Microsoft alapokon az országszerte mintegy 200 telephellyel rendelkező szervezet. hálózata

Állami Foglalkoztatási Szolgálat: 30 százalékkal csökkentek  az informatikai rendszer működtetési költségei a Microsoft  Infrastruktúra Optimalizációs Modellje segítségével  Microsoft­alapokon az országszerte mintegy 200 telephellyel rendelkező szervezet  hálózata  A vállalat neve  Állami Foglalkoztatási Szolgálat  Iparági szektor (pl. kereskedelmi, pénzügyi, stb.)  Államigazgatás  Megoldási terület (pl. irodai informatikai infrastruktúra, stb.)  Informatikai infrastruktúra  Felhasznált Microsoft szoftverek és szolgáltatások  §  Microsoft Windows Server 2003, Active Directory  §  Microsoft Systems Management Server (SMS) 2003 (munkaállomások és szerverek  szoftvereinek központi telepítése, szoftverleltár)  §  Microsoft Operations Management Server (MOM) 2005 (központi felügyeleti megoldás)  §  Microsoft Internet Security and Acceleration Server (ISA) (internet­megosztás, hálózati  forgalom szabályozás)  §  Microsoft Exchange Server (levelezés)  §  Microsoft BizTalk Server (webes integráció a Clipper adatbáziskezelővel)  §  Microsoft Windows XP (munkaállomások)  §  Microsoft Office (munkaállomások)  Bevezetőpartner  A rendszert az Állami Foglalkoztatási Szolgálat vezette be, a Microsoft Consulting Services  segítségével 

Bevezető  Európai uniós forrásból, a HEFOP 1.2. intézkedés  „Az ÁFSz modernizációja”  keretében  Microsoft megoldásokkal tette egységessé országos, mintegy 200 telephelyből álló hálózatát  az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), amely a Microsoft Infrastruktúra  Optimalizációs Modelljét segítségként használva körülbelül 30 százalékkal tudta  csökkenteni az üzemeltetéssel kapcsolatos korábbi költségeit. Mint azt Tóth József, a  Foglalkoztatási Hivatal (az ÁFSZ középirányító szervének) Rendszerüzemeltetési  Főosztályának vezetője, a HEFOP 1.2. intézkedés informatikai alkomponensének vezetője  mondja, a bevezetett technológiák segítségével olyannyira egyszerűbbé vált az üzemeltetés,  hogy az ország egyik legnagyobb hálózatának számító infrastruktúrát (a központi és  telephelyi szervereket) teljes munkaidőben, a központból mindössze 5 fő üzemelteti, a  telephelyeken lévő rendszerek felkeresésével járó hosszadalmas és költséges vidéki

utazásokat pedig szinte teljesen sikerült megszüntetni. Az ÁFSZ ma egy olyan informatikai  rendszerrel szolgálja ki a munkanélkülieket és a munkáltatókat, amely minden tekintetben  megfelel a kor elvárásainak. 

A háttér  A rendszerváltozás, a piacgazdaságra való áttérés a hazai munkaerőpiac radikális átalakulását  vonta maga után Magyarországon. Az egyik legsúlyosabb változás, a munkanélküliség  megjelenése nyomán megalkotott „a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek  ellátásáról” szóló 1991. évi foglalkoztatási törvény, illetve annak legutóbbi, 2001­ben történő  módosítását követően jött létre az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, valamint középirányító  szerve, a Foglalkoztatási Hivatal. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási  Hivatalból, 19+1 munkaügyi megyeközpontból, a hozzájuk tartozó 173 kirendeltségből, valamint  9 regionális képző központból áll, az ÁFSZ összesen tehát mintegy 200 telephellyel rendelkezik,  ahol jelenleg mintegy 4500 fő dolgozik.  A fővárosban és a 19 megyében működő munkaügyi központok illetve kirendeltségeik végzik az  Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál jelentkező munkanélküliek nyilvántartásba vételét; a  munkanélküli járadék számfejtését és kifizetését; a munkaközvetítést és tanácsadást; az aktív  munkaerő­piaci eszközök működtetését; a munkaadók munkaerő­igényeinek feltárását és  közvetítés útján történő kielégítését; a hátrányos helyzetű rétegek számára nyújtott speciális  programok kialakítását és végrehajtását, valamint a külföldi állampolgárok munkavállalási  engedélyezését. Mindezeken túlmenően gyűjtik és feldolgozzák a rendelkezésre álló adatokat,  munkaerő­piaci információkkal látják el az ügyfeleket, elemzéseket, statisztikákat,  előrejelzéseket készítenek és publikálnak, illetve ezeken alapuló közérdekű tájékoztatást  nyújtanak. A regionális képző központok fő tevékenysége a felnőttképzés, amely a régió  munkaerőpiaca által megfogalmazott igények szerint a munkakör ellátására alkalmas szakmai  tudás megszerzését, a gazdaság struktúraváltásainak mentén megjelenő beruházók számára az  emberi erőforrás fejlesztését, illetve az EU normáin alapuló képzést biztosítja. A Foglalkoztatási  Hivatal a szervezet szakmai irányítását végzi, az országos hálózat informatikai fejlesztését  koordinálja, valamint érvényes államközi megállapodások alapján a magyar állampolgárok  külföldre történő közvetítését szervezi. (Lapzártánkkor az ÁFSZ szervezeti felépítése a  közigazgatási reform miatt éppen változóban van, a leírtak ezért a szolgáltatás bevezetésének és  az esettanulmány elkészítésének időpontjára érvényesek.) 

A feladat  Mint azt az informatikai infrastruktúra fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó  Foglalkoztatási Hivatal Rendszerüzemeltetési Főosztályának vezetője (egyben a HEFOP 1.2.  intézkedés informatikai alkomponensének vezetője), Tóth József mondja, az infrastruktúra  cseréjét elsősorban az tette szükségessé, hogy az ÁFSZ­nél használt régi, Novell Netware 3.12  típusú fájlszerverekből és Windows NT 4.0­ból álló rendszer nem volt tovább fejleszthető,  miközben például nagyon hiányzott a központi menedzsment lehetősége. Legalább ekkora  problémát okozott az egységes szabályozás és munkaállomás­kezelés, a teljes szabványosítás  hiánya mellett az is, hogy akkortájt szűnt meg a terméktámogatás ezekhez az igencsak elavult  szoftvermegoldásokhoz, amelyek további használata emiatt is egyre jelentősebb biztonsági

kockázatot jelentett volna. „Nagyon hiányzott a központi menedzselhetőség. Nem kis nehézséget  okozott a munkaállomásokhoz szükséges szabványos, standard telepítőkészletek elkészítése” –  emlékszik vissza a főosztályvezető. Tóth József a régi rendszer kapcsán fontosnak tartja  megemlíteni, hogy igen magas volt a hálózat üzemeltetési költsége, mert fenntartása túl sok  rendszergazdai időt vont el. A 200 telephelyen lévő, kiterjedt rendszer üzemeltetése kapcsán a  rendszergazdáknak sokat kellett például utaznia a különböző vidéki helyszínekre, ami nem kis  mértékben terhelte az ÁFSZ büdzséjét.  Az ÁFSZ épp ezért olyan alapinfrastruktúrát kívánt bevezetni, amely megbízható és emellett  lehetővé teszi a gyors és automatizált szoftverbevezetéseket, és olyan eszközöket is tartalmaz,  amelyek segítségével az informatikai környezet központilag és költséghatékonyan kontrollálható,  a hibaelhárítási idők is csökkenthetők. „Az élet nem állhat meg a Foglalkoztatási Szolgálatnál,  mert az informatika beépült a napi ügymenetünkbe. Ezért nagyon fontos szempont volt az új  rendszer kiválasztásakor és tervezésekor, hogy megbízható infrastruktúránk legyen” – mondja  Tóth József. 

A megoldás  A főosztályvezető és munkatársai több alternatívát és azok tulajdonságait is megvizsgálták,  milyen rendszerre térjenek át. Az is felmerült, legyen esetleg az infrastruktúra Linux alapokon.  Ám az ötletet, miután annak bevezethetőségét tüzetesebben is megvizsgálták, hamar elvetették,  mert a munkatársak képzése, betanítása és a működtetés valójában nem kevés összeget emésztett  volna fel, és problémát jelenthetett volna a meglévő alkalmazásokkal való kompatibilitás is.  „Nem tűnt gazdaságosnak ez a megoldás, ezért ezt az ötletet elvetettük.”  Az ÁFSZ végül egy rendkívül kedvezményes konstrukcióban Microsoft megoldások bevezetése  mellett döntött. A Microsoft­licencekkel a szervezet a Microsoft már jól ismert, megbízható  terméktámogatásához is hozzájutott, sőt a Microsoft már a leendő rendszer tervezésekor is  hathatós segítséget adott. Mindez azért különösen fontos, mert ahhoz, hogy egy vállalat teljes  informatikai rendszerét hosszú távon is kezelhetővé és rugalmassá lehessen tenni, alapos és  folyamatos körültekintésre, tervezésre van szükség, amiben sokat segít, ha van egy egységes  stratégia mentén felállított, a vállalat tényleges informatikai hatékonyságát megcélzó fejlesztési  és költségterv. A Microsoft az ilyen esetekre kidolgozott Infrastruktúra Optimalizációs  Modelljével a vállalatoknak, illetve a különböző szervezeteknek segíteni tud abban, hogy a  számtalan szoftver és megoldás közül kiválaszthassák azokat, amelyekre valóban szükségük van  hatékonyságuk növeléséhez. A modell egyúttal megkönnyíti a szervezet informatikájának  jövőbeni bővítését, továbbfejlesztését is, hogy az bármikor megfeleljen a megváltozott üzleti  igényeknek.  A Microsoft Infrastruktúra Optimalizációs Modell kialakítása során az iparág bevált  módszereit, valamint nagyvállalati ügyfelei körében szerzett tapasztalatait is felhasználta, illetve  alapul vette a Gartner infrastruktúra­érettségi modelljét és az MIT architektúraérettségi modelljét  is.  A Microsoft modelljének megközelítése jelentős támogatást ad az általános alapinfrastruktúra  mind a négy területén, legyen szó akár koncepcionális tervezésről, akár tényleges  megvalósításról; segít megállapítani, hogy a szervezet jelenlegi megoldásai mennyire felelnek  meg a leghatékonyabb, leginkább takarékos gyakorlatnak, és segít abban, hogy további  javításokat eszközöljön infrastruktúráján és további költségeket takaríthasson meg. A Microsoft  az Infrastruktúra Optimalizációs Modellje segítségével a szervezetek IT infrastruktúráját négy fő  kategóriába sorolja: azonosság­ és jogosultságkezelés; asztali számítógépek, rendszerfelügyelet;

biztonság és hálózatkezelés; adatmentés és – visszaállítás. A szoftvervállalat modellje az egyes  témákon belül négy érettségi szintet különböztet meg: alapszint; szabványos szint; racionalizált  szint; dinamikus szint.  A modell használatának első lépése az, hogy felmérik, a modell melyik érettségi szintjénél tart  jelenleg a szervezet. Amikor megállapítást nyert az érettség jelenlegi szintje, a következő  lépésben a modell alapján készül el a terv, amely azt írja le, hogyan érdemes továbblépni az  érettségi szintek sorában, amíg el nem érjük a maximális üzleti előnyt nyújtó célszintet. A  fejlettségi szinteken való továbblépéssel a szervezetek csökkenthetik üzemeltetési költségeiket.  Az ÁFSZ­nél használt korábbi számítógépes rendszer az Infrastruktúra Optimalizációs Modell  szerint a legalsó, úgynevezett alapszintre volt besorolható, ám a modell segítségével elkészült  tervezést követően a korábbi hálózat alapját adó NT 4 és Novell fájlszervereket egységesen  Microsoft Windows Server 2003­mal váltották fel. Az alapinfrastruktúra kialakítása során 200,  Windows Server 2003 alapú tartományvezérlőt üzemeltek be, amelyeket bérelt vonallal kötöttek  össze – tudjuk meg Tóth Józseftől, aki hangsúlyozza: „A Microsoft Windows Server 2003  segítségével egyszerűbbé vált az üzemeltetés, biztonságos hálózatot lehetett kiépíteni, és a  biztonsági másolatok elkészítése is egyszerűbbé vált. A kívánt módon egységessé vált a  menedzsment.”  Az európai uniós forrásból, a HEFOP 1.2. intézkedés  „Az ÁFSz modernizációja”  keretében  megvalósult fejlesztés alkalmával sor került a munkaállomások operációs rendszerének cseréjére  is, valamennyi dolgozó Microsoft Windows XP­t kapott. Következő lépcsőben került sor a  Microsoft Exchange levelező szerver és a Microsoft Internet Security and Acceleration (ISA)  Server bevezetésére, amellyel az internet megosztását, illetve a hálózati forgalom szabályozását  és ellenőrzését végzik. Ezután a rendszermenedzsment kérdése következett, amit a Microsoft  Operations Management Server (MOM) 2005 központi felügyeleti megoldás segítségével  oldottak meg. A MOM 2005 bevezetésével rövidültek a hibaelhárítási idők, és egyszerűbben  szedhetők össze az egyes információk a 200 telephelyen széttagoltan lévő gépekkel kapcsolatban.  A MOM segítségével humánerőforrást is meg lehet takarítani, hiszen megelőzhetőek a  rendszerleállások, és a budapesti központban gyakran már azelőtt értesülnek a  Rendszerüzemeltetési Főosztály munkatársai egy­egy nem várt eseményről, hogy az „galibát”  okozhatna. A MOM segítségével a hálózat bármely munkaállomása, illetve az azokon futó  alkalmazások „egészségügyi” állapota folyamatosan ellenőrizhető.  Tóth József elmondása szerint „nagyon bevált az ugyancsak bevezetett Microsoft Systems  Management Server (SMS) is, amellyel egyszerűbbé vált a különböző alkalmazások és service  packek, patchek telepítése, amit a budapesti központból, azaz a távolból lehet irányítani. Nagyon  örülünk, hogy az idei évben bevezetett SMS Server segítségével egyszerűen tudjuk elkészíteni a  hardver és szoftver leltárunkat is.” A főosztályvezetőtől megtudjuk azt is, hogy az új rendszerbe  illesztett integrációs megoldás, a Microsoft BizTalk Server segítségével történik az ÁFSZ  weboldalán az álláshelyeket tartalmazó Clipper alapú adatbázisban történő keresés is. ,Pontos  állásinformációkat találnak így az oldalon a honlap látogatói, és megszűnt a papírok alapján  történő ügyintézés” – így Tóth József.  „A Microsoft is joggal lehet büszke erre a fejlesztésre, ami itt nálunk az elmúlt időszakban ment  végbe” – mondja a főosztályvezető, aki elárulja, hogy a kialakított, Microsoft alapú

infrastruktúrát teljes munkaidőben, a központban mindössze 5 fő üzemelteti, esetenként  minimális időráfordítással további 3 fő segíti. Megszűntek az „utazgatások”, amelynek keretében  a rendszergazdák leutaztak a telephelyekre, és a helyszínen végeztek munkákat (ez néhány éve  még azt jelentette, hogy a 200 telephelyet végig kellett járni évente legalább egy­két  alkalommal). Kiemelendő, hogy a rendszer korszerűsítése, a Microsoft technológiák bevezetése  Tóth József becslése szerint mintegy 30 százalékkal mérsékelte az ÁFSZ rendszerének  működtetési költségeit a korábbi állapothoz képest. Az egységes szoftverplatformnak  köszönhetően a telepítőkészletek elkészítése is rendkívül egyszerűvé vált, ami segíti a  költséghatékony működést, hiszen a fejlesztési, üzemeltetési folyamatok felgyorsultak.  Egyszerűbbé vált a verzióváltás és a hardver­beszerzés, valamint a hardver­leltár is, de például a  Microsoft Windows Server 2003 Active Directory szolgáltatása segítségével a felhasználói  jogosultsági szintek kezelése is jóval kényelmesebb lett, ami a biztonsági szint növekedését  eredményezte.  „Mindent összefoglalva nagyon meg vagyunk elégedve a bevezetett Microsoft rendszerekkel, a  kollégáink is hamar megbarátkoztak vele. Elégedettségünket mi sem bizonyítja jobban, hogy a  rendszert nem csak dicsérjük, hanem tényleg ki is használjuk a funkcióit. Azokra a feladatokra,  amelyeket célul tűztünk ki a projekt kezdetén, jól használható szoftvereket kaptunk” – húzza alá a  főosztályvezető. „A Microsofttal végig közösen dolgoztunk a projekten. A határidőket, amelyeket  előre kitűztünk, minden esetben sikerült tartani, és a célok is teljesültek. A projektek sikeresen  zárultak.” – von mérleget Tóth József. 

A jövő  Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál a fejlesztések tovább folytatódnak. A tervek szerint a  közeljövőben Live Communications Servert is üzembe állítanak az ÁFSZ telephelyekkel való  jobb kommunikáció érdekében. Ezáltal csökkenthető lesz a telefonköltség, illetve tovább  csökkenthető az egyeztetésekre történő utazásokkal járó költség és az így kieső értékes időt is  meg lehet takarítani. Ugyancsak a közeli jövőben kerül sor a Microsoft SharePoint Portal Server  bevezetésére is, amellyel a megosztott dokumentumokat kezelnék. Tervezés alatt van egy VPN  alapú extranet rendszer kialakítása is a társintézményekkel, például az APEH­el. 

Kiegészítések:  1. Idézetek  Összefoglaló kulcsfontosságú üzeneteket tartalmazó szöveg kiemelése az esettanulmány  szövegéből, amely önmagában is értelmes. Összefoglalja az esettanulmány vagy egy­egy fejezet  lényegét.  Név, beosztás, vállalat  „A korábbi rendszer esetében nagyon hiányzott a központi menedzselhetőség, valamint nem kis  nehézséget okozott a munkaállomásokhoz szükséges szabványos, standard telepítőkészletek  elkészítése.”  Tóth József, főosztályvezető, Foglalkoztatási Hivatal Rendszerüzemeltetési Főosztály, a HEFOP  1.2. intézkedés informatikai alkomponensének vezetője

„A Microsoft Windows Server 2003 segítségével egyszerűbbé vált az üzemeltetés, biztonságos  hálózatot lehetett kiépíteni, és a biztonsági másolatok elkészítése is egyszerűbbé vált. A kívánt  módon egységessé vált a menedzsment..”  Tóth József, főosztályvezető, Foglalkoztatási Hivatal Rendszerüzemeltetési Főosztály, a HEFOP  1.2. intézkedés informatikai alkomponensének vezetője 

„Mindent összefoglalva nagyon meg vagyunk elégedve a bevezetett Microsoft rendszerekkel, a  kollégáink is hamar megbarátkoztak vele. Elégedettségünket mi sem bizonyítja jobban, hogy a  rendszert nem csak dicsérjük, hanem tényleg ki is használjuk a funkcióit. Azokra a feladatokra,  amelyeket célul tűztünk ki a projekt kezdetén, jól használható szoftvereket kaptunk.”  Tóth József, főosztályvezető, Foglalkoztatási Hivatal Rendszerüzemeltetési Főosztály, a HEFOP  1.2. intézkedés informatikai alkomponensének vezetője  „A Microsofttal végig közösen dolgoztunk a projekten. A határidőket, amelyeket előre kitűztünk,  minden esetben sikerült tartani, és a célok is teljesültek. A projektek sikeresen zárultak.”  Tóth József, főosztályvezető, Foglalkoztatási Hivatal Rendszerüzemeltetési Főosztály, a HEFOP  1.2. intézkedés informatikai alkomponensének vezetője 

2. A vállalat logója 

3. Bevezető partnerek logói  4. Táblázat kitöltése  ÜGYFÉLPROFIL 

ÜZLETI HELYZET 

MEGOLDÁS 

ELŐNYÖK 

Az Állami  Foglalkoztatási  Szolgálat a  Foglalkoztatási  Hivatalból, 19+1  munkaügyi  megyeközpontból, a  hozzájuk tartozó 173  kirendeltségből,  valamint 9 regionális  képző központból álló  államigazgatási szerv.  A munkaügyi  központok és  kirendeltségeik 

Szükségessé vált a  korábbi, Novell  Netware 3.12  fájlszerverből és a  Windows NT 4.0  kiszolgálókból álló  rendszer cseréje. A  Netware 3.12 és az NT  terméktámogatása  megszűnt, és  problémát jelentett a  központi  menedzselhetőség  hiánya, valamint nem  kis nehézséget okozott 

Az Állami  Foglalkoztatási  Szolgálat a Microsoft  Infastruktúra  Optimalizációs  Modelljének  figyelembevételével, a  Microsoft Consulting  Services segítségével a  központi és megyei  kiszolgálóit sikeresen  lecserélte Microsoft  Windows Server 2003  platformra.  Bevezetésre kerültek 

§  30 százalékkal  csökkenő  üzemeltetési  költségek  §  Központi  menedzselhetőség  és címtár  §  Javításkezelés,  szoftvertelepítés a  távolból  §  Átlátható  jogosultságkezelés  §  Egységes  szoftverplatform  §  Megbízható

feladatkörébe tartozik  többek között a  munkanélküli ellátások  megállapítása és  számfejtése, a  foglalkoztatást  elősegítő támogatások  működtetése, valamint  a munkaközvetítés és  az egyéb munkaerő­  piaci szolgáltatások  kiajánlása. A  regionális képző  központok  felnőttképzés  keretében segítik a  munkaerő­piac  változásaihoz igazodó  szakmai tudás  megszerzését. Az  ÁFSZ 200 telephelyén  jelenleg mintegy 4500  fő dolgozik. 

a munkaállomásokhoz  szükséges szabványos,  standard  telepítőkészletek  elkészítése. A régi  rendszer üzemeltetési  költsége magas volt, és  sok rendszergazdai  időt vont el, hogy a  200 telephelyet  személyesen is fel  kellett keresni  időnként. Az előző  infrastruktúra  biztonsági  szempontból is  deficites volt, és egy­  egy hiba elhárítási  ideje is magasabb volt  az elvárhatónál. 

az SMS és a MOM  nevű termékek is,  amelyek segítségével a  több mint 200  kiszolgálógép  központilag,  Budapestről  felügyelhető,  frissíthető. A  felhasználók és az  erőforrások  biztonságos  menedzsmentjét  egységes, központi  címtár szolgálja ki. 

§  § 

§ 

§  §  § 

rendszer  Rövidülő  hibaelhárítási idők  Problémamentes  rendszerüzemelteté  s  Egyszerűvé vált a  hardver­ és  szoftverleltár  Kedvező  árkonstrukció  Gyors betanítás  Microsoft  terméktámogatás 

§ 

5. Grafika, PrintScreen, amely az alkalmazást mutatja használat közben  (opcionális)  6. Szoftverek és szolgáltatások (a folyamat során megoldásként felhasznált Microsoft  alkalmazások listaszerű felsorolása)  (opcionális) 

Szoftverek és  szolgáltatások  §  Microsoft  Windows Server  2003, Active  Directory  §  Microsoft Systems  Management  Server (SMS)  2003  (munkaállomások  és szerverek  szoftvereinek  központi  telepítése,

szoftverleltár)  §  Microsoft  Operations  Management  Server (MOM)  2005 (központi  felügyeleti  megoldás)  §  Microsoft Internet  Security and  Acceleration  Server (ISA)  (internet­  megosztás,  hálózati forgalom  szabályozás)  §  Microsoft  Exchange Server  (levelezés)  §  Microsoft BizTalk  Server (webes  integráció a  Clipper  adatbáziskezelővel  )  §  Microsoft  Windows XP  (munkaállomások)  §  Microsoft Office  (munkaállomások)