D. szekció: ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS, MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ, AZ IDEGEN NYELV TANULÁS KIHÍVÁSAI Szekció elnök: Marco Arrigo, Institute for Educational Technology, Italian National Research Council Szekció titkár: Dr. Bartók István, Budapesti Corvinus Egyetem Vitaindítót készítette: Marco Arrigo, Institute for Educational Technology, Italian National Research Council
Mobil technológiák az életen át tartó tanulásban: a MOTILL projekt
ABSZTRAKT Jelen prezentáció célja az élethosszig tartó tanulás hátterének bemutatása, ezzel kapcsolatosan a mobil technológiák használata és végül az un. MOTILL projekttel kapcsolatos legf bb elképzelések bemutatása. A MOTILL (a Mobil technológiák az élethosszig tartó tanulásban: legjobb gyakorlatok rövidítése) egy éves project. A MOTILL az Európai Bizottság Nemzeti Élethosszig Tartó Tanulás Stratégiák (továbbiakban NLLS) – Transzverzális program- Kulcs aktivitás 1: a 2007 és 2013 közötti Élethosszig Program Együttm ködési és Innovációs Politikája által támogatott. A projekt 2009. március 1.-én indult útjára. A MOTILL legf bb kulcs koncepciói az Élethosszig Tartó Tanulás és a Mobil Technológiák. A MOTILL projekt azt vizsgálja, hogy ezek a technológiák hogyan befolyásolhatják egy olyan társadalmi modell diffúzióját, ahol a tanulás és tudás mindenki számára egyformán elérhet , függetlenül attól, hogy milyen társadalmi vagy gazdasági háttérb l származik, milyen korú, milyen nem és vallású, milyen etnikai kisebbség tagja, vagy éppen mennyire hátrányos helyzet . Szükségszer , hogy explicit kapcsolat jöjjön létre a mobil technológiák tanulók (illetve potenciális tanulók) által napi szinten való használata továbbá azon eszközök között, amelyek el segítik a tanulási lehet ségek kiaknázását, függetlenül attól, hogy formális képesítéseket, vagy informális tanulási módszert használnak. KULCSSZAVAK Élethosszig tartó tanulás, mobil technológiák, mobil tanulás. 1. HÁTTÉR Az elmúlt néhány évben az élethosszig tartó tanulás (továbbiakban LLL), illetve a mobil és vezetéknélküli technológiák (továbbiakban MWT) egyre fontosabbá váltak az innováció és gazdasági növekedés felé tartó út meghatározásában fontos szerepet játszó kutatók és döntéshozók diskurzusaiban és az alkalmazások területén. Az a cél, hogy Európát “tudás-társadalommá” alakítsuk, az un. Lisszaboni stratégia lett az az általánosan elfogadott keret, amelyben lehet ség nyílt arra, hogy ezt a látszólag két összeegyeztethetetlen témát egymáshoz harmonizálhassuk. Miel tt a köztük lév kapcsolatot fedjük fel mind az LLL, mind pedig az MWT külön-külön kerül bemutatásra. 1. 1
AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS (LLL)
AZ UNESCO termékenyít hatású, mégpedig a Faure [1] és Delors [2] jelentésekben szintetizált munkájából és Ettore Gelpi tevékenységéb l kiindulva [3], amelynek célja, hogy elhintse az oktatás csíráit harmadik világbeli országokban is, LLL-el kapcsolatos tárgyalások is elkezd dtek mind a politikusok, mind pedig gazdasági szakért k illetve tanácsadók között.
Az Európai Unió nem az els olyan nemzetközi politikai szervezet, amely úgy üdvözölte az LLL-t, mint egy olyan lényeges társadalmi és gazdasági mozgatóer t, ami ösztönz leg hat a gazdasági növekedésre. Az Európai Unió ugyanakkor egyedit alkotott, amikor elkötelezte magát amellett, hogy a “világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmi egységévé” alakítja át a közösséget [4], melyben az LLL ismertté tételét e transzformáció egyik hajtó elemeként határozták meg. Tehát, noha az LLL egy olyan projektként indult, melynek célja a nyugati és a kevésbé fejlett vagy fejl d világok közötti szakadék betöltése volt id közben gyorsan átalakult egy új politikai agendává, amely a legversenyképesebb országoknak, mint például az USA és az EU országok, adott lökést. A következ két szemelvény lehet séget teremt eme változások értékelésére: „Az élethosszig tartó tanulás” mellett történ döntés egyre inkább politikai és nem kizárólag csak oktatásügyi döntés. Kezdenek úgy tekinteni rá, mint egy, a fejl dés problémájára adott válasz; mint egy lehet ség az ország összes er forrásának mozgósítására; mint egy szükséges feltétel a kolonizáció során oly gyakran megnyirbált kulturális tradíciók helyreállításához [3, p.1]. E Közlemény hozzájárul az élethosszig tartó tanulás európai térhódításához, azokhoz a célokhoz, amelyek egyrészt arra ösztönzik és teszik képessé az embereket, hogy szabadon mozogjanak a tanulási terek, állások, régiók és országok között a legjobban kamatoztatva tudásukat és kompetenciáikat; másrészt az Európai Unió, illetve a csatlakozni kívánó országok céljainak és törekvéseinek való megfeleléshez, azaz még sikeresebbé, inklúzívabbá, toleránsabbá és demokratikusabbá válni. [4, p. 3]. Számos eltér magyarázatot lehet adni az LLL-r l szóló tanulmányok növekv sikerességére az EU dokumentumokban, de a talán legmeggy z bb érvvel a politika szolgál. Azaz, egy közös oktatáspolitika megfogalmazásának nehézségei nem teszik lehet vé az EU számára sem a hatékony, közös célok rögzítését sem pedig a képesítések és oktatási szintek európai standardjainak kialakítását. Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket elkerüljük, els sorban az önálló államok miatt, amelyek ellenállást tanúsítottak azzal szemben, hogy az oktatáspolitika az Európai Unió szuverenitásába tartozzon -, az Unió úgy döntött, hogy a szakképzési szektort elválasztja az oktatástól. Így minden ország a saját oktatáspolitikájáért tartozik felel sséggel, míg az európai iniciatívák a szakképzésre fókuszálnak. Azonban, ennek következtében az EU nehezen tudott reagálni a globalizáció gyors transzformációjára, amely különböz típusú munkákat és készségeket vetett fel egy olyan gyorsabban változó gazdasági környezetben, amelyben a technológia napról napra változik. Ebben a környezetben, az LLL paradigmát egyfajta „zárnyitásként” üdvözölték, amely felülkerekedik a nemzeti ellenálláson és újra egybeolvasztja az oktatást és a szakképzést. Természetesen egyéb tényez k is hatással voltak az LLL sikerére az EU kontextuson belül. Például a lehet ség egy közös oktatási térség létrehozása - ld Bolognai Nyilatkozat – Európa oktatási minisztereinek közös nyilatkozata [5] -; az igény a Berlini Fal leomlása után a nyugat-európai és kelet-európai országok közötti kulturális és társadalmi szakadék áthidalására; valamint az öregedés demográfiai vizsgálata az 1960-as évek születésszámemelkedése után, stb. Azonban ezen tényez k egyike sem magyarázza azokat a vonatkozó különbségeket, amelyek az EU országokat jellemzik a tanulási standardok és politikák vonatkozásában. Eltér tantervek, inkompatibilis iskolai tantervek és a képesítések téves társítása jellemzik a jelenlegi európai helyzetet. Az egyének tanulási és munka céljából történ mobilitása az egyik tagállamból a másikba még mindig korlátozott, továbbá minden olyan indikátor, amellyel az oktatásban és képzésben való részvételt mérik azt mutatták, hogy az EU-n belül még nem létezik homogenitás. Globalizáció, öregedés, illetve az új technológiák térhódítása mind transzverzális jelenségek, amelyek az elmúlt néhány évben szinte minden európai országot érintettek. Azonban e jelenségek következményei Európa szerte változóak, valamint a közös oktatáspolitika hiányát gyakran jelölik az egyik találó okként, amely magyarázza a globális gazdasági és társadalmi átalakulások eltér hatásait helyi szinten nézve – ld. a humán és társadalmi t ke jelent ségér l [6], valamint az Össztényez s Termelékenységre ható gazdasági növekedésr l írt irodalmat [7].
Ugyanakkor, meg van annak a kockázata, az LLL egyre gyakoribb megjelenése az Európai Uniós politikai dokumentumokban egy LLL retorikát eredményez, valamint, mint egy következményként a nemzeti dokumentumok és projektek sokaságát, amelyekben az LLL-t csak a finanszírozási kérelmek alátámasztására használják. Ebb l a szempontból, még a néhány specifikus indikátor és általános irányjelz alapos monitoringja – különböz nemzetközi és nemzeti szervezetek által végzett tevékenységek (nemzetközi szinten például az OECD, a CRELL és a Cedefop) – sem lesz elégséges ahhoz, hogy feltárja a szektor valós helyzetét. Ezek az indikátorok gyakorta túl általánosak, átfogóak, illetve a fáziskésés komoly akadályt jelenthet néhány helyi átalakulás gyors kibontakozásának a megértéséhez. Hogy felülkerekedjünk ezen a kockázaton, hasznos lehet, ha a gyakorlatokra koncentrálunk és azt vesszük figyelembe, hogy egyetlen dokumentum vagy project milyen mélyrehatóan képes változtatni az oktatási folyamatokban érdekelt felek szokásain, illetve a tanulás egy nyitottabb és korszer bb víziója felé orientálja ket. 1. 2
MOBIL ÉS VEZETÉKNÉLKÜLI TECHNOLÓGIÁK
Hasonló megközelítést lehet alkalmazni az MWT elterjedésének vizsgálatakor. Ebben az esetben a retorika szintén élénken él, alábecsülve a digitális szakadék problematikáját, a gazdasági és társadalmi különbségeket, illetve a technológiák mindennapi életben történ használatának kulturális aspektusait. Az MWT-hez kapcsolódó tárgyalások fejl désének megértéséhez hasznosnak bizonyulhat, ha elemezzük hogyan változott a digitális szakadék fogalma az id k folyamán. Ebben az esetben is, a tudósok [8-9] hangsúlyozták, hogy a fogalom az id elteltével változott. Néhány dokumentum a gazdag és szegény országok közötti szakadék bemutatására használja a fogalmat tekintettel az új kommunikációs technológiák terjedésére és alkalmazására, kiváltképp, de nem csak kizárólagosan az internetre. Míg mások az országok közötti különbségek bemutatására használták a fogalmat, beleértve az els világbeli országokat. Ezalatt a transzformáció során, a szakadék mélyült és ma már nem csak a technológia infrastruktúra különbségeit jelenti, de a készségek és alkalmazások különbségeit is [9]. A digitális szakadék fogalmát kifinomultabb társadalmi megközelítésekkel vizsgálták [10-11], amelyben a társadalmi és gazdasági szerepek, az oktatási szint és a kulturális környezeteknek jutott fontos szerep. 1. 3
LLL ÉS MOBIL TECHNOLÓGIÁK
Az utóbbi id ben az MWT-re úgy gondoltak, mint ami különösképpen alkalmas az LLL paradigma megvalósítására [12]: néhány MWT tulajdonság és néhány LLL módszertani kérdés szinte kiválóan kombinálható (ld. a mély benyomást kelt táblázatot a Sharplesban [12, 179. oldal]). Ez arra utal, hogy az MWT lehet az a választott technológia, amely beteljesíti az LLL-r l alkotott elképzeléseket. Azonban a helyzet sokkal összetettebb. A nemzeti oktatáspolitikákban nem az LLL az uralkodó megközelítés, továbbá a MWT használata a tanulásban csak a pilot-kísérletekre korlátozódik. Ennek a helyzetnek a javításához, a „Nyílt Koordinációs Módszeren” (OMC) alapuló európai uniós iniciatívák talán nem elégségesek. Az OMC az Európai Unió tagállamai közötti együttm ködését célzó új keretrendszer, így a tagállamok nemzeti politikája meghatározott közös célokra irányulhat. Ez a módszer arra törekszik, hogy felülkerekedjen a direktíva megközelítéseken, amelyek számos feszültséget szültek a nemzeti politikákban [13]. Ezenkívül számos globális és helyi tényez létezik, ami hatással van és megváltoztatja az innovatív technológiák és a tanulás új megközelítése közötti interakciót. Tehát, hogy jobban megértsük a MWT és LLL terjedése közötti interakciókat, nem elégend csak néhány klasszikus megfontolást figyelembe venni, mint például a Roger féle innováció elfogadási modell [14]. Különböz elméleti eszközök segíthetik az MWT különböz mérték hatásának jobb megértését. Például, a „hálózati társadalmat” jellemz globális transzformációkat [15-16] figyelmesen elemezni kell. A „meghonosítás” és „kultiválás” [17] inkább helyi jelenségeit is szintén figyelembe kell venni. Végezetül, a mindennapi
gyakorlatokat is vizsgálni kell H. Rheingold [18], J.E. Katz és M. Aakhus [19], A.H. Caron és L. Caronia [20] javaslatainak megfelel en. A MOTILL projekt ezen megfontolásokból született. Célja olyan jó gyakorlatok feltárása, amely az MWT-t és a tanulást innovatív módon egyesíti. A tanulmány további részeiben ezt a projektet mutatjuk be. A következ fejezetnek az a célja, hogy a projekt céljait és célkit zéseit bemutassa. A záró rész röviden ismerteti az alkalmazott megközelítést. 2. A MOTILL PROJEKT: CÉLOK ÉS CÉLKIT ZÉSEK A valamennyi EU országban széles körben elterjedt mobil technológiák lehet vé teszik azon politikai irányelvek fejlesztését, amelyek a részvételt, illetve a társadalmi integrációt célozzák meg, tekintve, hogy a mobil eszközök használata túlmutat az életkor, társadalmi státus, gazdasági szint, társadalmi nem és etnikai hovatartozást jelent határokon. Habár a tudományos közösség rámutatott arra, hogy a mobil tanulás az LLL támogatását illet en megfelel metodikának bizonyulhat a nemzeti politikák máig nem tettek semmilyen szignifikáns lépést az LLL és a mobil technológiák integrálásának érdekében. Ez az integráció számos indikátorra pozitívan hatna, mint például: az oktatásban való részvételi arány, az oktatók/képz k IKT készségei, az m-learning terjedése. Továbbá, az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram „Az egész életen át tartó tanulás a gondolkodás, kreativitás és innováció ösztönzésére” [22], megvalósításáról szóló közös tanácsi/bizottsági jelentés megállapítja, hogy „a legnagyobb kihívás továbbra is az egész életen át tartó tanulás ösztönzését szolgáló stratégiák gyakorlati átültetése, amely er s intézményi elkötelezettséget, illetve minden érdekelt fél részér l együttm ködést és partnerséget kíván”. E szituáció megszólítására a MOTILL projekt egy közös keret kiépítését célozza meg, amely felöleli az oktatási kutató központokat, a legfontosabb köz és magán szervezeteket, amelyek a tanulás és képzés szektorban érintettek. Ez a lépés ezen a szervezetekre irányíthatja a figyelmet a mobil technológiák lehetséges hatásait illet en az LLL jöv jének tekintetében. A hasonló eredmény eléréséhez fontos figyelembe venni a nemzetközi kutatások eredményeit, ugyanakkor sem nemzeti, sem regionális szinten nem szabad figyelmen kívül hagyni a különböz helyi környezeteket sem. E két aspektus megszólítására a projekt egy kétlépcs s eljárást alkalmaz. Az els projektszakaszban a projektpartnerek – fontos, a tanuláshoz kapcsolódó online és mobil technológiákkal foglalkozó kutatási központok képvisel i – nemzetközi szinten meghatározták és elemezték az LLL stratégiákat, valamint az m-learninggel kapcsolatos tapasztalatokat. A második projektszakaszban az eltér helyi környezeteket vizsgálták, valamint nemzeti/regionális oktatási szervezeteket és állami intézményeket vontak be az esélyegyenl ség általános érvényesítésére tett horizontális és vertikális lépések segítségével, illetve a partner országokban szervezett nemzeti értekezletek révén. Az intézkedések célja a politikák összehangolása és a jó gyakorlatok terjesztése. Az intézkedések célkit zése: a legtöbb mobil technológia legyen eszköz a tanuló közösségek létrehozásában, az LLL kínálat növelésében, továbbá a lakosság azon rétegeihez történ eljuttatásban, akik jelenleg még nem megfelel en kapcsolódtak be az LLL programokba. Az intézkedések fenntartásához a projekt egy web portált (MOTILL Web Portal) bocsátott az érintettek rendelkezésére. A projekt néhány specifikus szükséglet megszólítására irányul, mint például az akkreditáció fenntartása és a mobil technológiákon alapuló nemzeti képesítési politikák a tanulási tevékenységekért; az eredményes és hatékony növekedés feltételeinek megteremtése a tanulói részvételben; az oktatási kínálat fejlesztése és növelése; az online rendszerek fejlesztésének támogatása – beleértve a mobil telefonos szöveges üzeneteket (SMS üzenetek), „egyéni tanulási terveken” (PLP) alapuló folyamatok el segítését
Még mélyebben, a projekt a mobil technológiák használatára - a rugalmas LLL oktatási és képzési keretek kialakításának kulcstényez iként - koncentrál. Továbbá hosszútávú célként a MOTILL törekszik arra, hogy bevonja a politika csinálókat, akik fenntartják a projekt eredményein alapuló tanulási tevékenységeket és stratégiai terveket továbbá arra, hogy el mozdítsa a képzési programokban résztvev k számának növekedését. A projekt néhány fontos eredménye: • a tanulásban és oktatási projektekben használt mobil technológiákról egy naprakész felmérés készítése a partner országokban. Ez a felmérés szintén figyelembe veszi a különböz országokban a vonatkozó intézmények által megfogalmazott politikákat; • módszertani keret a legjobb gyakorlatok elemzésére és kiemelésére. Ez a keret meghatározza az értékeléshez szükséges kulcstényez ket és azokat a f indikátorokat, amelyeket figyelembe kell venni, továbbá megállapítja az els dleges kritériumokat egy értékelési táblázat elkészítéséhez; • nyílt tér a nyilvános vitáknak, amely magába foglalja a köz- és magánintézményeket, kutatási központokat, oktatókat és képz ket az Információs Társadalom Technológiáinak (IST) hatását az LLL jöv jére nézve. A projekt összegy jti, megszervezi és elemzi a pedagógiai megközelítéseket, amelyek kiaknázzák a mobil technológiákat az LLL számára. A projekt létrehozta a MOTILL Web Portalt, aminek célja a tudásépítés támogatása, illetve a gyakori tapasztalatok megosztása. Az ún. SARD, azaz egy a magyarázatokat, hozzáf zéseket tartalmazó tárhely mutatja be a projekteket, kulcsfontosságú gyakorlatokat, illetve a mobil technológiákat alkalmazó LLL gyakorlatokkal foglalkozó tudományos tanulmányokat. Ezenkívül a Jó Gyakorlatok Gy jteménye (Best Practices Collection) egyesíti a különböz szempontból vizsgált nemzeti m-learning projecteket. Ez a gy jtemény az eltér mobil LLL projektek hatásainak megállapításában nyújt segítséget a társadalmi részvétel és társadalmi kirekesztés politikájának vonatkozásában. A felhasználóknak lehet ségük lesz konkrét jó gyakorlatok keresésére vagy egy új projekt leírásának megadására kiemelve annak f er sségeit és gyengébb pontjait. A MOTILL Web Portal egy általános módszertani keretet alkalmaz, amely értékelési táblázaton keresztül valósul meg. 3.
A PROJEKTMUNKA FEJLESZTÉSÉHEZ ELFOGADOTT STRATÉGIA
A projektben négy ország vesz részt (Olaszország, az Egyesült Királyság, Írország és Magyarország), amelyek az elfogadott élethosszig tartó tanulás politikája és a mobil eszközök elosztása alapján különböztethet k meg. Olaszország esetében például magasfokú mobileszköz eloszlás ugyanakkor az LLL-ben elégtelen részvétel a jellemz és az a cél, hogy ezen a mutatón megfelel módon tudjanak javítani különösen nagy hangsúlyt kap az QSL tervben [21]. Az Egyesült Királyság esetében az LLL-ben résztvev emberek száma jelent s, és komoly kezdeményezések vannak a legújabb, a tanulók viselkedését és hozzáállását befolyásoló technológiák által gyakorolt hatások elemzésére. Ilyen technika például a mobil eszközök. Írország az EU által az un. „Oktatás és Tréning 2010” programban meghatározott benchmark területeken már létrehozta saját nemzeti stratégiai célkit zéseit, ugyanakkor a kizárólag LLL-hez kapcsolódó stratégiák lefektetésében jelent sen elmarad. Ezzel szemben Magyarország kifejezett nemzeti LLL stratégiát dolgozott ki, ugyanakkor a mobil technológiák még nem olyan széles körben elterjedtek, mit más tagországban. A konzorcium azon dolgozik, hogy begy jtse a legfrisebb tapasztalatokat minden egyes olyan tagország LLL területén, amelyben a mobil technika kiemelked szerepet játszik. Ezeknek a technológiáknak a hatását különböz szempontokból elemzik, mint például módszertani-, társadalmi-, gazdasági-, illetve nemzeti és nemzeteken átível politikák szempontjából. Minden egyes tagországban a konzorcium létrehozott olyan államiilletve magán ügynökségeket, amelyek érdekeltek a LLL programokban, hogy így tudja
megfelel módon értékelni a begy jtött tapasztalatokat, rögzíteni a színvonalat és meghatárizni a közös gyakorlatokat. Ezen túlmen en a projekt számos kutatót illetve nemzeti/helyi ügynökséget is bevont a stratégiai tervek kidolgozásába, a mobil technológiáknak a LLL-re gyakorolt lehetséges hatásai észleléseinek fejlesztésébe, illetve, hogy az oktatókat ellássák azokkal a technikai/módszertani támaszokkal amelyek elengedhetetlenek ezeknek a politikáknak a megvalósításához. Hosszú távon a MOTILL projekt a tréning programokban résztvev emberek számát kell, hogy jelent sen növelje. 4.
ÖSSZEGZÉS
Számos tanulmány kimutatta, hogy a mobil és drótnélküli technológiák különösen alkalmasak az LLL paradigma megvalósításához. Továbbá a tudományos világ is kihangsúlyozta, hogy a mobil tanulás megfelel módszer lehet abban, hogy el segítse a LLL tanulást. Ennek ellenére, a nemzeti politikák ezidáig még nem tettek jelent sebb lépéseket annak érdekében, hogy a LLL-t és a mobil technológiákat integrálják. Jelen tanulmányban felvázoltuk az Európai Bizottság által társfinanszírozott Motill projekt „a Mobil technológiák az élethosszig tartó tanulásban: legjobb gyakorlatok” legf bb célkit zéseit és eredményeit. A projekt által kimutatott egyik legf bb konklúzió, hogy a mobil technológiák LLL-be történ integrációjának hiánya közös probléma minden olyan országban, amelyek egyébként különböznek mind az élethosszigtartó-tanulás-stratégiát, mind pedig a mobil technológiák elterjesztésének tekintetében. Ezek az országok Olaszország, az Egyesült Királyság, Írország és végül Magyarország. Minden, az el bb felsorolt tagállamban sikerült beazonosítanunk azokat a lényeges projekteket, amelyek célja az LLL folyamatok el segítése mobil és drótnélküli technológiák használatán keresztül. Mindazonáltal, lehetetlen ezeket a begy jtött tapasztalatokat, mint az LLL szisztematikus szemléletmódjának eredményeként aposztrofálni. Sokkal inkább azt figyeltük meg, hogy mind állami, mind pedig magán intézmények kezdtek egyedi kezdeményezésekbe, és a nemzeti stratégiák hiánya azt a veszélyt hordozza magában, hogy a bennük rejl mind nemzeti, mind pedig az európai oktatási és képzési rendszerek számára nyújtott potenciális haszon elveszhet. A MOTILL projekt ezért számos akadémikust, kutatót, érintettet és más vezet tisztségvisel t is bevont tevékenységébe, hogy így tudja jobban mozgósítani azokat a politikai és kulturális er ket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a mobil és drótnélküli technológiák használatán keresztül az LLL folyamatok el segítéséhez. REFERENCES [1] Faure, E. (1972). Learning to Be: The World of Education Today and Tomorrow. Paris: UNESCO Publishing. [2] Delors, J. (1996). Learning: The Treasure Within. Report to UNESCO of the International Commission on Education for the Twenty-first Century, Paris: UNESCO Publishing. [3] Gelpi. E. (1973). Some Thoughts on Lifelong Education. Paris: UNESCO Publishing. [4] European Commission. (2001). Making a European Area of Lifelong Learning a Reality. Brussels: European Commission - Directorate-General for Education and Culture & Directorate-General for Employment and Social Affairs. [5] The Bologna Declaration (1999). Joint declaration of the European Ministers of Education, http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/documents/MDC/BOLOGNA_DE CLARATION1.pdf [6] Becker. G.S. (1993). Human Capital: A Theoretical and Empirical Analysis, with Special Reference to Education. Chicago: The University of Chicago Press.
[7] Romer, P. (1990). Endogenous Technological Change, The Journal of Political Economy, Vol. 98 (5), Part 2, S71-S102. [8] Gunkel, D.J. (2003). Second thoughts: toward a critique of the digital divide, New Media & Society, Vol. 5(4), pp. 499–522. [9] van Dijk, J.A.G.M. and Hacker, K. (2003). The digital divide as a complex and dynamic phenomenon, Information Society, Vol. 19 (2003), pp. 315–326. [10] Warschauer, M. (2001). Does the Internet bring freedom? Information technology, education and society, Vol. 1(2), pp. 93-201. [11] Warschauer, M. (2003). Technology and Social Inclusion. Rethinking the Digital Divide. Cambridge, MA: The MIT Press. [12] Sharples, M. (2000). The design of personal mobile technologies for lifelong learning, Computers & Education, Vol. 34(3-4), pp. 177-193. [13] Cort, P. (2009). The EC Discourse on Vocational Training: How a ‘Common Vocational Training Policy’ Turned into a Lifelong Learning Strategy. Vocations and Learning, Vol. 2(2), pp. 87-107. [14] Rogers, E. M. (1962). Diffusion of Innovations. Glencoe: Free Press. [15] Castells, M. (2004). The Network Society: a Cross-Cultural Perspective. Cheltenham, UK and Northampton, MA: Edward Elgar Publishing. [16] Castells, M., Fernández-Ardèvol, M., Linchuan Qiu, J., Sey, A. (2006). Mobile Communication and Society. A Global Perspective. Cambridge, MA: The MIT Press. [17] Gerbner, G. & Gross, L. (1976). Living with television: The violence profile. Journal of Communication, 26(2), pp. 173-199. [18] Rheingold, H. (2002). Smart Mobs: The Next Social Revolution. Basic Books. [19] Katz, J.E. & Aakhus M.A. (2002). Conclusion: making meaning of mobiles – a theory of Apparatgeist. in Katz & Aakhus (eds.), Perpetual Contact. Mobile Communication, Private Talk, Public Performance, Cambridge: Cambridge University Press, pp. 301-318. [20] Caron, A.H. & Caronia, L. (2007). Moving Cultures: Mobile Communication in everyday life. Montreal: Mc Gill-Queens University press. [21] Ministero per lo Sviluppo Economico (2007). Quadro Strategico Nazionale per la politica regionale di sviluppo 2007-2013. [22] European Commission (2007). Delivering lifelong learning for knowledge, creativity and innovation, Draft 2008 joint progress report of the Council and the Commission on the implementation of the “Education & Training 2010 work programme”, COM, 2007b, 703 final.
