Miskolci Egyetem Marketing Intézet
A Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely tevékenységének szerepe Miskolc kulturális életében, turizmusában
Dr. Piskóti István
Kublik Ildikó Nóra
Miskolc, 2013
Bevezetés ...........................................................................................................................3 Problémafelvetés ............................................................................................................3 Kutatási előzmények és saját elemzés ..........................................................................5 Hipotézisek .................................................................................................................6 1. A kultúra fogalmának problematikája .............................................................................7 1.1. Miért fontos a kultúra a városok számára? ...............................................................8 2. Kulturális turizmus ....................................................................................................... 10 2.1. Kulturális és turisztikai szektor együttműködése .................................................... 11 2.1.1. A kulturális turizmus kapcsolatrendszere ......................................................... 12 2.1.2. A kulturális turizmus környezete ......................................................................12 2.1.3. A kulturális turizmus jelentősége napjainkban ................................................. 13 3. A kulturális turizmus kínálati oldala ............................................................................. 14 3.1. Fesztiválok és más rendezvények ...........................................................................15 3.2. Kortárs kultúra....................................................................................................... 16 3.3. Kreatív kultúra ....................................................................................................... 17 3.4. Miskolc kulturális vonzereje .................................................................................. 18 3.4.1. Nonprofit szervezetek, közművelődési intézmények kulturális tevékenysége ......20 3.5. Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely .......................................................... 22 3.5.1. Az intézmény bemutatása ................................................................................. 24 4. Kulturális turizmus kereslete ........................................................................................ 27 4.1. Kulturális turisták jellemzői, trendek ..................................................................... 27 4.2. Kultúra kihasználtsága Miskolcon ......................................................................... 28 4.3. Miskolc és környéke kulturális turizmusának legfontosabb célcsoportjai ............... 33 - turistaküldő területek szerint ...................................................................................... 33 4.4. A Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely kereslete ....................................... 34 5. A kulturális turizmushoz kapcsolódó fejlesztések ......................................................... 38 5.1. Termékfejlesztés ................................................................................................... 38 1
5.2. Területfejlesztés ..................................................................................................... 38 6. Összegzés és javaslatok ................................................................................................ 41 6.1. Miskolc városának a következő fejlesztéseket, feladatokat érdemes megcéloznia ... 43 6.2. Javaslatok különböző együttműködésekre, további programokra, fejlesztésekre ..... 44 Összefoglalás ................................................................................................................... 46 Summary ...................................................................................................................... 47 Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 49 Mellékletek ...................................................................................................................... 54 Miskolc kulturális turizmusa ......................................................................................... 54
2
Bevezetés A kultúra a turisztikai imázs egyik legfontosabb eleme. A közép-kelet-európai városok iránti érdeklődés egyre jobban növekszik, a hagyományos kulturális turisztikai célpontok mellett egyre vonzóbbak az egyedi, különleges vonzerők. Szakdolgozatom témája a kulturális turizmus, ezen belül a kulturális események bemutatása és fejlesztése Miskolcon egy egyedi vonzerőn keresztül. Elkészítésének legfontosabb célkitűzései között tehát Miskolc, illetve a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely kínálatának és keresletének bemutatása és jellemzése, a lehetséges együttműködések
feltérképezése,
különböző
fejlesztési
és
megoldási
javaslatok
megfogalmazása szerepelt. A dolgozat két fő részből áll: a szakirodalmi áttekintésből, mely a turizmus szakterületének a szakdolgozat gyakorlati részével összefüggő elemeit összegzi - kultúra, kulturális turizmus, rendezvények, kortárs és kreatív kultúra, fejlesztések -, másik része pedig az általam végzett elemzésekből és javaslatokból áll. A kulturális turizmuson belül is elsősorban a kulturális eseményeket, rendezvényeket vizsgálom, a kortárs és kreatív kultúra kínálatát, illetve az ezekhez kapcsolódó trendeket, a potenciális fogyasztók, a turisták motivációit. Véleményem szerint a különböző rendezvények elsődleges attrakciót jelentenek, továbbá egy egyedi vonzerő kialakítása során új célcsoport jöhet létre. Kérdés, hogy mennyire használja ki a város lakossága a kulturális értékeinket, és hogyan érhető el az, hogy ezt a keresletet növeljük, bővítsük.
Problémafelvetés Mindenképpen nagy kihívás egy olyan kulturális attrakció megteremtése, amely igényesebb, mégis több szegmens számára is vonzó. Főként egy olyan szolgáltató esetében, melynek alapvetően a szórakozás, mint motiváció – a kultúra tágabb értelmezése szerint– áll a tevékenysége középpontjában. Az kulturális bemutatást általában a látogatók meglévő ismereteinek bővítése érdekében végzik, sokak azonban sajnos unalmasnak és 3
feleslegesnek tartják ilyen jellegű tudásuk fejlesztését, talán ezért figyelhető meg a fiatalok érdektelensége sok esetben. Azonban ez még önmagában nem magyarázata az alacsony látogatottságnak, az emberek passzivitásának, hiszen összetettebb vonzerőről van szó, mely fejleszthető a különböző látogatói igényekhez igazodva. Általánosságban az is elmondható, hogy a szegénység, illetve a munkanélküliség, így a fiatalok helyzete nagyban meghatározza a városok kulturális aktivitását, vagyis ez esetben a passzivitást. További felmerülő kérdések lehetnek még: megfelelő-e az információ, színvonalas-e a rendezvény, megfelel-e a kínálat az igényeknek, egyensúlyban van-e az ár-érték arány. A különböző trendek, problémák tehát: -
A lakosság kb. 30 százaléka nem használják ki városuk kulturális szolgáltatásait, egy korábbi kutatás1 szerint.
-
A szabadidős kikapcsolódási lehetőségek közül a nem kifejezetten a kulturális programok népszerűbbek: többen fordítják szabadidejüket arra, hogy sörözőkbe, éttermekbe (és egyéb vendéglátóhelyekre) járjanak, mint kulturális programokra.
-
A helyi együttműködés (civilekkel, más kulturális egyesületekkel, fiatal művészekkel) elenyésző vagy hiányzik, illetve szükség van komplex kulturális turisztikai csomag kialakítására.
-
Az ismert, kortárs művészekkel való kapcsolatteremtés és együttműködés is nehéz, sokan nem látnak fantáziát a megvalósulni készülő eseményben.
-
Az ígéretes, érdekes kezdeményezések kevésbé ismertek.
-
A marketingkommunikáció hiányos, a potenciális fogyasztók nem mindig értesülnek egy adott rendezvényről.
Munkám során többek között ezekre a problémákra keresek megoldást és teszek javaslatokat.
1
A Nemzeti Kulturális Alap és a Megyei Jogú Városok Szövetsége megbízásából a Jelenkutató Intézet a Magyar Művelődési Intézet „Kulturális alapú városfejlesztés” szociológiai kutatási programja, 2006.
4
Kutatási előzmények és saját elemzés A dolgozat a felsorolt nyomtatott irodalmon kívül számos online forrásra is támaszkodik, mivel a kreatív és kortárs kultúra viszonylag fiatal szakterületnek számítanak, illetve a romkocsma fogalma bár nem hazai termék, de itthon most van terjedőben, méghozzá óriási sikerrel. A gyakorlati rész egyrészt szekunder kutatásra épül, ami a vonatkozó szakirodalomból, internetes forrásokból és intézmények elérhető dokumentációjából származik– Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának a Kulturális és Vendégforgalmi Osztály kiadványai; KSH adatok; hazai turisztikai, kulturális, gazdasági, marketing adatok; Magyar Turizmus Zrt. dokumentumai, háttértanulmányai; Nemzeti Kulturális Alap; hazai fogyasztók szokásai, stb. Másrészt primer kutatásból: egy általam készített kérdőív 2, melyre többek között a turisták kulturális szokásaival, Miskolc rendezvényeivel, eseményeivel, és a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely tevékenységével kapcsolatban lehetett válaszokat megadni. Az önálló elemzésben a szakirodalmi áttekintésre, illetve a kutatómunkám eredményére támaszkodva szeretnék javaslatokat tenni a Miskolc város és a Helynekem kulturális és turisztikai tevékenységének fejlesztésére. Témaválasztásom fő indoka, hogy az egyetemi részképzésem során tapasztalatot szereztem a kulturális turizmus tárgykörében, és ezt felhasználva szeretném bemutatni azokat a miskolci alulról jövő kezdeményezések, a közművelődés intézményeinek dokumentációját – főleg civil kulturális szervezetekét -, melyeknek turisztikai szerepe is van. Illetve, ezen belül pedig egy új kezdeményezéssel, a Helynekem vendéglátóhellyel foglalkozom, mely véleményem szerint hozzájárulhat a kultúra fellendüléséhez Miskolcon. Ezeket szeretném szakdolgozatomban összegezni. Elsősorban a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhelyről személyesen szerzett információk a döntőek, de a magyar lakosok kulturális szokásairól és Miskolc vonzerejéről szóló adatokat, a város civil szervezeteinek, egyesületeinek kulturális programjait is felhasználom információforrásként.
2
1. számú melléklet
5
A szakdolgozat célja: bemutatni, hogy a Helynekem Kulturális Egyesület tevékenysége hogyan függ össze Miskolc város kulturális életével, mi a szerepe az idegenforgalmi kínálat bővítésében.
Hipotézisek
-
A kulturális egyesület tevékenysége elősegíti a város kulturális életét, s ezáltal turizmusát.
-
A fiatal / helyi / amatőr művészek bevonása segít a pozitív város-imázs kialakításában.
-
Az igényesebb (irodalmi, színházi) események zenével való párosítása jobban vonzza a látogatókat.
-
Sikeres, többnapos rendezvények esetén nő a látogatók száma, a keresleti oldal regionálissá bővíthető.
-
Kortárs, illetve kreatív kultúra bevonása egy egyedi vonzerőt hoz létre, új célcsoport alakul ki.
-
Sikeres rendezvény esetén további kulturális együttműködések jönnek létre intézmények, illetve intézmény és művész között.
A későbbiekben tehát magával a kultúrával, a kulturális turizmussal, annak keresletikínálati oldalával, valamint fejleszthetőségével foglalkozom részletesebben Miskolc és a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely tevékenységének szempontjából.
6
1. A kultúra fogalmának problematikája A kulturális turizmus eltérő értelmezése valószínűleg a kultúra szó eltérő jelentéseiből (is) ered. Ahhoz tehát, hogy a kulturális turizmust definiálni tudjuk, érdemes először a kultúra kifejezés jelentéstartalmát megvizsgálni. Jelen dolgozatban nem elemezném részletesen a kultúra fogalmának különböző szempontú megközelítését és az ebből eredő problémákat, az évek alatt több, tudományosan is elfogadott definíciót is elterjedt, melyeket megtalálunk a különböző szakkönyvekben. Szeretnék megemlíteni azonban két elfogadott megfogalmazást. Az egyik E. B. Tylor 1871-es definíciója, ami egzakt és konkrét módon, mégis széleskörűen, kapukat nyitva hagyva más tudományágakkal való kapcsolódásra fejezi ki a kultúra fogalmát: „Egy olyan komplex egész, amely magában foglalja a tudást, hitet, művészeteket, erkölcsöket, jogrendet, szokásokat és hagyományokat és minden olyan képességet, amelyet az ember a társadalom részeként sajátított el.” (Tylor, E. B.:Primitive Culture: Researches Into the Development of Mythology, Philosophy, Religion, Art, and Custom. 1871.) A társadalomtudósok egy része is ezt tartja elfogadottnak. Ez alapján arra a következtetésre jutunk, hogy a kultúra nem más, mint az életmódunk része, melyen a sokaság osztozik. Egy-egy kultúrában hasonlóságokat fedezünk fel a beszédben,
nyelvben,
viselkedésben,
életvitelben,
szokásokban,
ideológiában,
technológiában, és ezek csoporttá kapcsolják össze az egyéneket(Trócsányi A., 2002).Ezekből a csoportokból alakulnak majd ki a kereslet oldaláról a különböző kulturális motivációval rendelkező turisták, a kínálati oldal felől pedig az olyan befogadó desztinációk, amelyek a motivációt kiváltó vonzerőt nyújtják.
A másik meghatározás pedig a Mexikói Nyilatkozatban található, ami így szól: A kultúra a legszélesebb értelmében ma már egy társadalmi, vagy emberi csoport szellemi és anyagi, értelmi és érzelmi megkülönböztető jegyeinek az összessége. Nem csak a művészeteket és az irodalmat foglalja magában, hanem az életmódot, az emberek alapvető jogait, az értékrendszereket, a tradíciókat és a hitet is.
7
A kultúra teszi képessé az embert arra, hogy végiggondolja önmagát, és neki köszönhetjük, hogy sajátosan emberi, gondolkodó, kritikus és erkölcsileg elkötelezett lények vagyunk. Általa különböztetjük meg az értékeket és hozunk döntéseket. A kultúrán keresztül fejezi ki magát az ember és tudatosul önmaga számára, látja a hiányosságait, kérdőjelezi meg saját elért eredményeit, keresi fáradhatatlanul új értelmét a dolgoknak és hoz létre önmagát felülmúló műveket. (Mexikói Nyilatkozat, 1982.)
Történelmi eredet alapján a kultúrát 3 csoportra oszthatjuk fel: 1. Tradicionális: ahogy a kifejezésben is benne van, a tradíciók, azaz hagyományok megőrzéséhez kapcsolódik a közösségi alkotások által. Ilyenek a népi hagyományok. 2. Autonóm: ahol az egyén szerepe felértékelődik, az alkotás pedig – a tradicionális kultúra alapjain – az alkotóhoz kapcsolódik. Itt a művészeteket említhetjük meg. 3. Heteronóm: a városi tömegek mindennapi életét, létfenntartását, szórakozását jelentő kultúra, amely többféle hatásból táplálkozik. Tehát a szórakoztatóipar. Pl. kávéházi kultúra, színház, piroslámpás negyed, Soho stb.
1.1. Miért fontos a kultúra a városok számára? A kultúra, a művészet pozitív hatással bír közvetlenül vagy közvetve mind az egyénre, mind az egyént körülvevő szűkebb és tágabb közösségre, a városra. Jelentősen nő a városlátogató turisták száma, akiket elsősorban az élhető, hangulatos, barátságos légkörű helyszínek vonzanak. A város sokféle nézőpontból, de csakis komplex módon közelíthető: Egyrészt fizikai környezet, épített örökséggel, történelmi városrészekkel, zöldterületekkel, változatos lakóövezetekkel, ipari és szolgáltató negyedekkel, utak hálózatával, modern és régi épületekkel. Különböző életstílusú csoportok életmódjának keretét adja, munkahelyük, iskolájuk, egészségük, hobbijuk, fogyasztási szokásaik, családi hagyományaik, ünnepeik, közösségi 8
és magán életük, szomszédsági viszonyaik, civil törekvéseik, azaz mindennapi életük minőségét meghatározó szolgáltató. Szellemi környezet, tükrözi a korábban ott éltek szellemi hagyatékát és a jelenleg ott lakók kreativitását, különböző művészeti és tudományos alkotását, egyediségét, az igényes és a tömeg kultúra tárgyakban és szolgáltatásokban megtestesülő milyenségét. Gazdasági egység, melynek fejlettségét az ott élők tudásának mennyisége és minősége határozza meg. A kultúra, a művészet pozitív hatással bír közvetlenül vagy közvetve mind az egyénre, mind az egyént körülvevő szűkebb és tágabb közösségre, a városra. (Jelenkutató Intézet - Magyar Művelődési Intézet, 2006.)
9
2. Kulturális turizmus A Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely intézménye nem nevezhető turisztikai létesítménynek, főként a lakosok szabadidejének eltöltésére fókuszál, ezért önmagában nem vonz turistákat, másodlagos motivációként lehet szerepe a kulturális célú látogatók körében. Egy jól meghirdetett, többnapos rendezvény vagy egy egyedi attrakció bár felkeltheti a potenciális látogatók érdeklődését, azonban ez sem biztos, hogy elég ahhoz, hogy a turista ellátogasson Miskolcra. Így mindkét esetben a kulturális turizmusnál nem csak a romkocsmát, hanem magát a várost, Miskolc vonzerejét is figyelembe kell vennünk, hiszen ez jelentheti az elsődleges motivációt.
Ahogy a dolgozat elején is említettem, a kulturális turizmus fogalma eléggé összetett, ráadásul csakúgy, mint a kultúra fogalmánál, a szakemberek véleménye e téren sem egyezik teljesen (Michalkó G. 1999; Richards, G. 2001;Shakleford, P. 2001; Tasnádi J. 2002, Trócsányi A. 2001, 2002). A kulturális turizmus definícióit átolvasva kijelenthetjük, hogy olyan utazást takar, melyben a turisták motivációi közé tartoznak: új kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel és kulturális attrakciók meglátogatása; a felkeresett desztináció sajátos, egyedi kultúrája pedig a vonzerő. A kulturális turizmus tehát olyan egyedi termék, amelynek fejlesztése gyakorlatilag minden térség vagy város számára lehetséges alternatíva. Ahhoz, hogy elérje a desztináció a kívánt látogatottságot, bevételt és életminőséget, azonban számos tényezőnek kell teljesülnie. Ilyen sikertényezők például: - Egyrészt képes olyan élményeket nyújtani, amelyek iránt jelentős a turisták igénye, és amelyek áruvá tehetők, azaz képes legyen bevételt generálni: pl. Diósgyőri vár. - A nagyközönség számára vonzó, így a szolgáltatók számára sikeresen értékesíthető.
10
- A természeti környezet és a kulturális, történelmi örökség jelentőségének globális felértékelődése. - Növekszik az igény a speciális turisztikai kínálat iránt, mely képes egyéni igényeket kielégíteni és egyedi élményeket nyújtani: pl. barlangfürdő, romkocsmák. - A kulturális értékek motiváló szerepe nő.
2.1. Kulturális és turisztikai szektor együttműködése A kulturális turizmus szervezeti rendszere bonyolult, egymás mellett párhuzamosan futó intézmények alkotják, sok a szereplője. A feladatok elhatárolása nem egyértelmű, sok az átfedés. Mindenképpen szükséges a kulturális szféra és a turisztikai szektor együttműködése annak érdekében, hogy egy város képes legyen kielégíteni a látogatók folyamatosan változó igényeit (Michalkó G.– Rátz T., 2005). A turizmus és a kultúra kapcsolata az élettelen (épületek, stílusok, művészeti alkotások), a mindennapi életben kifejeződő (szabadidős tevékenységek, életmód, szokások) és a megelevenített (fesztiválok, események) kultúra formáiban érvényesül leginkább. A legfőbb probléma abból adódik, hogy gyakran hiányzik a két szektor között a kommunikáció. Például a turisztikai szervezetek hosszabb időre, míg a kulturális szervezetek rövidebb időre gondolkodnak előre. A két szektor sikerességét több tényező is befolyásolhatja: pl. ha az együttműködési lehetőséget alaposan megtervezik, a közös célokat megfogalmazzák, az elérhető igényeket és lehetőségeket figyelembe veszik, a szakkifejezéseket helyesen használják, a hatásköröket és szakmai tapasztalatokat felosztják, megfelelő szakembereket használnak, stb. (Sulyok J.: Kulturális turizmus az európai városokban, Turizmus Bulletin, 3/2005.)
11
2.1.1. A kulturális turizmus kapcsolatrendszere
A kulturális turizmus rendszere szerteágazó, jellegéből adódóan a turizmus más területeivel (pl. városi- vagy egészségturizmussal) is kapcsolatban áll, a kultúra alapja a turisztikai termékfejlesztésnek. -
A kultúra és turizmus kapcsolata: a kultúra értékei a kínálat elemeiként jelennek meg, a kultúra vonzerőt jelent a turizmusban.
-
A kultúra a turizmusban alapmotiváció, választást befolyásoló tényező, általános imázs alakító tényező. Önálló motivációként a városlátogatásoknál jelenik meg. Sokszor egyéb turisztikai termékek kiegészítőjeként találkozunk a kulturális turizmussal.
-
A turizmus bevételeket hoz a kultúra számára.
-
Bonyolult kapcsolatok, kölcsönösen hatnak egymásra, együttesen alakítják az imázst.
2.1.2. A kulturális turizmus környezete -
Politikai, jogi környezet: ez biztosítja a működési hátteret. Az Európai Unió tagállamai önállóan alakíthatják kulturális politikájukat, és a tagság megkönnyíti a magyar kulturális javak piacra jutását. A turizmus politikai helyzetének javítása érdekében egy stabil államigazgatási rendszerre van szüksége Magyarországnak.
-
Gazdasági környezet: mind a keresletet, mind a kínálatot alakítja (pl. gazdasági válság, ami megnehezítette a harmadlagos, kulturális indíttatású utazások helyzetét is). Hazánkban a pályázati támogatások felhasználásának növelésére és a magán-, civilszféra nagyobb mértékű részvételére van szükség.
-
Társadalmi környezet: a társadalom főbb jellemzői befolyásolják a turisztikai keresletet. Az életminőség kiemelt
befolyásoló tényező.
Kulcselemei: a
demográfiai és kulturális hatások. Legaktívabb kultúrafogyasztók a felsőfokú végzettségűek és a tanulók. -
Technológiai környezet: a szolgáltatások fejlesztésénél maga a technológia is kultúra részévé válik, új alkotási módokat generál. Ide értjük az olyan trendek 12
változását, mint pl. a komplex termékek iránti igény vagy közelebbi helyszínek, stb.
2.1.3. A kulturális turizmus jelentősége napjainkban A kulturális turizmus rendkívül összetett diszciplína, melynek kettős hatásmechanizmusa van: -
Pozitív hatások: regionális kultúra fejlődése, természeti környezet védelme, tájegységek idegenforgalmi kiemelése, tájba illő korszerű építészet, helyi hagyományok, kultúra erősítése, védelme, nem szezonális, kitolhatja a turisztikai szezont, fenntartható turizmus egyik formája lehet.
-
Negatív
hatások:
környezetidegen
a
kultúra
idegenforgalmi
kommercializálódása, befektetések,
tájidegen
környezetrombolás, építészet,
túlzott
turistaforgalom kis területre koncentrálva, mellérendelt szerepet tölt be (package igény), konfliktusforrás.(Horváth A., 1999.)
13
3. A kulturális turizmus kínálati oldala A kulturális turizmus kínálatát jelentős mértékben meghatározza a desztináció általános kulturális gazdagsága, a művészetek és a kreatív iparágak fejlettsége, a kultúra politikai, gazdasági és társadalmi szerepének felismerése és értékelése, illetve a kulturális szféra állami és civil támogatásának mértéke. Terméktípusok alapján: épített örökség, világörökségi helyszínek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, szellemi örökségen alapuló vonzerők, tematikus útvonalak, hagyományok, turisztikai vonzerőt jelentő rendezvények, vallási, hitéleti motivációjú utazások, kortárs kultúra, kreatív kultúra. A kulturális turizmus klasszikus vonzerői alapvetően három csoportba sorolhatók: 1. Épített és tárgyi értékek (épületek, különböző művészeti ágak által alkotott tárgyak). 2. A mindennapi élethez kapcsolódó kulturális értékek (szabadidő, életmód, szokások, gasztronómia). 3. Kulturális események: rendezvények, fesztiválok. (Aubert, A.– Csapó J., 2002.; Berki M.– Gonda T., 2006.)
Kulturális erőforrás: a turisztikai kínálatba ténylegesen bevonható emberi alkotások és tevékenységek összességét jelenti. Elsősorban szellemi értékekről beszélünk, melyek tartalmilag nagyon változatosak lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy a művelődésre is lehetőséget nyújtanak, az általános műveltség tudatos emelése sokak számára életcél is egyben. Műélvezetre adnak alkalmat: az erőforrások egy kisebb csoportját a művészeti alkotások teszik ki, különleges esztétikai élménnyel párosulva. Elősegíthetik a személyiségfejlődést is más emberekkel és gondolkodásmódjukkal való találkozás során. Korábban, a tömegturizmus „korszakában” a kultúra jelentősége háttérbe szorult, az újabb trendek szerint, mint pl. az egyedi, egyéni igényeket kielégítő szolgáltatások keresése, a kulturális értékek motiváló hatása, egy desztináció kulturális értékei és jellemzői az új turisztikai termékek kialakításában meghatározó tényezőket jelentenek.
14
A kulturális ipar termékeinek jellemzői: -
a kultúra ipar termékei általában rövid életűek, fogyasztásuk azonnal történik,
-
előállításuk magas kockázatú, nagy a kudarc lehetősége,
-
a keresletet általában a helyi, vagy regionális közönség támasztja,
-
kínálatnak általában a globális versenyben kell megmérettetnie,
-
a kultúrához kötődő piacok erősen ingadoznak, erős a divat kiszámíthatatlan hatása,
-
az impulzusok általi meghatározottság (pl.: filmszínház, zenei produkciók),
-
az egyik legfőbb kommunikációs eszközként, jelentős társadalmi hatása van a kultúraiparnak.
3.1. Fesztiválok és más rendezvények A különböző rendezvények színvonala, célközönsége és vonzereje jelentősen eltérő képet mutat. A többnapos rendezvények az adott térségben gazdaságilag és turisztikailag fontos szerepet töltenek be, magáról a városról alkotott kép formálásában is jelentősek. Továbbá lehetőséget adnak a turisztikai szezon meghosszabbítására, a szezonon kívüli időszakban is forgalmat generálnak (pl. Kocsonyafesztivál). (Barta E. Gy. – Dr. Budai Z., 2009.) A kulturális városi desztinációk esetében a fesztiválok, kulturális rendezvények önmagukban is vonzerőt jelentenek az első és a visszatérő vendégek számára egyaránt, hiszen ebben az esetben egy időben koncentrált, egyedi vonzerőről van szó. A fesztiválok és rendezvények a kisebb és nagyobb városok kínálatában is megjelennek. Jellemzői: A sikeres kulturális rendezvények hozzájárulnak az adott város, térség turizmusának
fejlesztéséhez,
fellendítéséhez,
erősítik az általános és turisztikai
infrastruktúra-fejlesztési törekvéseket, illetve előmozdítják a vállalkozói szféra aktivitását is. Továbbá sajátos módon ötvözik a turisztikai termékfejlesztésben a hagyományos kulturális értékeket a kortárs művészetekkel. Lehetővé teszik nem csak a hazai, de a nemzetközi turizmusba való bekapcsolódást is, és alkalmat nyújtanak a látogatóknak a sokoldalú, élményekben gazdag szabadidő eltöltésére. Elősegíthetik a társadalmi – kulturális környezettel és a természettel szembeni érzékenység fejlesztését, illetve kedvezően hatnak a települések közterületeinek rendben tartására. Hozzájárulnak az adott város életminőségének javításához, és kedvező gazdasági megtérülést is biztosíthatnak. 15
További jellemzői: kapcsolatok alakulnak ki, erősítik a vendégbarátságot, társadalmi elfogadottsága kedvező, kultúraközvetítő hatása van, tehát az imázs-ápolás fontos lehetőségei és eszközei. A rendezvényeknek, fesztiváloknak klasszifikációs szempontok szerint magas a nemzetközi identitásban betöltött szerepe, a hazai ismertség foka és a stratégiai fejleszthetőség mértéke. Alacsony pedig a nemzetközi ismertség foka és a fenntarthatóság mértéke. A keresleti szegmentáció: egyéni vendég, család, ifjúsági, szenior. A miskolci kulturális rendezvényekről a későbbiekben lesz szó.
3.2. Kortárs kultúra Már nem csak a hagyományos értelemben vett művészeti ágak és örökségek tartoznak a kultúrához, hanem az életstílus, divat, design, kortárs művészetek is (pl. fotózás, film is). A kortárs művészetek fontos szerepet játszanak mind a programkínálatban, mind az imázs építésben: pl. az irodalom vagy a filmművészet jelentősen befolyásolhatja az adott desztináció ismertségét, a róluk kialakított képet. Napjainkban már több nagyrendezvény is a kortárs művészetekre épül. Az ország több városa is jelentős modern kori művészeti gyűjteménnyel rendelkezik, melyek sok esetben nem a megfelelő helyszínen kerülnek kiállításra. A képzőművészeti alkotások színvonalas és vonzó bemutatása szintén meghatározza egy adott helyszín hangulatát, ezáltal turisztikai vonzerejét is. A helyi, fiatal művészek számára érdemes több bemutatkozási lehetőséget biztosítani. (Barta E. Gy. – Dr. Budai Z., 2009.) A kortárs kultúrának klasszifikációs szempontok szerint magas a stratégiai fejleszthetőség mértéke, közepes a fenntarthatóság mértéke. Alacsony azonban a nemzetközi identitásban betöltött szerepe, a nemzetközi és hazai ismertség foka. A keresleti szegmentáció: egyéni vendég, ifjúsági, szakmai érdeklődő.
16
Kortárs művészet Miskolcon A képzőművészet területén számos nevet meg lehetne említeni, illetve a Miskolci Galériát, ami kortárs művészeti múzeum. A Miskolci Nemzeti Színház 5 játszóhelye közül pedig leginkább a Játékszín és a Csarnok ad helyet az útkereső színházművészetnek. Ezen kívül a táncművészetet is érdemes figyelembe venni, itt a Nemzetközi Formációs Táncfesztivált emelném ki.
3.3. Kreatív kultúra A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kreatív iparágak egyre népszerűbbek, főként a fiatal korosztály körében. Budapesten pl. különösen kedvelt és ismert a gyógyfürdőkben rendezett „Cinetrip” rendezvény, ahol modern technikai megoldásokkal szórakoztató programot szerveznek (ezt azért is fontos megemlíteni, mert pont a turisztikai főszezonon kívüli); továbbá a külföldiek nyitottak a kreatív attrakciók, mint pl. a romkocsmák iránt is. A kreatív ipar főbb területei: építészet, művészeti és antik piac, reklámipar, TV, rádió, médiapiac, zene, szoftverszolgáltatások, webdesign, számítógépipar, virtuális piac, kézműves ipar, design, előadóművészetek, fotó- és filmművészet, divattervezés. A kreatív kultúrára ugyanazok a klasszifikációs szempontok és keresleti szegmentáció érvényesül, mint a kortárs iparnál. Kreatív ipar szerepe Miskolcon Miskolcon a hetvenes évek közepétől indultak be és lettek rendszeresek az ifjúsági parkok, szabadtéri színpadok, rock-és folk koncertek, így egy pénzért eladható „tömegkultúra” jött létre. Miskolcon a hagyományos ipari tudományok mellett ma már a szellemi értékeket előállító „kultúraipar”, valamint a turizmus elérhető. A fiatalok körében egyre népszerűbb a kreatív ipar, a fotózás vagy filmművészet lehetősége, a divattervezés stb. Fontos megemlíteni a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki karának Ipari termék- és formatervező szakát, hiszen a fiatalok munkáját, rajzait érdemes lenne bemutatni egy kisebb kiállítás keretében.
17
Ilyen amatőr kezdeményezés volt tőlük a 2012 nyarán bemutatott „Gyere be!”kiállítás és felolvasó est: mely eseményen fiatal, független művészek csoportja egy átmenetileg üresen álló üzlethelyiségben megmutathatták tehetségüket (30 fotó, 40 rajz, két festmény és különleges bútorok). Céljuk pedig: hogy lehetőséget kapjanak a fiatal alkotók műveik bemutatására. Három nap alatt kb. 2000 látogató fordult meg a helyszínen.
3.4. Miskolc kulturális vonzereje Vagyis, mi az, ami már meg van Miskolcon? Szakdolgoztam témájából kifolyólag nem célom ismertetni a város épített örökségét, szeretném bemutatni azonban a kulturális eseményeket: Miskolc kulturális vonzerejét, a különböző rendezvényeket, a közművelődés intézményeit, illetve a civil kulturális szerveződések programjait. Miskolc rengeteg már feltárt értéket rejt magában, melyek közül érdemes megemlíteni a következőket: -
a miskolctapolcai Barlangfürdő komplexumát, ami egyedülálló turisztikai attrakciónak számít;
-
a Diósgyőri várat, mely nem csak önmagában, de rendezvényeivel is számos látogatót vonz;
-
a négycsillagos Palotaszállójáról és vízeséséről híres Lillafüredet;
-
az ország első kőszínházát, a Miskolci Nemzeti Színházat;
-
a Miskolci Galériát, mely Nemzetközi Grafikai Biennáléjával vívta ki a képzőművészeti életben az elismerést;
-
illetve a város központjában található Avasi pincesort.
Miskolc elsősorban rendezvényeivel hívja fel magára a turisták figyelmét, a nemzetközi viszonylatban is sikeres „Bartók+…” Operafesztivál kiemelkedő kulturális eseménye a városnak. A télen megrendezett Kocsonyafesztivál - a térség hagyományaira építkezve, minőségi programjaival - évről évre egyre színvonalasabb. 18
Egyre komolyabb a Jameson Cinefest Nemzetközi Filmfesztivál, ami mára már Magyarország vezető filmfesztiváljává nőtte ki magát, és közép-európai jelentősége is egyre nagyobb.
Képzőművészeti sorozatok - Miskolci Grafikai Biennálé szabad beadásos grafikai seregszemle áttekintést ad a hazai sokszorosított grafika helyzetéről, illetve 2002 óta a nemzetközi és tematikus kiállítások is a repertoár részét képezik. A város a több országot megmozgató rendezvénnyel olyan csomópont szerepét tölti be, amely lehetőséget biztosít az egymás mellett élő nemzetek alkotóinak, művészettörténészeinek a találkozásra, a kapcsolatépítésre. - Miskolci Téli Tárlat a miskolci visszatérő kiállítások közül a legrégebbi múltra tekint az 1955-ben kezdődött képzőművészeti sorozat. Az eredetileg országos képzőművészeti kiállítás 1984-től a régióban élő alkotók fóruma. - Képzőművészeti Szabadiskola: a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra is. A több mint nyolcvan éves képzőművészeti múltra visszatekintő művésztelep alkotóházában 1994 óta mindenév júliusában megszervezik a kéthetes Nyári Képzőművészeti Szabadiskolákat.
Még hosszan sorolhatóak az itteni értékek, különlegességek, viszont látni kell azt is, hogy a politikai-gazdasági intézményrendszer átalakulása – pozitív és negatív értelemben egyaránt – drámai változásokat okozott a kulturális élet valamennyi területén, így a közművelődésben is. Az utóbbi másfél-két évtizedben megváltozott az infrastruktúra, új intézmények alakultak, régi, beváltnak hitt szervezetek szűntek meg. (Pl. a Miskolc és Környéke Fiataljaiért Egyesület által működtetett Club Miskolc, melynek célja volt, hogy helyet és lehetőséget biztosítson Miskolc és környéke fiataljainak a szabadidő hasznos és kellemes eltöltésére. A Regionális Ifjúsági Szolgáltató Központ bevételei azonban nem tudták fedezni a közösségi tér fenntartási költségeit).
19
Az önkormányzat által fenntartott kulturális, közművelődési intézmények mellett kht.-k, alapítványok, egyesületek, magánvállalkozások is részt vesznek a város kulturális életének szervezésében.
3.4.1. Nonprofit szervezetek, közművelődési intézmények kulturális tevékenysége A városunkban működő civil szervezetek kellően szervezettek és nagy aktivitást mutatnak, az együttműködések és a turizmus fejlődése szempontjából nem elhanyagolható lehetőséget nyújtanak. A Miskolcon tevékenykedő civil szervezetek a nagyvárosi közösség aranytartalékai, de ezt az előnyt csak akkor lehet kihasználni, ha tagjai folyamatosan cselekvésre vannak késztetve, és érdekeltté téve a hagyományok ápolásában, az értékek megbecsülésében, a jövőkép kialakításában.
Ifjúsági és Szabadidő ház Alaptevékenysége a gyermek és ifjúsági korosztály művelődési, szabadidős és kulturális tevékenységét elősegítő programok szervezése. Számos nagy sikerű fesztivál, színházi esték, kiállítások, művészeti együttesek fémjelzik eddigi tevékenységüket: - Diósgyőri Várjátékok (28. éve a Diósgyőri Vár ad otthont a többnapos, idegenforgalmi szempontból kimagasló jelentőséggel bíró eseménynek) - Nemzetközi Formációs Táncfesztivál és Magyar Bajnokság (38. éve házigazdái a formációs táncművészet országos találkozójának) - Tavaszi Diáknapok (17 alkalommal került megrendezésre általános és középiskolások tehetségkutató versenye) - Miskolc Megyei Jogú Város ünnepeinek megszervezése, lebonyolítása - A Miskolci Műsor kulturális, információs kiadvány szerkesztése, megjelentetése - Színházi ősbemutatók - Országos jelentőségű kiállítások, szakmai fórumok
20
Az intézményben több mint 50 kiscsoport működik, ezek közül kiemelkedő a Csokonai Közösségi díjjal kitüntetett KÖDMÖN Formációs Táncegyüttes, a Miskolci Majorette Együttes és a Miskolc Dixieland Band.
Factory Aréna Elsősorban a Factory fesztivált érdemes megemlíteni, hiszen az egész ország területéről érkeznek – többnyire fiatalok – a rendezvényre. A Tudásgyár program keretében komplex zenei, képzőművészeti, helyismereti szakkörök, kreatív foglalkoztató klub, íróiskola, színházértelmező és filmkészítő műhelyek, táborok működnek majd. A projekt megvalósításához a Vasgyár területén belül a Factory Aréna változatos helyei különleges, egyedi légkörű, inspiráló foglalkozások megvalósításához járulnak hozzá, melynek eredményeként több mint 400 kompetenciafejlesztő műhely és tehetséggondozó alkalom, 6 tábor és 8 nyilvános projekt esemény valósulhat meg. Célcsoportjuk a művészetek iránt érdeklődő középiskolás fiatalok, valamint a rossz anyagi vagy szociális körülmények között élő hátrányos helyzetű miskolci fiatalok. Cellarium Hungaricum Közhasznú Egyesület Fröccsfesztivál A minden év júniusában megrendezésre kerülő egynapos esemény célja, hogy ezt a hungaricumnak számító italt népszerűsítse. Ezen kívül programok (pl. szódásüveg bemutató és vásár), koncertek (pl. latin-jazz) és ételkülönlegességek is színesítik a fesztivál hangulatát.
Fügedi Márta Népművészeti Egyesület Diósgyőri Kézműves Alkotóháza Az alkotóház a több ezer éves magyar alkotóművészet mai művelőinek kíván otthonul szolgálni, közelebb hozva ősi műveltségünk üzenetét a mai kor kiváló kézműveseinek és hagyományápolóinak világát. 21
Diósgyőrért Közhasznú Alapítvány A Diósgyőri vár környezetében élő népi és történelmi hagyományok felkarolásával és ápolásával foglalkozik az összes érdekelt szervezet segítségével (Pálosok szerepe Diósgyőr életében, Mária napi búcsú, stb.). Valamint új hagyományok kialakítására és megszervezésére törekszik. Ilyen például a Diósgyőri Mikulásvonat megszervezése.
Miskolctapolcáért Egyesület Célja: Miskolctapolca hagyományinak és értékeinek, feltárása, megteremtése, s ezek megőrzése. A településrészen élők számára kulturális és egészségmegőrző, turisztikai programokat is szerveznek. Továbbá megemlítendő: a Diósgyőri Civil sokadalom, a Görömbölyi Kulturális Egyesület (Görömbölyi Ősz rendezvénye), a Zöld Kapcsolat Egyesület (Föld napja fesztivál, Autómentes nap, Energia Hét) és a Bükki Fiatalok Természetjáró Egyesülete.
Együttműködés A helyi gazdaság fejlődését ezek a kulturális tevékenységek sokoldalúan befolyásolják és a hatások jó esetben összeadódnak,
megsokszorozódnak. Ehhez azonban tudatos
városmarketingre van szükség, a sokféle állami és nem állami intézmény koordinált együttműködése pedig elengedhetetlen. A következő pontban bemutatott Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely szintén egy civil kezdeményezés Miskolcon, mely mind kulturális (főként kortárs és kreatív) és rendezvényszervezési, mind vendéglátó-menedzsmenti oldalról (romkocsma) lassan egy éve próbálja kielégíteni a látogatói igényeket.
3.5. Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely Az európai városok, így Miskolc turizmusában is kiemelkedő szerepe van a kulturális turizmusnak. Ma a kulturális tevékenységek iránt több a motiváció, mint hagyományos értelemben vett kultúra iránt. 22
A WTO (World Tourism Organization) és ETC (European Travel Commission) 2004-es tanulmánya szerint a kultúra – a termék központi elemét alkotó vonzerő - két elemre: belső és külső körre osztható fel. A belső körhöz tartozik a kulturális örökség (műemlékek és épített örökség) és a művészetek (képző- és előadóművészetek, irodalom stb.); a külső kör pedig az életstílust és a kreatív ipart jelenti: design, divat, építészet, média, grafika, szórakoztatóipar, film. Ez a két csoport napjainkban egyre jobban közeledik egymáshoz, és bár a kulturális városi turizmus továbbra is a belső körön alapszik, egyre fontosabb szerepe van a kreatív iparnak is. (Sulyok J.: Kulturális turizmus az európai városokban, Turizmus Bulletin, 3/2005.)
Továbbra is a nagyvárosok dominálnak, ha kulturális turizmusról beszélünk, de a kisebb, eddig még fel nem fedezett városok, desztinációk iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Ők különböző innovatív termékekkel, új szolgáltatásokkal érhetik el a turisztikai forgalmuk növekedését.
Először pár mondatattal szeretném ismertetni, hogy mit is jelent a romkocsma kifejezés: Ma már a romkocsma intézménye turisztikai attrakcióvá – és egyfajta underground mozgalommá – nőtte ki magát, óriási sikerrel hódítanak, nem csak hazai szinten, a külföldi útikalauzok kuriózumként is említik. A külföldi útikönyvekben a romkocsma kert’s, biergarten, ruinkneipe, ruinpubs neveken tűnik fel.
A kifejezés a II. világháború utáni időszakból terjedt el, ugyanis akkor kezdtek el különböző már használt, megsérült bútorokkal vendéglőket, kocsmákat berendezni. Nálunk, Budapesten egymás után sorakoznak a romkocsmák a VII. kerületben (Kazinczy utca) és óriási sikerrel hódítanak. Kinézetük romos, ahogy a kifejezésben is áll, hiszen a falak vakolat-híjasak, graffitivel díszítve, a szobák pedig régies berendezéssel és egyéb kreatív ötletekkel vannak díszítve. Alternatív szórakozóhelyek, ahol élénk éjszakai élet folyik, koncertek, előadások, artmozik, kiállítások kapnak helyet bennük. (http://www.euroastra.info/node/52132/)
23
3.5.1. Az intézmény bemutatása 2012. november 24-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt Miskolc több tekintetben is hiánypótlónak bizonyuló létesítménye a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely. Kulturális térként és szórakozóhelyként is működik egyszerre, és 400 fő befogadására alkalmas. A korábbi udvarból kialakított koncert és színházterem a központja, tulajdonképpen „itt történik minden”, míg az emeleti romkocsma három tematikus szobával – irodalom, zene, színház – rendelkezik. A cél mindenesetben a zene, az irodalmi felolvasóestek, a kiállítás-megnyitók, az alternatív-színházi3előadások közösségi élménnyé kovácsolása - ezzel hidat teremtve az eltérő társadalmi csoportok között -, életteli és élvezhető, mégis tartalmas események létrehozásával. A Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely egy olyan közösségi, alkotó-befogadó tér kíván lenni, ahol minden korosztály a kultúra közegében mozogva, megtalálja vagy értelmezi értékeinket. Egyaránt építenek a civilek ötleteire, megkereséseire, és a művészekére is. Számos zenekar lépett színpadra az elmúlt négy hónapban, olyan gyakorisággal volt koncert Miskolcon, ami eddig nem volt jellemző a városban. A közönség nagy érdeklődéssel és magas látogatószámmal fogadta a különböző kortárs zenészek fellépéseit: pl. Kisavas koncert, Kardos-Horváth János zenés estje, a Colorstar és a Carbonfools közös koncertje, az Indygo, Klusters, L’amour Társulat, Vadfruttik, GanxstaZolee és a Kartel, a Paddy and theRats, a Nyughatatlan fellépése, a Subscribe-Leander-theIdoru-InsaneCsakazértis közös turnéja. A fiatalok körében kedvelt elektronikus zenés estek sem maradtak ki a repertoárból. A szórakozóhely útjára indította a hétköznapi programjaikat is: Folk kocsma táncházzal a Számadó és a Tényleg zenekarral, Jazz klubb, a SmouthJazz projekt.
3
Államilag nem finanszírozott, pályázatokból, támogatásokból gazdálkodó társulat, amely rendszeresen előadásokat tart a nagyközönség számára. Önálló színházként nem kerülnek számbavételre, de tevékenységüket (előadás, látogató) megfigyeljük és közreadjuk. (KSH, 2005.)
24
Eddig számos nagynevű, már befutott zenekar mellett, kisebb miskolci zenekaroknak is otthont ad a Kulturális Tér és Szórakozóhely egy-egy éjszakára, emellett rengeteg kulturális rendezvény is zajlik a ház falain belül, kiállítások, nemzetközi fotótárlat (pl. ”Urban 2012”), irodalmi felolvasóestek, performanszok, költő-zenész estek színesítik a hely multikulturális szellemiségét. A kultúra jelen támogatottsági helyzetében a Helynekem számára már a kezdetektől fontos volt, hogy ne csak befutott nevek kapjanak itt helyet, hanem akár kezdő művészek, írók, költők is bemutatkozhassanak. Miskolci művészcsoportok és a miskolci Műút folyóirat mellett vendégeik voltak eddig például a pécsi Jelenkor folyóirat, a debreceni Alföld folyóirat, Szántó T. Gábor mutatta be Édeshármas című kötetét, és a budapesti Kiültetés produkció mutatkozott be. A Helynekem csapata több országos irodalmi szervezettel, művésszel - festőkkel, írókkal és kisebb színházi társulatokkal illetve előadássorozattal áll kapcsolatban. A cél mindenesetben az
irodalmi felolvasóestek, a kiállítás-megnyitók,
az alternatív-
színházielőadások közösségi élménnyé kovácsolása - ezzel hidat teremtve az eltérő társadalmi csoportok között -, életteli és élvezhető, mégis tartalmas események létrehozása. A közösségépítésnek különleges módon helyet adva, együtt nyitották meg a vendégek segítségével a színházszobát a romkocsma emeletén, a jövőben pedig környezetvédelmi akciókat, biopiacot, gyerekeknek és szüleiknek szóló hétvégi programsorozatot, tehetségkutatót
kívánnak
megvalósítani
(Hell
Energy
és
Borsod
Online
közreműködésével). Az elmúlt évben több, nagyobb rendezvénnyel is együttműködtek: - Kocsonyafesztivál, XVII. Borsodi Fonó Folkfesztivál, Sörfesztivál (Helynekem Kert), Jameson Cinefest: különböző promóciók, ingyen belépés. - Augusztus 31-én Helynekem Kacsanap (Kacsafutam Zrt. hozzájárulásával) nyárzáró zenés és gasztronómiai programjain vehetett részt a miskolci lakosság: kacsaúsztató nyereményjáték (VIP kártya, italkupon, belépőjegy, pólók stb.). A Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely egy hétvége alatt 1000-1200 látogatót mozgat meg, de a hétköznapok látogatottsága is kedvező számot mutat.
25
Működési tervezet, arculat összefoglalva: Folyamatos civil és kulturális programok, állandó rendezvények nonprofit lebonyolítása az egyesület szervezésében. Egyrészt: -
gyerekprogramok (bábelőadások, gyerekszínház, fejlesztő jellegű foglakozások)
-
egészségmegőrző, környezetvédelmi akciók szervezése különböző korosztályoknak
-
civil kezdeményezések támogatása
-
a 21-századi tudatosság támogatása (miskolci kerékpárkölcsönző kialakítása a Szinva-terasz felöli részen, gazdasági alapon működne, pályázni lehetne a biciklikre)
Másrészt: -
az élő, kortárs művészeti ágak támogatása, a miskolciak és a jelen idejű művészet közelebb hozása
-
miskolci könyvhét és könyvfesztivál fontos helyszíne (az irodalom és színház szobában, illetve nyári szezonban a teraszon)
-
gimnáziumi színjátszóhét szervezése
-
Színház neked: Kortárs színház fesztivál, táncfesztivál (alternatív színházak)
-
1 hét képző neked Miskolc: Képzőművészeti Egyetemek biennáléja
-
1 hét „slam” neked Miskolc: SlamPoetry 4 fesztivál (3-4 nap workshop és „slammelés” más városokkal közreműködve)
-
további irodalmi estek, könyvbemutatók, képregény bemutatók szervezése
-
képzőművészeti és fotókiállítások szervezése
4
A slampoetry egy olyan alulról szerveződő esemény, ahol a résztvevők saját verseiket, műveiket előadják pár percben, és ezek után értékelik egymást.
26
4. Kulturális turizmus kereslete Mivel a turizmus a kulturális szolgáltatások számára keresletet biztosít, a két ágazat kölcsönösen fontos szerepet játszik egymás életében. A kereslettel kapcsolatban olyan kérdéseket kell feltennünk, mint hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjön; mi határozza meg a nagyságát; és milyen az emberek fogyasztói magatartása (mit, hol, mikor és miért keresnek)? A turista utazási döntése az egy folyamat, amit különböző tényezők – környezeti hatások, marketing tevékenység befolyásolnak. A turisztikai kereslet alapfeltételei: a motiváció, a szabadidő és a diszkrecionális jövedelem. A mennyiben ezek közül valamelyik hiányzik, a kereslet nem fog megjelenni a piacon. Utazási célok, motivációk lehetnek: újat látni, élményeket keresni, kikapcsolódás és élmény, szórakozás és megismerés, luxus-légkör, tanulás, elérhetőség, közelség, ismerősök vagy város meglátogatása, rendezvények látogatása, stb.
4.1. Kulturális turisták jellemzői, trendek Napjainkban egyre fokozódik a kulturális élmények iránti kereslet. A fesztiválok és művészetek, mint a választásban szerepet játszó tényezők iránt egyre jobban nő a kereslet. A „kultúrafogyasztók” főbb jellemzői: kétharmada nő, döntően fiatalok (fele 30 év alatti), kb. 30% tanuló, 50% aktívan sportol és olvas. (Vági B., 2009.) Általánosságban elmondható, hogy a magyar városok lakosainak kb. 30 százaléka nem használja ki a városok kulturális adottságait, szolgáltatásait, nem járnak el rendezvényekre, fesztiválokra, de közösségi ünnepekre sem és más kulturális programokat sem látogatnak, mint pl. színház vagy könyvtár. A fesztiválok, nagyrendezvények még így is nagyobb közönségek vonzanak (37-65%), továbbá
többen
választják
a
könnyedebb
szórakozási
lehetőségeket,
mint
pl.
vendéglátóhelyeket, sörözőket. Az igényesebb művészi események, minta a kiállítás vagy színház (30-40%) kevesebb embert mozgatnak meg, kisebb közönségek vonzanak. (Jelenkutató Intézet - Magyar Művelődési Intézet, 2006.) 27
Összességében a lakosok a kulturális programok mennyiségével és minőségével általában meg vannak elégedve, de egy-egy eseményt pozitívabban értékelnek, mint az állandó szórakozási lehetőségeket.
A szórakozás, mint turisztikai motiváció igen összetett. Ide sorolhatjuk a különböző rendezvények, fesztiválok, stb. felkeresését, a helyi ételek, italok, zene és tánc megismerését. A különböző események egy-egy terület idegenforgalmának fejlesztéséhez, a helyi lakosok életszínvonalának növeléséhez járulnak hozzá, továbbá az efféle összejövetelek egy más stílusú kultúrát is közvetítenek. (Tasnádi J., 2002). A fesztiválokon résztvevők mintegy harmadára jellemző, hogy utazásuk időpontját az őket befolyásoló rendezvények nagyban befolyásolják.
4.2. Kultúra kihasználtsága Miskolcon Mivel a kulturális turizmus piaca nem homogén, nélkülözhetetlen, hogy megismerjük látogatóinkat, célcsoportjainkat, és képesek legyünk felmérni, hogy milyen programokkal csábíthatjuk el őket a Miskolcra, illetve a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely intézményébe. Ezért primer kutatást végeztem kérdőív formájában, aminek első felében a kulturális turizmussal és a miskolci kulturális élettel kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolhattak a kitöltők. Kérdőívemben először is arra voltam kíváncsi, hogy a városlátogatók mely terméktípusokat részesítik előnyben, mi az, amiért szívesen utaznak el egy másik városba. Itt több választ is megjelölhettek. Megállapítható, hogy az utazás során az élmény-jelleg dominál, ugyanis szinte az összes válaszadó (120 főből 105-en) megjelölte a rendezvényeket, fesztiválokat. A történelmi emlékhelyek szintén sok embert vonzanak (16%), illetve a világörökségi helyszínek (15%) és a kreatív kultúra (14%) iránt is szívesen érdeklődnek a turisták. Kiállításra vagy
28
múzeumba már kevesebben járnak el, továbbá az épített attrakciók és a hagyományok ma már népszerűtlenebbek. A legkevesebb embert a kortárs kultúra vonz, mindössze 4%-át adja ki az összes válasznak.
Egyéb Kiállítás, múzeum
Világörökségi helyszínek Kortárs kultúra Kreatív kultúra Rendezvények, fesztiválok Hagyományok Történelmi emlékhelyek Épített attrakciók 0
20
40
60
80
100
120
2. ábra: Turisták motivációi terméktípusok alapján Forrás: saját kutatás, 2013
Arra a kérdésre, hogy Miskolc kulturális élete javult vagy romlott az utóbbi 5 évben, többnyire pozitív válasz érkezett, a válaszadók 48%-a szerint javult, de még azért vannak hiányosságok. Válaszukat meg is indokolhatták, így akik szerint javult a kulturális élet, azok legtöbben az egyre több fesztivált, kulturális és szabadtéri programokat, kikapcsolódási lehetőségeket és egyéb eseményeket, illetve ezek színvonalának a növekedését tartják pozitívnak. A Helynekemet is sokan említették meg, mint egyfajta „kultúrcsemege” és egyedi, romkocsma jellege a nem miskolci potenciális fogyasztók számára is vonzó. Továbbiak: a Művészetek Háza programjai, több vendéglátóegység, színházi élet felpezsdülése, fogyasztói igények felismerése. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a lakosok szerint mind mennyiségében, mint pedig minőségében javultak a kulturális termékek. Véleményem szerint, azok, akik szerint romlott az állapot (válaszadók 20%-a), inkább az elmúlt egy-másfél évet vették figyelembe (pl. Kocsonyafesztivál színvonala rosszabb lett), nem pedig az elmúlt 5 évet vizsgálták, vagy pedig 1-1 konkrét példát említettek meg, és azzal sem voltak teljesen tisztában (pl. a Diósgyőri vár hiányos programkínálata a renoválás miatt). 29
Viszont olyan problémákat is felhoztak, amik ténylegesen jelen vannak, mint pl.: -
Marketing területén szükséges javítani, kevés a reklám, az információforrás, így a potenciális fogyasztó sokszor csak a már lezajlott eseményről, későn értesül pl. újságcikkben.
-
A fesztiválszervezés színvonalán és lebonyolításán lehet fejleszteni.
-
A kulturális programokra szánt pénz kevés, és a kortárs művészek, előadók, művészeti ágak sem kapnak elegendő anyagi támogatást.
-
A belépőjegyes rendezvények, előadások sokszor drágák, nem mindenki számára megfizethetők.
sokkal jobb lett 3% 8% javult, de vannak hiányosságok
15%
romlott
6%
sokkal rosszabb lett 20%
48%
nem tudom megítélni (pl. nem itt lakom) egyéb
3. ábra: Miskolc kulturális élete javult-e vagy romlott? Forrás: saját kutatás, 2013
A kulturális élet hiányosságainak oka a válaszadók szerint egyértelműen a forráshiány, de az emberek érdektelensége, a kulturális kereslet hiánya, az együttműködések, összefogások hiánya, de még a politikai vezetés általi nem elegendő támogatás is szerepet játszik ebben.
Az adatfelvétel során megkérdeztem, hogy Miskolcon a különböző
kulturális
tevékenységeken – a kultúra fogalmát tágabban értelmezve -, milyen gyakran vesznek részt a lakosok. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kultúrafogyasztás teljesen mást jelent a vidéki 30
városokban, mint Budapesten, pl. szűkebb a kínálat és minőségbeli különbségek is tapasztalhatóak. Továbbá megállapítható a kultúra iránt érdeklődő további rétegek bevonásának szükségessége. Miskolcon a megkérdezettek moziba inkább ritkán járnak el (35%), de vannak olyanok, akik félévente többször is költenek rá. A könyvtárba járásra is ez jellemző, sőt 22%-uk soha nem megy, pedig a legtöbb válaszadó egyetemista. A múzeumokat és kiállításokat is ritkán tekintik meg, csak páran vannak, akik legalább évente egyszer. Színházi előadásokat is a legtöbben vagy évente, vagy annál ritkábban néznek meg, annak ellenére, hogy a Miskolci Nemzeti Színház előadásai igen színvonalasak. Az irodalmi estek egyhangúan népszerűtlenek a válaszadók körében, illetve se sporteseményre/táncgálára, se közösségi ünnepekre nem vagy ritkán kíváncsiak a lakosok. A könnyűzenei koncerteket és fesztiválokat viszont annál jobban kedvelik, a megkérdezettek 27-30%-a félévente vagy annál többször is részt vesz egy-egy ilyen eseményen.
100 90 80
Cinema City/Art mozi
70
Könyvtár
60
Színház
50
Irodalmi est Sportesemény vagy táncgála
40
Múzeum
30
Kiállítás
20
Könnyűzenei koncert
10
Fesztivál
0
Közösségi ünnep soha
ritkán
évente félévente többször legalább havonta egyszer
4. ábra: Kulturális tevékenységek megoszlása Miskolcon Forrás: saját kutatás, 2013
31
Ki lehetett fejteni azt is, hogy van-e valamilyen esemény, amit hiányolnak a lakosok. Egyrészt a különböző rendezvények, mint pl. folklórfesztivál, pálinka- vagy borfesztivál, nosztalgia koncertek, utcai rendezvények, tehát a zenei és szórakoztató programok kínálatát bővítenék a válaszadók; de említettek érdekes, kreatív kiállításokat is (például a budapesti Bodies), illetve a szabadtéri színházi előadásokat, estéket. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint nőtt-e a kulturális programokon résztvevők száma, a legtöbben igennel válaszoltak, de a megkérdezettek 25%-a szerint ez a növekedés még mindig kevés.
16% 29%
18%
igen, egyre többen vesznek részt igen, de még mindig kevesen vesznek részt ugyanannyian, nem változott csökkent
12%
25% nem tudom megítélni
5.ábra: Nőtt-e a miskolci kulturális programokon résztvevők száma? Forrás: saját kutatás, 2013
Továbbá, hogy honnan szoktak informálódni a kulturális eseményekről a miskolci lakosok, a legtöbben az internetes programajánlót és a közösségi oldalakat (21-24%) jelölték meg, illetve nagy szerepe van a plakátoknak is. Azt a szempontot is figyelembe vettem, hogy összességében, milyen gyakran vesznek részt bármilyen kulturális eseményen: a válaszadók 14%-a félévente, 23%-a annál többször, míg havonta többször 13%-uk.
32
A megkérdezettek kb. 40%-a arra a kérdésre, hogy Miskolcnak van-e kulturális karaktere, nemmel válaszolt, főleg azért, mert szerintük a fesztiválokra visszatérő előadók, fellépők miatt régebben egyedibb színezetű volt a város. Egyesek szerint pedig lehetne, de nem megfelelő a menedzselés, szervezés. Az igennel válaszolók (34%) a Kocsonyafesztivált és az Operafesztivált emelték ki.
4.3.
Miskolc
és
környéke
kulturális
turizmusának
legfontosabb
célcsoportjai - turistaküldő területek szerint 1. Helyi turisták: városi családok, baráti és szakmai társaságok, sportot kedvelők, magas jövedelmű középosztály, iskolai csoportok, népi hagyományok iránt érdeklődők, körutazó, üdülő
családok,
művészetkedvelők,
szakmai/kulturális
és
civil
szervezetek
és
egyetemisták. 2. Szomszédos hazai területekről érkező turisták: városi családok, iskolai csoportok és egyetemisták. 3. Az ország egész területéről érkezők: és szakmai társaságok, sportot kedvelők, magas jövedelmű középosztály, iskolai csoportok, népi hagyományok iránt érdeklődők, körutazó, üdülő
családok,
művészetkedvelők,
szakmai/kulturális
és
civil
szervezetek
és
egyetemisták. 4. Szomszédos/ közeli országokból érkezők: népi hagyományok iránt érdeklődők, körutazó, üdülő családok, művészetkedvelők, szakmai/kulturális és civil szervezetek és egyetemisták. 5. Nyugat-Európai turisták: művészetkedvelők, szakmai/kulturális és civil szervezetek és egyetemisták. (Regionális Marketing Centrum Kft., 2006.)
Miskolcon egész évben rendeznek a - fentebb felsorolt - kulturális egyesületek különböző rendezvényeket. Itt megjegyezném, hogy az ilyen jellegű összejövetelek alapvetően a 33
helyi, illetve környékbeli lakosságot kívánják és tudják szórakoztatni, ezek a programok főként családok, iskolai csoportok, a népi hagyományok kedvelői, egyetemisták stb. számára vonzóak. Regionális vagy országos vonzerővé csak különleges esetekben válhatnak. Ilyen pl. az operafesztivál, kocsonyafesztivál, cinefest. Ezek a fesztiválok komoly látogatottsággal bírnak, többek között szakmai érdeklődők, művészetkedvelők, körutazó családok, egyetemisták érkeznek Miskolcra nem csak az ország különböző pontjairól, de külföldről is. A Helynekem vendéglátóhely az elmúlt 1 évben közkedveltnek bizonyult a helyi lakosok, turisták körében, kérdés, hogy hosszútávon is képes-e megtartani sikerét. További kérdés, hogyan lehet keresletét regionálissá bővíteni, illetve melyik az a célcsoport, kik azok a látogatók, akik akár az ország távolabbi pontjairól is hajlandóak Miskolcra utazni egy rendezvény kedvéért. Ahogy a fenti csoportosításból kiderült, a szakmai társaságok, a magas jövedelmű középosztály, a művészetkedvelők, a kulturális szervezetek, az egyetemisták stb. azok, akik az ország más területeiről is látogatják városunkat, ezért a „Helynekem”-nek ezeket a csoportokat érdemes megcéloznia programjaival.
4.4. A Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely kereslete A szakkönyvek elsődleges hangsúlyt helyeznek az attrakciók tervezésénél a megfelelő szegmens kiválasztására a kínálat kialakítása során. Újabb célcsoportként a diákok, fiatalok szegmense állapítható meg, akik az egyre kitolódó családalapítás, hosszabb ideig tartó tanulás miatt szintén a kulturális turizmus egyik fő közönségévé válnak. Kérdőívem 77%-át (ebből 64% tanuló) a 19-25 év közötti korosztály válasza reprezentálja, ami azért is fontos, mert a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely tevékenységének jellegéből kifolyólag a fiatalok válaszai a mérvadóak. A kortárs, illetve kreatív kultúra szempontjából pedig a szakmai érdeklődők lehetnek egy újabb szegmensei a kulturális turizmusnak.
34
A kérdőív második felében következtek tehát a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhellyel kapcsolatos felmérések: legelőször azt kérdeztem meg, hogy milyen programon vett már részt a kitöltő. 74-en a válaszadók állítása szerint még nem vett részt egy programon sem az elmúlt kb. 4 hónapban. A többi megkérdezett természetesen a zenei programokon, azon belül is a könnyűzenei koncerteken, underground estéken, stb. voltak jelen. A többi válasz aránya főleg kiállításra, és egyéb programokra osztódott szét, amit az alábbi ábrán szemléltetek. (Értelemszerűen több választ is megjelölhettek.)
egyéb Még nem vettem részt Színházi előadás Slam Poetry verseny Kiállítás (pl. Urban fotó) Underground, könnyűzene, dj Irodalmi est
Folkkocsma táncházzal Jazz klub Wonderground est 0
10
20
30
40
50
60
70
80
6. ábra: A Helynekem programjainak megoszlása a népszerűség szerint Forrás: saját kutatás, 2013
Azt is megválaszolhatták, hogy milyen gyakran látogatnak el a helyszínre. Az előző kérdésből is kiderült, hogy a kérdezettek közül többen még nem vettek részt programon, itt pedig láthatjuk, hogy több mint felük még egyáltalán nem járt a romkocsma részlegben sem. (Ebből 38% Miskolcon lakik, dolgozik vagy tanul.) Csak néhány alkalommal 18%, hetente legalább egyszer pedig 6% tér be.
35
2% 3% 18%
hetente többször, de programon nem feltétlenül veszek részt hetente egyszer részt veszek programon
6% 8% 7%
18% 38%
havonta többször, programon is egyszer-kétszer havonta min. egyszer csak néhány alkalommal voltam még soha nem voltam (miskolci) még soha nem voltam (nem miskolci)
7. ábra: A Helynekem látogatottságának megoszlása gyakoriság szerint Forrás: saját kutatás, 2013
A legfontosabb kérdés talán az volt, hogy milyen programokon vennének szívesen részt a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhelyen (ezt a következő ábrán szemléltetem), illetve hogy van- e olyan kortárs előadóművész, zenész, vagy amatőr helyi művész, akinek a munkásságát vagy előadását szívesen megtekintenék. Megemlítettek kortárs fényképészeket (pl. Riczuné Soltész Boglárka), illetve költőket (pl. Varró Dániel) népzenei koncertet táncházzal (pl. Tényleg zenekar), közművelődési egyesületet (pl. Montázs Egyesület, akik színházi neveléssel foglalkoznak), helyi művészeket (pl. Homonna György festőművész), valamint több könnyűzenei előadót is.
36
Egyéb
Alternatív-színházi előadás Költő-zenész performansz Közönségtalálkozó Irodalmi felolvasó est Kiállítás Könnyűzene, koncert 0
20
40
60
80
100
120
8. ábra: Milyen programokon vennének részt az emberek? Forrás: saját kutatás, 2013
A Helynekem marketing-tevékenysége a nyitás előtt már aktív volt, hiszen különböző reklámokkal próbálták felkelteni a potenciális vendégek figyelmét: - Amikor az épületet a Szinva-terasz felől renoválták, nagy vásznon, különböző festett, graffiti-szerű feliratokkal tették kíváncsivá a járókelőket. -A Miskolci Kulturális Központtal is felvették a kapcsolatot, bekerülve a PR anyagukba. Ma már internetes oldallal is rendelkeznek, továbbá közösségi oldalon is megjelennek, ami elengedhetetlen a fiatal célcsoport szempontjából, mert számukra az az elsődleges információforrás, illetve megjelennek a különböző miskolci újságokban, programmagazinban is (MiNap, Miskolci Est).
37
5. A kulturális turizmushoz kapcsolódó fejlesztések
5.1. Termékfejlesztés A termékfejlesztés jelentőségének növelését teszi szükségessé a már fentebb említett belső és külső kör összekapcsolása. Manapság
a
látogatók
egyre
nagyobb
elvárásokkal
jellemezhetők,
így
a
termékfejlesztésnek az egyedi, kulturális értékekre kell épülnie, főleg a helyi kezdeményezésekből kiindulva. (Sulyok J., 2005.) Az európai városok inkább hagyományosnak tekinthetők, de megfigyelhetünk innovatív termékeket is, mint pl. a budapesti romkocsmáknál, ezek a visszatérő vendégek megnyerése érdekében fontos szerepet játszanak. A kulturális turizmus termékfejlesztésének lehetséges fókuszai a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely szempontjából pl.: design – romkocsma stílus; új célcsoportok, résszegmensek – underground kedvelő fiatalok; média használata – filmvetítések, videoklipek forgatása (pl. Bohemian Betyars zenekar). A kulturális városi attrakciók promóciója során alkalmazott marketing eszközök között ki kell emelni az internetet, amely rendkívüli mértékben segítheti az információ eljuttatását a potenciális vendégek számára.
5.2. Területfejlesztés Fontos megjegyezni, hogy egy létesítmény, intézmény eredményességének növelése érdekében szükség van a város közreműködésére, egy integrált városfejlesztésre, melyben a lakosság, a befektetők, a vállalkozók, az önkormányzat és a civil szervezetek egymásra épülnek, egymást erősítik. Pl. ne egymás mellett, egymástól függetlenül, hanem „teamként” dolgozzanak együtt a kultúra területéhez tartozó szervezetek. A kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat mennyiségi és minőségi bővítése azonban optimális esetben nem elsősorban a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése 38
érdekében történik, hanem főként a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való vonzerejének növelése végett – és mintegy hozadékként az élénk, gazdag kulturális kínálattal, vonzó épített környezettel rendelkező városok pedig látogatásra és visszatérésre ösztönzik a turistákat is. A kultúra, a szabadidő, a szórakozás több tudományágnak is fontos területe. A kultúra szűk és hagyományos értelmezése szerint a művészeteket és a tudományt jelenti, legtágabb értelemben pedig az emberi cselekvés minden területét érinti (ahogy a mindennapi dolgainkat végezzük). A kulturális alapú városfejlesztésnek is e két megközelítési módot egyszerre kell figyelembe vennie: egyrészt cél, hogy a kultúrát a város számára középpontba állítsuk, másrészt eszköz, mivel általa a közösségek erősödnek és a gazdaság javul. (Jelenkutató Intézet - Magyar Művelődési Intézet, 2006.) A városok kulturális stratégiája szempontjából a kultúra szűkebb és/vagy tágabb fogalmából kiindulva a következő célokat lehet megjelölni: – az ismeretek, az adottságok, a készségek, a szellemi tőke gyarapítása: a közoktatás színvonalának emelése, az alapkompetenciák minél tágabb körben való elsajátítása, a felnőttoktatásban való részvétel fokozása, az info-kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés segítése, és az ezzel kapcsolatos képességek fejlesztése, a nyelvtudás növelése, a művészeti oktatás fejlesztése, szakkörök, hobbik, kulturális programok, rendezvények hozzáférhetőségének optimalizálása; – a rekreációs lehetőségekhez, a kikapcsolódáshoz való hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosítása: kulturális és szabadidős programok, lehetőségek kínálata minden társadalmi csoport számára; – a városhoz való kötődés erősítése: a lokálpatriotizmus, a helyi identitás növelése, a kulturális örökség (épített és szellemi) feltérképezése és értékként való kezelése, megfelelő város marketing a helyi lakosok és az „idegenek” számára egyaránt; – a demokratikus részvétel növelése: a nyilvánosság javítása, a helyi média optimálisabb kihasználása, civil párbeszéd ösztönzése, intelligens város építése, állampolgár központú közszféra működtetése;
39
– a közösségek erősítése: a társadalmi kohézió, a társadalmi integráció növelése kulturális és szabadidős programokkal, az öntevékenység serkentésével, kihasználásával, közös nyilvános terek biztosításával; – közvetlen és közvetett gazdaságélénkítés: idegenforgalom növelő kulturális programok és beruházások élénkítése, helyi termékek (művészeti, gasztronómiai stb.) készítésének és terjesztésének támogatása.(Jelenkutató Intézet - Magyar Művelődési Intézet, 2006.) Kulturális alapú városfejlesztésnek számít az is, ha a civil szférát vagy a helyi tehetséget támogató és fejlesztő programokat bevonjuk a tevékenységekbe. Tehát a kultúra fejlesztése kulcsfontosságú tényező a városok fejlődésében, megfelelő tervezés és menedzsment esetén pedig a kultúra fejlesztése révén bekövetkező turizmusfejlődés rendkívül pozitív gazdasági-társadalmi hatásokkal járhat. Optimális esetben a város turisztikai funkciója, azáltal, hogy bővíti a kulturális, szabadidős, infrastrukturális szolgáltatáskínálatot, egyúttal gazdagítja is a lakosság életminőségét.
40
6. Összegzés és javaslatok
A kulturális turizmusba – így az infrastruktúrába, rendezvényekbe, fesztiválokba, kreatív és kortárs iparágakba – fektetett pénz profitot hoz a város számára, új munkaerő alakul ki. A kreativitás, az egyediség más ágazatokkal is összevonható, növelve a város versenyképességét, de ehhez szükség van a kulturális és turisztikai szektor kölcsönös együttműködésére. Ahhoz, hogy mindez jól működjön, fontos a minőség és az együttműködések, amely egybefogja Miskolc város intézményeit, azok rendezvényeit, egy arculatot létrehozva. Ilyen kezdeményes pl. a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. (2012. április 1-jétől), melynek alaptevékenysége a gyermek és ifjúsági korosztály művelődési, szabadidős és kulturális programjának szervezése, a közösségépítés, a mozgásművészet, a civil szervezetek támogatása, az állami és városi ünnepek, konferenciák, szervezése. Tagjai: Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ, az Ifjúsági és Szabadidő Ház, valamint a Görömbölyi Művelődési ház. A minőség, az ún. „magas kultúra” mellett nem szabad megfeledkezni a populáris kultúra teljesen más logika mentén felépülő élménykínálatáról sem. A Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely véleményem szerint mind minőségileg, mind a szórakoztató-ipari oldalról a fogyasztói igényeket ki tudja elégíteni.
Kérdőívemből az alábbi következtetéseket lehet levonni: Miskolcon tehát a nagyszabású rendezvények, fesztiválok mellett megvan a saját szegmense a kisebb létszámú koncerteknek, közvetlenebb hangvételű összejöveteleknek, pódiumműsoroknak, kiállításoknak is. Ezt a rést tudja kihasználni a Helynekem Kulturális Egyesület, olyan programokat kínálva, melyek a térségben egyediek. Bár a lakosság nem használja ki a város kulturális adottságait, de ez annak is betudható, hogy sokszor nem áll kellő információ a rendelkezésükre, illetve nem minden réteg tudja megfizetni a drágább belépőjegyes programokat.
41
További fejtörést okoz, mivel tehetnénk népszerűbbé pl. a kortárs és kreatív kultúra kínálatát. Itt arra a következtetésre jutottam, hogy egy irodalmi est vagy egy kiállítás pl. akkor lehet sikeres, ha bevonjuk a helyieket, és az ő munkásságukat mutatjuk be, így egy bizonyos látogatói szegmens (család, barátok) már biztosított. Ez abból a szempontból is fontos, mivel több, ilyen amatőr kezdeményezésű esemény után egy pozitív visszhangot kaphat a hely, így egy idő után a híresebb magyar kortárs művészek is szívesebben jönnek el és működnek együtt. Ezáltal a kereslet kibővíthető lenne, nem csak a város környékéről érkeznének érdeklődők.
A kérdőívből szintén kiderül, hogy a zenés rendezvényeket, koncerteket – tehát az élmény jelleget - előnyben részesítik, így egy-egy programot (könyvbemutató vagy irodalmi est, stb.) érdemes a zenével összekapcsolni, és úgy „eladni”. A nagyrendezvények egyszerre szolgálják a művészet, a kultúra, a helyi gazdaság, a helyi társadalmak fejlődését. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a Helynekem tervezte egy többnapos nyári fesztivál létrehozását, de ezt a finanszírozási nehézségek miatt csak akkor tudták volna megvalósítani, ha a nemzeti Kulturális Alaptól megkapják beadott pályázatukra a támogatást. Egy ilyen nagyobb vagy többnapos rendezvény esetében szükség van a turisztikai szektor, az utazási irodák együttműködésére, egy komplex terméket (szállás-, és más programlehetőségek) érdemes ajánlani, aminek több előnye is lehet. Pl. a potenciális turistának más motivációja is lesz, itt tartózkodási ideje megnőhet (városnézésnevezetességek). Ahhoz, hogy a dolgozatom elején említett problémákat elkerüljük, illetve megoldást találjunk rá, mind a városnak, mind pedig a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhelynek különböző fejlesztéseket érdemes végrehajtania.
42
6.1. Miskolc városának a következő fejlesztéseket, feladatokat érdemes megcéloznia:
-
művészeti-kulturális értékeket közvetítő területek támogatása: képzőművészet, színjátszás, fotó stb.,
-
a műkedvelő műhelyek, csoportok, alkotók munkájának, törekvéseinek figyelembe vétele,
-
a kulturális tevékenységek végző nonprofit szervezetek tevékenységének pártolása,
-
a kapcsolatok további erősítése a különböző kulturális tevékenységet végző intézmények között,
-
az amatőr művészek, az egyének alkotókedvének megnyilvánulásának támogatása,
-
támogatása
az olyan
kezdeményezéseknek,
melyek
az
ifjúság
kulturált
szabadidejének eltöltését szolgálják -
a kortárs amatőr zene közösségi tereinek biztosítása, próbatermek létrehozása, a kezdő zenekarok pályára segítése,
-
szubkultúrák bemutatása, így az alternatív zenei műfajok, a performanszok, a grafiti kulturális termékként való megjelenítése,
-
infrastrukturális fejlesztések (pl. hostelek),
-
komplex turisztikai csomagok kialakítása.
A kulturális programok esetén a legfontosabb tényezők a következők: tiszta mellékhelyiségek, vendégszerető személyzet, kedvezményes belépőjegyek, érdeklődési körnek megfelelő kínálat, jól karbantartott épület, jó megközelíthetőség, kedvező nyitva tartás, közérthető, érdekes feliratok, parkolási lehetőség, ismeretszerzési lehetőség, vendéglátóhellyel rendelkezzen, illetve a kínálat érdekes, újszerű, élményszerű bemutatása.
43
6.2. Javaslatok különböző együttműködésekre, további programokra, fejlesztésekre
1. Ahogy már fentebb is említettem, Budapesten a fürdők és romkocsmák nagyon népszerűek a külföldi fiatalok körében. Ezért érdemes lehet nálunk is kapcsolatba hozni a Miskolctapolcai Barlangfürdőt – ami nemzetközi viszonylatban is egy egyedülálló attrakció – a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhellyel. Az együttműködés az alábbi pontokra terjedhetne ki: -
egymás promóciója
-
a barlangfürdő belépőjegyéhez italkedvezményes kupon
2. Megismerkedés a miskolci fiatalok munkásságával A Miskolci Egyetem vagy képzőművészeti középiskolák: helyiek alkotásait kiállítani egyrészt ingyen megoldható, másrészt megvan rá a helyi közönség (család, barátok). Közben vagy utána pedig olyan zenés programot érdemes ajánlani, ami biztosítja, hogy az aznapi látogató további időt töltsön el a helyszínen.
3. A Miskolci Egyetemen részképzést töltő Erasmus ösztöndíjas, vagy más külföldi itt tanuló diákok bevonása is jó hírt szerezhet a helynek. Bár az egyetemváros területén szinte minden megtalálható, ami a tanulók mindennapi életéhez szükséges, mégis érdemes „kimozdítani” őket, hogy megismerkedjenek a város többi területével, tevékenységével is. Így lehetne pl. olyan délutánt szervezni, amikor egymás kultúrájával ismerkedhetünk meg, illetve ún. „language for language” program, amikor pedig egymás nyelvéből tanulhatunk el kifejezéseket, mondatokat. Természetesen utána fontos, hogy valamilyen zenés programot kínáljunk.
4. A következő javaslatom a művészi beállítottságú fiatalok vagy szakmai érdeklődők számára filmvetítéses nap, olcsó belépőjeggyel: filmgyártásról (pl. a világ filmgyártásának magyar gyökerei - Korda család, Bíró Lajos, G. Czukor, Rózsa Miklós, Lugosi Béla 44
eddig nem kerültek Magyarországon bemutatásra együttes keretek között), vagy bármilyen adott téma alapján feldolgozott dokumentumfilm, „art mozi” jellegű vetítések.
5. Különböző kedvezmények bevezetése Pl. Miskolc kártyával rendelkezők kedvezményesen vásárolhatnak belépőjegyes egyes koncertekre, rendezvényekre.
Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely SWOT analízise:
Erősségek: sokszínű kulturális kínálat; jó megközelíthetőség (belváros, sétálóutca); szezontól független (zárt tér, nyáron pedig a tető eltávolítása, így egyfajta zárt udvar alakul ki, vagy Szinva felől a terasz); színvonalas programok; kreativitás; több sikeres kezdeményezés; minden korosztály számára vonzó programok; egyediség, romkocsma jelleg szempontjából nincs versenytársa a régióban; szegmens-specifikus kínálatok; komplex, élményt nyújtó programok.
Gyengeségek: kulturális programok alacsony kihasználtsága; finanszírozás nehézségek; hiányosságok a marketing területén; a szakmában még új rendezvényszervezői oldal.
Lehetőségek: imázsépítés (ún. „kultúr-sznob Miskolc”); egyéb turisztikai termékhez való kapcsolódás; uniós támogatások; kortárs és kreatív ipar iránti érdeklődés növekedése; új célcsoportok bevonása (ifjúsági, szakmai); együttműködési lehetőségek civilekkel, helyi szervezetekkel, művészekkel; egyedi attrakciók iránti igény növekedése.
Veszélyek: kultúra iránti érdeklődés csökkenése; diszkrecionális jövedelem csökkenése; kevesebb szabadidő; kortárs művészek érdektelensége a helyben.
9. ábra: Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely SWOT analízise Forrás: saját szerkesztés, 2013.
45
Összefoglalás A szakdolgozatom célja tehát az volt, hogy bemutassam a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely tevékenységét, és hogy ez a tevékenység milyen szerepet tölt be Miskolc kulturális életében, turizmusában. Mint ahogy a szakdolgozatomban már említettem, a kultúra fogalma napjainkra kibővült, már nem csak a hagyományos értelemben vett művészeti ágak és örökségek tartoznak a kultúrához, hanem az életstílus, divat, design, kortárs művészetek (közöttük a fotózás, film) is. Ma már a kulturális erőforrásoké a vezető szerep, ha egy város arculatának kialakításáról beszélünk, ami a város és a civilek problémáinak kiküszöböléséhez is vezethet. Egyre inkább a gazdaság és kultúra egymásrautaltsága a jellemző, ezért a városok működését meghatározó gazdasági szféra alapvető átalakulásával újra kell fogalmazni a kultúra és a gazdaság hagyományos viszonyrendszerét. A kultúra által városélmény jön létre, ami eladhatóvá fejlődik, de ezt tudatosan kell felépíteni azzal a céllal, hogy a kreativitás egyfajta városfejlesztési erővé válhasson. Munkám során arra a megállapításra jutottam, hogy valóban hiánypótló létesítményként működik a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely, egyrészt a különböző irodalmi, színházi – tehát minőségi – oldalról nyújt folyamatosan programokat, másrészt a koncertekről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen minden hétvégén új előadók és zenés estek színesítik a repertoárt. Keresleti oldalról megállapítható, hogy a tényleges látogatói fiatalkorúak, diákok, valamint szakmai érdeklődők, ezért főleg erre a két szegmensre kell építenie a helynek. Vannak többször visszatérő vendégek, olyanok, akik a romkocsma részen töltik szabadidejüket egy héten legalább egyszer, de vannak olyanok is, akik kimondottan zenés rendezvények alkalmával látogatnak el ide újból. A hatékony működés több irányból közelíthető meg, pl. a meglévő attrakciók fejlesztése, ami a változatosság biztosítását és a célcsoport kibővítését eredményezi. Az ilyen
46
megoldások egyike lehet, hogy az igényesebb, népszerűtlenebb rendezvényeket valamilyen zenés programmal „fűszerezzük meg”. Összességében, a látogatók véleménye szerint a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely kínálata, a választék gazdagsága, és minősége jónak mondható, bár mivel még csak egy éve nyitotta meg kapuit, így nehéz megállapítani, hogy hosszútávon is sikeresek tudnak-e maradni. Ahhoz, hogy ezt elérjék, szükség van többek között a város támogatására, különböző együttműködésekre, fiatalok és diákok bevonására, fejlesztésekre, hatékony marketingkommunikációra, stb. Ezáltal pedig nem csak a saját hírnevüket tudják növelni, de Miskolc kulturális életéhez is hozzájárulnak, ami pedig a város kulturális turizmusának fellendüléséhez vezethet.
Summary The purpose of my thesis was to introduce the activity of the „Helynekem” Cultural and Entertainment Place, and also to present how their activity is involved in Miskolc’s cultural life and what is their role in the tourism. As it was mentioned before, the concept of culture has been expanded, therefore not only the forms of arts and heritages - in the traditional sense - belong to culture, but also the lifestyle, fashion, design and contemporary arts (including photography, film). Nowadays, cultural resources have the main role inestablishing the image of a city, which can lead to the solution for the problems between the city and the civilians. We can see more and more the interdependence of the economy and the culture, therefore the economic sphere - which determines the cities’ activities/actions - will transform, so we have to redefine the traditional system of the relationship between the culture and the economy.
47
The culture creates a city experience, which develops into something saleable, though we need to build it up consciously,and the purpose is to achieve that the creativity will become a kind of urban development force. It can be stated that the Helynekem Cultural and Entertainment Place is indeed a longneeded establishment, on the one hand it provides various literary, theatrical – qualitative – programmes, on the other hand we must not forget about the concerts, as there are new performers and musical evenings every weekend. From the side of the demand we can see that the actual visitors are juveniles, students, as well as professional visitors, therefore the place must build upon these two segments. There are repeatedly returning guests, who spend their spare time at the pub at least once in a week, but there are several visitors, who often come to enjoy the musical events. To approach the efficient functioning, there are more ways, for instance the development of the existing attractions, which results in ensuring the diversity and expanding the group of targets. One of these solutions can be to combine the demanding and less popular events with some musical programmes. In overall, according to the visitors’ opinion, the supply, the variety of selections, and the quality of the Helynekem Cultural and Entertainment Placeis fine, though as it is a recently opened place, therefore it is difficult to determine whether they will be successful in the long run. To achieve that,among other things they need the city’s support, several cooperations, involvement of the juveniles and students, developments, efficient marketingcommunication, etc. Thereby they could not only increase their reputation, but could contribute to the cultural life of Miskolc too, which in turn can lead to the boom of the city’s cultural tourism.
48
Irodalomjegyzék
1. A Kultúra Magyar Városa, 2005, Lézerpont Stúdió, 2005. 2. Aubert, A.– Csapó, J.:Unique Features of the Tourist Attractions in Hungary’s Historical Small Cities, Pécs, 2002. 137-147. o. 3. Aubert,
A.:
A turizmus
földrajza.
–
In:
Tóth J.
(szerk.):
Általános
társadalomföldrajz II., Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2002. 143–159. o. 4. Bánfalvi J.: Magyarország idegenforgalmi földrajza, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, 2000. 5. Barta E. Gy. – Dr. Budai Z.: Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia 2009-2013, Budapest, 2009. 6. Berki M. – Gonda T.: A kulturális turizmus magyarországi városi helyszíneinek pozícionálása, Földrajzi Értesítő, 2006. 7. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai stratégiája, munkaközi anyag, 2005. 8. City Profiles: Prague, Budapest, Vienna, Geneva, Macau. Tourism Business Partnership, 25/2005. 9. Crotts, J. C.: The Effect of Cultural Distance on Overseas Travel Behaviour. Journal of Travel Research, TTRA. 43/1/2004. 10. Csapó J. – Matesz K.: A kulturális turizmus jelentősége és szerepe napjaink idegenforgalmában, Földrajzi Értesítő, LVI. évf. 3–4. füzet, 2007., 291–301. o. 11. Csapó J.: A turizmus irányításának rendszere Magyarországon, Turisztikai Atlasz, Cartographia Tankönyvkiadó Kft., Budapest, 2006. 12. Dr. Rátz T.: Kulturális turizmus és városfejlesztés – Európa kulturális fővárosa, Turizmus Bulletin, Budapest 2/2006. 13. European City Reports: Amsterdam, Athens, Barcelona, Berlin, Brussels, Budapest, Dublin, Edinburgh, London, Madrid, Münich, Nice, Paris, Rome, Vienna. Mintel, 2001. 14. Fedor V.: „A kultúra várost épít”, Miskolci kurír, Miskolc, 2005. 1. évf. 2. sz. 6-7. o. 15. Fridély L.: A Miskolci Turisztikai Kft. célja az idelátogatók igényeinek színvonalas kielégítése, Észak-Magyarország, Miskolc, 2008. 64. évf. 32. sz. 8. o.
49
16. Helyzetértékelés és fejlesztési koncepció a 2011-2013 közötti időszakra BorsodAbaúj-Zemplén megyében, Miskolc, 2011. 17. Helyzetértékelés és fejlesztési koncepció a 2011-2013 közötti időszakra BorsodAbaúj-Zemplén megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., Miskolc, 2011. 18. Horváth A.: Turizmus a kultúrában: (kultúra a turizmusban), Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1999. 19. Kaspar, C.: Turisztikai alapismeretek, KIT, Budapest, 1992. 20. Kishonthy Zs.: Tudásgyár: a művészetek kelthetik új életre a gyárat, ÉszakMagyarország, Miskolc, 2011. 67. évf. 16. sz. 7. o. 21. Kiss K. – Sulyok J.: Magyarország turisztikai imázsa, Turizmus Bulletin, Budapest, 1-2/2007. 2-11. o. 22. Kovács P.: Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2004. 23. Kovácsné Ládi K.: Évtizedekig a közművelődésben : "A kultúra- vagy annak hiánya - mindenhol tetten érhető" , MiNap, Miskolc, 2008. 5. évf. 9. sz. 4. o. 24. Kulturális Alapú Városfejlesztés összefoglaló értékelő tanulmány, Budapest, 2006. 25. Lágler P.: Tér, mező és forrás: tájékozódás társadalmi térben, kulturális mezőkön, a forrásoknál, Kulturális alapú városfejlesztés 2006, Kultúrpont Iroda, Budapest, 2008. 26. Lengyel M.: A turizmus általános elmélete, KIT Kft., Budapest, 2011. 297 o. 27. Lengyel M.: A turizmus általános elmélete, KIT Kft., Budapest, 2004. 28. Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda: Városi és kulturális turizmus Európában, 2005. 29. Magyar Turizmus Zrt. – M.Á.S.T. Kutatási Csoport: A magyar lakosság kulturális turizmussal kapcsolatos ismeretei, attitűdjei, Turizmus Bulletin, Budapest, 3/2008. 2-19. o. 30. Mckercher, B.: – Cros, H.:Cultural Tourism – The Partnership Between Tourism and Cultural Heritage Management, The Haworth Press, 2002. 31. Mexico
City
Declarationon
Cultural
Policies
World
Conference
on
CulturalPolicies, Mexico City, 26 July - 6 August 1982. 32. Michalkó G.: A városi turizmus elmélete és gyakorlata, Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1999. 50
33. Michalkó, G. - Rátz, T.: A kulturális turizmus élmény-gazdaságtani szempontjai, Budapest, 2005. 34. Miskolc a kultúra magyar városa, 2008, Központi Statisztikai Hivatal, Miskolc, 2009. 35. Miskolc a nyitott kapuk városa, Miskolc MJV Önkormányzat, Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, 2007. 36. Miskolc ON, Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal, Kulturális Osztály, 2011. 2012. 37. Nemzeti Kulturális Alap: Kulturális alapú városfejlesztés, Budapest, 2006. 38. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013, Magyar Turisztikai Hivatal, Budapest, 2005. 39. Puczkó L. – Rátz T.: A turizmus hatásai, Aula Kiadó, Budapest, 2005. 40. Puczkó L. – Rátz T.: Turizmus a történelmi városokban. – Tervezés és menedzsment. Turisztikai Oktató és kutató Kkt., Budapest, 2003. 41. Quinn, B.: Symbols, practices and myth-making: Cultural perspectives on the Wexford Festival Opera, Tourism Geographies, 5/3/2002. 42. Regionális
Marketing
Centrum
Kft.:
Észak-Magyarország
Régió
Turizmusfejlesztési stratégiája, 2007-2013, Miskolc, 2006. 43. Richards, G.: Cultural Tourismin Europe. The Association for Tourism and Leisure Education, 2005. 44. Sulyok J.: Kulturális turizmus az európai városokban, Turizmus Bulletin, Budapest, 3/2005. 18-19. o. 45. Tasnádi J.: A turizmus rendszere, Aula Kiadó, Budapest, 2002. 46. Tóth B.: A Nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu keresleti szegmensének elemzése, avagy egy „sosemvolt falu” látogatottságának jellemzése és bemutatása, Turizmus Bulletin, Budapest, 3/2008. 32-40. o. 47. Trócsányi A. – Tóth J.: A magyarság kulturális földrajza II., Pro Pannónia Kiadó Alapítvány, Pécs, 2002. 48. Trócsányi A.: A kulturális földrajz alapjai, Általános társadalomföldrajz II., Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2002. 336–359. o. 49. Trócsányi A.: Cultural Tourism in Hungary. Resources & Future Perspectives. – Tourism – An Alternative for the Development of the Economies in Transition. Konferencia előadás, Kolozsvár, Kézirat, 2001.
51
50. Turnock, D.: Prospects for sustainable rural cultural tourismin Maramure, Romania, TourismGeographies, 4/1/2002. 51. Tylor, E. B.: Primitive Culture: Researches Into the Development of Mythology, Philosophy, Religion, Art, and Custom, London, 1871. 52. Vági B.: A hazai aktív kulturális közönség vizsgálata a Reneszánsz év – 2008 keretében, Turizmus Bulletin, Budapest, 3/2009. 48-56. o. 53. World Tourism Organisation – European Travel Commission 2004. City Tourism and Culture – The European Experience.
Internetes anyagok: 54. http://factoryarena.hu/tudasgyar/ 55. http://helynekem.hu/index.php?ref=programok 56. http://hetivalasz.hu/uzlet/kultura-a-romokon-tul31673/?cikk_ertekel=1&ertekeles=1 57. http://miskolctapolca.hupont.hu/ 58. http://muut.blog.hu/tags/helynekem/ 59. http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-bulletin/archivum-1999-2005 60. http://www.boon.hu/helynekem-piaci-alapon-vettek-berbe/2141852 61. http://www.cinefest.hu/hu/fesztivalrol.html 62. http://www.club-miskolc.hu/ 63. http://www.diosgyorert.hu/munka2.php 64. http://www.etc-corporate.org/ 65. http://www.euroastra.info/node/52132/ 66. http://www.europeancitiestourism.org/ 67. http://www.ferfipont.hu/helynekem-a-miskolci-ejszaka-uj-utoere/ 68. http://www.froccsfesztival.hu/ 69. http://www.ifihazmiskolc.hu/ 70. http://www.ipkinternational.com/en/home/ 71. http://www.kezmuvesekhaza.hu/ 72. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/124/bors124.pdf 73. http://www.minap.hu/news.php?extend.60931 74. http://www.minap.hu/news.php?extend.61396.4 52
75. http://www.minap.hu/news.php?extend.61681.5 76. http://www.romkocsmak.hu/ 77. http://www.turizmus.com/
53
Mellékletek 1. számú melléklet
Miskolc kulturális turizmusa Tisztelt Kitöltő! A Miskolci Egyetem turizmus-vendéglátás szakos, végzős hallgatója vagyok. Szakdolgozatom Miskolc kulturális turizmusával, kulturális rendezvényekkel, civil kezdeményezésekkel, illetve a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhellyel foglalkozik. Kérem, segítse munkámat, a kitöltés természetesen név nélküli. Köszönöm. *Kötelező Mely terméktípusok vonzzák Önt a kulturális turizmusnál? * (többet is megjelölhet)
épített attrakciók
történelmi emlékhelyek
hagyományok
rendezvények, fesztiválok
kreatív kultúra (előadó-művészet, zene, média, design...)
kortárs kultúra
világörökségi helyszínek
kiállítás, múzeum
Egyéb: Ön szerint Miskolc kulturális élete javult vagy romlott az utóbbi 5 évben? *
sokkal jobb lett
javult, de vannak hiányosságok
romlott
sokkal rosszabb lett
nem tudom megítélni (pl. mert nem itt lakom)
Egyéb: Ha Ön szerint javult, kérem, fejtse ki válaszát. Ha Ön szerint romlott, kérem, fejtse ki válaszát. Véleménye szerint nőtt-e a miskolci kulturális programokon résztvevők száma? * 54
(az elmúlt 5 évben)
igen, egyre többen vesznek részt
igen, de még mindig kevesen vesznek részt
ugyanannyian, nem változott
csökkent
nem tudom megítélni
Egyéb: Ön szerint az embereknek mi jut eszébe először Miskolcról? (pl. iparváros, "nyitott kapuk városa", barlangfürdő stb.) Milyen gyakran szokott kulturális eseményen részt venni? *
hetente többször
hetente
havonta többször
havonta
félévente többször
félévente
évente többször
évente
nem jellemző a részvétel Milyen gyakran vesz részt Miskolcon a felsorolt eseményeken?
soha
ritkán
évente
félévente
többször
legalább havonta egyszer
Cinema City / Art mozi Könyvtár Színház Irodalmi est Sportesemény vagy táncgála
55
soha
ritkán
évente
félévente
többször
legalább havonta egyszer
Múzeum Kiállítás Könnyűzenei koncert Fesztivál Közösségi ünnep Ha van olyan kulturális esemény, amit hiányol, kérem, írja le. (Miskolcon) Ön honnan szokott informálódni a miskolci kulturális eseményekről? * (több választ is megjelölhet)
internetes programajánló
intézmény honlapja
közösségi oldalak
Miskolci Est
rádió/televízió
plakátok
szórólapok
Egyéb: Ön szerint a kortárs művészek, előadók, művészeti ágak elegendő támogatásban részesülnek az államtól? *
igen, megkapják a kellő támogatást
igen, de amúgy is jobban szeretem a klasszikus művészetet
túl sokat kapnak, másra kellene fordítani
nem, kaphatnának többet is
sokkal többet kellene kapniuk
nem tudom megítélni
Egyéb:
56
Véleménye szerint Miskolcnak van egyedi kulturális karaktere? *
igen, van
nincs
nem tudom megítélni Ha az előző kérdésben igennel válaszolt, kérem ,fejtse ki. Ön szerint mi az oka a miskolci kulturális élet hiányosságainak? * (többet is megjelölhet)
forráshiány
emberek érdektelensége, kulturális kereslet hiánya
politikai vezetés nem támogatja eléggé
összefogás, együttműködések hiánya (pl. civilekkel vagy más intézményekkel)
nem tudom
Egyéb: Részt vett-e már a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhely valamelyik programján? * (ha nincs tisztában a programok típusaival, a www.helynekem.hu honlapon visszakeresheti a lezajlott eseményeket)
Wonderground est (pl. Savages Y Suefo)
Jazz klub
Folkkocsma táncházzal
Irodalmi est
Underground, könnyűzenei koncert, dj
Kiállítás (pl. Urban fotókiállítás)
Slampoetry verseny
Színházi előadás
Még nem vettem részt
Egyéb: Milyen gyakran látogat el a Helynekem Kulturális Tér és Szórakozóhelyre? *
hetente többször, de programon nem feltétlenül veszek részt
hetente legalább egyszer részt veszek programon
havonta többször, programon havi egyszer-kétszer veszek részt 57
havonta legalább egyszer
csak néhány alkalommal voltam a megnyitás óta
még soha nem voltam, de miskolcon lakom, dolgozom vagy tanulok
még soha nem voltam (nem miskolci)
Egyéb: Mely programokon venne részt szívesen? * (többet is megjelölhet)
Zene, koncert
Kiállítás
Irodalmi felolvasó est
Közönségtalálkozó
Költő-zenész performansz
Alternatív-színházi előadás
Egyéb: Van-e olyan kortárs előadóművész, zenész, amatőr vagy helyi művész, akinek munkásságát vagy előadását szívesen megtekintené? Ha bármilyen gondolata támadt a kérdőív témájával kapcsolatban, kérem, ossza meg. Neme *
nő
férfi Életkora *
18 év alatt
19-25 év
26-35 év
36-50 év
51-65 év
65 év felett Foglalkozása *
Közép-/Felsővezető
Alsóbb vezető
Betanított munkás 58
Szakmunkás
Szellemi beosztott
Munkanélküli/Álláskereső
Nyugdíjas
Tanuló
Egyéb: Melyik megyében lakik? *
59
