Mesterségem címere A használható hagyomány - a népi kézművesség stratégiája
A stratégiai késztői 13 SZERVEZET Hagyományok Háza Konzorciumi partnerek: Népművészeti Egyesületek Szövetsége Muharay Elemér Népművészeti Szövetség A stratégia készítésébe bevont szervezetek: • FATOSZ • LEADER Akciócsoport • Magyar Ízek KFT • Alkotóházak Országos Szövetsége • Magyar Művelődési Intézet • Élő Tiszáért Egyesület – Magyar termék, helyi piac • Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete • Kulturális Szellemi Örökség Igazgatósága • HROD KFT – SWOT analízis • Falufejlesztési Társaság •
A stratégiai készítői 55 FŐ SZAKÉRTŐ Ament Éva, Bakó Katalin, Bazsó Gabriella, Bereczki Csaba, Benedek Krisztina, Beszprémy Katalin, Budai Krisztina, Cs. Nagy Ágnes, Csapó Angéla, Csákányi Zoltán, Csonka-Takács Eszter, Csupor István, Csuporné Angyal Zsuzsanna, Dala Hajnalka, Debreczeni János, Dr Csizmadia László, Dr. Illés Károlyné, Endrédi Melinda, Erdős Balázs, F. Tóth Mária, Fecske Pál, Fehér Jánosné, G. Fekete Éva, Galánfi András, Gábor Eszter, Gémesné Deák Julianna, Guiprechtné Molnár Erzsébet, Hajnal Tamás, Héra Éva, Hubert Erzsébet, Igyártó Gabriella, Juhász Katalin, Kiss Gabriella, Komjáti Tamásné, Kovács István, Krizsán András, Nagy Mari, Pál Miklósné, Pintérné Kanyó Judit, Polyák Albert, Pongrácz Zoltán, Prokné Tirner Gyöngyi, Rézműves Melinda, Sándor Ildikó, Skrabut Éva, Szabadkai Andrea, Szabó Zoltán, Szalay-Zala Andrea, Székely Éva, Takáts Zoltán, Terényi Gyöngyi, Tóthné Kiss Szilvia, Varga Zsófia, Vetró Mihály, Vranesics Ágnes
A hagyomány fontosabb értelmezési tartományai 1. Hagyomány mint identitás 2. Hagyomány mint kulturális tényező 3. Hagyomány mint a pozitív pszichológia eszköze 4. Hagyomány mint gazdasági tényező
1. A hagyomány mint identitás A két nagy egymásnak feszülő trend: a globalizáció, az egyetemlegességre törekvés, másfelől a kulturális identitásra törekvés. Ha a kulturális identitásról beszélünk, a hagyományokról is beszélünk, társadalmi és kulturális hagyományainkról, melyek a történelmi folytonosságot és magát a nemzeti kultúrát jelentik.
Nemzeti és lokális identitás eszköze • Népi kultúra-nemzeti kultúra összefonódása Magyarországon • határon túli magyarság összekötő kapcsa, • a szülőföld, a család történetének, hagyományának ismerete, szeretete alapvető a család – település- kistáj-haza vonatkozásában • felértékelődik az oktatás,a közösségi élet szerepe (hagyományismeret, helyi tantervek)
2.Hagyomány mint kulturális tényező A népművészeti mozgalmak hatása a „magas” művészetekre • Szecesszió(Gödöllői műhely, Zsolnay gyár, építészet, képző és iparművészet, divat-Tüdős Klára) • zeneművészet (Bartók, Kodály) • 70-es évektől ( képző és iparművészet, organikus építészet, világzene, )
Közkultúra – közművelődés - közoktatás széleskörű amatőrmozgalom – napjaink kézművesei itt képződtek zömében mielőtt a szakképzésben helyet kaptak a népi kézműves szakmák napjainkban a közoktatásból hiányzik a kézműves kultúra mint műveltségi tényező ( páva sikerének alapja-művészeti alapiskolákban tanítják a néptáncot, népzenét)
3. A hagyomány mint a pozitív pszichológia eszköze • A folklór, illetve a közösségi művészet a közösség védelmét szolgálja.
• a közösségek összetartozását segítő tevékenységek megsokszorozzák a közösség alkotó energiáit, s növelik az esélyét a minden értelemben vett túlélésre. • ez a kultúra nem fogadja el az önpusztítást • a pozitív életminőség – boldogság – nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is időleges élményt, hanem aktivitást
• a fontos érzelmi állapotokban megjelenő bevonódás, elkötelezettség, ihlet, flow élmény. Lényeges a munka, az alkotás lehetőségének biztosítása, egyben biztonság, kontroll. • a közösségi kultúra hatása közvetlen pozitív tényező a stressz csökkenésében, ennél fogva a civilizációs ártalmak csökkenésében • (Kopp Mária)
4. A hagyomány mint gazdasági tényező • A 19. század végi világkiállításokkal kezdődtek hazánkban azok az akciók, amelyeknek célja: • A népművészet értékeinek • feltárása, gyűjtése • megismertetése, • népszerűsítése • és ennek közvetlen gazdasági hasznosítása
• népművészet – háziipar - kereskedelem – divattá válik a népművészet – komoly ma úgy mondanánk nemzeti marketing övezte mozgalom • Kalotaszeg • matyók • Sárköz • Kalocsa • Buzsák felfedezése • Gyöngyösbokréta
pozitívumok a hagyomány divattá vált eltűnőben lévő paraszti kultúrák éledtek fel maradtak fenn napjainkig hatalmas néprajzi gyűjtések indultak el, gyűjtemények keletkezésének kora - nemzeti identitás megőrzése -
negatívumok • a kereskedelem és a divat „amortizálta” a legdivatosabb kultúrákat • átpolitizálódott a hagyományról alkotott nézet (irredenta, nacionalista stb. jelzők, címkék)
Helyzetelemzés Bevezető: A hagyomány szerepe a társadalom életében (Beszprémy Katalin) - A hagyomány fogalmi meghatározása, hagyományőrző tevékenységi formák. Múltbeli tapasztalatok pozitívumok – buktatók – tévutak (Héra Éva) - Népművészet – háziipar – népi iparművészet. Példák az utóbbi 150 év tárgyalkotó népművészeti mozgalmairól (Szabó Zoltán) - Kézművesség, népi kézművesség. A háziipari tevékenység és az amatőrmozgalmak története, eredményei, buktatók.( Benedek Krisztina)
Helyzetértékelés, problémafeltárás A népi kézművesség az alkotók oldaláról – értékelés szakmánkénti, számbeli, területi sajátosságokról. (Pál Miklósné)
A kézműves népművészek területi elhelyezkedése az összes szakágban
- Alkotók intézmények területi összevetése a néprajz csoportok, kistájak szerinti lehatárolással (Hubert Erzsébet) - A falusi turizmus és a kézműves alkotók együttműködése ( Dr.Csizmadia László)
Alkotókat tömörítő, támogató közösségi színterek működése, problémái - Közösségi színterek- népi kézművességgel foglalkozó civil szervezetek(Pál Miklósné) - Közösségi színterek-alkotóházak (Prokné Tirner Gyöngyi) - Közösségi színterek-közművelődési intézmények (Hagyományok Háza, MMI.) - Közösségi színterek-kapcsolati lehetőségek a LEADER szervezetekkel(Guiprechtné Molnár Erzsébet)
- Jelenlegi jogi, gazdasági problémák jegyzéke ( Szabadkai Andrea, G. Fekete Éva, Debreczeni János, Pongrácz Zoltán)
Népi kézműves értékek • • • •
• • • • • •
Szempontok a mesterségek szakági elemzéséhez: Van-e utánpótlás az adott mesterségben, mennyire elöregedett a szakma – ha igen, okai. Milyen formában oktatható tovább a mesterség jelenleg, egyáltalán van-e bármilyen képzési továbbképzési forma a területen. Ha nincs, szükséges-e? Az alkotók mennyire kapcsolódnak egyesületekhez, szakmai szervezetekhez, vagy inkább egyénileg próbálnak boldogulni? Jellemző-e a szakterületen az árutermelés, okok ha igen és ha nem akkor is. Az árutermelés mennyire jelent minőségi problémákat? Jellemző-e a mesterség bemutatókon, rendezvényeken, való részvétel? Tapasztalatok. Jellemző-e egy-egy mester szellemi kisugárzása - mester-tanítvány viszony, családi átörökítés. Lehetséges-e inasok vállalása szakterületén? Vannak-e a szakterületen vállalkozások, vállalkozó szellemű alkotók, és milyen arányban? Vannak-e olyan műhelyek, ahol több embert foglalkoztatna? Problémák jegyzéke – alapanyagok, értékesítés, törvényi jogszabályi akadályok. A szakmai színvonal milyen tendenciát mutat? Okok, gondok, eredmények. (Beszprémy Katalin)
A mesterségek helyzete szakáganként • Bőrműves mesterségek helyzetelemzése (Terényi Gyöngy) • Csipkekészítő (Tóthné Kiss Szilvia) • Faműves ( Bereczky Csaba) • Fazekas ( Csupor István) • Fémműves ( Takáts Zoltán) • Hímestojás készítés (Csákányi Zoltán) • Hímzés ( Dr. Illés Károlyné) • Mézeskalács készítés ( Csuporné Angyal Zsuzsa) • Nemezkészítés (Nagy Mari)
• • • • • • • •
Népi ékszer készítő ( Kiss Gabriella) Népi- és kézműves játékkészítés (Deákné Gémes Júlia) Régi Ritka Mesterségek ( Ament Éva) Szálasanyag ( Székely Éva) Szövés ( Csapó Angéla) Takács (Debreczeni János) Viseletkészítés ( Fehér Jánosné) Cigány mesterségek (Rézműves Melinda)
- Megjelent könyvek, kiadványok jegyzéke (Bakó Katalin) - MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága (Juhász Katalin) - A kézművesség helye a szellemi kulturális örökség megőrzéséért életre hívott UNESCO egyezményben (Csonka Takács Eszter)
- Hungarikumok, ezeken belül a népi kézművesség helye, megítélése ( Polyák Albert) - Magyarországi Tájházak Szövetsége – ezen belül a népi kézművesség helye, megítélése.( F.Tóth Mária)
- Egyéb kapcsolódási pontok, együttműködési lehetőségek, gyakorlatok. Múzeumok, fesztiválok, rendezvények. Lehetőségek-gondok, a kézművesség szempontjából. ( Igyártó Gabriella, Hubert Erzsébet, Komjáthi Tamásné)
Jó példák tára - Külföldi jó példák, a kézművesség, a kézműves alkotók támogatási formái Európában (Igyártó Gabriella, Héra Éva)
Hazai jó példák, gyakorlatok • Hazai jó példák téma vázlat szempontok (Beszprémy Katalin) • A program rövid leírása (képekkel CD-n) • Volt-e és milyen együttműködés másokkal - szervezetek, személyek. Tapasztalat, tanulságok • Finanszírozás módja • Mitől jó? - szakmailag, hatása, közönség, résztvevők visszajelzései. Kézzel fogható eredményei • Nehézségek, problémák • A vidék szempontjából melyek a pozitív hatások, eredmények? Milyen hatással van a program a település a térség fejlődésére, munkahelyteremtésre, megélhetésre, stb.? • Fejlesztési lehetőségek
• Gömörszőlős (Ament Éva) • Kisgyőr(Ament Éva) • Kézművesség oktatása a budaörsi Mindszenty József Katolikus Iskolában(Ament Éva) • Felnőttképzés - népművészeti táborok (Beszprémy Katalin) • Panziós – falusi vendéglátó szak bemutatása a nádudvari kézműves iskola példáján. (Vetró Mihály)
• Vőfélytalálkozók Gyönyörű Zsiga szervezésében(Hubert Erzsébet) • Rózsa Péter kertész, biogazda és közössége a biotermékek népszerűsítésével összekötött programja (Hubert Erzsébet) • Jó gyakorlatok a falusi vendéglátásban a kézművesség szempontjából ( Szalay Zala Andrea)
• Példák a viseletek hagyományalapú megújítására ( Beszprémy Katalin) • Nagyapám Háza ( Krizsán András) • Sióagárd és a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület együttműködése a helyi népművészeti hagyományok népszerűsítése érdekében.(Komjáthi Tamásné)
• Dél-Dunántúl legnagyobb Regionális Kézműves Fesztiválja a Vendel napi búcsú Magyarlukafán(Komjáthi Tamásné) • Határ menti együttműködések Zala megyében ( Dala Hajnalka) • Az Oszkói Hegyipásztor Kör bemutatása (Kovács István)
• Művészetek Völgye ( Bazsó Gabriella) • Varsány a Palóc út mentén…( Pintérné Kanyó Judit) • Vidéki értékek – örökségek Baranyában ( Endrédi Melinda) • A falusi együttesek szerepe a szellemi kulturális örökség megtartásában.(Héra Éva)
Népi kézműves stratégia • SWOT analízisek Jogi-gazdasági környezet Társadalmi elismertség-társadalmi környezet Működési környezet Népi kézműves szakmai környezet
Jövőkép: • A népi kézművesség a vidék társadalmában, gazdaságában hangsúlyosan van jelen • A lokális kultúra a helyi közösségeket indukáló, megszilárdító, a helyi identitást erősítő, közösségi értékeket teremtő, ezáltal népességmegtartó képességgel bíró tényezővé válik
• A népi kézművesség továbbélő hagyományát társadalmi elismerés, biztonságos és kedvező gazdasági környezet övezi. A kézművesség a társadalom műveltségének része, a társadalom széles rétegei előtt ismert és kedvelt tevékenység, amely mindennapi életünk részeként a tárgyak használatában is megnyilvánul.
• A magyar tárgyalkotó népművészet megújul. A helyi kézműves termékek színvonalasan reprezentálják a települések hagyományait. A közösségi színterek hálózata karakteres, igényeket orientáló szolgáltatással vesz részt a hagyományőrzésben, az oktatásban, az országimázs megteremtésében.
• A magyar kézművesek termékeire, alkotásaira széleskörű igény mutatkozik, mely az értékesítés hálózatában a lakosság számára elérhetővé válik. A minőségi kézműves szolgáltatás, a helyi értékeket megjelenítő termék a háztartásokban használati tárgyként jelenik meg, a bel- és külföldi turizmus integrált részévé válik.
• A népi kézműves örökségnek és minőségi szakmaiságának átadása megoldott, fenntarthatósága, személyi és tárgyi feltételei biztosítottak.
Stratégiai célok, a célok megvalósításához szükséges feladatok Célok: 1. Hagyományaink társadalmi elismertségének növelése 2. . A hagyományait őrző vidéki életforma, életszemlélet értékeinek preferálása . A helyi értékek felismerése, a helyben való boldogulás érdekében.
Célok 3. Értékalapú társadalmi szemlélet kialakítása. 4. Támogató jogszabályi környezet kialakítása. 5. A tájegységek sajátos, népi építészeti és népi kézműves elemeinek megjelenése a települések arculatában. 6. Hagyományos szellemi és gyakorlati tudás, illetve tárgyi örökség összegyűjtése és továbbadása a fiatal nemzedéknek. Az oktatás teljes vertikumának kiépítése.
Célok 7. Közösségi színterek biztonságos működtetése, tárgyi és személyi feltételeinek javítása, munkájuk összehangolása. E közösségi terek programokkal történő hasznosítása a helyi lakosok bevonásával. 8. Ágazati együttműködések kiépítése a népi kézművesség hatékonyabb, hitelesebb széleskörű megnyilvánulása érdekében
A népi kézművesség és a vidékfejlesztés viszonya Helyi termék, helyi érték (kézművesek, mezőgazdasági termelők együttműködés e a lokális kultúrában)
Helyi közösségek megerősítése
Népi kézművesség
Alapanyag termelés, értékesítési rendszer
Falusi turizmus, vendéglátás Települések arculatában a táji jellegzetessége k megjelenése Kézműveseképítészek együttműködés e
Az eredményes működéséhez szükséges feltételek viszonya a népi kézművességhez Oktatás, képzés, továbbképzés
Jogi, gazdasági szabályozók
Az intézményi háttér működési, infrastrukturális feltételeinek biztosítása
Népi kézművesség Kormányzati összehangolt cselekvést igénylő (nemzetstratégiai szintű) feladatok
A terület számára célzottan kiírt pályázatok
Marketing
Értékesítési hálózat, fesztiválok és rendezvények, a népi kézművesek bemutatkozási lehetőségei
Az oktatás, képzés rendszereiben a népi kézművesség oktatása, az utánpótlás biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen teendők • Közoktatás – általános iskola - - a néphagyomány területei gyakran esnek áldozatul az átalakításoknak, mert a könnyen félreállítható mostohagyerek sorsára jutnak - - jellemző módon a szabadidős programok, ünnepi alkalmak velejárója - - szükséges volna a népi kézművesség, és a helyi hagyományok helyi tantervekben történő biztosítása – helyi identitás számára nélkülözhetetlen
Alapfokú művészetoktatás • A népi kézművesség, mint tanszak teljes mértékben hiányzik, nem tudta kivívni a néptánchoz, népzenéhez hasonló pozíciót. • Oka: nincs tanárképzés, a jelenlegi közoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy pedagógus Népi játék és kismesterségek oktatója végzettségű szakemberek művészeti iskolákban oktathassanak. • Következmény:nincs utánpótlás
Szakképzés- OKJ • - Népi kézműves ( csipkekészítő, faművesfajáték készítő, fazekas, gyékény-,szalma,csuhé tárgykészítő, kézi és gépi hímző, kosárfonó-fonottbútor készítő,szőnyegszövő, takács, népi bőrműves, nemezkészítő ) • Kulturális és örökségvédelmi szakképesítés szakmacsoport része lett
Feladatok: • - szakmai és fenntartói szempontból tartozzanak a mindenkori oktatásért felelős minisztérium irányítása alá – és a fenntartó miatti bizonytalansági faktor szűnjön meg • - szakmai integrációs központként a Hagyományok Háza hatáskörébe tartozzon • - a finanszírozást az egyéb középfokú művészeti iskolákhoz, illetve a kézműves oktatás sajátosságaihoz szükséges igazítani
• - célszerű lenne a csoportlétszám és az ehhez
kapcsolódó finanszírozás megállapítása során annak 5-7, max. 8 főre történő csökkentése, az átlagnál magasabb alapanyag és eszközigény finanszírozása • - oktatók helyzetének megnyugtató rendezése • - tanulmányi versenyek, ösztöndíj programok indítása • - regionális szinten legalább egy képző intézmény működésének biztosítása
Középiskola • Az országban jelenleg egy érettségit is nyújtó népművészeti középiskola működik • Feladat: a népi kézművességet oktató középiskolák rendszerének bővítése
Felsőoktatás • Egyetlen próbálkozás Szombathelyen, a NyugatMagyarországi Egyetemen indult • Feladat: szükséges a pedagógusképzés új rendszerében a meglévő szakképzettségre (mesterségbeli tudásra ) épített művészeti és oktatói ismeretekkel gazdagított felsőfokú képzés megvalósítása
Nonformális képzések, informális tanulási formák • Teendők: • Feltételezik az önkormányzatok, a helyi közösségek, és a központi pályázati támogatások segítségét:
• - szakmai továbbképzések, mesterkurzusok • • • • • •
- mesterek, dizájnerek közös műhelymunkája - szakmai konzultációk mesterek-tanítványok között - tapasztalatcserék, tanulmányutak - tervezői tréningek - vállalkozási-, marketing-,informatikai-, kommunikációs ismeretek - a helyi közéleti tudás, közösség menedzselési, vezetési készség fejlesztése
A nagyközönség számára szervezett nonformális képzések • • • • • • •
- szellemi műhelyek, szakkörök - alkotótáborok - tanfolyami kurzusok - népművészeti akadémiák, népfőiskolák, nyári egyetemek - munkanélküliek számára szervezett „ízelítő „ tanfolyamok
Informális tanulási formák • - mesterségbemutatók, nyitott műhelyek • - kiállítások • - fesztiválok
