MI KELL A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐNEK? A TELEPHELY VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Szolgáltatás és non-profit specializáció

MI KELL A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐNEK? A TELEPHELY VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

Készítette: Nagy Anikó

Budapest, 2003.


Tartalomjegyzék

I. Bevezetés....................................................................................................................... 5 II. FDI, a világgazdaság motorja ................................................................................... 7 1. A közvetlen működőtőke-befektetés mint globális jelenség .................................... 7 2. A közvetlen működőtőke-befektetés a magyar gazdaságban ................................... 9 III. A befektetés-ösztönzés ............................................................................................ 11 1. A befektetés-ösztönzés eszközei............................................................................. 11 1.1. A befektetés-ösztönzést szolgáló közvetett eszközök.................................. 11 1.2. A befektetés-ösztönzés közvetlen eszközei ................................................. 13 2. Befektetés-ösztönzés Magyarországon................................................................... 15 3. Befektetés-ösztönzés eszközei a néhány régióbeli országban ................................ 19 3.1 Szlovákia....................................................................................................... 19 3.2. Lengyelország .............................................................................................. 21 3.3. Románia ....................................................................................................... 26 IV. A külföldi befektetők döntéshozatalának főbb szempontjai............................... 29 Általános üzleti környezet Magyarországon .............................................................. 29 1. Politikai stabilitás.................................................................................................... 29 2. Gazdasági stabilitás................................................................................................. 30 3. Az adózás rendje..................................................................................................... 34 4. Állami, kormányzati támogatások .......................................................................... 36 5. Beszállítási lehetőségek .......................................................................................... 42 6. A munkaerő mennyiségi és minőségi jellemzői ..................................................... 43 7. Szállítmányozás, raktározás.................................................................................... 45 8. Infrastruktúra .......................................................................................................... 45 9. Helyi üzleti környezet, szolgáltatások .................................................................... 46 10. Személyes tapasztalat ........................................................................................... 48

3


V. A „járható út” – a magyar intézményrendszer bemutatása ................................ 49 1. A befektetés gyakorlati megvalósulása................................................................... 49 2. A külföldi befektetők számára fontosabb intézmények bemutatása....................... 51 2.1. Megyei önkormányzatok ..................................................................................... 51 2.2. Megyei jogú városok ........................................................................................... 52 2.3. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary)............. 53 2.4. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák............................................................. 55 2.5. Vegyes Kamarák.................................................................................................. 56 2.6. Megyei Fejlesztési Ügynökségek ........................................................................ 56 VI. Mit mondanak a külföldi befektetők? Borsod-Abaúj-Zemplén megye vizsgálata .................................................................. 58 1. Rövid ismertető....................................................................................................... 58 2. Szekunder kutatás ................................................................................................... 60 3. Primer kutatás ......................................................................................................... 65 4. SWOT elemzés ....................................................................................................... 70 VII. Befejezés ................................................................................................................. 73 Jövőkép az Európai Unió tükrében............................................................................. 73 Felhasznált irodalom .................................................................................................... 78 Mellékletek .................................................................................................................... 81

4


I. Bevezetés Szakdolgozatom témája a külföldi befektetők telephely választási kritériumai, illetve az, hogy mit tesznek az országok azért, hogy oda csalogassák őket, vagyis a befektetésösztönzés. Azért választottam ezt a témát, mert egyrészt érdekesnek találom azt, hogy a külföldi befektetők milyen szempontok alapján választják ki az országot, illetve a települést, ahova befektetnek. Másrészt, mivel a Borsod Megyei Fejlesztési Ügynökségen töltöttem a gyakorlati időmet, lehetőségem volt megismerkedni olyan emberekkel, akik segítségemre voltak a dolgozat elkészítésében. Többek között az Ügynökségnél dolgozó külső konzulensem, illetve a Borsod megyei ITD Hungary vezetője. Segítségükkel releváns információkhoz jutottam a témával kapcsolatban. Ezen kívül a dolgozatomhoz elsősorban különböző folyóiratok cikkeit és az Interneten található anyagokat használtam fel, mivel ezekben találhatóak releváns, aktuális adatok, információk. Úgy gondolom, hogy Magyarországon a befektetés-ösztönzésre sokkal többet kellene áldozni, mint amit jelenleg megtesz a magyar gazdaság. Itt elsősorban nem csak az anyagi részére gondolok, hanem leginkább a befektetett munkára. A befektetésösztönzés egy jó befektetés lehet, ha a megfelelő eszközöket alkalmazzuk. Sokat hallhatjuk mostanában, hogy a különböző multinacionális cégek a közép-kelet-európai országokba szeretnék hozni gyártásuk bizonyos egységeit.

Ehhez természetesen

„megversenyeztetik” a szóba jöhető városokat, településeket. A döntésnél pedig azt választják, amely település az ő speciális igényeik kielégítésére legvonzóbb lehetőségeket nyújtják. A különböző vállalatoknak eltérő igényeik vannak. Akadnak olyanok, akik a magasan szakképzett munkaerő miatt választanak egy országot, míg másoknak rugalmas, terhelhető munkaerőre van szüksége - például a szalagmunkáknál – és a felsőfokú képzettség semmilyen előnyt nem jelent. Van, aki a természeti adottságok miatt választ egy adott települést, míg sokakat az adókedvezmények és támogatások vonzanak. Valószínűleg nem is tudnánk felsorolni az összes döntési kritériumot, hiszen a vállalatok sokszínűsége miatt egészen speciális igények is jelentkezhetnek. A dolgozatomban összeszedtem egy csokrot ezekből, és megpróbáltam bemutatni, hogy ezek a szempontok Magyarországon hogyan jelennek meg.

5


Azonban előtte – mintegy bevezetésképpen – bemutatom, hogy miért is fontos a külföldi működőtőke, illetve a tőkeáramlás irányát és nagyságát a világban és hazánkban. A tények azt mutatják, hogy egy gazdaság működéséhez, fejlődéséhez és növekedéséhez elengedhetetlen az FDI jelenléte. A második fejezetben a befektetés-ösztönzés eszközeit mutatom be, és azt, hogy az egyes országokban – konkrétan Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában – hogyan, milyen eszközökkel ösztönzik a külföldieket, hogy tőkéjüket az országba vigyék. Ez azért lehet érdekes, mert bár azonos régióban fekszik ez a négy ország, mégis különböző előnyöket tudnak felmutatni. Ezután következik a már említett telephely választási kritériumok. Érdekes válaszokat kaphatnánk, ha a Magyarországon fellelhető összes külföldi befektetőt megkérdeznénk, hogy miért is választotta országunkat, azonban ez nagyon sok időt, pénzt és kapcsolatrendszert igényelne. Megpróbáltam ezt „kicsiben” megvalósítani: készítettem egy kérdőívet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő külföldi illetve vegyes tulajdonú vállalatok számára. A válaszok nagyjából megegyeznek a szekunder kutatás (ITDH) eredményeivel, azonban születtek meglepő válaszok is. Majd a válaszok illetve a tények alapján készítettem egy SWOT analízist a megyére vonatkozóan. Véleményem szerint egy, az országra vonatkozó hasonló SWOT elemzés segítségével hatékonyabban ki lehetne dolgozni a befektetés-ösztönzés eszközrendszerét. Úgy gondolom, hogy hazánkban a befektetés-ösztönzés még nincs kikristályosodva. Az intézmények közötti szálak kissé kuszák és a bürokrácia is megnehezíti egy komplex folyamat létrejöttét. Az ötödik fejezetben foglalkozom a szóban forgó intézményekkel, kiemelt figyelmet szentelve az ITD Hungary-nek. Készítettem egy interjút az ITDH Borsod megyei vezetőjével, mely során olyan hasznos információkat kaptam, melyet a dolgozat írása során folyamatosan, minden egyes részében fel tudtam használni. Az EU csatlakozás küszöbén érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen hatással lesz az Uniós tagság a külföldiek befektetési kedvére, illetve, hogyan befolyásolja a külföldi működőtőke áramlás irányát és nagyságát. A vélemények e tekintetben eltérőek, ám a többség bizakodva néz a csatlakozás elé.

6


II. FDI, a világgazdaság motorja 1. A közvetlen működőtőke-befektetés mint globális jelenség A közvetlen működőtőke áramlás irányának és nagyságának bemutatása előtt tisztában kell lenni azzal, hogy mit jelent egyáltalán ez a fogalom. A közvetlen működőtőkebefektetések – közismert nemzetközi jelölése FDI (foreign direct investment) – körébe azok a tőkebefektetések tartoznak, amelyekben egy adott gazdaság befektetője egy másik

gazdaság

gazdálkodó

egységében

tartós

érdekeltséget

szerez,

a

vállalatirányításban pedig meghatározó szerephez jut. Mindkét kritérium egyaránt fontos: a hosszú távú érdekeltség és a vállalatirányítás jelentős mértékű befolyásolása. Ez azt jelenti, hogy a befektető stratégiailag gondolkozva és tevékenykedve, közvetlenül is részt vesz a befektetése hasznának kitermelésében. A vállalatirányításban való meghatározó szerep értelmezése nemzetközileg nem egészen egységes. Általában a 10 százalék, vagy az azt meghaladó tulajdoni arányt jelentő befektetéseket tekintik ilyennek.1 A hatvanas évek végétől a világgazdaságban jelentős változások kezdődtek. Felbomlott a gyarmati rendszer, a fejlődő országok fokozatosan integrálódtak a világgazdaságba. Rohamos műszaki-technológiai fejlődés vette kezdetét. Összeomlott a második világháború után létrehozott Bretton-Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer. Mindezek pedig - a piaci verseny erősödése mellett - arra kényszerítették a jelentős tőkeerővel rendelkező cégeket, hogy leányvállalatok külföldi alapításával a tőke megtérülése szempontjából a legkedvezőbb feltételeket kínáló régióba, országba telepítsék tevékenységüket. Ezáltal nemcsak a termelésüket optimalizálták, hanem a piaci kapcsolatok vállalaton belülre hozásával mérsékelhették az állami szabályozás hatásait, az adópolitika terheit. Az 1980-as évek közepétől kezdődően egyre meghatározóbb szerepet tölt be az FDI a világgazdaságban. Növekedési üteme és jelentősége meghaladja mind a világkereskedelem, mind a nemzetközi pénzügyi műveletek bővülését és jelentőségét. Mindezek azt is jelentik, hogy az FDI vált egyre inkább a világgazdaság motorjává, s egyre meghatározóbb szerepet tölt be a világgazdaság integrációjában, azaz a globalizációban.

1

ITD Hungary, Miskolc

7


Ebben a folyamatban meghatározó a transznacionális vállalatok szerepe. A TNC-k külföldi leányvállalataiknál megvalósított közvetlen beruházási tevékenysége adja a világméretű működőtőke-áramlás egyharmadát. Részben ok, részben kényszer, hogy ezen adatok hátterében számottevően az 1990-es évek közepén megindult vállalatfelvásárlási és –egyesülési hullám áll. A fejlett országokban a szolgáltatásokban, míg a fejlődő országokban a feldolgozóiparban a „legnemzetközibb” a termelés. A növekvő FDI-áramlás nagymértékű koncentrációt takar. Az FDI meghatározó hányada a fejlett világon belül mozog (60-70%), fő fogadó az Európai Unió, s növelte részarányát az Egyesült Államok is.2 A kelet-közép-európai régió a második világháborút követő 40-45 évben kiszakadt a világgazdaság fejlődésének fő áramából. A nemzetköziesedés, a globalizáció nélkülük kezdődött, működőtőke-befektetések szinte egyáltalán nem történtek, a multinacionális vállalatok nem jelentek meg a térségben.3 A nyolcvanas évek közepére megváltozott a működőtőke befektetések megítélése, a tőkeszegény országok számára világossá vált, hogy számukra a gazdasági fejlődés elősegítésének és a további leszakadásuk megfékezésének egy fontos eszköze lehet a külföldi befektetők országukba vonzása. Megindult a versenyfutás a befektetőkért, a nemzeti szabályozásokat liberalizálták, befektetés-ösztönzési rendszereket dolgoztak ki, csökkentették a nyereségadó mértékét. Megszülettek a befektetőket védő megállapodások, a kettős adóztatást kizáró egyezmények, lehetségessé vált a 100 százalékos külföldi tulajdonszerzés és a profit repatriálása. Megnyíltak a tőzsdék, a bankrendszer kétszintűvé vált. A pénzintézeti szektorban is megjelentek a neves külföldi bankok és biztosítótársaságok. A térség országai jelentős lépéseket tettek nemzeti valutájuk konvertibilissé tételére. Ezen feltételek mellett megindult a térségbe a külföldi működőtőke beáramlása, amely a privatizációs folyamatoknak köszönhetően az előző évekhez képest drámai méreteket öltött. 4 2000-ben a külföldi működőtőke-befektetések, mintegy 18 százalékkal növekedtek. A befektetések több mint háromnegyede a fejlett országokhoz kötődik, ezen belül is a triád (Európai Unió, Amerikai Egyesült Államok, Japán) részesedése 71 százalék. A fejlődő országokba irányuló külföldi működőtőke-befektetések mértéke szintén emelkedett, bár 2

Csáki György: Transzatlanti működőtőke-áramlás az ezredfordulón, Külgazdaság, XLVI. Évf., 2002. október, 5.-13. oldalak 3 Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Magyarország helye a közép-kelet-európai működőtőkebeáramlásban – statisztikai elemzés, Külgazdaság, 2002/7-8, 16.-35. oldalak

8


részesedésük a világ összes működőtőke-befektetését tekintve már második éve csökkent – 19 százalékra esett vissza. A közép-kelet-európai országok aránya továbbra is 2 százalék körül mozog.5 A külföldi működőtőke-befektetések 2001-ben az előző évi felére estek vissza. A külföldi közvetlen tőkebefektetések mértékének 2001-es és 2002-es visszaesése (27 százalékos csökkenés) aligha fog gyors növekedésnek indulni. A visszaesés alól 2001ben Kelet-Közép-Európa volt kivétel, ugyanis a régió átalakuló országainak tőkevonzási teljesítménye 2 százalékkal bővült, 2002-ben már itt is minimális 1 százalékos növekedés volt tapasztalható. A szakemberek szerint a régió tőkevonzó képessége a jövőben növekedni fog, és a térség a feltörekvő piacok között az egyik legvonzóbb lehet.6 (1. sz. diagram)

2. A közvetlen működőtőke-befektetés a magyar gazdaságban Magyarországon, a politikai rendszerváltást követően, az állami vállalatok főleg külföldi cégek által történő privatizációjával megjelentek a korábbi állami nagyvállalatokhoz képest is tőkeerősebb magán vállalatok, a vállalkozás alanyi joggá válásával robbanásszerűen bővült a kis- és középvállalati kör, valamint az egyéni vállalkozók száma. Az utóbbiban szerepet kapott az is, hogy a privatizálással az erőteljes racionalizálás, létszámcsökkentés széleskörűvé vált, a dolgozók egy része kapun kívülre került. Ezzel egyidejűleg Magyarország elveszítette korábbi külső piacainak nagy részét. Kereskedelmi, gazdasági, politikai reorientáció vette kezdetét, amely a termelés és a GDP nagyarányú visszaesése mellett és növekvő munkanélküliséget kiváltva zajlott le. Ez a szervezeti, gazdasági, politikai, társadalmi átalakulást magába foglaló gyors folyamat, amelyre a krónikus forráshiány nyomta rá bélyegét, a beruházások jelentős visszaeséséhez vezetett. 1999-től a külföldi tőke beáramlása lassuló tendenciát mutat, aminek sok tényező az oka, ezek összefoglalva a következők: a privatizáció lezárulása, a piac bizonyos területeinek telítettsége, a 4

http://www.historia.hu/archivum/2001/010910/berend.htm Csáki György: Transzatlanti működőtőke-áramlás az ezredfordulón, Külgazdaság, XLVI. Évf., 2002. október, 5.-13. oldalak 6 Csáki György: Egy korszak vége?, Cégvezetés, 2003.március, 102.-106. oldalak 5

9


bérszínvonal növekedése, a világgazdasági visszaesés. A külföldiek magyarországi közvetlen tőkebefektetése 2002-ben lényegesen kedvezőtlenebbül alakultak, mint a korábbi években. (1. sz. melléklet, 2. sz. diagram) A befektetési kedv világszerte tapasztalható csökkenése nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai térség egészében is érezteti hatását: idén a régió többi országában is visszaestek a működőtőke-befektetések. Az utóbbi években a közvetlen külföldi befektetések szintje stagnál. Ennek oka elsősorban az, hogy a privatizáció lényegében befejeződött, így ma már csak a zöldmezős beruházások megvalósítása és a tőkenövelés ad utánpótlást. A külföldi befektetésekért folyó verseny általánosságban és a régióban is rendkívüli módon kiéleződött.7 Az országban lévő befektetések a "befektetés befektetést szül" aranyszabály szerint azonban várhatóan további tőkét vonzzanak az országba. Figyelembe kell venni azt is, hogy a beruházók profitjuk egy részét újra befektetik. A reinvesztíció mértékéből következtetni lehet a befektetők elkötelezettségére, a gazdaság fejlődőképességére, hiszen nem csupán új befektetők érkeznek, hanem a meglévőt is bővítik, fejlesztik helyi tevékenységüket. A gazdaságpolitika számára fontos feladat lenne e cégek további ösztönzése. A Magyarországba invesztáló külföldiek befektetési kedve is minden évben változik. A rendelkezésre álló részletes első negyedévi adatok szerint a tulajdonszerzéssel járó, magyarországi bruttó működőtőke-befektetések majd fele (46 százaléka) Hollandiából érkezett, amelyet Németország 15 százalékos, majd Egyesült Államok követ 12 százalékos részesedéssel. A tavalyi évhez képest jelentősen visszaesett a németországi befektetések részaránya. (3. sz. diagram) A működőtőke-befektetések túlnyomó része a feldolgozóiparba irányult. A szállításitávközlési és a pénzügyi tevékenység ágazatba, a tavalyi év azonos időszakához hasonlóan, kis mennyiségű tőkebefektetés áramlott. Az ingatlanügyletek ágazatból ugyanakkor jelentős mértékű tőkekivonás történt. (4. sz. diagram)

7

Magyar gazdaság 2003/2 kiadvány 66.-69. oldal

10


III. A befektetés-ösztönzés

1. A befektetés-ösztönzés eszközei A befektetés-ösztönzés elsődlegesen szolgáltatás típusú tevékenység, amely épp úgy lehet profitorientált, mint non-profit, illetve az állam vagy képviselője által jogszabályban

meghatározott

közfeladat.

Az

egyes

konkrét

befektetések

megvalósításának menedzsmentje sokkal inkább piacosított, profitorientált, de felzárkózó térségekben megfigyelhető e tevékenység területfejlesztési támogatással történő részfinanszírozása is. A területfejlesztés területi szintjein (település, kistérség, megye, régió) a befektetésösztönzés ma szabadon vállalható (nem kötelező) közfeladat, mely ellátásának minősége függ a területi közhatalmi szereplők területfejlesztési stratégiájától, priorizációjától épp úgy, mint a befektetés-ösztönzésre fordítható integrációs, állami, területi források mértékétől. Az ösztönzési politika mára az európai országokban a befektetetések engedélyezéséről áttevődött a működőtőke-befektetések aktív ösztönzésére. Megfigyelhető, hogy az ösztönzésre használt eszközök mind számosságukban, mind pénzbeli mennyiségükben növekedtek. Mindez annak köszönhető, hogy a multinacionális cégek (melyek a működő tőke befektetetések szinte egyedüli szereplői a befektetői oldalon), akkora tárgyalási előnyre tettek szert a nemzetgazdaságokkal szemben, hogy utóbbiak mindent bevetnek annak érdekében, hogy elnyerjék a multik kegyeit, és ezáltal hozzájussanak a létszükségletet jelentő tőkéhez. Az ösztönzési eszközöket két nagy csoportra oszthatjuk: a közvetett eszközökre, amelyek célja a közvetlen tőkevonzás és a jelenlegi és potenciális befektetők kiszolgálása, és a közvetlen eszközökre, amelyek az ország imázsát alakítják:8 1.1. A befektetés-ösztönzést szolgáló közvetett eszközök Ebbe a csoportba tartoznak azok az ösztönzők, amelyek célja a külföldi befektetések megtérülésének javítása vagy költségeinek, kockázatainak csökkentése, részleges

11


átvállalása. Ide sorolhatjuk az adókedvezményeket (költségvetési ösztönzők), a pénzügyi szubvenciókat és az egyéb támogatásokat, továbbá a vámszabadterületi szabályozás, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a beszállítói háttér fejlesztésére irányuló támogatásokat. Adókedvezmények Ez a leggyakrabban használt ösztönzési eszköz. Ezen belül a vállalati nyereségadó mértékének csökkentése a legelterjedtebb, ezt követi gyakoriságban az adó és az importvámok elengedése, a vámvisszatérítés, a gyorsított leírás engedélyezése, az adózott nyereség nagyságának csökkentését lehetővé tevő speciális kedvezmények, a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése. Azt, hogy ezekből az eszközökből az adott ország, régió melyeket választja, az az ország, régió gazdasági fejlettségétől függ. A fejlődő és az átalakuló országok főleg az adó- és vámmentességek nyújtását engedhetik meg maguknak, a pénzügyi támogatást kevésbé. Pénzügyi ösztönzők/támogatások A beruházás-ösztönzéseknek e formája főleg a fejlett országokra jellemző. A szubvenciós összegek lehetnek vissza nem térítendő támogatások és visszatérítendő juttatások. A visszatérítendő formát általában a magasabb kockázattal járó K+F beruházások esetében alkalmazzák. Az infrastruktúra fejlesztésére irányuló támogatások A fejlett szállítási és közlekedési infrastruktúra meghatározó fontosságú szempont a külföldi vállalatok beruházási döntéseinél. A nagy infrastruktúra-fejlesztő projektek megvalósítása komoly vonzerőt jelent a befektetők számára, ezért az ezen a területen hozott fejlesztési döntéseknél szempont a működőtőke bevonás is. Az Ipari Parkok kialakítása Az ipari park olyan ipari méretű infrastruktúrával ellátott terület, ahol a letelepedő vállalatok különféle szolgáltatásokat (műszaki, gazdasági, stb.) vehetnek igénybe. Ezek a parkokat sokszor olyan intézmények közelében alakítják ki, ahol a közelben K+F bázist biztosító intézmény van (pl. egyetem). Az olyan koncentrált vállalkozói területeknek, mint az ipari parkok óriási szerepük lehet a gazdaság élénkítésében, a 8

www.ikm.iif.hu/gm/progs/fdistrat.htm

12


munkahelyteremtésben, a beszállítói hálózatok kiépülésén és a helyi adók átgondolt használatán keresztül. A hazai beszállító ipar fejlesztésére irányuló támogatások Az exportra termelő multinacionális vállalatoknak az országban lévő üzemei elvi lehetőséget teremtenek arra, hogy a hazai vállalatok beszállítóként kapcsolódjanak a külföldi hálózatokhoz. Az átalakuló országok olyan „szolgáltatásokkal” teszik vonzóvá magukat, mint a külföldi beruházások importversenytől való védelme, továbbá megengedik azt, hogy a beruházó külföldön számlát nyisson, ahol az exportból származó bevételeit tarthatja, ami csökkenti a helyi valuta leértékelésével kapcsolatos kockázatot. Mivel az ösztönzők eltéríthetik – és a gyakorlat azt mutatja, hogy el is térítik – a hasonló adottságú gazdaságok között a beruházásokat, ösztönzési verseny alakulhat ki. Az egymásra ígérő országokban – általában a kevésbé fejlett országokat fenyegeti ez a veszély – a költségek meghaladhatják a társadalmi hasznot, negatívba fordítva az ösztönzés nettó hozadékát.

1.2. A befektetés-ösztönzés közvetlen eszközei A befektetés-ösztönzést szolgáló közvetlen eszközök célja a nemzetközi viszonylatban is versenyképes nagyberuházások pénzügyi támogatása, a kis- és középvállalatok fejlesztésének támogatása, valamint a beszállítói program megvalósítása révén a beszállítói kör kiépülésének előmozdítása azért, hogy oldja a multinacionális cégek szigetszerű jelenlétét, a duális iparstruktúra stabilizálódását. Formái: A tartósan többlet munkaerő foglalkoztatását is vállaló beruházásokhoz az „aktív foglalkoztatási célok támogatását célzó előirányzat” nyújt addicionális támogatást. A nagy infrastruktúra-fejlesztő projektek megvalósítása komoly vonzerőt jelent a befektetők számára, ezért ezen a területen hozott fejlesztési döntéseknél szempont a működő tőke bevonás is.

13


A

csúcstechnológiákhoz

kapcsolódó

alkalmazottkutatás-fejlesztési

tevékenységet szolgáló beruházások támogatása. A működőtőke bevonás terén az ország versenyhelyzetének javításában a kormányzati intézkedések mellett jelentős szerepe van a régióknak is. A telephelyi kedvezmények növelésével, az oktatási, szakképzési és egészségügyi szolgáltatások, a környezetvédelmi infrastruktúra és a környezetállapot javításával pozitív hatást gyakorolhatnak a befektetői döntésekre. Tanácsadás, menedzseri szolgáltatások. Technikai segítség, információnyújtás. „A tőke tőkét vonz” régi igazság. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ország területén sikeresen működő befektetések legalább akkora hatással vannak a potenciális befektetőkre, mint az összes befektetés-ösztönző együttvéve. Ezért fontos, hogy a közvetlen tőkevonzó tevékenység mellett ne feledkezzünk meg a meglévő befektetések ápolásáról. Fontos szerepet játszanak a befektetés-ösztönzésben (mint minden üzleti kapcsolatban)

a

személyes

kapcsolatok,

ezért

elengedhetetlen

a

potenciális

befektetőkkel való jó személyes kapcsolat kialakítása. Szükség van továbbá egy olyan intézményre, amely koordinálja a különböző szinteken (kormányzati, regionális, helyi) történő befektetés-ösztönzési politikát. Az azonos támogatási célokat szolgáló más-más minisztérium kezelésében lévő előirányzatok, illetve elkülönített állami pénzalapok eszközeinek felhasználása, így a fejlesztési célú befektetések központi és regionális támogatásának összehangolása és monitorozása a nemzetgazdaság szintjén szabályozott. Az ösztönző-rendszerek továbbfejlesztése során kormányzati feladat, hogy az egyes előirányzatok forrásaiból táplálkozó támogatási rendszerek, egymásra épülve, ezáltal hatékonyabban és összehangoltabban szolgálják a gazdaságstratégiai célokat. Az EU csatlakozás tervezett időpontjához közeledve a támogatási struktúrát fokozatosan igazítani kell az EU-ban alkalmazott gyakorlathoz, a magyar gazdaság érdekeinek figyelembe vétele mellett.

14


2. Befektetés-ösztönzés Magyarországon Magyarország a beruházási ösztönzők komplex rendszerét alkalmazza, nem csupán vonzza, hanem regionális és szektorális irányukat is meghatározza. A kormányzat által legfontosabbnak tartott két jellemzője az átláthatóságra való törekvés, és a diszkriminációmentesség. A beruházási ösztönzők jelenleg is átalakítás alatt vannak, a kormányzat a közelgő Európai Uniós csatlakozás miatt, a jogharmonizáció során az EU-s normákhoz igazítja a magyar befektetés ösztönzési rendszert. Adóösztönzők Magyarország versenyképességének növeléséhez az egyik legfontosabb eszköz az adóösztönzők használata. Befektetést és versenyképességet ösztönző javaslatok a 2004. évi adócsomagban: az adó- és járulékrendszer 2004. évre vonatkozó módosítását jelentő javaslatcsomagot a Kormány T/5478. számon terjesztette az Országgyűlés elé. A tervezett módosításoknak a vállalkozások versenyhelyzete erősítését, a befektetésifejlesztési lehetőségeik javítását szolgáló fontosabb elemei megtalálhatók benne. (2. sz. melléklet) A támogatott régiókban vagy ipari parkokban megvalósuló beruházások számára térségi adókedvezmények vehetők igénybe. Például 100 százalékos adókedvezmény jár 10 évig a három milliárd forintot befektető vállalkozásoknak, ha a térség munkanélküliségi rátája meghaladja a 15 százalékot. Az adófizetési kötelezettség mérséklése érdekében - a nem a pénzügyi szektorba tartozó vállalkozások esetén - a befektetett pénzügyi eszközök után kapott, ill. az egyéb kamatoknak csak a fele számít bele a helyi iparűzési adó alapjába. Az önkormányzati rendeletben a vállalatoknak biztosított helyi adókedvezmények, mentességek azonban az Uniós szabályok alapján tiltott állami támogatásnak minősülhetnek, ezért a vállalkozásokat érintő könnyítések szabályozását fokozatosan át kell alakítani. Az önkormányzatok ennek megfelelően kötelesek hatályon kívül helyezni valamennyi határozatlan időre szóló adókönnyítést és 2003-tól a vállalatokat érintően csak egyféle adómértéket állapíthatnak meg, kivéve az építmény- és telekadót, ahol az ingatlan fajtája és földrajzi elhelyezkedése szerint differenciálhatnak. A határozott időre szóló vállalkozói adókönnyítések lejáratig, de maximum 2007. év végéig hatályban 15


maradhatnak és csak 2003. március 31.-ig jogosultak ilyen rendelkezést hozni. A legfeljebb 2,5 millió forint vállalkozói szintű iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozások azonban a jövőben adómentességben is részesíthetőek.9 A K+F tevékenység támogatása A GVOP a tőkevonzó képesség növelése érdekében az alábbi intézkedésekkel támogatja a magyar gazdaság folytatólagos szerkezeti modernizációjához és növekedéséhez

szükséges

addicionális

tőkebevonást:

működőtőke-befektetések,

zöldmezős beruházások, valamint a meglévő kapacitások bővítése és korszerűsítése. Továbbá a korszerű termelési technológiák és szolgáltatási technikák meghonosítása, a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódás támogatása, a vállalatközi kooperáció kibontakoztatásának segítése, a beszállítóipar fejlődésének támogatása, az innováció-, a K+F és a technológia-transzfer támogatása, illetve a fenntartható fejlődés érdekében a környezetvédelmi célú fejlesztések támogatása. A K+F tevékenység támogatása során a beruházók a nyereségadóból kapnak kedvezményt, a K+F-hez kapcsolódó költségek 20 százaléka leírható az adóalapból. Ezt a tevékenységet pénzügyi ösztönzőkkel is elősegítik, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokat lehet igénybe venni, melyekhez különböző pályázatok útján lehet hozzájutni. Általában a beruházási költségek 30 százalékát, maximum 200 millió forintot kaphatnak a beruházó vállalatok támogatásként.10 Ipari parkok kialakítása, fejlesztése Az ipari parkok infrastrukturális fejlesztéseinek megvalósítását szolgáló pályázati rendszer keretében a Gazdasági Minisztérium az ipari park minősítéssel rendelkező vállalkozások, kistérségi társulások és önkormányzatok infrastrukturális és logisztikai beruházásait támogatja. Az ipari parkokban teljes infrastruktúrát, úthálózathoz való kapcsolódást, helyi adókedvezményeket vehetnek igénybe az itt befektetők. Az ipari parkok kialakításának eredményességét bizonyítja, hogy a közel 150 ipari parkban valósult meg a nagyvállalati privatizációs időszak utáni beruházások többsége. Az egyik legfontosabb és a gyakorlatban szinte országosan azonos mértékben alkalmazott befektetés-ösztönzési

eszköz

az

ipari

parkok

kijelölése,

illetve

ezek

alapinfrastruktúrájának kialakítása. 9

A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés, 2002, Magyar Gazdaságelemző intézet, 136.-143. oldalak 10 http://212.108.197.140/dokk/main/boxok/gvop_prioritasok.html

16


A magyar beszállítóipar támogatása A

meghirdetett

Gazdaságfejlesztési

Célelőirányzatból

finanszírozott

beszállítói

célprogram a beszállítóipari háttér fejlesztésével az említett elvi lehetőséget tényleges gyakorlattá teheti. Ez a folyamat, javítva a magyar befektetési környezet vonzerejét, pozitívan hathat vissza a működő tőke bevonás feltételeire. Ezen eszközökön kívül számos ösztönzési formát alkalmaz még a magyar gazdaság a befektetők Magyarországra vonzása érdekében. (ld.: „A külföldi befektetők döntéshozatalának főbb szempontjai” című fejezet) Kormányzati beruházás-ösztönzés Magyarországon 2003. szeptember elején a kormány határozott a beruházás-ösztönzési stratégia fő céljainak és stratégiájának felülvizsgálatáról. Azért volt szükség a beruházásösztönzési politika átalakítására, mert: 1. nem volt konform az uniós szabályozással, 2. a gazdasági fejlődés dinamikája jelentősen csökkent, 3. az export potenciálja is jelentősen visszaesett. Szintén jelentős hátralépés, hogy hazánk a külföldi tőkebefektetések fogadását illetően az elsőről a negyedik helyre csúszott a régión belül. Az új politika célkitűzések a következők: 1. tőkevonzó képesség növelése; 2. a beruházások által termelt nyereség visszaforgatásának elérése (multiplikátor hatás miatt); 3. növelni a regionális vállalati központok számát; 4. regionális egyenlőtlenségek csökkentése, 5. hazai beszállítóhálózatok fejlesztése, 6. hazai K+F és innovációs képesség fejlesztése; 7. a rendszer átláthatóvá és kiszámíthatóvá tétele. A csomagtervet három eszközzel tervezik megvalósítani: adójellegű illetve közvetlen támogatások révén, illetve a beruházói légkört javító intézkedésekkel. A beruházás-

17


ösztönzési politika átalakítására azért van szükség, hogy hazánk versenyképes gazdaságként a fenntartható fejlődés útját járva csatlakozzon az Európai Unióhoz.11 Országmarketing A leginkább elterjedt és kivétel nélkül alkalmazott eszközök egyike a nyomtatott prospektusok, kiadványok, katalógusok használata, amely minden területi szinten megjelenik. Ezeknek a kiadványoknak a hasznossága nagymértékben függ a kellő mértékű és naprakész információtartalomtól, kivitelük színvonalától, valamint attól is, hogy milyen körben valósul meg a terjesztésük. Az Internet adta lehetőséget is egyre több közigazgatási egység, non-profit és profitorientált szervezet, vállalkozás használja ki az adott feladatok vagy lehetőségek népszerűsítésére, reklámozására. A világháló több 10 millió honlapja között azonban kellő „rávezetés” hiányában könnyen megbújhatnak ezek a kezdeményezések is. Másik gyakori hiba a honlapokkal kapcsolatosan, hogy statikus adatokat közölnek, frissítésük, fejlesztésük nem megfelelő. A befektetési konferenciák szervezése szintén elterjedt. Az egyes területek adottságaihoz (mezőgazdaság, ipar, turizmus), lehetséges ágazati fejlesztésekhez (gépjárműipar,

élelmiszer

alapanyag

feldolgozás,

stb.)

köthetően

kerülnek

megrendezésre ezek a szakmai jellegű rendezvények, amelyek – a résztvevők körétől, az esemény megrendezésének körülményeitől, stb. függően – eredményezhetik a tőkebeáramlás fokozódását.

11

http://www.mkogy.hu/biz/eip/link2/020918.htm

18


3. Befektetés-ösztönzés eszközei a néhány régióbeli országban A közép-kelet európai régióban lévő országok nem csak egymás partnerei lehetnek, hanem bizonyos esetekben egymás versenytársai is. A külföldi működőtőkéért kifejezetten nagy harc folyik a régió országai között. Dolgozatomban a Kelet-Európai országok közül Szlovákiára, Lengyelországra és Romániára készítettem egy rövid elemzést. Egyrészt ezek az országok is EU tagjelölt országok – bár Románia csak később csatlakozik, másrészt ezen országokkal kapcsolatban találtam a dolgozatomhoz felhasználható adatokat. A közvetlen működőtőke-áramlás fejezetében már bemutattam néhány kelet-közép-európai ország adatait a témával kapcsolatban, azonban érdekes lehet megismerkedni az egyes országok befektetés-ösztönzési eszközeivel. Az országok nagyjából azonos fejlődési szinten állnak, azonban mindegyik országnak lehet olyan aduja, amelyet a másik ország nem tud felmutatni. Éppen ezért sokszor óriási verseny alakul ki a potenciális külföldi befektető „megszerzése” érdekében. Az eszközök sokszínűsége és heterogenitása, illetve a rendelkezésre álló hasznosítható adatok miatt nem törekedtem az egységes szerkezetre.

3.1 Szlovákia Adókedvezmények Szlovákia – az átalakuló országokra jellemzően – egyik jelentős befektetés-ösztönzési eszközként az adókedvezmények nyújtását alkalmazza. A vállalati nyereségadó mértékének csökkentésével elsősorban a nagy ipari beruházások megvalósulását igyekeznek előmozdítani, így a kedvezményt értékhatárhoz és működési területhez kötik. Jelenleg azok az ipari vállalatok vehetik igénybe, melyek pénzbeli hozzájárulásból, illetve külföldi forrásokból származó tőkéje eléri a 4,5 millió eurós szintet. A beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök biztosítását, valamint a korszerűbb technológiára való áttérést segíti elő az indirekt befektetés-ösztönzési eszközök egy másik fajtája, az adó- és importvámok elengedése, amelyet nagy értékű – min. 5 millió SKK – gépek és felszerelések esetében lehet igénybe venni. Miközben Magyarországon a jövő évben sem csökkennek számottevően az adóterhek, tehát az országban továbbra is európai átlagnál magasabb adót fizetnek a polgárok, Szlovákiában jövőre egységesítik az adónemeket. A reform kapcsán adóparadicsomot 19


emlegetnek a visszhangok, elemzők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelek szerint egyes csatlakozó országok adócsökkentéssel kívánnak versenybe szállni. Ez hosszú távon átláthatóbbá, sokkal jobban kezelhetővé teszi a rendszert, mint mondjuk egy olyan országban, ahol van három-négy adókulcs. A társasági adó kulcsát pedig 25 százalékról 19 százalékra módosítják. Ez az adópolitika mindenképpen valamiféle vonzerőt jelenthet a külföldi cégek számára.12 Pénzügyi szubvenciók Szlovákiában a magas munkanélküliség (18,9 %) következtében gyakori jelenség, hogy a

befektetések

élénkítését

összekapcsolják

a

foglalkoztatás

növelésével.

A

befektetésekhez nyújtott pénzügyi szubvenciót meghatározott számú munkaerő alkalmazásához kötik, amit visszatérítendő támogatások esetében a regionális munkaügyi központok, vissza nem térítendő támogatásoknál pedig a megyei és helyi munkaügyi központok hagynak jóvá. Ipari parkok A Szlovákiában alkalmazott befektetés-ösztönzési eszközök megítélése megosztja a szakértőket. Egyes elemzők a külföldieknek nyújtott befektetési és adókedvezmények kapcsán rámutattak, Szlovákia éppen azokat juttatja előnyös helyzetbe, akik legkevésbé szorulnak rá a kedvezményekre. A mikrogazdasági szféra élénkítésében – mint indirekt befektetés-ösztönzési forma – az ipari parkok játszhatnának fontos szerepet, a megfelelő műszaki, szolgáltatási infrastruktúra biztosításával. Ezen a téren azonban Szlovákiának jelentős lemaradása van. Az ipari parkok létrehozásához közvetlen pénzügyi támogatást, technikai segítséget nyújtanak, ennek ellenére nem hozta meg a várt eredményt. Importversenytől való védelem Elsősorban a nagy külkereskedelmi forgalmat bonyolító, az anyaországban kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkező külföldi, illetve vegyes tulajdonú vállalatoknak kedvez az importversenytől való védettség biztosítása. Nem lebecsülendő a tágabb értelemben vett befektetés-ösztönző eszközök szerepe sem. Az országnak kedvező a földrajzi helyzete, nagy arányú jól képzett, nyelveket beszélő munkaerővel rendelkezik, amelynek piaci ára a külföldiek számára nagyon előnyös.

20


Azonban ennek a szlovák „felfutás”-nak is lehet árnyoldala, méghozzá az, hogy pár éven belül ott is ugyanúgy megdrágul a munkaerő, mint a többi országban. A külföldi tőkebefektetéseknél Szlovákia egy természetes felfutást tapasztalt az elmúlt években. 1998 óta a politikai-gazdasági légkör kedvező irányba mozdult el, egyre inkább a nyitottság jellemzi. A kormány gazdaságpolitikája is átláthatóbbá vált, és úgy tűnik, a korrupcióval szemben is fel kívánják venni a harcot. Jelentős tényező a külföldi befektetések minőségi hatása, mely vállalatgazdálkodási, technikai és szervezési fejlesztéseket eredményez, növeli a hatékonyságot és ezáltal elősegíti további befektetések realizálását. 3.2. Lengyelország Jogi szabályozás 2001. január 1.-től a külföldi állampolgárok lengyelországi gazdasági tevékenységét az 1999. november 19-i kereskedelmi tevékenységről szóló törvény és a 2000. szeptember 15-i kereskedelmi vállalatokról szóló törvény szabályozza. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a külföldi jogi és természetes személy a hazai vállalkozókkal megegyező feltételek mellett folytathat gazdasági tevékenységet Lengyelország területén. Külföldi befektetők a következő jogi formák szerint folytathatják tevékenységüket Lengyelországban: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. A külföldi befektetésekre vonatkozó feltételek megegyeznek a hazai vállalkozásokra érvényes szabályozással (nemzeti elbánás elve). A külföldi részvényes tárgyi apportjának részét képező tárgyi eszközök vámmentességet élveznek. A külföldi befektetőnek joga van az adózás utáni nyereség ráeső részének, az üzletrészének, részvényeinek vagy más tárgyi eszközök eladásából, vagy kárpótlásból kapott jövedelmének kivitelére. A külföldiek érdekeit és jogait, valamint vagyonát törvény védi. Lengyelország több országgal írt alá kétoldalú megállapodást a külföldi befektetések védelméről és támogatásáról. Ország-marketing - Miért érdemes befektetni Lengyelországban? ¾ Folyamatos, tartós és gyors a gazdasági növekedés ¾ A lengyel piac mérete miatt – az ország lakossága 38.7 millió fő, ami 40 12

www.bbc.co.uk/hungarian/cat2/arhive/pr_0311062331.shtml

21


százalékkal nagyobb, mint Csehország, Szlovákia és Magyarország együttvéve, ¾ A piacorientált politika folytatása a politikai változásoktól függetlenül, ¾ Termelékeny, rugalmas, képzett és aránylag olcsó munkaerő, ¾ Az aránylag fiatal lengyel lakosság növekvő fogyasztási bázist jelent, ¾ Lengyelország földrajzi fekvése Európa szívében, az ország “híd” szerepe, aminek köszönhetően az ott gyártott termékek könnyen eljuthatnak mind az EU, mind a keleti országok piacaira, ¾ Az 1990-es évek eleje óta Lengyelországban működő külföldi társaságok sikere, ami ösztönzőleg hat a többire is, ¾ A külföldi és hazai befektetések azonos alapú kezelése az OECD szabályozással összhangban, valamint a szabad kereskedelem és piacgazdaság alapelveinek megfelelően, ¾ Nemzetközi intézmények, így a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank részéről érkező támogatás és pozitív értékelés, ¾ A vegyes-vállalatok adókedvezményt vehetnek igénybe, amennyiben különleges gazdasági övezetben szándékoznak működni, vagy korlátozott munkaképességű személyeket foglalkoztatnak. Különleges Gazdasági Övezetek Célja az, hogy a befektetőknek nyújtott vám-, adó- és árfolyamkedvezmények segítségével tőkebefektetést vonzzon a kijelölt zónákba. A külföldi befektetőkre vonatkozó fő ösztönzők: teljes adómentesség a zóna fennállási idejének feléig, 50%-os adómentesség a zóna működési idejének második felében, más ösztönzővel nem támogatott befektetési költségeket a jövedelemszerzés költségének ismerik el, egyszerűsített eljárás a tulajdon és örökös használat értékesítésénél, 10 éves mentesség az ingatlanadó alól. A mentesség mértékét minden esetben a Minisztertanács határozza meg az adott zóna létrehozásakor. Ahhoz, hogy a befektető valamelyik zónában adómentességet kapjon, engedélyt kell beszereznie a Gazdasági Minisztériumtól, amely átadhatja az engedély kibocsátás jogát a zóna vezetőjének. 1996-ban a kormány két különleges gazdasági övezet létrehozására adott ki engedélyt, a zónák a befektetőknek 10 évre teljes mentességet biztosítanak a társasági adó alól, az azt követő 10 évben pedig 50 százalékos társasági adó csökkentést.

22


Vámszabad területek A vámszabad terület Lengyelország vámterületének olyan elkülönített, lakatlan része – ún. “offshore” terület, ahol a lengyel, külföldi és nemzetközi gazdasági jogalanyok üzleti tevékenységet folytathatnak. A kiskereskedelmi tevékenységet a törvény kizárja a vámszabad területről, ez a megkülönböztetés azonban nem érvényes a repülőterek, kikötők és folyami határátkelőhelyek vámszabad területeire. A vámszabad terület és adott külföldi ország közötti kereskedelem mentes az importkvóták, vámok és illetékek alól. A vámszabad területek legfontosabb szerepe abban állna, hogy tőkét vonz az országba, munkahelyeket teremt, új technológiákat tesz elérhetővé és megkönnyíti az exportot. A vámszabad területek legnagyobb problémája a kellő tőke hiánya, az egyes projektek és területek elégtelen promóciója, a működési és adminisztrációs elvek kidolgozatlansága. A külföldi közvetlen beruházások intézményi háttere A Külföldi Befektetések Állami Ügynökségét (PAIZ) a lengyel kormány a lengyelországi beruházási lehetőségekről való aktív tájékoztatás és a külföldi vállalatok meggyőzésére hozta létre, hogy Lengyelországot válasszák befektetésük helyszínéül. A szervezetnek három fő célja van: segíteni a külföldi vállalatokat lengyelországi befektetésekben, Lengyelország reklámozása, mint a befektetések számára vonzó hely, és a lengyel hatóságok számára tanácsadás a külföldi befektetésekkel kapcsolatos jogi szabályozások fejlesztését illetően. Az Ügynökség az információ széles körét, tanácsadói és eligazítási szolgáltatásokat ajánl teljesen díjtalanul a jövőbeli külföldi befektetőknek. Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) varsói irodája szintén fontos szerepet játszik a külföldi közvetlen befektetések promóciójában, a potenciális külföldi befektetőknek nyújtott támogatása révén. 1983-ban a Beruházási és Technológiai promóciós iroda megnyitásával Varsóban az UNIDO lett az egyik első nemzetközi szervezet, amelyik közeli kapcsolatot alakított ki Lengyelországgal. Eredetileg fő feladata a Lengyelország és a fejlődő országok közötti együttműködés fejlesztése volt, de 1989 után ezt kiterjesztették a lengyelországi külföldi közvetlen befektetések támogatására. Az UNIDO 44 képviseleti irodát tart fenn fejlődő országokban, ezen kívül további 12 beruházási és technológiai promóciós képviselete van többek között Lengyelországban és Szlovákiában. Az irodák feladata a fogadó ország és a külföldi üzleti körök közötti kapcsolatteremtés elősegítése.

23


A varsói Beruházási és Technológiai Promóciós Iroda (ITPO) 1983-ban alakult az UNIDO szervezeti hálózatának részeként. Az UNIDO Exchange elektronikus szolgáltatáson megjelenő „linkek” segítségével az ITPO Varsó az ipari fejlettség tekintetében fennálló egyenlőtlen helyzet kiegyensúlyozását célozza, beruházási és modern technológiai ajánlatokat nyújtva Lengyelország és az erre a promóciós szolgáltatásra leginkább rászoruló közép- és kelet-európai illetve közép-ázsiai országok részére. Az ITPO Varsó emellett a beruházók és a technológia-szállítók felé is új lehetőségeket biztosít, hiszen segít potenciális üzleti partnert találni az átalakuló gazdaságokban. Adórendszer A befektetés-ösztönzés szempontjából legfontosabb adók Lengyelországban: - Társasági adó: 1999-ben a társasági adó mértéke 34 százalék volt és 2000-re 30 százalékos, 2001-re 28 százalékos, 2002-re 24 és 2003-ra 22 százalékos szinten került megállapításra (a folyamatos csökkentés további kedvező adókulcs megállapítását vonhatja magával). Azok a társasági adó fizetésére kötelezett alanyok, akiknek székhelye vagy az Igazgatótanács székhelye a Lengyel Köztársaság területén belül található, a teljes jövedelmük után kötelesek adót fizetni, függetlenül a jövedelem megszerzésének helyétől. Akinek sem a székhelye, sem az Igazgatótanács székhelye nincs a Lengyel Köztársaság területén, az csak a Lengyel Köztársaság területén megszerzett jövedelem után köteles társasági adót fizetni. A veszteséget 5 évig lehet görgetni, de évente a veszteségnek csak legfeljebb 50 százaléka írható le. - ÁFA (Termékek és szolgáltatások hozzáadott-érték adója): Az alapkulcs 22 százalék, de emellett létezik egy 7 százalékos kedvezményes ráta, ezt néhány mezőgazdasági termelőeszközre (műtrágya, rovarirtó szerek, mezőgazdasági gépek), gyerekholmikra, egészségvédelemmel kapcsolatos termékekre, építőanyagokra és építési szolgáltatásokra valamint néhány olyan szolgáltatásra, mint a szállítás (a taxi kivételével), stb. alkalmazzák. - Osztalékadó. Egy társaság részvényesi körét alkotó jogi és természetes személyekre vonatkozik ez az adó forma. A holding társaságok azon jövedelme, amely a holding más vállalataitól származik adómentességet élvez. Az adó mértéke egységesen 15%, de vannak tervek az osztalékadó csökkentéséről. - A kettős adóztatás elkerüléséről és a befektetések támogatásáról és védelméről szóló szerződések és egyezmények: Lengyelország az adózásról szóló megállapodások 24


vonatkozásában az OECD egyezményeket veszi alapul. 2000 májusáig Lengyelország 77 országgal írt alá megállapodást a kettős adóztatás elkerüléséről. Az egyezmények a viszonosság

elvén

alapulnak,

és

bizonyos

adófajtákat

csökkenthetnek

vagy

megszüntethetnek. Új beruházások állami támogatása A gazdasági növekedés élénkítése és az új beruházások ösztönzése érdekében a parlament 2002. március 20-án elfogadta a beruházások pénzügyi támogatásáról szóló új törvényt. A törvény értelmében új beruházásra pénzügyi támogatás vállalkozó részére a következő esetekben adható: az új beruházás értéke legalább 10 millió euró; az új beruházás értéke legalább 500 ezer euró, hozzájárul már működő vállalat fejlesztéséhez vagy modernizációjához és legalább 100 munkahely megőrzéséhez (50 munkahely, ha a beruházást támogatott területen hajtják végre), legalább 5 éven keresztül; az új beruházás minimum 20 új munkahelyet teremt legalább 5 éves időszakra; az új beruházás technológiai újítást vezet be; az új beruházás kedvező környezeti hatást vált ki. Tervezett beruházásra pénzügyi támogatás a vállalkozónak abban az esetben adható, ha a fent felsorolt eseteken túl a beruházás a következő feltételek közül legalább kettőnek megfelel: •

kedvező hatást gyakorol a regionális gazdasági fejlődésre,

•

a beruházás helyszíne támogatott területen található, technológiai újítást vezet be,

•

a beruházás hozzájárul a helyi tudományos és kutatási kapacitással való együttműködés fejlesztéséhez, kedvező hatást gyakorol a helyi munkaerőpiacra.

A pénzügyi támogatást a gazdasági minisztérium nyújtja vállalkozók és/vagy kerületi tanács részére. Az utóbbi esetben a támogatás célja a támogatott beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó műszaki infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése. A vállalkozóknak biztosított állami támogatásokat a 2000. június 30-i állami támogatásról szóló törvény szabályozza. A törvény az új beruházást a következőképpen értelmezi: •

új vállalat létrehozása során tárgyi eszközre fordított beruházás, már működő vállalat

fejlesztése

vagy

megvásárlása,

működő

vállalatnál

gazdasági

tevékenység kezdeményezése a termelés, valamely termék vagy a termelési

25


folyamatra vonatkozóan, beruházás immateriális javakba, szabadalom, licencia vagy szabadalom alá nem eső műszaki, technológiai, szervezeti vagy vezetési know-how megvásárlásával. A vállalkozóknak biztosított állami támogatások maximum összege az ágazat és a beruházás helyszínének függvénye.13 Nemzetközi minősítések 2003-ban azonban két nemzetközi hitelminősítő is "sárga lapot" adott az országnak. A Standard&Poor's Lengyelország adósság besorolását 2003 közepén módosította negatívra. A hitelminősítő intézetek a kilátások romlását a gazdaságpolitika következetlenségeivel, valamint a hatóságok gazdasági egyensúlyzavarra adott, általuk elhibázottnak vélt válaszaival indokolták. A jelentős állami beruházások, sztráda- és hídépítések folytatása, továbbá a nagy elosztórendszerek állami kézben tartása aligha teszi lehetővé az államháztartási hiány és az államadósság kívánatos csökkentését.14

3.3. Románia

A külföldi működőtőkének és a privatizáción keresztüli külföldi részvételnek az új kormányzat kiemelt jelentőséget tulajdonít. Ennek megfelelően Romániában a külföldi befektetések szabályozása 1997-ben és 1998-ban gyökeresen megváltozott, és elsődleges céllá vált, hogy minél kedvezőbb tőkefogadó környezetet alakítsanak ki. Mindazonáltal az 1999-es költségvetés elfogadása előtt, a költségvetési bevételek biztosítása érdekében 1999 végéig felfüggesztették a külföldi beruházóknak nyújtható kedvezmények alkalmazását. A szabályozás szerint a külföldi befektető a munkája megkezdéséhez szükséges gépek, berendezések és más természetbeni hozzájárulások tekintetében vámmentességet élvez. (Egyéb behozatal esetén a vámkedvezmény mértéke 50%.). A kedvezmény azonban csak akkor érvényesül, ha a külföldi partner pénzbeli hozzájárulása az adott cégben eléri az alaptőke 20 százalékát (vagy a 350.000 dollárt). További vámkedvezmények egy erősebb KKV szektor kifejlődését, valamint a depressziós térségek helyzetének javulását hivatottak elérni azáltal, hogy biztosítják számukra, a befektetéseikhez szükséges gépek, berendezések, know-how technológiák 13

www.ambpl-weh.org.hu/hun/doc/KALAUZ/kalauzVI.doc; www.ambpl-weh.org.hu/hun/doc/KALAUZ/kalauzII.doc 14 www.index.hu/gazdasag/magyar/ado030604/

26


kedvezményes behozatalát. Az alaptőke 20 százalékát meghaladó külföldi befektetések nyereségadó-kedvezményt is élveznek. Ezek a vállalatok működésük első két évében kedvező, mindössze 15 százalékos profitadót fizetnek. Ha a külföldi partner készpénzbeli hozzájárulása a fenti esetekben meghaladja az 5 millió dollárt, akkor további kedvezmények is megilletik a vállalkozást: - a kedvezményes, 15 százalékos nyereségadó további öt évre érvényes; - öt évre adómentes az előállított termékekre vonatkozó reklám- és promóciós tevékenység, további három évre 50 százalékos kedvezményben részesül. Részben eltérő szabályozás vonatkozik azokra a befektetőkre, akik a privatizáció során fektetnek be tőkét. A kedvezmények azt a befektetőt illetik meg, aki egymillió dollár értékben vásárol részvényt valamely vállalatban, elősegíti a cég modernizálását, javítja a régió foglalkoztatási helyzetét, termelésének legalább felét exportálja, a román hozzáadott érték, pedig eléri a 60 százalékot. Az ötéves vámmentesség a gépek és berendezések esetében áfa mentességgel párosul, és további két évre 70 százalékos kedvezmény adható.15 Nemzetközi minősítések 2003-ban felminősítette Románia hosszú futamú szuverén bel- és küladósságát a Fitch Ratings európai hitelminősítő. A Fitch indoklása szerint Románia hitelképessége jelentősen javult az utóbbi két évben, az ország jelenleg az átalakulási folyamat kezdete óta a legjobb makrogazdasági teljesítményét mutatja, s a jegybanki tartalékok is rekord értékre emelkedtek. A likviditás így érezhetően javult, és a közszféra nemrégiben nettó külső hitelezővé vált. A következő évben a kedvező folyamatoknak újabb lendületet adhat az a most megerősített kilátás, hogy 2007-től Románia is tagja lehet az EU-nak, és esélye van a NATO-tagságra is. A haladást ugyanakkor hátráltathatja a korrupció, a rögzült, erőteljes részérdekek, s a gyenge intézményi és kormányzati háttér. A reformok további sorsa szempontjából irányadó jelzés lesz egyebek mellett a közszféra béremelési

15

www.mkt.bkae.hu/romania.html

27


céljainak tarthatósága, valamint a legnagyobb román bank, a BCR és a Petrom olajtársaság privatizációja melletti kormányzati elkötelezettség.16 Románia a jelenlegi kormány reformelkötelezett politikája nyomán nagy tempóban igyekszik bepótolni a korábban elvesztegetett időt. A dinamikusabb gazdasági növekedés, a nyitott gazdaság, a növekvő jogbiztonság és a fölgyorsított privatizáció vonzza a külföldi szállítókat és befektetőket. A megváltozott politikai klíma fölpezsdítette a magyar-román gazdasági kapcsolatokat is. A kereskedelmi forgalom dinamikus bővülésén túl magyar befektetők ezrei jelentek meg Romániában. A romániai privatizáció kedvező lehetőségeket nyújt a magyar befektetőknek is. Alapvető nemzeti érdekünk, hogy ne váljunk az Európai Unió "keleti bástyájává": egy gazdasági vasfüggöny lehullása a magyar-román határon nem egyszerűen a romániai magyarság helyzetét nehezítené meg, de megfosztaná a magyar nemzetgazdaságot is egyik legfontosabb nemzetközi értékétől, tranzit-jellegének előnyeitől.17

16 17

www.hhrf.org/rmsz/02nov/02110507.HTM www.mszp.hu/dokumentumok/programok/nemzetgazd.html

28


IV. A külföldi befektetők döntéshozatalának főbb szempontjai Általános üzleti környezet Magyarországon

1. Politikai stabilitás A befektetők kiindulópontként tekintenek a befektetési célpont ország politikai stabilitására. Ezzel a feltétellel Magyarországon szerencsére könnyű a befektetők számára érvelni. Elsősorban a következő ismérvek játsszák a fő szerepet ebben: demokratikus berendezkedés, törvények által szabályozott államelmélet, az ország biztos kormányozhatósága, NATO-tagsága. Az előző és ehhez hasonló általános és többé-kevésbé objektíven megítélhető szempontokon kívül több olyan témakör iránt is érdeklődnek, melyek megválasztása már szubjektív elemek is belekeveredhetnek. Ezek közül néhány: ¾ A különböző gazdasági szervezetek szerepe, jelentősége, beleértve a kamarákat, vegyes kamarákat. Magyarországon működik a Befektetői Tanács, amely olyan magyar és külföldi cégekből áll, melyek egyenként legalább 100 millió USD-t fektettek be Magyarországon. A szervezet célja, hogy közvetlen, folyamatos párbeszédet tartson fenn a mindenkori kormányzat és a legnagyobb befektetők között, hogy ezzel Magyarország tőkevonzó képességét fejlessze. Ezen a fórumon történik a mindkét fél által fontosnak ítélt témák - például a gazdaságstratégiai célok ismertetése illetve megvitatása. A Befektetői Tanács kormányzati oldalát a Gazdasági Kabinet vezetőjeként a gazdasági miniszter vezeti, a befektetői oldalt a legnagyobb külföldi befektetők illetve azok érdekképviseleti szervezetei képviselik.18 ¾ A külföldi befektetők általában a hazai gyakorlatnál nagyobb súlyt fektetnek az önkormányzati kapcsolatrendszerre és együttműködésre. Ezért fontos az önkormányzati rendszer működése, az adott befektetés szándékának megfelelő helyszíni önkormányzati stabilitás, hatékonyság, kooperációs készség.

18

www.worldbank.com

29


¾ A korrupció elterjedtsége is az érdeklődés gyakori témája. A befektetők általában előítélettel érkeznek, feltételezéseik rosszabbak a valóságnál. Különösen fontos kérdés a befektetők számára, hogy a csak jogszabályoknak alávetett hatalmi ágak és hatóságok mennyiben tudnak megmaradni a jogkövetésnél és a szakszerűségnél.

2. Gazdasági stabilitás A politikai stabilitáson túl a gazdasági stabilitás is meghatározó szempont a befektetői döntéseknél. Mivel a befektetők az EU-csatlakozással – mint meghatározó gazdasági körülménnyel – számolnak a jövőt illetően, az egyik legfontosabb kérdés az Európai Unióhoz való csatlakozás állása, az ország felkészültsége, állapota. Az Európai Bizottság a tíz, jövőre az EU-hoz csatlakozó országnál összesen mintegy negyven olyan, aggodalomra okot adó kérdéskört talált, amelyeknek kapcsán felhívja majd ezen államokat, hogy még 2004. májusi csatlakozásuk előtt hozzanak "azonnali és döntő" lépéseket megoldásukra. Az Agence Europe nevű, európai uniós kérdésekre szakosodott brüsszeli hírügynökség szerint az Európai Bizottság a kétségtelen hiányosságok ellenére egyelőre nem fog bejelenteni egyetlen konkrét "védzáradékot", azaz átmeneti korlátozást sem a belépő országokkal szemben. (Erre a csatlakozási szerződés lehetőséget ad, ha az érintett ország valamilyen területen nem teljesíti a közösségi szabályokat.) Azt reméli ugyanis, hogy a bírálatoknak meglesz a hatása, s a hiányosságok még a jövő év május elsejei belépés előtt rendeződnek.19 Fontosak lehetnek még a vitathatatlan tekintélyű nemzetközi intézmények általi minősítések, rangsorok. A Euromoney az átfogó gazdasági teljesítményre a 25 pontból a tavaszi 10,45 után most csak 9,60 pontot adott Magyarországnak, viszont a szuverén hiteltörlesztési késedelmek és átütemezések kategóriájában értelemszerűen most is megadta a lehetséges legjobb 10 pontot, mivel Magyarországnak nincsenek hátralékai és átütemezett adósságai. A hitelminősítési kategóriában Magyarország 10-ből változatlanul 6,67 pontot kapott, ami tükrözi a magyar szuverén adósság általános „A” kategóriás, azaz befektetőknek ajánlott besorolását. A magyar adósság a Standard & Poor's és a Fitch Ratings listáján 19

www.ma.hu/page/cikk/ad/0/57481/1

30


az elsőrendű befektetői "A" sáv alján, "A mínusz"-szal szerepel, a makroegyensúlytalanságok okozta aggodalmakra hivatkozva (pl. laza költségvetési politika, mélyülő fizetésmérleg-hiány). A tőkepiaci hozzáférés könnyűségét vagy nehézségét osztályozó kategóriában a Euromoney a lehetséges 5 pontból a tavaszi 4,13 után most csak 3,75-öt adott Magyarországnak. 20 A

Moody’s

kedvezőbben

osztályozott.

Magyarország

elsőrendű

befektetői

minősítésének stabil kilátását a kereskedelem, a pénzügyi szektor és az intézményi háttér mélyülő uniós integrálódása, valamint az évtizedes múltú szilárd adósságkezelés támasztja alá, a minősítést ugyanakkor számos makrotényező terheli - áll a Moody’s Investors Service 2003. szeptember 29.-én kiadott éves országjelentésében. A térségbeli országok szuverén hosszú lejáratú devizaadósságának besorolása a nagy nemzetközi hitelminősítők listáján:21 Fitch

Standard and Poor’s Moody’s

Magyarország

A mínusz

A3

A1

Csehország

BBB plusz

A mínusz

Baa1

Szlovákia

BB plusz

BBB plusz

Ba1

Szlovénia

A

A

A2

Lengyelország

BBB plusz

Baa1

Románia

BB mínusz B plusz

Oroszország

BB mínusz Ba3

Horvátország

BBB mínusz Baa3

Bulgária

BB

BB

B2

B1

Fontosak még a befektetések védelmét szolgáló beruházásvédelmi megállapodások és törvények. A külföldi befektetések és beruházások biztonságára vonatkozik az 1988. 20 21

www.index.hu/gazdasag/magyar/ado030604/ www.hhrf.org/rmsz/02nov/02110507.HTM

31


évi XXIV. Törvény, amelyben a külföldi befektetők törvényi garanciát kapnak a befektetéseik védelmére, biztosítva a megkülönböztetésektől mentes, nemzeti elbánást. Tényleges értéken való haladéktalan kártérítést rendel a törvény kisajátítás, államosítás vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedések esetére. Biztosítja a befektetett tőke kivonásának, illetve a haszon repatriálásának lehetőségét. Biztosítja az országon belüli gazdasági tevékenység jogát. Ez utóbbiról egyéb jogszabályok, például a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezik úgy, hogy a külföldi semmiféle hátrányos megkülönböztetése nem fordulhat elő. Szintén

a

befektetések

védelmét

szolgálják

a

kétoldalú

beruházásvédelmi

megállapodások. Ezen megállapodások főbb tételei nagyon hasonlóak, s hazánk már a legtöbb tőkeexportőr országgal megkötötte, így ez bizonyos biztonságérzetet nyújthat a befektetőknek.

Nem

elhanyagolható

tulajdonsága

ezeknek

a

nemzetközi

szerződéseknek, hogy csak a szerződő felek közös akaratával változtatható meg. Magyarország 1987-ben, a befektetők védelme érdekében csatlakozott a Világbankhoz tartozó MIGA elnevezésű szervezethez (Multilateral Investment Guarantee Agency), amellyel szerződést köthetnek a különleges befektetési védelmet igénylők. A MIGA a Világbank legfiatalabb leányintézete, amely 1985-ben alakult és 1988-ban kezdett működni.

Gyakorlatilag

olyan,

mint

egy

biztosítótársaság,

a

politikai

és

gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetőknek. Emellett a fejlődő országokban megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítséget nyújt a beruházások előkészítésében és megvalósításában. Ehhez hasonlóan az OPIC (Overseas Private Investment Corporation) nevű szervezet 1990-től kiterjesztette működését Magyarországra is, és az amerikai üzletembereknek a befektetéseikhez nyújt garanciaszolgáltatást.22 A külföldi cégek többsége oly módon kívánja befektetéseit megvalósítani, hogy azzal jogi értelemben befektetése magyar jogi személyként jelenik meg, s ebben a formában vonatkoznak rá a magyarországi törvények. Ezért számára fontos a külföldi piacra jutás lehetősége, hiszen az esetek csak kisebb részében akarja kizárólag a magyar piacon értékesíteni termékét, szolgáltatását. Magyarországon a külkereskedelmi

22

www.worldbank.com

32


tevékenység alanyi jogon illeti meg a cégeket, s minden egyéb szabályozás csak ez után következik, legyen az preferáló, vagy védelmi jellegű.

33


3. Az adózás rendje Kiemelkedő jelentőségű és alapos vizsgálat tárgyát képző témakör a befektetők számára az adózás. A befektetők adókra vonatkozó ismeretei a befektetések jövedelmezőségét lényegesen érintik. Különösen fontos az adó mértéke és annak kedvezményei, a tőkefogadó ország oldaláról lényegét tekintve kettős jelentőségű: közvetlen bevételt hoz, illetve a kedvezmények révén pedig „csalogatja” a tőkebefektetőket, ami további közvetlen bevételt és járulékos előnyöket eredményezhet. A legfontosabb adónemek néhány fő jellemzője: ¾ Magyarországon a társasági adó 18 százalékos, nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony mértékét a befektetők kedvezően fogadják. Azonban több ország is bejelentette, hogy a társasági adókulcs csökkentését tervezi. Például Ciprus 10 százalékos kulcs bevezetését tervezi, de Magyarország is 16 százalékre történő csökkenést tervez. (2. sz. melléklet) 1996-tól kezdve a törvény különféle befektetési adókedvezményt állapított meg. Egy részük azonban a 2002. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe utoljára, így ezeknek – befektetést motiváló tényezőkényt – az ezután induló befektetési tárgyalásokon már nincs semmi érdemi szerepük. Fennmaradt azonban az a 100 százalékos társasági adókedvezmény, ami a kormányrendelettel meghatározott, elmaradott térségben vagy vállalkozási övezetben, illetve a két utolsó év valamelyikében 15 százalékot meghaladó munkanélküliségű mutatójú megyében történő, legalább 3 milliárd forint összegű befektetéssel, s legalább 100 új munkahely teremtésével járó beruházások után vehető igénybe. A kisebb cégek esetében komoly jelentősége van a társasági adót érintő kedvezményeknek, amely a ki nem vett jövedelem fejlesztési célra való visszaforgatása esetén vehető igénybe. ¾ Az osztalékadó csak a cégek külföldi tulajdonosait, tagjait terheli. Mértéke 20 százalék, amitől azonban a legtöbb kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alacsonyabb adómértéket határoz meg. Az újra belföldi befektetésre fordított osztalék után nem kell adót fizetni.23 ¾ Itt említeném meg a befektetők (és a befektetések jövedelmezősége) szempontjából fontos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, kétoldalú 23

www.hidasi.hu/menu_17.htm

34


nemzetközi egyezményeket. Magyarország szinte valamennyi, az FDI szempontjából fontos partner országgal már megkötötte ezen egyezményeket, amelyek biztosítják, hogy ha a jövedelem és a vagyon után az egyik állam már kivetett adót, akkor azt a másik államban már ne, vagy csak igen korlátozott mértékben adóztassák meg újra. Ezen egyezmények magánszemélyekre és társaságokra egyaránt érvényesek, általában kiterjednek a következőkre: vállalkozási nyereség, ingatlanjövedelem, osztalék, kamatjövedelem, royalty. A szabályok szerteágazóak, de azt fontos tudni, hogy a magyar adótörvények úgy rendelkeznek, hogy ha ezen egyezmények és az adótörvények eltérően szabályoznak valamely kérdést, akkor az egyezmény szabályai az irányadók. ¾ A munkabérek közterheinek mértéke is fontos lehet a befektetők számára. Hazánkban ennek mértéke alig haladja meg az Európai Unió átlagát, így befektetés-ösztönzési szempontból nem túl meghatározó a szerepe. ¾ Az általános forgalmi adó a fejlett ipari országokban hozzáadottérték-adó néven ismert. Tekintettel arra, hogy ez az adó fogyasztási jellegű, a termelő felhasználási célú kiadásokat, valamint az exportot és a beruházást nem terheli. Természetesen vannak ezen adónemnek a befektetőket érintő speciális vonzatai. A szakértők az áfa 25 százalékos felső kulcsát magasnak tartják. Az EU-ban ennél általában 5 százalékponttal alacsonyabb ez a forgalmi adó. Továbbá gondot jelenthet az áfa-visszaigénylés hosszú, 6-12 hónapos időtartama, amit rövidíteni kellene. ¾ A külföldi befektetőket minden esetben érinti a helyi adó. A tapasztalatok szerint a befektetők a befektetési körülmények mérlegelésekor nem fordítanak különösebb figyelmet az építményadóra, a telekadóra és a kommunális adóra, annál alaposabban vizsgálják a helyi iparűzési adót. Magyarországon önmagában a maximális mérték (2%) riasztó lehet. A befektetők

szinte

elvárják

a

befektetéshez

fűződő

iparűzési

adó

kedvezményeket. A különösen nagy profitabilitású tevékenységet idetelepíteni kívánó befektető esetében az egyik legmeghatározóbb kritérium is lehet az, hogy az önkormányzat megnöveli-e az iparűzési adóból igénybe vehető kedvezmény nagyságát. Felvetődött a helyi adóztatás német szabályoknak megfelelő átalakítása. Németországban az iparűzési adó alapja a korrigált nyereség és a sávos adó mértéke telephelytől függ. (3. sz. melléklet) 35


4. Állami, kormányzati támogatások A befektetők letelepítésében az egyik fő vonzó eszköz a különféle állami, kormányzati támogatások köre. A befektetők ennek megfelelően ezt alaposan igyekszenek megismerni, s az elérhető támogatásokra – hasonlóan az egyéb kedvezményekhez – teljes egészében számítanak. Ugyanakkor ez az a terület, ahol az EU-csatlakozás során nagy változások várhatók (Strukturális és Kohéziós Alapokból elnyerhető támogatások), sőt már az elmúlt években is sok változás volt ebben a körben. A különféle állami támogatások körét nagymértékben átrendezte a Széchenyi-terv szolgálatába állított pályázati rendszer. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy csak e pályázati rendszer keretében lehet állami támogatásokhoz jutni, azonban a támogatásokhoz való hozzájutásban ma már döntően a pályázati út adódik A támogatás módja szerint beszélhetünk direkt, azaz a ténylegesen nyújtott támogatásokról, adókedvezményekről, illetve az indirekt támogatási formákról. Indirekt támogatások Adójellegű támogatások Ez lehet például a társasági adókulcs csökkentése. Az adóalapban és az adóból igénybe vehető kedvezmények révén támogatottak például az elmaradottabb régiókban történő befektetések, illetve a kutatás-fejlesztés. Fejlesztési adókedvezmény A 2001-ben elfogadott szabályozás szerint az új fejlesztési adókedvezményt a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési programban szereplő beruházások után, meghatározott feltételek esetén, egyedi eljárás keretében igényelheti az adózó. A kedvezményt minden esetben a Kormány engedélyezi. Az új adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától megkezdett olyan beruházásokra lehet igénybe venni, amelyek a Kormány által kidolgozott és időben közzétett fejlesztési program keretében kerülnek megvalósításra. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő és az utána következő négy adóévben, vagy - az adózó kérelmére - a beruházás üzembe helyezésének évében és az azt követő négy adóévben vehető igénybe.

36


Ebből a támogatási formából kizárják a kis és közepes méretű beruházásokat, ami valamilyen szinten érthető, hiszen a kiemelkedő méretű beruházások jelentős pozitív befolyással lehetnek a foglalkoztatásra és a nemzetgazdaság egészére. Ám e vállalatoknál fellépő problémák esetén szintén nagyszámú elbocsátásra lehet számítani, mint azt a 2002 év végi, 2003 év eleji üzembezárási hullám esetén tapasztalhattuk. Beruházásnak minősül új létesítmény létrehozása, meglévő létesítmény bővítése vagy olyan befektetés, amely az előállított termék vagy a termelési eljárás alapvető változását eredményezi. A kedvezmény igénybevételének további két feltétele van, amelyek közül az adózónak a jogosultság megszerzéséhez legalább az egyik feltételt teljesítenie kell. Az első feltétel szerint a kedvezmény első igénybevételét követő további négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak

átlagos

állományi

létszámának

legkevesebb

500

fővel

-

kormányrendeletben meghatározott kiemelt térség esetén 300 fővel - meg kell haladnia a beruházás megkezdése előtti adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát. A másik feltétel, hogy az adókedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben az adózó által igénybevett alvállalkozói szállítások és/vagy szolgáltatások szerződés szerinti bekerülési értékének több mint felét Magyarországon bejegyzett kis- és középvállalkozások teljesítsék. A kedvezmény igénybevételének további, mindenki számára kötelező feltétele, hogy a beruházási érték legalább 50 százalékának új eszközök beszerzésére, előállítására kell irányulnia, és a felújítás értéke nem haladhatja meg a beruházási érték 20 százalékát, kivéve, ha az állam által preferált, nehézségekkel küzdő övezetben valósul meg. Az adómentes fejlesztési tartalék bevezetése A technológiai fejlődés, a gazdasági verseny által kikényszeríttet teljesítmény-növelés mellett Magyarországon a fejlettségben kimutatható lemaradás csökkentése is újabb beruházásokat indokol. Számottevő ösztönzést jelenthetne a beruházásra fordítandó források, vagy azok egy részének adómentessé tétele, amely kedvezően hatna a kis- és középvállalkozások beruházásainak növelésére is. A beruházási források képződését több ország adórendszere segíti az adómentes fejlesztési tartalék-képzés lehetővé tételével. Az adómentes fejlesztési tartalék képzésére vonatkozó szabályozás lényege, hogy e célra tartalékot képezhetnek a vállalkozások, amely után az adót csak a céltartalék felhasználása utáni évben kell megfizetni. A tartalékot meghatározott időn belül beruházásra kell fordítani. E 37


szabályozás a kis- és középvállalkozások számára jelent különösen nagy segítséget, mivel lehetővé teszi egy-egy nagyobb fejlesztéshez több év eredményének és adótartalmának felhasználását. Vállalati kutatás és fejlesztés, innováció állami támogatása A kutatás hatékonyabbá tételét az segítené, ha az adóalap-csökkentés vonatkozna az intézmények K+F tevékenységére adott támogatásra is. Ezen kívül a kutatások hasznosítását, e tevékenység koordinálásának Magyarországra helyezését ösztönözné a szellemi termékek (jogdíjak, találmányok) hasznosításából (használatba adás, elidegenítés) elért bevétel egy részének az adóalapból történő levonhatósága is. Vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások az Operatív Programokon keresztül A termelőszektor versenyképességének javítása az NFT specifikus céljai között szerepel. Ezek megvalósítására a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) kiemelten kezeli a befektetés-ösztönzést, különösen a tőkevonzó képesség növelését, a vállalkozói szektor korszerűsítését és infrastrukturális feltételeinek javítását. A GVOP kiemelten támogatja a kis-és középvállalatok fejlesztését, a műszakitechnológiai hátterük, a vállalkozói kultúra és ismeretek, valamint a vállalkozói szektor együttműködésének szélesítését, a kutatás-fejlesztés és az innováció színvonalának emelését, valamint az információs társadalom és gazdaságfejlesztést (e-gazdaság, ekereskedelem, e-közigazgatás).24 A

Humán

Erőforrás

Fejlesztés

Operatív

Program

(HEFOP)

támogatja

az

alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek fejlesztését, ezen belül a munkahelyteremtéshez és a vállalkozói erő javításához kapcsolódó képzéseket, illetve a felnőttoktatás rendszerét. Ezzel nagymértékben hozzájárul mind a tőkevonzó képességünk emeléséhez, mind pedig a magyar KKV szektor versenyképességének javításához.25 Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) elsődlegesnek tekinti a versenyképes mezőgazdasági alapanyag-termelést, ennek megfelelően segíti a mezőgazdasági beruházásokat, a fiatal gazdálkodókat, a szakmai továbbképzéseket és átképzéseket, illetve az élelmiszer-feldolgozás modernizálását. Emellett kiemelten

24 25

http.//www.ihm.gov.hu/tarsadalom/strategia/NFT_GVOP.doc www.euregio.hu/nft/dok/human.html

38


kezeli a vidéki térségek helyzetének javítását, egyebek mellett a jövedelemszerzési lehetőségek bővítését, az infrastruktúra fejlesztését, a falufejlesztést- és felújítást.26 A Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) célja többek között a társadalom megújuló képességének jobbítása, különösen a vállalkozások, a munkavállalók alkalmazkodóképességének könnyítése, illetve a regionális gazdasági környezet fejlesztése, egyebek mellett a turisztikai fogadókapacitás növelése, valamint az integrált térség- és településfejlesztés, amelynek keretében újrahasznosíthatók a barnamezős területek.27 A

Közlekedés

és

Infrastruktúra

Operatív

Program

kiemelten

kezeli

a

környezetvédelmet, különösen a környezetbarát energiagazdálkodás terjedését, a közlekedési infrastruktúra, az elérhetőség javítását, és a távközlési infrastruktúra fejlesztését, ezen belül a szélessávú távközlési infrastruktúra kiterjesztését az elmaradottabb térségekbe. Direkt támogatások A támogatásokat hatékonyságuk és "drágaságuk" miatt a legfontosabb célokra és a leghatékonyabb eszközökre érdemes összpontosítani. A közvetlen támogatások eddig is fontosak voltak, de szerepük növekedni fog, mivel ezekhez társíthatók az EU strukturális alapjaiból elnyerhető kiegészítő források, amik tovább hangsúlyozhatják ezt a támogatási formát, s ezzel nagymértékben növelhetik a versenyképességet. A külföldi beruházások letelepedését elősegítő új pro-aktív eszközök a következők: a kedvezményes telephely, illetve az infrastruktúra-fejlesztés, beleértve az informatikai fejlesztések támogatását, valamint a szakképzés beruházói igényeket kielégítő formáinak és a környezetvédelmi/ökológiai célok érvényesítésének támogatása. A befektetők igényei szerint kialakított telephelyek Nemzetközi tapasztalatok szerint a fejlett országokban a telephely biztosítása a befektetőknek nyújtott szolgáltatás. A befektető igényei szerint kialakított telephely akkor is jelentős vonzerőt képviselhet, ha ahhoz a befektető nem kedvezményesen, hanem piaci áron jut.

26 27

www.avop.hu www.agrarkamara.hu/eufelk/avop.pdf

39


Magyarország számára fontos prioritás a tőkeerős, korszerű technológiát hozó befektetők letelepedése, megtartása, s ezen keresztül beszállítóik Magyarországra vonzása, a hazai cégek beszállítóvá válásának elősegítése, új munkahelyek teremtése, elmaradott, illetve munkaerő-piaci feszültségekkel küszködő régiók fejlődésének gyorsítása. A külföldi beruházások vonzását nagymértékben elősegíti a telephely meghatározott esetekben - kedvezményes feltételekkel történő biztosítása. A Telephely-fejlesztési program célja, hogy ösztönözze: az elmaradott térségek, régiók felzárkózását segítő beruházásokat, az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott területeken megvalósuló beruházásokat, a K+F beruházásokat, az olyan beruházásokat, ahol a beszállítók között a kis- és középvállalkozások aránya több mint 50 százalék, a korszerű termelési és szolgáltatási kapacitások létrejöttét, a nagyvállalatok körül termelési, fejlesztési stb. együttműködési kapcsolatok kialakítását. A kedvezményezettek körébe tartozhatnak: a több milliárdos forintos nagyságrendű beruházást megvalósító, tipikusan globális vállalatok, néhány milliárd forintos fejlesztést célul kitűző olyan cégek, amelyek multinacionális vállalatok beszállítói, azon kis- és középvállalkozások, amelyek közvetett (vagy részben közvetlen) beszállítók és olyan ingatlanok fejlesztésén át akarják üzleti tevékenységüket megerősíteni, amelyek korábban belterületi ingatlanok voltak. (4. sz. melléklet) A vállalkozások munkaerő-ellátását biztosító képzési támogatás A humánerőforrás-fejlesztési programmal rendelkező befektetők speciális képzési igényeinek közvetlen meghatározása révén, a képzés során lehetőség nyílik a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítására. Új tőkeerős beruházásokat ösztönző képzési támogatás Célja a vállalkozás méretére való tekintet nélkül, az újonnan létrehozandó vagy növekedésben lévő gazdasági szervezetek igényei szerint rövid távú képzési vagy átképzési programok megvalósításával a gyártási profilnak megfelelő, a munkaadó által előírt képzettséggel rendelkező munkaerő biztosítása. Ez a támogatás értelmezhető speciális munkaerő-piaci igényeket kielégítő képzésnek is.

40


Munkahelyteremtő beruházás támogatása Magas minőségi színvonalat képviselő, korszerű termékek gyártására, illetve magas színvonalú szolgáltató tevékenységek végzésére lehetőséget teremtő beruházás esetén, bizonyos számú új munkahely létrehozásához támogatást lehetne igénybe venni tartós foglalkoztatás biztosítása esetén. Informatikai fejlesztések közvetlen támogatásokkal történő támogatása A munkavállalók és az oktatás hozzáférésének támogatása jelentős mértékben javíthatja a magyar emberi erőforrások minőségét a számítógépes és kommunikációs készségek vonatkozásában, s ezen keresztül erősítheti a hazai gazdaság versenypozícióit. E célok közelítését és elérését az EU tagországokban az Europe program tartalmazza, melyhez Magyarország is csatlakozni kíván. A programok növelik a magyar népesség információtechnikai ismereteit, jártasságát, ami tudástőkébe való beruházásként a versenyképességhez járul hozzá; csökkentik az oktatási költségeket; támogatják a rugalmasabb munkarendszerek terjedését. Európai regionális vállalati központok kialakításának, stratégiai szolgáltatások telepítésének támogatása A regionális vállalati központok kialakításának direkt ösztönzésével elérhető lenne, hogy

Magyarországon

beruházó

multinacionális

vállalatok

további

irányítási

feladatokat, szolgáltatásokat telepítsenek, európai regionális központokat alakítsanak ki. Elsősorban a nagyvállalatok egyes központi irányító tevékenységeinek, szolgáltató funkcióinak Magyarországra telepítésének ösztönzése a cél. Fontos a jövedelmező, nagy hozzáadott értéket képviselő tevékenységek meghonosítása; Magyarország középponti helyének és súlyának erősítése a kelet-európai régióban; a fokozottabb bekapcsolódás a világ hálózataiba; a technológia-transzfer; az információs infrastruktúra javulása; munkahelyek teremtése. A központok jelenléte a nemzetközi tapasztalatok szerint további jelentős beruházásokat indukál, és elősegíti a kvalifikáltabb, jobban fizetett munkaerő foglalkoztatásának bővítését. A támogatásoknak nem szabad csupán a feldolgozóipar és az IT területén tevékenykedő multinacionális cégek szolgáltató központjainak létesítésére vonatkoznia, hanem a támogatottak körébe be kell vonni a tudásintenzív tevékenységet végző szolgáltató szektort, a K+F tevékenységeket.

41


Vállalati kutatás és fejlesztés, innováció állami támogatása A K+F állami társfinanszírozásával elősegített tudás-intenzív környezetalakítás, a hosszú távú projektek kiemelt támogatása, a kvalifikált kutatók országban tartásának ösztönzése kiemelt eszköze lehet a tudásigényes tevékenységek meghonosításának, Magyarországra vonzásának, a tőkevonzást erősítő innovációbarát gazdasági környezet kialakításának. A hazai K+F és innovációs programok preferáltan kezelik a vállalatok és a tudományos szféra együttműködését, partnerségét, a tudományos és technológiai eredmények diffúzióját, transzferét, a regionális szintű megközelítést, valamint a nemzetközi együttműködést - tekintettel az EU integrációs felkészülésre és a Nemzeti Fejlesztési Terv követelményeire. Az Oktatási Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közös programja azokat a beruházásokat támogatja, amelyek a csúcstechnológiához kapcsolódó

alkalmazott

K+F

tevékenység

végzésére

szolgáló

kutatóhelyek

létrehozására irányulnak. A pályázat elősegítette a nagyvállalatok regionális K+F központjainak Magyarországra való telepítését, és a külföldi érdekeltségek K+F és innovációs beruházásainak jelentős növekedése volt tapasztalható Magyarországon. A legcélravezetőbb az lenne, ha együttesen alkalmaznák a régi és a tervezett új kedvezményeket. A közvetlen támogatások eddig is fontosak voltak, de szerepük növekedni fog, mivel ezekhez társíthatók az EU strukturális alapjaiból elnyerhető, kiegészítő források.

5. Beszállítási lehetőségek A külföldi befektetők többnyire érdeklődést mutatnak a beszállítási lehetőségek iránt. Azonban ez kezdetben leginkább elvi és feltételes érdeklődés, mert a magyarországi betelepülés időszakában legtöbbször ragaszkodnak saját, jól bevált beszállítóikhoz. Teszik ezt akkor is, ha ez időlegesen többletköltséget eredményez, mert a sok egyéb változó feltétel mellett néhányat – közük általában ezt is – szeretnék biztosnak tudni. Azonban a beszállítói kérdéskört belátható idő alatt meg kell oldania a befektetőnek. Erre három jellemző törekvés tapasztalható. Az egyik az, hogy vállalva a többletköltségeket, továbbra is korábbi beszállítójától vásárol. A három variáció közül ez a legkevésbé kedvező a célország számára.

42


A másik az, amikor korábbi beszállítóját igyekszik rávenni arra, hogy kövesse őt, és végezzen ő is termelő beruházást. Erre nem egy példa van Magyarországon, hiszen a sikeres ipari parkok betelepítésének általában ez volt az egyik hajtóereje. Ez abból a szempontból kedvező hazánkra nézve, hogy így még több külföldi működő tőke áramlik az országba. Másrészt ez arra enged következtetni, hogy a befektetőnek hosszú távú célja vannak a befektetést illetően. Azonban ez a hazai beszállítókat hátrányosan érinti, hacsak nem tagjai a beszállítói láncnak. A harmadik megoldás az, amikor talál megfelelő olyan célországbeli céget, akivel ki tudja váltani beszállítóját. A kormány gazdasági stratégiája ezt a megoldást szeretné szélesebb körben elterjeszteni, s ehhez támogatást is biztosít, ami nem utolsó szempont. Természetesen nem csak a közvetlen beszállítói pozíció érdekes, hanem a beszállítói lánc valamelyik pontjához való kapcsolódás is. Annyi azonban egészen bizonyos, hogy nagyon komoly követelményeket kell tudni kielégíteni annak, aki beszállítóként akar tevékenykedni.

6. A munkaerő mennyiségi és minőségi jellemzői Amikor a külföldön befektetni szándékozók a befektetési környezettel ismerkednek, a munkaerővel kapcsolatban általában a következő szempontokat veszik szemügyre: Az elérhető munkaerő képzettsége, a szükséges szakmák rendelkezésre állása, illetve az arra való átképzés lehetősége. Ezzel összefüggésben általában megvizsgálják, ha szükséges, a szűkebb régióban az ingázási szokásokat, lehetőségeket, a mobilitási tapasztalatokat. Megvizsgálják a megye bérszínvonalát. Milyen termelőegység volt korábban, ahol a munkaerő megfelelő szakmai gyakorlatra tehetett szert. Milyen hasonló profilú cég van jelenleg a régióban, vagy tervezi az ismeretek szerint a letelepülést, ami rontja a tervezett beruházás munkaerő-piaci lehetőségeit. Egyáltalán van-e mód a tervezett beruházáshoz és tevékenységhez szükséges élőmunka biztosítására. E momentumok alapján látható, hogy a munkaerő biztosítását a befektetők komplex tevékenységként fogják fel. A munkaerő árát sem egyszerűen a kifizetésre kerülő

43


jövedelem mértékével mérik, hanem mindezt összevetik a produktivitásával. A magyar munkaerő ezért maradt versenyképes a régióban, mert bár nem a legolcsóbb, de produktivitása (képzettsége, fegyelmezettsége) igen jó. Az ország befektetési célpontként való megismerése során a befektető igyekszik képet kapni az iskolarendszerről, a képzési profilokról, azok földrajzi elhelyezkedési jellegzetességeiről. Igyekszik tisztába kerülni azzal, hogy adott magyar iskolai végzettség nagyjából milyen képzettségeket takarhat, s az ilyen végzettségű munkaerőt leginkább hol lehet majd megtalálni. Amikor egy konkrét helyszín vizsgálata van napirenden, akkor megismerkednek mind a középfokú, mind a felsőfokú képzés profiljaival, szakirányaival és a beiskolázási tényszámokkal. Ehhez az információkat magyar partnereiktől várják. Ugyanis addigra a befektetők többnyire már megismerik azt a körülményt, hogy a magyar munkaerő, a vezető menedzsereket leszámítva, jellemzően nem mobil. Azaz, ha helyben nem tanítják az adott szakmát, nagy valószínűséggel gondjai lesznek a megfelelő munkaerő biztosításában és főleg utánpótlásában. Sok esetben készek a képzésre is figyelmet fordítani, ha egyéb tényezők egy helyszínt oly mértékben előnyössé tettek, hogy a munkaerővel való ellátás nehézségei ellenére is az választják. Betanításra pedig gyakorlatilag minden esetben sor kerül, többnyire szervezett, komoly formában. Amikor a privatizáció során hazánkban is letelepedtek a külföldi cégek, akkor még a vállalkozás működtetéséhez elsősorban betanított munkásokat igényelt – a betelepített technológia miatt. A külföldi működő tőke – kevés kivételtől eltekintve - magas termelékenységgel dolgozó, egyszerű, rövid idő alatt megtanulható betanított munkát honosított meg. Tette ezt egy olyan szituációban, amikor az országnak nagy szüksége volt a foglakoztatási lehetőségek bővítésére, tehát munkahelyteremtő képessége rendkívül nagy pozitívumként értékelendő. Ugyanakkor az a foglalkoztatás elpazarolta a korábban felhalmozódott magyar szakismeret egy részét, mert jelentős számban elvállalták ezt a munkát – más lehetőség hiányában – felsőfokú végzettségűek is. A vezető beosztásúakat pedig leginkább saját hazájából hozta magával. Ma viszont már legtöbb vállalat a hazai munkaerőből választja ki a magasabb beosztású dolgozóit is. Sok cég áll kapcsolatban felsőfokú intézményekkel is, és megállapodás szerint a helyi intézmények végzős hallgatóit foglalkoztatja.28

28

www.ofakht.hu/muh/p/p228.html

44


7. Szállítmányozás, raktározás A befektetők a szállítmányozási feltételeket külön alapossággal vizsgálják a projektelőkészítés időszakában. Ezt az ország gazdasági, üzleti körülményeinek vizsgálata során, a kereskedelmi szabályozás, export-import szabályozás, vámszabályozás kérdéseivel együtt tekintik át. A szállítmányozás különösen fontos azon tevékenységek esetében, amelyek különösen érzékenyek a szállítmányozás költségeire, vagy amikor éppen ennek racionalizálása az egyik indok a befektetési döntéshez. Az esetek egy részében végzik csak saját szervezésben a szállítmányozást, jellemzőbb az erre szakosodott szolgáltatók igénybevétele. Miközben az országos kép kialakítása során e piaccal is igyekeznek fő vonalaiban megismerkedni, addig a helyszínválasztás során a folyamat kezdetétől fogva ez fontos kérdés. Meghatározó fontosságú lehet a telephely megválasztásánál a befektető számára, hogy a régióban/megyében működneke szállítmányozó cégek, s ha igen, milyen tevékenységet folytatnak és milyen szolgáltatásokat nyújtanak. Nem utolsósorban fontosak az árak is. A kiegészítő szolgáltatások sem mellékes tényezők. Fontos az, hogy a szállítmányozó elvégzi-e a vámmal kapcsolatos teendőket, tud-e megfelelő szintű átmeneti raktározást biztosítani, milyen módon és mértékben tudja az áruk biztonságát szavatolni. Továbbá az, hogy a szállítmányozónak milyen referenciái, milyen minősítése van, s kik az együttműködő partnerei a világban.

8. Infrastruktúra A befektetők az infrastruktúrát a legszélesebb értelemben kezelik, többnyire azt a teljes tárgyi feltételrendszert értik ezen, ami a befektetés hatékony működtetéséhez szükséges. Magától értetődően fontos szerepet foglal el azonban ebben a megközelíthetőség, az elérhetőség. Már az ország kiválasztásakor meglehetősen nagy súllyal esik latba ez a szempont. Például az Európai Unióból (főleg Nyugat- és Északnyugat-Európából) származó befektetők szemében Csehország sok szempontból előnyösebb helyzetben van, mint Magyarország. Mindenesetre a régiók és telephelyek kiválasztásában az úthálózatnak meghatározó szerepe van. Különösen fontos az a körülmény, hogy a szóban forgó helyszíntől milyen távolságban érhető el autópálya, mennyit kell az alsóbbrendű úton utazni, szállítani. Ha már konkrét telephelyről van szó, akkor annak az úttal való konkrét megközelítését is vizsgálják – elég széles és teherbíró-e a telephelyhez vezető út.

45


Érdekes tapasztalat (ITDH), hogy a vasúti szállítás lehetőségét kevesebben mérlegelik. Ezen belül is leginkább azok a befektetők vizsgálják a vasúti szállítás paramétereit, akik nem vagy nem csak a gyártó ország piacaira szánják termékeiket. A vízi közlekedést még ritkábban vizsgálják a befektetők. Lehetnek azonban olyan speciális befektetői profilok és helyszínek, amelyek esetében meghatározóvá válik. Itt nemcsak a Duna hajózhatóságáról lehet szó, hanem a területi kiegyenlítés érdekében a tiszai hajózás komoly fejlesztéséről is. A befektetők a tömegközlekedés helyzetét is vizsgálják az alkalmazottak közlekedési lehetőségei szempontjából. Sokszor felvetődik a kérdés egy újonnan létesítendő telephely esetében, hogy a tömegközlekedési szolgáltató cég kész lesz-e kiszolgálni ezt a létesítményt. Ez probléma leginkább akkor vetődhet fel, ha a külföldi cég a város szélén – ahogy ez az elmúlt időben, megfelelő nagyságú alkalmas terület híján legtöbb városban megfigyelhető - építi ki telephelyét. Általánosan felmerülő kérdés a telefonellátottság. Ma már többnyire nem elegendő az az egyszerű válasz, hogy teljes körű, és inkább kínálati piac, mert ennél többről van szó. A befektetők olyan adatátviteli biztonságot és kapacitást igényelnek sokszor, ami lehetővé teszi, hogy például a raktárkészlet nyilvántartását és a könyvelést az Egyesült Államokban végezzék. Minden befektetési projekt esetében alapvető fontosságú a vonalas közművekkel való ellátottság (víz, szennyvíz, csapadékvíz, elektromosság, gáz) vizsgálata. Ebben a témakörben általában adatszerűen kérik a rendelkezésre álló kapacitást, a szolgáltatás műszaki jellemzőit, a szolgáltatás árát. Sokszor csak későn néznek szembe a közművekre történő rácsatlakozás költségeivel. Ez például az elektromos áram vonatkozásában egészen jelentős lehet. A tervezett beruházás jellegétől függően lehetnek speciális igények is (pl.: az elektromos áram frekvenciabiztonsága, a vezetékes víz kémiai összetételének megismerése stb.).

9. Helyi üzleti környezet, szolgáltatások Egy befektetési ügylet előkészítése során van néhány olyan kérdéskör, ami helyileg determinált és az egész döntési szituációt képes befolyásolni. Ilyen az, hogy a szóban forgó helyszínen megtalálható-e minden olyan szolgáltatás, ami nélkülözhetetlen a

46


sikeres befektetéshez, vagy pedig hiányzik, és csak aránytalanul nagy áldozattal lenne kialakítható, megteremthető. Az első, hogy helyben vagy racionális közelségben (közeli nagyobb városban), utolérhetők-e a megfelelő szintű üzleti szolgáltatások. Ez jelenti a bankot, az ügyvédi irodát, könyvelő céget, könyvvizsgálót, csak hogy a legfontosabbakat említsem. Fontos, hogy ezek a szolgáltatók tájékozottak legyenek a származási ország üzleti szabályai és szokásaival kapcsolatban, s beszéljenek olyan nyelvet, hogy a befektetővel közvetlenül tudjanak kommunikálni. Fontosak az állami vagy egyéb, a gazdaságszervezés területén mozgó szervezetek is. Ilyenek a kamarák képviselete, a vállalkozásfejlesztési központok vagy azok képviselete,

a

megyei

munkaügyi

központok

vagy

azok

képviselete,

minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek, az állami export-és befektetés-ösztönzési promóciós szervezet stb. Fontos a vállalatok számára az is, hogy milyen más vállalkozások működnek az adott településen, milyen sikerrel, s azok mikori befektetések nyomán jöttek létre, települt-e már le korábban más külföldi cég. Mindebből következtetéseket vonhat le a településre jellemző üzleti környezetről. Ezért is fontos a már letelepedett cégek elégedettsége, s a velük való kapcsolattartás. Az üzleti környezet szempontjából fontos a település, illetve annak térsége. Az önkormányzat, mint a település menedzselője a befektetők szemében nagyon fontos szerepet tölt be. Először is mint hatóság, másrészt, mint a helyi adók kedvezményezettje, harmadrészt, mint lobbista a befektető mellett, negyedrészt, mint a település üzleti körülmények alakítója, befolyásolója, s lehetne sorolni tovább. A befektetők többsége fontosnak érzi, hogy kialakuljon valamiféle kooperáció az önkormányzattal. Talán még a település rendezettsége, állapota is számít, hiszen kulturált körülményeket megteremtő és fenntartó emberektől jobban remélhet kulturált munkahelyi mentalitást is. Több

egyéb

szempont

mellett

lényeges

dolog

annak

az

ingatlannak

a

megszerezhetősége, amelyen a külföldi partner megvalósítani kívánja a befektetést. A külföldi bizalma akkor nő, ha látja, hogy az ügylet létrehozására konkrétan is fölkészült partnerrel dolgozik. Ilyen ismérv a magyar partner vagy partnerek oldaláról az ingatlan

47


funkciójának rendezettsége. Ma már nem nagyon valószínű olyan befektető, aki úgy vágna bele tervei megvalósításába, hogy felvállal úgy egy területet, hogy annak tulajdonai viszonyai ne lennének rendben, hogy a rendezési tervben ne lenne a megfelelő hasznosítás jóváhagyva. Üzleti környezetként a betelepülni szándékozó külföldi cég számára jellemzően adott két speciális terep: az ipari park és a vállalkozói övezet. Sajnos, bármilyen sok is az ipari park címet elnyer szervezet, ezeknek csak egy része működik ténylegesen olyan szervezetként, amely képes nyújtani azokat a szolgáltatásokat, amelyek egy ipari parkban magától értetődőek lennének a viszonylag kedvező infrastrukturális ellátottság és ár mellett. Az ipari parkokhoz általában helyi adókedvezmények kapcsolódnak a befektetők számára. Ugyancsak fontosak a vállalkozási övezetek. A gazdasági szempontból legnehezebb helyzetben lévő területek felzárkóztatását a kormány kiemelten kedvezményekkel kívánta ösztönözni. Fokozatosan egyre nagyobb területet, egyre több települést vontak be a körbe. Így 2002-re 11 vállalkozási övezetet alakítottak ki, mely az ország területének 12 százalékát foglalja magába, s összesen 370 település található e területeken. A vállalkozási övezetekben a központi adókedvezmények, állami támogatások, helyi kedvezmények és gyorsított amortizációs lehetőség segíti a vállalkozók letelepítését. A vállalkozási övezet nyújtotta előnyök között említésre került az övezetekben központilag érvényesített kedvezmények köre, egyes esetekben a betelepülő vállalkozókat segítő menedzsment-szervezetek megléte és a településektől függő, további helyi adókedvezmények köre is. Több helyütt is bevonják a befektetőket a települések társadalmi életébe, de sajnos nem ez a jellemző magatartás.

10. Személyes tapasztalat Legtöbben nem is gondolnák, hogy a személyes tapasztalat lehet az ország megválasztásának döntő kritériuma – amint ezt a primer kutatás során néhány cég esetében is tapasztaltam. Az általános üzleti környezet mérlegelésével szükségszerűen együtt jár az a meglehetősen szubjektív megítélés, hogy milyen a külföldiekhez, illetve a külföldi befektetőkhöz való hozzáállás. Ebbe beletartozik az, hogy találkozik-e olyan esettel, amikor amiatt éri esetleg hátrány, hogy külföldi, megpróbálják-e üzletileg vagy magánemberként becsapni.

48


V. A „járható út” – a magyar befektetés-ösztönzési intézményrendszer bemutatása

1. A befektetés gyakorlati megvalósulása A külföldi potenciális befektetők számára több járható út is van ahhoz, hogy megfelelő ismereteket szerezzenek az országról, illetve, hogy a befektetést megvalósítsák. Az átláthatóság kedvéért készítettem egy ábrát, amely csak az általában felkeresett intézményeket ábrázolja, ezen belül is az állami szférára koncentrálva. Természetesen vannak még olyan szervek, amelyek felkeresésével a befektetés megvalósítható, és azok valószínűleg speciális szolgáltatásokat is nyújtanak. Külföldi befektető

Országos szervek

ITDH külképviselet

ITDH

Minisztériumok

Tanácsadó cég

GKM MEH KÜM

Megyei szervek

ITDH területi képviselete

Megyei Önkormányzat

Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

49

Megyei Jogú Város

Megyei Fejlesztési Ügynökség


A külföldi befektetők egyik lehetősége, hogy felkeressék –ágazattól függően - a különböző Minisztériumokat és nagykövetségeket. Egy másik lehetőség – a kettő természetesen nem zárja ki egymást – kifejezetten a kapcsolatépítésre szakosodott szervezetek, ügynökségek megkeresése. Ilyenek az állami befektetés-ösztönző szervek (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., elterjedt rövidítése: ITDH), és a külgazdasági

képviseleti

hálózat.

Ez

tovább

bővülhet

egyéb

külképviseleti

lehetőségekkel (például tiszteletbeli konzulok stb.). Ebbe a körbe tartoznak a különböző közfunkciókat ellátó szervek: kamarák, szakmai szövetségek, vállalkozásfejlesztési alapítványok. A kapcsolatépítésre szakosodott szervezetek egyik nagy csoportját alkotják a kifejezetten erre specializálódott szervezetek, melyek többnyire tanácsadó cégként működnek, és szolgáltatásaik egyik legfontosabb alkotóeleme, hogy a befektető és a tőkére váró igénye találkozzon. Általában e szervezetek mindegyike rendelkezik valamilyen adatbázissal a hazai projektlehetőségekről, illetve külföldi megkeresésekkel, amit valamilyen módon – Interneten, rendszeresen megjelenő kiadványaiban, ügyfélszolgálatán, stb. - közzétesz. A vállalati tevékenység kormányzati támogatásának még a legfejlettebb országokban is nagy, és egyre növekvő szerepe van a gazdaság minden területén. Magyarországon az ITDH látja el azokat a vállalati tevékenységet segítő kereskedelemfejlesztési, befektetés-ösztönzési feladatokat, amelyek megoldása kormányzati érdek, és amelyek finanszírozásában emiatt hosszabb távon is szükség van az állam szerepvállalására. A Külügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az ITDH, az Eximbank, a Mehib és a szakmai szövetségek képviselőiből álló Külgazdasági Tanács keretet ad a kormányzati szervek és az érintett szervezetek között a rendszeres párbeszédnek, a tendenciák közös értékelésének, a kormányzati támogatások célszerű irányai megtárgyalásának. Az egyik legáltalánosabb „út”, amikor a potenciális külföldi befektető egyenesen a helyi önkormányzat és más megyei szerveket keres meg. A befektetőknek szüksége van a különböző helyi szolgáltatásokra is, ilyenek például a bankok és a biztosítók. Ezekkel kapcsolatban elmondható, hogy legtöbbször a külföldi befektető annál az intézménynél marad, amellyel eddig is kapcsolatban állt. Ebben az esetben a Magyarországi leányvállalatával veszi fel a kapcsolatot. Ha a nem nemzetközi az intézmény, akkor a helyi bankok, biztosítók közül történő választás szubjektív, és függ a befektető által végzett tevékenység jellegétől is. Az országos szervek felkeresése sok esetben 50


„kimarad” a folyamatból. A következőkben ezért csak a megyei szinten jelen levő állami szervezetek bemutatásával foglalkozom.

2. A külföldi befektetők számára fontosabb intézmények bemutatása

2.1. Megyei önkormányzatok A megyei önkormányzatok aktív részt vesznek az általános területfejlesztési programok kidolgozásában (pl. rendezési terv elkészítése), melyeknek eleme a befektetés-ösztönzés is. Ezen túlmenően kimondottan befektetés-ösztönzést célzó programokat jellemzően nem készítenek. Honlapjaik szerepe a befektetés-ösztönzésben elhanyagolható – többek között azért is, mert azokon kevés az e szempontból lényegi információ. A megyei önkormányzatok mellett több megyében is működnek speciálisan gazdaságfejlesztési, illetve befektetési-ösztönzési tevékenységet folytató szervezetek, intézmények. Így a befektetők keresésében az önkormányzatok szerepe csekély. Az ipari parkok, a befektetők aktív támogatásához a legtöbb önkormányzat nem rendelkezik megfelelő eszközökkel – így ezek az önkormányzatok nem is tudnak igazán szerepet vállalni a befektetők megnyerésében és megtartásában. Az önkormányzatok a befektetések céljaként gyakran a munkahely-teremtést említik, amely azonban elsősorban csak rövid távú célként fogadható el, hosszabb távon a magasabb szintű, nagyobb hozzáadott értéket teremtő beruházások lehetnek a fenntartható gazdasági fejlődés alapjai. Természetesen ezek alapfeltétele a meglévő munkaerő minőségének, képzettségének javítása. A megyék természeti kincsei csak korlátozottan jelenthetnek teret a beruházások számára, mivel ezekre nem építhetők gyorsan megtérülő termelő beruházások. Ezek mellett nagyobb figyelmet kell szentelni a már meglévő iparágak továbbfejlesztésére, a megyék egyéb adottságaira alapozott befektetések megszerzésére. A határ menti megyékben erősíteni kell a határon átnyúló kapcsolatokat is – jelentős kihasználatlan potenciál rejlik az ilyen jellegű együttműködésekben. A szükséges intézkedések tekintetében elsősorban értéknövelő jellegűekre van szükség, illetve a megyei jogú városok és a megyék önkormányzatai közötti együttműködés javítására. Igaz ez a marketing-tevékenységre is, ahol a megyék szerepe kevésbé aktív,

51


mint a megyei jogú városoké – a hatékonyabb fellépés érdekében elkerülhetetlen a szorosabb együttműködés és a megyék aktívabb szerepvállalása a koordinációban. A megyei önkormányzatok pozitívan tekintenek Magyarország Európai Uniós csatlakozása elé – úgy gondolják, ez bizalomerősítő és növekedés-generáló hatással lesz a beruházásokra is. A feladatok között kiemelik a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a már meglévő ipari parkok betöltését, további ipari parkok létrehozását, a logisztikai és kommunikációs rendszer fejlesztését, információs kiadványok és portálok elkészítését. Intenzívebb koordinációra, információcserére lenne szükség a befektetés-ösztönzéssel foglalkozó különféle szervezetek között is.

Megyei jogú városok A megyei jogú városok általánosságban igen aktívak a befektetés-ösztönzés terén. Szinte valamennyi rendelkezik kidolgozott városfejlesztési koncepcióval, programmal, azonban kimondottan a befektetések ösztönzésére koncentráló tervdokumentumok kevés megyében vannak (például a miskolci Ingatlanfejlesztési és Befektetési Stratégia). A városfejlesztési programok többsége jelentős eredményekkel is járt – közöttük említhetők az infrastruktúra fejlesztésére, illetve ipari parkok kiépítésére irányuló tevékenységek. Középtávú fejlesztési koncepcióban a befektetés-ösztönzés elsősorban a jól kiajánlható területekre összpontosít. A városok számos bemutatkozó kiadvánnyal rendelkeznek, döntő többségük honlapon keresztül is nyújt információkat. A befektetők megnyerése érdekében fontosaz intézményes és személyes kapcsolatokat is, valamint a más intézményekkel (ITDH, kamarák) való együttműködést. A célok eléréséhez jól felépített honlapokra és kiadványokra lenne szükség. Szinte mindenhol voltak kezdeményezések egy kizárólag befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szervezet létrehozására, de ezek vagy még meg sem kezdték működésüket, vagy már el is haltak. A befektetők megtartása érdekében tett intézkedések között egyelőre csak az adókedvezmények nyújtását, illetve az infrastruktúra fejlesztését emelik ki. Általános problémaként említhető az idegen-nyelvű, piacorientált kiadványok hiánya (főként Kelet-Magyarországon).

52


2.3. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) Az ITD Hungary a Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium 1993-ban alapított háttér intézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek és a magyar vállalatok között. Az ITDH egy európai mintára épülő, non-profit intézmény. Tevékenységi körének középpontjában a befektetés-ösztönzés és a kereskedelemfejlesztés, valamint a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása, a magyar vállalati szféra Európai Uniós csatlakozásra történő felkészítése áll. E feladatok megvalósítását segíti az intézmény kiterjedt bel- és külföldi irodahálózata és számos területet átfogó információs adatbázisai. Tevékenysége során az érvényben lévő kormányzati stratégiai anyagokra, a Külgazdasági Stratégiára, az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő felkészülési irányelvekre, a hátrányos helyzetben lévő régiók fejlesztésével kapcsolatos kormányhatározatokra, a kis-

és

középvállalkozások

működési

feltételeinek

javítását

előirányzó

kormányprogramokra, valamint a 2004. évtől induló Nemzeti Fejlesztési Tervre támaszkodik. Az ITDH közreműködésével 2001-ben 48 magyarországi befektetésről döntöttek, ezek tervezett értéke 305 millió euro. A második félévben az egymillió eurónál nagyobb beruházások többsége -összesen 14 - Nyugat-Magyarországon valósult meg - 80 millió euro értékben, míg Kelet-Magyarországra kevesebb, nagyobb volumenű tőkekihelyezés jutott (szám szerint 6, 117 millió euro összértékkel). A társaság a külföldi beruházások 30-40 százalékában játszik szerepet. Ami a befolyó tőke eredetét illeti: 72 % az uniós tagállamokból, 12 % Japánból, 8 % Kanadából, 6 % pedig az USA-ból jött. (5. sz. diagram) Idén az ITDH csaknem 200 beruházás szervezésén dolgozik, ebből 36-nak az értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Ezek főleg az autóipart, a gépipart képviselik. Új jelenség, hogy egyre több szolgáltató (pénzügyi, logisztikai és kereskedelmi) központ települ át Magyarországra. Így működik már négy call center, amelyek közül a legkisebb is 66, nyelveket beszélő munkatársat foglalkoztat, míg a legnagyobb munkaerőigénye 1 500 fő. A termelő beruházások közül már 164 millió euro értékben született döntés, egyebek közt mezőgazdasági öntöző berendezések, valamint autoelektronikai alkatrészek gyártásáról. Utóbbi esetben ideköltözik a K+F részleg is.

53


Kommunikációs tevékenység A kommunikációs lehetőségek gazdag eszköztára az ITDH számára magába foglalja a hagyományos médiakapcsolatokat, ezen belül a többi között az eseményekhez fűződő sajtótájékoztatókat, az újságíró-látogatások programszervezését, a hazai és külföldi szaksajtó szakcikkekkel való (pl. gépipari, elektronikai, számítás- és orvostechnikai) ellátását, a promóciós médiakampányok szervezését (pl. magyar mellékletek megjelentetését), az ITDH internetes honlapjának szerkesztését, továbbá a különböző célú, rendszeresen, illetve időszakosan publikált kiadványokat, CD-ROM-ok és videofilmek készítését, a folyamatos sajtófigyelést és az ezzel kapcsolatos dokumentációs munkát. A kommunikációs munka fővonalában az ITDH tevékenységének és szolgáltatásainak megismertetése áll. Kiemelt hangsúlyt kap a fővároson kívüli kis- és középvállalkozói kör informálása. Ennek érdekében erősödött az év folyamán a tájékoztatás, például a helyi rádióállomások és tévéadók műsoraiban, valamint a megyei sajtó, továbbá az országos terjesztésű napilapok regionális gazdasági mellékleteiben. Ezek közé tartozik a regionális mellékleteiben közzétett „ITDH-szolgáltatások” c. tájékoztató, az „ITDH piaci ajánlatai” címet viselő információs összeállítás a Magyar Kereskedelmi Kamara c. hetilapjában. Az ITDH magyar nyelvű havilapja – a Külpiac - (összesen 154 000 példányban) a Világgazdaság c. gazdasági napilap terjesztési hálózatán keresztül jutott el az olvasókhoz. Belföldön a Magyar Nemzet, Üzleti7, Magyar, Hírlap, Külpiac, Világgazdaság című lapok segítségével valósult meg az ITDH tavalyi kommunikációs tevékenységének nagyobbik része. Az ITDH magyar nyelvű, web kommunikációs honlapján különösen sokan keresték fel az üzleti lehetőségekről és az ITDH programajánlatairól tájékoztató, rendszeresen frissített magyar nyelvű összeállítást. Az ITDH honlapjának (www.itd.hu) 2001-ben 124 386 látogatója volt, s ez 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Rendszeresebbé vált 2001-ben az ITDH eseményeihez kapcsolódó (pl. helyi irodák nyitása, új külföldi zöldmezős beruházások megkezdése, illetve az elkészült üzemek felavatása, továbbá a regionális hazai vásárokon történő részvétel alkalmából) fővárosi és megyei sajtótájékoztatók rendezése számos esetben külföldi cégekkel közösen.

54


2001-ben a súlypontváltás határozta meg az ITDH cselekvési programját, s ezen belül a kommunikációs stratégiát is. A kommunikációs munka egyfelől a szakmai programszervezés része lett, másfelől a befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési projektek megvalósításával a promóciós munka meghatározó elemévé vált. A kiemelt fontosságú kommunikációs feladatok közé kerültek tavaly • az ágazatcentrikus exportpromóciós és befektetés-ösztönzési célú kommunikációs projektek az Egyesült Államok, Japán és Kína viszonylatában, •

a

magyar

gazdaságot

bemutató

sajtókampányok

rendezése

olyan

EU

főviszonylatokban (pl. Franciaországban), ahol a magyar export növelésének és az onnan érkező működőtőke-befektetések emelésének még jelentékeny tartalékai vannak, • a gazdasági kapcsolatokat erősítő országpromóció, például a Közel-Kelet több országában, • az ITDH rendezvényeihez kapcsolódó médiaaktivitás növelése, például lapmellékletek megjelentetése, gazdasági újságírók magyarországi programjának szervezése, • a kommunikációs kapcsolatok építése a környező országokban (pl. Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia). 2001-ben megszaporodott az ITDH szervezésében kiadott és a magyar gazdaságot bemutató mellékletek száma. Közülük példaként említhető az amerikai a francia a svéd és, továbbá az izraeli és az egyiptomi magyar melléklete. Ezekhez csatlakozik a brit hasábjain közreadott amely rendszeresen informálja a gazdasági világlap olvasóit a magyar befektetési környezetről, illetve lehetőségekről. Az ITDH új arculatú internetes honlapján tavaly is sokan keresték fel a rendszeresen megújított angol nyelvű oldalakat, amelyeken a befektetőket tájékoztató oldalak voltak a legkeresettebbek. 2001. év végén készült el az ITDH új arculatú angol nyelvű honlapja (www.business2hungary.com), amellyel egy időben valamennyi ITDH kereskedelmi-szolgálati iroda is saját honlapot kapott. (5. sz. melléklet) 2.4. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák Általános a megyei kamarák tevékenységében, hogy a befektetők bizalmának elnyerése érdekében számos eszközt igénybe vesznek. Említést érdemelnek a belföldre és külföldre készített és megjelentetett kiadványok, vagy az üzletember találkozók, mert a személyes kapcsolatoknak, az igény megismerésének, megismertetésének igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A gazdasági tevékenység minden területére kiterjedő

55


tanácsadást biztosítanak az érdeklődők számára. Országszerte tájékoztatást nyújtanak mind a kamarai, mind a nem kamarai tagoknak a Széchenyi terv pályázati lehetőségeiről, segítik a vállalkozókat pályázataik elkészítésében. Meghatározó szerepet vállalnak a kereskedelmi és iparkamarák a rendelkezésre álló munkaerő szakképzésére, átképzésére, továbbképzésére a befektetők igényei szerint. Mesterképzést és mestervizsgáztatást végeznek, továbbképzéseket szerveznek.29 (6. sz. melléklet) 2.5. Vegyes Kamarák Több mint 20 kereskedelmi kamara, gazdasági klub, nemzetközi szervezet, képviselet tevékenykedik Magyarországon. E szervezetek komoly támaszt jelentenek a Magyarországon működő külföldi vállalatoknak, segítenek eligazodni a magyar gazdaság változásai közepette, előmozdítják a kétoldalú üzleti kapcsolatokat, lobbiznak a tagjaik érdekében, üzletember-találkozókat szerveznek, közvetítenek, tájékoztató konferenciákat rendeznek, kapcsolatépítő információs hálózatot működtetnek. A Magyarországon működő külföldi vállalatok 2002. október végéig összesen 28,6 milliárd eurót fektettek be Magyarországon. Az érintett cégek, illetve azokat képviselő kamarák, kereskedelmi irodák annak a véleménynek adnak hangot, hogy miután a csatlakozás az egész magyar gazdaságra nézve általában pozitív hatással lesz, az itt működő cégeket is kedvezően érinti. A Magyarországon megtelepedett cégek egy részének nem titkolt célja, hogy megközelítse az EU piacot. Azonban felhívják a figyelmet bizonyos problémaforrásokra úgy, mint: a túl erős forint, a magas adókulcsok, a fejletlen vidéki infrastruktúra, a logisztikai hiányosságok. Az itt tevékenykedő cégek elengedhetetlennek tartják az azonos szabályokat, a nyílt pályázatokat és a nyílt piaci versenyt.30 2.6. Megyei Fejlesztési Ügynökségek A megyei fejlesztési ügynökségek az általános területfejlesztési tervek, koncepciók, programok kidolgozásában és megvalósításában vesznek részt. Az egyes megyékben az elkészített megyei, kistérségi, helyi fejlesztési stratégiák és programok száma, palettája igen eltérő. E programok részeként megjelenik a befektetés-ösztönzés is, amely – főként 29

www.bokik.hu A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés, 2002, Magyar Gazdaságelemző Intézet, 136.-143. oldalak

30

56


az Északkelet-Magyarországi Régió fejlődése szempontjából - stratégiai fontosságú feladat. Az elkészített koncepciók, stratégiák és operatív programok hatékonysága az esetek többségében nem kielégítő – a projektek egy része megvalósul, míg másik részük elavul, a programok folyamatos frissítésének és a megváltozott körülményekhez való igazításának hiánya miatt. Egyes megyékben még nincsenek operatív programok – az elkészült tervek pedig csak a kereteket határozzák meg. A befektetőkkel való közvetlen kapcsolattartásban a megyei fejlesztési ügynökségek elsődleges szerepet, az általános tájékoztatás, tanácsadás, illetve a különböző előadások, tanfolyamok, ezeken kívül főként a pályáztatások során kerülnek kapcsolatba velük. Az ügynökségek megítélése szerint a külföldi befektetők elsősorban ipari parkokban tömörülnek, ugyanakkor döntéseikben nem meghatározó tényező az, hogy a beruházás ipari parkban valósuljon meg – ennél lényegesebb tényező a számukra kedvező feltételek megléte (amely viszont gyakran az ipari parkokhoz kapcsolódik). Az ügynökségek szerint – különösen a periférián elhelyezkedő megyékben – a legfőbb probléma a nehéz megközelíthetőség, ezért kiemelt feladat a közúthálózat javítása és fejlesztése (autópálya, stb.). Ugyancsak akadályozó tényezőként említették a helyi működő tőke hiányát. Az ügynökségek úgy ítélik meg, hogy a kis- és középvállalkozói réteg még nincs megfelelőképpen felkészülve arra, hogy külföldi cégek beszállítója legyen. E probléma megoldása, illetve a rendelkezésre álló munkaerő átképzése, minőségi munkavégzésre való alkalmassá tétele igen fontos alapfeltétele a további tőkebeáramlásnak is. A megyék többségében a marketing-tevékenység nem elég hatékony – elsősorban a megyék összefogása és a regionális koordináció hiánya miatt. Többször felmerült a kérdés, vajon hatékonyabb lenne-e egy regionális szintű fellépés (amely az Unióhoz való csatlakozás után valószínűleg meg is valósul). Hasonló probléma a sok, egymással párhuzamos rendszer megléte. Számos szervezet pályázati rendszere fut egymás mellett, koordináció nélkül.31 A befektetés-ösztönzésben a megyei fejlesztési ügynökségek szerepe feladatellátása elsősorban a stratégiák kidolgozása, az ezek mentén való történő lobbi-tevékenység és a marketing tevékenységbizonyos szintű koordinálása, összefogása kell, hogy legyen.

31

B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökség

57


VI. Mit mondanak a külföldi befektetők? Borsod-AbaújZemplén megye vizsgálata

1. Rövid ismertető Borsod-Abaúj-Zemplén megye korábban az ipar egyik fellegvára volt, itt termelték a barnaszén 30%-át, a nyersvas, az acél több mint a felét, valamint az etilén, polipropilén és a PVC teljes mennyiségét. A kilencvenes években válságba került a kohászat, a bányászat és a gépipar, sőt a korábban még húzó ágazatnak számító vegyipar is visszaesett. A privatizációt követően létrejött sok kisvállalkozás nem tudta betölteni a korábbi nagyvállalatok szerepét a foglalkoztatásban. A 17,3 százalékos munkanélküliségi ráta kiemelkedően magas mind a többi megyéhez, mind a 8,9 százalékos országos értékhez viszonyítva, e mutató tekintetében sereghajtó a megyék között. Munkanélküliségi ráta: Országos

8,9 %

Megyei (B.-A.-Z.)

17,3 %

Miskolc és körzete

14,0 %

Az egy főre jutó bruttó hazai termék és az egy főre jutó beruházás jelentősen elmarad az országos értéktől. Amíg az egy főre jutó beruházás az országos értéknek csupán a 70 százaléka, addig az iparban 19 százalékkal meghaladja a megye adata az országosat. Az ágazaton belül a beruházások 43 százaléka a vegyiparban, 21 százaléka az energiaiparban jelentkezett és csak 18 százaléka a gépiparban. A többi gazdasági ágban viszont mindenhol alacsonyabb a megyei érték az országoshoz képest, az oktatás, egészségügyi, szociális ellátás területén például kétszer annyi beruházás jutott egy lakosra az országban, mint a megyében. A megyébe eddig viszonylag kevés külföldi tőke áramlott be, az országos értéknek mindössze 3 százaléka. Ennek egyik fő oka az infrastruktúra viszonylagos fejletlensége. A korábban kiépített közúti és vasúti infrastruktúra mára már elavulttá vált. Az M3as és M30-as autópálya megépítése, illetve a Budapest-Miskolc-Záhony vasútvonal

58


korszerűsítése folyamatban van. Továbbá tervezik a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út megépítése. A megye jelenlegi centrumainak, nagyobb városainak fejlődése várhatóan gyorsabb lesz, mivel itt könnyebben halad előre a gazdasági, ipari infrastruktúra fogadási feltételeinek kiépülése, és e térségek jobban vonzzák a befektetéseket, a külföldi tőkét. Először vélhetően a kevésbé tudás-intenzív fejlesztés kerül előtérbe, de határozottan ösztönözni szükséges a megye K+F potenciáljának növelését is. A megyébe érkező számára a Miskolci Egyetemnek köszönhetően nagyszámú, képzett munkaerő áll rendelkezésre, és a munkaügyi központoknak köszönhetően a befektetői igényeknek megfelelő képzési, átképzési programok is biztosítottak. Viszont a magasan kvalifikált, idegen nyelveket jól beszélő munkaerő megtartása nehézségként jelentkezik a régió nagy részén. Mivel a megyében egyelőre nincs szükség ilyen számú felsőfokú végzettségű munkaerőre, ezért a fluktuáció az ő körükben eléggé magas. (6. sz. diagram) Az ipar fejlesztésével kapcsolatban fontos szerepet szánnak az ipari parkok létesítésének. A megyében jelenleg 13 ipari park működik. (7. sz. melléklet) A külföldi tőke az elmúlt másfél évben növekvő érdeklődést mutat a megyeszékhely, Miskolc iránt. A város tudatosan törekszik arra, hogy a Szlovákia, Ukrajna és Románia határain is átnyúló régió gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi központjává fejlődjön. A kormány vállalkozási övezetté nyilvánította az Ózd-Putnok-Észak-Hevesi és a határ menti zempléni térséget. Így jelenleg 80 településen minden eddiginél kedvezőbb beruházási és térségi adókedvezményeket kapnak a befektetők.32 Azonban a megye leszakadása folytatódik, hiszen a felzárkózáshoz az átlagosnál intenzívebb növekedés szükséges a szerkezet-váltást megalapozó beruházások területén is. A forrásszükséglet kielégítése elsősorban a külföldi tőke bevonásával lehetséges – ennek

érdekében

kedvezmények,

preferenciák

nyújtása

szükséges

(pénzügyi

támogatások, adókedvezmények, telephely-biztosítás, stb.). E szempontból alapvető a fogadási feltételek megteremtése, mivel mind a befektetési terület, mind az infrastruktúra, a támogató szolgáltatások, az ügyintézés és a humán erőforrások minősége fontos a potenciális befektetők számára. 32

www.ikm.iif.hu/economy/counties/borsod.htm; www.baz.hu

59


Elkészült Északkelet-Magyarország befektetés-ösztönzési programja. A projekt gesztora a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács. A projekt teljes költségvetése 95 ezer euro volt, melyhez a Phare program 76,8 ezer euro támogatást biztosított. A projekt megvalósulása során elkészült az Északkelet-magyarországi régió befektetés-ösztönzési stratégiája, a régió és régiót alkotó megyék konkrét befektetési lehetőségeit bemutató ötféle kiadvány három nyelven (magyar, angol, német) és a kiadványok hordozó dossziéja. A projekt kapcsán kialakított stratégia irányt mutat a fenntarthatósághoz nélkülözhetetlen szervezeti és humánerőforrás fejlesztésekhez, javaslatot tesz egy számítástechnikai háttérbázis kiépítésére, amely a két régión belüli partnerségen alapuló hálózatot támogatja. Az elkészült anyagok hathatós segítséget nyújtanak a régió és az azokat alkotó megyék tervezett befektetés-ösztönzési és régiómarketing munkájának megvalósításához, ösztönzik a partneri együttműködést, valamint megteremtik a lehetőségét az egységes megjelenéshez. A projekt a befektetésösztönzés

feltételeinek

megteremtésével

hozzájárul

a

régió

gazdagságának,

teljesítőképességének és versenyképességének növekedéséhez.

2. Szekunder kutatás A szekunder adatok a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Borsod megyei képviseletétől származnak. Az ITDH három irodát működtet az ÉszakkeletMagyarországi Régióban. A Miskolcon működő Társaság tevékenysége során elsősorban az elektronika, a textilipar, valamint a mezőgazdasági termék-feldolgozás területére keres befektetőket – mivel ezek az iparágak a megyében már tradícióval rendelkeznek. A fejlesztési lehetőségekről

üzletember-találkozókon,

konferenciákon,

kiállításokon

nyújt

tájékoztatást a potenciális befektetők számára, elősegítve ezzel a kapcsolatok kiépülését. Egy összehangolt működést elősegítő, komplex befektetés-ösztönzési program azonban még nem áll a rendelkezésére. A megyei szintű összefogás hiányából adódóan a megyei önkormányzatok nem folytatnak aktív befektetés-ösztönzést, így a tőke vonzásában az egyes

települési

önkormányzatok

játszanak

meghatározó

szerepet.

Ők

adókedvezmények biztosításával, ipari parkok létrehozásával, honlapjaikon információk

60


nyújtásával igyekeznek a befektetőket megnyerni, a már betelepült vállalkozások megtartásához azonban még nem alakítottak ki megfelelő eszközrendszert. Több esetben felmerült a meglévő kisvállalkozások fejlesztése iránti igény, amelyek a tőkeszegénység, a minőségbiztosítási rendszerek és fejlesztési lehetőségek hiányában jelenleg nem képeznek megfelelő beszállítói hálózatot. Éppen ezért erős igény jelentkezik az olyan nagyvállalkozások iránt, amelyek hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások technológiai, menedzsmentbeli és minőségbiztosítási fejlesztéséhez, és ezáltal lehetővé teszik a beszállítói hálózatra való felfűződésüket. Az ipar mellett a természeti környezet lehetőségeire épülő turizmus fejlesztése iránt is igény lenne. A térségben fellelhető természeti kincsek, termálvizek, borvidékek és üdülőkörzetek kiaknázatlan potenciált jelentenek a megye számára, amelyek a befektetések egy újabb irányait jelölhetik ki. Ezzel kapcsolatban már vannak törekvések (pl. a Well-Press készített Miskolc város számára egy turisztikai, idegenforgalmi tájékoztatót, illetve információs térképet). A befektetők betelepüléssel kapcsolatos kritériumai és feltételei befektetőnként egyediek. Általánosan elmondható, hogy a befektetni szándékozók szármára a betelepüléssel

kapcsolatos

körülmények

között

elsődlegesek

a

közlekedési

infrastruktúra feltételei. A befektetők preferálják a gyorsforgalmi utak mentén elhelyezkedő telephelyek, üzemek, logisztikai központok kiépítését (japán és amerikai befektetőkre fokozottan érvényes); egyes esetekben a légi szállítási lehetőség meglétét. Ez utóbbi különösen a nagy értékű, kisebb tömegű árú előállítása esetén kívánalom. Miskolcon sokat várnak az M-3-as és M-30-as út megépítése mellett a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi úttól, amely megépülését követően Miskolc ismét kereskedelmi központtá válhat, és utat nyithatnak új beruházásoknak és az idegenforgalomnak egyaránt. A rendelkezésre álló szabad munkaerő mennyisége és minősége a második fontos vizsgált

tényező.

A

magyar

munkaerő

nyugat-európaihoz

képesti

olcsósága

ösztönözheti a befektetőket a letelepedésre, de közülük is csak azokat, amelyek elsősorban a „piacra települtek” azaz a nyugat-európai piacok közelsége miatt választják Magyarországot; illetve azokat, akik nem nagy tömegű, alacsony hozzáadott értékű 61


termékek előállítására szakosodnak, hanem magasabb szakmai képzettséget igénylő munkafolyamatokat végeztetnek el. Ma még nem tendencia, de akad példa arra, hogy a teljesen képzetlen, olcsó munkaerőt igénylő munkafolyamatokat Magyarországgal szomszédos keleti országokban telepítik le úgy, hogy ezek irányítását Magyarországról végzik. Ez a folyamat Magyarország számára nem kedvezőtlen, hiszen nem az a cél, hogy a nagy tömegű, alacsony képzettségi fokú, olcsó munkaerő országává váljunk, hanem ennek éppen ellenkezője. A képzett munkaerőt igénylő szektorok potenciális befektetői számára tehát fontosak a helyi egyetemek, főiskolák megléte, amely nem utolsósorban K+F bázist is jelenthet számukra. Így a képzett munkaerő alapja lehet a csúcstechnológiai ágazatok betelepülésének és fejlődésének is. Erre jó példa a Miskolcra telepedett Robert Bosch Elektromos Szerszámgyártó Kft. A multinacionális vállalat terveinek megvalósításához a magyar kormány támogatást nyújt azt infrastruktúra-fejlesztés, a telephelyek biztosítása és az átképzések területén. A német befektető telephely-választásában döntő szerepe volt a gyors európai elérhetőségnek, a térség ipari múltjának, az olcsó ám képzett szakembereknek, a jól szervezett és támogatott oktatásnak. Mérföldkőnek számít a Miskolci Egyetemmel kötött keretszerződése, amely keretében az egyetemmel együttműködve végez majd kutatás-fejlesztési tevékenységet, illetve humán erőforrásának egy részét az egyetem mérnöki karának hallgatóiból választja ki. A miskolciaknak örvendetes hír, hogy a beruházások keretében megépül az M30-as folytatásaként egy – a 3-as, illetve 26-os utat városon kívül összekötő – félgyűrűs szakasz, amellyel megkönnyítik a Bosch gyárig a közlekedést. A befektetők többsége számára dobogós helyet foglal el az állam által nyújtott adókedvezményeken és támogatásokon felül az önkormányzatok által nyújtott adóhoz kapcsolódó és egyéb kedvezmények. Az adó- és kedvezménypolitika tényezői elsősorban az országok közötti döntést befolyásolják. Általános tapasztalat, hogy ha a befektető letette a voksát valamely ország mellett, az országon belüli további pozícionálás a fenti tényezők figyelembe vételével valósul meg. Az adókedvezmények túlzott mértékének azonban meglehet az a hátránya, hogy az újonnan betelepülő vállalkozás a kedvezmény lejárta után továbbáll, így a ”hűséges”, régóta a településen működő vállalatok fizetnek csak adót. A befektetésekért folytatott települések közötti

62


harc is az indokoltnál nagyobb kedvezményekhez juttathatja a beruházni kívánókat. Esetleg központi szabályozás segíthetne azon, hogy ne a befektetők legyenek ennek a licitálásnak a haszonélvezői. A betelepülők a pénzügyi támogatások és adópolitika kiszámíthatóságát is nagymértékben figyelembe veszik. Nem egy esetben fontosabb tényező ez utóbbiak állandósága és a stabilitás, mint a pillanatnyilag realizálható üzleti haszon. A speciálisabb letelepülési kritériumok között megemlíthető a nagyobb terjedelmű termékek (pl. gépjármű) esete, amikor a szállítási lehetőségek megléte egyértelmű előnyt élvez az egyéb kritériumokhoz viszonyítva. A befektetők elsősorban az előzőekben említett három kritériumot, tehát a rendelkezésre álló munkaerőt, a meglévő műszaki és közlekedési infrastruktúrát, az elnyerhető támogatásokat és az adókedvezményeket tekintik fontosnak, csak ezek elemzését követően vizsgálják az ipari parkokat, mint a befektetés lehetséges színterét. Az ipari parkok és vállalkozási övezetek kiépített alapinfrastruktúrája a befektetések megvalósulását megkönnyíti, a realizált befektetések nagy része ezeken a területeken valósult meg. Ezeken a műszaki és közlekedési infrastruktúrával területeken a befektetők különböző kedvezményeket és megfelelő szintű szolgáltatásokat kaphatnak a tevékenységük végzéséhez. Azonban a megyében főleg barna mezős ipari parkok vannak, ahol sok helyen nincs megfelelő színvonalú üzleti szolgáltatás (néhol egyáltalán nincs), és közülük több is elavult infrastruktúrával működik. Abban, hogy ezen létesítmények a gazdaság élénkítésében a kívánt hatást mégsem érik el, több tényező együttesen játszik közre. A megye közúti megközelíthetőségének gyengeségei, az idegen nyelvű információ hiánya, a nem megfelelő marketing-tevékenység mind gátolják az újabb befektetők térségbe érkezését. Léteznek ugyan bemutatkozó promóciós anyagok, ezek azonban sok esetben szegényesek, kevés és nagyon általános információt tartalmaznak, így a marketing-tevékenység megerősítésére, megfelelő szakemberek bevonására, az információk többnyelvűsítésére lenne szükség. A befektetések megvalósulása jelenleg nagyobb erőfeszítést követel minden érintett szereplőtől, hiszen a klasszikus privatizációs időszakban meglévő „árucikkeket” (üzemeket, vállalatokat, stb.) lehetett értékesíteni, ez a folyamat azonban mára nagyrészt

63


befejeződött. Ennek ellenére Magyarország a visegrádi országok között őrzi vezető pozícióját az egy főre eső befektetések értékének tekintetében. 33 A már letelepedett vállalatok által a megyében a fejlesztéseket illetően nem fogalmazódtak meg különleges igények. A befektetések szempontjából szinte minden településen hiányosságként jelölték meg a korszerűtlen közlekedést, az autópálya hiányát, ennek következményeként a rossz megközelíthetőséget. Az ipari parkok fejlesztését elengedhetetlennek tartják, itt is legfőképp az infrastruktúra hiányosságait említették. A megyei szervezetek hatáskörét részben megfelelőnek találják, azonban megfogalmazódtak a befektetések támogatására fordítható eszközök bővítése iránti igények. Ezen kívül a már betelepült vállalkozások tevékenységi köre alapján kialakul vállalkozásszerkezetben várnak újabb befektetéseket és a KKV-k megerősödését igénylik a beszállítói hálózat fejlődése érdekében. A befektetés-ösztönzés elősegítésére továbbá megemlítették a marketing tevékenység javítását. Kritikai észrevételként hangzott el, hogy előfordul, hogy ahol van marketing anyag, nem mindegyik megfelelő minőségű, és mennyiségileg sem elégséges. A befektetés-ösztönzés elősegítésére a marketing tevékenység javítása valóban minden megyében nélkülözhetetlen. Ennek tökéletesítéséhez a kommunikáció gazdag eszköztárából elengedhetetlen lenne a megfelelő prospektusok, kiadványok. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala négyévente kiadja a „Miskolc befektetői szemmel” c. kiadványát, amely magyar, angol és német nyelven olvasható. Azonban ez a kiadvány a Miskolcon letelepült külföldi befektetőket és vegyesvállalatokat mutatja be, ezen kívül semmilyen érdemi információt nem tartalmaz a potenciális befektetők számára. A legfontosabb kommunikációs eszköz az Internet lehetne, ám ehhez a városnak olyan honlapot kellene készíteni, amelyen minden érdemi információ egy helyen megtalálhatóak, és a befektetni szándékozónak nem igényel sok időt és energiát a szükséges információk megszerzése. Ugyanis, ha a potenciális befektetőnek sok „lépcsőt” kell megjárnia, lehet, hogy belefárad és inkább más település iránt kezd érdeklődni. Itt említhető meg a személyes tapasztalat is, mely akkor lehet a legmeghatározóbb, ha két település ugyanazokat az előnyöket nyújtja, akkor a

33

www.kum.hu/Archivum/Korabbiszovivoi/2001/MartonyiJ/1002kulgstr.htm

64


potenciális befektető valószínűleg az fogja választani, ahol kellemesebb légkört tudtak kialakítani a vele való tárgyalások során. Fontosak még a különböző fórumok és találkozók, melyek megszervezésében Miskolcon az ITDH és a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara aktívan részt vesz. A megfelelő kommunikáció tehát fontos eszköz a befektetések ösztönzésére, az ország, a régiók gazdasági fejlesztésére, ami az EU-csatlakozás közelsége miatt is sürgető feladat. A Borsod megyében letelepedett külföldi befektetők pozitívan néznek az EU csatlakozás felé, hiszen az EU-konform környezet kialakítása számukra biztonságot ad, azonban félnek attól, hogy ez eddig nyújtott helyi adókedvezményeket az Európai Unió nem fogja engedélyezni.

3. Primer kutatás Ahhoz, hogy pontosabb választ kapjunk arra, hogy mi vonzza a külföldi befektetőket az egyes országokba illetve településekre, primer kutatást végeztem. Elkészítettem egy kérdőívet, amelyet a Borsod megyében működő külföldi illetve vegyes vállalatokhoz juttattam el. E vállalatok címét és telefonszámát az ITDH Miskolci képviseletétől kaptam, illetve a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján is megtalálhatóak. Kutatásom nem terjed ki a szolgáltató szektorra, mivel ezen ágazatok, szinte minden fejlett és fejlődő ország városaiban megjelennek. A cégekkel először telefonon egyeztettem, hogy kinek a részére küldjem a kérdőívet, majd e-mailen juttattam el a megfelelő személynek (általában középvezetők) a kísérőlevéllel együtt. A rendelkezésemre álló adatok alapján 30 vállalatnak küldtem el, közülük pedig 12 válaszolt. (8. és 9. sz. melléklet) A kérdőív négy részből tevődik össze: 1. az első részben (1.-11. kérdés) a vállalattal kapcsolatos információk találhatóak: vállalat neve, telephelye, a befektető nemzetisége, a vállalat mérete, melyik évben/években fektetett be a megyében, zöld- vagy barnamezős a beruházás típusa, szektor/ágazat, végez-e K+F tevékenységet, hazai vagy külföldi beszállítója van-e.

65


Ezek segítségével egy általános képet kapunk a különböző cégekről, amely segíthet a statisztikában. A befektetett összegre illetve az egyéb pénzügyekre vonatkozó kérdéseket szándékosan kihagytam a kérdőívből, ugyanis egyfajta „elrettentő” hatása is lenne (a vállalat méretet egyébként sok dologra utalhat ezzel kapcsolatban). A K+F tevékenység Magyarországon való folytatása pedig a befektető az országgal kapcsolatos hosszú távú terveire enged következtetni. 2. A második részben (12.-15. kérdés) a konkrét ország illetve település kiválasztásának szempontjaira vonatkozó kérdések szerepelnek, illetve az, hogy mely szervek segítségével valósította meg befektetését. 3. A harmadik rész (16.-21. kérdés) egy elégedettségi vizsgálat a megyére, a munkaerőre, az infrastruktúrára és a vállalat különböző intézményekkel való kapcsolatára vonatkozóan. A válaszok alapján megtudhatjuk, hogy a válaszadó cégek véleménye szerint melyek azok a paraméterek amelyek meglétével vagy javításával még több külföldi tőkét lehetne az országba vonzani. A megye illetve település által nyújtott előnyökre vonatkozó kérdés (14.) pedig segít a SWOT elemzés elkészítésében. 4. A negyedik rész (22.-24. kérdés) egyfajta jövőkép, hogy mit várnak a befektetők az EU csatlakozástól, pozitívan vagy negatívan befolyásolja-e a külföldi működőtőke áramlását, illetve a befektetési kedvet. A kérdőív szinte valamennyi kérdésére megadtam lehetséges válaszokat a kitöltés megkönnyítése végett. A válaszok többnyire megegyeznek a szekunder kutatás eredményeivel. Mivel a kérdőíveket a cégek kevesebb mint fele küldte csak vissza, az első 11 kérdésből csak egy párat tudtam érdemben felhasználni, mivel ezek leginkább valamilyen statisztika bemutatására lettek volna alkalmasak. Így viszont nem a valós képet kapnánk. A többi kérdés alapján – összehasonlítva a szekunder kutatással – sok következtetést lehet levonni. A visszaküldött válaszok alapján megállapítható, hogy legtöbb befektetés még a privatizáció során valósult meg, amely alátámasztja azt a tényt, hogy Borsod-AbaújZemplén megyében a barnamezős beruházások az elterjedtebbek. Az utóbbi néhány 66


évben csak néhány vállalat települt le a megyében, például a Robert Bosch Kft. Miskolcon és a Jabil Circuit Gyártó Kft. Tiszaújvárosban. Ezek zöldmezős beruházások. Kutatás-fejlesztési tevékenységet nagyjából a válaszadó cégek fele-fele arányban végeznek, ami ha a tényleges arányt jelentené, jó eredmény lehetne. A válaszolók közül több cég is más vállalatokkal vagy intézményekkel együttműködve végez K+F tevékenységet. Arra a kérdésre, hogy a vállalatok kivel végeztetik a beszállítást, szinte egyhangú válasz született: a cégek már meglévő külföldi beszállítójukat, illetve egy magyar beszállítót alkalmaznak. Ez azért kedvező, mert bár a külföldi befektetők igényelnék a hazai beszállítói hálózat fejlesztését – ahogyan az a szekunder kutatás alapján kiderült -, mégis legtöbb vállalat beszállítói láncában jelen lehetnek a magyar beszállítók. Érdekes válaszok születtek a telephely választási szempontokat illetően. A célországot illetően szinte mindenki megemlítette a gazdasági stabilitást, a különböző állami támogatásokat, kedvezményeket. A harmadik kritériumot illetően nem születtek egyöntetű válaszok, de többen felsorolták a következőket: adózási rend, politikai stabilitás és az ország földrajzi fekvését. A település kiválasztásánál – a szekunder adatokhoz hasonlóan – a többség a megfelelő munkaerő és a kiépített infrastruktúra meglétét, illetve a helyi adókedvezményeket, támogatásokat jelölték meg. Speciális szempontok a Borsodi Sörgyár és a Tokaj Hétszőlő esetében jelentkeztek – az ágazatból adódóan – a természeti kincsek és a település földrajzi fekvése volt meghatározó a döntésnél. A miskolci RWE UMWELT Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási RT. esetében pedig az elsődleges szempont a megfelelő felvevőpiac megléte volt (mivel a cég közszolgáltatási tevékenységet végez a helyi lakosok számára). A válaszok alapján a személyes tapasztalat sem elhanyagolható, hiszen – ahogyan erről már korábban szó volt – ha a befektető állandó akadályokba ütközik, és nem megfelelő kontaktus alakul ki a magyar fél vagy intézmény és a potenciális befektető között, csupán személyes okokból a versenytárs település mellett fog dönteni. Arra a kérdésre, hogy mely intézményeket kereste fel a befektetés megvalósításához, szinte mindegyik válaszadó megjelölte a helyi önkormányzatot. Többen megnevezték még a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, illetve a privatizáció során történő befektetések esetén az ÁPV Rt.-t. Kedvezőnek mondható, hogy a 12 válaszadó cég közül hárman is az ITDH Borsod megyei képviseletéhez fordultak. Sajnos arra a kérdésre, hogy hogyan szereztek tudomást a település adottságairól, paramétereiről, sajnos nem sokan válaszoltak (valószínűleg azért, mert ez egy nyitott 67


kérdés, és nem valószínű, hogy ahhoz sikerült eljuttatni a kérdőívet, aki ténylegesen szerepet játszott a település kiválasztásában). Kétféle válasz született: a korábbi üzleti kapcsolatok alapján vagy egy nemzetközi tanácsadó cégen keresztül ismerte meg a települést és jutott a számára releváns információkhoz. A megfizethető munkaerőt mind a 12 válaszadó megjelölte, a település által nyújtott előnyök között. A többi előny megjelelése eléggé eltért egymástól, valószínűleg azért mert a különböző tevékenységeket folytató vállalatoknak eltérő igényei vannak Megjelölésre kerültek többek között a természeti kincsek, az akadálymentes kommunikáció, a megfelelő energiaellátás, közművesítés, és meglepetésként a megfelelő közút- és vasúthálózat. Érdekes, hogy ez utóbbi fejlesztését javasolta a legtöbb Borsod megyében letelepedett cég – a szekunder adatok alapján. A válaszok alapján a letelepült cégek többségét a helyi önkormányzat a helyi adókedvezmények nyújtásával, megfelelő információszolgáltatással és megfelelően képzett munkaerővel segítette. Ezek a válaszok összhangban vannak azzal, hogy miért az adott települést választotta (adókedvezmények, megfelelő munkaerő). A megfelelő információszolgáltatás

pedig

elengedhetetlen

a

beruházás

akadálymentes

megvalósításához. A munkaerő minőségével való elégedettségre a válaszadók 4-est és 5-öst adtak, tehát megállapíthatjuk, hogy a szakképzettség a megyében megfelelő a befektetők számára. A munkaerő mennyiségével (mely az aktív népességet jelenti) kapcsolatos válaszoknál érdekesnek tartottam, hogy a nagyobb városokban illetve környékükön tevékenykedő cégek mindössze 4-esre ítélték a rendelkezésre álló munkaerőt - a szembetűnő, és az országos átlagnál jóval magasabb munkanélküliségi ráta ellenére. A Tokaj Hétszőlő esetében a megítélés még rosszabb, mindössze 2-est adott (mivel Tokaj nem túl nagy város és a munkanélküliség sem olyan mértékű, mint a megye más településein ez a válasz nem is olyan meglepő). A munkaerő átképzésének biztosítása a megkérdezett vállalatok szerint biztosított, azonban vannak kisebb hiányosságok. A kutatás-fejlesztés tevékenységet végző vállalatok nagyjából fele kapcsolatban áll valamilyen felsőoktatási vagy K+F intézménnyel. A legtöbben a Miskolci Egyetemet, az Észak-magyarországi Regionális Átképző Központot (ÉRÁK) és helyi szakképző iskolákat jelöltek meg. A műszaki illetve gazdasági struktúra fejlettségére a válaszadók átlagosan négyest adtak, azonban volt egy-két hármas is – ezt főként a kisebb településen jelen lévő 68


vállalatok válaszolták. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen van még hiányossága a megyének. A jövőbeni tervekre eltérő válaszok születtek. A válaszadók nagyjából harmada más országban fogja megvalósítani újabb befektetéseit. A legtöbb vállalatnak nincs még konkrét terve a további beruházásokkal kapcsolatban, de akadtak olyanok is, akik a megyében terveznek további befektetéseket, illetve bővítéseket (a 12-ből szám szerint 3). Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne még több külföldi befektetőt a megyébe csalogatni egyöntetű válasz volt az infrastruktúra továbbfejlesztése, a szolgáltatások bővítése és a helyi életkörülmények javítása. Elszórtan megjelölték még a további adókedvezmények nyújtását (ez főként azoknál érdekes, akik éppen emiatt választották telephelyüket) és a további ipari parkok létesítését. Az EU csatlakozás utáni helyzetet sokan pozitívan ítélték meg, mégpedig azzal érvelve, hogy a csatlakozás egyfajta biztonságérzetet ad a befektetőknek, ezzel növelve befektetési kedvüket. Voltak olyanok is, akik szerint a csatlakozás nem hoz jelentős változást a külföldi működőtőke-áramlást illetve a befektetési kedvet illetően. Összegzés 1 2 munkaerő

3 infrastruktúra

adókedvezmények támogatások

Összehasonlítva a két kutatás eredményeit, nem tapasztalható különösebb eltérés. A befektetők a telephely kiválasztásánál egyértelműen a megfelelő infrastruktúrát, a megfelelően képzett munkaerőt és az önkormányzat által nyújtott adókedvezményeket és egyéb támogatásokat jelölték meg. Egyes vállalatoknak vannak ettől eltérő, speciális igényei, például a természeti kincsek, és ilyenkor ez számukra az elsődleges szempont. A kutatások alapján kiderült, hogy nem szabad leértékelni a személyes tapasztalatokat sem, hiszen lehet, hogy éppen ennek lesz majd szerepe a végső döntésnél. Azonban ahhoz, hogy a potenciális külföldi befektető „ránk találjon” elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök használata, amely a megyében még fejlesztésre szorul. Ezen kívül fejlesztésre szorul mind a meglévő műszaki infrastruktúra, mind a helyi üzleti környezet és a befektető számára nyújtott szolgáltatások. A megye lehetőségeit ki kell 69


használni és előnyt kell kovácsolni belőle. A gyengeségeket pedig lehetőségekké kell alakítani, bár ez sok esetben a „szűk pénztárca” miatt nem lehet megvalósítani. A megye által kínált lehetőségek, erősségek, és a meglévő gyengeségek és veszélyek szemléltetésére a primer és szekunder kutatás, valamint a megyére vonatkozó adatok, tények alapján készítettem egy SWOT analízist. Az már a település vezetőinek, a különböző intézményeknek a feladata, hogy a megye megfelelő előnyöket, egy visszautasíthatatlan adut tudjon felmutatni a potenciális külföldi befektetőnek – ami természetesen nem könnyű feladat egy szűkös büdzsé mellett.

4. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK: ☺

A megye földrajzi elhelyezkedése

☺

A megye összetett és több lábon álló gazdasági szerkezete

☺

Korszerű ágazatok betelepülése és meghonosodása

☺

Természeti értékek

☺

A fejleszthető erőforrások széles köre megtalálható a megyében (erdők, tavak, a Tisza, a Bükk)

☺

Az infrastruktúra fejlődése vonzóbbá teszi a tőkebefektető számára a megye térségeit

☺

Folytatódik az M3-as autópálya továbbépítése, illetve elkezdődött a MiskolcKassa gyorsforgalmi út megépítése

☺

A megyében folyó felsőoktatás dinamikus fejlődést mutat

☺

Folyamatosan bővül az oktatásban részt vevők száma

☺

Erős hagyományokkal rendelkező felsőoktatás és tudományos kutatás – elsősorban a Miskolci Egyetemen

☺

Viszonylag alacsony termelési és élőmunka költségek

70


LEHETŐSÉGEK: ☺

Az Európai Unióhoz való csatlakozás

☺

Az EU csatlakozás után az Észak-Magyarországi Régió központja várhatóan Miskolc lesz

☺

Összekapcsolódás a nemzetközi infrastruktúrával (híd szerepe a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út megépítésével)

☺

A környező országok kielégítése gazdasági, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatások terén

☺

Bővülő és fejlődő szolgáltató szektor

☺

Informatikai és kommunikációs alkalmazások terjedése és fejlődése

☺

Növekvő igény a minőségi termékek iránt

☺

A vidék felértékelődése

☺

A közösségi fejlesztési források bővülése

☺

Határmenti együttműködések kínálta üzleti lehetőségek kihasználása

☺

Meglévő ipari területek újra hasznosítása, rekonstrukciója

☺

Ipari parkok jobb kihasználása

☺

Zöldmezős ipartelepítésre alkalmas területek

GYENGESÉGEK: ○

Alacsony színvonalú közellátás

○

Gazdasági leépülés

○

Alacsony életszínvonal

○

Tartós munkanélküliség állandósulása

○

A gazdasági szervezetek és vállalatok Miskolc térségébe koncentrálódnak, ugyanakkor az egyes térségek vállalathiányosak

○

A technikai modernizáció csak szűk térben vált jellemzővé

○

Turizmusmarketing hiánya

○

Nem sikerült megfelelő mértékben idegenforgalmi szempontból növelni a megye vonzerejét

○

Település marketing hiánya

○

A népesség gazdasági aktivitása kedvezőtlenebb, mint más megyében 71


○

A külföldi és hazai vállalatok közötti kapocs még igen gyenge

○

A vándorlási veszteség 70-80%-a a 29 éven aluliak elköltözésének eredménye

○

A KKV-k tőkehiánya és gyenge versenyképessége

○

Az információs társadalom elégtelen tárgyi feltételei

○

Korszerűtlen és hiányos szolgáltatási infrastruktúra

○

Vidéki térségek elmaradottsága

○

Fejletlen regionális intézményrendszer és belső erőforrásokat mozgósítani kevésbé képes helyi közigazgatás

○

Az intézményi együttműködés alacsony foka

○

Bürokratikus és lassú ügyintézés

○

Személyi mobilitás hiánya

○

Hiányos közlekedési infrastruktúra

○

A vasútsűrűséget jellemző mutatók kedvezőtlenek

○

Kiépítetlen a tiszai hajózás lehetősége

VESZÉLYEK: ○

A világgazdasági és EU-integrációk elhúzódása vagy elmaradása

○

Kiszorulás a környező országok piacairól

○

A nemzetgazdasági folyamatok növelik a térség országon belüli leszakadását

○

Rövid távra tervező vállalatok megjelenése

○

Humán „erózió”: elmaradottság, igénytelenség, alkoholizmus

○

Tartós munkanélküliség újratermelődése

○

A közszféra modernizációjának elmaradása

○

A külföldi tulajdonú vállalatok váratlan kivonulása (emelkedő, és nehezen kezelhető munkanélküliség)

○

Információs szakadék kialakulása

○

Beszállítói láncolatok összeomlása

○

A régióbeli versenytársak tőke elszívó hatása

○

Energiadrágulás

○

Alacsony szakképzettséget igénylő munkahelyek megteremtése

72


VII. Befejezés Jövőkép az Európai Unió tükrében A szakértők többsége azt várja, hogy az EU-csatlakozás eredményeként felgyorsul a Magyarországra irányuló külföldi működőtőke-áramlás. Ezt az álláspontot többnyire nem bizonyítják, hanem kész tényként fogják fel. Sokszor arra hivatkoznak, hogy Írország és a dél-európai országok belépése az Európai Közösségbe dinamizálta a külföldi működőtőke importot. Ez kétségtelen tény. Nem hasonlíthatók viszont össze a korábbi kibővülések feltételei a magyar csatlakozás feltételeivel. Az országban számos szempontból megváltozik a befektetések környezete. A térségbe érkezett első befektetők olyan szempontok alapján települtek ide, melyek főként az EUcsatlakozás hatására megváltoznak vagy megszűnnek. Ezek a változások sok esetben hátrányosan érintik a befektetőket is. Az EU-komfort környezet egyik fontos eleme az adóharmonizáció. Az Európai Unió csak a közvetett adókat illetően törekszik harmonizációra, más adótípusok esetében a tagországok rendszereinek összehangolását tűzte ki célul. A közösségi stratégia általános érvényű célként fogalmazza meg az adóterhek tartós csökkentését az EU-ban. Az általános forgalmi adó (ÁFA) esetében - miután a közösségi szabályozásban nem létezik - megszűnik a 0%-os adókulcs. A jelenlegi 12%-os kedvezményes kulcs mellett Magyarország új, 5%-nál nem alacsonyabb kedvezményes kulcsot tervez bevezetni és egyes termékek ezen új kulcs alá kerülnének besorolásra. A csatlakozást követően a befektetés-ösztönzés súlypontja várhatóan a régiók, a kistérségek, főként pedig a települési önkormányzatok szintjére tevődik át. Ez azzal függ össze, hogy egyrészt az önkormányzatok gazdálkodására, adókivetésére sokkal kevesebb közösségi irányelv vonatkozik, mint nemzetállami szinten. Másrészt a regionális

szint

autonómiája

várhatóan

önkormányzatok mozgásterét is tágítja.34

73

nő

a

területi

tervezésben,

ami

az


Az állami támogatások megítélésénél vannak automatikus és az unió illetékes bizottságának jóváhagyásától függő mentességek. Automatikus mentességet élveznek a szociális jellegű támogatások magánszemélyeknél, vagy a természeti csapások. Az elmaradott térségek támogatása azonban már csak jóváhagyással lehetséges. A regionális támogatások célja lehet az új vállalatok letelepedésének ösztönzése, a már letelepedett vállalatok modernizációja, valamint a munkahelyteremtés. Az úgynevezett érzékeny ágazatoknál is kapható állami támogatás (mezőgazdaság, halászat, acélipar, szénbányászat, gépjárműgyártás). Az uniós versenypolitika lehetővé teszi azt is, hogy az állam, vagy a helyi közösségek támogassák a kisebb vállalkozások gazdasági terveit. Így például támogatást kaphatnak az olyan kis- és középvállalkozások, amelyek legfeljebb 150 főt foglalkoztatnak, és éves forgalmuk nem éri el a 150 millió eurót. Azonban a támogatás mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a 100 ezer eurót, vagy a bruttó költségek 15 százalékát.35 A vállalkozói befektetések, beruházások számára kedvező lesz az a körülmény, hogy majd a Strukturális Alapokból nyerhetnek el uniós támogatást. Több olyan program, jogcím képzelhető el és alkalmazható (munkahelyteremtés, ipari környezet védelme, infrastrukturális fejlesztések, vállalatközi kooperáció javítása, elmaradt régiók felzárkóztatása), amelyek révén az EU-forrásból származó összegek a működőtőke bevonását is elősegítik. A 2001-ben versenytorzító adózási rendszerű tagországok 2010-2011-ig kaptak haladékot annak felszámolására. A leendő csatlakozó országok viszont nem kaptak derogációt 2010-ig adókedvezményeik fenntartására. Pedig ez elősegíthette volna a kibővült EU regionális különbségeinek felszámolását. A mostani multi-kivonulási hullám egyértelművé teszi, hogy azok áttelepedése Ázsiába az egész unió versenyképességét csökkenti, munkanélküliségét növeli. Ez nem lehet az unió versenyjoga. Érdekeinket azonban már csak tagállamként érvényesíthetjük. Az EU-tagság elnyerésének időpontjában Magyarország elveszíti kereskedelempolitikai önállóságát, és átveszi az EU közös kereskedelempolitikai rendszerét. Ennek megfelelően az egyéb szabadkereskedelmi megállapodásokat a csatlakozás időpontjára

fel

kell

mondanunk.

Egyetlen

más

külgazdasági

szerződéses

kapcsolatunkban sem térhetünk ki olyan témák szabályozására, amely az EU közös kereskedelempolitikájába tartozik. Belépésével Magyarország csatlakozik a Közösség 34

Európai Tükör, 2001. VI. évf., 4. szám, Losoncz Miklós: Az EU-csatlakozás várható hatása a külföldi működőtőke importra Magyarországon 76.-81. oldalak

74


által kötött nemzetközi megállapodásokhoz, kiterjednek rá a Közösség korábbi nemzetközi kötelezettségvállalásai. A csatlakozással a szabadkereskedelem aránya kismértékben tovább nő, mivel az EU preferenciális kapcsolatrendszere valamivel bővebb Magyarországénál. Nagy változásokat fognak elszenvedni a vámszabad területek is. Azonban ezen területek megszűnése nem okoz majd különösebb hátrányt, mert a vámok az Európai Unión belül egyébként is megszűnnek. A térségünkben működő transznacionális vállalatokat pozitívan befolyásolhatja az a tény, hogy a 6 ezres nagyságrendet elérő vámtételek átvétele a tarifák jelentős csökkenésével jár. Ez a jelentős importhányaddal tevékenykedő külföldi vállalatoknak kedvező lesz. Ez persze nem automatikus kedvezmény a vállalatoknak, mivel ugyan 5 ezer áruféleség vámtétele csökken, 1600 cikké azonban növekszik. Az utóbbi évtizedben elért gazdasági sikerek egyik hajtóereje a rendelkezésre álló innovációs kapacitás. A rendszerváltás utáni külföldi tőkebefektetések kezdetben főként az összeszerelő és feldolgozóipari tevékenység beindítását célozták. A nagy multinacionális cégek, mint például az Ericsson, a General Electric és a gyógyszergyártó Sanofi az elsők között ismerték fel, hogy eredménnyel kecsegtetnek a kutatási-fejlesztési programok is. Ezekből nagyobb profit származhat, mint az olcsó munkaerőre alapozott tömegtermelésből. A K+F szilárd alapját képezi Magyarországon az oktatás hagyományosan jó kvalitása, az egyetemeken folyó magas színvonalú szakemberképzés és ezzel párhuzamosan a kutató-fejlesztő munkában való aktív részvétel. A jól képzett mérnökök nemzetközileg is elismert kreativitása, valamint számos területen a vállalatok és egyetemek közötti tudományos együttműködés – különös tekintettel az informatikára – szintén vonzerőt jelentenek. A „K+F boom” kezdete óta a nagy, illetve a közepes exportintenzitású külföldi cégek tucatjai alapítottak kutatófejlesztő műhelyeket, részben üzemeikben, részben önálló kutatóbázisként szerte az országban. A felsorolt változások miatt– melyek részben pozitívan, részben negatívan befolyásolja majd a potenciális befektető döntését -, várhatóan a csatlakozási szerződés aláírását követően nem következik be automatikusan a külföldi működőtőke import gyorsulása.

35

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/pc/0/14916/1

75


Ha nő is a hazánkba áramló külföldi működőtőke, az leginkább az EU-csatlakozással kapcsolatos pszichológiai hatásnak lesz visszavezethető (a befektetőknek lelki biztonságot jelent Magyarország EU-tagsága). A csatlakozástól függetlenül a tartós, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása, a gazdaság versenyképességének javítása érdekében, a működőtőke-bevonás eddig elért éves szintjének fenntartása, illetve növelése szükséges. Ezért mind a gazdasági szabályozás egésze, mind pedig az ösztönzési rendszer továbbfejlesztése során meghatározó szempontként kell figyelembe venni a működőtőke bevonás feltételeinek javítását. Magyarország

legfontosabb

potenciális

partnerei

az

OECD

legfejlettebb,

hagyományos tőkeexportőr országai, amelyek multinacionális cégei már nagy számban képviseltetik magukat hazánkban, valamint azok a fejlett országok, amelyek a földrajzi közelség,

a

külgazdasági

kapcsolatok,

a

termelési,

műszaki,

kereskedelmi

együttműködés hagyományai, a közös történelmi gyökerek révén a világgazdaságban betöltött szerepüknél nagyobb mértékben hajtottak végre magyarországi befektetéseket (pl. Ausztria, Olaszország). Egyes EU-tagállamok (Dánia, Finnország, Spanyolország) gazdasági nagyságukat, a Magyarországgal folytatott áruforgalom értékét tekintve elmaradnak a hasonló súlyú más tagországok befektetéseitől; ezekben az országokban fokozni kell a befektetés-ösztönző tevékenységet. Kiemelkedő jelentősége van az USAnak, amely eddig a közvetlen külföldi befektetések mintegy 30-40 százalékát adta. Erősítenünk kell a befektetés-ösztönzési tevékenységet Japán és Kanada esetében. Középtávon a magyarországi külföldi közvetlen befektetések döntő hányadát várhatóan továbbra is a multinacionális cégek és beszállítóik fogják végrehajtani. A már letelepedett cégeket ösztönözzük arra, hogy beszállítóikat magyarországi befektetésre, cégalapításra bíztassák. Közelgő EU csatlakozásunk lehet a fő vonzerő ezért az eddiginél is tudatosabban kell megcélozni az Európában letelepedett japán és amerikai vállalatokat. A magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen, hogy a tőkekihelyezések révén javuljon a hazai vállalkozások kereskedelmi pozíciója. A potenciális befektető érdeklődésének felkeltésére az ágazati befektetési lehetőségeket ismertető és magyarországi régiókat bemutató ajánlatcsomagokat célszerű kidolgozni. A működőtőke bevonás stratégiája nem választható el a gazdaságstratégia egészétől. A Kormány

mindazon

intézkedései,

amelyek 76

a

tartós

növekedés

feltételeinek


megteremtésére, illetve a stabil, kiszámítható és átlátható gazdasági környezet biztosítására

irányulnak,

a

működőtőke

bevonás

feltételeit

javítják,

erősítik

Magyarország versenypozícióját a külföldi tőkéért folyó nemzetközi versenyben. Átgondolt, átlátható ösztönzési rendszerre, s persze vele egy időben hasonló gazdaságpolitikára, fiskális és monetáris politikára lenne szükség. Észre kell venni, hogy a tőkevonzásukat javító országok egyszerűsítik adórendszerüket, csökkentik a terheket. Ezzel az irányzattal nem mehetünk szembe. Jobb ügyintézést, színvonalasabb és rugalmas szakmunkásképzést kell meghonosítani. „Kínával és Vietnammal szemben még van regionális előnyünk, de Szlovákiához képest már nincs” (Antalóczy Katalin)36

36

www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=135402&DocID=119114#119114, Blahó Miklós: Miért nem jön a külföldi tőke?

77


Felhasznált irodalom Könyvek: Osman Péter: A vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés szerepe a technológiaintenzív vállalkozások finanszírozásában, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000, 106-108 oldalak Piskóti István, Dankó László, Schupler Helmuth: Régió- és településmarketing, Budapest, KJK-Kerszöv, 2002 Folyóiratok, kiadványok: A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés, 2002, Magyar Gazdaságelemző Intézet, 136-143 oldalak Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon, Közgazdasági Szemle, XLCVII. évf., 2000. május, 473-496 oldalak Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Magyarország helye a közép-kelet-európai működőtőke-beáramlásban – statisztikai elemzés, Külgazdaság, 2002/7-8, 16-35 oldalak Csáki György: Transzatlanti működőtőke-áramlás az ezredfordulón, Külgazdaság, XLVI. Évf., 2002. október, 5-13 oldalak Csáki György: Egy korszak vége?, Cégvezetés, 2003.március, 102-106 oldalak Havasi Éva: Az EU versenypolitikája és a beruházásösztönzési rendszerekkel kapcsolatos szabályozásai, Külgazdaság, XLVII. évf., 2003/9, 9-21 oldalak Magyar gazdaság 2003/2 kiadvány 66-69 oldal Losoncz Miklós: Az EU-csatlakozás várható hatása a külföldi működőtőke importra Magyarországon, Európai Tükör, 2001. VI. évf., 4. szám, 76-81 oldalak Pitti Zoltán: A külföldi tőke szerepe a hazai gazdaság új növekedési pályára állításában, Európai Tükör, 2001. VI. évf., 4. szám, 25-29 oldalak Schweitzer Iván: A hazai beruházások alakulásának főbb tendenciái az elmúlt évtizedekben és néhány tanulság II. rész, Külgazdaság, XLVI. évf., 2002. szeptember, 9-19 oldalak

78


Internet címek: http://212.108.197.140/dokk/binary/15/66/21/62.jpg (2003.10.07. 1110) http://212.108.197.140/dokk/binary/15/66/60/65.jpg (2003.10.07. 1045) http://212.108.197.140/dokk/binary/15/66/67/67.jpg (2003.10.07.1150) http://212.108.197.140/dokk/main/boxok/gvop_prioritasok.html (2003.10.28. 1110) http://212.108.197.140/dokk/main/gkm/gkm2/gazdpolitika/ado_1001.html (2003.11.12, 1220)

http://interm.gau.hu/miau/remete/iszvp95.html (2003.11.11. 0850) http://mkt.bkae.hu/romania.html (2003.10.19. 1015) www.agrarkamara.hu/eufelk/avop.pdf (2003.10.09., 930) www.ambpl-weh.org.hu/hun/doc/KALAUZ/kalauzII.doc (2003.11.12. 0950) www.ambpl-weh.org.hu/hun/doc/KALAUZ/kalauzVI.doc (2003.11.12. 0830) www.avop.hu (2003.10.27. 0900) www.baz.hu (2003.11.03. 1030) www.bbc.co.uk/hungarian/cat2/arhive/pr_0311062331.shtml (2003.11.11. 0920) www.bokik.hu (2003.11.13. 0910) www.euregio.hu/nft/dok/human.html (2003.10.28. 1145) www.hhrf.org/rmsz/02nov/02110507.HTM (2003.10.10. 0930) www.hidasi.hu/menu_17.htm (2003.09.16. 930) www.historia.hu/archivum/2001/010910/berend.htm (2003.09.16. 1010) www.icegec.hu/magyar/docs/elemzesek/icegvelemeny08.pdf (2003.10.04. 1100) www.ihm.gov.hu/tarsadalom/strategia/NFT_GVOP.doc (2003.10.28. 1030) www.ikm.iif.hu/economy/counties/borsod.htm (2003.11.03. 1100) www.ikm.iif.hu/gm/progs/fdistrat.htm (2003.10.12. 1110) www.index.hu/gazdasag/magyar/ado030604/ (2003.10.10. 0850) www.kum.hu/Archivum/Korabbiszovivoi/2001/MartonyiJ/1002kulgstr.htm (2003.10.13. 0920)

www.ma.hu/page/cikk/ad/0/57481/1 2003.11.04. (2003.10.04. 0920) www.miniszterelnok.hu/archivum.php?hir=645 (2003.10.04. 1010) www.mkogy.hu/biz/eip/link2/020918.htm (2003. 10.15. 1210) www.mszp.hu/dokumentumok/programok/nemzetgazd.html (2003.11.12. 1100)

79


www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=135402&DocID=119114#119114, Blahó Miklós: Miért nem jön a külföldi tőke? (2003.11.03. 1110) www.ofakht.hu/muh/p/p228.html (2003.10.08. 1000) www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20030321kevesbe.html (2003.09.30. 0930) www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20021009csehorszag.html (2003.10.04. 1040) www.sulinet.hu/tart/cikk/pc/0/14916/1 (2003.11.05. 0915) www.worldbank.com (2003.10.05. 1040)

80


Mellékletek

81

MI KELL A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐNEK? A TELEPHELY VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

Recommend Documents