Miskolci Egyetem Marketing Intézet
Miskolc - Tapolcai Gyógy - Barlangfürdı bemutatása, tevékenységének elemzése, fejlesztési javaslatok
Nagy Katalin
Tóth Anett
Miskolc, 2011
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................. 2 1. Bevezetı ............................................................................................................................ 4 2. A turizmus bemutatása ................................................................................................... 5 2.1. A turizmus kialakulásának háttere............................................................................. 5 2.2. A turizmus fogalma, jelentısége.................................................................................. 6 2.3. A turizmus rendszere ................................................................................................... 7 2.4. A turizmus hatásai........................................................................................................ 7 2.4.1. Gazdasági hatásai ................................................................................................... 8 2.4.2. Társadalmi- kulturális hatásai ................................................................................ 8 2.4.3. Fizikai hatásai ......................................................................................................... 9 2.4.4. Környezeti hatásai ................................................................................................... 9 3. Az egészségturizmus bemutatása ................................................................................. 10 4. Az egészségturizmus típusai ......................................................................................... 11 4.1. Gyógy-turizmus .......................................................................................................... 11 4.2. Wellness-turizmus ...................................................................................................... 12 5. Egészségturizmus Magyarországon............................................................................. 13 5.1. Magyarország hiányosságai egy sikeresen mőködı egészségturizmushoz............ 14 5.2. Egészségturisztikai fejlesztések napjainkban a Széchenyi terv keretében............ 14 6. Miskolc-Tapolca turisztikai kínálata........................................................................... 16 6.1. Csónakázó-tó............................................................................................................... 17 6.2. Kalandtúrapark .......................................................................................................... 17 6.3. Bobpálya...................................................................................................................... 18 6.4. Vendéglátóhelyek........................................................................................................ 18 7. A Barlangfürdı építésének története........................................................................... 19 8. Barlangfürdı turisztikai bemutatása .......................................................................... 20 9. A Barlangfürdı versenytársainak bemutatása........................................................... 21 9.1 Zsóry Gyógy- és Strandfürdı – Mezıkövesd ............................................................ 21 9.2. Bogácsi termálfürdı - Bogács.................................................................................... 22 9.3. Termálfürdı Komplexum – Tiszaújváros................................................................ 23 9.4. Egerszalók Gyógy- és Wellnessfürdı........................................................................ 23 9.5. Hungarospa Hajdúszoboszló ..................................................................................... 24 10. A Barlangfürdı tevékenységének elemzése............................................................... 25 2
11. Fejlesztések, javaslatok ............................................................................................... 29 12. Miskolc-Tapolca SWOT - analízise............................................................................ 30 13. Összegzés ...................................................................................................................... 33 14. Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 34
3
1. Bevezetı
Záró dolgozatomban, az Európában egyedülálló Miskolc-Tapolcai Barlangfürdı gyógyhatásait, szolgáltatásait mutatom be, amelyek lehetıvé teszik az egészséges életmódra törekvı emberek testi és lelki felfrissülését. Annak érdekében, hogy a témához kapcsolódó eseményekkel tisztában legyek kutatásokat folytattam könyvtárban, illetve tájékozódtam internet segítségével is. Azért választottam a Barlangfürdı bemutatását, mert a társadalom egyre nagyobb része igényli az egészséges életvitelt, valamint az ország turizmusának egyre nagyobb bevételét teszi ki az egészségturizmus. Döntésemet az a tény is befolyásolta, hogy a környezetemben a Barlangfürdı a legnagyobb elismerésnek örvendı termál- és gyógyfürdı. Dolgozatom célja a programok és szolgáltatások prezentálásával minél több látogató odavonzása, valamint a lehetıségek egyre szélesebb körben való hasznosítása. Gyerekkorom legkedvesebb élményei a Barlangfürdıhöz kapcsolódnak, családommal majdnem minden héten eltöltöttünk ott egy pár kellemes órát.
Záró dolgozatomban a következı témákat fogom kifejteni: • Turizmus rövid bemutatása • Egészségturizmus • Miskolc-Tapolca bemutatás • Barlangfürdı bemutatása • Miskolc- Tapolca SWOT- analízise • Fejlesztések
4
2. A turizmus bemutatása Napjainkban a turizmus világjelenség.
A XXI. század kezdetekor a világ
gazdaságilag fejlett régióiban a hétköznapi élet szerves része lett a szabadidı minél változatosabb eltöltése. A turizmus fejlıdése szoros kapcsolatban van a közlekedési eszközök fejlıdésével, hiszen a turizmus egyik legfontosabb kínálati eleme a közlekedés. Ennek változásai mindig megújulást okoztak a gazdaságban és a turizmusban is, persze a turizmus nem független a társadalmi és a gazdasági változásoktól sem. Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívüli valamennyi helyváltoztatást és tevékenységet értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, idıtartama és célterülete. Másrészt a turizmus az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére
létrehozott
anyagi-
technikai
és
szervezeti
feltételek,
valamint
szolgáltatások együttese. A turizmus a magyar gazdaságban jelentıs helyet foglal el. A 2005. évi statisztikai adatok szerint ezen ágazat hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez meghaladta az 5%-ot. Fontos szerepet játszhat a nemzetgazdaságban azáltal, hogy lehetıséget kínál foglalkoztatásra és serkenti a gazdasági növekedést. Ezért az országok érdekeltek a turizmus ellenırzött fejlesztésében, hosszú távú célkitőzéseinek meghatározásában. A turizmus irányítását a világ számos országában nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedı, egymást kölcsönösen kiegészítı szervezetek végzik. A Magyarországot felkeresık elsıdleges célja az üdülés, kikapcsolódás, de egyre jelentısebb részt képviselnek az üzleti utazók is. Az elmúlt évtized elején a szomszédos országokból érkezı látogatók jelentıs része vásárlás céljából érkezett Magyarországra, arányuk azonban folyamatos csökkenést mutat.
2.1. A turizmus kialakulásának háttere Napjaink turizmusának alapjait az ipari forradalom teremtette meg, azelıtt a turizmus a felsı szők réteg elıjoga volt. Az ipari forradalom társadalmi és gazdasági változásai tették lehetıvé szélesebb rétegek bekapcsolódását a turizmusba. A mai turizmus keretfeltételei a XX. század második felében alakultak ki, mert ekkor terjedt el a tömegturizmus.
Bár
a
turizmus
különbözı
formái
(olimpiák,
sportturizmus,
zarándokturizmus), már az ipari forradalom elıtt, elıbbi az ókori görögök idejében, utóbbi 5
a középkorban is ismertek voltak, azonban a turizmus fogalmának meghatározásával csak a XX. század elején próbálkoztak elıször. A turizmus csak néhány évtizede vált önálló kutatási témává annak ellenére, hogy egyes formái ısidık óta léteznek. A földrajztudósok és közgazdászok már az 1930as években felfigyeltek a turizmus fejlıdésére és ez az érdeklıdés a második világháború után fokozódott. A társadalomtudományok csak az 1970-es évektıl kezdve foglalkoznak komolyabban a témával. Az elmúlt évtizedekben rengetegen kezdték el kutatni a turizmus eredetét, fogalmát, rendszerét és minden más velejáróját. 1975. óta létezik a turizmus világszervezete, késıbb WTO, melynek elıdje a Hivatalos Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUOTO) volt. Az európai Parlament 1994. január 18-i határozata szorgalmazza az EU turizmuspolitikájának kidolgozását és elfogadását, aláhúzva, hogy „a turizmust stratégiai fontosságú gazdaságfejlesztési prioritásnak kell kitenni és mint gazdasági ágazatnak sajátos státuszt kell számára biztosítani”. Az EU jelenleg nem rendelkezik kompetenciával a turizmus területén, ezért az ezzel kapcsolatos tevékenységeit a széttöredezettség jellemzi.
2.2. A turizmus fogalma, jelentısége Jelenleg a Turizmus Világszervezete és az Interparlamentáris Unió 1989-ben megfogalmazott definíciója tekinthetı a legismertebbnek, miszerint „a turizmus magába foglalja a személyek lakó és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, mint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat”. Ezt a definíciót a Hágai Nyilatkozat elsı alapelve határozta meg és ezen az idézeten kívül még kiemelte, hogy „a turizmus egyúttal egy lényegi cselekvést is jelent az egyéni szabadidı hasznosításának lényeges formájává vált, továbbá fontos közvetítıje a politika, gazdasági, kulturális kapcsolatoknak”, valamint „a turizmus mindnyájunk ügye kellene, hogy legyen. A jelenkori társadalmakban az élet minıségének következménye és egyik meghatározó tényezıje is egyben”. A turizmus fejlıdését számos tényezı segítette elı. A fejlıdı országokban a szolgáltatási szektor a hagyományos ágazatok rovására megerısödött, növekedett a szabadidı, a fizetett szabadság és a felgyorsult világ miatt az emberek ezt egyre igényesebben akarják eltölteni. A nemzetközi turizmus nagymértékbe hozzájárul a fejlıdı országok devizabevételéhez és ez különösen azokban az országokban jelentıs, amelyek más erıforrásokkal nem 6
rendelkeznek. Ezért ezekben az országokban nagy hangsúlyt fektetnek a turizmus fejlesztésére. Vannak olyan országok, amelyek a turizmus nyújtotta gazdasági elınyöket hangsúlyozzák, amely befoltozza a külkereskedelmi mérlegek hiányát, növeli a külföldi devizabevételeket, munkahelyeket teremt. A turizmus pártolói szerint a turizmus hozzájárul a természet és a kulturális örökség megvédéséhez, a népek közeledéséhez, a béke fenntartásához. Azonban vannak olyanok, akik ezeknek pont az ellenkezıjét állítják, hogy a turizmus szezonális és szakképzettséget nem igénylı munkahelyeket teremt, tönkreteszi a környezetet, a fogadó közösségek kultúráját. Tehát egyesek pártolják a turizmust, mások ellenzik.
2.3. A turizmus rendszere A turizmus egy komplex társadalmi jelenség. Rendszere, amely a keresletet jelentı turistát, valamint a kínálatot megtestesítı turisztikai szektort foglalja magába, dinamikusan változik és nyílt rendszerként kölcsönhatásban áll a társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági, természeti és technológiai környezet elemeivel. A turizmus és a környezet között kölcsönös függések rendszere alakul ki, tehát a környezet egyes tényezıi befolyásolják a turizmus fejlıdését, a turizmus pedig visszahat a környezetére. A turizmus rendszerének két alrendszere a kereslet (turista) és a kínálat (turisztikai termék) között a kapcsolatot a fogadó területrıl a turista felé irányuló marketing, a közvetítıszektor tevékenysége, valamint a turistának a küldı területrıl a fogadóterületre történı utazása hozza létre.
2.4. A turizmus hatásai A turizmus hatásai közül a gazdasági hatásokat tartják a legfontosabbnak, hiszen a turizmus mára az egész világon a legjelentısebb iparággá vált. Nagymértékben hozzájárul az országok, valamint régiók gazdaságához és néhol ez az egyetlen gazdasági tevékenység. A Manilai Nyilatkozat a Világturizmusról megállapítja, hogy a turizmus azért számít alapvetı tevékenységnek a nemzetek életében, mert gazdasági hatásokon túl közvetlen hatást gyakorol az egyes országok kulturális, társadalmi életére is.
7
2.4.1. Gazdasági hatásai A turizmus gazdasági hatásait úgy lehet meghatározni, mint „a küldı és a fogadó területek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági struktúrájában, a turizmus fejlıdése következtében végbemenı változásokat” (Puczkó- Rátz, 1998). Ebben az értelemben a gazdasági hatásokat megkülönbözteti a társadalmi- kulturális és fizikai hatásoktól az, hogy a fizikai hatások szinte csak a fogadó területeken érvényesülnek. A turizmusnak számos olyan tulajdonsága van, amely megkülönbözteti más iparágaktól, az egyik legfontosabb ilyen tulajdonság, hogy a turizmus láthatatlan exportnak tekinthetı, mert maga a turisztikai termék egy szolgáltatás, tehát megfoghatatlan, szállíthatatlan. A turisztikai kereslet szezonalitása párosulva a szolgáltatásoknak azzal a jellemzıjével, hogy nem raktározhatóak, azzal a következménnyel jár, hogy a turizmusban mőködı vállalatoknak a turista- szezon ideje alatt kell megteremteni az egész éves nyereséget. A turizmust a pozitív gazdasági hatások alapján ítélik meg, és ezért fejlesztik, illetve támogatják a kormányok is. A pozitív gazdasági hatások teremtik meg a lehetıségét, hogy olyan környezetre pozitív hatást gyakorló tevékenységeket is elvégezzenek, amelyekre egyébként nem lenne forrás. Munkahelyteremtésen kívül pozitív hatásai között jelenik meg az infrastruktúra fejlesztése, a hozzájárulás a GDP-hez, a regionális fejlıdés kiegyenlítése, a gazdasági szerkezet változása, a devizabevételek növekedése, adóbevételek növekedése, pótlólagos vásárlóerı stb. Negatív gazdasági hatásai között szerepelhet a szezonális foglalkoztatottság, a migráció, az infláció, az árfelhajtás, függıség kialakulása, a hagyományos tevékenységek eltőnése és a feketegazdaság.
2.4.2. Társadalmi- kulturális hatásai A turizmus társadalmi- kulturális hatásának fogalmát úgy lehet meghatározni, „ hogy az érintettek (helyi lakosok, helyi szervezetek, vállalkozások) életminıségében bekövetkezett változás” (Boothroyd, 1978). A hatásokat különbözı szinten (egyéni, családi, közösségi, regionális, nemzeti) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyes hatások különbözı módon befolyásolják az egyes szinteket. Lehet olyan pozitív hatás, ami az egyénnek jó, de a család széteséséhez vezet az eltérı gondolkodás miatt, vagy a gazdaságot átmenetileg negatívan érinti. A társadalmi- kulturális hatásokat nagymértékben meghatározza a helyiek és az oda látogató turisták közötti kulturális távolság és a turizmus fejlettségének szintje. A turizmus 8
jelentıs hatással lehet a népességre, a munkaerıpiacra, a közösség jellemzıinek változására, az egyénekre és a családokra, valamint a kulturális erıforrásokra.
2.4.3. Fizikai hatásai A turizmus hatással van a minket körülvevı világra. Fizikai hatásainak vizsgálatakor két részre osztjuk a környezetet: • természeti környezet: „tartalmazza a fellelhetı élettelen természeti erıforrásokat, az élıvilágot, illetve a tájképi formát” (Puczkó- Rátz, 1998) • épített környezet: „magába foglalja mindazt, amit az ember mesterségesen telepített, épített az adott területre” (Puczkó- Rátz, 1998)
2.4.4. Környezeti hatásai A környezeti hatások is több szempont szerint csoportosíthatók. Azaz: • helyi, illetve globális hatások • visszafordítható és visszafordíthatatlan hatások • közvetett és közvetlen hatások • pozitív és negatív hatások A gazdasági hatásokkal ellentétben a környezeti hatások körül általában a negatívakat tulajdonítják a turizmusnak. Azonban elınyös is lehet: • védett területek kialakítása • környezettudatosság terjedése • természeti értékek felismerése • környezet megtisztulásához való hozzájárulás • helyi infrastruktúra fejlıdése Negatív hatások: •
víz és levegıszennyezés
•
geológiai hatások
•
hatások az állat- és növényvilágra
•
szemétlerakás
•
ökológiai rendszerek
•
természeti katasztrófák
•
földhasználati problémák
9
3. Az egészségturizmus bemutatása A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvı ágazat. Gazdasági jelentıségét jelzi, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 12%-a a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmus jelentıségét és sajátosságát az adja, hogy egyidejőleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. Az egyik legjelentısebb húzóhatással rendelkezı ágazat, amely elısegítheti az elmaradott térségek gazdasági felzárkózását a természeti és kulturális értékek megırzését, hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását Rohanó világban élünk ahol nap, mint nap meg kell felelnünk a család, munkahely, iskola, egyszóval a környezetünk által diktált tempónak, elvárásoknak. Ez a felgyorsult életvitel jobban igénybe veszi szervezetünket, mint gondolnánk. Stressz, fáradékonyság, idegi, szellemi és fizikai kimerültség, rendszertelen táplálkozás, mozgáshiány, mindennapi tényezık, szerves részei életünknek. Észrevétlenül viszont súlyosabb következményekhez, betegségekhez vezethetnek. Igaz, a gyógyászat technikája még soha nem volt olyan kifinomult, mint manapság, mégis egyre többen alkalmazzák újra az évezredes egészségvédı módszereket. A szakértık szerint az emberek mostanában kezdenek szembesülni azzal, hogy a gyógyszereknek – bármennyire hatásosak is – számos kellemetlen mellékhatása van. Sokan már nem hisznek az orvostudomány mindenhatóságában és ısi, természetes módszerekkel próbálják fenntartani ideális testi, lelki közérzetüket. Világszerte egyre többen ismerik fel az egészséges életmód jelentıségét, a betegség- megelızés fontosságát. Elıtérbe kerülnek a természetes gyógymódok, melyek mellékhatások nélkül képesek elısegíteni a gyógyulást. Az egészséges életmód társadalmi felértékelıdése és általános terjedése következtében világszerte az egészségturizmus, a hagyományos gyógyászati kezelésre épülı gyógyturizmus, valamint a betegség megelızésére, az egészséges életmódra és az egészség karbantartására, mint élményre támaszkodó wellness-turizmus gyors növekedése figyelhetı meg. Az európai gyógyfürdık egyesületének adatai szerint, amely alapvetıen a hagyományos, gyógyászati fürdıkre vonatkozik – az európai fürdıhelyeken évente mintegy 20 millióan fordulnak meg. A fürdıhelyeken a vendégek összesen közel 120 millió éjszakát töltenek el, átlagosan tehát minden vendég 6 éjszakát tölt egy- egy fürdıhely látogatása során. 10
A gyógy- és termálforrásokra épülı turisztikai piac azonban ennél jóval nagyobb mérető. Az 1990-es évtized nagy trendváltozása, hogy a hagyományos, gyógyászati kezelésre épülı gyógy és termálturizmus mellett, vele versenyre kelve, egyre inkább az egészség megırzését szolgáló, kikapcsolódási és (fel)üdülési élményeket nyújtó wellness- turizmus kerül elıtérbe. Az egészségturizmusnak ez a gyorsan fejlıdı és növekvı ága pedig ma már sok országban több látogatót vonz, mint a hagyományos gyógyászati turizmus.
4. Az egészségturizmus típusai
4.1. Gyógy-turizmus Gyógy-turizmus alatt értjük, ha a turizmusban részt vevı egyén szabadidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása vagy megtartása érdekében természeti gyógytényezıvel rendelkezı helyen, orvosi irányítással, ellenırzéssel, rendszeres gyógyászati kezelésben részesül. A gyógy-turizmus az igénybe vett gyógy-tényezı alapján lehet gyógyvízre épülı és klimatikus. Gyógyvízre épülı gyógy-turizmus célhelye a gyógyfürdı. A gyógyfürdık többségükben mozgásszervi megbetegedések gyógyítását szolgálják. Ezen kívül gyomor-, szív- és nıi betegségek gyógyítása céljából is felkeresnek gyógyfürdıket. A gyógyforrásokat nemcsak fürdés céljából, hanem – egyes gyógyhatások esetén- ivókúra céljára is felhasználják. Klimatikus
gyógy-turizmus
napjainkban
légzıszervi
megbetegedések,
további
idegkimerülésben szenvedık gyógyítására szolgál. A klimatikus gyógyhelyek különösen a tbc-s megbetegedések gyógyításában játszottak fontos szerepet, napjainkban ennek jelentısége sajnos a betegség újbóli terjedésének növekszik. A klimatikus gyógyhelyeken létesített rekreációs központban az ideg- fáradtságban szenvedıket kezelik. A klimatikus gyógy-turizmus másik formája a speciális mikroklímával rendelkezı barlangok gyógyulás céljaira való felhasználása, amelyeket elsısorban légzıszervi megbetegedésben szenvedık veszik igénybe.
11
4.2. Wellness-turizmus A wellness nem más, mint az egészséges életmód újszerő megközelítése, egy olyan tudatosan választott életforma, ahol a fittség harmonikus fejlesztése mellett a test és a lélek egyensúlyának megteremtése a fı cél. A wellness- turizmus nevezhetı az egészség, illetve gyógy-turizmus egy továbbfejlesztett változatának, mivel a klasszikus gyógy-turisztikai szolgáltatások mellett bıvülı kínálattal találkozhatunk. A teljes wellness-programot hét alapelem alkotja, ezek közül az elsı egészségfejlesztı módszerekbıl áll. Salaktalanítás, reform- és vegetáriánus táplálkozás, különféle masszázsok és reflexterápiák, vízkúrák, gyógynövények használata, akupunktúrás kezelésen való részvétel és oxigénterápia, illetve légzı gyakorlatok végzése. Míg a komplett wellness-program elsı pontja a testi egészség megırzésében segít, a második a szellemi és spirituális fejlıdést helyezi elıtérbe, a keresztény értékekbıl, a távol- keleti bölcsességekbıl és az ısi archaikus szellemiségbıl egyaránt merítve. A harmadik pont a lelki harmóniához visz közel minket, lelki gyakorlatok, meditáció és mővészetterápiák
segítségével.
Az
„ép
testben
ép
lélek”
kifejezés
gyakorlati
megvalósítását segíti a wellness- program negyedik pontja, a dinamikus, statikus és nyújtó fitness gyakorlatok. Az elıbbieken túl pedig a teljes wellness- program része még a szépségápolás, természetes kozmetikumok segítségével, a szociális kiegyensúlyozottság elısegítése, kirándulásokkal és színházlátogatásokkal, valamint a környezettudatos természet közeli életmód. A felmerülı igény e szolgáltatások iránt, új lehetıséget teremtett a kereskedelem, idegenforgalom, szálloda és vendéglátás terén. Sorra nyílnak a fitness termek, salátatáborok, „szépségfarmok”, de ezek a kereskedelmi egységek csak egy-egy területre szakosodnak. A gyógy- és wellness szállodák egyre bıvülıbb szolgáltatásaikkal magukba foglalják egy helyen, igényes környezetben mindezt, amiért nem is olyan rég még be kellett járni a fél várost.
Minden
korosztály igényeit
képviselik
különbözı
program-csomagokkal
(szépségkúrák, egészségmegırzı- kondicionáló programok, kezelések), ezáltal egy magas szintő, összetett szolgáltatási rendszert kínálnak a társadalom különbözı rétegeinek.
12
5. Egészségturizmus Magyarországon Magyarországon
elsıdlegesen
a
termál-
és
gyógy-turizmus
tekinthetı
jövedelmezınek, mivel viszonylag hamar felismerték ezeknek a természeti forrásoknak a jótékony hatását, ezért ez fejlıdik a legrégebben. A föld mélyébıl feltörı meleg vizet hasznosítja a termálfürdı és a ráépülı termálturizmus, míg a kellı mennyiségő és összetételő ásványi sókat tartalmazó gyógyhatású vizeket a gyógyfürdı és a ráépülı gyógy-turizmus.
A termál- és gyógyfürdıkben rendelkezésre állnak a különbözı
gyógykezelések, amelyeket az oda látogató turisták vesznek igénybe. A gyógyvizek és a gyógyiszapok alkalmazhatók fürdıkúraként, ivókúraként, inhalálásra, fogínyzuhanyként, továbbá ismertek z iszappakolás, a fizikoterápiás eljárások, amelyeket kiegészítenek a gyógy-masszázzsal és a gyógytornával. Hazánk területének közel négyötödén találhatunk hévizet, vagyis a hazai elıírások szerint 30°C- nál magasabb hımérséklető forrásokat és kutakat. Ez az adottság annak köszönhetı, hogy Magyarországon a felszíntıl a mélybe haladva 100 méterenként átlagosan 5°C- kal növekszik a hımérséklet. Az országot magába foglaló Kárpát- medencében a földkéreg mintegy 10 km-rel vékonyabb a világátlagnál. A vékony, mindössze 24-26 km vastagságú földkéreg miatt pedig a forró magma közelebb van a felszínhez, így a kéregben rejtızı hévizek is magasabb hıfokúak. Magyarországon jelenleg 1289 hévíz kutat tartanak nyilván. Ebbıl közel 140 településen, mintegy 270 kút szolgál fürdési célokat. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél már jóval szerényebb, hiszen hazánkban mindössze 40 gyógyszálló mőködik, gyógyfürdı minısítéssel pedig csak 35 fürdı rendelkezik. A hasznosítatlan hévízkutak tehát hatalmas, ma még kiaknázatlan lehetıséget nyújtanak. Hazánkban ma mintegy 350 közfürdıben több mint 1200 fürdımedence, amelyeknek természetesen csak kisebb hányada használ termálvizet. A medencéknek azonban mindössze
egyharmada
felel
meg
a
modern
egészségügyi
és
technológiai
követelményeknek, többségük átépítésre, korszerősítésre szorul. Magyarországon jelenleg a gyógy- és termálturizmus szabályozása csupán a gyógyfürdık egészségügyi
szabályozására
korlátozódik.
Hasonlóképpen
nehézségeket
okoz
a
gyógyfürdıi kezelések egészségbiztosítási elszámolása. Többek között ezt jelzi, hogy a gyógyfürdıi kezelések támogatására költött összeg az elmúlt tíz év átlagában nem haladta meg a gyógyszertámogatás 1- 1,5%-át. Ez pedig nemcsak a magyar lakosság – fıként az idısek és nyugdíjasok - gyógyulási lehetıségeit korlátozza, hanem veszélyezteti a külföldi 13
vendégforgalom jövıjét is. A biztosítási támogatás hiánya csökkenti a belföldi keresletet, az alacsony belföldi kereslet pedig akadályozza a nemzetközileg is versenyképes kínálati struktúra kiépülését. Magyarországon a gyógy- és termálvizekre támaszkodó egészségturizmusban rejlı lehetıségek – a kedvezı természeti adottságok ellenére – ma még javarészt kihasználatlanok. Amíg hazánkban az egészségturizmus döntıen a klasszikus gyógyszolgáltatásokra és az idısebb korosztályokra épül, addig ebben az ágazatban Európa szerte – a szolgáltatások széles és szervezett kínálatával – a több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés került az elıtérbe.
5.1. Magyarország hiányosságai egy sikeresen mőködı egészségturizmushoz • nem áll rendelkezésre a kiegészítı, több generáció fogadását is lehetıvé tevı egészségturisztikai szolgáltatások kínálata • hiányzik az egészségturisztikai szolgáltatások, a szükséges alap és a turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet turisztikai célú összehangolt fejlesztése • a marketingtevékenység többnyire nem veszi kellıen figyelembe a célcsoportokat, a fejlesztésben és a marketingben egyaránt hiányzik a regionális szemléletmód • hiányzik a projektszemlélet, ami egészségturisztikai fejlesztésnél – tekintve, hogy a beruházások rendkívül tıkeigényesek és csak hosszútávon térülnek meg – alapvetı jelentıségő • hiányzik ma még a tartós állami szerepvállalás, ami a hazai egészségturizmus nemzetközi versenyképességének megteremtéséhez nélkülözhetetlen.
5.2. Egészségturisztikai fejlesztések napjainkban a Széchenyi terv keretében A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja hat alprogramra épül: • gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram • konferenciaturizmus fejlesztési alprogram • tematikus parkok (élményparkok) fejlesztési alprogram • kastély és várturisztikai alprogram • turisztikai információs rendszerek fejlesztési alprogram • egyéb minıségi turisztikai termékek fejlesztésének alprogramja
14
Dolgozatom témájához a gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram tartozik, ezért a következıkben ennek részleteit mutatom be. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram egy nemzetközileg is versenyképes adottságnak a jelenleginél jóval hatékonyabb turisztikai kihasználását célozza meg. A program céljai: • hazánk turisztikai bevételeinek növelése a gyógy – és termálturizmus által • új célcsoportok megnyerése a jelenlegi egy-generációs helyett három generációs célközönség bevonása • nemzetközi szinten is tartósan versenyképes termék fejlesztése • a gyógy- és termálturizmus terén komplex szolgáltatási csomagok kialakítása • minıségi és exkluzív befektetések támogatása, versenyképes lehetıségek biztosítása • a turisztikai szezon megnyújtása
15
6. Miskolc-Tapolca turisztikai kínálata Tapolca a természeti szépségekben bıvelkedı Hejı patak völgyében, a Bükk hegység keleti részében helyezkedik el. Észak- Magyarország egyik legjelentısebb, legismertebb üdülıhelye. A városrész sajátos mikroklímával rendelkezik, tiszta a levegı, magas a páratartalom, friss kiegyensúlyozott az éghajlat. Miskolc- Tapolca már a török idıkben fürdıhely volt. Virágkorát a XIX. század elején élte, amikor Magyarország elvesztette a Kárpátok vonulatában kiépült híres üdülıhelyeit és a belsı- magyarországi fürdı- és üdülıhelyek kiépítésére koncentrált. A szocializmus évei alatt fıleg a strand vonzerejének hatására, csoportosan látogatták szlovák, lengyel és orosz vendégek. A hazai ifjúsági- és SZOT üdültetések színhelye volt. Turisztikai vonzerejét tekintve Miskolc város fı attrakciója, a városba látogatók, bármilyen szakmai programon résztvevık számára mindig programpont volt Tapolca bemutatása. Szerepe abban is jelentıs volt, hogy hétvégeken rendszeresen benépesítették a miskolci gyermekes családok és este a fiatalság.
I.kép: Miskolc- Tapolca
16
6.1. Csónakázó-tó Az ıspark és a közepén elhelyezkedı tó a látogatók sétáinak kedvelt helye. A tó egykori kiterjedésének már csak töredékét foglalja el, felületi nagysága közel 11000 négyzetméter. A tó körül több helyen a tavat övezı fák között a tóra nézı padokkal kellemes pihenıket alakítottak ki, amelyek ideális sétahellyé teszik a helyet nemcsak az idısebb korosztály, hanem például a természet közeli, idilli környezetre vágyó fiatal párok számára is. A park melletti uniós szabványoknak is megfelelı, természetes anyagok felhasználásával épült, korszerő játszótér és a bringó-hintó kölcsönzı alkalmassá teszi a helyet, hogy kisgyermekes családok is eltölthessenek itt egy kellemes délutánt.
II.kép: Csónakázó-tó
6.2. Kalandtúrapark Igazi látványosság a Kalandtúrapark, Magyarország legnagyobb, természetes környezetben
kialakított
kötélpályarendszere.
A
pályarendszer
mintegy
ezer
négyzetméteren helyezkedik el, 25 akadálypálya, valamint egy 50 méter hosszúságú tiroli csúszda teszi varázslatossá.
III.kép: Kalandtúrapark 17
6.3. Bobpálya Különleges élményt kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt a csónakázó-tó szomszédságában található, mintegy 800 méter hosszú, télen- nyáron üzemelı alpesi bobpálya. Az erdı fái közt kanyargó pálya igencsak megemeli az utasok adrenalin szintjét, ugyanis a fákhoz közel, teljesen biztonságban száguldanak a bobok. Mindenki maga szabályozza a sebességet, még sincs két egyforma lecsúszás. Az országban egyedülállóan a nyári szezonban este, villanyfénynél is száguldhatnak a pályára látogatók.
IV.kép: Bobpálya
6.4. Vendéglátóhelyek A legtöbb szálloda és panzió étteremmel rendelkezik és áll a vendégek rendelkezésére. Mindezek mellett, fıleg a strand és a Barlangfürdı közelében számos vendéglátóhely (Anna- terasz, Hotel Kitty, Kikelet Club Hotel, Kis- Anna halászkert stb.) büfésbódé és ajándékárusító kisház kínálja termékeit. A Barlangfürdı területén belül a Termálbüfét vehetik igénybe a fürdızı vendégek. Az éttermek szinte mindegyike rendelkezik kültéri terasszal, kerthelyiséggel és nem dohányzó résszel vagy helyiséggel. Éjszakai szórakozóhelyként az East Side, a jelenleg nem mőködı Juno Hotel földszintjén üzemelı Juno Disco és Bár említhetı meg, a vele szemben mőködı Red Line, valamint a
18
Régitapolcai úton mőködı Blue night bár és a Green Gecko. Ezek elsısorban a tinédzser és fiatal vendégek szórakozóhelyei.
V.kép: Hotel Kitty
VI.kép: Kikelet Club Hotel
7. A Barlangfürdı építésének története A Barlang- és gyógyfürdı nemcsak Magyarországon, de Európában is párját ritkítja. Természetes barlangfürdıként világon is egyedülálló. Rendkívülisége a csodálatosan szép barlangjáratoknak és az ott elıforduló nagy mennyiségő termálvíznek köszönhetı. A barlang és a termálforrás már ısidık óta ismert, de Tapolca fürdıhellyé válása csak a török uralom után kezdıdött meg. Görömböly apátja 1711-ben vetette fel a fürdıhely kiépítését, 1717-ben a tapolcai apátság „vagyonfelmérésében” olvasható elıször a fürdı üzleti célokra történı hasznosításának terve, javaslata. Az építkezést 1723-ban rendelték el. A század közepére a fürdıhelyet elhanyagoltál, az épület is leomlott. Csaknem egy évszázadot kellett várni a fürdıkultúra újabbi felvirágzására. 1837-ben az új görömbölyi apát felújítatta és kibıvítette a fürdı épületét. Ekkor épült a gazdagabb fürdıvendégek számára az elsı fedett medence, még a barlangon kívül. A XX. században a terjeszkedı Miskolc megvásárolta a területet a görög- katolikus egyháztól, nemcsak a termálvíz, hanem a hideg vizes források miatt is, melyek napjainkban is a város vízellátásának felét fedezik. Létrejött a Miskolci Vízmő. A késıbbiek során több nyilvános fürdıt is nyitottak. 1934-ben Tapolcát hivatalosan üdülıhellyé nyilvánították. 1939-ben kezdték meg egy teljesen új fürdıház építését. A termálfürdıt 1941-ben nyitották meg, de csak 1959-ben került sor a Tavas- barlang barlangfürdıvé való alakítására. 2002-ben a Miskolc- tapolcai Termál- Barlangfürdıt gyógyfürdıvé nyilvánították. A fürdı vize kalcium-magnézium-
hidrogén-karbonátos
termálvíz,
mely
nyomokban
tartalmaz
metabórsavat, metakovasavat, jódót, brómot, valamint szabad szén-dioxidot és oldott oxigént. A gyógyhatású vízzel párosul a barlangi klíma jótékony hatása is. A barlang 19
levegıje tisztább, mint a környezetéé, a látogatók tehát többszörös gyógyhatást élvezhetnek.
VII.kép: A Barlangfürdı régen
8. Barlangfürdı turisztikai bemutatása Miskolc- Tapolca vitathatatlanul legnagyobb turisztikai attrakciója a Gyógy- és Barlangfürdı. A Barlangfürdı, amely szinte 1941. májusban történt megnyitása óta, Miskolc- Tapolca talán legtöbb turistát vonzó létesítménye, megnyitásának évében az európai fürdıhelyek rangsorában az elıkelı harmadik helyet nyerte el. A fürdı egész Európában egyedülállónak számít. Vize ugyanis nem tartozik az általánosabban elıforduló, magas sótartalmú melegebb gyógyvizekhez. Relatív sótartalma egészen alacsony, nem éri el az 1000 mg/l-t sem), viszont a karsztvizekhez képest szokatlanul meleg. Vízhımérséklete 24-31°C között ingadozik, átlagosan 30°C. fı különlegességét azonban nem a víz adja, hanem az a tény, hogy a létesítménynek természetes úton kialakult barlangrendszer ad otthont, amelynek vizét is megtartották eredeti állapotában, ahogyan az a föld mélyébıl feltör. 2002-ben a Miskolc- tapolcai Termál- Barlangfürdıt gyógyfürdıvé nyilvánították.
VIII.kép:A Barlangfürdı kívülrıl 20
Szolgáltatások A Barlangfürdı gyógyászati szolgáltatója, az Aqua terápia Kft. A TB által finanszírozott fizioterápiás kezelések mellett a wellness szolgáltatások széles skáláját kínálja a látogatóknak. Gyógyászati ellátások: iszappakolás, súlyfürdı, szénsavas fürdı, orvosi gyógy-masszázs, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs), víz alatti csoportos gyógytorna, 18 éves kor alatti csoportos gyógy-úszás. Wellness szolgáltatások: frissítı masszázs, aromaolajos masszázs, speciális masszázsok (csokoládés, paprikás, algás), pedikőr, parafinos kézápolás, UWE Sunboard mélybarnító. A Barlangfürdı hírneve alkalmassá tenné arra, hogy az év bármely szakában a leglátogatottabb látványosság legyen, ehhez azonban meg kellene újulnia, a változatos igények kielégítéséhez szélesíteni kellene a nyújtott szolgáltatások körét, hogy Európa szerte ismert és elismert attrakció lehessen minden korosztály számára. A jelenlegi tervek szerint a fejlesztés mind horizontálisan, a jelenlegiek minıségének javításával, mind vertikálisan, eddig a fürdıben még nem alkalmazott szolgáltatások kialakításával történne.
9. A Barlangfürdı versenytársainak bemutatása 9.1 Zsóry Gyógy- és Strandfürdı – Mezıkövesd Észak- Magyarország legnagyobb forgalmával rendelkezı gyógyfürdıje. A meleg vizet – olaj után kutatva – 1939-ben találták meg Zsóry Lajos országgyőlési képviselı földjén 875 méter mélyen. 1999-ben új gyógyfürdı bejáratot készítettek, valamint főtéskorszerősítés is történt. 2000-ben a hullámmedence burkolatának teljes cseréje történt, 2001-ben pedig egy új, 100 köbméteres gyermekmedencét építettek. 2004. májusban történt az új gyógyászati részleg átadása, valamint az új csempézett kinti gyermekmedence. Elkészült az élménymedence, amelyben öt darab dögönyözı, egy darab gomba, valamint pezsgıpadok is találhatóak. Átadták a fedett részben található jakuzzit, amely hat fı befogadására alkalmas. 2005-ben készült el a körmedence burkolatának cseréje, valamint új élményelemekkel is bıvült, például csúszda, zuhatagok, sodrófolyósó. A 2004-es és 2005ös fejlesztések a PHARE program támogatásával valósultak meg. Ma is több pályázat
21
készül, jelenleg ROP pályázat keretében az ikermedence felújítására, új wellness részleg és öltözık építésére, valamint a mőszaki infrastruktúra fejlesztésére.
IX.kép: Zsóry Gyógy- és Strandfürdı- Mezıkövesd
9.2. Bogácsi termálfürdı - Bogács A kénes gyógyvíz hatékonyan elısegíti a reuma, ízületi és mozgásszervi betegségek, légcsıhurut, nıgyógyászati, egyes gyomor-, epe- és májbetegségek, bırbetegségek gyógyulását, valamint törések utókezelésénél alkalmazható. A fürdıhöz kapcsolódó szolgáltatások OEP támogatással is igénybe vehetık. Bogács Egertıl 16 km, Mezıkövesdtıl 8 km-re fekszik a Bükk hegység kiszélesedı völgyében, a Bükkaljai Borvidék központja. A riolittufába vájt pincékben rejtızı borokat az ide érkezı fürdıvendégek is megízlelhetik. A Bükki Nemzeti Park gazdag madár- és állatvilága pedig a természetjárásra csábítja a fürdızni érkezıket.
X.kép: Bogácsi Termálfürdı- Bogács 22
9.3. Termálfürdı Komplexum – Tiszaújváros A 2001-ben gyógyfürdıvé minısített létesítmény 1200 m mélyrıl jövı, 62°C-os, viszonylag magas sókoncentrációjú termál ásványvizet hasznosít. A víz elsısorban ízületi, idült nıgyógyászati és urulógiai betegségek kezelésében hatékony, de stressz oldó hatása révén bárkit kellemesen ellazít, aki pihenésre vágyik a rohanó hétköznapokban. Három különbözı hımérséklető (36, 38, 40°C-os) fedett és egy 32°C-os nyitott medence közül választhatnak a vendégek, a kikapcsolódást igényes fürdıszolgáltatások (infraszauna, bioszauna fényterápiával, jégkása, álló és fekvı szolárium, masszázs, pedikőr) teszik még kellemesebbé. A szabadtéri strand öt élményekben bıvelkedı medencével (vár-, hullám-, kaland-, úszó- és csúszdamedence óriáscsúszdákkal), napozásra alkalmas zöld területtel, sportpályákkal várja a kedves fürdızni vágyókat a nyári szezonban. A gyógyászati részlegen orvosi javaslatra a fizioterápiás kezelések teljes skálája hozzáférhetı a betegek számára: tornatermi és víz alatti gyógytorna, iszappakolás, maszsázs, víz alatti masszázs, termálvizes, kénes, gyógynövényes kádfürdık, súlyfürdı és valamennyi ma használatos elektromos kezelés a fényterápiától a mágneses kezelésig.
XI.kép: Termálfürdı Komplexum - Tiszaújváros
9.4. Egerszalók Gyógy- és Wellnessfürdı Az 1900 négyzetméter vízfelülettel rendelkezı létesítményben összesen 17 kül- és beltéri medence kap helyet – gyógyvizes ülımedencék, pezsgıfürdı, élménymedencék, csúszda, gyermekmedencék biztosítják a kellemes idıtöltést az idısebb és fiatalabb korosztály számár egyaránt. A gyógyászati részlegen a kiváló minıségő kalcium- magnézium hidrogén- karbonátos gyógyvíz és a jól képzett személyzet garantálja a kezelések eredményességét, még a wellness központban exkluzív szauna világ, kényeztetı 23
kádfürdık, különleges masszázsok kínálnak tökéletes felfrissülést, regenerálódást a vendégeknek. Kardio- és erısítı gépekkel felszerelt fitness-terem, szépségszalon é vendéglátó
egységek
járulnak
hozzá
a
vendégek
egészségének,
vitalitásának
megırzéséhez. A fürdı gyógyászati részlegén a kiváló minıségő gyógyvíz, a szakképzett személyzet és a legkorszerőbb technológiájú gépek együttesen járulnak hozzá a vendégek regenerálódásához, panaszainak enyhítéséhez. Élménymedencék, szaunák, aromakabinok, gızfürdı és fitness-terem várja mindazokat, akik kikapcsolódásra vagy aktív pihenésre vágynak.
XII.kép: Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdı
9.5. Hungarospa Hajdúszoboszló A hetven éves múltra visszatekintı, világhírő, egész éven át üzemelı termálfürdı az 1100 m mélyrıl érkezı 75°C-os gyógyhatású termálvízzel különbözı hıfokra töltött medencékkel, fizikoterápiás és balneoterápiás kezelések széles skálájával szolgálja a vendégek gyógyulását.
XIII.kép: Hungarospa- Hajdúszoboszló
24
10. A Barlangfürdı tevékenységének elemzése A Barlangfürdı tulajdonosa Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetıje a VFV Miskolc Városi Fürdıüzemeltetı Zrt. A fürdı gyógyászati részlegének reumatológiai kezelésein a Megyei Kórház és az osztrák magánbiztosítók betegei vesznek részt. A fürdı az OEP- n és az osztrák magánbiztosítókon kívül jelenleg 13 szállodával és 4 utazási irodával áll szerzıdésben. A Barlangfürdı alapító tagja az Észak – Magyarországi Termál – és Gyógyfürdı Klaszternek és a Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesületnek. Az Országos Egészségügyi Pénztárral kötött szerzıdés alapján finanszírozott kezelések: Kód
Kezelés/szolgáltatás
OEP térítés FT/alkalom
03
Iszapkezelés
150
04
Súlyfürdı
150
06
Orvosi gyógy-masszázs
150
07
Tangentor (és hidromasszázs)
120
08
Csoportos víz alatti torna
80
10
18 év alatti csoportos gyógy-úszás
80
Forrás: VFV Miskolc Zrt. Az említett kezeléseken kívül megállapodás formájában reumatológiai szakrendelést és elektroterápiás kezeléseket is folytatnak. Az elmúlt öt évben a legtöbb gyógykezelést 2003-ban végezték (103063 darab), amelynek száma 2006-ban közel a felére csökkent (55063 darab). Ez valószínően az OEP által csökkentett támogatásokból ered, amely áremelést vont maga után. Ilyen jellegő csökkentés történt 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben (a gyógy-masszázs finanszírozását 12%-kal csökkentették). A legkeresettebb kezelés a masszázs, a víz alatti torna és a tangentor. Kevésbé keresett a súlyfürdı, amely egy viszonylag ıj kezelésnek számít. A nagyobb kihasználtság érdekében a kórházak és a szakorvosok felé tájékoztatás nyújtása szüksége.
25
Az OEP által felmért és engedélyezett gyógykezelések maximális kapacitása Kód
Kezelés/szolgáltatás
Maximális kapacitás db/hó
03
Iszapkezelés
704
04
Súlyfürdı
1260
06
Orvosi gyógy-masszázs
3780
07
Tangentor (és hidromasszázs)
630
08
Csoportos víz alatti torna
2310
10
18 év alatti csoportos gyógy-úszás
420
Forrás: VFV Miskolc Zrt. A
Strand
bezárása
óta
Barlangfürdı
maximális
kapacitással
üzemel,
befogadóképessége (1500-1700 fı) jelenti a legtöbb korlátot a keresletbıvítésre. 2006-ban a Barlangfürdı 406878 látogatót fogadott, az átlagos ott tartózkodási idı néhány óra volt. A látogatószám növekedése miatt a fürdı árbevételei és kiadásai egyaránt növekvı tendenciát mutattak. A bevételek azonban erıteljesebb arányban emelkednek, mint a kiadások. A Barlangfürdı a belépıjegy árakkal megszőri a látogatókat fizetıképességük szerint, ezáltal kialakítva egy vendégkört. A vendégek 90%-a a fürdıt, 10%-a a gyógykezeléseket veszi igénybe. A külföldi (belga, holland, cseh, lengyel, ukrán, szlovák, német) látogatók aránya 60%- a belföldi turisták közül fıként a családok és a diákok, külföldiek közül pedig ezen kívül a nyugdíjasok keresik fel a fürdıt.
26
A Barlangfürdı árjegyzéke
Felnıtt fürdıbelépı/fı
1 900 Ft
Gyerek (4 éves kortól), diák, nyugdíjas fürdıbelépı/fı igazolvány felmutatása mellett-
1 300 Ft
Miskolc-jegy/fı miskolci lakcímmel rendelkezık részére
950 Ft
Vegyes összetételő csoportos fürdıbelépı/fı 15 fı felett felnıtt, gyerek -4 éves kortól-, diák, nyugdíjas
1700 Ft
Fürdızéshez kiegészítı fürdıbelépı/fı az orvosi beutaltak részére
Családi fürdıbelépı/fı
750 Ft/4 óra
4 590 Ft
3 fınek minimum 1 gyerekkel, maximum 2 felnıttel! (gyermek = max. 18 éves korig) minden további gyermek esetén/fı
Last minute/fı
1 100 Ft
1 000 Ft 15 órától
Szervezett gyermek, vagy diák csoportos fürdıbelépı/fı (4-18 év között), kísérıkkel együtt 15 fıtıl,
1 100 Ft
10 gyermekenként egy kísérı belépése díjmentes Körbevezetés díja csoportoknak /fı (elızetes bejelentkezés szükséges, a vezetés idıtartama kb. 20 perc) Körbevezetés díja miskolci iskoláscsoportoknak /fı (elızetes bejelentkezés szükséges, a vezetés idıtartama kb. 20 perc) Bérletes „óra” letéti díja/db 27
600 Ft
300 Ft
3 000 Ft
„Óra” elvesztése esetén fizetendı díj/db
10 000 Ft
Alapidı túllépése esetén fizetendı plusz díj/perc/fı
10 Ft
Szekrénykulcs elvesztése esetén fizetendı díj
5 000 Ft
Felnıtt részére/db
12 000 Ft +„óra” letéti díj
Gyerek (4 éves kortól), diák, nyugdíjas részére/db
8 000 Ft
igazolvány felmutatása mellett
+„óra” letéti díj
„Óra” letéti díj/db Mindenfajta bérlet vásárlásánál!
3 000 Ft
Forrás: www.barlangfurdo.hu
28
23 000 Ft
12 000 Ft
23 000 Ft
+„óra”
+„óra”
+„óra”
letéti díj
letéti díj
letéti díj
15 000 Ft
8 000 Ft
15 000 Ft
+„óra”
+„óra”
+„óra”
letéti díj
letéti díj
letéti díj
11. Fejlesztések, javaslatok Barlangfürdı fejlesztéseinek mérföldkövei: 1997 és 2005 között történt fürdıfejlesztés 4 ütemben zajlott: • ütem átadása 1999.11.29.: az új terápiás épület, új barlangi medencék, a külsı részen területrendezés és gyermekmedence átadása. • II. ütem átadása: 2001.11.08.: fıépület átadása, vendégútvonal, pezsgıfürdı, termálmedencék felújítása, gyorsétterem kialakítása • III. ütem átadása: 2002.07.29.: az ún. fürdıcsarnok átadása •
IV. ütem két részben valósult meg: 2005.08.26: bıvített terápiás épület átadása, gyógymedencével, súlyfürdıvel. A második ütemben (2005.09.28.) két új gyerekmedence kialakítása, 3 db új napozósziget kialakítása a Csónakázó-tó egy részének lekerekítésével. Pezsgımedence, szauna liget, új úszómedence, nyári öltözısor, gépészeti egységek elhelyezése, területrendezés, füvesítés, burkolás és nyári pénztár kialakítása.
A Barlangfürdı területén a 2002-2003-ban kezdıdı és a 2005-ben folytatódó nagyobb horderejő fejlesztések kiterjedtek tehát a vízfelületetek növelésére, az attrakciók fejlesztésére, az épületen belüli gyógy-szárnyak kialakítására. A bıvítések, illetve fejlesztések (4,7 mrd Ft beruházás) Európai Uniós forrásokból valósultak meg, amelyhez Miskolc város önkormányzata biztosította az önerıt. A Barlangfürdı 4 csillagos fürdı minısítést kapott, így ma Magyarország 10 legjobb fürdıjének egyikeként tartják számon. A Barlangfürdı további fejlesztési tervei: A Barlangfürdı legfıbb problémája a területének, befogadóképességének, zöldfelületének korlátozottsága, amely a keresletnövelés gátját jelenti. A beszorított létesítmény-együttes bıvítésére várhatóan igen jelentıs ráfordításokkal van mód. Holott mind a fürdı vízfelületeinek, mind kiegészítı szolgáltatáskörének bıvítésére, továbbá a fürdıhöz kapcsolódó szálláshely kialakítására igény van. Fejlesztési és bıvítési tervek: •
A tervezett 4 csillagos szálloda kialakítása hozzájárul a Miskolctapolcán eltöltött vendégéjszakák meghosszabbításához. A tervezett szállodát a Barlangfürdı közvetlen közelében talált bencés kolostor romjainak feltárását követıen látják megvalósíthatónak, a leletek bemutatásának biztosításával. 29
•
A fürdıfejlesztésbe bevonható lenne még egy 200 méteres feltárt, de nem látogatható barlangrész.
•
2008-ra tervezték a meglévı vendéglátóegység átalakítását, és az egykori Sziget Presszó helyén egy egész évben nyitva tartó étterem kialakítását
•
A wellness- és gyógyrészleg fejlesztését egyelıre nem tervezik, ahhoz ugyanis a terápiás kezelések jelenlegi 30%-ot meghaladó kapacitáskihasználtságára lenne szükség
A Barlangfürdı területi szempontok szerint nemzetközi hatókörő. Szakmai szempontok alapján magas vonzerı-termék szinttel és közepes háttér-infrastruktúra szinttel rendelkezik, ami a vendéglátóegység, a pihenıhelyek bıvítése, illetve a kapcsolódó szálláshely fejlesztésének szükségességére utal.
12. Miskolc-Tapolca SWOT - analízise A SWOT - analízis lehetıvé teszi a termék teljes megismerését, elınyeit, hátrányait, lehetıségeit és veszélyeit egyaránt. Ez azért fontos, hogy a kampány megtervezése során fény derüljön azokra a dolgokra, amiket ki kell emelni, amiben eltér, egy szóval jobb, mint a többi hasonló termék, melyet a versenytársak kínálnak a piacon. A hátrányok felderítése is fontos abból a szempontból, hogy az esetlegesen felmerülı hibákat ki tudjuk javítani, mielıtt kudarcba fulladna a termék árusítása. Erısségek • a kibıvült szolgáltatásokat nyújtó Gyógy- és Barlangfürdı, mint egyedi turisztikai termék • mikro-klimatikus adottságok, jó levegı • védett ıspark • Tapolca kedvezı földrajzi elhelyezkedése, közeli autópálya kapcsolat • jó közlekedési kapcsolat Miskolccal • Tapolca korábbi jó híre, magas ismertsége fıként a keleti turisták részérıl • kiterjedt, fejlesztésre alkalmas területek • a Miskolci Egyetemhez való közelség • új régészeti leletek
30
• a volt kıbánya, mint hasznosítható terület kiegészítı turisztikai attrakciók és programlehetıségek Miskolc- Tapolca közvetlen környezetében Gyengeségek • a strandfürdı állapota lepusztult, nem nyújt turisztikai élményt • a közparkok kivilágítatlanok, a bútorzat leromlott, az élmény elemek hiányoznak • a településrészen az alapvetı turisztikai és lakossági szolgáltatások nem épültek ki, vagy a kiépítettségük alacsony színvonalú (pl.: bolt, posta, bank stb.) • a turisták tájékozódását segítı információs rendszer (táblák, térképek) hiányos, Miskolc- Tapolcának nincs önálló kiadványa • nincs igazi településközpont, nincs olyan korzószerő rész, amely mozgalmas programkínálatot tudna biztosítani a turistáknak és a helyi lakosoknak • nincs olyan szervezı erı (intézmény), amely képes lenne programokat, rendezvényeket meghonosítani a településen • a település nagyrészt lakó, alvó funkcióval bír napjainkban, a helyi lakosokat nehéz megmozdítani, nincs igazi identitás tudat • hiányoznak a kiegészítı turisztikai szolgáltatások és programok • nincs nyilvános WC, kevés a köztéri szemetes, azokat nem ürítik rendszeresen • a csónakázótó évek óta hínáros, beiszapolódott • az összefogás hiánya érezhetı a településen, a Miskolccal való kapcsolat nem az ideális • az információáramlás nem kielégítı • Miskolc- Tapolca marketingje és PR-ja gyenge, image-e megkopott Lehetıségek • az egészség fontossága felértékelıdik, az egészségtudatos magatartás elterjed, népszerővé válik a wellness, az egészségtudatos életmód • a külföldi turisták érdeklıdése növekszik a régió iránt • az EU csatlakozás következtében az Unión belül élı idısebb korosztály egészségügyi és gyógyszolgáltatások iránti igényét kihasználja Tapolca • nı a biztonság iránti igény • keleti piacok erısödése • hazai vállalatok körében nı a belföldön szervezett incentive utak, cégösszetartócsapatformáló tréningek száma 31
• csatlakozás az eurozónához • Miskolc kihasználja az Európai Uniós pályázati forrásokat Miskolc-Tapolca intenzív fejlesztése érdekében • A konferenciaszervezık érdeklıdése Miskolc, illetve a Miskolci Egyetem konferencia kapacitása iránt • Az Európa kulturális fıvárosa pályázat elnyerése Veszélyek • gyengül a befektetıi érdeklıdés Miskolc- Tapolca iránt • gyengül a turisztikai érdeklıdés Miskolc- Tapolca iránt • a jelenlegi leromlott állapot keltette negatív image erısödik az ide látogató turisták által közvetítve • továbbra is Budapest és Balaton központú érdeklıdés megmarad • hazai és nemzetközi versenytársak erısödése • nemzetközi terrorizmus fenyegetése • a fejlesztések elmaradása további relatív lemaradást és végsı leépülést eredményez
32
13. Összegzés Kutatásaim során arra jutottam, hogy a Barlangfürdı tulajdonságai révén valóban az országban és Európában is egyedülálló. A pihenni és gyógyulni vágyók számára könnyen kedvelt hellyé válhat, ugyanis szolgáltatásaival kizökkenti az embereket a szürke hétköznapokból és valóban 100%-os felfrissülést biztosít. Az egyetlen kiemelkedı probléma a jegyek áraival kapcsolatos. Úgy gondolom, hogy a Barlangfürdı szolgáltatásai inkább a társadalom felsı rétege, valamint a külföldiek számára megfizethetıek. Csökkenteni kellene az árakon, hogy minden embernek elérhetıvé váljon a Barlangfürdıbe látogatás és
relaxálás,
különbözı
nyereményjátékok
hirdetésére,
illetve
kedvezményekre kerülhetne sor, és nemcsak a miskolci lakosoknak, hanem mindenkinek.
Megfigyelhetjük, hogy a nem is olyan rég bevezetett
kedvezmény által – miszerint aki Miskolcon él és miskolci cím található a lakcímkártyáján, 50%-os engedményt kap- a Barlangfürdı bevételei nıttek, sokkal több a látogató is. Véleményem
szerint
több
programot
lehetne
kitalálni,
akár
gyerekeknek, akár felnıtteknek egyaránt. Fontos a beruházás, változatosabb medencéket, valamint csúszdákat kellene építeni, ugyanis ezek a dolgok a konkurenciáknál szinte mindenhol megtalálhatóak és fennáll a veszély, hogy az emberek nagy része inkább olyan helyre megy, ahol többet szórakozhat is. Önmagában
a
Barlangfürdı
az
Észak-
Magyarországi
régió
legkedveltebb fürdıhelye, elhelyezkedése mind földrajzi, mind közlekedési szempontból is megfelelı. Remek napokat tölthetnek el családok, barátok, ugyanis alkalmas hely egy nyugalmas beszélgetésre, hogy megvitassák az élet nagy dolgait.
33
14. Irodalomjegyzék [1]
www.barlangfurdo.hu
[2]
www.termalfurdo.hu
[3]
www.utazzitthon.hu
[4]
www.miskolctapolca.net
[5]
www.miskolc.hu
[6]
www.zsory-furdo.hu
[7]
www.bogacs.hu
[8]
www.iranymagyarorszag.hu
[9]
www.egerszalokfurdo.hu
[10]
www.hungarospa.hu
[11]
www.itthon.hu
[12]
www.vendegvaro.hu
[13]
PUCZKÓ LÁSZLÓ - RÁTZ TAMARA: A turizmus hatásai, Aula Kiadó Kft., Kodolányi János Fıiskola, 1998.
[14]
PUCZKÓ LÁSZLÓ - RÁTZ TAMARA (2000): Az attrakciótól az élményig, A látogatómenedzsment módszerei, Budapest: Geomédia Rt.
34
