mérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. október
CÍM 1088 Budapest, Vas HONLAP www.fppti.hu
utca 8.
Tartalom
Gönczöl Enikő Mérésre épülő fejlesztés
3. oldal
Török József Fel nem tett kérdések
6. oldal
Meghirdetett mérés-értékelés műhelyfoglalkozás
9. oldal
Képzés, továbbképzés, műhely — ajánló
23. szám
2014. október
10. oldal
2
Gönczöl Enikő
MÉRÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉS Az idei tanév rendjéről szóló EMMI rendelet1 előírja, hogy a 2013/2014. tanévben megszervezett országos kompetenciamérések eredményeire támaszkodva, minden iskola igazgatójának elemeznie kell saját intézménye pedagógiai munkáját.2 Ennek alapjául az Oktatási Hivatal által feldolgozott és közreadott mérési adatok szolgálnak. Az elemzésnek ki kell térnie a saját eredményeknek az azonos iskolatípusba tartozó többi telephely átlagadataival való összehasonlításra, az intézmény családiháttér-indexéhez viszonyított iskolai teljesítményekre, a mérési eredmények időbeli változásaira, valamint annak vizsgálatára, hogy az adatok alapján mennyire tekinthető hatékonynak az iskola fejlesztőmunkája. Az elemzés részeként az igazgatónak azonosítania kell az intézményében folyó pedagógiai tevékenység erősségeit és gyengeségeit. Erre támaszkodva, meg kell határoznia, hogy milyen intézkedésekre van szükség az eredményesség javítása érdekében. 2015. június 10-éig intézkedési tervet kell készítenie, amely az adatok elemzését, valamint a belőlük levont pedagógiai következtetéseket és a szükségesnek ítélt beavatkozásokat tartalmazza, s e tervet véleményeznie kell a nevelőtestületnek is. A testületi észrevételek 1
figyelembevételével szükség szerint korrigált, majd véglegesített elképzelést az igazgatónak 2015. június 30-ig kell megküldenie az intézmény fenntartójának. A jogszabály értelmében a jövőben a fenntartó rendszeresen ellenőrizni fogja az intézményi intézkedési tervben foglaltak teljesítését. E jogszabályi elváráshoz kapcsolódóan az Oktatási Hivatal, a TÁMOP 3.1.8. kiemelt projekt keretében, pedagógustovábbképzési programot fejlesztett ki az országos kompetenciamérési eredmények helyi felhasználásának támogatására. A program részeként, szeptember és október folyamán az ország összes érintett általános és középiskolájának valamennyi telephelyéről 1-1 pedagógus (összesen mintegy 3700 fő) részt vett egy-egy ötórás, alapozó felkészítésen. Humán alapképzettségű fejlesztő szakemberként, magam is ez utóbbiak közé tartoztam, amikor vendégként beülhettem a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársa által 2014. október 3-án tartott képzésen, a „hivatalos” résztvevők mögött, az utolsó padsorba. Be kell vallanom: lenyűgözött, amit hallottam. Számomra úgy repült el az öt óra, hogy szinte észre sem vettem az idő múlását – ami persze, az érdekes tartalom mellett, a kitűnő előadó, Török József érdeme is volt.
35/2014 (IV. 30.) EMMI rendelet 9. § (10) bekezdés
2
Eddig ez az előírás csak azokra az intézményekre vonatkozott, ahol a tanulók felének az eredménye nem érte el az alapszint alatti szintet. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80.§ (2))
23. szám
2014. október
3
A képzés keretben bepillantást nyerhettünk az országos kompetenciamérés történetébe, valamint abba a komoly fejlesztő munkába és logisztikai, illetve adatrögzítési tevékenységbe, amely egy-egy mérés hátterében évről évre zajlik. Megérthettük, amit elvontan eddig is tudhattunk, hogy a mérésben minden évben mintegy 300 ezer gyerek vesz részt az ország összes olyan iskolájából, ahol 6., 8. és 10. évfolyamos diákok tanulnak – több ezer pedagógus és több száz kódoló, illetve adatrögzítő és elemző közreműködésével. Érzékeltük, hogy egy olyan, több mint tíz éve működő rendszerről van szó, amelyet kiváló szakemberek hoztak létre, lépésről lépésre javítva a felmerülő hibákat, és amely ma már nemzetközi mércével mérve is megbízhatónak tekinthető, és magas minőséget képvisel. Megérthettük e nagy léptékű és országos szinten összehangolt erőfeszítés legfontosabb célját: azt, hogy kirajzolja a képességbeli különbségeket a fiatalok között a tanulási pályaív egyes szakaszaiban, az élethosszig tartó tudásépítés és a foglalkoztathatóság szempontjából két alapvető kompetencia, a szövegértés és a matematikai eszköztudás területén. Nem azért, hogy minősítse a fiatalokat, nem azért, hogy az adatok alapján megítélhetők legyenek az egyes tanárok vagy rangsorolni lehessen az iskolákat. Mindez
23. szám
2014. október
nemcsak, hogy nem szándéka a mérésnek, de az adatfelvétel és az elemzések révén kapott eredmények nem is alkalmasak erre! A cél, amit a mérés szolgálni tud és akar, a speciális fejlesztést igénylő térségek, települé-
Fotó: Südi Ilona
sek, iskolák, osztályok, illetve tanulók leválogatása. Annak érdekében, hogy valóban megkaphassák azt a célzott támogatást, amire szükségük van ahhoz, hogy – ha feltűnően alulteljesítnek az egyik vagy a másik területen –, ne szakadjanak le visszavonhatatlanul az országos átlagtól abban az időszakban, amikor az iskola még képes beavatkozni a folyamatba. Ugyanennek a skálának a másik szélén azonban ott vannak – személy szerint azonosítható egyénekként – az átlag feletti képességeket mutatók is, akiknek szintén speciális támogatásra van szükségük ahhoz, hogy valóra váltsák a bennük rejlő egyéni lehetőségeket. S a mérés rájuk is felhívja a figyelmet.
4
A képzés során áttekintést kaptunk azokról a statisztikai alapfogalmakról, amelyekre szükség van a mérési eredmények grafikonjainak értelmezéséhez. Megtanultuk, mit jelent a tanulói képességpont, a képességszint, a képességeloszlás, valamint a családiháttér-index és a hozzáadott pedagógiai érték fogalma. Megismerkedtünk azokkal az információtípusokkal, amelyeket a különféle szintű áttekintések – az országos, a fenntartói, az intézményi, a telephelyi és a tanulói jelentések tartalmaznak. Próbáltuk közösen értelmezi a grafikonokat. Kivetített képek segítségével láthattuk az e jelentések adatait kezelő, úgynevezett FIT elemző szoftver felhasználói felületét, ahová az érintettek egyedi azonosítókkal léphetnek be. A rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy a saját intézményére, tanítványaira – és a szülők, illetve a diákok esetében a mérés egy-egy konkrét szereplőjére – vonatkozó információkat külön-külön is megnézhesse mindenki, akit az közvetlenül érint. Az előadó meggyőzően mutatta be, hogy e mérési rendszer segítségével valóban minden tanulóról személyre szabott képességprofil rajzolható az alapkompetenciák e két fontos területén. A mérési pontokon kapott eredmények, összevetve a családiháttérindex és az életkori érés alapján, a komplex valószínűségi modell szerint elvárható értékekkel, önmagukban is sokat mondóak. A tanulói mérési azonosító 2008-ban történt bevezetésének hatására azonban, ma már (2012 óta) a három mérési pont adatai is
23. szám
2014. október
összekapcsolhatók egymással. Mindez együtt olyan látleleteket rajzol ki az oktatás különféle szintjein, amelyekre támaszkodva – problémák esetén –, valóban pontos diagnózis állítható fel, és hatékony terápia tervezhető. Persze, csak abban az esetben, ha el tudjuk olvasni, amit látunk; ha értelmezni tudjuk az összefüggéseket, amik az adatokból kiolvashatók; ha fejlesztési feladattá tudjuk átfordítani a problémákat, amiket az összefüggések feltártak – és ha felelősnek érezzük magunkat minden egyes ránk bízott gyerek fejlődéséért, függetlenül attól, hogy családi hátterük támogatja-e őket ebben vagy sem.
A mérés és a fejlesztés azonban ma még külön utakon jár Magyarországon. A két terület ritkán érintkezik egymással, nem folytat érdemi párbeszédet, nem reflektál egymás igényeire, és kevés az olyan szakember is, aki kettős elköteleződésével és tudásával képes hidat építeni közöttük. Jogszabályi szinten most megfogalmazódott az elvárás arra vonatkozóan, hogy e két fontos, és az oktatás eredményességét támogató terület a jövőben szerves egységet alkosson. De vajon ki tudja megmondani, hogyan kell ezt a feladatot jól megoldani? Visszatekintve, miből fogjuk majd látni évek múltán, hogy valóban jól végeztük-e el a dolgunkat? És megbocsátható-e egyáltalán, ha hibázunk? Milyen tudásra van szükségünk ahhoz, hogy képesek legyünk megteremteni napi gyakorlatunkban a mérés és a fejlesztés egységét? És vajon honnan származhat, miként jöhet létre ez a tudás?
5
Én azt hiszem, hogy sok-sok elem áll a rendelkezésünkre ehhez, különböző iskolákban, különböző pedagógusok gyakorlatában. Mindannyian tudunk valamit, ki ezt, ki azt, ami hasznos lehet valamennyiünk számára. Komplett, komplex és minden tekintetben kész modellünk és eszköztárunk azonban még nincs. De közösen fel tudjuk építeni azt a tudást, amire szükségünk van – s közben meg tudjuk fogalmazni azt is, hogy kitől, melyik szakmai szervezettől vagy hatóságtól miben várunk segítséget hozzá. Szakmai tanuló közösségek keretében, különféle szakmai hálózatokban folyamatosan megosztva és közösen javítva, létre tudjuk hozni a mérésekre épülő, illetve mérésekkel ellenőrzött képességfejlesztés hatékonyan működő rendszerét az országos kompetenciamérések két kiemelt jelentőségű tartalmi területéhez kapcsolódóan. És ha ez sikerülne, talán az igazolná vissza a legméltóbb módon mindazok eddigi erőfeszítéseit, akik részt vettek e kiváló minőségű országos mérőrendszer létrehozásában, s évről évre folyamatosan működtetik azt.
Török József
Fel nem tett kérdések Az országos kompetenciamérésről szóló 5 órás képzés során a részt vevőkben megfogalmazódtak kérdések, ám mivel ezeket nem tették fel - választ sem kaptak rájuk. Négyet kiválasztottam közülük. „Nagyon sok a feladat. Van, aki a végére sem ér.” Kétségtelen tény, hogy úgy szövegértésből, mint matematikából szép számmal található feladat az országos kompetenciamérés bármelyik évi füzetében. A számos mellett különböző nehézségi szintű feladatra azért van szükség, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb képességű tanulók képességszintjének meghatározására is alkalmas legyen a kompetenciamérés feladatlapja. Ebből a szemléletből azután természetesen következik, hogy lesznek tanulók, akik nem feltét-
23. szám
2014. október
lenül jutnak az összes feladat végére. Nem az a cél, hogy mindenki az összes feladatot meg tudja oldani? Nem. De kezdjük a kályhánál. Az országos kompetenciamérés azt méri, hogy a tanulók meglévő - ismereteiket és - képességeiket - új, ismeretlen, de életszerű szituációkban - milyen mértékben képesek és - hajlandóak alkalmazni. A mérés tárgya tehát nem az iskolában begyakorolt műveleteknek a témazárók esetében szokásos visszaadása, hanem annak megállapítása, hogy mindaz, amit a tanuló az iskolában megtanult, valószerű, életszerű szituációkban mennyire, milyen könnyen, milyen gyorsan, mennyire megbízhatóan válik aktivizálhatóvá.
6
Amit az országos kompetenciamérés mér, az tehát sokkal inkább egy már rögzült képesség, és ennek a képességnek a fejlettsége. Annak a tanulónak a képességfejlettségéhez, aki nem jutott a feladatok végére, hozzátartozik az is, hogy bármely szituációban lényegesen lassabban vagy kisebb hatékonysággal tud megoldani feladatokat. Ez a tény is beleértendő a tanuló képességfejlettségét visszaadó, visszajelző mérési eredményébe. „Nem igazán jó az időpont! Május vége” Rendben, keressünk másik időpontot! Szeptemberben pihentek a tanulók, de még nem állt helyre a tanév, nem lenne ideális kivenni ezért egy egész napot a rendes munkamenetből. Október elején az aradi vértanúkra emlékezünk, végén pedig őszi szünet van, ismét fájdalmas lenne egy nap beáldozása. Novemberben végre rendesen végig lehet tanítani a hónapot, bár már vannak tanulmányi versenyek, ott azért fájna az egy nap kiesés. December elején mikulás, végén pedig karácsony van, újabb napot ott már ne veszítsünk. Január a félévzárásról szól, február a továbbtanulásról, nyolcadikban a felvételikről csakúgy, mint március első fele. Húsvét és a hozzá kap-
23. szám
2014. október
csolódó tavaszi szünet a mozgóünnep miatt nem lokalizálható jól, március végétől április közepéig bármikor lehet. Ekkora távon belül nehéz lenne újabb időpontot találni a kompetenciamérésnek. Június már az osztálykirándulások ideje, amúgy is fél hónap, és ráadásul ott már lesz egy idegen nyelvi kompetenciamérés is, tehát találtunk kifogást bármelyik másik hónap ellenében is. Ha viszont hozzáteszszük, hogy az országos kompetenciamérés a tanulók képességeinek olyan általános, bármikor és bármely körülmények között működőképes meglétét és fejlettségi szintjét vizsgálja, amely karácsonykor is és rekkenő hőségben is ugyanannyira megbízhatóan működik, a május végi időpont semmit nem vesz el és semmit nem ad hozzá a mérés érvényességéhez.
„Azt nem értem, hogy ezt az elemzést miért nem ők készítik el? Én 26 órában tanítok.” Az országos kompetencia mérés az oktatás minden szintjén készít elemzést. Rendszerszinten készül az országos jelentés, a fenntartók fenntartói szintű jelentést kapnak, az adott intézmények pedig iskolai és telephelyi jelentést.
7
Ezekben a jelentésekben megtalálható minden, ami az évfolyamonkénti körülbelül százezer tanuló eredményeinek összesítéséből országosan érvényesen megállapítható. Az országos kompetenciamérés főképp makro- és mezo-szinten lát, de mikroszintre, a tanuló szintjére is tud érvényes megállapításokat tenni. Ám azt, hogy az eredmények milyen mértékben tükrözik vissza az iskola fejlesztőmunkáját, hátránykompenzáló tevékenységét csak helyben a nevelőtestület tudja az országos kompetenciamérés eredményei mellé tenni. Ezért borzasztóan fontos, hogy az elemzést minden egyes nevelőtestület maga végezze el, és a közölt eredmények mellé maga illessze a helybeli saját tapasztalatait, meglátásait és terveit a szükséges beavatkozásokat illetően.
Amit megállapít, az mindössze annyi, hogy a tanuló - az iskolájában, az osztályában, a képességszintek mentén pontosan hol helyezkedik el, - a két évvel korábbi mérési eredményéhez képest várható fejlődést tanúsította-e, és - a két évenkénti mérések közötti fejlődése az országos átlagos, valamint az iskola típusának megfelelő fejlődéshez képest milyen mértékű és értékű volt. Nyilvánvaló, hogy a szülő nem ez alapján fog legelőször információhoz jutni gyermeke képességfejlődését illetően. Viszont ez egy olyan lehetőség, amely alapján a gyermekével egy évfolyamra járó közel százezer többi tanuló eredményével tudja összevetni a saját gyermeke eredményét.
„Őszintén, egy szülő sem nézi meg.” Valóban nem jellemző hogy túlterheléses támadás miatt azért áll le a KIR, mert a szülők tömegével, egyszerre nézik meg gyermekeik eredményét. Pár szempont mentén mindemellett nem árt visszaellenőrizni, hogy amit a szülő gyermeke fejlettségéről gondol, vél, hisz, azt az országos mérés eredményei is visszaigazolják-e. Nem célja és nem feladata az országos kompetenciamérésnek az, hogy minősítsen, nem teszi ezt ahogy az iskola, úgy az egyedi tanuló esetén sem.
23. szám
2014. október
8
MEGHIRDETETT MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS MŰHELYFOGLALKOZÁS 2014/2015. TANÉV I. félév
2014. november 4. (kedd) 15-16.30
Gondolkodjunk közösen! Mit tudunk kezdeni az országos kompetenciamérés eredményeivel? A tények elemzése fejlesztői szemmel – az intézményi intézkedési terv elkészítéséhez. Előadók Gönczöl Enikő (EduNet Alapítvány, közoktatási szakértő) Südi Ilona (MFPI) Török József (MFPI) Helyszín Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet Budapest VIII. Vas utca 8. Részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálás a
[email protected] e-mail címen.
Szeretettel várjuk a mérés-értékelés iránt elkötelezett kollégákat a 2014/2015. tanévi első műhelyfoglalkozásunkra.
23. szám
2014. október
9
KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS, MŰHELY
AJÁNLÓ A 2014/2015. tanév rendjéről szóló EMMI rendelet értelmében minden iskola köteles intézkedési tervet készíteni. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet mérés-értékelési szakértői egy műhelyfoglalkozás-sorozattal tudnak segíteni az elkészítendő elemzés és az az alapján készítendő intézkedési terv kimunkálásában, melynek címe:
Az OKM FIT elemző szoftver használata intézkedési terv készítéséhez. A foglalkozássorozat időtartama: 3x2 óra. Január-február hónapban kerül megszervezésre.
Van lehetőség kihelyezett formában történő megszervezésére is. Szolgáltatásaink térítésmentesek. Részvételi szándékukat a
[email protected] címen szíveskedjenek jelezni. Jogszabályi háttér: A 2014/2015. tanév rendjéről szóló 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 9. § (10) bekezdése értelmében az igazgató
az országos kompetenciamérés tanulói és intézményi adatai alapján
feladatellátási helyenként
elemzi az intézmény pedagógiai munkáját, különös tekintettel
23. szám
az azonos iskolatípusok országos átlagadataival való összehasonlításra,
az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítményekre,
az iskola pedagógiai fejlesztő munkájának hatására, és
a mérési eredmények időbeni változásaira.
2014. október
10
Ennek keretében az iskola igazgatója azonosítja az intézményi pedagógiai munka
erősségeit,
gyengeségeit és intézményi intézkedési tervben határozza meg
az intézményi pedagógiai munka eredményességének fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket.
Az elemzést is tartalmazó intézményi intézkedési tervet
az igazgató 2015. június 10-éig készíti el, majd
a nevelőtestület véleményének figyelembevételével 2015. június 30-ig véglegesíti és
megküldi a fenntartójának.
A fenntartó rendszeresen ellenőrzi az intézményi intézkedési tervben foglaltak teljesítését. Az elkészítendő elemzés és az az alapján készítendő intézkedési terv kimunkálásában hasznosnak bizonyulhat az Intézetünk mérés-értékelési szakértői által tartott Az OKM FIT elemző szoftver használata intézkedési terv készítéséhez című 3x2 órás műhelyfoglalkozás-sorozat. Részvételi szándékukat a
[email protected] címen szíveskedjenek jelezni.
Fotó: Südi Ilona
23. szám
2014. október
11
FELELŐS KIADÓ SZERKESZTETTE
Rigóczki Csaba, igazgató Südi Ilona
PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSI SZAKTERÜLET MUNKATÁRSAK
Südi Ilona Török József
[email protected] [email protected] [email protected]
338 2156/147 338 2156/119
