Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A konferenciaturizmus bemutatása a City Hotel Miskolc**** példáján keresztül

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet

A konferenciaturizmus bemutatása a City Hotel Miskolc**** példáján keresztül

Hegedűs Krisztina turizmus-vendéglátás 2013.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3 2. A turizmusról és hivatásturizmusról röviden .................................................................... 5 3. A hivatásturizmus rendszere, környezete ........................................................................ 12 4. A hivatásturizmus története ............................................................................................. 15 4.1. Az üzleti utazások története ...................................................................................... 15 4.2. A konferenciák kialakulása ....................................................................................... 16 4.3. Kiállítások, vásárok eredete ...................................................................................... 17 5. A hivatásturizmus helyzete a világban ............................................................................ 18 6. A hivatásturizmus fejlődése Magyarországon ................................................................. 23 6.1. Változások az elmúlt évtizedben .............................................................................. 25 6.2. Napjaink konferenciaturizmusa hazánkban .............................................................. 26 7. Kereslet és kínálat a konferenciaturizmusban ................................................................. 31 8. A City Hotel Miskolc**** szálloda bemutatása ............................................................. 36 8.1. Néhány szó a szálloda múltjáról ............................................................................... 36 8.2. A szálloda működése napjainkban ........................................................................... 39 9. A konferenciaturizmusra irányuló primer kutatás ........................................................... 45 10. Perspektíva és jövőkép, azok elérésének eszközei ........................................................ 52 11. Következtetések, összegzés, a hipotézis bizonysága/cáfolata ....................................... 54 11.1. Következtetés, javaslatok........................................................................................ 56 12. Összefoglalás ................................................................................................................. 58 Felhasznált irodalom ........................................................................................................... 60 Táblázatok, ábrák, képek mellékletek jegyzéke .................................................................. 64 Summary.............................................................................................................................. 66

2

1. Bevezetés

Szakdolgozatom témájául a mai magyarországi konferencia turizmus helyzetének elemzését, az elmúlt években történt nagymértékű változások feltérképezését választottam. A rendelkezésre álló szakirodalom tanulmányozása jó alapot nyújt és keretet ad a konkrét esetet feldolgozó mondanivalónak: a szakmai gyakorlati helyet is biztosító City Hotel Miskolc**** tevékenységét, jövőt illető elképzeléseit mutatom be. Ehhez segítséget kaptam a vezetőségtől olyan formában, hogy az elmúlt években tapasztalt változásokat, szállodájukat érintő problémákat, új lehetőségeket megosztották velem. A dolgozat logikai felépítése a következő: Az első részben a bevezetést követően a hipotézisállítás, majd a hipotézisvizsgálathoz használt kutatási módszertan bemutatása következik. Az első rész végén néhány, a turizmussal összefüggő fontos definíció, található. A középső rész tartalma a hivatásturizmus, azon belül pedig a konferenciaturizmus helyzetének elemzése nemzetközi és hazai adatokkal, majd a vizsgálat kiterjed – a kérdőívek és interjúk eredményeit is figyelembe véve – konkrét példára, a City Hotel Miskolc**** tevékenységére is. Itt kap helyet a szálloda jövőképe is. Ezt követően a konferenciaturizmusra irányuló primer kutatásomról, annak eredményéről lesz szó. A dolgozat végén található összefoglaló részben a következtetések választ adnak a hipotézis állítására.

A kutatás hipotézise, módszertana, korlátai A helyzetelemzés célja, hogy a nemzetközi és hazai adatok, valamint a primer és szekunder kutatások eredményeiből kiderüljön, van-e jövője ma régiónkban az ágazatnak. A hipotézis állítása (hipotézis 1), hogy a konferenciaturizmus fejlődőképes és van fizetőképes kereslet, mely a kínálatot igénybe veszi, megvásárolja. További állítás (hipotézis 2), hogy megtartható és növelhető a City Hotel Miskolc**** jelenlegi piaci pozíciója a tevékenység színvonalának emelése révén.

3

A hipotézis állítás az eddigi szekunder kutatások eredményeire alapul. A szakirodalmak és turizmus témájú folyóiratok alapján valószínű, hogy a konferenciaturizmusban vannak kihasználatlan lehetőségek és a nemzeti/regionális/helyi fejlesztési stratégiák mentén haladva elérhetjük a hivatásturizmus, azon belül pedig a konferenciaturizmus fejlődését egy erős nemzetgazdasági alágazat részeként. Kutatásom során több módszert alkalmaztam annak érdekében, hogy minél szélesebb körből szerezzek információt a konferenciaturizmus változásainak vizsgálatához. A szakirodalomból származó információk - szekunder kutatás – elsősorban a nemzetközi hivatásturizmust mutatják be. Emellett a magyarországi konferenciaturizmussal foglalkozó irodalom (könyvek, statisztikák, újságcikkek, tanulmányok) feldolgozása is megtörtént. A primer kutatás keretében a szakmai gyakorlatom helyszínén, a City Hotel Miskolc**** szállodában készítettem kérdőíves felmérést. A minőségellenőrző kérdőív 78 partner részére lett megküldve, melyek mindegyike évek óta kapcsolatban áll a szállodával és konferenciák, egyéb rendezvények lebonyolításának megrendelői. A kérdőív összeállításánál figyelembe vettem a szekunder kutatásokból származó ismereteimet. A primer kutatás egy másik aspektusát jelentette az ún. strukturált interjú elkészítése a szálloda értékesítési vezetőjével. Az interjú a rövid, leszűkített (válaszadóbarát) kérdőív eredményeit hivatott mélységével kiegészíteni, a kutatás pontosabb eredménye érdekében. A dolgozatban leírt kutatás a nemzetközi és hazai turisztikai szakirodalomban is alkalmazott módszerekre épül. A kutatómunka során a szekunder kutatások nehézségét jelentette, hogy a hivatásturizmus és azon belül a konferenciaturizmus területén nem sok kutatási eredmény áll rendelkezésre, a fellelhető irodalom nagy része csak angol nyelven érhető el. Mivel a kötelező és önkéntes adatszolgáltatásokból származó adatok központi feldolgozása rendkívül időigényes, különösen friss adatok megszerzése ütközik korlátokba. A kérdőíves megkérdezésnél csak kisminta állt rendelkezésemre, így a kutatás nem reprezentatív.

4

2. A turizmusról és hivatásturizmusról röviden Mielőtt a helyzetelemzést elkezdem, szükségét érzem a turizmus és azon belül a hivatásturizmus fogalmának meghatározásának. Ez egyrészt jó alapot ad a téma kifejtésének, másrészt pedig fontos megemlíteni, hogy lényeges különbségek vannak a hasonló fogalmak között. Mi is az a turizmus? KASPAR szerint: “A turizmus azon kapcsolatoknak és jelenségeknek összessége, amelyek olyan személyek utazásából és tartózkodásából adódnak, akik számára a tartózkodási hely nem tartós lakhely és nem is munkahely.” (Kaspar, C., 1973, 12. o.) KRAP definíciója alapján: “Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet kívülről a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai és fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszakigazdasági apparátust.” A WTO Hágai Nyilatkozat (1989) szerint: „A turizmus magába foglalja a személyek lakóés munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” (G. Fekete Éva, 2000, 130. o.) A turizmus típusai: Többféle csoportosítás létezik a szakirodalmakban a turizmus csoportosítását illetően. A modern társadalom a munka és a szabadidő világa köré szerveződik, így az utazás alapvető célja szerint megkülönböztetünk szabadidős turizmust és hivatásturizmust.

1. számú kép Szabadidős turizmus Forrás: www.turizmusonline.hu

2. számú kép Hivatásturizmus Forrás: www.trademagazin.hu

5

A hivatásturizmus (MICE) A szabadidős turizmus ismérveivel ellentétben hivatásturizmuson az egyén foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásait értjük. A hivatásturizmusnak több formája is megjelenik a szakirodalmakban, legtöbbször a betűszó eredete szerinti csoportosítás használatos: 1. Üzleti utazások (Meetings) 2. Incentive utak (Incentives) 3. Konferenciák (Conference) 4. Kiállítások (Exhibitions) Ezen kívül:

Különleges rendezvények (special evenst) Tanulmányút Művészek, sportolók vendégszereplése

Napjainkban a nemzetközi irodalomban Meetings Industry néven is említik, magyar megfelelője még nem ismert. Legfontosabb jellemzői az alábbiak: -

Az utazásról, a tartózkodás alatt végzendő tevékenységről a munkáltató dönt, őt terhelik az alapvető költségek.

-

Célja az ismeretszerzés, konferencia, üzletkötés

A szervezőnek komplex programról kell gondoskodnia: -

a meghívottak szállodai elhelyezése, étkeztetés

-

a nemzetközi jelleg miatt tolmácsolás

-

több ülésterem biztosítása

-

kísérők részére ún. hölgyprogramok szervezése

A hivatásturizmus tehát egy gyűjtőnév, a dolgozat témájának elmélyítéséhez szükséges a csoportjába tartozó fogalmak pontos meghatározása is. 1. Üzleti utazások Az üzleti utazások csoportjába tartozik az üzleti találkozó, a vállalati, üzleti tréning, a kihelyezett céges rendezvény. Hazánkban az elmúlt évtizedben általánossá vált a business travel angol kifejezés használata is.

6

A vállalatok az év elején szokták meghatározni rendezvényeik adott évi költségvetését, helyszíneit, és arról a legfőbb vezető és az emberi erőforrás vezető közösen döntenek.

2. Incentive utak Az incentive utazás tulajdonképpen jutalomutazás, amelyet a vállalat a dolgozónak ösztönző és elismerő ajándékként ad jól végzett munkájáért, adott cél teljesítésért vagy felülmúlásáért. Az incentive utak célja elsősorban a pihenés, kikapcsolódás, szórakozás. A munkatársak jobban megismerhetik egymást a munkahelytől eltérő külső környezetben, és fejlődhet képességük a csapatmunka területén. Először a XX. század közepén terjedt el az Egyesült Államokban ez a teljesítményösztönző eszköz. 3. Konferenciák (kongresszusok) A kongresszusi turizmus alatt a kongresszusok, konferenciák résztvevőinek a rendezvény helyére való utazását és ott-tartózkodását értjük. Jafari, J. szerint: „A konferenciaturizmus egy olyan kifejezés, amely azokat az üzleti tevékenységeket foglalja magába, amelyek célja elutazni és részt venni egy kongresszuson, egy konferencián, egy kiállításon, egy trade show-n, vagy más hasonló összejövetelen, legyen az nemzetközi, nemzeti, vagy regionális szintű, rendszeresen, vagy csak egy alkalommal szervezett” (Jafari, J., 2000, 111. o.). Árnyalatnyi különbség fedezhető fel a kongresszus fogalmában: “Egy politikai, szakmai, kulturális, vallási vagy más csoport több száz vagy akár ezer képviselőjének rendszeres találkozási formája. Csak a szervezet tagjai vehetnek részt rajta. Gyakran egy

téma

megvitatására

hívják

össze,

meghatározott

gyakorisággal

kerül

megrendezésre.” (Dr. Faragó Hilda, 2000a, 22. o.) A megrendelő személye alapján megkülönböztetünk corporate (vállalati) és association (szövetségi) üléseket. Előbbi lehet belföldi vagy külföldi, utóbbi pedig nemzetközi kormányközi szervezetek, nemzetközi nem-kormányzati szervezetek, szövetségek rendezvénye. Az utóbbi évek statisztikái azt mutatják, hogy a konferenciaturizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő turizmus-ágazat.

7

4. Kiállítások A kiállítás meghatározott helyen és időben, általában rendszeresen ismétlődő rendezvény, ahol nagyszámú kiállító egy vagy több ágazat kínálatát mutatja be, vagy eladás elősegítése céljából arról információt kínál viszonteladóknak, nagyvásárlóknak, végső felhasználóknak. -

Hatókör szerint lehet: helyi, nemzeti, nemzetközi

-

Tematika szerint: általános vagy szakkiállítás

-

Időtartama szerint: állandó, folyamatos vagy időszaki

-

Célja lehet: figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiválás

A MICE betűszó nem tér ki rá, azonban van még néhány ide tartozó eleme a hivatásturizmusnak: Különleges rendezvények (special events) Céljuk lehet szociális, kulturális, vállalati. A betűszót újabban ezzel kiegészítve használja az irodalom: MICESE.

Corporate meeting Más néven testületi ülés. Általában kisebb létszámú, mint egy konferencia, létszáma maximum 50 fő alatti. A munkanyelv közös, így nincs szükség tolmácsolásra. A résztvevők, magas szintű vezetők általában VIP bánásmódban részesülnek. Ülés, meeting “A legáltalánosabb elnevezés, tulajdonképpen minden közepes nagyságú összejövetel érthető rajta. Kisebb elnökség és a hallgatóság egymással szemben ül, a témákhoz jelentkezés alapján lehet hozzászólni. Tréning Kisebb-nagyobb

csoportok

számára

szervezett

oktatás,

továbbképzés.

Intenzív

munkaülésnek számít, ezért szervezése a konferenciákkal azonos jegyeket mutat. Ma már a vállalatok által a partnerek számára szervezett tréningek is gyakoriak.

8

Sajtótájékoztató Tárgyalások, konferenciák, vásárok, kiállítások, szakmai bemutatók, vállalati évfordulók, kitüntetés vagy egyszerűen a nagyobb nyilvánosságnak, vagy meghatározott szakmai köröknek szóló tájékoztatás esetén a sajtó összehívása, informálása. Több országból érkező újságíró meghívása esetén sajtóértekezletről, sajtókonferenciáról beszélhetünk.” (Dr. Faragó Hilda, 2000b, 24. o.) Tanulmányút Idegen nyelvű, itthon is használt elnevezése: study tour. Újságírók, televíziós stábok utaztatása olyan helyszínre, ahol a Megbízó témájával kapcsolatban részletes információhoz

jutnak,

elmélyülhetnek

a

kérdésben,

bemutatókat

láthatnak.

A

tanulmányutak jó lehetőséget teremtenek háttéranyagok készítésére. Művészek, sportolók vendégszereplése A turizmusban részt vevők azon csoportja, akik nem szabadidős célból keresik fel az adott desztinációt, hanem inkább munkájukhoz kapcsolódóan töltenek el rövidebb-hosszabb időt otthonuktól távol. Céljuk a hivatásturistáktól eltérően nem ismeretszerzés, hanem előadóművészet, pénzkereseti lehetőség, sportrendezvényeken való részvétel. A csoportosítás bizonyos értelemben elkülönítést jelent, azonban a hivatásturizmus területén előfordulhat, hogy egyes MICE elemek egymással kombinálva együttesen jelennek meg. Ezt konvergenciának nevezzük. Az alábbi formákban fordulnak elő leggyakrabban: - konferenciát kiállítás kísér - kiállítás alatt konferencia - incentive utazás alatt ülés - incentive utazás célja kiállítás A hivatásturizmus gazdaságra gyakorolt hatása abban is megmutatkozik, hogy az ún. stakeholderek (érintettek) kiterjedt kört alkotnak:

A konferenciapiac szereplői: 1. PCO, a konferencia szervezője 2. szakmai szervezők (tudományos szervezetek)

9

3. meeting planner, az ülés megrendelője 4. helyszíngazdák (kongresszusi központ, szállodák, egyetemek) 5. szolgáltatók

(éttermek,

közlekedési

cégek,

idegenvezetők,

grafikusok,

nyomdák, fotósok, utazási irodák, stb.) 6. közreműködők (tolmácsok, fordítók, hostessek, alkalmi munkaerő) 7. nemzeti kongresszusi iroda és a turisztikai marketing szervezet (országos, helyi) 8. önkormányzatok és hatóságok A vásárolt szolgáltatások a szállodai szobán túl jellemzően az alábbiakból tevődnek össze: Szállodai étterem, más étterem, szolgáltatások, szórakozás, vásárlás, helyi közlekedés. „Az igénybevehető szolgáltatásokat attól függően, hogy melyik területet szolgálja ki, az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: -

Kötelező szolgáltatások: a MICE minden területén jelen vannak (pl. közlekedés)

-

Ágazati szolgáltatások: a MICE turizmus egy-egy területét szolgálja ki (pl. kiállítási területek)

-

Fakultatív szolgáltatások: színesítik a kínálati palettát, de nem alapvető kínálati elemek a MICE turizmusban (pl. szórakozási lehetőségek)”

(Michalkó Gábor, 2011a.) Az érintettek kínálati láncban elfoglalt helyét az alábbiak szerint határozhatjuk meg: Üzleti út esetén fogyasztó az utazó, a szolgáltatás vásárlója a munkaadó, közvetítője az internet, utazási iroda, vagy vállalaton belüli szervező. A közlekedés útján jutnak el a részvevők a helyszínre, a desztináció kínálata pedig szállás, ellátás, helyi közlekedés, és a megbeszélés helyszíne. A konferencia fogyasztója a résztvevő, a szolgáltatás közvetítője a szervezet, PCO. Az utazás és szállás tekintetében közvetlen foglalás is lehetséges. A közlekedés igénybevétele itt is jelen van (légi, vasúti, közúti, vízi), a desztináció a konferenciára érkezőnek szállást, ellátást, helyi közlekedést és a konferencia helyszínét biztosítja.

10

Kiállításon való részvételkor a kiállító a szolgáltatás fogyasztója, a kiállítást szervező tölti be a közvetítő szerepét. Itt is előfordulhat, hogy az utazás és a szállás egyéni szervezéssel valósul meg. A kiállítás helyére történő tranzitot követően a desztináció szállást, ellátást, helyi közlekedést, kiállítási helyszínt és kiállítási szolgáltatót biztosít. (bútor, virág, pavilon, stb.) Az incentive út fogyasztója a résztvevő vagy a vállalaton belüli szervező. A szolgáltatást általában incentive utazási iroda közvetíti. A helyszínre érkezés után a desztináció kínálata szállás, étkezés, helyi közlekedés. (Swarbrooke-Horner, 2001a)

11

3. A hivatásturizmus rendszere, környezete Ebben a fejezetben a hivatásturizmus rendszerének bemutatása következik, annak általános jellemzőinek elemezésével. Az attrakciók típusa szerint a hivatásturizmus az alábbi terméktípusok mellett van jelen a turizmus piacán: Vízparti turizmus

Téli turizmus

Városi turizmus

Egészségturizmus

Vallási turizmus

Kalandturizmus

Hivatásturizmus (MICE)

Lovasturizmus

Kulturális turizmus

Gasztronómiai és borturizmus

Kastély- és várturizmus

Ökoturizmus

A hivatásturizmus rendszere és környezete nagy hasonlóságot mutat Dr. Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete című könyvében bemutatott turizmus rendszerével és környezetével.

Technológiai környezet

Kulturális környezet

közvetítő szektor

kereslet külső helyszínen rendezvényt szervező vállalatok

Természeti környezet

kínálat

szakmai szervezők marketing

konferenciarésztvevők

PCO-k

szolgáltatók marketing

utazás-szervezők helyszíngazdák

beszállítók információtechnológia speciális infrastruktúra magasan képzett humán erőforrás

Társadalmi környezet

Politikai környezet

Gazdasági környezet

1. számú ábra A hivatásturizmus rendszere Forrás: saját szerkesztés

12

A tágabb környezetében itt is megtalálhatjuk a társadalmi, politikai, kulturális, természeti, gazdasági és technológiai környezetet. Nyílt rendszerként a környezeti tényezők nagy hatással vannak fejlődésére, bizonyos esetekben gátolhatják azt. A piacon jelen van a kereslet és a kínálat, mely a konferenciaszervezők és a marketing segítségével találkozik. A keresletet azonban a szabadidős turizmustól eltérően a szervezetek, cégek, konferenciaszervezők és –résztvevők adják. A hivatásturizmus sajátossága, hogy munkaidőben és a munkáltató költségére történő igénybevételről beszélünk. A helyszínt és az utazás célját is a munkáltató dönti el, a program költsége egyfajta befektetés, mely későbbi időpontban, a befektető vállalkozás részére térülhet meg. A kínálati oldalon az eddigi elemek mellett (szállás, étkezés, szórakozási lehetőségek, közlekedés, biztonság) megjelennek új tényezők: pl. konferenciaterem, szakmailag magasan képzett, több idegen nyelvet beszélő személyzet is. A konferenciaturizmus területén működő szolgáltatóknak figyelembe kell venniük, hogy a termék komplexitása miatt kínálatukban minden egy fedél alatt kell, hogy megtalálható legyen: szállás, ellátás, ülésterem, szállodai kapacitást meghaladó parkoló, étterem. Bár a konferenciahotel a szállodák legjövedelmezőbb típusa, de nagyon beruházás-igényes a sok funkcionális helyiség és technikai felszerelések miatt (kivetítés, szinkrontolmács, flexibilitás). Kialakításuknál fontos szempont például, hogy a fény a termekben természetes legyen (pl. üvegfal). A konferenciaturizmus jó lehetőséget kínál a nem konferencia szállodáknak a szezonalitás kiküszöbölésére. A nem kifejezetten konferenciahotelnek épült szálloda (pl. wellness hotel) hétvégi és téli-nyári teltházas időszakait jól kiegészíthetik a jellemzően tavaszi, őszi, valamint hétköznapi konferenciák és egyéb üzleti rendezvények. A hotelek kialakításánál ezek is figyelembe veendő szempontok. Lényeges elem, hogy az ott-tartózkodás ideje alatt a résztvevők költése jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal statisztikái alapján elmondható, hogy egy külföldi MICE turista több mint kétszer annyit költ utazása alatt Magyarországon, mint a szabadidős turista. Ráadásul az üzleti vendégek 40 %-a szabadidős turistaként tér vissza a desztinációba. (Michalkó Gábor, 2011b)

13

Mivel egyszerre sok vendég elégedettsége múlik a jó felkészültségen, nagyon rugalmasan kell reagálni a résztvevők minden kívánságára. A szolgáltatások nagy részét általában előzetesen egyeztetik. A vendégek szervezett keretek között tanácskoznak, tudományos ismereteket szereznek és kiváló alkalmuk nyílik a személyes kapcsolatok építésére. A résztvevők szívesen szórakoznak, költési hajlandóságuk magas, igénylik a színvonalas programokat. A szervezett, előre meghatározott programon túl pre- és postkongresszusi időszakokról is beszélhetünk. A prekongresszusi időszak általában a hivatalos megnyitót megelőző időpontra esik, míg a postkongresszus a rendezvény zárását követően kerül megrendezésre, és nem feltétlenül kötődik szorosan a fő témához. A konferenciák megszervezése hosszú időt igényel, a nagy nemzetközi rendezvények előkészülete átlagosan 2-3 évig tart. Menedzsment szempontból kedvező a közel azonos igényekkel érkező magas vendégszám egyidejű ellátása. Mindebből következik, hogy az ágazat humán erőforrás igénye nagy, fontos a szakképzett, több idegen nyelvet beszélő munkaerő. A hivatásturizmus fontos ismérvjei az alábbiak: -

rendezvények gyakorisága

-

nagyság (résztvevőszám)

-

időtartam

-

előkészületi idő

-

helyszín A szabadidős turizmushoz hasonlóan a hivatásturizmus területére is jellemző

sajátosság, hogy tömegeket mozgat meg, világszerte és Magyarországon is jelentős értéket képviselnek az üzleti utazásokból adódó anyagi javak (bevételek), és a nem anyagi jellegű javak (pl. az ország/település jó hírneve, ismertség, politikai biztonság, stb.) A világ országainak vezető tisztségviselői felismerték ezek jelentőségét, és évtizedek óta azon munkálkodnak, hogy desztinációjukat bekapcsolják a nemzetközi körforgásba és erőfölényt képviseljenek nem csak a szabadidős turizmusban. A hivatásturizmus rendszerének ismeretében a hivatásturizmus kialakulásához vezető hosszú út rövid összefoglalása következik a dolgozat következő fejezetében.

14

4. A hivatásturizmus története 4.1. Az üzleti utazások története A hivatásturizmuson azokat az utazásokat értjük, ahol minden a munkával függ össze. Általános jellemzője tehát, hogy az utazás munkaidőben, a kiküldő költségére és a kiküldő érdekében történik. A hivatásturizmus mai helyzetének vizsgálata előtt néhány szóban érdemes kitérni annak történetére is, hiszen az üzleti utazás a világon mindenütt nagy múltra tekinthet vissza. A hivatásturizmusról már több évszázaddal ezelőttről is írtak történetírók. Az első utazók azok az emberek voltak, akik útra keltek új kultúrákat, új helyszíneket felfedezni, a megtermelt javaikat értékesíteni. A föníciaiak és a rómaiak már a birodalmukon belül élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn. A görögöknél jól bevált „vendégbarátsági szerződés” is már az üzleti tárgyalás elődje volt, szállást, ellátást és védelmet biztosított az idegen számára. A római úthálózat kiépítése, a postakocsijáratok indítása és a lóváltóhelyek, vendégfogadók építése az I. században már lehetővé tette az úton lévő katonáknak, kereskedőknek a pihenését, zavartalan üzleti útjuk lebonyolítását.

3. számú kép A főníciaiak kereskedelmi hálózata Forrás: https://www.google.hu

4. számú kép Lovas postakocsi munka közben Forrás: https://www.google.hu

A Római Birodalom felbomlását követően a kereskedelmi kapcsolatok, a közbiztonság, a közlekedés megromlott. A középkort a keresztényvallás elterjedése, a keresztes háborúk és a vallási zarándoklatok jellemezték.

15

A XII-XV. században híres egyetemek alakultak (Oxford, Bécs, Pécs) mint a szakmai tudományos élet központjai. A reneszánsz korban az új tájak megismerésével új kereskedelmi piacot és hatalmat is szerezni lehetett. Az európai ipari forradalom következtében nagy változások történtek. A XIX. században már voltak olyan üzleti utazók, akik saját cégük mintadarabjait mutatták be és üzleti megbeszéléseket folytattak. A közlekedés fejlődése, a vasút és a tengeri hajózás megjelenése az emberek üdülési célú utazásait és a kereskedelmi kapcsolatokat is felélénkítette.

5. számú kép A „Repülő skót” gőzmozdony 1923-ból Forrás: www.kepeslap.hu

6. számú kép A „Schönbrunn” gőzhajó 1912-ből Forrás: www.azutazo.hu

7 . számú kép Henry Ford és a T-modell 1921-ből Forrás: www.mernokleszek.hu

Az autók megjelenése is versenytényezőt jelentett a többi közlekedési eszközzel szemben. Az üzletemberek a célállomásig utazhattak csomagjukkal. A luxushajók és –vonatok kedvelt üzleti helyszínei lettek a nagyvállalatok vezetőinek. A légi közlekedés megjelenésével pedig az üzleti turizmus új korszaka indult meg, amely kényelmet, időnyerést jelentett az üzleti utazók számára.

4.2. A konferenciák kialakulása Az üzleti célú utazásokon túl a XIX. század végétől az európai és az amerikai kontinensen egyaránt megjelentek és gyakoribbá váltak olyan rendezvények, melyek a mai konferenciák, kongresszusok elődjeinek tekinthetők. A nagyvállalatok számának növekedése, az új ismeretekre való igény, valamint a naprakész információk felértékelődése vezetett a nemzetközi és nemzeti gyűlések, konferenciák elterjedéséhez. Amerikában jellemzően gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi nagyvállalatok tartottak megbeszéléseket, gyűléseket.

16

Európában a kongresszusi piac fejlődésének inkább tudományos, politikai okai voltak. Egyre több nemzetközi szervezet alakult, melyek taglétszáma egyre bővült. Az orvostudományi, fizikai, természettudományi, politikai szervezetek, szövetségek száma és létszáma miatt gyakoribbá váltak a hivatásturisztikai rendezvények. A nemzetközi kongresszusokon való részvétel, az ott elhangzottak ismerete a hazai gazdasági, politikai életben bizonyos esetekben rendkívüli előnyökkel járt a résztvevők számára. A XX. század második felétől az orvostudomány gyors fejlődése teret engedett az orvoskongresszusoknak. Világszerte, így Magyarországon is egyre nagyobb számú rendezvényre mutatkozott igény, így az ismeretek „egyesítése” a további fejlődés mozgatórugója lett.

4.3. Kiállítások, vásárok eredete Az ókori európai piacok az évszázadok folyamán a szárazföldi és vízi utak találkozásánál területi központokká fejlődtek. A misét követően az emberek a piactéren összegyűlve kínáltak vásárlásra és árucserére használati tárgyaikat. Kereskedelmi központok működtek Kölnben, Mainzban, Frankfurtban.

A cserekereskedelem a

középkorra árukereskedelemmé alakult át, az áruknak értéke lett, a kereskedők jövedelemre tettek szert a forgalom után. Kiterjedt kereskedelmi hálózat alakult ki Angliától Dél-Itáliáig, Lengyelországtól Spanyolországig. Északról déli irányba főleg finom textilipari termékekkel kereskedtek, míg délről keleti termékeket (fűszer, bőráru, szőrme) szállítottak. A XIX. századi ipari forradalom a kereskedelem szerkezetét is átalakította. A vásárok az új ipari termékek kiállítóközpontjai lettek. 1890-ben tartották az első európai mintavásárt Lipcsében, és ez a szakvásárok elődjének tekinthető. (Michalkó Gábor, 2011c)

17

5. A hivatásturizmus helyzete a világban Az egyre inkább felgyorsuló tudományos életben megfigyelhető globalizálódás miatt elengedhetetlen,

hogy

egyes

szakterületek

legújabb

eredményeiről

naprakész

információkkal rendelkezzenek a szakemberek. Ez az oka annak, hogy a XX. század utolsó harmadától egyre nagyobb igény mutatkozott a nemzetközi szintű vállalati találkozókra, vezetői képzésekre. Az Európai Unió bővülésével, valamint az egységes pénz, az Euro bevezetésével egyszerűsödött a turizmus, az utazás. A konferenciák rendezésébe is egyre több ország kapcsolódik be. A világ konferenciaturizmusáról két nagy szövetség készít évente statisztikákat, az Union of International Associations (UIA) és az International Congress and Convention Association (ICCA). Az UIA 1850 óta készít statisztikákat és azokat az üléseket veszi figyelembe, amelyeket nemzetközi szervezetek rendeznek vagy finanszíroznak. Kritériumai a következők: a résztvevők minimális létszáma 300 fő, a külföldiek minimális aránya 40%, legalább 5 országból, és az ülés minimális hossza 3 nap (Rogers, T., 1998) Az ICCA alapítása 1963-ban történt. A szervezet minősítésének kritériumai: minimum 50 résztvevőjű, időszakos és rendszeres, minimum 3 országban felváltva megrendezésre kerülő nemzetközi ülések. Az ICCA adatai szerint az elmúlt 50 évben exponenciálisan nőtt a szervezet adatbázisában regisztrált nemzetközi szövetségi rendezvények száma, amely 10 évente megduplázódott. Ez az exponenciális növekedés a XXI. század válságos éveiben is folytatódott.

2. számú ábra Nemzetközi rendezvények száma a világon, 1963-2012. évek Forrás: ICCA Statistic Report

18

1963 és 2012. között összesen 173.432 nemzetközi rendezvényt tartottak a világon. Ezek 1%-a az 1963 és 1967 közötti időszakra, 31,6%-a pedig 2008. és 2012. közé esett. A hivatásturizmus helyszíneit tekintve világviszonylatban közel 60 % az európai desztináció választása. Itt található a nemzetközi szervezetek székhelyének több mint fele is. Jelentős azonban az ázsiai térség és a Közel-Kelet fejlődése, melyek részaránya 2010ben megközelítette a 20 %-ot.

3. számú ábra Nemzetközi rendezvények területi megoszlása, 1963-2012. évek Forrás:http://www.kmcongress.com/downloads/kmcongress_rendezvenyszervezes_icca_re port_2000_2010.pdf, letöltés ideje: 2013. 10. 03. Az UIA ranglista alapján látható, hogy az elmúlt két évben az első öt helyezett többsége Európán kívüli ország. 1. számú táblázat Vezető konferencia országok, 2011–2012. évek Konferenciák Konferenciák 2012. Ország száma száma 1. Szingapúr 919 1. Szingapúr 952 2. USA 744 2. Japán 731 3. Japán 598 3. USA 658 4. Franciaország 557 4. Belgium 597 5. Belgium 533 5. Korea 563 6. Korea 469 6. Franciaország 494 7. Németország 421 7. Ausztria 458 8. Ausztria 390 8. Spanyolország 449 9. Spanyolország 386 9. Németország 373 10. Ausztrália 329 10. Ausztrália 287 17. Magyarország 23. Magyarország 129 Forrás: http://turizmus.com/fokusz/kozzetettek-az-uia-2012-evi-vilagranglistait-1116814, letöltés ideje: 2013. 09. 17., saját szerkesztés

2011.

Ország

19

A 2012. évben nagy átrendeződés történt, az első tíz ország sorrendje jelentősen módosult. Szingapúr nemcsak megtartotta első helyezését, de jelentősen növelte is a konferenciák számát. Először fordult elő, hogy az Amerikai Egyesült Államok a képzeletbeli dobogó bronzérmese lett. Magyarország a 17. helyéről - a 10. helyezett Ausztrália mögött kissé lemaradva - a 23. helyre került 2012. évben. A szervezet a konferencia országokon túl a városokat is rangsorolja. Az UIA vezető konferencia városok listája alapján már „vegyesebb’” a kép. Az ázsiai városok előretörése itt is megfigyelhető. Budapest az előkelő 6. hely után 2012-ben már csak a 12. helyen található, az ott rendezett konferenciák száma is csökkent, mintegy 30 %kal. 2. számú táblázat Vezető konferencia városok, 2011–2012. évek Város

2011. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Singapore Brüsszel Párizs Bécs Szöul Budapest Tokio Barcelona Berlin Genf

Konferenciák száma 919 464 336 286 232 168 153 150 149 121

2012. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 12.

Konferenciák száma Singapore 952 Brüsszel 547 Bécs 326 Párizs 276 Szöul 253 Tokio 225 Barcelona 150 Koppenhága 150 Madrid 149 London 119 Budapest 107 Város

Forrás: http://turizmus.com/fokusz/kozzetettek-az-uia-2012-evi-vilagranglistait-1116814, letöltés ideje: 2013. 09. 17., saját szerkesztés Az utóbbi évtizedben a magyar szállodaiparban sok nagyberuházás indult, melynek következménye a megnövekedett kapacitás lett, ám a gazdasági válság hatására a kereslet erőteljesen visszaesett. A nemzetközi kongresszusok résztvevőinek száma – a magyarországi adatoktól eltérően – a világban folyamatosan csökken. Míg az 1960-as években több, mint 1200 fő volt az átlagos résztvevőszám, az 1980-as években már csak ennek fele, 2010-re pedig harmadára csökkent.

20

3. számú táblázat Nemzetközi rendezvények résztvevőinek száma, 1963-2012. évek Évek

Rendezvények résztvevőszáma

1963-1967.

1.253

1968-1972.

1.104

1973-1977.

840

1978-1982.

725

1983-1987.

621

1988-1992.

591

1993-1997.

572

1998-2002.

528

2003-2007.

454

2008-2012.

424

Forrás: ICCA, Statistic Report 2013, letöltés ideje: 2013. 09. 21. A konferenciák nagyságát tekintve az utóbbi 10 évben átrendeződés volt megfigyelhető. Jelentősen bővült a legkisebb méretű rendezvények (50-149 résztvevő és 150-249 résztvevő) piaci részesedése, a több mint 500 résztvevőt vonzó rendezvények rovására. Az 50-149 résztvevővel zajló rendezvények aránya több mint háromszorosára nőtt, 9,4%ról 34,8%-ra a vizsgált időszakban. Az 500 résztvevőnél nagyobb rendezvények aránya jelentősen visszaesett. Ennek oka egyrészt a rendelkezésre álló konferenciaközpontok nagysága, a konferenciák megrendezésének gyakorisága, másrészt természetesen a költségek megtakarításával is. Legtöbb nemzetközi konferencia 250-499 fő közötti létszámmal zajlott. A nemzetközi ülések átlagos hossza – más turisztikai termékhez hasonlóan – rövidült az elmúlt években: 2000-ben még 4,3 nap volt, 2009-ben már csak 3,8 nap. Általánosságban elmondható, hogy napjainkban sokkal több, de kisebb létszámú konferenciát rendeznek. (Pécsi Tudományegyetem egyetemi jegyzet, 2011a)

21

Az ülések legkeresettebb helyszínei továbbra is a szállodák, ezt követik a kongresszusi központok, egyetemek, főiskolák.

9,10% szálloda 20,40%

43,90%

kongresszusi központ egyetem, főiskola egyéb helyszín

26,60%

4. számú ábra Nemzetközi ülések helyszíneinek megoszlása, 2009. év Forrás: ICCA Statistics Report 2009, saját szerkesztés Az ICCA 2009. évi jelentése alapján az ülések témáit tekintve első helyen az orvostudomány áll, majd a műszaki/technológiai (IT), egyéb tudományokkal kapcsolatos, ipar és oktatás témájú konferenciák következnek.

5,20% 6,90%

17,80%

orvostudomány műszaki téma egyéb tudomány ipar

12,90%

oktatás, nevelés 14,00%

5. számú ábra Nemzetközi ülések témáinak megoszlása, 2009. év Forrás: ICCA Statistics Report 2009, saját szerkesztés

22

6. A hivatásturizmus fejlődése Magyarországon A hivatásturizmus Magyarországon a XX. század elején jelentős fejlődést mutatott. Sok

szervezet,

hivatal

alapítása

történt

ezekben

az

évtizedekben,

melyek

a

konferenciaturizmus hatékonyabb fejlesztését, a lehetőségek optimális kihasználását voltak hivatottak szolgálni: 1902. IBUSZ (Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Vállalat Rt) 1916. Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal 1925. Első Budapesti Nemzetközi Vásár A II. világháború azonban a fejlődés útját állta. A gazdaság, az infrastruktúra és a turizmus újraépítése vált szükségessé. A hivatásturizmus újraébredése az 1950-es években kezdődött. Az 1970-es években épült szállodák már rendelkeztek konferenciatermekkel. Részben az új létesítményeknek köszönhetően a Magyarországon lebonyolított nemzetközi konferenciák száma fél évszázad alatt 2-ről 138-ra nőtt. Minőségi változást hozott az osztrák hitel segítségével 1985-ben megépült Budapest Kongresszusi Központ. 1955. Országos Idegenforgalmi Tanács 1961. Royal szálloda újranyitása 1967. Budapest szálló átadása (ún. Körszálló) 1967. Magyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda (Hungexpo elődje) 1982. Budapest Sportcsarnok 1992. MaReSz (Magyarországi Rendezvényszervezők és –Szolgáltatók Szövetsége)

200 154

161 138

150

128

101

100

76

50

24 2

3

0 1950 1955 1965 1975 1985 1988 1996 2000 2004 6. számú ábra Magyarországon lebonyolított nemzetközi kongresszusok száma Forrás: UIA, Statistic Report, letöltés ideje: 2013. 09. 21.

23

Láthatjuk azt is, hogy a rendszerváltás jó hatással volt a nemzetközi kapcsolatokra, és a pozitív irányú változás akkoriban a legdinamikusabb (1989). Az 1980-as években nyíltak az alábbi budapesti szállodák, melyek hazai és nemzetközi rendezvények helyszínéül egyaránt szolgáltak: 1981. Forum (Intercontinental) 1982. Novotel 1982. Buda Penta 1982. Atrium Hyatt Magyarország az 1980-as évektől az 1990-es évek végéig világviszonylatban az első húsz helyezett között szerepelt. 1990-ben megalakult a Magyar Kongresszusi Iroda, mely 2000. január 01. óta a Magyar Turizmus Zrt. szervezeti egységeként működik. Az 1997-es év azonban negatív változásokat hozott: A nemzetközi rendezvények száma hazánkban csökkenni kezdett. A visszaesés valószínűleg az elégtelen ülésezési kapacitás miatt történt. Több nagyberuházás indult, hogy a szükséges kapacitások elérését lehetővé tegyék. 2003-ban újranyitott a Sportaréna a leégett Budapest Sportcsarnok helyén, 2006-ban pedig az ACCOR szállodavállalat újította fel a Budapest Kongresszusi Központot és Budapest Congress és World Trade Center néven nyitotta meg. (http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/00_09/R-29.html, a letöltés ideje: 2013.09.27.)

700

602

600 500 400

537

531 485

505

431 354

370

351

326

340

356

300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

7. számú ábra Magyarországon megrendezett nemzetközi konferenciák száma, 2001-2012. évek Forrás: www.hah.hu, letöltés ideje: 2013. 10. 11., saját szerkesztés

24

Mint látható, az újabb beruházásoknak köszönhetően az ezredforduló ismét jó irányba fordította a változásokat, a növekedés egészen a válság évéig szinte töretlen volt. 2010-ben sikerült újra a válság előtti eredményeket hozni, míg 2012. ismét visszaesést hozott.

6.1. Változások az elmúlt évtizedben A globalizáció és a gazdasági fejlődés eredményeképpen az üzleti turizmus, mint idegenforgalmi ág Magyarországon is egyre jobban növekszik. Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság nagy változásokon ment keresztül, amely a turizmusra és azon belül a konferenciaturizmusra is nagy hatást gyakorolt. 1. 2004. évben Magyarország (9 másik tagállammal egyidejűleg) az Európai Unió tagjává vált. Ez a nemzetközi kapcsolatainkra pozitív hatást gyakorolt. Megnyíltak a határok, az európai államok hazánkra is mint „európai nemzet”-re tekintenek. A desztináció választásakor potenciális versenytársaivá váltunk a nyugat-európai államoknak. 2. Autópálya építések: Az infrastruktúra-fejlesztés részeként meg kell említeni a belföldi beruházások között az autópálya- és autóút-építés fontosságát. A gyorsforgalmi úthálózat hossza a rendszerváltást követő 20 év alatt 333 km-ről 1116 km-re emelkedett. Ezen belül az autópályák hossza 2009. évre meghaladta a 900 km-t. 3. Telekommunikáció:

A

vezetékes

telefon

az

ezredfordulóra

elvesztette

hegemóniáját. 2002-ben már mind a mobiltelefon-előfizetések, mind a mobilról indított hívások száma meghaladta a vezetékes vonalak, illetve a vezetékes hálózatról indított hívások számát. A mobiltelefon jelentősége nemcsak mint hangátvitelre alkalmas eszközé nagy: ma már évente közel 1,9 milliárd szöveges és 21 millió multimédiás üzenetet küldenek egymásnak a felhasználók. 4. A 2008. év második felében gazdasági válság kezdődött, mely a magyar gazdaságban elsősorban a devizahitelek területén okozott mélységi károkat. A lakosság terhei az árfolyam-ingadozás miatt jelentősen nőttek, így a fogyasztás

25

nagymértékben visszaesett. A lakosságon túl az állam és a vállalkozói kör is megszenvedte a válság negatív hatásait. Sok beruházás zárult tulajdonosváltozással úgy, hogy a finanszírozó hitelintézet tulajdonába került a szálloda. 5. Adóváltozások is sújtották a gazdaságot. Az áfa mértéke 2009 júliusától 20-ról 25 %-ra, majd 2012 januárjától 27 %-ra emelkedett, mely az Európai Unióban kifejezetten

magasnak

számít.

Mivel

a

belföldi

termékértékesítés

és

szolgáltatásnyújtás néhány kivételtől eltekintve ilyen magas kulccsal adózik, az áfa a szállodaiparban és a turizmus más területein is befolyásoló tényező. A reprezentációs költségek elszámolásának szabályai is kedvezőtlenül érintették a vállalkozói szférát: a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás magas terhei miatt a cégek óvatosan költenek. 6.

2012 februárjában a magyar nemzeti légitársaság csődbe ment. Ennek következményei: nem kell tovább az adófizetők pénzét csőd közeli vállalatba fektetni, azonban az állam a Malév által fizetendő adóbevételtől is elesett. Másfél év távlatából megállapítható a piac átalakulása, a konkurens fapados légitársaságok térnyerése. Részesedésük ma a teljes piac több mint 50 %-a. A jövőben új magyar légitársaság, a Sólyom Airways lép piacra, amely a piacot ismét átformálhatja, remélhetőleg a turizmus szempontjából előnyösen.

A változások egy része pozitív, míg más részük negatív irányban hat a gazdaság, a turizmus szektor, azon belül pedig a konferenciaturizmus fejlődésére. A turizmusban érdekeltek fő feladata, hogy az állandó változások közepette megragadják a pozitív irányt mutató lehetőségeket, kihasználják azokat a gyorsan reagáló piacon.

6.2. Napjaink konferenciaturizmusa hazánkban Napjainkban

a

turizmusban

a

szokások,

fogyasztói

igények

növekvő

differenciálódása, ártudatosság figyelhető meg. A turizmus környezete folyamatosan alakítja, formálja a hivatásturizmus piacát is. A Magyar Turizmus Zrt. is kiemelten kezeli a hivatásturizmus területét, s a nemzeti turisztikai marketing szerves részeként kezeli az ágazatot és működteti a Magyar Kongresszusi Irodát.

26

Magyarországon az elmúlt 1-2 évben sok olyan tendencia figyelhető meg ezen a területen, amely megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal. Vannak azonban olyan adatok is, melyek eltéréseket mutatnak a világ- és európai statisztikákhoz képest. A Magyar Kongresszusi Iroda 2012. évi statisztikái szerint a magyarországi konferenciaturizmus tendenciái a közelmúltban az alábbiak szerint változtak: 4. számú táblázat Magyarországon lebonyolított nemzetközi kongresszusok tendenciái Jellemzők nemzetközi konferenciák száma résztvevők száma konferenciák összesített napjainak száma

2011

2012

602

505

Változás mértéke %-ban - 16,1

125.000

135.000

+ 8,0

2.069

1.717

- 17,0

Forrás: Magyar Kongresszusi Iroda, http://www.cylextudakozo.hu/reviews/viewcompanywebsite.aspx?firmaName=magyar-kongresszusiiroda&companyId=95509 , letöltés ideje: 2013.09.28., saját szerkesztés

Az adatokból megállapítható, hogy a nagy nemzetközi konferenciák száma és az összesített konferencianapok száma csökkent, ugyanakkor a résztvevők száma nőtt. 2011. évben sikerült a válság előtti időszak számait hozni, azonban vélhetően a Malév-csőddel összefüggésben a 2012-es év eredményei alulmaradtak a megelőző év teljesítményeitől. A résztvevők összetételét tekintve – mint évek óta jellemző – ismét csökkent a belföldi és nőtt a külföldi résztvevők aránya. Ez az ország turisztikai mérlegére jó hatással van. A szerkezetét tekintve a hivatásturizmus továbbra is Budapest központú, de kismértékű változás megfigyelhető, 2012-ben csökkent a fővárosban megrendezésre került nemzetközi konferenciák száma. 2013. I. félévében a konferenciák 61 %-a Budapesten, 39 %-a vidéki városokban zajlott.

27

80 70 60 50 40 30 20 10 0

Budapest Vidék

Nemzetközi

Magyar

Összesítve

8. számú ábra Magyarországi konferenciahelyszínek, 2013. I. félév Forrás: http://turizmus.com/fokusz/szakmai-konferencia-a-business-travel-show-n1118218?utm_source, letöltés ideje: 2013. 10. 21. A legnépszerűbb vidéki konferenciahelyszínek között Szeged, Pécs, Sopron, Győr, Esztergom és Balaton-parti települések szerepeltek. Népszerű konferenciahelyszín volt még Visegrád, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Eger. A vidéki konferenciavárosok bevezetése a nemzetközi piacra döntő fontosságú Magyarország nemzetközi pozíciójának erősítése érdekében. A nemzetközi konferenciák többségének Magyarországon 2012-ben is a szállodák (62,8%) szolgáltak helyszínül. Az egyetemek és a tudományos intézetek népszerűsége, mint konferenciahelyszín további növekedést mutat, 2012-ben a nemzetközi konferenciák 25,98%-ának biztosított helyszínt egyetem, ill. tudományos intézet. A kongresszusi központokban megrendezésre került konferenciák aránya kisebb visszaesést mutat, 2012-ben 5,94% ez az arány. A nemzetközi konferenciák 5,28%-a került megrendezésre egyéb helyszínen, azaz valamely minisztérium épületében, kastélyban, múzeumban, vagy rendezvény-, illetve kiállító központban. (Magyar Kongresszusi Igazgatóság) A Magyar Turizmus Zrt. a 2013 októberében megrendezett Business Travel Show szakmai konferencián a nemzetközi helyzetelemzés mellett a hazai konferenciaturizmus 2013. évi részeredményeit is ismertette. Az elemzés kitért a Magyarországon lebonyolított konferenciák számára, az átlagos résztvevőszámra és a konferenciák átlagos hosszára is.

28

5. számú táblázat Nemzetközi és magyar konferenciák összesített elemzése 2013. I. félév Jellemzők Konferenciák száma

Értékek 1081 db

Átlagos résztvevőszám

230 fő

Konferenciák átlagos hossza

2,8 nap

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. A megrendelők 68 %-a magyar, 5-5 % amerikai és német, közel 4-4 % brit, spanyol, cseh, közel 2-2 % belga, svájci, török, míg 1-1 %-uk orosz, olasz, lengyel és francia szervezet volt. A Magyar Turizmus Zrt. megítélése szerint Magyarország számára a legnagyobb lehetőségek a szövetségi konferenciák piacában rejlenek, ezért a Magyar Kongresszusi Igazgatóság új konferencia nagyköveti programot dolgozott ki és folyamatos tárgyalásokat folytat nagyrendezvények Magyarországra hozatalának érdekében. Mivel a rendezvények szervezése átlagosan az időpontjukat megelőző 2-3 évvel korábban kezdődik, már számos elnyert, 2015-2017. közötti rendezvény előkészülete zajlik. A KSH adatai szerint 2012. évben és 2013. I. félévében Magyarország régióiban kis mértékben nőtt a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldiek aránya a Magyarországon vendégéjszakát eltöltő vendégeken belül jelentős, és az üzleti céllal utazók aránya is növekszik az utóbbi időben. 6. számú táblázat Belföldi többnapos üzleti célú utazók száma (fő) 2012. I.

2012. II.

2013. I.

2013. II.

negyedév

negyedév

negyedév

negyedév

Konferencia

12.671

25.612

36.352

27.070

Üzleti út, kiállítás, vásár

22.672

27.711

48.700

44.529

Utazók célja

Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, letöltés ideje: 2013. 09. 18., saját szerkesztés

29

Fentiekből következik, hogy évente kevesebb számú és rövidebb konferencia kerül megrendezésre,

azonban

nagyobb

résztvevőszámmal,

ami

a

rendezvények

koncentráltságára utal. Ahhoz, hogy Magyarország és Budapest a konferenciaturizmus elismert központjává válhasson,

nagy

szükség

lenne

egy

3-4

ezer

fő

befogadására

alkalmas

konferenciaközpontra. Mivel a konferenciák jelentős része szállodákban kerül megrendezésre, a magyarországi szállodák egy része az elmúlt évtizedben felismerte a lehetőségét a konferenciaturizmus piacán való előretörésnek. A beruházások egy része már eleve úgy valósult meg, hogy funkciójukat tekintve kifejezetten konferenciahotelek épültek, más részük viszont a szezonalitásból eredő többletkapacitások

kihasználása

érdekében

alakította

át

a

(wellness)szállodákat

konferenciahotelekké. Ma Magyarországon több mint 400 hotel található, amely kisebb-nagyobb konferencia lebonyolítására alkalmas. A helyszínek több mint fele budapesti.

30

7. Kereslet és kínálat a konferenciaturizmusban A hivatásturizmusban is lényeges azoknak a tényezőknek az ismerete, amelyek alapján a szervezők a rendezvények helyszínéről döntenek. A desztináció választást turisztikai szempontból az alábbi tényezők befolyásolják leginkább: kongresszusi infrastruktúra, szabadidős turisztikai vonzerők (kulturális látnivalók, természeti látnivalók), nagyvárosok, jó megközelíthetőség, biztonság, vendégszeretet, jó hírnév. Szakmai szemszögből azonban más tényezők meghatározóbbak: egyetemek, főiskolák, tudományos élet, nemzetközi szervezetek székhelye, szoros együttműködés, versenyképes árak, infrastruktúra, kongresszusi iroda, PCO-k. Ezen kívül figyelembe kell venni a helyszín megválasztásakor a földrajzi közelséget, az oda- és visszautazás időtartamát, valamint az igénybe vett közlekedési eszközt (repülőtér közelsége, stb.) Végezetül általánosságban ismerni kell az alábbiakat: A gazdaság állapota, a gazdasági fejlődés szintje, a nemzeti valuta értéke, politikai stabilitás, az utazás költsége, történelmi, kulturális kapcsolat más helyekkel, ipar szerkezete, kormányzati politika. Egy Magyarországon 2000-ben végzett felmérés adatai tájékoztatást nyújtanak, mely tényezőket tartják a konferencia résztvevői fontosnak. A tényezőket 1-4-es skálán helyezhették el a megkérdezettek. A kérdőív alapján az alábbi eredmények születtek: 7. számú táblázat 2000. évi felmérés az egyes tényezők fontosságáról Tényezők

Fontosság (1-4)

Az előadások minősége (tartalom)

3,7

Az előadók előadási módja

3,6

Új témák felvetése

3,4

Az audiovizuális prezentáció minősége

3,3

A program időbeosztásának tartása

3,2

A kollégákkal való informális találkozás lehetősége

3,2

Az írásos kongresszusi anyagokhoz való hozzáférés lehetősége

3,1

31

A kongresszusi stáb szolgáltatásai

3,1

A kongresszusi központ szolgáltatásai

3,1

A vendéglátó város helyi közlekedése

2,9

Az aktív részvétel lehetősége (workshop)

2,8

Az utazás költségei

2,8

Városközeli konferenciaközpont

2,8

A vendéglátó ország politikai stabilitása

2,8

A szállodai elhelyezés minősége

2,7

A részvételi díj nagysága

2,7

Alacsony ott-tartózkodási költségek

2,6

A vendéglátó ország/város kulturális értékei

2,6

A vendéglátó ország/város hírneve, imázsa

2,5

A konferencia melletti szakmai kiállítás

2,4

Az otthonról való utazási idő hosszúsága

2,3

A vendéglátó ország klímája

2,3

Vámmentesség

2,2

Egynél több hivatalos munkanyelv

2,2

Szakmai kirándulások a kongresszusi programban

2,2

A vendéglátó város szórakozási lehetőségei és éjszakai élete

2,2

Ülés és szállás egy helyütt

2,2

Turisztikai kirándulások a konferencia idején

2,1

Vásárlási lehetőségek

2,0

Lehetőség sportra és szabadidős tevékenységre

1,7

(Faragó, H., 2000, 65. o.)

Eszerint legfontosabbnak (3,4 ≤) az előadások minőségét, az előadók előadási módját és új témák felvetését ítélték. Kevésbé volt fontos (2,2 ≥) az egynél több hivatalos munkanyelv, a város szórakozási lehetőségei, a vásárlási és sport lehetőségek. Az üzleti utazásokhoz kapcsolódó létesítmények a Világkereskedelmi Központok (World Trade Center). A WTC-hálózathoz tartozó intézmények megfelelő színvonalú, delegációk fogadására alkalmas helyiségekkel, felkészült szakemberekkel rendelkeznek, és minden olyan tárgyi feltétellel, amire az üzleti utazóknak szükségük lehet. A központoknak saját tagsága van, a WTC-tagok tagsági kártyát kapnak. A kártya világszerte kedvezményeket jelent a tagok részére. Felvetődik a kérdés: A hivatásturizmus XX. század közepétől tapasztalható óriási fejlődése, térhódítása mely okokra vezethetők vissza.

32

A turisztikai terméktípusok közül a hivatásturizmus többszörösen előnyös helyzetben van, mivel olyan jellemzők birtokosa, amelyek a dinamikus növekedés motorjai lehetnek. Az alábbiakban röviden összefoglaltam néhány tényezőt, amelyek együttese a robbanásszerű fejlődést okozhatta: 1. Vállalatok számának növekedése A világban és Magyarországon is az elmúlt évtizedekben az állami tulajdonú vállalatok mellett nagyszámú magánvállalkozás, kis-, közép- és nagyvállalat alapítása történt. A nemzetgazdaságok bevételének jelentős részét a tőkeerős magáncégek adták és adják, ennek következtében a konferenciára fordított összegek nagysága is jelentős. 2. Szezonalitás kérdése A turizmus területén a helyes stratégia kidolgozásakor számolni kell a szezonalitással. A hivatásturizmus nagyban segíti a szezonalitásból eredő negatívumok ellensúlyozását, kiegészítő tulajdonsággal bír: az ülések jellemző időpontjai a tavaszi és az őszi hónapokra tehetőek, amikor más turisztikai terméktípusoknál holtszezon tapasztalható. Mivel a hivatásturizmus jellegéből adódóan munkához köthető fogalom, így a teltházas időszakok általában a hétköznapokra esnek. 3. Előnyös tulajdonságok A hivatásturizmus fejlődése, potenciáljának jövőbeni kihasználása pozitív tulajdonságai révén még intenzívebbé tehető: - rejlik benne kreativitás - többszörös lehet a költés lehetősége - sokáig ható élményt nyújt - szabadidős turistává válás lehetősége A fejlődésnek hosszabb távon gátat szabhat összetett program volta, a feszes időbeosztás, a VIP bánásmód nehézségei. Észak-magyarország Régió Turizmus-fejlesztési Stratégiájában is szerepet kapott a hivatásturizmus, melynek alapját a felsőoktatási intézmények megléte és a gazdaság nemzetközi kapcsolati rendszerének bővülése jelenti.

33

A kapacitások az utóbbi években sokat fejlődtek, a szolgáltatások

színvonala

bővült.

A

hazai

és

nemzetközi rendezvények számára egyaránt alkalmas helyszínek több városban is adottak (Salgótarján, Gyöngyös, Sárospatak, Tokaj, Eger, Miskolc). A régió céljai, intézkedései között szerepel többek

8. számú kép Az észak-magyarországi régió Forrás: www.google.hu

között a fogadóképesség javítása, új szálláshelyek építése és a szakképzés fejlesztése.

A régión belül az egyik kiemelt desztináció a Miskolc-Bükk térség. A desztináció menedzsment szervezetek kiemelt fejlesztési programja többek között Miskolcon kongresszusi központ létrehozása; régió identitás építése, az észak-magyarországi régió mint turisztikai márka erősítése. Ennek eredményeképpen megvalósulhat a turisztikai imázs. A munkát olyan természeti és épített vonzerők segítik, mint a három világörökségi helyszín (Hollókő, Aggtelek, Tokaj-Hegyalja), a négy történelmi borvidék (Mátra, Bükkalja,

Eger,

Tokaj-Hegyalja),

valamint

nemzeti

parkok,

emlékhelyek,

fesztiválhelyszínek. (Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési stratégiája 2007-13.) Miskolcon is több, konferenciahelyszín céljára alkalmas szálloda működik. Az utóbbi években új szálloda is nyílt (Calimbra Wellness és Konferencia Hotel), valamint a meglévők szinte mindegyike fogott valamilyen beruházásba, felújításra saját erőből és részben hazai és nemzetközi támogatások segítségével. Az 1. számú mellékletben rendezvények lebonyolítását vállaló miskolci szállodák kapacitását, beruházásait és néhány mérlegadatát hasonlítottam össze. Ezek többsége a hivatásturisták mellett más célcsoportok figyelmét is igyekszik felkelteni programcsomagokkal. Általánosságban elmondható azonban, hogy a kísérő szolgáltatásként nyújtott szálláshelyek biztosítása a rendezvények idején sokszor nehézségekbe ütközik. A konferenciatermek befogadó képessége nem mindig van arányban a rendelkezésre álló szobák számával, illetve a parkolási lehetőségekkel. Különösen akkor okozhat problémákat a szűkös kapacitás, ha egyéb városi rendezvény, fesztivál vagy koncert konferenciával egy időben zajlik.

34

Az alábbiakban 3-4 csillagos miskolci szállodák konferencia kapacitását gyűjtöttem össze. A lista nem teljes, csak a nagyobb befogadóképességű termekkel rendelkezőket vettem számba. 8. számú táblázat Miskolci konferencia helyszínek Termek száma 5

Befogadó képesség 10-250 fő

Károly Hotel***

3

50-360 fő

nincs

Bástya Wellness Hotel***

3

60-240 fő

nincs

City Hotel Miskolc****

3

20-160 fő

4*

Calimbra Wellness Hotel****

2

100, 130 fő

nincs

Hotel Pannónia***

2

40, 200 fő

nincs

Hotel Kitty***

1

100 fő

nincs

Kikelet Club Hotel***

1

30 fő

3*

Lévay Villa Hotel****

1

30 fő

nincs

Szálloda neve Hunguest Hotel Palota****

Minősítés* 4*

Forrás: szállodák honlapjai, saját szerkesztés Ezek a szállodák a konferenciaturizmus tekintetében egymás versenytársai. A következő fejezetekben a konferenciaturizmus jelenét városunkban a City Hotel Miskolc**** példáján keresztül mutatom be. Az elkészített versenytárs analízis pontosabb képet ad a vizsgált szálloda piaci helyzetéről. Az ágazat jövőképét és a hipotézis állítását is ezen vállalkozás működésének elemzésén keresztül fogom feltárni.

* A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által megítélt minősítés

35

8. A City Hotel Miskolc**** szálloda bemutatása A City Hotel Miskolc**** az észak-magyarországi turisztikai régió ismert szállodája. Miskolcon, a belvároshoz közel található.

9. számú kép A City Hotel Miskolc**** szálloda bejárata Forrás: www.cityhotelmiskolc.hu

8.1. Néhány szó a szálloda múltjáról A létesítményt tulajdonosa, a Hotel Miskolc Kft. 2002 júniusában nyitotta meg háromcsillagos belvárosi szállodaként. Ekkor még önminősítésről beszélhetünk, hiszen a nemzetközi minősítésnek szigorú feltételei, szabályai vannak és nem utolsó sorban forrásigényes. Mivel a szálloda melegkonyhás étteremmel nem rendelkezett, a minőség növelése akadályokba ütközött. A tulajdonosok környezettanulmányt készíttettek, hogy megtalálják a dinamikus fejlődés útjának irányát. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy van potenciál a hivatásturizmus területén, a régióban versenyhelyzetbe kerülhetnek konferenciák lebonyolításával, ehhez azonban étterem megépítése szükséges, és akár külső vendégek étkeztetésével is nőhet a vállalkozás forgalma, bővülhet vendégköre.

36

A vállalkozás fő tevékenysége szállodai szolgáltatás étteremmel. Ezen gondolatmenetekből következett a tulajdonosi döntés: a 4 csillag elérésének kitűzése.

10. számú kép A HotelStars védjegye Forrás: www.hotelstars.hu

A nemzetközi minősítés fontossága Az egységes nemzetközi követelményrendszer létrehozását az tette szükségessé, hogy az egyes országok azonos kategóriájú szállodái között nagy eltérések voltak tapasztalhatók. Ennek lehetséges okai a földrajzi, éghajlati, kulturális különbségek. Az utazó számára azonban kedvezőtlen, ha nem ugyanazt várhatja egy 3-4*-os szállodától az Európai Unión belül, mint a Távol-Keleten vagy az Egyesült Államokban. Ez a felismerés vezette az Európai Unió szálloda és vendéglátó szövetségeinek ernyő szervezetét, a HOTREC-et, amikor néhány éve elkezdett foglalkozni a minősítési rendszerek egymáshoz való közelítésének előkészítésével. A munka eredményeként 2009-ben 7 ország (Ausztria, Csehország, Németország, Magyarország, Hollandia, Svédország és Svájc) Szállodaszövetségeinek részvételével megalakult a Hotelstars Union szállodai minősítési rendszer. A szervezet harmonizált követelményrendszert hozott létre, mely 270 feltétel teljesítésén alakul. A HOTELSTARS minősítési rendszer előnyeit élvezik a vendégek, mert egységes, átlátható és biztonságot nyújt az elvárt minőség meghatározásában és élvezik a szállodák is, ugyanis nemzetközileg egységes színvonalat biztosít és elősegíti a hatékony marketing tevékenységet. Az elmúlt években a következő országok is csatlakoztak a rendszerhez: Észtország (2011), Lettország (2011), Litvánia (2011), Luxemburg (2011), Málta (2012), Belgium (2013), Dánia (2013) és Görögország (2013). A legfrissebb hazai adatok alapján az eddig regisztrált közel 500 magyarországi szállodából 333 került minősítésre, mely a hazai szállodai kapacitás 45%-át fedi le. A minősítés sok esetben nem anyagi ráfordítást, új beruházást jelent, hanem a szolgáltatási kör bővítését, a színvonal emelését, melynek eredményeként javul a hazai kínálat

37

minősége.

(http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=gD-

tZJ3wtAE%3d&tabid=157&mid=755, letöltés ideje: 2013.08.18.)

A nagyberuházás A City Hotel Miskolc**** esetében a négycsillagos minősítés megszerzéséhez megfelelő financiális hátteret kellett biztosítani. Ehhez a cég vagyonán és a tulajdonosok tagi kölcsönén túl külső forrásbevonásra is szükségük volt. Az üzemeltető Hotel Miskolc Kft. az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Észak-magyarországi Operatív Program keretében 2008-ban új épületrésszel történő bővítést hajtott végre. Sikerült megvásárolni a hotel melletti telket, és a tervek elkészítését, engedélyeztetését követően kezdődhetett a beruházás. Ennek eredményeképpen 16 új szoba, 50 fős étterem és 160 fős konferenciaterem került kialakításra. A projekt összértéke 330 millió forint volt. A hotel jelenleg 39 szobával rendelkezik, 80 fő kapacitású. Minden szoba légkondicionált, fürdőszobás, tv-vel, internettel, telefonnal és minibárral felszerelt. A mozgássérültek számára speciális szoba áll rendelkezésre. A hotel tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, a gépkocsival érkezők részére a szálloda udvarán zárt, kamerával őrzött parkoló áll rendelkezésre. A szabadidős turistáknak a wellness részleg (pezsgőmedence, szauna és gőzkabin) kínál felüdülést, pihenést, míg a hivatásturistákat a 160 fő befogadására alkalmas, három részre szekcionálható konferenciaterem várja (rendezvények, esküvők). (www.cityhotelmiskolc.hu, letöltés ideje: 2013. 09. 16.) A konferencia szállodák jellemző ismérvei itt is megtalálhatók: Jól megközelíthető, szép környezet, jól tagolható konferenciatermek, magas szintű technikai berendezések, jó parkolási lehetőség, üdülőszálloda tulajdonságaival is rendelkezik, konferencia méretéhez közel igazodó szobaszám. (http://www.turizmusmarketing.com/download.php?id=427, letöltés ideje: 2013. 06. 30.)

A megvalósult beruházással, valamint a személyzet folyamatos szakmai képzésével elérhető közelségbe került a nemzetközi minősítés megszerzése.

38

A pályázat benyújtását követően a Minősítő Bizottság az MSZÉSZ javaslatot tett a szálloda minősítésére. Az adatlapok és nyilatkozatok meglétén túl a minőséget és feltételek fennállását helyszíni bejárások alkalmával ellenőrizték. A Bíráló Bizottság 2011 júniusában döntött a szálloda elnyert 4 csillagos minősítéséről. Ez azért is kiemelt jelentőségű, mivel a szálloda vendégeinek 70 %-a külföldi, így a nemzetközileg elismert, egységes minőség a vendégelégedettség záloga.

8.2. A szálloda működése napjainkban A minősítés elnyerését követően a menedzsment folytatta munkáját. Az elmúlt évek kiemelt feladata volt, hogy a holtszezon vendégéjszakáinak számát növeljék. Általánosságban elmondható, hogy a vendégek 85 %-a üzleti célból érkezik; 70 %-uk külföldi (Ausztria, Nagy-Britannia, Németország). A hivatásturizmus jellemző szezonalitása érvényesül: a hétköznapok erősek, csütörtöktől vasárnapig csökkenő a forgalom. A hétköznapi kihasználtság nagyon jónak mondható, cca. 80 %. Visszatérő vendégkört jelentenek a környező nagyvállalatok, közép- és kivállalkozások. Jellemzően a vendégek 50 %-a visszatérő, nő az új vendégek száma.

Fontosabb feladatok és szükséges infrastruktúra Elsődleges feladat a konferenciaturizmus résztvevőinek maximális kiszolgálása, kiváló minőségre való törekvés. A City Hotel Miskolc**** tapasztalt menedzsmentje és szakdolgozói a szakmai előadások, tréningek, továbbképzések kiváló megszervezői és lebonyolítói. A konferenciák, céges rendezvények szüneteiben kávészüneti bekészítés, főétkezéseknél pedig tányérszervizes vagy svédasztalos menüajánlatok várják a résztvevőket. Az árak minden esetben egyedileg kerülnek kialakításra a rendezvény nagyságától, időpontjától, időtartamától, illetve a további szolgáltatások igénybevételétől függően. Igény szerint térítésmentesen használható: projektor, vetítővászon flipchart tábla, pinboard tábla, vezeték nélküli internet hozzáférés, pulpitus, mikrofon, terem hangosítás, laptop. A konferenciaterem 3 részre szekcionálható, összesen 160 fő befogadására alkalmas. A termek légkondicionáltak és természetes fénnyel rendelkeznek.

39

A megrendelő igénye szerint többféleképpen berendezhetőek, a rendezvény sajátosságait figyelembe véve kialakítható széksoros, iskolapados, U-alakú elrendezés, és lehetőség van körasztalok elhelyezésére is. 9 . számú táblázat A termek befogadóképessége

Nagyterem (120 m2) Kisterem 1. (64 m2) Kisterem 2. (45 m2)

széksoros elrendezéssel

iskolapados elrendezéssel

U alakú elrendezéssel

10 fős körasztalokkal

100 fő

45 fő

45-50 fő

50 fő

30-35 fő

25 fő

15-20 fő

-

20-25 fő

15 fő

10-15 fő

-

Forrás: http://www.cityhotelmiskolc.hu/konferencia-ajanlataink.php, letöltés ideje: 2013. 09. 16., saját szerkesztés

A konferenciák lebonyolításán túl további tennivaló, hogy a holtszezon időszakait szabadidős turisták megnyerésével hidalják át. Nagy segítségükre vannak az internet adta lehetőségek: a booking.com; hrs.com; szallas.hu oldalak, melyek keresőmotorjaival elérhető a szálloda aktuális szabad kapacitása. A vendégek többsége e-mailben vagy telefonon bonyolítja foglalását. Általánosságban elmondható, hogy a konferencia turista szabadidős turistaként nem tér vissza a szállodába. Ezért az internetes megjelenések mellett szükség van last minute árak alkalmazására és csomagajánlatok összeállítására is. Új szolgáltatásként került bevezetésre a kerékpárkölcsönzés, melynek segítségével autómentesen látogathatóak Miskolc nevezetességei, természeti szépségei: Lillafüred, Tapolca, a Diósgyőri vár, vagy akár Miskolc belvárosa. A menedzsment további marketing feladatai: -

új vállalati partnerek felkutatása

-

meglévő partnerek megtartása

-

a szezonon kívüli időszak kitöltése a szabadidős turistáknak kínált programokkal.

Ez utóbbi feladat egyik ötletes megoldása például a „drótszamárral” érkezők részére adott kedvezmény, vagy a borvacsorák rendezése.

40

Az étterem megújulása A menedzsment az étterem megnyitását követően törekedett arra, hogy a szállóvendégeken túl az étterem a külső vendégeket is kiszolgálja. A marketing számos eszközét alkalmazták (kedvezmények, média megjelenés, egyéb reklám), azonban a várt eredmény mindig elmaradt, és a „házon kívüli” étteremben fogyasztók száma nem emelkedett jelentősen. 2013. év elején az elmúlt időszak tapasztalatait felhasználva, valamint figyelembe véve az új trendeket, arra a döntésre jutottak, hogy szükséges megújítani a design-t, valamint az elegáns fehér abroszokat kicsit „lazábbra”, a keményített szalvétát egyszerűbbre cserélni. Így talán azok is betérnek, akiket a konferenciahotel szigorú étterme esetleg elriaszt. Belső építész és designer segítségével átalakították a belső teret, kettő- és négyszemélyes asztalok, bárasztalok és –székek, kanapé melletti asztalkák színesítik a kínálatot. Új arculatot és nevet kapott az étterem. drót – ez mindenki számára könnyen megjegyezhető, jól ábrázolható, könnyed, fiatalos. Az átalakítás során törekedtek arra, hogy ne legyenek középszerűek, és az étterem árait úgy alakították ki, hogy a 4 csillagos minőséget garantálni tudják. Nem romkocsma jelleget kívántak ölteni, csupán azt kívánták elérni, hogy az étterembe betérő nem szállóvendégek esetleg rendezvények megrendelőivé váljanak. Munkájukat siker koronázta, és a nem szállóvendégek száma növekedni kezdett az étteremben. Legújabb ajánlatuk a 10-et fizet, 11-et kap, napi menü vásárlása esetén.

11. számú kép A drót bisztró menükártyája Forrás: www.cityhotelmiskolc.hu, letöltés ideje: 2013. szeptember 17. Az étterem látogatói pedig nemegyszer tértek vissza családi rendezvények résztvevőiként.

41

Az étteremben, mint az étkezés színterén egyaránt megfordul hivatásturista, szállóvendég és menüfogyasztó. A különböző célcsoportok azonban időben elválaszthatóak, így a legkevésbé sem zavarják egymást. Az ebédelni kívánók és a hivatalos rendezvények résztvevői általában hétköznapokon, a szabadidős turisták jellemzően a hétvégén ülnek asztalhoz, miáltal a pincérek létszáma is elegendő. 2011. évben a vendéglátásból származó árbevétel a szállásszolgáltatás árbevételének (126.304 e Ft) cca. 70 %-a volt (88.923 e Ft). Egyik hosszú távú célként a vendéglátásból származó

árbevétel

növekedését

tűzte

ki

a

menedzsment.

(http://e-

beszamolo.kim.gov.hu/keresesDisplay.aspx?b=JfIY9%2b5FO54Gf3W5ZyKHuw%3d%3d&o=s03jRMeeb3lSl%2bjYV5 wijw%3d%3d&so=2, letöltés ideje: 2013. 10. 05.)

Tendenciák A jövőre vonatkozó elképzelések, ötletek, tervek feltérképezését azzal kell kezdeni, hogy a múltbeli tapasztalatokat, tevékenységeket összevetjük, így a bázis-állapotról kaphatunk képet, ami segíti a középtávú stratégiai helyes felállítását. A szálloda menedzsmentjének tagjaival folytatott beszélgetéseim során nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőbeni feladatok közül elsődleges a minősítésüknek megfelelő színvonalú szolgáltatások biztosítása. A vendégelégedettség fenntartása pedig a vendégforgalom fenntartásának egyik eszköze. Az előző fejezetekben feltárt, hazai viszonylatban jellemző visszaesés, a gazdasági válság kedvezőtlen hatásai ebben a régióban is érezhetőek. Középes és nagyvállalatok leszűkítették a személyiségfejlesztéshez, tréningekhez kapcsolódó programokat. Csökkent az ezekre szánt keretösszeg, sokszor a havi terembérletet évi egyszeri alkalom váltja fel, vagy 10 fő alatti létszám esetén igyekeznek saját tárgyalóban lebonyolítani a rendezvényt. További visszaesést okoz a vizsgált szállodának, hogy távolabbi régióból, például a Dunántúlról sok cég már nem utazik ide, hanem – kihasználva az információtechnológia vívmányait – videokonferenciára vált át. Ez esetben persze nem beszélhetünk szó szerinti konferenciaturizmusról, hiszen ilyenkor egyéb szolgáltatásokat sem vesznek igénybe.

42

Azonban mégis fontos megemlíteni, mert úgy okoz bevételkiesést, hogy más, konkurens szálloda sem húz hasznot a dologból. Az árversenyben a hasonló, 4 csillagos minősítéssel rendelkező hotelek tekinthetők elsődleges versenytársnak, mivel panziós árakkal nem lehet 4 csillagos minőséget nyújtani.

Az elmúlt tíz év távlatából sok tanulság vonható le. Egyrészt, hogy az annak idején elkészíttetett tanulmányok hasznosak voltak, hiszen azok hatására történtek a beruházások. Utólag értékelve jó döntés született. Másrészt a mindennapi munkához, a stratégiai döntések meghozatalához elengedhetetlen a nemzetközi és hazai trendek, turisztikai jellemzők folyamatos figyelemmel kísérése. Az információ hatalom – mondják oly rég. Így van ez ebben az ágazatban is. Ha egy kicsivel is előrébb járunk, mint a versenytársak, máris helyzeti előnybe kerülhetünk. A társaság vezetése a saját középtávú stratégiáján túl lényegesnek tekinti a versenytársak helyzetének folyamatos monitorizálását is. A 7. fejezetben már volt szó néhány versenytárs szállodáról. Mivel Miskolc e tekintetben kisvárosnak mondható, nagyon fontos feladat a hasonló szolgáltatással bíró hotelek előtt járni. Mi lehet versenyelőny? Az ár-érték arány után talán a legfontosabb: a minőség.

A minőség mérése és biztosítása A szakirodalmak mindegyike fontos és folyamatosan ellenőrzendő kérdésként kezeli a minőséget. Miért is van így? Az általánosan elfogadott szabály szerint a minőségből elégedettség, az elégedettségből lojalitás válhat. A lojális vevő pedig nagy kincs a turizmusban. A

vizsgált

szállodában

is

kiemelten

kezelik

a

minőségellenőrzést,

melynek

eredményeképpen az alábbi előnyöket tapasztalták meg: -

költségcsökkenés

-

megtérülés növekedése

-

fogyasztói lojalitás növekedése

-

alkalmazotti lojalitás növekedése

-

piaci részesedés növekedése

-

pozícióerősödés az árversenyben

43

A menedzsment az elégedettség mérésére a GAP-modell és a Serquall-modell kérdőívek általi alkalmazását részesíti előnyben. Természetesen az elégedettség mérésének összesítése, feldolgozása és a szükséges lépések meghozatala is a minőségbiztosítás feladatának szerves részét képezi. Mivel a kutatás egyik állítása is a minőség kérdésére épül, ennek részletes elemzése a szakdolgozatban kulcsfontosságú és megkerülhetetlen. A kutatómunka egy része a minőség-ellenőrzés, az elvárt és észlelt minőség összehasonlításának körét fedi le.

További minősítő rendszerek A City Hotel Miskolc**** az önminősítés tekintetében szigorú szabályok alkalmazását tekinti kötelezőnek a vendégelégedettség elérése és megtartása érdekében. Az üzemeltető társaság megszerezte az ISO 9001 minősítést, valamint a szintén sokak által elvárt HACCP minősítést is. Ezen rendszerek működtetése, fenntartása is precíz munkát kíván a hotel dolgozóitól. Egyben segíti is őket abban, hogy idejében felismerhetőek legyenek az esetleges hiányosságok, mulasztások. Ezek korai szakaszban történő korrigálása csekély veszélyt jelent a vevők elégedettségére nézve.

44

9. A konferenciaturizmusra irányuló primer kutatás A minőség-ellenőrzés és kérdőívekkel való munka egyik legfontosabb fázisa azok feldolgozása. A szakdolgozat témájával kapcsolatos kérdőíves megkérdezés eredményeit az alábbiakban foglalom össze: A 2. számú mellékletben szereplő kérdőívet 2013. július – szeptember hónapokban töltötték ki a City Hotel Miskolc**** szálloda vendégei, pontosabban szólva azon cégvezetők, menedzserek, akik rendezvényeik külső helyszíneiről általában döntenek. A kérdőív kitöltésére a szálloda partnerei közül 78 cég lett felkérve, ezek mindegyike visszatérő megrendelője a hotelnek, törzsvevőknek tekinthetők. A rendelkezésre álló idő alatt 28 cég arra feljogosított képviselője küldte vissza válaszát. A mintanagyság tehát 28 db. A kérdőív négy részből áll: Az első részben azon szempontok értékelését kértem, amelyeket a helyszínválasztáskor a legfontosabbaknak ítélik. Ezt követően ugyanezen szempontok megtapasztalt minőségére voltam kíváncsi. A második rész a jövőre vonatkozó elképzelésekre, tervekre vonatkozott és az esetleges észrevételeket, problémás területeket szemlélteti. Az elvárt minőségre vonatkozó kérdőívrész eredményeit összesítettem, az egyes tényezők átlagszámát az alábbi táblázatban rögzítettem: 10. számú táblázat Az elvárt minőség, a döntési szempontok a helyszínválasztáskor Elvárt tényező

Átlagos érték

konferenciaszervezés minősége

4,9

a szálloda által alkalmazott árak a minőség tekintetében

4,7

szobák tisztasága, felszereltsége

4,6

a szálloda megközelíthetősége

4,9

étterem minősége

4,8

wellness minősége

3,8

45

egyéb programlehetőségek kínálata

3,2

parkoló minősége

4,9

a személyzet szakmai felkészültsége

4,2

a személyzet személyes, társas kompetenciái

4,0

egyéb tényező 4,6 Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés A kérdőívben szereplő tényezőkön túl egyéb tényezőként 17 cégnél szerepelt azon elvárás, hogy a rendezvényük időpontjában a konferenciatermekre kizárólagosságuk legyen. Tehát egyes rendezvénynapokon más vállalat rendezvényének megtartása így nem lehetséges. Az elvárások szempontjainak fontosságát szemlélteti a következő diagram: 5 4,9

4,7

4

4,9

4,6

4,9

4,8

4,6 4,2

4

3,8

3

3,2

2 1 0

9. számú ábra Az elvárt minőség tényezőinek átlagos értéke Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés A

válaszadók

átlagosan

a

döntéshozatal

legfontosabb

szempontjainak

a

konferenciaszervezési minőségét, a szálloda megközelíthetőségét, a parkoló és az étterem minőségét

jelölték

meg.

Legkevésbé

a

wellness

minőségét

és

az

egyéb

programlehetőségeket tartották szem előtt. A kérdőív első válaszából tehát megtudhattuk a megrendelők minőségi elvárásait. A szálloda ezeknek való megfelelése abban az esetben tudható meg, ha az ügyfélelégedettséget is vizsgáljuk, azaz a helyszínen megtapasztalt minőségről, elégedettségről kérdezünk.

46

A kérdőív következő kérdésének válaszaiból tehát az észlelt minőség értékei mutatkoznak meg. Ennek eredményeit, az egyes tényezők átlagszámát az alábbi táblázatban foglaltam össze: 11. számú táblázat Az észlelt minőség értékei a szolgáltatások igénybevételekor Észlelt tényező Átlagos érték konferenciaszervezés minősége

4,4

a szálloda által alkalmazott árak a minőség tekintetében

4,7

szobák tisztasága, felszereltsége

4,8

a szálloda megközelíthetősége

4,9

étterem minősége

4,9

wellness minősége

4,2

egyéb programlehetőségek kínálata

4,3

parkoló minősége

3,9

a személyzet szakmai felkészültsége

4,3

a személyzet személyes, társas kompetenciái

4,3

egyéb tényező 4,6 Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés A szálloda szolgáltatásainak igénybevételekor átlagosan a szálloda megközelíthetőségét, az étterem minőségét és a szobák tisztaságát, felszereltségét értékelték legpozitívabban a kérdezettek. 5 4 3

4,4

4,7

4,8

4,9

4,9 4,2

4,3

3,9

4,3

4,3

4,6

2 1 0

10. számú ábra Az észlelt minőség tényezőinek átlagos értéke Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés

47

Legkevésbé voltak elégedettek átlagosan a wellness szolgáltatásokkal és a parkoló minőségével. A két adatsorból a tényleges elégedettségre úgy következtethetünk, ha minden észlelt tényező minőségét külön-külön összevetjük az elvárt minőséggel. Az elvárt és észlelt tényezők összehasonlítására készítettem az alábbi diagramot. Az értékekből jól látható, mely tényezők esetében marad el a minőség az elvárt szinttől. 3

3,5

4

4,5

5

4,4

konferenciaszervezés minősége

4,9 4,7 4,7

a szálloda által alkalmazott árak szobák tisztasága, felszereltsége

4,6

4,8

a szálloda megközelíthetősége

4,9 4,9

étterem minősége

4,9 4,8

wellness minősége egyéb programlehetőségek kínálata

4,2

3,8

észlelt tényező elvárt tényező

4,3 3,2

parkoló minősége

3,9 4,9 4,3

a személyzet szakmai felkészültsége a személyzet személyes kompetenciái egyéb tényező

4,2 4,3 4 4,6 4,6

11. számú ábra Az elvárt és észlelt minőség összehasonlítása Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a válaszadó cégek átlagosan az alábbi tényezőkkel elégedetlenek: -

konferenciaszervezés minősége (- 0,5)

-

parkoló minősége (- 1,0)

A konferenciaszervezés minőségi kifogása a válaszadók többségénél abból adódik, hogy nincs elegendő számú frakcióterem, illetve sokszor nem biztosított a rendezvény kizárólagossága. A parkoló minősége pedig azért nem felel meg, mert a 160 fő befogadására képes termekhez mindössze 25 + 15 férőhelyes parkolók állnak rendelkezésre. Ez sok esetben kevésnek bizonyul, különös tekintettel arra, hogy a konferencia résztvevőin kívül további szállóvendégek is jelen lehetnek az épületben.

48

A kérdőív második részében a jövő évre vonatkozó külső rendezvényterveikről kérdeztem a válaszadókat. A 28 cég mindegyike úgy nyilatkozott, hogy a 2014-es évben is tervezi külső rendezvény megtartását. (100 %) A válaszadók többsége, 25 cég a rendezvények helyszínéül a City Hotel Miskolc**** szállodát kívánja választani. (89,3 %) 3 vállalat pedig a konferenciatermek kapacitásának korlátai miatt kényszerül más helyszín választására. Arra a kérdésre, hogy az előző időszakokhoz képest több, kevesebb, vagy hasonló számú rendezvényt terveznek, 3 cég több, 18 cég kevesebb, 7 cég ugyanannyi számú rendezvényt jelölt meg. (10,7; 64,3 és 25 %) A rendezvények létszámára vonatkozóan 17 válasz érkezett az előző időszakokhoz képest nagyobb létszámú rendezvényre, míg 8-an körülbelül azonos létszámú konferenciákat terveznek. Kisebb létszámú üléseket mindössze 3 vállalatnál prognosztizáltak. (60,7; 28,6 és 10,7 %) Ezeket az információkat rendkívül hasznosnak ítélem meg, mert a szálloda vezetése következtethet a jövőbeli igényekre, és időben fel tud készülni az esetleges változásokra.

3 nagyobb

8 17

azonos kisebb

12. számú ábra Rendezvények várható létszáma az előző időszakhoz képest Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés

A létszámra vonatkozó válaszokból következtetni lehet, hogy a cégek kevesebb, de egyszerre nagyobb létszámú rendezvények megtartását tervezik, ami megegyezik a 6. fejezetben említett hazai tapasztalatokkal.

49

Hiányosságként értékelte 9 társaság a parkoló kapacitás szűkösségét, 5 vállalat a kiegészítő programlehetőségeket bővítené, míg a több napra érkezők a wellness részleg bővítését javasolták (3 cég). A kérdőívek eredményeinek összefoglalását a hotel értékesítési vezetőjével folytatott interjú értékelése teszi teljessé. Kertész Kata által elmondottak részben alátámasztják a hazai piacon jellemző fejlődési irányvonalat. A szállodabővítési beruházást jó döntésnek ítélik meg, ami nélkül a gazdasági válság idején a hotel nem tudott volna lépést tartani a versenytársakkal. Az étterem átalakítása sok új vendéget hozott és hoz mai napig. A hétköznapi menüfogyasztó könnyen válik rendezvény megrendelőjévé – legyen szó esküvőről vagy keresztelőről. A kérdőívek válaszaival megegyezően a menedzsment is érzékeli a parkolási lehetőségek szűkösségét, és ennek megoldásán dolgozik. Felmerült annak szükségessége, hogy valamely környező terület megvásárlásra kerüljön újabb parkoló kialakítása céljából. Ezt azonban a beruházás forrásoldaláról alaposan körül kell járni. A szobakapacitás tekintetében nincs különösebb probléma, a konferencia- és szállóvendégek elhelyezése – tekintettel az eltérő időszakokra – nem ütközik nehézségekbe.

Felszereltség,

berendezés,

tisztaság

szempontjából

fő

cél

a

minőségmegőrzés. Az új vendégkör kialakítása, fiatalítása céljából is történtek lépések: a kiegészítő programkínálat bővítése (borvacsorák, drótszamár akció, kerékpárkölcsönzés, stb.), bár ezek a felmérés adatai szerint kevésbé relevánsak az üzleti utazóknál. A pihenést, kikapcsolódást nyújtó szolgáltatások, a wellness bővülő kínálatát is fontolóra vette a vezetőség. Ez mindkét szegmens (szabadidős és hivatásturisták) részére hordozhat relaxációs lehetőséget. Ötletként felmerült a wellness részleg hátsó, belső parkoló alatti bővítése. Mivel ez a beruházás is rendkívül forrásigényes, a döntésnél óvatossággal kell eljárni. A konferenciák, rendezvények szervezése, lebonyolítása kapcsán elhangzott, hogy a gazdasági válságot követően a kereslet hasonló nagyságú, azonban a kialkudott árak alacsonyabbak.

50

2012. év azonos időszakához viszonyítva közel ugyanannyi megrendelést kapott a hotel, azonban azokat alacsonyabb árakon vették igénybe a vevők. Sajnos a piaci versenyben még az inflációval azonos mértékű áremelést sem viselték el a törzsvásárlók. Jellemző tendencia, hogy a gyógyszergyártó cégek az orvoskonferenciákat a jogszabályokban meghatározott keretek közé szorítják, és az elszámolható Ft / fő összegnél többet nem kívánnak egy-egy vacsora alkalmával költeni. Ez azonban jelentősen útját állja a gazdaságosságnak. A cégek rendelkezésre álló forrásai egyre kisebbek. A nagyvállalatok a rendezvények egy részét Európai Uniós pályázatokból fedezik. Kisebb cégek a pályázati feltételeknek nem felelnek meg, így nem pályáznak. Ebből következően nem is tartanak külső rendezvényt. A városi és megyei önkormányzat korábban jelentős küldő piacnak számított, a hivatal hazai és nemzetközi vendégeit itt szállásolta el. 2012 nyarán azonban átadásra került a város tulajdonát képező – eredetileg lakóháznak épült – Centrum Apartman Hotel, így az önkormányzat vendégeit már ide irányítja. A kérdőívek válaszaiban említett teremkapacitással kapcsolatban a vezetőség álláspontja, hogy a meglévő lehetőségeken túl további, igény szerint összenyitható és szeparálható frakciótermek biztosítását kell elérni. A város konferenciarendezvényeinek helyszíneként 1977-ben épült ITC irodaház – bár frekventált helyen található és több ezer négyzetméternyi kongresszusi teremből és aulából áll – a XXI. század igényeit nem elégíti ki maradéktalanul. A City Hotel Miskolc**** menedzsmentje a konferenciaturizmusban érdekelt néhány szálloda vezetőivel már felvette a kapcsolatot abból a célból, hogy egy több száz fő befogadására alkalmas rendezvényközpont létesülhessen közös forrásból. Ehhez ötletként felmerült egy már meglévő, átalakítást igénylő miskolci épület (pl. a Tudomány és Technika Háza) felújítása, vagy egy belvárosközeli helyszínen új épület építése. Egy nagyobb rendezvényközpont több szálloda igényeit is kielégíthetné, különös tekintettel arra a trendre, hogy kevesebb, nagyobb létszámú konferenciára van igény.

51

10. Perspektíva és jövőkép, azok elérésének eszközei Az eddig elért eredmények, a mikrokörnyezet és a makrokörnyezetben tapasztalható trendek határozzák meg a vállalkozás jövőképét. A City Hotel Miskolc**** tulajdonosai és menedzsmentje is e vonalak mentén állít jövőképet a szállodának. Az általuk kitűzött célok alapján a szálloda a jelenlegi piaci pozícióját fenntartja, a minőség javításával több részterület kínálata bővül, versenyképes árak alkalmazásával a törzsvevők megtartása, új vendégek szerzése lehetséges. Eszközök, melyekkel a kitűzött célok megvalósíthatóak: A hivatásturisták mellett cél új szabadidős turisták bevonzása, valamint e körből visszatérő vendégek szerzése, a konferenciaturizmus szezonon kívüli időszakának kitöltése céljából. Ennek egyik eszköze a célzott online marketing hírlevél, e-mail és közösségi hálózat formájában. Új akcióival, kínálatával a minőségre igényes fiatalokat, akár egyedülállókat célozza meg. Pl. drótszamár akció kerékpárosoknak, menükínálat, borvacsorák. Az étterem megújulásával, szélesebb körben való megismertetésével jó lehetőség kínálkozik a rendezvények, konferenciaszervezés területén is. Aki kellemes ebédet költ el itt több hétvégén, jó reklámot jelent az étteremnek. Ötleteket adhat esküvőszervezőknek, társaságoknak a helyszínválasztást illetően. Beruházás indítása: az épület mögött elhelyezkedő belső parkoló alatti területen úszómedence építtetése és további wellness szolgáltatások nyújtása. Ez a befektetés - bár rendkívül tőkeigényes - a szolgáltatás minőségének biztosítását és a kínálat-bővítést egyszerre valósíthatja meg. Mivel az előző épületbővítési beruházásnak is nagy terhei vannak, az újabb befektetés nagy megfontoltságot igényel a menedzsment részéről. És mint minden beruházás, ez is csak hosszú idő alatt térül meg, melyet az elkövetkező időszakban

52

folyamatosan finanszírozni szükséges. Legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy a 39 szoba hosszú távon kitermelheti-e a wellness részleg bővítés jelentős költségét. Más szállodával közös beruházás indítása a konferencia kapacitás bővítése érdekében. Ehhez forrásbevonás kérdésének átgondolása. A regionális és helyi TDM szervezetek célkitűzéseinek figyelembevétele, azok integrálása. A kínálatbővítés mellett a minőség megőrzése is fő törekvés.

A menedzsment jól tudja, hogy a saját reklámkampányok és marketing eszközök nem elegendőek a sikerhez. A közösségi marketing szerepe is vitathatatlan. A szolgáltatók, a városvezetés és az újra életre hívott TDM szervezet együttes érdeke a sikeres közösségi marketing, hiszen ha egy szabadidős turista vagy egy cég utazni szeretne, először desztinációt választ és csak azután szolgáltatót. A városi nagy turisztikai rendezvények, fesztiválok a megélénkülő turizmus motorjai lehetnek.

53

11. Következtetések, összegzés, a hipotézis bizonysága/cáfolata A dolgozat befejező részében kap helyet a feldolgozott szakirodalomra, a szekunder és primer kutatás eredményeire alapozott következetés, melynek segítségével felállítható a hipotézis bizonysága, illetve cáfolata. Az első állítás az volt, hogy a konferenciaturizmus fejlődőképes és van fizetőképes kereslet, mely a kínálatot igénybe veszi, megvásárolja. Esetünkben „vásárlókon” a konferencia megrendelőit, cégeket, vállalatokat értünk. A kutatásom során a kérdőívet kitöltők döntő többsége azt a választ adta, hogy a jövőben is tervezi külső rendezvények megtartását, és közel 90 %-uk ismét a bázisvállalatot választaná. Mivel az összesített adatok azt mutatták, hogy elsősorban a nagyobb létszámú konferenciákra lesz igény, valószínűsíthető, hogy az igénybe vevők nagyobb, tőkeerős cégek lesznek, amelyek saját vagy pályázati forrásból meg fogják tudni finanszírozni a jövőbeni rendezvényeket. Ezek a vállalatok nem osztják azt a vélekedést, miszerint egy videokonferencia pótolni képes a személyes kontaktust, a konferenciaterem nyújtotta lehetőségeket. A jövőbeni lehetőségek, az ágazat fejlődésére enged következtetni az a tény is, hogy gyakran előfordul olyan szituáció, hogy egyidejűleg két cég kíván rendezvényt tartani. Ekkor szükséges valamelyik találkozó időpontjának módosítása, a megrendelő együttműködésével és toleranciájával. Így akár az általuk igényelt kizárólagosság is elérhető. A jelenlegi pozíció, a folyamatos fejlődés és a versenytársak „szem előtt tartása” módot ad a City Hotel Miskolc**** számára, hogy megtartsa vendégkörét, különös tekintettel a törzsvevőkre. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az évek óta visszatérők esetében egyedi árkalkuláció képzése történik, akár a nyereségesség rovására is. A korábbi – időközben elmaradt – vevők felkutatása is folyamatos, azonban a gazdasági válság következtében számos régebbi partnercég felszámolásra, végelszámolásra került, vagy regionális központja megszűnt. Elsősorban a kérdőíves megkérdezés során összegyűjtött információk és az azt támogató interjú alapján következtethetünk az elsőként felvázolt hipotézis bizonyosságára. Annak igazolását azonban a mintanagyság és a kutatás korlátai miatt nem jelenthetjük ki.

54

A második állítás az volt, hogy megtartható és növelhető a City Hotel Miskolc**** jelenlegi piaci pozíciója a tevékenység színvonalának emelése révén. Ennek a kérdésnek a megválaszolása is részben a kérdőívek válaszaira és a versenytársanalízis eredményeire alapul. A minőség megtartása, javítása általában a beruházásokhoz, fejlesztésekhez köthető. Az 1. számú mellékletben elemzett szállodák szinte mindegyike felismerte ezt a tényt, és az elmúlt években kisebb-nagyobb beruházást

hajtott végre anyagi lehetőségének

függvényében. A beruházások megtérülése véleményem szerint hosszú időt vesz igénybe, ráadásul a költségcsökkentések szinte minden hotelnél a létszám csökkentését is jelentették, ami által veszélybe kerülhet a sokat hangsúlyozott minőség fenntartása. A nemzetközi statisztikák is arra engednek következtetni, hogy a turizmus piacán beszűkülhet a hivatásturizmus szegmens, és a tendenciák arra utalnak, hogy a jövőben a nagy létszámú kongresszusokra való igények maradnak meg, míg a kisebb konferenciákra csak kevés kis- és középvállalat fog tudni áldozni. Tekintve a saját, rendelkezésre álló teremkapacitást, nem biztos, hogy hosszú távon a piaci igények és a kínált lehetőségek találkozni fognak. A szállodán kívüli nagyobb konferenciahelyszín a terem- és parkolókapacitást esetleg megoldaná, azonban a következő probléma a rendelkezésre álló szobák száma lenne. Kutatómunkámból, valamint az interjúból arra lehet következtetni, hogy a közös helyszín az elszállásolást tekintve rivalizálást, ennek eredményeként pedig árversenyt generálna. Márpedig a szállodavezetésnek nem célja az árak tudatos lenyomása. Félő, hogy a közös konferenciaközpont gondolata ellentétes más szállodák vezetőinek elképzeléseivel, és inkább maradnak versenytársak, mintsem közös beruházásról lehetne őket meggyőzni. Mint korábban említettem, a City Hotel Miskolc**** vendégeinek 85 %-a üzleti célból érkezik, így a hivatásturista vendégek elvesztése esetén a szállodának komoly gondjai lennének.

55

Fenti levezetésből következik, hogy az 1. fejezetben felállított második hipotézis bizonytalanná vált. Szem előtt tartva a rendelkezésre álló mintanagyságot és a kutatás korlátait, nem biztos, hogy a City Hotel Miskolc**** szálloda jelenlegi piaci pozíciója megtartható a tevékenység színvonalának emelése révén.

11.1. Következtetés, javaslatok A kutatómunka utolsó fázisaként álljon itt néhány javaslat arra vonatkozóan, mi lehetne a szálloda számára az ideális folytatás. Kiinduló tézisek az 1. és 2. hipotézis során feltárt tényezők. A jövőkép tervezésekor mind a nemzetközi, hazai trendeket, mind pedig a mikrokörnyezeti elemeket figyelembe kell venni. Vannak olyan tényezők, melyek a szállodától függetlenek, és nem változtathatók. Ezek fennálltával mindenképpen számolni kell. A szállodavezetés jó érzékkel felismerte, hogy a nagyobb méretű rendezvényekre mutatkozik nagyobb igény. Felismerte azt is, hogy ezen igény kielégítésére nincs megfelelő

kapacitása.

Véleményem

szerint

azonban

a

szállodán

kívüli

rendezvényszervezés csak abban az esetben javasolható, ha az saját helyszín, én a másokkal közösen történő beruházást a fentebb említett okok miatt nem támogatnám. Az értékesítési részleg fontos feladata lehet új, stabil vállalatok megkeresése, nem csak a régióból, partneri viszonyok folyamatos létesítése. A régi, „kiesett” közép- és kisvállalatok pótlására mindenképpen szükség van, hiszen a meglévő kapacitás azokat tökéletesen kiszolgálná. Másik útja a turizmus piacán való maradásnak a nem hivatásturista célcsoport preferálása. A turizmus piaca kezdetektől szegmentált, így természetes, hogy egy szálloda nem szolgálja ki a teljes piacot. Szegmentálható a piac például a turisztikai szezon függvényében. Láthattuk az előbbiekben, milyen jól „megfér” egymás mellett a két célcsoport, mind a szállodai szobák, mind a kiegészítő szolgáltatások és az étterem területén. A szabadidős turisták közül elsősorban fiatalok, egyedülállók, városlátogatók, 1-2 napra érkezők nagyon fontos szegmensei a turizmusnak, és teljesen eltérő szokásokat generálnak, mint az üzleti turisták. A hétvégi időszakokban, valamint nem túl erős hónapokban (január, február, július) a szabad kapacitás a rugalmas, kíváncsi, belvárost könnyen elérni kívánó utazókkal feltölthető lehet.

56

A wellness részleg bővítését nem javasolnám, mivel a kérdőívek alapján sem volt releváns a döntéshozatalnál, valamint az aktív, pezsgést kedvelő fiatalok nem feltétlenül szeretnék a rövid itt-tartózkodás során bezárni magukat a négy fal közé. Ráadásul ez a beruházás előzetes kalkuláció nélkül is valószínűsíthetően magas költségszintű, az értékesítési vezető által elmondottat támasztja alá, vagyis nem biztos, hogy ennyi szoba árbevételéből egyhamar megtérülne. A beruházások közül inkább a parkolóhely-bővítésre lenne szükség, amely a hivatásturisták és szabadidős utazók csoportjainak érdekeit egyaránt támogatná. A bekerülési

értéke

a

wellness-bővítésnél

talán

olcsóbb,

kihasználtsága

azonban

kétségtelenül kedvezőbb lehet.

57

12. Összefoglalás A dolgozat elsődleges célja volt, hogy a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalom segítségével feltérképezésre kerüljön a hazai és nemzetközi hivatásturizmus – ezen belül a konferenciaturizmus – jelenlegi helyzete. A fogalom-meghatározások segítették a későbbiekben a téma kifejtésének megértését. A hivatásturizmus

rendszerét

a

turizmus

rendszerével

való

párhuzamba

állítással

jellemeztem, melyből ismertté vált annak környezete is. Az elérhető statisztikák, nemzetközi adatok az utóbbi évtizedek alatt végbement fejlődésre mutattak rá. Nemcsak európai, de a távol-keleti régiók piacon való elhelyezkedését is megismerhettük. A

magyarországi

hivatásturizmus

szektor

ismérveinek

birtokában

következtethettünk a régiós és település szintű helyzetre egyaránt. A dolgozat szerves része hazánk XX. századi hivatásturizmusának bemutatása. Az évszázad során megalakult szervezetek, a megépült épületek hűen tükrözték a turizmus fejlődésének irányát. Betekintést nyerhettünk az ezt követő megtorpanás okaiba, és az újra felfelé ívelő piacot támogató tényezőkbe. Ismertté váltak a keresletet meghatározó szempontok és a keresletnövekedés lehetséges okai. A szekunder kutatások adatainak birtokában a bázisvállalat bemutatása következett, megnyitásától napjainkig. A szálloda vezetése az elmúlt 10 évben a kezdetektől jellemző elszántságáról tett tanúbizonyságot. A megnyitás utáni nehézségekbe, a nemzetközi minősítés

elnyerésének

folyamatába,

a

versenytársakkal

való

kapcsolatokba

is

bepillanthattunk. A dolgozatban szó esett a minőségbiztosítás fontosságáról és azokról a tendenciákról, melyek az elmúlt években fontos szerepet játszottak és játszanak a szálloda életben. Múltja és jelene után a legnehezebb feladattal próbálkoztam: feltárni jövőjét. Az általam végzett primer kutatások eredményei és a kötelezően közzétett beszámolók adataiból készített összegzés megkönnyítették elhelyezni a szállodát a versenytársai között. A kérdőívek és az interjú segítségével a bevezetésben megjelölt hipotézisek közül az első bizonysága állapítható meg, míg a második állítást a kutatás eredményei megcáfolták.

58

Ezek szerint (hipotézis 1) a konferenciaturizmus fejlődőképes, van lehetőség kínálatának bővítésére és van fizetőképes kereslet, mely a kínálatot igénybe veszi, megvásárolja. Megállapításra került az is (hipotézis 2), hogy nem tartható meg és nem növelhető a City Hotel Miskolc**** jelenlegi piaci pozíciója a tevékenység színvonalának emelése révén. Bizonyítást és teljes elvetést azonban nem jelenthetünk ki, hiszen a kutatásnak és a mintanagyságnak is korlátai voltak. Az összegzést és a hipotézisek eredményét követően a vizsgált témával kapcsolatban néhány saját, önálló véleményt, javaslatot formáltam meg. A bírálat alapján változtatható a szálloda korábban meghatározott jövőképe, hiszen figyelembe veszi az aktuális piaci viszonyokat, hazai és nemzetközi trendeket egyaránt.

És végezetül ezúton szeretnék köszönetet mondani Marien Anita tanárnőnek a szakdolgozatomhoz nyújtott belső konzulensi segítségért és Kertész Katának a City Hotel Miskolc**** értékesítési vezetőjének, aki a külső konzulensként segítette munkámat és gyakorlatvezetőként bepillantást engedett részemre a szálloda mindennapi életébe. A tőlük megszerzett új ismeretek a dolgozat elkészítésekor nagy segítségemre voltak.

59

Felhasznált irodalom

Arany-Hajnal-Kőrössy-Nagy-Novák-Novák-Tomecskó szervezés I. ,B + V Lap- és Könyvkiadó Kft.

(2002):

Üzleti

rendezvény-

Ausstellungen, Events, Kongresse, Tagungen, Incentives, Sponsoring. FaicCon Bakacsi-Bokor-Császás-Gelei-Kováts-Takács menedzsment, KJK Kerszöv

(2000):

Stratégiai

emberi

erőforrás

Bártfai Endre (2004): Szállodai alapismeretek Bodnár László (2000): A turizmusföldrajz alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. Bognár László (2005): Az idegenforgalom hazai és nemzetközi vonatkozásai, Nemzeti Tankönyvkiadó Cohen, Ulrike (1996): Herzlich willkommen: Deutsch für Fortgeschrittene in Hotel, Rastaurant und Tourismus, Lehrerhandreichungen Csécsy György (2004): Jogi ismeretek I., Novotny Kiadó Miskolc Dávid L. (2007): Turisztikai erőforrások, Globus Globlis Bsc. tankönyv, Perfekt Kiadó Bp. Dr. Aubert Antal (1995): Turizmus tervezés, turizmus marketing, Janus Pannonius Tudományegyetem Dr. Faragó Hilda (1999): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése, Képzőművészeti Kiadó Dr. G. Fekete Éva (2000): Általános gazdaságföldrajz, ME jegyzet Dr. Piskóti István (2011): Desztináció-menedzsment, ME Marketing Intézet Dr. Piskóti István (2006): Észak – Magyarország Régió Turizmusfejlesztési stratégia 2007 – 2013 Dr. Piskóti István: Turizmusmarketing – kézirat Dr. Piskóti István (2011): Régió- és településmarketing, Akadémiai Kiadó Dr. Tóthné dr. Sikora Gizella (2004): Humán erőforrások gazdaságtana, Bíbor Kiadó Eőry Edit, Fábián Eszter, Kovács Balázs, Mártonné Máthé Kinga, Müller Marianna, Soproni Gyula, Víg Tamás, Záhonyi Tamás (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005 – 2013. Fazekas I. – Harsányi D. (2001): Marketingkommunikáció, SZOKRATESZ, Budapest Ferner, K.-F. (1994): Idegenforgalmi marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Freyer, Walter (2006): Tourismis. Einführung in die Fremdenferkehrsökonomie. Oldenburg, München Garai Tamás (2002): Településmarketing és a konferenciaturizmus. Goschmann, Klaus (2000): Medien am Point of Interest – Arbeits-Lexikon Messen

60

Gyarmati Ildikó (2001): Rendezvényszervező Kézikönyv, Szókratész Külgazdasági Akadémia Győrffy Anna (2004): Szállodatan I., II., Magyar Egyetemi Kiadó Bp. Hernon, P. – Altman, E. (2010): Assessing Service Quality, American Library Association Hoffmann Istvánné (2004): Stratégiai marketing, Aula Kiadó Imre János (1988): Incentive, kongresszusi, üzleti turizmus Novorg-Kerszi Bp. Jafari, J. (2000): Encyclopedia of tourism, New York Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres (2005): Döntésorientált marketing KJK-Kerszöv Kandampully, J. – Mok, C. – Sparks, B. (2001): Service Quality Management in Hosptality, Tourism and Leisure, The Haworth Press Inc. NY Kaspar, C. (1973.): Fremdenverkehrsökologie Fremdenverkehrslehre, Wien

-

eine

neue

Dimension

der

Kirstges, Torsten (2011): Management von Tourismusunternehmen: Organisation, Personal- und Finanzwesen bei Reiseveranstaltern und Reisemittlern, München Kirstges, Torsten – Kramer, Daniel – Vogel, Christina (2010): Krisen von 1995 bis 2010 und ihre Auswirkungen auf den Tourismus, Wilhelmshaven Kocziszky György (2008): Területfejlesztés módszertana, Egyetemi Kiadó Miskolc Központi Statisztikai Hivatal (2008): Tendenciák a magyar szállodaiparban 2002-2007. Statisztikai Tükör. 2 (128) Kotler, P. (2012): Marketing menedzsment Akadémiai Kiadó Krippendorf, J. (1980) Marketing im Fremdenverkehr, Bern Lengyel Márton (1999): Turizmus stratégia Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Lengyel Márton (2002): A turizmus általános elmélete I. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. nyomdaüzeme Prof. Dr. Hartmut Luft (2004): Organisation und Vermarktung von Tourismusorten und Tourismusregionen Destination Management, Gmeiner-Verlag GmbH, Meßried Lumsdon, L. (1997): Tourism Markeing, International Thomson Business Press Magyar Kongresszusi Iroda (2009): A globális gazdasági válság hatásai Magyarország hivatásturisztikai piacára. Mester Tünde (2010): Nemzetközi trendek a szállodaiparban, Turizmus Bulletin 2/2010. Michalkó Gábor (1998): A konferenciaturizmus Budapesten. In: Glatz Ferenc (szerk.): Budapest nemzetközi város. Budapest. pp. 125-139 Michalkó Gábor (2011): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés, Pécsi Tudományegyetem Mill, R.C. – Morrison, A.M. (2002): The tourism system, Kendall/Hunt Pusblishing, Iowa. Molnár G (2008): Utazásszervezés és értékesítés, KIT Kft. Bp. Molnár P. (2009): A minőség jövőképét meghatározó fontosabb tényezők – Minőség és megbízhatóság, 1/2009.

61

Papp Ilona (2009): Szálloda- és vendéglátás menedzsment, AULA Kiadó Bp. Papp Ilona (2003): Szolgáltatások a harmadik évezredben, Aula Kiadó Bp. Piskóti-Dankó-Schupler (2002): Régió- és településmarketing, KJK-Kerszöv Pompl, Wilhelm (2000): Turisztikai menedzsment, Springer Kiadó, Bp. Puczkó László – Rátz Tamara (1998): A turizmus hatása Aula Kiadó Puczkó László (2000): Az attrakciótól az élményig: a látogatómenedzsment módszerei Geomédia Kiadói Részvénytársaság, Bp. Puczkó – Rácz (2000): Az attrakciótól az élményig, Geomédia Szakkönyvek Ramneek, K. – Paul, J. – Halder, B. (2011): Services Marketing, Tata, Mc.Graw-Hill Rogers, Tony (1998): Conferences and Conventions (Events Management) Swarbrooke, John, - Horner, Susen (2001): Business Travel and Tourism Tasnádi József (2003): A turizmus rendszere, AULA Kiadó Zehle, Klaus-Olaf (1990): Yield Management, Eine Methode zur Umsatzsteigerung für Unternehmen der Tourismusbranche, Hamburg Internetes források: http://www.kmcongress.com/downloads/kmcongress_rendezvenyszervezes_icca_report_2 000_2010.pdf, letöltés ideje: 2013. 10. 03. http://turizmus.com/fokusz/kozzetettek-az-uia-2012-evi-vilagranglistait-1116814, ideje: 2013. 09. 17.

letöltés

http://turizmus.com/fokusz/kozzetettek-az-uia-2012-evi-vilagranglistait-1116814, ideje: 2013. 09. 17.

letöltés

www.hah.hu, letöltés ideje: 2013. 10. 11. http://www.cylex-tudakozo.hu/reviews/viewcompanywebsite.aspx?firmaName=magyarkongresszusi-iroda&companyId=95509, letöltés ideje: 2013.09.28. http://turizmus.com/fokusz/szakmai-konferencia-a-business-travel-show-n1118218?utm_source, letöltés ideje: 2013. 10. 21. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, letöltés ideje: 2013. 09. 18. http://www.norria.hu/files/632/EM_Turisztika_strat_2007-13.pdf, letöltés ideje: 2013. 10. 09. www.cityhotelmiskolc.hu http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=gDtZJ3wtAE%3d&tabid=157&mid=755, letöltés ideje: 2013.08.18.

62

http://www.turizmusmarketing.com/download.php?id=427, letöltés ideje: 2013. 06. 30. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesDisplay.aspx?b=JfIY9%2b5FO54Gf3W5ZyKHuw%3d%3d&o=s03jRMeeb3lSl%2bjYV5 wijw%3d%3d&so=2, letöltés ideje: 2013. 10. 05. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=8ZyVNzDaRaua1Dyb%2fIBEuw%3d%3d&so=2, 2013.09.12.

letöltés

ideje:

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=1CRA8z1RCIS%2bmGqRWAxoWw%3d%3d&so=1, letöltés ideje: 2013.09.12. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=Nq5o94CniWleiFf%2b7AtmCQ%3d%3d&so=3, 2013.09.12. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=uJ2b5F3CrKoAlz19sC0ZuA%3d%3d&so=4, 2013.09.12. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=NbVna%2bc0VsxeifbJQgbKRQ%3d%3d&so=5, 2013.09.12. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=54lJkoJ6VT5SfN6Nvkgqiw%3d%3d&so=6, 2013.09.12. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=w3sjTlccSmtobqh94%2b6feg%3d%3d&so=7, 2013.09.12. http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=Qbn8MjWTlWc1PCok3jYbvw%3d%3d&so=9), 2013.09.12.

letöltés

letöltés

letöltés

letöltés

letöltés

letöltés

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=G%2bQm7gunCoeED32f%2bZdBgA%3d%3d&so=8, 2013.09.12.

letöltés

ideje:

ideje:

ideje:

ideje:

ideje:

ideje:

ieje:

63

Táblázatok, ábrák, képek mellékletek jegyzéke Táblázatok 1. számú táblázat: Vezető konferencia országok, 2011–2012. évek .................................. 19 2. számú táblázat: Vezető konferencia városok, 2011–2012. évek ................................... 20 3. számú táblázat: Nemzetközi rendezvények résztvevőinek száma, 1963-2012. évek ..... 21 4. számú táblázat: Magyarországon lebonyolított nemzetközi kongresszusok tendenciái . 27 5. számú táblázat: Nemzetközi és magyar konferenciák összesített elemzése ................... 29 6. számú táblázat: Belföldi többnapos üzleti célú utazók száma (fő) ....…..………….… 29 7. számú táblázat: 2000. évi felmérés az egyes tényezők fontosságáról . ..……………… 31 8. számú táblázat: Miskolci konferencia helyszínek .......................................................... 35 9. számú táblázat: A termek befogadóképessége .............................................................. 40 10. számú táblázat: Az elvárt minőség, a döntési szempontok a helyszínválasztáskor...... 45 11. számú táblázat: Az észlelt minőség, a döntési szempontok a helyszínválasztáskor .... 47 12. számú táblázat: Miskolci konferenciaszállodák ........................................................... 68 13. számú táblázat: A miskolci konferenciaszállodák mérlegadatai, 2011-2012. évek ..... 69

Ábrák 1. számú ábra: A hivatásturizmus rendszere ...................................................................... 12 2. számú ábra: Nemzetközi rendezvények száma a világon, 1963-2012. évek ................. 18 3. számú ábra: Nemzetközi rendezvények területi megoszlása, 1963-2012. évek ............. 19 4. számú ábra: Nemzetközi ülések helyszíneinek megoszlása, 2009. év ........................... 22 5. számú ábra: Nemzetközi ülések témáinak megoszlása, 2009. év................................... 22 6. számú ábra: Magyarországon lebonyolított nemzetközi kongresszusok száma ............. 23 7. számú ábra: Magyarországon megrendezett nemzetközi konferenciák száma ............... 24 8. számú ábra: Magyarországi konferenciahelyszínek, 2013. I. félév ................................ 28 9. számú ábra: Az elvárt minőség tényezőinek átlagos értéke ............................................ 46 10. számú ábra: Az észlelt minőség tényezőinek átlagos értéke ........................................ 47 11. számú ábra: Az elvárt és észlelt minőség összehasonlítása .......................................... 48 12. számú ábra: Rendezvények várható létszáma az előző időszakhoz képest .................. 49

Képek 1. számú kép: Szabadidős turizmus ...................................................................................... 5 2. számú kép: Hivatásturizmus ............................................................................................. 5 3. számú kép: A főníciaiak kereskedelmi hálózata............................................................. 15 4. számú kép: Lovas postakocsi munka közben ................................................................. 15

64

5. számú kép: A "Repülő skót" gőzmozdony 1923-ból...................................................... 6. számú kép: A "Schönbrunn" gőzhajó 1912-ből ............................................................. 7. számú kép: Henry Ford és a T-modell 1921-ből ............................................................ 8. számú kép: Az észak-magyarországi régió .................................................................... 9. számú kép: A City Hotel Miskolc**** szálloda bejárata............................................... 10. számú kép: A HotelStars védjegye ............................................................................... 11. számú kép: A drót bisztró menükártyája ......................................................................

16 16 16 34 36 37 41

Mellékletek 1. számú melléklet: A City Hotel Miskolc**** főbb gazdasági eredményei és elhelyezkedése a versenytársak között ............................................................................... 68 2. számú melléklet: Minőségellenőrző kérdőív .................................................................. 73

65

Summary

The main aim of the dissertation was to map the situation of the Hungarian and international professional tourism – including conference tourism with the help of the Hungarian and international professional literature. Definitions helped me with both understanding and describing the topic. System of tourism was described by paralleling it with the system of tourism. Available statistics, international data showed a development in this area in the recent decades. Its position could be also got to know not only in the European but also in the Far-Eastern regional markets.

With having the criterion of the Hungarian professional tourism we can conclude the situation of the regional and settlement level position as well. Essential part of the dissertation focuses on the description of the professional tourism in Hungary in the twentieth century. Organisations that were established and buildings that were constructed during the century reflected accurately the direction of the tourism development. We could get an insight into the causes of the later recoiling and factors supporting the redevelopment of the market. Aspects influencing demand and the causes of the growth of demand came also to the surface.

With the possession of the secondary research date I was able to describe the base company from its opening until these days. Management of the hotel demonstrated determination in the past 10 years from the beginning.

We can also get an insight into the difficulties after opening, the process of gaining international certification and the relationship with the competitors. In the dissertation the importance of the quality certification and the tendencies playing an important tendencies in the operation of the hotel in the past and present were also included. After writing about its past and present I tried to cope with the most difficult task: to forecast its future.

Data of primary research and the summary of the compulsory published reports made me possible to determine the position of the hotel among the competitors. With the help of the questionnaires and the interview the hypotheses in the introduction had the following

66

results: the first hypothesis was proved and accepted, while the second was denied according to the results of the research. According to them (Hypothesis 1), conference tourism is able to develop, there is a possibility to enlarge its demand and there is a solvent demand for it, it is used and purchased. It was also concluded (Hypothesis 2) that the present market position of City Hotel Miskolc**** cannot be maintained and neither can be increased by having higher level of services. However its proof or rejection cannot be fully stated as there were restrictions as for the research and sample size.

After the summary and the results I made my own conclusions, suggestions in connection with the topic. According to the critique the prospects for the future can be changed as it also considers the actual market conditions and the Hungarian and international trends as well.

And finally I would like to express my gratitude to my professional supervisor Anita Marien for her help in connection with my dissertation and consultation. I would also like to express my thanks to Kata Kertész, the sales manager of City Hotel Miskolc****, who also helped me with this topic as an external consultant and also gave me an insight to the everyday operation of the hotel as a trainee leader. The information and knowledge I got during the dissertation writing was a big help for me.

67

1. számú melléklet A City Hotel Miskolc**** főbb gazdasági eredményei és elhelyezkedése a versenytársak között Az alábbi szállodák - mivel konferenciahotelekként is működnek – a városban a vizsgált szálloda versenytársait képezik. 12. számú táblázat Miskolci konferenciaszállodák Szálloda neve

Üzemeltető

Szobaszám

Minősítés*

Calimbra Wellness Hotel****

Aura Gold Kft

53

nincs

City Hotel Miskolc****

Hotel Miskolc Kft.

39

4*

Hunguest Hotel Palota****

Hunguest Hotel Zrt.

129

4*

Lévay Villa Hotel****

Poméker Csemege Kft.

26

nincs

Bástya Wellness Hotel***

Bihari és Társai Kft.

22

nincs

Hotel Kitty***

Hotel Kitty Kft.

25

nincs

Hotel Pannónia***

Collovini Kft.

41

nincs

Károly Hotel***

KKR Kft.

72

nincs

Kikelet Club Hotel***

Gold Park Kft.

21

3*

Forrás: szállodák honlapjai, saját szerkesztés A piaci környezetben vizsgálva adott gazdasági egységről bővebb információkhoz juthatunk, hiszen a makrokörnyezet és a másik szereplőhöz való viszonyítás értékes adatokhoz juttatja a tulajdonosokat/befektetőket. A következőkben az üzemeltető társaságok 2011. és 2012. évi néhány mérlegsora kerül bemutatásra, majd azt követően az azokhoz kapcsolódó, a konferenciaturizmus területét is érintő tendenciákat, vállalatjellemzőket állapítom meg.

* A „minősítés” a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által megítélt, hivatalosan nyilvántartott besorolás.

68

13. számú táblázat adatok e Ft-ban

Lévay Villa Hotel

Hotel Kitty

Hotel Pannónia

Károly Hotel

Kikelet Club Hotel

-

259 224

8 027 933

116 446

85 444

67 818

112 498

46 264

123 242

Nettó árbevétel 2012

258 720

199 983

8 066 370

97 899

124 630

63 126

84 810

46 354

105 831

Változás mértéke

258 720

- 59 241

38 437

- 18 547

39 186

4 692

- 27 688

90

- 17 411

Személyi jellegű ráfordítások 2011

6 670

77 279

3 196 463

31 567

20 837

21 025

30 627

25 765

34 126

Személyi jellegű ráfordítások 2012

63 307

57 077

3 097 194

29 274

25 032

25 717

17 571

23 964

22 325

Változás mértéke

56 637

- 20 202

2 293

4 195

4 692

- 13 056

- 1 801

- 11 801

2011/2012.

-

99 269

-

Bástya Wellness Hotel

Hunguest Hotel Palota

Nettó árbevétel 2011

Mérleg adatok

Calimbra Wellness Hotel

City Hotel Miskolc

A miskolci konferenciaszállodák mérlegadatai, 2011-2012. évek

-

Adózás előtti eredmény 2011

-

7 933

46 711

433 019

15 104

20 429

-

11 485

13 261

- 7 336

24 720

Adózás előtti eredmény 2012

-

12 764

19 100

1 783 031

4 861

24 259

-

28 305

3 893

- 14 139

6 469

Változás mértéke

-

4 831

- 27 611

1 350 012

- 10 243

3 830

-

16 820

9 368

- 6 803

- 18 251

Mérleg szerinti eredmény 2011

-

7 940

41 972

83 609

15 104

20 429

-

11 595

11 720

- 7 512

24 720

Mérleg szerinti eredmény 2012

-

12 764

18 859

1 406 844

4 846

24 259

-

28 409

3 386

- 14 231

6 282

Változás mértéke

-

4 824

- 23 113

1 323 235

- 10 258

3 830

-

16 814

8 334

- 6 719

- 18 438

Forrás: www.e-beszamolo.kim.gov.hu, saját szerkesztés

-

-

69

A Calimbra Wellness Hotel 2011 decemberében fejezte be a hotelépítési beruházást. Emiatt a két év összehasonlítása nem releváns. A beruházás az önerőn túl részben állami (ÉMOP), részben Európai Unió általi támogatással valósult meg, e két utóbbi összege 387 millió forint. A 2012. januárjában (Calimera Hotel néven) megnyitott hotel üzemi eredménye 2011-ről 2012-re - 8 millió Ft-ról - 56 millió Ft-ra csökkent. Már a működés első évében közel 260 millió Ft árbevételt tudott elérni, 33 fős átlagos létszámmal. Ez viszonylag magas létszámnak számít a többi hotellel összevetve, így a személyi jellegű ráfordításai

is

jelentősek

voltak.

(http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=8ZyVNzDaRaua1Dyb%2fIBEuw%3d%3d&so=2, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A City Hotel Miskolc az általánosságban jellemző árbevétel csökkenést szenvedte el 2012. évben. Árbevétele közel 60 millió Ft-tal kevesebb, mint előző évben. Az adózás előtti eredmény több mint 27 millió Ft-tal csökkent. A személyi jellegű ráfordítások csökkenése az átlagos állományi létszám drasztikus csökkenésének eredménye: 31 főről 20 főre. Jelentősen nőtt az anyagjellegű ráfordítások összege, 65 millió Ft-ról 99 millió Ft-ra. Egyéb bevétel keletkezett 7,5 millió Ft összegben. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=1CRA8z1RCIS%2bmGqRWAxoWw%3d%3d&so=1, letöltés ideje: 2013.09.12.)

Hunguest Hotel Palota: A részvénytársaság tulajdonában több szálloda is van, így a mérlegadatok nem kizárólag a miskolci szálloda számait mutatják. Több beruházásuk is volt a tavalyi évben, melyhez hiteleket és vissza nem térítendő támogatást is kaptak. A beruházások miatt nőtt a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek összege, a pénzügyi műveletek ráfordítása és a rendkívüli ráfordítások összege is (ez utóbbi 60 millió Ft-tal). Az értékcsökkenés a bázisévhez képest közel 200 %, összességében az üzemi tevékenység eredménye 1.553 millió Ft többlet, a mérleg szerinti eredmény változása pedig több mint + 1.320 millió Ft. Mindez létszám-racionalizálással is együtt járt, előző évhez képest 73 fővel kevesebb alkalmazott dolgozott. Az 1.213 fő bértömege 99.269 ezer Ft-tal kevesebb, mint az 1.286 főé

volt.

(http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=Nq5o94CniWleiFf%2b7AtmCQ%3d%3d&so=3, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A Lévay Villa Hotel szintén árbevétel és eredmény csökkenést szenvedett el 2012. évben. Az üzemi tevékenység eredménye 22 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra csökkent, a rövid lejáratú

70

kötelezettségei 80 millió Ft-ról 45 millió Ft-ra csökkent. Átlagos statisztikai létszámát megtartotta, mindkét évben 20 fő volt. Felismerve a piaci környezet fejlődését, tavaly itt is fejlesztés történt, melyre 76 millió Ft támogatást sikerült megnyerni. (http://eletöltés

beszamolo.kim.gov.hu/kereses-BalanceList.aspx?f=uJ2b5F3CrKoAlz19sC0ZuA%3d%3d&so=4, ideje: 2013.09.12.)

A Bástya Wellness Hotel háromcsillagosként jelentős árbevétel növekedést ért el: 85 millió Ft-ról 124 millió Ft-ra. Mérleg szerinti eredménye 20 millióról 24 millió Ft-ra nőtt. A foglalkoztatott dolgozók száma 12 főről 13 főre nőtt, így a személyi jellegű ráfordítások összege

is,

4

millió

Ft-tal.

(http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=NbVna%2bc0VsxeifbJQgbKRQ%3d%3d&so=5, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A szintén miskolctapolcai Hotel Kitty likviditási helyzete romlott. Árbevétele mindként évben közel 60 millió Ft, azonban jelentős a pénzügyi műveletek eredményének csökkenése, így az adózás előtti eredmény a 11 millió Ft-os veszteségről 28 millió Ft veszteségre változott. A foglalkoztatottak száma 15-ről 13 főre csökkent, a személyi jellegű ráfordítások összege pedig 26 millió Ft-ról 21 millió Ft-ra csökkent. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=54lJkoJ6VT5SfN6Nvkgqiw%3d%3d&so=6, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A belvárosi Hotel Pannónia árbevétel vesztesége 2011. évhez képest közel egynegyed, míg mérleg szerinti eredménye 13 millió Ft-ról 3,9 millió Ft-ra csökkent. A csökkenő árbevétel oka lehet a fejlesztés elmaradása. Az árbevétel 10 %-át a konferenciákhoz kapcsolódó szolgáltatások adták. Ez az arány az előző évben 6 % volt. A még éppen nyereséges

eredményt

csökkentették,

elérő

közel

társaság 40

személyi %-kal.

jellegű

ráfordításait

jelentősen

(http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=w3sjTlccSmtobqh94%2b6feg%3d%3d&so=7, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A Károly Hotel eredményei nem tekinthetők az összehasonlítás alapjának, mivel az üzemeltető társaság más tevékenységeket is folytat. Az üzemi tevékenység eredménye 17 millió Ft-ról – 14 millió Ft-ra csökkent, árbevétele a két évben közel azonos, 46 millió Ft volt. A személyi jellegű ráfordítások összege 25 millió Ft-ról 24 millió Ft-ra csökkent, azonban a mérleg szerinti eredmény (veszteség) majdnem megduplázódott. (http://ebeszamolo.kim.gov.hu/kereses-BalanceList.aspx?f=Qbn8MjWTlWc1PCok3jYbvw%3d%3d&so=9)

71

A tapolcai Kikelet Club Hotel árbevétele 14 %-kal csökkent. Üzemi tevékenységének eredménye 25 millió Ft-ról 7 millió Ft-ra esett vissza. A személyi jellegű ráfordítások összege (ezzel együtt a létszám) 34 millióról 22 millióra csökkent. Anyagköltségük is növekedett, ezek eredményeként a mérleg szerinti eredményük az előző évi negyedére csökkent, ám még így is sikerült nyereséget elérni. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/keresesBalanceList.aspx?f=G%2bQm7gunCoeED32f%2bZdBgA%3d%3d&so=8, letöltés ieje: 2013.09.12.)

Láthatjuk tehát, hogy a gazdasági válságot követő évek a piaci szereplők csaknem mindegyikének nehézségeket okoztak. Mivel kivételesen nagy növekedést egyikük sem könyvelhetett el, valószínűsíthető, hogy a kereslet kisebb mértékű csökkenésével állunk szemben. Pozitívumként kell értékelnünk, hogy több társaság a minőségmegőrzés és minőségnövelés útján halad, és a különböző pályázati lehetőségeket megragadva igyekeznek vonzóvá tenni vállalkozásukat a turizmus szereplői számára. A beruházást nem folytatók leginkább stagnálásra számíthatnak, és piaci pozíciójuk hosszú távon nem lesz tartható. Kizárólag alacsony árakkal és csomagajánlatokkal egyik szálloda sem maradhat versenyképes. A létszámcsökkentésnek pedig szigorú korlátai vannak, hiszen a minőségromlást sokszor a képzetlen vagy kis létszámú személyzet okozza. A City Hotel Miskolc esetében a tulajdonosok a már megvalósított beruházással és további marketing ötletekkel a piaci pozíció megerősítését várják. A létszám-racionalizálás és szakképzett dolgozók alkalmazása révén, valamint a felmerülő költségek szigorú csökkentésével a 2013. évben az árbevétel és az eredmény növekedését szeretnék elérni. Ehhez azonban elengedhetetlen a piacon lévő szállodák tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és az információkból versenyelőny származtatása.

72

2. számú melléklet MINŐSÉGELLENŐRZŐ KÉRDŐÍV 1. Mely szempontokat vesz figyelembe, amikor konferenciahelyszínt választ? (1 egyáltalán nem fontos, …. 5 nagyon fontos) -

konferenciaszervezés minősége a szálloda által alkalmazott árak a minőség tekintetében szobák tisztasága, felszereltsége

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

a szálloda megközelíthetősége kiegészítő szolgáltatások minősége - étterem - wellness - egyéb programlehetőségek - parkoló

1

2

3

4

5

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

- a személyzet szakmai felkészültsége 1 2 3 4 5 - a személyzet személyes, társas 1 2 3 4 5 kompetenciái (udvariasság, segítőkészség) - egyéb: …………………………………………………………………………… 2. Értékelje a City Hotel Miskolc**** szállodát az alábbi szempontok szerint: (1 nagyon elégedetlen, ….. 5 nagyon elégedett) konferenciaszervezés minősége 1 2 3 4 a szálloda által alkalmazott árak 1 2 3 4 a minőség tekintetében - szobák tisztasága, felszereltsége 1 2 3 4 - a szálloda megközelíthetősége 1 2 3 4 - kiegészítő szolgáltatások minősége - étterem 1 2 3 4 - wellness 1 2 3 4 - egyéb programlehetőségek 1 2 3 4 - parkoló 1 2 3 4 - a személyzet szakmai felkészültsége 1 2 3 4 - a személyzet személyes, társas 1 2 3 4 kompetenciái (udvariasság, segítőkészség) - egyéb: ……………………………………………………………………………. -

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

73

3. Információk a jövőbeli tervekről Terveznek-e a 2014. évben is konferenciát, szakmai rendezvényt külső helyszínen megtartani? igen nem Választják-e várhatóan a rendezvények helyszínéül a City Hotel Miskolc**** szállodát? igen nem Az előző időszakokhoz képest több, kevesebb, vagy hasonló számú rendezvény várható? több kevesebb ugyanannyi Az előző időszakokhoz képest nagyobb, kisebb, hasonló létszámú rendezvény várható? nagyobb kisebb azonos létszámú

4. Észrevételek, javaslatok - Milyen hiányosságokat tapasztalt a szolgáltatások igénybevételekor? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… -

Mely meglévő szolgáltatás minőségét javítaná és miként? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

-

Mely területeket fejlesztené/bővítené, milyen új szolgáltatásokat venne igénye? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

Köszönöm, hogy időt fordított a kérdőív kitöltésére.

74