Minőségmenedzsment (módszerek) BEDZSULA BÁLINT
Bedzsula Bálint gyakornok Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Q. épület A.314.
[email protected] http://doodle.com/bedzsula.mvt
Tantárgy Minőségmenedzsment: • cél: az alapvető minőségmenedzsment módszerekről az elméleti bemutatáson túl rendszerezett, gyakorlati ismereteket adni, hogy képesek legyenek a módszerek önálló alkalmazására vállalati munkájuk során. Miért?
Hogyan?
Tantárgy Funkcionális kompetenciák kialakítása: képessé válik:
• minőségmódszerek alkalmazására; • képes célirányosan adatokat gyűjteni, azokat szakszerűen elemezni, értékelni a minőségmenedzsment rendszer kialakításához és működtetéséhez valamint a minőségfejlesztéshez kapcsolódóan; • a fejlesztési kényszerek felismerésére, a fejlesztési folyamat megtervezésére, elfogadtatására, támogatására; • intézményi folyamatok azonosítására, fejlesztésére; • a vevői igényeknek megfelelő termék/szolgáltatás kialakítására; • a szervezeti kultúra fejlesztésére, támogatására; …
Tantárgy • Milyen legyen? • Gyakorlatorientált - elméleti • Strukturált – spontán • Interaktív – passzív • Kiegészítés – ismétlés
• Gyakorlati feladatok? • Minta kérdések • Vázlatos – részletes diasor
Tantárgy • gyakorlati tanulás lehetőségei: • példák • feladatok az előadáson • 10 alkalommal • 1-2pont/előadás • konkrét feladatmegoldásért – egyénileg és csapatban
• számonkérés: • vizsga: elmélet és gyakorlat
Témakörök Fő témakörök: 1. Elvi háttér 2. Folyamatjavítás általános modellfolyamatai 3. Folyamatok leírására, modellezésére használható módszerek 4. Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek 5. A hibaelemzés módszerei 6. Statisztikai folyamatszabályozás módszerei 7. További módszerek
Amiről szó lesz ma • Választ adok a következőkre: Miért is foglalkozunk minőséggel? Milyen módszereket fogunk megismerni? Hogyan csoportosíthatóak a módszerek? Milyen minőségstratégiákat különböztetünk meg? • Információk gyűjtésével és elemzésével kapcsolatban milyen alapvető megközelítések vannak? • • • •
Miért fontos a minőség?
• Az ideális szervezet: – kielégíti a vásárlóit, – gyorsan alkalmazkodik az új lehetőségekhez, – mérsékli a kockázatot, – növeli a jövedelmezőséget.
• De nehéz időkben mit tehetnek a szervezetek? Tegyék azt, amit mindig is tettek? • Fókuszáljanak a minőségre? Youtube video:
http://www.youtube.com/watch?v=xs9FY6S2A4s&f eature=share&list=UUTGHmXnACmMmRIDeJvQsZ9 A&index=6
Miért fontos a minőség?
• A minőség: – maximalizálja az értéket a vevő számára, – alkalmazkodik a növekvő vevői igényekhez, – védi a jó hírnevet, – pénzt takarít meg a felesleges tevékenységek megszüntetésével, – minden elköltött 1Ł-tal 6Ł-ot takarít meg, – előnyös a társadalom számára. It’s time to put Quality at the heart of every organisation.
Miért fontos a minőséggel foglalkozni? • A piaci verseny meghatározói – érték a vevő számára:
Miért fontos a minőséggel foglalkozni?
Növekvő nyereség • Továbbfejlesztett megoldások • Elégedett vevők • Magasabb árak Jobb minőség Csökkentett költségek: • Megnövelt termelékenység • Kevesebb javítás, veszteség • Alacsonyabb garanciális költségek
Nagyobb nyereség
Másképpen fogalmazva…
A minőség innováció és gondoskodás. Innováció: - termékek, szolgáltatások, - menedzsment és folyamatok, - selejt és eltérés csökkentése, - vezetés fejlesztése, - piaci részesedés növelése kapcsán.
Gondoskodás: - társadalomról, környezetről, fenntarthatóságról, - vevőkről, partnerekről, emberekről, - egészségről, biztonságról, védelemről, - üzlet folytonosságáról.
Másképpen fogalmazva… A minőség innováció és gondoskodás. Innováció
Cél: - jövedelmezőség javulása - piaci vezető szerep
Gondoskodás Cél: - hatékony kockázatcsökkentés
Érintettek elégedettségének növelése
Minőségrendszerek működése
Youtube videó: http://youtu.be/Cs0egDUI3AU
Visszatekintés
Minőségmenedzsment: • Fejlődési szintek • Japán, észak-amerikai és európai minőségiskola
• ISO 9001-es tanúsítás, TQM filozófia • Szektor specifikus rendszerek • Egész rendszerre kiterjedő folyamatos javítás, fejlesztés • Minőségmenedzsment módszerek alkalmazása
12. Minőségmenedzsment módszerek elvi háttere Folyamatábra Gauss-papír
QFD Hisztogram
FMEA
SIPOC Folyamatdiagram Affinitás diagram Ok-okozati diagram
Ellenőrzőlista 5W+1H
5S
8D
Brainstorming Minőségképesség Adatgyűjtő lap
Fadiagram Mátrix diagram
153.
Pareto diagram
Poka-Yoke
Folyamatleírás
Minőségmódszerek csoportosítása • 50-100 különböző módszert, technikát ismerünk • Kifejezetten a minőségmenedzsment gyakorlatában keletkeztek, vagy más menedzsment területről • A módszerek csoportosításának igénye, néhány logikája
153.
Minőségmódszerek csoportosítása – terület
154.
• Folyamatok leírására, modellezésére alkalmazható módszerek: • Minőségbiztosítási rendszerek, modellek • Folyamatok dokumentálása, folyamatok áttekinthetőségének javítása • Ide soroljuk: folyamatábra, folyamatleírás, kompetencia mátrix, ellenőrző lista, kérdéslista
Minőségmódszerek csoportosítása – terület • Ötletgyűjtő, problémafeltáró módszerek: • Team-munka, csoportmunka • Ötletgyűjtés, kreatív gondolkodás: újszerűség ill. átgondoltság • Kapcsolat más minőségmenedzsment módszerekkel • Ide soroljuk: ötletroham, NCM, Delphi, KJ – affinitás diagram
154.
Minőségmódszerek csoportosítása – terület
154.
• Hibaelemző módszerek: • A minőségmenedzsment módszerek egyik legfontosabb területe
• Folyamatok javítása-fejlesztése során alapvető tevékenység a hibaelemzés • Ide soroljuk: Pareto módszer, ok-okozati elemzés, FMEA, 5M-9M, 5W+1H, fadiagram
Minőségmódszerek csoportosítása – terület
154.
• Folyamatszabályozás és minőségképesség elemzésének módszerei: • Statisztikai alapokon nyugvó módszerek, mérésen vagy megfigyelésen alapulnak • Számszerűsített minőségjellemzők szabályozottságát segítik elő • Ide soroljuk: dinamikus adatrögzítés és ábrázolás, ellenőrző kártyák, folyamatképesség vizsgálatok
Minőségmódszerek csoportosítása – terület
155.
• További technikák: • Az előbbi alkalmazási területekhez nem sorolható módszerek
• Többek között: QFD, 5S, 8D, Poka-yoke, Kano-modell
Minőségmódszerek csoportosítása – erősség • Erős, kemény módszerek: • erős matematikai alapok • alkalmazási területük szűk, több alkalmazási feltételük lehet • kevesebb adatból adnak azonos megbízhatóságot • ilyen például: folyamatszabályozó kártyák, regressziós és korrelációs elemzés, Pareto módszer
155.
Minőségmódszerek csoportosítása – erősség
155.
• Kváziobjektív módszerek: • általában pontozással, rangsorolással dolgoznak
• alkalmazási területük speciálisak • sajátos korlátozó feltételeik vannak • ilyen például: FMEA, QFD
Minőségmódszerek csoportosítása – erősség • Heurisztikus, gyenge, lágy módszerek: • nem számszerűsítenek • alkalmazási területük széles • ritkán vannak alkalmazási feltételeik • lényegesen több adatból adnak azonos megbízhatóságot • ilyen például: ötletroham, 5S, 5W+1H
155.
Minőségmódszerek csoportosítása • „4 LEGES-legjobb” módszer, • „7 legjobb" módszer, (ABC-Pareto, ok-okozati, PDCA, dinamikus, adatrögzítés + kérdéslisták, folyamatdiagramok, hisztogaramok)
• „7 régi" és „7 új" módszer,
• „7 különleges" módszer.
Módszerválasztás
155.
• Problémák: • Mások mintája, kialakult szokások alapján • Rosszul választott módszer erőforrásokat von el • A módszerválasztás eredménye nehezen megítélhető, számszerűsíthető – puha információk • Megfelelő szakmai tudás, módszertani ismeretek hiánya gyakori
• Cél: • A szervezet adottságait, helyzetét, céljait figyelembevevő, megfelelő stratégián nyugvó döntés!
Miért van szükség stratégiára?
• „Ha nem tudod, hová mész, oda bármilyen úton eljuthatsz.”
(Alice Csodaországban)
• Stratégiai gondolkodás alapkérdései: 1. Hol állunk most? 2. Hová akarunk eljutni? 3. Hogyan jutunk el odáig?
1
3
2
Mire van szükség a stratégia hatékony megvalósításához? • Célok: • szervezeti stratégiához illeszkedő (hosszú távú!) • SMART • • • • •
Specific – specifikus Measurable – mérhető Available – elérhető Relevant – releváns Timely - aktuális
• Mérés, dokumentálás -> adatok: • nyomon követés • megbízható információk • fejlesztés alapja (tudjuk, mikor kell beavatkozni)
Minőség-stratégia • A megfelelő minőségstratégia eldöntése megelőzi a minőség módszerek és minőségmodellek kiválasztását • Működő rendszer esetén kiindulópont: helyzetértékelés, elemzett rendszer stratégiai szintű vizsgálata a minőség szempontjából.
156.
156.
Minőség-stratégia Döntés a stratégiáról Külső (extern) jellegű irány
Minőségfejlesztő stratégia
Belső (intern) jellegű irány
Döntés a belső irányok között
Minőségjavító stratégia
Minőségmegtartó, minőségstabilizáló stratégia
Minőség-stratégia • Külső stratégiai irány: • vevőink elégedetlenek • jelenlegitől eltérő, új folyamatok vagy konstrukciók • hosszabb megvalósítási időt igényel
• Belső stratégiai irány: • a gyártó, szolgáltató (belülről) elégedetlen • meglévő rendszer finomhangolása • rövidebb időt igényel
156.
Minőség-stratégia • Minőségfejlesztés • lágy, heurisztikus módszerek (de konkrét döntések után viszont akár igen erős)
• felsőszintű vezetői döntéseket igényel • rendszerint jelentős erőforrásigény • külső erőforrásokat (szakértők, tudás) is igénybe vehet • heterogén összetételű, kreatív jellegű team
157.
Minőség-stratégia • Minőségjavítás • általában középtávon hoz eredményeket • kvázi-objektív, hibaelemző módszerek, PDCA
• középvezetői szintű támogatás
• Minőségtartás • erős módszerek, gyorsabb eredmények • a team részvevőinek inkább minőségszakemberekből kell állnia, és folyamatorientáltan kell gondolkodnia
157.
Információk gyűjtése és elemzése • Az adatok adatszerzés módja szerinti értékelése: • Passzív adatok, adatbázisok • Aktív adatok, adatbázisok
• Adat- és információelemzési módszerek (időbeliség): • Statikus elemzések • Dinamikus elemzések
157.
Passzív és aktív adatok
158.
• Passzív adatok: • meglévő, múltbeli információk, ellenőrzési adatok – „ismeretlen múlt" • globális megítélésre alkalmas; aktív tervezés alapja, következtetési kockázat
• Aktív adatok: • tudatosan végrehajtott, célzott megfigyelések, kísérletek adatai és információi – „ismert jelen” • aktívan visszacsatolható, könnyen dinamizálható, de az adatszerzés „zavarja" a folyamatot
Statikus és dinamikus elemzések
158.
• Statikus elemzések: • eseményközpontú és –szemléletű, homogén sokaság • könnyebben, gyorsabban elvégezhetőek és egyszerűbben érthetőek (átlagok jellemzik)
• Dinamikus elemzések: • folyamatközpontú és –szemléletű, bonyolultabb módszerek, alapos szakmai megfontolások • többmintás, részekre bontott sokaságok (sávok, szórások, ingadozások)
Statikus – dinamikus elemzések
Információk gyűjtése és elemzése
159.
• Cél: • megalapozott, körültekintő döntés után • AKTÍV ADATBÁZISOK – DINAMIKUS ELEMZÉSEK
Összefoglalás és mint-a kérdések
• Soroljon fel a minőségmenedzsment „mai kihívásoknak megfelelő” felfogásának jellemzőiből néhányat! • Hogyan csoportosíthatóak a minőségmódszerek? Mi jellemzi az egyes csoportokat, mely módszereket sorolná hozzájuk? • Milyen problémák merülnek fel a módszerek kiválasztásakor? • Milyen irányai lehetnek a minőségstratégiának? Mikor célszerű alkalmazni az egyes típusokat, mi jellemzi ezeket? • Mi a különbség a passzív és az aktív adatok között a minőségmenedzsmentben? Melyiket javasolná egy adott helyzetben? • Mi a különbség a statikus és a dinamikus elemzés között a minőségmenedzsmentben? Melyiket javasolná egy adott helyzetben?
Visszajelzés! http://1drv.ms/1jAomIZ
Összefoglalás
Köszönöm a figyelmet!
