NYI RŐ
JÓZSEF:
MI AZ IGAZSAG ERDELY ESETEBEN?
Erdély a délkeleteurópai térségnek ta lá n legszebb, legértékesebb s az utóbbi években m in d en esetre egyik legtöbbet v ita to tt területe. Bizonyára ékes drágaköve a K árpátm edencének, történelm e éppen olyan vonzó, érdekes és színes, m in t m aga a földje. Kicsiny, de ku ltu rk in cse sok. Földjét tenger vér öntözte, m e rt a szabadság földje volt egykor. M a is vér és könny öntözi ezt a földet, m e rt m egfosztották szabadságától, s m e rt az igazság m egcsúfolásával szenvedésre, p usztulásra Ítélték. Milyen ez az Erdély? S m i az igazság Erdély esetében?
A USA igazi nagysága A m ennyiie igaz az, hogy m ég a legkiválóbb, leg nagyobb em ber is sokszor téved, s n éh a éppen akkor követi el a legM áltóbb h ib át, am ikor azt hiszi ön m agáról, hogy helyesen cselekedett, — éppen an n y ira igaz az is, hogy csak az átlag o n felüli, lelkileg emel k edett em ber képes hibáinak, tévedésének beism eré sére, s m ég inkább azok jóvátételének legalább m eg kísérlésére. Fokozottan áll ez népekre, nem zetekre is. A népe ket, országokat vezető politikusok a legjobb szándék és nagyszerű képességek ellenére is követnek el sú lyos h ib ák at, de csak a nagy népek, csak em elkedett szellemben élő nem zetek képesek a rra , hogy e hibá k at, vagy tévedéseket n y íltan és őszintén bevallják, a világ elé tá rjá k , s képesek legyenek a jóvátételre is. Csak az igazi szabadság légkörében fejlődhetik ki
egy népben az ö n k ritik án ak ez a foka, de ez egyben n agyságának is záloga, m e rt a h ibák felismerése nyo m án azok jóvátételére iián y n ló cselekedetek term ik m eg a legértékesebb gyümölcsöket, tu d n iillik a m eg értő b arátsá g o t a m ás népekkel, s ezzel a békét. Az USA n ag y ság át nem csu p án terü letén ek m ér h etetlen gazdagsága, politikai és k ato n ai erőinek h atalm a s mérve, népének p á ra tla n len d ü letü m u n k a készsége ad ják meg, h an em az a senm ü m ással össze nem h aso n líth ató szellemi érték, am elyet szabadságszeretete és az igazsághoz való tö rh etetlen ragaszko dása jelent. O ur reliance is in th e lőve of liberty w hich God h as p lan ted in our bosoms, — m ondja A brahám Lincoln. Justice is th e g reat in terest of m á n on E arth , — m ondja D ániel W ebster. A szabadság és igazság szeretetén ép ü lt fel az am e rikai szellemi élet, s ezért képes az USA arra, hogy felism erje és bevallja tévedéseit is, am ikor m a máin y íltan m egm ondják, m ilyen h ib a volt a teheráni, a y altai és potsdam i értekezletek h a tá ro z a ta in a k el fogadása. De éppen úgy képes az USA a rra is, hogy tévedéseit, h ib á it jóvátegye, hiszen a világ népei lá t ják, hogy m indaz a h atalm a s gazdasági és politikai erőfeszítés, am elyet m a tesz, erre irányul. De m egvan az első k o n k rét cselekedet is, m ikor T riesztet vissza ak arja ad n i O laszországnak, beismerve a korábbi döntés téves voltát, s am ikor a jóvátételi lépés m eg tételében egy, a m ásik kettő: A nglia és F ranciaország közvéleményével, am ely országok népei szin tén a szabadság gondolatának zászlóhordozói. Ez ad ja m eg a le tip ro tt népeknek a z t az egyedüli éltető rem ényt, hogy a n y u g ati dem okratikus h a ta l m ak segítségével vissza fogják szerezhetni szabadsá gukat, s egyben m eg fog tö rté n h e tn i egy m indenre kiterjedő Igazságos elrendezése is az európai kérdé seknek.
A trieszti példa és a m agyar igazság Mi m agyarok, kik E urópa m inden népe között ta lá n a legtöbbet véreztünk ezer éves lé tü n k során a szabadságért, de akik egész bizonyosan a legtöbb és legkegyetlenebb igazságtalanságokat szenvedtük el, éppen azé rt bizalom m al és h itte l eltelten várju k a m agyar sors jobbrafordulását, országunk és n épünk m egm entését a n y u g ati dem okratikus h atalm ak tó l. S mivel az igazság m indig és m indenkivel szemben igazság m arad, hiszünk abban is, hogy a m i igazsá gunk is győzedelmeskedni fog. A m ú ltb an elkövetett tévedések és hibák egyik legkiáltóbbika az, a m it 1920-ban, T rian o n b an és ennek nyom án 1946-ban Párisban az úgynevezett békeszerződések kapcsán M agyarországgal szemben elkövettek. A trianoni békeszerződés igazságtalan ság át a n y u g ati h atalm ak m ár a m ásodik világháború elő tt kezdték felismerni. A nnál kegyetlenebb, hogy a m ár-m ár felism ert té vedést 1946-ban P árisban m inden további nélkül egyszerűen m egism ételték. Ám a n n á l fokozottabban áll fen n a jóvátéteU kö telezettség. A n y u g ati h atalm ak , elsősorban az USA, a trieszti üggyel elind u ltak a jóvátétel u tjá n , m i te h á t bizton hisszük, hogy a M agyarországgal szemben kétszer elkövetett igazságtalanság jóvátételének szin tén el kell következnie. De valóban igaza van D ániel W ebsternek, hogy az em bernek n ag y érdeke is az Igazság. Az USA-nak, s általá b an a n 3rugati h ata lm a k n a k az erkölcsi és szellemi értékek m egbecsülésén tú l valóban politikai lag és gazdaságilag is eg y ará n t érdeke az, hogy a M agyarországgal szemben 1920-ban és 1946-ban Ism ételten elkövetett igazságtalanságot csakugyan jóvátegyék, s igy egy erős és egészséges M agyarorszá got terem tsenek a délkeleteurópai térségben.
M agyarország védelem és egyensúly A bolsevista veszedelmen kivül ugyanis egy nagy szláv im perialista előtörés is fenyegeti E urópa népeit. A régi nagy szláv álom: elérni a meleg ten g ert, m a nem álom többé. A n ag y szláv im perializm us mohó keze m a m á r elért a Földközi-tengerig. Ez a szláv törekvés nem fog m egszűnni akkor, h a a bolsevizmus vissza is kényszerül valam ilyen áro n és módon. Ez élni fog tovább és fenyegetni fogja a Földközi-tenger szabadságát ezután is. D élkeleteurópa népei között viszont a m agyar az egyetlen, am elyben egy cseppnyi szláv vér sincs, am ely ezer éves léte so rán m indig a N yugat védelmében á llt őrhelyén s am elyet egész k u ltu rája, m inden életnyilvánulása, m inden ideg szála a N yugathoz fűz an n y ira, hogy sem k u ltú rá já ra , sem bárm i m ás életnyilvánulására soha a legkisebb h a tá s t sem tu d tá k a délről, keletről és északról ő t kö rülhatároló szláv népek gyakorolni. N jrugatnak legkeletebbre tó it védőbástyája Ma gyarország a szláv im perialista előretöréssel szemben, m in t ahogyan egész léte so rán a n y u g ati civilizáció legkeletibb védelmezője és fe n n ta rtó ja volt. De éppen igy nem rokon a germ án népekkel sem. Ezek elnyomó, kelet felé törő im perializm usát éppen úgy m egállásra kényszeritette szám talanszor az év századok során, m in t a keleti barb árság N yugat felé való előnyom ulását. Egész nyilvánvaló te h át, hogy igenis érdeke az USA-nak és a n y u g ati h a talm a k n ak egy erős és egész séges M agyarország fennállása, léte és biztonsága. De érdeke nem csak politikailag, gazdaságilag is. Az a része D élkeleteurópának, am elyet a K árp áto k hegylánca karol á t észak, kelet és dél felől, s ame> lyen a D u n a értékes középső szakasza vonul végig, s am elybe e m edence egész egységes vízi h áló zata
belekapcsolódik; geográfiailag is, gazdaságilag is tökéletes, a term észet á ltal igy m egszabott egység. Bem ie a m agyar n ép szuprem áciája biztosított E urópa e térségében njrugalm at és egyensúlyt poli tik ai téren, de egyben a gazdasági p ro sp eritását e terü letn ek az együvé tarto záso n kivül is a vezető m agyarság m agasabb fokú k u ltu rá ja , organizáló, alkotó képessége és in iciativ ája biztosította. Ezek le ta g a d h a ta tla n tények, am elyeket a statisz tik ai szám ai s évszázados történések éppen úgy bizo ny ítanak, m in t a K árpát-D unam edence egész gazda sági k u ltu rá ja . Tények, am elyek m ellett e földrajzi ad o ttság o t is szám ba véve m eg kell hajolni. Az európai em beriség nem engedheti m eg m ag á n ak a z t a könnyelm ű lu x u st, hogy geográfiaUag és gazdaságilag egységessé te re m te tt terü letek et szét választva és népek nagyobb fokú term elési k u ltú rá já t negligálva, lecsökkentse a term elést olyan területen, ahol éppen ellenkezőleg, megfelelő tőke bekapcsolódá sával inkább m ég további n ag y lehetőségei v an n ak úgy mezőgazdasági, m in t ipari téren a term elés fo kozásának. ím e, az igazság érvényesítése csakugyan n ag y é r deke az em bernek, népeknek, nem zeteknek is. Erdély szerves része M agyarországnak E ta n u lm á n y keretében nem ak arju k az egész m a gyar problém át érinten i s a T rian o n b an 1920-ban és P árisban 1946-ban M agyarországgal szemben elköve te tt összes igazságtalanságokat tárg y aln i, az ország tól nyugaton, északon és délen indokolatlan igazság talan ság g al elszakított terü letek kérdését tag laln i, egyedül az ország keleti részének, a tő lü n k keleten elvett területeknek és b en n ü k Erdélynek sorsát. A trian oni, m ajd az 1946-os párisi békeszerződés M agyarország teiületéből keleten kereken 103.000
négyzetkilom éternyi te rü lete t ju tta to tt R om ániának. Ez a te rü le t á lta lá b a n északról délnek véve a M áram arossziget - S zatm árném eti - N agyvárad > A rad Tem esvár városok és környékeik á lta l m egvonható vonaltól keletre eső rész. E nnek a terü letn ek az a kereken 73.000 négyzetkilom éternyi keleti része, am elyet N yugat felől a Bihar-Solymos-Meszes hegy ség s a R uszka és Szörényi havasok h atáro ln ak , dél és kelet felől viszont a K árp áto k hegylánca övez, m aga a tuladonképpeni úgynevezett történelm i E r dély. Úgy m aga Erdély, m in t az elszakított egyéb te rü letek ezer éven á t M agyarországhoz tarto ztak . A X. század végén az országot birtokba vevő m agyarok birtokba vették ezeket a terü letek et is, s azokat a XVI. század közepéig de facto b irtokukban s u ralm u k a la tt is tartottáik. Amikor a XVI. század közepétől kezdve az egyre erősbödő török előretöréssel szem ben az egyre nehezebb és kétségbeejtően k ilá tá sta la n n ak látszó m agyar ellenálláis lassan és fokozatosan visszaszorult, átm enetüeg Tem esvár, Arad és Nagy várak és e városok vidékei török m egszállás a lá ke rültek. A X V n. század végén és a XVIII. század leg elején azonban sorra felszabadultak a törökök ki űzetésével, s o n n an kezdve ú jra a m agyar király impérium a alá kerültek vissza, s m a ra d tak is a m agyar állam részei az 1920-as szerencsétlen békeszerződés rendelkezéséig. M aga a tulajdonképpeni Erdély viszont a XVI. szá zad közepétől a törökök kiűzetéséig, te h á t ugyanazon időpontokon belül, külön m ag y ar fejedelemséggé vált. Nem véletlen, vagy egyesek erőszakos beavatkozása hozta a z t igy létre. Erdély csakúgy, m in t a fentebb em lített egyéb keleti részei az ország terü letén ek a m agyar honfoglalástól kezdve szerves része volt M a gyarországnak. M int az ország legtávolabb keleti része, am elyet a fen t ir t hegységek elválasztottak
bizonyos fokig a nagy, középső alföldi m edencétől, közigazgatásilag bizonyos fokú au to n ó m iát élvezett. Élén az úgynevezett erdélyi v ajd a állott, a k it a m a gyar király nevezett ki, ak i te h á t m in t királyi hely ta rtó vezetője és feje volt e területnek, s a m agyar király reprezentánsa volt az ország ezen részében. Amikor a XVI. század közepén a török tú lerő be ny om ult az ország középső részébe, s a H absburg házból való m agyar királyok n em tu d tá k hozni azt a külföldi segítséget, am ely nélkül a törököt kiszo ríta n i m á r nem lehetett, s igy a m agyar király h a ta lm á t csak az ország szabadon m a ra d t n y u g ati ré szén gyakorolhatta, a fen t ir t előző adottságból te r m elődhetett ki Erdély különállása, m in t kényszerű szükség, s igy le tt a korábban csak közigEizgatási autonóm iával, vagyis helyesebben inkább a célszerű ségi alapokból keletkezett elk ü lö n ített igazgatású m agyar országrészből külön m agyar fejedelemség. Ebben az erdélyi m agyar fejedelem ségben békésen élt a n ém et és rom án lakosság a m agyarral. Alább rá té rü n k az etn ik ai kérdésekre. I t t csak azt jegyezzük meg, hogy a m agyar vezető réteg lo jalitása n y ito tta meg Erdély h a tá ra it ebben az időben a töm eges ro m án bevándorlás előtt, am ire a ro m án n ép a K ár pátokon tú li területekről részben a török nyom ás folytán, részben s a já t vezetőinek, a nagybirtokos fő ú ri osztálynak, az úgynevezett bojároknak a s a já t népével szemben abszolút antiszociális, sőt zsarno k ian kizsákm ányoló bánásm ódja m ia tt kényszerűit. Erdély m agyar fejedelmei egyben a n y u g ati ke resztény civilizáció és szabadságjogok védelmezői voltak. A vallásháborúk k orában Bocskay István, B ethlen G ábor s a Rákócziak a szabad vallásgyakor la té rt rá n to tta k kardot, s viseltek h á b o rú t a Habs burgokkal szemben. Erdély volt az első ország a vi lágon, ahol törvénybe ik ta ttá k a vallásszabadságot a to rdai országgyűlésen. Ezeknek az erdélyi fejedelm eknek a h arcai egyben
m agyar szabadságharcok is voltak. A germ án im pe rializm us ugyanis a H absburg uralkodókon keresztül m indegyre negligálta, m egsértette a m ag y ar alk o t m ányt, a m agyar nép szabadságjogait, s á ltalá b an M agyarországnak a nagy germ án császárságban való beolvasztására törekedett. A n y u g ati részek m ag y ar sága hősiesen védte a török előnyom ulás ellen az or szágot váraiban, erődeiben fel-feltartva azt. Ezeknek hősi h a rc a nélkül a N jnigat is veszélybe k e rü lt volna, elsősorban éppen az a n ém et császárság, am ely a m agyar védelm et azzal h á lá lta meg, hogy a m ag y ar ságot elnyom ta. E nnek az elnyom ott, veszélyeztetett m agyarságnak a segítségére siettek Erdély fejedel mei, s a vallásszabadságon kívül a m ag y ar alkotm á nyos szabadságjogok érvényesüléséért, s ezek védel m ében is harcoltak. A m agyar nem zeti eszme szolgálatán kivül azon ban, az általános em beri szabadságjogok védelmezője is volt Erdély és egyben a n y u g ati civilizáció legkele tibb bástyája. K u ltu rá ja a m agyar k u ltu ra volt n éh án y ném et, szász helység kivételével, am elyek viszont n ém et k u l tú r á t m u ta tta k . R om án k u ltu rá ja n em is leh etett, m e rt a rom án lakosság túlnyom ó n ag y többségében egyszerű földműves és m im kás nép volt. A ro m án k u ltu ra csak a görög keleti rom án tem plom épitésben ju to tt kifejezésre, am i viszont egyben a m agyar tü relm ességet, a ténylegesen fennálló vallásszabadsá got igazolja. A városok, a fennebb e m lített n éh án y szász város n ém et jellegétől eltekintve, m agyarok vol ta k úgy lakosságuk túlnyom ó többségét, m in t egész h ab itu su k at, jellegüket, s összes k u ltu rális m egnyil v án u lásu k at illetőleg. Mikor a török végleg M üzetett, s az ország á lta la m egszállott részei ism ét a m agyar k irály jo gara alá kerültek, az erdélyi fejedelem séget is a m ag y ar k i rály vette át. Erdély különállása igy m a ra d t fen n 1848-ig, m ikor a diadalm as m agyar forradalom el
törölte ezt a különállást, s a régi szoros unióba hozta be Erdélyt. Ez az erdél 3^ m agyar fejedelemség, s általá b an E r dély rövid történelm e. Erdély és a rom ánok Amilyen tárgyilagossággal Erdély tö rtén eté t ism er te ttü k , ugyanolyan okbjektiv képet ak aru n k adni E r dély nem zetiségi viszonyairól is. A m int erre rá m u ta ttu n k , Erdély a honfoglaláskor, a X. század végén k erü lt m ag y ar uralom alá csak úgy, m in t az ország többi részei. A m agyarság E r délyben gyéren és elszórtan élő ném i szláv eredetű lakosságot ta lá lt, am ely nem csak hogy ellent nem állott, de rövid m ásfél évszázadon belül teljesen fel olvadt a m agyarságban. Nem igaz te h á t az a rom án állítás, m in th a Erdély ben ekkor m á r rom ánok is la k tak volna, m in t ahogy egyetlen komoly tudom ányos m egállapítás n em iga zolja azt a ro m án t állítá st sem, m in th a a rom ánok az e vidéket egykor m eghódító róm aiak leszármazó! lennének. Ellenkezőleg, m inden komoly tudom ányos vizsgálat azt állap íto tta meg, hogy a rom ánok a bal k án i félszigeten elszórtan élő valam ilyen szláv fajú nép voltak, akik az albánokkal, bulgárokkal és görö gökkel elkeveredtek. F elhuzódtak a D u n a alsó folyá sáig, m ajd a K árpátok hegyláncától délre és keletre elterülő sík vidékekre. íg y alak u ltak m eg később a K árpátok tól délre levő terü letek en a havasalföldi, a K árpátoktól keletre elterülő részen pedig a moldvai rom án, úgynevezett vajdaságok. Erdélyben az első rom án települők a X III. század elején jelentek meg, m in t egyszerű hegyi pásztorok, akkor te h á t, m ikor a m agyarság m á r több m in t 200 esztendeje b írta ezt a földet. 1293-ból való az első szám szerű ad at, am iben az akkori m ag y ar király el
rendelte, hogy az oláhokat az erdélyi k iiály i u ra d a lom ban kell összegyűjteni, s m inthogy ez az u ra d a lom csak cca 30,000 h e k tá rn já volt, ez á lta l közvetve is abszolút igazolt az, hogy a rom ánok szám a a 20,000 főt nem h a la d ta meg. De tu d ju k azt is, hogy sokkal később, a XV. század m ásodik felében a nagy m agyar király, M átyás u ra l kodása a la tt M agyarország lakossága négy millió főre rú g o tt, s ennek több m in t 80% -a volt m agyar anyanyelvű. H a szám ba vesszük, hogy az ország északi részén nagyobb szám ú szláv nép, n y u g ati ré szén ném et nép, s végül Erdélyben is az oda szintén a X III. században betelepült nagyobb szám ú ném et (szász) nem zetiségű nép lakott, nyilván világos, hogy az erdél}d rom án lakosság m ég akkor sem le h etett számottevő. T udjuk azt is, hogy a XVI. század végén, te h á t olyan időben, m ikor a török nyom ás n em csak az egész B alkánra, de a ro m án vajdaságokra is ki terjed t m ár, m ég m indig csak 100,000 fő k örül volt Erdélyben a rom ánok létszám a, h o lo tt a török nyo m ás elől m á r akkor cca egy félévszázad ó ta egyre nagyobb töm egekben jö ttek á t a szabad Erdély föld jére. Ki te tte lehetővé a rom ánok besziváigását? Hol le h e te tt volna te h á t a X. század végén rom án nép, vagy éppen rom án uralom Erdély földjén? A k u ltu ra legrégibb nyom ai is ezt bizonjritják. Ha a rom án nép valóban Erdélyben élt volna, ^ k o r az o tt századokon á t m egfordult gót, h u n , av ar népek kel feltétlen érintkezésbe k ellett volna kerűliüe. Ez esetben a görög, bolgár nyelvi, kultxirális, életszokásbeli behatáson kivül, am elyek a ro m án népben k é t ségkívül fellelhetők, gót, h u n , és avar ilyen b e h a tá soknak legalább ném i nyom a is k im u ta th a tó lenne, h o lott üyen nincs. Azt bizonyltja ez, hogy ezekkel érintkezésbe sem kerültek. H a nem , n em is szárm az
h a tta k a róm aiaktól sem, akik k orábban já rta k itt, m in t a gótok és him ok, de n em leh ettek Erdély u ra i sem. De erről egyetlen történelm i feljegyzés sincs, erről sem m ilyen régi épület, ásatások során fe ltá rt k u ltu rális em lék sem tanúskodik, sőt ellenkezőleg, m in den, am i ezen és egyéb téren a tudom ány m egvilágí tásába került, éppen a m agyar u ralm at, a m agyar kultm ’a létezését bizonyítja. Amikor a magyarság* egyfelől a török elleiü heroi kus harcban, másfelől éppen az Erdélyből k iin d u lt szabadsághEircokban vérzett, akkor kezdett a ro m án ság egyre nagyobb szám ban betelepülni Erdélybe. Oka ennek, m in t a rra m á r fermebb is u ta ltu n k a török nyom áson kivül a rom án vajdaságok feudális berendezettségében találh ató . Az o tth o n elnyom ott rom án kisem ber á tjö tt a K árpátokon, ahol Erdélyben szabadságban élhetett, anyagilag is jobb helyzetbe került, viszont a százados harcokban legyengült, k i p u sztu lt m agyarság helye üres volt, s a földesurak szívesen fogadták a friss m u n k ás kezeket, m e rt m a gyar nem volt helyettük. Hiszen a csaknem h é t évszázados szak ad atlan h a rc b an Erdély m agyarsága erősen m egfogyatkozott. így k ap o tt i t t o tth o n t, kenyeret a rom án nép, amely, mível nem katonáskodott és vérzett, m in t a m agyar, nyugodtan szaporodhatott is. Hogyan szaporodtak el a rom ánok Erdélyben? A m agyar nép liberalizm usa te tte lehetővé az er délyi rom ánok szám ára a nyugodt életet, azt, hogy nyelvüket, vallásukat m e g ta rth a ttá k , iskoláikban anyanyelvükön ta n íth a tta k , szóval m egőrizhették népi jellegüket. Amikor 1848-ban a diadalm as m agyar forrsidalom felszabadította és földhöz ju tta tta a jobbágyokat, ez
a romáin jobbágyságra éppen úgy vonatkozott, m in t a m agyarra. A m agyar földesurak földjéből éppen úgy m egkapta a rom án p araszt a részét, m in t a m a gyar s később, am ikor a jobbágyfelszabaditás végre h a jtá s a u tá n a föld szabad forgalom tá rg y a lett, a rom án éppen úgy v ásáro lh a to tt földet, m in t a m a gyar. íg y az 1848-tól 1918-lg terjedő hetven év a la tt e kétféle jogalapon m integy m ásfél millió h e k tá r föld k erü lt Erdélyben rom án kézre, am i az itte n i egész m ezőgazdaságilag m űvelhető terü letn ek egynegyed része. Rom ánok szabadon végezhették az egyetem eket, nyitva volt előttük M agyarországon m inden pálya, a m in t hogy igen sok m agas állású közfunkcionárius volt is rom án szárm azású éppen úgy, m in t ahogyan gazdasági téren is. Iparban, kereskedelem ben igen sokan tekintélyes vagyonokat gyűjtöttek. R om án iskolák, a felekezetiek is állandó állam se gélyt élveztek, a rom án görög keleti és görög k ato likus papok m agas dotációkban részesültek az állam részéről. R om án egyetemi hallg ató k százai, ezrei vol ta k a m agyar egyetem ek hallgatói, közülük igen sok szegénysorsu állam i ösztöndíjjal tám ogatva végez h ette tan u lm án y ait. G azdasági téren seirmiilyen rendelkezés nem kor látozta soha a rom ánok jogait, érvényesülési lehető ségeit. Földet vásárolh ato tt, ip a rt ű zh etett, keresked h e te tt M agyarországon, s igy term észetes Erdélyben is. M indebben éppen úgy nem g áto lta senki, m in t ahogyan h ité t szabadon v allh atta, nyelvét beszél hette. H a csak kis részben is igaz le tt volna az a sok ráfogás, am i szerint M agyarországon elnyom ták, erőszakosan beolvasztották az Idegen nem zetiségeket, vájjon lehetséges le tt volna-e az, hogy az országtól elszakított keleti részeken, s igy Erdélyben Is úgy megerősödhessék a rom ánság, am i végül is szepará cióhoz vezethetett? Nyilvánvaló, hogy m indaz, am it
a m agyarságra ráfogtak, m erő rágalom volt, azt azonban elérték vele, hogy ezt a részt letépték az ezeréves m agyar állam testről, s o d aad ták R om ániá nak. A hazugság győzelme csak igazságtalanság lehet De vájjon azért tö rtén t-e ez valóban igy, m e rt a n y u g ati h atalm a k a m agyarok ellen ro m án részről fo ly tato tt rá g alo m h ad járattal félrevezetve, igy lá ttá k helyesnek és igazságosnak a döntést? Részben kétségkívül ennek a ham is p ro pagandá n a k h a tá sa a la tt cselekedtek így T rian o n b an 1920b an a nyu g ati nagyh atalm ak . C sakugyan h ag y ták m a g u k at egy abszolút egyoldalú p ro p ag an d a h ad járat á lta l befolyásoltatní, s a m agyar ellenérveket m eg sem h allg atták . De csak részben volt ez az oka el h atározásuknak. Nagy m értékben belejátszott azon b an e döntés m eghozatalába az a m eggondolás is, am ely az első világháború u tá n abban lá tta a helyes elrendezést, h a N ém etország ellen a cseh-szerb-rom án népek, illetve ezek m egnagyobbított állam aiban keres tám aszpontokat. Ezeket, köztük R om ániát is m eg nagyobbítani csak M agyarország terh ére leh etett, s mivel M agyarországban, m e rt a n ém et szövetségese volt, am úgy is a gyűlölt ellenséget lá ttá k , nem kér dezte senki, m i az igazság, s hogy helyesebben m i lyen szörnyű igazságtalanság az, am it M agyarország gal szemben elkövetnek: R om ánia m eg k ap ta Keletm agyarországot és Erdélyt. A diktatúra barátai m indig a hitszegők le sz n ^ Ugyanez a R om ánia 1941-ben azonnal és to tálisan h áborúba lép ett N ém etország oldalán a szövetségesek
ellen. A n y u g ati h a ta lm a k közvéleményének egyrésze m á r a m ásodik világh áb o rú t közvetlenül megelőző időkben kezdte ugyan b elátn i az 1920-as páriskörnyéki békék esztelen és igazságtalan voltát, a Msa n ta n t állam ok irá n t érzett szim pátia mégis erősebb volt, hogysem a józan b elátás felülkerekedett volna. S most, hogy R om ánia éppen azok ellen lé p ett hadba, akik ő t n ag g y á növelték, tám o g atták , dédelgették és éppen a ném etek oldalára len d ü lt át, azt h ih e tte volna az ember, a józan belátás m ost m á r g átlás nél kül érvényesülhet. R om ánia azonban egy u jab b h itszegéssel, akkor, m ikor országának nagyrésze m ár orosz m egszállás alá kerü lt, k iu g ro tt a ném et szövet ségből, s á tá llt az orosz oldalra. Ez a lépés csak részben volt önálló elhatározása, hiszen országa egy részét m á r elvesztette volt, mégis azonnal ja v á ra Írták. A ro m án hadsereg m á r m eg volt verve akkor, s igy de facto ez a lépés nem jelen te tt katonailag sem, politikailag sem valam i különös előnyt a szövetségesek részére. Csodálatosképpen mégis m egjutalm azták ú jra R om ániát. Ú jra o d aad ták neki E rdélyt s M agyarország keleti részét, h o lo tt job ban, nagyobb m értékben v ett részt a h áb o rú b an a ném et oldalon, m in t M agyarország, ő ju ta lm a t k a p o tt azért, am iért m i b ü n te té st k ap tu n k . Oroszország ígérte m eg neki Erdélyt. Tehette, m e rt nem az övé ből ad ta, h an em abból a M agyarországból, am elyben a szlávok a legnagyobb ellenségüket lá tták . a A pánszláv im perializm us a m agyarok k iirtá s á t kéri ellenszolgáltatásként Nem a józan m egfontolás, a helyes elrendezésre irányuló szándék, m ég kevésbbé az igazság keresése a d ta R om ániának Erdélyt, csak a szlávok m agyargyűlölő politikája és bosszúja azért, m e rt a m ag y ar hadsereg nem követte a hitszegésben a rom án p é ld á t
Az erdélyi m agyarságon ú jra vég ig tip o rh attak a rom ánok. M ert R om ánia bebizonyította, hogy m ind azt, am ivel M agyarországot a kisebbségeket illetőleg m egrágalm azta, ő h atv án y o zo ttan m eg is te tte a sa já t országában a m ost o tt kisebbségi sorsba ju to tt m agyarsággal. Földreform cím én so rra k isa já títo ttá k a m agyar kézben lévő birtokokat, de ezek felosztásában csak rom án részesülhetett. Ip ar és kereskedelem szintén csak korlátozott m értékben n y ú jto tt a m agyaroknak m egélhetést, m e rt speciális adóztatással s m inden m ás m ódon lehetetlenné te tté k m agyar részére az életet. Az úgynevezett “ip arp árto lásí törvény” végre h a jtá sa végül is odavezetett, hogy a m agyarok szá zával voltak kénytelenek visszaadni az iparengedélyt. Hogy egyben a városok m agyar jellegét elburkolják, m egadóztatták, m ajd teljesen e ltilto tták a m agyar nyelvű cégtáblákat. Vad sovinizm usukban odáig m entek, hogy m ég teljesen m agyar falvakban is ro m án nyelvű állam i iskolákat létesítettek, a m agyar tannyelvüeket bezárták. Még a felekezeti, katolikus és protestáns iskolák közül is többszázat beszüntet tek, a fen n ta rtó egyházak földjeit szintén a “föld reform ” alá vonva, így szű n tették m eg azok anyagi alapjait. Színm agyar községek népének s a já t pénzén görög keleti rom án tem plom okat k ellett a községben felépítenie, holott csak az odahozott jegyző és a csen dőr, ta n ító volt o tt görög keleti rom án. Papokat, ta n ító k at, s a m agyar értelm iség ezreit a legkülön félébb űrügyek alap ján b ö rtö n re vetettek és igen sok ezret egyszerűen k iu ta síto tta k és átk erg ettek a m eg m a ra d t M agyarországra. A ro m án politikai rendőr ség, az úgynevezett “sig u ra n ta ” ugyanaz volt, m in t a G estapo, vagy a GPU, de főkép a m ag y ar kisebb séggel szemben. K ülönösképpen üldözték és elnyom ták az Erdély keleti részén, közvetlen a K árp áto k ke leti hegyláncán belül élő m agyarokat, az úgynevezett “székelyeket”. Ez az egy töm bben e részen élő 600,000
főnyi székely-m agyarság m indezt a ro m án m ódszert fokozottan szenvedte el. Közösségi tu lajd o n b an lévő, s k u ltu rális alapítványi célokat szolgáló, n ag y székely erdőbirtokokat elvettek, s m ég későbbi nem zetközi bírósági Ítélet ellenére sem a d tá k azo k at vissza. Hosszú lenne felsorolni m in d azt az erőszakot, ü l dözést, elnyom ást, am it R om ániában a m agyarság n ak el k ellett szenvednie. Egy bizonyos, hogy sem m it abból, am it a nem zetiségi kisebbségekkel szembeni h u m á n u s eljárásra R om ániát úgy a trian o n i béke szerződés rendelkezései, m in t általán o s em beri és erkölcsi Íratlan törvények szerint is kötelezte volna, — be nem ta rto tt. ím e a kép: Erdélyben a sokszázados m agyar u ra lom a la tt a rom án nyelvű nép gyarapodott, m űve lődhetett, m egőrizhette nyelvét, fe n n ta rth a tta sa já t anyanyelvű iskoláit, szabad em berként élh etett. A rom án uralom a la tt viszont a m agyarság elnyom ott, üldözött, vagyonából k iforgatott, nyelvétől eltilto tt p ária lett, akik közül sokakat, néhol egész falvakat még h itü k elhagyására is kényszeritettek. Mindezek éppen olyan le ta g a d h a ta tla n tények, m in t am ik et a m agyar u ralo m ra s a rom án térhódí tá sra vonatkozólag fennebb előadtunk. H ogyan állu n k m a Erdélyben? És csodálatosképpen, m indezek ellenére a m agyar élet, a m agyar kulturfölény mégis fe n n m a rad t E r délyben. A m agyarság száma, dacára a legalább kétszázezer nyi kíüldözöttnek, az erőszakos, úgynevezett “név elemzések” u tjá n keresztül v itt rom ánosításnak, a részükre abszolút kedvezőtlenné te tt gazdasági vi szonyoknak, szaporodott. Erdélyben, az elszakított keleti területeken a m a g yar im périum utolsó idejében cca. 1.8 millió m agyar,
3 millió rom án és 600,000 n ém et élt. Erdélynek északi felében többségben van a m agyarság, keleti részén pedig éppen túlnyom ó nagy többségben. Ez az úgy nevezett Székelyföld, ahol a 600,000 főnyi székely m agyarság az ezeréves ország keleti perem ének őrző iék én t egységes töm böt alkot. A ném etség kisebb rész ben Erdély északi, nagyobb részben déli felében él. M inden üldöztetés ellenére az arányok nem vál toztak. A ném etek kitelepítése folytán ezek szám a erősen csökkent, a m agyarságé azonban em elkedett, s igy lényegében a szám arányok ugyanazok. Főleg nem változott m eg a városok m ag y ar jellege, m inden erőszakolt rom án betelepítés ellenére sem. A Székelyföld városai: Székelyudvarhely, M arosvásár hely, Csíkszereda, Sepsíszentgyörgy, Kézdívásárhely, Gyergyószentm íklós 99% -bán m agyarok, de túlnyo m ó többségben m agyar Kolozsvár is, Erdély legna gyobb városa, Dés, Torda, Brassó s a többi kisebb város is. Beszterce, Segesvár, Nagyszeben, Medgyes viszont ném et jellegű városok. A városok köz- és m a gánkézben lévő könyvtárai, m uzeum ai, tudom ányos gyűjtem ényei m ind-m ind m agyar alkotások, s a m a gyar ezeréves b irto k lást és abszolút m ag y ar k u ltu rfölénjrt igazolják. Az Erdélyen kívül elszakított keleti rész városai szintén m ind túlnyom ó m agyar többségűek: S zatm ár ném eti, Nagykároly, N agybánya, Szílágysomlyó, N agyvárad, Arad, m ind-m ind m ag y ar városok, Te m esvár pedig felében m agyar, felében ném et város, alig 10%-nyí rom ánsággal. A keleti rész és Erdély összes szám ottevő városai te h á t a n éh án y ném et jellegűtől eltekintve vagy egé szen, vagy túlnyom ó többségben m agyarok, am i a m agyar kulturfölénynek eg 3nnagában is eklatáns bizonyítéka. Egy bizonyos, hogy p u sztán a nem zetiségi megosz lás számbavételével Erdély, s a vele tő lü n k elszakí to tt keleti részek sorsa felett igazságosan dönteni
nem lehet. N em csak azért, m e rt a rideg szám szerüség tényeivel szemben áll m indaz, am it a m agyar tö r ténelm i jog, kulturfölény s a kisebbségekkel való bánásm ódot illetőleg elm ondottunk, h an em azért sem, m e rt a m in t lá ttu k , az egész kérdéses te rü le t egyes összefüggő részein a m agyarság, m á s u tt viszont a rom ánság van többségben. Á ltalában a M aros és K üküllő folyóktól északra és keletre egész a K árp áto k láncáig elterülő részen a m agyar, a déli részen viszont a rom án nép van többségben. De m agyar többségű az Erdélyen kivül elszakított egész te rü le t is.
Erdély geográfiai és gazdasági helyzete Az Erdélyen kivüh M agyarországtól elszakított s R om ániának ad o tt terü letek kétféle jellegűek. Egyik ilyen rész sík terü let, része a vele közvetle n ü l összefüggő nagy m agyar alföldi m edencének. Ez az alföldi rész néhol egészen a történelm i Erdély h a tá ra it alkotó hegyek lábáig benyulík, m á su tt viszont a sík te rü le t u tá n m ég egy dombos és kisebb hegyek kel b o ríto tt rész van a tiüajdonképpeni erdélyi h a tárhegységek és az alföldi jellegű sík vidék között. Hogy a főleg északkeleten s délen m élyen a hegyekig benyúló sík te rü let szorosan összefügg az Alfölddel, ez vUágos, de ide sorakoznak fel a dombos és kisebb hegyekkel b o ríto tt részek is. Vizeik, ú tja ik n yugat, az alföldi m edence felé vezetnek. Jellegiik nagyjából éppen olyan, m in t az Alföldet észak és északnyugat felől átkaroló dombos, kis hegyekkel b o ríto tt részeké. Ez az egységes, dombok és alacsony hegyek alk o tta karéj kelet, észak és északnyugat felől fogja körül a nagy alföldi m edencét, átm en et m in d e n ü tt a nagyobb hegyek felé. F o rm ája e k a réjn ak szintén egységes: gyümölcs, szőlő, lombos erdők s az alacsonyabb dom b oldalakon m ég m in d e n ü tt az alföldi búza, ső t tengeri term elés, burgonyával és árpával vegyesen.
G eográfiailag is, gazdaságilag is, m inden életnyilv ánulásukban ezek a terü letek szoros egységet alk o t n a k a középső nagy m agyar alföldi medencével. M agának Erdélynek h a tá r a it fennebb m á r ism er te ttü k . Az E rdélyt észak, kelet és dél felől körülfogó z á it hegylánca a K árp áto k n ak egym agában is a K árp átD m ia m edence egységébe u ta lja . O lyan összefüggő, töm ör és z á rt a K árp áto k e lánca, hogy azon csak néhány, egészen szűk szoros, á tjá ró vagy hágó V£in, am i kelet felé u ta t enged. Ezek közül is csak ném e lyik engedi meg, hogy r a jta vasút, vagy ak ár csak szélesebb közút vezessen keresztül. T alán a Pyreneusok hegyláncához lehetne h aso n lítan i ezt a hegy k a ré jt a m aga néhol 40—50 km-es, töm ör, á th á g h a ta tla n szélességével, s 1500—2500 m éterig emelkedő csúcsaival. A K árp áto k hegylánca s az E rdélyt n y u g a t felől h atáro ló hegyek egy fennsik jellegű középső részt g y ű rű k én t fognak körül. E nnek a fennsiknak, s az azt körülölelő hegyeknek m inden folyója, n ag y és kicsi vize az egyetlen O lt folyó kivételével, m ind n y u gat, a nagy alföldi m edence felé folyik. E rre táirulnak ki a völgyek, erre visznek az u tak . Az észak, kelet és dél felől z á rt fensik n y u g a t felé n já to tt, m e rt az itten i hegyekben széles völgyek tá ru ln a k az Alföld, illetve előbb az Alföldet bekeretező dombvidék felé. A vizeken, völgyeken, u ta k o n á t m inden élet-ér Erdélyből n y u g atra : M agyarország felé vezet. Term é szetes te h át, hogy Erdély egész gazdasági élete egy volt a m agyarországival. Term észetes, hogy mezőgaz dasági term elésének egész jellege azonos a m agyarországival. Természetes, hogy kereskedelm e erre felé irányult, term észetes, hogy ip a ra a n y u g at jelleg zetes vonásait viseli m in d en ü tt és m indenben és sehol és sem m iben nem keleti jellegű. Hogy k u ltu rá ja a m agyar k u ltu ra, ezt m á r lá ttu k . I t t m ég csak aim yit, hogy az erdélyi rom ánság k u ltu rája, sőt sok tekin
tetb en m e n talitása is éppen a m agyar b eh atás foly tá n lényegesen m ás, nyugatibb, m in t a régi, eredeti keleti R om ánia (R egat) népéé. De ideális egységben egészítették ki term észeti kincsei is az egész K árpát-D unam edence gazdasági term elését. A m it a feim sik a m ag a kisebb m ivoltában, fennsik jellegénél s igy hidegebb k iim áján ál fogva kenyér m agvakban, olajos m agvakban és tak arm án y b an m egterm elni nem tu d o tt, s am ikben ezért az Alföldre volt u talva, azért ő a m agyar Alföldnek sót, fát, sze n et, vasércet, ólmot, a ra n y a t és ezüstöt adott. Erdély sóbányái oly gazdagok, hogy bőven ju t ex p o rtra a K árpátm edencén kivüli országoknak is. Kő szénterm elése a K árpát-D unam edence más, főként barnaszén bán y áin ak termelésével e llá th a tja ezt az egész részt kellő mérvben. Faterm elése nem csak tű zi fával, de ipari fával is bőven e llá th a tja ugyancsak az egész K árpát-D unam edence lakosságát. A fe n t ir t ércek bányászásán kivül tekintélyes alum ínium -, gipsz- és m árványbányái v an n ak még Erdélynek. A század elején, te h á t m ég a m agyar im périum ko rá b a n fe ltá rt földgáztelep évtizedek ó ta v áltozatlan nagy nyom ással és m ennyiségben o n tja a gázt. Szak értők egybehangzó m egállapitása szerint az erdélyi m edencében még sok gazdag földgáz és olajtelep lenne feltárható. Kisebb és nagyobb vizeinek esése könnyen m egoldhatóvá teszik vizierőm ütelepek léte sítését, am i az olcsó elektrom os á ram term elése révén Erdély ip a ri és mezőgazdasági k u ltú rá já t h atalm assá fölfejlesztheti. B ám ulatosan gazdag Erdély gyógyforrásokban. Vagy egy tucatnjri nagyobb gyógjrviztelepen kivül még a kisebbek egész so rát lehetne felsorolni. A fü r dővizek p á ra tla n gyógyhatásuak a legkülönfélébb betegségekre, az ivóvizek nem különben. Az ivóvizek szállitóképesek, am i az ásvánjrvizeknél nem á lta lá nos, de m indenesetre szám ottevő érték.
Ezekért, s hegyes-völgyes vidékeinek p á ra tla n szép ségei m ia tt Erdély valóban egy keleti Svájccá lenne kifejleszthető. M indezekkel a term észeti kincsekkel, s a fe n t vá zolt geográfiai adottságaival Erdély valóban termék szetadta kiegészítő része a n n a k a földrajzi és gazda sági egységnek, am elynek te rü leté t a K árp áto k hegy lán ca övezi. Nem véletlen, vagy éppen az erőszakon alapuló valam ilyen a k a ra t volt az, am i E rdélyt s a K árpátok m edencéjének egész keleti részét összefűzte a n n a k nyugati, többi részével. A geográfiai ad o ttsá gokon kivül m inden józan gazdasági érdek szerint egy ez a terület. Amilyen ideális a K árp át-D u nam e dence földrajzi egysége, éppen olyan ideálisan egé szítik ki egym ást a benne különböző vidékeken fel lelhető és meglévő gazdasági erőforrásai, term észetes kincsei is. All ez te h á t Erdélyre is. Ez a term észet által m egszabott nagyszerű egység te tte lehetővé, de szükségessé is, i t t az ezeréves m a gyar u ralm at. Ez ad ja m eg i t t népek békés egsrüttélésének lehetőségét, ez le h etett bölcsője egy egysé ges m agyar k u ltú rá n a k is. Ezek tények, am iket a történelem , s az élet igazol. Ami m á st mond, az lehet jám bor mese, rosszakaratú és tendenciózus propaganda, szándékos ferdítés, durva hazugság, vagy alattom os rágalom ; m indez azonban az élet és term észet örök törvényein, s a történelm i tényeken alapuló igazságot m eg nem döntheti. M it követel az igazság? Az USA s általá b an a n y u g ati n ag y h atalm ak s a já t n agyságuknak abban ad ják legpregnánsabb bizon 3áték át, hogy elismerik a h ib ák at és készek azo k at jóvá tenni.
De érdekük is ez úgy poUtikai, m in t gazdasági szempontból, m e rt az igazság u ralm a n élkül nincsen béke, s m e rt a gazdasági egységbe p aran cso lt te rü letek szétszakításával csak á rta n a k a term elésnek s ezzel a népek nagy, közös gazdasági érdekeinek. D élkeleteurópában olyan ideális h a tá ro k a t vonni, am elyek geográfiai, gazdasági és n ép rajzi szem pont ból egyképpen abszolút helyesek, nem lehet. K étség telen, hogy a nagyobb érdekeknek kell a kisebbet alárendelni. A nagyobb érdek v ita th a ta tla n u l a föld rajzi és főleg a gazdasági egységek fe n n ta rtá sa , m e rt a szétszakításokkal okozott k á rt pótolni semmivel sem lehet. A népesség, nem zetiségek kérdése, h a nem lehet e tekintetben a k ív án t ideális h a tá r t megvonni, nem szenved h elyreh o zh atatlan sérelm et, m e rt a nem zetiségi kisebbség jogait nem zetközi szerződések kel s főleg a m agasabb k u ltu rá ju nép m egértésével n ü ndig m eg lehet védeni. S főleg, h a nem a m agasabb k u ltu rá ju n épet kell az alacsonyabb kultu rfo k o n álló n ak alárendeliü, — am i viszont m indig veszedelmes, lásd éppen az első világháború u tá n i békekötések h ibáit, igy különösen Erdélyre nézve is, — akkor fel tétlen az a rep arálh ató kisebbik rossz a megoldási lehetőségek közt. E rdélyt illetőleg leh et az a megoldás, visszacsatolni M agyarországhoz, term észetesen a kisebbségi rom án nép részére nem zetközileg g aran tálan d ó autonóm ia, s általálnos emberi és k u l tú r jogok biztosításával. Lehet Erdéljrt k e ttéh asitan i úgy, hogy a m agyar többségű északi és keleti rész M agyarországhoz, a déli, rom án többségű rész Rom ániához csatoltassék. Ez esetben is kölcsönösen bíztositandók term észetesen a nem zeti kisebbségek jogai. L ehet végül egy h arm ad ik megoldás, és pedig egy önálló Erdély létesítése. Ez esetben az önálló u j álla m ot a régi történelm i Erdélyből kell m e g alk o tn i Az ettől n y u g a tra eső s M agyarországtól elszakított egyéb keleti területek te h á t M agyarországhoz vissza-
csatolandók. Az önálló Erdélyben alaptörvényszerüen s az UN g aranciájával kellene biztosítani a k é t nép: a m agyar és ro m án teljes egyenjogúságát. Csak egyetlen m egoldás n em lehetséges, hogy E r dély, s K eletm agyarország R om ániához csatoltassék, illetve azé m aradjon. Ez a m egoldási m ód lehetetlen, m ert ellenkezik a term észet, s a gazdasági élet tö r vényeivel. Lehetetlen, m ert figyelm en kivül hagy ezeréves jogokat, történelm i tiad ícíó k at, m á rtír száz ezrek vérével, s egy m agasabb fokú k u ltu ra m inden jelenségével m egpecsételt és m egszentelt összetartozandóságot és lehetetlen, m e rt abszolút igazságtalan és fe n n ta rth a ta tla n , m in t ezt 1920 ó ta m inden n ap bizonyítja. S végül lehetetlen még egy szem pontból is. Ha T rieszt esetében m á r egy év a la tt bebízonyult, hogy az o tta n i szláv népek nem alkalm asak m ég egy ön álló különállásban való békés együttélésre sem, — Erdély és K eletm agyarország esetében az o tt 1919-től kezdve fennálló rom án uralo m m inden te tte, m eg nyilvánulása, erőszakossága, terro rja, szóval egész gesztiója bebizonyította, hogy R om ánia se nem méltó, se nem alkalm as Erdély birtokban ta rtá sá ra .
Erdély nélkül M agyarország m egbénul Európa békéje és gazdasági érdeke, v alam in t a ny ugati állam ok együttm űködésének alapelvei p a rancsolják Erdélynek a K árpátm edence term elési konstrukciójába való szerves beépítését. Erdély gaz dasági és term elési értéke a m inim im ira csökkent a rom án államközösségben, ezzel szem ben nélkülözhe tetlen tényezője az európai term elés fokozásának, de csak a m agyar gazdasági egységben em elhető erre a pozícióra, am it szám ára a geográfiai rendeltetés és gazdasági összefüggés M agyarországgal való egységé ben m egadott. Erdély nélkül M agyarország n em csak
területében cso n k lttatik m eg, h an em gazdasági k a p acitása is m egbénul, m e rt olyan összefüggő gazda sági erek átv ág ását jelenti, m elyeknek életadó fu n k cióját csak a m agyar gazdasági egységben le h et biz tosítani. A szláv expanzió g átja: M agyaország Ma m á r az sem szorul bizonjritásra, a m it az angol diplom ácia száz évvel ezelőtt felism ert és am it Paget, Quin, Mac Gregor, Blackwell, P alm erston és m ás politikusok kihangsúlyoztak, hogy a Nagy P éter cár óta soha m eg nem szűnő orosz-szláv expanziós vUágh atalm i törekvéseknek csak egy ősi jogaiba visszahe lyezett M agyarország v eth et g á ta t és le h et egyetlen biztositéka az európai egyensúlynak, a népek békés együttm űködésének a D unam edencében. E felismerés ellenére kétszer áldozta fel M agyarországot az euró pai politika és ermek szükségképpeni következménye le tt a m ai helyzet, am ikor egyenesen Em’ópa sorsa és jövője forog kockán. Az északi és déli szláv népek egyesülésének és ezáltal az orosz világhatalom ki ju tá sá n a k a B alk án ra és a Földközi-tengerre nem le h etett akadálya az eredetüeg szláv eredetű ro m án ság sem faji, sem állam i konstrukciójában, sem geo gráfiai szétesettségében. E rre csak egy erős tö rtén el m i M agyarország képes. Nem véletlen és a háborúból való kiugrásnak ju ta lm a volt csak, am ikor Szovjetoroszország visszaigérte E rdélyt és a keletm agyaror szági elszakított részeket R om ániának és keresztül is vitte a k a ra tá t a párisi béketárgyalásokon; — hanem tu datos és az orosz v ilághatalm i érdekeknek m eg felelő cselekedet abban a m a m á r m indenki elő tt ki bontakozó tervszerűségben, am ely rövid idő a la tt két részre szak íto tta E u ró p át és okozta a m ai világhely zetet. M a m á r világosan kell állan ia m indenki elő tt a
28
ténynek, hogy N agyrom ánia a Szovjet érdeke, Nagym agyarország viszont a n y u g ati békés együttm üködés és E urópa jövőjének létérdeke.
RABOMBAN: Április 4 P aran csra fényes cifra ü n n ep ü n k Szabad h azán k n ak születése napja. B örtönbe ju th a t, a k i m eg tag ad ja így kényre-kedvre h á t ü n n ep elü n k Azt m ondj áik áld o tt m ost az életünk Bölcsőnket béke, boldogság rin g atja. A^t kongja folyton Moszkva h ir-h ara n g ja Ha a ltató d a lt harangoz nekünk. Az igazságtól nagyon messze jár, Hiszen tizedik esztendeje m ár Hogy kifosztottak és rá n k h u llo tt a folt, Hogy gyász borong egy bús ravatalon. Szegény h azá n k n ak ezen a n apon Nem születése, h an em tem etése volt. A vén kuvasz Egükön egy ru t, vörös csillag fénylik Olyan ijesztőn, olyan félelmetesen. Hogy álm okon és tö rt rem ényeken S az U raitól a K árp áto k o n végig Egészen fel a k in zo tt m agyar égig A m ennyei és földi végeken Láncos kuvaszként ü l a félelem. A vén kuvasz, h a n éh a lá n c á t tépik Vagy elvakit ja fényével a nap. R ab tartó jáb a m ég beleharap. N éhány pribéket m ég földre teper. De n ap n y u g tán , h a ráb o ru l az ég
S a vörös csillag ép ú tr a kél, M ár m occanni, m á r n j^ k k an n i sem mer. Sorban állunk K orán reggel m á r hosszú sorban állu n k K ifosztott, e ln y ű tt kenyérkeresők, Egy eldugott kis pékm ühely előtt, S a m indennapi kenyerünkre várunk. A sorra, rendre gondosan vigyázunk És szám o n tartu n k m inden bem enőt, H alk su rran ó t, vagy zajos tö rtető t, Nehogy m a ú jra felkopjék az állunk. M ert nem m indenki k ap aki befér: A sor felének nem ju t m á r kenyér, A m it ebédre boldogan m egtörjön. Egy rádió szól közbe valahol Valaki éppen arról szónokol Hogy legjobban m a m i élünk a földön.
Újévi köszöntő Uj esztendő, te kackiás legény, R ád te k in t m a a világ szeme Az ajk ad vájjon sir vagy nevet-e. G azdag vagy-e vagy n incstelen szegény. N apunk leszel-e életü n k egén, D ús lakom ákon vágyunk kenyere, Vagy rá n k sem nézel fu tó percre se, S tovább virraszt a b á n a t és rem ény M inden vetésen, koporsón és bölcsőn És nem lesz aki h itü n k serlegébe V igasztalást vagy uj m alaszto tt öntsön Csak lá th a tn é k a tarsolyod mélyére. Mond m i van benne? M egváltás vagy béke? Vagy csak egy u jab b rongyos békekölcsön?
T ettek h ely ett csak h azu g jelszavak: Éberség, norm a, h a rc és m im kaverseny, Bőség és jólét g y árb an és m űhelyben, S dicsőség a p á r t zászlói a la tt. M indenkit akik m ellettü k h alad A vörös csillag fénye vezéreljen És p illan atn y i n 3rugalm at sem leljen K i ellenük van, aki lem arad. (Aki egy tisz tu lt szebb jövőre vár.) De m indhiába h arc, éberség, norm a. Csak jelszavak! A nép is u n ja m ár. A szél lassan m ind szem étdom bra hordja, S a h azugságra ép ü lt B ábeltom ya Leomlik egyszer m in t a k á r ty á v á .
Egy dülőfelelőshöz M unkában, tervben, p á rtb a n büszke hős, Legény, k ijátszo tt földturó paraszt, A sors v álladra csak ig á t akaszt, Pedig nagy U r vagy, dülőfelelős! Nagy hivatal, nem m ondom tetszetős Reszket tőled a szán tás és h araszt. Nem tűrsz gyomot, sem gáncsot, sem panaszt, S hogy ú rrá tettek , a h ited erős. Hogy te korm ányzód az egész vUágot, M ikor n ap o n k én t szem leutad járod A dűlőn, hol a m ás disznója tú r. És nem tudod, hogy m ig ez a világ van, Több nem leszel te szánalm as m unkádban, M int kérgeskezü, m ezítlábas u r.
N incsen vissza-ut (B ajor Gizi h alálára) I t t nincs alku> nin cs kiegyezés. H iába h a lla tt p á r m egtévedt döre Szinész-királjnra, tália-papnőre B abéresőt a vörös hirverés, Játék , maszk, álarc nekik m in d kevés H a nincs igazi m egértés m ögötte. R ájuk n em h a t, nem ejti őket tőrbe P á r csáb mosoly vagy szinész nevetés. Aki m egtévedt és színpadra lép Azt m indörökre m egfogja a lép, És nincs menekvés, nincsen visszaút. H a mégis akad, aki visszatér Nem m en ti m eg sem hírnév sem babér: Vagy szégyenpadra, vagy a sirb a jut.
K álváriát jáioink M indennap uj k álv áriát já ru n k S m ind nehezebb, m ind sorvasztóbb az u t Hogy rá n k ra k tá k a k in t, a ja jt, a b ú t: A sok tehertől roskad m á r a vállunk, A göröngyöktől felkopik a lábunk, (M ár régóta nem viselünk saru t.) És eg 3Ókünk, h a végre sirba ju t, K oporsójánál irigykedve állim k Egyszerre m inden te rh e t, hogy le te tt Hogy tüskés, rögös ösvénye felett Lelkére m á r csak égifény lövel. M ost senkinek sincs i t t n y u g alm a m ár: M egváltás béke csak azokra vár, K iket az Isten m agához ölel.
Fény és árnyék A lényre szom jas sóvárgó n apok M int égetőbb, m in t izzóbb á g y at vetnek Rem énynek, vágynak, hitn ek , képzeletnek. De éjszakánkén t h a virrasztgatok, Fejem felett a baljós csillagok Jövőnki'e mégis csak gyászt teregetnek, Százszor m egtépnek, m ire lepergetnek Á rnyékban, fényben egy-egy hónapot. Rem énységágyon vagy rav atalo n Egy esztendő m á r oly sok sirhalom . M intha m indig csak tem etőben já rn é k Hol m ú ltú n k lassan elporlad alul. Hol n éh a m á r csak sirh an to k ra huU A rem énység és gyász: fény és árnyék.
E m berkufárok M ost olcsó cikk az ember. Figyelem Milyen sim án m egy m ost a kufároknak: M indenkit olcsón összevásárolnak H azugportékás árveréseken, Hol tör, kelepce, vagy titk o s verem M indenkit elnyel, h a m a nem , h á t holnap M ert reklám dobok jólétről dobolnak Mig nő a gond és fogy az élelem. És m indenkit kerget, üz a félelem. U tálom őket szívből m egvetem De n é h a m égis tapsolok nekik. Hogy egy-két gőgös lelketlen k u fár K inek b o ltjáb an sok az á ru m á r A m a g aásta verembe esik.
M agyar álm ok Bús éjszakákon m ost m inden m agyar H ajn alra várva arró l álmodik, Hogy széltében a szent h atáro k ig T isztán ragyogjon ú jra az avar. A m it m ost gyom és gyalázat ta k a r S hogy egyszer m ajd, h a kihajnalodik, A legutolsó n y ü tt napszám osig, Akit m ost gondok éhes szája m a r M indnyájan ú jra szabadok legyünk. Ne legyen többé m éreg a bo ru n k K in, rettegés és gond a kenyerünk. De m inél többet és szebbet álm odunk A nnál jobban fáj kinzó nyom orunk H a jön a reggel és felébredünk.
H ét szűk esztendő H ét szűk esztendőt nyom orogtunk végig Szabadságszom jan, békeéhesen. Bús napokon ég borús éjeken F ájdalm im k n éh a felcsapott az égig. B án atb an , ja jb a n h é t keserves évig Szivünknek nem volt m ég rem énye sem, Hogy tú l e kinzó, sö tét éveken H itünk bogyója dús gyümölccsé érik, S lehull egyszer az idő vén fájáró l H a öröm öktől és mosolyoktól távol A szenvedések ó rája lejár. A fában m ost is szenvedés-szu őröl Nem álm odunk m á r h é t bő esztendőről, Csak nyom o n m k n ak lenne vége m ár.
H iába küzdés, élniakarás, H iába h u lla t áldások csodája G azdag term ést az ősi barázdába! V etéseinket m ás a ra tja más. M egtört sorsun k ra nincs vigasztalás: N épünk lelkét u j, szörnyű a ra tá s ra Hazug, torz eszmék ekevasa szántja, S a m ag, a vetés, az is m ind csalás, Ami pereg, h u ll m érgezetten egyre F iatalokra, hajszo lt öregekre, K ik nem á llta k ki soha ennyi ja jt, H a csoda nem jön, vagy végső Ítélet B arázdáinkon nem lesz m ag y ar élet Mire az átkos u j vetés kihajt.
A m i bűneink M ost m inden bűn, m e rt m inden súlyos vétek: H ajnalvárás vagy sóvárgó rem ény, K ereszt já r ás a golgoták hegyén Fohász, im ádság, zsolozsmázó ének M últúnk emléke am it ronggyá téptek Dicsőség, nagyság, hűség és erény: A csillagfények h azán k k ih im y t egén S a fáklyák, m ik börtönökben égnek. M ert börtönbe ju t aki vétkezik. De büszkén ho rd ju k sorsunk sebeit S bizón virrasztju k h itü n k éjszakáit M ert hisszük, hogy egy m egváltó n apon Szent glóriát k a p m inden fájdalom , Ami m ost bű n n ek vagy véteknek szám it.
M egtudhatnátok gyorsan és n agyon könnyen H azugsággyártó nagyok, fejesek, Hogy soraink közt ki van veletek. Hogy itt, hol sorsunk csak keservre döbben “Szabad” h azán k b an kik élnek i t t többen B arátotok vagy ellenségetek. K it fűz hozzátok igaz szeretet, S ki érzi m a g át örök börtönben. Csak egy ó rára n y itn áto k k ap u t. Hogy szabad lenne m in d e n ü tt az u t. Csak egy órára, csak egyetlen egyszer, És i t t h ag y n á földjét, ősi o tth o n át, “Szabad” h a z á já t s árkon-bokron á t Világgá m enne m inden m ag y ar ember.
Magyar maradok M éláztam éppen szebb jövőre várón. Mikor b eto p p an t k ét konkolyvető, És m in d já rt azzal állo tta k elő Hogy nagy boldogság lesz M agyarországon E lpusztul m inden régi szolgajárom . Békét ta k a r m a jd m in d en h áztető H a ész, s z ív , lélek, a k a ra t, erő. M ind egybe olvad az egész világon És egy uj h azára: M oszkvára tek in t. Csak ezt d a rá ltá k m eg in t és m egint, Uj h azá ju k ra büszkén m in d ak etten M n t v ásárt já ró uj honfoglalók, S hogy m osolyogtam : “M agyar m arad o k ” H azám jövője felzokogott bennem .
É n sokkal fájóbb sorsot hordozok, M int azok kik egy m ás világba vágynak, Ahol nem tépnek ru t, ijesztő árn y ak És n em hajszolnak testvérostorok. F eltám ad á st és jövőt jósolok Azoknak is, akik élőn h o lttá v áltak És tü zet gyújtok m inden m úló gyásznak, M int őseim a székely táltosok. M int rabonbánok kései u tó d a H itet oltok a csüggedt m agyarokba S a tü z et szitom a feltám adásig. Lesem a titkos égi jeleket Úgy biztatom bús, árv a népem et Jó szelek szállnak! Nem t a r t m á r sokáig!
