KLÍMABARÁT OTTHON 2 | IZZÓCSERE PROGRAM | ZÖLD VÉDJEGYEK AZ ÖKOINDUSTRIÁN | CSILLAGOSÉGBOLT-PARK A ZSELICBEN | TERMÉSZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER | TISZA-TAVI ÖKOCENTRUM | KLÍMACSÚCS | ENERGIANYERÉS FÉMOSZTRIGÁKKAL
Zöld honlap 2009. december
Kérjük kímélje a környezetet és ne nyomtassa ki a dokumentumot.
Köszöntı
Kedves Olvasó! Ezekben a napokban Koppenhágára figyel a világ: fontos dolgokról kell döntenie a csaknem 200 állam- és kormányfınek. A tét nem kevesebb, mint hogy együtt tud-e mőködni a világ - beleértve a fejlıdı országokat, az Európai Uniót, valamint a legnagyobb szennyezınek számító Kínát és az Egyesült Államokat - annak érdekében, hogy radikális vállalásokat tegyenek az éghajlatvédelemért a klímaváltozás egyre kézzelfoghatóbb közelségében. Én magam személyesen is mindent elkövetek a konferencia során folytatott megbeszéléseken, hogy közelebb kerüljünk a megállapodáshoz. Cselekednünk kell, azért is, mert a felmérések szerint ma már közel másfél földgolyóra lenne szükség ahhoz, hogy fenntartható módon kielégítse az emberiség igényeit.
2009. december
Volt, aki Ausztrália keleti partjaitól 18 ezer kilométert tett meg kerékpáron Koppenhágáig, amelyet egyébként egy nemrég készült rangsorban a leginkább környezetbarátnak városnak kiáltottak ki. Sokan pedig kint tüntettek, amíg a klímaszakértık és a politikusok bent tanácskoztak. Egy biztos: rengeteg embert megmozgatott a lehetıség, hogy tegyen valamit az éghajlatváltozás ellen.
01
Hogy mi a tét számunkra? Például az, hogy legyen lehetıségünk és pénzünk még több olyan klímavédelmi programot elindítanunk itthon, amellyel mérhetı módon csökkenteni tudjuk a széndioxid-kibocsátást a saját házunk táján is. Soha még ennyi forrás nem állt rendelkezésünkre, mint amennyit most a kibocsátásikvóta-bevételekbıl hazai lakossági "zöldítésekre" tudunk költeni. Elindítottuk a Klímabarát Otthon Program második részét, melyre társasházak és magánszemélyek is pályázhatnak hagyományos lakóépületek energiahatékony felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építéső energiatakarékos lakóépületek támogatására. Ezzel a ma leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszközzel nem csak a felesleges energiafogyasztás miatt keletkezı szén-dioxid-kibocsátást tudjuk csökkenteni, de egyúttal jelentıs megtakarítást is jelent a rezsiköltségekben. Kinevezésemkor azt tőztem ki egyik célomul, hogy minél több ember számára tegyem elérhetıvé azt, amit én magam már megvalósítottam otthonomban: váljék klímabaráttá az otthonunk! Külön öröm volt számomra, hogy a közelmúltban bejelenthettem az akár 60 százalékos támogatási lehetıséget. Nem feledkeztünk meg azokról sem, akik számára nehezebben elérhetı, hogy tegyenek a széndioxid-kibocsátás ellen: a minisztérium pályázatának köszönhetıen a leginkább rászorulók nagycsaládosok, nyugdíjasok, óvodák - 220 ezer izzót cserélhetnek energiatakarékosra. Talán nem mindenki tudja, hogy az energiatakarékos izzók 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos égık. Így az izzócsereprogramunk segítségével évi 3,14 megawattal kevesebb erımővi kapacitásra lesz szükség, a fogyasztóknál pedig mindez 780 millió forint költségmegtakarítást jelent. Bízom benne, hogy jövıre a Zöld Beruházási Rendszer újabb elemeirıl számolhatok be Önöknek. Magunknak eredményes klímatanácskozást, Önöknek pedig békés, boldog ünnepeket, Zöld Karácsonyt és sikerekben gazdag új esztendıt kívánok! Üdvözlettel: Szabó Imre miniszter
HÁZUNK TÁJÁN A környezetvédelem hírei Magyarországról
A spanyolok elégedettek a magyar Zöld Beruházási Rendszerrel
2009. december
Klímabarát Otthon 2
A Klímabarát Otthon Program részeként a zöldtárca pályázatot írt ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építéső energiatakarékos lakóépületek támogatására. A kibocsátásikvóta-bevételekbıl kiírt második pályázattól Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter jó hatásfokú, mérhetı szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vár, amely egyúttal jelentıs megtakarítást jelent a rezsiköltségekben. A tárcavezetı saját klímabarát otthonában jelentette be az új klímavédelmi programot, ahol bemutatta azokat az átalakításokat, amelyekre most a lakosság széles köre pályázhat. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) részeként kidolgozott Klímabarát Otthon Program - lakóépületek energiahatékony felújítása - pillanatnyilag az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz, az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai szén-dioxid-kibocsátások 30 százalékát. A KlímaBónusz támogatással akár 60%-os támogatás is elnyerhetı.
A spanyol környezetvédelmi minisztérium elégedett a magyar Zöld Beruházási Rendszerrel és azzal, ahogy hazánk a kvótaértékesítésbıl befolyt összeggel gazdálkodik. A spanyol szaktárca küldöttségét hazánk november végén tájékoztatta arról, hogy milyen klímavédelmi és kibocsátáscsökkentési beruházásokra fordítják a tılük befolyt összeget. A spanyol fél örömét fejezte ki, hogy Magyarország 2007-tıl kezdıdıen részletesen szabályozta a kiotói kvótakereskedelemben való részvételt és az ebbıl származó bevételek klímavédelmi felhasználását, így azok teljes egészében rendelkezésre álltak, illetve állnak a Zöld Beruházási Rendszer keretében történı felhasználásra. Spanyolország számára a Magyarországgal kötött szerzıdés kulcsfontosságú és példaértékő, hiszen elsıként hazánktól vásároltak szén-dioxid-kvótákat. A Klímabarát Otthon program nyáron meghirdetett panelpályázata után a tárca a hagyományos építéső épületekre és lakásokra is kiterjesztette a klímavédelmi célú pályázatot. Ezen olyan beruházások támogathatóak, amelyek mérhetı szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést eredményeznek, és igazolhatóan javul az épület energiahatékonysága. Miniszteri közvetítéssel megoldódhat a Pécsi Vízmő-vita
220 ezer izzót cserélhetnek energiatakarékosra a rászorulók
02 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium uniós forrásból 230 millió forint keretösszegő pályázatot írt ki energiatakarékos izzók cseréjére az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése és a klímatudatosság erısítése érdekében. Az energiatakarékos izzók vásárlására az idıseket és a nagycsaládosokat támogató közhasznú alapítványok és egyesületek, valamint óvodák pályázhatnak. Az izzócsereprogram során mintegy 220 ezer hagyományos, 100 wattos izzót cserélnek ki, ez éves szinten a fogyasztóknál mintegy 780 millió forint költségmegtakarítást, évi 23 900 tonnányi szén-dioxid-megtakarítást és 3,14 megawatt erımővi kapacitásigény-csökkenést eredményez.
Hosszú hetek után Szabó Imre szakminiszter kezdeményezésére és közvetítésével ült tárgyalóasztalhoz novemberben Páva Zsolt, Pécs polgármestere és a francia Suez Environnement régiós vezetıi, hogy megoldást keressenek a másfél hónapja húzódó vitás helyzetre. A kormány képviseletében Szabó Imre tárcavezetı elızetesen mindkét féllel tárgyalt, így jöhetett létre a találkozó, melyen a felek kifejezték: tárgyalásos úton törekszenek az ügy megoldására, és a Pécsi Vízmő Zrt. Felügyelı Bizottságát Pécs város polgármestere felkéri a visszásságok kivizsgálására. A tárgyalások decemberben folytatódnak. A megbeszélések részleteirıl és azok elırehaladásáról Pécs polgármestere tájékoztatta a zöldtárca vezetıjét. Mindkét fél üdvözölte, hogy körvonalazódni látszik a
Az izzócsereprogram során a pályázóknak össze kell győjteniük és le kell adniuk a kicserélt hagyományos égıket, ezek tehát már garantáltan nem szennyezik tovább a környezetet. Az energiatakarékos izzók mintegy 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint egy hagyományos égı. A pályázatok benyújtására 2009. december 15. és 2010. január 15. között van lehetıség.
2009. december
Zöld védjegyek az Ökoindustria kiállításon
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter átadta az idei környezetbarát termék és európai ökocímke minısítéseket november végén az Ökoindustria kiállításon. A címkéket olyan környezeti szempontból kiemelkedı termékek használhatják, amelyek megfelelnek egy elızetesen kidolgozott szakmai és környezeti követelményrendszernek. A címkézés célja a termékek pozitív megkülönböztetése a fogyasztók számára. Idén egy tartálytőzoltó berendezés és két kompaktfénycsıtermékcsalád nyerte el a minısítést. Az Ökoindustria Nemzetközi Szakkiállításon 150 hazai és külföldi kiállító mutatta be innovatív termékeit, eljárásait, berendezéseit, eszközeit és szolgáltatásait, amelyek a környezet védelmét szolgálják. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a KvVM Fejlesztési Igazgatóság közös standdal jelent meg a kiállításon, ahol a látogatók tájékozódhattak az Európai Unió által társfinanszírozott környezetvédelmi pályázati lehetıségekrıl és a megvalósult projektekrıl. Kiosztották az idei "Üzleti Élet a Környezetért" díjakat
megoldás. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a város vezetésének közös célja, hogy biztonságban tudja a lakosság ivóvízellátását, és az ügyben mielıbb mindenki számára megnyugtató megoldás szülessen, a szakminiszter ezért is vállalt kezdeményezı szerepet a konfliktus megoldására Újabb két árvízvédelmi nagyprojekt kaphat uniós támogatást
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének részeként újabb két nagyprojekt támogatásáról döntött a kormány. A "Tisza hullámtér - nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon", illetve a "Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között" címő projektek 18,5 milliárd forintból valósulhatnak meg, és növelik a Tisza mentén élı emberek árvízi biztonságát. A Tisza hullámtérének fejlesztése során Kisköre és Szolnok között a folyó mintegy 62 km hosszú középsı szakaszán 8 ezer hektárnyi hullámteret érintenek a beavatkozások, ezzel árvizek esetén 20-40 centiméteres vízszintcsökkentést lehet majd elérni. A beruházás közvetlenül 130 ezer lakos árvízi biztonságát növeli 2012 végére. A beregi töltésfejlesztések során 28 km hosszú árvízvédelmi töltést magasítanak és szélesítenek a Tisza Vásárosnamény és Lónya közötti szakaszán. A beruházás 7 település területén valósul meg, de további 12 magyar és 9 ukrán település árvízi biztonságát garantálja. A fejlesztés csak Magyarországon 378 km2-en közel 14 ezer ember árvízi biztonságát javítja. Megépülhetnek a hiányzó körtöltések a Hernád völgyében
03 Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára átadta az idei "Üzleti Élet a Környezetért" díjakat csütörtök délelıtt Budapesten. A díj azoknak a szervezetnek ítélhetı oda, amelyek a környezetvédelem érdekében konkrét projektet valósítottak meg a tavalyi és az idei évben. Az elsı helyen a Fıtáv Zrt. Ökoplusz programja végzett, második lett a Dreher Zrt., amely új biogázfejlesztı és szennyvíztisztító üzemével 8-10 százalékos üvegházgázkibocsátáscsökkentést ért el, a harmadik helyet pedig a K&H Bank Zrt. "zöld fiókjai" szerezték meg. A Hungarian
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával hét Sajó- és Hernád-völgyi település körül épülhetnek meg a hiányzó körtöltések. A több mint 15 kilométernyi töltés 3,87 milliárd forintba kerül, az uniós projektek elıkészítése már befejezıdött. A településeket a Hernád völgyében korábban is veszélyeztették a folyó árvizei, de az utóbbi évek rendkívüli nyári árvizei tetemes károkat okoztak, így sürgetıvé vált a falvak körül az
Business Leaders Forum Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Munkacsoportja hetedik alkalommal hirdette meg az "Üzleti Élet a Környezetért" díját. Az elsı helyen végzett a Fıtáv Zrt. Ökoplusz programja eredményeként a lakók hıdíjköltségei átlagosan 17%-kal csökkentek. Ezzel egyenes arányban csökkent az energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás. Az Ökoplusz program 45 ezer lakás korszerősítését eredményezheti. Tovább épülhet Rendszer
a
Kis-Balaton
Vízvédelmi
árvízvédelmi mővek kiépítése. A projektet bemutató sajtótájékoztatón Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztésekkel hét település és közel ötezer lakos árvízi védettsége lesz biztosítható. Az új töltések magassága az elıírások szerint a mértékadó árvízszintet 1 méterrel haladja majd meg, a koronaszélességük pedig 3 méter lesz. Ahol a szükséges mérető töltés nem építhetı ki, ott vasbeton árvízvédelmi támfalak épülnek, Felsıdobszán pedig mobilgátat alakítanak ki egy szakaszon. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetıen 2007 és 2013 között 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelemre.
2009. december
Megkezdıdött a Nagy-Pándzsa vízgyőjtıjének revitalizációja
A kormány benyújtotta az Európai Bizottsághoz a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer második ütemére szóló támogatási kérelmét. Pozitív döntés esetén közel 8 milliárd forint juthat a kiemelt fontosságú balatoni régió fejlesztésére. Az uniós nagyprojekt eredményeképp jelentısen csökken a Balaton tápanyagterhelése, javul a tó vízminısége, biztosított lesz a kiemelkedı természetvédelmi jelentıséggel bíró Kis-Balaton ökológiai vízigénye, és árvízvédelmi szempontból is biztonságosabbá válik a térség. A tervek szerint a Kis-Balaton vízállása a Zala folyó természetes vízszintingadozásától függ majd, javítva ezzel a környezeti feltételeket a vizes élıhelyeket kedvelı élılények számára. Ennek biztosítására egy rugalmas vízkormányzási rendszert alakítanak ki, amely segítségével biztosítani lehet, hogy a tóba mindig a tápanyaggal legkevésbé terhelt víz jusson, ezzel javítható és megvédhetı lesz a Balaton vízminısége. A rendkívül gazdag állat- és növényvilág megóvásának érdekében az Ingói berek kikerül a víz fı áramlási irányából, így a természetes vízjárást követı vízszint kedvezıen fog hatni az ott kialakult élıvilágra. Kristálytiszta a Balaton
04
Megkezdıdıdött a Gyır melletti Nagy-Pándzsa vízgyőjtıjének revitalizációja, a több mint 1 milliárd forintos beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében uniós forrásból valósul meg. A projekt a Sokorói-dombság keleti oldalán húzódó két legjelentısebb vízfolyást, a Nagy-Pándzsát és a Vezseny-eret érinti. A projekt célja a közvetlen árvízveszély megszüntetése és a Natura 2000 terület rehabilitációja. A Nagy-Pándzsa vízszállító képességének helyreállítása és a zsilip rekonstrukciója jó hatással lesznek az árvízi biztonságra, valamint hozzájárulnak a vízminıség javulásához. A beruházással 2200 ember árvízi biztonsága javul, a vízszállító képesség helyreállításával rendezett tájkép, élhetı környezet alakul ki. A fejlesztés eredményeképpen javul a vizek növény- és állatvilágának életlehetısége, illetve biztonságos lesz a halastavak vízpótlása is. A helyes vízgyőjtı-gazdálkodás kialakítása az önkormányzatok csapadékvíz-elvezetési feladatainak elvégzését is megkönnyíti. Közös természetvédelmi akció az orvhalászat megfékezésére a Balatonon
Kristálytiszta a Balaton vize - derült ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének mérésébıl. Az év utolsó hónapjában végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a tóban az ásványi anyagok szintje ideális, élıvilága a téli idıszaknak megfelelıen csendes. A növények számára tápanyagként szolgáló ásványi elemek koncentrációja az egész nyíltvízi területen
Horgászokat, halászokat ellenıriztek a Természetvédelmi İrszolgálat és a Balatoni Vízirendészeti Rendırkapitányság munkatársai egy november végén a Balatonon. A hatóságok egyetlen este
alacsony, ezért a víz nem hínárosodhat, és káros hatású növények sem telepedtek meg. Az öt Celsius-fok körüli hımérséklető tóban nagyon kevés algát találtak, a klorofill koncentrációja egységesen 5-6 mikrogramm literenként. Ennek egyik oka a növényi tápanyagok alacsony koncentrációja, a másik, hogy ebben az idıszakban nagy számban fordul elı az üvegszerően áttetszı és parányi algákat fogyasztó, egy-két milliméter nagyságú vízibolha. Zöldkommandó: 11 ezer tonna hulladékra 280 millió forint bírság
alatt mintegy 200 horgászt igazoltattak és 57 vízi jármővet ellenıriztek. Az akció során 12 esetben a horgászati szabályok megszegése miatt kezdeményeztek halvédelmi bírságot, egy esetben természetvédelmi szabálysértés történt, míg a hajózási szabályok megszegése miatt 3 feljelentés készült. Az akcióban 19 rendır és 30 természetvédelmi ır vett részt 5 szolgálati kisgéphajóval és 9 szolgálati gépkocsival. A hatóságok a halászati-horgászati, a természetvédelmi és a hajózási szabályok betartását ellenırizték, tiltott halászati-horgászati eszközöket kutattak fel és figyelıszolgálatot is végeztek. A rendırség munkatársai és az állami természetvédelmi ırök a közeljövıben tovább folytatják az akciókat, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. pedig tovább erısíti a halászati ırzést.
2009. december
Bioinnováció és zöld technológiák kutatása a veszprémi Pannon Egyetemen
05
İsszel tovább folytatódtak a 2009-es Zöldkommandó akciósorozat helyszíni ellenırzései, amelyek célja az illegális autóbontók felszámolása. Októberben 26 telephelyet ellenıriztek a zöldhatóságok, ebbıl 11 helyszínen megtiltották az illegális gépjármőbontási tevékenységet. Az akció tavaszi indulása óta több mint 11 ezer tonna hulladékra mintegy 280 millió forint bírságot szabtak ki a felügyelıségek. A felügyelık elıször a korábban ellenırzött telephelyek kontroll-ellenırzését végezték el, majd további új helyszíneket is megvizsgáltak. Október végéig összesen 378 helyszíni szemlét tartottak a felügyelıségek. Május és október között a zöldhatóságok 47 esetben azonnal megtiltották az illegális tevékenységet, 5 esetben fordult elı környezetkárosítás, környezet-veszélyeztetés. A zöldhatóságok egy szabálytalan, környezetkárosító módon szétszerelt - és így veszélyes hulladéknak minısülı - autó miatt akár 324 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak, az elkövetı pedig környezetkárosítás esetén akár szabadságvesztéssel is sújtható. A Zöldkommandó bezárathatja a szabálytalan vagy illegális autóbontókat, talajszennyezés esetén pedig kármentesítésre kötelezheti a telepet. Törvényi tilalom a cianidos bányászatra
Közel 700 millió forintból - uniós támogatással innovatív kutatói teamek felállítását és mőködtetését, illetve alapkutatások folytatását támogató projekt indul a veszprémi Pannon Egyetemen, amely a környezetkímélı, erıforrás-felhasználás szempontjából hatékony technológiák, eljárások kidolgozására összpontosít. A Pannon Egyetem 4 kara a következı két esztendıben 8 szakmai program célzott alapkutatásait végzi el, amelyek rövid távon piacképes termékként hasznosíthatók. A programok között szerepel a "Hulladékszegény eljárások - szennyezések csökkentése a forrásnál" és az "Ökonómiai vizsgálatok" címő, a Georgikon Mezıgazdaság Tudományi Kar "Növényvédelmi eljárások biológiai és molekuláris biológiai megalapozása az élhetıbb környezet kialakítása érdekében" címő programja pedig országosan is egyedülálló módon közelíti meg a kártevık elleni védekezést, amit adatbázis-építéssel és molekulárisbiológiai kutatásokkal segít. Erdeiiskola-fejlesztés a Tihanyi-félszigeten
December elején az Országgyőlés kimondta a cianidos bányászati technológia tilalmát Magyarországon. A Ciánmentes Magyarországot! koalíció által kezdeményezett javaslatot 356 igen és 1 nem szavazattal fogadta el a parlament. A törvény célja annak biztosítása, hogy a 2000. évi katasztrofális tiszai ciánszennyezés januárban esedékes tízedik évfordulójára törvényi tilalom tegye lehetetlenné a
Mintegy 45 millió forint uniós támogatásból többek között új főtési és melegvíz-ellátási rendszerrel, környezetbarát és energiatakarékos kazánnal, hıtartó nyílászárókkal és napkollektorokkal bıvült a Tihanyi Levendula Erdei Iskola. A fejlesztések
kockázatos cianidos technológia hazai alkalmazását. A magyar tilalom serkentıleg hathat a környezı országokban és az Unióban is hasonló szabályozási lépések megtételére. Ezáltal biztonságosabbá tehetı a régió és Európa egésze is. Erre annál is inkább szükség van, mert az eddigiek mellett rendszeresen új és új aranybánya-tervekkel, így például a közelmúltban a romániai Csertésre tervezett beruházással találkozni. A bányászati technológia tilalmára indított Ciánmentes Magyarországért! mozgalomhoz több mint 60 hazai és külföldi szervezet csatlakozott. Kijelölték az elsı határon átnyúló vizes élıhelyet
hozzájárulnak a szállásértékesítés tervezhetıségéhez, az infrastrukturális háttér javításához, és így az erdei iskolai szezon meghosszabbításához. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2002 óta mőködteti erdei iskoláját a Tihanyi-félszigeten. Az erdei iskola 25 férıhellyel mőködik, áprilistól szeptember végéig fogadja a látogatókat. Az elmúlt években a látogatottsága fokozatosan nıtt, ezért szükségszerővé vált a korszerősítés. A kiszolgáló épületben akadálymentes mellékhelyiséget alakítottak ki, térkıburkolat lerakásával akadálymentesítették az épületeket, illetve infokommunikációs akadálymentesítést is megvalósítottak: a látássérülteknek dombornyomásos táblákat, térképeket, Braille-feliratokat, a hallássérülteknek indukciós hurkokat szereztek be.
2009. december
Búvárbravúr a Kossuth-barlangban
06
A Ramsari Egyezmény titkársága határon átnyúló ramsari területté, azaz nemzetközi jelentıségő vizes élıhellyé minısítette az osztrák Fertı-Fertızug, illetve a magyar Fertı és Nyirkai-Hany területeket. Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a nemzetközi jelentıségő vadvizekrıl, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyérıl szóló, az iráni Ramsarban 1971-ben elfogadott egyezményhez. A csatlakozás óta Magyarországnak 28 területet sikerült felvetetnie a nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek jegyzékére, amelyek együttesen az ország több mint 2%-át fedik le. A magyarországi ramsari területek többsége országos védelmet élvez, hazánk 2004-es uniós csatlakozásakor pedig kivétel nélkül minden magyarországi ramsari terület beépült az Európai Uniós védelmet biztosító Natura 2000 hálózatba. A Fertı és a Hanság bekerült mind a madárvédelmi, mind az élıhelyvédelmi irányelv alapján kijelölt területek közé. A Nyirkai-Hany ramsari területet magában foglaló Hanságban több mint 20 ezer hektáron magas természeti érzékenységő terület kijelölésével és az ott megpályázható agrár-környezetvédelmi célprogramok kiírásával segíti a kormányzat a gazdálkodókat a fenntartható gazdálkodás megvalósításában. Nemzetközi Csillagoségbolt-park a Zselicben
Cseppkövekkel ékesített környezetre és egy tóra bukkantak az Amphora Búvár Klub tagjai a Borsod megyei Kossuth-barlangban található Reménytelen-szifonban, ahol több éven át tartó kutatásuk eredményeként átjutottak egy vízzel telt barlangjáraton. A barlang az Aggteleki-karszton helyezkedik el, Jósvafı határában, a Nagy-Tohonya-forrás mögött. A barlangot Kessler Hubert vezetésével 1956-ban tárták fel és ismerték meg a szifonig. A feltárást követıen megindult a víz alatti járatok kutatása, ám az nem hozott eredményt. A mostani kutatócsoport átjutott a vízzel telt barlangjáraton, ahol megdöbbentı folytatást találtak: a szifon túloldalán egy körülbelül 15 méter széles és 30-40 méter hosszú tavat látni, amely egy gyönyörő cseppköves ablakban folytatódik. A barlang jelenleg ismert hossza másfél kilométer, azonban a víznyelık festésével lehatárolt vízgyőjtı területe meghaladja a 25 négyzetkilométert, így a szifonon túl több kilométernyi ismeretlen járat várja a kutatókat. Elkészült a Rendszer
A Zselici Tájvédelmi Körzet immár hivatalosan is Nemzetközi Csillagoségbolt-parknak minısül. A csillagos-, más néven sötétégboltprogram célja, hogy megóvja az éjszakai természetes környezetet ott, ahol az még jó állapotban fennmaradt. A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International
Természetvédelmi
Információs
Elkészült és már üzemel az állami természetvédelemi intézmények munkáját kiszolgáló komplex térinformatikai számítógépes információs rendszer, amelyet mintegy 800 millió forint költséggel hoztak létre. A környezetvédelmi adatok 90 százaléka helyhez kötött, ezért szükséges, hogy az ágazat rendelkezzen egy olyan térinformatikai adatbázis-
Dark Sky Association, IDA) az Egyesült Államokban, az Arizona-állambeli Phoenixben tartott éves közgyőlésén hirdette ki az új nemzetközi sötétégboltparkokat. Három észak-amerikai park után a Zselici Tájvédelmi Körzetet terjesztették fel elsıként erre a címre Európában, ezt követte a Galloway Forest Park Skóciában. Három éve együttmőködési megállapodást kötött a Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága a program elindításá-ról. A tájvédelmi körzet világítási tervében kikötötték, hogy milyen kültéri világítása lehet az ökoturisztikai központnak, vagy bármilyen más épületnek. Csupán oda szabad világítani, ahol tényleg szükség van a fényre, s azt az út, a talaj irányában kell fordítani. Teljes mértékben kerülni kell, hogy olyan lámpatestek legyenek, amelyek a csillagos égbolt irányában világítanának.
2009. december
Kistérségi szintő idıjárási veszélyjelzés az EU támogatásával
07
Uniós támogatást nyert az Országos Meteorológiai Szolgálat "Magyarország kistérségi idıjárási veszélyjelzı és riasztó rendszerének kiépítése és üzemeltetése" címmel beadott pályázata, így novembertıl megkezdıdhet a projekt megvalósítása. A projekt célja egy olyan meteorológiai fejlesztés megvalósítása, amely lehetıvé teszi a veszélyes idıjárási jelenségek detektálását, követését és elırejelzését hazánk kistérségeire lebontva. Elsıdleges cél, hogy Magyarország valamennyi (174) kistérségére külön-külön 1-3 órára elıre objektív alapú idıjárási riasztás készüljön, amely tartalmazza például a várható legerısebb széllökés erısségét, a várható kritikus csapadék menynyiségét, jégesı vagy ónos esı elıfordulását. Ide tartozik az érintett területekre történı speciális riasztások kiadása, az úgynevezett hirtelen kialakuló lokális árvizek pusztító hatásainak csökkentésére. A riasztásokat minden 15 percben frissítik. További cél, hogy a riasztórendszer 6-12 órára elıre figyelmeztetı jelzést adjon minden kistérség számára, a figyelmeztetéseket naponta négy alkalommal frissítik. Az új riasztási rendszer 2011 júliusától áll majd rendelkezésre. Jóváhagyták a gyıri rendszer támogatását
hulladékgazdálkodási
sal, amely folyamatosan frissítve évek múlva is megbízhatóan használható. A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) biztosítja egyebek között a magyarországi természetvédelmi jelentıségő élılények és az élettelen képzıdmények például barlangok, források - elhelyezkedését, a változások nyomon követését. Lehetıvé teszi emellett a természetvédelmi adatok győjtését és tárolását, valamint a természeti értékek nyilvántartását, védelmét. Az informatikai rendszer része egyebek között a természetvédelmi adatok kezelése, a védett értékek nyilvántartása, az erdészeti és ingatlan-nyilvántartás, a vagyongazdálkodás és a közönségszolgálat segítése, valamint a döntéselıkészítés. Több mint 17 kilométer hosszúságú út épült Tápiószele, Újszilvás és Abony között Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Újszilváson felavatta azt a több mint 17 km hoszszúságú 1,47 milliárd forint összköltségő utat Tápiószele, Újszilvás és Abony között, melyhez 1,22 milliárd forinttal járult hozzá az Unió. Az elkerülı út csökkenti a forgalom okozta környezetterhelést, és lehetıvé teszi azt, hogy Újszilvás és a környezı települések becsatlakozzanak a közelben fekvı városok gazdasági vérkeringésébe. A beruházás során 3 km hosszúságban új utat építettek, a fennmaradó közel 14 kilométeren pedig felújították az utat, a 3119-es és 3121-es jelő utak csomópontjában pedig körforgalmi csomópont jött létre. Az elkészült útszakasz jelentıs tehermentesítést nyújt a 311-es másodrendő fıútvonal Tápiószele és Cegléd közötti, valamint a 4-es számú elsırendő fıútvonal Cegléd és Abony közötti szakasza számára is. Tisza-tavi ökocentrum Poroszlón
A Tisza és a Tisza-tó élıvilágát bemutató ökocentrum épül a Heves megyei Poroszlón az Észak-magyarországi Operatív Program támogatásával. A 2,2 milliárd forint értékő beruházás legfıbb attrakciója Európa legnagyobb, összesen 600 ezer liter őrtartalmú édesvízi akváriumparkja lesz. Az ökocentrumot a tervek szerint 2011-ben adják át a Tisza-tó menti településen. A legnagyobb, 485 ezer literes akváriumon egy üvegfalú vízi alagutat vezetnek át, ily módon a látogatók közvetlen közelrıl figyelhetik meg a halak mozgását. A medencékbe egyébként a Tiszában élı állatok és növények kerülnek, illetve olyan hazai édesvízi halfajták, amelyeket a kihalás veszélye fenyeget. A centrumhoz kapcsolódik majd egy 10 hektár területő madárpark. Mindez kiegészül háromdimenziós filmek vetítésére alkalmas mozival, konferenciateremmel, illetve vízitúra-központtal. A tervek szerint a létesítmény megvalósítása 2010 februárjában kezdıdhet meg.
2009. december
Megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását a "Gyır Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás mőködési területén települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer kialakítása" címő nagyprojekt. A projekt a Közép- és a NyugatDunántúli régióban egy integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását és az anyagában újrahasznosítható és a biológiailag lebomló hulladékok szelektív győjtési rendszereinek bevezetését tőzte ki célul. A 9,5 milliárd forint összköltségvetéső nagyprojekt Gyır-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye 112 településén, összesen 260 ezer lakos életminıségét javítja, a kezelésre kerülı, átlagos települési szilárd hulladék mennyisége évi 130 ezer tonna. A projekt konkrét célja a hulladék keletkezésének megelızése és szelektív hulladékgyőjtési rendszerek bevezetése az újrahasznosítható és a biológiailag lebomló hulladékokra. A vegyesen győjtött hulladékból az éghetıek kiválogatása által a lerakásra kerülı hulladék mennyisége csökkeni fog. A beruházás keretében többek között egy hulladéklerakó, egy mechanikai-biológiai kezelımő, egy válogatómő és egy komposztáló valósul meg.
KITEKINTİ hírek az Európai Unióból és a nagyvilágból
A karácsonyi hulladékhegyek ellen harcol az ÖKO-Mikulás
A karácsonyi ünnepek hulladékhegyei ellen veszi fel a harcot az ország egyetlen ÖKO-Mikulása: decemberben három budapesti áruházban hívja fel a figyelmet a környezettudatos vásárlásra és a szelektív hulladékgyőjtés fontosságára. A rémisztı statisztikák szerint az ünnepek alatt 25 százalékkal nı a csomagolóanyagokból származó szemét mennyisége. Ez egyfelıl abból adódik, hogy több csomagolt élelmiszert vásárolunk, másfelıl a legtöbb használati és tartós fogyasztási cikk - természetesen jókora csomagolásával együtt - is ezen idıszak alatt kerül a kosarunkba. A karácsonyfa alá tett ajándékok csomagolóanyagai szintén hegyekbe győlnek. Az ÖKO-Mikulás - aki külsıre semmiben sem különbözik egy igazi fehér szakállú, piros kabátos Mikulástól - az édességeken kívül környezettudatosságra nevelı kiadványokat, mesekönyveket is osztogat csapatával a Kika-áruházakban felállított ÖKO-kézmővessarkokat felkeresı gyerekeknek és a szüleiknek. A látogatókat igazi ÖKO-programmal fogadják: csomagolóanyagból készíthetnek ajándékokat és karácsonyfadíszeket, a gyerekek pedig a Kukatündér társasjátékkal is megismerkedhetnek.
Szerzıdés helyett megegyezés koppenhágai konferencián
várható
a
Klímacsúcs Koppenhágában
08
December 7. és 18. között tartják Koppenhágában a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferenciát. A világszervezet eddigi legnagyobb szabású tanácskozásának célja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói Jegyzıkönyv felváltása egy új megállapodással. A 2012-ben lejáró nemzetközi jogi dokumentum helyére lépı új egyezmény kidolgozására a 192 ENSZ-tagállamból csaknem kétezer küldött érkezett a dán fıvá-
Várhatóan megállapodással és nem kötelezı érvénnyel bíró szerzıdéssel zárul a koppenhágai klímakonferencia José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint. Barroso szerint Koppenhágában nem köttetik új nemzetközi szerzıdés, a nemzetközi közösség azonban nagy valószínőséggel képes lesz megállapodásra jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem feszítı kérdéseirıl. A Bizottság elnöke szerint feltétlenül megegyezésre kell jutni arról, hogy a fejlett országok milyen mértékben csökkentsék üvegházgáz-kibocsátásukat. Konszenzust kell teremteni abban a kérdésben is, hogy miként támogassák a fejlıdı államokat a
2009. december
rosba. A nyitó napon 45 ország összesen 56 napilapja közös vezércikkben szólította fel a klímaváltozás elleni küzdelemre a világ vezetıit, 226 környezetvédı szervezet pedig ugyancsak a tanácskozás startjához idızítve tízmillió aláírást győjtött össze egy online petícióhoz, amely bátor fellépést és egy "igazságos, átfogó és kötelezı érvényő" szerzıdés kidolgozását kéri a küldöttektıl. Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetıje szerint a globális üvegházgáz-kibocsátásnak legkésıbb 2015 elıtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius-fokos mértéket. A felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátáscsökkentés 2030-ig nem járna több költséggel, mint a globális GDP 3 százaléka. Az EU fenntartja a 30 százalékos kibocsátáscsökkentési ajánlatot Érvényben van az Európai Uniónak az a felajánlása, hogy 2020-ra az 1990 körüli bázisidıszakhoz képest 30 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, ha más vezetı nemzetközi szereplık is így tesznek - erısítették meg az EU-tagországok állam- és kormányfıi brüsszeli találkozójukon. Az elnöklı Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök azt is megerısítette, hogy még nem győlt össze a fejlıdı országok klímavédelmi harcára 2012-ig évente szánt, mintegy 2 milliárd eurós uniós hozzájárulás, de az Unión belüli egyeztetések e témában folytatódnak. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, az uniós vállalás minden más, a koppenhágai "klímacsúcson" tárgyaló országcsoporténál ambiciózusabb. Az Unió mostani felajánlása a 2010–2012 közötti idıszakra szól. Brüsszeli becslések szerint a fejlıdı térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebbıl 22-50 milliárdot nemzeti költségvetésbıl, illetve külföldi támogatásokból kell elıteremteni. Koppenhága városa
Európa
legkörnyezetbarátabb
változó klímához való alkalmazkodásban. Amenynyiben sikerül egyetértésre jutni e két sarkalatos kérdésben, megnyílik az út a jogilag kötelezı érvényő szabályok kidolgozása felé. Klímacsúcs - 18 ezer kilométert kerekezett Koppenhágáig
Ausztrália keleti partjaitól 18 ezer kilométert tett meg kerékpáron Koppenhágáig, az ENSZ klímacsúcsának helyszínéig egy ausztrál férfi. Kim Nguyen útja Kelet-Timoron, Indonézián, Kínán, Mongólián, Kazahsztánon, Grúzián, Törökországon és európai országokon át vezetett a dán fıvárosig. Elmondása szerint az erıt próbáló kerekezés alatt megtapasztalhatta az éghajlatváltozás hatásait, az özönvízszerő esızésektıl egészen a Góbi sivatag terjeszkedéséig. A klímacsúcsra vezetı út nem volt mentes a nehézségektıl és a hatóságok által támasztott akadályoktól. Nguyen térdfájdalma miatt Mongóliában még a feladásra is gondolt, Kínában és Kazahsztánban pedig vonattal kellett megtennie az út egy részét, mert lejáró vízuma miatt sietnie kellett. Ráadásul úgy tőnt, hogy kerékpárja hatezer kilométer megtétele után felmondja a szolgálatot. A férfi hozzávetıleg 3,3 millió forintnak megfelelı összeget költött tervének megvalósítására. A nepáli kormány a Mount Everest lábánál tartott kabinetülést
09 Koppenhága bizonyult a leginkább környezetbarátnak a legnagyobb európai városok közül egy felmérés alapján. A Siemens óriáscég kutatási részlegének irányításával elkészített értékelés eredményeit kedden tették közzé Brüsszelben. A felmérés a levegı tisztáságát, a víz-, szennyvíz- és hulladékkezelést, a szén-dioxid-kibocsátást, az épületek környezetbarát jellegét, valamint a környezetvédelmi és közlekedési politikát osztályozta harminc európai ország ugyanennyi nagyvárosában. A dán fıváros mellett az elsı tíz közé került Stockholm, Oslo, Bécs, Amszterdam, Zürich, Helsinki, Berlin, Brüsszel és Párizs. Budapest a
A Mount Everest lábánál, egy 5200 méteres fennsíkon tartott kabinetülést a nepáli kormány, hogy felhívja a figyelmet a globális felmelegedés következtében gyors ütemben olvadó himalájai gleccserekre. A nepáli miniszterek már elızı nap megérkeztek Luklába, a régió egyik jelentıs, 2800 méteren fekvı városába, hogy legyen elegendı idejük akklimatizálódni. Másnap reggel orvosi vizsgálaton
középmezınyben, a 17. helyen található, de a volt keleti blokk városai közül csak Vilnius, Riga és Varsó elızi meg. A közlekedési politika kategóriájában - amelyet Stockholm nyert meg - Budapest került a tizedik helyre. Csapvíz és bicikli a klímacsúcson
is átesnek majd, mielıtt rövid, alig húszperces kormányülést tartanak a Csomolungma lábánál. A kormány a koppenhágai klímacsúcshoz idızített akciójával a himalájai gleccserek riasztó ütemő olvadására kívánta felhívni a közfigyelmet. Tudósok szerint a himalájai gleccserek néhány évtizeden belül teljesen elolvadhatnak, komoly aszályokat okozva Ázsia jelentıs részén. További problémát jelentenek az olvadás következtében felduzzadó hegyi tavak, amelyek kiáradásának lehetısége állandó rettegésben tartja a környékbeli falvak lakóit.
2009. december
Kanada bérelhetı környezetet
A koppenhágai klímacsúcsra várt 15 ezer részvevı legkevesebb 40 500 tonna szén-dioxidot termel majd, éppen ezért a szervezık környezetkímélı módszerek alkalmazására, köztük csapvíz fogyasztására és kerékpárral való közlekedésre kérik a dán fıvárosba látogatókat. A nagyszabású nemzetközi értekezletnek illene "klímasemlegesnek" lennie, és ehhez a vendégeknek is hozzá kell járulniuk. Ezért felszólították ıket, hogy ásványvíz helyett fogyasszanak inkább csapvizet, mert ezzel is kevesebb mőanyag palackot használnak el. A konferenciatermekben nagy vizes ballonokat helyeztek el, a vizet pedig mőanyag poharakba lehet kitölteni. A felhasznált papírmennyiségre szintén nagy figyelmet fordítanak, a cél a lehetı legkevesebb felhasználás, ami azonban a nemzetközi tanácskozásokon elhasznált papírhegyeket figyelembe véve igencsak nagy kihívásnak tőnik. Magától értetıdıen a résztvevıket a tömegközlekedés igénybevételére buzdítják, sıt a vendégeket kétszáz kölcsönözhetı kerékpár is várja. A konferenciaközpont a legújabb technikáknak köszönhetıen maga is 20 százalék energiát spórol meg. A szokásos - gyakran fölösleges brosúrákkal tömött - ajándékzacskók is elmaradtak, az erre szánt pénzt a dán kormány másra fordítja. Közel másfél Földnél jár a globális ökológiai lábnyom
10
karácsonyfával
védi
a
Éghajlat- és környezetbarát karácsonyfát kínál az ünnepek közeledtével két újonnan alapított kanadai cég. Az Evergrow Christmas Trees és a Carbonsync Christmas nevő cégek készek akár a környezettudatos vásárlók házához kiszállítani a cserepes fenyıfákat, amelyeket aztán három héttel késıbb vissza is vesznek. A Carbonsync az erdık újratelepítésén dolgozó környezetvédı szervezeteknek továbbítja a fákat az ünnepek után, az Evergrow példányai pedig faiskolában cseperedhetnek. Ha valaki nagyon megszerette saját karácsonyfáját, a következı évben akár újra ki is bérelheti - legalább is, ha még befér a nappaliba. A kölcsönözhetı karácsonyfa mintegy negyedével drágább a hagyományosnál, de ezért cserébe garantált, hogy nem végzi forgácsként vagy a szemetes konténerben. A karácsonyfának vett fenyık tíz-tizenkét évig nınek, hogy egy alkalommal használják ıket, majd a szeméttelepeken kössenek ki. Ellenben, ha a fák életben maradnak, hozzájárulnak a szén-dioxid-feldolgozáshoz, ezáltal pedig védik az éghajlatot. Húsz év kell a tátrai erdık regenerációjához
Már közel másfél Földre lenne szükség ahhoz, hogy fenntartható módon kielégítse az emberiség bioszféra iránt támasztott igényeit - derül ki a Global Footprint Network legújabb jelentésébıl. A tanulmányból kiderül: az emberiség 44 százalékkal nagyobb mértékben használja a bioszférát természeti erıforrások kivonására és a szén-dioxid-kibocsátás elnyelésére, mint amennyit az fenntartható módon biztosítani tud. A globális lábnyom 2006-ban 1,4 Földnél járt, ami 2 százalékkal
A Magas-Tátrában 15-20 évre van szükség a szélvihar által öt éve letarolt erdık teljes regenerációjához, noha a terület 70 százalékán már megkezdıdött a fák telepítése. Magas-Tátra déli oldalán 2004. november 19-én a szélvihar több mint 12
nagyobb, mint 2005-ben és 22 százalékkal több, mint egy évtizeddel korábban. A növekedés egyszerre köszönhetı a szaporodó népességnek és a bıvülı egy fıre esı fogyasztásnak. Mindeközben a biokapacitás - a "kínálati oldal" - nem nıtt, sıt valószínőleg kis mértékben csökkent - állapítja meg a jelentés. Az egyes országok "ökológiai egyenlege" azonban messze nem azonos. Ha minden ember úgy élne, mint egy átlagos amerikai, az emberiségnek 5 Földre lenne szüksége a fenntarthatósághoz. Európa átlaga 2,5 Föld, Kínáé jelenleg 1, Indiáé pedig 0,4. A legnagyobb zöldtöbblettel rendelkezı, kevesebb, mint "egyharmad Földet fogyasztó" országok közé tartozik Malawi, Haiti, Nepál és Banglades.
2009. december
Óriási fémosztrigákkal hullámokból
11
nyernek
energiát
pumpálnának
egy
Határt szabnak Kaliforniában az energiafaló tévéknek
a
Óriási fémosztrigák segítségével a tengeri hullámok mozgási energiáját használva termelnek elektromos áramot a skóciai partoknál. Az Orkneyszigeteknél telepített 350 kilowattos hullámenergiaerımővet a brit mérnökök pénteken kapcsolták rá az elektromos hálózatra. Az eszköz egy gigantikus mérető, kinyílt héjú osztrigára hasonlít, amelynek függılegesen elhelyezkedı, 18 méter széles és 10 méter magas fémlapja egy csuklóval csatlakozik a tengerfenékhez rögzített talpazathoz. A hullámok mozgását kihasználva tengervizet pumpál a parton elhelyezett turbinához. Az így termelt elektromos áramot közvetlenül az országos hálózatba táplálják. A European Marine Energy Center (EMEC) területén felállított új konstrukció lényege, hogy a többtonnás eszközök nem tartalmaznak semmilyen bonyolult technikai megoldást. Nem kell hozzá tenger alatti elektromos vezeték, sem olajjal töltött hidraulika. Skócia egymillió fonttal járul hozzá az újgenerációs fémosztrigák fejlesztéséhez. A most üzembe helyezett, 20 egységbıl álló erımő közel 9000 háromfıs családot képes ellátni energiával. Szén-dioxidot kisváros alá
ezer hektáron teljesen kidöntötte a fákat, s körülbelül ugyanekkora területen kisebb károkat okozott az erdıben. A kidılt fák kitermelése 2006 májusára teljesen befejezıdött, az újraerdısítés folyamatosan zajlik, ehhez több mint egymillió eurónyi adomány érkezett. Szerencsére a Magas-Tátra idegenforgalma nem omlott össze. A világ legkisebb területő magashegységének számító MagasTátrában jelenleg 12 menedékház, több mint 650 kilométer jelzett turistaút és 300 kilométert meghaladó kerékpárút várja a hegyvidéki táj kedvelıit.
A kaliforniai szabályozók véglegesen jóváhagyták a televíziókészülékekre vonatkozó elsı olyan kötelezı érvényő korlátozást, amelytıl a jelenlegi energiafelhasználás 33 százalékos csökkenését várják. A kaliforniai háztartások villanyszámlájának mintegy 10 százalékát az energiafaló tévék adják. Ha az energiafelhasználás csökkentésére hozott intézkedéseket a gyártók és a forgalmazók a 2011es modellévtıl kezdve betartják, Amerika legnépesebb államában élık 10 év alatt összesen 8 milliárd dollárral fogyasztanának kevesebb áramot. Ez az energiamennyiség 864 ezer háztartás évi fogyasztását teszi ki. Az energiacsökkentést támogatók 2013-tól már a jelenlegi energiafogyasztás 50 százalékos visszaesését várják. Az intézkedés új ipari szabványok megjelenését és egyes készüléktípusok piacról való kivezetését jelenti. A döntés elsısorban a népszerő lapos képernyıs tévéket érinti, amelyek átlagosan 40 százalékkal fogyasztanak többet, mint az évtizedeken keresztül használt katódsugárcsöves (CRT) készülékek. Apartheid- és szegénységellenes harcos a Greenpeace élén
holland
Mintegy 800 ezer tonna szén-dioxidot pumpálna egy olajtársaság egy dél-hollandiai kisváros alatti megüresedett földgázlelıhelyre. A holland kormány áldását adta a projektre, a helyiek azonban
Elsı ízben kapott afrikai vezetıt Kumi Naidoo személyében a Greenpeace International: az új elnök dél-afrikai emberi jogi aktivista, aki részt vett
bírósághoz fordulnak. A 43 ezres Barendrecht alatt mintegy két kilométer mélyen elterülı egykori földgázlelıhelyre a Royal Dutch Shell nagy mennyiségő szén-dioxidot pumpálna. Az eljárás lényege, hogy az üvegházhatású gáz így nem kerül a légkörbe, következésképpen nem járul hozzá a globális felmelegedéshez sem. A kormány becslései szerint 10 millió tonna szén-dioxid férne el a város alatti két üregben. Az úgynevezett szén-dioxidleválasztás és -tárolás (Carbon Capture and Storage, CCS) technológiáját most alkalmaznák elıször Hollandiában. Európában tucatnyi hasonló projekt fut, többnyire szénerımővek karbonkibocsátásának semlegesítésére. A Rotterdamtól 18 kilométerre fekvı város lakói azonban hevesen tiltakoznak a terv ellen, a települési önkormányzat pedig azonnal jogi lépéseket helyezett kilátásba, hogy megakadályozza a "zöldberuházást".
az apartheidellenes küzdelemben. Politikai nézetei miatt egy idıre el kellett hagynia hazáját, Oxfordban tanult. Naidoo 1965-ben született, a nyolcvanas években részt vett a dél-afrikai fajüldözı rendszer elleni harcban. Akciói miatt egy idıre el is hagyta hazáját, Angliában politikai szociológiát tanult. Hazájába való visszatérése után a CIVICUS nevő civil szervezet fıtitkára volt, a csoport elsıdleges célkitőzése a civil társdalom részvételének elımozdítása volt. 2005-ben alapító tagja volt a Global Call to Action Against Poverty (GCAP) nevő szervezetnek, amely a szegénység ellen vette fel a harcot, újabban pedig a Global Campaign for Climate Action (GCCA) nevő kezdeményezés élén állt. A GCCA számos környezetvédelmi, segélyezési, vallási és emberi jogi csoportot, szakszervezeteket és tudósokat tömörít, a közös célt az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelenti. Naidoo idén egyhónapos éhségsztrájkot folytatott az emberi jogok Zimbabwében tapasztalható lábbal tiprása miatt.
ELÉRHETİSÉGEINK Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Levélcím: 1394 Budapest, Pf: 351 Központi telefonszám: 457-3300 Fax: 457-3354
2009. december
Véleményét, hozzászólását, kérdéseit ide várjuk:
[email protected]
12
