mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei
2010. december
CÍM
1088 Budapest, Vas utca 8-10. www.fppti.hu
HONLAP
FELHÍVÁS A Mérés-értékelési Osztály munkatársai fontosnak tartják, hogy az intézmények kialakítsák, működtessék értékelési rendszerüket egy-egy a mérés-értékelés területhez értő kolléga irányításával. Továbbá kiemelt területként kezeljük az értékelési kultúra terjesztését és fejlesztését a szakszerűség szem előtt tartásával. Az iskolák számára lehetőséget szeretnénk biztosítani, hogy a mérés-értékelés terén szerzett tapasztalataikat a mérés.info oldalain megosszák a többi intézménnyel. A működő iskolai mérésértékelési rendszerek bemutatásával, az annak működtetése során megszerzettkialakított jó gyakorlatok megosztásával hozzá kívánunk járulni a kollégák közötti horizontális tanulás előmozdításához. Várjuk a
[email protected] címünkre azon intézmények jelentkezését, melyek megosztanák az iskolai mérési rendszer, a pedagógiai értékelés területén egy-egy fejlesztés, továbbképzés során szerzett információikat, tapasztalataikat. A mérés.info 16. számában elsőként a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola mutatja be, nevelési-oktatási és értékelési rendszerébe hogyan tagozódnak be a fővárosi és az országos mérési eredmények. A működő, fejlődésben levő rendszert az intézmény igazgatója mutatja be írásában. Südi Ilona osztályvezető
Tartalom Plánk Tibor: A Hunfalvy iskolai mérési rendszere
3
Südi Ilona - Török József: Jegyzőkönyvi tapasztalatok a környezettudatos ismeretek és vélemények kérdőíves mérésről 5 Soron következő műhelyfoglalkozásaink
16. szám
2010. december
8
2
A Hunfalvy iskolai mérési rendszere I. A Hunfalvy SZKI mérési rendszere összetett, egyre több területet felölelő, folytonosan fejlődő rendszer, melynek elemei: A) Kompetenciaalapú központi mérések 8. osztályos központi felvételi matematikából, szövegértésből 9. év eleji fővárosi bemeneti mérések 10. év végi országos kompetenciamérés matematikából, szövegértésből szakmai alapozó mérések B) Helyi szintmérő vizsgák 9. évfolyam végén az öt évfolyamos tagozatokon tagozatos nyelvből írásban és szóban (a beszédkészséget a diákok bemutató előadása alapján mérjük, formái: dramatizált jelenetek, nyelvi szituációk, számítógépes prezentáció) 10. év végi iskolai mérések magyar nyelv és irodalomból, matematikából 11. év végi iskolai mérések történelemből, közgazdaságtanból 9-11(12) évfolyamon testnevelésmérés A szintmérő vizsgák során egy-egy témakörnél nagyobb, akár éves tananyagot is átfogó, írásbeli és/vagy szóbeli beszámoltatás történik. Ezek célja egyrészt a tanulók vizsgaképességének kialakítása, fejlesztése, felké-
16. szám
2010. december
szítés az érettségire, másrészt az ismeretanyag számonkérésén keresztül visszajelzés a tanulónak és tanárnak. A tapasztalatokat a szakmai munkaközösségek és a nevelőtestület egésze is hasznosítja az adott és következő évfolyamok oktatása során, a tanulónak pedig segít az önértékelésben. C) Érettségi
II. Az iskolai életet úgy igyekszünk alakítani, hogy változatos, fejlesztő hatású tevékenységet kínáljon, működtessen a tudás megszerzése érdekében. Szándékunk szerint az oktatónevelő tevékenység sokrétű volta, egyénhez igazodó módszerei, az egyéni tanulási utak meghatározása elő kell, hogy segítsék iskolánk minden egyes tanulójának fejlődését, a felzárkózást, a tehetség kibontakozását. A mérések osztályonkénti elemzése kiváló fokmérője a tanári munka hatékonyságának és hasznos útmutatásul szolgálhat ahhoz, hogyan alakítsuk módszereinket az egyes osztályok képességéhez, tanulási szokásaihoz, stílusához annak érdekében, hogy még jobb eredményeket érhessünk el.
3
Az egyéni fejlődést, a valódi differenciálást is segíti mérési rendszerünk. Az idei tanév új fejlesztéseként a Hunfalvyban tanuló diákok kapnak, egy úgynevezett Diákok könyvét, mely végigkíséri az iskolában töltött teljes tanulási idejüket. A Diákok könyve tartalmazza a fenti mérések egyéni eredményeit. Terveink szerint a jövőben ezen könyvbe bekerül egy többszörös intelligenciateszt (attitűd-térkép) is. Ezek alapján, illetve a felmérések, és javaslatok segítségével elkészül a diák adott tanévre szóló egyedi fejlesztési terve. Ezen igények összesítése alapján indítjuk tanév elején a sza-
16. szám
2010. december
badon választható foglalkozásokat, szakköröket, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozásokat. Úgy gondoljuk, hogy ez az új gyakorlat újabb lendületet adhat a tehetséggondozásnak, valóban szakmai alapokra helyezheti és ezzel hatékonnyá teheti a felzárkóztatást, ugyanakkor újabb egyedi, vonzó elemet jelenthet az iskola gyakorlatában. A grafikon már ezen gyakorlat megvalósulásának egy szeletét mutatja: egy 2010-ben érettségizett osztály nyolc neve kezdőbetűivel jelölt tanulójának matematikaeredményeit mutatja be a 2006-os bemeneti méréstől indulva a 2010-es érettségiig.
4
A mérés, bár egzakt eredményt ad, mégsem mindenható. Minden gyereket önmagához kell mérnünk, egyéni fejlődését kell figyelnünk. Tevékenységünk akkor eredményes, ha a kudarcokkal küzdő tanulók száma a minimumra csökken. Mindez természetesen nagyon intenzív osztályfőnöki és szaktanári odafigyelést igényel. Tanórán kívül is sokat kell együtt lennünk tanítványainkkal, szabadabb keretek között ugyanis sokkal több kiderül egy gyerekről, mint a tanítási órán. Iskolánkban erre számtalan lehetőség van: szakkörök, különbö-
ző témájú és szintű versenyek, kirándulások, kulturális programok. Túlzás lenne azt állítani, hogy a rendszerünket nem kell tovább finomítani, fejleszteni. Azt azonban biztosan megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években az iskolai mérési kultúránk fejlődött, a tanári hozzáállás pozitívabb lett, az eredmények értelmezése iskolai, munkaközösségi és egyéni pedagógusi szinten is gyakorlattá vált. Plánk Tibor igazgató
Jegyzőkönyvi tapasztalatok a környezettudatos ismeretek és vélemények kérdőíves mérésről A környezettudatosságról első alkalommal 2008 őszén készült kérdőíves felmérés a 9. évfolyamos tanulók körében reprezentatív minta alapján. A 2010. évi mérés a korábbiakhoz hasonló céllal készült. A fővárosi mérési rendszert leíró 2010/2011. tanévi mérési naptár alapján a bemeneti méréseknél már megismert módon került sor a kérdőíves vizsgálat lebonyolítására. Az intézmények tíz nappal a mérést megelőzően megismerhették az útmutatót és publikussá vált az érintett intézmények/osztályok listája. A mérést 10%-os fővárosi mintán végeztük. A minta kiválasztása a könyvtárhasználati ismeretek mintaválasztásával mutat hasonlóságot, tehát a mintába csak
16. szám
2010. december
bizonyos iskolák egyes osztályai kerültek teljes létszámban. A képzés típusa és a nyelvoktatás jellege szerinti reprezentativitási szempontok alapján 27 iskola 37 osztálya, 1112 tanuló került a mintába. A kérdőíveket végül összesen 980 tanuló töltötte ki. A 12%-os mintavesztés oka a tanulók hiányzása, továbbá a szeptemberi adatszolgáltatás óta bekövetkezett tanulói fluktuáció a 9. évfolyamon. A jegyzőkönyvek adatainak összesítése alapján megállapítható, hogy az egyes intézmények közel azonos arányban választották a 2010. november 22-24. között rendelkezésre bocsátott három mérési napot (1. ábra).
5
A kérdőíves vizsgálat attitűdök, vélemények vizsgálatára irányul. A tanulók koncentrálási képességét figyelembe véve célszerűbb a korai óraválasztás a mérés céljára. A mérés órájában a kompetenciaalapú méréseknél megismertekkel ellentétben színes a paletta. Az intézmények közel kétharmada az első három órában, 7%-a a hetedik órában bonyolította a mérést (2. ábra).
1. ábra. Az intézmények megoszlása a mérés napja szerint
A kérdőívek kitöltése során szabálytalanság nem fordult elő. Egy intézmény esetében több kérdés merült fel az útmutatóval, annak tartalmával, értelmezésével kapcsolatban. A terembe beosztott tanulók listájának hiánya merült fel egyik problémaként. A tanulók nevét és kódszámát tartalmazó lista a követő vizsgálat céljából az iskola számára szolgáltat fontos adatokat. Az osztálynapló sorszáma alapján derül ki, mi a mérés időpontjában a legmagasabb naplósorszám, mert a bemeneti mérések előtt, két és fél hónappal korábban szolgáltatott adatok az osztályok túlnyomó többsége esetében változást mutatnak: tanulók távoztak, újak érkeztek. Ennél fogva e mérés során
16. szám
2010. december
2. ábra. Az intézmények megoszlása a mérés órája szerint
pontos listát nem is tudtunk volna összeállítani az egyes iskolák számára. A terembe beosztott tanulók nevét és kódszámát tartalmazó listát az összes fővárosi mérés során az iskolai mérésvezető készíti el, elkészítésére tehát jelen esetben is az intézmények mérésvezetőit kértük fel, mert a mérés megszervezésében, különös tekintettel azokra az intézményekre, amelyek nem csak egy osztállyal vettek benne részt, nem kívántuk megkötni az iskola kezét. Nem tűnt továbbá egyértelműnek, mitől reprezentatív a minta, ha az egész osztály részt vesz a mérésben. A környezettudatos ismeretek és vélemények kérdőíves mérés nem teljes körű, tehát nem az érintett teljes
6
populáció (kb 12000 fővárosi 9. évfolyamos tanuló) vesz benne részt. Amikor a teljes populáció vizsgálata nem szükséges vagy arra nincs lehetőség, mintán zajlik a vizsgálat. A minta eredményei alapján levont következtetések azonban csak abban az esetben terjeszthetők ki a teljes populációra, ha a minta összetétele leképezi a populációt, más szóval reprezentatív. A minta reprezentativitását a mérés megtervezésekor fővárosi szinten biztosítottuk iskolatípus (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), valamint a nyelvoktatás jellege szerinti (normál, NYEK, kéttannyelvű) rétegzettségben. Iskolai szinten azonban a 10%-os mintából következtetni a mintába nem került 90%-ról már csak igen nagy statisztikai bizonytalanság mellett lehetne, ezért az adatfelvétel megkönnyítését szem előtt tartva a kiválasztott iskolák megjelölt osztályaiban, teljes tanulólétszámban kértük a mérőeszközt kitöltetni. A reprezentativitás tehát nem az iskolai
16. szám
2010. december
vagy az osztály-, hanem annál magasabb vizsgálati szinten biztosított. A mintaválasztás gyakorlata megegyezik a 2008-as mérés, valamint a könyvtárhasználati ismeretek mérésénél alkalmazottakkal. Kérdésként merül fel, miért azonosítóként utalunk a tanuló részéről a mérőeszköz fejlécére felírandó naplósorszámra. A tanulónként egyedi azonosító az iskolát azonosító első három számjegyből, a kétjegyű osztálykódból - első számjegye az iskolatípust és a nyelvoktatás jellegét is magába foglaló kód, második számjegye egy a kompetenciaalapú mérések során kiadott, intézményenként újrainduló futószám -, valamint a tanuló naplósorszámából áll. Az adatok egyediségének és azoknak a reprezentativitás fent felsorolt rétegzési szempontjai alapján történő elemezhetősége céljából elegendő számunkra, ha egy-egy ilyen hétszámjegyű kóddal azonosítjuk az egyes tanulók adatait.
7
Soron következő műhelyfoglalkozásaink 2010. december 8. (szerda) 14.30-16.30
MFPI fsz. 5.
Mennyit fejlődtek két év alatt a tanulók történelem- és idegen nyelvi kompetenciái? Előadó: Südi Ilona, Török József 2011. február 23. (szerda) 14.30-16.00
MFPI fsz. 6.
Ennyi múlik az érdeklődésen? Motiváció és a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezők a 2010. évi bemeneti mérések alapján. Előadó: Südi Ilona, Török József 2011. március 30. (szerda) 14.30-16.00
MFPI fsz. 6.
Bemeneti pillanatkép a 2010/2011. tanévi kilencedikesekről. Előadó: Südi Ilona, Török József Szeretettel várjuk az érintett intézményvezetőket, a mérésvezetőket, a munkaközösség-vezetőket, a szaktanárokat és a téma iránt érdeklődő kollégákat!
A MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI
OSZTÁLY MINDEN KEDVES KOLLÉGÁNAK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET, TARTALMAS KIKAPCSOLÓDÁST, FELTÖLTŐDÉST ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN. Fotók: http://www.hunfalvy-szki.hu/; http://office.microsoft.com/hu-hu/images/ Südi Ilona
16. szám
2010. december
8
FELELŐS KIADÓ SZERKESZTETTE
Sárik Zoltán, igazgató Südi Ilona
MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI OSZTÁLY MUNKATÁRSAK
Südi Ilona Lövei Mária Török József
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
338 2156/147 338 2156/120 338 2156/119
