esetek elemzése. Témakörök Cukrászati kikészítő, befejező műveletek A termelés során felhasználható alaptészták Élesztős tészták Omlós tészták Vajas tészták Felvert tészták Forrázott tészták Hengerelt tészták Formázás Felszolgálás Éttermi felszolgálás munkafolyamata I. Éttermi felszolgálás munkafolyamata II.
Tartalmak Felhasználható anyagok. Technológiai eljárások. Dekorációs ismeretek. Gyúrt, kevert élesztős tészták. Élesztős tészta készítése. Omlós élesztős tészta, gyúrt omlós tészta, kevert omlós tészta készítése. Vajas tészták általános jellemzése, felhasználási területük. Felvert tészták jellemzése, felhasználási területük. Hideg úton készült könnyű felvertek. Hideg úton készült nehéz felvertek. Meleg úton készült könnyű és nehéz felvertek. Belőlük készíthető sütemények. Belőlük készíthető sütemények. Figurák készítése. Az értékesítés folyamata. Személyi feltételek. Tárgyi feltételek. Az értékesítés általános szabályai. Egyszerű terítés főétkezésekhez. Terítés reggelihez. Szervizasztal előkészítése. Egyéb előkészítési feladatok. Egyszerű italfelszolgálás gyakorlása. Szervírozás gyakorlása. Eszközfogások gyakorlása.
A továbbhaladás feltételei A tanulók megfelelő minőségben készítsék el a tanult termékeket. Tudják ismertetni, bemutatni a cukrászati termelőtevékenység során felhasználható anyagok fajtáit, az alkalmazott technológiai eljárásokat. Esztétikusan díszítsék termékeiket. Továbbfelhasználásra alkalmas alaptésztákat készítsenek, tudják ismertetni ezek anyagösszetételét, készítési eljárását. Tésztát formázzanak, figurákat készítsenek. Ismerjék meg a vendéglátó-ipari értékesítés alapjait, annak tárgyi és személyi feltételeit. Tudják ismertetni az értékesítés általános szabályait. Helyesen készítsék elő az eszközöket, végezzék el az éttermi munkafolyamatokat, terítsenek a különböző étkezésekhez. Megfelelően viselkedve lássák el a pincér feladatát a vendég fogadásával kapcsolatban. Tudjanak egyszerű italokat felszolgálni, szervírozni, az eszközöket megfogni.
146
N-Sz-V-2009. szeptember 1.
Tantárgyak 9. évf. Irodalom Magyar nyelvtan Kompetenciafejlesztés Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra
2 1 1 2 3 3 1 1
Testnevelés és sport
3
Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozás Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek Vendéglátó-,turizmus-,szállodaismeretek Marketingismeretek Vendéglátó-idegenforgalmi gyakorlatok A tanuló kötelező heti óraszáma
Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 1 1 2 3 3 1 1
4 1 2,5 1 4 4 1 1
3,5 1 3 4 4 1 1
2,5 v. 3 (kifutó)
2,5v. 3 (kifutó)
2,5v. 3 (kifutó)
5 (felmenő)
5 (felmenő)
5 (felmenő)
2 2 2 1
2 1 1 1 1
2 2
3 2
1 1 3
1 1 3
2 2 4
2 2 4
29
28,5 v. 29 (kifutó) 31 (felmenő)
30 v. 30,5 (kifutó) 32,5 (felmenő))
-
-
30 v. 30,5 (kifutó) 32,5 (felmenő) 3
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma
29
28,5 v. 29 (kifutó) 31 (felmenő)
33 v 33,5 (kifutó) 35,5 (felmenő)
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám
0
0
33 v 33,5 (kifutó) 35,5 (felmenő) 3
A tanuló tényleges heti óraszáma
29
28,5 v. 29 (kifutó) 31 (felmenő)
33 v 33,5 (kifutó) 35,5 (felmenő)
33 v 33,5 (kifutó) 35,5 (felmenő)
2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2
-
-
A tanuló nem kötelező heti óraszáma
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak Informatika Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek Földrajz
-
-
3
3
A szakmacsoportos alapozás során tanultak a Vendéglős szakképesítés során beszámíthatók, így a szakképzés ideje egy évre rövidülhet.
147
17.2
Felmenő rendszerben (2013. szeptember 01.)
Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet Tantárgyak 9. évf.
Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek – ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kompetenciafejlesztés
4 3 3 2
4 4 3 3
3 2 2
2 1 1 2 1
2 5 1 2
Ágazati képzés – szakmai tárgyak A tanuló kötelező heti óraszáma
5 4 4 3 1 3 1
4 4 4 4
5 1 2
5 1 -
5 1 -
6
7
8
11
35
36
35
35
Bibliaismeret
1
1
1
1
A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
36
37
36
36
1 2 1 1 1 1
1 1 1 1 1 2
-
-
2
A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Vengéglátó-idegenforgalmi alapismeretek Biológia Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak
-
Biológia Földrajz Fizika
-
Az iskola tantervébe választható tantárgyat, tanórai foglalkozást nem építettünk be. Az érettségi vizsgára ill. szakmai vizsgára történő felkészítést a szabad órakeret terhére történő óraszám-emeléssel szervezzük meg.
148
17.2.1
Ágazati képzés
17.2.1.1
Könnyűipar szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek összes óra összes óra
17.2.1.2
2,5
4 1,5
28
2
Gyártásszervezés
2
2,5
1
1
Könnyűipari áruismeret Könnyűipari áruismeret gyakorlat
2
3,5
2
2,5
1 5
70
1 6
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés 10050-12 Vendéglátó értékesítés összes óra összes óra
1 6
105
1
70
7
1 5,5
105
112
2,5 8
1,5 7,5
140
3,5 11
Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 1 2
1,5 2
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata
2,5 2 1,5
1,5 1
1,5
1
1 1
1
2 2 2
4 6
70
3
2
1 1,5 3,5
3,5 7
5
105
3 8
140
4,5
6,5 11
Ügyvitel szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok összes óra összes óra
1
Vendéglátóipar szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
17.2.1.3
Munkahelyi egészség és biztonság Termeléstervezés Termeléstervezés gyakorlata
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy
Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 1 2
70
2,5
40
2,5
65
1
60
2
80
1 1,5
3 4,5
1 1
1 1
4
2 6
149
70
2,5 1
2
5 7
105
5
3 8
140
4,5 7,5
4,5 11
17.2.1.4
Kereskedelem szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám óraszám ögy ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai 10032-12 Marketing Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység 11508-12 Az áruforgalom tervezése, elemzése tervezése, irányítása, Vezetési ismeretek elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom Áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata összes óra összes óra
17.2.1.5
1,5
2 20
2
4
1
3,5
3 1
1
1
2
2 1 6
1 2
60
1,5 1,5
105 6
70
60
1
70 5
1
1
6
105
7
8
7,5
140
1 3,5 11
Informatika szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés
összes óra összes óra
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
17.2.1.6
1
Munkavédelmi m alapismeretek Információ-technológiai 1,5 alapok Információ-technológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és 0,5 szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat 3
2 1,5 2 2
2
1
1,5
2
2
1
1,5
2
2 3
70
2
3
4
6
2,5 105
3,5
7
4,5
2 140
5
8
6 11
Pedagógia szakközépiskolai ágazati oktatás Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok összes óra összes óra
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1 2
3 1
3,5
70
2
1 3
5
1 6
150
70
4
105
1
140
3,5
6
1 7
105
3 4
7
1 8
140
8
3 11
17.2.1.7
Közgazdaság szakközépiskolai ágazati oktatás Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapism. Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat
összes óra összes óra
9.
10.
11.
heti óraszám e gy
heti óraszám e gy
heti óraszám e gy
ögy
ögy
12. ögy
heti óraszám e gy
1 2.5
4 2,5
3
1,5 1,5
1 1
1
2
2,5 1 1 1
2 3,5
2,5 6
70
4
3 7
105
2,5
5,5
2,5 8
140
1 4
7 11
e: elmélet, gy: gyakorlat, ögy: összevont gyakorlat
Kerettanterven kívüli tantárgyak követelményei Kompetenciafejlesztés 9-10. évfolyam Témakörök Olvasott szöveg elolvasása, értelmezése, önálló feldolgozása Szöveg visszaadása irányított kérdésekre adott válaszokban vagy önálló szövegalkotás formájában szóban és írásban Szöveg alkotása adott témában, megadott szempontok alapján szóban és írásban
Tartalmak
Továbbhaladás feltételei
Különböző nehézségi szintű szövegek
Kulcskompetenciák Szövegértés, szövegalkotás
A tanórákon való részvétel, legalább három osztályzat megszerzése félévenként. A tantárgy követelményeinek nem teljesítése esetén a tanuló nem buktatható meg.
Különböző nehézségi szintű szövegek
Szövegértés, szövegalkotás
Szövegértés, szövegalkotás
Irányított fogalmazás
151
Bibliaismeret A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A Biblia és annak tanítása több évezredes múltra tekint vissza. A köznevelésben most újból bevezetésre kerülő hittan létfontosságú ahhoz, hogy a felnövő generációk keresztény emberként tudjanak majd szembenézni korunk megannyi új és régi kihívásával. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az erkölcstannal megegyezően az értékek közvetítése, valamint az, hogy Isten Igéjének alapnormái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. A Bibliaismeret középpontjában a Mindenható Isten kijelentése áll, amely képes formálni a gyermeki személyiséget – testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmának szerkezetet. A Biblia évezredek óta tartalmazza azokat az elidegeníthetetlen emberi jogokat, melyeket megfogalmaztak az Emberi ogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint hazánk Alaptörvénye is rögzítette. Ezek a jogok alapvetően a közös teremtettségünkből, istenképűségünkből illetve Isten felénk való szeretetéből származnak. Minden embernek joga van a szabad élethez. Isten Igéje hirdeti a személy egyediségét, értékes voltát és a fajra, nemre való megkülönböztetés nélküli méltóságát. Ugyanakkor határozottan tanít a bűn, erkölcstelenség romboló hatásáról, és hirdeti a kiutat ezekből ézus Krisztus által. A Bibliaismeret magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – Istenhez, a jóhoz és gonoszhoz, önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat. A Bibliaismeret egyben erkölcsi nevelés is. Egyik célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az Isten Igéjében megfogalmazott és általában az európai keresztény kultúra alapvető erkölcsi értékeinek tanulmányozása és alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori keresztény életmódot, életfelfogást és életminőséget. A Biblia értékközvetítő tanítás. Az isteni ihletettség, a több évezredes kipróbáltság és hatása a világra meggyőzően bemutatja, hogy napjainkban is létjogosult a belőle kiolvasható értékrend. Ezek alapján lehet véleményt formálni a cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről. Mindezek alapvetően összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is megjelenik. Az értékek és a normák világosan megfogalmazottak. Vita és egyeztetés tárgyát ezek megélése, megvalósulása képezheti napjaink társadalmában, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással és az Istennel való személyes kapcsolatról szólnak. Más részük interperszonális – másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető, áldott és utódainkra is átörökíthető maradjon. A Biblia mindezt a két nagy parancsolatban foglalja össze: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. …Szeresd felebarátodat, mint magadat. (Máté evangéliuma 22. rész 37. 39. vers) A tananyag felépítése egyrészt lineáris, hiszen sorba veszi a Bibliai történeteket, másrész pedig spirális szerkezetű, mert az ünnepkörök évfolyamonként ismétlődően megjelennek. Az utolsó évfolyamon pedig, előkerülnek a Biblia üzenete alapján az kamaszkor nagy kérdései, helyünk a világban. A hittantanár, Bibliaismeret tanító feladata elsősorban a Biblia és annak üzenetének megszerettetése. Történeteken, tanításokon keresztül segítheti a gyermekek ismeretének bővülését, de ezeken keresztül be kell mutatnia a napjainkban is jelen lévő és szerető Istent. Tagadhatatlan azonban, hogy az eredmény döntő mértékben nem a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek Istenben vetett összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal. A Bibliaismeret tanítását többféle pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. A Bibliaórák munkaformája lehet sok egyéb mellett: a beszélgetés, az önkifejező alkotás, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű közösségi életbe való tevékeny bekapcsolódás például az ünnepkörök révén. Mindezzel összhangban az értékelés módja is részben eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől, miközben megtarthatja annak felépítését. A tanulók osztályzatokat kapnak. A fakultatív bibliaismeret oktatás során nem értékeljük a tanulókat, a bizonyítványban jelezzük, hogy részt vettek a bibliaismeret órákon.
152
Osztályzattal értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek a gyermek életszemléletét tükrözi. Fontos, hogy tanulóink folyamatos visszajelzést, pozitív megerősítést kapjanak munkájukról. A tanár az értékelésben arra fókuszáljon, mi az, amit a tanuló tud. A bibliaismeret órákon nem a memória, nem a logika vagy a kézügyesség a lényeg. A tananyag átadásánál a tanárnak arra kell törekednie, hogy a tanulók aktív órai részvétele során a tanítási órán elsajátítsák a szükséges ismereteket. Lehetőség szerint csak szorgalmi feladatokat adjunk, ne legyen kötelező házi feladat. A memoritereket is közösen a tanítási órákon igyekezzünk megtanítani. Az így megszerzett tudásról az egyes fejezeteket követő írásbeli témazárók segítségével tájékozódhatunk, vagy projektfeladatokat adhatunk, s a projektmunkát értékelhetjük a témakör végén. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy a bibliaismeret nem válhat a tanulók számára egy a többi tantárgyhoz hasonló számonkérési kötelezettséggel követelő ismeretanyaggá. Meg kell őrizni azt a többletet, amit a Biblia lelkülete és értékrendje képvisel. Az érdemjegyek kialakítása a humán tantárgyak értékelési metódusát kövesse. 9. osztály Tematikai egység
Órakeret5 óra A Bibliáról megszerzett előzetes tudás. A családi, egyházi hitélet tapasztalata. Biblia
Előzetes tudás, tapasztalat A tanulók megismertetése, érdeklődésének felkeltése a Biblia iránt. A tematikai egység A Biblia páratlan voltának megértése. nevelési-fejlesztési Felismerni Isten üzeneteként a Bibliát céljai Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények A Biblia Isten üzenete Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:: Mit jelent az Ószövetség illetve jszövetség elnevezés? Ókori népek történelme, Termékeny félhold, Hogyan tájékozódunk a Bibliában? Egyiptom, Palesztina, Római Birodalom A Biblia „Istentől ihletett” Hogyan szól az Isten az emberekhez? Magyar nyelv és irodalom: Nyelv kifejező eszközei, Miért olvassuk a Bibliát? írásbeliség A Biblia keletkezése Hogyan keletkezett az Ószövetség? Hogyan keletkezett az jszövetség? A Biblia nyelvei A Biblia első fordításai A Biblia és a reformáció A Biblia a legek könyve
Idegen nyelv: A nyelvi fordítás nehézségei
A Biblia szerkezete – Az Ószövetség könyvei A törvény Történeti könyvek Költészeti és bölcseleti könyvek Prófétai könyvek A Biblia szerkezete – Az Újszövetség könyvei Az jszövetség történeti könyvei Az apostolok levelei A elenések könyve A Biblia megbízhatósága - A Biblia világa Belső és külső bizonyítékok a megbízhatóságra A régészeti feltárások A Biblia tudományos pontossága A Holt-tengeri tekercsek A Biblia világa Kulcsfogalmak/ fogalmak
Biblia, Bibliai nyelvek, Ószövetség, jszövetség, Megbízhatóság, Ihletettség, Bizonyíték
153
Tematikai egység
„Mi Atyánk”
Órakeret5 óra
A családi, egyházi hitélet tapasztalata. Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység Felismerni, hogy a Teremtő Isten egyben gondviselőnk, segítőnk és mennyei atyánk is nevelési-fejlesztési lehet. Tudatosítani, hogy Istennek jó terve van az emberrel, a bűn és gonoszság ellenére is. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az Atya Magyar nyelv és irodalom: a közlési szándéknak Az imádság: beszélgetés Istennel. megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata; Isten tulajdonságai mindennapi kommunikációs szituációk gyakorlása. A tékozló fiú története Isten a Teremtő Teremtés napjai Isten az Ő Szavával teremtett Az ember teremtése Az Isten által megteremtett világ jó volt
Dráma és tánc: együttműködés szituációs játékokban, aktív szereplőként bekapcsolódni a megbeszélésekbe. Természetismeret: A természeti környezet sokszínűsége
A jó és rossz A bűneset A bűn következményei Isten a Gondviselő Mindennapi kenyerünk A csoda Az aggodalmaskodás Az ötezer ember megvendégelése Megbocsátás A gonosz szolga Megbocsátás titka Irgalom Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat
Imádság, teremtés, Bűn, Gonosz, Gondviselés, Csoda, Aggodalom, Megbocsátás, Irgalom
Jézus Krisztus személye
Órakeret 9 óra
A megelőző tematikai egységek ézus Krisztusról szóló tanításai.
Megismerni ézus Krisztus születésének, életének, halálának és feltámadásának körülményeit. Felismerni, hogy ézus Krisztus emberként és egyben Istenként volt jelen a földön. Meglátni, hogy ézus Krisztus valódi segítséget tudott adni az emberi szükségekre. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jézus születése Magyar nyelv és irodalom: műfaji jellegzetességek, Karácsony szituációs kommunikáció gyakorlása Menekülés Egyiptomba, Betlehemi gyermekgyilkosság Dráma és tánc: Dramatizált előadása a történetnek Keresztelő János Keresztelő ános személye Természetismeret: Az ember és az állatvilág A bemerítés – keresztség kapcsolata, az emberi test ézus bemerítkezése A jó pásztor Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:: ézus, mint a jó pásztor Római birodalom kora, Palesztina, Hellén kultúra A juhok és a pásztor Az elveszett juh Vizuális kultúra: A témákhoz kapcsolódó A világ világossága képzőművészeti alkotások A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
154
ézus Krisztus, a világ világossága A vak Bartimeus története Út, igazság, élet ézus Krisztus az út, igazság, élet Zákeus története Virágvasárnap Virágvasárnap története ézus Krisztus a király Nagyhét Nagycsütörtök Az utolsó vacsora ézus az élet kenyere Nagypéntek: ézus pere és halála Húsvét ézus Krisztus feltámadása A feltámadt ézus szemtanúi ézus Krisztus a feltámadás és az élet Megváltás, Áldozat, Keresztség, Bemerítés, Kereszthalál, Feltámadás Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Isten szólt… Isten üzenete az Ószövetségben az özönvíztől Dávid királyig Az előző tematikai egységek Ószövetségi vonatkozású témái
Órakeret11 óra
Előzetes tudás, tapasztalat Megérteni az Ószövetségi történetek alapján, hogy Isten különböző módokon szól az A tematikai egység emberekhez. nevelési-fejlesztési Felismerni, hogy érdemes Isten vezetéséhez igazítani az életünket. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Isten szava az Ősidőkben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Isten szólt Nóéhoz - Az özönvíz története Őskor, Ókor, Birodalmak kialakulása, Egyiptom Szemben Isten szavával -Bábel tornya Vizuális kultúra: Az események megjelenítése Isten szava az Ősatyákhoz különböző képzőművészeti eszközökkel Isten szólt Ábrahámhoz - Ábrahám élete Isten szólt ákóbhoz - ákób tusakodása Dráma és tánc: történetek feldolgozása különféle drámajátékos Isten terve és szabadítása tevékenységekkel. Isten szólt ózsefhez - ózsef élete Isten szólt Mózeshez - A tíz csapás Isten szólt ózsuéhoz - erikó elfoglalása Isten szava a királyság korában Isten szól a prófétán keresztül – A kiválasztás Saul engedetlensége - A bűn Dávid és Góliát - A hit Dávid és onatán – Barátság Kulcsfogalmak/ fogalmak
Özönvíz, Bábel, Elhívás, Engedelmesség, Kiválasztás, Bűn, Hit, Barátság
10. osztály Tematikai egység Előzetes tudás, tapasztalat
A Nagy parancsolatok A Bibliaismeret tárgy 9. osztályban tanult tematikai egységei
155
Órakeret12 óra
Megismerni a Tízparancsolat törvényeit. A tematikai egység Megérteni az Isteni parancsolatok célját. nevelési-fejlesztési Felismerni a Szeretet parancsának egyediségét. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Tízparancsolat Természetismeret: 1.parancsolat - Az Egy Isten tisztelete Természeti törvények -Dániel barátai a tüzes kemencében 2.parancsolat - A láthatatlan Isten tisztelete Erkölcstan: Az aranyborjú A tisztelet fogalma, határai, hatásai, elvárások, 3.parancsolat - Isten nevének tisztelete tekintély Beszédünk, Péter fogadkozása 4.parancsolat - Nyugalomnap tisztelete Magyar nyelv és irodalom: a tömegkommunikáció Teremtés, Manna legfőbb üzeneteinek dekódolása. 5.parancsolat - Szülők tisztelete Ézsau és ákób 6.parancsolat - Az élet tisztelete Vizuális kultúra: ézus tanítása, Káin és Ábel Szabad asszociációs és vizuális játékok az adott 7.parancsolat - A házasság tisztelete témára a(tisztelet, félelem, gyűlölet, kísértés, lopás, Dávid és Bethsabé hazugság). Az előhívott impressziók megjelenítése 8.parancsolat - A tulajdon tisztelete síkban, térben, időben. Ákán bűne 9.parancsolat - Az igazság tisztelete ézus a nagytanács előtt 10.parancsolat – A megelégedettség tisztelete Nábót szőlője A Szeretet parancsolata Isten szeretete és az ember szeretete Szeretetnyelv Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tisztelet, Szentség, Nyugalomnap, Bálvány, Szeretet, Tulajdon, Megelégedettség, Házasság, Szülők
Órakeret10 óra Az 9. osztályos Bibliaismeret „Isten szólt…” tematikai egysége, a 6 osztályos Előzetes tudás, Bibliaismeret „Nagy parancsolatok” tematikai egysége tapasztalat Megismerkedni az Ószövetségi királyok életével, jó és rossz döntéseivel. A tematikai egység Megérteni a próféták szolgálatát a bibliai történeteken keresztül nevelési-fejlesztési Felismerni Isten történelemformáló tervét. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Salamon Történelem, társadalmi és állampolgári Salamon királysága ismeretek: Salamon bölcsességet kér az rtól Időszalag készítése Salamon ítélete Régészeti kutatások a templom környékén Salamoni templom Magyar nyelv és irodalom: képek és formák a Az ország kettészakadása költészetben; az irodalmi művek szóbeli és A kettészakadás okai írásbeli szövegműfajainak jellemzői. Az orzság kettészakadásának következményei Illés próféta Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és Illés a sareptai özvegynél médiaismeret Istenítélet a Karmel-hegyen Irodalmi, zenei, filmes élmények felidézése, s a Illés menekülés – Isten gondviselése létrejött személyes tartalmak megjelenítése a Illés elragadtatása kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, Elizeus próféta eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes, Elizeus története grafikai technika, mintázás, konstruálás, A sunemi asszony története installáció talált tárgyakból, fotó). Naámán gyógyulása Tematikai egység
Királyok és próféták I.
156
Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység
Bölcsesség, Hatalom, Templom, Isten lakhelye, Próféta, Elragadtatás
Az apostolok cselekedetei
Órakeret8 óra
Az 9. osztályos Bibliaismeret ézus Krisztus személye tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat Megismerkedni az apostoli korral, az Egyház kialakulásával, az első gyülekezetek A tematikai egység születésével. nevelési-fejlesztési Megérteni Pünkösd lényegét és üzenetét. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mennybemenetel és Pünkösd Történelem, társadalmi és állampolgári ézus mennybemenetelének története ismeretek: Az első Pünkösd eseményei Római birodalom kiterjedése, felépítése, hatása, Pál apostol államszervezete, a római jog rendje Pál megtérése A pogányok megtérése, az Antiókhiai gyülekezet Magyar nyelv és irodalom: Pál misszióútjai Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli Pál eruzsálembe megy és elfogják szövegműfajainak jellemzői. Pál a császárhoz fellebbez (Fesztusz és Agrippa előtt) Pál hajótörése és megmenekülése Dráma és tánc Pál Máltán Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, Pál Rómában fantázia, megjelenítés játékai. Kulcsfogalmak/ fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Mennybemenetel, Pünkösd, Megtérés, Szentlélek, Gyülekezet, Egyház, Misszió,
Részvétel a közös feladatokban, beszélgetésekben, játékokban A Biblia főbb jellemzőinek ismerete Ismerje a következő bibliai történeteket: Dávid és Góliát, ézus születése, halála és feltámadása, A jó pásztor története A Miatyánk, az.1.Tim.3:16-17., és az 1.Sám 16:7/b memoriter szintű ismerete Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: bűn, hit, Krisztus, szeretet Tudja megfogalmazni az advent, a karácsony, a nagypéntek és a húsvét lényegét. Ismerje Káin és Ábel, valamint Salamon ítéletének történetét. A tíz parancsolat (2.Móz.20:2-17), a Péld. 9:10., az ApCsel 1:8. memoriter szintű ismerete Tudja megfogalmazni a virágvasárnap és a pünkösd, mint keresztény ünnep lényegét. 11. osztály
Tematikai egység
Királyok és próféták II.
Órakeret10 óra
Az 10. osztályos Bibliaismeret Királyok és próféták I. tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat Megismerkedni az Ószövetségi királyok életével, jó és rossz döntéseivel. A tematikai egység Megérteni a próféták szolgálatát a bibliai történeteken keresztül. nevelési-fejlesztési Felismerni Isten történelemformáló tervét. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Júda királyai és prófétái a babiloni fogság előtt Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Ezékiás király Ókori birodalmak, Asszíria, j babilóniai Ézsaiás próféta elhívás és élete birodalom, Egyiptom, történetírás, forráselemzés Manassé uralkodása Magyar nyelv és irodalom: A kommunkációs ósiás király szituációk megfigyelése, megbeszélése és elemzése eremiás próféta szolgálata Isten népe a fogság idején Eszter könyve
157
Eszter Királynő lesz Eszter közbenjárása és a szabadulás Dániel Babilóniában A király álma Dániel az oroszlánok vermében Jónás próféta ónás könyve ónás az engedetlen próféta Ninive megtérése Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Királyság, Próféta, Fogság, Ítélet, Közbenjárás, Kijelentés, Megtérés
Pál levelei
Órakeret8 óra
Az 10. osztályos Bibliaismeret Apostolok cselekedetei tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat Pál apostol leveleinek megismerése. A tematikai egység Felismerni a levelekben található alapvető üzeneteket. nevelési-fejlesztési Megérteni, hogy a levelek tanítása mit jelent számunkra. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Pál apostol válogatott levelei Magyar nyelv és irodalom: A levél, mint irodalmi Pál levele a rómaiakhoz műfaj, a himnusz -Hit általi megigazulás -Kegyelemből fakadó üdvösség Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Pá1első levele a korinthusiakhoz Római birodalom kiterjedése, felépítése, hatása, -Szeretet himnusza államszervezete, a római jog rendje, család Pál második levele a korinthusiakhoz Biológia egészségtan: leány és női, fiú és férfi -Ó- és jszövetség kapcsolat szerepek a családban, a társadalomban; Pál levele a galatákhoz -Törvény és kegyelem Pál levele az efézusiakhoz -Lelki fegyverzet Pál levele a filippiekhez -Krisztus himnusz Pál levele a kolosséiakhoz -A keresztyén család Pál első leveleTimóteushoz -Példaadás Levél, hit, megigazulás, kegyelem, üdvösség, szeretet, himnusz, Ószövetség, jszövetség, Kulcsfogalmak/ Törvény, Kegyelem, Lelki fegyverzet, Keresztény család fogalmak
Tematikai egység
Zsoltárok
Órakeret6 óra
Az 9. osztályos Bibliaismeret Biblia, Isten szólt.. tematikai egységei Előzetes tudás, tapasztalat Megismerni a zsoltárköltészet műfaji sajátosságait. A tematikai egység Megérteni az Istennel való kapcsolat kifejezésének fontosságát költészetben és nevelési-fejlesztési énekekben. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zsoltárok könyve Magyar nyelv és irodalom: A zsoltár, mint irodalmi Zsoltárok, mint a Biblia énekeskönyve kifejező eszköz, érzések, benyomások kifejezése a Az Istenben bízó ember költészete költészetben, Messiási zsoltárok Biológia egészségtan: A prófétikus üzenetek mások megismerése, megítélése és a Pásztor metafora kommunikáció; Isten szeretetének és hűségének költői kifejezése alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés,
158
Bűnbánati zsoltár probléma feloldás; A megalázkodás és helyreállás lehetősége Mózes imádsága A mulandó ember bizalma az örökkévaló Istenben Isten dicsőítése Isten magasztalásának sokszínűsége Zsoltár, Isten dicsőítése, Magasztalás, Messiás, Prófécia, Metafora, Bűnbánat, Alázat, Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
Újszövetési levelek, Jelenések könyve
Órakeret6 óra
Az 11. osztályos Bibliaismeret Pál levelei tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat Az egyetemes levelek üzenetének megismerése és megértése. A tematikai egység Felismerni az apokaliptikus kijelentés szimbólumait. nevelési-fejlesztési Megérteni Isten végcélját a teremtett világgal. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A zsidókhoz írt levél Magyar nyelv és irodalom: A levél, mint irodalmi A hit példaképei műfaj, az apokaliptikus irodalom Egyetemes levelek Földrajz: Földközi tenger, Törökország, Jakab levele Görögország A kísértés Péter első levele Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Tisztelet és engedelmesség a hatalom képviselői felé Római birodalom kiterjedése, felépítése, hatása, Jelenések könyve államszervezete, a római jog rendje, család Az apokaliptika egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban; ános Patmosz szigetén állampolgári jogok és kötelességek; A hét pecsét Krisztus ezeréves uralma Halottak feltámadása, Utolsó ítélet j teremtés Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hit, példakép, kísértés, tisztelet, engedelmesség, hatalom, apokaliptika, végidők, feltámadás, ítélet, új teremtés 12. osztály
Tematikai egység
Helyem a világban
Órakeret 6 óra
Az 9. osztályos Bibliaismeret „Mi Atyánk” tematikai egysége Előzetes tudás, tapasztalat A személyes jövőkép kialakításának ösztönzése, az egyéni és közösségi boldogulást A tematikai egység támogató értékek melletti elköteleződés támogatása. nevelési-fejlesztési Istentől származó értékes személyiségünk elfogadása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mester terve Természetismeret: Kamaszkori változások: Isten okkal, céllal teremtett testkép, testalkat; az egészséges táplálkozás Istennek terve van az életemmel alapelvei; a serdülő személyiségének Személyiségünk felfedezése jellemző vonásai; az önismeret és az Ki vagyok én? önfejlesztés eszközei; veszélyforrások Az vagyok kinek mások mondanak? különféle élethelyzetekben; káros Személyiségtesztek szenvedélyek. Önmagunk elfogadása Külső és belső értékek Dráma és tánc: ön- és társismereti játékok. Istentől kapott értékeink Értékesség
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
159
Használd, amid van Isten vezetése az életünkben Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység
nemzetiségek és etnikai kisebbségek; a cigány (roma) népesség helyzete.
Személyiség, énkép, életcél, értékesség, elfogadás, Isten vezetése, külső és belső értékek
A Gyülekezet
Órakeret 8 óra
A 10. osztályos Bibliaismeret Apostolok cselekedet tematikai egysége, Előzetes tudás, A 11. osztályos Bibliaismeret Pál levelei, jszövetségi levelek tematikai egységei. tapasztalat Felfedezni az Egyház, Gyülekezet páratlan tisztességét. A tematikai egység Megérteni az egyházi, gyülekezeti élet sokszínűségét. nevelési-fejlesztési Bátorítani az egyházi, gyülekezeti szolgálatba való részvételre. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Gyülekezet felépítése Földrajz: a világvallások társadalmat, Egyház, gyülekezet, eklézsia fogalma gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepe; Templom, Imaház fogalma kultúrák találkozásai a Föld különféle A Gyülekezet, mint Krisztus teste térségeiben. A gyülekezet szolgálattevői Szolgálati ajándékok A Gyülekezeti élet alapjai jjászületés Bemerítés, keresztség rvacsora Bizonyságtétel Istentisztelet Szentlélek munkája Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység
Egyház, Gyülekezet, Eklézsia, templom, imaház,presbiter, diakónus, újjászületés, bemerítés, keresztség, úrvacsora, bizonyságtétel, Istentisztelet, Szentlélek. Bölcsességirodalom
Órakeret 8 óra
A 11. osztályos Bibliaismeret Zsoltárok tematikai egységei. Előzetes tudás, tapasztalat A bibliai bölcsességirodalom által megfigyelni Isten jelenlétét a különböző A tematikai egység élethelyzetekben. nevelési-fejlesztési Elkötelezettség kialakítása a bilbiai értékrend iránt. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jób könyve Vizuális kultúra: személyes véleményt A láthatatlan világ hatása a látható világban. kifejező vizuális megjelenítés adott témában. A szenvedés jelenléte és feldolgozása az emberi életben A Példabeszédek könyve Magyar nyelv és irodalom: A példázatok, Isten bölcsessége példabeszédek, metafórák felismerése, Lustaság, a munkához való viszony megértése és használatuk Kapcsolati kérdések A szív szerepe A prédikátor könyve Mindennek megvan az ideje Az élet mulandóság, Idősek tisztelete Énekek éneke A szerelem szerepe életünkben A vágyaink kifejezése Kulcsfogalmak/ fogalmak
Láthatatlan világ, látható világ, szenvedés, bölcsesség, lustaság, szív. mulandóság, tisztelet, szerelem
160
Tematikai egység
Életünk nagy kérdései
Órakeret 9 óra
A 12. osztályos Bibliaismeret Helyem a világban tematikai egysége. Előzetes tudás, tapasztalat Segítséget adni az élet legnagyobb kérdéseinek megválaszolásában. A tematikai egység Bátorítani az életutat befolyásoló jó döntések meghozatalát. nevelési-fejlesztési Kérni és felismerni Isten vezetését a választások során. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az életünk lelki (szellemi) döntési, választásai Történelem, társadalmi és állampolgári Szabad akarat kérdése ismeretek: egyenlőség és egyenlőtlenségek a Isten terve: Válaszd az életet! társadalomban; állampolgári jogok és Áldás és átok kötelességek; Az Istenbe vetett hit és következményei életünkben Vetés és aratás törvényszerűsége Istennel vagy nélküle Odaszánás, tanítványság
Biológia egészségtan: leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban; Vizuális kultúra: személyes véleményt kifejező vizuális megjelenítés adott témában.
Párkapcsolataink Készülődés a párválasztásra Párválasztás – „nem jó az embernek egyedül” Gyermekvállalás – Válaszd az életet! Egészséges jövőkép, egészséges énkép A múlthoz elrendezése és feldolgozása Reménységgel a jövő felé Célorientáltság –Tudom, hogy mit akarok Kulcsfogalmak/ Szabad akarat, áldás, átok, hit, odaszánás, tanítványság, párválasztás, gyermekvállalás, jövőkép, énkép, célorientáltság fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
- Részvétel a közös feladatokban, beszélgetésekben, játékokban - Ismerje a atnult királyok és próféták történetét. - A Péld 16:6., a Szeretet himnusza 1.Kor 13:1-8 és a 23.Zsoltár memoriter szintű ismerete - Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: kegyelemből való üdvösség, alázat, felettes hatalmaknak való engedelmesség, zsoltár - Krisztushimnusz Fil 2:2-11; Péld 1:2-9; 2 Pt 2:9-10; 127. zsoltár memoriter szintű ismerete - Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: szabad akarat, újjászületés, tanítványság - Tudja megfogalmazni az egyház és a gyülekezet közötti különbséget, az úrvacsora, az istentisztelet, a bemerítés lényegét
161
18. A mindennapos testnevelés biztosítása A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatá s is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. A szakiskolai szakképzésben résztvevő tanuló esetében a testnevelés órák tömbösített formában kerülhetnek megszervezésre. A választható táncok közül az alábbiakat oktatjuk: történelmi tánc: Pavane (reneszánsz) néptánc: Dunántúli ugrós és csárdás (bokázók)
19. A választható tantárgyak, foglalkozások A szakközépiskolában és gimnáziumban szabadon választható tantárgy nem került be a helyi tanterve.
20. A csoportbontás lehetőségei – – –
ogszabály alapján és szerint, a fenntartó jóváhagyásával A szakmai gyakorlat és az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. A szakmai elmélet csoportbontási kötelezettségét az adott szakmai OK képzés Központi Programjának ill. szakképzési kerettantervének előírásai tartalmazzák.
A beiratkozáskor a tanulók idegen nyelvből szintfelmérőt írnak, csoportba sorolásuk ennek alapján történik. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására
21. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Intézményünkben nem releváns.
162
22. Felnőttoktatás 22.1 Szakközépiskola esti rendszerű, 9-12. évfolyam Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a felnőttoktatás számára 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 12. melléklet Tantárgyak 9. évf.
Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Angol nyelv Matematika Történelem, állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Osztályfőnöki
1 1 2 2 2
1 2 2 2 2
1 1 1 1 -
1 2 2 2 1
0,5 0,5 0,5 0,5 -
1 2 2 2 1 1 1
1
-
-
-
1
1
1
1
Ágazati képzés – szakmai tárgyak
4
6
7
9
A tanuló kötelező heti óraszáma
18
18
18
18
0,5 0,5 0,5 0,5 1 -
0,5 0,5 0,5 1,5 1,5
0,5 0,5 2 2
1,5 0,5 0,5 2 2
-
-
-
-
-
A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak
Biológia Földrajz Fizika
163
22.1.1
Könnyűipar szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Termeléstervezés
0,5 2
Termeléstervezés gyakorlata
1
Gyártásszervezés Könnyűipari áruismeret
16
2
1
2
1
1
1,5
3
2
2
Könnyűipari áruismeret gyakorlat
összes óra
1 3
összes óra
22.1.2
3
40
1
1
5
4
40
64
1
1 5
6
64
2
64
1 6
7
80
3 9
Vendéglátóipar szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés
10050-12 Vendéglátó értékesítés
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó gazdálkodás
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy 0,5 2
1
Szakmai számítás
1
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata
összes óra összes óra
2
2 1 1
1
1 1
1
2 1,5
2
1
1
2 3
2 4
2
1 40
164
3
3 6
64
5
2 7
80
3
6 9
22.1.3
Kereskedelem szakközépiskolai ágazati oktatás Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9.
10.
heti óraszám
heti óraszám
e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban
1
1,5 16
1,5
3
3
1 2,5 1
1
1
1
Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata
1
2
3
1
1 1
64 5
40
4
32
1
40
összes óra
1 6
1 5
64
2 7
32
1 6
80
3 9
Informatika szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
összes óra
ögy
gy
0,5
összes óra
összes óra
e
12.
heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy
A marketing alapjai
10032-12 Marketing
22.1.4
ögy
gy
11.
Tantárgyak
Munkavédelmi alapismeretek Információ-technológiai alapok Információ-technológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5 1 2 0,5
Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat
2 0,5
1
2
1
1
2
2
1
1
2
2 2
2 4
165
40
2
2
4 6
2 64
3
4 7
1,5 80
3,5
5,5 9
22.1.5
Ügyvitel szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság Gépírás és iratkezelés 10067-12 Gépírás és gyakorlat dokumentumkészítés, Levelezési ismeretek iratkezelés Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek 10066-12 Gazdálkodási Jogi ismeretek alapfeladatok Vállalkozási ismeretek
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5 2
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
0,5 0,5
2
44 2,5
1 1 2
40
2 1
2
4
64
6
4
3
80
7
2,5 5
4 9
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5 1,5
3,5 2
2,5
1 1
1 1
1
2
1,5 1 1 1
2 2
2
40
4
összes óra
3,5
2,5 6
64
1,5
5
2 7
80
1 4
4 9
Pedagógia szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
összes óra
40
36
4
4
összes óra
összes óra
2
1
Közgazdaság szakközépiskolai ágazati oktatás
Szakmai követelménymodulok
22.1.7
24
1
összes óra
22.1.6
2
1
2
összes óra
40
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5 1
3 1
1,5 3
1 4
166
3
40 40
1 2 5
1 6
3,5
64 64
1 3 6
1 7
80 80
3 2,5 6
3 9
22.2 Gimnázium 22.2.1
Felnőttoktatás-Esti rendszerű gimnáziumi oktatás óraterve
22.2.1.1
Kifutó rendszerben 9–12. évfolyam
Célok és feladatok A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazatában az óraterv szabad sávjában a központi szakképzési programok tananyaga kerülhet elhelyezésre, lehetőséget biztosítva a szakképzés megalapozására, illetve a szakképzés további fokozataira történő előrelépésre. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Magyar irodalom Antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, ellenreformáció, barokk, mítosz, testamentum, evangélium, próféta, példázat, parabola, zsoltár, eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, hübrisz, katarzis, konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés, verslábak, disztichon, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, tercina, kommentár, novella, szonett, Balassistrófa. Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése. A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból.
167
10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Magyar irodalom A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses regény, tabló, időés értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek. A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete. Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Magyar irodalom A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika. A XIX. és a XX. századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján. A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Magyar irodalom A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 ózsef Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, uhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Anyanyelv és kommunikáció A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció standardjainak elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (lásd fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya). Fogalmak Kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód-dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend,
168
kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerősítés, érvelés és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok. Tevékenység Félévente egy írásbeli tesztfeladat. Irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is). Egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése. Integráció A tudomány más területeinek jelhasználata. Könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb. Fogalmak Alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés. Hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérés, alliteráció, versláb, motivált szavak. Alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép. Tevékenység Félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat. Egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből. Integráció Népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az Internet világában. Nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár). Fogalmak A hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra. Szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi különbségei, a bestseller. Tevékenység Egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbe adott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel. Integráció A médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a folyóiratkatalógus. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak
169
Őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás. Tevékenységek Egy négy-öt soros nyelvemlék (átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel. Integráció A számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetőbb feltételeket, melyek teljesítése szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott követelmények nem feltétlenül a „kettes” osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különböző szinteken történhet. A felnőttek iskolái számára készülő helyi tantervek konkretizálják az egyes szintekhez (osztályzatokhoz) tartozó követelményeket. Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó konkrét követelmények. Megfelelő tájékozottság a racionális számkörben, a tanult műveletek végzésében. Részhalmaz, unió, metszet, különbség két konkrét halmaz esetén. Normálalak. A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerű példák esetén. Alapműveletek egyszerű algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai. Számok prímtényezős alakja. Oszthatóság 3-mal, 9-cel. A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl. értéktáblázattal), egylépéses transzformáció. Speciális három-, négyszögek, szabályos sokszögek (pl. hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög nevezetes vonalainak, beírt és köré írt körének ismerete. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét matematikai és gyakorlati feladatokban. Több szám számtani közepének kiszámítása, medián és módusz ismerete. Kör- és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerű esetekben. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja. Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok: Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Szögfüggvények definíciójának ismerete x α sinx; x α cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk. Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét gyakorlati feladatokban. A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerű kis számítási feladatokban. Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok. Valószínűségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Egyszerű kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevők esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén. Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és koszinusztétel alkalmazása
170
alapfeladatok megoldásában (a háromszög, hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Matematika Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani és mértani sorozat n-dik tagja és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A megismert felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Történelem Az érettségi követelmények szerint.
171
9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Társadalomismeret A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Társadalomismeret A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Társadalomismeret A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Filozófia Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. Ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Művészeti ismeretek A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz kötött alkalmazása. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek ismerete, műfaj, téma által meghatározott műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége. Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Művészeti ismeretek Az eddig megtanult vizuális nyelv értő alkalmazása a mindennapi életben, a megismerésben, és a vizuális kommunikációban. A vizuális megjelenítő és kifejezőeszközök tartalomhordozó szerepének és érzelmi hatásának
172
felismerése képi információkban, műalkotásokban, tárgyakon. Képesség a művészeti ágak jellegzetességeinek, műfaji sajátosságainak feltárására, az elsajátított műelemző módszerek önálló használatára. Kiemelkedő alkotók és műveik ismerete. Tervező folyamat alapvető lépéseinek ismerete, betartása. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait (könyvtár, CD-ROM, internet). 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Művészeti ismeretek A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Művészeti ismeretek A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete. 9-10. évfolyam, kezdő felzárkóztató A továbbhaladás feltételei Német nyelv A tantárgyi alaptartalmak elsajátítása a négy nyelvi alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.) A tanuló köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket megért, azokra megfelelően reagál; a hallott kb. 100-120 szavas szöveg lényegét és specifikus információit megérti; a köznyelvi szöveg ismeretlen elemeit ismeretei segítségével kikövetkezteti; a szöveg lényegét anyanyelvén összefoglalja; köznyelvi párbeszéd, beszélgetés lényegét megérti. Beszéd A tanuló képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni, fenntartani, befejezni. Ismert, illetve ismeretei alapján kikövetkeztethető nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre anyanyelvi beszélő számára érthetően válaszol. Köznapi témákról párbeszédet kezdeményez, azokat fenntartja és befejezi; köznapi témákról folytatott beszélgetésekben véleményét megfogalmazza; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszél, eseményeket elmesél, információt ad és leírást hoz létre; hallott szöveg lényegét - kérdések, vezérszavak, vázlat alapján - összefoglalja; olvasott szöveg lényegét - kérdések, vezérszavak, vázlat alapján - összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 100-120 szavas köznyelvi szöveget az anyanyelvi beszélő számára érthetően elolvas; a köznyelvi szöveg néhány ismeretlen elemét kikövetkezteti, a szöveg lényeges elemeit és specifikus információit megérti, tartalmát anyanyelvén összefüggően visszaadja; kb. 100 szavas köznyelvi szöveget kétnyelvű szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló ismert elemekből álló szöveget tollbamondás alapján helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; kb. 80 szavas, strukturált szövegfajtákat - leírás, információ, beszámoló, baráti levél stb. hoz létre. Szókincs: kb. 900 lexikai egység. 9-10. évfolyam, haladó A továbbhaladás feltételei Német nyelv A tantárgyi tartalom ismerete a négy alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.)
173
A tanuló: köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott kérést, utasítást, kérdést megért, azokra megfelelően reagál; köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott 6-8 soros összefüggő szöveg lényegét megérti, legfontosabb információit kiszűri és anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló néhány összefüggő mondatban a tanult témákról beszámol, azokat saját tapasztalataival kiegészíti; a tanult témákról párbeszédet, illetve beszélgetést kezdeményez, azt fenntartja és befejezi; néhány összefüggő mondatban eseményeket beszél el, információt ad, leírást hoz létre; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdések, képek, vezérszavak, vázlat alapján röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 80-100 szavas szöveget anyanyelvűek számára érthető kiejtéssel folyamatosan elolvas; 80-100 szavas szöveg lényegét megérti, információit kérdések, szövegrendezési feladatok segítségével kiszűri, tartalmát anyanyelvén röviden összefoglalja; néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló néhány mondatos szöveget diktálás után helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; a tanult nyelvi eszközökkel kérdéseket írásban megfogalmaz, ilyen kérdésekre írásban válaszol; a tanult témakörökben, ismert nyelvi eszközökkel néhány mondatos közlést megfogalmaz és leír; néhány mondatos üzenetet, üdvözletet, jókívánságot strukturáltan leír. 11-12. évfolyam, haladó A továbbhaladás feltételei Német nyelv Hallott szöveg értése A tanuló 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló köznyelven megfogalmazott, nagyrészt ismert elemeket tartalmazó kérdésekre összetett, véleményét és érzelmeit tükröző válaszokat ad. Képes köznapi témákkal kapcsolatban a témákat sokoldalúan megközelítő kérdéseket feltenni; képes a köznapi témákkal és saját életével kapcsolatos közléseket, információkat, leírásokat, élményeket összetett struktúrákban, véleményét és érzelmeit is tükrözve megfogalmazni; köznyelvi témákkal és saját életével kapcsolatos párbeszédet folytat, ilyen beszélgetésekben részt vesz; a hallott és olvasott szövegek lényegét vezérszavak, vázlat segítségével röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval elolvas; kb. 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100-120 szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél, önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre. 9-10. évfolyam, kezdő felzárkóztató A továbbhaladás feltételei Angol nyelv Hallott szöveg értése A tanuló tudjon egyszerű, köznyelvi kiejtésű szöveget, annak lényegét megérteni, az egy-két ismeretlen elemét kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. A normál beszédtempóban elhangzó kéréseket, az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasításokat, kérdéseket értse meg; reagáljon azokra megfelelően. Beszéd A tanuló tudja megfogalmazni és egyszerű módon indokolni véleményét a tanult témákkal kapcsolatban; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszélni, eseményeket elmesélni; információt adni; tudjon párbeszédben, csoportmunkában részt venni; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdésekre röviden összefoglalni.
174
Olvasott szöveg értése A tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; próbáljon meg következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően visszaadni. Legyen képes néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordítani. Írás A tanuló legyen képes egy adott témakörben 10-15 mondatot tartalmazó összefüggő fogalmazást írni, egy adott formában pedig néhány mondatos üzenetet, meghívást, jókívánságot létrehozni; tudja az egynyelvű szótárt rendeltetésszerűen használni; diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni. 9-10. évfolyam, haladó A továbbhaladás feltételei Angol nyelv Hallott szöveg értése A tanuló tudjon egyszerű, köznyelvi kiejtésű szöveget, annak lényegét megérteni, az egy-két ismeretlen elemét kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. A normál beszédtempóban elhangzó kéréseket, az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasításokat, kérdéseket értse meg, reagáljon azokra megfelelően. Beszéd A tanuló tudja megfogalmazni és egyszerű módon indokolni véleményét a tanult témákkal kapcsolatban; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszélni, eseményeket elmesélni, információt adni; tudjon párbeszédben, csoportmunkában részt venni; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdésekre röviden összefoglalni. Olvasott szöveg értése A tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; próbáljon meg következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően visszaadni. Legyen képes néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordítani. Írás A tanuló legyen képes egy adott témakörben 10-15 mondatot tartalmazó összefüggő fogalmazást írni, egy adott formában pedig néhány mondatos üzenetet, meghívást, jókívánságot létrehozni; tudja az egynyelvű szótárt rendeltetésszerűen használni; diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni. 11-12. évfolyam, haladó A továbbhaladás feltételei Angol nyelv Hallott szöveg értése A tanuló tudjon köznyelvi kiejtésű szöveg lényegét megérteni, ismeretlen elemeit a szövegkörnyezet alapján kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. Beszéd A tanuló tudja megfogalmazni és indokolni véleményét a tanult témakörökhöz hasonló jellegű szövegekkel kapcsolatban; köznapi témákról beszélgetni, eseményeket elmesélni, információt adni; tudjon párbeszédben aktívan részt venni, saját érzelmeit kinyilvánítani; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét különböző szempontok szerint röviden összefoglalni. Olvasott szöveg értése A tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően visszaadni. Legyen képes köznyelvi szöveget érthetően elolvasni, szótár segítségével anyanyelvére lefordítani. Írás A tanuló legyen képes különböző témakörökben kb. 150 szavas összefüggő, megfelelően strukturált fogalmazást írni, jártas lenni a különböző műfaji szabályokban (levélírás, vita, elbeszélés, beszámoló); diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni.
175
11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Informatika Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy, a számítógép karbantartásához szükséges segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. 12. évfolyam A továbbhaladás feltételei Informatika Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket, tudja használni a világháló egyszerű lehetőségeit. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Fizika Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvető módszerei a - valamely szempont szerint végzett megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebből levont következtetések megformálása, legtöbbször matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére és a szerzett tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását. Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése, a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hőtani, fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erő, hőmérséklet, hőmennyiség), a halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és törvényszerűségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendületmegmaradás; a hőtágulás, halmazállapot-változások, fényvisszaverődés, fénytörés). Ismerje az egyszerű optikai eszközök szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítő lencséje; mikroszkóp, távcső, gömbtükrök). Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket (égéshő, fajhő, olvadás/fagyáshő, párolgáshő, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hőtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzők értéke alapján. Legyen képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Értelmezni tudja egyszerű feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a lendületmegmaradása két test kölcsönhatásakor, halmazállapot-változások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Fizika A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvető módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvető fizikai fogalmak helyes használatával való összegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka, teljesítmény; elektromos feszültség és áramerősség). Ismerje az eredő erő és az egyensúly fogalmát. Legyen tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és technikai eszközök működésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerűséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult legfontosabb törvényszerűségeket és a mindennapi élet, a technika területéről vett példákkal tudja alátámasztani állításait.
176
Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerű dinamika feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erőket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energiamegmaradás törvényét és a munkatételt szabadon eső, illetőleg - súrlódásos vagy súrlódásmentes - lejtőn való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó erőt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energiamegmaradás törvénye alapvető fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Fizika A tanuló ismerje az állapotjelzőket. ellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-V diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség értékét, és kitüntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és összehasonlítani tudja a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a megismerés ma sem lezárt folyamat. 12. évfolyam érettségi előkészítő modul A továbbhaladás feltételei Fizika A tanuló tudja különböző szempontok szerint csoportosítani, összehasonlítani a 9-11. évfolyam törzsanyagában tanult jelenségeket. Legyen képes az alapvető fizikai fogalmak és törvények ismeretére vezető jelenségek vagy kísérletek leírására. Értelmezni tudja a tanult fizikai mennyiségeket, magyarázni a törvényeket, tudja ismereteit a mindennapi életből vett példákkal alátámasztani. A tanult alapvető fizikai fogalmakat helyesen tudja használni a törzsanyaghoz kapcsolódó mindennapi jelenségek és technikai eszközök működésének magyarázatában. Értelmezni tudjon grafikonokat; jellemezni tudja az ábrázolt fizikai mennyiségek változását. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Tudja a feladatok szövegét értelmezni, adataikat jelölésekkel rögzíteni, adataikat grafikonról leolvasni. Tudjon a tanult törvények alkalmazásával egyszerű feladatokat önállóan megoldani. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kémia Az atom szerkezetének ismerete. A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (sav-bázis reakciók, redoxi reakciók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése; Avogadro-törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete.
177
10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kémia Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak magyarázata. Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése; nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai, előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Kémia Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés; oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereink között; szappanok, felületaktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése; szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai. 12. évfolyam érettségi előkészítő modul A továbbhaladás feltételei Kémia Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenletének a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra-, táblázat-, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Biológia Összefüggések felismerése a törzsfejlődés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló használata. A Magyarországon legjellemzőbb növény- és állatfajok ismerete: A legfontosabb ökológiai problémák okainak tudatosítása. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Biológia Szakmai előadókészség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása. Az etológia alapfogalmainak ismerete. A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata. A mutációk jelentősége és az élővilág evolúciója.
178
11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Biológia Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintű folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete. 12. évfolyam érettségi előkészítő modul A továbbhaladás feltételei Biológia Áttekintő táblázatok készítése a tanult összefüggések bemutatására. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. Szakkifejezések helyénvaló használata, alkalmazása. A főbb témakörök önálló ismertetése. 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei Földünk és környezetünk A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagramokat. 10. évfolyam A továbbhaladás feltételei Földünk és környezetünk A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, országcsoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését; valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével. 11. évfolyam A továbbhaladás feltételei Földünk és környezetünk A tanuló tudja értelmezni, a világ, különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.
179
Tantárgyak
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** A tanuló kötelező heti óraszáma
2 0,5 1,5 0,5 3 3 0,5 0,5 1 1 0,5 14
2 0,5 1,5 0,5 3 3 0,5 0,5 1 1 0,5 14
2 0,5 1,5 0,5 3 3 0,5 0,5 1 1 0,5 2 15
2,5 1 1,5 0,5 3,5 3,5 0,5 1 1 15
A tanuló nem kötelező heti óraszáma
0
0
0
0
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma
14
14
15
15
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám
0
0
0
0
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Biológia, Földünk és környezetünk Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika
14
14
15
15
-
-
1
1
-
-
1 1 1
1 1 1
** Az osztály két csoportra bontva
180
22.2.1.2
Felmenő rendszerben (2013. szeptember 01-től)
Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a felnőttoktatás számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 12. sz. melléklet) Tantárgyak 9. évf.
Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom Anyanyelv, kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földrajz Biológia Kémia Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret
2 1 1 2 3 1 1 1 1 1 1 -
2 1 1 2 3 1 1 1 1 1 1 -
2 1 1 2 3 1 1 1 1 1 1 -
2,5 1,5 3 2,5 3,5 1 1 5,5
A tanuló tényleges heti óraszáma Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak
15
15
15
15
-
-
-
-
1,5 0,5 1 1
1 1 2
Biológia Földrajz Fizika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia
181
22.2.1.3
Felmenő rendszerben (2014. szeptember 01-től)
Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a felnőttoktatás számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 12. sz. melléklet) Tantárgyak 9. évf.
Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom Anyanyelv, kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészetek Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Etika Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret
3 1 2 3 3 1 1 1 1 1 2
2 1 1 3 3 1 2 1 2 1 2
2,5 1 2 3 3 0,5 1 1,5 1 0,5 1 2
3 1 2,5 3 3,5 1 1 1 1 3,5
A tanuló tényleges heti óraszáma Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak
17
17
17
17
-
-
-
-
0,5 1 1
1 1
1,5 0,5 1 0,5
1 2
Biológia Földrajz Fizika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia
182
22.2.2
Felnőttoktatás-Levelező rendszerű gimnáziumi oktatás óraterve
Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a felnőttoktatás számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 12. sz. melléklet) Tantárgyak 9. évf.
Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar irodalom Anyanyelv, kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészetek Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Etika Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret
2 0,5 1 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -
2 0,5 1 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -
2 0,5 1 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 -
1,5 0,5 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5
A tanuló tényleges heti óraszáma Középszintű érettségire kötelezően választható tárgyak
10
10
10,5
10
-
-
-
-
0,5 0,5 0,5
0,5 0,5 0,5
0,5 0,5 0,5
0,5 0,5 1
Biológia Földrajz Fizika
Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia
183
23. Az egyes szakképesítések helyi programjai, óratervei Szakiskola Eladó Cukrász Szakács Pincér Vendéglátó eladó Húsipari termékgyártó Édesipari termékgyártó Női szabó
OKJ 34 341 01 OKJ 34 811 01 OKJ 33 811 03 1000 00 00 (kifutó) OKJ 34 811 04 OKJ 33 811 02 1000 00 00 (kifutó) OKJ 34 811 03 OKJ 34 811 05 OKJ 34 541 03 OKJ 35 541 01 OKJ 34 542 06
Szakközépiskola Kereskedő Vendéglátásszervező-vendéglős Logisztikai ügyintéző Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda IT mentor Ruhaipari technikus Nonprofit menedzser Pedagógiai és családsegítő
OKJ 54 341 01 OKJ 54 811 01 OKJ 54 345 01 OKJ 54 346 01 OKJ 54 346 02 OKJ 54 481 02 OKJ 54 481 04 OKJ 54 482 01 OKJ 54 542 02 OKJ 54 345 02 OKJ 54 140 02
Speciális szakiskola Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó Konyhai kisegítő Gyorséttermi ételeladó Textiltermék összeállító Számítógépes adatrögzítő Szakács Eladó Tisztítás-technológiai szakmunkás
OKJ 31 341 01 OKJ 21 811 01 OKJ 31 811 02 OKJ 21 542 02 OKJ 31 346 02 OKJ 33 811 03 1000 00 00 (kifutó) OKJ 34 811 04 OKJ 34 341 01 OKJ 32 583 03
184
23.1 Szakiskola (nappali tagozat) 23.1.1
Kifutó rendszerben
23.1.1.1
Előrehozott szakképzés
OKJ 33 811 03 1000 00 00 Szakács szakképesítés Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1 2. 3. Összesen . Idegen nyelvi 108 72 180 Tanulás (a moduláris óraszám terhére) 36 36 18 ( első félév) 90 Történelmi, szociális állampolgári 72 72 18 (első félév) 162 Természettudományos 72 36 36 (első félév) 144 Digitális 72 36 108 Matematikai 72 36 108 Művészeti 36 72 18 (első félév) 126 Anyanyelvi 72 72 18 (első félév) 162 Testnevelés, sport 90 90 80 260 Ofő 18 18 16 52 Szakács szakmai tárgyak 612 756 912 2280 Összesen 1260 1332 1116 3600 Nyári gyakorlat 80 120 0 200 Kezdeményezőképesség és vállalkozói virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.) Kompetenciaterületek
Modulszám, modulnév 338/1.0/1428-06 338/2.0/1428-06 338/3.0/1428-06 338/4.0/1428-06 338/5.0/1428-06 338/1.0/1429-06 338/2.0/1429-06 338/3.0/1429-06 338/4.0/1429-06 338/5.0/1429-06 338/6.0/1429-06 338/1.0/1464-06 338/2.0/1464-06 338/3.0/1464-06 338/4.0/1464-06 338/1.0/1465-06 338/2.0/1465-06 338/3.0/1465-06 338/4.0/1465-06 338/5.0/1465-06
Mindösszesen
Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Ételkészítési gyakorlat Idegen nyelv ismeret Számítástechnika Ételkészítési ismeretek Élelmiszer ismeretek Gazdálkodási ismeretek Idegen nyelv ismeret Számítástechnika Kommunikáció Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Ételkészítési gyakorlatok Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlatok Számítástechnika Kommunikáció Idegen nyelv ismerete Nyári gyakorlat
Éves óraszám 09. évf. E EGY GY 72 0 0 0 0 0 0 0 0 36 0 0 0 0 54 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 0 0 0 36 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 108 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 36 0 0 72 54 0 0 80
Éves óraszám 10. évf. E EGY GY 0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 54 0 0 54 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 180 0 0 0 0 0 0 0 72 180 0 0 0 0 0 0 0 0 0 120
Éves óraszám 11. évf. E EGY GY 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 0 0 32 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 64 0 48 0 0 0 0 0 32 0 0 112 0 0 0 0 480 0 0 48 0 0 0 64 0 0
Összesen
270
180
288
Tananyagegység szám- név vagy tantárgynév
2366 óra + nyári gyak.
185
0
342
144
432
64
560
OKJ 33 811 02 1000 00 00 Pincér szakképesítés Kompetenciaterületek
Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1. 2. 3. Összesen Idegen nyelvi 108 72 180 Tanulás (a moduláris óraszám terhére) 36 36 18 ( első félév) 90 Történelmi, szociális állampolgári 72 72 18 (első félév) 162 Természettudományos 72 36 36 (első félév) 144 Digitális 72 36 108 Matematikai 72 36 108 Művészeti 36 72 18 (első félév) 126 Anyanyelvi 72 72 18 (első félév) 162 Testnevelés, sport 90 90 80 260 Osztályfőnöki 18 18 16 52 Pincér szakmai tárgyak 612 792 976 2380 Összesen 1260 1332 1180 3700 Nyári gyakorlat 80 120 0 200 Kezdeményezőképesség és vállalkozói :virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.) Modulszám, modulnév
337/1.0/1470-06 337/2.0/1470-06 337/3.0/1470-06 337/4.0/1470-06 337/5.0/1470-06 337/6.0/1470-06 337/7.0/1470-06 337/8.0/1470-06 337/9.0/1470-06 337/10.0/1470-06 337/1.0/1471-06 337/2.0/1471-06 337/3.0/1471-06 337/4.0/1471-06 337/5.0/1471-06 337/6.0/1471-06 337/7.0/1471-06 337/8.0/1471-06 337/9.0/1471-06 337/1.0/1472-06 337/2.0/1472-06 337/3.0/1472-06 337/4.0/1472-06 337/5.0/1472-06 337/6.0/1472-06 337/7.0/1472-06 337/8.0/1472-06 337/9.0/1472-06 337/10.0/1472-06 337/1.0/1473-06 337/2.0/1473-06 337/3.0/1473-06 337/4.0/1473-06 337/5.0/1473-06 337/6.0/1473-06 337/7.0/1473-06 337/8.0/1473-06 337/9.0/1473-06 337/10.0/1473-06
Tananyagegység szám- név vagy tantárgynév
Vendéglátó értékesítési ismeret Kínálat összeállítási ismeret Élelmiszeranyag ismeret Étel-ital készítési ismeret Vezetés és gazdálkodás ismeret Kommunikáció Számítástechnika Idegen nyelv Forma-szín-tér Vendéglátó értékesítés gyakorlat Pincérismeret nyitás-zárás Műszaki ismeretek Vezetés és gazdálkodás ismeret 2 Kommunikáció 2 Számítástechnika 2 Idegen nyelv 2 Forma-szín-tér 2 Pincér gyakorlat nyitás-zárás Műszaki gyakorlat Pincérismeret - kiszolgálás Élelmiszeranyag ismeret 2 Étel-ital készítési ismeret 2 Vezetés és gazdálkodás ismeret 3 Kommunikáció 3 Számítástechnika 3 Idegen nyelv 3 Forma-szín-tér 3 Pincér gyakorlat kiszolgálás Étel-ital készítés gyakorlat 1 Pincérismeret rendezvény Pincérismeret szobaszerviz Élelmiszeranyag ismeret 3 Étel-ital készítési ismeret 3 Kommunikáció 4 Számítástechnika 4 Idegen nyelv 4 Forma-szín-tér 4 Pincér gyakorlat - rendezvény Pincér gyakorlat - szobaszerviz
Éves óraszám 09. évf. E EGY GY
Éves óraszám 10. évf. E EGY GY
Éves óraszám 11. évf. E EGY GY
0 18 0 0 18 12 0 18 9 0 0 0 18 12 0 18 9 0 0 0 0 0 18 12 0 54 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 0 0
36 0 18 18 0 0 0 0 0 0 36 18 0 0 0 0 0 0 0 36 54 36 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 8 0 0 0 0 0 0 0 16 0 0 0 0 48 16 16 32 16 8 16 0 0 0 32 16 32 32 8 8 32 0 0 0
186
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 144 0 0 0 0 0 0 0 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 144 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 162 0 0 0 0 0 0 0 72 36 0 0 0 0 0 0 0 0 180 90 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 368 16 0 0 0 0 0 0 0 0 80 80
337/11.0/1473-06 337/1.0/1474-06 337/2.0/1474-06 337/3.0/1474-06 337/4.0/1474-06 337/5.0/1474-06
Mindösszesen
Étel-ital készítés gyakorlat 2 Vezetés és gazdálkodásismeret 4 Önfejlesztés Kommunikáció 5 Számítástechnika 5 Idegen nyelv 5 Összesen Nyári gyakorlat 2380 óra + nyári gyakorlat
0 0 18 0 0 0 252
187
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 360 80
0 0 0 0 0 0 252
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 540 120
0 16 0 8 8 16 384
0 0 0 0 0 0 0
48 0 0 0 0 0 592
23.1.2
Felmenő rendszerben
Közismereti órák (2013. 09. 01-től): Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) Tantárgyak
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Magyar - Kommunikáció
3
1
-
Idegen nyelv
2
2
3
Matematika
2
1
-
Társadalomismeret
2
1
-
Természetismeret
3
-
-
Testnevelés
5
5
5
Osztályközösség-építő Program
1
1
1,5
Összesen:
18
11
9,5
Bibliaismeret
1
1
1
Mindösszesen:
19
12
10,5
Közismereti órák (2014. 09. 01-től): Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 8. sz. melléklet) Tantárgyak
9. évfolyam
10. évfolyam 11. évfolyam
Magyar - Kommunikáció
3
2
-
Idegen nyelv
2
2
4
Matematika
3
2
-
Társadalomismeret
2
1
-
Természetismeret
3
-
-
Testnevelés
4
3
3
Osztályközösség-építő Program
1
1
1,5
Szabad órakeret
1
2 1
Bibliaismeret Összesen:
18
11
Bibliaismeret
1
1
Mindösszesen:
19
12
Bibliaismeret Megegyezik a 19. fejezetben leírtakkal
188
9,5 10,5
23.1.2.1
OKJ 34 341 01 Eladó szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
Munkahelyi egészség és biztonság
Gy
ögy
E
Gy
1
E
Gy
ögy
E
Gy
1 0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
4
3,5
A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat
10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása
Áruforgalmazás
Összes óra
E
2. évfolyam
0,5
Áruforgalom
10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
ögy
1. évfolyam
Foglalkoztatás II.
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása
Gy
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
2,5 2,5
1,5
1,5
Áruforgalom gyakorlata 2
2 5
1,5
2
2,5
4
2
1
2,5
1
1,5 2,5
3
9,5
7,5
Összes óra
14,5
Szabad sáv:
2,5
Mindösszesen:
17
1
8 140
17 23
140
25
* A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
189
140
6,5
1,5
1
2
1,5 5
6
1,5
11
2 140
6
3
1
5 1,5
4
1 2
6 2
6
Értékesítés idegen nyelven I.
1,5
5
1,5
Áruforgalmazás gyakorlata II.
Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II.
2,5
4
Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II.
2,5
14,5
1
12,5
22
23
31,5
2,5
3,5*
25,5
35
14,5 160
20
31,5 3,5*
160
35
23.1.2.2
OKJ 34 811 01 Cukrász szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. évfolyam évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10043-12 Cukrászati temékkészítés Összes óra
Munkahelyi egészség és biztonság
GY ÖGY
E
GY ÖGY
3/11. évfolyam E
GY
1
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam E
GY ÖGY
E
1
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Cukrászat Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat Cukrászat üzemi gyakorlat
GY
1,5
1
1
1,5
2
1
1
0,5
1
1,5
1,5
1,5
1
1,5
2
1,5
4
2
2,5
2
3
2
2
4
3,5
1
1
4
4
3
17,5
17,5
17,5
17,5
17,5 12
1
5
Összes óra
14,5
Szabad sáv:
2,5
Mindösszesen:
17
7,5 17,5 140
23
140
25
8 140
23
12 22,5 31,5
2,5
3,5*
140
25,5
35
2
* A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva ** A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
190
160
14,5 20,5 31,5
160
35,5**
3,5
23.1.2.3
OKJ 34 811 04 Szakács szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam
Tantárgyak E
2/10. évfolyam
GY ÖGY
E
GY ÖGY
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam E
GY
1. évfolyam E
GY ÖGY
2. évfolyam E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
10046-12 Szakmai idegen nyelv
10049-12 Konyhai kisegítés
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
1
1
1,5
1
1
1,5
2
1
1
0,5
1
1,5
1,5
1,5
1
1,5
Szakmai idegen nyelv
2
1,5
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek
1,5
Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat
Ételkészítési alapgyakorlat
2
2,5
2
2,5
3
2 3,5
1
17,5 2
Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat
Összes óra szabadsáv nélkül: Szabad sáv: Mindösszesen:
2
1
Ételkészítési ismeretek
Összes óra:
3
2
Ételkészítési üzemi alapgyakorlat
10075-12 Ételkészítés
1
1,5
Ételkészítési alapok 2,5 10048-12 Ételkészítés alapjai
GY
1,5 2 17,5
12 5 14,5 2,5 17
140 140
7,5 17,5 23 2 25
* A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva ** A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
191
8 140 140
17,5
17,5 12 22 23 31,5 2,5 3,5* 25,5 35
17,5 160 160
14,5 20,5 31,5 3,5 35,5**
23.1.2.4
OKJ 34 811 03 Pincér szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
Munkahelyi egészség és biztonság
GY ÖGY
E
E
GY
1
1. évfolyam E
GY ÖGY
2. évfolyam E
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
10047-12 Felszolgálás alapjai
Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat
GY
1
0,5
Szakmai idegen nyelv
1,5
1
1
1,5
2
1
1
0,5
1
1,5
1,5
1,5
1
1,5
2
1,5
2
4
1
3
2
2
4 5
5
Felszolgálás
2,5
2
3,5
Felszolgálás gyakorlat
3
Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra Szabad sáv: Mindösszesen:
GY ÖGY
3/11. évfolyam
Foglalkoztatás II.
10046-12 Szakmai idegen nyelv
10074-12 Felszolgálás
2/10. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
17,5 12 5 14,5 2,5 17
140 140
7,5 17,5 23 2 25
* A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva ** A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
192
17,5 8 140 140
17,5 23 2,5 25,5
17,5 12 22 31,5 3,5* 35
17,5 160 160
14,5 20,5 31,5 3,5 35,5**
23.1.2.5
OKJ 34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkahelyi egészség és biztonság
GY ÖGY
E
GY ÖGY
E
GY
1
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam E
GY ÖGY
E
1
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
10045-12 Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv
10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
1,5
1
1
1,5
2
1
1
0,5
1
1,5
1,5
1,5
Élelmiszerek csoportjai
1
1,5
Szakmai idegen nyelv
2
1,5
Ételismeret
1
1
1
0,5
Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok
10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés Összes óra Összes óra Szabad sáv: Mindösszesen:
2
1
1
3
2
2
1
1
1
0,5
3
5
Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység
GY
17,5 2
17,5
1
Értékesítés gyakorlata
1
2
2
2
3
Értékesítés üzemi gyakorlata
17,5 12 5 14,5 2,5 17
140
7,5 17,5 23
140
2 25
* A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva ** A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
193
8 140 140
17,5
17,5 12 22,5 23 31,5 2,5 25,5
3,5* 35
160
14,5 20,5 31,5
160
3,5 35,5**
23.1.2.6
OKJ 34 541 03 Húsipari termékgyártó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10926-12 A húsipari és malomipari munkavégzés követelményei
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
GY ÖGY
E
GY ÖGY
E
GY
ÖGY
2. évfolyam E
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat
Szakmai technológia
2 2
3,5
2
0,5
0
2
0
1
0
3,5
0
1,5
0
2
0
3
2
30
0
1 1,5
Technológia gyakorlat
3
1,5
0
0,5
0
1
0
11
50
0
1
Géptani gyakorlat
30
0
Technológia gyakorlat
0 8
9
Összes óra
14,5
Szabad sáv:
2,5
Mindösszesen:
17
2,5 0
13
1,5
1,5
1
0
1
1
0,5
0
1,5
0 9,5 15,5 23
30 140
3 8,5
17
0 13
21,5
3 160
12,5
22
23
31,5
2
2,5
3,5*
3,5*
25
25,5
35
35
*A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
194
0
0
20 140
1 4,5
11,5
0
Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek
2,5
0
1,5
70
13,5
0,5 2,5
0,5 0
1
0
1,5
Technológia gyakorlat
0
0,5
0,5 0
5
1,5 50
Szakmai gépek
Szakmai technológia
GY
3
Szakmai gépek
Szakmai technológia
0,5
3
Géptani gyakorlat
Összes óra
GY
1. évfolyam
1
Géptani gyakorlat
10930-12 Húsipari értékesítés
E
1
Szakmai gépek 10927-12 Vágóhídi munka Technológia gyakorlat
10929-12 Másodlagos húsipari feldolgozás
3/11. évfolyam
Foglalkoztatás II.
Szakmai technológia
10928-12 Darabolás, csontozás
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
31,5
23.1.2.7
OKJ 34 542 06 Női szabó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyag-vizsgálatok
10114-12 Ruhaipari gyártmány-tervezés
10115-12 Textiltermékek összeállítása
10118-12 Lakástextíliák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
GY ÖGY
E
GY ÖGY
3/11. évfolyam E
GY
1
Foglalkoztatás I.
E
GY ÖGY
2. évfolyam E
GY
2
1
0,5
0,5
2
2
1,5
Anyagvizsgálatok gyakorlat
2
1
1,5
Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz Szakrajz gyakorlat
1
Textiltermékek készítése
3
1,5 1
3
3
3
3
1
1 3
Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése
1. évfolyam
1
Foglalkoztatás II.
Ruhaipari anyagés áruismeret
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
7
91
1
40
2
40
1
Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése
2
49 4
4
Női ruhák készítése gyakorlat 140 140
8
16
140
17
140 140
2,5
5,5
13
80
14,5 13,5 21 23 31,5
160 160
20
9 14,5
Szabad sáv:
2,5
2
2,5
3,5*
3,5*
Mindösszesen:
17
25
25,5
35
35
23
*A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
195
11
15
Összes óra
Összes óra
8
4
12 22,5 31,5
23.1.2.8
OKJ 35 541 01 Édesipari termékgyártó szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgyak
E 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Munkahelyi egészség és biztonság
Gy
ögy
E
Gy
1
Gy
ögy
E
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
4
4
Félkésztermék technológia gyakorlat Félkésztermék-gyártás gépei
Cukorkagyártás technológia Cukorkagyártás technológia gyakorlat
5
5
1
1 0,5
3,5
0,5 3,5
6
Cukorkagyártás gépei
Cukorkagyártás gépei gyakorlat Csokoládétermékgyártás technológia Csokoládétermék gyártás technológia 10887-12 Csokoládétermék- gyakorlat Csokoládétermékgyártás gyártás gépei
Gy
1
Félkésztermék gyártás gépei gyakorlat
10886-12 Cukorkagyártás
E
Foglalkoztatás II.
Félkésztermék technológiája 10885-12 Édesipari félkésztermékek gyártása
Gy ögy E
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam
6
2
3
2
2 4
5 6
2,5
6,5 2,5
Csokoládétermékgyártás gépei gyakorlat
3
Kávétermék gyártás 1 technológia Kávégyártás 10888-12 Kávé és technológia gyakorlat pótkávé Kávétermék-gyártás gyártás gépei Kávétermék gyártó gépei gyakorlat Lisztes áru gyártás 4 technológia Lisztes áru gyártás 10889-12 technológia gyakorlat Édesipari tartóssütemények Lisztes áru gyártás 3 gyártása gépei Lisztes áru gyártó gépei gyakorlat Összes óra 12,5 2 10 13 Összes óra 14,5 140 23 Szabadsáv: 2,5 2 Mindösszesen: 17 25 *A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva **A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
196
3 1,5 0,5 2
0,5 1
0,5
0,5 4
10
10 3
3,5
3,5
19,5 23 2,5 25,5
15,5 16 31,5 3,5* 35
3,5 140
11 160
20,5 31,5 3,5 35,5**
23.2 Speciális szakiskola (nappali tagozat) 23.2.1
Kifutó rendszerben
23.2.1.1
OKJ 33 811 03 1000 00 00Szakács Óraszám
Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység azonosítója 6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6274-11 2.0/6274-11 3.0/6274-11 4.0/6274-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11 6280-11 1.0/6280-11 2.0/6280-11 3.0/6280-11 4.0/6280-11 5.0/6280-11 6.0/6280-11 7.0/6280-11 8.0/6280-11
9.0/6280-11 10.0/6280-11
megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció
1. évf. E
2. évf.
Gy
E
54
Gy
36
3. évf. E
Képzési helyszín
Gy
96
tanterem
32
tanterem
18
32
tanterem
18
18
32
90
54
64
36
96
tanterem
36
Szakmai vizsga
tanterem Szakmai vizsga
tanterem
18
18
16
tanterem
36
18
32
tanterem
18
16
tanterem
54
54
Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése
36
18
16
tanterem
18
18
16
tanterem
Ételkészítés I.
162
Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítményekköretek, fözelékek Alapkészítményekhagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítményeklevesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítményekháziszárnyasokból készíthető ételek Alapkészítményekvágóállatokból készíthető ételek
Értékelési időpont
72
48
96
tanterem
Szakmai vizsga
18
72
16
96
Tanterem, tanétterem
720
126
396
0
0
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó Szintvizsga szervezet
9
36
9
18
18
72
9
72
9
36
9
36
9
54
9
36
9
54
9
36
9
54
9
36
9
54
9
36
9
54
9
54
18
36
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
18
54
18
36
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
197
Alapkészítményekvadhúsokból készíthető tételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának alapszabályai
9
72
18
72
18
36
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
9
54
9
18
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
14.0/6280-11
Munkaszervezés I.
18
6281-11
Ételkészítés II.
0
1.0/6281-11
11.0/6280-11 12.0/6280-11 13.0/6280-11
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
144
198
Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP
18
18
2.0/6281-11
Technológiai újdonságok
9
18
8
16
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
3.0/6281-11
Hidegkonyhai készítmények
9
18
8
96
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
4.0/6281-11
Hideg édességek
9
18
8
64
5.0/6281-11
Tányér desszertek
18
18
8
64
18
18
8
64
8
80
6.0/6281-11 7.0/6281-11 8.0/6281-11 9.0/6281-11 10.0/6281-11 11.0/6281-11
0
Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen Vendég előtti ételkészítés Különféle tálalási módok, díszítési műveletek Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai Munkaszervezés II. Rehab. Óra
72 432
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
18
18
80
18
18
80
18
18
64
9
36
72
64
486
666 320 704
36
36
32
Testnevelés
72
72
64
180
198
160
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet
Osztályfőnöki Nyári gyakorlat
720
48
tanterem/tankonyha/ gazdálkodó szervezet tanterem/tankonyha/ 608 gazdálkodó szervezet
3328
Szakmai vizsga
Felmenő rendszerben (2014. 09. 01-től)
23.2.2
Közismereti órák részszaképesítéshez: Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a speciális szakiskolák számára -51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Műveltségi terület
Tantárgy neve
9–10. évfolyam (átlag heti időkeret)
2 tanéves óraszám
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
2,5
144
Matematika
Matematika
2,5
144
Ember és társadalom
Erkölcstan
1
72
Informatika
Informatika
1,5
108
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
3
360
Osztályfőnöki óra
1
72
Közismeret összesen
11
49
További szabad közismereti időkeret
1,5
108
Bibliaismeret
1
72
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
21
1512
További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)
2
144
Összefüggő szakmai gyakorlat
70
70
Bibliaismeret Megegyezik a 19. fejezetben leírtakkal
23.2.2.1
OKJ 31 341 01 Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó részszaképesítés Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok
9. évf.
Tantárgyak E
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása
A működtetés szabályai
GY
Áruforgalmazás gyakorlata Értékesítés idegen nyelven
3,5
3
2 4
2,5
70
5 2
6
7
2,5
2,5 13
Összes heti/ÖGY óraszám Szabad sáv
21 2
Mindösszesen:
23
199
GY
1
10
Összes heti E/GY óraszám
E
3
Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás
ÖGY
2
A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom
10. évf.
7,5 70
15,5 21 2 23
23.2.2.2
OKJ 21 811 01 Konyhai kisegítő részszaképesítés
Szakmai követelménymodulok 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10049-12 Konyhai kisegítés
Heti óraszám 9. évf. 10. évf.
Tantárgyak E Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat
Összes heti E/GY óraszám
GY
4,5 3 3,5
70
12 11
12
Összes heti/ÖGY óraszám
21
Szabad sáv
2
Mindösszesen:
23
23.2.2.3
ÖGY
E
GY
3 2 4 14 18
5 21 70
2 23
OKJ 31 811 02 Gyorséttermi ételeladó részszaképesítés Heti óraszám
Szakmai követelmény-modulok
9. évf.
Tantárgyak E
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
10046-12 Szakmai idegen nyelv
Szakmai idegen nyelv Ételismeret
10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás
GY
ÖGY
E
GY
1,5 3
1
3
2 70
2,5
Italismeret, kiszolgálás
10. évf.
2
1
Termelési és eladói gyakorlatok
12
4
Termelési és eladói üzemi gyakorlatok
14 11
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám
12
Összes heti/ögy óraszám Szabad sáv
21 2
Mindösszesen:
23
200
5 70
18 21 2 23
23.2.2.4
OKJ 21 542 02 Textiltermék-összeállító részszaképesítés Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok
9. évf.
Tantárgyak E
10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés
Ruhaipari anyag- és áruismeret
GY
1
Szakrajz
3
2 2,5 70
4 3
4 2
Textiltermékek készítése gyakorlat
8 9
11
14
Összes heti/ÖGY óraszám Szabad sáv
21 2
Mindösszesen:
23
23.2.2.5
GY
2
Ruhaipari gyártás-előkészítés
Összes heti E/GY óraszám
E 1,5
Anyagvizsgálatok gyakorlat
Textiltermékek készítése
ÖGY
2
Szakrajz gyakorlat 10115-12 Textiltermékek összeállítása
10. évf.
8
15 21 2
70
23
OKJ 31 346 02 Számítógépes adatrögzítő részszaképesítés Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
9. évf. E
10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció
GY
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek
GY
5,5 4,5
4,5 70
4
3
3,5 10
5
13
Összes heti/ögy óraszám
21
Szabad sáv
2
Mindösszesen:
23
201
E
5
6
Üzleti kommunikáció gyakorlat
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám
ÖGY
5
Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai
10. évf.
8,5 14,5 21 70
2 23
Közismereti órák 4 éves szaképzéshez: Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a speciális szakiskolák számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) Műveltségi terület
Tantárgy neve
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
2
2
1
1
Idegen nyelv
Idegen nyelv
1
1,5
2
2
Matematika
Matematika
1,5
1
1
1
Ember és társadalom
Erkölcstan
1
1
1
1
Informatika
Informatika
1
1,5
1
1
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
10,5
11,5
10,5
10,5
2
1,5
1,5
1,5
12,5
13
12
12
Szakmai kötött órák
21
21
21
21
Szakmai szabadon felhasználható órakeret
1,5
2
2
2
Összefüggő szakmai gyakorlat
70
105
105
22,5
23
23
23
Bibliaismeret
1
1
1
1
Mindösszesen:
36
37
36
36
Közismeret kötött órák Közismeret szabadon felhasználható órakeret Közismeret összesen:
Szakmai összesen:
Bibliaismeret Megegyezik a 19. fejezetben leírtakkal
202
23.2.2.6
OKJ 34 341 01 Eladó
Szakmai követelménymodulok
1/9. évf.
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása
10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
Összes óra
Munkahelyi egészség és biztonság
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. 3/11. évf. évf.
Gy ögy
E
Gy ögy
E
Gy
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 4/12. évf. ögy
E
1. évf.
Gy
E
2. évf.
Gy ögy
E
3. évf.
Gy ögy
E
Gy
1
1
Foglalkoztatás II.
0
0,5
0
0,5
Foglalkoztatás I.
0
2
0
2
A működtetés szabályai
3
2
4
3
A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás
2,5 3,5
1,5
2
3 3
4 3
3
3
4
3
5
1,5
2
6
3
1,5
1,5
1,5 3
3
Értékesítés idegen nyelven II.
3
0 13,5
Összes óra
21
Szabad sáv:
1,5
Mindösszesen:
22,5
9
6 70
17 21
105
2 70
23
2,5
1,5
1,5
1,5
2,5
1,5
2
5
203
6
1,5
21
31,5
2
3,5*
23
35
*A 3,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva **A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
6 1,5
11,5 11,5 14,5 20
105
6 1,5
8,5 14,5
23
1,5
1,5
1,5
105
6
1,5
1,5
21
6
5
3
2 105
5 2,5
4
0 3
3
1
3
2
5
1,5
Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III.
1,5
2,5
6
1,5 14 160
2 21
31,5
15,5 20 160
3,5* 160
35
31,5 3,5
160
35,5**
23.2.2.7
OKJ 34 811 04 Szakács Heti óraszám
Szakmai követelmény-modulok
1/9. évf.
Tantárgyak e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II 11497-12 Foglalkoztatás I 10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
10046-12 Szakmai idegen nyelv
10049-12 Konyhai kisegítés
10048-12 Ételkészítés alapjai
10075-12 Ételkészítés
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
2/10. évf. ögy
e
gy
3/11. évf. ögy
e
gy
4/12. évf. ögy
e
1
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám
gy
2
1
1,5
0,5
1
2
1
1,5
3
1
1
2
70
105
105
2 2,5 4
1,5 2,5
7 10,5
10,5 2
3 7 17,5
16
5
Összes heti/ögy óraszám
21
szabad sáv
1,5
Mindösszesen
22,5
3,5
17,5
3,5
21 70
2 23
204
17,5
3,5
21 105
2 23
17,5 21
105
2 23
23.2.2.8
OKJ 32 583 03 Tisztítástechnológiai szakmunkás
Szakmai követelménymodulok
1/9. évf.
Tantárgyak E
11258-12 Tisztítás-technológiai tevékenységek
11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Összes óra
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. 3/11. évf. évf.
4/12. évf.
Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy
E
Gy
Technológia ismeret
4
4
4
2,5
Anyag és gépismeret
3,5
5
5
4
Tisztítás-technológia gyakorlati feladatai
14
Foglalkoztatás I.
14 70
14 105
14 105
Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság
2 0,5
1 8,5
14
Összes óra
21
Szabad sáv
1,5
Mindösszesen
22,5
205
9 70
14 21
9 105
2 70
23
14 21
9 105
2 105
23
14 21 2
105
23
23.3 Szakközépiskola (nappali tagozat) 23.3.1
Felmenő rendszerben (2013. 09. 01-től)
23.3.1.1
OKJ 54 811 01Vendéglátásszervező-vendéglős Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
1/13. évfolyam
Tantárgyak
heti óraszám E GY
ÖGY
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. évfolyam heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás
10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban
10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés 10050-12 Vendéglátó értékesítés 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés
1
3,5 2
3 1,5
Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése
összes óra összes óra szabad sáv Mindösszesen:
2
2 2 2
4
3
3,5 3,5
3 7
6
3,5
3 3,5
5
0,5
1
17,5
1
1
17,5
15
31 4 35,5*
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
206
160
20 31 4 35,5*
23.3.1.2
OKJ 54 341 01 Kereskedő szakképesítés
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13.
5/13 és 2/14.
heti óraszám E
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
ÖGY
GY
heti óraszám E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
A marketing alapjai 10032-12 Marketing
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
1
3,5
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
12,5
Vezetési ismeretek
1,5
Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
1
20
5
80
4
60
6,5
Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek
10033-12 A vállalkozások működtetése
4,5
Vállalkozási ismeretek gyakorlat
2,5
A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
4,5
A működtetés szabályai gyakorlat
2,5
Áruismeret- és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
GY
8,5
Értékesítési gyakorlat
7
Értékesítés idegen nyelven
3 25
összes óra összes óra
10 31
szabad sáv Mindösszesen:
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
207
23 160
12 31
4
4
35,5*
35,5*
23.3.1.3
OKJ 54 345 01 Logisztikai ügyintéző Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
1/13.
Tantárgyak
5/13 és 2/14.
heti óraszám E 11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
ÖGY
GY
heti óraszám E
1
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai
10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás
A marketing alapjai
3,5
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek
1
20
5
80
4
60
12,5 1,5
Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom
6,5
Áruforgalom gyakorlata Logisztika
4,5
Készletgazdálkodás gyakorlat
4,5
Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat
5,5
Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás
8,5
Közlekedés- és gazdaságföldrajz 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás
GY
2
Raktározás
3,5
Raktározás gyakorlata
4
összes óra
25
összes óra szabad sáv Mindösszesen:
10 31 4 35,5*
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
208
21 160
14 31 4 35,5*
23.3.1.4
OKJ 54 346 01 Irodai asszisztens
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13 heti óraszám E GY
ÖGY
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
1
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés
10069-12 Irodai asszisztensi feladatok
Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai
Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai
60
6
85
4,5
15
1
4
Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek
7,5
4,5 3 3,5 2 8 8 4,5 2,5
Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat
összes óra összes óra szabad sáv Mindösszesen:
2 5,5 17
18 31 4 35,5*
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
209
160
13,5
21,5 31 4 35,5*
23.3.1.5
OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13 heti óraszám E GY
ÖGY
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
1
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek
Kommunikáció alapjai
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
Jogi ismeretek
10072-12 Rendezvény- és programszervezés
10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
85
4.5
15
4,5 3
Vállalkozási ismeretek 10073-12 Titkári ügyintézés
6 4
Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek
60
1
Levelezési gyakorlat
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
7,5
3,5
Üzleti adminisztráció gyakorlat
7
Ügyviteli ismeretek
4,5
Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat
összes óra összes óra szabad sáv Mindösszesen:
3,5 7 2,5 8 17
18 31 4 35,5*
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
210
13 160
22 31 4 35,5*
23.3.1.6
OKJ 54 481 02Gazdasági informatikus
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
Tantárgyak
heti óraszám E GY
ÖGY
heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10815-12 Információtechnológiai alapok
Információtechnológiai alapok
1,5
Információtechnológiai gyakorlat
Munkaszervezési ismeretek 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés
1
2,5 1 2,5 5
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
8 5,5
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
8
Gazdasági ismeretek
6,5
Gazdasági ismeretek gyakorlat 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés
5,5
Vállalati információs rendszerek
4,5
Projektmenedzsment
2,5
Szakmai idegen nyelv
2
Projektmenedzsment gyakorlat 10822-12 Informatika alkalmazása
2
Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat
összes óra összes óra szabad sáv Mindösszesen:
2,5 4,5 2,5 14
21 31 4 35,5*
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
211
18 160
17 31 4 35,5*
23.3.1.7
OKJ 54 481 04 Informatikai rendszergazda
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok
Munkahelyi egészség és biztonság
1/13 heti óraszám ÖGY
5/13 és 2/14. heti óraszám
E
E
GY
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Információtechnológiai alapok
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezési ismeretek
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1,5 2,5 1 2,5
Munkaszervezés gyakorlat
5 8
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat
5,5
Hálózati ismeretek I.
8
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete
GY
1
Információtechnológiai gyakorlat
10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
6,5
Hálózati operációs rendszerek
7,5
Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II.
6,5 7
Hálózati ismeretek II. gyakorlat
2,5
IT hálózat biztonság
2,5
IT hálózat biztonság gyakorlat
összes óra összes óra
11
20 31
szabad sáv
4 35,5*
Mindösszesen:
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
212
16 160
15 31 4 35,5*
23.3.1.8
OKJ 54 482 01 IT mentor Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
1/13 heti óraszám E GY 1
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Információtech-nológiai alapok
1,5
Információtech-nológiai gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
2,5 5 8 5,5
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
10829-12 Közösségi IT mentor feladatai
10830-12 Közösségi informatikai szolgáltató feladatai 10831-12e-Közszolgáltatások alkalmazása, az e-ügysegédi feladatok ellátása
ÖGY
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám E GY
Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Emberismeret
8 1 2,5 1
Társadalom-szervezési ismeretek Gazdasági ismeretek Szakma-módszertani ismeretek Közösségszervezés gyakorlat Társadalmi informatika és az IT mentor szakma IT mentorálás Közigazgatási és jogi ismeretek e-Közszolgáltatás és Közösségi kommunikáció
összes óra összes óra szabad sáv Mindösszesen:
2 2 2,5 7 2,5 7 1,5 7 14
21 31 4 35,5*
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
213
14 160
21 31,5 3,5 35,5*
23.3.1.9
OKJ 54 542 02 Ruhaipari technikus Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13 heti óraszám E GY
ÖGY
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek
10121-12 Szabás előkészítés
10122-12 Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták
Termeléstervezés
1
8
Termeléstervezés gyakorlata Gyártásszervezés
5
Könnyűipari áruismeret
10
Könnyűipari áruismeret gyakorlat
3,5
28
7,5
132
Ruhaipari gyártástechnológia I. Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat Munka-, tűz- és környezetvédelem
2,5 2 1
Anyag- és áruismeret
3
Anyag és áruismeret gyakorlat
1
Szerkesztés-modellezés 10123-12 Gyártmányfejlesztés és gyártáselőkészítés a ruhaiparban
10124-12 Varrodai gyártástechnológia, gyártásszervezés és minőség-ellenőrzés
5
Szerkesztés-modellezés gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia II. Ruhaipari gyártásszervezés Ruhaipari gépismeret Minőségbiztosítás
összes óra összes óra szabad sáv Mindösszesen:
4 5 4 2,5 1,5 1 24
11 31 4 35,5*
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
214
23 160
12 31 4 35,5*
23.3.1.10 Nonprofit menedzser OKJ 54 345 02
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat
1/13 évfolyam heti óraszám ögy E Gy
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás I. esetén) Civil szervezet alapítása és vezetése 10810-12 Civil szervezet A civil szervezete alapítása és vezetése alapítása és vezetése gyakorlata Helyi társadalom és közösség-szervezés 10811-12 Közösségszervezés A közösség-szervezés gyakorlata Civil szervezetek gazdálkodása 10813-12 Civil szervezetek A civil szervezetek gazdálkodásának gazdálkodása gyakorlata 10812-12 Projektek tervezése és projektmenedzsment 10814-12 Programszervezés és nonprofit marketing
1 6,5 6 2,5 2 4,5 1,5 1,5 1 5 1,5 0,5 2 2 4,5 96 4,5 64 2,5 2
Projekttervezés és projektmenedzsment Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlat Programszervezés és nonprofit marketing A programszervezés és nonprofit marketing gyakorlata
összes óra összes óra szabad sáv mindösszesen
6 5 5 3 20
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
215
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. évfolyam heti óraszám E Gy
11 31 4 35,5*
22 160
9 31 4 35,5*
23.3.1.11 Pedagógiai és családsegítő OKJ 54 140 02
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok 11467-12 Oktatási tevékenység 11468-12 Kapcsolat a családokkal 11469-12 Családpedagógiai gondozás
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak
1/13 heti óraszám e gy
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata Családtan Kommunikáció, kapcsolatépítés Kommunikáció a gyakorlatban Családpedagógia Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata
összes óra
11 11
6 2 1,5 3 4,5 4 3 10 31 4 35,5*
*A 35,5 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
216
160 4 4
21
összes óra szabad sáv mindösszesen
12 -
19 160
12 31 4 35,5*
23.4 Felnőttoktatás
23.4.1
Szakiskolai szakképzés
Közismereti órák: Kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a felnőttoktatás számára (51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 12. melléklet) alapján
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Magyar – Kommunikáció Nyelvtan
1
0,5
-
Idegen nyelv
1
1
1
Matematika
1
0,5
-
Társadalomismeret
1
0,5
-
Természetismeret
2
-
-
Osztályközösség-építő Program
1
0,5
0,5
Összesen:
7
3
1,5
Tantárgyak
217
23.4.1.1
OKJ 34 811 03Pincér szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
GY ÖGY
GY ÖGY
E
GY
0,5
1. évfolyam E
2. évfolyam
GY ÖGY
E
0,25
Foglalkoztatás I.
0,75
0,75
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
10047-12 Felszolgálás alapjai
Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat
GY
0,5
0,25
Szakmai idegen nyelv
0,5
0,5
0,5
0,5
1
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
0,5
1
2,5
0,5
1
1
1
2 5
2
Felszolgálás
1
1
1
Felszolgálás gyakorlat
2
Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes óra: Összesen: Mindösszesen:
3/11. évfolyam
Foglalkoztatás II.
10046-12 Szakmai idegen nyelv
10074-12 Felszolgálás
E
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
12 6
5 11 11
3 96 96
12 15 15
4 96 96
** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
218
16 16
12
12
12
5,5 14 19,5 20**
12 96 96
5,5 14 19,5 20**
23.4.1.2
OKJ 34 811 04 Szakács szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam
Tantárgyak E
2/10. évfolyam
GY ÖGY
E
GY ÖGY
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam E
GY
1. évfolyam E
GY ÖGY
2. évfolyam E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,25
0,25
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
0,75
0,75
10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
10046-12 Szakmai idegen nyelv
10049-12 Konyhai kisegítés
0,5
Vendéglátó gazdálkodás
0,5
0,5
0,5
0,5
1
Szakmai számítás
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai
0,5
0,5
0,5
0,5
Szakmai idegen nyelv
1
0,5
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek
0,5
1
Összesen: Mindösszesen:
1
1
0,5
1
1
Ételkészítési alapgyakorlat
1,5
3
0,5 1,5
0,5
12
Ételkészítési ismeretek
Összes óra:
1
2
Ételkészítési üzemi alapgyakorlat
10075-12 Ételkészítés
0,5
0,5
Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok
10048-12 Ételkészítés alapjai
0,5
GY
1
0,5
Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat
1,5
6
5 11 11
3 96 96
12 15 15
4 96 96
** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
219
16 16
12
12
12
5,5 14 19,5 20**
12
96 96
5,5 14 19,5 20**
23.4.1.3
OKJ 34 811 01 Cukrász szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. évfolyam évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
10046-12 Szakmai idegen nyelv
Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Cukrászat
10043-12 Cukrászati temékkészítés
GY ÖGY
E
GY ÖGY
E
GY
0,5
E
GY ÖGY
E
GY
0,5
0,25
0,25
0,75
0,75
0,5
0,5
0,5
0,5
1
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
0,5
2,5
1
1
1
0,5
1
1
1
2
1
Szakrajz gyakorlat
1
05
Cukrászat gyakorlat
4
1,5
2
12
12
Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra
3/11. évfolyam
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam
12 6
5
3
12
12
4
12
5,5
14
5,5
14
Összesen:
11
96
15
96
16
19,5
96
19,5
Mindösszesen:
11
96
15
96
16
20**
96
20**
** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
220
23.4.1.4
OKJ 34 341 01Eladó szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
E
Gy
0,5
E
Gy
ögy
E
Gy
0,5 0,25
Foglalkoztatás I.
0,75
0,75
2
1,5
A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat
10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása
Áruforgalmazás
Összes óra:
G y
E
2. évfolyam
0,25
Áruforgalom
10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
ögy
1. évfolyam
Foglalkoztatás II.
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása
Gy
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
2 1,5
0,5
Áruforgalom gyakorlata 1
1 3
0,5
2
1
3
1 2
0,5
1
0,5 2
2
6
3
5
Összesen:
11
Mindösszesen:
11
1 12
15
96
** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
221
4,5
0,5
0,5
1
0,5 3
4
0,5
6
15 96
4
2
0,5
3,5 0,5
3
0,5 1
4 1
4
Értékesítés idegen nyelven I.
0,5
3
0,5
Áruforgalmazás gyakorlata II.
Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II.
1
3
Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II.
0,5
1,5
10
5,5
0,5 14
6
13,5
16
19,5
96
19,5
16
20**
96
20**
23.4.1.5
OKJ 34 811 05 Vendéglátó eladószakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkahelyi egészség és biztonság
GY ÖGY
E
GY ÖGY
E
GY
0,5
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. 2. évfolyam évfolyam E
GY ÖGY
E
0,5
Foglalkoztatás II.
0,25
0,25
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
0,75
0,75
10045-12 Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv
10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás
0,5
0,5
0,5
0,5
1
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem
0,5
Élelmiszerek csoportjai
0,5
0,5
Szakmai idegen nyelv
1
0,5
Ételismeret
1
0,5
0,5
0,5
Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok
0,5
10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés Összes óra: Összesen: Mindösszesen:
1
0,5
0,5
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
3
2
Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység
GY
12 1
12
0,5
Értékesítés gyakorlata
0,5
1
0,5
2
2
Értékesítés üzemi gyakorlata
12 11
96
4,5 12 16,5
11
96
16,5
6
5
4 96
16
96
16
** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
222
12
12 5,5 14 19,5 20**
96 96
5,5 14 19,5 20**
23.4.1.6
OKJ 34 541 03 Húsipari termékgyártó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam
Tantárgyak E
2/10. évfolyam
GY ÖGY
E
GY ÖGY
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam E
GY
1. évfolyam E
GY
ÖGY
2. évfolyam E
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Munkavédelemi alapismeretek
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek
Foglalkoztatási alapismeretek
0,25
0,25
11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)
Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv
0,75
0,75
10926-12 A húsipari és malomipari munkavégzés követelményei
Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai technológia
10927-12 Vágóhídi munka
0,5
0,5
1 1
2,5
Technológia gyakorlat
10930-12 Húsipari értékesítés
0
2
0
0,5
0
2
0
1,5
1 2
20
0
1
0
0,5
0
0,5
0
8
36
0
0
48
1
Géptani gyakorlat Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 0 5
6
Összesen:
11
Mindösszesen:
11
1
10
0
8
1
1
0
0,5
0
0,5
0,5
0,5
0
0,5
16 96
2
0
20
0 0
2 0,5
0
0,5 0,5
9
0,5
0,5
Technológia gyakorlat
0,5
0
0,5
Szakmai gépek
0
0,5 32
0
3
0,5
0,5
Technológia gyakorlat Összes óra:
1
0,5
Technológia gyakorlat
Szakmai technológia
0
0
2
Szakmai gépek
Szakmai technológia
0,5
0,5
Géptani gyakorlat 10929-12 Másodlagos húsipari feldolgozás
0,5
2
Szakmai gépek
Szakmai technológia
0,5
2
Géptani gyakorlat 10928-12 Darabolás, csontozás
GY
0 4,5
11
15,5
20 96
15,5
** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
223
2 4
12
0 5,5
14
16
19,5
16
20**
2 96
5,5
14
19,5 20**
23.4.1.7
OKJ 34 542 06 Női szabó szakképesítés Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam
Tantárgyak E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyag-vizsgálatok
10114-12 Ruhaipari gyártmány-tervezés
10115-12 Textiltermékek összeállítása
10118-12 Lakástextíliák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése
Munkahelyi egészség és biztonság
2/10. évfolyam
GY ÖGY
E
GY ÖGY
3/11. évfolyam E
GY
0,5
Foglalkoztatás I.
GY ÖGY
E
GY
1
0,5
0,25
0,75
0,75
1
2
0,5
1,5
Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz Szakrajz gyakorlat
0,5
Textiltermékek készítése
1,5
1,5 0,5
1
1,5
1,5
1,5
1
Textiltermékek készítése gyakorlat
1 1,5
5,5
64
0,5
Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése
3
20
1
20
0,5 1,5
32 1,5
2
Női ruhák készítése gyakorlat
12
96
10,5 16
Mindösszesen:
11
15
16
** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
224
2,5
9
15
7
3
96
11
4
96
11
1
Szabad sáv:
Összes óra
E
2. évfolyam
0,25
Anyagvizsgálatok gyakorlat
Lakástextíliák készítése
1. évfolyam
0,5
Foglalkoztatás II.
Ruhaipari anyagés áruismeret
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
5,5
5,5
10
56
14
96
11,5 5,5
14
19,5
19,5
20**
20**
23.4.1.8
35 541 01 Édesipari termékgyártó szakképesítés
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés Szakiskolai képzés közismereti oktatással közismereti oktatás nélkül 1/9. 2/10. 3/11. 1. 2. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Munkahelyi egészség és biztonság
Gy ögy E Gy
ögy
E
Gy
0,5
E
Gy ögy
E
0,5
Foglalkoztatás II.
0,25
0,25
Foglalkoztatás I.
0,75
0,75
Félkésztermék 2 technológiája Félkésztermék 10885-12 technológia gyakorlat Édesipari félkésztermékek Félkésztermék-gyártás 0,5 gyártása gépei Félkésztermék gyártás gépei gyakorlat Cukorkagyártás 2 technológia Cukorkagyártás 10886-12 technológia gyakorlat Cukorkagyártás Cukorkagyártás gépei Cukorkagyártás gépei 2 gyakorlat Csokoládétermék- gyártás technológia Csokoládétermék gyártás 10887-12 technológia gyakorlat CsokoládétermékCsokoládétermék-gyártás gyártás 2 gépei Csokoládétermék-gyártás gépei gyakorlat Kávétermék gyártás technológia Kávégyártás technológia 10888-12 Kávé és gyakorlat pótkávé Kávétermék-gyártás gyártás gépei Kávétermék gyártó gépei gyakorlat Lisztes áru gyártás technológia 10889-12 Lisztes áru gyártás Édesipari tartóstechnológia gyakorlat sütemények Lisztes áru gyártás gépei 2 gyártása Lisztes áru gyártó gépei gyakorlat Összes óra 9 2 Összes óra 11 Mindösszesen: 11
Gy
2 3
5 0,5 0,5
0,5 2
4
3,5
1
1,5 2
2
1,5 4
4 1
2
3
1
1 0,5 1,5
0,5 0,5
0,5 2
0,5 2
6,5
10 1,5
6 96 96
9 15 25
96
** A 20 órából 0,5 óra Osztályközösség-építő Program-ra felhasználva
225
2
2
2,5 14 16,5 16,5
9,5 10 19,5 20**
96
5,5 14 19,5 20**
23.4.2
Szakközépiskolai szakképzés
23.4.2.1
OKJ 54 341 01 Kereskedő szakképesítés
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13.
5/13 és 2/14.
heti óraszám E
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
ÖGY
GY
heti óraszám E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,25
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
0,75
A marketing alapjai 10032-12 Marketing
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
0,5
1,5
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
1
12
4
48
3
36
6 0,5
Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom
3
Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek
10033-12 A vállalkozások működtetése
2
Vállalkozási ismeretek gyakorlat
1,5
A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
2
A működtetés szabályai gyakorlat
1,5
Áruismeret- és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
GY
4
Értékesítési gyakorlat
6
Értékesítés idegen nyelven
1,5 11,5
összes óra
8
összes óra
19,5
osztályfőnöki
0,5
Mindösszesen:
20
226
10,5 96
9 19,5 0,5 20
23.4.2.2
OKJ 54 345 01 Logisztikai ügyintéző
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13.
5/13 és 2/14.
heti óraszám E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
ÖGY
GY
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás
heti óraszám E
GY
0,5
0,25
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) 10032-12 Marketing
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
0,75
A marketing alapjai
1,5
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom
1
12
4
48
3
36
6 0,5
6,5
Áruforgalom gyakorlata Logisztika
2
Készletgazdálkodás gyakorlat
3,5
Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás
4 4
Közlekedés- és gazdaságföldrajz
1
Raktározás
1
Raktározás gyakorlata
3 11,5
összes óra összes óra szabad sáv
8 19,5 0,5
Mindösszesen:
20
227
9 96
10,5 19,5 0,5 20
23.4.2.3
OKJ 54 346 01 Irodai asszisztens Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13 heti óraszám E GY
ÖGY
5/13 és 2/14. heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,25
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
0,75
0,5
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés
10069-12 Irodai asszisztensi feladatok
Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai
Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai
36
4
51
2
9
1
1
Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek
6
2 1,5 1,5 0,5 8 6 2,5 1
Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat
0,5 4 7,5
összes óra
12 19,5
összes óra szabad sáv
0,5
Mindösszesen:
20
228
5,5 96
14 19,5 0,5 20
23.4.2.4
OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13 heti óraszám E GY
ÖGY
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,25
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
0,75
0,5
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek
Kommunikáció alapjai
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
10073-12 Titkári ügyintézés
10072-12 Rendezvény- és programszervezés
10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
6
51
2
9
1
Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek
36
1
Levelezési gyakorlat
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
6
2
Jogi ismeretek
1,5
Vállalkozási ismeretek
1,5
Üzleti adminisztráció gyakorlat
4
Ügyviteli ismeretek
2,5
Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat
1 4 1 6 7,5
összes óra
12 19,5
összes óra szabad sáv
0,5
Mindösszesen:
20
229
5,5 96
14 19,5 0,5 20
23.4.2.5
OKJ 54 481 02Gazdasági informatikus
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
Tantárgyak
heti óraszám E GY
ÖGY
heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,25
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
0,75
10815-12 Információtechnológiai alapok
Információtechnológiai alapok
0,5
Információtechnológiai gyakorlat
Munkaszervezési ismeretek 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés
0,5
1,5 0,5 1 1,5
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
6 2
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
6
Gazdasági ismeretek
2,5
Gazdasági ismeretek gyakorlat 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés
4
Vállalati információs rendszerek
2
Projektmenedzsment
1
Szakmai idegen nyelv
1
Projektmenedzsment gyakorlat 10822-12 Informatika alkalmazása
1,5
Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat
2 2,5 2 5
összes óra
14,5 19,5
összes óra szabad sáv
0,5
Mindösszesen:
20
230
7,5 96
12 19,5 0,5 20
23.4.2.6
OKJ 54 482 01 IT mentor Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.
1/13 heti óraszám E GY 0,5
0,25
Foglalkoztatás I.
0,75
Információtech-nológiai alapok
0,5
Információtech-nológiai gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
1,5 1,5 6 2
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
10829-12 Közösségi IT mentor feladatai
10830-12 Közösségi informatikai szolgáltató feladatai 10831-12e-Közszolgáltatások alkalmazása, az e-ügysegédi feladatok ellátása
ÖGY
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám E GY
Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Emberismeret
6 0,5 1 0,5
Társadalom-szervezési ismeretek Gazdasági ismeretek Szakma-módszertani ismeretek Közösségszervezés gyakorlat Társadalmi informatika és az IT mentor szakma IT mentorálás Közigazgatási és jogi ismeretek e-Közszolgáltatás és Közösségi kommunikáció
0,5 1 1 4,5 1 4,5 1 4,5 5
összes óra
14,5 19,5
összes óra szabad sáv
0,5
Mindösszesen:
20
231
6 96
13,5 19,5 0,5 20
23.4.2.7
OKJ 54 481 04 Informatikai rendszergazda
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti ÖGY óraszám E
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Munkahelyi egészség és biztonság
GY
10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete
E
Foglalkoztatás II.
0,25
Foglalkoztatás I.
0,75
Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
0,5 1,5 0,5
Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
GY
0,5
1 1,5 6 2
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám
6
Hálózati operációs rendszerek
3
Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II.
5 3
Hálózati ismeretek II. gyakorlat
5
IT hálózat biztonság
1,5
IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra osztályfőnöki
2 5
14,5 19,5 0,5 20
Mindösszesen:
232
7,5 96
12 19,5 0,5 20
23.4.2.8
OKJ 54 542 02 Ruhaipari technikus Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13 heti óraszám E GY
ÖGY
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám E GY
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,25
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
0,75
10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban
Termeléstervezés
3
Termeléstervezés gyakorlata Gyártásszervezés
10122-12 Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták
2
16
6
80
2
Könnyűipari áruismeret 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek Könnyűipari áruismeret gyakorlat
10121-12 Szabás előkészítés
0,5
4
Ruhaipari gyártástechnológia I. Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat Munka-, tűz- és környezetvédelem
1 1,5 0,5
Anyag- és áruismeret
1
Anyag és áruismeret gyakorlat
1
Szerkesztés-modellezés 10123-12 Gyártmányfejlesztés és gyártáselőkészítés a ruhaiparban
10124-12 Varrodai gyártástechnológia, gyártásszervezés és minőség-ellenőrzés
2
Szerkesztés-modellezés gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia II.
3 4 1,5
Ruhaipari gyártásszervezés
1,5
Ruhaipari gépismeret Minőségbiztosítás
1 0,5 9,5
összes óra
8 17,5
összes óra szabad sáv
0,5
Mindösszesen:
18
233
10 96
9,5 19,5 0,5 20
23.4.2.9
Nonprofit menedzser OKJ 54 345 02
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
1/13 évfolyam heti óraszám E Gy
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek
0,5 3
Ügyviteli gyakorlatok
3,5
Általános statisztika 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
1
Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek
1,5 2 1 1
Adózás gyakorlat
1
Számviteli alapismeretek
2
Számvitel gyakorlat 11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Szakmai idegen nyelv
10810-12 Civil szervezet alapítása és vezetése 10811-12 Közösségszervezés 10813-12 Civil szervezetek gazdálkodása 10812-12 Projektek tervezése és projektmenedzsment 10814-12 Programszervezés és nonprofit marketing
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. évfolyam heti óraszám E Gy
1 0,25 2
Foglalkoztatás I.
0,75
Civil szervezet alapítása és vezetése A civil szervezete alapítása és vezetése gyakorlata Helyi társadalom és közösségszervezés A közösség-szervezés gyakorlata Civil szervezetek gazdálkodása A civil szervezetek gazdálkodásának gyakorlata Projekttervezés és projektmenedzsment Projekttervezés és projektmenedzsment gyakorlat Programszervezés és nonprofit marketing A programszervezés és nonprofit marketing gyakorlata
összes óra összes óra osztályfőnöki mindösszesen
2 58 2 38 1,5 2 3 3 2 3 11,5
8 19,5 0,5 20
234
11,5 96
8 19,5 0,5 20
23.4.2.10 Pedagógiai és családsegítő OKJ 54 140 02
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,25
Foglalkoztatás I.
0,75 5
Pedagógia gyakorlat Pszichológia
11467-12 Oktatási tevékenység
ögy
5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
Foglalkoztatás II.
Pedagógia 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
1/13 heti óraszám e gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
5
-
-
9
96
-
-
Oktatási intézmények működése
2
Szabadidő szervezés
2
A pedagógiai segítés gyakorlata
4
Családtan 11468-12 Kapcsolat a családokkal
1
Kommunikáció, kapcsolatépítés
0,5
Kommunikáció a gyakorlatban
11469-12 Családpedagógiai gondozás
2,5
Családpedagógia
2
Szervezési és ügyintézési ismeretek
2
A szervezés és ügyintézés gyakorlata összes óra
2,5 10,5
összes óra osztályfőnöki mindösszesen
9 19,5 0,5 20
235
10,5 96
9 19,5 0,5 20
24. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A köznevelési törvény a pedagógus hatáskörébe utalta az iskolában alkalmazható tankönyvek kiválasztását. Minden évben kikérjük a Szülői Szervezet véleményét a szakmánként összeállított tankönyvekkel kapcsolatban. A tanulás-tanítás folyamatában fontos szerep jut a tankönyveknek, munkafüzeteknek és más tanulmányi segédleteknek, amelyek az eredményességet növelik. Különösen fontos ezek körültekintő, jó kiválasztása, ha figyelembe vesszük célkitűzésünket: az öntevékenység igényének és képességének fejlesztését. Nagy felelősséget jelent az egyes szaktanári munkaközösségeknek a minden szempontból legmegfelelőbb tankönyvek és tanulási segédletek megtalálása és kiválasztása. Tanulmányi segédletek és tankönyvek kiválasztásánál a központi programok ajánlásait és kötelező eszköz és felszerelési jegyzéket figyelembevételével történik.. A tankönyveket, tanulmányi segédleteket az azonos tantárgyat tanítók közös megegyezéssel választják ki. Az azonos képzés típus (szakiskola, szakközépiskola) párhuzamos évfolyamainál azonos tankönyveket kell használni. A kiválasztott tankönyveket az igazgató hagyja jóvá. A kiválasztásnál a következő alapelvek érvényesülnek: - korszerű ismereteket tartalmazzon - megfeleljen az adott tantárgy vizsgakövetelményeinek - nyelvezete, tagoltsága igazodjon a korosztály és képzési szint sajátosságaihoz - segítse a megértést és rögzítést jó szemléltető ábrákkal, táblázatokkal grafikonokkal, képekkel és a lényeges részek kiemelésével - adjon lehetőséget az ismeretek témakörönkénti összefoglalására, rendszerezésére és az önellenőrzésre - biztosítsa az önálló gyakorlás lehetőségét - a gyengébb tanulók számára a felzárkózást segítse - a jobb tanulóknak adjon módot arra, hogy próbára tehessék tudásukat - kivitele, nyomdatechnikája legyen esztétikus - kötése legyen tartós - ára ne legyen aránytalanul magas a színvonalához képest A tankönyveket, tanulmányi segédleteket az azonos tantárgyat tanítók közös megegyezéssel választják ki. A szülők tájékoztatása az előírt tankönyvekről minden évben a végleges megrendelés előtt, írásban történik. A szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.
236
25. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése, a magasabb évfolyamra lépés feltétele 25.1
A magatartási értékelés formái és következményei
2 /rossz/: szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a követelményeket általában nem teljesíti. A közösségben a romboló aktívához tartozik: szembeszáll az iskolai követelményekkel, megsérti a fegyelmet, bomlaszt. Szemben áll a közösségi célokkal, nem törődik senkivel, durva, goromba. 3 /változó/: tudatosan nem árt a közösségnek, megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket többé-kevésbé teljesíti. A közösségben ingadozó, hajlamos a fegyelem megsértésére. Sodródik: néha a közösség mellett, máskor a közösség ellen lép fel. Szimpátiája ingadozó, időnként a rosszak felé fordul. Udvariatlan felnőttekkel, társaival egyaránt. 4 /jó/: a közösségi életben szívesen vesz részt, de annak alakítását nem befolyásolja. Nem vét a házirend ellen, a házirend szabályait megtartja. A közösségben az egészséges passzívához tartozik. Vitás kérdésekben az aktíva mellé áll, viselkedésére nincs panasz. Nem kezdeményez, de a helyes kezdeményezéseket támogatja, a vezető mellé áll. Együtt érez a problémával küzdő tanulókkal, de nem foglalkozik velük. Az elemi szabályokat megtartja, de közömbös a laza viselkedéssel szemben. 5 /példás/: a közösségi motiváció irányítja tetteit, szereti a közösségi életet, pozitív hatást gyakorol a közösség tagjaira. A házirend kialakításában részt vesz, követelményeit megtartatja társaival. Tudatosan vállalja az iskolai követelményeket, kiáll mellettük társai előtt. Közösségérzete fejlett, ez pozitív tettekben, kezdeményezésekben mutatkozik meg, vállalja a közösség vezetését, jól látja el. Segítőkészsége fejlett, társait buzdítja, keresi a javítás útját, módját, foglalkozik a gyengékkel. Viselkedése, hangneme mindenkivel – különféle körülmények között – udvarias, példamutató.
25.2
A szorgalmi minősítés formái és követelményei
Szorgalom értékelése: A jogszabályban rögzített 4 fokozatú skálát használjuk. Szempontjaink: - a tudás megszerzésének igénye - képesség szerinti teljesítmény, - kötelességtudat, többletfeladatok, - tanulásban mutatott önállóság - jó idő- és munkaszervezés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység
2 /hanyag/: figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait, munkáját nem hajlandó elvégezni, kötelességeivel nem törődik. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. Tantárgyi bukás 3 /változó/: munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításokra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. 4 /jó/: figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra becsületesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Rendszeresen készül, de különösebb érdeklődést nem árul el: érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. 5 /példás/: igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait, de valamilyen irányban többet is vállal. Önálló a munkában, önellenőrzése rendes és rendszeres. Magas fokú a kötelességtudata, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődik, ami az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál.
237
25.3 Tanulmányi értékelés követelményei Jeles (5) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, aki tanulmányi, szakmai munkáját kifogástalanul és folyamatosan végzi. Jó (4) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, felkészült az órára, aki tanulmányi munkáját rendszeresen, és jól végzi Közepes (3) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, akinek az órai munkája, teljesítménye átlagos. Elégséges (2) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, aki nehezen, vagy minimális szinten készült fel a tanórára, éves teljesítménye a tantervi minimális követelményszintet érte el. Elégtelen (1) tanulmányi eredményt ér el az a tanuló, aki a tantervben előírt minimális követelményszintet nem érte el. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola szervezi meg, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője által kijelölt, megbízott oktató értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a – gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése és köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani.
25.4 A továbbhaladás feltétele Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tesz, a tantárgy követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évfolyamismétlés esetén a tantárgy tanulása alól felmentést kaphat, a teljesítés igazoló dokumentum bemutatása után. Ha a tanuló mulasztása a gyakorlati képzés során a szakk. tv. 39. § (3) bek.-ben meghatározott mértéket eléri, de nincs igazolatlan hiányzása és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket is teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület dönt a pedagógiai program részét képező szakmai programban meghatározottak szerint, gyakorlati képzőhely esetén annak javaslatára
25.4.1
Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe
Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozás a szakközépiskola 9-12. évfolyamán (kifutó): A képzéseknél a szakmacsoportnak megfelelően készül el a modultárgyak beszámíthatósága, ill. a szakmai orientációs, szakmacsoportos alapozású tantárgy együttes érdemjegyeinek megállapítása. A modultárgyak értékelési arányának meghatározása az óraszám és vizsgakövetelmények alapján történik. Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, s a tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. A tanügyi dokumentumokban a szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozás résztárgyai egy összesített osztályzattal szerepelnek, de fel kell tüntetni a tantárgyi modulok osztályzatait is.
238
Szakképzés esetén: Az adott szakképesítések tartalmazzák a szakmai követelménymodulokat és azok tananyagegységeit. Ha a tanuló az adott modulból sikeres szakmai vizsgát tett, egy újabb szakképesítés megkezdésénél a modul tananyagegységeinek tanulása alól felmenthető, szakmai vizsgát nem kell tennie, a modul teljesítése, eredménye beszámítható.
25.5 Tanulók mérése és értékelése Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjeinek folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzését, az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését.
25.5.1
A tanulók mérésének, értékelésének egységes alapelvei
Tanulóink értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: az intézmény pedagógiai programjára épül, folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált, egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli, a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul, pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a tanulási képességek területén, megoldási módokat ad a javításra, a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál, a tanítás – tanulás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása.
25.5.2
Speciális értékelési szempontok a szakképzési évfolyamokon
A szakképzési évfolyamokon A szakmai elméleti tantárgyakban rendszeresen, minimum havonta értékelő tájékoztatást adunk érdemjeggyel. A szakmai gyakorlat értékelését a szakoktatók minimum havonta érdemjeggyel, nem megfelelő teljesítmény esetén azonnal szövegesen is megteszik az Ellenőrző könyvben. Jutalmazás, elmarasztalás Pedagógiai munkánk során a tanulási tevékenységhez fűződő pozitív viszony erősítése megkívánja a pozitív értékelés – mint ösztönzés, értékelés – a jutalmazás mind szélesebb körben és változatos formában való érvényre juttatását. Az elismerés színterei A tanár tanuló kapcsolat szintjétől a csoport szinten át iskolai szintig történhet. Formái: szóbeli, írásbeli dicséret, tárgyjutalom, szabadidős programokban való részvétel. Csoport szinten lehetőség van az elismerés körének bővítésére. Az elmarasztalás, mint nevelési eszköz időnként szükséges, de körültekintő felelősséget igényel az alkalmazótól. Intelmeinket, tiltásainkat igyekszünk a gyermek számára érthető módon, pozitívan megfogalmazni. Súlyos fegyelmi vétségek, a tankötelezettség megszegése esetén a KT előírásai szerint járunk el. Amennyiben nincs az adott vétségre külön szabály vagy rendelkezés, egyedi külön eljárással intézzük az ügyet. A szakképzési évfolyamokon élünk a csoportból vagy gyakorlóhelyről történő kiemelés, áthelyezés lehetőségével, mint súlyos elmarasztalás eszközével.
239
25.5.3
Az iskolai jutalmazás elvei, formái
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten a házirendben előírt kötelezettségeket kiemelkedően teljesíti, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az egyes tanévek végén, valamint a teljes képzési időn át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A szakmunkásvizsgán kitűnő tanulmányi kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretekre, jutalmakra az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.
240
26. Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. A sajátos nevelési igényű tanulóink között speciális esetben (pl.: dadogás) más beszámoltatás alkalmazható, a tanuló illetve a szülő kérésére.
26.1 Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél a diagnosztizáló vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, ill. az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. (Ezen számonkérések helyét és mérési körét éves szinten rögzítettük. „A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája” című táblázatban.) Mivel ezekkel elsősorban alapkészségeket kívánunk mérni (olvasás és szövegértés, írás, számolás) és vizsgálni, így ezek formája írásos beszámoló. Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt. Beszámoltatás formái és rendje Formái
Célja
Tervezése
Rendje, tájékoztatás
Ellenőrzés, értékelés
Dolgozat
A tanulási folyamat közben jelentkező problémák feltárása
Szóbeli feleltetés
Rövid ismeretanyag elsajátításának mértéke
Tanmenetben, óravázlatban történik
Témazáró dolgozat
Szükség szerint egy adott tananyag számonkérése
Tanmenetben
A témazáró dolgozat megírását megelőző hét
Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat
Nagyobb tananyag egység számonkérése
Éves munkaterv, tanmenet
Megírását megelőző hét
Tanári ellenőrzés, %-os értékelés és osztályzat
A tanulók tudásának mérése
Időszakos Előre tervezett
Megírását megelőző 2 hét
%-os mérés
Tanmenetben
Tanórán
Tanári ellenőrzés Önértékelés
Tanmenet óravázlat
Tanóra
Tanári ellenőrzés
Félévi és év végi felmérés Belső mérés Házi feladat Gyűjtőmunka
Tanulói aktivitás és motiválás, gyakorlás, megerősítés Tanulói aktivitás és a többoldalú megerősítés
Előző tanórán Tanórán
Tanári ellenőrzés, értékelés osztályzatai Értékelés osztályzattal vagy egyéb módon, önértékelés
Rendje, korlátai: a pedagógusok határozzák meg az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó eljárásokat az iskolai ajánlásokkal, követelményekkel egyeztetve, melyek: napi írásbeli számonkérések száma egynél több nem lehet, egymás után következő napokon nem lehet tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés, lehetőleg a hét első napján ne legyen tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés, alacsonyabb évfolyamokon – 9.-10. évfolyam – hetente csak egy írásbeli beszámoltatás lehetséges. Szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében: A beszámoltatás formáját a számon kért ismeret, ill. a tanuló együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között. Egységesen értékeljük tehát az elsajátított ismeretanyag minőségét, mennyiségét a képességek, készségek minőségi és mennyiségi gyarapodását: észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,
241
gondolkodási műveletek (analízis, szintézis…), grafomotoros képességek, gondolkodási képességek (feladatmegoldó, ítéletalkotás…), kommunikációs képességek: beszédképesség, beszédértés-képesség, írásképesség, olvasási képesség, önértékelési képesség.
Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelőtestület határozza meg. Erről a tanulót és a szülőjét az erre a célra elkészített, törvényileg szabályozott, nyomtatvány formájában tájékoztatjuk. 26.1.1 Beszámoltatás rendje Követelményei: Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, ill. az ezzel szorosan összefüggő értékelés az értékelés funkcióit tekintve mindhárom hagyományos területeit lefedi: Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanítási- tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket. Az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó Értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén, az iskolai követelményeken túlmutató tudást. További alapelveink e két területen: Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve Objektivitás és megbízhatóság. A számonkérés alapja a kellő mélységben elsajátított és begyakorlott ismeretanyag. Folyamatosság. Változatos mérési és értékelési formák érvényesüljenek. A beszámoltatás, számonkérés értékelése kiindulópont a további folyamatok meghatározásához. Személyre szóló legyen az értékelés, amennyiben mód van rá, a számonkérés. Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön. utalom maga a sikeres tevékenység. Az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást. A feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét. A mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon. A tanulók által ismeret begyakorlott algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök. Minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz.
26.1.2
Az írásbeli számonkérés formái, rendje: Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-, idegen nyelvből, és matematikából. Röpdolgozat Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás.
242
Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, Számítógépes feladatmegoldás informatikából. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik. Év végi záródolgozatok, évfolyamfelmérések. Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók, a szakközépiskolában próbavizsgák. Portfóliók, tanulmányok
26.1.2.1 Az írásbeli számonkérés értékelése, súlya Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be, és kétszeres súllyal vesszük figyelembe. A javított írásbeli munkák a tanulónak visszaosztásra kerülnek (legkésőbb a tanév végéig). A pedagógus dönthet a fénymásolatok megőrzéséről. 26.1.2.2 Az írásbeli számonkérés korlátai Sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak.
26.1.3
A szóbeli számonkérés formái, rendje felelet: adott tananyagból, memoriterből feladat szóbeli megoldása kiselőadás, beszámolók gyűjtő- és kutatómunka eredményének ismertetése grafikonok, diagramok, statisztikai adatok és egyéb elemzések önálló vélemény megfogalmazása egyéb tanórai szereplés frontális beszélgetés: osztályfeleltetés; a pedagógus egymást követő kérdéseire válaszolnak a tanulók
26.1.3.1 A szóbeli számonkérés értékelése, súlya Szóbeli számonkérés során a hibás válasz javítása azonnal történik, ez segíti a tananyag helyes rögzítését. A számonkérés során azonnali osztályzat adható, illetve a pedagógus döntésétől függően több szóbeli feleletre is adhat egy érdemjegyet. A frontális beszélgetés, osztályfeleltetés, önálló vélemény megfogalmazása során a tanulók nem kapnak érdemjegyet. 26.1.3.2 A szóbeli számonkérés korlátai Sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján
26.1.4
A gyakorlati számonkérés formái, rendje egy-egy produkció bemutatása (rajz, egyéb műalkotás, munkadarab, tornagyakorlat, számítógépen végzett munka, szakképzésben az adott szakma által előírt gyakorlati feladat teljesítése stb.)
243
kísérletek, mérések elvégzése projekt munka (összetett, tanórai kereteken túlmutató, több tantárgyon átívelő egyéni vagy csoportmunka)
26.1.4.1 A gyakorlati számonkérés értékelése, súlya A feladat értékelése a pedagógus döntése alapján történik. Amennyiben osztályzatot nem kap a tanuló, abban az esetben is szóbeli értékelés szükséges az elvégzett munka alapján. 26.1.4.2 A gyakorlati számonkérés korlátai Sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján
26.2 Az otthoni felkészüléshez meghatározásának rendje
előírt
írásbeli
és
szóbeli
feladatok
Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek fontosságát, és törekedjenek minél teljesebb megvalósítására. 26.2.1
26.2.2
Az otthoni felkészülés szerepe a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.
Az otthoni felkészülés formái
az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.
244
26.2.3
26.2.4
26.2.5
Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.
Az otthoni felkészülés ellenőrzése A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.
Az otthoni felkészülés koordinációja A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. avaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.
245
27. A középszintű érettségi vizsga választható tantárgyai és témakörei 27.1 Kifutó rendszerben A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola az érettségi vizsgára történő felkészítést vállalja: földrajz informatika vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek A vizsgatárgy választásának feltétele: a helyi tantervben foglalt évfolyamok sikeres teljesítése. Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika
Biológia Földrajz Kémia Vendéglátó- idegenforgalmai ismeretek Informatika Testnevelés
Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök
A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. Ember és nyelv A kommunikáció
A magyar nyelv története
Nyelv és társadalom
-
A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat, mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok A tömegkommunikáció A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat Tömegkommunikáció és nyelvhasználat
246
A nyelvi szintek
A szöveg
Stílus és jelentés
-
Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban Szókincs és frazeológia A szöveg és kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat
IRODALOM A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. Szerzők, művek
Értelmezési szintek, megközelítések
-
Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet, Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet
TÖRTÉNELEM – KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. avasolt szóbeli témakörök
Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök
-
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
247
- Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor - A mai magyar társadalom és életmód
MATEMATIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. avasolt szóbeli témakörök Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Nem algebrai egyenletek
A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban, térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika
- Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában
-
Oszthatóság Számrendszerek Nevezetes azonosságok Százalékszámítás
-
Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek
-
A függvények grafikonja, függvény-transzformációk A függvények jellemzése Számtani és mértani sorozat Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Egybevágósági transzformációk Hasonlósági transzformációk Egyéb transzformációk, merőleges vetítés Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Térbeli alakzatok
- Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
A valószínűségszámítás elemei
IDEGEN NYELV - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Iskolánk az idegen nyelvek középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll:
248
-
Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével
A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal Személyes vonatkozások, család
Ember és társadalom
Környezetünk
Az iskola
A munka világa Életmód
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Utazás, turizmus
Tudomány és technika
-
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzés Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
FIZIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az elméleti témához kell kapcsolódnia: a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek, a témához kapcsolódó egyszerű számításnak, a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. avasolt szóbeli témakörök Newton törvényei
- Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye
249
Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták
-
Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromos mező
Egyenáram
Időben állandó mágneses mező
Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám
Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő Newton III. Erőlökés Forgatónyomaték Erőpár, egyszerű gépek Tömegközéppont Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok
- Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok -
Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás Körfolyamatok Hőerőgépek Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Elektromos áramerősség Ohm törvény Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezője Mágneses erőhatások Az indukció alapjelensége A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképzés A szem és a látás
Az anyag szerkezete
Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek
- A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete -
Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió
Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
INFORMATIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.
250
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. 1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
4. Információs hálózati szolgáltatások
5. Könyvtárhasználat
- A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források - Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek - Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás - A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok - Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem - Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata - Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások - Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD
251
- Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
A gyakorlati vizsga témakörei
Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés
Weblapkészítés Prezentáció és grafika
TESTNEVELÉS - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A testnevelés középszintű érettségi azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettantervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a képességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait szolgálják. A szóbeli vizsga A és B tételsort tartalmaz. A gyakorlati vizsga sportági technikák és önállóan összeállított gyakorlatsorok bemutatása. Az elméleti ismeretek témakörei
A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika
Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok
A gyakorlati ismeretek témakörei Gimnasztika Atlétika Torna Küzdősportok, önvédelem Úszás
(függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) (futás, ugrás, dobás) (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) (birkózás, judo) (két választott úszásnemben)
BIOLÓGIA -- KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Bevezetés a biológiába
2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje
4. Az emberi szervezet
-
A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás
252
5. Egyed feletti szerveződési szintek
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
-
Szaporodás és egyedfejlődés Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Ökoszisztéma Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
FÖLDRAJZ - - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk
3. A geoszférák földrajza
4. A földrajzi övezetesség
5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ, változó társadalmi-gazdasági képe
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza
9. Európa regionális földrajza
10. Európán kívüli földrészek földrajza
11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai
-
A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Az űrkutatás és az emberiség A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Únió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonatkozásai A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
253
KÉMIA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Általános kémia
2. Szervetlen kémia
3. Szerves kémia
4. Szerves kémia
-
Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia
VÁLASZTHATÓ SZAKMAI ELŐKÉSZÍTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
SZAKMAI
TANTÁRGYAK
Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek érettségi vizsga témakörei I. Vendéglátó és turizmus ismeretek 1. 2. 3.
Ismertesse a turizmus fogalmi meghatározását, kialakulásának történeti szakaszait Értelmezze a turizmus gazdasági, társadalmi jelentőségét Tudja a turisztikai piac általános jellemzőit, ismerje a piacra ható tényezőket
II. Szállodai ismeretek 1. 2.
Ismerje a szálláshelyek fogalmát, csoportosítását Ismerje a szállodák minőségi kategorizálási kritériumrendszerének elveit
III. Marketing - Középszinten 1. Ismerje a marketing fogalmát és alkalmazási területeit 2. Ismerje a marketing történeti kialakulását, hazai fejlődési folyamatokat és tendenciákat 3. Ismerje a marketingmix fogalmát és elemeit 4. Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát, a piackutatás funkcióit
254
KÖZÉPSZINTŰ
27.2 Felmenő rendszerben Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola az érettségi vizsgára történő felkészítést vállalja: biológia fizika vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek A vizsgatárgy választásának feltétele: a helyi tantervben foglalt évfolyamok sikeres teljesítése. Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika
Biológia Földrajz Kémia Ágazati ismeretek Testnevelés Informatika
Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök
A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. Ember és nyelv A kommunikáció
A magyar nyelv története
Nyelv és társadalom A nyelvi szintek
-
A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat, mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok A tömegkommunikáció A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat Tömegkommunikáció és nyelvhasználat Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben
255
A szöveg
Stílus és jelentés
-
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban Szókincs és frazeológia A szöveg és kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat
IRODALOM A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. Szerzők, művek
Értelmezési szintek, megközelítések
-
Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet, Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK – KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. avasolt szóbeli témakörök
Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor -
256
- A mai magyar társadalom és életmód
MATEMATIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. avasolt szóbeli témakörök Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Nem algebrai egyenletek
A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban, térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika
- Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában
-
Oszthatóság Számrendszerek Nevezetes azonosságok Százalékszámítás
-
Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek
-
A függvények grafikonja, függvény-transzformációk A függvények jellemzése Számtani és mértani sorozat Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Egybevágósági transzformációk Hasonlósági transzformációk Egyéb transzformációk, merőleges vetítés Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Térbeli alakzatok
- Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
A valószínűségszámítás elemei
IDEGEN NYELV - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Iskolánk az idegen nyelvek középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével
257
A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal Személyes vonatkozások, család
Ember és társadalom
Környezetünk
Az iskola
A munka világa Életmód
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Utazás, turizmus
Tudomány és technika
-
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzés Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
FIZIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az elméleti témához kell kapcsolódnia: a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek, a témához kapcsolódó egyszerű számításnak, a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.) avasolt szóbeli témakörök Newton törvényei
- Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye - Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő
258
Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták
-
Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromos mező
Egyenáram
Időben állandó mágneses mező
Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám
Newton III. Erőlökés Forgatónyomaték Erőpár, egyszerű gépek Tömegközéppont Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok
- Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok -
Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás Körfolyamatok Hőerőgépek Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Elektromos áramerősség Ohm törvény Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezője Mágneses erőhatások Az indukció alapjelensége A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképzés A szem és a látás
Az anyag szerkezete
Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek
- A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete -
Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió
Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
INFORMATIKA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.
259
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. 1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
4. Információs hálózati szolgáltatások
5. Könyvtárhasználat
- A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források - Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek - Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás - A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok - Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem - Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata - Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások - Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD
260
- Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
A gyakorlati vizsga témakörei
Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés
Weblapkészítés Prezentáció és grafika
TESTNEVELÉS - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A testnevelés középszintű érettségi azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettantervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a képességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait szolgálják. A szóbeli vizsga A és B tételsort tartalmaz. A gyakorlati vizsga sportági technikák és önállóan összeállított gyakorlatsorok bemutatása. Az elméleti ismeretek témakörei
A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika
Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok
A gyakorlati ismeretek témakörei Gimnasztika Atlétika Torna Küzdősportok, önvédelem Úszás
(függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) (futás, ugrás, dobás) (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) (birkózás, judo) (két választott úszásnemben)
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN -- KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK A tételsor jellemzői: A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat -A) és B) -tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára. A tétel jellemzői: Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet projektmunka bemutatása vagy laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között). Ez utóbbi lehet növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag -videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján. Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia.. Ha határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán A) feladatot kell húznia. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő. A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is
261
1. Bevezetés a biológiába
2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje
4. Az emberi szervezet
5. Egyed feletti szerveződési szintek
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
-
A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Ökoszisztéma Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
FÖLDRAJZ - - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK
A tétel jellemzői A szóbeli tétel két feladatból áll: a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik; a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmigazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik. A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők) 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk
3. A geoszférák földrajza
4. A földrajzi övezetesség
5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ, változó társadalmi-gazdasági képe
-
A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Az űrkutatás és az emberiség A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai
262
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza
9. Európa regionális földrajza
10. Európán kívüli földrészek földrajza
11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai
-
A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Únió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonatkozásai A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
KÉMIA - KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Általános kémia
2. Szervetlen kémia
3. Szerves kémia
4. Szerves kémia
-
Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia
263
VÁLASZTHATÓ SZAKMAI TANTÁRGYAK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek érettségi vizsga témakörei I. Vendéglátó és turizmus ismeretek 4. 5. 6.
Ismertesse a turizmus fogalmi meghatározását, kialakulásának történeti szakaszait Értelmezze a turizmus gazdasági, társadalmi jelentőségét Tudja a turisztikai piac általános jellemzőit, ismerje a piacra ható tényezőket
II. Szállodai ismeretek 3. 4.
Ismerje a szálláshelyek fogalmát, csoportosítását Ismerje a szállodák minőségi kategorizálási kritériumrendszerének elveit
III. Marketing - Középszinten 5. Ismerje a marketing fogalmát és alkalmazási területeit 6. Ismerje a marketing történeti kialakulását, hazai fejlődési folyamatokat és tendenciákat 7. Ismerje a marketingmix fogalmát és elemeit 8. Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát, a piackutatás funkcióit
27.3 Közösségi szolgálat Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. (Köznev. tv.6. § (4) bek.) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1. után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. (Köznev. tv. 97. § (2) bek.) A 2012-2013-as tanévtől tanulmányaikat a szakközépiskolában megkezdő tanulók részére segítséget biztosítunk a közösségi szolgálat elvégzéséhez. Ennek feltételeit, módját, rendszerét a 11. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben határozzuk meg.
27.3.1
Az iskolai közösségi szolgálat céljai
Hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: – kritikus gondolkodás, – érzelmi intelligencia, – önbizalom, – felelősségvállalás, – állampolgári kompetencia, – felelős döntéshozatal, – hiteles vezetői készségek, – szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, – kommunikációs készség, – együttműködés,
264
– empátia, – konfliktuskezelés, – problémamegoldás. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. „
27.3.2 a) b) c) d) e) f) g)
27.3.3
A közösségi szolgálat lehetséges területei egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel.
Az iskolai közösségi szolgálat irányítása
a)
A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. b) A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős: – a tanulók felkészítéséért, – pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), – a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, – adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, – a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, – a tevékenységek elismeréséért, – az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért. c) c) Az iskolai koordinátor A tevékenységek idejének meghatározása nagymértékben függ a helyszíntől, illetve attól is, hogy a tanítási óra időtartamától eltérően egy óra közösségi szolgálatot 60 percre kell tervezni. Ezért a tevékenységek idejének beosztásakor figyelembe kell venni az optimális időkeretet, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben irányadó napi teljesíthető óraszámokat, valamint azt is, hogy az utazással eltöltött idő nem számítható be az 50 órába. A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány megjegyzés rovatában. A pedagógusnak havonta be kell jegyeznie a naplóba, melyik tanuló hány órát teljesített. Ezt segíti a minden tanulónál lévő közösségi szolgálati napló, ahol megjelenik a nap, az óraszám, tevékenység és a tevékenységet felügyelő szakmai koordinátor aláírása. Amennyiben a tanuló bizonyítványában nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló számára nem adható ki az érettségi bizonyítvány. Az iskola abban az esetben állít ki igazolást a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik. Az igazolás arról szól, hogy az intézményváltásig a tanuló hány órát teljesített.
265
A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. A szolgálat elvégzése a bizonyítványban rögzítésre kerül. Az iskola kapacitása függvényében lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók egyénileg vagy csoportosan tegyenek eleget a szolgálati követelmények teljesítésének, törekedve kell változatos tevékenységi körök és helyek biztosítására, ezzel elősegítve az iskolai közösségi szolgálat hatékony megvalósulását A felsőbb évfolyamos tanulók − amennyiben ők már végeztek korábban közösségi szolgálatot − segíthetik, támogathatják kísérőként az alsóbb évfolyamos tanulók közösségi szolgálati programjának megvalósítását. Fogadó külső szervezet nem lehet érdekvédelmi, képviseleti vagy politikai szervezet, amely különben fogadhat önkénteseket. Üzleti jellegű tevékenység, haszonszerzés nem lehet része a közösségi szolgálati tevékenységnek. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a közösségi szolgálat a kölcsönösség elvén alapul, a segítő és a segített közötti kapcsolaton, ebből eredően nem számítható be pusztán az adománygyűjtés, különösen akkor nem, ha az pénzbeli. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül valósítható meg. A program befejezésekor minimum egy alkalommal a tanulóknak lehetőségük van a visszacsatolásra. Ez csoportszinten kerül megszervezésre, ha valamely tanuló ezen nem tud részt venni, akkor szükség szerint egyéni konzultáció biztosításával kell lehetővé tenni számára a program lezárását. (Felhasznált irodalom: Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, EMMI-OFI kiadvány, 2012)
266
28. Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladtok és követelmények 28.1 Kifutó rendszerben A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést vállalja: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv informatika vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg.
Magyar nyelv és irodalom – fejlesztési feladatok Magyar nyelv
kommunikáció A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege A nyelvi jel sajátosságai Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és össze-hasonlítása. A magyar nyelv története A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben – néhány példával. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. Nyelv és társadalom A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó).
267
A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés. A szöveg Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében. A szöveg dinamikus és statikus összetevői. A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer). Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. A retorika alapjai A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása. Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.) Stílus és jelentés A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával.
268
Magyar irodalom Szerzők, művek Életművek A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. Portrék Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; ókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Látásmódok Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). A kortárs irodalomból Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése. Világirodalom Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Színház- és drámatörténet Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma Az irodalom határterületei Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia). „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. Műfajok, poétika Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői).
269
Korszakok, stílustörténet Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).
Történelem – fejlesztési feladatok
Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemzőiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével. képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez Különböző térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. A tények és feltételezések megkülönböztetése Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről. Matematika – fejlesztési feladatok
Halmazok Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra. Matematikai logika
270
Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit. Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását. Kombinatorika Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. Gráfok Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont. Valós számok Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számhalmazokon. Hatvány, gyök, logaritmus Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén. Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait. Bizonyítsa a logaritmus azonosságait. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani. Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása. Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. Másodfokú paraméteres feladatok megoldása Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon megoldani összetett feladatokat. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus) egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján. A függvény Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját. Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalmát. Összetett függvény fogalma. Egyváltozós valós függvények Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből összetett függvényeket képezni. Függvények jellemzése korlátosság szempontjából. A függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeretében transzformációk segítségével határozza meg. Használja a konvexség és konkávság fogalmát a függvények jellemzésére. Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. Sorozatok Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok. Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket. Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét.
271
Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját. Alkalmazza a differenciálszámítást: – érintő egyenletének felírására, – szélsőérték-feladatok megoldására, – polinomfüggvények (menet, szélsőérték, alak) vizsgálatára. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait. Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni. Elemi geometria Alakzatok távolságának értelmezése. Parabola fogalma. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint függvény. Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybevágóságának elégséges feltételét. Pont körüli forgatás alkalmazása. Ismerje és alkalmazza a térbeli egybevágósági transzformációkat (eltolás, tengely körüli forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés). Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját. Tudja a merőleges vetítés definícióját, tulajdonságait. Legyen képes gyakorlati példákban alkalmazni (pl. alaprajz értelmezése). Síkbeli és térbeli alakzatok Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai). Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt. Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének ismerete (bizonyítással) és alkalmazása. A konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása. Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét. Ismerje és használja a látókör fogalmát. Bizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását. Vektorok síkban és térben A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása. Trigonometria Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós összefüggéseket [sin(a±b), cos(a±b), tg(a±b)]. Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt. Koordinátageometria Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása. Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést. Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A kör egyenletének levezetése. A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása.
272
Külső pontból húzott érintő egyenletének felírása. A parabola x2 = 2py alakú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. Kerület, terület A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása, további összefüggések: t = sr (bizonyítással), alkalmazása. A területképletek bizonyítása. Felszín, térfogat Térgeometriai feladatok megoldása. Leíró statisztika Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot. A valószínűségszámítás elemei Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma
(nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy ). Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében.
Idegen nyelv – fejlesztési feladatok
olvasott szöveg értése a gondolatmenetet követésének, a vélemények, érvelés követésének, az információkat megfelelő részletességgel történő megértésének, a szerző álláspontjára következtetésének, a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire való követésének fejlesztése, hosszabb, nyelvileg és tatalmilag összetettebb, konkrét és elvont témájú szöveg megértése publicisztikai írások, (modern) szépirodalmi szövegek megértése nyelvhelyesség változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására való képesség szövegszinten hallott szöveg értése gondolatmenetét részleteiben történő követésének, megértésén túl a szövegkörnyezetből az egyes beszélők álláspontjára való következtetésnek, megértésén túl a szövegkörnyezetből a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára való következtetésnek fejlesztése beszédkészség folyékony, helyes és hatékony nyelvhasználat gondolatainak, álláspontjának folyamatos kifejtésének fejlesztése általánosabb nézőpont alkalmazása társalgási készség, képesség fejlesztése bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatmegoldás érvelés, álláspont világos magyarázata hanglejtés és beszédtempó
273
Informatika – fejlesztési feladatok
adatbázis kezelés relációs adatmodell jellemzőinek szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezése valamely lekérdező nyelv alapvető utasításainak, használatának ismerete szövegnek megfelelő űrlap és jelentés tervezése, elkészítése információs hálózati szolgáltatások Web-lap készítése HTML leíró nyelv segítségével HTML alapelemeinek ismerete Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat. Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap. A programozás eszközei Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket. Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. • vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek – fejlesztési feladatok
Ismerje a vendéglátás és a környezetvédelem összefüggéseit. Ismerje a vendéglátó üzletek kategorizálásának szempontjait. A tanuló tudja értékelni a turizmus gazdasági és társadalmi jelentőségét. Ismerje a turizmus összefüggéseit a nemzetgazdaság egyéb ágaival. Tudjon az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programokat tervezni. Ismerje a turizmus és környezetvédelem összefüggéseit. Ismerje a turizmust lebonyolító szervezetek működési feltételeit, a működésre vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. A tanuló tudja a turizmus szervezetei közötti kapcsolatrendszer lényegét. Ismertesse a turisztikai fogadóképesség fogalmát és a turizmus kínálatát. Ismertesse a turisztikai keresletet befolyásoló tényezőket. A tanuló legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát a turizmus piacán. Ismerje a piaci kockázat fogalmát és lényegét. Ismertesse a beutaztatás és kiutaztatás árképzési szempontjait.
274
Ismerje a vendéglátás iránti keresletet befolyásoló tényezőket. A tanuló legyen képes vendéglátás kínálatának tervezésére, marketing szemléletű árképzésre. A tanuló legyen képes ismertetni a gazdasági verseny helyzetét a vendéglátás piacán. A tanuló legyen képes elemezni a kockázati formákat és tényezőket a vendéglátás piacán. A tanuló legyen képes ismertetni az ellenőrzés hatását a gazdálkodás egészére. A tanuló legyen képes a készpénz kezelésével és az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatokat kitölteni. Tudjon üzleti levelet készíteni. Tudjon forgatókönyvet készíteni a turizmus és a vendéglátás területén. A tanuló legyen képes ismertetni a turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó leltározás funkcióját, sajátosságait. Ismerje az elszámolás és elszámoltatás sajátosságait a vendéglátásban és a turizmusban.
28.2 Felmenő rendszerben A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést vállalja: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv informatika vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek fizika biológia Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg.
Magyar nyelv és irodalom – fejlesztési feladatok Magyar nyelv
kommunikáció A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege A nyelvi jel sajátosságai Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és össze-hasonlítása. A magyar nyelv története A nyelvrokonság kutatásának módszerei. Az ősmagyar, az ómagyar, középmagyar korszak, az újmagyar kor. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből.
275
Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben – néhány példával. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. Nyelv és társadalom A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó). A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a kettősnyelvűségről. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés. A nyelvi szintek A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések. A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés. A szöveg Lineáris és globális kohézió a szövegben. Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében. A szöveg dinamikus és statikus összetevői. A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer). Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. A retorika alapjai A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása. Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása. A jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.) Stílus és jelentés A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A szójelentés változásai. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása. Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.
276
Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. A mondatszerkezet stiláris változatai – a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. A stílus és norma koronkénti változatai – néhány példa bemutatásával.
Magyar irodalom Szerzők, művek Életművek A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. Portrék Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; ókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Látásmódok Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). A kortárs irodalomból Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése. Világirodalom Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Színház- és drámatörténet Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma Az irodalom határterületei Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia). „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.
277
Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. Műfajok, poétika Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). Korszakok, stílustörténet Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság és változás az irodalomban (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).
Történelem – fejlesztési feladatok
Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jellemzőiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével. képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez Különböző térképek összehasonlításával tudjon változásokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerkezeti, gazdasági) bemutatni. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. A tények és feltételezések megkülönböztetése Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta. A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet
278
Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről. Matematika – fejlesztési feladatok
Halmazok Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra. Matematikai logika Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit. Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását. Kombinatorika Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. Gráfok Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont. Valós számok Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számhalmazokon. Hatvány, gyök, logaritmus Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén. Bizonyítsa a négyzetgyökvonás azonosságait. Bizonyítsa a logaritmus azonosságait. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Tudjon paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldani. Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása. Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. Másodfokú paraméteres feladatok megoldása Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon megoldani összetett feladatokat. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus) egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján. A függvény Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját. Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalmát.
279
Összetett függvény fogalma. Egyváltozós valós függvények Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből összetett függvényeket képezni. Függvények jellemzése korlátosság szempontjából. A függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeretében transzformációk segítségével határozza meg. Használja a konvexség és konkávság fogalmát a függvények jellemzésére. Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. Sorozatok Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok. Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket. Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét. Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját. Alkalmazza a differenciálszámítást: – érintő egyenletének felírására, – szélsőérték-feladatok megoldására, – polinomfüggvények (menet, szélsőérték, alak) vizsgálatára. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait. Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni. Elemi geometria Alakzatok távolságának értelmezése. Parabola fogalma. Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint függvény. Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybevágóságának elégséges feltételét. Pont körüli forgatás alkalmazása. Ismerje és alkalmazza a térbeli egybevágósági transzformációkat (eltolás, tengely körüli forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés). Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját. Tudja a merőleges vetítés definícióját, tulajdonságait. Legyen képes gyakorlati példákban alkalmazni (pl. alaprajz értelmezése). Síkbeli és térbeli alakzatok Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai). Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt. Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének ismerete (bizonyítással) és alkalmazása. A konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása. Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét. Ismerje és használja a látókör fogalmát. Bizonyítsa a Thalész-tételt és megfordítását.
280
Vektorok síkban és térben A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása. Trigonometria Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós összefüggéseket [sin(a±b), cos(a±b), tg(a±b)]. Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt. Koordinátageometria Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása. Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést. Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A kör egyenletének levezetése. A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. Külső pontból húzott érintő egyenletének felírása. A parabola x2 = 2py alakú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. Kerület, terület A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása, további összefüggések: t = sr (bizonyítással), alkalmazása. A területképletek bizonyítása. Felszín, térfogat Térgeometriai feladatok megoldása. Leíró statisztika Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot. A valószínűségszámítás elemei Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma
(nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy ). Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében.
Idegen nyelv – fejlesztési feladatok
olvasott szöveg értése a gondolatmenetet követésének, a vélemények, érvelés követésének, az információkat megfelelő részletességgel történő megértésének, a szerző álláspontjára következtetésének, a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire való követésének fejlesztése, hosszabb, nyelvileg és tatalmilag összetettebb, konkrét és elvont témájú szöveg megértése publicisztikai írások, (modern) szépirodalmi szövegek megértése nyelvhelyesség változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására való képesség szövegszinten hallott szöveg értése gondolatmenetét részleteiben történő követésének, megértésén túl a szövegkörnyezetből az egyes beszélők álláspontjára való következtetésnek,
281
megértésén túl a szövegkörnyezetből a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára való következtetésnek fejlesztése beszédkészség folyékony, helyes és hatékony nyelvhasználat gondolatainak, álláspontjának folyamatos kifejtésének fejlesztése általánosabb nézőpont alkalmazása társalgási készség, képesség fejlesztése bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatmegoldás érvelés, álláspont világos magyarázata hanglejtés és beszédtempó Informatika – fejlesztési feladatok
adatbázis kezelés relációs adatmodell jellemzőinek szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezése valamely lekérdező nyelv alapvető utasításainak, használatának ismerete szövegnek megfelelő űrlap és jelentés tervezése, elkészítése információs hálózati szolgáltatások Web-lap készítése HTML leíró nyelv segítségével HTML alapelemeinek ismerete Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat. Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap. A programozás eszközei Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket. Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. • vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek – fejlesztési feladatok
Ismerje a vendéglátás és a környezetvédelem összefüggéseit. Ismerje a vendéglátó üzletek kategorizálásának szempontjait. A tanuló tudja értékelni a turizmus gazdasági és társadalmi jelentőségét.
282
Ismerje a turizmus összefüggéseit a nemzetgazdaság egyéb ágaival. Tudjon az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programokat tervezni. Ismerje a turizmus és környezetvédelem összefüggéseit. Ismerje a turizmust lebonyolító szervezetek működési feltételeit, a működésre vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. A tanuló tudja a turizmus szervezetei közötti kapcsolatrendszer lényegét. Ismertesse a turisztikai fogadóképesség fogalmát és a turizmus kínálatát. Ismertesse a turisztikai keresletet befolyásoló tényezőket. A tanuló legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát a turizmus piacán. Ismerje a piaci kockázat fogalmát és lényegét. Ismertesse a beutaztatás és kiutaztatás árképzési szempontjait. Ismerje a vendéglátás iránti keresletet befolyásoló tényezőket. A tanuló legyen képes vendéglátás kínálatának tervezésére, marketing szemléletű árképzésre. A tanuló legyen képes ismertetni a gazdasági verseny helyzetét a vendéglátás piacán. A tanuló legyen képes elemezni a kockázati formákat és tényezőket a vendéglátás piacán. A tanuló legyen képes ismertetni az ellenőrzés hatását a gazdálkodás egészére. A tanuló legyen képes a készpénz kezelésével és az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatokat kitölteni. Tudjon üzleti levelet készíteni. Tudjon forgatókönyvet készíteni a turizmus és a vendéglátás területén. A tanuló legyen képes ismertetni a turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó leltározás funkcióját, sajátosságait. Ismerje az elszámolás és elszámoltatás sajátosságait a vendéglátásban és a turizmusban. Fizika – fejlesztési feladatok
Mechanika Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meghatározott mozgásfajtákra. Legyen jártas az erővektorok felbontásában. Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban. Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát. Értelmezze az erőlökés fogalmát. Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket. Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus kiszámítását a v-t grafikonból. Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét. Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani. Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni. Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét. Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is. ellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. Értelmezze a hatásfokot mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét. Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség. Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot. Termikus kölcsönhatások Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket. Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.
283
Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget. Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál. Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét. Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni. Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét. Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben. Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását. Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában. Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállásmérési módszert. Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését. Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére. Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét. Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban. Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét. Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét. Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására. Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket. Értse az eltérő viselkedés okát. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére. Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel. Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását. Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát. Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau). Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása). Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő. Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére. Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait. Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására.
284
Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-kísérletet. Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását. Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából. Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét. Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet. Tudja értelmezni a fő- és mellékkvantumszám fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohrmodell erre vonatkozó korlátait. Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben. Ismerje az elektron „tartózkodási helyének” jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint. Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében. Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni. Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét. Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét. Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására. Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció-egyenletet. Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát. Gravitáció, csillagászat Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését. Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét. Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Biológia – fejlesztési feladatok
Bevezetés a biológiába Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét. Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket. Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre. Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokon-drium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működésé-hez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be. Egyed alatti szerveződési szint Ismertesse a I, F, Si szerepét az élő szervezetben.
285
Ismertesse a Na+, K+, Cl-, NO2–, NO3–, PO43– ionok természetes előfordulásait. Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak. Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin). Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekulaalapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést. Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival. Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete). Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait. Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét. Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül. Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit. Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal. Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). Értelmezze a K–Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat. Az egyed szerveződési szintje Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal. Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint auto- és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait. Ismertesse az endoszimbióta elméletet. Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket. Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét. Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát. ellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között. Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád). Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.
286
Az emberi szervezet Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist. Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető háttere az izomtónus. Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét. (D-, E-, K-, A-, B1-, B6-, B12,- C-vitamin és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomásviszonyok figyelembevételével). Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással. Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával. Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást. Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját. Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép). Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás.
287
Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról. Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek). Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása. Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből. Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait. Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció). Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszic-hikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszoma-tikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokor-tiko-idok): só- és vízháztartását, kálcium-anyagcseréjét. Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai. Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét. Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát. Egyed feletti szerveződési szintek Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás). Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán. Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását. Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimum-elv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.
288
Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlag hőmérsékletének az összefüggését. Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetérol, szerepérol, kiváltó okairól, megszüntethetoségérol. Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival. Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek. Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása). Hasonlítsa össze az alábbi élőhely típusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők – faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). Ismertesse a szikes puszták jellemzőit, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait. Ismertesse a városok ökológiai hatásait. Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát. Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában. Elemezzen táplálékhálózatot. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék). Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában. Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől. Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma). Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönzo fobb gazdasági és jogi lehetoségekrol (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására. Öröklődés, változékonyság, evolúció Használja a kodonszótárt. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására. A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat. Ismerje fel ábra alapján a laktóz–operon részeit, értelmezze szerepüket. Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt.
289
Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni. Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére. Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és s színtévesztés példáján. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését. Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít. Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környezetváltoztatás). Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy–Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés). Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait. Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást. Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását. Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket.
290
29. A tanulók fizikai állapotának felmérése Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése a az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott, dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofitt motorikus teszttel történik. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A minden tanulót érintő mérést évente, az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban végzik a testnevelés szakos pedagógusok, az eredményeket tanulóként rögzítik olyan módon, hogy a tanuló fejlődése követhető legyen.
29.1 A „NETFIT” módszer A Magyar Diáksport Szövetség létrehozta a 21. század követelményeihez igazodó diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet, a NETFIT-et. Ezen eszköz ismeretében szervezzük meg iskolánk tanulóinak állapotfelmérését.
30. A működés szabályozása Az iskola működését szabályozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaljuk össze. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának módját, a tanításra kijelölt helyiségek, az azokban elhelyezett berendezések és eszközök használatát, a tanítás rendjét a Házirend szabályozza. Az Intézményi Minőségbiztosítási Program biztosítja az Intézményben folyó nevelő-oktató munka feltételeinek folyamatos és egységes megvalósulását.
31. A pedagógiai program nyilvánossága az iskola fenntartójánál iskolaigazgatójánál igazgatóhelyettes irodájában a könyvtárban (szülők számára hozzáférhető) tanári szobában (szülők számára hozzáférhető) az iskola honlapján
32. A Pedagógiai módosítások
Program
érvényessége,
felülvizsgálata
és
A Pedagógiai Program érvényességi határideje a program visszavonásáig vagy módosításáig tart. A Pedagógiai Program értékelését és felülvizsgálatát minden oktatási év végén elvégzi a tantestület, az intézményvezető majd a fenntartó kuratórium. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti, de a törvényi előírások miatt is kötelező lehet. A Pedagógiai Program módosítására az oktatási évet követően a következő tanév megkezdése előtt van lehetőség. A Pedagógiai Program a mindenkori módosítást követő tanév megkezdésétől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
291
A Pedagógiai Program elfogadásának nyilatkozata Az iskola nevelőtestülete a Pedagógiai Programot és mellékleteit 2014. október 10-i ülésén megtárgyalta és elfogadta, világnézetével és értékrendjével egyetért, tananyagközvetítésében figyelembe veszi. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselőjeként Duleba-Lovász Gabriella választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Duleba-Lovász Gabriella jegyzőkönyv hitelesítő Az iskola diákönkormányzat, képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programban és mellékleteiben foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az pedagógiai program és mellékletei elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Mikecs Lilla Antónia DÖK segítő tanár
DÖK vezető tanuló
A Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programmal és mellékleteivel egyetértünk, illetőleg a Pedagógiai Program és mellékletei elkészítéséhez az előirt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Szülői Szervezet elnöke A Pedagógiai Programot és mellékleteit a nevelőtestület tagjai, munkaközösségei által kidolgozott részek után összeállította az iskola igazgatója a fenntartó felkérésére. Budapest, 2014. október 10.
Kisely Zsuzsanna igazgató A Pedagógiai Programot és mellékleteit a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi ogi Személy mint fenntartó elfogadta és jóváhagyta. Budapest, 2014. október
Szenczy Sándor Elnök Baptista Szeretetszolgálat Egyházi ogi Személy fenntartó
292
