II /D II./D. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1 3 Következtetések 1.3 k é k 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai g tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások
BEVEZETŐ
Jellemző, hogy a költségvetést az előző év Jellemző harmadik harmadában, ősszel kezdik el tervezni. Ilyenkor már látható nagyjából, hogy milyen kiadások fogják gj terhelni a települést, p mik a polgármesteri vízió részei és mik a legfontosabb beruházási irányok (tehát amelyeket csak pénzügyi lehetőség adtán fognak megvalósítani). Ilyenkor már nagyjából tisztázott a jövő évi pályázati helyzet is, így egyes elemeivel már számolhatnak. lh k
A pénzügyi tervet kidolgozzák, kidolgozzák de ez még csak felmérés, azt próbálják felmérni, hogy milyen ki dá k lesznek, kiadások l k mit i kell k ll harmonizálni h i ál i a jövendő kerettel Az önkormányzati intézmények, illetve a támogatott szervezetek is tervezettel szolgálnak arra nézve, hogy előzetes számításaik szerint mennyiből iből tudják dják kih kihoznii az elkövetkező lkö k ő évet, é mennyi pénzre van szükségük ahhoz, hogy terveiket megvalósítsák és működjenek
A somogyvári képviselőtestület áttekinti a megalkotott kiadási tervet, majd ha megfelelőnek, f l lő k vállalhatónak áll lh tó k ttartja, tj akkor kk elfogadja Ezután jelenik csak meg az Országgyűlés által elfogadott évi normatíva mértéke – a keret, melyből gazdálkodnia kell a településnek E adja Ez dj a fő bevételt, b é l mivel i l az iparűzési i ű é i adó dó a vállalkozások alacsony száma miatt elenyésző mértékű
Az intézmények y a leadott költségvetéseiket g közös értekezleti munka során állítják össze: az így megvitatott saját célokat formába öntve az igényüket eljuttatják a hivatalnak, az pedig b l beolvasztja j azt a saját já köl költségvetésébe. é é éb Az intézmények y és a hivatal költségvetése g elválaszthatatlan egymástól. Ab belső, l ő intézményi i téz é i viták iták outputja tp tj kerül k rül azz intézményvezetők közti vitára, mint input.
Amennyiben a normatívából nem lehetséges az intézmények eltartása, akkor leépítésekre van szükség ük é – hogy h kit tudnak t d k elbocsájtani, lb ájt i aztt az adott intézmény illetékesei tudják megmondani. Mindenkori céljuk viszont az, hogy a működés megtartása mellett a személyi gárdát is megtarthassák, azaz fejlesztés csak akkor ütemezhető be, be ha elkerülhetetlen a működtetés szempontjából vagy senki állása nincsen veszélyben. l b
A költségvetés központi módosulásából megváltozó (csökkenő) lehetőségeket a lakosság nehezen h ttolerálja, l álj sokk célzás él á van arra, hogy h a hivatal nem bánik jól a pénzzel. Ez természetesen nem igaz, ők tudásukhoz mérten próbálják p j a lehető legjobban gj beosztani azt, amit az állam juttat. Sajnos a település viszonylag kevés adóbevételhez jut, jut ezért költségvetése vészesen függ a normatíva alakulásától.
A költségvetés készítését központilag is ellenőrzik, ellenőrzik az Állami Számvevőszék vizsgálja, hogy minden szabályosan bál zajlik jlik –e A költségvetéssel g kapcsolatos p döntések, gyűlési gy jegyzőkönyvek nyilvánosak, a polgárok számára szabadon elérhetőek – ezt a lehetőséget azonban általában kevesen veszik igénybe, nem érdekli a lakosokat Ha problémájuk támad lakosokat. támad, akkor is inkább a hivatalban panaszkodnak, mintsem a tényeknek k k járnánakk utána.
Az gyakran előfordul (elsősorban váratlan helyzetekből kifolyólag), hogy a költségvetés módosul, ód l többletigény többl ti é jelentkezik. j l tk ik Ha H ehhez hh nincs külső segítség (például mint árvízkárok esetén lenni szokott), akkor végig kell gondolni, p Az ilyen y honnan lehet átcsoportosítani. változtatásokat hasonlóan végzik, mint a költségvetés tervezését: a szakma kidolgozza, kidolgozza utána pedig elfogadják.
A piramismodell tehát a költségvetés tervezésében is látható, hiszen az intézmények a hivatal alá vannakk rendezve, d a hivatal hi l pedig di maga is i hierarchikus, piramis-jellegű felépítésben dolgozik. A vezető vezető, azaz döntésképes személyek szerepe jelképes, az itt is jellemző, a szakma áll a valós kid l á az operatív kidolgozás, í munkavégzés k é é hátterében. há éb
Somogyváron tehát a költségvetés elkészítése a szakmai hozzáértők kezében van, és csak a d é hozza döntést h róla ól a kinevezett ki vezető ő testület. l Ennek köszönhetően a település anyagi biztonsága nem esik áldozatul felelőtlen fejlesztéseknek, nem borul fel az arány innováció és fenntartás között az első javára. A köl költségvetést é é külső kül ő éés belső b l ő tényezők é ők egyaránt á befolyásolják – hol jobban, hol kevésbé.
1. Elemző rész – 1.1 Célok meghatározása
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Miért jött Mié j létre lé ez a dokumentum? d k ? 1. Hogy bemutassa, hogyan készül egy költségvetés 2. Hogy bemutassa, milyen módszereket alkalmaznak a készítés során 3. Hogy bemutassa a feltételrendszert, melyben a költségvetést elfogadják 4. Hogy bemutassa, milyen erős és gyenge pontjai vannak a költségvetés költségvetés-készítésnek készítésnek 5. Hogy bemutassa, milyen kockázatokkal kell számolni a köl é költségvetés é készítésekor ké í é k
1 Elemző rész – 1. 1.2 Helyzetelemzés y
1.2 HELYZETELEMZÉS 1. A költségvetés-készítés folyamata A költségvetés tervezése folyamán Somogyvár Önkormányzata rendeletben rögzítette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.) meghatározott kötelező feladatokon kívüli, önként vállalt feladatait. Így megállapította azon közszolgáltatások és kifizetések csoportját is, is melyek a kitűzött feladatokhoz kellenek. kellenek
1.2 HELYZETELEMZÉS Somogyvár fejlődése dinamikusnak mondható, szilárd burkolattal rendelkezik az utak nagy része, kiépített a közvilágítás és a szennyvízhálózat, van rendőrség. Ezek anyagi igényei megjelennek a költségvetésben.
1.2 HELYZETELEMZÉS A költségvetés megtervezésének szakaszait dokumentumok segítségével szabályozzák. Ennek bizonyítéka az ellenőrzés útvonala is is. Az SZMSZ meghatározza a feladatokat, hatásköröket és felelősséget Ez megfelel az Áht., felelősséget. Áht Ámr., Ámr Ötv. Ötv vonatkozó előírásainak.
1.2 HELYZETELEMZÉS A 217/1998 217/1998. Korm.r., K az Ötv. Öt és é az SZMSZ rendelkezései d lk é i adnak követendő feladatokat a költségvetési rendelet t t l á vonatkozóan. tartalmára tk ó
1.2 HELYZETELEMZÉS A települési szabályozási terv, a gazdasági program, a különböző elgondolások és a tervek dokumentumai – melyeket a gazdálkodási csoport készít el – az alapjai az évenkénti költségvetés megtervezésnek. megtervezésnek Mindezt a jegyző irányítja.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az önkormányzathoz rendelt intézmények szintén javaslatokat tesznek a saját költségvetésükre, de mivel ezeket a hivatal fogja össze, ott még ellenőrzik ezeket az adatokat megvalósíthatósági, ésszerűségi szempontokból is. Ezután következhetnek a tárgyalások, tárgyalások melyeken kialakulnak az előirányzatok, melyek a feladatok ellátásához szükségesek. szükségesek
1.2 HELYZETELEMZÉS A jegyző feladatai közé tartozik, hogy a tárgyaláson elhangzottakat összefoglalja, jóváhagyja, vagy magyarázat melléklésével elutasítsa. Az így elkészült rendelettervezetet összekapcsolva a bizottságg véleményével y megkapja g pj a képviselő p testület a polgármester által.
1.2 HELYZETELEMZÉS 2. A költségvetés elkészítése során alkalmazott módszerek A település költségvetése megfelel azoknak a kritériumoknak, amiket a jogszabályok támasztanak. A tervezési adatlapoknak nagy jelentősége van abban, hogy gy a rendeletek megalkotásánál g pontos p kalkulációkat tudnak elvégezni. A tervezés alatt az önkormányzat négyféle módszert alkalmaz: feladatalapú, teljesítményalapú, bázisszintű és az „ami ami marad”. marad .
1.2 HELYZETELEMZÉS Legfőképpen a bázisszintű van jelen a tervezésben, ami azt jelenti, hogy az előző évet veszik alapul, majd az időközben kialakult változásokkal is számolnak. Az anyagi háttértől függően mindezt még növelik az egyes működési és fejlesztési j kiadások is.
1.2 HELYZETELEMZÉS Ajánlatos j egyszerre gy kikalkulálni a nagy gy és egyszeri gy összegű g fejlesztések későbbi fenntartási költségeit (lehetnek ezek személyi y és dologi g kiadások). )
1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A költségvetés elfogadásának intézményi, személyi, jogszabályi jogs abá y és egyéb feltételei e téte e Az államháztartásért és az önkormányzatokért felelős miniszter készíti azokat a feladatokat az állam költségvetés tervezése során, amelyek összefüggenek az önkormányzat ügyeivel is. is A költségvetési határozat létrehozása kizárólag a kép i lőt tül t feladatai képviselőtestület f l d t i közé tartozik, t rt zik legfőképp: l főképp
1.2 HELYZETELEMZÉS 3. A k költségvetés l elfogadásának lf d k intézményi, személyi, l jogszabályi és egyéb feltételei ¾ a gazdasági d á i program, a köl költségvetés é é megállapítása, áll í á döntés dö é a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó dó megállapítása, áll í á a településrendezési l ülé d é i terv jóváhagyása, jó áh á a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hi lf l é l a kötvénykibocsátás, hitelfelvétel, kö é kib á á továbbá ábbá a kö közösségi ö é i célú élú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; ¾ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás.
1.2 HELYZETELEMZÉS Azok a bizottságok, amelyek az ágazathoz tartoznak, a szabályoknak megfelelően benyújtják javaslataikat, véleményeiket a célkitűzésekkel, költségvetési keretekkel és feladatokkal kapcsolatosan. Ezután az összeállt egészet még a pénzügyi bizottság is véleményezi. A képviselőtestület elé már csak olyan vélemények kerülnek a rendeletek megalkotásával kapcsolatban, amelyeket a körjegyző összegezett. összegezett
1.2 HELYZETELEMZÉS Egyeztetés történik a költségvetési szervek irányítói és a tervet kidolgozó szakértők között a felmerült fenntartási és fejlesztési igényekkel kapcsolatosan. Ezek megvalósíthatósága nagyban függ az anyagi feltételektől, és fontossági sorrendet állapít meg köztük a képviselőtestület. A sorrendet a pályázati lehetőségek és az önkormányzat forrásai határozzák meg. A stratégiai irányelvek és a gazdasági program alapján történik mindez.
1.2 HELYZETELEMZÉS 4 A költségvetés-készítés 4. köl é é ké í é erősségeinek ő é i k éés gyengeségeinek bemutatása Erősségek: Az önkormányzat célja kideríteni és leírni a helyi civilek, non-profit fit szervezetek, t k a gazdaságban d á b résztvevők é t ők céljait, törekvéseit. A kötelezően vállalt feladatokat teljes mértében végre kell hajtani, és ennek finanszírozása nem azonos az önként vállalt feladatokéval. A központ és önkormányzat forrásai nem azonosak. Törvényi, jogszabályi előírások mentén zajlik a tervezés.
1.2 HELYZETELEMZÉS Erősségek: A költségvetés megtervezésében csak a kompetens személyek y vehetnek részt. Ha beleszólási lehetőséget biztosítanak az érintetteknek, akkor a nyilvánosság növelhető növelhető.
1.2 HELYZETELEMZÉS Gyengeségek: Az elérhető számítógépes eszközök (pl.: Excel) alkalmazása kismértékű kismértékű, jellemző inkább, inkább a kézi nyilvántartás.
1.2 HELYZETELEMZÉS G Gyengeségek: é k Az ö A önkormányzat k á nem rendelkezik d lk ik mindenre i d ki kiterjedő j dő vagyongazdálkodási tervvel, így az azzal járó kiadások sem előre lő tervezhetőek. h ő k Nagy hiányosság, hogy szabályozatlanok azok a források, amelyek a felmerülő kockázatok kalkulálásához szükségesek változások esetében. A fejlesztésekkel kapcsolatos anyagi vonzatok sok esetben hiányoznak y a költségvetésből, g p pedigg ezeknek hosszútávú kihatásuk van.
1.2 HELYZETELEMZÉS 5. A költségvetés összeállítása során felmerülő kockázatok bemutatása Önkormányzati feladatként merül fel, hogy a helyi lakosok és gazdasági szereplők igényeit felmérje, tanulmányozza. Így elkerülhető, hogy olyan tényezők is kiadásként jelenjenek meg, amik feleslegesek. Nem minden esetben valósul meg a helyiek érdeke, mert az önkormányzati döntéshozatalt sok esetben az állami támogatások határozzák meg.
1.2 HELYZETELEMZÉS A hosszú távú határozatok hátrányosan befolyásolhatják a jövőbeni fizetőképességet. A ffejlesztések jl té k tervezésénél t é é él nem kalkulálnak k lk lál k azokk fenntartási költségeivel, így azt utólagosan kell majd b ill t i a költ beilleszteni költségvetésbe. é té b
1 Elemző rész – 1. 1.3 Következtetések
1.3 KÖVETKEZTETÉS A költségvetés létrehozása szabályok szerint zajlik. A vonatkozó tk ó jogszabályok j bál k szerint i t a belső b l ő szabályzatban bál tb található a tervezési folyamat, a részcélok feladata, a t tervezési é i követelményrendszer kö t l é d és é ennekk részt é t vevői, ői azok érintkezési hálója, rögzítési módok és a k mm iká ió kommunikáció. Az önkormányzat kidolgozott gazdálkodási rendszere és célkitűzései lk h hatékonyan k segítikk a tervezési fázist. f
1.3 KÖVETKEZTETÉS A folyamatkontrollálás y elősegíti g a tervezési deviációk jelentős lecsökkentését, illetve kiküszöbölését.
1.3 KÖVETKEZTETÉS Nincs kihangsúlyozva a több éves beruházások és a költségvetési terv közötti kapcsolat, és a hosszú távú kötelezettségvállalások sem jelennek meg. A költségvetésből nem ismerhetjük meg a fenntartási és működtetési kiadásokat.
1.3 KÖVETKEZTETÉS A tervezést számítógépes programok segítségével is l h lehetne végezni, dde jellemzően ll még mindig d inkább k bb a manuális módszert alkalmazzák, ami miatt az egész rendszer d llassabban bb működik. űk dik Ha a gazdasági rendszert integrálttá tennék, akkor az analízis lehetőségek összetettebbé válhatnának.
2 Tanácsadói rész – 2. 2.1 Stratégiai g tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A dokumentumlétrehozás céljai: Olyan stratégiai tippek tippek, amelyek segítenek a költségvetés készítésénél Hog létrejöjjön egy Hogy eg akcióterv, akcióterv amely amel segítségével a költségvetés létrehozása sokkal eredményesebb Új kkellll gondolni Újra d l i a folyamatot, f l vagy a folyamat f l egyes részeit a költségvetés készítésénél.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Önkormányzati feladatként merül fel, hogy a helyi lakosok és gazdasági szereplők igényeit felmérje, tanulmányozza. Így elkerülhető, hogy olyan tényezők is kiadásként jelenjenek meg, amik feleslegesek. Ennek szabályozása is szükséges.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Fejlesztendő pont lenne a feladatok és folyamatok letisztázása a nem szükséges tevékenységek és kiadások letisztázása, megszüntetése a költségvetés szerveinél, a közalapítványoknál a non közalapítványoknál, non-profit profit szektorban és a gazdasági társaságoknál. T ábbi ffejlesztendő További jl t dő pontt a hitelkezelés hit lk lé felelősségtudatosságának kialakítása és a bevétel-kiadás k ká tá k figyelembe kockázatának fi l b vétele. ét l
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A fel nem használt pénzeszközöket érdemes befektetni, de ezek lehetőségeiről pontos szabályozást kell alkotni. Fel kell mérni az esetleges kockázatokat, amik a befektetés során felmerülhetnek, és éles határt kell kijelölni, hogy meddig mehetnek el ebben.
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A jjogszabályok g y sok megkötést g tartalmaznak,, tehát ezekkel kapcsolatosan nem tudunk javaslatokat adni, ezek kötelező érvényűek. y Viszont javaslataink j a stratégiai g és költségvetési célok megvalósulásában nyújthatnak segítséget. g g
2 Tanácsadói rész – 2. 2.2 Taktikai tanácsok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS a.) Cselekvési terv Az alapító okiratokat újabb kontroll alá kell venni. Azokban fontos külön venni az alaptevékenységeket, a kiegészítő tevékenységeket, kisegítő tevékenységeket és a vállalkozási tevékenységeket. Az utóbbi kettő felső határát atá át iss meg eg kell e határozni atá o és a szakmai s a a feladatok e adato szerint osztályozni. A számítógépes lehetőségekkel mindenképpen élni kellene az önkormányzatnak.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A vagyongazdálkodás sikeres megvalósulása érdekében h hozzanak k létre lét egy tervet t t az éves é vagyongazdálkodással dálk dá l kapcsolatosan. Továbbá meg kell alkotni egy ütemtervet, melyben az egyes szereplők feladatai és felelősségvállalása, a költségvetés változásokhoz igazodó d tervezése, az értékteremtő folyamatok vizsgálása és a k k kockázatelemzés l szerepel.l
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS b ) A cselekvési b.) l k é i terv megvalósíthatóságának ló í h ó á á k igazolása Az önkormányzat mindennapos gyakorlati feladatai mellett, az alábbiakat is el kéne végeznie: folyamatszervezés, költségvetési szervezetekkel való közös munka, befektetési és beruházási tervezetek megalkotása é véghezvitele, és é h it l más, á jól működő űködő önkormányzati ö k á ti rendszerek átvétele, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás Mindehhez természetesen megfelelő alkalmazkodás. munkatársakra van szükség.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Éppen ezért javasoljuk, hogy vizsgálják felül a rendelkezésre d lk álló ll létszámot l minden d tekintetben: k b nem biztos ugyanis, hogy elegendő az erőforrás a tervezéshez é h és é a lebonyolításhoz, l b lí á h és é mindezt i d persze nyilván is kell tartani.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Az éves költségvetés elkészítése során nem jellemző a rendeltetésszerű számítógépes programhasználat. programhasználat Főleg az Excelt alkalmazzák. Ha a megfelelő szoftverek alkalmazása megkezdődne a gazdasági határozatok elkészítése is sokkal gördülékenyebben zajlana. A számításokkal kapcsolatos feladatok a gazdálkodási csoport feladatkörébe tartoznak, akik az intézmények által kidolgozott költségvetésre vonatkozó javaslatokat is átvizsgálják.
22. Tanácsadói rész – 2.3 Informatikai megoldások g
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Elérhetőek az önkormányzat számára a feladatok elvégzéséhez szükséges programok a Magyar Államkincstár weblapján. Ilyen program az ún. K11 is, amely megkönnyíti a feladatok ellátását,, mivel így gy nem kell letölteni a nyomtatványokat.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Továbbá, a PMINFÓ megfelelő a jogszabályban szereplő időközi költségvetési jelentés elkészítésére. elkészítésére A MÉRLEG pedig a jogszabályban szereplő időközi mérlegjelentés é l j l té bizonylatainak bi l t i k elkészítésében lké íté éb segít. ít Ezek a rendszerek hasonlítanak a K11 rendszeréhez. Az alkalmazások használatában nyújtanak segítséget a regionális igazgatóságok államháztartási irodái.
