Miskolci Egyetem
Az innovatív technológiák szerepe a gazdaság zöldítésében
Kocsis Andrea Alexandra 2014
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................................... 4 2. A zöld gazdaság fogalma, jellemzői és szerepe ................................................................ 7 2.1. A zöld gazdaság fogalma és jellemzői ....................................................................... 7 2.2. A zöld gazdaság szektorai .......................................................................................... 9 2.3. A zöld gazdaság indikátorai ..................................................................................... 10 3. A gazdaság zöldítésének eszközei ................................................................................... 13 3.1. Európai Unió ............................................................................................................ 14 3.2. ENSZ ........................................................................................................................ 16 3.3. OECD ....................................................................................................................... 20 3.4. Jövőkép ..................................................................................................................... 22 4. Az innováció és az ökoinnováció .................................................................................... 24 4.1. Innováció és K+F fogalma ....................................................................................... 24 4.2. Ökoinnováció ........................................................................................................... 26 4.2.1. Az ökoinnováció típusai .................................................................................... 26 4.2.2. Az ökoinnováció mérése ................................................................................... 27 5. Az innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolat értékelése az innovációs index és az ökológiai lábnyom segítségével .......................................................................................... 29 5.1. Mérési módszer felvázolása...................................................................................... 29 5.2. Az innováció mérése: az innovációs index............................................................... 29 5.3. A zöldülés mérése: az ökológiai lábnyom ................................................................ 31
2
5.4. Értékelés ................................................................................................................... 33 6. Az innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolat értékelése az innovációs index és a zöld index segítségével ........................................................................................................ 36 6.1. A mérési módszer felvázolása .................................................................................. 36 6.2. Az OECD országok zöld indexe............................................................................... 36 6.3. Az innováció és a zöld index közötti kapcsolat........................................................ 39 7. Alternatívák az innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolat elemzésére .................. 42 7.1. Az ökoinnováció és a zöld index közötti kapcsolat .................................................. 42 7.2. Súlyozott zöld index ................................................................................................. 44 8. Az innovációval kapcsolatos indikátorok alakulása, jövőkép ......................................... 47 9. Összefoglalás ................................................................................................................... 51 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 53 Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 59 Táblázat jegyzék .................................................................................................................. 61 Summary.............................................................................................................................. 62
3
1. Bevezetés
A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a kimerülőben lévő fosszilis energiahordozók és egyéb természeti erőforrások pazarló felhasználása, a növekvő mennyiségű hulladék, a biodiverzitás pusztulása, a környezeti katasztrófák, az életminőség romlása, a munkanélküliség folyamatos emelkedése, valamint a Föld népességének rohamos növekedése, mind előttünk álló nagy kihívások (Green Capital Zrt., 2010). A fentiekben felsorolt problémákat azért tekintjük napjaink egyik legnagyobb kihívásainak, mert a világ jelenlegi működése, gazdaságunk struktúrája vezetett a kialakulásukhoz. Ami biztos, az az, hogy változtatni kell. Változtatást pedig csak úgy érhetünk el, ha az minden érintett szereplő számára kívánatos és pozitív. A fenntartható fejlődés az, amiben megtalálhatjuk az esélyt a változtatásra. Ugyanis ez a koncepció mind az ökoszisztéma, mind a gazdaság szempontjából pozitív válaszokat ígér. „A fenntartható fejlődésnek lényegi eleme az erőforrásokkal való gazdálkodás. A fenntarthatóság elméletének és megvalósításának vizsgálata mindig a társadalomban élő ember jelenét és jövőjét tekinti központi kérdésnek, és ezt vizsgálja az ökológia, környezet gazdaságtan, közgazdaságtan, szociológia és több más tudományág nézőpontjából. A legfontosabb kérdés a gazdaság és a bioszféra, a földi ökoszisztémák viszonya.” (Szőcs et al., 2012, 30. o.) Ezekre a kérdésekre válaszol a zöld gazdaság, ami a gazdálkodástudomány egy új ágává nőtte ki magát az utóbbi néhány évben. A zöld gazdaság úgy értelmezi a gazdaság egészét, mint a természet részét, és nem fordítva! A zöld gazdaság elérésével olyan gazdaságot lehetne létrehozni, amely többek között javítja az emberi jólétet és a társadalmi egyenlőség felé vezet, miközben jelentősen redukálódnak az ökológiai, valamint a természeti erőforrások jelentette kockázatok. (Sabit et al., 2014) A zöld gazdaság kiteljesedésében több tényező is közrejátszik – ilyenek például a környezeti vagy vállalati programok. Szakdolgozatomban azonban azt szeretném bebizonyítani, hogy a legfontosabb ilyen tényező az innováció. Az alábbi írásomban megvizsgálom az (öko)innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolat létezését, valamint kísérletet teszek a fennálló kapcsolat szorosságának feltételezett meghatározására. 4
Hipotézisem, hogy az (öko)innováció és a zöld gazdaság között jelentős kapcsolat van. Szakdolgozatom elkészítéséhez szakirodalmi forráselemzést végeztem, feldolgoztam és elemeztem az elérhető adatbázisokat, valamint különböző statisztikai módszereket alkalmaztam, amely fő célja az összehasonlíthatóság növelése az által, hogy dimenziómentessé teszem az indikátorokat. Szakdolgozatomban először a zöld gazdaság fogalmát, jellemzőjét és szerepét, majd az innovációt és az ökoinnovációt mutatom be részletesebben. Dolgozatom fő részeként analitikus vizsgálatot végzek az innováció és a zöld gazdaság kapcsolatáról. Úgy vélem, egy állítást úgy lehet igazán jól bebizonyítani, ha azt nem csupán pozitív, de negatív oldaláról is megvizsgáljuk. Ezért az ötödik fejezetben az ökológiai lábnyom képviseli a zöld gazdaságot. Ennek az az oka, hogy az elméletek szerint a zöld gazdaság kiterjedésével az ökológiai lábnyom mérete csökken, hiszen az ökoszisztéma csak ily módon fenntartható. Azonban várhatóan negatív eredményeket fogunk kapni. Hiszen ha józanésszel belegondolunk, úgy érzékeljük, hogy az USA ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint például Afrikáé, annak ellenére, hogy nem valószínű, hogy Afrika innovatívabb lenne. A hatodik fejezetben a zöld gazdaságot a zöld index képviseli majd, amely az OECD által kifejlesztett zöld indikátorok alapján számítja ki a zöld gazdaság mértékét egy adott országban. Itt várhatóan a hipotézisemet alátámasztó eredményeket fogok kapni. Mindezt számításokkal és számítások eredményeiből készített ábrákkal kívánom alátámasztani. Továbbá ebben a két fejezetben elkészül egy rangsor a „legzöldebb” és leginnovatívabb OECD országokról. Szakdolgozatom lezárásaként az eddig megkapott eredményekből alapján innováció fontosságát kihangsúlyozandó, egy újfajta, súlyozott zöld indexet számolok az OECD országokra, és összevetem a két különböző index alapján kapott eredményeket. Végül az innovációval kapcsolatos zöld indikátorok idősoros vizsgálatával elemzem az utóbbi évek változásait, eredményeit, és mindezek alapján következtetek majd a jövőbeni kilátásokra. Hipotézisem vizsgálatára és bizonyítására az OECD országok adatait használom. Ennek oka, hogy a szervezet, politikájában fontos szerepet tulajdonít a zöld növekedésnek és a fenntartható fejlődésnek. Ennek kapcsán az OECD dolgozta ki a zöld indikátorokat is, amelyek lehetővé teszik a zöld gazdaság nemzetközi összehasonlíthatóságát. Ezen kívül ez 5
a nemzetközi szervezet fogalmazta meg az innováció hatalmas jelentőségét a zöld növekedésben. (OECD, 2014/a) „Az innovatív termékek, szolgáltatások, folyamatok vagy üzleti modellek mind hasznot húzhatnak abból, ha csökkentik természeti erőforrásokra gyakorolt nyomásukat és/vagy redukálják a szennyezőanyag-kibocsátást.
Ezzel
párhuzamosan a környezetbarát
innovációk elősegíthetik a gazdasági fejlődést. A környezetbarát termékek és szolgáltatások ipara egyformán gyorsan nő, akár OECD tagországokról van szó, akár nem. Mint néhány évtizeddel ezelőtt a z I.T: iparág, most egy másik iparág versenyképessége növekedhet. Ez megmagyarázza, hogy az OECD tagországok kormányai miért tekintik a környezetbarát innovációt (más néven ökoinnovációt) a zöld növekedés fő hajtóerejének.” (OECD, 2011/a, 1. o.) Témaválasztásomnak oka, hogy engem is erősen foglalkoztat világunk jövője, és, hogy az emberiség vajon képes lesz e helyrehozni illetve kijavítani azokat a hibákat, amiktől most a hosszú távú fenntarthatósága függ – mind gazdasági, mind életminőségi szinteken. A zöld gazdaság megoldásként szolgálhat, ezért vizsgálom, hogy vajon az emberiség a megfelelő lépéseket teszi-e, a megfelelő intenzitással.
6
2. A zöld gazdaság fogalma, jellemzői és szerepe
2.1. A zöld gazdaság fogalma és jellemzői A zöld gazdaság koncepciója nem annyira új keletű, mint azt elsőre gondolnánk. A fogalom először David Pearce, Ani Markandya és Edward Barbier Blueprint for a Sustainable Economy című könyvében jelent meg 1989-ben (UNDP, 2012). Már ekkor megfogalmazták, hogy a környezeti eszközöknek nem csupán csak környezeti, vagyis belső értéke van, hanem nagy befolyással bírnak a gazdasági állapotokra és folyamatokra (Pearce et al., 2000). Azonban ahhoz, hogy az ekkor megfogalmazott zöld gazdaság fontosságát széleskörűen elfogadják, a világgazdaságnak egy erőteljes figyelmeztetésre volt szüksége. Ezt pedig a 2008-ban kialakult pénzügyi válság hozta el, ami mindenki szemét felnyitotta arra, hogy az eddig működő gazdaságban több hibás elem is van, de a legfontosabb az, hogy a hosszú távú fenntarthatóságra nem alkalmas. Ettől a ponttól kezdve egyre nagyobb szerepet kapott a zöld gazdaság, mint a fenntarthatóság kulcsa (UNDP, 2012). 2010 júniusában az Európai Tanács elfogadta az EURÓPA 2020 stratégiát, amelyben a zöld gazdaság több eleme is megtalálható. Ilyenek például az éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzések, K+F-re való fordítás növelése vagy a „zöld” adórendszer kialakítása (European Comission, 2012). 2011-ben az OECD közétette a Zöld Növekedés Stratégiát, ami egy válasz arra a felismerésre, hogy a jelenlegi környezeti kihívások akadályozzák a hosszú távú gazdasági növekedést (OECD, 2011/b). 2012-ben pedig a World Bank publikálta az Inkluzív zöld növekedés című kiadványát, aminek célja egy olyan út kijelölése, ami a fenntartható fejlődés eléréséhez vezet (World Bank, 2012). Az eleinte megfogalmazott zöld gazdasághoz képest – ami szerint a zöld gazdaság célja a gazdaság élénkítése, ami a környezeti értékeken nyugvó társadalmi jólét kialakítása által érhető el (Pearce et al., 2000)– a fogalomkör mára kitágult. A ma értelmezhető zöld gazdaság fogalmát a Green Capital remekül összefoglalja: „A zöld gazdaság alatt nem a gazdaság azon ágazatát értjük, amely a mások által okozott 7
környezeti problémákat gyakran csővégi megoldással kezeli, tehát a hagyományos értelemben vett környezetvédelmi ipart, hanem a gazdaság egészének zöldítését – egyszerűsítve: a fenntarthatósági szempontok érvényesítését mindennapjainkban.” (Green Capital Zrt., 2010, 3. o.) És ahhoz, hogy a zöld gazdaságot elérjük, a gazdaság folyamatos és fokozatos zöldítésére van szükség (Green Capital Zrt., 2010). A zöld gazdaság egy olyan „gazdasági modell, ami nagy hangsúlyt fektet az energiatakarékosságra, energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználására és a saját erőforrások előtérbe helyezésére”(Új Széchenyi terv, 2011, 5. o.). Vagyis az ellentéte az eddigi hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modellnek, ami a nem megújuló energiaforrások rohamos csökkenése, valamint az emberiség energiafelhasználásának fokozott növekedése miatt már csak rövidtávon tartható fent. Fenntarthatósági szakértők által definiált 3 pilléres fenntarthatósági modellek rámutatnak arra, hogy a fenntarthatóság alapja a gazdaság, a társadalom valamint a természeti környezet (Tóthné Szita K., 2012). Sterling gyenge és erős fenntarthatósági modellt különböztet meg. A gyenge fenntarthatósági modellben a 3 pillér egymástól különálló, és hasonló fontosságú, de a fenntarthatóságuk a többi pillér fenntarthatóságától függ. Míg az erős fenntarthatósági modell rávilágít arra, hogy a természeti környezet az élet alapja, így létfontosságú szerepe van mind a társadalomban, mind a gazdaságban. Hiszen társadalom nélkül nincs gazdaság, környezet nélkül pedig nincs társadalom, így a természeti környezet fenntartásának kulcsfontosságú szerepe van mind a társadalmi, mind a gazdasági fenntarthatóságban (Jayawardena, 2010.).
8
Environment
Economy
Society
Economy
1. ábra: Fenntarthatósági modell (Forrás: Tóthné Szita, K., 2012)
A zöld gazdasággal tehát elérhetjük azt, hogy a környezetbe való befektetés a gazdasági növekedés biztos forrása lehessen (OECD, 2011/c). A zöld gazdaság így egyértelműen az egész világunk hosszú távú fenntartásának a kulcsává válhat.
2.2. A zöld gazdaság szektorai A zöld gazdaságot, mint más gazdasági formát, szintén fel tudunk osztani különböző szektorokra. Burkart 6 fő szektort fogalmaz meg, amiken belül különböző alszektorok jelennek meg. Ezek a szektorok pedig: megújuló energia, zöld építészet, tiszta közlekedés, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, valamint a földgazdálkodás (Tóthné Szita, K., 2012). Ezek olyan újonnan megjelent szektorok, amelyek a zöld gazdaság kialakítása révén jöttek létre, szerepük pedig évről évre nő. Az is fontos tényező, hogy ezen szektorok megjelenése rengeteg új munkahely, méghozzá zöld munkahely valamint zöld vállalkozás megjelenésével járt és jár együtt (Burkart, 2009). Az UNEP ugyanakkor 10 szektort különít el egymástól: építészet, közlekedés, energia ellátás, hulladék, halászat, erdészet, víz, mezőgazdaság, turizmus valamint a gyártás és ipar (UNEP, 2013/a). Ezek pedig olyan szektorok, amelyek már eddig is léteztek, de ezen iparágak zöldölése elengedhetetlen egy zöld gazdaság, egy ’zöld’ bolygó eléréséhez.
9
A fent felsorolt szektorok jelenlegi szektorok. Kezdetben jóval kevesebb zöldülő szektor járult hozzá a gazdaság zöldítéséhez. Mára az arányszám jelentősen javult ugyan, de még nem értük el a célt, a teljes zöld gazdaságot.
2. ábra: Átmenet a zöld gazdaságba (Forrás: Tóthné Szita, K., 2012)
2.3. A zöld gazdaság indikátorai Azokat az országokat, amik politikájukkal elősegítik a környezetbarát–, vagyis a zöld növekedést, olyan információs rendszerrel kell támogatni, ami visszaigazolást ad politikájuk helytállóságában, vagyis információkat nyújt az eddigi eredményekről, valamint segít az előrehaladási lehetőségek vizsgálatában. Ehhez olyan mutatók szükségesek, melyek jól definiálhatók és körülhatárolhatók, lehetővé teszik a nemzetközi összehasonlíthatóságot, illetve világos üzeneteket sugall a politikai döntéshozók és a nyilvánosság számára egyaránt (OECD, 2011/c). Ezen feltételek mellett dolgozta ki az OECD az úgynevezett zöld indikátorokat:
Zöld indikátor csoportok és témaköreik Indikátor csoport A gazdaság környezeti erőforrásainak termelékenysége
1. táblázat
Csoport témakörei szén és energia termelékenység; erőforrás-termelékenység: nyersanyagok, tápanyagok, víz;
többtényezős termelékenység. 10
Természeti eszközállomány
Az életminőség környezeti dimenziója
Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok
Társadalmi-gazdasági háttér és jellemző növekedése
megújuló készletek: víz, erdészeti, halászati források; nem-megújuló készletek: ásványi nyersanyagok;
biodiverzitás és ökoszisztémák.
környezeti egészség és kockázatok;
környezetvédelmi szolgáltatások.
technológia és innováció; környezetbarát termékek szolgáltatások; nemzetközi pénzmozgások;
és
árak és transzferek; szakértelem és képzés; szabályozási és irányítási megközelítések.
gazdasági növekedés és struktúra; termelékenység és kereskedelem; munkaerő-piac, oktatás és jövedelem; szociális-demográfiai szabadalmak.
(Forrás: saját szerkesztés, OECD (2014/b) alapján) Az indikátorok témakörein belül még több mérőszámot különböztethetünk meg. Ezen mérőszámok által elemezhetők az országok gazdasági zöldülésének jelenlegi állapotai és eddigi fejlődései. Ezek alapján pedig jövőre vonatkozó következtetéseket tehetünk. Ilyen és ehhez hasonló indikátorok alapján jellemezhetjük egy ország gazdaságának zöldülését, azonban ez csak egy kisebb szelet. Ahhoz hogy teljes egészében jellemezzük egy ország zöldülését elengedhetetlen az innovációkra és a K+F-re vonatkozó indikátorok vizsgálata. Ilyen indikátorok például a következők:
állami kiadások természeti környezettel kapcsolatos K+F-re, a teljes állami kiadás százalékában;
zöld szabadalmak indexe;
elektromos és hibrid járművekkel kapcsolatos szabadalmak;
építészeti és világítási energiahatékonysággal kapcsolatos szabadalmak;
megújuló energiával kapcsolatos szabadalmak;
légszennyezéssel kapcsolatos szabadalmak;
11
vízszennyezéssel kapcsolatos szabadalmak;
hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabadalmak (OECD adatbázis).
12
3. A gazdaság zöldítésének eszközei
A gazdaság zöldítése globális cél, éppen ezért az eléréséhez szükséges eszközrendszernek is globálisnak kell lennie. Ilyen eszközrendszert leghatékonyabban a nagyhatalmak, a nemzetközi szervezetek és a multinacionális cégek tudnak kialakítani, globális intézményrendszerük és befolyásuk miatt. Ezért ebben a fejezetben ezen intézmények azon eszközeit, stratégiáit, tanácsait és céljait vizsgálom, amelyek a zöld gazdaság elérésére törekszenek. A nagyhatalmaknak több szempontból is fontos szerepe van a gazdaság zöldítésében. Egyrészt méretükből és fejlettségükből adódóan sokkal jobban terhelik a környezetet, sokkal nagyobb az ökológiai lábnyomuk, mint a többi államnak:
Ökológiai lábnyom (hektár/fő) 0
1
2
3
Világ
4
5
7
8
9
2,7
Magas jövedelmű országok
6,1
Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok
6
2 1,2
USA
8
Európa
4,7
Kína Afrika
2,2 1,4
3. ábra: Ökológiai lábnyomok alakulása 2007 (hektár/fő) (Forrás: saját szerkesztés, Footprint Network (2010) alapján) A fenti ábrán jól kivehető a hatalmas különbség a magas és az alacsony jövedelmű országok között. Az USA ökológiai lábnyoma majdnem hatszorosa egész Afrikáénak, és a világátlagnak is majdnem háromszorosa.
13
A nagyhatalmak, szervezetek szerepe a gazdaság zöldítésében azért kulcsfontosságú, mert az ő változtatásuk a legfontosabb, ezen felül azért, mert politikai tekintetben magas befolyással bírnak szinte az egész világ felett.
3.1. Európai Unió Az Európai Unió felfedezte a zöld gazdaságban lévő hatalmas lehetőségeket, és a gazdaság zöldítésének fontosságát. Ennek több bizonyítéka is van. Az egyik bizonyíték arra, hogy az Európai Unió komoly figyelmet fordít a zöldülésre, az az Európai Bizottság Zöld Könyvei. A Zöld Könyvek olyan dokumentumok, amelyeknek célja a vitaindítás egy adott témában. (Európai Unió, 2013) Az Európai Unió egyik programja szintén hozzájárul a zöldülési folyamatokhoz. Ez a NATURA2000. A programon belül megfogalmazzák a vízkeret irányelvet, a hulladékgazdálkodási irányelvet, illetve a biológiai sokféleséget megőrző irányelveket. Célja a fenntartható fejlődés és termelés előmozdítása. (Green Capital Zrt., 2010) De a zöld gazdaság elérését leginkább elősegítő program az maga az EURÓPA 2020, ami az Európai Unió legfontosabb stratégiája. Az EURÓPA 2020 stratégia olyan reformokat fogalmaz meg, amelynek célja a magas versenyképesség elérése. Ennek eléréséhez az EU öt fő célt fogalmazott meg, amit 2020-ig az Európai Uniónak el kell érnie. A konkrét célok a következők: 1. a 20-64 évesek foglalkoztatottsági rátája 75% legyen; 2. az EU GDP-jének 3%-át a kutatás-fejlesztésre fordítsák; 3. 20, vagy akár 30%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energia szükségletünk 20%-át megújuló energiaforrásokból nyerjük, illetve, hogy 20%-kal nőjön az energia hatékonyság; 4. az általános iskolát otthagyók arányát 10% alá csökkenteni, illetve elérni, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen a 30-34 éves korosztály legalább 40%-a; 5. elérni, hogy 20 milliónál kevesebb ember legyen kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélyének. (European Commission, 2012) Az EURÓPA 2020 fenti céljainak elérése érdekében, hét projektet fogalmazott meg. Ezek: 14
1. az innovációs unió projekt; 2. a mozgásban az ifjúság projekt; 3. a digitális napirend projekt; 4. a forrás-hatékony Európa projekt; 5. a globalizációs iparpolitika projekt; 6. az új képességek és munkahelyek projekt; 7. és a szegénység elleni európai platform projekt. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2010) Láthatjuk, hogy a fő célok közül több is van, amely a zöld gazdaság elérésével van közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban, és kiderül az is, hogy az Európai Unió fontosnak tartja az innováció és a forráshatékonyság fokozását.
Zöld energia beruházások eloszlása régiók szerint (milliárd US$) 120 100 80 2007 60
2008 2009
40
2010 20 0 Európa, Közel-Kelet, Ázsia, Latin-Amerika Afrika
Amerika
4. ábra: Régiók szerinti zöld energia beruházások eloszlása régiók szerint 2007 és 2010 között (milliárd US$-ban) (Forrás: saját szerkesztés Green European Fundation (2011) alapján) A fenti ábrán láthatjuk, hogy az Európai Unió nem csak politikai, de magas pénzügyi hozzájárulást tesz a zöldítésért. Az Európai Unióhoz tartozó térség minden vizsgált évben a legmagasabb eredményeket érte el, és a pénzügyi hozzájárulásuk minden évben
15
növekedést mutat, még a válságot követő évben is, amikor az amerikai hozzájárulás visszaesett.
3.2. ENSZ Mint a legtöbb globális szervezet, az ENSZ is kiemelt feladatának tekinti a környezeti, és az ezzel együtt járó gazdasági károk növekedésének mérséklését, végső célként annak megállítását. (Green Capital Zrt., 2010) Ezen törekvések elérésére az ENSZ több irányból is támogató kezet nyújt. A fenntartható fogyasztás 1992. évi Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján (UNCED) elfogadott Agenda 21-ben is szerepelt már. A 2002. évi csúcstalálkozón, pedig megállapodás született a Fenntartható Fogyasztás és Termelés (SCP) programkeretről is, amely fő eszközei az erőforrás- és energiahatékonyság ösztönzése, a gazdaság zöldítése, és az innováció támogatása. (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011) Másik irány az úgynevezett "pilot project"-ek. Ezek a "pilot project"-ek a partnerek összehozásával, innovációs tanácsok nyújtásával és segélyprogramokon keresztül támogatják, a fejlődő országokat. (Green Capital Zrt., 2010) Sőt, ritkán még kisebb mértékű finanszírozást is biztosítanak a végrehajtó intézkedéseknél. A "pilot project"-ek elsősorban az éghajlat változás hatásaira koncentrálnak, méghozzá a különböző földrajzi igényekre illesztve, vagyis a különböző térségekre egyéni "pilot project"-eket dolgoztak ki. A legtöbb "pilot project" az elsivatagosodás, az esőerdők pusztulásának kérdéskörére irányul. A projectek megvalósítása új munkahelyek teremtésével és gazdasági fejlődés lehetőségével jár együtt. (UNECE, 2014) Az ENSZ harmadik iránya az UNEP (United Nations Environment Programme), vagyis az ENSZ környezetvédelmi programja, amit 1972-ben alapítottak. Fő célja az "életminőség javítása anélkül, hogy a jövő generációiét veszélyeztetné". Az UNEP Kormányzó Tanácsa 58 ország képviselőiből tevődik össze, akik évente üléseznek. Programjait pedig a Környezeti Alapból finanszírozzák. (Magyar ENSZ Társaság, 2014)
16
Éves UNEP projekt hozzájáruások teljes értéke (millió US dollárban) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
5. ábra: Éves UNEP projekt hozzájárulások teljes értéke (millió US dollárban) (Forrás: saját szerkesztés, UNEP (2013/b) alapján) A fenti ábrán jól látszik, hogy az UNEP programjainak finanszírozására szánt kiadások növekvő tendenciát mutatnak. Ez azt jelenti, hogy az UNEP szerepe egyre fontosabb, és hatékonysága feltehetőleg a költségvetésével arányosan nő. A növekvő tendencia pozitívuma ellenére, mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Az UNEP szerint körülbelül 100 milliárd dollárra lenne szükség összesen a zöld gazdaság fellendítéséhez. Ehhez képest 1992 és 2013 között az UNEP 1294,9 millió dollárt fordíthatott projektjeikbe, ami körülbelül a szükséges pénzmennyiség 0,1%-a. (Kriston, L., 2011) Az ENSZ Közgyűlése folyamatosan arra szólítja fel az UNEP-et, hogy még biztonságosabb, stabilabb és fokozottabb pénzügyi forrásokkal egészítse ki az ENSZ által nyújtott költségvetési keretét. A legtöbb ilyen támogatást az ENSZ tagállamok kormányai nyújtják, ezeket a hozzájáruló országokat donor országoknak hívjuk. (UNEP, 2012) 2013-ban 72 donor ország járult hozzá különböző összegekkel az UNEP tevékenységének támogatásához. Ez majdnem kétszeres növekedést jelent az előző évhez képest, amikor is 17
39 donor ország adományozott. Ennek ellenére az összadomány értéke 2013-ban kevesebb volt: 2012-ben több mint 71 millió dollár, még 2013-ban kevesebb, mint 67 millió dollár volt a különböző tagországok által felajánlott összeg. (UNEP, 2014/a)
Top 15 donor ország hozzájárulása 2013 (millió US$) 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 -
6. ábra: Top 15 donor ország hozzájárulása 2013 (millió US dollár) (Forrás: saját szerkesztés, UNEP (2014/a) alapján) A fenti diagramon azt a 15 donor országot tűntettem fel, amelyek a legtöbbet adományoztak 2013-ban az ENSZ Környezetvédelmi Programjának, az UNEP-nek. A legtöbb szerepe ezen belül is az első két legnagyobb összeget adományozó országnak van, ők csaknem dupla annyit adományoztak, mint a harmadik legtöbbet adományozó USA. Megfigyelhető, hogy már az első és a 15. donor ország között is jelentős különbség van. A hatalmas különbségek ellenére a top 15 donor országnak már évek óta jelentős szerepe van az UNEP éves pénzügyi kereteinek alakulásában. 2009-ben az összes donor országbeli felajánlások 81%-a a top 15 országtól származott. Ez az arány 2010-ben 87%, 2011-ben 86%, 2012-ben 89% volt, és 2013-ban már elérte a 90%-ot. (UNEP, 2014/b)
18
Régiók szerinti UNEP hozzájárulás 20122013 Latin-Amerika 1%
Észak-Amerika 12% Nyugat-Ázsia 1% Afrika 0% Kelet-Ázsia 7%
Európa 79%
7. ábra: Régiók szerinti UNEP hozzájárulás 2012-2013-as adatok alapján (Forrás: saját szerkesztés, UNEP (2014/b) alapján) Az egyenetlen hozzájárulási eloszlás, amely nem csak országok, de régiók között is erőteljesen megjelenik, az UNEP oldalán forrás-elosztási problémákkal járhat. Az UNEP forráselosztása teljesítményalapú, és elsősorban olyan országok felé folyó, amelyek erőforrás-hiányosak, illetve igénylik az UNEP asszisztálását, iránymutatását. (UNEP, 2014/b) Az UNEP az ENSZ-en belül is hatalmas szervezet, programjai sokoldalúak, és különböző területeket fednek le. 2008 végén az UNEP elindította GEI (Green Economy Initiative), vagyis Zöld gazdaság kezdeményezés nevű programját. A GEI célja olyan elemzői és politikai támogatást nyújtani, amelyek ösztönözik a zöld és zöldülő szektorokba történő befektetéseket. (UNEP, 2013/c) A GEI-nek három fő tevékenysége van: 1.
A Green Economy Report1 és ehhez kapcsolódó kutatási anyagok támogatása. Ez által kíván fenntarthatósági útmutatást nyújtani, és ösztönözni a megfelelő szektorokba történő befektetéseket.
1
A Green Economy Report, vagyis a Zöld Gazdasági Beszámoló az UNEP és a GEI közös kiadványa, mely a
fenntartható fejlődéshez vezető segítséget nyújt. (UNEP, 2013/c)
19
2. Tanácsadó szolgáltatás nyújtása a zöld gazdasághoz való közelítésért. 3. Széleskörű K+F és innováció, valamint civilszervezetek, vállalatok és további ENSZ partnerek bevonása a GEI programba. (UNEP, 2013/c) A Green Economy Report megfogalmazza, hogy a jelenlegi gazdasági irányzat tele van piaci hiányosságokkal, valamint ökológiailag beszűkült. A beszámolóban levő irányelvek a gazdaságot egy új mederbe terelik, egy olyanba, melynek alapja az innovációba, az emberi tőkébe, a tudásba és a kutatás-fejlesztésbe való befektetés. (UNEP, 2011)
3.3. OECD Az OECD zöld gazdaságbeli szerepvállalásáról már volt szó az előző fejezetben. Hiszen az OECD fogalmazta meg a gazdaság zöldülését mérő indikátorokat, melyek rendkívüli segítséget és útmutatót nyújtanak a zöld gazdaság elérésében. Az OECD 2011-ben publikálta Towards Green Growth (A Zöld Növekedés Felé) című kiadványát. A kiadvány célja olyan stratégia nyújtása a fejlett és fejlődő országok kormányainak, mely a gazdaságra és a környezetre való együttes odafigyeléssel, új lehetőségek nyílnak meg a fenntartható jövő felé. (OECD, 2011/d) A kiadvány szerint a különböző országoknak különböző stratégiát kell folytatni a zöld gazdaság elérésért, mivel minden országban különböznek a gazdasági és intézményi feltételek, és a fejlettségi szintek. Azonban vannak olyan alaptételek, amelyek az összes országra és régióra érvényesíthetők: 1. a természeti erőforrások növekedést hozó felhasználása; 2. olyan gazdasági költségek kifejlesztése, melyek jobban reflektálják a természeti erőforrások valódi értékét, hiszen a természeti erőforrások a gazdaság alapjai; 3. olyan politikára összpontosítani, mely a gazdaságot és a környezetet együttesen erősíti. (OECD, 2011/e) Ezeken belül a kiadvány kiemelő hangsúlyt fektet a következő aspektusokra:
Értéket adni a környezetszennyezésnek és a természeti erőforrásoknak, például adók formájában, vagy úgy, hogy kereskedelmi engedélyekhez kötjük ezeket. A cél az, hogy ez által ösztönözzék a hatékonyságot és az innovációt. 20
Az
olyan
visszás
támogatások
megszüntetése,
amelyek
ösztönzik
a
környezetszennyezést, és a természeti erőforrások túlzott kitermelését.
Innováció. Az zöld innováció előmozdításában a kormányoknak nagy szerepe van, hiszen ők tudják a legtöbb támogatást nyújtani. Valamint az országok közötti kereskedelmi akadályok leküzdése hozzájárulna a hatékonyabb K+F-hez.
Infrastrukturális beruházások. Elsősorban a vízi, energetikai és közlekedési infrastruktúrába.
Intézményi és kormányzati kapacitás a zöld gazdasági politikai reformok adaptálására. (OECD, 2011/e)
Az OECD felbecsülte a zöld célok eléréséhez szükséges pénzügyi hozzájárulások mértékét, és a területeket, amelyek felé a beruházásoknak elsősorban irányulniuk kell:
8. ábra: Szükséges pénzügyi hozzájárulások mértéke különböző szektorokban az OECD szerint (Forrás: World Economic Forum, 2013) 21
A fenti ábra megmutatja, hogy körülbelül évi 5 billió US$-ra lenne szükség a megnevezett szektorok zöldítésére, hogy a zöld növekedési pályára léphessünk. Láthatjuk azt is, hogy milyen nagy jelentősége van a víznek, amely terület egyre fokozottabb jelentőségű, annak fokozódó fogyása, pazarlása, és szennyezése miatt.
3.4. Jövőkép Összegezve, a világ fontos szervezetei és nagyhatalmai felismerték a zöld gazdaságban rejlő potenciákat, fő működési és gazdasági stratégiájukat a zöld gazdaság felé vezető irányelvek mozgatják. Mindegyik stratégiában kiemelt szerepet és odafigyelést kapnak a környezetvédelmi intézkedések, a pénzügyi befektetések és ráfordítások, a zöld adók bevezetése, a munkahelyek teremtésének szerepe, az oktatás fontossága, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés. Az imént felsorolt elemek egymással összefüggésben állnak, csak együtt tudnak hatékonyan és célravezetően működni. Hiszen például hiába vezetünk be zöld adókat, hogy ez által inspirálják a zöld növekedést, hogyha egy technológiai akadállyal ütközünk. Éppen ezért van kiemelt szerepe az innovációnak, mivel új ötletek és technikák szükségesek egy új, egy más, egy jobb gazdaság eléréséhez.
22
9. ábra: A zöld gazdaság eléréséhez vezető átalakulási folyamat (Forrás: European Environment Agency, 2014) A
fenti
ábra
összefoglalja
mindazt,
ami
az
előző
fejezetek
mindegyikéből
kikövetkeztethető. Miszerint a zöld gazdaság eléréséhez 4 fontos tényezőn át vezet az út. Ez a négy pillér a nemzetközi tudásátadás a zöld gazdaságot érintő kérdésekben és tapasztalatokban, megfelelő politikák és irányelvek megfogalmazása és hatályba léptetése, a zöld gazdaságot támogató innováció fellendítése, és nem utolsó sorban mindezek finanszírozása. Az innovációnak így kulcsfontosságú szerepe van a zöld gazdaság elérésében, és egyfajta verseny is megkezdődött. Az az állam, amelyik az innováció és a K+F segítségével hamarabb ér el eredményeket, amelyek a zöld gazdaság felé vezetnek, hatalmas versenyelőnyben lesz, valamint a világgazdaságban betöltött szerepe is nőni fog, sőt vezető szerephez juthat. A jövőbeni világátrendeződés függhet a jelenlegi innovációs eredményektől és növekedési arányoktól. Ez az oka annak, hogy szakdolgozatomban vizsgálom az innováció szerepét, fontosságát, valamint az eddig elért eredményeket a zöld gazdaság területén belül.
23
4. Az innováció és az ökoinnováció
4.1. Innováció és K+F fogalma A kutatás-fejlesztést és az innovációt a közéletben gyakran egymás szinonimáiként használják. A valóságban azonban két eltérő fogalom, összetévesztésük fő oka pedig az egymás közötti szoros kapcsolatból adódhat. "A kutatás-fejlesztés (K+F) általánosan elfogadott definíció szerint az a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak az új alkalmazások kidolgozására történő felhasználását." (Buday-Malik, A. et al, 2012, 57. o.) Vagyis olyan vizsgálati tevékenység, melynek végső célja új, vagy már meglévő javak, termékek, eszközök és eljárások ki- illetve továbbfejlesztése. A kutatás-fejlesztés által bővített ismeretanyag pedig az innováció által válhat kézzelfoghatóvá és produktívvá. Az innováció legáltalánosabb megfogalmazása, "W. Kopalinski definíciója, mely szerint az innováció jelentése valami új dolog bevezetése, egy újdonság, vagy reform." (OkwietGrabara, 2013, 1. o.) A Kopalinski féle definíció szerint tehát az innováció minden új dolog bevezetését jelenti. Az innováció gazdaságtudományi vonulatát J. A: Schumpeter fogalmazta meg a XX: század elején:
Az innováció alapesetei Schumpeter szerint Az innováció alapesetei
Magyarázata olyan, melyet a fogyasztók még nem ismernek,
vagy új minőségű termék létrehozása.
valamilyen új tudományos felfedezésen alapul, vagy a termék új típusú kereskedelmi kezelése.
Új termék létrehozása
Új termelési eljárás bevezetése
2. táblázat
24
olyan piacok, ahol a vállalat előtte még nem tevékenykedett,
vagy az új piac teremtése is ide tartozik. a már meg lévő termékek újféle beszerzési illetve értékesítési formái. függetlenül attól, hogy teljesen újak vagy már előzetesen léteztek, csak a vállalat eddig nem használta fel őket.
Új piacokra történő nyitás Új beszerzési illetve értékesítési formák
Új nyersanyagforrások, félkésztermékek forrásainak feltárása
Új ipari szervezet létrehozása
ami lehet monopolhelyzet létrehozása, vagy ide tartozik a franchise is.
(Forrás: saját szerkesztés, Okwiet-Grabara (2013) alapján) A Schumpeter féle megfogalmazás felsorolja az összes lehetséges innovációs formát és alapjául szolgál a ma született innovációs fogalmaknak. Ilyen a következő, 2004-ben megfogalmazott definíció is: "Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása." (Buday-Malik, A. et al, 2012, 57. o.) Tehát míg a kutatás-fejlesztés az új dolgok tudományos és elméleti felfedezése illetve kifejlesztése, addig az innováció új dolgok gyakorlati létrejöttét, megvalósítását foglalja magába. Vagyis az innováció alapja a K+F, és a K+F eredményei az innováció által válhatnak hozzáadott értéket növelővé. A kettő egymás nélkül külön-külön nem valósulhatna meg, szoros kapcsolatuk feltétel a sikeres eredmények eléréséhez. Az innováció rendkívüli fontossági egy vállalat, egy gazdaság működésében, szerteágazó és pozitív hatásai miatt. A különböző féle innovációk hatásait a következő táblázat foglalja össze: Az innovációk hatásai Az innováció fajtája Termék innovációk
3. táblázat
Az innováció hatása
a termékek és szolgáltatások körének bővítése belépés új piacra vagy a vállalkozás piaci részesedésének bővítése
a termékek és szolgáltatások minőségének javítása
25
Eljárási innovációk
a termelés/szolgáltatás rugalmasságának növelése
a termelés/szolgáltatás rugalmasságának követése az egységnyi munkaköltség csökkentése
az egységnyi anyag - és energiaköltség csökkentése a környezeti, egészségügyi és munkabiztonsági hatás javítása szabványok betartása
Egyén innovációk
(forrás: Havas, A.; 2007, forrás: saját szerkesztés) Az innováció tehát nélkülözhetetlen a versenyképesség megtartásához illetve annak növeléséhez, így a gazdaság fellendítéséhez. Az innovációval, sokkal hatékonyabb szerkezetet, működést érhetünk el.
4.2. Ökoinnováció A 2008-2012 közötti gazdaságfejlesztési programok fő aspektusai a már tárgyalt fenntartható fejlődés és a tudás alapú növekedés, amelyekre a legjobb választ a zöld gazdaság kialakítása jelentheti. Ehhez kapcsolódik szorosan az ökoinnováció fogalma is. "Az ökoinnováció minden új, vagy jelentősen fejlesztett termék vagy szolgáltatás, folyamat, szervezeti változás vagy marketing tevékenységi megoldás bevezetése, mely csökkenti a természetes erőforrások (mint a nyersanyag, energia, víz és fölt) felhasználását, valamint az egész életciklusok alatt felgyülemlő káros anyagok mennyiségét." (EcoInnovation Observatory, 2013, 2. o.) Az ökoinnováció ötvözi az innováció és a környezetvédelem elemeit, így annak a hasznait is egyben. Maga a szó is ennek a két szónak az ötvözetéből született. Így az ökoinnováció olyan új lehetőségeket rejt magában, amellyel az innováció pozitív hatásait kiélvezve környezetünket is óvjuk. Vagyis az ökoinnovációnak pozitív hatásai vannak mind az üzleti életben, mind a környezeti fenntarthatóságban, és így elősegíti a gazdaság zöldítését. 4.2.1. Az ökoinnováció típusai Az EIO (Eco-Innovation Observarory) 2012 évi jelentésében az ökoinnováció hat típusát különbözteti meg:
26
Az ökoinnovációk típusai
4. táblázat:
Típus Termék innováció
Magyarázat olyan termékek, illetve szolgáltatások, amelyek előállításainak környezeti hatásai minimálisak. csökkenti az anyagfelhasználást,
Folyamat innováció
alacsonyabb kockázattal jár,
Szervezeti innováció
költség megtakarító. a környezeti tényezők és problémák bevezetése a szervezeti módszerekbe, az irányítási rendszerekbe és termelésbe. változtatás a termékek dizájnjában és csomagolásában,
Marketing innováció
terméktámogatás és árazás,
Társadalmi innováció
célja elérni a viselkedési és életmódváltást.
Rendszer innováció
olyan egymással összefüggő innovációk, amelyek egy teljesen új rendszert hoznak létre, a teljes rendszer következménye a környezeti hatások csökkentése, teljesen átalakítják a meglévő piaci feltételeket.
célja eladhatóvá tenni és eladni az ökoinnovatív, zöld termékeket.
(forrás: Eco-Innovation Observatory, 2013, forrás: saját szerkesztés) Az IEO továbbá kifejlesztette az ökoinnivációs eredménytáblát, mely az első olyan eszköz, mellyel kimutathatják az EU27 ökoinnovációs teljesítményét. Ezzel az eszközzel kimutathatóak az összes tagállam EU-s átlaghoz viszonyított eredményei. Az ökoinnovációs eredménytábla összeállításának alapjául 16 indikátor szolgál, melyek 5 különböző területet érintenek, amelyek: 1. ökoinnovációs ráfordítások; 2. ökoinnovációs tevékenységek; 3. ökoinnovációs termelési eredmények; 4. környezeti eredmények; 5. társadalmi-gazdasági eredmények. (Eco-innovation adatbázis, 2014) 4.2.2. Az ökoinnováció mérése Az ökoinnováció mérésére egyre több hangsúly tevődött az utóbbi években. „Az ökoinnovációs tevékenységek számbavétele, mérése azért szükséges, hogy megalapozott stratégiákat lehessen kialakítani a negatív környezeti hatások hatékony visszafogására 27
mikro- és makroszinten egyaránt. Ezekben a törekvésekben a nemzetközi szervezetek szerepe kiemelkedő; az OECD zászlóshajója a fenntartható termelést, szolgáltatást és fogyasztást célzó, illetve támogató kezdeményezéseknek.” (Buday-Malik, A. et al., 2012, 66. o.) A mérhetőség teszi lehetővé az országok közötti összehasonlíthatóságot, valamint az országok fejlődésének megfigyelését. Egyfajta irányt mutathat a kormányoknak, az államoknak, illetve a szervezeteknek.
28
5. Az innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolat értékelése az innovációs index és az ökológiai lábnyom segítségével
5.1. Mérési módszer felvázolása Ebben a fejezetben az innovációs index valamint az ökológiai lábnyom mérőszámainak segítségével elemzem az innováció és a zöld gazdaság közötti összefüggéseket. Az országok innovációjának mértékét és rangsorát az innovációs index segítségével vázolom. Az országok gazdaságának zöldülését pedig ebben a fejezetben az ökológiai lábnyom mutatószámaival prezentálom. Az ökológiai lábnyom, mint a gazdaság zöldülését mérő mutató, nem tartozik az OECD által meghatározott mutatók közé, én most mégis vizsgálom. Ennek oka az, hogy a gazdaság zöldülésének egyik legfőbb célja, hogy a szektorok és az országok, így az egész világ ökológia lábnyoma csökkenjen. Hiszen ezzel a mérőszámmal jól reprezentálható, nem csupán a gazdaság, de az egész világ fenntarthatósága. Szakdolgozatom célja felfedni az innováció és a zöld gazdaság közötti pozitív irányú összefüggéseket. Azonban, előre láthatóan az innovációs index és az ökológiai lábnyom között negatív kapcsolatot fogunk mérni. Úgy érzem, a szakdolgozatom hipotézisének bizonyításához a negatív irányú kérdésekkel is foglalkoznom kell. A mutatószámokat, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat és összefüggéseket az OECD 34 tagországán keresztül fogom vizsgálni és elemezni.
5.2. Az innováció mérése: az innovációs index Az innováció pontos mérésére a legalkalmasabb a globális innovációs index. A globális innovációs index-számítás rendkívül összetett és többrétű. A világ innovációs indexének eredményeiről minden évben a Johnos Cornell University, az INSEAD és a WIPO közösen készít egy publikációt, amelynek adatait fogom most felhasználni. „A globális innovációs index (Global Innovation Index: GII) a világ gazdaságainak innovációs képességének és eredményeinek rangsorolása. A 2013-as rangsorolás 142
29
gazdaságot vizsgál, amely a népesség 94,9%-át, valamint a GDP 98,7%-át fedi le.” (Global Innovation Index, 2013, 1. o.) A GII a köz-és magán döntéshozók, valamint a kutatók egyik legfontosabb eszközévé nőtte ki magát az elmúlt évek alatt. Ennek legfőbb oka, hogy a mutatószám tükrözi, hogy a gazdasági növekedésben az innovációnak vezető szerepe van. (Dutta, Lanvin, 2014.)
Globális innovációs index (átlag) Innováció hatékonyság arány (arány) Innovációs input alindex
Intézmények _______ Politikai környezet
Humán tőke és kutatás _______ Oktatás
Szabályozási környezet
Felsőfokú oktatás
Üzleti környezet
K+F
innovációs output alindex
Infrastruktúra _______ ICT
Üzleti kifinomultság _______ "Tudásmunkások"
Piaci kifinomultság ______ Hitel
Általános infrastruktúra
Beruházás
Ökológiai fenntarthatóság
Kereskedelem és verseny
Innovációs kapcsolatok Tudás felszívódás
Tudás és technológiai outputok ______ Tudás létrehozás
Kreatív output _______ Inmateriális javak
Tudás hatás
Kreatív javak és szolgáltatások
Tudás diffúzió
Online kreativitás
10. ábra: 2013 évi globális innovációs index összetevői (Forrás: saját szerkesztés, Global Innovation Index (2013) alapján) A fenti ábrán láthatjuk, mely mutatókból állítják össze a globális innovációs indexet. A globális innovációs index két fő almutatója az innovációs input alindex valamint az innovációs output alindex. A két fő alindex további pillérekből áll. Az innovációs input alindex kiszámításához adatokra van szükségünk az intézményekről, a humán tőkéről és kutatásról,
az
infrastruktúrákról,
a
piaci
kifinomultságról
valamint
az
üzleti 30
kifinomultságról. Az innovációs output alindex kalkulációjához a tudás és technológiai outputok valamint a kreatív outputok meghatározására van szükség. GLOBÁLIS INNOVÁCIÓS INDEX 2014 70 60 50 40 30 20 10 Svájc Egyesült Királyság Svédország Finnország Hollandia USA Dánia Luxemburg Írország Kanada Németország Norvégia Izrael Dél-Korea Ausztrália Új-Zéland Izland Ausztria Japán Franciaország Belgium Észtország Csehország Spanyolország Szlovénia Olaszország Portugália Magyarország Szlovákia Csille Lengyelország Görögország Törökország Mexikó
0
11. ábra: Az OECD tagállamok globális innovációs indexének 2014-es eredményei (Forrás: saját szerkesztés, Global Innovation Index (2014) adatai alapján) Minél nagyobb a globális innovációs index, annál innovatívabb az ország. A 2014-es legmagasabb globális innovációs eredményeket a fenti ábra mutatja. Ez alapján a leginnovatívabb nemzetgazdaság Svájc, őt követi az Egyesült Királyság majd Svédország. Az Amerikai Egyesült Államok a 6. leginnovatívabb ország lett 2014-ben. A legkevésbé innovatív OECD országok Mexikó, Törökország és Görögország. Magyarország innováció terén a 28. helyet érte el 2014-ben az OECD országok között, ez évben GII mutatója 44,6. Ez némiképp javulást mutat a 2013-as 31. helyezéshez képest, azonban a 2013-as GII indikátora magasabb, 46,9 volt. (Global Innovation Index, 2014)
5.3. A zöldülés mérése: az ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom definícióját 1996-ban fogalmazta meg Rees és Wackernagel, kanadai ökológusok. Ez az indikátor kifejezi, hogy mennyi földterületre valamint vízre lenne szükség ahhoz, hogy a lakosságot eltartsa, valamint az emberiség által termelt 31
hulladékot elnyelje. Tehát az ökológiai lábnyom egy olyan kvantitatív eszköz, amely megbecsüli azt a biofizikai terhet, amelyet az emberi életmód ró az ökoszisztémára. (Butnariu, Avasilcai, 2014) A fenntarthatóság kérdése globális jelentőségű. Ennek a globális rendszernek az összetevői a nemzeti területek, gazdaságok és társadalmak. A fenntarthatóságot és ennek kapcsán a zöld gazdaságot vizsgálva az ökológiai lábnyom segítségével, kisebb-nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk globális, regionális, nemzeti, helyi, illetve személyi szinteken. Egy valamiben azonban nincs különbség: az ökológiai lábnyom minden szinten kihívásokat és határokat szab meg. (Holden et al., 2014)
ECOLOGICAL FOOTPRINT 2007 (globális hektár/fő)
Luxemburg Dánia Belgium USA Észtország Kanada Ausztrália Írország Hollandia Finnország Svédország Csehország Norvégia Spanyolország Görögország Szlovénia Ausztria Németország Svájc Franciaország Olaszország Egyesült Királyság Új-Zéland Dél-Korea Izrael Japán Portugália Lengyelország Szlovákia Csille Mexikó Magyarország Törökország
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
12. ábra: Az OECD tagországok ökológiai lábnyomának 2007-es eredményei és a világátlag (Forrás: saját szerkesztés, Global Footprint Network (2010) és Global Footprint Network (2013) adatai alapján) Az ábráról jól leolvasható, hogy az OECD országok közül Luxemburgnak a legmagasabb, több mint 9 globális hektár/fő az ökológiai lábnyoma. Míg Magyarország ökológiai lábnyom tekintetében pozitív eredményeket ért el, hiszen az OECD országok közül a 2. legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkezett 2007-ben. 32
Izlandról sajnos nincs hivatalos adat. 2007-ben a tagországok közül Törökországnak volt a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ami éppen megegyezik a világátlaggal, vagyis 2,7 globális hektár/fő volt.
5.4. Értékelés A globális innovációs index és az ökológiai lábnyom közötti kapcsolat szorosságának mérésére az alábbi Spearman-féle rangkorrelációs együttható képletet használtam, amely azt méri, hogy két sorozat együtt változik-e:
ρ=1-
(1.)
Ahol ρ a két mennyiségi ismérv közötti kapcsolat szorosságát és irányát határozza meg. A d az ismérvek rangsorolásából adódó különbségeket, n pedig a vizsgált országok számát határozza meg. Ez alapján megkapjuk, hogy: ρ=0,581384 Az OECD országok globális innovációs indexeit, valamint az ökológiai lábnyomainak méretét vizsgálva, az innováció és a zöld gazdaság között pozitív értéket kaptunk. Vagyis, ha egy adott ország innovációja növekszik, akkor közepesen erős esély van arra, hogy az ökológiai lábnyom is nőni fog. (saját számítás; Global Innovation Index, 2014; Global Footprint Network, 2010)
33
Az ökológiai lábnyom és a globális innovációs index közötti kapcsolat
10
L 9
Ökológiai lábnyom
8
DK
B EST
R² = 0,4332 US
CA AUS
7
NA SF
IRL 6
CZ SLO E
GR 5
P
PL
A F J
I
S
N D ROK NZ IL
GB CH
SK
4
RCH
3
H MEX
TR
2 30
35
40
45
50
55
60
65
70
Globális Innovációs Index
13. ábra: Az ökológiai lábnyom és a globális innovációs index közötti kapcsolat (Forrás: saját szerkesztés, Global Footprint Network (2010) és Global Innovation Index (2014) adatai alapján) A fenti ábra nem teljesen reprezentatív, hiszen a két indikátor adati különböző évekből valók, azonban így is egyértelmű és tanulságos következtetéseket vonhatunk le. A diagramon szabad szemmel is látható, hogy a két mutatószám között egyértelmű kapcsolat áll fenn. Az ábra melletti regresszió függvény számszerű adatokkal támasztja alá a feltételezett kapcsolatot. R² = 0,4332 A globális innovációs index 43,32%-ban befolyásolja az ökológiai lábnyom nagyságának alakulását. Ez újabb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az innováció mértéke és az ökológiai lábnyom, vagyis a zöld gazdaság nagysága között közepesen erős, egyenesen arányos kapcsolat van. Vagyis, ha nő az innováció közepesen erős lehetőség van arra, hogy az ökológiai lábnyom is nőni fog.
34
A 11. és 12. ábra szerint elkészült 13. ábra alapján, valamint a statisztikai számítások alapján általánosan megfogalmazható, hogy azokban az OECD országokban, ahol az innováció magas, az ökológiai lábnyom is nagyobb értéket vesz fel. A felállított hipotézisem, miszerint az innováció a zöld gazdaság növekedése felé vezet, itt megdőlni látszik. Ez annak az oka, hogy az innováció növekedésének az egyik legnagyobb következménye a gazdasági növekedés. Az ökológiai lábnyom növekedés pedig az egyik következménye a GDP emelkedésének. A probléma legfőbb oka, hogy a mai gazdasági szerkezetben a gazdasági növekedés egyenesen arányos a rövidtávú energiafelhasználás növekedésével. Nem létezik egyik, a másik nélkül. Tehát az innováció növekedésével gazdasági növekedést érünk el, ami közvetve közepesen erős hatást gyakorol az ökológiai lábnyom alakulására, ami sajnálatos módon így nem a zöld gazdaság felé tolódik. (Hua Honglian et al., 2012) A hipotézisemnek ellentmondó eredmény fakadhat abból is, hogy az országok ökológiai lábnyomának jelenlegi mérete egyelőre főleg az eddigi rendszer működéséből fakadó méreteket tükrözi. Így előfordulhat, ha évek múlva újravizsgáljuk a kettő közötti kapcsolatot, már hipotézisemet alátámasztó eredményeket kapunk majd az ökológiai lábnyom és az innováció között is.
35
6. Az innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolat értékelése az innovációs index és a zöld index segítségével
6.1. A mérési módszer felvázolása Ebben a fejezetben az innovációs index valamint a zöld index mérőszámainak segítségével elemzem az innováció és a zöld gazdaság közötti összefüggéseket. Ennek oka, hogy egy ország zöldültségi fokáról a nevezett index valódibb képet ad. Az országok innovációjának mértékét és rangsorát ismét az innovációs index segítségével reprezentálom. Az országok gazdaságának zöldülését pedig ebben a fejezetben az úgy nevezett zöld index mutatószámával jellemzem. A zöld index, mint a gazdaság zöldülését mérő mutató, az OECD által meghatározott zöld mutatók eredményei által határozza meg egy ország zöld gazdasági szintjét. Szakdolgozatom célja felfedni az innováció és a zöld gazdaság közötti pozitív irányú összefüggéseket. Az előző fejezettel ellentétben az innovációs index és a zöld index között előre láthatólag pozitív kapcsolatot fogunk mérni, és szakdolgozatom fő hipotézise bizonyítást nyer. A zöld mutatószámokat, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat és összefüggéseket az OECD 34 tagországán keresztül fogom vizsgálni és elemezni. Először meghatározom a zöld gazdaság szintjét az OECD országokban, és ez által rangsort állítok. Utána összehasonlítom az országok zöldülésének illetve innovációs szintjének alakulásait. Statisztikai módszerek segítségével meghatározom a kettő közötti kapcsolat szorosságát. Előre láthatólag a felállított hipotézissel megegyező eredményeket fogunk kapni, vagyis az innováció és a zöld gazdaság alakulása között pozitív, szoros kapcsolat van.
6.2. Az OECD országok zöld indexe A zöld gazdaság indikátorainak meghatározásának fontos szerepe van. Ennek oka, hogy olyan információkat közölnek az országokkal, amelyek felhívják a kormányok figyelmét a zöld növekedés fontosságára, valamint a megfelelő intézkedések megtételének szükségességére. Az országok megfelelő politikai lépésein túl, az indikátorok 36
hozzájárulnak a társadalmi szerepvállalás növekedésének elősegítésében is, az által, hogy irányt mutatnak, hogyan lehetséges a zöld növekedés elérését támogatni. (World Bank, 2013) Az OECD 2011-ben megfogalmazta a zöld növekedés mérésének fogalmi keretét, és meghatározta az alkalmazható mutatókat. A fogalmi keret 3 fő pilléren alapszik, ezek: 1) gazdasági tevékenységek (a fogyasztás és a termelés környezeti terhelésé, valamint az életminőséget mutató indikátorok); 2) politikák,
intézkedések,
lehetőségek
(politikai
és
gazdasági
lehetőségeket és válaszokat mutató indikátorok), 3) természeti tőkealap (a természeti tőkealapot mutató indikátorok). Ezen felül nyilvánosan hozzáférhetővé tett honlapján egy adatbázist, amelyben összegyűjtötte azon mutatókat, amelyek lehetővé teszik egy ország zöldülési mértékének mérését. (Dr. Pomázi I. – Dr. Szabó E., 2013) Az OECD által vizsgált indikátorok Tématerület 1_1: A növekedés jellemzői társadalmi gazdasági összefüggésben
5. táblázat
Jelölés Indikátor neve GG_A11 Reál GDP, Index 1991=100 GG_A24 Népsűrűség, lakosság száma/km2
1_2: Környezeti és erőforrás termelékenység
GG_C11
Termelés alapú széndioxid termelékenység, US$/kg CO2 Energia termelékenység, US$/ktoe Energia intenzitás, toe/fő Megújuló energia kínálat, a teljes energiaellátás %-ában Nem energia jellegű anyagfogyasztás DMC, 1990=100 Nem energia jellegű anyagfogyasztás, US$/kg Biotikus anyag termelékenység, beleértve a fát és az élelmi, takarmányozási célú biomasszát, US$/kg Abiotikus anyag termelékenység, benne ipari ásványok és fémek, US$/kg Elérhető ivóvíz-források, 1000 m3/fő
GG_C13
Összes vízkivitel, 1000m3/fő
GG_B12 GG_B21 GG_B22 GG_B26 GG_B32 GG_B33 GG_B35
GG_B36 1_3: Természeti szolgáltatás nyomon követése
37
1_4: Az élet környezet minősége GG_D20 Szennyvízhálózathoz kapcsolódó népesség a teljes lakosság %-ában 1_5: Gazdasági lehetőségek és GG_E13 Közkiadások aránya a környezeti K+Fpolitikai válaszok nyomon ben, az összes közkiadás %-ában követése GG_E17 Zöld szabadalmak, 1990=100 GG_E19 Elektromos és hibrid járművek szabadalma az összes szabadalom %ában GG_E110 Épületek és világítás energiahatékonyságára vonatkozó szabadalmak az összes szabadalom %ában GG_E112 Levegőszennyezés szabadalma az összes szabadalom %-ában GG_E113 Vízszennyezés az összes szabadalom %ában GG_E114 Hulladékmenedzsment szabadalma az összes szabadalom %-ában GG_E41 Az összes ökoadó a GDP %-ában (Forrás: Bartha, Z. et al., 2013) Az OECD országok zöld szintjét Tóthné Szita Klára által alkotott, úgy nevezett zöld indexszel fogom elemezni, amelynek módszertana a következő. A zöld indikátorokból először indexet képez, amely a termelés alapú széndioxid termelékenység esetén az alábbiak szerint alakul: GG_B12i = (GG_B12vo – GG_B12min)/(GG_B12max – GG_B12min), (2.) Ahol a „vo” a vizsgált ország indexének értéke, a „min” az összes vizsgált ország vizsgált indexe közül a legkisebb érték, és a „max” az összes vizsgált ország vizsgált indexe közül a legmagasabb érték. Majd kompozit indikátorokat képez az összetartozó kategóriák indexeiből, például a környezeti és erőforrás termelékenység átlagos indexe: GG_B = (B12i + B21i + B22i + B26i)/4
(3.)
(Bartha, Z. et al., 2013) Így minden vizsgált országra egy 0 és 1 közötti értéket kapunk, ahol a 0 azt jelenti, hogy az adott országban nincs zöld növekedés, az 1 pedig a teljes zöld növekedés elérését jelöli. 38
Tehát minél magasabb egy ország zöld indexe, annál magasabb a gazdaság zöldülésének mértéke. Vizsgálatom során 2010-es adatokat használtam. Ennek oka, hogy ugyan az OECD folyamatosan frissíti adatbázisát, a 2010-es adatoktól frissebb statisztikai eredmények még igen hiányosak, így teljes értékű számítás nem végezhető.
OECD országok zöld indexe (2010) 0,40
0,30
0,20
0,10
Dél-Korea Luxemburg Új-Zéland Japán Spanyolország Ausztria Svédország Norvégia Csille Egyesült Királyság Észtország Izland Franciaország Görögország Hollandia Izrael Dánia Németország Olaszország Ausztrália Belgium Portugália Írország Svájc Magyarország Kanada Mexikó Csehország Finnország Szlovénia Törökország Lengyelország USA Szlovákia
-
14. ábra: OECD országok zöld indexe (Forrás: saját szerkesztés, OECD adatbázis (2014) alapján) A 2010-es adatok alapján kiugróan Dél-Korea érte el a legmagasabb és így a legjobb eredményt, míg Szlovákiának a legalacsonyabb a zöld indexe. Sajnálatos módon Magyarország csupán a középmezőny végén helyezkedik el. A legmagasabb 1 értéket egyik ország sem közelíti meg.
6.3. Az innováció és a zöld index közötti kapcsolat A globális innovációs index és a zöld index közötti kapcsolat szorosságának mérésére az előző fejezetben is használt korrelációs képletet használtam: 39
ρ=1Ahol ρ a két mennyiségi ismérv közötti kapcsolat szorosságát és irányát határozza meg. A d az ismérvek rangsorolásából adódó különbségeket, n pedig a vizsgált országok számát határozza meg. Ez alapján megkapjuk, hogy: ρ=0,1911 Vagyis a globális innovációs index és a zöld index között is pozitív kapcsolat van. Ugyan ez a kapcsolat gyengébb, de azt bizonyítja, hogy az innováció növekedésével a zöld index is np. Vagyis van utalás arra, hogy az innovatívabb országoknak magasabb a zöldültségük mértéke. (saját számítás; Global Innovation Index, 2014; OECD adatbázis, 2014)
0,45
A zöld index és a globális innovációs index közötti kapcsolat
0,40
ROK
Zöld index
0,35
R² = 0,1276 L
0,30
NZ E
0,25
GR
RCH
0,20 MEX TR
0,15
J
A N EST IS F IL I D DK P B AUS IRL H CA SLO CZ
PL SK
SF GB NA CH SF US
0,10 30
35
40
45 50 55 Globális Innovációs Index
60
65
70
15. ábra: A zöld index és a globális innovációs index közötti kapcsolat (Forrás: saját szerkesztés, OECD adatbázis (2014) és Global Innovation index (2014) alapján) A fenti ábra nem teljes mértékben reprezentatív, hiszen a két indikátor adati különböző évekből valók. Míg a zöld index érétkei a 2010-es eredményeket mutatják, addig a globális
40
innovációs index értékei 2014-es adatok alapján számított. Azonban így is egyértelmű és tanulságos következtetéseket vonhatunk le. A diagramon szabad szemmel is látható, hogy a két mutatószám között nem egészen egyértelmű kapcsolat áll fenn. Csupán halványan olvasható le, hogy azokban az országokban, ahol magasabb az innováció mértéke, zöldebb gazdaság mérhető. Az ábra melletti regresszió függvény számszerű adatokkal támasztja alá a feltételezett kapcsolatot. R² = 0,1276 A globális innovációs index 12,76%-ban befolyásolja a zöld index nagyságának alakulását. Ez újabb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az innováció mértéke és a zöld gazdaság nagysága közötti kapcsolat létezésére. Ám ez a kapcsolat gyengének minősül. Nem feltételez erős kapcsolatot. A fenti ábrák és a statisztikai számítások alapján általánosan megfogalmazható, hogy azokban az OECD országokban, ahol az innováció magas, van esély arra, hogy a zöld index is nagyobb értéket vesz fel. A felállított hipotézisem, miszerint az innováció a zöld gazdaság növekedése felé vezet, bebizonyosodott, de nem olyan intenzív mértékkel, mint arra az elején számítottam. Ennek pedig két feltételezett oka lehet. Az egyik ok, hogy ha az innováció egészét vizsgáljuk, félrevezető lehet. Hiszen az innováció nem feltétlenül irányul a zöldülés felé, sok esetben előfordulhat az is, hogy épp az ellenkező út felé terel. De ha csak a zöldüléssel kapcsolatos innovációt veszem figyelembe, egész más eredményeket kaphatunk. Az ökoinnováció és a zöld index közötti kapcsolatot elemezve minden bizonnyal olyan eredményeket kapunk majd, amelyben megfigyelhető az innováció pozitív és elengedhetetlen hatása a zöld gazdaság kialakulásában A másik ok pedig a zöld index tökéletlenségében kereshető. A képletben ugyan csak a zöldüléssel kapcsolatos innovációk kaptak helyet, de a probléma az lehet, hogy ezek a zöld innovációk ugyan olyan súlyt kaptak a képletben, mint például a reál GDP. Azonban ha belegondolunk, attól, hogy egy ország GDP-je magasabb, nem feltétlenül zöldebb. Éppen ezért, ha az innováció mértékét nagyobb súllyal vesszük számon a képletben, valószínű, hogy tisztább, zöldülés szempontjából valódi képet kaphatunk az egyes országokról.
41
Ezért a következő két fejezetben az említett két alternatívát vizsgálom, és elemzem az így kapott eredményeket.
7. Alternatívák az innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolat elemzésére
7.1. Az ökoinnováció és a zöld index közötti kapcsolat Ha megvizsgáljuk az OECD zöld indikátorait (5. táblázat), megállapíthatjuk, hogy azok a mutatók, amiket az ember befolyásolni tud, mind összefüggnek az innovációval. Tehát akár társadalmi akár politikai eszközök által kívánjuk elérni a zöld gazdaságot, csak azon mutatószámokat tudjuk befolyásolni, amelyhez kapcsolódik az innováció, akár közvetlenül, akár közvetve. „Mindennél fontosabb, hogy észben tartsuk: a hosszú távú gazdasági fejlődés elsősorban a műszaki haladástól függ. Egy ambiciózus fenntartható fejlődési stratégia ténylegesen erősítheti a gazdasági növekedést az innováció ütemének fokozásával.”(Láng, I. et al., 2002, 8. o.) A környezeti innováció a fenntartható fejlődés kulcseleme. Az új technológiák, termékek, rendszerek, amelyek a zöldülést valósíthatják meg, mind az innováció útján érhetők el. (Ar, I., 2012) Ezek szerint a hipotézisem igaz, az innovációnak igenis fontos szerepe van abban, hogy a zöld növekedést érjünk el. Az eddig kapott kevésbé intenzív eredmények oka feltehetőleg az, hogy a vizsgált országok innovációja elsősorban nem olyan témájú, amely a zöldülést segíthetné elő. Ezért a következőkben az ökoinnovációs eredményeket vetem össze a zöld index eredményeinek alakulásával. Az Eco-Innovation adatbázisában csak az Európai Unió országainak az adatai érhetők el, ezért ebben a fejezetekben azon ország adatait használom a számításokban, amelyek tagjai mind az OECD-nek, mind az Európai Uniónak. Így a
42
statisztikai sokaságban itt 21 ország szerepel. Ezekkel a feltételekkel, az alábbi eredményt kapjuk: ρ=0,5 Amely közepesen erős, pozitív irányú kapcsolatra utal, vagyis közepesen erős esély van arra, hogy a magasabb ökoinnovációs eredményű országok zöld indexe magasabb lesz. (saját számítás; Eco-innovation adatbázis, 2013; OECD adatbázis, 2014)
Az ökoinnováció és a zöld index közötti kapcsolat
0,35
L 0,30
Zöld index
A 0,25
GR
EST P
0,20
H
NA I IRL
E
SF GB
F
DK D
B
CZSLO 0,15
R² = 0,3982
SF
PL SK
0,10 40
60
80 100 Ökoinnovációs index
120
140
16. ábra: az ökoinnováció és a zöld index közötti kapcsolat (Forrás: saját szerkesztés, Ecoinnovation adatbázis (2013) és OECD adatbázis (2014) alapján) A fenti diagramról több ország eredményeiből is kiolvasható az összefüggés, miszerint a magasabb ökoinnováció magasabb zöld indexet eredményez. Ugyan nem mindegyik ország esetében igaz ez. Az R² = 0,3982 is csupán közepesen erős kapcsolatot feltételez a két tényező között. A számolt eredmények nem teljes mértékben reprezentatívak, hiszen a zöld index kiszámításához 2010-es adatokat használtam, míg az ökoinnovációs index a 2013-as eredményeket mutatja. Azonban itt is, mint az előzőekben, egyértelmű összefüggéseket figyelhetünk meg.
43
Szakdolgozatom hipotézise, hogy az innováció és a zöld gazdaság között fontos, erős összefüggés van. A fenti eredmények ezt az állítást igazolják. Vagyis ha egy ország ökoinnovációja nő, vele együtt növekszik a zöld gazdaság mértéke. Így az ökoinnováció támogatása, rendkívül fontos, és elengedhetetlen eszköze mind az államoknak, mind a szervezeteknek, ahhoz, hogy a zöldülés útjára léphessenek.
7.2. Súlyozott zöld index Az előző fejezetek során bebizonyítottam, hogy az innovációnak, elsősorban az ökoinnovációnak fontos szerepe van az országok gazdasági zöldülésében. Ezért a következőkben megvizsgálom, hogy az OECD országok milyen hangsúlyt fektetnek az innovációra. Mindezt teszem azért, mert kiderült, azok az országok, amelyek hangsúlyt fektetnek az innovációra, tesznek a legtöbbet gazdaságuk zöldüléséért. Valamint utalást találtunk arra, hogy a zöld index képlete nem feltétlenül mutat pontos képet a zöldülés szempontjából. Bebizonyosodva, hogy az ökoinnovációnak fontos szerepe van a gazdaság zöldítésében, egyértelművé válik, hogy a zöld indexben az ökoinnovációval kapcsolatos mutatókat súlyozva, tisztább képet kaphatunk egy ország zöld gazdaságának mértékéről. Ebben a fejezetben a zöld index kiszámításában, kétszeres súlyt kapnak azok a zöld indikátorok, amelyeket a gazdaság befolyásolhat, vagyis az innovációval kapcsolatos indikátorok. Míg a nem befolyásolható indikátorok ugyanúgy egyszeres súllyal szerepelnek majd a képletben. Nézzük meg, ha az innovációra nagyobb hangsúlyt fektetünk, hogyan fognak alakulni az OECD országok zöld indexei. Azok az indikátorok, amelyek a számítások során kétszeres súlyt kaptak a következők:
Termelés alapú széndioxid termelékenység, US$/kg CO2
Energia termelékenység, US$/ktoe
Energia intenzitás, toe/fő
Megújuló energia kínálat, a teljes energiaellátás %-ában
Közkiadások aránya a környezeti K+F-ben, az összes közkiadás %-ában
Zöld szabadalmak, 1990=100
Elektromos és hibrid járművek szabadalma az összes szabadalom %-ában
44
Épületek és világítás energiahatékonyságára vonatkozó szabadalmak az összes szabadalom %-ában
Levegőszennyezés szabadalma az összes szabadalom %-ában
Vízszennyezés az összes szabadalom %-ában
Hulladékmenedzsment szabadalma az összes szabadalom %-ában
Az új képlettel kapott eredményeket az alábbi táblázat mutatja. Az országok sorrendje a súlyozott zöld index képletéből fakadó eredmények alapján van feltűntetve. Az utolsó oszlopban továbbá feltüntettem, hogyan változnak az egyes országok pozíciói, ha a zöld index helyett a súlyozott zöld index alapján állítunk sorrendet. OECD országok zöldülésének mértéke
Ország Dél-Korea Új-Zéland Luxemburg Svédország Japán Spanyolország Ausztria Norvégia Franciaország Németország Dánia Izland Görögország Olaszország Chile Hollandia Ausztrália Portugália Észtország Svájc Izrael Belgium Magyarország Egyesült Királyság Írország
6. táblázat
Zöld index értéke
Súlyozott zöld index értéke
Zöld index szerinti helyezés
0,40 0,30 0,32 0,27 0,28 0,28 0,27 0,26 0,24 0,23 0,23 0,25 0,24 0,23 0,25 0,24 0,22 0,22 0,25 0,21 0,24 0,22 0,20
0,60 0,55 0,53 0,53 0,52 0,51 0,50 0,47 0,45 0,43 0,43 0,42 0,42 0,42 0,41 0,41 0,41 0,40 0,39 0,39 0,38 0,38 0,38
1 3 2 6 5 4 7 8 16 18 19 9 15 17 12 14 22 20 10 23 13 21 25
Súlyozott zöld index szerinti helyezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
0,25
0,36
11
24
-13
0,21
0,35
24
25
-1
Sorrend eltérése 0 1 -1 2 0 -2 0 0 7 8 8 -3 2 3 -3 -2 5 2 -9 3 -8 -1 2
45
Kanada Mexikó Szlovénia Finnország Csehország Törökország USA Lengyelország Szlovákia
0,19 0,18 0,17 0,17 0,17 0,16 0,15 0,15 0,13
0,35 0,33 0,31 0,30 0,29 0,28 0,26 0,23 0,22
26 27 28 29 30 31 32 33 34
26 27 28 29 30 31 32 33 34
0 0 0 0 0 0 0 0 0
(Forrás: saját számítás, OECD adatbázis (2014) alapján) A számítások alapján a 34 országból 20 ország pozícióján változtat az, ha az innovációt nagyobb súllyal vesszük figyelembe. Dánia és Németország esetében érjük el a legpozitívabb változást, akik a súlyozásnak köszönhetően 8 helyezéssel értek el jobb eredményeket. Míg a legnegatívabb változás az Egyesült Királysághoz köthető, az állam ugyanis így a 11. helyezésről a 24. helyre esett vissza. 13 ország esetében nem történt sorrendbeli változás. A legkevésbé a rangsor elején és végén szereplő országok helyezései változtak. Tehát azok az országok, akik a legjobb, és akik a legrosszabb zöld szinttel rendelkeznek. Ezek alapján megállapítható, hogy az innovációnak nagy súlya van az ország gazdaságának zöldülésében, hiszen ha az országok nagyobb hangsúlyt fektetnek az innovációra, sokkal jobb eredményeket érhetnek el a zöld növekedés területén. A súlyozás következtében megállapítható továbbá, hogy mely országok azok, akik jó eredményeiket természeti és gazdasági adottságainak köszönhetően érték el, és melyek azok, akik eredményesen tesznek lépéséket a gazdaságuk zöldítéséért. A táblázatból azonban az is leolvasható, hogy a valódibb képet mutató súlyozott zöld index értékei sem közelítik meg az 1-et, ami a teljes zöld gazdaságot jelenti. A legjobb eredmények is 0,5 körüli érték körül mozognak. Ez azt jelenti, hogy ugyan sok ország rálépet a zöldülés útjára, a zöld gazdaság eléréséhez még rengeteg erőfeszítést igénybevevő feladatok várnak az államokra.
46
8. Az innovációval kapcsolatos indikátorok alakulása, jövőkép
Az előző fejezetben megfigyelhettük, az egyes országok milyen eredményeket értek el 2010-re a zöld gazdaság területén, továbbá vizsgáltuk, hogyan alakulnak ezek az eredmények, ha az innovációra, mint a politika és társadalom által befolyásolható tényezőre, nagyobb hangsúlyt fektetünk. Így rangsort kaptunk az OECD országok zöld gazdaságával kapcsolatos tényleges tevékenységük mértékéről. Ebben a fejezetben az OECD tagállamok együttes teljesítését vizsgálom. Elemzésre kerülnek az innovációval kapcsolatos mutatók alakulása 1995 és 2010 között. A kezdő dátum megjelölésének oka, hogy onnantól kezdve fordít az OECD nagyobb hangsúlyt a gazdaság zöldítésére. Innentől vannak rögzített, számszerű adatok az OECD zöld növekedés indikátorairól a tagállamoknak. Sajnos a 2010 utána adatsorok hiányosak, az összehasonlításuk így nem lenne teljesen releváns.
Környezeti és erőforrás termelékenység alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között 0,70 GG_B12 Termelés alapú széndioxid termelékenység, US$/kg Co2
0,60 0,50
GG_B21 Energia termelékenység, US$/ktoe
0,40 0,30
GG_B22 Energia intenzitás, toe/fő
0,20
GG_B26 Megújuló energia kínálat, a teljes energiaellátás %-ában
0,10 1995
2000
2005
2010
17. ábra: Környezeti és erőforrás termelékenység alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (Forrás: saját szerkesztés, OECD adatbázis (2014) alapján) A fenti ábrán a környezeti és erőforrás termelékenységgel kapcsolatos indikátorok változása
követhető
nyomon
1995-től
2010-ig.
A
termelés
alapú
széndioxid
termelékenység és az energia termelékenység egyértelműen pozitív növekedést mutat, 47
főleg 2005 óta. Ennek megfelelően csökkent az energia intenzitás a vizsgált években. A teljes energiaellátás %-ában vizsgált megújuló energiakínálat azonban nem nőtt, éppen ellenkezőleg, enyhe csökkenés figyelhető meg.
Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (1) 0,40 0,35 GG_E12 Közkiadások aránya a környezeti K+Fben, az összes közkiadás %ában
0,30 0,25 0,20
GG_E17 Zöld szabadalmak, 1990=100
0,15 0,10 0,05 1995
2000
2005
2010
18. ábra: Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (1) (Forrás: saját szerkesztés, OECD adatbázis (2014) alapján) A 17. ábrán megfigyelhető, hogy az 1995-ös csúcspont után folyamatosan csökkennek a környezeti K+F-re irányuló közkiadások. Ezzel egyenes arányban, majdhogynem egyforma mértékkel csökkent a zöld szabadalmak száma 2010-ig. Ezek szerint a két mutató között egyértelműen szoros kapcsolat van. A 9. ábrán az innováció mellett a finanszírozás tűnik fel, mint a zöld gazdaság eléréséhez szükséges fő pillér. A 17. ábrán pedig matematikailag bebizonyosodik, hogy a két mutató milyen szoros együttműködésben változik. Hiába azonban a pozitív összefüggések feltárása, sajnos a közkiadások arányából egyre kevesebbet fordítanak a környezeti K+F-re, így a zöld szabadalmakba való beruházási kedv is lanyhult az OECD országokban 1995 és 2010 között.
48
Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (2) 0,40 0,35 0,30
GG_E19 Elektromos és hibrid járművek szabadalma az összes szabadalom %-ában
0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 1995
2000
2005
2010
19. ábra: Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (2) (Forrás: saját szerkesztés, OECD adatbázis (2014) alapján)
Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (3) 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 -
GG_E112 Levegőszennyezés szabadalma az összes szabadalom %-ában GG_E113 Vízszennyezés az összes szabadalom %ában
1995
2000
2005
2010
20. ábra: Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (3) (Forrás: saját szerkesztés, OECD adatbázis (2014) alapján) A 18. és 19. ábrán különböző zöld szabadalmak alakulása látható 1995 és 2010 között. Ezen mutatók alakulása nem tekinthető folytonosnak, nem következtethető belőle jövőbeni várható
eredmény.
Alakulásuk
ismét
a
finanszírozással
hozható
kapcsolatban.
Valószínűsíthető, hogy azon szabadalmak mutatói fognak magasabb eredményeket 49
mutatni, amelyek több pénzügyi támogatást kapnak. Vagy egy jogszabály bevezetése miatt egy adott területen megugrik a szabadalmak száma. Például 2012. január 1-től kötelezővé tették az épületek energetikai tanúsítványát Magyarországon minden új építésű ingatlanra, illetve eladásra vagy bérbe nyújtott ingatlanra. (Hvg.hu, 2012) Ez is egy olyan tényező, amely felfelé húzhatja az épületek energiahatékonyságára vonatkozó mutató eredményeit. Az ökoinnováció lényeges stratégiai eszközévé vált mind a fenntarthatóság, mind a zöld gazdaság elérésében, amely az egyre nagyobb környezeti nyomás hatására növekvő fontosságú. Ennek ellenére az 1995-ös eredmények csekély mértékben változtak 2010-re, és ami még rosszabb képet fest, hogy olyan fontos mutatók, mint például a közkiadások erre a területre fordított aránya, folyamatosan és nagymértékben csökken. A zöld gazdaságra és az innovációra évről évre egyre nagyobb hangsúly tevődik, aminek egyik fő oka a jelenlegi gazdaságilag fenntarthatatlan működés, valamint a rohamosan növekvő környezeti nyomás. Ennek ellenére sok olyan eszköz, mint például az innovációra fordított pénzmennyiség, nem a vártnak megfelelően alakult eddig. Azonban figyelembe kell venni, hogy egy ilyen, az eddigiektől teljesen más rendszerré való átállás rövid időn belül nem megváltoztatható. De a folyamat egyértelműen elkezdődött, sok állam és szervezet vette irányát a zöld növekedés, a zöld gazdaság felé. A minél gyorsabb zöld növekedés pedig elképzelhetetlen az innováció nélkül. Az innováció ebben a fejlődésben úgy jeleníthető meg, mint az az eszköz, amely a jelenlegi problémákat új módon, új technológiákkal oldja meg. (Dutz, A., Sharma, S., 2012)
50
9. Összefoglalás
A zöld gazdaság koncepciója az 1980-as évek végén jelent meg először, és, azóta folyamatosan növekvő szerepe van a világgazdaságban. Főleg 2008, a pénzügyi világválság után jelentek meg olyan intézkedések és politikák, amelyek a zöldülés útjára terelik az államokat, a társadalmat. Ennek oka, hogy ekkor vált világossá, hogy a jelenlegi rendszer instabil és fenntarthatatlan. A gazdaság zölddé tételével olyan gazdasági rendszert alakíthatunk ki, amely gazdasági és ökológiai szempontból is hosszútávon fenntartható. Sok nagyhatalom, nemzetközi szervezet és multinacionális cég meglátta a zöld gazdaság fontosságát és a benne rejlő lehetőségeket, és olyan célokat, politikákat, irányelveket, projekteket hoztak létre, amelyek a zöldülés útjára terelnek. Mindezek elemzéséből kiderül, hogy a zöld gazdaság eléréséhez négy fontos pilléren át vezet az út, amelyek közül az egyik legfontosabb az innováció. Ezért szakdolgozatomban az innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolatot elemeztem és értékeltem. Megvizsgáltam, hogy hipotézisem, miszerint az innováció és a zöld gazdaság között erős, pozitív kapcsolat van, szakirodalmi és analitikus vizsgálatok után a valóságnak megfelelő-e. Elemzésem során az OECD tagországok adatait használtam. Az innováció nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy új, hatékonyabb szerkezetet érhessünk el, így nélkülözhetetlen a zöld gazdaság kialakításában is. A zöld gazdaság és az innováció fogalmi köréhez szorosan kapcsolódik az ökoinnováció koncepciója. Ennek oka, hogy az ökoinnovációnak olyan pozitív hatásai vannak, amely a gazdasági mellett a környezeti fenntarthatóságát is elősegíti, így támogatva a gazdaság zöldítését. Az innováció és a zöld gazdaság közötti kapcsolatát több szempontból is elemeztem. Először a zöldülést mérő mutatóként az ökológiai lábnyomot választottam és ennek a kapcsolatát elemeztem a globális innovációs index-szel. Ennek oka, hogy a zöld gazdaság elérésével fenntarthatóságot érünk el, amelynek eredménye az optimális ökológiai lábnyom mérete. Az analitikus elemzés eredményeként megállapítottam, hogy a két mutató között pozitív kapcsolat van, vagyis közepesen erős esély van arra, hogy ha egy ország innovációja nő, az
51
ökológiai lábnyom mérete is nő. A felállított hipotézisem, miszerint az innováció a zöld gazdaság növekedése felé vezet, itt megdőlni látszott. A következő fejezetben a zöld gazdaság mérésére az úgynevezett zöld indexet használtam, és vetettem össze a globális innovációs index-szel. Az analitikus vizsgálat eredményeként megállapítottam, hogy az innováció és a zöld gazdaság között pozitív kapcsolat van, de ez a kapcsolat gyenge. Vagyis igaz, hogy az innováció és a zöld gazdaság között van kapcsolat, de nem olyan erősségű, mint arra a hipotézisem felállításakor számítottam. Ennek két feltételezett oka lehet. Az egyik, hogy a globális innovációs index magába foglalja azokat az innovációkat is, amelyek nem segítik elő a zöldülést. A másik pedig, hogy a zöld index képlete nem egészen reális képet mutat, és a képletet az innovációval súlyozva tisztább képet kaphatunk Vizsgálatomból kiderült, hogy az ökoinnováció és a zöld index között közepesen erős, pozitív kapcsolat van, vagyis általánosan elmondható, hogy ha az ország ökoinnovációja nő, nő gazdaságának zöldültségi foka is. Tehát az ökoinnovációval kapcsolatos mutatókat súlyozva, tisztább képet kaphatunk egy ország zöld gazdaságának mértékéről. Az így kapott eredmények alapján a 34 OECD ország közül 20 ország javított vagy rontott pozícióján. Azonban az így nyert legmagasabb értékű zöld index sem közelíti meg az 1 értéket, amely a teljes zöld gazdaságot jelenti. Az innovációval kapcsolatos zöld mutatószámokat vizsgálva megállapítottam, hogy sajnálatos módon, jelentős pozitív változás nem történt az OECD országokban 1995 és 2010 között. De megállapítható, hogy sok ország rálépett a zöldülés útjára. Szakdolgozatom során az innováció és a zöld gazdaság közötti pozitív, erős kapcsolatot igyekeztem bizonyítani, több irányból is vizsgálódva. Végső eredményként megállapítható, hogy ilyen kapcsolat leginkább az ökoinnováció és a zöld gazdaság között áll fent. Tehát az ökoinnováció támogatása és elősegítése valóban kulcsfontosságú eszköz a zöld gazdaság elérésében.
52
Irodalomjegyzék
Ar, I. (2012): The impact of green product innovation on firm performance and competititve capability: the moderating role of managerial environmental concern. Procedia – Social and Behavioral Sciences 62. 854 – 864 o. Elsevier Ltd.
Bartha, Z. et al. (2013): Intézményi megoldások, fejlődési modellek. GNR Szolgáltató és Kereskedelmi Bt., Miskolc
Buday-Malik, A. et al. (2012): Energiagazdálkodás és fenntarthatóság: Az energiaszektor környezeti és gazdasági vonatkozásai az Észak-Magyarország régióban. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc
Burkart, K.: How you define the ’green’ economy? In Mother Nature Network honlap, 2009. január 9., http://www.mnn.com/green-tech/researchinnovations/blogs/how-do-you-define-the-green-economy (letöltés 2013. április 17.)
Butnariu, A. – Avasilcai, S. (2014): Research on the possibility to apply Ecological Footprint as environmental performance indicator for the textile industry. Procedia - Social and Behavioral Sciences 124 344 – 350. o., Elsevier Ltd.
Dr. Pomázi, I. – Dr. Szabó, E. :A zöld növekedés mérése, Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 4. szám, In KSH honlap, 2013. április, http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2013/2013_04/2013_04_366_1.pdf (letöltés 2014. október 19.)
Dutta, S. – Lanvin, B.: The Global Innovation Index 2013 – The Local Dynamics of Innovation, 2014, In WIPO honlap, 2014, http://www.wipo.int/edocs/pubdocs/en/economics/gii/gii_2013.pdf (letöltés 2014. szeptember 15.)
Dutz, A., Sharma, S.: Green Growth, Technology and Innovation, In World Bank honlap, 2012. január, https://openknowledge.worldbank.org/bitstream/handle/10986/3252/WPS5932.pdf? sequence=1 (letöltés 2014. október 25.)
Eco-innovation adatbázis: Overall Scoreboard. In Eco-innovation honlap, 2014 http://database.ecoinnovation.eu/#view:scoreboard/indicators:269/countries:250,249,15,22,34,55,57,5 8,59,68,73,74,81,84,99,105,108,121,127,128,136,155,176,177,181,200,201,206,21 2,232/rScales:/chartType:BarGraph/year:2013/indicatorTabs:269,270,271,272,273, 274/order (letöltés 2014. október 19.)
Eco-Innovation Observatory: Europe in transition: Paving the way to a green economy through eco-innovation, Annual Report 2012, In Eco-innovation honlap, 2013, http://www.eco-
53
innovation.eu/images/stories/Reports/EIO_Annual_Report_2012.pdf (letöltés 2013. április 15.)
Európai Unió: Green Paper. In Európai Unió honlap, 2013 http://europa.eu/legislation_summaries/glossary/green_paper_en.htm (letöltés 2013. november 21.)
European Comission: Europe 2020: Europe’s growth strategy, In Európai Bizottság honlap, 2012. június, http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/europe_2020_explained.pdf (letöltés 2013. április 14.)
European Environment Agency: Resource-efficient green economy and EU policies, In European Environment Agency honlap, 2014, http://www.eea.europa.eu/publications/resourceefficient-green-economy-andeu/download (letöltés 2014. október 24.)
Global Footprint Network: L'Empreinte écologique de Luxembrurg. Ministère du Développement durable et des Infrastructures du Luxembourg, In Global Footprint Network honlap, 2013, http://www.csdd.public.lu/fr/actualites/2013/11/construirel_avenir/CSDD_Brochure_Interieur_2013_PROD_BasseDef.pdf (letöltés 2014. szeptember 14.)
Global Footprint Network: National Ecological Footprint and Biocapacity for 2007, In Global Footprint Network honlap, 2010, http://www.footprintnetwork.org/images/uploads/NFA_2010_Results.xls (letöltés 2014. szeptember 15.)
Global Innovation Index: GII framework, In Global Innovation Index honlap, 2013, http://www.globalinnovationindex.org/content.aspx?page=framework (letöltés 2014. május 10.)
Global Innovation Index: Global Innovation Index 2012 Edition, In Global Innovation Index honlap, 2012, http://www.globalinnovationindex.org/content.aspx?page=GII-Home (letöltés 2014. május 10.)
Global Innovation Index: The Global Innovation Index 2014 – The Human Factor in Innovation – Data Analysis, In Global Innovation Index honlap, 2014, http://globalinnovationindex.org/content.aspx?page=data-analysis (letöltés 2014. szeptember 15.)
Green Capital Zrt.: Zöld Gazdaság – A gazdaság zöldítése Magyarországon. Budapest, In Green Capital honlap, 2010. április 19. http://www.greencapital.hu/dokumentumok/100513/Z%C3%B6ldgazdas%C3%A1 g.pdf (letöltés 2013. április 14.)
Green European Fundation: Funding the Green New Deal: Buliding a Green Financial System – A Policy maker Report from Re-Define, In Re-define honlap, 2011, http://re-define.org/sites/default/files/GEFFunding%20the%20GND%20web.pdf (letöltés 2014. október 24.) 54
Havas Attila: A vállalati K+F és innovációs tevékenységek ösztönzésének lehetőségei Magyarországon, In econ.core honlapja, 2007. február, http://econ.core.hu/file/download/havas/vallalatik+f.pdf (letöltés 2013. április 19.)
Holden, E. et al. (2012): Sustainable development: Our Common Future revisted. Global Environmental Change 26 130-139. o., Elsevier Ltd.
Hua, H. et al. (2012): Dynamic Relations between Energy Carboon Footprint and Economic Growth in Ethnic Minority Autonomus Regions, China (Energy Procedia 17 273-278. o.
Hvg.hu: Mire jó a kötelező energetikai tanusítvány?, In HVG honlap, 2012. szeptember 17., http://hvg.hu/ingatlan/20120907_Mire_jo_a_kotelezo_energiatanusitvany/ (letöltése 2014. október 25.)
Jayawardena, A. (2010): What is sustainability? In sustainable business builder honlap, 2010. szeptember 22. http://www.sustainablebusinessbuilder.blogspot.hu/ (letöltés 2013. április 17.)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium: Magyar közlöny, In Magyar Közlöny lap- és könyvkiadó honlap, 2011. szeptember 6., http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hiteles/mk11103.pdf (letöltés 2014. szeptember 30.)
Kriston, L.: Az ENSZ szerint a zöld program biztosíthatja a növekedést. In Piac és profit honlap, 2011. március 15. http://www.piacesprofit.hu/klimablog/fenntarthato_fejlodes/az_ensz_szerint_zold_ program_biztosithatja_a_novekedest/ (letöltés 2013. november 21.)
Láng, I. et al. (2002): Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája. 8. o. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest
Magyar ENSZ Társaság: Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). In Magyar ENSZ társaság honlap, 2014, http://www.menszt.hu/tudnivalok_az_egyesult_nemzetek_szervezeterol/az_ensz_sz ervezeteinek_a_rendszere/ensz_programok_es_mas_intezmenyek (letöltés 2014. október 8.)
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Zöld Gazdaság Magyarországon In Zöldgazdaság honlap, 2010. április 19. http://www.zoldgazdasag.eu/downloads/ (letöltés 2013. november 21.)
OECD adatbázis, In OECD honlap http://stats.oecd.org/ (letöltés 2013. április 18.)
OECD adatbázis: Green Growth Indicators, In OECD adatbázis honlap, 2014, http://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=GREEN_GROWTH (letöltés 2014. október 19.)
55
OECD: Better Policies to Support Eco-Innovation, In OECD honlap, 2011/a, http://www.oecd.org/env/consumption-innovation/47347714.pdf (letöltés: 2014. szeptember 19.)
OECD: Green growth and sustainable development, In OECD honlap, 2014/a, http://www.oecd.org/greengrowth/ (letöltés: 2014. szeptember 19.)
OECD: Green Growth Indicators, In OECD honlap, 2014/b, http://www.oecd.org/greengrowth/greengrowthindicators.htm (letöltés 2013. április 18.)
OECD: Green Growth Strategy, In OECD honlap, 2011/b, http://www.oecd.org/about/44660627.pdf (letöltés 2013. április 16.)
OECD: Towards Green Growth, In OECD honlap, 2011/d http://www.oecd.org/greengrowth/48224539.pdf (letöltés 2013. április 18.)
OECD: Towards Green Growth: Monitoring Progress, In OECD honlap, 2011/c http://www.oecd.org/greengrowth/48224574.pdf (letöltés: 2014. szeptember 19.)
Okwiet, B. - Grabara, J. (2013): Innovations' Influance on SME's Enterprises Activities. Procediia Economics and Finance 6. 194 – 204. o. Elsevier Ltd.
Pearce, D et al (2000): Blueprint for a Sustainable Economy. Earthscan Publication Ltd, UK
Sabit, D.et al (2014): Green Economy – Innovation-Based Development of Kazakhstan. Procedia - Social and Behavioral Sciences 140. 695 – 699. o. Elsevier Ltd.
Schumpeter, J. A., (1935): The Analysis of Economic Change, Kessinger Publiching, Whitefish, Montana
Spearman, C.: rangkorrelációs együttható képlete
Szőcs, E. et al.: Fenntarthatóság Erdély vidéki térségeiben. Beszterce-Naszód megyei esettanulmány: Árpástó község vizsgálata, 29-43. o., In Erdélyi Digitális Adattár honlap, 2012 http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/26164/EM_2012_2__003_Szocs_Vincze _Mezei-Fenntarthatosag_Erdely.pdf?sequence=1 (letöltés: 2014. szeptember 20.)
Tóthné dr. Szita, K. (2012): Global environmental governance – towards sustainable green world economy?!
Új Széchenyi terv: Zöldgazdaság-fejlesztési program, In Széchenyi 2020 honlap, 2011, http://www.szechenyi2020.hu/download/8/11/00000/002_Zoldgazdasag.pdf (letöltés 2013. április 19.)
UNDP (United Nations Development Programme): Green Economy in Action: Articles and Experts that Illustrate Green Economy and Sustainable Development Efforts, In United Nations honlap, 2012. augusztus, 56
http://www.un.org/waterforlifedecade/pdf/green_economy_in_action_eng.pdf (letöltés 2013. április 15.)
UNECE: Pilot projects, In UNECE honlap, 2014, https://www2.unece.org/ehlm/platform/display/ClimateChange/Pilot+projects (letöltés 2014. október 8.)
UNEP: 10 sectors for a greener planet, In United Nations honlap, 2013/a, http://www.greenup-unep.org/green-economy/ten-sectors.htm#.VBv2zPl_tU_ (letöltés 2013. április 17.)
UNEP: 2012 Annual Report. In UNEP honlap, 2012 http://www.unep.org/gc/gc27/docs/UNEP_ANNUAL_REPORT_2012.pdf (letöltés: 2014. október 12.)
UNEP: About GEI. In UNEP honlap, 2013/c http://www.unep.org/greeneconomy/AboutGEI/WhatisGEI/tabid/29784/language/e n-US/Default.aspx (letöltés 2013. november 21.)
UNEP: Programme Performance Report 2012-2013. In UNEP honlap, 2014/b, http://apps.unep.org/publications/index.php?option=com_pmtdata&task=download &file=-UNEP%20Programme%20Performance%20Report,%202013-2014PPRen.pdf (letöltés 2014. október 12.)
UNEP: Total value of annual UNEP GEF project approvals (US$ Millions) Financial Years 1991-2013. In UNEP honlap, 2013/b, http://unep.org/dgef/Portals/43/news/statistics/UNEP_GEF_ApprovalsFY_1991_20 13.pdf (letöltés 2013. november 20.)
UNEP: Towards a Green Economy: Pathways to Sustainable Development and Poverty Eradication. In UNEP honlap, 2011 http://www.unep.org/greeneconomy/Portals/88/documents/ger/ger_final_dec_2011/ Green%20EconomyReport_Final_Dec2011.pdf (letöltés 2013. november 21.)
UNEP: UNEP Environment report as at 30th June 2014. In UNEP honlap, 2014/a június 30. http://www.unep.org/about/funding/portals/50199/Status%20of%20the%20Environ ment%20Fund%20as%20at%2030th%20June%202014.pdf (letöltés: 2014. október 12.)
World Bank: How do you Measure Green Growth? World Bank & Partners Are Working on Indicators, In World Bank honlap, 2013. április 4., http://www.worldbank.org/en/news/feature/2013/04/04/creating-global-greengrowth-indicators (letöltés 2014. október 19.)
World Bank: Inclusive Green Growth, In World Bank honlap, 2012, http://siteresources.worldbank.org/EXTSDNET/Resources/Inclusive_Green_Growt h_May_2012.pdf (letöltés 2013. április 15.)
World Economic Forum: The Green Investment Report: The ways and means to unlock private finance for green growth, In Weforum honlap, 2013, 57
http://www3.weforum.org/docs/WEF_GreenInvestment_Report_2013.pdf (letöltés 2014. október 24.)
58
Ábrajegyzék
1. ábra: Fenntarthatósági modell ............................................................................ 9. oldal 2. ábra: Átmenet a zöld gazdaságba ..................................................................... 10. oldal 3. ábra: Ökológiai lábnyomok alakulása 2007 (hektár/fő) ................................... 13. oldal 4. ábra: Régiók szerinti zöld energia beruházások eloszlása régiók szerint 2007 és 2010 között (milliárd US$-ban) ..................................................................................... 15. oldal 5. ábra: Éves UNEP projekt hozzájárulások teljes értéke (millió US dollárban) . 17. oldal 6. ábra: Top 15 donor ország hozzájárulása 2013 (millió US dollár) ................... 18. oldal 7. ábra: Régiók szerinti UNEP hozzájárulás 2012-2013-as adatok alapján ......... 19. oldal 8. ábra: Szükséges pénzügyi hozzájárulások mértéke különböző szektorokban az OECD szerint ................................................................................................................... 21. oldal 9. ábra: A zöld gazdaság eléréséhez vezető átalakulási folyamat ........................ 22. oldal 10. ábra: 2013 évi globális innovációs index összetevői ...................................... 30. oldal 11. ábra: Az OECD tagállamok globális innovációs indexének 2014-es eredményei .. 31. oldal 12. ábra: Az OECD tagországok ökológiai lábnyomának 2007-es eredményei és a világátlag ............................................................................................................. 32. oldal 13. ábra: Az ökológiai lábnyom és a globális innovációs index közötti kapcsolat ....... 34. oldal 14. ábra: OECD országok zöld indexe ................................................................. 39. oldal 15. ábra: A zöld index és a globális innovációs index közötti kapcsolat ............. 40. oldal
59
16. ábra: az ökoinnováció és a zöld index közötti kapcsolat ................................ 43. oldal 17. ábra: Környezeti és erőforrás termelékenység alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között ....................................................................................................... 47. oldal 18. ábra: Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (1) ........................................................................................ 48. oldal 19. ábra: Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (2) ........................................................................................ 49. oldal 20. ábra: Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok alakulása az OECD országokban 1995 és 2010 között (3) ........................................................................................ 49. oldal
60
Táblázat jegyzék
1. táblázat: Zöld indikátor csoportok és témaköreik.............................................. 10. oldal 2. táblázat: Az innováció alapesetei Schumpeter szerint ....................................... 24. oldal 3. táblázat: Az innovációk hatásai ......................................................................... 25. oldal 4. táblázat: Az ökoinnováció típusai...................................................................... 27. oldal 5. táblázat: Az OECD által vizsgált indikátorok ................................................... 37. oldal 6. táblázat: OECD országok zöldülésének mértéke............................................... 45. oldal
61
Summary
The concept of green economy first appeared in the late 1980s, and its role is continuously growing in the world economy. After the financial crisis of 2008, more and more policies, goals and projects appeared connected to the green economy. Because the crisis made it clear: the current system is unstable and unsustainable. The green economy is an economic system, giving long term sustainability from economic and ecological point of view. Many great powers, international organizations and multinational companies saw the importance and the potential in green economy, and established goals, policies, guidelines that direct them to a green pathway. They made it clear: there are four pillars leading to the green economy, and one of them is the innovation. Therefore, in my thesis I analyzed the relationship between innovation and the green economy. My hypothesis claims, there is a strong positive relationship between innovation and the green economy. Through my thesis I worked with the data of OECD countries. Innovation is essential to a new, more efficient structure so as to achieve the green economy as well. And when we talk about innovation and green economy, we have to mention the definition of eco-innovation, which positively support both economic and ecological development. The relationship between innovation and green economy were analyzed in several ways. Firstly I analyzed the relationship between the Global Innovation Index and the Ecological Footprint. After the analytical analysis, I found that there is a positive correlation between the two indicators, that there is a moderately strong chance that if the innovation of a country increases, ecological footprint size increases as well. In the next section I analyzed the relationship between Global Innovation Index and socalled Green Index, which measures the real size of the green economy. I found that there is a positive relationship between the innovation and the green economy, but this relationship is weak. There may be two suspected cause of these results. One is that the Global Innovation Index includes those innovation that are not helping greening the economy, The second is that the 62
Green Index formula does not show a realistic picture, and an innovation weighted formula would give clearer results. My analysis revealed that between eco-innovation and Green Index there is a moderately strong, positive relationship. So if the Eco-Innovation Index of a country grows, there is a moderately strong chance that the Green Index increases as well. So if I give more importance of eco-innovation in the formula of Green Index, maybe we can get a clearer picture of the real size of green economy. Based on this new formula from the 34 OECD countries, 20 countries improved or degraded their position. Looking at the green indicators connected to innovation, we cannot observe significantly positive changes between 1995 and 2010 in the OECD countries. But it can be stated that many countries have stepped on the pathway of greening. In my thesis I intended to prove the positive and strong relationship between innovation and the green economy. As a final result I can claim that the hypothesis is the truest in the relationship between eco-innovation and green economy. Therefore, supporting od ecoinnovation is a key tool in reaching the green economy.
63
