Mezőgazdasági Üzemtan I. Takácsné György Katalin CSc Szent István Egyetem Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet
[email protected] 2007/2008
Mezőgazdasági Üzemtan I • • • •
vállalatgazdasági alapok, döntési elvek, vállalati erőforrások, mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana és szervezése: növénytermesztés
Mezőgazdasági Üzemtan II • mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana és szervezése: állattenyésztési ágazatok, • vállalatok irányítási, tervezési ismeretei
Vállalkozás maga a gazdasági tevékenység folytatása Gazdasági tevékenység bevétel szerzés érdekében, rendszeresen folytatott értékesítés, függetlenül annak eredményétől Vállalat szervezeti keret, amelyben a vállalkozást folytatják Szervezet valamely gazdasági rendszerben működő emberek együttese, ahol a rendező elv a vállalati érdek
A vállalkozás során elsődleges cél • a piacon létező, vagy ott megjelenni vélt fogyasztói igény kielégítése • a vállalkozási érdek, az eredmény elérése
⇓ A fogyasztói igény valamely termék, vagy szolgáltatás iránt akkor minősül tényleges igénynek, ha fizetőképes kereslettel jár együtt!
Vállalati rendszer rendező elve a vállalati érdek, amely a vállalati célban nyilvánul meg
Vállalati cél •eredményes működés •stabilitás (tartós fennmaradás a piaci szereplők között)
⇓ Vagyon növelés, vagyonérdekeltség
Határozatlan időre létesített vállalat célja hosszabb időtáv átlagában az időegység alatt elérhető, vállalati célra felhasználható eredmény nagyságának a maximalizálása Határozott időre létesített vállalat célja adott projekt elvégzése és a projekten elérhető eredmény maximalizálása
Vállalat
⇒
Tőkebefektetés célja ⇒
tőkebefektetés profit elérése (tőke értéknövekmény)
Vállalkozás lényege • jelenlegi értékben meglévő tőkéről kell lemondani • elmaradó haszon kérdése • jelentős kockázattal jár
A vállalkozások működőképességének feltételrendszere • • • •
önállóság hosszú távú nyereséges működés kockázat vállalás valódi piaci megmérettetés
Rendszer • elemek integrált egésze • az elemek egymással valódi kölcsönhatásban vannak • rendező elve révén új tulajdonság, eredmény, tárgyi jellegű objektum jön létre
Gazdasági rendszer • gazdasági tevékenység folytatására képes rendszer
Gazdasági rendszer input
transzformáció
output
Gazdasági hatékonyság output érték intput érték
>
1
Gazdasági rendszer alapeleme az a legkisebb rész, amelyik még rendelkezik a rendszer egészének általános tulajdonságaival, önmagában képes gazdasági tevékenységet folytatni (eredménye mérhető)
Vállalat, mint gazdasági rendszer alapvető alrendszerei • reál (anyagi) folyamatok alrendszere • pénzügyi folyamatok alrendszere • irányítási folyamatok alrendszere
A vállalkozás lényegi elemei • új és értékes dolog előállítása (fogyasztói igény kielégítésére) • folyamat (egymásra épülő cselekvéssorozat) • idő és erőfeszítés kifejtése • kockázat vállalása • megelégedettség
A vállalkozás alapvető gazdasági szerepei • fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén • munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és a munkavállalóknak • adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása • hozzájárulás különböző szociális és kulturális feladatok ellátásához
Gazdasági rendszer működésének folyamatai • létesítési (és működtetési) pénz biztosítása • tartós működési feltételek biztosítása, eszközök beszerzése • folyamatos ráfordítások beszerzése, készletezése, előkészítése • ráfordítás felhasználás • működési feltételek fenntartása, karbantartása, ellenőrzése • hozamok kezelése, érték megőrzése, készletezése • hozamok értékesítése és az értékesítés pénzügyi realizálása
Vállalkozás szükségessége • egyén oldaláról: jövedelem - önmegvalósítás • gazdaság oldaláról: élénkítés, hatékonyság növelés • társadalom oldaláról: munkahely teremtés (önfoglalkoztatás is)
⇓ Miért különösen fontos a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozó?
A vállalkozás létrejöttének indítékai • egyén szempontjából akkor jön létre, ha 9 üzleti lehetőség felismerése 9 életforma (stílus) váltási kényszer 9 családi hagyomány 9 kedvező környezeti feltételek a vállalkozóvá váláshoz
• piac oldaláról akkor jön létre, ha 9 üzleti lehetőség megléte az ötletre (fizetőképes kereslet) 9 elegendő vállalkozói tőke 9 saját forrás (család) 9 hitel felvétel lehetősége 9 támogatás (mezőgazdaság: fiatal gazdák speciális támogatása) 9 jövedelmezőségi kilátás és a vállalkozó befektetései közötti arányosság
A piac lényegi elemei • kereslet • kínálat • ár • jövedelem
Kereslet-kínálati függvény Értékesítési ár (Ft/db)
KERESLET
KÍNÁLAT
Többlet
Egyensúlyi ár Hiány Egyensúlyi mennyiség
Mennyiség (db)
A vállalkozások működését befolyásoló tényezők ¾ a társadalom megítélése ¾ a helyi lakosság megítélése ¾ a kormányintézkedések ¾ a tulajdonosok ¾ a versenytársak ¾ a vásárlók ¾ a szállítók ¾ az új vállalkozás belépése ¾ a helyettesítők ¾ az alkalmazottak ¾ a bankok
Rendszer környezet ¾ külső környezet • makrokörnyezet → politikai környezet → gazdasági környezet (állam) → társadalmi és szociális környezet → tudományos, technikai környezet → természeti, ökológiai környezet
• mikrokörnyezet – vállalkozás működésének érintettjei → fogyasztók → szállítók → versenytársak → szövetségesek
¾ belső tényezők – vállalkozás belső érintettjei (stakeholders) → tulajdonosok → munkavállalók → menedzserek
⇒ tőkejövedelem ⇒ munkajövedelem ⇒ stabilitás
Vállalati belső érintettek érdekellentéte tulajdonosok tőkejövedelem (képződött eredmény felosztása, felélése)
menedzserek
munkavállalók
munkajövedelem tőkejövedelem
munkajövedelem
hosszú távú stabilitás
(költség, csökkenti az eredményt)
A mezőgazdasági rendszerek struktúrája és jellemzői (a termelés erőforrás rendszere és a befolyásoló környezeti kapcsolatok) Társadalmi, gazdasági környezet Biológiai erőforrások alrendszerének komplexuma
Növényökológiai környezet
Természetföldrajzi környezet
A termelés és irányítás emberi tényezői Növényi szervezetek alrendszere
Természeti erőforrások alrendszere
Állati szervezetek alrendszere
Termelő eszközök alrendszere
Állatökológiai környezet
Ipari és műszaki környezet
Ráfordítás – hozam kapcsolatok
input
transzformáció
output
ráfordítás
transzformáció
hozam
költség
transzformáció
termelési érték
kiadás
transzformáció
bevétel
Alapfogalmak ⇔
Output (minden, ami kikerül a rendszerből)
Ráfordítás (gazdasági érték; döntéshozó befolyásolja; természetes mértékegység)
⇔
Hozam (gazdasági érték; természetes mértékegység)
Költség (felhasznált ráfordítás pénzben kifejezett értéke)
Termelési érték (pénzben ⇔ kifejezett hozam; teljesítmény érték)
Input (hasznos dolog)
Kiadás (a szükséges inputokért és a működési feltételek biztosításáért kifizetett pénz)
⇔
Bevétel (gazdasági és nem gazdasági szervezettől kapott pénzösszeg)
Eredmény mérés ¾alapja a vállalati mérleg + Pénzbevételek − kiadások ± eszköz (készlet) növekmény/csökkenés + nyereség vagy − veszteség
Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (1) ¾Tervezési folyamatban (általában): Fedezeti hozzájárulás
FH Nettó jövedelem
NJ Bruttó jövedelem
BJ
= Termelési érték – változó költség
= TÉ – Kv = Termelési érték – összes költség
= TÉ – Kö = Nettó jövedelem + munkabér
= TÉ – Kö + munkabér
Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (2) ¾Lezárt gazdasági (év) ciklus után: Üzemi tevékenység eredménye ± Pénzügyi műveletek eredménye = Szokásos vállalkozói eredmény ± rendkívüli eredmény = Adózás előtti eredmény -adó = Adózás utáni eredmény -osztalék = Mérleg szerinti eredmény
A mezőgazdasági rendszerek sajátosságai (1) ¾ specifikus alrendszerei is vannak ¾ természeti erőforrások alrendszer ¾ növényi szervezetek ¾ állati szervezetek ¾ vertikális (időbeli) struktúra, amely az egyes részfolyamatok meghatározott időbeli sorrendjét jelenti ¾ nagyobb kötöttség (megszakíthatatlanság) ¾ nagyobb kockázat
A mezőgazdasági rendszerek sajátosságai (2) ¾ idényszerűség ¾ időszakos maga a termék előállítás (készletezés,
tartósítás; ez kockázatot növel és veszteséggel jár) ¾ az egyes erőforrások működése is időszakos ¾ a termékértékesítés is időszakos (bevétel keletkezés) szemben a folyamatos ráfordításokkal ⇒ finanszírozás ¾ kapcsolódó feldolgozó tevékenységek is időszakosak ¾ munka- és folyamatszervezési nehézségek ¾ az idő előrehaladtával egyre csökken a folyamat megváltoztathatóságára vonatkozó döntés lehetősége
⇓
termelési szerkezet, rotáció kialakítás
Multifunkcionális mezőgazdasági vállalat jellemzői (1)
¾ termelési funkciók (élelmiszer és élelmiszeripari alapanyagok; egyéb nyersanyag termelés; energia termelés; elsődleges élelmiszer feldolgozás, csomagolás, tárolás, értékesítés)
¾ térségi vagy regionális funkciók ¾ népesség megtartás és foglalkoztatás ¾ munkaerő kiegyenlítés
¾ infrastruktúra fenntartás és fejlesztés ¾ falusi turizmus elősegítése
Multifunkcionális mezőgazdasági vállalat jellemzői (2)
¾ földdel kapcsolatos és ökológiai funkciók ¾ tájfenntartás ¾ földvédelem ¾ természetgazdálkodás ¾ biodiverzitás megőrzés
¾ szociális és kulturális funkciók ¾ vidéki életmód, hagyományok és kultúra őrzése ¾ rekreációs feltételek biztosítása ¾ vidéki életközösségek életképességének fenntartása
Regisztrált vállalkozások száma összesen 1996
Regisztrált vállalkozás - ebből működő
2000
2006
1.067.900
1.049.196
1.309.883
698.000
744.346
~870.000
(KSH szerint nem működő: az adóbevallást be nem nyújtó vállalkozás) A regisztrált vállalkozások 96%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztat!
Vállalkozások csoportosítása • profit orientáltság
9 profit orientált – non-profit orientált • tulajdonforma 9 magán – állami és önkormányzati - szövetkezeti • tevékenység jellege 9 termelő - szolgáltató • méret 9 nagy – közép – kis - mikro • működés jogi kerete 9 egyéni vállalkozás 9 társas vállalkozás • gazdasági társaság • szövetkezet
Vállalkozás formák (2006. 6. 30.) • egyéni vállalkozás • társas vállalkozás ⇒ gazdasági társaságok ¾ jogi személyiség nélküli • közkereseti társaság • betéti társaság
¾ jogi személyiséggel rendelkező •közös vállalat • korlátolt felelősségű társaság • részvénytársaság
⇒ szövetkezet ⇒ költségvetési szervezet ⇒ non-profit szervezet ⇒egyéb
(710.547; (508.087;
53,9%) 38,5%)
(259.344;
19,6%)
(7.371; (221.731;
0,6%) 17,0%)
(248.743;
16,8%)
(73; (232.506; (4.332;
0,1%) 17,6%) 0.3%)
(6.026; (15.130; (73.484; (5.663
0,5%) 1,2%) 5,7%) 0,1%)
Vállalkozás jellemzők (1) • egyéni vállalkozás 9 egy személy adja a tőkét 9 egy személy a döntéshozó és végrehajtó 9 egy személy, a tulajdonos dönt az eredményről 9 felelőssége korlátlan 9 kockázatot vállal 9 létesítése, megszüntetése a legegyszerűbb
Egyéni vállalkozás ELŐNYÖK -a szervezet egyszerűsége -nincs kötött tőkeigény -a vállalkozó egymaga tartja kézben az egész vállalkozást -változatos foglalkoztatási lehetőségek -a könyvelést nem kell felülvizsgáltatni -könnyen megszüntethető -rövidtávon előnyösen adózik -az özvegy, az örökös vagy a törvényes képviselő által folytatható
HÁTRÁNYOK -a vállalkozó képességeinek, gyakorlatának hiánya -nehézségek a tőke növelésénél -a vállalkozás eladása nem lehetséges -a vállalkozó teljes és korlátlan felelőssége
Vállalkozás jellemzők (2) • gazdasági társaságok 9 több személy adja a tőkét 9 elkülönülhet a tulajdonos és menedzsment 9 más személy a döntéshozó és végrehajtó 9 elsődlegesen a tulajdonos dönt az eredményről 9 felelőssége korlátlan (bt, kkt) vagy a társaság vagyonának erejéig korlátozott (kft, rt) 9 kockázatot vállal 9 létesítése, megszüntetése jogilag szabályozott, bonyolult
Vállalkozás jellemzők (3) • szövetkezet 9 non profit orientáltság (cél: a tagok egyéni érdek érvényesítése) 9 tőkéje több személy tulajdonát képezi 9 a döntést közösen, a tagok együttesen hozzák 9 az eredményt nem oszthatják fel 9 a vezetési feladatokat is (általában) a szövetkezet tagjai végzik 9 a tagok személyesen közreműködnek (nem tőkehasznosítás a cél)
Különböző vállalkozás formák összehasonlításának kérdései Milyen tevékenységet tervezünk végezni? Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges tőkét? Ki és milyen mértékben viseli a kockázatot? Ki és milyen mértékben viseli a felelősséget? Ki jogosult a döntéshozatalra? Több személy esetén hogyan oszlanak meg a döntési jogosítványok (hatáskörök)? Kit és milyen mértékben illet meg a vállalkozás eredménye? Milyen mértékű közreműködést igényel a vállalkozás működtetése a vállalkozótól?
Működő mezőgazdasági vállalkozások száma (2005. 3. 31.)
z
kft Rt szövetkezet
6.478 332 1.640
z
kkt
138
z
bt
4.332
z
egyéni vállalkozás (igazolvány)
20.572
z
őstermelő
~900-950.000
z z
Döntés ¾jövőre vonatkozóan alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás valamilyen kritérium szerint
Gazdasági döntés ¾gazdasági tevékenységként megvalósuló alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás gazdasági kritérium szerint
9 fedezeti hozzájárulás maximalizálás 9 költség minimalizálás (változó)
Döntési probléma elemei ¾alternatív cselekvési lehetőségek ¾események ¾az események valószínűségei ¾a döntési kritérium ¾a döntés várható következményei
Döntési folyamat ¾információ gyűjtés, elemzés, probléma felismerés és megfogalmazás
¾alternatívák kidolgozása és elemzése ¾döntési kritérium meghatározása ¾döntéshozatal (a döntéshozó számára optimális alternatíva kiválasztása)
¾a döntés végrehajtási utasításokba foglalása ¾végrehajtás ¾ellenőrzés (következmények mérése) ¾elemzés
Normatív döntési szabályok milyen módon és hogyan kellene dönteni, ha a döntés minden körülménye pontosan olyan lenne, mint az elméleti szabályok kidolgozásakor volt
Egyszerűsítő feltételek ¾minden alternatíva és azok eredménye előre ismert ¾racionális viselkedést várunk el a döntéshozótól ¾a múltbeli ismeretek, tapasztalatok befolyásolják a döntéshozót ¾döntés során valamilyen cél optimalizálása történik ¾egy problémában csak egyféle döntés hozható ¾a döntést befolyásoló tényezők, környezeti hatások folytonosak és csak lassan változnak
¾a döntéshozók ezekre a változásokra reagálnak ¾a változásokra azonnal, időbeli eltolódás nélkül történik a reagálás ¾a döntés meghozatala, végrehajtása a rendszer szempontjából külön gazdasági áldozattal (költséggel) nem jár
¾a döntést nem befolyásolja az adott vállalkozás szervezeti struktúrája
Gazdasági döntések típusai ¾ Célszerű-e a tevékenység/vállalat létesítése NJ0 = FH0 – B0 > 0 (gazdasági hatékonyság) ¾ Működő tevékenység/vállalat fenntartása FH = TÉ – KV > 0 ¾ Tevékenység/vállalat megszüntetése FH = TÉ – KV – kivonható tőke elmaradó haszna < 0 ¾ Döntési problémák működő vállalatoknál 9 Meddig érdemes valamely ráfordítást növelni? 9 Mi az erőforrások optimális összetétele? 9 Mi a korlátozott erőforrás optimális szétosztása? 9 Meddig tartson (időben) egy gazdasági folyamat?
Ökonómia alapelve azt kell megvizsgálni, hogy a döntés milyen változás(oka)t eredményez egy korábbi állapothoz képest
9 gazdasági előny: termelési érték növekedés 9 gazdasági hátrány: termelési költség növekedés
⇓ fedezeti hozzájárulás
A termelési függvény Output időegység alatt
Potenciális output
Az elégtelen technikai hatékonyság következménye
Tényleges output
Input időegység alatt
Ráfordítás nagyságának meghatározása Döntési probléma Meddig érdemes növelni egy vagy több, de fix arányban adagolt ráfordítást?
Ráfordítás (R)
átalakító rendszer
Hozam (H)
H = f(R) vagy H = f(R1, R2, … Rn)
Ráfordítás nagyságának meghatározása Döntési kritérium:
FHmax
FH = TÉ – Kv, azaz FH = H · ÁH – R · ÁR maximális egy függvény szélsőértéke ott van, ahol az első deriváltja zérus (R szerinti)
dFH dH dR = • ÁH − • ÁR = 0 dR dR dR
Ráfordítás nagyságának meghatározása (hozam függvény: a hozam ráfordítás nagyságától függő változását írja le) H
R
H = f(R)
Ráfordítás nagyság optimalizálása (Ropt ?) ¾ a ráfordítás felhasználás optimuma ⇓
MTÉ = MK addig szabad növelni a ráfordítást, amíg a ráfordítás növelés többletköltsége (MK) még nem haladja meg a vele előállított értéktöbbletet (MTÉ)
MTÉ ≥ MK; MTÉ ≥ ÁR
Költség fedezeti diagram nyereség
Termelési érték (árbevétel) összköltség
Fedezeti pont
változó költség
veszteség
állandó költség Fedezeti méret
Gazdálkodás • mindazon megfontolások, tevékenységek és intézkedések, amelyek a szükségletek kielégítéséhez szükséges erőforrások beszerzésére és felhasználására irányulnak 9 hogy a vállalkozás meglévő erőforrásainak működtetetésével, tevékenysége maximális eredményt hozzon, vagy 9 meghatározott eredményt (feladatot vagy tevékenységet) a legkisebb erőforrás felhasználás mellett igyekszik teljesíteni .
Gazdálkodási feladatok 9 beszerzés (javak és erőforrások biztosítása) 9kezelés (működtetés, használat, alkalmazás, felhasználás) 9óvás (állag és értékmegőrzés, vagyonvédelem, karbantartás) 9átalakítás (kisebb fejlesztéssel alkalmasabbá tétel) 9helyettesítés (más javak, erőforrások igénybevétele) 9kiegészítés (új képességekkel történő felruházás) 9kibocsátás, leépítés (kivonás a gazdálkodási körből)
⇓ a gazdálkodás keretében a vállalkozás megtervezi, végrehajtja, ellenőrzi, méri és értékeli az erőforrások felhasználását és vizsgálja a felhasználással elért eredményt, valamint a felhasználás hatékonyságát
ERŐFORRÁS = input ESZKÖZ = vagyon FORRÁS = tőke • tárgyiasult és dologi formát nem öltő erőforrások • elsődleges és támogató tevékenységek • vállalati érintettek eltérő érdekeltsége (stakeholders)
Vállalati erőforrások (1) ¾ Tárgyiasult, dologi formát öltő erőforrások • tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek) ⇒ TARTÓS ERŐFORRÁSOK • készletek (anyagok, félkész és késztermékek, áruk) • követelések • pénzeszközök (befektetett pénzeszközök is!) • természeti erőforrások (föld, víz, ásványi anyagok stb.)
Vállalati erőforrások (2) ¾ Dologi formát nem öltő erőforrások • immateriális javak (szellemi termékek, goodwill) • emberi erőforrás • információ • innováció
Vállalati tevékenységek (1) ¾ Elsődleges tevékenységek (termelési folyamat és realizálása) • logisztika • termelés • marketing és értékesítés • értékesítés utáni szolgáltatások
Vállalati tevékenységek (2) ¾ Támogató tevékenységek • tervezés (termelési folyamatok, műszaki fejlesztés stb.) • pénzügyek (pénz- és hitelgazdálkodás) • emberi erőforrás gazdálkodás • innováció • információ gazdálkodás • beszerző tevékenység • termelés és értékesítés irányítása • elszámolás, nyilvántartás (számvitel)
Porter-féle értéklánc modell Támogató Ø A vállalkozás infrastruktúrája tevéØ Emberi erőforrás menedzsment Ø kenységek Ø Technológia (termék) fejlesztés és tényezők Ø Erőforrás ellátás (beszerzés) Befelé irányuló logisztika Ö
Ø Ø Ø
Termel Kifelé Marketi Értékesí -tést ng és és irányul értékesít követő ó (átalaszolgálés kítás) logiszti tatások ka Ö Ö Ö Ö Elsődleges tevékenységek
Profit
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 1. Korlátozottság – a szükséglet meghaladja a kapacitást – az erőforrásoknak ára van
a szűkösség megjelenési formái • fizikai szűkösség • ökonómiai szűkösség
A korlátozottságot mérsékli • • • • • •
technológiai újítás új készletek feltárása erőforrás kinyerés hatékonyság növelése helyettesítők kifejlesztése fogyasztói helyettesíthetőség hulladék újra hasznosítása
⇓⇓⇓ korlátozottság ⇔ növekedés
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 2. Színvonal • milyen hatékonyan lát el az adott erőforrás egy funkciót (a magasabb színvonal jobban lehetővé teszik a hatékony (jövedelmező) termék előállítást)
• a természeti erőforrások általában alacsony színvonalúak (gazdasági értelemben) (helyhez kötöttség, szállíthatóság, fizikai érzékenység) (azonosak közötti rangsor ⇒ komparatív előny)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 3. Bonyolultság
– hány feladat (funkció) elvégzésére alkalmas az erőforrás (a bonyolult és egyben magas színvonalú erőforrás a kedvezőbb ) (alacsony színvonalú erőforrás esetén általában az egyszerűbb erőforrás a kedvezőbb)
⇓⇓⇓ egyszerű erőforrások ⇒ specializáció
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 4. helyettesíthetőség • •
azonos feladat ellátásra alkalmasak egymást teljesen vagy meghatározott mértékben kiválthatják
A természeti erőforrások nem vagy csak korlátozottan helyettesíthetők mesterséges erőforrásokkal!
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 5. tartósság mennyi ideig, hány ciklusban létezik és szolgálja a termelést • tartós erőforrások (durable assets; tőkejavak) • forgóeszközök (working capital; működő tőke)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 6. mobilitás – mennyi idő alatt és milyen gazdasági áldozattal tehető pénzzé az erőforrás • mobilitás és termelésben való lekötés kapcsolata • mobilitás és piacképesség kapcsolata (Pénz – Eszköz – Pénz körfogás; árbevétel)
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 7. tárgyi jelleg – megjelenési forma • •
anyagi erőforrás nem anyagi jellegű erőforrás
• természeti erőforrások tárgyi jellege abban nyilvánul meg, hogy többségében fizikai mivoltukban megfoghatók, részei a környezetnek • gazdálkodás kezdeti szakaszában van szerepük, illetve a gazdálkodás keretét adják meg
Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) 8. hasznosság időbeli jellege – időhöz kötött hasznosság – erőforrások időbeli hasznossága – készletjellegű erőforrások – folyamatosan használt erőforrások
– megújuló – megújítható
Termőföld - mint erőforrás - sajátosságai ¾ közgazdasági értelemben a mesterséges erőforrások pótlólagos befektetésének tere ¾ multifunkcionális erőforrás 9élet- és gazdaságtér 9természeti környezet alapja 9termelési tényező (tárgyi alap és eszköz) 9fogyasztási javak egyike (lakóhely, kirándulóhely) 9a gazdasági és társadalmi tevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározója (regionális különbségek) 9tulajdon tárgya 9tőkefelhalmozási, kincsképző, vagyongyarapítási szerepe van
Föld, mint sajátos „befektetett eszköz” ¾tartós eszköz, amely több termelési cikluson, hosszú időn keresztül vesz részt a gazdasági tevékenységben ¾megújuló és egyben megújítható erőforrás 9okszerű használat 9Ráfordítást igényel (termelési költség) ¾a mezőgazdasági vállalat köteles megfelelő állapotban tartani (művelési kötelezettség) ¾nincs értékcsökkenése (értéke az okszerű használat révén nő) ¾termőképessége meliorációval, földterület fejlesztéssel megváltoztatható
Föld gazdasági értéke ¾föld bérleti díj tőkésítése Földérték =
évi bérletidíj összege i i = kamatláb/100
¾adás-vételek összehasonlítása ¾értékmegosztás módszer (ingatlan esetén) ¾levezetéses módszer (beépített telek ára – nettó fejlesztések értéke) ¾parcellázás-fejlesztés módszere ¾földre maradó érték módszere
A föld magas árától függ ¾vagyonmegőrző, kincsképző szerep ¾beáll a földpiac ¾bérleti díj növekedése ⇒ magasabb termelési költségek ¾az intenzívebb földhasználat szükségessége ¾technológia használat (kemikália)
Termelési szerkezet, termék pálya Termelési szerkezet a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert (a tevékenységek egymáshoz viszonyított aránya és kölcsönös összefüggésük rendszere)
Termék szerkezet a vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások szerkezete (a vállalati végtermékek szerkezete)
Termékpálya vertikum a termelési folyamat egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó tevékenységeinek sora (nyersanyagtermelés – feldolgozás – eljuttatás a fogyasztóhoz)
⇓ a mezőgazdasági vállalat általában nem tartalmazza a teljes vertikumot
⇓ működési zavarok (szinkronizáltság hiánya) vállalati csoport érdekek ≠ termékpálya működési optimum
Teljes vertikum előnye lenne ¾ gazdasági előny
⇒ hatékonyság növekedés
¾ könnyebb irányítás ⇒ tranzakciós költségek csökkenése
Teljes vertikum kialakításának hátránya, gondja ¾ tőke igénye nagyon nagy ⇒ nincs elegendő vállalati tőke (megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrások hiánya) ¾ a szükséges alapanyagok csak igen nagy területen lennének megtermelhetők (növénytermelés területhez kötöttsége, vetésváltási kritériumok) ¾ megnövekvő vállalati egyoldalúság és kockázat
Termék pálya rendszer nemesítés, vetőmag termesztés
fajta nemesítés
cukoripar
cukorrépa termesztés
tehén tartás
borjúnevelés
üszőnevelés
vállalat határa
hízlalás
húsipar, feldolgozás
termékpályák
Termelési szerkezet jellemzői ¾ több ágazatból áll, azok nagy számú tevékenységből tevődnek össze ¾ szerkezet optimalizálás
⇒
FHmax
¾ vállalati jövedelemhez való hozzájárulás fedezeti hozzájárulás változó költség (negatív FH) termelési érték illetve bevétel beruházási költséghányad
Kérdés: Hogyan lehet kialakítani az optimális termelési szerkezetet? ¾ minél kisebb tevékenységekre vonatkoznak a döntések, annál jobban lehet megközelíteni az elméleti optimumot ¾ kialakításkor csak a változó költségeket szabad figyelembe venni ¾ a vállalati közvetett és általános költségeket nem szabad felosztani (nincs még vetítési alap)
Termelési szerkezet változás oka az állandóan változó környezet specializáció
⇒
diverzifikáció ⇒
szerkezet egyszerűbbé válik, tevékenység szám csökken funkció szám és bonyolultsági fok nő
Specializáció gazdasági előny ¾ szűkös
erőforrás kapacitás jobb kihasználása
¾ munkaműveletek optimális időbeni elvégzése ¾ szaktudás és szervezés jobb ¾ színvonal és hatékonyság növekedés gazdasági hátrány ¾ túl specializált, monokultúrás szerkezet (környezeti károk)
¾ egyes erőforrások idényszerűség miatti alacsony kihasználása ¾ kockázat növekedése ¾ rendszer rugalmatlanabbá válik
Diverzifikáció ⇒ ágazatok száma nő ¾ profilváltás (újat alakít ki, de meg is szüntet) ¾ új tevékenység bevonása
formái ¾ vertikális diverzifikáció ⇒
termékpálya mentén nagy a tőkeigény
⇒ ¾ teljes termékskála típusú diverzifikáció
¾ meglévő erőforrásrendszeren vagy technológián alapul ¾ valamely fogyasztói kör eltérő szükségleteinek kielégítése ¾ oldalirányú vagy körkörös (új erőforrást, technológiát igényel, nem kötődik korábbi fogyasztóhoz) ⇒ legkockázatosabb, tőkeigényes
Diverzifikáció gazdasági előny ¾ nő
a biztonság, stabilitás (pénzügyi is!)
¾ javul az átlagos eszközkihasználás ¾ egyes tevékenységek pozitív hatásúak (komplementer termékek) ¾ növekvő vállalatok piaci alkalmazkodásának fő eszköze gazdasági hátrány ¾ erőforrás elaprózódás (túlzott diverzifikáció)
¾ nehezen alakítható ki optimális termelési szerkezet és méret (tevékenységeké) ¾ tranzakciós költségek növekedése (sokirányú szakmai és irányítási feladatok nem mindig oldhatók meg rendszeren belül)
Termelési szerkezet optimalizálás ¾ kiindulási alap: modellezhetőség teljesülése ¾ gond: • linearitás – nem linearitás • erőforrások relatív korlátozottsága • erőforrás hatékonyság • erőforrások / termékek helyettesíthetősége (hiánya) • erőforrások és tevékenységek oszthatósága (hiánya) • időtényező figyelembe vételének problémája
⇓ Cél:
⇒
FHmax
Termelési szerkezet kialakítás befolyásoló tényezők (1)
¾ kiindulási alap a piaci igény (információ, alternatív lehetőségek, adaptív szemlélet)
¾ agrártámogatási rendszer és várható változása ¾ rendelkezésre álló földterület 9 nagysága (vétel, bérlet, bérleti díj) • nagyobb föld: gépkihasználás növelés • kisebb föld: élőmunka igényes tevékenységek 9 elhelyezkedése (agroökopotenciál, infrastruktúra) 9 tagoltsága, minősége 9 lehetőség alternatív gazdálkodásra
Termelési szerkezet kialakítás befolyásoló tényezők (2)
¾ rendelkezésre álló munkaerő nagysága, kora, képzettsége (rész idejű gazdaságok: tevékenység társítás) (nagy méretű, tőkeerős vállalatok: munkaerő nem korlátozó)
¾ tevékenységek, ágazatok közötti kapcsolatok (erőforrás saját előállítása; pozitív termék-termék kapcsolatok)
¾ cél meghatározás
⇒
árutermelés/fenntarthatóság/alternatív gazdálkodás
¾ lokális preferenciák és „versenytársak”, partnerek ¾ meglévő eszközkapacitás, műszaki fejlettség, fejleszthetőség lehetősége (beszerzési alternatívák; tőkeigény stb.)
A fontosabb mezőgazdasági erőforrások csoportosítása Termőföld
Befektetett eszközök
Művelési ágak szerinti felosztás:
Számviteli törvény alapján:
• Szántó • Kert • Gyümölcsös • Szőlő • Gyep • Erdő • Nádas • Halastó • Művelés alól kivett terület
• Immateriális javak • Tárgyi eszközök • Befektetett pénzeszközök Tárgyi jelleg szerint: • Földterület, telkesítések • Ültetvények • Épületek és építmények • Gépek, eszközök és felszerelések
Munkaerő Funkció szerint: • Tulajdonos • Irányító • Munkavégző További csoportosítási szempontok: • Szakképzettség • Végzettség • Kor • Nem
Földterület használat művelési áganként Megnevezés
Százalékos megoszlás (%)
Terület ezer hektár 1990
2002
2006
4.712,8
4.515,5
4.509,6
50,7
48,5
48,5
Kert
35,3
98,5
96,0
0,4
1,1
1,0
Gyümölcsös
95,1
97,3
102,8
1,0
1,0
1,1
Szőlő
138,5
92,8
94,3
1,5
1,0
1,0
Gyep
1.185,6
1.063,1
1.014,5
12,7
11,4
10,9
6.473,1
5.867,3
5.817,2
69,6
63,1
62,5
1.695,4
1.771,7
1.776,7
18,2
19,0
19,1
Nádas
40,3
60,5
61,1
0,4
0,7
0,7
Halastó
26,9
33,0
34,2
0,3
0,4
0,4
Termőterület:
8.235,7
7.732,4
7.689,2
88,5
83,1
82,6
Művelés alól kivett terület
1.075,7
1.571,0
1614,2
11,6
16,9
17,4
9.303,4
9.303,4
9.303,4
100,0
100,0
100,0
Szántó
Mezőgazdasági terület: Erdő
Összes földterület:
1990
2002
2006
Vetésszerkezet alakulása Megnevezés Gabonafélék - búza - kukorica - árpa
2001 73,5%
2002 2003 70,4% 68,7%
2005 65%
29,9% 30,5% 8,85
27,5% 29,3% 8,9%
27,5% 27,9% 8,3%
Hüvelyesek Ipari növények
0,7% 10,9%
0,6% 13,8%
0,6% 14,9%
- napraforgó
7,65%
10,0%
12,1%
11,5%
1,6% 2,5% 3,7% 2,1% 4,7%
1,3% 2,5% 3,8% 2,5% 4,8%
1,3% 2,5% 3,6% 2,5% 5,5%
1,4% 2,1% 3,5% 1,9%
Cukorrépa Silókukorica Lucerna Zöldségfélék Egyéb növények
25,2% 26,7% 7,1%
Termelési szerkezet a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert Termékszerkezet a vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások szerkezete (a vállalati végtermékek szerkezete)
Ágazat a termelési szerkezet azon eleme, amely önálló jövedelem előállító folyamatot képvisel, vagyis a vállalati jövedelemhez való hozzájárulása mérhető (FH; Kv)
Ágazati elem eszközök és emberek tovább már nem bontható egysége, amely még rendelkezik azzal a képességgel, hogy a vállalati célnak megfelelő, annak részét képező tevékenységet folytasson (meghatározott erőforrás és időigény, elkülöníthető munkafázis jellemzi)
Tevékenység egy vagy több elem meghatározott termék előállítása érdekében történő, szabályozott összekapcsolása Ágazati szakasz több tevékenység egységbe kapcsolása (biológiai, technológiai vagy ökonómiai okokból)
Az ágazatok csoportosítása A tevékenység célja szerint
A tevékenység jellege szerint
A tevékenységek kapcsolata szerint
Termék előállító
Mezőgazdasági Egymástól független termelés és szolgáltatás tevékenységek
¾Árutermék
¾Növénytermelés
¾Belső felhasználásra
¾Állattenyésztés
Szolgáltató
¾Szolgáltatás
¾Belső szükségletre
Erdőgazdasági termelés és szolgáltatás
¾Külső szükségletre
Egyéb termelés és szolgáltatás
Kapcsolódó tevékenységek ¾Egymás termelését elősegítő termékek ¾Egymással versenyző termékek
Ágazati jellemzők ¾önálló jövedelem előállító folyamatot alkot ¾ önszabályozó rendszerként működik ¾egyidejűleg zárt és nyitott rendszer ¾relatíve izolált és önálló, a környezeti hatásokra
reagálva változik a rendszer ¾rugalmas és érzékeny a rendszer, belső stabilitásának megőrzésére törekszik ¾a rendszer belső stabilitása, egyensúlya közel állandó ¾dinamikus rendszer
Ágazati kapcsolatok ¾ fizikai kapcsolatok anyag
információ
⇓
erőforrás áramlás az ágazatok között
térbeli és időbeli koordináció kell az ágazatok között
¾ gazdasági kapcsolatok korlátozott erőforrás
⇔
több ágazat
(erőforrás allokáció; többlet jövedelem maximalizálás)
Ágazat megválasztásának tényezői 1. hosszabb időn át ható, vállalaton belüli tényezők ¾ ökológiai (termőhelyi) adottságok ¾ vállalati erőforrás struktúra ¾ vállalati termelési szerkezet adottságai és
változtatásának lehetősége, szükségessége ¾ biológiai alapok, műszaki lehetőségek ⇒ technológia ¾ szakértelem (termelési tapasztalatok) ¾ kockázati tényezők (piac, időjárás, kártevők, technológiai) ¾ menedzsment színvonala (szervezés, irányítás) ¾ alternatív erőforrás lehetőségek
Ágazat megválasztásának tényezői 2. tartósan ható külső tényezők ¾ fogyasztói igények és változása ¾ kereslet – kínálat viszonya ¾ agrárpiaci rendtartás, támogatások, adók ¾ fizetőképesség alakulása (nagyság, változás iránya, mértéke)
Ágazat megválasztásának tényezői 3. változtatható, vállalaton kívüli és belüli tényezők ¾ üzemi forma ¾ termelési cél ¾ termelési szerkezet ¾ ráfordítás – hozam kapcsolatok ¾ ágazatok versenyképessége ¾ alternatív technológiák ¾ értékesítési lehetőségek ¾ fizetési feltételek ¾ finanszírozási konstrukciók (hitel, termeltetési szerződés) ¾ menedzsment színvonala (szervezés, irányítás)
Ágazat kialakítás lépései ¾ termelési cél meghatározása (áru – belső felhasználás – tárolásfeldolgozás) ¾ ágazati változat kialakítása és értékelése 9 ágazati méret 9 lehetséges termelési cél 9 technológiai változatok – termelési színvonal 9 eltérő gazdálkodási, műszaki színvonal 9 ráfordítások mennyisége, összetétele, jellege, helyettesíthetősége
¾ ágazatok méretezése ¾ ágazatok közötti kapcsolatrendszer
¾ ráfordítás – hozam kapcsolatok (erőforrás szükséglet)
A növénytermesztési ágazatok általános ökonómiai és szervezési kérdései (1) • alap termelő eszköz a termőföld ¾korlátozottság ¾megújuló erőforrás ¾fenntartás szükséglete z
nagy területen, eltérő termőhelyi és szállítási viszonyok, tér és időbeli jellemzők mellett folyó, hosszan tartó folyamat
A növénytermesztési ágazatok általános ökonómiai és szervezési kérdései (2) • magas a forgóeszköz lekötés ideje ¾időben elhúzódó folyamat ¾finanszírozási nehézségek z
a termelési folyamat nehezen szabályozható és nagy gazdasági áldozattal módosítható időjárás, károsító szervezetek és környezeti kitettség ¾ magas kockázat kitettség (kockázat érzékenység) ¾
A növénytermesztési ágazatok általános ökonómiai és szervezési kérdései (3) • nagy fokú a hozam bizonytalanság és ingadozás ¾tervezhetőség z
jellemzi a több termelési célra alkalmas (univerzális) erőforrások felhasználása ¾
versenyzés az erőforrásokért
z
termelési szerkezet kialakítás
z
melléktermék kezelés és értékelés problémája
Ráfordítás – hozam kapcsolatok
input
transzformáció
ráfordítás
transzformáció
hozam
költség
transzformáció
termelési érték
output
Szántóterület megoszlás gazdaságtípusok szerint (%), 1990-2005 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Társas gazdaságok
82,2 79,5 82,2 74,5 57,8 52,6 48,2 44,8 43,2 42,6 45,5 41,8 40,8 41,9 42,7 43,2
Egyéni gazdaságok
17,8 20,5 17,8 25,5 42,2 47,4 51,8 55,2 56,8 57,4 54,5 58,2 59,2 58,1 57,3 56,8
A gazdaságok számának és a szántóterület nagyságának megoszlása gazdaságcsoportok szerint 2005-ben (%) Szántóterület mérete, hektár
Egyéni gazdaságok Száma
Területe
Társas gazdaságok Száma
Területe
Összes gazdaság Száma
Területe
Megoszlás, százalék
0 (nem használ)
41,84
-
38,03
-
41,79
-
0<0,2
16,6
0,84
0,98
0
16,42
0,41
0,2 -<0,5
13,39
1,58
0,94
0
13,26
0,76
0,5 -<1
5,86
1,55
0,81
0
5,82
0,75
1 -<5
13,9
12,21
4,75
0,05
13,8
5,89
5 -<10
3,53
9,65
3,56
0,11
3,53
4,69
10 -<50
3,89
31,74
13,5
1,45
3,99
15,99
50 -<100
0,61
16,93
6,8
2,06
0,67
9,2
100 -<300
0,37
23,94
12,89
10,66
0,51
17,03
300 és több
0,01
1,56
17,74
85,67
0,21
45,29
Összesen
100
100
100
100
100
100
Fontosabb növények terület és átlaghozam alakulása (1) 1986-90 átlaga Megnevezés
Terület
Átlag hozam
ezer ha
t/ha
2006 Átlag hozam
Terület ezer ha
t/ha
Gabonafélék
2.812
4,97
2.863
- őszi búza
1.272
4,88
1091
5,13
260
4,18
301
4,3
1.106
5,63
1223
7,22
Cukorrépa
118
38,40
52
49
Napraforgó
367
2,03
531
2,19
Repce
53
1,93
144
2,33
Szója
44
1,77
36
Burgonya
45
17,74
24
Magborsó
114
2,52
- árpa - kukorica
2004: őszi búza: 5,13 t/ha; kukorica: 7,01 t/ha
2,48 23,9
Fontosabb növények terület és átlaghozam alakulása (2) 1986-90 átlaga Megnevezés
Silókukorica
2006
Terület
Átlag hozam
Terület
ezer ha
t/ha
ezer ha
30,2
149
5,1
106
83
16,6
96 (79)
103
7,27
143 112)
94
5,20
20,74
72
9,94
Lucerna széna
301
5,24
Zöldségfélék Gyümölcs Szőlő
2005: silókukorica: 30,59 t/ha
t/ha
84,47
281
Takarmány keverék
Átlag hozam
A magyar búzatermelés önköltsége és termelői ára (országos átlag) 40000 35000
Ft/tonna
30000 25000 20000 15000 10000 5000
Búzatermelés önköltsége
Forrás: AKI [2007]
Búza termelői ára
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
0
A magyar kukoricatermelés önköltsége és termelői ára (országos átlag) 35000 30000 Ft/tonna
25000 20000 15000 10000 5000
Kukoricatermelés önköltsége
Forrás: AKI [2007]
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
0
Kukorica termelői ára
Ráfordítás – hozam kapcsolatok
¾hosszabb
időszakra ható ⇒ alkalmazkodás
¾termelési
periódusonként változtathatók (vagy belül) ⇒ racionális felhasználás
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (1)
1. ökológiai sajátosságok befolyásolják z
hozam nagyság, minőség, kockázat (bizonytalanság)
z
ráfordítás hatékonyság (átlagos, pótlólagos)
z
verseny a termőföldért
⇒ abszolút és relatív előny
z
talaj javítás (melioráció)
⇒ költség – forrás – hatás
z
művelés alóli terület kivonás
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (2)
2. tartós vállalati termelési adottságok ⇒ magas állandó költség
z
eszközrendszer
z
szakismeret, termelési tapasztalat
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (3)
3. évenként változtatható ráfordítások (1) z z
fajta tápanyag ellátás ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
⇒ biológiai alap
istállótrágya (90-120 kg NPK hatóanyag/10 t) tarló- és szármaradványok leszántása (+N kell) zöldtrágyázás (lekötött földterület elmaradó haszna) műtrágya ökológiai gazdálkodásban alkalmazható eljárások (Bion, E-2001 talaj-oltó készítmény stb.)
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (4)
3. évenként változtatható ráfordítások (2) ⇒ hozam növelő hatás ⇒ hozam bizonytalanság csökkentő hatás
z
öntözés
z
környezeti feltételek ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
területi elhelyezés vetésváltás talaj ápolás és vetés minősége növényápolás növényvédelem (eszköztár)
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (5)
3. évenként változtatható ráfordítások (3) z
termelés műszaki, technológiai elemei termelés hatékonysága (költség, veszteség) ¾ eszköz kapacitás és kapacitás kihasználás hatása (méret) ¾ magas állandó költség (nyereségesség kritikus hozamszintje) ¾
z z
termelési cél ágazatok közötti kapcsolatrendszer verseny az erőforrásokért (föld, gép, pénz) ¾ egymást segítő ágazatok (elővetemény hatás) ¾
Ráfordítás – hozam kapcsolatok (6)
3. évenként változtatható ráfordítások (4) z
időtényező optimális időtartam alatti munkavégzés szükségessége ¾ időtől nem függő termelési folyamatok (megszakíthatóság hiánya) ¾ tenyészidő és technológia közötti összhang ¾
z
piaci viszonyok fizetőképes kereslet ¾ fogyasztó szokások megváltozása ¾ versenytársak ¾
A növénytermesztés ágazati rendszere A termék kialakulása
A termelési folyamat
Az erőforrások
Termőtalaj Vetőmag
Talajelőkészítés
Előkészített talaj Trágyaanyagok Trágyázás Trágyázott talaj
Különböző fejlettségű növényállomány
Elvetett terület
Növényállomány Növényvédő anyagok
Betakarítható termés
Munkaerő, eszközrendszer
Csávázott vetőmag Vetés
Növényáplás
Növényvédelem
Öntözővíz
Öntözés
Betakarítható termés
Betakarítás
Betakarított termés
Szállítás
Tárolt termés
Tárolás
Értékesített termés
Értékesítés
Fedezeti hozzájárulás számítás FH = TÉ - Kv Termelési érték oldal (+) ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
eladott termés értéke támogatások belső felhasználás melléktermék saját fogyasztás készlet érték
Változó költségek (-) ¾ anyagköltségek ¾ öntözés költsége ¾ időszaki munkaerő költsége ¾ gépi munka változó költsége ¾ idegen szolgáltatás
Ágazati méret függ •
ágazati jövedelmezőség z rendelkezésre álló erőforrások ¾földterület (tulajdon – bérlet) ¾termelési szerkezet (növényféleség – arányok) ¾gépek, eszközök, öntözés ¾tőke (folyó finanszírozás – beruházás) z
piaci értékesítési lehetőségek, piaci ár
z
tőke forrása és költsége (hitel kamatköltség ⇒ FP nő)
z z z z
lekötött eszközérték (Ká nagysága; méret nő ⇒ ÁKá csökken) erőforrások kapacitás szintje és a kihasználtság környezetvédelmi előírások, szabályok termelésszabályozás (kvóta, szerződések)
Ágazati méret
z
termelési küszöbméret
⇒
TÉ = Kv
z
nyereség küszöbméret
⇒
TÉ = Kö
z
maximális méret
⇒
• erőforrás kapacitások • piaci értékesítési korlátok
z
optimális méret
⇒
(rövid táv) (indítás)
• tőke (nagysága és forrása) • támogatások • adminisztratív korlátok
FHmax (alternatív jövedelemmel korrigált nyereség maximuma)
Alapfogalmak (1) • tábla a termelés területi szervezésének alapegysége, amelyen ugyanazt a növényfajt termeljük, hasonlóak a talajadottságok, domborzati viszonyok (természetes és/vagy mesterséges határok alakítják ki) z
tömb táblák olyan csoportosítása, amelyen ugyanazt a növényt termeljük, vagy a hasonló termesztéstechnológiájú növények megfelelő területi elhelyezése lehetősége érdekében, ahol a műveletek szervezése jobban megoldható
Alapfogalmak (2) • vetésforgó a vetett növényfajok összetétele, aránya, sorrendje és körforgása (a növényfajok egymást kiegészítve, ellensúlyozva biztosítsák a talajszerkezet fennmaradását, a tápanyag-szolgáltatás harmonikusabbá válását, valamint a káros szervezetek felszaporodásának meggátlását) z
vetésváltás az egyes növények meghatározott sorrendben történő egymást követése (elővetemények)
z
monokultúra a szántóterületen egy növény több éven keresztül, ugyanazon táblán történő termesztése
Egy éves szántóföldi ágazat (1) • szántóföldet egy évre leköti z egymással versenyez(het)nek az alapvető erőforrásért, a termőföldért, mely általában korlátozottan áll rendelkezésre z a termelési ciklus négy hónaptól (zöldborsó) kilenc-tíz hónapig tart (őszi kalászosok) forgóeszköz lekötési idő hosszú ¾ bevétel realizálódása a betakarítástól számítva több hónappal is kitolódhat ¾
Egy éves szántóföldi ágazat (2) • általában árunövényként folyik a termesztésük a gazdasági rendszereken belül z
jövedelemtermelő képességük változó, ami függ termőhelyi adottságok ¾ gazdálkodás színvonala (technológiai, műszaki, irányítási stb.) ¾ makro- és mikrogazdasági környezettől ¾
z
ráfordítás-hozam kapcsolatok jól meghatározhatók
z
erőforrás igényük szempontjából csoportosíthatók: közös erőforrást igénylő ágazatokra (gabonafélék) ¾ speciális erőforrást igénylő ágazatokra (cukorrépa) ¾
Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (1) • termőhelyi adottságok (talajtípus, időjárás mikrokörzetek) termelés nagysága, minősége, hozam ingadozás ¾ ráfordítások nagysága, költsége, hatékonysága ¾
z
termelési cél (áru búza, malmi, javító minőség, takarmány, vetőmag, durum búza)
Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (2) z
technológia ¾
talaj-előkészítés (művelési mélység, minőség, szántásos vagy szántás nélküli talajművelés)
¾
tápanyagellátás és a fajta, termőhelyi adottságok közötti összhang (szilárd vagy folyékony műtrágya, dózis, kijuttatás ideje, megoszlása, fejtrágyázás)
¾
vetés (magágy-előkészítés, vetés módja, minősége, művelőutas termesztés, optimális vetésidő betartása, optimális tőszám kialakítása)
Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (3) z
technológia ¾
fajta (fajta és termelési cél összhangja, fajtaszerkezet, optimális tőszám meghatározása, ráfordítás felhasználási szint és potenciális termőképesség közti összhang)
¾
növényápolás, gyommentesség preventív biztosítása (vetésváltás, optimális vetési idő betartás és tőszám kialakítás, okszerű herbicides gyomirtás)
¾
növényvédelem (integrált növényvédelem)
Gabonaágazat ráfordítás-hozam kapcsolatai (4) z
technológia ¾
öntözés vetőmag termesztésnél (hozam fokozás és egyben hozambizonytalanság csökkentés)
¾
betakarítás (gépesítettsége, alkalmazott eszközök munkaminősége, optimális ideje)
¾
szállítás és terménytárolás szervezése
¾
melléktermék kezelés kérdése
Ágazati méretet befolyásoló tényezők a gabonaágazatban (1) z
rendelkezésre álló (vagy bérelhető) termőterület nagysága, tagoltsága, tömbösíthetősége
z
termelési cél értékesíthetőség és felhasználási lehetőségek
z
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
piac fizetőképes kereslet, minőség igény elérhető értékesítési ár gazdálkodó költsége jövedelmezőség saját belső felhasználás állatállomány nagysága, takarmány igénye
Ágazati méretet befolyásoló tényezők a gabonaágazatban (2) z
termőhelyi adottságok, ökológiai tényezők
vetésváltásba illeszthetőség, monokultúrás termeszthetőség z erőforrás mennyiség és szerkezet (gép, munkaerő, tárolókapacitás stb.) z rendelkezésre álló tőke (beruházás – folyó termelés) z technológia színvonala z irányítás, vezetés színvonala z ágazati kapcsolatok rendszere (vertikális és horizontális kapcsolatok) z jövedelmezőség és versenyképesség z
A szántóföldi növények jövedelemtartalma (országos átlag) Ft/t Ágazat
2002
2003
2005
Búza
-2706
-4859
-3519
Durumbúza
-150
-7405
-466
Őszi árpa
-6096
-4515
-4633
-30
-3279
-7319
Triticale
-5888
-11926
-6686
Rozs
-8057
-12883
-9029
Zab
-4788
-14402
-5709
Kukorica
-296
947
1963
Napraforgó
10852
-625
-7628
Repce
-7612
-11211
-4684
Cukorrépa
2315
856
3640
Szója
4206
-2639
-2222
Tavaszi árpa
Fontosabb szántóföldi növénytermelési ágazatok költségszerkezete (2004) 250000
200000
Általános költség
150000
Állandó költség Földbérlet
Ft/ha
Idegen szolgáltatás Segédüzemi költség
100000
Szárítás Öntözés Munkabér Anyag
50000
lu ce rn a
ku ko ric a
0
Ipari növények szántó terület 9-13%-a (600-900 ezer ha) z z z z z z
napraforgó (300-520 ezer ha) cukorrépa (60-120 ezer ha) káposzta repce (30-120 ezer ha) burgonya (50-80 ezer ha) dohány (6-8 ezer ha) mák, az olajtök, olaj- és rostlen
2006: 540 ezer ha 2006: 48.945 ha 2006: 232.875 ha 2006: 22.297 ha 2006: 6.584 ha
⇓ Szerepük milyen legyen?
Ipari növények termőterülete 1986-1990 átlaga
1991-1995 átlaga
2005
2006
Termőterület (ha)
Termőterület (ha)
Termőterület (ha)
Termőterület (ha)
Cukorrépa
118.000
118.000
60.710
48.945
Napraforgó
367.000
423.000
537.388
537.409
45.000
54.000
25.013
22.297
9.000
9.000
6.553
6.584
Repce
53.000
39.000
139.161
232.875
olajlen
11.000
5.000
1.840
1.970
Ipari növények
Burgonya Dohány
Általános jellemzők z
szabályozott termékpálya
üzemen belül csak termelési szakasz (vetőmag) • relatíve alacsony terméshozam z
⇓ alacsony nemzetközi versenyképesség z magas a termelés forgóeszköz szükséglete z sajátos hely a vetésváltásban, termelési szerkezetben
⇓ termeltetési szerződések
Napraforgó ágazat speciális ökonómiai vonásai z
univerzális eszközök ⇔ speciális eszköz
alacsony átlaghozam 1,6-2,2 t/ha • értékesítése feldolgozóipari felvásárlási szándék ⇒ z
z
vetésváltási korlátok (maximális méret)
z
közepes forgóeszköz igény (75-120.000 Ft/ha termelési költség)
⇓ tárolható és van szabad piaci értékesítés is
Cukorrépa ágazat speciális ökonómiai vonásai világ cukorrépa termésének 1% (2005)
z
alacsony cukorkihozatal 4,5-5 t/ha (EU-15: 8-9 t/ha) • árutermék ⇒ feldolgozóipari felvásárlási szándék z lecsökkent a termelői kör (~ 800 gazdaság) z magas forgóeszköz igény (~300.000 Ft/ha termelési költség) z
z
magas termelési érték (~500.000-550.000 Ft/ha ) (~300.000 Ft/ha
⇓ termeltetési szerződések
5 cukorgyár − Norzucker: Szolnok, Szerencs − Agrana: Kaposvár, Petőháza − Eastern Sugar: Kaba, 2007-re megszűnt!
Ráfordítás – hozam kapcsolatok z
termőhelyi adottságok
ágazati méret (minimális – maximális – optimális) ⇔ integráció ellensúlyozza • vetésváltás (ágazatok közötti kapcsolatrendszer) z
tápanyagellátás – öntözés – növényvédelem z betakarítás módja (speciális eszközrendszer) z szállítási távolság z
z
értékesítési ár
z
hektáronkénti cukorkihozatal
⇓ termeltetési szerződések
Cukorkihozatalt befolyásoló tényezők Fajta, vetőmag
Talajművelés, talajelőkészítés
Vetésminőség
Növényállomány kiegyenlítettsége 25−30 %
Cukortartalom, cukortermés
Trágyázás 10−25 %
Növényvédelem 20−35 % Öntözés 10−60 %
Cukorrépa árbevételét befolyásoló tényezők függ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
terméshozam digeszció termeltetési szerződésben foglalt kvóta – eltérés technológia betartás – eltérés értékesítési ár
⇓
termeltetési szerződések 2007-től csökken az ágazat jövedelemtermelő és versenyképessége ⇓ ár csökkenés (46%) helyett termelői kompenzáció (60%) ⇓ termelők 45-50%-a lehet hatékony a reform után!
A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása (2002-2004) Megnevezés
Mértékegység
Egyéni gazdaságok 2002 3214
Társas gazdaságok
2003
2004
2002
2003
2004
-5616
37624
-4776
-3758
34540
Búza
Ft/ha
Durumbúza
Ft/ha
17061 -18655
59752
-7223
-10315
-
Őszi árpa
Ft/ha
-3327
257
29314
16190
-5794
26919
Tavaszi árpa
Ft/ha
10193
-2098
27498
7524
1539
21506
Triticale
Ft/ha
-3443 -14134
25508
14746
-11594
20954
Rozs
Ft/ha
-7544 -13951
5145
26318
-17015
2128
Zab
Ft/ha
-2362 -17575
19191
-2053
-16043
19304
Kukorica
Ft/ha
15208
18763
41346
-5960
2052
38933
Napraforgó
Ft/ha
36788
11973
42146
19978
829
34110
Repce
Ft/ha
-206
-7862
68142
-6693
-10742
72068
Cukorrépa
Ft/ha
13130 2
82969 252230
98710
19059
23228 4
Szója
Ft/ha
20210
15282
951
35216
6522
28072
Ültetvényágazat • több éves évelő kultúrák ¾ ¾ ¾ ¾
gyümölcs szőlő lucerna spárga
(2006: 101 ezer ha) (2006: 93 ezer ha) (2006: 149 ezer ha)
• termelési szerkezet kötöttség – rugalmatlanság • tőke lekötés ideje hosszú
Gyümölcs termőterület alakulás
ha
19911995
19962000
2001
2002
2003
2004
93.633
95.611
97.425
91.281
101.484
103.180
- ebből termő
72.315
72.903
75.938
76.150
..
..
Gazdasági szervezet
40.676
22.801
19.912
16.720
24.636
25.793
- ebből termő
30.732
15.902
..
15.103
..
..
Egyéni gazdálkodó
52.957
72.810
77.659
74.561
76.047
77.387
- ebből termő
41.583
57.000
..
61.047
Megnevezés Összes terület
..
Ültetvények ökonómiai sajátosságai (1) ¾ alapvető termelőeszköz a termőföld ¾
termőföldet hosszú időre leköti (több év, évtized)
¾
a termőhelyi adottságok meghatározzák: ¾ ¾
¾
termeszthető fajt, fajta kört elérhető hozam mennyiségét, minőségét
időbeli strukturáltság : ¾ ¾
termőre fordulás ökonómiai termőre fordulás
Ültetvények ökonómiai sajátosságai (2) ¾ terület egységre vetítetten igen magas a termelési érték és a termelés költsége:
élőmunka (szezonalitás!) anyag (növényvédő szer, tápanyag, göngyöleg)
¾ gépi munka ¾ igen magas az ágazati forgóeszköz igény, hosszú a lekötés ideje ¾ terület egységre vetített jövedelme és jövedelmezősége nagy (lehet)
Ültetvények ökonómiai sajátosságai (3) ¾
nagy hozam bizonytalanság (hozam ingadozás)
¾
⇒
nagy a kockázat
időjárás piac termesztés technológia
nagy a szakértelem (szaktudás) szerepe (növényvédelem, munkaszervezés, tárolás, értékesítés stb.)
Ökonómiai sajátosságok (4) ¾ magas biológiai érték, de egyben romlandó termék (nehéz tárolás, szállítás) ¾
befektetett eszköz (ingatlan) –hosszú távú gazdasági döntés –önállóan értéket állít elő
⇓ (tájegységi termelés ⇒ potenciális piaci erő lehet)
Ültetvény ágazat kialakításánál figyelembe veendő tényezők (1) ⇒ ökonómiai:
rendelkezésre álló tőke: beruházás (ültetvény telepítés: 0,8-3,5 M Ft/ha) művelés (forgóeszköz szükséglet: 200-700 E Ft/ha) piac: értékesítési lehetőségek infrastruktúra és járulékos beruházások (tárolás, manipulálás, szállítás) öntözhetőség munkaerő ellátottság (kézi és szaktudás) gép, eszközellátottság
Ültetvény ágazat kialakításánál figyelembe veendő tényezők (2) ¾ termőhelyi: – – – –
optimális termőhely kiválasztás: terület szemle talajvizsgálatok területi elhelyezés (közgazdasági szempontok is)
¾ faj megválasztás: – piac – ökológiai adottságok – pénzügyi helyzet (saját tőke, támogatások, hitel)
Ültetvény ágazat kialakításánál figyelembe veendő tényezők (3) ¾ fajta megválasztás: – – –
piaci igény és kilátások termőre fordulási idő, élettartam alatti termőképesség termés biztonság, kiegyenlítettség, érzékenység
¾ alany használat (technológia) ¾ szaktudás (információ és folyamatos tanulás) ¾ betakarítás utáni termékkezelés – – –
tárolás (rövid, hosszú), manipulálás, feldolgozás
Gyümölcsültetvények gyümölcs-csoportok szerinti részesedése a termőterületből, 2004
Héjasok 4,7%
Csonthéjasok 39,8%
Bogyós gyümölcsűek 7,4%
Almástermésüek 48,1%
Ültetvények művelési költsége Telepítési költség: 800-3.500 E Ft/ha Faj
Költség (E Ft/ha)
alma, körte
400-550
meggy
320-480
kajszi barack
250-480
őszi barack
450-600
szilva
250-350
málna
400-650
Ültetvények termés hozama, munkaerő szükséglete Terméshozam t/ha
Kézi munka igény m. óra/ha
termőkaros alma
20-25
800-1200
szilva (kézi betakarítás)
10-12
1000-1400
cseresznye
6-8
650-900
meggy
8-10
650-1100
kajszi barack
5-8
500-800
őszi barack
7-10
550-900
Faj, művelési mód
Szőlő termőterület alakulás Megnevezés
1991-1995 átlaga (ha)
2006 (ha)
Összes terület
133.263
93.000
- ebből termő
106.024
..
szőlő termés átlag •2001:
9.390 kg/ha;
•2002:
5.750 kg/ha
•2006:
5.740 kg/ha
Létszám kategóriák szerinti megoszlás (2004. december; működő vállalkozások) • foglalkoztatott nélküli (vagy ismeretlen létszám) 26,3% • 1-9 fő munkavállalót foglalkoztató
69,8%
• 10-49 fő munkavállalót foglalkoztató
3,2%
• 50-249 fő munkavállalót foglalkoztató
0,6%
• 250 fő feletti munkavállalót foglalkoztató
0,1%
Vállalkozás kategóriák elkülönítése
Megnevezés
Kis- és középvállalkozás
Kisvállalkozás
Foglalkoztatott létszám (fő)
max. 250
Éves árbevétel (M Ft)
max. 50 millió max. 10 millió max. 2 millió EUR EUR EUR
max. 50
Mérleg főösszeg max. 43 millió max. 10 millió (M Ft) EUR EUR
Mikrovállalkozás max. 10
Standard fedezeti hozzájárulás •Standard fedezeti hozzájárulás (SFH): a mezőgazdasági termelőtevékenységek egységnyi méretére (1 ha, 1 állat) meghatározott normatív (átlagos időjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás Fedezeti hozzájárulás (FH) = bruttó termelési érték-változó költségek •Gazdaság összes SFH értéke: a gazdaságok tartós jövedelemtermelő kapacitását fejezi ki a termelőeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termőhelyi adottságok függvényében •EUME (európai méretegység): a gazdaságok összes SFH értéke osztva 1200-zal (1 EUME = 1200 EUR) (ESU = European Size Unit)
Mezőgazdasági üzemek kategorizálása az Európai Méretegység (EUME) alapján Méretkategóriák
Kategóriahatárok EUME-ben
A felső határ €-ban
A felső határ Ft-ban*
I
<2
2.400
600.000
A méretkategória neve
Nagyon kicsi II
2-4
4.800
1.200.000
III
4-6
7.200
1.800.000 Kicsi
IV
6-8
9.600
2.400.000
V
8-12
14.400
3.600.000 Kis-közepes
VI
12-16
19.200
4.800.000
VII
16-40
48.000
12.000.000
Nagy-közepes
VIII
40-100
120.000
30.000.000
Nagy
IX
100-250
300.000
75.000.000
Igen nagy
*1€=250 Ft
• 2 európai méretegység (EUME) alatti termelőket nem tekintik üzemnek, hanem háztartásnak (household); •2 EUME-nek megfelelő 2.400 eurós (600.000 Ft) standard fedezeti hozzájárulás (SFH-t) elérhető (AKI számítások): • 13 hektáron folytatott búzatermesztéssel; • 4,5 ha cukorrépa termesztésével; • 4 tejelő tehén tartásával; • 30 sertés hizlalásával
A termelési irányok az EU statisztikai gyakorlata alapján az AKII szerint a következők: • árunövény termelés (gabonafélék, cukorrépa, burgonya stb.); • állattenyésztés I. (tömegtakarmány-fogyasztó állatok: tehén, hízómarha, juh, ló stb. tartása): tömegtakarmány-fogyasztó állatok SFH-ja >2/3; • állattenyésztés II. (abraktakarmány-fogyasztó állatok: sertés, baromfi stb. tartása): abrakfogyasztó állatok SFH-ja >2/3; • ültetvényes termelés (szőlő, gyümölcs, komló): ültetvények SFH-ja >2/3; • kertészet: a kertészeti termelés (zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés, faiskola); • vegyes mezőgazdasági termelés: az előző kategóriába be nem sorolható esetek
Méret kialakítást befolyásoló tényezők (1) 1. Eszközök színvonalának hatása 9 eszköz színvonal javulás ⇒ kapacitás növekedés 9 nagyobb ráfordítás hatékonyság (elaszticitás nő) 9 szűkebb átlagköltség görbe, kisebb a minimuma 9 nagyobb jövedelem érhető el (fajlagos és összes is) 9 gond: 9 beszűkül a ráfordítás változtatás lehetősége 9 csökken a jövedelmező termelés tartománya 9 nő a kockázat
Méret kialakítást befolyásoló tényezők (2) 2. Műszaki fejlesztés és állandó költség összefüggése 9 a fejlesztés magas költsége miatt megnő a fajlagos költségeken belül az állandó költség hányad
9 csökken a jövedelem termelő tartomány 9 beszűkül a méret illetve hozamszint változtatási lehetőség
⇒ rugalmatlanabb a rendszer
Méret kialakítást befolyásoló tényezők (3) 3. Természeti tényezők hatása: kedvezőtlen adottság mellett
9azonos ráfordítás felhasználási színvonal magasabb minimális méretet igényel (alacsonyabb a ráfordítás hatékonysága)
9 szűkül a méretbeli alkalmazkodás lehetősége 9 erősebb a specializáció gazdasági szükségessége
Technikai hatékonyság kifejezi a felhasznált erőforrások (a termelési tényezők) és a létrehozott termékek, szolgáltatások közötti műszaki, technológiai minőségi viszonyt (a műszaki megoldások függvénye)
Gazdasági hatékonyság az eredetileg optimális műszaki megoldás (az optimális technikai hatékonyságú tevékenység) gazdasági szempontból megvalósítandó-e, azaz ökonómiailag hatékonyan képes-e működni a vállalkozás (output érték / input érték > 1)
