Módosítás időpontja: Érvénybe lépés ideje:

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SZOLNOK

2010. Módosítás időpontja: 2013.03.31. Érvénybe lépés ideje: 2013.09.01.

„Nekünk minden gyermek fontos”

A helyi nevelési programot benyújtó intézmény:

Szolnok Városi Óvodák

5000 Szolnok, Baross u. 1. Telefon: 56/421 – 618 Telefax: 56/421 - 618 E-mail: [email protected]

Alapító okirat szám: 162/2012. (VI.28.) sz. Közgyűlési határozat Törzsszám: 577818 OM-azonosító: 201071

1


Tartalomjegyzék 1 1.1 1.2 1.3 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 3. 3.1 3.1.1 3.1.2 3.2 3.3

3.4 4. 5. 6. 7. 7.1 7.2 7.3 7.4 8. 8.1 8.1.1 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6 8.7 8.8 8.8.1 8.9 8.10 8.11 8.12 9. 9.1 9.2 9.2.1

Bevezetés A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások Az intézmény története Szakmai mérföldkövek Helyzetelemzés Intézményünk adatai, feladatai Tárgyi – személyi erőforrásaink Szakmai értékrendünket formáló pályázataink Tagintézményi adatok Tagintézmények feltételrendszere Intézményünk érték és célrendszere Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagóvodáink között A Szolnok Városi Óvodák értékeinek viszonya Az előnyös különbözőség megjelenítése tagintézményi szinten Alapelveink Általános nevelési cél, valamint az Önkormányzati Minőségirányítási Programból és az alapfeladatok ellátásából adódó feladatok Küldetésnyilatkozat, jövőkép A „MI” óvodásaink – gyermekkép A „MI” tagóvodáink – óvodakép Az óvodai nevelés feltételei A megvalósulás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői Érzelmi, erkölcsi nevelés, szocializáció Játék, élményen alapuló tanulásszervezés Egészséges életmódra nevelés Azonos értékrend, együttműködés, szakmai felelősség Általános tevékenységi formák Játék A játék szerepe a szocializációban Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munka Tevékenységben megvalósuló tanulás Tanulási tartalom megjelenítésének lehetőségei Differenciálás Óvodai nevelés záró szakasza „Varázsceruza” szakmai program 6-7 éves gyerekek óvodai nevelésére Módszerek, eljárások a program megvalósításához Célrendszerünkkel kapcsolatos további feladataink Szolnok Megyei Jogú Város közoktatási intézményeit átfogó stratégiai célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamataink Alapító okiratban meghatározott alapfeladataink Az óvodai nevelést segítő szakpedagógiai tevékenység

4 4 5 6 8 8 8 11 12 13 16 18 18 19 22 24

25 25 26 26 28 28 36 37 39 40 40 43 47 51 55 60 63 67 70 72 73 74 75 79 80 80 83 83 2


9.2.2 9.2.3 10. 11. 11.1 12. 13. 14. 14.1 14.2 14.3 14.4 14.5 15. 15.1 15.2 16. 16.1 16.2 17. 18

Integrációs feladatok Tehetséggondozás Az intézményi fejlesztéseket, az innovációkat követő feladataink A gyermekek fejlődésének nyomon követése Megfigyelések, mérések

92 102 103

Feladataink a működéssel kapcsolatban Dokumentálással kapcsolatos feladatok Együttműködési rendszerek Óvoda-család Óvoda-iskola átmenetet támogató intézményközi együttműködés Belső együttműködés Intézményi fórumrendszer Külső kapcsolatok, szakmai partnereink A nevelési program nyilvánossága A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A tájékoztatáskérés és erre a tájékoztatás adás rendje Záró rendelkezések A program hatálya, hatályba lépése A felülvizsgálat rendje Legitimációs záradék Felhasznált szakirodalom jegyzéke Mellékletek Megfigyelő lapok

110 112 113 113 115 116 117 118 119 119 119 120 120 120 121 122

107 109

3


1. BEVEZETÉS 1.1 A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Kormányrendelet 363/2012. (XII.17.) a kihirdetést követően 2013.09.01.-től hatályba lép azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően 2013.03.31.-ig felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet először a 2013/2014-es óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk. Milyen feladatokat ró a nevelőtestületre a felülvizsgálat? A helyi nevelési programunk tartalmi felülvizsgálatát, és a törvényességi érvényesítését. A 2007-óta zajló értékegyeztetési folyamat – Szocializáció, Érzelmi nevelés eredményeivel kiegészítve biztosítjuk a területre vonatkozó pedagógiai eljárások közös megközelítését, az pedagógiai feladatokkal kapcsolatos elvárások tisztázását. A nevelőtestület feladata a közös értelmezés, konstruktív szakmai párbeszéd keretében az egyeztetés, a javaslattétel, majd az elfogadott közös értékekre kialakított folyamatok lépéseit a saját tagintézményi adottságokhoz, a tagintézményi nevelési rendszerbe adaptálni a teljes szakmai felelősség jegyében. Mindezek feltételezik a tagóvodai nevelési gyakorlat teljes átlátását, a rendszeres pedagógiai munkát, valamint a szolnoki óvodák közös pedagógiai értékrendjével, szemléletével való azonosulását. A közoktatási intézmények rendszerszerű működését az alábbi törvények szabályozzák: Szabályozó dokumentumok 2011.04.25. 2011.évi CXC. törvény LXXIX/1993. törvény a közoktatásról 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 1. melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D§(4) LXXIX.1993.törvény a közoktatásról 95.§-a (1) közlemény melléklete 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet 2003. évi CXXV. törvény

Szabályozó tartalma Magyarország Alaptörvénye A nemzeti köznevelésről Közoktatásról szóló törvény Óvodai nevelés országos alapprogram A nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs program A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény

4


1997. évi XXXI. törvény 149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet 162/2012 (VI.28.) sz. SZMJV közgyűlési határozat

A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatásról szóló A gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatás módosításáról szóló Több célú intézményi működés megszüntetése (Pedagógiai Szakszolgálat), intézményünk nevének változása (Szolnok Városi Óvodák)

A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési – oktatási intézményeire vonatkozó elvárásait az Önkormányzati Minőségirányítási Programban határozza meg, melyek teljesítéséhez kapcsolódó intézményi feladatokat nevelési programunk tartalmazza. 1.2.Az intézmény története Az intézmény kialakulásának történetét bemutató folyamat a szolnoki óvodai intézményrendszer alakulását mutatja be.

1980.VIII.01

13 óvodai intézmény alakult, az iskolákkal a közös működés megszűnt.

1992.XII.31

Megszűnt az Óvodai Gazdálkodási Szervezet (közös gazdálkodó szerv)

1993.01.01

Önállóan gazdálkodó jogkört megkapták az óvodai Intézmények

1999. V.31 1999.VI. 30. 1999.VII.01

2007.VII.01.

2008.VII.01.

2012.07.01.

Szolnok Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlési határozata dönt az intézmény összevonásáról Megszűnnek a jogelőd intézmények Az Óvodai Igazgatóságok (I-II-III-IV) megalakulnak, önálló jogi személyként, önálló munkáltatói és gazdálkodói jogkörrel Megalakul a Szolnok Városi Óvodák intézménye, a jogelőd négy óvodai igazgatóság összevonásával Önálló munkáltatói és részben önálló gazdálkodási jogkörrel. A Szolnok Városi Óvodák többcélú közoktatási intézményként működik. Az intézmény neve változik ennek megfelelően: Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai - szakmai Szolgáltató Intézmény. (a továbbiakban a megnevezésre a Szolnok Városi Óvodák elnevezést használjuk) A SZVÓ többcélú közoktatási intézménykénti működése megszűnik a Pedagógiai Szakszolgálat megszüntetésével

5


Jogelőd intézményeink Jogelőd intézmény neve

Jogelőd intézmény címe

I.sz. Óvodai Igazgatóság II.sz. Óvodai Igazgatóság III.sz. Óvodai Igazgatóság IV.sz. Óvodai Igazgatóság

5000 Szolnok, Czakó E. u 4. 5000 Szolnok, Jósika u.2. 5000 Szolnok, Liget u. 25. 5000 Szolnok, Szapáry u. 8.

1.3.Szakmai mérföldkövek Évszám

Szakmai esemény

2007/2008-as nevelési év

Közös értékek egyeztetése

2008

2009. szeptember 01-

2010 2010

2010

2010

2010.

Az intézmény feladatellátása, új intézmény egységgel bővült: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetése az Eszterlánc és a Hold úti óvodában Tehetségpont regisztráció Szolgáltató Város szolnoki mintaprojektben való részvételéért IIASA-Shiba Alapítvány elismerése az intézmény kiemelkedő minőségfejlesztő munkájáért TÁMOP 3.4.4. Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása, egységes szemlélet kialakítása a tehetséggondozás területén Előminősített referencia intézmény: Kolozsvári úti Óvoda, Százszorszép Óvoda, Zengő Óvoda, Liget Óvoda, Hétszínvirág Óvoda, Szapáry úti Óvoda

Dokumentum Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Programja

Alapító okirat

Tagóvodai programrészek implementációja Regisztrációs lap Oklevél

Oklevél „Gyermekvilág” Tehetséggondozó Program A programhoz kapcsolódó akkreditált képzés

Előminősítési Nyilatkozat

6


2010. szeptember 01

Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató intézmény Helyi Nevelési Program átdolgozása, módosítása

2009/2010

ÉAOP4.1.1/2F NTP-OKA-II

2010/2011

TÁMOP-3.1.5-09/A-22010-0142 OKA XVI

2011. június 30.

Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Program módosítása

2011. október 15.

Tehetségpont akkreditáció

2011/2012

TÁMOP-3.1.7.

TÁMOP.3.4.2.A/11-2012-0009

2012/2013

TÁMOP-3.1.11-12/2

2013.03.31.

Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató intézmény Helyi Nevelési Programja Pitypang Óvoda felújítás Tehetséggondozó műhelyek támogatása Pedagógusok továbbképzésének támogatása SNI gyermekek tehetséggondozásaautizmus(FSZK) Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Program Oklevél Dísztábla Referencia intézménnyé válás segítése: Százszorszép, Zengő, Hétszínvirág, Kolozsvári, Liget és Szapáry tagóvodákban, amelynek eredményeképpen az óvodák saját „jó gyakorlataikat” magas színvonalon szolgáltatják. „Sziget, amely befogad!”-az inkluzív ellátás együttműködő, egymásra épülő modelljének kialakítása Szolnokon. Óvodafejlesztés – „Út a Kiváló gyermekszigetek felé!”- szakmai innováció a Szolnok Városi Óvodákban

Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Program Szolnok Városi Óvodák módosítása törvényességi pedagógiai programja megfelelés

7


2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Intézményünk adatai, feladatai A 162/2012.(VI.28.) sz. közgyűlési határozat rögzítette, hogy a Szolnok Városi Óvodák a város egész területén biztosítja az óvodás korú gyermekek nevelését, a többcélú közoktatási intézményi feladatellátást, Pedagógiai Szakszolgálat megszüntetését. A fenntartó 166/2007. (VI.21.) sz. közgyűlési határozata hozta létre 2007-től az összevont óvodai intézményt, rendelkezett az intézmény adatairól, feladatairól, működése feltételeiről. (1. sz. melléklet Alapító okirat) A Szolnok Városi Óvodák feladata biztosítani a gyermekek óvodai nevelését három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig. A feladatból adódóan alaptevékenységi körében megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését és biztosítja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. 2011.09.01.-től a Pitypang Óvodában (Szolnok, Jósika út.2.) különnevelést biztosító gyógypedagógiai óvodai csoport működik 9 férőhellyel. A csoportba felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek középsúlyos fogyatékosok. Intézményi adatok: Székhely: Szolnok, Baross út 1. Az intézmény óvodai csoportjainak száma: Az intézményi pedagógus álláshelyek száma:

90 193

Az intézményi nem pedagógus álláshelyek száma: 185/2007.(VIII.28.) kr. módosításában

147

Álláshelyeink száma összesen: 340 Az intézménybe felvehető tényleges maximális gyermeklétszám: 2151 Tagintézmények száma: 19 2.2 Tárgyi – személyi erőforrásaink Intézményünk megalakulása óta egyik kiemelt feladatunknak tekintjük a tárgyi feltételrendszer folyamatos fejlesztését. Feltételrendszer bővítését meghatározó jogszabály: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete A gyermekek nevelését óvodáinkban esztétikus, tiszta tárgyi környezet szolgálja. Óvodáink parkosított játszóudvarán elhelyezett játékeszközök felülvizsgálatát az EU-s szabványnak megfelelően, folyamatosan intézményünk szakember bevonásával végzi. A megfelelősség kialakításához a költségvetés pénzügyi támogatást biztosít. Az óvodai játszóudvarok fejlesztésének eredményei, hogy hinták, csúszdák, kötélpálya, billenő eszközök, zárt játékeszközök és tér-hálós-eszközökkel bővült felszereltsége, amelyek változatos tevékenységet nyújtanak és a gyerekek szabad mozgásigény kielégítését szolgálják. 8


A tagóvodák rendelkeznek az óvodai nevelés feladatellátásához szükséges alapvető eszközökkel. Folyamatosan gazdagítják eszközkészletüket a tagintézmény nevelési programrészének megvalósulását szolgáló eszközrendszer bővítésével. Ehhez minden anyagi, vagy támogatási lehetőséget megragadnak: pályázati lehetőségek kihasználása, alapítványi és természetbeni támogatások, egyéb civil és magánszemélyek adományai. Az elmúlt időszakban a pályázati források által bővült eszközcsoportok: mozgásfejlesztő eszközök, báb, hagyományos játékeszközök, vizuális eszközök, anyanyelv fejlesztő, zenei képességfejlesztő eszközök, drámajáték eszközei Az intézményi szintű eszközfejlesztés koncepcionális, rendszerű. Befolyásolja a partnerek igényének elégedettsége, a SZVÓ közös szakmai értékrendjének megvalósulását segítő feltételrendszer meglévősége, a tanulást segítő eszközök folyamatos differenciált fejlesztése az óvodai nevelés területein. További meghatározó szempont az eszközfejlesztésben, a helyi szakmai innováció gyakorlati megvalósulását biztosító tárgyi feltételrendszer. (pl: tehetségfejlesztés) Minden szolnoki óvoda ma már rendelkezik fejlesztő szobával, ahol a szakpedagógusok által végzett egyéni fejlesztések történnek. A tevékenységet segítő eszközrendszer biztosított: halmozottan fogyatékos gyermekek mozgásfejlesztő eszközei, autizmus zavarral küzdő gyermek kommunikációjának specialitását szolgáló vizuális kommunikációs játékok, beszédfogyatékosok és súlyos beszédhibák korrekcióját segítő logopédiai alapkészlet, értelmi fejlesztés eszközei, látássérült, hallásfogyatékos gyermek állapotának javítását célzó eszközök. A jövőben szükségesnek látjuk a a pszichológiai vizsgálati eszközök fejlesztését. Az infrastruktúra intézményi szintű ellátottsága megfelelő. Minden tagóvoda teljes körű informatikai eszközrendszerrel (hardver és szoftver) rendelkezik, elektronikus kapcsolatrendszer és internet hozzáférés megoldott. Oktatás informatikai eszközeink is bővültek: projektor, mágnes tábla, multifunkcionális nyomtatók tekintetében. Intézményi és tagóvodai szinten 2009-ben teljes körű gyermek törzsadat kialakítása megtörtént, amely a teljes körű óvodai nevelést igénybevevő gyerekek adatainak tárolását és azok közvetlen lehívását segíti. (a normatíva és a statisztika alapja). Fejlesztési törekvéseink: a tagintézmények saját hálózatrendszerét kívánjuk kialakítani, amely még hatékonyabbá tenné, gyorsítaná az információáramlást intézményi szinten. A Szolnok Városi Óvodák nevelőtestületére jellemző a tenni akarás, az új feladatok megoldásához az önfejlődés, a megújulás képessége, a szakmai kapcsolatok keresése és a napi munkafolyamatok tudatos végzése. Az életen áttartó tanulás, a folyamatos szellemi megújulás, önképzés mind többségi erőforrás a nevelőtestületben jelen van.

9


egyetemi végzettség ; 1,5% projekt; 6% Difer; 3,5% mentálhigéné; 10% konfliktuskezelés, nehezen nevelhetőség; 8,5%

egyéb az óvodai nevelés tevékenységformá ihoz kapcsolódó; 47%

mozgás; 9% szakvizsga; 14,5%

(Nevelőtestületünk szakmai képzettségének összetétele 2010-es állapot szerint)

A fenti ábra jól tükrözi, hogy a továbbképzések területei a közös szakmai értékrendünkhöz kapcsolódó szakmai többletek megszerzésére irányulnak, így feltételezik a helyi nevelési programunk gyakorlati megvalósítását, képviseletét Nevelőtestületünk tagjainak többsége szakmailag igényes, a módszertani kultúrájukat folyamatosan megújítva szívesen vesznek részt az óvodai nevelés tevékenységformáihoz kapcsolódó továbbképzésein. (47%) Az alábbi években nagyon keresett kollégáink körében a felsőfokú intézmények által meghirdetett szakvizsgás képzés. Ez a képzési forma jó lehetőséget ad kollégáink számára, hogy bizonyos szakmai területeken átfogó, mélyebb ismereteket szerezzenek, szakmai területenként specializálódjanak. A megszerzett új kompetenciákkal intézményi és óvodai szinten látnak el hatékony fejlesztő munkát. (14,5) Több tagintézményünk helyi gyakorlatában a mozgás az általános óvodai tevékenységi formán túlmutatóan új tartalmakkal, módszerekkel gazdagodik. (9%) Megnövekedett az érdeklődés az óvodai projektpedagógia alkalmazása irányába, ezen a területen is aktív a képzési hajlandóság. (6%) Intézményi szinten fontosnak tartjuk, a gyermeki fejlettségére irányuló diagnosztizáló mérési rendszer alkalmazását. Folyamatosan segítjük az ez irányú képzés, Difer – továbbképzés megszerzését óvodánként. (3,5%) Óvodapedagógusaink a napi nevelőmunkában jelentkező nehéz, problémás nevelési helyzetek megoldására irányuló továbbképzéseken az elmúlt évben szívesen vettek részt. Szakmai megoldásokkal gazdagodtak, módszertani eszköztáruk bővült. (8,5%) Olyan új kihívások, társadalmi változások, sokirányú elvárás mutatja magát az oktatásban az óvodapedagógia területén, amely sokszor bizonytalanságot vált ki mindannyinkból. Fontosnak érezzük önfejlődésünkben személyiségünk fejlesztésére irányuló testi – lelki egészségünk megtartását szolgáló cselekvési formák megtanulását. Intézményi szinten humánerőforrás áll rendelkezésünkre ezen a területen is, akikkel a jövőben együttműködve szeretnénk kollégáink részére igény szerint konzultációs hálózatot kiépíteni, (esetmegbeszélés) támogatást, megerősítést nyújtani saját lelki épségük, lelki kultúrájuk karbantartáshoz, kiteljesítéséhez. (10%)

10


2.3. Szakmai értékrendünket formáló pályázataink: Pályázat megnevezése TÁMOP 3.4.4. Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása

Taralma A projekt célja, hogy intézményünk olyan tehetségponttá váljon a program kapcsán, amely szakmai segítséget képes nyújtani pedagógusoknak, szülőknek, gyermekeknek a tehetségsegítés terén, ugyanakkor a város, a térség intézményei számára is szolgáltat egy jól működő tehetséghálózat részeként. Együttműködések biztosítása, jó gyakorlatok megismerése, tanácsadások, tehetségsegítő szakmai műhely működési rendjének kidolgozása, a pedagógusok kompetenciáinak megerősítése. Nevelőtestület módszertani TÁMOP kultúrájának megújítása, pedagógus 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú továbbképzésben való részvétel, jó oktatás, egyenlő gyakorlat megismerése, hozzáférés – szemléletváltás. innovatív Kompetencia alapú óvodai intézményekben programcsomag adaptálása, „A kompetencia beillesztése a helyi nevelési alapú oktatás programba. elterjesztéséért Pedagógiai gyakorlat kidolgozása, Szolnokon” pályázati program implementációja, tapasztaltok átadása.

Időszaka Résztvevők 2010.08.25 – Szolnok Városi 2011.08.25 Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai – szakmai Szolgáltató Intézmény

2009.03.19 – 2010.08.31 Fenntarthatós ág +5 év

Feladat ellátási hely Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai – szakmai Szolgáltató Intézmény Hold úti tagóvoda Eszterlánc tagóvoda

11


2.4.Tagintézményi adatok Intézmény egység, tagintézmény neve,címe Csemetekert Óvoda Vércse u.11. Eszterlánc Óvoda Krúdy u.129. Gézengúz Óvoda Ady E. 24/A Hétszínvirág Óvoda Fiumei u.1-3. Hold úti Óvoda Hold u.12. Kacsa úti Óvoda Kacsa u.2. Kertvárosi Óvoda Napsugár u.20. Kolozsvári Kolozsvár u. 21. Liget úti Óvoda Liget u.25. Manóvár Óvoda Bajtárs u. 8-12 Munkácsy úti Óvoda Munkácsy u.17. Nyitnikék Óvoda Dobó u.29. Pitypang Óvoda Jósika u.2.

Rózsa úti Óvoda Rózsa u.1/b Szapáry úti Óvoda Szapáry u.8. Százszorszép Óvoda Czakó u. 2. Szivárvány Óvoda Aranyi S. u. 1/b Csicsergő Óvoda Wágner krt.1/a Zengő Óvoda Czakó E. u.4.

Csoportok száma

Férőhel y száma

Pedagógiai Programrészek

2

44

„Kicsi vagyok én, majd megnövök én” Helyi Nevelési Program

4

104

„Eszterlánc” pedagógiai program

3

75

Gézengúz Óvoda programrész

7

167

Környezetbarát Óvodai Program

4

88

Mozgásfejlesztésre Épülő Pedagógiai Program

3

74

Kacsa úti Óvoda pedagógiai programja

2

38

5

111

Hagyományőrző Óvodai Program

5

121

„Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel”

4

100

6

150

4

93

Kertvárosi óvoda Nevelési Rendszere

Manóvár Óvoda pedagógiai programja Munkácsy úti tagóvoda pedagógiai programja A Nyitnikék óvoda pedagógiai program Pitypang Óvoda Pedagógiai Programja „Süni” – különnevelést biztosító gyógypedagógiai csoport szakmai programja

11

259

3

81

6

142

Szapáry utcai óvoda pedagógiai programja

4

80

„Mesefának ezer ága” – komplex személyiség fejlesztés a MESÉN keresztül

7

167

„Addig is míg nagy leszek”

3

75

„Csicsergő”Pedagógiai Program

7

167

„Kerek világ gyermekszemmel”

„Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel”

12


2.5 A tagintézmények feltételrendszere: Tagóvoda

Feltételrendszer Családi házas övezetben fekszik az épület. A gyermekeink szórt szociokulturális háttérrel érkeznek. Az épület adottságai jónak mondhatóak, nagyon sokat tesznek az ott dolgozó kollégák a folyamatos fejlesztésekért, az állag megóvásáért. Az óvodakép esztétikus. Csemetekert - Sok saját készítésű játékeszköz van a csoportokban. Óvoda - Gazdagon felszerelt eszközök és játékeszközök segítik a projektek megvalósítását. - Belépéskor az épület tükrözi az óvodában folyó pedagógiai munkát. - Tiszta rendezett, hívogató az óvoda. Az épület adottságait igyekeztek kihasználni: jó tárgyi felszereltség, változatos udvari felszíni formák kihasználása a mozgásfejlesztésben. Csicsergő Óvoda - Az épület helyiségeire vonatkozó előnyöket az óvoda a pedagógiai programjának megfelelően használja: só szoba, tornaszoba, könyvtárszoba. Régi iskolaépületből lett átalakítva, ligetes, parkosított udvarán változatos fajátékok találhatók. Az óvodaépület karbantartására, megújulására törekszenek az óvoda dolgozói. Eszterlánc Óvoda - Az óvodának 3 külön bejárata van. Valamennyi folyosórészben a szülők számára fontos információkat közzé teszik. - A tágas udvar adta lehetőségeket az udvari játék alkalmával a pedagógusok tudatosan használják, fejlesztik. Az óvoda külső-belső környezet igényes, az intézményben folyó szakmai munkát jól tükrözi. Pontos és egyértelmű tájékoztatók segítik az óvodahasználók informáltságát az óvodai életről. - Az óvoda kiemelt pedagógiai értékrendjét és az óvodában folyó pedagógiai munkát kiválóan tükrözi az épület belső esztétikai hatása. - Az évszakhoz, projektekhez kapcsolódó gyermekmunkák a folyosón Gézengúz Óvoda közzé vannak téve. Látszik a mindennapos, tervszerűen megvalósuló pedagógiai munka. A projektekhez és a tagóvodai hagyományokhoz kapcsolódó családi és gyermeki alkotások kiállítása különleges esztétikai élmény nyújt az óvodánkba belépő számára./ 3. bekezdés módosítása/ az első két bekezdés marad Az óvoda épületének állagmegóvása korából adódóan nagy odafigyelést igényel, de ezt az ott dolgozó kollégák folyamatosan segítik. Az épület sajátos adottságát nagyszerű összhanggal alakították ki, illeszkedően az Hétszínvirág Óvoda intézmény szakmai arculatához. Egy óvoda két külön álló épülettel. Az épület adottságaiból adódó fizikai megosztottság ellenére a pedagógiai munka minősége, az óvoda arculata tudatos és azonos napi gyakorlatot és szemléletet mutat. Az óvoda régi épülete családi házas övezetben helyezkedik el, nagyszerű parkosított udvar veszi körül, amely változatos mozgásformák gyakorlására alkalmas. A csoportszobák gazdagon felszereltek különféle mozgásfejlesztő Hold úti Óvoda eszközökkel, melyek kitűnő lehetőséget biztosítanak szabadidős, illetve szervezett mozgásos tevékenységekre. Az óvodapedagógusok az udvar és a csoportszobák széles kínálatát tudatosan használják a gyermekek fejlesztésére. 13


Kacsa úti Óvoda

Kertvárosi Óvoda

Kolozsvári úti Óvoda

Liget úti Óvoda

Manóvár Óvoda

Munkácsy úti Óvoda

Nyitnikék Óvoda

Óvodánk csendes, kertes, családi házas övezetben fekszik. Szépen felújított, esztétikus csoportszobák, tornaszoba,fejlesztőszoba , segíti a nevelőmunkát. Családias légkörű óvoda. Programunkat a mozgásra és a játékra építjük, kiemelten kezeljük a környezettudatos nevelés megalapozását. Az óvoda udvarán árnyas, füves és betonozott részek tagoltsága jól biztosítja minden évszakban a gyermekek számára a szabad levegőn történő mozgást, és az évszakokhoz kapcsolódó környezeti tevékenységek végzését. Az óvoda családias, nyugodt, csendes zöldövezetben helyezkedik el, parkosított udvara kitűnő játéklehetőséget kínál a gyermekek számára. Csoportszobái jól felszereltek barátságos, esztétikus berendezéssel, kiváló minőségű játékeszközökkel. A természetes anyagok használata meleg légkört teremt az óvoda épületén kívül és belül egyaránt. A két csoportba közel homogén életkorú gyermekeket szerveznek. Az óvoda nagy gondot fordít a külső és belső esztétikára, a csoportszobák egységességére. - Az óvoda tudatosan és tervezett módon alakítja és fejleszti a beépített udvari játékok EU szabványnak való megfelelését. - Az óvoda épületének adottságait megfelelően használja (szinte minden helység fontos funkcióval ellátott). - Az óvoda kiemelt pedagógiai értékei és előnyös különbözősége belépéskor tükröződik. Kultúrált, esztétikus, ápolt és gondos környezet, a szakmai munka, az arculat tükröződik már a belépéskor. A művészeti hatások tudatos kialakítása az óvoda egész épületében, a mosdóktól az öltözőkön át a csoportszobákig lefedik az óvodaképet. A két épület, több bejárat ellenére a szülők tájékoztatása valamennyi csoporthoz tartozó faliújságon megtörténik. Az udvar lehetőségeit a gyógy-lovaglásfeltételeinek kialakításával gazdagították. Az óvoda épülete jól felszerelt, esztétikusan kialakított külső-belső környezete szép, otthonos. A csoportszobák, a torna és fejlesztőszoba a mozgásfejlesztő eszközök széles kínálatát adja. Só szobával rendelkezünk. A só szobában a gyerekek aktív időtöltés közben élvezhetik a só terápia pozitív hatásait. Óvodánkban a gyerekek minden héten részt vesznek só terápiás foglalkozáson. Csoportjainkba vegyes életkorú gyermekek járnak. Zöldövezeti hatcsoportos, felújított, tornaszobával kibővített óvoda. Csoportszobái igényesen kialakítottak, karbantartottak. Az óvodai eszköztár gazdag az óvodai tevékenységek valamennyi területén. Óvodánk logopédiai decentrum. Mozgásukban korlátozott gyermekek integrált nevelését, fejlesztését biztosítjuk. Óvodánk a város egyik zöldövezeti területén, a II. Rákóczi Ferenc általános iskola tőszomszédságában helyezkedik el. Tágas udvarral körülvett gyermekintézmény. A gyermekek számára otthonosságot, esztétikus, családias belső teret biztosít az épület jellege, és tükröződik a néphagyományokra épülő ízlésvilágunk. Vegyes életkorú csoportokat szervezünk, ahol együtt nevelkednek a gyerekek 3-7 éves korig, leképezve a családot, amely biztonságot nyújt 14


Pitypang Óvoda

Rózsa úti Óvoda

Szapáry úti Óvoda

Százszorszép Óvoda

Szivárvány Óvoda

számukra. Hagyományainkat követve fontosnak tartjuk a családokkal való szoros együttműködést, együttnevelést Az intézmény központi elhelyezkedése miatt könnyen megközelíthető ezért a város minden területéről érkeznek gyermekek. Többszintes, tágas épület összhangot mutat és tükrözi az ott folyó szakmai munkát. Csoportszobái esztétikusak, gazdag eszközrendszerrel rendelkeznek, optimálisak. Intézményünkben lokálisan integrált gyógypedagógiai csoport működik. Változatos, EU-komfortos játékok óriási kínálatukkal segítik elő a gyermekek fejlődését, lehetőséget adnak arra is, hogy eltérő fejlettségüket figyelembe véve tudjuk neveltjeink képességét kibontakoztatni. A tornaterem és a mozgásfejlesztő eszközök széles kínálata az óvodai szervezett mozgásfejlesztést hatékonyan biztosítja. A családias jellegű épület és parkosított játszóudvar Szolnok kiemelten szép, természeti részén /Tisza - Zagyva torkolat/ biztosítja a gyermekek nyugalmát, egészséges fejlődését. Három külön bejáratú – ám átjárható- tágas csoportszobában és egy jól felszerelt fejlesztő teremben folyik a nevelőmunka. Környezetünk igényes, zsúfoltságmentes. Pedagógiai értékeink közül kiemelkedő a művészeti nevelés és az arra rászoruló /integrált/ gyermekek különleges program szerinti gyermekek nevelése. A belváros szívében, közel a „Tiszavirág” hídhoz helyezkedik el az óvoda. Nagyméretű udvarrészeik parkosítottak. Nagy hangsúlyt fektetnek a tárgyi és esztétikai fejlesztésre, elkötelezett és hiteles pedagógiai munkájuk az óvoda arculatán tükröződik. Csoportszobáik világosak, tágasak, természetes alapanyagú bútorzatokkal berendezett. Az óvoda épülete apró részletekre kiterjedően igényes, esztétikus, ízléses. Adottságaikat maximálisan kihasználják. Az épületben jól tükröződik az óvodában folyó szakmai munka, program-specifikus „mesés” a környezet. Csoportszobák berendezésében megteremtik a gyermeki tevékenységek életkorhoz igazodó feltételrendszerét minden területen. Az óvoda külső és belső környezetét olyanná varázsolták, ahol a gyermekek testi és lelki fejlődése biztosított, amelyben megtalálják a mozgás, a játék, a tevékenykedés örömét, ez által olyan élmények birtokába jutnak, ami később értékként marad meg bennük. Lakótelepi környezetben elhelyezkedő, esztétikus, igényes, folyamatosan alakított az óvoda külső- belső környezete. Csoportszobái a gyermeki szükségletekhez igazodó, harmonikusan berendezettek, jól felszereltek, a mozgásra motiváló környezetet biztosítják. A nevelési program értékrendjéhez igazodik a feltételrendszer kialakítása. -Belépéskor egyre inkább látható az óvoda kiemelt értékrendje, arculata. -Az épület adottsága nagyon előnyös: egy központi folyosóról jut el minden szülő és gyermek a csoportszobákhoz, gyermeköltözőkhöz. -Az épület adottságai között még szerepel: tornaszoba, fejlesztőszoba, tehetség- és kézműves műhely. -A tágas udvaron minden életkorú gyermek mozgás és játékigénye biztosított: a nagyméretű játszóeszközök mellett változatos mobil udvari eszközökkel és játékokkal gazdagítjuk az udvari életet. 15


Zengő Óvoda

A lakótelepen elhelyezkedő színfolt az óvoda. Rendezettsége, igényessége minden belépő számára szembetűnő. Az innovatív, kreatív pedagógiai munka a csoportok kialakításán, a felszereltség fejlesztésében, az épületen, az óvodaképen elkerülhetetlenül nyomot hagy: igazi projekt-helyszín. - Az udvari játékok többsége EU szabványnak megfelelő. Az udvari játékok választékát és színvonalát folyamatosan mobil udvari eszközök bővítésével teszik színesebbé. - A játékeszközök és kellékek széleskörűen biztosítottak, az óvodai projekt témák megvalósítását szolgálják.

3. Intézményünk érték és célrendszere Intézményünk valamennyi szolnoki óvodás nevelését biztosítja. Az esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy a valamennyi városrészben, valamennyi óvodást az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló, azonos nevelési hatások érjék. Az általunk közösen meghatározott „zsinórmérték” azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni. Ezért értékegyeztető folyamatokon alapulóan, szakmai párbeszédeken keresztül határozzuk meg azonos szakmai értékrendünket, melyet nevelőtestületünk szakmai felelősséggel felvállal. Értékazonosság és megtartás, folyamatosan kiemelt szerepet kap a szakmai együttműködésünkben. A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a szolnoki óvodai nevelés minőségét. Tagóvodáink helyi pedagógiai rendszerében az óvodai nevelés egyes területe többlet tartalmakkal valósulhat meg. A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei, feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint az óvodai– és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban. Szakmai elvárásunk szakmai felelősségünk okán a tagóvodai többletekkel szemben, hogy a már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű megvalósulását saját eszközein keresztül.

Célrendszerünk: Pedagógiai értékek

Működési értékek

Érzelmi nevelés Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés Egészséges életmódra nevelés

Azonos értékrend Együttműködés Szakmai felelősség

16


A pedagógiai értékelemek egyeztetésének ütemezése Pedagógiai értékelemek

Célrendszer

1.Érzelmi nevelés, szocializáció

Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, magabiztos gyermek.

2.Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés 3.Egészséges életmódra nevelés

Nyitott, motivált, érdeklődő gyermek, aki az iskolai életre alkalmassá válik. A kultúrált, egészséges életvitel igénye gyermekeink benső értékévé váljon.

Értékegyeztetési szakasz/ megvalósulási idő Megvalósulási idő 2012-ig Értékegyeztetési szakasz 2017-ig

folyamatosan

A működési értékelemek megvalósításának ütemezése: Működési érték elemek 1.Azonos értékrend

2.Együttműködés

3.Szakmai felelősség

Célrendszer

Megvalósulás határideje

Intézményünk nevelőtestülete és alkalmazotti köre fordítson nagy gondot arra, hogy közösen 2012 év egyeztetett és elfogadott értékrend alapján végezze napi munkáját. Az értékegyeztetés és értékmegtartás folyamatában tartsuk tiszteletben társ tagóvodáink eltérő pedagógiai gyakorlatát. Célunk, hogy a 2012 év tagóvodák egymás eredményét megismerjék, a tapasztalataikat átadják. Fontos, hogy a külön egységek érezzék, hogy együtt eredményesebbek lehetnek. A szakmai felelősséget felvállalva őrizzük meg a tagóvodák szakmai autonómiáját. Az önértékelés, önelemzés, önfejlesztés folyamatos gyakorlásával biztosítsuk, hogy az 2012 év esetleges problémák megoldódjanak, és a fejlődés élő igény legyen intézményünkben.

17


3.1 Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagóvodáink között 3.1.1 A SZVÓ értékeinek viszonya

Kompetencia alapú nevelési oktatás: Zengő óvoda, Százszorszép óvoda, Eszterlánc óvoda, Hold úti óvoda

Család-óvoda:

Mozgás: Hold úti óvoda, Szapáry úti óvoda, Szivárvány óvoda, Manóvár óvoda, Pitypang óvoda, Munkácsy úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kacsa úti óvoda

Tehetséggondozás: Liget úti óvoda, Zengő óvoda, Manóvár óvoda, Százszorszép óvoda, Pitypang óvoda, Szapáry úti óvoda, Szivárvány óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kacsa úti óvoda

Báb: Kertvárosi óvoda Pitypang óvoda

Mese – vers: Százszorszép óvoda

Nyitnikék óvoda

Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés SZVÓ

Érzelmi nevelés szocializáció Művészeti nevelés: Liget úti óvoda, Eszterlánc óvoda, Rózsa úti óvoda

Külső világ megismerésére nevelés: Csemetekert óvoda, Kolozsvári úti óvoda, Kertvárosi óvoda, Munkácsy úti óvoda, Kacsa úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kertvárosi Óvoda, Kacsa úti óvoda

Egészséges életmódra nevelés

Játék: Manóvár óvoda, Nyitnikék óvoda, Szivárvány óvoda

Projektpedagógia: Zengő óvoda, Szapáry úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kolozsvári úti óvoda, Csemetekert óvoda, Gézengúz óvoda, Kertvárosi óvoda, Szivárvány óvoda

Néphagyomány ápolás: Kolozsvári úti óvoda, Eszterlánc óvoda, Zengő óvoda, Csicsergő óvoda, Nyitnikék óvoda

Egészséges életmódra nevelés: Hold úti óvoda, Kacsa úti óvoda, Munkácsy úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Rózsa úti óvoda, Nyitnikék óvoda

Komprehenzív egységes programmal dolgozó óvodák: Kolozsvári úti óvoda

18


3.1.2 Az előnyös különbözőség megjelenítése tagintézményi szinten Tagintézmény neve Csemetekert óvoda

Csicsergő óvoda

„Eszterlánc" óvoda

Gézengúz óvoda

Hétszínvirág óvoda

Hold úti óvoda

Tagintézmények előnyös különbözőségei Külső világ tevékeny megismerése Projekt pedagógia Néphagyomány ápolás, Anyanyelvi fejlesztés, Komplex Művészeti élmények biztosítása Kompetencia alapú nevelés, képességfejlesztés Saját innováció - erdei program Projektrendszerű, kooperatív tanulásszervezés Néphagyomány ápolás - jeles napok Művészeti nevelés Projektrendszerű tanulásszervezés Élményalapú, játékba épített komplex tevékenységszervezés Óvoda-család újszerű együttműködés, bevontság Öko-Referencia Intézmény Zöld óvoda – környezetbarát óvodai program Egészséges életvitel alakítása Mozgás (Magyar Mozgáskotta Módszer, úszás, vízhez szoktatás, népi játék) Tehetségdecentrum: kognitív terület Egészséges életmódra nevelés Környezettudatos nevelés Kompetencia alapú nevelés Mozgás

Kacsa úti óvoda Kertvárosi óvoda

Kolozsvári úti óvoda

Liget úti óvoda

Mozgás Környezeti nevelés-Környezetvédelem Tehetségdecentrum-„Örökmozgók” Környezetvédelem Bábozás Hagyományápolás Környezettudatos nevelés Anyanyelvi nevelés Projektrendszerű-tanulás szervezés Egyéni és differenciált fejlesztés Komprehenzív egységes program Az anyanyelvi nevelés és az óvodapedagógus kérdéskultúrája Referencia intézmény Tehetségdecentrum: "Kreatív palánták" /zene, dráma, vizuális/, „ZENEVELDE"Kodály-módszer alkalmazásával Fenntartható környezettudatos magatartás alakítása a dráma eszközeivel. 19


Manóvár óvoda

Munkácsy úti óvoda

Nyitnikék óvoda

Pitypang óvoda

Rózsa úti óvoda

Szapáry utcai óvoda

Művészeti nevelés Projektben történő tanulásszervezés Referencia intézmény Land art: A fenntartható környezettudatos magatartás alakítása, a természeti élőképek, alkotások megjelenítése a drámajáték eszközeivel. Játék Mozgás Mozgáskotta Tehetségdecentrum-„Manó Műhely” Egészséges életmódra nevelés Mozgás Környezettudatos nevelés Néphagyományápolás-népi kismesterségek Család-óvoda partnerkapcsolat, együttnevelés Egészséges életmód – vízhez szoktatás Játék – játékba integrált tanulásszervezés Mozgás Báb Tehetségdecentrum: „Zene ovi” – ének zene tehetségműhely „Süni” különnevelést biztosító gyógypedagógiai csoport Művészeti nevelés, Egészséges életmódra nevelés, SNI /autista/ gyermekek különleges program szerinti integrált nevelése. Projektben történő tanulásszervezés Spontán és szervezett mozgás Tehetségdecentrum – Ének – zene, vizuális, mese – vers területen Zeneóvoda Referencia intézmény

Százszorszép óvoda

Szivárvány óvoda

Zengő óvoda

Tehetségdecentrum „Túl az Óperencián” Mese – vers – bábozás – dramatizálás területén „Mesefának ezer ága” - Komplex személyiség fejlesztés a mesén keresztül Óvoda - család újszerű gyakorlata: bevontság, együttműködés Referencia intézmény Mozgás Mozgáskotta Projektben történő tanulás szervezés Montessori pedagógia Tehetségdecentrum: „ Örök mozgók” ugribugri tehetség műhely Néphagyományok ápolása, népi kismesterségek 20


környezetvédelem -"Fürkész-telek" környezetkultúra élményorientált projektalapú játékba ágyazott tevékenységszervezés Tehetségdecentrum: "Dúr-moll zeneműhely és kognitív terület Referencia intézmény Mozgáskotta Projektben történő tanulásszervezés Montessori pedagógia

21


3.2. Alapelveink Az alapelveink meghatározásánál az alábbi hármas egység elfogadása fontos számunkra: 1. A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg 2. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, amelyet az óvodai nevelés kiegészít, esetenként hátrányt csökkentő szerepet tölt be. 3. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, minden gyermek egyenlő esélyének biztosításával. Legfontosabb alapelveink: A gyermekek mindenekfelett álló érdekeit figyelembe véve szervezzük és valósítjuk meg óvodai nevelésünket a gyermeki jogok és alapvető szabadságuk tiszteletben tartásával, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Óvodai nevelésünk meghatározó kulcsszereplője az óvodapedagógus. Tudatosan képviseli közös szakmai értékeinket, alapelveinket az óvodai nevelés mindennapjaiban az óvodai élet minden területén felkészült és megalapozott a tervező munkája. Nevelői tevékenységét folyamatos napi felkészülés jellemzi – teljes személyiségével vesz részt a gyermekek nevelésében. A szolnoki óvodásoknak joguk van ahhoz, hogy megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas időkeretet teremtünk, mely igazodik egyéni szükségleteikhez, életkori és egyéni sajátosságaikhoz, fejlődési üteméhez: kialakításában meghatározó szempont: a folyamatosság, rendszeresség, a kiszámíthatóságot teremtő ismétlődés, A gyermekeink személyiségét, gyermeki méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, számukra védelmet biztosítunk, fizikai és lelki erőszakkal szemben. A játék óvodásaink elsődleges, természetes módon megjelenő tevékenysége. Mindennapjaikban elsődlegesen teret adunk az önkéntes, szabad gyermeki játékválasztásnak, ahol a szükségleteknek megfelelően, visszatérően, hosszan, tartósan, zavartalanul játszanak. Elvünk, hogy óvodásaink szabadjátékként élnek meg minden olyan gyermek által kezdeményezett játék tevékenységet az óvodai mindennapokban, amely engedi a szabad választás a tevékenységben, a társakban, az eszközökben és időtartamban. Az óvodapedagógus által tudatosan előkészített, megtervezett játékkörnyezetben gyermekeinket fejlesztő, erősítő, élményt nyújtó tevékenységgel, kezdeményezett játékként kínáljuk. Fontosnak tartjuk a gyermek és az óvodapedagógus által kezdeményezett játéktevékenységek szerepét a mindennapokban az egyensúlyt fenntartva, a gyermek életkorához, egyéni játékszükségletéhez mérten, a szabad játék mellett. Az óvodai munkajellegű tevékenységek nagy lehetőséget hordoznak gyermekeink számára a közösségért végzett tevékenységek örömének megélésében. A munka jellegű tevékenységek a szocializációs folyamat fontos elemeként a normák, értékek, szabályok kiépülését is segítik. Elsődlegesnek tartjuk a munkaformák közül a gyermek önállósulási törekvését szolgáló magas szintű önkiszolgáló tevékenységeinek segítését. Óvodás korban igazi ismeret az, amit a gyermek érdeklődésének megfelelően előzetes tudására alapozottan, cselekvésen keresztül szerez meg. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket, tudatosan, folyamatosan „szellemi portékáit”(Pető Ágnes 2010) kínálja. A hatékony nevelőmunka alapja óvodásunk személyiségének alapos ismerete, célzott képességeinek, készségeinek megfigyelése, diagnosztizáló mérése. Egyéni képességeihez igazodó arra épülő óvodai tevékenységrendszert teremtünk, valósítunk meg. 22


A gondozás kiemelt szerepet kap az óvodai élet szervezésében, segíti a gyermekek önállóságát, a gyermekek komfort érzésének megteremtését, hogy biológiai szükségletei maradéktalanul kielégüljenek, gondozott, rendezett legyen. A gyermek fejlődésének alapja, hogy gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Óvodai életünk meghatározója a kölcsönös bizalom, tiszteletre, együttműködésre épülő légkör. Mind a felnőtt - gyermek, mind a gyermekek közötti szociális, kommunikációs kapcsolatokban érvényesülnie kell a tiszteletnek, az illemnek, a viselkedéskultúrát meghatározó egyéb értékeknek. Ahány gyermek, annyi személyiség. Tiszteletben tartjuk óvodásaink eltérő különbözőségeit, minden területen az óvodai nevelésben a differenciált bánásmódot alkalmazunk, hiszen ez minden óvodásunkat megilleti. Intézményünk inkluzív szemlélete a befogadás: kölcsönös segítőkészség értékein és a másság felé természetes odafordulás értékein alapul. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. A sajátos nevelési igényű gyermekek és az őket nevelő óvodapedagógusok számára hozzáférhető az a szakmai külön támogatás: szakmai konzultációk, folyamatosan vezetett és értékelt egyéni fejlesztési tervdokumentáció, amely szükség szerint a feladatok ellátását segíti. Nevelési céljaink, elvárásaink alkalmazkodnak a gyermekek sajátos szükségleteihez. Tiszteljük és elfogadjuk az eltérő identitást, kulturális különbözőségeket, az elkülönülő kultúrák együttélését. Mindannyian hiszünk az együttnevelés hatékonyságában, annak esélyteremtő lehetőségében. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeinket kiemelt, érzékeny pedagógiai figyelemmel neveljük a mindennapi nevelőmunka során. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt figyelemmel tervezzük és valósítjuk meg valamennyi óvodai tevékenységhez kapcsolódóan anyanyelvi feladatainkat, A gyermekek alapvető igénye a mozgás. Hisszük, hogy a megfelelő feltételek (idő, helyszín, eszköz, módszer, attitűd) és a mindennapi rendszerességi mozgásszervezés biztosításával kialakítható az edzettségnek olyan állapota, amely alkalmassá teszi gyermekeinket az életkoruknak megfelelő terhelhetőségre (mentális és fizikai). Óvodásaink neveléséhez egészséges környezetet, megfelelő napirendet biztosítunk, jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gyermek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy érzelmileg biztonságban legyen az óvodai környezetben, ahol mindennapjait éli. Elengedhetetlen, hogy derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül, társaival és a felnőttekkel való kapcsolat során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg mennyit ér a közösségben. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülött lévő szűkebb és tágabb környezetben sikeresen legyen mihamarabb önálló, valamint a társadalmi viselkedés alapvető szabályait elsajátíthassa. Fejlődik igényessége, elvárás- és normarendszere, kötelesség érzéke, felelősségtudata, amely a sikeres iskolai beilleszkedés alapja. Az óvodai nevelés családi nevelést kiegészítő funkcióját, esetenként hátránycsökkentő szerepét csak úgy tudjuk megvalósítani, ha megismerjük a hozzánk járó gyermekek családjainak szokásait és közelítjük azokat az óvodai nevelési szokásokhoz, a folyamatos párbeszéd lehetőségét biztosító kapcsolatformák működtetésével. Intézményünk az óvodai nevelésben nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, az azokat érintő kérdésekben semleges. Biztosítja szülői igények alapján a fakultatív hitoktatás szervezését. 23


Gyermekeink életében az óvodáskor végére bekövetkező természetes változás - az intézményváltás. A szolnoki általános iskolákkal kiépített szakmai kapcsolat tartalmaival az intézményváltás időszakának feszültségét igyekszünk csökkenteni, a gyermekeink érzelmi motivációs bázisát erősítve a várakozás jótékony érzelmi légkörét megteremtve ezt az átmenetet segítjük óvodásainknak. 3.3. Általános nevelési cél, valamint az Önkormányzati Minőségirányítási Programból és az alapfeladatok ellátásából adódó célok Általános nevelési cél Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja tükrében nevelésünk általános célja óvodás gyermekeink személyiségének kibontakoztatása az életkori- és egyéni sajátosságokra épülő pedagógiai eljárások alkalmazásával. A megvalósuláshoz az eltérő fejlődési ütemhez igazodó, és a saját nevelési igény szerinti speciális pedagógiai eljárásokat működtetünk. Az ÖMIP átfogó stratégiai céljaiból adódó intézményi nevelési célok Stratégiai cél

1. Értékorientált – konstruktív életvezetés

Nevelési célrendszer 1.1 A szolnoki óvodások óvodáskor végére rendelkezzenek olyan elemi normákkal, viselkedésmódokkal a társas kapcsolatokhoz szükséges együttműködési és problémamegoldó képességekkel, amelyek segítik Őket az életben való eligazodásban a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban. 1.2. Folyamatos szakmai együttműködés a város általános iskoláival az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében

2. Lokálpatriotizmus

3.Folyamatos szakmai fejlődés

2.1.Az óvodáskor végére a szolnoki óvodások ismerjék lakóhelyük, óvodájuk közvetlen környezetét, fedezzék fel a város legjelentősebb bevezetésségeit.

Megvalósulás határideje

4 év

4 év

4 év

2.2.Tagintézményeink lakókörzetükben közösségi műhelyként működjenek.

4 év

Intézményi szinten a folyamatos szakmai fejlődés támogatása, az egymástól való tanulás megvalósulása a tagintézmények között.

4 év

24


Alapító okiratban meghatározott további alapfeladatok ellátásával kapcsolatos célok Elem

Célrendszer

1.Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

Gyógypedagógiai ellátás feltételeinek, rendszerének kialakítása, működtetése

Megvalósulás ideje 5 év

3.4. Küldetésnyilatkozat, jövőkép Küldetésnyilatkozat Mi a Szolnok Városi Óvodák dolgozói közösen kialakított értékrend alapján, szakmai felelősséggel neveljük, fejlesztjük óvodásainkat. Tagintézményeink sajátos arculatuk, előnyös különbözőségük megtartásával színesítik a város óvodaképét, figyelembe véve az óvodahasználók igényét. Pedagógiai folyamatunk középpontjában a gyermek! Nekünk minden gyermek fontos! Jövőkép A Szolnok Városi Óvodák olyan intézménnyé szeretne válni, ahol a nevelés minden résztvevője fontos, megbecsült! Elhivatottságunkkal és szakmai felelősségünkkel szeretnénk szerepet vállalni az emberi és társadalmi értékek alakításában. 4. A „Mi” óvodásaink - gyermekkép A szolnoki óvodások szeretnek óvodába járni, és jól érzik magukat nálunk. Mindannyian egyenlő eséllyel, igényeiknek megfelelően vesznek részt az óvodai életben. Kiegyensúlyozott, egyedi (szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is) kis személyiségük tele van önbizalommal. Ragaszkodnak a körülöttük lévő felnőttekhez, társaikhoz, a másság természetes számukra – elfogadják egymást. A kapcsolatteremtés nem okoz gondot részükről, szívesen meghitten beszélgetnek egymással és felnőttekkel is. El tudják fogadni, hogy vannak szabályok, amelyekhez bizonyos helyzetekben alkalmazkodni kell. A mi óvodásaink önállóak, nyitottak és érdeklődőek, a megszerzett ismereteik és képességeik, attitűdjük alkalmassá teszi őket az iskolai életre. Bízunk abban, hogy gyermekközpontú, befogadó a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítő óvodai nevelésünk megsegíti őket az életben való beválásban, az egészséges személyiség fejlődésében. Az óvodai évek végére magabiztosak, a közösségi élet és a kulturált életvitel szokásait, normáit ismerik. Fontos számukra az örömteli mozgás, a szabad levegőn történő önfeledt szervezett tevékenység: játék, séta, kirándulás.

25


5. A „Mi” tagóvodáink – óvodakép Biztonságos, vonzó, meghitt, óvodásaink fejlődését szolgáló pedagógiai tevékenységrendszert és tárgyi környezetet nyújtunk óvodáinkban. A szolnoki óvodák nyitottak, befogadóak, az együttnevelés különböző formáira felkészültek. Tagóvodáinkban gyermek szükségleteire, egyéni képességeire – készségeikre alapozva differenciált, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását, hátrányok csökkentését szolgáló, tevékenységorientált óvodai nevelés folyik. Egyéni arculatuk tükrözi az ott folyó, közös értékrenden alapuló tudatos pedagógiai munkát, amelyet igényes, óvodásaink önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlesztését segítő pedagógiai attitűddel rendelkező kollegák közvetítenek. A gyermekek érzelmi biztonságában, örömmel tevékenykedhetnek. A változatos műveltségtartalmak tevékenységei segítik az emberi értékek közvetítését, az önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését. A mindennapokban a feltételteremtő, tudatos óvodapedagógusi jelenlét kínálja a játék és a saját élményű tanulás lehetőségét. A mindennapi elmélyült beszélgetések, mesélések, verselések, mondókázások gyermekeink beszédtanulásához sokféle tapasztalatszerzésre ad lehetőséget. 6. Az óvodai nevelés feltételei Az óvodai feltételrendszer döntő meghatározója, katalizátora az óvónő személye, tervező munkája, tudatos pedagógiai jelenléte, modellértékű, mintanyújtó tevékenysége. Olyan nevelési időkeret kialakítása szükséges, amelyben egyidejűleg, egymás mellett, különböző tevékenységek zajlanak, amelyhez a gyermekek szabadon kapcsolódhatnak .A párhuzamosan végzett tevékenységek szervezése megkívánja a pedagógustól az előzetes tervezést arra vonatkozóan, hogy mit tart maga számára elsődleges feladatnak. Az óvodapedagógus nevelői attitűdjében elfogadó, támogató, bátorító, motiváló, segítőtárs. Pedagógus szerepe partneri, a gyermekekkel együttműködő, amelynek során a feltétel nélküli elfogadás a gyermeket önmagáért való tisztelete vezérli. Nevelésünk hatékonyságához alapvetően fontos a pedagógus szuggesztivitása, az érzelmi töltés megőrzésének képessége, az, hogy felnőttként is rá tudjon csodálkozni a körülötte lévő világra. Kommunikációjában hiteles – nevelési helyzetben a gyermekkel való kapcsolattartásban úgy cselekszik, beszél, ahogyan érez. Mosolyával, gesztusaival, mimikájával motiváló, bíztató metakommunikációjával átsegíti a gyermeket a nehézségeken. A vele való tevékenységben-biztonságban érzik gyermekeink magukat, mert tudják, hogy az óvónő személyében érdeklődésre, elismerésre számíthatnak. Segítőkész és segítségre kész állapotban van a gyermekek között, akihez a gyermekek bármikor fordulhatnak. Bíztató, bátorító, bizalmat mutató a gyermekkel szemben – önbizalmat ad. Ösztönző módszereivel elősegíti, hogy a gyermek aktívan vegyen részt saját tanulási folyamatában. Szakmai, pedagógiai felkészültségében rendelkezik a gyermek hatékony tanulását, önmegvalósítását támogató, korszerű módszerekkel, eljárásokkal (kísérletezés, kipróbálás, vita, vélemény, tanakodás, kétely és vesztés, buzdítás, provokálás, gondolkodásra késztető kérdések). Változatos tanulási- és szervezési formákat alkalmaz. 26


Fontosnak tartjuk kollégáink szakmai felkészültségében a differenciáláshoz kapcsolódó elméleti, módszertani ismeretek meglétét. A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartava differenciál a megváltozott körülmények között visszatérő, ismétlődő módon teret ad a gyermeki tevékenység gyakorlására, így a mindennapi tehetséggondozásra is. Olyan pedagógiai, támogató környezetet alakítunk ki a hátrányos helyzetű gyermekeink, sajátos nevelési igényű gyermekeink, nemzeti, etnikai kisebbség kultúrához tartozó számára,a pedagógiaié s tárgyi feltételrendszer megteremtésével, a csoportban dolgozók összehangolt munkarend kialakításával, amely személyiségüknek, mentális, optimális fejlődését szolgálja. Ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. A speciális helyzetek, igények ellátásának megfelelően speciális szakembereket biztosítunk, törekedve a sajátos nevelési igény és az óvodai nevelés összhangjára. A feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a hagyományos óvodai élet ismerete és az, ahhoz igazított egyéni ellátási rendszer kialakítása, továbbá a hatékony ellátás feltételezi a z ellátásban résztvevő óvoda pedagógusok és a szakpedagógusok közös tervezési feladatait és szakmai megbeszéléseket. Óvodánk pszichológusa folyamatos konzultációs alkalmakkal segíti az óvodapedagógus csoportban végzett munkáját a sajátos nevelési igényre vonatkozóan. Nevelőtestületünkben törekszünk az együttélési esélyeket hordozó lehetőségeket biztosítani a kulturális értékek egyenrangú megjelenítésével, az önazonosság megőrzésével. Korszerű óvodapedagógiai módszerekkel, a szülőkkel való partnerei együttműködéssel kívánjuk az eredményes együttműködést megvalósítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink hatékony nevelése érdekében (részletezően lsd. IPR programrészt.) A dajka a nevelőmunkában társ és segítő, az óvodapedagógussal összehangolt munkája döntően hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez, melyet feltételez a nevelési évindítás előtti és év közbeni folyamatos munkatársi megbeszélés. Tagóvodánk külső, belső kialakításakor elsődleges szempont, hogy annak berendezése igazodjon óvodásaink folyamatosan változó fizikai adottságaihoz. A kialakított terek alkalmasak legyenek a gyermekek mozgás és játék igényének kielégítésére, a nap bármely szakaszában, számukra hozzáférhető módon. Az óvoda egész épülete, annak berendezése a gyermekek biztonságát kell, hogy szolgálják. Tagóvodáinknak rendelkeznek a helyi nevelési gyakorlat megvalósítását feltételező eszközrendszerrel. Továbbá, olyan kialakított helyiségekkel, melyek alkalmasak munkatársaink megfelelő munkakörnyezetére, elkülönült, speciális nevelést biztosító helyiségre, a szülőkkel való beszélgetésre. Nélkülözhetetlen a speciális ellátásához szükséges eszközrendszer megléte. Mind a napi, mind a heti rend kialakításánál meghatározó szempont az óvodai tevékenységek között az egyensúly megtartása, mely változó arányt mutat az életkor előre haladtéval, de elsődlegesen a játék, a gyermek önfejlesztésére fordított ideje kap kitüntetett szerepet. A gyermek a játékban fejlődik leghatékonyabban, ezért a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányuló célzott nevelői eljárásaink ebben a színtérben valósulnak meg. Olyan élményforrásokat biztosítunk óvodásaink játéktevékenységéhez, amely motiválja a tanulást, ismereteket szerez benne, tanul, sikerélményekhez, örömökhöz jut – így bontakozik ki teljes személyisége. Óvodásaink neveléséhez biztonságos, egészséges környezetet, megfelelő napirendet biztosítunk. E folyamatok működésében alapvető elvárás a csoportban működő felnőttek szoros, egymás munkáját erősítő együttműködése. 27


Az óvoda családdal való kapcsolattartásának alapvető feltétele az intézményi kapcsolattartás formáinak kialakítása, annak tartalmi kidolgozása. Óvodáink nyitott intézményként működnek, engedik a szülők számara igényeiknek megfelelő betekintési, bekapcsolódási lehetőségeket. A folyamatos kapcsolattartás, folyamatos párbeszéd működtetése nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek meglévő fejlettségi szintjükről, egyéni fejlődési tempóban fejlődjenek.

7.A megvalósulás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői 7.1 Érzelmi, erkölcsi nevelés, szocializáció Cél: Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, a társas viszonyokban magabiztos gyermek. Feladat: 1. Érzelmi nevelés terén fontos, hogy már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermekeket. Érzelmeikben megerősítve, elfogadó, derűs óvodapedagógusi attitűddel, szemlélettel, otthonos légkörben neveljük őket. Az óvodai felvétel előtt személyes kapcsolat kialakítására biztosítunk lehetőségeket, tagóvodáként különböző tartalmi megjelenítésében: játszóház, ovikukucska, Mikulás várás, dúdolgató stb… tervezett, szervezett formában A felvételt követően intézményi szinten azonos időpontban tartott szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. A gyermek biztonságát erősítve itt kerül sor a családlátogatás, személyes elbeszélgetés időpontjainak egyeztetésére. 2. A nevelési év indítását megelőzően a csoport feltételrendszerét felülvizsgáljuk, felújítjuk és biztosítjuk a megfelelő eszközöket. Gyermekek jele, nagy nyomtatott betűs neve, fényképe az öltözőszekrényen, az iratgyűjtős dosszién A csoportszoba berendezését az adott életkor tevékenységeinek jellegzetességeihez igazítjuk Minden újonnan érkező óvodásunknál, évközben is lehetőség szerint elévégezzük az óvodába lépést megelőzően a családlátogatást, ahol a szülők nevelési módszereire, a gyermek megismerésére és az óvodára irányuló igényekre vonatkozó kérdésekre, intézményi szinten azonos anamnézis lapot töltünk ki. ( lsd.3.sz.melléklet) Apró játékokkal készülünk az első óvodai napra, új gyermek esetében. A csoportszoba kialakításánál biztosítjuk az egyéni elvonulást, pihenést: fekvésre, relaxálásra alkalmas, elhatárolt kuckók, sarkok létrehozásával, amely helyszíne a NAPINDÍTÓ BESZÉLGETÉSEKNEK. Életkorhoz igazodóan a helyszín változik (óvodáskor elején a csoportszoba ajtajához közel, későbbi kialakítása az életkor és a játék tartalom és játéktér megváltozott igényéhez igazodik) A szülői igényeknek megfelelő befogadási időszakot biztosítjuk, a bölcsődés gyermekek első két óvodai napján délelőtt a bölcsődei gondozónők közreműködését szívesen fogadjuk. A befogadás időszakában, az első két hétben biztosítjuk a személyi állandóságot, a csoportban dolgozó felnőttek egész napos, teljes jelenlétével, a csoport első kedves hagyományai bevezetésével. 28


A gyermekeket reggeli érkezéskor az óvodapedagógus, nap, mint nap személyesen, szeretettel, hívogatóan fogadja- nevén szólítva a gyermeket, szükség szerint elé megy, kezét megfogva a csoport kedves bábjával együtt kíséri a gyerekek közémindaddig, amíg erre egyénileg szükségük van. Az óvónő elhelyezkedésével jól látja az érkező gyerekeket, az óvónő- gyermekszülő, gyermek-gyermek üdvözlik egymást. A csoportszoba bejáratához közel elhelyezett „Megérkeztem tábla” használatát az óvodapedagógus segíti, a hozzá kapcsolódó szokásokat kialakítja, megerősíti. Személyes odafordulásával, a gyermek igényéhez, érzelmi állapotához igazodóan választja meg a megfelelő személyes kontaktus minőségét (ölbe veszi, simogatja, megnyugtatja, a csoportbábbal vigasztalhatja, mosolyog rá, kezét megfogja, érdeklődik, kíváncsi, tapintatos, nyugalmat áraszt.) Az óvodáskor elején a tevékenységszervezések alkalmával kiemelt figyelmet fordítunk a nagy tér biztosítására annak érdekében, hogy a közös együttes tevékenységek (játék, dramatikus utánzó mozgás, vizuális tevékenységek, ölbeli játékok, közös beszélgetős összebújások, a csoport „Élménykönyve, képes albuma, mesekönyve nézegetése, stb.) során átélt öröm közben lehetőség nyíljon a „MI” és „EGYÜTT” élményének megélésére. Az érzelmi megnyugvást, elválást, átmenetet segíti a gyermek, otthonról hozott személyes, kedves tárgyai (alvós, plüss figura, „rongyóka”, kispárna…), amelyet igényéhez igazodóan a nap bármely szakaszában használhatja és elhelyezheti az óvodai szinten, közösen kialakított helyen (kincseskosár, kincses láda,stb….) Az óvónő a pihe-puha sarokban napindító beszélgetésben - „Minden fontos, ami Ő, minden fontos, ami Vele történik”- érdeklődve, a gyermek igényéhez igazodva meghallgatja a gyermeket, természetes módon érdeklődik a pillanatnyi érzései, élményei, elbeszélései iránt. „Örülünk egymásnak, együtt vagyunk!”örömét közösen átélik. A csoportok életében megjelennek a csoport – és óvodai hagyományok, ünnepek, mint közös élmények, segítve ezzel a közösségi érzés alakulását. Az óvodába érkezés, az elalvás, az ébredés egységes elveken alapulnak, szertartásait (ceremóniáit) a tagóvodák egységesítik, szabályozzák. A gyermek életében egy személyes ünnepet ünneplünk az óvodában a hosszantartó hiányzások esetén a gyermekkel a folyamatos kapcsolattartást működtetjük.

Az érzelmi nevelés és szocializációhoz kapcsolódó tárgyi feltételrendszer: Apró ajándék készítése: (óvodába érkezés a gyermek egyik személye ünnepe) Fénykép, csoportnévsor Nagy nyomtatott betűs gyermek nevek, jelek Iratgyűjtős dosszié, névvel, fényképpel, jellel ellátva Szőnyeg Puha dunna, párnák, mesepárnák Nyitott, gyermek magassághoz igazodott polcrendszer mesekönyv, képeskönyv 29


élménykönyv, fényképalbum Nyitott, gyermek magassághoz igazodott polcrendszer mesekönyv, képeskönyv élménykönyv, fényképalbum CD lejátszó- hanganyaggal (relaxációs) Ceremóniákhoz: gyertya, illatmécses v. sólámpa Csoportszimbólumok megjelenítése: csoportszoba ajtón, faliújságon Csoportszoba neve, dolgozó felnőttek nevének feltüntetése Csoportbáb, csoportot jelképző plüssfigura Személyes tárgyak elhelyezésére „kincses kosár”, „kincses láda” Megérkeztem tábla (kosárban vagy zsebes tárolóban, gyűjtőben elhelyezett,nagy nyomtatott betűvel és jellel ellátott). Mosdóban jellel ellátott fogmosó pohár, fésű, fogkefe, törülköző tartó Életkorhoz igazodó csoportszobai felszerelések: bútorok, nyitott polcok, játékeszközök, önkifejezéshez kapcsolódó eszközök (kibontva lásd. 7-ban) 3. A szocializációs tervünk a gyermeki fejlettség megfigyelési eredményeire épül. 4. Intézményi szinten az óvónők elkészítik (09.20-ig) a csoportra vonatkozó szocializációs tervet. Célt, feladatot, módszereket terveznek meg az alábbi területeken: • egészséges életmód szokásainak kialakítására • az érzelmi biztonság kialakításának megteremtésére • a közösségi nevelés szokásaira, a játékra • és az élmény és tevékenység kínálatra 5. Az éves tevékenységi tervek szocializációs feladatainál tervezzük a közösségi élet, a magasabb rendű, erkölcsi, akarati, esztétikai érzelmek, a magatartási – viselkedési tulajdonságokat fejlesztő, valamint az állampolgári nevelést megalapozó nevelési feladatainkat. (patrióta – lokálpatrióta nevelés). Alapvető szempont, hogy a gyermek életkori sajátosságait, egyéni szükségleteit, a tiszteletet, az udvariasságot a felnőttek és a gyermekek betartsák egymással szemben. 6. Óvodásaink elsődleges tevékenysége a játék, amely a társas kapcsolatok alakulásának feltétele a gyermeki önkifejezés megvalósulásának színtere. az óvónők folyamatosan a gyermekek között tevékenykednek, együttjátszanak, kezdeményezéseik, játék ötleteik, utánzó, minta lehetőséget biztosítanak. olyan játékélményekhez juttatják a gyermekeket, amelyben a közösségi „mi”élmények megélését erősítik. óvodáinkban a nyugodt játéklégkör megteremtésével, szabad játék és tevékenység választással segítjük a gyermeki együttműködés képességeinek fejlődését. A gyermekek önálló kezdeményezéseinek, tevékenységeinek, önkifejezéseinek teret adunk, biztosítva ezzel, hogy játékötleteiket, tevékenységeiket megvalósíthassák. 7. Az óvodai csoportban,- mint szocializációs szintérben,- a sokszintű integráció (HHH,SNI, nemzetségi, etnikai) együttnevelés adta feladataira az óvodapedagógus a nevelési év indítását megelőzően, elméleti megalapozottsággal, tervezésével, feltételrendszer megteremtésével készül fel a gyermek fogadására. Az egyéni fejlődési utak lehetőségét felismeri a gyermek személyiségének alapos feltérképezésével, megismerésével. Önazonosság megtanítását a felkészült pedagógus célzott pedagógiai eszközökkel segíti: 30


Közös élményeket biztosít a közös játéktevékenységhez, melyekben megjelennek a gyermek egyéni értéktöbbletei, módot ad egymás megismerésére, a társas érintkezésre. Olyan tevékenységeket szervez, amely módot ad a közösség számára megismerni az egyéni sajátosságok értékeit, a közösség szerveződésre. Az óvodai hagyományok, ünnepek tartalmában bővítjük, és egymás mellett egyenrangúan megjelenítjük az identitás megőrzéséhez a különböző kulturális értékeket. Az óvodai csoportba járó külföldi gyermek célországáról, olyan tudás elemeket (népszokások, vers, ének) közvetítünk, amelyeket a magyar óvodások is megértenek és tudják kötni a már meglévő ismereteikhez. Az előítéletek kialakítását úgy próbáljuk megelőzni az adott óvodai csoportban, hogy változatos csoportformákat alkalmazunk és a feladatokban differenciálunk – növeljük a csoport kohéziót. 8. A szocializáció intenzív időszaka nagyszerű lehetőségeket, helyzeteket hordoz a gyermekekkel folytatott beszélgetésekre, ölbeli játékokra, mely élmény és tevékenységkínálatát az óvodai évek alatt az óvónő folyamatosan ,tudatosan tervezi.(részletesen lásd „A játék szerepe a szocializáció” fejezetben) Az intenzív szakasz feladatait az alábbi (1.sz.ábra) folyamatábra szerint végzi. Jelmagyarázat: A folyamat indítása A folyamat lépései

Dokumentum

Döntés

31


Szocializációs folyamat intenzív szakaszra (1. számú ábra)

1. Start: a tanév indítása a HOP alapján F: tagóvoda vez., óvónők H.i.: szept. 1.

Intézményi HOP – a tanévindítás személyi és tárgyi feltételei

2. A gyermekek szocializációs fejlettségének megfigyelése F: csoportos óvónők Óvodáskor közepe és az óvodáskor záró szakasza: szeptember15. óvodáskor eleje: január 15.

Csoportnapló: megfigyelő lap, Megfigyelések értékelése, a szocializációs tervezés szempontrendszere

Csoportnapló: Szocializációs terv

3.Szocializációs terv készítése F: csoportos óvónők

Csoportnapló: szocializációs terv

.Hi: szept.20.

4. A szocializációs tervezés feladatainak megvalósítása, a fejlődés nyomon követése Óvodáskor közepe és az óvodáskor záró szakasza F. csoportos óvónők Hi. Okt. 31.

IGEN 5.1 Az intenzív szocializációs szakasz sikeresen lezárult. Feladat: a szokásrendszer belsővé válásának erősítése, F. csoportos óvónők Hi: aug. 31.

Csoportnapló: megfigyelő lap Megfigyelések értékelése Óvodáskor elején:január 20.

5. Elégedettek vagyunk – e az eredménnyel: F: csop. óvónők Hi: okt. 31

Csoportnapló: Szocializációs terv

Archiválás a csoportnaplóban: -Megfigyelőlapok - Megfigyelések értékelése - szocializációs terv - intenzív szocializációs szakasz értékelése

NEM

VÉGE

6. Az intenzív szocializációs szakasz lezárult. Az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek regisztrálása, a fejlesztési területek pontos meghatározása F: csoportos óvónők Hi: okt. 31.

Archiválás a csoportnaplóban: - megfigyelőlapok -- Megfigyelések értékelése - szocializációs terv - intenzív szocializációs szakasz értékelése az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek jellemzői

VÉGE 32


Óvodáskor elején: a szocializációs folyamat intenzív szakasz időkerete az első félév. Legfontosabb feladatunknak tekintjük a befogadás időszakában,, hogy a gyermek érzelmileg megnyugvást találjon az új környezetben. Az óvónő elkészíti a szocializációs tervet (4. sz. melléklet) az óvodai élet kezdetialapozó időszakára vonatkozóan-szeptember 20.-ig. Az óvodapedagógus a gyermekeket bevezeti az óvodai tevékenységekbe, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, szabályokat megalapozza Az óvónő a gyermekek szocializációs fejlettségének megfigyelését a közösen elfogadott intézményi szintű megfigyelési lap alapján- január 15-ig elvégzi, megfigyeléseit értékeli január 20-ig (5. sz. melléklet)

Óvodáskor középső és záró szakasza:- a szocializációs folyamat intenzív szakasz időkerete az első két hónap Az év eleji „visszaszoktatás” fő tartalmi elemeit az előző évben megélt közösségi élmények adják, a kialakított jó szokások felelevenítése, ismétlődő helyzetekben történő gyakorlása és az új szokáselemek beépítése adja. A gyermekek szocializációs fejlettségének megfigyelése a közösen elfogadott intézményi szintű megfigyelési lap alapján- szeptember 15.-ig történik, az óvónő a megfigyeléseit értékeli (5. sz. melléklet) A megfigyelések eredményeire épülő szocializációs tervet készít az óvónő szeptember 20.-ig. A gyermek fejlődésében bekövetkezett változásokat az intenzív szakaszban folyamatosan az óvónő nyomon követi, megfigyeli, megvalósulását rögzíti a szocializációs tervdokumentációban szeptember 20. és október 31. között. az intenzív szakaszt lezárja. A szocializációs folyamat egyéni fejlesztő szakaszában tervezi (6. sz. melléklet) és megvalósítja az óvodapedagógus az egyénre szabott fejlesztési feladatokat, melyet az alábbi (2.sz.ábra) folyamatábra szemléltet. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulásának eljárásrendjét részletesen lsd. 11.A gyermekek fejlődésének nyomon követésénél c. fejezetnél.

33


Szocializációs folyamat egyéni fejlesztő szakaszra (2. számú ábra)

1. Start: az egyéni fejlesztő szakasz indítása F: óvónők H.i.: nov. 1 Óvodákor eleje: febr. 1.

Csoportnapló: az intenzív szocializációs szakasz értékelése az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek jellemzői

2. Fejlesztési feladatok meghatározása F: Csoportos óvónők Hi: nov. 15.

3. Az egyéni fejlesztési tervek (1) alapján a tervezett fejlesztések megvalósítása F: Csoportos óvónők Hi: 1 hónap ,dec. 31

4.1 Az egyéni fejlesztő szakasz lezárult. A gyermekek szocializációs fejlettségi szinte megfelelő. F.: Csoportos óvónők Hi: 1 hónap dec. 31.

IGEN

4. Eredményes – e a lefutott egyéni fejlesztések

Csoportnapló: egyéni fejlesztési tervek

Csoportnapló: egyéni fejlesztési tervekben (1) a részeredmények dokumentálása

Csoportnapló: Egyéni fejlesztési tervekben (1) a fejlesztés eredményének dokumentálása, archiválás

NEM VÉGE

5.További teendők megfogalmazásával folytatjuk az egyéni fejlesztési terv megvalósítását. alapellátását szükség esetén – konzultálás az EPSZ szakembereivel F. Csoportos óvónők Hi. Jan. 15.

6.1 Konzultáció a szülővel a gyermekek továbbirányításáról F. Csoportos óvónők pszichopedagógus H: febr. 10.

Egyéni fejlesztési tervek (2), a fejlődés eredménye

6.2.A szakértői vélemény figyelembe vételével a gyermekek szegregált fejlesztésének megvalósítása, a fejlődés értékelése F. pszichopedagógus Hi: jún. 10.

VÉGE

6. Ismételt egyéni fejlesztési tervek elkészítése F. Csoportos óvónők Hi: febr. 10

7. Konzultáció a szülővel F: Csoportos óvónők Hi: febr. 10

8.. egyéni fejlesztési tervek lefuttatása, kiértékelése F. Csoportos óvónők Hi: jún. 10.

Csoportnapló: a fejlesztés eredménye az egyéni fejlesztési tervek (1) alapján

Csoportnapló: Egyéni fejlesztési tervek

Csoportnapló: Fogadó óra dokumentálása

A csoportnapló: - egyéni fejlesztés eredményének dokumentálása, archiválása

34 VÉGE


Óvodáskor elején Az egyéni fejlesztési feladatok többsége a természetes mindennapi óvodai, környezetben, szituációkban nagyon tudatos, óvónői célirányos modellálással közös tevékenységekben valósul meg. Az egyéni fejlesztések dokumentációját az óvónő február 1-ig készíti el és abban a tervezési feladatainak megvalósulását folyamatosan rögzíti, értékeli. Óvodáskor közepén Az egyéni fejlesztő szakasz kezdete november 1-től indul. Az óvónő a már intézményi szinten kialakult rend szerint megtervezi az egyéni szocializációs fejlesztési területeket és a fejlődést előmozdító tevékenységeket. Tudatosan teremt olyan helyzeteket, tevékenységeket, szervezeti formákat alakít (egyéni, páros, kis-csoportos), amelyben az általa tervezett feladatokat megvalósítja a nevelési év folyamán. Óvodáskor végén Az óvodai élet záró szakaszában kitüntetett figyelmet kapnak azok a szociális képességek, amelyek által a gyermek kompetenssé válik megváltozott élethelyzetekben, körülményekben való eligazodásra, ahhoz való alkalmazkodásra. Az egyéni fejlesztő szakasz kezdete november 1.

35


7.2 Játék, élményen alapuló tanulásszervezés Cél: Nyitott, motivált és érdeklődő gyermek, aki az iskolai életre alkalmassá válik. Az anyanyelvi nevelés – az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása során kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a beszélő környezettel a helyes minta- és szabályközvetítésével az óvodai nevelő tevékenységben. Olyan óvodai tevékenységkínálat biztosítása, amely a gyermeki kíváncsiságra, a gyermek élményére, tapasztalatára, érdeklődésre építve nyújt lehetőséget a változatos tevékenykedéséhez. A közös felfedező helyzetek, az együttes tevékenységek a sok-sok kérdezés és felelet, az utánzások jó alkalmat teremtenek a spontán tanulásra, a gyermek képességének fejlesztésére, tapasztalatinak bővítésére, rendezésére. Feladat: 1. Az óvónő teremtsen olyan élményszerű környezetet, amely ösztönzi a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, tevékenységi vágyát, természetes beszédkedvét: Felszabadult csoportlégkört teremt, Kedvet csinál a beszélgetéshez. Odafordulást, érdeklődést mutat a gyermek felé, mondandója iránt (nem értékeli, javítja azt). A gyermekek érdeklődéséből fakadó élményeket szerez, amelyek érzelmi azonosulást váltanak ki, bevonttá, érdekeltté teszik őt a megismerési folyamatba, aktív, cselekvő, alakító, partneri szerepben. A gyermek kedvelt tevékenységeire irányuló, gazdag kínálatot teremt meg. 2. Feladata, hogy a gyermek számára a tanulási helyzetet olyan módon teremtse meg, hogy a gyermek választásának szabadságát, egyféle ismeret, ismétlődések során, különböző módon való megmutatása, megtapasztalása érvényesüljön. 3. Az óvodapedagógus által kezdeményezett játék a jó játék lehetőségét nyújtja óvodásaink számára (a játék gyermeki sajátosságait biztosítva: önként vállalt, örömteli), de az óvodapedagógus részéről tanulási cél fogalmazódik meg benne, tartalma, tanulási tartalom. 4. A térbeépítés az óvodai életben gyakori: a tér – a tapasztalatokat, az együtt végzett térátalakító tevékenységek a közös sikerélményeket jelenthetik. 5. A problémahelyzetek kialakulását pedagógiai tudatossággal tervezzük, de a spontán adódó helyzetek lehetőségeit a nap bármely szakában kihasználjuk. 6. Biztosítjuk azokat az élményforrásokat megfelelő arányban, amelyek mind a fiús, mind a lányos játékok és tevékenységek forrásai lehetnek. 7. Az óvodapedagógus szemléletében a gyermekközpontúság a legelső helyen áll: olyan helyzeteket teremt, amely a gyermek igényeit figyelembe veszi és döntéseiben a gyermek érdekeit helyezi előtérbe. 8. A felnőtt – gyermek interakciókban társa az óvónő a gyermekeknek, olyan probléma amelyeket, izgalmakat teremt, melyekben ösztönzi a gyermekeket gondolkodásra, próbálkozásra, tevékenységre. 9. Az óvónő megváltozott szerepben vesz részt az együttdolgozás folyamatában, a játékban. Feladja hétköznapi pedagógusi viselkedési mintáit: engedi, hogy személyiségéből mást is lássanak a gyerekek. Játékszituációkban szerepet vállal, azonosul, beleélő képessége aktivizálódik a helyzetekben. Ebben a szerepben szabályozhat, ismeretet, viselkedésbeli és beszéd36


nyelvmintát nyújt, véleményeket hívhat elő és provokálhat, de akár fegyelmezhet is. Fontosnak tartja és segíti, hogy a gyermekek megéljék az „én” és a „mi” élményét. Az óvodán kívüli tapasztalatszerzések élményszerűségét azok kreatív, átgondolt kiválasztásával, tervszerű megszervezésével és helyes motivációval biztosítja. 10. Az adódó élményforrások mélyítésére hatásos helyzeteket, eszközöket és alapanyagokat biztosít. 11. Az óvónő tevékenységében láthatóan megjelenik az öröm, a humor, bele tud helyezkedni a gyermek érzéseibe, együtt élni vele az eseményeket. 12. Közös felfedező helyzetek, az együttes tevékenységek a sok – sok kérdés és felelet, utánzások jó alkalmat teremtenek saját élményű tanulásra. 13. A pedagógus a gyermeket tanulási tevékenysége irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti (előremutató, fejlesztő). 7.3. Egészséges életmódra nevelés Cél: Egészséges életvitel és a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás igényének alakítása, egészségvédelem, a gyermek egészségének óvása, megőrzése, betegség megelőzés, kulturált egészség megőrző, környezete védelmében és megvalósításához kapcsolódó szokások alakítása Feladat: 1. Az óvodapedagógus teljes életvitelével, megjelenésével, beszédével természetes módon képviseli az egészséges életvitel, életmód igényét a gyermek felé. Attitűdje, hozzáállása, szemlélete, minden helyzetben ezt erősíti. Mintaadó szerepe döntően meghatározó abban, hogy a gyermek egészséges életvitel iránti igénye kialakuljon 2. Az óvodai nevelés minden területén biztosítja az óvodapedagógus az egészséges életmód és kulturált életvitel, az egészséges és biztonságos, az egészséges fejlődés a betegségmegelőzés feltételeit. Tiszta, esztétikus, kulturált és gyermekbarát környezetet Az óvoda dolgozói utánozható, mintaadó modell szerepét A gondozást megsegítő, a gyermek szükségleteit kielégítő tárgyi környezetet és eszközrendszert Ésszerű, a gyermeki igényéhez illeszkedő rugalmas óvodai időkeretet működtet, játékra, mozgásos játékra, étkezésre, a szabad levegőn való tartózkodásra, kirándulásra, sportolási lehetőségekre, pihenésre, mely a gyermek számára a helyes életritmust, a testi -, lelki egyensúly megtanítását szolgálja. 3. A közösségért végzett munkafolyamataiban a jó szokások elsajátításában, a gyermek saját tevékenységeiben megerősödik, önállósági törekvése fokozódik, magabiztossá válik és alkalmassá arra, hogy mindezeket megváltozott környezetben is biztonsággal képviselni tudja. Ennek egyik fő forrása az udvar – mint közösségi tér –a munkajellegű feladatok elvégzésére: Környezet megóvása, folyamatos tisztán tartása, ápolása Madárvédelem Növények gondozása (konyhakert, virágágyás) Munkavégzéshez szükséges eszközök kialakítása a gyermek biztonságának érdekében nélkülözhetetlen Ezek tartalmi megjelenítését az óvónő a szociális tervben és tevékenységi tervben rögzíti. 4 Olyan egységes és következetes szokásrend kialakítását tartjuk fontosnak, amely megsegíti a gyermekeket a felnőttől való fokozatos függetlenedésben az önállóság megszerzésében: 37


Elegendő időt biztosít az óvónő a nap szervezésében (folyamatos reggeli, mindennapi mozgás) udvarra való kivitel, ebéd, pihentetéshez való készülődés), a gyermekek önkiszolgáló tevékenységeinek munkafolyamataihoz: öltözködéshez, étkeztetéshez, testápolási teendőkhöz. 5. Az óvónő külön megtervezi egyénre szabottan a szocializációs tervben területekre lebontva a csoportjába járó speciális szükségletű óvodás speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-, lelki feladatait: Az óvodapedagógus és a speciális szakember konzultációját követően a környezet kialakítását a gyermek fogyatékosságának jellege, súlyossága, mértéke határozza meg. Sajátos, speciális szükségletű egészséges személyiség fejlődését az óvoda minden dolgozója az elfogadásával, az eredményességeit értékelve támogatja, segíti. 6. Elsődleges feladatunk, hogy a speciális szükségletű gyermekeket állapotukhoz mérten, olyan önállósági szinthez juttassuk el, hogy saját személyükkel kapcsolatos teendők ellátását lehetőség szerint önállóan elvégezzék. A speciális szükségletű gyermekeinél elsősorban a fejlődéshez szükséges speciális eszközöket elfogadtatjuk, a hozzá kapcsolódó szokás – szabályrendszert kialakítjuk, azok használatát megtanítja. 7. Fontosnak tartjuk feladatainkban, hogy minden szolnoki óvodásunk az egészséges életmód – életvitel kialakításának fontos elemeit elsajátítsa: Bemutatjuk, megismertetjük, a higiéniai szokásokat, megfelelő időkeretet biztosítunk a gyakorlásra. Az óvónő figyelemmel kíséri a gyermekek egyéni gondozásához kapcsolódó munkafolyamatait, irányítja a gyermek figyelmét a még szükséges munkafolyamatokra, megerősíti a gyermeket a külső környezet rendjéhez kapcsolódó jó szokásaiban. 8. A csoportban dolgozó felnőttek gyermekek között, asztalnál ülve vesznek részt, az étkezésben, mintaadó szerepüket erősítve, képviselve a gyermekek számára az ételek elfogadását, a kulturált étkezési szokások rögzítését. Az étkezések során nagy hagyományt fektetünk az ételek jóízű bekínálására, igény szerinti mennyiség biztosítására, az ételek megnevezésével és azok fontosságával az egészségünk érdekében (az ételek alapanyagainak megismerését, játékos formánba). Szülői igényéhez igazodóan, általuk támogatva biztosítunk a gyermekek számára zöldségeket, gyümölcsöket, gyógyteát. Erről a szülőkkel a tanévet megnyitó szülői értekezleten hozunk döntést. Biztosítjuk gyermekeink számára az egész nap során a folyadékbevitelt, az igényükhöz igazodó ivás lehetőségét. A csoportszobában kancsót, poharat, helyezünk el úgy, hogy a gyermekek a nap folyamán bármikor elérjék, önállóságuktól függően bármikor önthessenek maguknak. Ezen felül korán érkező gyermekeink számára a magukkal hozott reggeli elfogyasztásának nyugodt, esztétikus körülményeit biztosítjuk. Amelyik óvodás nem tud, nem hoz magával ételt, az sem éhezhet, hiszen valamennyi csoportunkban biztosítjuk egyrészt a szülőkkel, másrészt a konyhákkal együttműködve ezeknek a gyermekeknek is az étkezés lehetőségét. Büszkék vagyunk arra, hogy óvodáinkban egy gyermek se éhezik! 9. Tudatosan törekszünk gyermekeink egyéni mozgásigényének kielégítésére és ösztönözzük az óvodánk külső, belső környezetének kialakításával: Gyermekeink számára a szabad mozgás lehetőségét a nap bármely szakaszában biztosítjuk, igény szerint csoporton belül, vagy a folyosón mozgásos eszközökkel, és a hozzá kapcsolódó megalapozott szokás – szabályrendszerrel. 38


Gyermekeink edzettsége, egészségük védelme megkívánja azt, hogy napi szinten, rendszeresen minden időjárást megtapasztalva 10 órától, de legkésőbb ½ 11 – től friss levegőn tartózkodjanak, természetesen igaz ez a délutáni időszakra is. Az óvodai élet előrehaladtával a délutáni szabad levegőn töltött időtartam megnövekszik, párhuzamosan a gyermek pihenésének lerövidítésével. Tervező munkánkban tudatosan, napi szinten megjelennek a gyermekeink felé kínált változatos mozgásos játék lehetőségek (labdajátékok, mozgásos szabadjátékok, népi, énekes – dalos játékok gyakorlására adjon lehetőséget), amelyben testi képességei fejlődnek. Speciális szükségletű, mozgásigényű gyermekink terhelhetőségét kedvelt mozgásos tevékenységek szervezésénél figyelembe vesszük Az óvodai mozgásos lehetőségeket szülői igényre, támogatásra bővítjük, külső szolgáltatások beépítésével (úszás, lovaglás, torna stb.). Törekszünk megteremteni óvodáinkban, lehetőség szerint az egészség megőrzést segítő eszközöket: árnyékoló, sószoba, ivókút, udvari zuhany, homokozó takaró, víz és levegőtisztító 10. Fontos számukra, hogy pedagógiai munkánkban érvényesüljön a testi – lelki egészség összhangja a felnőtt és a gyermek közösségben egyaránt. 11. Fontosnak tartjuk, ezen területen is a szülőkkel való hatékony együttműködést – egészség megőrző, prevenciós program működtetését. Az egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feltételrendszer: Az óvodai helyiségeinek biztonságos, a gyermek méreteihez igazodó és annak változását követő berendezések. Személyes felszerelésének tárolásához kapcsolódó jellel, fényképpel, névvel ellátott berendezések (fogmosó, öltözőszekrény, fésűtartó stb.) Folyadékpótlás csoporton belül és udvaron: kancsó, pohár. Asztalonként: szalvétatartó, asztali kuka, textilterítő Udvari, kerti szerszámok Gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát Standard méretű (nem eldarabolt): WC papír, papír zsebkendő, szalvéta Óvodáskor elején: szappan, szappantartó, az óvodai élet előrehaladtával: folyékony szappan, körömkefe, törülköző Fésű, hajkefe Folyamatosan cserélt fogkefe Folyamatosan cserélt váltócipő Ágynemű pizsama Többfunkciós, speciális mozgásos eszközök 7.4 Azonos értékrend, együttműködés, szakmai felelősség Fontos feladat számunkra az alkalmazotti közösség konstruktív együttműködésének kialakítása: - közös alapdokumentumok létrehozása, azok megismerése - tagóvodák együttműködésének fejlesztése, nyitottság, bizalom egymás irányába - a közösen kialakított értékrend és a napi munkavégzés összhangjának képviselete, szakmai tudatosság. - a tagóvodai előnyös különbözőségek támogatása, az intézmény egységek szakmai felelősségének felvállalásával. 39


Közös, folyamatos feladatunknak tartjuk az önfejlődést, az új ismeretek megszervezését, a pedagógiai közös értékrendünk támogatásához és az intézmény fejlesztési feladatának megvalósításához. Az adódó szakmai vagy működési helyzetekben a vitahelyzeteket felvállaljuk (esetlegesen generáljuk), abban konstruktívan szakmai felelősséggel veszünk részt, hogy saját vagy szervezetünk problémáinak felszínre kerülésével azok minél rövidebb idő alatt, közösen – együtt gondolkodva megoldódjanak. Minden helyzetben szem előtt tartva az eltérő vélemények elfogadását, tiszteletben tartását. Nélkülözhetetlennek tartjuk a hatékony együttműködés szempontjából az információs és kommunikációs háló kiépítését, lehetőségek biztosítását az egymás munkájába való betekintésre. Tudatosan működtetjük a döntés előkészítési mechanizmusokat. Mindenki fontos tagja szervezetünknek, a hatékony működés elkerülhetetlen feltétele az a felelősség, hogy a kollegák képesek befolyásolni az eseményeket. Tanuló szervezetünk alkalmas arra, hogy a benne rejlő humán erőforrást értékként tudja kezelni, az ebben rejlő lehetőségek szélesebb körű felhasználásával biztosított a horizontális tanulás lehetősége: a jó gyakorlatok átadása, munkaközösségek, szakmai kapcsolatok, szakmai műhelyek működtetése, bemutató gyakorlatok, kistérségi együttműködések. A pedagógusok széleskörű bevonása az innovációk folyamatába, fokozza a változások iránti elkötelezettséget, és egyben garancia a folyamatos eredmények beépülésének a nevelőmunkába. Ezáltal biztosított intézményünk fenntarthatósága. Az innovációk egy folyamatos önfejlődést eredményeznek, kollegáink bevontsága növekszik. Folyamatosan fejlesztjük a közösen kidolgozott IMIP rendszerét működtetve reális önértékelésünket és partnereink értékelési eredményeinek beépítésével növeljük nevelőmunkánk hatékonyságát. Kiemelt szempontként kezeljük az intézményi és tagintézményi dokumentumok koherenciáját. Feltételrendszer: Intézményi dokumentumok Tagintézményi dokumentumok Intézményi szakmai -, módszertani anyagok Infrastruktúra Vezetői munkaközösségek, szakmai munkaközösségek, vezetői értekezletek Érdekvédelmi szervezeti keretek működtetése 8. Általános tevékenységi formák és feladatok 8.1 Játék Alapelvek: Játék határok nélkül! A játék minden gyermek, természetes módon megjelenő szükséglete. Teret ad az egyéni képességek kibontakoztatásának. Óvodásaink elsődleges tevékenysége a játék, amely a társas kapcsolatok alakulásának a feltétele, és a gyermeki önkifejezés megvalósulásának színtere. A játék a gyermek legfontosabb fejlesztő tevékenysége, amely lehetőséget nyújt a differenciált tevékenység megjelenésére. 40


Mindennapjainkban teret adunk az önkéntes, szabad gyermeki játékválasztásnak, ahol szükségleteknek megfelelően, visszatérően, hosszan tartóan, zavartalanul játszik. Az óvodapedagógus által tudatosan előkészített játékkörnyezetben, megtervezett, gyermekeinket fejlesztő, erősítő, élményt nyújtó tevékenységet biztosítva. Elvünk, hogy óvodásaink szabad játékként élnek meg minden, olyan tevékenységet az óvodai mindennapokban, amely engedi a szabad választást a tevékenységben, a társban, eszközben és időtartamban. Fontosnak tartjuk a gyermek és az óvodapedagógus által kezdeményezett játéktevékenységek szerepét a mindennapokban az egyensúlyt fenntartva, a gyermek életkorához, egyéni játék szükségleteihez mérten, a szabad játék mellett. Elsődlegesnek véljük a játékban rejlő önkifejezés lehetőségét – az anyanyelvi nevelésben a „játék nyelvén”. Cél: Játék a világ! A szolnoki óvodások olyan játékkörnyezetben nevelődjenek: Ahol kezdeményezők, önállóan szervezik, tervezik tevékenységeiket, önként szerepet vállalnak és játékra motiválnak. Az együttjátszás során a beépült társadalmi normákat alkalmazzák, a szabályokat betartják, társas kapcsolataik megerősödtek. A játékban szerzett tapasztalataik bővítik ismereteiket /a környezet megismerésében, a felnőttek világában, stb./ és biztos eligazodásukat segítik majd, a valós élethelyzetekben.

Feladat: Mutass lehetőségeket! 1. Az óvodapedagógus alapvető feladata a játék feltételeinek biztosításának érdekében: - Csoportlégkör: nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó, derűs légkör, mely a felszabadult, örömteli játék lehetőségét teszi lehetővé. - Hely biztosítása: a csoportszoba játékhelyszínének kialakításában a gyermek életkorát, egyéi szükségleteit a csoport érdeklődéséhez rugalmasan alakítja és figyelembe veszi azt. Az óvoda udvarát tudatosan alakítsa játszó térré a már meglévő beépített, meglévő játék eszközök mellett. Biztosítsa a változatos tartalmi lehetőségeket pl. mozgás, konstruálás, szabályjátékok, stb. - Idő: a napirend időbeosztásában biztosítson elegendő időt a csoportszobán belüli és az udvari játékra egyaránt. - Eszközök: olyan anyagokat, tárgyi eszközöket biztosítson, amely eleget tesz az alapvető játékpedagógiai követelményeknek: alakítható legyen, több funkcióra legyen alkalmas, képzeletet mozgósítson, életkori, egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodjon. Az óvónő a játékeszközöket, nyitott polcon, felhívó jelleggel, a gyermekek által elért magasságban biztosítsa. - Élményszerzés: a játék alapja a jó élmény! Az óvónő feladata az új élmények, tapasztalatok, mint a játék forrás feltételeinek biztosítása. Legyen folyamatos a gyermekekkel való együttjátszása, és modell értékű szerepet töltsön be. Olyan élményeket is szervezzen, amelyben a MI közösségi érzést erősíti. Biztosítsa mindazokat az élményeket, megfelelő arányban, amelyek mind a fiús, mind a leányos tevékenységek forrásai lehetnek. 2. Az óvodapedagógus további feladata, hogy legyen valódi játszótársa a gyermeknek! 41


- Biztosítsa az utánzó, azonosulásra, mintakövetésre való modellkövetés lehetőségét. - Az óvónő szerepe facilitátor, partner, bevonható játszótárs. - Különböző játékszituációkban vállaljon szerepet és azonosuljon azzal. Ebben a szerepben szabályozhat, ismeretet, viselkedésben és beszéd – nyelv mintát nyújt, véleményeket hívhat elő, provokálhat, problémákat vethet fel, de akár fegyelmezhet is. - Alkalmazza a pozitív megerősítést a sikeresen megjelenő gyermeki viselkedésben. - Változó élethelyzetekben, tevékenységekben, közös tanulási helyzetekben megerősített cselekvési mintákat használ. - Olyan tevékenységeket, játéktémákat tervez, amely biztosítja az izgalmat kereső, felfedező, érdekes, változatos, tudatos tevékenységek igényét a gyermek számára. - Az óvodapedagógus a tudatos lényével, indirekt játékirányításával vesz részt a játékfolyamatokban. - A játék feltételek megteremtésével, a gyermek elképzeléseinek és megvalósulásainak, fejlődésének támogatásával részt vesz a játékfolyamatokban, de figyel a játék intimitásának sérthetetlenségére. - Jó pedagógiai érzékkel és megfelelő helyzetekben alkalmazza a direkt nevelői hatást. (Ha a játék menete nem kívánatos tartalmat vesz föl, baleset veszélyes helyzetekben.)

42


8.1.1. A játék szerepe a szocializációban Cél: Jót és jól játszani! Az óvodai közösségben át élt örömteli játék során a gyerekek egymás közötti társas, baráti kapcsolataik alakuljanak, közösségi normák és - szabályokhoz való szokásokban megerősödjenek azt más élethelyzetben is alkalmazni tudják, ezáltal fontos szociális készségeik, képességeik fejlődjenek. Megjelenő gyermeki játéktevékenység  tárgyak, játékeszközök, Óvodáskor termések rakosgatása, eleje gyűjtögetése, öntögetések  tárgyak, termések összeütögetése, kalapálása, fűzögetések  „kuckózás”, ki-be-oda-vissza bújások, nagymozgások, kukucskálás, vonulások, kerülgetések  építgetés, rakosgatás fakockákból, falapokból, botokból  utak, tornyok építgetése, különböző tárgyakkal körbeépítés  nagy autók, járművek tologatása, ki-be pakolás, babakocsi tologatás  hangok-szavak ismétlődő, játékos mosdogatása: halandzsázás, hangok dallam játéka  utánzó együttes játékok: csiklandozók, simogatók, ringatók, lovagoltatók, höcögtetők, babák-, bábok mozgatása, sétáltatás  főzőcskézés, terítés, sütés, babázás, babaetetés, babsétáltatás, babaltatás, baböltöztetés, rendezgetés, takarítás, mosogatás, sepregetés  mosás, vasalás, teregetés  átváltozás- beöltözés  kipakolás, költözködés egyik helyről a másikba  utazgatások, kirándulások, „táborozások”  vásárlások, piacozás

A szocializáció szempontjából fontos, mert  Összetartozás érzése, a”MI” élmény átélése  Alapvető együttműködési szabályokat rögzítünk (nem vesszük el egymástól a játékot, nem rombolunk…)  A játékbeli utánzások az eszközök készítése, eszközök használata, helye  A mintakövetés a szociális tanulási formák a beszéd, a dallam a mozgás elsajátítása  A gyermek a felnőtt megfigyelésével, utánzásával probléma-megoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátít el.  A közös játékban ő is modellálja a játszótárs szerepét segíti a gyermekek bekapcsolódását az óvónő-gyermek, gyermekgyermek közötti kapcsolatok kialakítását, szereptevékenységek „alapjainak lerakása”, kezdetleges szerepek és azok viszonyulásai alakulnak (interakciók) A játék „sztorikban” magatartási és cselekvési mintákat közvetítése Játékos szituációkban a helyeshelytelen viselkedési normák közvetítése „AHA” élmény, sikerek, próbálkozások, kudarc tűrése, kimozdulás, javítás Játék közben közös beszélgetések, együttes játékok, bensőséges kapcsolat kialakítása. A közös élmény átélése, udvariassági szokások alakítása, elemi társas érintkezés megalapozása Önkiszolgáló tevékenység – önállóság 43


Óvodáskor közepe

Kisebb-nagyobb kuckók, házak, járművek, szerelő műhelyek Várak, városok, erdők építése Játék eszközök, kiegészítők készítése dobozokból, fából különböző anyagféleségekből Szétszerel-, összeszerel, kalapál, szögel babaszobai, babakonyhai sütés, főzés, mosástakarítás, babaruhaszabás-varrás családjátékok- kapcsolódása kirándulással, utazással, erdőjárással, orvososgyógyszerész-, fodrászos-, boltos-, rendőrös-, tűzoltós-, buszos-, katonás játékok átváltozás, beöltözés, a helyszín „átváltoztatásával” elemi társas játékok, kártyajátékok mozgásos játékok

Együttműködés szabályainak, a kulturált viselkedési és udvariassági szokásainak gyakorlására: A közös élmények erősítik az összetartozás érzését. Gyermeki összedolgozás, társkeresés, együttjátszás – kooperáció a játékban A társas együttműködés szabályainak gyakorlása: kapcsolatteremtés, beszélgetés kezdeményezése, egymásra figyelés, pozitív hozzájárulás a közös tevékenységekhez, alkalmazkodás a megbeszélt szabályokhoz, segítőkészség, önzetlenség, együttérzés- belső kontroll alakulása. Barátságos viselkedés, egymás elfogadása, egyezkedés, megosztás, osztozkodás- magasabb rendű erkölcsi normák megjelenése. A játékban megjelenő társas magatartási formák gyakorlása. „Pillanatnyi” baráti szálak kapcsolatok megerősödése, támogatása. Valamit alkotni, létre hozni, konstruálni- siker, elismerés átélése, önállóság, önfegyelem megalapozása, elemi szabályok rögzítése: szabálykövetéssel szabály tudat erősödik.

44


Óvodáskor Összetett játék tartalmak: vége utazós játékok, benzinkutas-, jegyárus-, szerelő műhelyes-, űrhajós-, robotos játékok őslények, vízi- szárazföldi, kutatós, kincskeresős, vadász rendőr, postás, orvos, boltos, tűzoltós játékok labirintus-, akadály-, összeszerelések sok féle anyagból, játék eszközök és saját játék eszköz készítése: állat, ember figurák, kis járművek, kerítése, házak, zászlók, jelzések, pénzek, kosarak, edények makettek, terep játékok készítése befőzések, éttermi játékok, ünnepek játékai, szabás-varrás, ruhaboltos játék, nagytakarításos, vizes játékok átváltozós, váras játékok társas játékok Kártyajátékok mozgásos szabály játékok: téri- labirintus és akadály játékok, sor-váltó- fogó játékok, csapatjátékok

Élmény – tapasztalatszerzés segíti a biztos eligazodást, tájékozódást a környezetében, megismeri a felnőttek világát, foglalkozásokat, ismereti bővülnek, szociális képességei fejlődnek. (pl: vásárlás a boltban pénzzel) MIT? HOL? MIÉRT? HOGYAN? MIKOR? A segítségkérés, segítségadás, eligazodás, alkalmazkodás, helytállás, rugalmasság, ok – okozati összefüggések, következtetések, megtapasztalás, beszéd – és cselekvés összhangja, egymásra figyelés, megbízhatóság, feladattudat, feladattartás, önzetlenség, lelkiismeret, empátia. Felnőtt pozitív visszajelzései a magatartási, viselkedési normák terén – pozitív tapasztalatokat szerez – önértékelése erősödik. Társadalmi normák felerősödése, megszilárdítása. Nagyfokú az önállóságuk, a gyermekek motiváltak (belső hajtóerő) öntevékenyek, összedolgoznak, alkotnak (szerveznek, terveznek Összedolgozással, önmegvalósítással a gyermeki siker átélésével önbizalma erősödik. Aktív közreműködés a gyermekek között: szerveznek – terveznek – társakat keresnek – létrehoznak – alkotnak – véleményeiket elmondják – vitatkoznak – döntenek – értékelnek – elemi játékszabályokat alkotnak, szabálytudatuk erősödik. A feladatvállalással a személyes érdemek megerősödnek, türelem, kitartás, önfegyelem, önmegvalósítás az önérvényesítő képességeik, akarati tulajdonságaik (megerősödnek. Egyén és közösség közötti együttműködés és társas, baráti kapcsolatok mélyülnek, empatikusak, peremhelyzetű magányos gyermekek behívása a játékba. 45


Játékhoz szükséges eszközök biztosítása Gyakorló játék eszközei: • fakockák, különböző méretű mértani testek • különböző nagyságú dobozok • nagyméretű járművek (autó, vonat, busz) stb. • kosárban természetes anyagok – különböző méretű - vastagságú faágak, termések, csutka, kukoricaszár, termések évszakokhoz kapcsolódóan • magvak, edények, kancsók • kalapács, fadarabok, lécek • kosárban: anyagok, anyagféleségek (bársony, szőrme, selyem stb.) • nagylyukú, nagyméretű gyöngyök-, gombok-, fűzőszálak Konstruáló játék eszközei: • Wesco dobozok • Duplo, Lego, fémépítők • Faépítők, fahasábok • Makett elemek – téri összerakó (pl.: vár) • Terepasztal • Deszkalapok, hengerek, farostlemez tábla • Szerelő láda: kalapács, harapófogó, csavarhúzó, csiszolópapír, • Különböző méretű szögek, satu, fűrész • Szét és összeszerelhető tárgyak, kisgépek • Kiegészítő anyagkellékek, azok elkészítéshez Szimbolikus – szerepjáték eszközei: • Baba, nagyméretű maci, kisméretű plüssállatkák • Babaruhák – aktuálisan, évszakokhoz kapcsolódóan • Bölcső, mózeskosár (hordozó), babakocsi • Kosarak, táskák, kötény, kalapok beöltözős ruhák, textíliák: terítő, kendő, hátiszák • Bababútor, asztal, szék, babaágy • Babaszobai edények: fazék, fedő, fakanál, tepsi, tányér, bögre, evőeszközök 1-2 tál, csésze • Vasalódeszka, vasaló, szárító, csipesz • Tükör • Fodrász szerkény vagy polc • Fodrász kellékek, vállkendő • Orvosi ágy, orvosi táska és kellékei, esetleg orvosi kisszekrény • Autók, kormánykerék • Buszos, sapka, táska, sisak, korona • Távcső • Plédek, nagyméretű textíliák Szabályjáték eszközei: • Társasjátékok, dobókocka • Kártyák • Versengő játékok, mozgáseszközei • Térbeli társasjátékok

46


8.2. Verselés, mesélés Cél: Minden szolnoki óvodás megismerje, megszeresse a magyar, népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokat, melyek segítik a gyermek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődését. A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek során óvodásaink bátran megnyilvánuljanak, a mese varázslatos népi elemei mozgósítják fantáziájukat, képzeletüket, amelyek a gyermek külvilágra irányított megismerési törekvéseit segíti. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés hatására a gyermekek alkotó módon átéljék a saját mese – vers alkotás örömét, a élményfeldolgozás folyamatában kreatívan, változatos önkifejező módon jelenítik meg a belső népi világukat. Feladat: 1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani tudással rendelkezik: Az életkornak, a gyermeki érdeklősének megfelelően kiválasztja és tervezi az irodalmi alkotásokat, melyek képszerű, fantáziára ható bemutatása élményt nyújt. Szakmai felkészültségének egyik alapja, hogy rendelkezik „Irodalmi tárházzal”, ami színesíti, gazdagítja a természetes, spontán és tervezett módon megjelenő verselést, mondókázást, mesélést. Az óvónő előadás módja élményszerű, használja a szép magyar nyelv kifejezéseit, ritmusát, szófordulatait, hangsúlyait, hangfestéseit, az érzéseit, gondolatait metakommunikációval is közvetíti a gyermek felé. Az óvónő a csoport kedvenc meséjét szívesen, lehetőség szerint emlékezetből meséli. Az óvónő megteremti az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkört, ahol meghitt, személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel. Kialakítja a megfelelő, nyugalmas színterét (mesesarok), annak szertartásait, szimbólumait, amely alkalmat ad a mindennapos mondókázásra, verselésre, mesélésre. A gyermeki önkifejezéshez és az önkifejezés kombinálásához (vizuális, mozgás), életkorhoz igazodó, motiváló, esztétikus, változatos eszközöket biztosít.

47


Folyamatleírás Kezdetben ölbeli játékokat (cirógató, simogató, höcögtető, ujj kiszámoló, dülöngélő, lovagoltató) mondókákat, ÓVODÁSKOR halandzsaszerű kiolvasókat ELEJE játszunk. Ölbeli játékok játszása, hallgatása, utánzása megkönnyíti, segíti a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítását, nagyban megsegítve a szocializáció folyamatát. A leporellók közös nézegetése élményt jelent, a színes képekről történő mesélés, képolvasás Az általunk kínált versek, mondókák, rigmusok ritmusosak. Mondogatása ösztönzik a gyermekeket, melyeket játékos utánzó mozdulatokkal kísérnek. Mesehallgatás: egyszerű cselekményű mesék, melyeknek izgalmát a ritmusok visszatérő ismétlődések adják, láncmesék Megjelennek, tréfás mesék alvós mesék A ritmikus zenei hatásmondókázáshoz szívesen öltöznek be a gyermekkülönböző ruhákba, jelmezekbe. A beöltözések és átváltozások motiválják a mozgásra, „előadásra”, melyek a későbbi dramatikus játék elemek megjelenését hordozzák magukban. Első közös bábos élmények, ösztönzik, a gyermeket az első bábos próbálkozásra, ahol a funkció öröm kijátszása a bábok mozgása, táncoltatása, jelenti, állathangokat, hangutánzásokat hangoztatnak.

Ajánlott anyag

Szükséges eszközök

Ölbeli játékok: Nyitott, gyermek 8-10 db magasságához Mondóka, igazodó polcrendszer rigmusok: Szöveges leporelló 84-5 db 10 db (folyamatos 3-4 soros csere biztosítva) rövidversek Nagyalakú 4-5 db képeskönyv Láncmesék, (állatokról, állatmesék 3 – 4 növényekről, az élet db dolgairól) 3 – 4 db Altató vers – A gyermek számára mese 1 -1 db jól elérhetően Irodalmi anyag (önkifejező, mesesarokban) vállfán, nyitott polcon, elhelyezve 4-5 kalap 2-3 kendő 2-3 kötény 2-3 szoknya 2-3 mellény 2-3 állatos fejdísz (textilből) folyamatosan cserélve, aktualizálva, bővítve) Nyitott polcon, a gyermek számára elérhető magasságban. (Bábok aktualizálása, cseréje folyamatos) Csutkabáb, ujjbáb, fakanálbáb, Kezdetben: Ujjbábok: 5-6 db Folyamatosan megjelenik Csutkabáb 5-6 db Gyűszűbáb 5-6 db Zacskóbáb 5-6 db Egyszerű fakanálbáb 3-4 db Kesztyűbáb óvónői használatra 2-3 db

48


Folyamatleírás Az élményekhez, témákhoz kapcsolódó versek, mesék, újszerű verses mesék jelennek meg, a ÓVODÁSKOR mondókák tárháza bővül KÖZEPE (kiszámolók). Szívesen hallgatnak verseket, meséket állatokról. Jellemzően az állatokról, emberekről szóló furfangos, humoros tanulságos mesék. Szívesen nézegetnek képes-, mesekönyveket a „kis gyermek könyvtárunkban” megjelennek a kedvenc – aktuális mesés könyveink az érdeklődésükhöz kapcsolódó természeti, növény és állatvilágról szóló képeskönyvek, ismeretterjesztő könyvek. A kedvenc és a már ismert mesék képillusztrációjáról szívesen mesélnek egymásnak. A játéktevékenységben megjelenik a mesékhez kapcsolódóan az izgalmas mese – szituációk, meserészletek, mesehelyzetek, mesehősökkel való azonosulás: viselkedésükben, beszédükben, mozgásukban. A mesei belsőkép feldolgozását a játékba kivetíti, szorongásait oldja, ez vezet a dramatizálás spontán kialakulásához. A meserészlethez kapcsolódóan mesei környezetet teremt, a csoport meglévő eszközeiből (csoportszoba eszközei) illetve készít (megjelennek az alapvető kiegészítők) Bábjátékokra jellemző, hogy a már ismert mondókákat, verseket mondogatnak, báboznak. Az óvónői bábjáték, mint élményt nyújtó hatás, motiváló a gyermekek által kedvezményezett saját bábjátékra, megjelennek a páros bábjátékok, kisebb párbeszédek, bemutatkozások, köszöntések, vonulások és elemi meserészletek

Ajánlott anyag Versek: 5-7 Mondókák: 5-6 Verses – mese: 1-2 Mese: 5-6

Szükséges eszközök Képeskönyv, mesekönyv, természet / ismeretterjesztő képeskönyv 10-12 (aktualizálás, folyamatos csere) Gazdagítja a gyermekek mesei könyvtárát a gyermek közösség által kiválasztott kedvenc meséket tartalmazó mesekönyv, melyet a mindennapi mesehallgatás során (pihenés előtt, délutáni játék során) szívesen hallgatják Jelmezek: 3-4 kalap 2-3 mellény 3 különböző színű palást 3 korona 3 fátyol 4-5 hosszú szoknya 3 vállkendő 2 fejkendő Állatos fejdíszek - kutya - macska - kakas Kiegészítők - botok - kosarak - zsák - tarisznya - zöld, kék, barna nagyméretű textilek - bokor, fa Arcfesték, tükör

49


Folyamatleírás Témához, élményekhez kapcsolódóan szívesen hallgatnak és sajátítanak el hosszabb – rövidebb verseket ÓVODÁSKOR Tartalmában a valós VÉGE élethelyzetekben előforduló történésekből, az idő múlásával kapcsolatos eseményekről (napszak, évszak…) megfigyelésekről szólnak, ünnepi hangvételű, humoros, tréfás hangulatú versek színesítik a kínálatot. Az irodalmi élmények hatására gazdagodik szókincsük, beszéd – verselési kedvük fokozódik – szívesen mondanak verset - és az önkifejezés kreatív megnyilvánulása során egyéni versalkotások születnek. A mondókázás öröme természetes módon jelenik meg a mindennapokba, érdeklődve ismerkednek találós kérdésekkel, népi szólásokkal, közmondásokkal, népi hiedelmekhez kapcsolódó rigmusokkal Szívesen hallgatják a fordulatos, izgalmakkal átszőtt, mágikus hatású tündérmeséket. A mese fordulatos eseményeik lekötik a gyermek figyelmét, képesek hosszabb terjedelmű mese befogadására is. A mesei élmények hatására megjelennek saját mesealkotásaik, gyermeki fantáziát, képzelő erőt mozgatva. Belső képi világukhoz kapcsolódóan átélt érzelmeket kifejezik dramatizáló tevékenységükben. Megteremtik az önkifejezéshez szükséges feltételeket: - díszleteket, kiegészítőket,

Ajánlott anyag Versek 6-8 db Mondókázás 6-8 db Vers – mese 1-2 db Mese Népmesék, tündérmesék, tréfás mesék 10-12 Szólás – közmondások, találós kérdések 3-4 db

Szükséges eszközök Verses könyvek 3-4 db saját verses füzet képes könyvek, népmesék 8 db Folytatásos elbeszélő könyv 2-3 db Óvodás újságok (pl.: Dörmögő Dömötör) 2-3 db Szólások, közmondások találós kérdések gyűjteménye A gyermek számára elérhető módon nyitott polcon, vállfán vagy jelmezes kosárban: - fejdísz 10-12 - farok, fülek, mancsok Jelmezek - kalap 3-4 db - tarisznya 2 db - mellény, bekecs 3 db - palást 3 db - korona 3 db - zsák 2 db - vándor-, furkóbot 1 - hosszúszoknya 4-5db - vállkendő 2 db - fejkendő 2 db - kötény 2 db - fátyol 3 db Kiegészítők - díszlet kellékek - fák, bokrok - nagyméretű színes textilek Arcfesték, tükrök Anyagában és karakterében változatos, folyamatosan cserélt bábkészlet. A báb típusának megfelel bábtartón. Változatos (4-5 db) - természetes anyagú báb - terménybáb - fakanál báb - kesztyűbáb 10-12 db - ujj bábok 10-12 db - botbábok 10-12 db 50


jelmezeket terveznek, készítnek, A gyermekek számára élvezetes, óvónői bábjáték és az átélt irodalmi élmények hatására szívesen kezdeményeznek és szerveznek bábjátékot, készítenek hozzá változatos bábokat és díszleteket. Kifejezésmódjukban használják a mese szófordulatait, melyet mozgással is lekövethetnek. Fejlődik kifejező készségük, szókincsük gazdagodik, természetes beszédkedvük fokozódik. Közösségi élményként élik meg a bábjáték „előadásokat”.

- marionett bábok 2-3 - árnyjátékhoz fehérlepedő, lámpa - mobilizálható báb paraván - makett díszletek

A fejlődés várható eredménye: A gyermek irodalmi hatások hatására szívesen mondanak, verseket, dramatizálnak el meséket, történeteket. Szívesen meghallgatnak új verseket, verses meséket, a mese szófordulatait használva önállóan mesélnek. A történetek, elbeszélések mesék humoros mondanivalóját megértik. Óvodásaink szeretik a verseket, meséket az irodalmi alkotásainkhoz fűződő pozitív érzelmi viszonyuk megerősödik, későbbiekben jelentőséggel bír olvasóvá nevelésük folyamatában. 8.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél: A szolnoki óvodások a mindennapi tevékenységeikben szívesen énekeljenek, mondókázzanak, játsszanak énekes játékokat, a zenélés örömet nyújtson számukra és másoknak. Igényesen válogatott művészeti alkotások hatására fejlődjenek zenei képességeik a ritmus, ének, hallás, mozgás és a kreativitás területén. Feladat: 1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai – módszertani tudással rendelkezik: Igényes a zenei anyag kiválasztásánál, összeállításánál (népdalok, népi játékok, klasszikus – és kortárs művészeti alkotásokból válogat) a gyermekek életkorához igazodóan, rendelkezik zenei anyag gyűjteménnyel. Figyelembe veszi a zenehallgatási anyag összeállítása a nemzetiségi, etnikai kisebbségi kultúrát, a gyermekek hovatartozását. Előadásmódja, tiszta éneklése, mozgáskultúrája, hangszerhasználata, kommunikációja mindennapi pozitív zenei élményt jelent a gyermekek számára. Változatos módszereket alkalmaz a gyermekek zenei képességének és a készségek fejlesztéséhez (éneklési, hallás, egyenletes lüktetés, ritmus, harmonikus – esztétikus mozgás). Derűs, oldott légkör megteremtésével a zenei eszközök szabad választásával, az óvónő zenei élménynyújtásával elősegíti a gyermekek pozitív viszonyulását a zenéhez. 51


ÓVODÁSKOR ELEJE

Éneklési készség Az óvónő segítségével egyszerre, csoportosan körülbelül azonos hangmagasságban énekelgetnek, 3-4 hangterjedelemben.

Szívesen játszanak ölbeli játékokat, ringatókat utánzó mozdulatokkal kísérik a mondókák ritmusát és az énekes játékokat.

Hallás 2-4 motívum Az óvónő érzékelteti a terjedelemben énekekkel, a dalokon 8-12 ütemterjedelemben keresztül a magas – 5-7 mondóka mély különbségeket 6-7 ölbeli játék (oktáv távolságban) a 6-9 dalszöveg gyermekek számára, melyet érzékelnek, felismernek és térben mozgással, játékosan mutatnak. m-r-d: 2-3 Az óvónő érzékelteti sz-m 2-3 beszédén, a különböző l-s-m: 2-3 zörejhangokon keresztül halk – hangos különbségeket, melyeket a gyermekek felismernek. 2-3 eltérő zörej, mely lehet emberi beszéd, zenei, ütős hangszer… (megkülönbözteti)

Ritmus Egyszerű játékos utánzó mozgással (hajladozás, hintáztatás, lovagoltatás, altatás, egyszerű táncmozdulatok, billegés, térdrugózás, közben) az egyenletes lüktetést érzik.

Zenehallgatás Első zenei élményt jelent számára az óvónő és dallamjátszó hangszer hangja, melyet érdeklődve hallgatnak.

Az óvónővel együtt szívesen játszanak énekes játékokat, egyszerű mozgásokkal követve az óvónő tempóváltását. Egyszerű ritmushangszereket használnak: dobon érzékeltetik az egyenletes lüktetést. Egyszerű beszélt és énekelt ritmus motívumokat visszatapsolnak.

52


ÓVODÁSKOR KÖZEPE

Éneklési készség Az óvónő indításával önállóan, érthető szövegkiejtéssel, 3-4 hangterjedelemben énekelnek a gyerekek.

A gyermekek énekes játékaik szerepváltó-, párcserélő-, kiforduló-, lánykérő-, táncosjátékokkal gazdagodik

4-6 mondóka,4-6 motívum terjedelemben 10-15 magyar népi játékdal, 3-4 műdal

10-16 ütem terjedelemben s-m, l-s.m; s-m-d, s-m-r-d, dl-s (2-3 db) m-r-d-l 1 db Hangterjedelem terc, kint, kvart hangeszköz

Hallás Magas – mély érzékeltetése ismert, egyszerű dallamokon keresztül felismerik, térben mutatják. Kezdő hangjának változtatását átveszik.

Felismerik a halk – hangos különbségét, érzékelteti éneklés, mondókázás tapsolás során. Jól ismert, kedvelt dalokat dúdolásról, hangszeres előadásról. Belső hallásfejlesztés, dallambújtatás: motívumonként váltva, halkan - hangosan érzékeltetve Kisebb hangszín különbségeket, finomabb zörejeket a gyermekek felismernek (azonos vagy hasonló anyagból készült használati tárgyak) Egymás beszédhangjának és a természeti környezet zörejeinek felismerése.

Ritmus Járással, tapsolással, játékos mozgással, dobolással érzékeltetik a gyermekeknek az egyenletes lüktetést. Tapssal ütős hangszerek (dob, cintányér, triangulum és a gyermekek által készített hangszerek) játékával érzékeltetik a dalritmust és mondóka ritmust. Játékos mozdulatokkal motívum… kiemelése, ritmikus visszhang játéktok. A jól ismert dalokon, mondókákon és mozgáson keresztül átélik a gyors – lassú tempót, képesek érzékeltetni és a megfelelő tempót érzékeltetni. Szívesen és örömmel találnak ki a gyermekek dallamfordulatokat (név, köszönés…) a zenei kreativitásuk átélve a játékos dallamalkotás örömét.

Zenehallgatás Szívesen hallgatják és igénylik a játékdalok, műdalok, népdalok, énekes mesék újra hallgatását, énekelve és játékos hangszeren keresztül.

53


ÓVODÁSKOR VÉGE

Éneklési készség A gyermekek önállóan, aktívan, bátran indítanak egyénileg és csoportosan énekeket, kezdeményeznek énekes játékokat.

Hallás A magas mély viszonyt az ismert dallamok, motívumokat, dallamokat térben mutatják. A gyermekek megismerik a halk – hangos, gyors – lassú fogalom párokat, együttes játék során gyakorolják. Egyéni sikert jelent számunkra Játékdal anyag Belső hallásuk és zenei a dallam visszaéneklése. 16-20 magyar emlékezetük fejlődik népi játékdal dallambújtatással (a 5-6 műdal rokon rövidebb – hosszabb és más népek Dallamokat ismernek gyermek fel dúdolásról, dalanyaga hangszeres játékról, 12-16-18 ütem kezdő vagy belső terjedelemmel motívum alapján. Anyagterjedelem egységekkel, belő kvint, szext, énekléssel). hangkészlet pentaton hangsor hangja 4-6 mondóka 6-12 motívum terjedelemben

Ritmus Egyenletes – és dalritmust hangoztatnak egymás után. Dalritmust hangoztatnak belső énekléssel belső mondókázással. Dalokat, mondókákat ritmusról felismernek az adott ritmus motívumhoz neveket, ritmusokat illesztenek, visszhangjátékokat játszanak.

Zenehallgatás

Szívesen alakítanak zenekart. Zenei ritmusjátékhoz dobot, háromszöget, cintányért behasználnak. Tapssal, járással, játékos mozdulatokkal, tánccal érzékeltetik és kiemelik a motívum – hangsúlyt. Mondókázásukat, éneklésüket, mozgásukat tempóváltással tagolják, gyakoriságát, a gyors – lassú, halk – hangos, különböző kombinációit. Szívesen kitalálnak szöveghez ritmust és dallamot, improvizálnak zenéhez mozgást, énekes – ritmusos párbeszédeket.

A gyermekek érdeklődve, figyelmesen, élvezettel hallgatják az általunk énekes és hangszeres formában előadott egymástól eltérő hangulatú játék - , mű – népdalokat. A gyermekek szívesen hallgatnak ismert zenei anyagot gépi előadásban. A gyermekek zenehallgatása is alkalmas klasszikus, szimfonikus darabokkal is megismerkedhetnek Megismerik a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó nemzeti dalainkat (Himnusz, Szózat). 54


A fejlődés várható eredményei: Óvodásaink különböző zenei tevékenységei tudatossá és önállóvá válik. Szívesen és örömmel kezdeményeznek maguk is dalos játékokat, könnyed, tiszta énekléssel kísérik játékos mozdulataikat. Érdeklődéssel és szívesen hallgatják az óvónő és egymás éneklését, hangszeres játékát. Esztétikai élményt nyújt számunkra az egyéni és csoportos éneklés, a zenét kísérő mozgásformák, tánclépések és ritmusok. Zenei önkifejező tevékenységükre jellemző a kreativitás: zenei kérdés – felelet kitalálása, hangszeres játék, zenekar alakítása, a csoportban található és saját maguk által készített eszközök által. Az önálló alkotás igazi élményt nyújt számukra! Ének, zene, énekes játékokhoz szükséges eszközök: Nyitott polcon, a gyermek számára elérhető magasságban Ütős és ritmushangszerek: - 3 db dob - 3 db cintányér - 2 db triangulum - a csoport létszámához igazodó ritmusbot - 2 db különböző csörgő - zörejt keltő tárgyak eszközök: fémből, fából, üvegből - Saját készítésű hang- és ritmuskeltő eszközök - Saját gyűjtésű termések, kövek, magazin Dallamjátszó hangszerek: furulya, metallofon, xilofon Audiovizuális eszközök, polcon: CD lemezjátszó, magnó, CD-k, hangkazetták Népi játékok kellékei: 1 bő szoknya, 1 vesszőkosár, 1-2 kalap, 2 kendő, 1 mellény, 1 kötény, 1 bot Hangvilla, zenei szakkönyvek, zenei gyűjtemények 8.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél: A szolnoki óvodásaink az önkifejező tevékenységek során, alkotómódon az ábrázolás különböző formáival és eszközeivel átéljék és újraalkossák élményeiket, ezzel is gazdagítva belső képi világukat. Óvodásaink az őket körülvevő környezetben nyitottak az esztétikai élmények befogadására, melyek erősítik esztétikai igényességük kialakulását. Feladat Óvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani, vizuális technikai tudással rendelkezik: Életkorhoz és fejlesztéshez igazodóan megteremti az optimális feltételeket (biztosítja a rajzolás, festés, mintázás, térbeépítés, kézi – munka, képalakítás, az ábrázolás különböző formáihoz a megfelelő mennyiségű, minőségű differenciált anyagokat, eszközöket. Az egyéni és közös élmények szervezésével, az elmélyüléshez elengedhetetlen kellő idő biztosításával megteremti az alkotó légkör alapját. Megismerteti a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás és mintázás és kézi – munka technikai eljárásaival. 55


Az esztétikus környezet biztosítása és a környezet esztétikai, jelenségeiben, művészeti alkotásokban történő együtt gyönyörködés. A gyermekeket aktívan bevonjuk a környezet alakításába, mely megsegíti a gyermek esztétikum iránti vonzódását, igényességük, jó ízlésük alakítását. Az önkifejező, alkotó tevékenységek során utánozható mintát nyújt, támogató, segítő kommunikációval segíti elő az alkotás örömét, sikerét. Rajzolás, mintázás, kézimunka Folyamatleírás tevékenységekhez szükséges eszközök A gyermekek játszva 1 db nyitott polcrendszer az Óvodáskor ismerkednek különböző eszköztárolásra eleje anyagokkal, tárggyal, rajzgyűjtő dosszié minden eszközökkel, szívesen gyermek számára (kép, jel, név rakosgatják a nyomtatott nagybetűvel) terméseket, ágakat, iratgyűjtő doboz minden kavicsokat, gyermek számára gyurkálgatnak a polc, faliújság a gyermekek homokba, nyomokat alkotásainak elhelyezésére hagynak, rajzolgatnak. fonott kosárban évszakokhoz Különféle anyagokkal kapcsolódó termésekkel, apró kerülnek kapcsolatba a kavicsokkal, különböző méretű gyerekek, melyeket – vastagságú ágakkal tapintanak, különböző terepasztal - benne homok formákat érzékelnek. tepsi – szóráshoz Megismerkednek (nyomhagyás) különböző liszt, gríz, mák (folyamatosan alapanyagokkal, pótolva) különféle minőségű különböző minőségű papírokkal, melyeket papírféleségek (celofán, gyűrhetnek, téphetnek, zsírpapír, alufólia, szalvéta, gombócolhatnak, selyem – hulladék-, krepp-, formába alakíthatják. tafettpapír. Szívesen firkálgatnak, nagy ívű csomagoló papír – nagy felületű nagy ívű folyamatosan pótolva papíron marokkrétával 2-3 nagyméretű lepedő a képi elemek különböző anyagminőségű megjelenése lengőfirka, textilek körvonalas firka, 1 tömb agyag később az só, liszt a gyurmához emberábrázolás (folyamatosan pótolva) szándékának díszítéshez magvak megjelenésével 5-5 doboz gyurma (natúr) felismerhetővé válik a 6 alapszínű tényleges tempera fej – láb emberforma. festőszivacs, parafa dugó 2db viaszkos vászon Megismerkednek a ecsettörlő rongy, víztartó edény festékek 1 doboz marokkréta tulajdonságaival. Nyomhagyás, ujjfestés, aszfaltkréta szivacsfestés, foltfestés, 2-2 korongecset, pemzli, lapos 56


ujjkihúzással, képelemek, részformák elemeinek kialakításával képalakító tevékenységeik megindulnak. A színek használata, a színkeverés, fokozza esztétikai élményüket – felfedező örömteli tevékenységüket. Később különféle vastagságú ecseteket használnak, nagy felületeken. (korong-, pemzli, lapos ecset) Építő tevékenység során térbeli tapasztalatokat szereznek a különböző tárgyak formáiról, alakzatairól. Örömmel beszélnek a létrehozott alkotásaikról, mely a játéktevékenységük szerves eleme. A téralakítás, építés során változatos anyagokat használnak fel, rakosgatják, rendezgetik, differenciált térbeli kiterjedéseket hoznak létre. A plasztikai tevékenységek során felfedezik, azok formázási lehetőségeit, alakíthatóságát. Gömbölyítik, lapítják, sodorják, mélyítik a különböző technikákat változatos anyagokban gyakorolják: só-liszt gyurma, színes gyurma, agyag.

ecset ragasztó nagyméretű gombok – fűzéshez nagyméretű, nagylyukú gyöngyök agyagból, fából különböző méret papírdobozok bal kezes eszközök szükség szerint

57


Óvodákor közepe

A gyermekek egyéni élményeihez, témákhoz kapcsolódóan bővülnek és gazdagodnak a gyermekek alkotó – alakító tevékenységei. A gyermekek rajzában, festésében megjelennek a képalakítás gazdag változatai: formákban, tépéssel, vágással, mozaikkészítéssel, színhasználatban, színkeveréssel, színárnyalatok megjelenésével fejlődik kompozíciós készségük. Az alkotás igazi esztétikai élményt és örömet jelent számukra. A plasztikai munkák készítése során megjelennek az alkotások formai jellemzői, kifejezésre jutnak az alaptechnikák és munkafogásainak alkalmazásával a gyermekek emberi alakok, állat – és játékfigurákat mintáznak. (színezett só – liszt gyurma, gyurma, agyag) A téralakítás és építés során a gyermekek újabb eszközöket és anyagokat is felhasználnak. A teret variálják, az építés részleteibe textíliákat, dobozokat, berendezési tárgyakat építenek be. Az általuk készített építőelemek gazdagítják az építő tevékenységüket. A létrehozott alkotásokat,

só, liszt gyurmához agyag natúr és színes gyurma, többszínű tempera, gombtempera 6 db-os vízfesték papírféleségek: hullám, csomagoló, színes papírok A3-as rajzlapok A 4-es rajzlapok Ecsetek: 6 db 10-es ecset, 6 db 8-as ecset 6 db gyermekragasztó 6 db olló (balkezes is) különböző méretű gyöngyök különböző méretű és minőségű textíliák különböző méretű dobozok, vastag,vékonyfonalak 12 színű zsírkréta, vastag ceruza hurkapálca, fogvájó

58


Óvodákor vége

produktumokat közösen elhelyezik a gyermekek polcon vagy képtárban, hogy abban sokáig gyönyörködhessenek. Képalakításban megjelennek a közös kompozíciók, melyeket különböző anyagokkal és újabb technikai megoldásokkal végeznek a gyerekek: montázs, kollázs, batikolás, linózás, origami. A gazdag képi kifejezéshez az anyagok sokféleségét használják (vízfestékek, zsírkréta, táblakréta) A gyermekek plasztikai munkájukban megjelenik a több alakos kompozíció, egyéni élmények történetek, mese jelenetek formájában. Az alkotó - alakító tevékenységek során változatos anyagokat, eszközöket és szerszámokat használnak a gyermekek, különféle technikákat ismernek. Szívesen ismerkednek népművészeti elemekkel, népi kismesterségekkel, azok technikáival (pl.: korongozás). A gyermekek építésbeli tapasztalatai gazdagodnak a terepasztalon végezhető beépítési lehetőségekkel, makettek – modellek készítésével. Alkotó, együttműködő

vízfesték, tempera színkészlete bővül 5x12 db-os vízfesték, 3x24 db-os tempera különböző vastagságú ecsetek: 6db 6-os és 3–as ecset festőállvány akvarellfesték zsírkréta, porpasztell kréta, vékony ceruza, 3 oldalú ceruza, filctoll, grafit és színes ceruza gipsz öntőformák tapéta ragasztó különböző vastagságú fonalak, hímző fonalak, tű, gyűszű, színes szalagok különböző dekorgyöngyök – gyöngyfűzéshez 3-as, 4-es, 8-as ágú körmöcske 2-3 szövőkeret bőrhulladék, lyukasztók (bőrözés) linókés, linódarab, linóhenger csempe, üvegdarab – üvegfestés, mozaik szitakeret + 1 kefe íróka, viasz damil, spárga, raffia lyukasztó, kivágó formák, cikk – cakk, hullám olló magvak, száraz tészták, gombok, dugók terepasztal homokkal, földdel, vízzel – aktuálisan papírféleségek: karton rajzlapok, hajtogatós papírok, krepp –, tafettpapír, csomagoló-, hullámpapír, fotókarton, műszaki rajzlap, szalvéta, másoló papír, dekorpapírok.

59


módon vesznek részt a gyermekek a környezet alakító, díszítő, szépítő, tárgykészítő tevékenységekben. Önkifejező tevékenységükhöz kapcsolódóan szívesen és örömmel végzett tevékenységekhez kapcsolódik a vizuális eszközök tisztán tartása, rendben tartása. Megismerkednek séták és kirándulások alkalmával lakóhelyük környezetével, középületeivel, köztéri alkotásokkal (szobrokkal) múzeumokban található képzőművészeti alkotásokkal. A fejlődés várható eredménye: Az alkotó – alakító tevékenységeket óvodásaink örömmel, elmélyülten, jókedvvel végzik, képalakításukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Magabiztosan használják az alapanyagokat, eszközöket, többféle technikát alkalmaznak. Önkifejezéseikre, alkotásaikra jellemző az árnyalt színhasználat, részletező formagazdagság. Az egyéni és közös kompozíciókban, környezetükben felismerik a szépet, gyönyörködnek benne, törekednek annak kialakítására. 8.5 Mozgás Cél A szolnoki óvodások testi szükségleteik és igényüknek megfelelően szívesen és örömmel mozogjanak a nap bármely szakaszában. Szervezett, rendszeres mindennapi mozgástevékenységek szervezése által váljanak edzetté, erősödjenek, mozgásos tapasztalataik gazdagodjanak, testi képességeik –erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség - fejlődjenek. Feladat: 1. Csoportszobában vagy folyosón megteremti a mozgáshoz szükséges biztonságos környezetet, teret, biztosítja változatos eszközöket. 2. Minden nap teremben, de főként szabad levegőn, eszközök vagy eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában játékos mozgást szervez (mindennapos testnevelés). 3. A mindennapos testnevelés időpontját, a mozgáskészség fejlesztésének feladatát, a mozgásos játékot havi hálótervben tervezi, csoportnaplóban dokumentálja. 4. Feladata az örömteli és biztonságos mozgáshoz szükséges jó szokás – szabályrendszer kialakítása. 60


5. Éves tevékenységi tervben életkori sajátossághoz igazodóan, a gyermek testi képességeinek fejlesztésére irányulóan, tudatosan egymásra épülve tervezi a szervezett mozgásos tevékenységeket. 6. A mozgások kivitelezéséhez nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy óvodásaink és az óvodapedagógusok mozgásra alkalmas, kényelmes ruhába öltözzenek át. 7. Napi rendszerességgel biztosítja a szabad levegőn való tartózkodást, heti rendszerességgel tervezi az udvari változatos mozgásokat, mozgásos szabadjátékokat, csapatjátékokat, sport – és versenyszerű játékokat, melyek által a gyermekek testi képességeik fejlődnek, a társra figyeléssel társkapcsolataik megerősödnek. 8. Aktívan részt vesz az óvodapedagógus a mozgásos tevékenységekben személyes példát, mintát nyújt: a gyakorlat elemeket bemutatja, a megértés és a helyes mozgásformák kivitelezése érdekében. 9. Együttes, közös mozgás, annak átélt öröme fokozza gyermekeink mozgáskedvét, mozgás szeretetét. Folyamatleírás Óvodáskor Játékos természetes mozgásformák, utánzó eleje mozgások, nagymozgások: - Különböző mozgások, járás, futás, csúszások, mászások, kúszások, ugrások talajon, szereken, tárgyak alatt vagy fölött, szer megkerülésével. Egyensúlyozó járások talajon, vonal között, vonalon és szereken. Gurulás a test hossztengelye körül, kézi szerrel Dobásgyakorlatok (labda, babzsák) fogás, elengedés, elkapás, bedobás, gurítás. Térbemozgások, testnevelési játékok: szétszórt alakzatban, futások, járások, jelek alapján elindulások, megállások, futások irány- és helymegjelöléssel, hullámvonalban járás, futás vonatozás. Óvodáskor Járás, futás eszközök megkerülésével közepe akadályok átlépésével, sávok között. Ugrások: mélyugrás, távolugrás Csúszások asztalon, padon, karhúzással, tolással. Kúszás térden és tenyéren, padon Mászás talpon, tenyéren Függeszkedés: egyszerű függés gyakorlatok Dobás gyakorlatok: függőleges és vízszintes célba különböző méretű eszközökkel, labdavezetések: gurítás, átadás. Hossztengely körüli gurulás különböző szerek fogásával Guruló átfordulás előre guggolótámaszból, zsugorkanyarulati átugrás előkészítő gyakorlata. Testnevelési játékok:

A mozgáshoz szükséges eszközök

Szalag, kendő, babzsák, labdák (különböző méretű és súlyú), botok, karikák, Wesco téglák Egyensúlyozó eszközök Kötelek (ugró – mászó) Bordásfal Tornaszőnyegek Padok, zsámolyok Body – roll hengerek Trambulin Greiswald készlet Gyűrű, mászólétra Többfunkciós WESCO készlet Ejtőernyő Ugráló labda Csoportszoba asztalai Udvari 61


Futó játékok, futások meghatározott kiinduló és befejező helyzetekbe való érkezése - Futó játékok eszközök beépülésével - Egyszerű fogó játékok, fogójáték utánzó mozgással Speciális járások, futások, iram és irány változtatások, tempóváltással. Gimnasztikai vonatkozású gyakorlatok, páros gyakorlatok. Ugrás gyakorlatok Különböző szökdelések, átugrások Sorozat ugrás: magasugrás, távolugrás, támaszugrás talajon, szeren, szőnyegen Csúszás – hason, háton, előre, hátra Mászás szereken fel – le – át, rézsútos padon Kúszás tárgyak között és alatt Kézenállás előkészítése Guruló átfordulás előre, hátra Zsugorkanyarulati átugrás padon Függeszkedés: lefüggések, lengések, függeszkedve, tovahaladás Óvodáskor Dobásgyakorlatok különböző méretű és súlyú vége szerekkel. Kétkezes alsó és felső célba dobás. Labdavezetés Versenyjátékok, szabályjátékok, csapatjátékok Testnevelési játékok: Fogójátékok 1-2 fogóval Érintős fogó, kötetlen vagy meghatározott területen Fogó játékokba épített egyszerű szabályok: Meghatározott testhelyzet Terület (ház) beiktatásával Labdajátékok párosával, csapatban, labda kiütő, labdagyűjtő, szabadulás a labdától, Ügyességi játékok Versenyjátékok: sor – váltó – és csapatjátékok -

mozgásfejlesztő eszközök: Hinták Csúszdák Mászókák Kombinált eszközök

A fejlődés várható eredménye: A rendszeresen és megfelelően szervezett mozgásos tevékenységeink eredménye, hogy gyermekink szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénylik a rendszeres mozgást az óvodán belül és a szabadban egyaránt. Nagymozgásuk, testi képességeik – erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság – egyéni sajátosságukhoz mérten fejlettek. 62


A torna és mozgás tevékenységek során finommotorikájuk, vizuális – verbális memóriájuk, akarati tulajdonságaik fejlődnek. Tolerálják saját és társaik egyéni adottságait. Társas kapcsolataik fejlettek – tudnak egymásra figyelni, elfogadják a csapatjátékban megélt sikereket és kudarcokat. 8.6 Külső világ tevékeny megismerése Célunk: A szolnoki óvodások örömmel és tevékenyen fedezzék fel a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezetüket, azok értékeit, jelenségeit, ezáltal alakuljon ki a környezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyuk. Ismerjék nemzeti értékeinket, lakóhelyükre jellemző hagyományainkat, a tárgyi kultúra értékeit. A környező világ mennyiségi – formai – kiterjedésében összefüggéseinek felfedezése során szerezzenek sokoldalú tapasztalatokat,- életkoruknak megfelelően - ismereteik birtokában magabiztosan tájékozódjanak környezetükben. Feladat 1. Az óvodapedagógus megalapozott szakmai, módszertani tudással rendelkezik a következő területeken: Kérdés kultúra Stratégiai gondolkodás Fejlődés lélektani ismeretek (kognitív) A gyermekekhez közel álló probléma helyzeteket szervez Óvodapedagógiai műveltségtartalmakban: matematikai, biológiai, társadalmi, kulturális ismeretekben tájékozott. 2. Változatos lehetőségeket biztosít a sokoldalú tapasztaltszerzésre, megismerésre, a gyermeki kíváncsiság kielégítésére egyéni felfedezésekre 3. Az éves tevékenységi tervekben tudatosan tervezi a külső világ tevékeny megismerésére vonatkozó témákat, élményszerzési lehetőségeket, életkorhoz igazodóan a koncentrikusan bővülő és egymásra épülő feladatait. 4. Természeti – társadalmi – matematikai – témák feldolgozása során a helyes arány megtartására törekszik, mely a tervezési szakaszban jelentőséggel bír. 5. A tevékenységek szervezése során tudatosan törekszik az új ismeretek nyújtására, a már meglévő ismeretek gyakorlására, megszilárdítására, azok rendszerezésére, a fogalmi gondolkodás alakítására. A fenntartható fejlődés érdekében kiemelt figyelmet fordít a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. 6. A szükséges eszközöket biztosítja, a feltételrendszert kialakítja: A gyermekek számára elérhető helyen A gyermekek életkorához, a témához, a feladatokhoz aktualizálni szükséges Az eszközök sokszínűsége biztosítja a gyermek több irányban történő fejlődéséhez a lehetőséget Az eszközök differenciáltsága több szempontú megközelítést tesz lehetővé 7. Az óvodai tevékenységekben rejlő matematikai tapasztalatok tudatos beépítése. 8. Tervszerűen megismerteti a gyermekeket szűkebb környezetükkel, helyi nevezetességeinkkel, a város működéséhez kapcsolódó szolgáltatásokkal (posta, vasút, polgármesteri hivatal…), közintézményekkel (múzeum, könyvtár, művelődési központ). 9. Képviseli és közvetíti a gyermekek felé a magyarság, az összetartozás és hazaszeretet érzését, hagyományaink tiszteletét- hazafiságra nevelés. 63


Folyamat leírás Óvodáskor eleje:

Óvodáskor közepe:

Közvetlen környezetüket megismerik: Én- óvodám, Én -udvarom, Én- játszótársaim, Én- játékaim Én és a családom Én és a testem Évszakok Állatok, házi állatok: rovarok, bogarak, csigák, kisebb testű állatok Növények, termések, gyümölcsök Csoportszoba játékai: építőkockák, kis – nagyméretű játékeszközök, lehetőségeket adnak alak – forma, mennyiség tapasztalatok szerzésére. Téri építkezések, rakosgatások, gyűjtögetések, rendezgetések. Óvoda tágabb környezetét, megismerik, bejárják Elemi közlekedési szabályok és közlekedési eszközök megismerése séta során Egyszerűbb kísérleteket végeznek Észreveszik, felfedezik az évszakok összefüggéseit Személyi zónával kapcsolatos ismeretek bővülnek Testrészeit megnevezi, nemi azonossága alakul Nagy érdeklődéssel fordulnak az állatvilág felé (házi és vadon) Népi hagyományok ápolása Nemzeti identitás Növények ápolása, állatok gondozása segítséggel Családdal kapcsolatos ismereteik bővülnek Zöldség, gyümölcs, növények ismereteik bővülnek Biztonsággal felismerik az alapszíneket Az évszakokhoz kapcsolódó kerti szerszámokat biztonságosan

A külső világ tevékeny megismeréséhez szükséges eszközök:

Környezeti – termeszét sarok Tároló kosarak Ország-, város térkép Madáretető Csipeszek, nagyítók Földgömb Ismeretterjesztő könyvek Bogárnéző Kerti szerszámok Dobókockák A csoportszoba játékeszközei Mértani testek, sík – mértani lapok Fejlesztő játékok Logikai készlet Színes rúd LOGICO Dominó

64


használnak A természet, a környezetük felismerése, játékos tapasztalatszerzés, problémahelyzetek – térbeli viszonyok megtapasztalása, irányok – helyzetek felismerése során logikus gondolkodásuk fejlődik, halmazokkal végzett játékos tevékenység közben az osztályozás folyamata alakul Mennyiségeket összemér becsléssel – párosítással Tulajdonságok szerint szétválogat, elemeket sorba rendez A számosság fogalmát cselekvésben érzékeli Óvodáskor végén:

Meg tudják nevezni saját és családtagjaik nevét, ismerik lakcímüket, születési idejüket, szüleik munkahelyét, foglalkozását, óvodájuk, csoportjuk, csoportjukban dolgozó felnőttek nevét. Alkalmazzák a kultúrált magatartási szokások elemeit (köszönés, kérés…) Megnevezik érzékszerveiket, ismerik funkcióit, Közlekedési eszközök jellege, használati módja (szárazföldi – légi – vízi) Közlekedési szabályok gyakorlása Nap – hónap – évszakok megnevezése Természeti elemek föld – víz – levegő – fény összefüggéseiben való felfedezés, vizsgálódás Állatok „lakhelye”, élőhelyük, életmódjuk, testfelépítésük, utódaik, táplálkozási szokásaik Állatok növények védelme A város, ahol élünk, a Föld, mint bolygó, annak környezeti sajátosságai, nevezetességei, közintézményei, nemzeti – városi ünnepek Ismerik a szolgáltatást végző 65


közintézményeket, és azok alap feladatit: Posta, orvos, vasút, buszállomás, polgármesteri hivatal stb. Mennyiségek összehasonlítása nagyság – forma – darabszám szerint Néhány számképet felismernek, mennyiségileg visszaazonosítják Számosság szerint sorba rendeznek A fogalmi gondolkodás alkalmazásával elválik a mennyiségfogalom a konkrét tapasztalástól Felfedezik a szimmetria élményét Jól tájékozódnak térben és síkban Megkülönböztetik jobb-bal irányokat Helyesen használják a névutókat Geometriai testek felkeltik az érdeklődésüket Az irányok és geometriai tapasztalataik térből sík felé fordulnak Balról jobbra való tájékozódás előkészítése Mennyiségszemlélet alakul Ok – okozati összefüggéseket felismerik Gyűjtőfogalmakat alkalmaznak

Fejlődés várható eredményei: Az óvodáskor végére gyermekeink érdeklődéssel fordulnak az őket körülvevő környezetük felé. Közvetlen környezetüket ismerik, abban biztonságban érzik magukat. Ismerik lakóhelyük nevezetességeit, tereit, közintézményeit, szolgáltatást végző intézményeket és rendelkeznek a hozzá kapcsolódó alapvető viselkedési normákkal, kulturált szokásokkal. Személyes adataikat ismerik, bemutatkoznak, szüleik nevét, születési adataikat, lakcímüket meg tudják mondani. Családi – és városi hagyományokat ismernek Környezetünkben lévő mennyiségi – térbeli – formai – összefüggést felismerik, fogalmaik, alapszinten a számosság tekintetében is kialakulnak. Pozitív viszonyok alakulnak ki a probléma helyzetek megoldásához. Matematikai érdeklődésük alkalmat ad az elemi ok-okozati összefüggések megtapasztalására. 66


8.7 Munka Cél: A szolnoki óvodásokban a cselekvő tapasztalás útján alakuljanak ki olyan készségek, képességek, tulajdonságok, melyek elősegítik a munkához, közösséghez, környezethez fűződő pozitív viszony kialakulását, annak megóvását, védelmét, a munka értékteremtő, értékmegőrző szerepét, megbecsülését. Feladat 1. Tudatosan tervezi, megszervezi az életkori és egyéni fejlettségi szint figyelembevételével (önkiszolgálás, közösségért végzett munka, alkalmi megbízatások, környezet-, növény-, állatgondozás) a munkavégzéshez és annak fokozatos bevezetéséhez szükséges feltételeket. 2. Támogatja és lehetőséget biztosít a gyermekek önkéntes, belső motivációjából fakadó munkavégzésre a csoportszobában és a szabadban egyaránt. 3. A munkavégzéshez szükséges feltételeket megteremti – megfelelő méretű, elegendő és biztonságos eszközöket biztosít. 4. A gyermekekkel közösen végzett tevékenysége során, a munkafolyamatok sorrendjét megismerteti, az eszközök használatát bemutatja, a kapcsolódó szokásokat-szabályokat kialakítja. 5. A gyermekeket bevonja környezetük rendjének kialakításába, megtartásába és tudatos pedagógiai jelenlétével mintát nyújt. 6. Sokszínű, változatos munka jellegű tevékenységeket biztosít, melyekben a gyermek „kipróbálhatja” önmagát, erősíti önállóságát, felelősségérzetét, önbizalmát. 7. Közösségben, közösség által, közösségért végzett tevékenységekben részt vesz, erősíti a társas kapcsolatokat, együttműködésük során segíti a gyermeket saját és mások munkájának elismerését és értékelését. 8. Folyamatos együttműködés során a gyermekeket az adott tevékenységekben- sikereit elismerve- önmagához, fejlettségéhez mérten, fejlesztő módon értékeli 9. A megjelenő párhuzamos tevékenységekkel lehetőségeket teremt a gyermekek számára munkajellegű tevékenységeik végzésére, vagy ilyen jellegű tapasztalataik alkalmazására.

67


Folyamat leírás Óvodáskor eleje

Óvodáskor közepe

Saját személyével kapcsolatos, önkiszolgáló tevékenységben részt vesz, azok egyes fázisait kis segítséggel, illetve önállóan végzi. Szívesen bekapcsolódik a környezet rendbe tartásába, az életkornak megfelelő „munka jellegű” tevékenységekbe: Játék elrakás Asztal letörlése Seprés Kisállat gondozás Saját személyével kapcsolatos, önkiszolgáló tevékenységeket egyre önállóbban végzi, kis segítséget igényel. Bekapcsolódik a környezet kialakításába, rendezésébe, közösségért végzett munka jellegű tevékenységeket alkalomszerűen vállal, segítséggel elvégez: Terem rendezése, díszítése, asztalok rendbe tétele Kisebb megbízatásával elvállal, szívesen bekapcsolódik udvari munka jellegű tevékenységbe viráglocsolás seprés, gereblyézés avar gyűjtés

A munka – munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközök: a gyermek saját, személyes felszerelése (törölköző, fogkefe, fogmosó pohár, fésű, hajkefe, iratgyűjtő dosszié, ruhazsák) csoportonként ruhakefe, ruhaszárító csoportonként két váltás textilterítő asztalonként szalvétatartó, szalvétagyűjtő tál (kis szemetes kuka) csoportonként asztaltörlő csoportszobában zárt kancsó, poharak tálcán papír zsebkendő tartó szemétgyűjtő napos kötény 5 db a gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát locsoló kanna udvari eszközök: gyermekméretű kisásó, gereblye, (csoportonként 3-4 db) kapa udvari seprű – lapát kosár, vödör, locsoló zöldhulladék gyűjtő kosár vagy zsák kosár, vödör, locsoló zöldhulladék gyűjtő kosár vagy zsák

68


A közösségért önként vállal munkajellegű tevékenységeket, naposi munkát, alkalmi megbízatásokat (ünnepi készülődéshez kapcsolódó terem rendezés, díszítés, javítás, üzenetek átadása) a rábízott feladatot önállóan végzi. A munka jellegű tevékenységek az óvodás gyermekek természetesen végzett Óvodáskor tevékenysége. vége Saját környezetének kialakításában aktívan és önállóan vesz részt: rendrakás, játék elrakás szokásai tisztaság kialakítása (sepregetés, asztaltörlés, eszközök tevékenység utáni rendje) csoportban és az udvaron gyűjtemények polcon való rendben tartása Virág – növény – élősarok gondozása ápolása Asztalterítés esztétikus, kulturált rendje, igénye Örömmel és aktívan kapcsolódik be az udvari munka jellegű tevékenységekbe: virágoskert, konyhakert gondozása locsolás, seprés, avar gyűjtés szemét összegyűjtése kerti szerszámok rendben tartása A fejlődés várható eredményei: Gyermekeink saját személyükkel kapcsolatos feladataikat igényük és szükségletükhöz igazodóan önállóan végzik. Természetesen megjelenő tevékenységük a környezetük rendjének megtartása, alakítása, annak megóvása a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Aktívan bekapcsolódnak a közösségért végzett tevékenységekbe, az együttdolgozás öröm számukra. Az alkalmi megbízatásokat önállóan, felelősséggel, megfelelő önbizalommal és kitartással végzik. Környezetükhöz tartozó növényeket ápolják és védik, a kis állatok gondozását figyelemmel kísérik, számon tartják – aktív szerepet vállalnak. Óvodásaink a megszerzett ismereteket, tapasztalataikat változó élethelyzetekben és környezetekben is tudják alkalmazni.

69


8.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás Cél: A szolnoki óvodás nyitott, érdeklődő, motivált, képes az egyéi adottságainak megfelelően a világ megtapasztalására, felfedezésre az összefüggések meglátására. Olyan értelmi, szociális, kommunikációs és testi képességekkel, készségekkel, ismeretekkel és attitűddel (kompetenciák) rendelkezik, amely alkalmassá teszi őt, korának megfelelő élethelyzetben helytállásra. Feladat: 1. Olyan tanulási környezet megteremtése, amely inspirálja a gyermeket a tanulási tevékenységek választására: érzelembe ágyazottság, új, felhívó, váratlan ingerek alkalmazása. („Itt mindig történik valami!”) 2. Vonzó és motiváló játéktevékenységek – szervezése a tanulási folyamat kibontakozására az életkorhoz igazodóan. Változatos játéktémák, módszerek Sokfajta a differenciálásra is alkalmas eszköz Sokirányú, sokrétű tapasztalatszerzés biztosítása, amely magába foglalja az SNI–s gyermekek eltérő igényeit is. 3. Az óvónő feladata a személyesség biztosítása, sokszínű játéktevékenységgel és együttjátszással, együttes tevékenységgel. A tanulási helyzet alapja, az élményvezérelt, érzelmi kapcsolat kialakítása. Az odafigyelés nélkülözhetetlen az egyéni megnyilvánulásokra, a gyermeki érdeklődés fenntartása kezdetben az óvodapedagógus feladata. 4. A gyermek belső késztetését a világ felfedezésére az óvodapedagógus sajátos eszközeivel csak támogathatja (!). inspiráló, támogató óvodapedagógiai attitűd tanulási helyzetet támogató kommunikáció, tudatos és sokrétű pedagógiai kérdéskultúra megfelelő eszköz, idő 5. A gondolkodási folyamatok fejlesztéshez felhasználja a gyermeki alaptevékenységet, a játékot: problémahelyzeteket teremt, felismertet, megláttat – mindez az óvodapedagógus kizárólagos feladata és felelőssége! 6. Az óvodapedagógus a cselekvő aktivitás lehetőségének megadásával, az érzékelésen – észlelésen alapuló, sokszínű tapasztalás biztosításával, ítéletalkotással a kreatív gondolkodást ösztönzi, az oksági viszonyok és az eredmény közötti összefüggések megláttatásával a stratégiai gondolkodás megalapozását támogatja: Próbálgatásokban történő szabad asszociáció. Egyféle ismeret, különböző módon való megmutatása. Az óvodapedagógus a differenciálást eszközökben, feladatokban, módszerekben biztosítja. Problémahelyzetekben a vizsgálódás kiterjesztését úgy biztosítja, hogy a gyermek a mit, miért, hogyan kérdésekre választ kaphasson. A divergens gondolkodás támogatása a kivárás, bátorítás, és a játékosság biztosítása. Az óvodapedagógusok éves projekt /tevékenységi tervet készítenek minden nevelési év november 1-ig. Az óvodapedagógus az óvodáskor elején a nevelési év első félévére vonatkozó tevékenységi/projekt tervében a szocializációt megalapozó, megsegítő tartalmi elemeket tervez. 70


Óvodáskor közepén és záró szakaszában az éves projekt/tevékenységi terv tartalmi elemi elsősorban az értelmi-, szociális-, kommunikációs-, testi képesség területek fejlesztését szolgálják, differenciált tartalmakon keresztül intézményi szintű gyakorlatunknak megfelelően. (lásd 7.9.fejezet). A tagóvodák által kidolgozott belső-, szakmai-, módszertani-, gyűjtemény segíti az éves tevékenységi terv tervezését és a gyakorlati megvalósulását. 7. Az óvónő biztosítja azokat a tevékenységi formákat, amelyekben a gyermekek saját élményű tanulás keretében ismeretekhez jutnak önmagukról, és a környezetről, a kapcsolt szokás – szabályokról, normákról és azokat biztosan birtokolják, és alkalmazni tudják. 8. A tanulásszervezésünket a következő formák alkalmával biztosítjuk: Jelentős részben utánzásos, minta és modellkövetéses, magatartás – viselkedés tanulás. Spontán játékos tapasztalatszerzés Cselekvéses tanulás, felfedezés – saját élményű tanulás biztosítása A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő A pedagógus által irányított megfigyelés, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás Témák komplex feldolgozása A téma egységek projekt rendszerű feldolgozása 9. Az óvodai tevékenységek időkeretének meghatározásánál az óvodapedagógus felelőssége, hogy a gyermek érkezésétől a távozásági folyamatos tanulásszervezési lehetőség legyen számára biztosítva. Figyelembe véve azt az alapelvet, hogy az óvodai tanulás tágan értelmezett, nem szűkül le az ismeretszerzésre. Tanulási tevékenységek megvalósulását segítő óvodai eszközök Az óvodai nevelés minden tevékenység formájában valamennyi eszköz gyermeki megismerést, tanulást segítő eszköz. Az eszközök biztosításával fontos figyelembe venni, hogy elegendő mennyiségben és minőségben álljanak a gyermekek rendelkezésére Fontos, hogy gyermekek számára elérhető legyen Esztétikus, folyamatosan karbantartott fejlettséghez igazodó egyéni és / vagy mikrocsoportos fejlesztésekhez kapcsolódó Évközben folyamatosan frissített, cserélt, az óvodapedagógusok által készített eszközök is biztosítottak legyenek

71


8.8.1 Tanulási tartalom megjelenítésének lehetőségei Tanulási tartalmak 1. komplex tevékenység együttesek

Tartalmi megjelenítése Egyes tevékenységek tartalmilag kapcsolódnak

vagy egyik tevékenység beleágyazódik a másikba

vagy többféle tevékenység egymás után jelenik meg. Témához az óvodai tevékenységek egymás után kapcsolódnak.

2. Integrált tevékenység

Szabad képzettársítási folyamat, amely vezérfonala a tanulási folyamatnak, a gyermek aktivitását olyan módon segíti, amely az ismeret több szempontú feldolgozását eredményezi.

3. Projekt

Problémaközpontú, amely élményhátteret feltételez, kapcsolódás élményhelyzetekhez társadalmi témákhoz. A gyermeki aktivitást tervező, szervező, alkotó munkafolyamatai adják meg a projekt dinamikáját. A gyermekek sajátos munkamenetükben maguk kutatnak, próbálkoznak, valós (használati), produktumokat hoznak létre a probléma megoldására.

72


8.9 Differenciálás Cél: Óvodásaink bejárhassák saját, belső tanulási útjaikat - öndifferenciálás az egyéni fejlődés szolgálatában. A gyermeki személyiségfejlődés érzékenységi szakaszaihoz igazodó, a választás szabadságát biztosító egyéni fejlesztési eljárások beépítése a nevelési folyamatba.

Feladat: 1.Tudatos tervezés: A gyermeki fejlődés folyamatos nyomon követésének eredményére alapozóan kell megtervezni: minden óvodai tevékenységben a hármas differenciálási szintet: Lassabban haladó Jól haladó Gyorsabban haladó 2. Differenciált eszközök: Az egyes tevékenységformákhoz többféle mozgás- és alkalmazásformát biztosító eszköz és alapanyagrendszer egyidejű elérhetőségének folyamatos biztosítása a gyermekek számára 3.Pedagógiai attitűd és „tudás”: A gyermeki személyiség sokfélesége, a személyiségstruktúra eltérő fejlettsége a kisgyermekkori személyiségfejlődés folyamán természetes módon, eltérő ütemben alakul. Óvodai nevelési eljárásaink hatékonyságának alapja, ha „kiszolgáljuk” ezt a sajátos fejlődési ütemet: „Ismerjük” a gyermekek adottságait, fejlettségük mutatóit, személyiségük jellemzőit, érdeklődési körüket, ismereteik körét. Igazodunk a gyermeki személyiség sokféleségéhez, valamint mindig egyedi és eltérő nevelésünk, módszereink és az elvárásaink rendszere. Pedagógiai érzékenységgel fordulunk a gyermekek különbözősége felé. Differenciálás lehetőségei: Az óvodai élet időkereteivel (folyamatos napirend, párhuzamos tevékenységek, rugalmas heti rend). Célokban (egyénileg várható eredmények) A célok által meghatározott feladatokban Módszerekkel (a feladatokhoz vezető út) Eszközökkel (azok milyensége, mennyisége, használati módja) Elsajátítás ideje (kit meddig „tartok ott” a játékos folyamatban) Elsajátítás tempója (az egyén számára elegendő idő az egyéni ütemhez) Egyéni bánásmóddal Munkaforma (egyéni, csoportos, páros, mikrocsoportos) Pozitív visszajelzések (egyénre szabott fejlesztő értékű, támogató jelleggel) Képességek fejlesztésében 73


Tartalom feldolgozásában (egy – egy tevékenység más – más tartalommal) Tevékenységek megszervezésében Technikai megoldások (különböző technikák jelenléte a tevékenységben) 8.10 Az óvodai nevelés záró szakasza Fontos számunkra, hogy gyermekeink új helyzetben (az iskolába) helytálljanak! Cél: 1. A sikeres tanuláshoz szükséges viselkedésformák és magatartás, motiváció alakítása” 2. A fogalmi gondolkodás alakulásának tervszerű megsegítése, megalapozása. Legfontosabb alapelveink „Csak azt az embert mondhatjuk műveltnek, aki tudja, hogy hogyan kell tanulni, aki megtanulta, hogy hogyan alkalmazkodjon és változzon, aki megtanulta, hogy semmilyen tudásanyag nem biztos, csak a tudás keresésének folyamata ad alapot a biztonságra.” (Rogers: A tanulás szabadsága) 1. Szükséges tudatosan megfogalmaznunk azt a játékkörnyezetet, amely 5-6-7 éves korban a személyiségfejlesztő hatását egyre jobban kiteljesíti. Fontos, hogy ez megfeleljen a gyermeki gondolkodás adott szintjének és jól szolgálja annak megfelelő ingerlését. 2. Olyan óvodai környezet és pedagógiai hatásokat biztosítunk ebben az életkorban óvodásaink számára, amelyek biztosítják az óvodai tevékenységszervezés során a tanulási helyzetek ismétlődését, változatos pedagógiai módszerekkel. Kizárjuk azonban azokat a törekvéseket, amelyek a gyermek fejlesztésének olyan sémaszerű ismétlését valósítja meg, amelyben a gyermek feladatvégzése tréningszerű, mechanikus jellegű. 3. Mindezekhez nélkülözhetetlen óvodásaink érési folyamatait célorientáltan megsegíteni, fejlődését nyomon követni. 4. Nevelésünk során kedvező feltételek megteremtésével azon képességek fejlődését, fejlesztését támogatjuk, melyeknek kitüntetett szerepe van az iskolai tanulmányok megkezdésében. 5. Olyan tudatos, támogató pedagógiai környezet kialakítása, ami célzottan a 4.évre óvodában maradó gyermekek kevésbé fejlett képességterületeinek, ismereteinek a megerősítését szolgálja a sikeres iskolakezdés érdekében. Mindeközben személyiségének megfelelően biztosítja számukra az óvodai élet személyiségtámogató többleteit: játékosság, rugalmas időkeretek, egyéni fejlődés – érési ütemhez igazodó differenciált óvodai tanulásszervezés, bevontság, együttműködés 6. Óvodáinkban a 6-7 éves korosztály utolsó óvodai évét kiemelt figyelemmel szervezzük –a ”VARÁZSCERUZA”- szakmai program alapján) lehetőség szerint biztosítjuk számukra a közel homogén életkorú csoportszervezést. A tagintézményen belüli csoportváltás esetleges nehézségeit szem előtt tartjuk, törekvéseink a szocializációs folyamatok megkönnyítése, a kidolgozott tartalmi elemek beemelésével.

74


Feladat: 1. Az óvodapedagógus feladata kérdéskultúrájának folyamatos önművelése, hogy azok alkalmazásakor minőségi, kognitív funkciók induljanak el a gyermeki gondolkodásban. 2. A feladatok tevékenységek nehézségeinek jó szándékú gyermeki provokációja a gyermek meglévő képességeinek aktivizálásán túl magasabb szintű képességek mozgósításával. 3. Az óvodapedagógus feladatai között kiemelt figyelmet kap a gyermek motivációs bázisának (akarati mechanizmusok, szükséglet) folyamatos szinten tartása ahhoz, hogy a gyermek részvétele az óvodapedagógus által szándékosan teremtett tanulási helyzetekben, időben fokozatosan, tartósabbá váljon: pl: az óvodán kívüli tapasztalatszerzés, erdei óvoda stb. 4. A gyermek gondolkodásfejlesztésére irányuló konstruktív tevékenységek jelenjenek meg pl: csoportközi tevékenységek, csapatjátékok, bajnokságok szervezése, „szellemi” játékok, versengések (sakk, malom stb.) 8.11 .„VARÁZSCERUZA” szakmai program a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére Cél: Olyan nevelési hatásokat biztosítani a 6-7 éves korú óvodában maradó gyermekeink számára, hogy a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges képességekben eltérő fejlettséget mutató területek intenzíven fejlesztése. Óvodapedagógus / ok

Dokumentum

Idő

Mentális megsegítés a beiskolázást lekövető napokban: Csoport közi tevékenységek „Mi” élmény program szervezése

Jelenléti ív Nyári tervezés csoport közi kapcsolatai Program kivonat

Május eleje

2.Az évindítást megelőző szakmai tájékozódás

A gyermek fejlettségére irányuló dokumentumok összegyűjtése - Óvodába maradásának oka - Kapcsolat felvétel a gyermek előző óvónőjével, szakmai beszélgetés - Családlátogatás, személyes tájékozódás.

Óvodai szakvélemény Látogatási jegyzőkönyv

Szeptem ber 1- ig

3. Csoportindítás

- A hozott vagy választott

Folyamatelem 1.A negyedik évre maradó óvodások csoportjai közötti átmenetet segítő szakmai feladatok

Tagóvoda vezető -Réteg szülői értekezlet az érintett nagycsoportos szülők számára: Tájékoztatás csoportszervezésre a Varázsceruza szakmai program bemutatása.

Szeptem 75


feltételrendszerének megteremtése

4. Szocializációs terv készítése Dokumentáció elemzés

óvodai jelek (gyermeki igények szerint) biztosítása - A már meglévő csoport neve vagy új csoportnév és szimbólumának választása (gyermekek bevonásával) - Új csoporttér kialakítása a gyermekekkel közösen igényeikhez igazítva - Differenciált széles tevékenységrepertoárt biztosító eszközök és alapanyagok biztosítása Tartalmában megjelenítse: - Az önállóságra irányuló beépült normák, önellátás „technikai” folyamatai, váratlan helyzetekben a beépült normák képviselete - A fizikai szükségletek biztosítására - A gyermekek igényes neveltségi szintjét segítő - A közösségi – és társas kapcsolatok megerősítését szolgáló - A tanulás sikerességéhez nélkülözhetetlen szociális tanulás, szociális érzék fejlesztését támogató feladatokat tartalmazza, az egész évet átfogóan.

ber 1- ig

Szocializációs terv

Szept. 20.

Ellenőrzési jegyzőkönyv

Szept. 30.

76


5.Rugalmas időkeretek biztosítása a szükségletekhez igazodóan

6. A gyermekek egyéni fejlettségének mérése

Biztosítani hozzá a humán erőforrást

7. Egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztési tervek elkészítése

Dokumentációs ellenőrzés

8. Óvodai tevékenységformák tervezése az óvodai tanulásszervezés szolgálatában

- Kivárási szakaszok késleltetése, pl. étkezés befejezése - Kötött szervezeti forma kialakítása délelőttben: társadalmi témák, normák megbeszélése, értékelése, beszédfejlesztés, fonéma hallás fejlesztése, énekes játékok eljátszása - 2 óra időtartam a szabadlevegőn tartózkodásra (az ebéd ideje kitolódik 10.30 – 12.30) - Tervezett mozgásos és kognitív tevékenységtartalom biztosítása, heti tervezése - A délutáni pihenés időtartama fokozatos rövidítése, második félévtől, elhagyjuk és helyette aktív tevékenységeket szervezünk óvodán belül – kívül, előre megtervezett módon heti lebontásban(kidolgozása helyi, tagóvodai szinten) Difer mérőeszköz alkalmazásával rövidített változat

Udvari tevékenység kínálat tervezése – heti terv

Szept. 1 – máj. 31-ig

Difer füzet

Szept. 20.

Fejlesztési tervet készít a Difer mérés eredményeire alapulóan a gyermek kevésbé fejlett területeinek, célzott fejlesztését szolgálva. Szükség esetén konzultáció az EPSZ szakemberivel

Fejlesztési terv Ellenőrzési feljegyzés

Szept. 20.

Tevékenységi tervek elkészítése: - Begyűjtött élményanyagukból közös döntésen alapuló közös témaválasztás. - Gazdag tevékenység

Tevékenységi terv

Nov. 1.

77


9. Óvodai tevékenységformák megvalósítása

10. A gyermek egyéni képesség struktúrájának mérése 11. A szülővel való együttműködés

kínálat, sok probléma helyzet tervezésével, törekedve a társadalmi témák élményszerű feldolgozására - Napi szinten folyamatosan biztosítva szakmai felkészültséggel - Játék – munka – tanulás egyensúlyának megtartása a gyermeki szükséglet figyelembevételével. - Differenciálás (tartalom szervezeti formában, módszerben, tanulási forma, eszköz képességhez igazodóan követelmény technika) - Napi szinten közös helyzeteket teremt a probléma közös megoldására a gyermek izgalmi, érdeklődési igényének kielégítésére. Difer mérőeszköz alkalmazásával rövidített változata - Folyamatos együttműködés: tagóvodák keretében 2 alkalommal a gyermek fejlődésére irányulóan

Nov. 1.

Difer füzet

Okt. 15. és az iskolai beiratkoz ást megelőz ően

A kidolgozott részletes program minden intézményben megtalálható.

78


8.12 Módszerek, eljárások a program megvalósításához A sikeres megvalósítás titka az, ha a pedagógusok a módszerek, eljárások nagyon gazdag készletével rendelkeznek. Hagyományos módszerek, eljárások Bemutatás Magyarázat Beszélgetés Megfigyelés Elmesélés Gyakorlás Dicséret, buzdítás, elismerés Ellenőrzés Értékelés Érdeklődés felkeltése Bábjátékok, tanmesék Szituációs játékok Elemzés Összegzés Ismétlés Előadás Segítségnyújtás Összehasonlítás, párosítás, különbségtétel, csoportosítás, halmazképzés Gyűjtögetés

Korszerű módszerek, eljárások Vizsgálódás Tanakodás Kétely ébresztése Hitetlenkedés Elbeszélés Leírás Vita, provokálás Kíváncsiság Vitára, magyarázatra, véleménynyilvánításra késztetés A gondolkodás fejlesztésére irányuló kérdés Figyelem felhívó Összehasonlítást eredményező Tisztázást kívánó Szintézisre, okokra, elemzésre irányuló Provokatív, nyitott kérdések Átfogalmazó kérdés Visszakérdezés Segítő kérdés Bátorító megjegyzés Késleltetés Kivárás Próbálkozás Tévedések lehetőségének biztosítása Problémahelyzet teremtés Ráhangolódás Bevonás Dialógus Közvetítés Fejlesztő, támogató értékelés Folyamatterv készítése Serkentés Érvelés Reflexió Relaxációs technikák

79


9. Célrendszerünkkel kapcsolatos további feladataink 9.1 Szolnok Megyei Jogú Város közoktatási intézményeit átfogó stratégiai célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamataink 9.1.1. Értékorientált –konstruktív életvezetés 9.1.1.1. Cél: A szolnoki óvodások rendelkezzenek olyan elemi normákkal, viselkedésmódokkal a társas kapcsolatokhoz szükséges együttműködési és problémamegoldó képességekkel, amelyek segítik Őket az életben való eligazodásban a változatos körülményekhez való alkalmazkodásban. Folyamatelem

Feladat

Dokumentum

1.1.1Egyéni fejlődési ütemhez igazodó differenciált fejlesztés

Az óvodapedagógus a gyermek Éves fejlődését folyamatos nyomon tevékenységi/projekttervek követi, annak eredményeire Szocializációs terv alapozva, tudatosan tervez, a differenciálási szinteknek megfelelően. 1.1.2.A SZVÓ PP mérési Egyéni DIFER füzet Az intézményi szinten kialakított rendszerének megfelelően rend és ütemezés szerint elvégzi a DIFER képességvizsgáló a rövidített DIFER mérést. eszköz használata A mérés eredményeire építve az óvodapedagógus elkészíti éves Egyéni fejlesztési terv szinten a pedagógiai tervezőmunkáját, és minden esetben a lassabban haladó és a gyorsabban haladó gyermekek egyéni gondozásához szükséges egyéni fejlesztési terveket. Az egyéni gondozáshoz kapcsolódó szakmai intézkedéseit a gyermek Portfólió Portfóliójában rögzíti

1.2.3. Speciális gondoskodást igénylő gyermekek felzárkóztatása

A Szolnok Városi Óvodák óvónői és a fejlesztő szakpedagógus szakmai konzultáció keretében folyamatosan, együttműködve valósítják meg a gyermekek egyéni fejlesztési tervét.

Egyéni fejlesztési terv

80


9.1.1.2. Cél: Folyamatos szakmai együttműködés a város általános iskoláival az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében Folyamatelem

Feladat

Dokumentum

Partneri együttműködésen alapuló szakmai tevékenységtartalmak kidolgozása, működtetése

- Éves Munkaterv készítése a SZVÓ pedagógiai programjában és tagóvodai programrészeiben meghatározott tartalmi vonatkozásban - Munkaterv alapján folyamatos együttműködés a város általános iskoláival

Éves Munkaterv

9.1.2. Lokálpatriotizmus 9.1.2.1. Cél: Az óvodáskor végére a szolnoki óvodások ismerjék lakóhelyük, óvodájuk közvetlen környezetét, fedezzék fel a város legjelentősebb nevezetességeit. Folyamatelem 2.1.1. A nevelőmunka tartalmának, színtereinek tervezésekor, megvalósításakor kiemelt figyelmet kap a cél megvalósulása. 2.1.2. Biztosítjuk a tervezett tartalmak megvalósulását, az érzelmi kötődés segítését.

Feladat A szolnoki óvodások ismerjék meg szűkebb és tágabb városi környezetüket, annak néhány nevezetességét.

- A megvalósulás során, a helyszíneken élményszerű ismereteket biztosít az óvónő, majd azok feldolgozását, beépülését segíti az óvodai nevelés keretein belül. - Lehetőség szerint, a város kulturális eseményeihez, programjaihoz, ünnepekhez való aktív kapcsolódás

Dokumentum Csoportnaplóban tervezve az éves tervekbe beépítve, megjelenítve az élményszerzés időpontját és helyszínét.

-

81


9.1.2.2. Cél: Tagintézményeink lakókörzetükben közösségi műhelyként működjenek. Folyamatelem 2.2.1.Óvoda-család kapcsolattartás

Feladat - A tagintézmények az óvodáskor végén a nevelési év során 1 alkalommal a lakókörnyezetükben családi programot szerveznek - A szülők figyelmének felhívása a lakókörnyezetükben és a városi szinten megrendezésre kerülő szabadidős, kulturális, társadalmi, közösségi, gyermek, családi programokra, eseményekre.

Dokumentum Munkaterv, Óvodai csoportnapló

9.1.3.Folyamatos szakmai fejlődés Cél: Intézményi szinten a folyamatos szakmai fejlődés támogatása, az egymástól való tanulás megvalósulása a tagintézmények között. Folyamatelem Feladat 3.1.1.Szakmai - A SZVÓ éves munkatervében munkaközösségek/műhelyek tervezett célokhoz, feladatokhoz működése illeszkedő szakmai munkaközösségek/műhelyek indítása a „jó gyakorlatok” átadására, átvételére - Intézményi szinten, az adott nevelési év során a szakmai munkaközösségek/műhelyek ütemezés szerinti működése a tagóvodák részvételével

Dokumentum Éves Munkaterv

Munkaterv, Jelenléti ív

82


9.2. Alapító okiratban meghatározott alapfeladataink 9.2.1. Az óvodai nevelést segítő szakpedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésének megfelelő fejlesztése, óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján történnek. /2011.évi CXC Nemzeti Köznevelési Törvény, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 32/2012. (X. 08.) EMMI rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet. Gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai, konduktív pedagógiai, pszichopedagógiai, pszichológiai feladatok ellátása: A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az EGYMI, a Városi Pedagógiai Szakszolgálat és a Szolnok Városi Óvodák szakpedagógusaival történik meghatározott feladatellátás szerint. Elvek: Az óvodai nevelési alapprogram által megfogalmazott befogadó, bátorító pedagógiai attitűd s a szükséges környezeti feltételek megteremtése. Az együttnevelés során arra kell törekedni, hogy az óvodai nevelés általános célkitűzései megvalósuljanak a sajátos nevelési igény súlyosságának figyelembevételével. Az egész napos tevékenység is a különleges gondozási igény kielégítését szolgálva szerveződjön, egyéni vagy csoportos formában. A különleges gondozási igényből fakadó feladatok, - melyeket a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítanak meg – végrehajtásánál arra kell törekedni, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a gyermek kompenzációs lehetőségei. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A multiszenzoriális fejlesztések magukba foglalják a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek a beszéd, a nyelvi s a szociális készségek fejlesztését. Cél: A sajátos nevelési igényű gyermek integrált nevelésének segítése, sérülés specifikus fejlesztése az állapotának megfelelő gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai habilitációs és rehabilitációs ellátás biztosításával. A befogadó óvodapedagógus szakmai munkájának segítése. A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok támogatása.

83


Feladat: Célcsoport

Integráló óvodai környezet

Speciális ellátást végző szakember Tanulásban Megfelelő pedagógiai A képességfejlesztés a akadályozott attitűd, egészséges kis lépések elvét gyermek kommunikációs folyamatok. alkalmazva. Spontán utánzásos tanulás Mozgásfejlesztés, a lehetőségének biztosítása. mozgáskoordináció a A spontán tanulást, a sajátkompetencia társakkal való élményének megélése. együttműködést, a Verbális és nonverbális kommunikáció fejlődését kommunikáció segítik azok az élmények, gyakorlása. A kognitív tapasztalatok és minták, funkciók: érzékelés, amelyet a gyermek a észlelés, vizuális és kortárscsoportban megél. auditív figyelem, Adekvát játékhasználat koncentráció, elsajátítása. emlékezet szerialitás, intermodalitás fejlesztése. Érzékszervi Megfelelő adaptív A beszéd alaki és fogyatékosság, magatartás minták. tartalmi oldalának enyhébb fokban Pozitív beszédminta, fejlesztése. hallássérült szociális készségek Beszédértés, gyermek gyakorlása, munka jellegű szókincsbővítés, tevékenységekbe való szájról olvasási bevonása. Önértékelés, készség fejlesztése. reális énkép kialakítása. Megfelelő intonáció és Vizuális megerősítés tónus kialakítása. kommunikációs kártyákkal. A kognitív funkciók, Hallásfejlesztő az érzelmi élet játékeszközök alkalmazása. fejlesztése. A speciális segédeszközök (hallókészülék) használatának ismerete. Érzékszervi Biztonságot nyújtó A vizuális észlelés / fogyatékosság kiegyensúlyozott megfigyelő és látássérült gyermek csoportlégkör. Irányított megkülönböztető játéktevékenység képesség / fejlesztése. A gyermek egyéni Vizuális képzelet , szükségleteinek megfelelő kognitív funkciók , segítségadás. nagymozgások , Segítő személyzet, és a tájékozódás fejlesztése csoporton belüli tárgyak állandóságának biztosítása. Látásneveléshez szükséges speciális eszközök (színes lámpa, hatrekeszes doboz).

Család Fejlettségi szintjének megfelelő óvodai feladatok otthoni gyakorlása.

Fejlettségi szintjének megfelelő óvodai feladatok otthoni gyakorlása

Fejlettségi szintjének megfelelő óvodai feladatok otthoni gyakorlása

84


Mozgásfogyatékos Biztonságot nyújtó, befogadó gyermek csoportlégkör. A megfelelő segédeszközök biztonságos használatának megteremtése. A mozgásigény biztosítása lehetőségek szerint a napirend folyamán. A már megtanult, begyakorolt mozgásformák, korrekciós testhelyzetek alkalmazása a játéktevékenységekben és a tanulási folyamatokban. A gyermek sérülésétől függően a tevékenységek végzéséhez szükséges idő biztosítása. A speciális segédeszköz használatával kapcsolatos segítség elsajátítása a szakember irányításával. Beszédfogyatékos A gyermek beszédállapotáról gyermek való tájékozódás. Gazdag nyelvi környezet biztosítása a játéktevékenységben, tanulásban, ismeretszerzésben. Pozitív beszédminta nyújtása prozódiai elemek tudatos alkalmazása (dallam, hangsúly, hanglejtés, ritmus). A beszédfogyatékos gyermekhez intézett közlései mindig csökkentett formában, csökkentett beszédtempóban hangozzanak rövidített, redukált formában. Anyanyelvi játékok beépítése a napi folyamatba. Oldott, bizalmas, stressz mentes légkör biztosításával segíteni a beszédfogyatékos gyermek sikerélményhez juttatása.

A sérülés mértékének megfelelően a mozgásformák tanítása, gyakorlása játékos formában. Kiterjed a hely-, és helyzetváltoztatásokra, manipulációra, a beszédre, az értelmi és kognitív funkciókra. Megfelelő segítségadás, ill. a gyermek segédeszköz használatának megtanítása. Az óvoda-iskola átmenet segítése.

Tanácsadás az otthoni mozgásfejlesztés hez, a már megtanult mozgásformák gyakorlásához. Megfelelő segítségadás, ill. a gyermek segédeszköz használatának megtanítása. Az óvoda-iskola átmenet segítése.

Beszédhiba diagnosztizálása, egyes részterületeken jelentkező elmaradások feltérképezése. A gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, egyéni fejlesztési tervének elkészítése, rendszeres fejlesztése direkt és indirekt formában. Beszédindítás A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése, beszédhangok tiszta ejtése, artikuláció, szókincsbővítés, grammatikai megfelelő nyelvtani szerkezetek. Kognitív képességek fejlesztése. A gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása.

A probléma feltárása, megbeszélése. Megoldási módok keresése, tanácsadás. Rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről. A szülő partnerként való bevonása a terápia hatékonyságának érdekében.

85


Az elemi adaptív viselkedés kialakítása, szociális kommunikációs képesség fejlesztése. Inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése illetve korrekciója. Önkiszolgálás fejlesztése. Protetikus környezet kialakítása, vizuális eszköztár megteremtése. Adekvát játékhasználatra nevelés. A gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív viselkedés és munkavégzési formák elsajátíttatása. Képes napirend tartása, PECS kártyák, ÉN-Könyv, ÉN-Napló. A halmozottan Kis lépések elvét fogyatékos illetve alkalmazva, cselekvésbe középsúlyos értelmi ágyazottan, kellő idő fogyatékos gyermek biztosításával történjen. Biztonságot nyújtó, befogadó csoportlégkör megteremtése. Alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására való törekvés. A megfelelő játékhasználat elsajátítására való törekvés. Kognitív funkciók fejlesztésére való törekvés, amelyben kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztusokkal kísért egyszerű verbálist utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlődés egyéb A biztonságot nyújtó, pszichés zavarával befogadó csoportlégkör (súlyos tanulási, megteremtésével,világos figyelem-vagy szabályok megfogalmazámagatartásszabályozás sával az aktivitás szint zavarral) küzdő egyensúlyban tartása. gyermek Egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek

A kommunikáció és szociális viselkedés elemeinek tanítása a csoportban illetve a csoportban való működés elemeinek gyakorlása. Fejlődési funkciók elmaradásának, készségeknek fejlesztése. Korai kognitív funkciók kialakítása, gyakorlása. A szülő támogatása az otthon végzendő feladatoknál. Nyelvi kommunikáció fejlesztése.

A szülő támogatása az otthon végzendő feladatoknál. Megfelelő segítségadás, ill. a gyermek fejlesztéséhez szükséges segédeszköz használatának megtanítása.

Elemi kognitív funkciók kialakítása fejlesztése. Mozgás készségek, nagymozgások, akaratlagos mozgásfunkciók fejlesztése. Vizuomotoros koordináció kialakítása. / fixálás, követés / Elemi szociális készségek gyakorlása. Az otthoni fejlesztési feladatok megsegítése.

Rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről. Éreztetjük, hogy fontos szerepe van gyermeke fejlesztésében. Tudatosítjuk, hogy eredményeket csak közös munkával érhetünk el.

a részképesség zavarok korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával.

A szülő aktív bevonásával a viselkedésbeli szabályrendszer betartása.

86


A feladatellátás hatékony megvalósulása érdekében folyamatosan biztosítjuk a pedagógusok számára a konzultációt, a szülők számára a fogadóórákat. A családokat megfelelő információkkal látjuk el az óvodai nevelés befejeződése utáni közoktatási lehetőségekről. Együttműködésükkel igyekszünk követni a SNI gyermekek iskolai beválását

. Óvodapszichológiai ellátás Az óvodapszichológiai ellátás elsődleges célja a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme és a nevelő munka hatékonyságának segítése. A megvalósítás során az óvodapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő munkához. A gyermekkel egyéni vagy csoportos formában tartott közvetlen foglalkozások során közreműködik a gyermekek óvodai élettel összefüggő beilleszkedési-, társas kapcsolati, kommunikációs problémáinak, szorongásos tüneteinek javítását célzó intézkedésekben. Terápia vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálatokhoz vagy más ellátást nyújtó intézményekhez. Ha a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél sem beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, sem pedig sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez óvodapszichológiai ellátásba vétele indokolt, akkor számára a megfelelő ellátást biztosítja. Az óvodapszichológus lehetőségeinek keretein belül pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat szervez a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése céljából, elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek számára. Megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat az intézményben. A krízistanácsadás, segítséghez jutás lehetőségét biztosítja vagy megszervezi váratlan, súlyos élethelyzetekben. A tehetséggondozásban az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és ellátás kereteit, szakmai kapcsolatot tart a feladat ellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel. Az óvodapszichológus segíti a pszichológiai ismeretek intézményen belüli elsajátítását, alkalmazását. Kapcsolatot tart a környező intézmények iskolapszichológusaival, és az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel. Együttműködik a pedagógiai szakszolgálat iskolapszichológusi koordinátorával és a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel a pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében ellátott gyermekek óvodai nevelésével kapcsolatban. Az alapító okiratban rögzített feladatellátás speciális területét a szakpedagógusok a tagóvodákban kialakított - általában önálló - fejlesztő helyiségekben végzik. A fejlesztő eszközök rendelkezésre állása egyenetlen. A tárgyi feltételek és az eszköz készletek folyamatos fejlesztésre szorulnak. A szakcsoporton belüli feladatmegosztás a speciális képzettségek határozzák meg. 87


A kapcsolattartási rendszer: Belső együttműködésünk legfontosabb pillére az óvodapedagógussal történő folyamatos konzultációk, szakmai megbeszélések. Belső együttműködés: Résztvevők Szakpedagógus csoport tagok

Forma Team

Tartalom Feladatellátás Szakmai ismeretek megosztása, esetmegbeszélések Óvodapedagógusok Konzultáció Információcsere Speciális ismeretek átadása (feedback) Minőségügyi koordinátor Megbeszélés Rendszerek kidolgozása, értékelések Gyermekvédelmi felelős Konzultáció Esetmegbeszélés a szak.csoport tagok Munkaközösségi tagok Megbeszélés Szakmai ismeretek bővítése tapasztalatcsere

Gyakoriság Hetente Napi szintű

Havonta, félévente, szükség szerint Munkaterv szerint

A külső együttműködés: Intézmények Városi Pedagógiai Szakszolgálat

Kapcsolattartás módja

Konzultáció, esetmegbeszélés, munkaközösségi foglalkozások Pedagógiai Intézet Szakmai fórumok Egészségügyi szakemberek Konzultáció Általános iskolák Kapcsolattartás Gyermekjóléti szolgálat Esetkonferencia Országos szakmai Konferenciák, tanácskozások, egyesületek, alapítványok képzések, módszertani útmutatók Az integrált nevelést befolyásoló egyéb tényezők:

Gyakorisága Igény szerint, de legalább évente kétszer Feladatoknak megfelelően Igény szerint Évente Szükség szerint A program ajánlatoknak megfelelően.

Az óvodai csoporton belül meglévő személyi feltételek, szükséges esetekben gyógypedagógiai asszisztens. A megfelelő pedagógiai attitűd, az „átlagos” gyermekek szüleinek megfelelő információ szolgáltatása A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek külön foglalkozás biztosítása. Speciális képzéseken való részvételi lehetőség.

88


Tanügy igazgatási dokumentumok: Egyéni fejlődési lap/ Tü.356 / Haladási Napló A szakpedagógusok feladatellátása az ÖMIP feladatokhoz kapcsolódóan Az átlagostól eltérő fejlődési ütemű gyermek óvodai ellátása a szakpedagógusok feladataiban Az átlagos fejlődési ütemtől elmaradó gyermek, képességei elérjék a sikeres tanuláshoz való fejlettséget. Az átlagos képességeket jelentősen túlszárnyaló gyermekek tehetségük megélésével azok gyakorlásának lehetőségével integrálódjanak az óvodai csoportban. Tehetséggondozás. Elvek : Minden gyermek olyan egyedi s megismételhetetlen érték, mely számára biztosítanunk kell a harmonikus személyiség fejlődéséhez szükséges pedagógiai feltételeket. A gyermek alapvető érdeke, hogy megfelelő időben megismerjék személyes igényeit, adottságait az eltérő ütemű fejlődését. Felismerve a gyermek egyedi fejlődési ütemét ahhoz igazítva kell megszervezni a szükséges fejlesztési programokat. A fejlesztő programok illeszkedjenek az óvodai nevelési folyamatokhoz s lehetőség szerint az óvodai élethez. A gyermek legfontosabb érzelmi bázisa a családi környezete ezért a vele való kapcsolat kialakítása alapfeltétel. A fenti célok megvalósítása a következőképpen történik: Folyamatelem Az átlagostól eltérő fejlődési ütemű gyerekek támogatása

Feladat Az óvodapedagógus által küldött jelzés feldolgozása. A gyermekek óvodai csoporton belül végzett megfigyelése. Konzultáció az óvodapedagógussal. További vizsgálat szükségessége esetén a szülő ismételt tájékoztatása. Szülői kezdeményezésre végzett vizsgálatok. pszichológiai vizsgálatok. Tanácsadás, indokolt esetekben fejlesztő, terápiás foglalkozások szervezése.

Dokumentum Belső jelzőlap Megfigyelőlap Feljegyzés Fogadóóra regisztrációs lap

Vizsgálati jegyzőkönyvek Fejlesztési tervek 89


Ha az egyéni vizsgálat súlyos elmaradást mutat, további vizsgálatát kezdeményezzük a gyermek lakóhelye szerint illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál. Ha az eredmények kiemelkedő képességet mutatnak tehetséggondozó program biztosítása, együttműködve a tagóvodával.

Szakértői javaslat iránti kérelem (Tü.16.sz. nyomtatvány)

Feljegyzések, alkotások

Szociális hátrányokkal, tanulási, magatartási beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek szűrővizsgálata és támogatása Cél : A gyermekek szocializációjának korrekciója, társadalmi beilleszkedéséhez szükséges képességek megszerzése. Elvek: A gyermek helyzetének s állapotának elfogadása. A differenciált fejlesztés biztosítása. A családi környezet támogatása, funkciójának helyes értelmezése. A megfelelő pedagógiai attitűd kialakítása. Folyamatelem Az 5. életévüket betöltött gyermekek pedagógiai, logopédiai szűrővizsgálata.

A veszélyeztetett gyermekek fejlesztési programjának lebonyolítása.

Feladat tanulási veszélyeztetettséget jelző szűrések / MSSST eljárással /. Az eredmények értékelése. A szülők és az óvodapedagógusok tájékoztatása. Óvodapedagógusokkal és szükség esetén a szülőkkel történő konzultáció. Ha a BTMN kategória valószínűsíthető, az illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk. Fejlesztési tervek készítése. Csoportok kialakítása. Probléma centrikus fejlesztések A fejlesztő programok hatékonysága, kontroll vizsgálat. Szülői értekezletek, fogadóórák.

Dokumentum

Vizsgálati jegyzőkönyvek.

Fogadóóra regisztrációs lap Szakmai feljegyzés. Vizsgálatkérő lap.

Egyéni terv. Értékelő lap. Jelenléti ív. 90


Alapító okiratban meghatározott alapfeladat ellátása: gyógypedagógiai ellátás az óvodai nevelés keretein belül. Az óvoda feladatát e területen az Óvodai nevelés és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve határozza meg. Szolnok Városi Óvodák tagintézményei közül a Rózsa úti Óvoda 1992 óta vállalta fel a sajátos nevelési igényű gyermekek különnevelést biztosító gyógypedagógiai csoportban történő óvodai nevelését, amely 2011-2012. nevelési évben a Pitypang tagóvodában működik. A csoportba felvehető sajátos nevelési igényű gyermekek középsúlyos fogyatékosok. A tagintézmény elsődleges feladatának tekinti a sérült kisgyermek másságát elfogadó környezet biztosítását, olyan támogató környezet kialakítását, amelyben eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait elismerik, értékelik. Óvodai nevelésükben az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket figyelembe véve fontos feladatuknak tekintik a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztését. Az óvodai nevelés egész napos tevékenységei a különleges gondozási feladatok ellátását kielégítően szerveződnek csoportos - kiscsoportos vagy egyéni formában a fejlesztő csoport megfelelő szakembereinek bevonásával.

91


9.2.2. Integrációs feladatok 9.2.2.1 Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi tevékenysége Célunk: A gyermekvédelmi törvénynek megfelelően az általános és speciális gyermekvédelmi feladatok eredményes ellátása. Elvek: -

A gyermeket -mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermeki szükségletek kielégítése áll. A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. Prevenciós tevékenység elsődlegességét a gyermek életében jelentkező problémák okainak feltárásával, a gyors beavatkozással biztosítjuk. A szülőkkel való bizalmi viszonyra épülő napi kapcsolattartást, családsegítést a prevenció feltételének tekintjük. HHH gyermekek esetében a jelzőrendszeri feladatokat a gyermekvédelmi felelős és az esélyegyenlőségi felelős összehangolt feladatvégzéssel látja el A jelzőrendszeri szerepből adódóan a Gyermekjóléti Központtal folyamatos kapcsolattartás érvényesül. Az óvodában dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli.

Folyamatelem

Általános gyermekvédelmi feladatok

Területért felelős igazgatóhelyettes

Gyermekvédelmi felelős

Tagóvodavezető

- gyermekvédelmi munka városi szintű irányítása, ellenőrzésetagóvodák beszámoltatása - adatbankot gondoz - gondoskodik a megfelelő jogszabályi háttér nyilvánosságáról -kapcsolatot tart a külső partnerekkel -adatot szolgáltat, beszámol a külső

-a tagóvodák gyermekvédelmi munkájának segítése, intézményi szintű koordinálása - operatív feladatok végzése az ellátott feladatok nagyságára tekintettel, a tagóvodák igényei szerint -fejlesztő-csoportunk szakembereivel folyamatosan konzultál - értékelést, beszámolót készít

- ellenőrzi az óvoda gyermekvédel mi tevékenységét - az óvoda körzetében lakó ötévesek felkutatását megszervezi, védőnővel kapcsolatot tart a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok

Feladat Óvodapedagógusok

- gyermekek megfigyelése, a csoport feltérképezése - nevelési év kezdetekor a gyermekek fejlettségének megfelelően, tájékoztatást nyújt az egészségük-testi épségük védelmére vonatkozó szabályokról, aminek tényét és tartalmát dokumentálja - családlátogatások szervezése

Dokumentum Gyermekvédelmi megbízott

Városi Pedagógiai Szakszolgálat

- helyi szintű gyermekvédelmi munka koordinálásatervezése, óvodapedagógusok munkájának segítése -beóvodázás előkészítése: ötévesek és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, -törvény módosítások esetén helyi tájékoztatás

-a többségi óvodapedagógusok fejlesztő tevékenységének módszertani megsegítése - egyéni fejlesztési tervek készítéséhez segítségnyújtás, speciális esetekben terv -készítés, -szükség esetén fejlesztőmunka végzése - igény szerint fogadóórákon,

-nyilvántartások, -csoportnapló -gyermekvédelmi napló, - családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek dokumentálása, -jelenléti ívek, -jegyzőkönyvek

92


partnerek megkeresése alapján - képviseli az intézményt - az intézmény gyermekvédelmi munkáját értékeli

Speciális gyermekvédelmi feladatok

- tájékoztatja a szülőket a szociális támogatások igénylésének

-gyermekvédelmi munkatervet készít, munkanaplót vezet -belső jelzések

gyermekeinek hároméves korban történő óvodáztatása érdekében - ellenőrzi a házirend és az óvoda óvóvédő előírásainak betartását, szükség esetén haladéktalanul intézkedik -gondoskodik az óvodacsalád hatékony együttműködés é-ről, az esélyegyenlősé g biztosításáról -ellenőrzi a gyermekiszülői jogok érvényesülését, a szülők tájékoztatásána k rendjét - közös rendezvényeke t , segítő programokat szervez. gyermekvédel mi tevékenység támogatására

-szülői értekezletek tartása - egyéni bánásmód elvének érvényesítésével, szükség esetén fejlesztési terv készítése, folyamatos vezetése, melyhez segítséget kérhet a fejlesztő team szakembereitől, -a gyermeknél jelentkező problémák esetében a szülőkkel fogadóóra kezdeményezése, szükség esetén tagóvoda-vezető és gyermekvédelmi megbízott bevonása

megszervezése - családlátogatásokba bekapcsolódik -a szülőket tájékoztatja az intézményben gyermekvédelmi feladatot ellátók személyéről, fogadó óráikról -jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, telefonszámát - szülők és pedagógusok részére egészségmegőrződrogprevenciós előadásokat szervez -értékeli a helyi gyermekvédelmi munkát

szülői értekezleteken részvétel -a gyermekek fejlődése érdekében a család-óvoda fejlesztő hatásának összehangolásának segítése egyéni tanácsadással

- helyi szinten folyamatos kapcsolatot tart a gyermekvédelmi megbízottal

- nevelési év elején az óvodapedagógusok adatszolgáltatása alapján

-fejlesztési tervek készítése –szakszerű, tőrvényes

- éves munkaterv, és értékelés -gyermekvédelmi napló

93


rendjéről – az igénylőlapokat továbbítja a megadott határidő betartásával -gyermekvédelmi értekezleteket szervez, - belső jelzőrendszert működtet - különösen indokolt esetben hatósági intézkedést kezdeményez - a város adósságrendezési programjához az eljárásrend szerint adatokat továbbít -külső jelzést küld a Gyermekjóléti központ felé

kivizsgálása -külső jelzést kezdeményez esetmegbeszélésekkel segíti a tagóvodák munkáját -gyermekjóléti központtal folyamatos kapcsolatot tart, családgondozókkal együttműködik -családlátogatást végez -részt vesz a jelzőrendszeri kerekasztal megbeszélésein -az óvodák védőnőivel kapcsolata folyamatos

rendszeres ill. rendkívüli esetben egészségügyi szűrő vizsgálatot szervez -tanácsadási lehetőséget biztosít az igények kielégítésére

- a nyilvántartott gyermekeket figyelemmel kíséri, problémákat jelzi a gyv.mb-nak és a tagóvoda-vezetőjének -felhívja a szülők figyelmét a szociális támogatások lehetőségeire, segítséget ad számukra -javaslattal él az adósságrendezési programba való bekapcsolódáshoz -belső jelzést indít

meghatározott szempontok szerint nyilvántartást készít - a szociális támogatási lehetőségekről szóló tájékoztatás nyilvánosságáról gondoskodik, segíti a nyomtatványok szabályos kitöltését, ellenőrzése után továbbítja az igazgatóhelyettesnek -spontán adódó helyzetek esetén a szükséges intézkedések megtételét egyezteti a tagóvoda vezetőjével esetmegbeszéléseket kezdeményez -az intézmény gyermekvédelmi felelősével folyamatos kapcsolatot tart, szükség esetén segítséget kér a probléma gyors és hatékony megoldásához -belső jelzést indít

fejlesztőmunka biztosítása -igények feltérképezésével tanácsadás szervezése -szülők tájékoztatása gyermekük aktuális fejlettségéről

- intézkedési tervek -feljegyzések -jegyzőkönyvek - egyéni fejlesztési tervek -SNI gyermekek haladási naplója -belső és külső jelzőlapok

94


9.2.2.2 .Szolnok Városi Óvodák halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeinek integrációs programja Célunk: A gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel hátrányai csökkentése szülőinek bevonásával. A gyermek esélyegyenlőségének elősegítése. Elvek: a program olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit az érintett gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredménnyel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani, elemei a mindennapi nevelőmunka során valósulnak meg - a HHH gyermekek háromévesen kerüljenek az óvodai intézményes nevelésbe, a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk biztosított legyen - a program eredményességének feltétele a korszerű óvodapedagógiai módszerek – a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, a szülőkkel való partneri együttműködés módszereinek alkalmazása -

Folyamatelemei (kiemelt területek) 1. Integrációs program feltételeinek biztosítása – szervezési feladatok

Területért felelős igazgatóhelyettes -Irányítja az óvodai integrációs program megvalósítását -Önkormányzati adatnyilvántartás megkérése, továbbítása a tagóvodáknak

Gyermekvédelmi felelős -Segíti, koordinálja az intézményi szintű feladatokat, az óvodák integrációs feladatainak teljesülését -Szükség esetén közreműködés a beíratás folyamatának segítésében, a gyermekek felkutatásában

Feladat Tagóvoda-vezető Óvodapedagógus -HHH gyermekek óvodai beíratásának koordinálása

-Óvodai nyitva tartás szülői igényekhez igazítása

-Szülői nyilatkozatok összegyűjtése (óvodahasználati igény stb.)

Dokumentum Gyermekvédelmi mb. -Az óvoda körzetében a 3. életévét betöltött gyermekek felkutatása

Fejlesztő szakpedagógusok - Adatgyűjtés, nyilvántartások - A felkutatás eredményeinek dokumentálása - Szülői nyilatkozatok - családlátogatás dokumentálása -Óvodai csoportok gyermek nyilvántartása

- Integrációt biztosító

95


csoportalakítás (HHH gyermekek arányos eloszlásának biztosítása) -Belső és külső jelzőrendszer működtetése

2. Nevelőtestület együttműködésének folyamata

- tagóvodák közös projektjeinek támogatása -helyi team munka támogatása

- szükség esetén közreműködik eseti problémák megoldásában

3.Hátránykompenzáció folyamata – a pedagógiai munka

- folyamatgondozás

-Igazolatlan hiányzások minimalizálása

-Együttműködés az igazolatlan hiányzás okainak feltárásában

- belső jelzőlap

-Éves munkaterv - Jelzőrendszeri operatív tevékenység, külső jelzés kezdeményezése -Munkatervet készít, beszámol -óvodán belüli és óvodák közös projektjeinek segítése, azokba operatív tevékenységgel bekapcsolódás -óvodák közötti szakmai együttműködés folyamatának segítése

- Munkatervben a program tartalmi elemeinek megjelenítése

-Rendszeres team munka kialakítása -Hospitálási alkalmak szervezése -Tagóvodák közötti együttműködés, egymástól tanulás lehetőségének keresése

- Team munkában részvétel -bemutatók vállalása

-esetmegbeszélések

- eseti problémák megoldásának segítése, belső jelzés kezdeményezése

- eseti problémák megoldásának segítése

-Feljegyzések, jelzőlap

-Óvodába lépéskor komplex állapotmérést végez

-Gyermekek nyomon követése

-Szükség esetén szűrés végzése, a fejlesztés

- Munkatervellenőrzési terv, -Csoportnapló,

- eseti problémák megoldásának segítése -folyamatsegítés

- Kompenzációs feladatok a napi nevelőmunkában

- Munkaterv

96


kiemelt területei:

-Kommunikációs nevelés

- Érzelmi nevelés, szocializáció

- Egészséges életmódra nevelés - Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése - Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása

való megjelenésének ellenőrzése, módszertani segítségnyújtás

-Egyéni vagy mikro csoportos hátránykompenzációs tervet készít: Kommunikációs nevelés(szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztés Módszertani kultúra fejlesztése

segítése

- Egyéni megfigyelésifejlesztési naplók

97


4.Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

-Szülők tájékoztatásának biztosítása -Gyermekvédelmi felelős aktív bevonásának biztosítása, feladatok összehangolása

-Szülők megsegítése, tanácsadás -gyermekvédelmifelelőssel összehangolt feladat végzés, jelzőrendszeri feladatok végzése

-Belső jelzőrendszer működtetése -Étkezési térítési díjhátralék kezelési program működtetése

-Óvodáztatási támogatás rendszerének irányítása, törvényesség biztosítása

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

-A tagóvodák igénye szerinti kapcsolattartás biztosítása.

- Tagóvodai jelzésre a díjhátralék kezelésben aktív segítségnyújtás

-Óvodáztatási támogatás rendszerének, folyamatának segítése

-kapcsolattartás segítése. - igény esetén fórumok szervezésében segítségadás

-Szülők számára szóló tájékoztatók nyilvánosságának biztosítása -egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szervezése -Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése-közös programok rendezése

-gyermek-nevelési tanácsok, -Jelentkező problémák megoldásában konstruktív együttműködés, - tájékoztatás nyújtása a külső segítő intézményekről, kapcsolatfelvételben segítségnyújtás -Étkezési díjhátralékos gyermekekről tagóvoda vezető és gyerm véd.mb. tájékoztatása

-Óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó igazolások kiadása

-Partnerekkel történő kapcsolattartás munkatervbe építése: Gyermekjóléti

-Óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó szülői tájékoztatás biztosítása, igazolások alátámasztása a csoport nyilvántartásainak pontos vezetésével - belső szükségletek feltérképezése -segítő kapcsolatok működtetése

-Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése -Szociális támogatások igénylésének elindítása -Szülők számára megsegítő programok szervezése

-Igényekre reagálva szülői segítségnyújtás

-Belső jelzés indítása -Díjhátralék kezelésben segítségnyújtás

-Munkaterv -Jegyzőkönyvek, -Emlékeztetők, -jelenléti ívek,

-Belső jelzőlap

-Intézményi nyomtatványok -Mulasztási napló

-gyermekvédelmi munkaterv készítése -gyermek nyomonkövetésében a kapcsolat rendszer

óvodapedagógus ok munkájának segítése -

Munkaterv, Feljegyzések, Jegyzőkönyvek Vizsgálati kérelem

98


-Jelzőrendszer működtetése

-Jelzőrendszeri operatív tevékenység

Szolgálattal (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózattal (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, képességgondozáss al kapcsolatos tanácsadás) Szakmai szolgáltatókkal (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési irány megbeszélése, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) Cigány kisebbségi önkormányzattal és civil szervezetekkel (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos

működtetése - minden szükséges esetben kapcsolatfelvételt kezdeményez

szakszolgálatokn ál vizsgálat kezdeményezése

99


együttműködés) 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása

-DIFER mérés biztosítása -Beiskolázási folyamat koordinálása -Információs rendszer működtetése

-Beiskolázási folyamat segítése -Információ áramlás segítése -Egyedi segítségnyújtás szülőknek és munkatársaknak

-Partner iskolákkal átmenetet segítő program működtetése (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) - iskolaválasztás segítése

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

-Tagóvodák szülőkkel történő együttműködéséne k támogatása, - módszertani megsegítés, (formája, tartalma)

-Igény szerinti eseti segítségnyújtás, -programokba bekapcsolódás -igény szerint fórumok szervezése

-Kapcsolattartás rendjének és tartalmának tervezése -Partner-központú működés, szülői igények figyelembevétele, -Szülői közösségek

- optimális iskolakezdés segítése, - 4 éves korban DIFER mérés Mérésre alapozott fejlesztésiskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció , az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) -gyermekek fejlődésének utánkövetése az iskola első évében -Családok életkörülményeinek megismerése, -Személyes kapcsolat alakítása-bizalmi légkör megteremtése -Egyénre szabott beszoktatás biztosítása

-iskolaválasztás segítése -információs rendszer működtetése -a gyermek utánkövetése az iskola első osztályában

- támogató segítségnyújtás az iskolaérettség megítélésében, vizsgálatra történő felterjesztésben, fejlesztés segítése -a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás támogatása

-Felmérés dokumentumai - Fejlesztési terv - Munkaterv

-Megsegítő, együttműködés kialakítása, -Családlátogatásokba bekapcsolódás

Nevelést támogató segítség-nyújtás

-Éves munkaterv - Fogadóórák dokumentálása -Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek

100


alakítása, rendezvények szervezése

8. Intézményi önértékelés, eredményesség mérésesikerkritériumok

-

-Szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek aktuális fejlettségéről, fejlesztésének irányáról - Gyermek-nevelési tanácsadás Szolnok Városi Óvodák minőségirányítási programjában meghatározásra kerül az integrációs program önértékelési rendszere az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján. Az eredményesség mérése az Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása szerint történik. Sikerkritériumok: → Beóvodázási arány: beíratott HHH-s gyermekek száma az óvodában 90%-osan lefedi az adott populációt. → Hiányzások csökkenése: a HHH – s gyermekek hiányzása 10%-os csökkenést mutat. → DIFER mérés: a 4 éves korban történő mérés eredményéhez viszonyítva az óvodai kimeneti mérés eredménye fejlődést mutat → Iskolaérettség: tanköteles korú I. kategóriás HHH-s gyermekek 50% - iskolaéretté válik. → Beiskolázás: a tanköteles korú I. kategóriás HHH-s gyermekek 50%-a iskolát kezd.

101

9.2.3 Tehetséggondozás Cél: Olyan támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a „tehetség-ígéretek” (a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek) minél korábbi életkorban felfedezhetők és komplex fejlesztő tehetségprogrammal kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosítottá válik. A „tehetség ígéretek” gondozása egyre inkább a mindennapok részévé válik és magában hordozza a tehetségazonosításának állandó lehetőségét. Alapelveink: A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területének erősítése Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása „Vegyék észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni. „ /Szabó Magda” Feladat: 1. A „tehetségígéretek” erős oldalának fejlesztése, intézményünkben 2 szálon futó pedagógiai folyamat: Mindennapi tehetséggondozás: a „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex fejlesztésére irányuló óvodapedagógiai folyamat. A tehetséges gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Az óvodapedagógus az óvodába lépés pillanatától kezdve folyamatosan megfigyeli és figyelemmel kíséri a gyermek tehetségre utaló általános és speciális személyiségjegyeinek jellemzőit. Megfigyelésit Dr. habil Gyarmathy Éva által kidolgozott „6 szempont”alapján végzi (7. számú melléklet) Az óvodapedagógus a differenciálás eszközrendszerével segíti a tehetség fejlesztését. Gazdagító műhelyfoglalkozások: a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére épít a gazdagító műhelyfoglalkozások típusa decentrumokba sorolható. Azokat a speciális irányú többleteket kapják meg itt a „tehetségígéretek”, amelyre képességeik és érdeklődésük miatt vágynak. Olyan közösségbe kerülnek,- ahol a hozzájuk hasonló gyerekek között- a gyermekközösség erősebb és motiváló hatású többlettudással, többlettapasztalatokkal rendelkezik. 2. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területeinek erősítése. Olyan hiányosságok, amelyek megnehezítik, vagy teljes mértékben megakadályozzák a tehetség fejlődését, ezek diagnosztizálását követően szükséges a megfelelő szakemberrel a hiány pótlása, fejlesztése. 3. Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. A „tehetségígéretek” inspirálását jól segítheti más, nem annyira „kiváló” ugyanakkor jó szociális együttműködési készséggel rendelkező gyerekek közössége. Pedagógusok szakértelme, szakmai többlettudása egymást jól kiegészítve a „tehetségígéretek” gondozásának szolgálatában áll. 4. Feltöltődés, pihenés, „elvonulás” lehetőségének biztosítása Az óvodában az egész nap folyamán folyamatosan biztosított „pihe – puha” sarok vagy relaxációs sarok, amely segíti az egyedüllétre, a feltöltődésre vágyó „tehetségígéretek” pihenését.


10. Az intézményi fejlesztéseket, az innovációkat követő feladataink Cél: Az innovációs folyamataink intézményi, tagintézményi szinten a pedagógiai fejlesztések, „jó gyakorlatok” újszerű tartalmi kidolgozását eredményezzék a szakmai közös értékünkhöz kapcsolódóan. Eredményes fejlesztések épüljenek be a Helyi Nevelési Programba, így azt folyamatosan frissítik, kondicionálják szakmailag, metodikailag megújítják. Pedagógia fejlesztés irányvonala a meglévő pedagógiai értékekkel logikai kapcsolatban álljon, kidolgozatlan területet felvállaló vagy megváltozott körülményekben alkalmazható szakmai terület fejlesztését szolgálja. Alapelvek: Intézményünkben fontosnak tartjuk a pedagógiai innováció intézményi szintű rendszerű kiépítését, folyamatszintű működését. Az gondoljuk, hogy az intézményi fejlesztés folyamatainak hatékony, teljes körű megválasztásához két nevelési év szükséges. Első évben: kidolgozza a pedagógiai fejlesztési terület elméleti, módszertani megalapozását, a bevezetés ellenőrzési -, értékelési rendszerét. Második évben: a kidolgozott szakmai program bevezetése a kipróbáló csoportban eredményességvizsgálat. Céljuk és eljárásrendjük alapján megkülönböztetjük a módszertani próbálkozásokat, a pedagógiai kutatást, és a szakmai fejlesztésre irányuló innovációkat. 1. Módszertani próbálkozások Célja: Az önképzés, továbbképzés keretében megismert módszertani eljárások gyakorlati kipróbálása. Az egyéni módszertani kultúra bővítése, pedagógiai tudatosság erősítése. Folyamata: A tagóvodai szintű egyéni módszertani próbálkozásoknak teret adunk, szem előtt tartva a tagóvodák szakmai értékeihez való illeszkedést. Kollégánk az egyéni módszertani elképzeléseiről tájékoztatják a tagóvodák vezetőjét, kidolgozza annak folyamatát. Gyakorlati hospitálást követően tapasztalatait, eredményeit megosztja a nevelőtestülettel. A gyakorlatban kipróbált a nevelőtestület által elfogadott módszertani elemek színesíthetik, gazdagíthatják a nevelőmunkát.

103


2. Pedagógiai innováció: Célja: A nevelő munka teljes körű megújítása (módszertan, eszközök, pedagógiai (eljárásrend) Folyamat: Szakmai fejlesztést, kipróbálást kezdeményezhet valamennyi óvodapedagógus kolléga, szakmai team, munkaközösség, az óvoda vezetése, az intézmény vezetés. A tagintézmény vezető az intézményében felmerülő fejlesztésekre irányuló szándékát a nevelési év előkészítéséhez kapcsolódóan (augusztus 20-ig) az igazgató felé jelzi. A pedagógiai fejlesztést az adott nevelési év munkatervében rögzítve a nevelőtestület fogadja el, arra szakmailag közösen készül fel. Javasolt munkaforma az innováció kidolgozásához belső szakmai team vagy műhelymunka formájában Munkatervben rögzítve. A kipróbálás tapasztalatait a szakmai team összegzi, a nevelőtestületet arról tájékoztatja, szakmai ajánlását megteszi. Nevelőtestület dönti el, hogy eredményesnek tartja – e a fejlesztést, azt követően dönt a Helyi Nevelési Programba való beemeléséről. A tagintézmény vezető felelőssége a jóváhagyott intézményi fejlesztés feltételrendszerének biztosítása, folyamatos fejlesztése, karbantartása vagy esetleges pótlása. (Tudatos anyagi források behasználása, felhasználása: pályázatok, alapítványi bevételek.)

104


I. Innováció folyamat 1. szakasza

Kidolgozott szakmai terv

1. Start: Tag.óv. az innov. Szándékát az Ig. felé jelzi. F: Tagóvodák Hi.: 08.20

2. Nevelőtestület az innov. Megismeri F. Tagóv. Hi: 08.30

Az adott nevelési év munkaterve

Az innov. Szándék elutasított F: Tagóv. Hi: 08.30

VÉGE

NEM

Igazgatói jóváhagyás

Jegyzőkönyv, jelenléti ív


Elfogadjuk – e az innov.-t? F: Tagóv. Hi: 08.30

3. Megalakul a szakmai team, kidolg. a munkatervét 10.20


IGEN Elfogadjuk –ea munkatervet?

4. Munkat. alapján az elméleti munka elindul 11.01

5. Szakmai műhelymunka bezárul

Kidolg. elméleti anyag dokum.

105


Innováció folyamat II. szakasza

Szakmai műhely munkaterv

Kidolgozott elméleti anyag: dokumentum

Megfigyelési szempont

START megvalósítás indul munkaterv alapján

A kipróbáló csoportok az innovációs tartalmat saját tervezési szintükbe beépítik. F: csoportos óvónők Hi: 09.15

A szakmai team, műhely hospitál a kipróbáló csoportoknál megfigyelési szempontok alapján F: szakmai műhelyvezető Hi: adott tanév jan.

Elemzés, tapasztalatok megvitatása műhelymunkában Hi: II. félév, 02.28

csoportnapló

Tapasztalatok, megfigyelések rögzítése

Összegző értékelés, javaslatok

Nevelőtestületi szinten megismeri F: tagóv. vez Szakmai ajánlás

A HOP részét képezze – e innováció

Jegyzőkönyv jelenléti ív

Közös szakmai értékként az innovációk beépítése a HOP-ba F: tagóv vez; Hi: 06.15

VÉGE 106


11. A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése Alapelv: Az óvodai élet során a megismerés, a gyermek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodába lépés pillanatában kezdődik és folyamatos. Egyénileg és folyamatosan nyomon követjük óvodásaink fejlődését, hogy számukra a legoptimálisabb fejlesztő hatásokat biztosítsuk. Minden gyermek „más”, saját kompetenciákkal rendelkezik, a gyermek fejlődését elsősorban saját magához kell mérni. A megfigyelés, mérési eljárás az adott pillanatot értékeli, egy adott állapotot rögzíti. A gyermek folyamatosan fejlődik, változik, az érés (lélektani folyamat) folyamatosan megy végbe. Cél: A hatékony nevelés, melynek alapfeltétele óvodásaink egyéni, értelmi sajátosságainak megismerése. A megismerésben első lépcső az óvodába lépést megelőzően a szülő, akivel anamnézist veszünk fel, a gyermek adott állapotára, fejlődésére vonatkozó információt gyűjtünk. Az óvodai nevelés tartalma lefedi az óvodás gyermek személyiségének komplex fejlesztését, az egyénre szabott módszerekkel, eszközökkel. Feladat: 1. Intézményi szinten kialakított rend szerint (megfigyelés, mérés) az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek fejlettségét. Minél több ismeretet igyekezzen szerezni a gyermekről természetes közegében, természetes tevékenységében való részvétele során. 2. A gyermekek fejlettségére vonatkozó megfigyeléseit, méréseit az óvodapedagógus az intézményi szinten kialakított egységes dokumentációban (táblázatok, DIFER füzet) rögzíti, a megfigyelések értékelését területenként elvégzi (lsd.5. sz. melléklet). 3. A megfigyelés, mérés eredményeire építve az óvodapedagógus elkészíti éves szinten a pedagógiai tervezőmunkáját, és minden esetben a lassabban haladó és a gyorsabban haladó gyermekek egyéni gondozásához egyéni fejlesztési terveket.(lsd.6.sz. melléklet) 4. A fejlesztési terv konkrét megfigyelési és/vagy mérési eredményen alapulóan jelöli meg a konkrét fejlesztési célt.(objektív, a gyermek fejlettségét mutató a tevékenység megfogalmazása) A gyermek kedvelt tevékenységére, érdeklődésére alapozva tervezi meg a fejlesztés lépéseit az óvónő, amely egymásra épülő, 4-6 tevékenységi és/vagy gyakorlatsorból áll. Tervezi az egyéni fejlesztés lezárásának időpontját, és a fejlesztési alkalmak megvalósulását rögzíti. A fejlesztés során változatosan alkalmazza a hagyományos és korszerű módszereket. A fejlesztéshez szükséges eszközök sokszínűek (játék -, saját készítésű-, fejlesztő eszközök) 5. Az egyéni fejlesztési tervek tervezett időpontjának megvalósulását követően megfigyelést, kontrollmérést végez az adott területen, ezzel igazolja annak eredményességét- további pedagógiai fejlesztési feladatait szakmai felelősséggel vállalja. Az egyéni gondozás tényleges lezárásának időpontját a tervdokumentáció lezárásaként rögzíti. 6. Közös témafeldolgozásokban az adott képességterületeken differenciált nevelési gyakorlat szintjeiben is megvalósulhatnak az egyéni fejlesztési feladatok. 107


7. Az óvónő a gyermek kedvelt játékát, játéktevékenységeit az óvodai életben való részvételét, fejlődését folyamatosan nyomon követő megfigyelési, mérési eredményeit, az ahhoz kapcsolódó szakmai intézkedéseit a gyermek saját portfoliójában dokumentálja. 8. A gyermek fejlődését nyomon követő portfolió alapján a szülőt az óvodai élet folyamán rendszeresen tájékoztatja. Az iskolába lépést megelőzően ezt részére átadja. 9. Az óvodapedagógus az egyéni fejlesztési folyamathoz kapcsolódóan a szakpedagógus kollégáktól az általuk nem ellátott gyermekek esetében is szakmai konzultációt, esetmegbeszélést kérhet. 10. Az óvodapedagógus a csoportjában többségi gyermekekkel együtt nevelt SNI gyermek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít. A fejlesztés tevékenységét a szakértői véleményre alapozva és a fejlesztésben közreműködő speciálisan képzett pedagógus munkájával összehangoltan tervezi. A fejlesztés időtartalmát 11.01.04.30.-ig tervezi és májusban a fejlesztés eredményét rögzíti.

108


11.1 Megfigyelések, mérések:

Megfigyelési mérési területek Megfigyelések a szocializáció pedagógiai folyamatainak tervezésének Nagymozgás fejlettség Beszédszint fejlettség

Óvodáskor eleje Jan. 15 – ig.

X

Óvodáskor közepe Szept. Okt. 15-ig 15-ig

X

Szept. 15-ig

Okt. 15-ig

X

Záró szakasz Nov. 1-ig

Szept. 15-ig

Okt. 15-ig

X

X X

DIFER: összefüggés megértés (rövidített) DIFER: beszédhanghallás (rövidített) DIFER: reláció - szókincs (rövidített) Mozgás fejlettség

X X

X X

Finommotorika

X

DIFER: tapasztalati következtetés (rövidített) DIFER:elemi számolási készség (rövidített) Grafomotorika Teljes körű rövidített DIFER

Óvodáskor vége

X

X X X (3H, 4.életévü ket betöltött gy.-ek)

X

109


12. Feladataink a működéssel kapcsolatosan Szolnok Városi Óvodák intézménye a jogszerű, törvényes működés hátterét az alábbiakban meghatározottak szerint igyekszik biztosítani. A./Szakmai irányítás A pedagógiai igazgatás célja, hogy a tagintézmények pedagógiai gyakorlatában az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott elvek érvényesüljenek és megjelenjenek. A tagóvodák pedagógiai tevékenységének kereteit és tartalmát az intézményi nevelési program tartalmazza. E két szakmai dokumentum határozza meg feladatainkat a Szolnok Városi Óvodák intézmény szintjén: az óvó-védő, szociális és személyiségfejlesztő alapfunkció tartalmi, elvi összehangolása az éves munkatervben kiemelt feladatok és a tanév együttes előkészítése a szakmai fejlesztés biztosítása intézményi szintű munkaközösség, szakmai műhelyek működtetésével a terület együttes meghatározásával módszertani kultúra fejlesztése újszerű pedagógiai innovációk támogatása tanterv fejlesztő feladatok összehangolása, segítése intézmény értékelési feladatok segítése, eredmények visszacsatolása minőségfejlesztési munka támogatása, működtetése, különös tekintettel a legfontosabb partneri kapcsolatok működésének tartalmi vonatkozásaira ( gyermek, szülő, dolgozó társintézmények, fenntartó) szakmai információáramlás segítése szakmai kapcsolatrendszer építése tapasztalatcsere lehetőségének, jó gyakorlatok átadásának, egymástól való tanulásának biztosítása továbbképzési igények ütemezése az intézményi nevelési programja alapján az óvoda – család partneri együttműködése óvoda – iskola partneri együttműködése A tagóvodákban a szakmai vezetés a SZVÓ szakmai közös érték elemeinek megjelenítésére a saját helyi óvodai programrész megfogalmazott tartalom folyamatos biztosítására, értékelésére és fejlesztésére vonatkozik. A tagóvodákban nevelőtestületi szinten, közösen elfogadott, egységes pedagógiai értékelemek jelennek meg, melyet teljes körű szakmai felelősséggel vállalnak. A tagóvoda szakmai vezetése az éves feladatai tervezésénél figyelembe veszi a közösen kialakított intézményi kiemelt feladat megvalósítását. A tagóvoda vezetés: olyan pedagógiai rendszer kialakítását segíti a tagóvoda mindennapjaiban, amelyben a legfontosabb és meghatározó a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tisztelete tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával. A SZVÓ közös szakmai elemeinek beépülését, gyakorlati megvalósulását segíti (adaptálja) a helyi program tükrében. folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodai csoportokban megvalósuló pedagógiai munkát, ellenőrzi, érétkei és annak éredényéről kollegájának visszacsatol. 110


tisztában kell lennie a rábízott tagóvoda jelenlegi szakmai erősségével és hiányosságával, és az esetleges veszélyforrásokkal rendelkezik az óvodára vonatkozó távlati céllal, elképzeléssel, melyek koherensek az intézmény stratégiai céljaival szakmai alkalmassága, folyamatos önképzése és vezetői módszertani kultúrája segíti, hogy a csoportos óvónőkkel együtt a pedagógiai hatékonyságot eredményező szükséges korrekció és innováció megvalósuljon, a minőségfejlesztés irányába elkötelezett A napi pedagógiai munkát segítő dokumentációs rendszer a SZVÓ programmal koherens legyen, átdolgozását, használhatóságát figyelemmel kíséri, a kapcsolódó dokumentációs rendszer kialakítását segíti. A gyermekek fejlődésének nyomonkövetését a SZVÓ pedagógiai programjában rögzített módon végzi, ezen felül a tagóvodai specifikumra is épített lehet. A pedagógiai értékelő rendszer folyamatos működését biztosítja, az eredményekre alapozva a szükséges intézkedéseket munkatervben rögzíti, gyakorlati megvalósulásukat segít. A szakmai fejlesztés céljából rendszeresen működteti a nevelőtestületi megbeszéléseket, előre meghatározott időponttal és témával, felhasználja szakmai fejlesztés céljából a szakmai napok lehetőségét, annak témáját, idejét a munkatervben rögzíti, valamint szükség szerint munkaközösséget vagy team-et működtet. A továbbképzésekkel kapcsolatos igényeket és a területeket úgy hangolja össze, hogy a SZVÓ intézményi programnak a tagóvoda nevelési programjában megfogalmazottakra irányuljon és a módszertani kultúrát fejlessze. Gondoskodik arról, hogy a tagóvoda rendelkezzen szakmai kapcsolatrendszerrel – ezen keresztül segítve bizonyos nevelési területek kondicionálását Feladata a szakmai viselkedéskultúra kialakítása, pedagógiai mentálhigiénia Foglalkoznia kell a pedagógusok mentálhigiénéjével Biztosítja az óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítők munkájának összhangját A partneri kapcsolatok folyamatos működéséhez megteremti a formai kereteket, a célszerű tartalmak hozzárendelésével. Az intézmény vezetői értekezleteken részt vesz és az ott elhangzottakat kollégái részére szükséges információkat továbbítja. B./Pedagógiai munkát biztosító tárgyi feltételrendszer megteremtése Intézményi feladat a mindenkori éves költségvetésnél érvényesíteni azokat az előirányzati igényeket amelyek elengedhetetlenül szükségesek, feltételezik a hatékony pedagógiai munka végzését. A Szolnok Városi Óvodák a megszerzett önkormányzati források igazságos, egyenlő elosztásával biztosítja a tagintézményei finanszírozásának átláthatóságát és az egymás közti kapcsolat nyugalmát. törekszik a megszerzett eszközök karbantartására, folyamatos állagmegóvására a szükségszerű selejtezések, új beszerzések finanszírozását biztosítja az eszközbeszerzéseknél prioritást ad az óvó - védő funkciót biztosító intézkedésekhez kapcsolódó eszközök, továbbá az EMMI rendeletben meghatározott eszközjegyzék szerinti felszereltség megvalósításának. fentieken túl kiemelt hangsúlyt kap a hagyományos játékszerek bővítése

111


Mindezeken túl tagóvodai szinten fontos az egyéb források bevonása: pályázatok óvodai rendezvények civil szervezetek, társintézmények forrásai támogatók A tagóvodák tanév előtt pontosan megtervezik a programjuknak megfelelően – a jelenlegi eszközellátottság állapotát figyelembe véve – a hiányzó eszközök beszerzését, fejlesztését, pótlását, cseréjét. Az évenkénti saját forrásbevonásuk felhasználása ennek figyelembevételével történik. 13. Dokumentálással kapcsolatos feladatok A tudatos pedagógiai munka tükörképét dokumentációnk adja. Alapelveink: Használhatóság! Dolgozzunk belőle! Mutassa a pedagógiai előzményeket, a tervezett folyamatot és azt, amit sikerült megvalósítanunk Mindig a legegyszerűbb formát válasszuk Rövid idő alatt kitölthető legyen (hosszú szövegezés helyett lényegre törő forma ) Tagóvodai szinten a közösen kialakított, egységes szerkezetre törekedjünk Intézményi és tagintézményi dokumentációk koherenciáját vegyük figyelembe. Kötelezően vezetett szakmai, tanügy igazgatási dokumentációk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (90§ és 91§) - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - alapján Felvételi és mulasztási napló A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. A felvételi és mulasztási napló tartalmazza: • a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, • a felvétel időpontját, • az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, • a szülők napközbeni telefonszámát, a megjegyzés rovatot • Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. • A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.

112


Óvodai csoportnapló Az óvodai nevelés a pedagógiai munka legfontosabb dokumentációja. Tükröznie kell az óvodai nevelési programját. A csoportnapló tartalmi kialakítása intézményi szinten a rendelet előírása szerinti, ezen felül természetesen a tagóvodai programrészhez kapcsolódóan egyéni sajátosságokat is tartalmazhat. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. Az óvodai csoportnapló tartalmazza: • Tartalomjegyzék • Számozott oldalak • A napló megnyitva, tagóvoda vezető aláírásával, bélyegzővel, dátummal, a korcsoport feltűntetésével van ellátva. • a gyermekek nevét és óvodai jelét, a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy– ötéves, az öt–hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, (adatgyűjtő lap) • a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, • a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, • heti rendet napi bontásban, • családdal való kapcsolattartási formák tartalmát, • veszélyforrások, intézkedési terv, baleset megelőzés szabályait, • a nevelési feladatokat (szocializációs tervet), a szervezési feladatokat, a tervezett programokat és azok időpontjait, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat (éves tevékenységi tervet) a következő bontásban: verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék,gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, az értékeléseket, • Megfigyelő lapokat, a gyermekek egyéni lapjait, fejlesztési terveket, értékelő lapokat, • az éves nevelő munka értékelését, • nyári tevékenységi tervet • gyermekvédelemmel kapcsolatos bejegyzések • fogadóórák időpontjai, emlékeztetői • szülői értekezletek időpontjai, jegyzőkönyvei • a hivatalos látogatásokat, a vezető ellenőrző látogatásait, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, 14. Együttműködési rendszerek 14.1 Óvoda-család Alapelvek Az óvodai nevelésünk együttesen a családi neveléssel – azt kiegészítve, esetenként hátránycsökkentő szerepet betöltve valósul meg Ebben nagyon fontos folyamat a családok megismerése, elfogadása az együttműködésben a családhoz illesztett intervenciós gyakorlat működtetése, a családhoz illesztett megoldások keresése. Az elfogadás az együttérzés, az 113


őszinteség, és az a fajta kölcsönösség, hogy mindkét fél meg tudja hallgatni a másikat. A szülő az óvodai intézmény kiválasztásával az ott dolgozók felé képviseli azt a bizalmat, hogy rájuk bízza gyermekét. Elsődlegesnek tekintjük az óvodai évek alatt a partneri kapcsolat kiépítését: tervezését, működtetését, ellenőrzését, értékelését. Intézményünk működésének hatékonyságát növelve építjük be a szülői véleményeket, igényeket. Természetesnek tekintjük a szülők eltérő elvárásait, igényeit az óvodai nevelést illetően. Törekszünk a szülők több helyzetben való megismerése. Óvodai nevelésünk hatékonyságát a szülővel való kapcsolatunk kontextusa adja és mozgatja. Cél A szülővel való partneri kapcsolat kiépítése, a szülő bevonásával az óvodai élet folyamataiba, és a szülő befolyásolásával. Feladat 1. A kapcsolattartási formák tervezése, dokumentálása a csoportnaplóban, megvalósítása ütemezés szerint 2. Intézményi partnerközpontú működés értékelési folyamatin keresztül feltárni a szülők véleményét, elégedettségét, és az eredményt beépíteni a hatékonyság, eredményesség érdekében az intézményi-tagintézményi folyamatokba. 3. Intézményi szinten fontosnak tartjuk, hogy minden szolnoki óvodás szülője óvodáinkban ugyanazt a lehetőséget megkapja az óvodai nevelés részvételében, feladtunk ennek érdekében a kapcsolattartásra vonatkozó közös intézményi szintű tartalmi minimum működtetése. 4. Természetesen további feladtunk, hogy a tagóvodák saját szülői körünk igényeihez igazodva adott esetben a tartalmakat tovább bővítsék, gazdagítsák. A család és óvoda kapcsolattartási formái (tartalmi minimum)

Forma

Tartalom

Az óvodai felvételt követő „ELSŐ SZÜLŐI ÉRTEKEZLET” a. Összevont

- megismeri a csoportban dolgozó felnőtteket, HÁZIRENDET, kivonatát átveszi - Bemutatkozás, ismerkedés - Jel kiválasztás - Tájékoztatás az óvodai élet megkezdéséhez szükséges eszközök beszerzéséről (beszerzési lista) - Családlátogatás időpontjának egyeztetése A szülőkkel való kapcsolatfelvétel az óvodába lépés előtt – céltudatos tevékenységünket előre egyeztetett

b. Csoportos

Első kapcsolat felvétel - családlátogatás

Gyakoriság Minden év június

Minden év augusztus 20 – szeptember 1-ig és az évközben érkező 114


Az óvodai befogadás időszakába a szülő bevonása Szülői értekezlet

Napi információk átadása

Szülői szervezet

Szülők tájékoztatása

időpont, szülői beleegyezés alapján anamnézis felvétel, beszélgetés keretében végezzük. A befogadás a szülővel együtt történik. Szülők tájékoztatása az eltelt időszak eredményéről. A helyi nevelési program bemutatása, megismertetése Az aktuális nevelési feladatok felvázolása, együttgondolkodás Tematikája előre megtervezett, csoportnaplóban dokumentált, jelenléti ív és jegyzőkönyv készül. Elsősorban a délutáni hazabocsátás időszaka nyújt alkalmat rövidebb tájékoztató információt átadó beszélgetésre, figyelembe véve még az óvodapedagógusokra bízott gyermekek érdekeit. Igény, szükség szerinti fogadóóra biztosítása szülő és / vagy óvónő kezdeményezése által egyaránt. Minden esetben a csoportnaplóban a dokumentálása szükséges, a szülővel aláíratva Tagintézményenként 1 fő szülői kör képviselője, aki tagóvodai szinten, intézményi szinten, képviseli a gyermeki jogok érvényesülését, és figyelemmel kíséri a pedagógiai munka eredményességét (KT 59. § 5. bek.) Tájékoztatás folyamatosan központi faliújságon, csoportos faliújságon, szülői olvasósarokban tájékoztatás az intézményi dokumentumokban.

gyermekeknél az óvodába lépést megelőzően aktuálisan. A nevelési év első napjai, és aktuálisan év közben Évente 3 alkalommal

Kialakított rend szerint

Aktuálisan 3 alkalom és aktuálisan

Folyamatosan aktualizálva

14.2. Óvoda-iskola átmenetet támogató intézményközi együttműködés Alapelvek Óvodáinkba óvodásaink járnak, iskolássá csak az iskola teheti Őket! „A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik.” (ONAP.2013.) Intézményünk közös szakmai értékrendjéhez kapcsolódó tevékenységtartalmai biztosítják gyermekeink számára, hogy megváltozott helyzetben is önállóak, magabiztosak, nyitottak, érdeklődőek legyenek, sikeres legyen az iskolakezdésük. Óvodásaink beiskolázása egyéni fejlettségük, iskolai alkalmasságuk, készültségük szerint történik, az egyéni sajátosságok figyelembevételével, élve a rugalmas iskolakezdés lehetőségével. 115


Az óvoda és iskola működésében kiemelt szerepet kap az átmenet kérdése, ezért vállaljuk, hogy partneri együttműködés keretében lehet csak egymással összefogva, közös párbeszéden alapulva a gyermekeink átmenetét megkönnyíti. Szükségesnek tartjuk azon szakmai programok közös kidolgozását és működtetését, amely biztosítja a gyermek folyamatos, zavartalan személyiségfejlődését. Intézményünk nyitott, befogadó és kezdeményező az iskolákkal való kapcsolat kialakításában és fenntartásában. Támogatunk minden olyan együttműködési tartalmat, amely óvodásaink érzelmi ráhangolódását, átvezetését segíti az intézményváltásra. Minden tagintézmény éves munkaterv alapján együttműködik a körzetében lévő iskolával. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda – iskola együttműködési tartalmak nevelési év indításakor közösen egyeztetett, ütemezett tematika alapján történjen, szolgálva a természetes illeszkedést az óvodai neveléshez. Az átmenet megkönnyítése érdekében a folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolat kialakítására törekszünk. A két intézmény egymás munkája iránti kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, közelítéséhez. Vállaljuk, hogy a különleges gondozást igénylő gyermekeink iskolakezdését a helyzetben lévő összes partner (gyermek, szülő, szakember, óvodapedagógus, iskola képviselője) összefogásával folyamatos együttműködésével tudjuk a legkörültekintőbben számunkra előkészíteni. Cél Célunk az óvoda – iskola átmenet tartalmainak, olyan kidolgozása, mely megkönnyíti gyermekeink intézményváltását, helyzetét a folyamatban, a közös a két intézmény közötti szakmai program kidolgozásával, tudatos együttműködési tevékenység kialakításával. Feladat 1. A tagóvoda vezető feladata az adott év munkatervében rögzíteni az iskolával kapcsolattartó személyét és feladatait (a kapcsolattartási tartalmak a tagóvodai programrészben részletesen megtalálhatók). 2. Szeptember 15-ig kapcsolatot vesz föl a tagintézmény által kiválasztott követlen iskolai partner képviselőjével, egyeztetik és ütemezik az adott év szakmai együttműködésének tartalmát, munkatervet készítenek, melyet a tagintézmények nevelőtestülete megismer, elfogad és működtet a nevelés év során. 3.Nevelési év végén az együttműködést értékeli, rögzíti, dokumentálja. Az együttműködés eredményéről intézményi szinten beszámol. 14.3 Belső együttműködés Résztvevők Felső vezetők

Forma „Kis”-vezetői értekezlet

Tartalom -Információ átadás -Döntések előkészítése, egyeztetése, döntés

Gyakoriság Hetente, de szükség szerint

Felső vezetők, középvezetők: tagóvoda vezetők, fejlesztő szakcsoport vezetője, szakmai referensek Középvezetők:

„Nagy”-vezetői értekezlet

-Információ átadás -Egyeztetés -Munkafolyamatok összehangolása

Kéthetente

Értekezlet

-Egyeztetés

Szükség szerint 116


rétegvezetők, munkaközösség vezetők Fejlesztő csoport tagjai, vezetője

-Munkafolyamatok összehangolása Értekezlet

-Információ átadás -Egyeztetés -Munkafolyamatok összehangolása -Tervezés, értékelés -Szakmai információ, tapasztalatcsere

Hetente

Nevelőtestület

Értekezlet, szakmai nap

Üzemeltetési csoport alkalmazottai és az igazgató Tagóvodánként meghatározott óvodapedagógus létszám Tagóvodánként meghatározott óvodapedagógus létszám Igazgatóhelyettes, gyermekvédelmi felelős, megbízott gyermekvédelmi felelősök

Megbeszélés

-Információáramlás, feladat egyeztetés

Intézményi szintű munkaközösség vagy team

-A kijelölt terület módszertani, szakmai fejlesztése

Munkatervükben meghatározottak szerint

AD-HOC csoport

-Feladategyeztetés, beszámolás, a kijelölt terület értékelése Feladategyeztetés

Munkatervben meghatározottak szerint

Megbeszélés

Tanévnyitó Tanévzáró Nevelés nélküli nap Szükség szerint, hetente, két hetente Szükség szerint

Szükség szerint

14.4. Intézményi fórumrendszer Résztvevők Tagóvodánként egy SzMK elnök

Forma Intézményi Szülői Szervezet

Tartalom A szülők bevonása az intézmény működésébe. Nevelési év indításához kapcsolódó tájékoztató. Bevonása a felvételi eljárásba. II. félévi értékelés, tájékoztató a költségvetésről

Gyakoriság Évente három alkalommal

Intézményi szinten 7 fő alkalmazott

Közalkalmazotti Tanács

Érdekegyeztetés

Esetszerűen

117


14.5. Külső kapcsolatok, szakmai partnereink Intézmények Általános Iskolák Fenntartó Nasa Radost Iskoláskor Előtti Nevelési Intézmény Szabadka Projektpedagógiai Társaság Kecskemét Bölcsődei Igazgatóság Magyar Óvodapedagógia Egyesület Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata

Kapcsolattartás módja Az intézmény által szervezett szakmai fórum Értekezletek, egyéni megbeszélések, szakmai rendezvények Szakmai együttműködés

Gyakoriság Esetenként

Szakmai együttműködés

Évente két alkalom

Az intézmény által szervezett szakmai fórum Szakmai együttműködés, Egyesület által szervezett szakmai fórum Szakmai együttműködés, Egyesület által szervezett szakmai fórum

Esetenként

Szükség szerint Évente két alkalom

Esetenként Esetenként

(A bővebb, operatív kapcsolattartás a tagóvodák programrészeiben találhatók.)

118


15.A nevelési program nyilvánossága A tájékoztatás, a megismertetés formája, rendje Szolnok Városi Óvodák helyi pedagógiai programjának legfontosabb elemeit a következő rendben ismerik meg az érintettek: Óvodapedagógusok és szakpedagógusok

-

Technikai alkalmazottak Szülők (aktuálisan)

-

Szülők (folyamatosan)

-

Fenntartó Iskolák, bölcsődék

-

nevelőtestületi értekezlet, szakmai napok ( egy-egy terület ) szakmai munkaközösségük, vagy szakmai délután alkalmával Intézményi Szülői Szervezet ülésén, szülői értekezleten, csoportok faliújságjai óvodai olvasó sarok szülőknek, központi faliújság tájékoztatásul „partner kerek asztal” beszélgetésen, egy-egy program példány átadásával

A tájékoztatási pontokról emlékeztetők készülnek, melyeket folyamatosan igazgatóságunk irattári programpéldányához csatolunk. 15.1 . A hozzáférhető elhelyezés biztosítása Hozzáférési pont Szolnok Városi Óvodák - irattár Intézmény központja –igazgatói iroda, igazgató helyettesi irodák Tagóvodák – vezetői iroda - óvodai csoportok - szülői olvasó sarok, központi faliújság

Kinek Hivatalos kapcsolatok Szakmai partnerek, szakmai irányítás - Szakmai irányítás, szakmai partnerek - Óvodapedagógusok, szülők számára - Szülők folyamatos tájékoztatása

15.2. A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje A kollegák, a szülők és egyéb partnerek tájékozódásának alapján további információt kérhetnek, javaslatokat fogalmazhatnak meg helyi óvodai nevelési programunkkal kapcsolatosan. Ki Óvodapedagógusok, szakpedagógusok - csoportosan ( pl.tagóvoda, szakmai mk. Team-ok) - egyénileg

Tájékoztatás kérés módja - írásban a felmerült pontok jelölésével - vezetői fogadó délutánra bejelentkezés a felmerült pontok jelölésével (szóban)

Tájékoztatásadási forma

-

szakmai nap, nevelési értekezlet

-

vezetői fogadó délutánok

119


Szülők -

csoportosan

-

egyénileg

- tagóvoda vezetők vagy csoportos óvónő felé szóban jelölve a problémás pontokat - tagóvoda vez. Vagy csoportos óvónő felé szóban, jelezve a felmerült pontokat

A tájékoztatásadásokról emlékeztetők programunkhoz csatolunk.

készülnek,

amelyeket

-

szülői értekezlet vagy fogadóóra

-

vezetői fogadó délutánok, fogadóórák

szintén

intézményi

16. Záró rendelkezések 16.1. A program hatálya, hatályba lépése A Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programja hatálya kiterjed valamennyi munkáltatói kapcsolatban lévő közalkalmazottra. A program tartalmi vonatkozása megvalósításáért felelősek a vezetők és az óvodapedagógusok. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak is felelősek azért, hogy ismerjék a program elemeit és saját tevékenységükkel ennek megfelelően segítsék az óvodai pedagógiai munkát. A helyi óvodai nevelési programunk tagóvodákra vonatkozó programrészei folyamatosan hatályosak. Intézményünk pedagógiai programja 2013.09.01.-től lép hatályba a nevelőtestület elfogadása és az intézményvezető jóváhagyását követően. 16.2. A felülvizsgálat rendje A Szolnok Városi Óvodák pedagógiai program felülvizsgálatának okai lehetnek: Törvényi változások Partneri javaslatok, az igények változása Nevelőtestületi javaslat Vezetői ciklushoz kötött felülvizsgálati eredmények (5évente, a felülvizsgálat eredményét a nevelőtestülettel szükséges egyeztetni) A módosítás – döntés előkészítő szintjei: Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek, team-ok A program módosítás feltétele: a nevelőtestület kétharmados többségi szavazata az elfogadásról A szempontokat, az eredményeket, a javaslatokat és a nevelőtestület véleményét dokumentálni kell.

120


17. Legitimációs záradék

Elfogadta -

Szolnok Városi Óvodák nevelőtestülete ( jegyzőkönyv, jelenléti ív csatolva )

Jóváhagyta -

Szolnok Városi Óvodák intézményvezetője

Szolnok 2013. március 31.

……………………………….. igazgató

121


18. Felhasznált szakirodalom jegyzéke Zilahi József:

Mese – vers az óvodában Eötvös József könyvkiadó 1998.

Körmöci Katalin

A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában Fabula Humán Szolgáltató Bt. 2001.

Dr. Nagy József

Difer Programcsomag Módszertani Segédanyag óvodapedagógusoknak és tanítóknak Mozaik Kiadó Szeged 2006.

Szarkáné Horváth Valéria Az óvodai ének – zene foglalkozások módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. Zsámboki Károlnyé – Horváthné Szigeti Adél Matematika kézzel, fejjel, szívvel Okker kiadó Kondacs Mihályné – Podmaniczky Mónika Vizuális nevelés az óvodában Calibra Kiadó Budapest 1993. Perlaki Dezsőné

Matematikai játékok óvodáskorban Okker kiadó 1999.

Forrai Katalin

Ének az óvodában Editio Musica Budapest

Porkolábné Balogh Katalin Kudarc nélkül az óvodában Alex Fypo 1993. Hegyi Ildikó

Fejlődési lépcsőfokok az óvodáskorban Okker kiadó

Labanc Györgyi

Környezeti nevelés az óvodában Réce füzet 5 . Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelését Budapest 1998

Dankó Ervinné

Nyelvi – Kommunikációs Nevelés az óvodában Okker kiadó

Komáromi Lajosné

A játék természetes örömével ének – zenei nevelés óvodai gyakorlatban Autológiai kiadó 2006.

Dr. Gyarmathy Éva

A tehetség ELTE Eötvös kiadó Kft. 2006.

122


Gergely Ildikó

Mit, miért, hogyan Módszertani füzet óvodapedagógusoknak Redact 2000, Oktatási és Szolgáltató Bt.

Komármi Lajosné

A játék természetes örömével Ének – zenei nevelés óvodai gyakorlatban Autológia kiadó 2006.

Vizuális nevelés az óvodában, szöveggyűjtemény az Óvóképző Főiskolák hallgatói számára – Hajdóböszörmény, Óvóképző Főiskola 1994. Óvodai nevelés – Kompetencia terület Elméleti alapvetések Labáth Ferencné Gilicze Zoltán Kovács Erika Educatio Kht. 2008.

123

Módosítás időpontja: Érvénybe lépés ideje:

Recommend Documents