Széchenyi István Gyakorló Kereskedelemi Szakközépiskola 1088 Budapest, Vas utca 9-11

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola

I. BEVEZETÉS A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelemi Szakközépiskola 1088 Budapest, Vas utca 9-11. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40. § (1) bek.)

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek intézményünkben. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza, mely nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény, vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11/1994. (VI. 08) MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai nevelési és oktatási terv, minőségirányítási program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a SZMSZ/2011

1


rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) kiegészítés betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra is. Az SZMSZ kiegészítést az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe, és határozatlan időre szól.

2. Jogszabályi háttér Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: − a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban: Kt.), − a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.(8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.), − az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban Ámr.), − a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.r.), − az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet − a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény (továbbiakban: Tpr.), − a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet, − a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet − az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet, − a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet, Továbbá az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: − az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell (Ámr. 292/2009. (XII. 19.) (20. § (2) bekezdés) − a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények, − az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, SZMSZ/2011

2


− a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, − a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, − a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amely módosított a 2009. évi CXXXV. törvény − a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel, − a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény − a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet, − a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg), − a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) Korm. rendelet − a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet, − az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI:13.) Korm. rendelet, − a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet, − a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet, − a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központok tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet, − a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendeletet a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet − az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet − 32/2004. (XII. 2.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV.27.) OM rendelet módosításáról, − a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 10/1994. (V.13.) MKM rendelet, − egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény, − az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. IX.3.) NM rendelet, − a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet.

SZMSZ/2011

3


3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályai Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói valamint tanulói jogviszonyban álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű. Hatálya kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzat területi hatálya: Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

4. Alapelvek A közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. Így különösen, hogy − a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, − a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, − ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek. A közoktatás működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.

SZMSZ/2011

4


II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók A költségvetési szerv neve: Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola A székhelye: Budapest VIII., Vas u. 9-11. A telephelye: Budapest VIII., Vas u. 15/b. szakközépiskola

A típusa: Közfeladata:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 20-22. §-a és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 63/A. és 70. §-a alapján közoktatási, szakközépiskolai feladatok ellátása. A költségvetési szerv alapítója: Budapest Főváros Közgyűlése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Budapest Székesfőváros által 1908. évében a 191. 122/0918VII. sz. végzéssel Községi Felsőkereskedelmi Iskola elnevezéssel létesített (alapított), jelenlegi nevén Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola (Budapest, VIII. Vas u. 9-11.) számára az 1230/C/1992. VII/39. Főv. Kgy. határozattal kiadott, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat az 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5) bekezdésében, valamint az 1992. évi XXXVIII. tv. 90. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2011. szeptember 1-jei hatállyal adja ki. A költségvetési szerv alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata (Budapest V. Városház u. 9-11.) A költségvetési szerv fenntartója, irányító szerve: Budapest Főváros Közgyűlése (Budapest V. Városház u. 9-11.) Az alapítás éve: 1908. Közgyűlési határozat száma: 1909/2011. (XVI 22.) Főv. Kgy., Az alapító okirat kelte: 2011. július 29. Az intézmény törzskönyvi azonosítója::492489 OM azonosító: 035417 Címkód: 370406 KSH azonosító: 15492485-8531-322-01 PIR azonosító: 793863 BeTISZK GAZDASÁGI SZERVEZETE Adóalanyiság: ADÓALANYISÁGGAL NEM RENDELKEZIK SZMSZ/2011

5


Adószám: ADÓSZÁMMAL NEM RENDELKEZIK Bankszámlaszám: BANKSZÁMLÁVAL NEM RENDELKEZIK Az intézmény finanszírozása: A Fővárosi Önkormányzat által elfogadott éves költségvetés alapján, finanszírozási terv szerint. Az intézmény bélyegzőinek hivatalos szövege: Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola, 1088 Budapest VIII., Vas u. 9-11. A költségvetési szerv működési köre: Budapest és Pest megye A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosultságai: -

jogállása: önálló jogi személy

-

gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv

-

Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival.

-

Gazdálkodási feladatait a BETISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján

2. Az intézmény tevékenységei: a) Az intézmény alaptevékenységei Szakágazati besorolás: 853100 Általános középfokú oktatás Alap szakfeladata: 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) feladatmutató: tanulók létszáma (fő) Sajátos nevelési igényű (látássérült, hallássérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált oktatása. 2011. szeptember 01-jétől az SNI tanulók fogalma módosul. A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének rendellenessége okán e körbe felsorolt tanulókat nem aszerint kell két csoportra bontani, hogy a rendellenesség organikus okra visszavezethető-e, vagy sem, hanem a rendellenesség súlyos (SNI b), illetve tartós és súlyos (SNI a) volta alapján. Közokt. tv. 121. § 29. pont, 11/1994 MKM rendelet 33/B. §. SZMSZ/2011

6


A jóváhagyott Pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: Szakközépiskola: Középiskolai évfolyamokon: Középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal:

4 (9-12) 5 (9-13)

Szakképző évfolyamon: a hatályos Országos Kereskedelmi Jegyzék szerint (kifutó jelleggel) Felnőttoktatás: 4 év (9-12. évfolyam) Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: Nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 680 Nem nappali rendszerű felnőtt oktatás férőhelye: 300 Az intézmény alaptevékenységének minősülő középfokú nevelési - oktatási tevékenységét nem haszonszerzés céljából látja el, feladatvégzési és ellátási kötelezettsége körében.

b) Az intézmény további szakfeladatai: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853000-1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam). 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon. 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon SZMSZ/2011

7

Megjegyzés [MG1]: amíg ezek az Alapító Okiratban benne vannak, addig ide is be kell venni, a felnőttoktatást direkt hagytuk benne, a másikat nem engedték kivenni.

Megjegyzés [MG2]: ennyi van az A.Oban.


853234-1 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854211-1 Felsőfokú szakképzés 855200-1 Kulturális képzés 855917-1 Középiskola, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatmutató: oktatásban résztvevők létszáma (fő)

Speciális feladatai: A Budapesti Közgazdaságtudomány és Államigazgatási Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.) és a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karával (1054 Budapest, Alkotmány út 10-11.) kötött szerződés alapján oktatási-nevelési, módszertani feladatok ellátása gazdasági pedagógusképzés területén. Közreműködés a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel kötött megállapodás szerint a szakmacsoporthoz kapcsolódó pedagógiai, módszertani és szaktárgyi szaktanácsadási, pedagógus továbbképzési feladatok ellátásában.

Szakmai képzés Szakmacsoport: Kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítható szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 67.§ (5) bekezdése és a szakképzésről szóló 1993.évi LXXVI. törvény 2.§ (5) bekezdése alapján a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat.

SZMSZ/2011

8

Megjegyzés [MG3]: ez így jó


Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204-2 Iskola, diáksport-tevékenység és támogatása

c) Vállalkozási tevékenység (Ámr.20.§ (29) bek c, pont) Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a gyakorlati képzés szervezőjeként bevezette a „vállalkozás” fogalmát. A vállalkozás terminológia annak ellenére használatban van, hogy az új Ptk. Vonatkozó rendelkezései még nem léptek hatályba és a szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény sem használja azt. Befolyásszerzés Az iskolának, és vezetőségének nincs befolyása egyetlen gazdálkodási szervezetre sem.

d) Egyéb tevékenység – koordinációs feladatok ellátása Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Egyéb oktatási tevékenység. Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján. Melegítő konyha üzemeltetése. Az SZMSZ melléklete szabályozza a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító - feltétel- és követelményrendszerét, - folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá - a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.

SZMSZ/2011

9


III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1) A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata BeTISZK GSZ

Koordinációs iroda IGAZGATÓ

NEVELÉSI IGH.

Of mk. vez.

GYAKORLATI OKT. VEZ.

Magyar, történelem, idegen nyelv, testnevelés mk. vezetők

Osztályfőnökök

SZMSZ/2011

Iskolatitkár

Szaktanárok

10

Rendszergazda

Diákönkormányzatot segítő tanár

Tanügyi adminisztrátor

Könyvtárospedagógus

Pedagógiai asszisztens

Szakmai, természettudományi, matematika és informatika mk. vezetők

Szaktanárok

Oktatástechnikus


a) Vezetők, vezetőség Az iskola szervezeti rendszere -

Az iskola a magasabb jogszabályoknak megfelelően a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése, mint fenntartó hatáskörébe tartozó, de szakmailag és gazdaságilag önálló jogi személy, amely saját Szervezeti és Működési Szabályzattal, Közalkalmazotti Szabályzattal és: önállóan működő költségvetési szerv

-

Önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival.

-

Gazdálkodási feladatait a BETISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján

Szakmai, pedagógiai munkáját az Oktatási Minisztérium és az ágazati minisztériumok által engedélyezett és jóváhagyott tantervek alapján, a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai és Szakmai program alapján és az Alapító Okiratban engedélyezett képzési formában végzi. Az iskola irányítása -

Az iskola felelős vezetője az igazgató. Az iskola irányítását az igazgató és közvetlen munkatársai által alkotott igazgatóság végzi. Az iskolavezetés feladatait és kapcsolatrendszerét a 11/1994. MKM. rendelet 4.§ (1) bek. e, pontja alapján az alábbiak szerint határozzuk meg, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben a 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet alapján.

Beosztás Igazgató

Feladatkör – intézkedési terület Az igazgató megbízása, munkája és munkájának ellenőrzése, felelősségi körének megállapítása az 1992. évi XXXIII. tv. a közoktatásról, valamint a nevelési-oktatási intézmény működéséről szóló rendeletben megfogalmazott jogszabályok szerint, és az ott megállapított időtartamra történik. Feladatai a törvényben megfogalmazottakon kívül: − kidolgozza az iskola oktató-nevelő munkájának munkatervét, gondoskodik a tanári munkaközösségek megalakításáról, − kidolgozza az iskolai munka ellenőrzésének tervét, irányítja és szervezi az ellenőrzési terv végrehajtását, minősíti, jutalmazza, kitüntetésre javasolja az iskola dolgozóit, és szükség esetén fegyelmi felelősségre vonást alkalmaz. − megbízza és felmenti az osztályfőnököket, a munkaközösségek és

SZMSZ/2011

11


szakkörök vezetőit, egyéb, a tanulói tevékenységgel összefüggő és egyegy tanítási évben jelentkező különleges feladatkör elvégzéséért felelős személyt, − gondoskodik az ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásáról, − irányítja a nemzetközi kapcsolatokat és programokat. Általános és Az oktatás irányításának területén: - A helyi program és az érvényben levő központi elvárások (NAT, nevelési kerettantervek) koordinálása. igazgató- Az új tanárok (kiemelten a pályakezdők) tájékoztatása az iskolai helyettes szokásokról, hagyományokról. - Az iskolai osztályok, tanulócsoportok, tanárok munkájának figyelemmel kísérése (óralátogatások). - A tehetséggondozás keretében versenyekre való ösztönzés, tájékoztatás, jelentkeztetés, versenynaptár készítése, versenyek lebonyolítás, eredmények regisztrálása. - Pályázati lehetőségek kutatása, pályázatok elkészítése és nyomon követésük. - Különbözeti vizsgák lebonyolítása (a vizsgák anyagának hozzáférhetősége, jelentkezések regisztrálása, a vizsgák előkészítése). - Osztályozó- és javítóvizsgák tartalmi előkészítése, törvényességének felügyelete (pl. magántanulók regisztrálása), vizsgák irányítása (év végi záróvizsgák, kisérettségi). - Érettségi vizsgák előkészítése és lebonyolítása. - Pályaorientáció, pályaválasztás segítése (információk közvetítése, előadók meghívása, az osztályfőnökök munkájának segítése). - A helyettesítések (lehetőleg szakszerű helyettesítés) megszervezése. - Az iskola rendezvényeinek szervezése és lebonyolítása. - Vezetői ügyelet ellátása. A nevelőmunka irányításának területén: - Továbbképzések nyomon követése. - Fegyelmi ügyek törvényességi felügyelete. - Szülői tájékozódás biztosítása (fogadó órák, szülői értekezletek, nyílt napok stb.). A tanterv- és taneszköz-fejlesztés területén: - A helyi programon való szükséges változtatások irányítása. - A kiemelt területek fejlesztésének ellenőrzése, ütemezése. - Taneszköz-lista összeállítása a munkacsoport-vezetők bevonásával. A pedagógiai innováció és a pedagógusok továbbképzésének területén: - Vezetőtanárok munkájának segítése (adminisztráció, információk, vizsgatanítás). - Továbbképzések (tanfolyamok, beiskolázási terv, szerződések, bizonyítványok, tanfolyami végzettségek). - Az MFFPPTI híreinek figyelése, ismertetése. SZMSZ/2011

12


A munkacsoport-vezetők munkájának irányításának területén: - A munkacsoportok éves munkatervében megfogalmazott feladatok ellenőrzése, a munka koordinálása. - MFFPPTI által szervezett továbbképzések nyomon követése, az ott elhangzott ismeretanyag összegzése. A tanórán kívüli foglalkozások területén: - Eseménynaptár elkészítése. - Diák rendezvények segítése. Beszámolás munkájáról félévente a tantestületi értekezleten.

Az oktatás irányításának területén: Gyakorlati oktatásvezető - A helyi program és az érvényben levő központi elvárások (NAT, kerettantervek) koordinálása. - A szakközépiskola szakmai oktatásának szervezése - Folyamatos egyeztetés a szakképző központtal - Az iskolai osztályok, tanulócsoportok, tanárok munkájának figyelemmel kísérése (óralátogatások). - Pályaorientáció, pályaválasztás segítése (információk közvetítése, előadók meghívása, az osztályfőnökök munkájának segítése). - Szakmai versenyek szervezése, irányítása (SZÉTV, Komplex Verseny stb.) - Az iskolai és az iskolán kívüli versenyek szervezése. - A tehetséggondozás keretében versenyekre való ösztönzés, tájékoztatás, jelentkeztetés, versenynaptár készítése, versenyek lebonyolítás, eredmények regisztrálása. - Pályázati lehetőségek kutatása, pályázatok elkészítése és nyomon követésük. - Szakmához kapcsolódó külső rendezvények szervezése. - Vezetői ügyelet ellátása. - A helyettesítések (lehetőleg szakszerű helyettesítés) megszervezése. - Minőségbiztosítási feladatok ellátás Beiskolázás szervezése külön megbízás alapján: - Előkészítő szervezése a nyolcadikos diákok számára - Tájékoztatás szervezése a nyolcadikos diákok számára - A beiskolázás lebonyolítása. A tanterv- és taneszköz-fejlesztés területén: - A helyi programon való szükséges változtatások irányítása. - A kiemelt területek fejlesztésének ellenőrzése, ütemezése. - Taneszköz-lista összeállítása a munkacsoport-vezetők bevonásával. A pedagógiai innováció és a pedagógusok továbbképzésének területén: - Vezetőtanárok munkájának segítése (adminisztráció, információk, SZMSZ/2011

13


-

vizsgatanítás). Az MFFPPTI híreinek figyelése, ismertetése.

A munkacsoport-vezetők munkájának irányításának területén: - A munkacsoportok éves munkatervében megfogalmazott feladatok ellenőrzése, a munka koordinálása, a szakmai és a természettudományos munkaközösségeknél. - MFFPPTI által szervezett továbbképzések nyomon követése, az ott elhangzott ismeretanyag összegzése. A tanórán kívüli foglalkozások területén: - Eseménynaptár elkészítése. - Szakkörök, tanfolyamok, sportkörök szervezése. - Diák rendezvények segítése. - Ünnepélyek, rendezvények segítése (pl. évnyitó, szalagavató stb.). Munkájáról beszámol félévente a tantestületi értekezleten.

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről a Vnyt. 3. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott közszolgálatban álló személyek esetében (2007.évi CLII. Törvény (Vnyt) 4. § a)), alapján intézményünkben az alábbi dolgozókra nézve kötelező: - igazgató - általános és nevelési igazgatóhelyettes - a fenti dolgozók közös háztartásban élő hozzátartozói is E vagyonnyilatkozatok a munkaügyi helység páncélszekrényében találhatók, zárt borítékban a zárási helyen névvel átírva. A vezetők közötti feladatmegosztás kiegészül a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjében foglalt jogkör gyakorlását szabályozó intézkedéssel. Az igazgatóság működési rendje: Az iskolavezetés tagjai a 11/1994 MKM rendelet 4. § (1) bek. f. pontja szerint meghatározott ügyeleti rendet tartanak. Az ügyeleti beosztást félévenként felülvizsgálják, és a tanári hirdetőre kiírják. Az igazgatóság tagjainak akadályoztatása esetén az iskola vezetése a következő sorrend szerint alakul: igazgató távolléte esetén az általános és nevelési igazgatóhelyettes, annak távolléte esetén a gyakorlati oktatásvezető SZMSZ/2011

14

Megjegyzés [MG4]: így jó


az intézmény felelős vezetője.

SZMSZ/2011

15


Az igazgatóság tagjai az éves munkaterv mellékleteként évente ellenőrzési tervet készítenek. Ennek teljesítéséről az igazgatónak beszámolnak. Az iskola igazgatósága rendszeresen hetente tart megbeszéléseket, erről szükség esetén feljegyzés készülhet. Az iskolavezetőség ügyeleti beosztásának általános elve Ügyeletes Hétfő - Csütörtök Egy fő igazgató, vagy 7 30 – 17 00 helyettese Péntek Egy fő igazgató, vagy 7 30 - 14 30 helyettese

Tartalék Egy fő igazgató, vagy helyettese Egy fő igazgató, vagy helyettese

b) A gazdasági szervezet felépítése és feladata: Az intézmény műszaki, gazdálkodási és pénzügyi feladatait a BETISZK GSZ látja el. Munkáját a Gazdasági Szervezet Ügyrendjében megfogalmazottak szerint végzi. 1. A BETISZK Gazdasági Szervezete gondoskodik: -

a gazdasági események folyamatos és naprakész nyilvántartásáról; a főkönyvi összevont (szintetikus) számlák és a részletező (analitikus) nyilvántartások előírásszerű kapcsolatáról; az éves és féléves beszámoló megfelelő alátámasztásáról, biztosítva a bevételeknek és kiadásoknak a hármas, vagyis az adminisztratív, a funkcionális és a közgazdasági osztályozási rendszerben való bemutatását. A költségvetési intézmények információs rendszere egyik alrendszerét képezi az államháztartás információs rendszerének. Az intézménynek a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelő meghatározott rend szerint kell az adatszolgáltatást biztosítani.

A beszámoló pontos, hiteles információt kell, hogy biztosítson mindazok számára, akik a közfeladatok ellátásáért, a közpénzekkel való gazdálkodásért felelősek, illetőleg érdekeltek, így -

a költségvetési szerv vezető és az intézményvezető számára; az önkormányzat képviselőtestülete, a lakosság számára.

SZMSZ/2011

16

Megjegyzés [MG5]: ezt még Juditnak is megmutatom


2. A Gazdasági Szervezet feladata továbbá -

-

a banki és a pénztári bizonylatok, gazdasági események, számlaösszefüggéseinek kijelölése, kontírozása; a kontírozást követően a könyvelési anyagok számítógépes feldolgozása; a számítógépen feldolgozott adatok figyelemmel kísérése; a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés végzése. A Gazdasági Szervezet feladata a főkönyvi számlák havi zárását követően a számlák előirányzati, teljesítési és forgalmi adatainak tartalmi és számszaki ellenőrzése, egyeztetése a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal; a személyi jellegű kifizetésekkel összefüggésben egyeztetés a MÁK-kal a könyvelési értesítő adatai alapján; a féléves és éves zárás alkalmával a bevételekhez és a kiadásokhoz kapcsolódó év végi rendező és zárlati tételek könyvelése; a beszámolók összeállítása előtt a költségvetési előirányzatok és a pénzforgalmi egyeztetése a főkönyvi kivonattal.

3. A Gazdasági Szervezet feladata -

a pénzkezelési feladatok ellátása a számlázási feladatok ellátása, a bérleti szerződések megkötése, a bérleti díj analitikus nyilvántartásának vezetése. a szigorú számadású nyomtatványok analitikájának vezetése, a banki átutalások kezelése, a beérkező számlák iktatása, ellenőrzése és utalása, a diák és felnőtt ebédek rendelésének pénzügyi bonyolítása.

2 A szervezeti egységek vezetőinek jogosítványai, melyek körében az iskola képviselőjeként járhat el -

-

Az iskola feladatainak ellátását szolgáló fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni, vagy ilyen követelést előírni az Gazdasági Szervezet igazgatója jogosult, az iskola igazgatójával való egyeztetés után összeghatárra tekintet nélkül. Az igazgató tartós távolléte idejére, illetve akadályoztatása esetén felhatalmazza az általános igazgatóhelyettest a Gazdasági Szervezet igazgatójával való egyeztetésre, összeghatárra tekintet nélkül (ill. meghatározott összeghatárig). Döntéseiért az igazgató és a felhatalmazott személy külön-külön felelős.

SZMSZ/2011

17


3. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely az iskola tevékenységi körébe tartozik. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, illetve - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvező hatása van, mint kedvezőtlen. A feladat-ellátást a feladat-ellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetés tervezési időszakában vizsgálni kell. A feladatot ellátni csak úgy lehet ha: - az adott feladatellátás szerepel az iskola Alapító Okiratában; - a feladatellátáshoz tartozó tevékenység, szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót megjelölték. 4. A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés A FEUVE a szervezeten belül az első szintű ellenőrzést jelenti, melynek működtetése a vezetés felelősségi körébe tartozik. Az iskola igazgatója felelős azért, hogy olyan szabályokat alakítson ki, és olyan folyamatokat működtessen az intézményen belül, melyek biztosítják a rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását A legfontosabb alapelv a FEUVE-ben a vezetői elszámolhatóság, amely szerint a vezető felelős a fenti feladatok megfelelő módon történő ellátásáért, a FEUVE kézikönyv (szabályzat alkalmazásáért (a hatások, felelősség, beszámolás). . Az Gazdasági Szervezet igazgatója felelős az ellenőrzési nyomvonal kialakításáért, mely megfelelő részletezettséggel kitér a tervezési pénzügyi bonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírására. A FEUVE rendszer működtetője a kockázati tényezők figyelembevételével kockázat elemzést készít, és kockázatkezelési rendszert működtet. A kockázatkezelés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. SZMSZ/2011

18


Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézményei (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje: A BeTISZK együttműködési megállapodás alapján melyet 2008. október 01-én kötöttünk meg. Megállapodás 1.4. pontja alapján a szerződő felek rögzítik, hogy a BeTISZK olyan speciális nevelési-oktatási feladat-ellátási forma, amely a magyar közoktatás rendszerében új és megkívánja a különálló jogi személyeknek (társiskolák) a hatékony és innovatív közreműködését, szakmai és képzési – valamint a jelen megállapodásban meghatározott egyéb – tevékenységek alapítási céloknak megfelelő összehangolását. A Szerződő felek a BeTISZK céljaival kapcsolatos közös feladataikat a fenntartó iránymutatásán, illetve az azokkal ellentétben nem álló, feladatellátásban resztvevő intézményi kezdeményezésen alapuló tevékenységük összehangolásával, a lehető legmagasabb szakmai szinten látja el.

c) Pedagógusok közösségei Az iskola nevelőtestülete és szervezeti egységei Az iskola nevelőtestületét a Közoktatási Törvény szerint meghatározott középiskolai tanárok, szakmai tanárok és oktatók, valamint a jogszabályban meghatározott, felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógus személyek alkotják. A nevelőtestület jogosultságait és feladatait a 11/1994. MKM rendelet 4.§-a alapján gyakorolja. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestületnek joga van a feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, valamint az ezen feladatok ellátásával megbízott személyek alkalomszerű vagy összegző beszámoltatására. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, a beszámolás rendje A nevelő testület döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; - az intézmény éves munkatervének elfogadása; - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; - a házirend elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.

SZMSZ/2011

19


A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület dönt a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. Nevelőtestületi értekezletek A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart, illetve tarthat. A nevelőtestület rendes értekezletei: 1. osztályozó értekezletek: - félév végén a magatartás, a szorgalom megállapítása miatt (változatlan formában); - a tanév végén a magatartás és a szorgalom érdemjegyek megállapítása mellett dönteni kell a továbbhaladásról, az osztályozhatatlanságról, illetve a több tárgyból szerzett elégtelen esetén a javítóvizsgára való bocsátásról; 2. tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezlet: - dönt az éves munkaterv összeállításáról és elfogadásáról; - a félév vagy a tanév értékelése a feladata; 3. őszi és tavaszi nevelési értekezlet: - az iskola igazgatója hívja össze az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal. A nevelőtestület rendkívüli értekezletei: - az igazgató – szükség esetén – a tanítási időn kívülre hívhatja össze és intézkedhet vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat; - összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai közül 15 főnek az aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével; - ha a Szülői Szervezet vagy Diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestületi értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt; - az értekezletet tanítási időn kívül, kezdeményezéstől számított 14 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezleteken emlékeztető feljegyzést kell készíteni az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézet iktatott iratanyagába kerülnek.

SZMSZ/2011

20


Nevelőtestületi jogkörök átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a Diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.

d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Az iskolai könyvtáros Az előírt szakképesítéssel rendelkező nevelőtestületi tag, aki vezeti az iskolai könyvtárat, kapcsolatot tart fenn a munkaközösségekkel, intézi a folyóirat megrendelést és a könyvtárfejlesztést. Fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik a könyvtárért. Rendszeres tájékoztatást ad az új kiadványokról. Javaslatot tesz a selejtezésre és az új beszerzésekre. A tanulóknak szervezett könyvtári órákat tart. Diákönkormányzatot segítő pedagógus Az iskolai Diákönkormányzat munkáját az iskolában dolgozó tanár segíti, aki eljárhat a Diákönkormányzat képviseletében. Megbízatása visszavonásig, meghatározatlan időre szól, a nevelési igazgatóhelyettes és a Diákönkormányzat javaslata alapján az igazgató bízza meg. Számítástechnikai rendszergazda Feladata az iskolai számítógépes hálózat szakszerű működésének biztosítása, a központi Web-szerver és Mail-szerver karbantartása, winchesterek takarítása, userek felvétele és törlése, legális szoftverek telepítése. Oktatás-technikus Munkáját munkaköri leírás alapján végzik. Fő feladata az oktató-nevelő munka hatékonyságának elősegítése. Pedagógiai asszisztens Munkáját munkaköri leírás alapján végzik. Fő feladata az oktató-nevelő munka hatékonyságának elősegítése. SZMSZ/2011

21


Az iskolai feladatok ellátását segítik még: -

Tanügyi adminisztrátor Iskolatitkár

e) Tanulók közösségei Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel jelentkezés alapján történik, melynek elbírálása az igazgató döntési jogkörébe tartozik. A döntést az érvényes rendeletek, rendelkezések meghatározzák. A felvételi feltételeket az iskola pedagógiai programja, illetve az évente meghatározott felvételi eljárás rendje tartalmazza. A feltételeket nyilvánosságra kell hozni. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik. A tanulók az osztályközösség tagjaiból megválasztják tisztségviselőiket, képviselőiket. Az iskola megteremti: - a tanulói jogok érvényesítésének, - a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. Az iskolában Diákönkormányzat működik. A Kt. 62. §-a, 63. §-a és 64. §-a, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM.r. 31. §-a foglalkozik a Diákönkormányzatot érintő kérdésekkel. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzat alapján működik. E szabályzatot a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A Diákönkormányzat szervezeti és működési rendje az SZMSZ mellékletét képezi. Diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül képviselőt választanak az iskolai Diákönkormányzat vezetőségébe.

SZMSZ/2011

22


f) Szülői Szervezetek (közösségek) A Szülői Közösség az iskolában az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 13.§ és a 14.§-ában meghatározott szülői jogok gyakorlását biztosító, koordináló és képviselő önálló szervezet, melynek működését és jogosítványait a fenti törvény 1996. évi módosításának 59. §-a szabályozza. (A Szülői Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata 1. számú függelék.) Az iskolai Szülői Közösség Választmányával a nevelési igazgatóhelyettes, vagy az, akit erre az igazgató felkér, tartja a kapcsolatot. A szülői közösség saját hatáskörében megfogalmazott, az iskolaszékkel és az iskola igazgatójával egyeztetett ügyrend és munkaterv szerint dolgozik. A Szülői Szervezetnek a törvényben meghatározott ügyekben és az iskolai rendezvények, események megszervezésében véleménynyilvánítási joga van. Az iskolai Szülői Szervezet folyamatosan gyakorolja a törvények által biztosított hatásköröket. A Szülői Szervezet részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskola által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Egyetértési jogot gyakorol: - az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályokban meghatározott kérdésekben; - a házirend elfogadásakor. Véleményt nyilvánít: - az intézmény működését érintő kérdésekben, - a Pedagógiai Program elfogadásakor. Javaslattevő jogköre van: - az iskola irányítását érintő kérdésekben; - az iskola vezetőjének személyét érintő kérdésekben; - az intézmény egészét érintő kérdésekben; - a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A Szülői Szervezet jogainak gyakorlását és érvényesítését az igazgató köteles biztosítani. Az iskolai Szülői Szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. A Szülői Szervezet a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik megválasztják tisztségviselőiket. Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskolavezetéshez.

SZMSZ/2011

23


2) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje : A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolat folyamatos. Az igazgatóság rendszeresen konzultál az alkalmazotti közösségek vezetőivel. A közösségek vezetői tagjai a kibővített iskolavezetésnek. A kapcsolattartás formái: - vezetőségi értekezletek szükség szerint; - szakcsoportvezetőkkel kibővített vezetőségi értekezletek szükség szerint - beszámoltatás az elvégzett feladatokról; - a különböző értekezletek, - megbeszélések. Az igazgatóság heti rendszerességgel egyezteti az iskolai tennivalókból adódó feladatok végrehajtásának ütemezését. A kibővített iskolavezetés szükség szerint tartja megbeszéléseit. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: - az iskolavezetés ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat, dolgozókat az ülés döntéseiről, határozatairól; - az irányításuk alá tartozók kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetés részére. Az iskola pedagógus közösségei munkaterv alapján dolgoznak. Évente minimum 4 alkalommal megbeszélést tartanak. A megbeszéléseken lehetőség szerint részt vesz az igazgatóság valamelyik tagja. A közösségek, az általuk hozott döntésekről, határozatokról tájékoztatják az iskolavezetést. Az alkalmazotti közösségek tagjai kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy közvetlen felettesük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az igazgatósággal, az iskolavezetéssel. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli vagy szóbeli tájékoztatók segítségével értesíti a dolgozókat.

SZMSZ/2011

24


b) Szakmai munkaközösségek Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hoznak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési–oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: - Osztályfőnöki munkaközösség, - Idegen nyelvi munkaközösség, - Természettudományi munkaközösség, - Informatika munkaközösség, - Magyar nyelv és irodalom munkaközösség, - Matematika munkaközösség, - Szakmai munkaközösség - Testnevelés munkaközösség, - Történelem munkaközösség. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak tanévenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét; - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését; - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét; - szervezik a pedagógusok továbbképzését,; - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló pénzeszközök szakmai területeken történő felhasználására; - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.

SZMSZ/2011

25


Pedagógusok Munkakörükkel kapcsolatos feladataikat (jogaik és kötelességeik gyakorlását a Közoktatási törvényben megfogalmazott elveknek megfelelően a Közalkalmazotti Szabályzat alapján végzik. Mindezeken túl: -

-

-

-

Munkaközösségi kereten belül javaslatot tesznek a szaktárgyak tanításának megosztására és ezt a munkaközösség-vezetők a tantárgyfelosztást előkészítő igazgatóhelyettesnek továbbítják. A megosztás elvi alapja a szakterületen belüli módszertani képzettség, érdeklődés, az egyes tanulóközösségekkel való közelebbi kapcsolat stb. A pedagógusnak a munkakörében ellátandó tanítási óráinak számát, és a köteles tanítási órán felül elvégezhető túlmunkát a Munka Törvénykönyve, ennek végrehajtását pedig a Közalkalmazotti Szabályzat szabályozza. A pedagógus kiemelt feladata a szükség szerinti helyettesítés (jogszabályban meghatározott órakeretben, max. évi 200 óra) külön díjazás ellenében. A folyamatos szakszerű helyettesítések érdekében a második és ötödik óra között az iskola épületében tartózkodik. Nagyon indokolt esetben a közvetlen vezető (az igazgatóság illetékes tagja, vagy az ügyeletes igazgató) alkalmanként kivételt tehet. A törvényi kereteken belül végzett túlmunka, a tanítási órán kívül végzett oktató és nevelő tevékenység, pályázat tárgyává tett egyéb feladat vállalásának kérdésében a pedagógusok szabadon dönthetnek. Ilyen például a tanulmányi kiránduláson való kíséret, az iskolai rendezvényeken (szalagavató bál, ünnepség, ballagás) való felügyelet, stb. Az adott feladathoz elegendő számú önkéntes jelentkezés hiányában azonban az iskola igazgatója dönt a megbízás kiadásáról. Az iskolavezetőség a munkavégzés egyéni értékelésénél figyelembe veszi az önként vállalt túlmunkát, és jutalmazási, kitüntetési javaslatot ennek alapján tesz. A pedagógusok felelnek a rájuk bízott szaktantermek, laboratóriumok rendjéért és állagáért. Figyelemmel kísérik annak folyamatos felújítását és fejlesztését. Tervet készítenek a fejlesztési igényekről, és ezt a munkaközösség-vezetőn keresztül eljuttatják az illetékes igazgatóhelyetteshez. Az egyes leltárkörzet felelősei eleget tesznek a Leltározási Szabályzatban foglaltaknak.

SZMSZ/2011

26


Munkaközösségek és a munkaközösség vezetők Az iskola a Közoktatási Törvény 58. §-a (1) bek. és a 11/1994. MKM. Rendelet 30. §-a értelmében szakmai munkaközösségeket szervez. Ennek működését, hatáskörét és jogait a hivatkozott jogszabály szabályozza. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjainak titkos vagy nyílt szavazásán alapuló javaslata alapján az igazgató bízza meg egy év időtartamra. A munkaközösség-vezető megválasztására vagy megbízása meghosszabbítására a tanév előkészítő hetében kerül sor. A munkaközösség vezető munkakörében: -

-

-

Irányítja, szervezi a vezetése alatt álló munkaközösség munkáját, összeállítja a munkatervet az iskola Pedagógiai Programjának szakterületi lebontásával (általában több éves tervezési ciklusra), és az évenkénti felülvizsgálat alapján készíti el az éves programot. Elkészíti a tantárgyfelosztási javaslatot az elvégzendő feladatok alapján, a munkaközösség tagjaival egyeztetve Irányítja a szaktárgyi tanmenetek készítését, ellenőrzi az egységes követelményrendszer kialakítását, a tartalmi, módszertani megoldásokat. Ellenőrzi a tantárgyi koncentráció érvényesülését, látogatja a munkaközösség tagjainak óráit. Évente több értekezletet szervez, ahol értékeli a végzett munkát, meghatározza a feladatokat, javaslatot tesz a továbbképzésre. Az igazgató felkérésére nevelőtestületi értekezleten beszámol a munkaközösség munkájáról. Szervezi a tantárgyi tanulmányi versenyeket. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a munkaközösségével elkészíti az iskolai házirend tervezetét és felügyeli aktualitását. Közreműködik a tanév rendjének kimunkálásában, a tanítás nélküli munkanapok elosztásában, ezek programjainak kidolgozásában, tanulmányi kirándulások, különféle sport és kulturális rendezvények programjainak előkészítésében és lebonyolításában, az osztályok ügyeleti rendjének elkészítésében.

Az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg az igazgatóhelyettesek javaslatai alapján. Munkakörében: - Irányítja, ellenőrzi az osztályközösség munkáját, ellátja az osztályfőnöki adminisztrációs munkát, vezeti a törzslapot. Elvégzi az elsősök beíratását a jogszabályban meghatározott beiratkozási napon. - Együttműködik az iskolai Diákönkormányzattal, segíti az osztálybeli Diákönkormányzat tevékenységét. - Szervezi és vezeti az iskolán kívüli programokat.. - Kapcsolatot tart a szülői házzal, családlátogatást szervez, tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről. Ennek kapcsán ellenőrzi a naplóbejegyzéseket, az ellenőrző könyvek vezetését, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, esetlen büntetésére. SZMSZ/2011

27


-

Előkészíti a féléves és év végi osztályozó konferenciát, ott tájékoztatást ad a tanulók tanulmányi és fegyelmi helyzetéről, a hiányzásokról, szociális gondokról. Kitölti a tanulók év végi bizonyítványát és a félévi értesítőt. Figyelemmel kíséri a tanulók tanórán kívüli tevékenységét, programjavaslataival segíti a szabadidő hasznos eltöltését célzó törekvéseket.

A szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendszeres. A munkaközösségvezetők tagjai a kibővített iskolavezetésnek, mely szükség szerint tart megbeszélést. A kapcsolattartás formái: - az iskolavezetés megbeszélései, - különböző értekezletek, - megbeszélések, - bemutató órák, - helyi továbbképzések. A munkaközösségek együttműködésének kiemelt területei: - módszertani fejlesztések, belső továbbképzések - a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok összehangolása, bevonva a BETISZK Koordinációs Irodájának gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét, és az iskola gyermek-és ifjúságvédelmis összekötőjét. - a szabadidős programok, rendezvények közös szervezése, bevonva a BETISZK Koordinációs Irodájának szabadidő felelősét, és az iskola szabadidő szervezésért felelős összekötőjét. - a szakmai munka értékelése, ellenőrzése (pedagógus teljesítményértékelés) A munkaközösségek, kiemelten az osztályfőnöki munkaközösség rendszeres kapcsolatot tart a DÖK segítő tanárral, a BETISZK Koordinációs Irodájának gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, az iskola gyermek-és ifjúságvédelmis összekötőjével, valamint BETISZK Koordinációs Irodájának szabadidő felelősével, és az iskola szabadidő szervezésért felelős összekötőjével.

SZMSZ/2011

28


c) A Diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (R.4.§ (2) bek. d) pont) A diákképviselet Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a Közalkalmazotti Szabályzatban, a munkaköri leírásukban valamint jelen dokumentumban rögzített módon végzik. Az osztályközösség tagjaiból a tanulók háromtagú ODB-bizottságot választanak. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök, tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai Diákönkormányzat vezetőségébe. Iskolai Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskola Diákönkormányzat (DÖK) látja el. Az iskola Diákönkormányzat jogosítványait az iskolai Diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai Diákönkormányzat a Közoktatási Törvényben és a nevelésioktatási intézmény működéséről szóló rendeletben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, tevékenységét a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja (3. számú függelék) Az iskolai helyiségek és eszközök igénybevételi rendje a DÖK részére A Diákönkormányzat üléseihez, rendezvényeihez igénybe veheti az iskola tantermeit, auláját. Az igénybevétellel kapcsolatban korlátozás nincs, de a különböző rendezvények időpontjának egyeztetése és a teremfoglaltság koordinálása érdekében a teremigényt egy héttel a rendezvény időpontja előtt be kell jelenteni a gazdasági igazgatóhelyettesnek. A rendezvényekhez bármely, az iskola tulajdonában levő és oktatási célokra általában is használt berendezést (videó, számítógép, vetítő stb.) igénybe vehetnek. Az eszközt az illetékes leltárfelelőstől kell elkérni. A Diákönkormányzat működéséhez helyiséget biztosítunk, amely kizárólag erre a célra használható. Amennyiben az önkormányzat más célokra használja a helyiséget, az igazgatóság az engedélyt visszavonhatja a Diákbizottságtól. A Diákönkormányzat működésének költségvetési támogatása A Diákönkormányzat munkájához szükséges anyagi fedezetet, a rendezvényeken a fűtéssel, világítással, eszközhasználattal kapcsolatos költségeket, illetve a Diákönkormányzat döntése alapján központi rendezvényre delegált képviselő részvételi költségeit az iskola saját költségvetéséből támogatja, illetve biztosítja. SZMSZ/2011

29


Diákközgyűlés, diákfórum Évente egy alkalommal össze kell hívni a diákságot, illetve annak képviselőit, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A Diákközgyűlés összehívásáért a nevelési igazgatóhelyettes felelős. A tanulók és szüleik tájékoztatása az iskola munkatervben rögzített időpontokban történik. A Diákközgyűlés két év időtartamra egy fő diákképviselőt választ a budapesti Diákparlamentbe. A diákok folyamatos tájékoztatását az IDB (iskolai diákbizottság) az osztályképviselőkön keresztül, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon látják el. Az IDB titkára napi munkakapcsolatban áll az iskolavezetéssel. A folyamatos tájékoztatás eszközei az iskolarádió, az iskolaújság és a faliújság is. A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: - az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor (a Diákönkormányzatra vonatkozó, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben); - a házirend elfogadásakor és módosításakor; - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A Diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására; - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására; - egy tanítás nélküli munkanap programjára; - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére; - vezetőinek, munkatársainak megbízására. Az igazgató (vagy megbízottja) legalább 15 nappal korábban köteles írásban megküldeni azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatban a Diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő 7 munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják és egyeztetik álláspontjukat.

SZMSZ/2011

30


d) Az intézményi sportkör, valamint kapcsolattartás formái és rendje:

az

intézmény

vezetése

közötti

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett az érdeklődő tanulók számára tanítási napokon a tanítási időn kívül sportfoglalkozást biztosít, ahol a szaktanárok által összeállított program szerint szerveződik a foglalkozás. Az iskolai diáksportkör a sportköri tagok által elfogadott alapszabály szerint működik. Az ISK évente összeállítja szakmai programját. A szakmai programot a diákok igényei alapján kell összeállítani. A Diákönkormányzat tagjaival egyeztetett program az ISK tagjai által történt elfogadás után lép életbe. Az ISK vezetője évente egy alkalommal beszámol az iskolavezetésnek a program végrehajtásáról, és tájékoztatja a nevelőtestületet a sportkör tevékenységéről. Az ISK elnöke számára biztosítani kell, hogy közvetlenül is konzultálhasson az igazgatósággal. Az igazgató évi egy alkalommal meghívja az ISK vezetőjét, ahol kölcsönösen tájékoztatják egymást a mindennapos testnevelés iskolai helyzetéről, egyeztetik a feladatokat és megoldási javaslataikat. Az ISK vezetője számára biztosítani kell, hogy – igény esetén – a tanév folyamán bármikor konzultálhasson az igazgatóság tagjaival. A találkozót az ISK vezetőjének egy nappal korábban kell kérnie az igazgatótól vagy helyetteseitől. Az ISK vezetője által írásban feltett kérdésekre az igazgatóságnak írásban kell válaszolnia 30 napon belül.

e) A vezetők és az iskolai Szülői Szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A Szülői Szervezet részére évente négy alkalommal az igazgató vagy helyettese tájékoztatást ad az iskola feladatairól, a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekről. A Szülői Szervezet vezetőit akkor kell meghívni nevelőtestületi vagy vezetői értekezletre, ha az értekezleten olyan feladatokról van szó, amelyek a tanulók nagyobb csoportjait érintik, illetve olyan ügyeket tárgyalnak, amelyekhez a szülők segítségét kérik. A Szülői Szervezet megkeresésére az igazgató, illetve helyettesei a szükséges tájékoztatást, információt kötelesek megadni. Meghívás esetén részt vesznek a Szülői Szervezet ülésein. A Szülői Szervezet véleményez minden iskolai döntést, amely a diákokat érinti.

SZMSZ/2011

31


A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai, valamint minőségfejlesztési programjáról, Szervezeti és működési szabályzatáról és Házirendjéről az igazgatóságtól kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A Pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható: - az iskola könyvtárában, - titkárságon, - iskolavezetés tagjainál, - a Diákönkormányzat vezetőjénél.

3) A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A nevelők és tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, annak végrehajtásáról, az aktuális feladatokról az igazgató vagy helyettese tájékoztatják a tanulókat. A tájékoztatás történhet: - az osztályfőnöki órákon - az iskolai Diákönkormányzat vezetőségi ülésén, - diákfórumon, - iskolarádión, illetve - a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják tanulóikat az iskolai élettel kapcsolatos tudnivalókról. A tanulót, a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan (szóban és írásban) tájékoztatni kell. Ennek eszköze az Ellenőrző könyv, valamint az Elektronikus napló (amely terveink szerint 2012 szeptemberétől teljes mértékben ki fogja váltani a papír alapú Haladási és osztályzási naplót, illetve az Ellenőrző könyvet). Megrendelhető SMS értesítő, amit egy külső cég szolgáltat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestületével, a Szülői Szervezettel vagy az iskolaszékkel. A diákképviselők (az iskolai Diákönkormányzat tagjai) rendszeres kapcsolatot tartanak a patronáló tanárral és a nevelési igazgatóhelyettessel. Meghívják őket is a megbeszéléseikre, és ott együtt vitatják meg a diákságot érintő időszerű kérdéseket. SZMSZ/2011

32


b) Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek) A nevelők és a szülők (Szülői Szervezet) Az iskola egész életéről, iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy helyettese a Szülői Szervezet megbeszélésén vagy iskolai Szülői értekezleten, továbbá az Ellenőrző könyv segítségével tájékoztatja a szülőket. Az osztályfőnökök az osztályok Szülői értekezletén, illetve az Ellenőrző könyvön keresztül, vagy esetenként egyeztetett időpontú fogadóórán tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek (évi két alkalommal), - kollektív fogadóórák (évi két alkalommal), Ezek időpontját az évenkénti ütemterv tartalmazza. Indokolt esetben rendkívüli szülői értekezlet hívható össze osztályfőnöki, szaktanári vagy szülői javaslatra. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a Szülői Szervezettel; kérdéseikre 30 napon belül választ kell kapniuk.

4) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - a fenntartóval, - a szakmai irányítást ellátó minisztériumokkal, - a szakmai felügyeleti szervekkel, - a Széchenyi 200 Alapítvánnyal, - a BeTISZKkel, - a BeTiszk tagiskoláival, - a BeTISZK Koordinációs Irodájával, - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel - a különböző szakmai szervezetekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel, - nevelési tanácsadókkal, - az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval, - a gyerekjóléti szolgálattal - szükség szerint egyéb intézményekkel. SZMSZ/2011

33


Együttműködési megállapodása van: - Corvinus Egyetemmel - Budapesti Gazdasági Főiskolával - Gyakorló Iskolák Szövetségével - a BeTISZKkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A kapcsolatot a fenti szervekkel az iskolavezetés tagjai, a DÖK segítő tanár tartja. Tevékenységükről évente tájékoztatják a tantestületet. Az iskola egyéb kapcsolatrendszere és ezek formája Gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos tevékenység Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi összekötő az osztályfőnökök segítségével, a Diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével részletes munkaprogramot dolgoz ki a gyermek- (diák) jóléti szolgálattal kapcsolatos feladatok ellátására. Ennek keretében főbb tevékenységeink: 1. A veszélyeztetett tanulók felmérése (anyagi, környezeti, személyiségbeli, egészségügyi szempontok szerint): - a veszélyeztetett tanulók kiszűrése, nyilvántartása; - kapcsolattartás a veszélyeztetett tanulókkal és szüleikkel vagy a gondviselővel, - a szülők és tanulók tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézményekről, személyekről, (tevékenység, fogadóórák, nyitva tartás stb.); - a veszélyeztettek és szüleik tájékoztatása a segélykérés aktuális lehetőségeiről, módozatairól. 2. -

A szenvedélybetegségek megelőzése érdekében végzett tevékenység: alkohol- és drogmegelőző programokon való részvétel (tanári továbbképzések); alkohol- és drogmegelőzéssel kapcsolatos előadások a tanulók részére; egészséges életmódra nevelés.

3. Pályaorientációs tevékenység: - szakórákon az érdeklődés felkeltése és fenntartása a választott szakma iránt; - a munkavállalást segítő információk eljuttatása a tanulókhoz (munkalehetőségek, pályázatok); - a munkavállalást segítő információk megbeszélése, a személyi alkalmasság felmérése a személyiség tükrében.

SZMSZ/2011

34


4. Továbbképzés, információszerzés a gyermek-és ifjúságvédelem területéről. A munkaprogramot az iskolai fórumok tudomására kell hozni (Diákönkormányzat, Szülői Szervezet). A munkatervet a felelősök megjelölésével ütemterv formájában tartalmazza: - a működési feltételeket; - a tanulók és szülők tájékoztatásának módját és időpontját; - a család- és gyermekvédelmi feladatok ellátásával megbízott intézmények címét, telefonszámát, elérhetőségét; - az esetmegbeszélések helyét, idejét; - tájékoztatót a szabadidős programokról; - a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység módját, helyszínét, idejét; - a pályaválasztási tanácsadást. A munkaterv fenti pontjait jól látható helyen, a tanulóifjúságnak szóló hirdetőtáblán el kell helyezni. Az a gyermek és ifjúságvédelmi összekötő feladata, hogy együttműködjön az iskolán belüli és iskolán kívüli szakemberekkel. Az Ifjúság védelem külső kapcsolatai -

A GSZ Koordinációs irodáján keresztül a BeTiszk pszichológusa, gyermek és ifjúságvédelmi felelőse Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Gyermekjóléti Szolgálat (veszélyeztetett tanulók lakhely szerinti szolgálata) Családsegítő Szolgálat (veszélyeztetett tanulók lakhely szerinti szolgálata) Gyámhatóság (veszélyeztetett tanulók lakhely szerinti szolgálata) Nevelési Tanácsadó (veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók esetén) Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Oktatási , Közművelődési, Ifjúsági és Sport Osztálya Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat (Tel: 06-80-505-000) Sziget Droginformációs Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tinédzser Ambulanciája

Fegyelmi eljárás menete intézményünkben: Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárást indítunk ellene. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI:8.) MKM rendelet (A nevelésioktatási intézmények működéséről) szabályozza. A fegyelmi eljárás lefolytatására csak akkor kerülhet sor, ha a kötelességszegés vétkes és súlyos. A vétkességen a szándékosságot és a gondatlanságot értjük. A súlyos kötelességszegés esetében az ügyben külön-külön mérlegeljük a súlyosságot és a SZMSZ/2011

35


kiszabható fegyelmi büntetést. A fegyelmi büntetés megállapítása előtt tisztázzuk a tényállást, az iskola vezetősége, az osztályban tanító tanárok közössége az érintett diákokkal együtt. Igyekszünk feltárni minden olyan tényt és körülményt, amely a tanuló ellen vagy mellette szól. A fegyelmi büntetést a Tantestület hozza meg. A Tantestület e jogkörét átruházhatja az e célra létrehozott Fegyelmi Bizottságra. E bizottságot a Nevelőtestület bízza meg az ügy kivizsgálásával és a fegyelmi eljárás lefolytatásával. A fegyelmi eljárás részletes szabályait, a formai és időponti megkötéseket a már fent említett jogszabály tartalmazza. Iskola egészségügyi szolgáltatás A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellenőrzését és védőoltását az iskolai gyermekorvos és egészségügyi asszisztens végzi. Számukra az iskola épületében felszerelt rendelő és elsősegélyhely biztosított. Az egészségügyi vizsgálatot az iskolaorvossal történt előzetes egyeztetés után az iskolatitkár szervezi. Amennyiben a tanítási idő alatt történik a vizsgálat, az adott tanórát tartó tanár látja el a felügyeletet. A délutáni vizsgálatokon az iskolatitkár vesz részt. Az újonnan beiskolázott tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton vesznek részt, amelyet ugyancsak az iskolaorvos végez. Munkaegészségügyi szolgáltatás A munka-alkalmassági és munkaegészségügyi ellátás keretében a dolgozók az alábbi kötelező jellegű szolgáltatásban kell, hogy részesedjenek: - A nem fizikai állományú dolgozók (pedagógusok, adminisztratív munkavállalók) kétévenként munka-alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Az új, nem fizikai állományú dolgozók alkalmassági vizsgálatára elégséges, ha a legközelebbi ismétlődő munkaegészségügyi vizsgálaton kerül sor. - A fizikai állományú dolgozók munka-alkalmassági vizsgálatát évente kell elvégeztetni. Az új dolgozók esetében az első vizsgálat a munkába állás előtt történik. A munka-alkalmassági és munkaegészségügyi ellátásról a BeTiszk Gazdasági Szervezete gondoskodik. Külső gazdálkodói szervezetekkel való kapcsolatok Az iskola a jogszabályban meghatározott fenntartói, oktatási minisztériumi, ágazati minisztériumi kapcsolatokon kívül kapcsolatban áll budapesti és környéki gazdálkodó szervezetekkel. A rendszeres kapcsolattartást az iskola igazgatója közvetlenül, illetve a gyakorlati oktatásvezető gyakorolja. A kapcsolattartás telefonbeszélgetés, levelezés és kölcsönös látogatás útján történik. SZMSZ/2011

36


Az iskolát támogató alapítvány a Széchenyi 200 Alapítvány Az Alapítvány kuratóriuma rendszeresen ülésezik, saját Működési Szabályzat szerint jár el, és dönt a hozzá érkezett kérésekben vagy javaslatokban. Külföldi kapcsolatok Az iskola diákjai és tanárai kapcsolatban állnak a Comenius Program keretein belül a következő iskolákkal: Gymnasium am Schloss, Saarbrücken Gimnazjum Witkowice, Witkowice Evanjelicke Kolegialne Gymnazium, Presov

SZMSZ/2011

37


IV. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetés tartalmazza. Az intézmény minden gazdálkodási tevékenységét a Gazdasági Szervezeten keresztül intézi. Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg a képviselőik. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A tanítási, képzési idő A tanítási év szorgalmi ideje az 1993. évi LXXIX sz. törvény 52.§ értelmében 185 tanítási napból áll. A szorgalmi idő csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a tanítási év végét záróvizsgák (alap, érettségi-képesítő, szakmai) követik. A tanév rendjét – tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok stb. – az oktatási miniszter rendelete alapján az éves munkaterv tartalmazza. A tanítási hét hétfő reggeltől péntek délutánig tart. A Szülői Szervezet és a Diákbizottság egyetértésével a nappali tagozaton reggel 7:45 órától délután 15:00 óráig tart a tanítás. (Indokolt esetben a tanítási idő előtt is lehet órát tartani: 0. óra 7:00-kor kezdődik. Az 1. tanítási óra 7:45-kor kezdődik, a 8. órának 15:00-kor van vége.) A nappali tagozaton a tanítási órák 45 percesek, a szünetek 10 vagy 15 percesek. Az iskola nyitva tartása és az épületben való tartózkodás rendje Az iskola épülete reggel 6 órától van nyitva a tanulók és a dolgozók folyamatos fogadására. A portán ügyelnek arra, hogy idegen az épületbe ne jöjjön be. A tanítás megkezdése után az iskola kapuját – vagyonvédelmi okokból – be kell zárni. A hivatalos nyitvatartási időben az épületben portai ügyeletet kell tartani, és az épületbe érkező idegenekkel, szülőkkel, látogatókkal szemben a portai szolgálati rendben rögzített eljárást kell alkalmazni.

SZMSZ/2011

38


Az egyes osztályok tanórai tevékenységét, óra- és terembeosztását a tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza, amely megfelel a 11/1994. MKM. rendelet 9. §ban foglaltaknak. A tanulók az épületet a tanítási időben, illetve 13:15 óra előtt csak az iskola titkárságán regisztrált, az osztályfőnök vagy az igazgatóság által kiadott kilépési engedéllyel hagyhatják el. Az iskolai foglalkozásokon kívül a tanulók csoportosan csak akkor tartózkodhatnak az épületben, ha a megfelelő tanári felügyelet biztosított számukra. Az iskola épületét legkésőbb 19 órakor be kell zárni. Az épület bezárása előtt a portások kötelesek meggyőződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta. Az épület nyitva tartásának megváltoztatását az igazgató rendelheti el. Az iskolát pihenő- és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Ez alól kivétel a külön elrendelt nyitva tartás. A fenti időponttól történő eltérést az igazgató engedélyezheti. Az időszakos rendezvények, Szülői értekezletek résztvevőinek és a terembérlőknek az épületben való tartózkodását a portaszolgálat rendje, illetve az időszakosan kiadott igazgatói utasítás, valamint az iskola igazgatósága által kiadott teremrend szabályozza. A pedagógus és nem pedagógus dolgozók munkarendje Az iskola nevelőtestületének tagjai a jogszabályban meghatározott munkaidőben és az órarendhez igazodó beosztásban dolgoznak. A tanárok órabeosztásáról, a teremrendről és a tanári tartózkodókról valamint ezek telefonszámáról a közös tanári helységben információs lapot kell elhelyezni. A nem pedagógus dolgozók munkaidejét – szintén a vonatkozó jogszabályok alapján – a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza.

SZMSZ/2011

39


Az iskolavezetőség ügyeleti és helyettesítési rendje Az iskola igazgatóságának tagjai az igazgató utasítására, belső munkamegosztás révén gondoskodnak arról, hogy az épületben a tanítási idő alatt intézkedésre jogosult felelős vezető tartózkodjon. Az iskola vezetőségének benntartózkodási idejét az éves munkatervben – évenként megújítva – rögzíteni kell, és az iskola titkárságán, valamint a portán el kell helyezni

Az iskolavezetőség ügyeleti beosztásának általános elve Ügyeletes Hétfő - Csütörtök 7:30 – 17:00 Péntek 7:30 – 14:30

Egy fő igazgató, vagy helyettese Egy fő igazgató, vagy helyettese

Tartalék Egy fő igazgató, vagy helyettese Egy fő igazgató, vagy helyettese

Amennyiben az igazgató vagy helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedés megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A kijelölt pedagógus felelőssége, intézkedési jogköre – az SZMSZ eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A jelzett időponton túli foglalkozások rendjéért a foglalkozást szervező pedagógus felel. A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére, szerdán 9 órától 12 óráig ügyeletet kell tartani.

2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel közalkalmazotti, megbízási és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt - az intézmény látogatásának módja: a portán kiállított belépővel léphetnek be az intézménybe vagy a portás feljegyzi a látogató nevét és azt, hogy kit keres, majd a keresett személlyel egyeztet, s az érkező csak ezután mehet a megjelölt helyre.

SZMSZ/2011

40

Megjegyzés [MG6]: ez maradhat.


3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az intézményben különböző tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői és szaktanári igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg. Munkájukról írásbeli dokumentációt kell vezetniük. Szakkörök, fakultációs sáv Szakköröket, fakultációs sávokat a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri, a fakultációs órákon való aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök és a fakultációs sávok vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni és térítésmentesek. Felzárkóztató foglalkozások A tanulmányaiban elmaradt, vagy hiányos elő-, illetve felkészültségű tanulók részére az iskola felzárkóztató foglalkozások lehetőséget biztosít. A felzárkóztató foglalkozások az igazgató engedélyével az adott tantárgyban érintett tanár a tanulók felkérésére, vagy saját döntése alapján végzi. Az utóbbi esetben a tanulók részvétele kötelező. A felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel lehetőségeiről a szülőket tájékoztatni kell. A foglalkozásokon a változó tanulói összetétel megengedett. A foglalkozást vezető tanár felzárkóztatási naplót vezet, amelyben jelzi a résztvevők számát és a felzárkóztatás anyagát. Egyéni foglalkozások A lemaradó, valamint a tanulási nehézséggel küzdő tanulók részére az iskola egyéni foglalkozást szervez. A foglalkozást vezető pedagógus munkájáról írásos dokumentációt vezet. Önképzőkörök Az önképzőkörök, illetve öntevékeny diákkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az öntevékeny diákkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja kimagasló pedagógusok vezetésével. SZMSZ/2011

41


Tehetségfejlesztő foglalkozások A tehetséges tanulók részére az egyes szaktárgyakból foglalkozások szervezhetők. A tehetséggondozó foglalkozások szervezésére a munkaközösség-vezető tesz javaslatot az iskolavezetésnek a szaktanárok jelzései alapján. A foglalkozásokat írásban dokumentálni kell. Tanulószobai foglalkozások Amennyiben a 9. és 10. évfolyam tanulói, illetve szüleik igénylik, az iskola tanulószobai foglalkozásokat szervez. Az igények felmérését az osztályfőnökök, az összesítést az osztályfőnöki munkaközösség vezetője végzi. Az eredményről tájékoztatja az igazgatót, aki gondoskodik a foglalkozások megszervezéséről. A felsorolt foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, de felvétel után, a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A felzárkóztató foglalkozásokba való bekapcsolódásra a szaktanár is javaslatot tehet, a tanuló teljesítményének javítása érdekében. Énekkar Az iskolában énekkari foglalkozás szervezhető a tantárgyfelosztásban jelölt óraszámban. Az énekkari tagság önkéntes. Az énekkar munkájáért annak vezetője felel. Az énekkari munkát az énekkari naplóban kell dokumentálni. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása A testnevelési órákon kívül a hét minden napján 7:00-7:40 és 14:30-16:30-ig tömegsport foglalkozásokon vehetnek részt tanulóink. Ezeken a foglalkozásokon az iskola tornatermét és valamennyi sporteszközét használhatják a testnevelő tanárok, illetve a pedagógiai asszisztens felügyelete mellett. A foglalkozásokon van lehetőség az iskolai sportkör működtetésére is. Az iskolai sportkör titkára és az iskola igazgatósága szükség szerint tart megbeszélést, értékelést a diáksportról. (Iskola Sportköri Szabályzat 4. számú függelék). A diáksportkör A tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. A sportkör, mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint a sportkör által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. Az iskolai diáksportkörök szakmai irányítása a testnevelő kollégák segítségével valósul meg. A nevelési igazgatóhelyettes szervezésében rendszeresen beszámolnak a sportköri munkáról és a testnevelési program alakulásáról.

SZMSZ/2011

42


Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelésre való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. Az érintettek továbbra is a kerület más intézményeibe járnak foglalkozásra. Tanfolyamok Ha a diákok és szüleik igénylik, önköltséges tanfolyam szervezhető. A tanfolyamot szaktanárok vezetik, munkájukat a tanfolyami naplóban dokumentálják. Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódnak a versenykiírásoknak megfelelően a házi, a kerületi, társiskolai, fővárosi és országos tanulmányi és szakmai versenyekbe. A magasabb szintű versenyeken a házi tanulmányi versenyek győztesei képviselik az iskolát. A Diákönkormányzat javaslata és a munkaközösségek véleménye alapján tanulmányi, szakmai és kulturális jellegű háziversenyek szervezhetők. A versenyek megszervezéséért, a részt vevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek. Iskolanap Évente 1 alkalommal a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint diáknapot szervezhet az iskola. A diáknap programját (pl. Sportnap, Ki? Mit? Tud?, iskolai kirándulás stb.) a Diákönkormányzat tervezi, szervezi, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diáknapon részt vesz az iskola valamennyi pedagógusa és diákja. Kulturális rendezvények Az iskolai művelődési programnak megfelelően kulturális programok szervezhetők. Táborok Az iskola az érdeklődő tanulóknak táborokat (pl. Gólyatábor) szervezhet. Az iskola támogatja a tanulókat abban, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt ezeken a megmozdulásokon. A táborok szervezéséért a megbízott pedagógusok a felelősök. Kirándulások Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, a szaktanárok a tanmenetben meghatározottak szerint tanulmányi kirándulást szervezhetnek diákjaiknak. A tanmenetben tervezett kirándulások kötelezőek a diákoknak, de anyagilag nem terhelhetik a szülői házat. Igény esetén az osztály Szülői Szervezete és az osztályfőnök közösen kirándulásokat, túrákat szervezhet az érdeklődő tanulóknak. Az ezeken való részvétel önkéntes, és a részvételhez a szülő előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. Ezeknek a kirándulásoknak a költségeit az iskola nem tudja átvállalni. A diákok felügyeletéért az osztályfőnök és az osztály Szülői Szervezete közösen vállalja a felelősséget. SZMSZ/2011

43


4. A felnőttoktatás formái Az intézményben felnőttoktatás nem folyik.

5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolában a tanárok és a diákok közösen ünnepelik a különböző évfordulókat, állami ünnepeket. Az iskola száz éve formálja arculatát és alakítja hagyományait. Ez kifejezésre jut az iskola emblémájában és zászlójában is. Az ezekkel kapcsolatos feladatok: - Az iskola hagyományainak ápolása az évente megrendezett Szalagavató bállal, a végzős tanulók Ballagásával és az Öregdiáktalálkozó keretein belül történik, illetve a Karácsonyi ünnepély egy 8. kerületi nyugdíjas otthonban és a pedagógus kollégák előtt. - A diákélet hagyományainak ápolása az évente megrendezett Sportnap, Iskolai Kirándulás, Ki? Mit? Tud?, amelyeknek időpontját az éves munkatervben rögzítjük. - Az állami ünnepek, évfordulók megünneplése az iskola diákjainak közreműködésével (október 6, október 23., március 15.) történik. - megemlékezünk a holocaust és a kommunizmus áldozatainak emléknapján, illetve a Nemzeti Összefogás Napján. - Az iskolaújság kiadása, iskolaévkönyv megjelentetése. - Gólyaavatás. - Nyári nyelvi tábor, gólyatábor. Az iskolavezetés minden olyan kezdeményezést támogat, amely az iskolához-tartozás érzését erősíti. Ilyenek pl.: - vetélkedők, kirándulások; - iskolarádió működtetése a Diákönkormányzat felügyeletével; - tanévenként nevelőtestületi kirándulás szervezése; - pedagógusnapi köszöntő. A tanulók kötelező ünnepi viselete: - sötét szoknya vagy nadrág (nem farmer) - fehér blúz vagy fehér ing - alkalomhoz illő cipő Az egyéb megemlékezések ünnepélyek rendjét az éves ütemterv tartalmazza.

SZMSZ/2011

44


A rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések szervezése a pedagógusok munkaköri kötelessége, az osztályfőnökök munkáját a osztályfőnök helyettesek segítik, hogy az iskolai szintű rendezvényeket, ünnepélyeket színvonalasan meg tudjuk szervezni. A technikai eszközök működtetéséről való gondoskodás az iskola oktatás-technikusának a feladata, szükség esetén munkájukhoz segítséget ad az iskolai karbantartó. Az iskolai rendezvényeken és ünnepélyeken az iskola főállású pedagógusai és az oktató munkát közvetlenül segítő dolgozói kötelezően, munkaköri feladatként vesznek részt.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje A belső ellenőrzés célja: az oktató-nevelő munka minőségének, szabályokkal való összhangjának megállapítása. Az ellenőrzés formája lehet: - óralátogatás - beszámoltatás. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének legfontosabb feladatai: - az iskola pedagógiai munkájának biztosítása; - az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése; - megfelelő információ szolgáltatása a pedagógusok munkavégzéséről; - adatszolgáltatás az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az ellenőrzés a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A belső ellenőrzés célja: - tájékozódás, segítségnyújtás, - a feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - az eredményesség, a hatékonyság felmérése, a problémák feltárása. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, ütemezését évente kell meghatározni úgy, hogy minden nagyobb egység három évente ellenőrzésre kerüljön. Az ellenőrzés szempontjait, a vizsgálat módszereit, az új feladatok meghatározását az intézmény vezetése készíti el.

SZMSZ/2011

45


Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az igazgató, helyettese, a gyakorlati oktatásvezető. Az ellenőrzés a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest vagy gyakorlati oktatásvezetőt. Az igazgató, az általa szükségesnek tartott esetekben, jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az igazgató az iskolában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető, a gazdasági vezető, a könyvtáros, a rendszergazda és az oktatás-technikus munkáját. A munkaközösség-vezetők tevékenységét közvetlenül az igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető ellenőrzik, de a gyakorlati oktatásvezető folyamatosan ellenőrzi a szakmai alapozó oktatásban résztvevő tanárok munkáját is. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az iskolavezetést, évente két alkalommal. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, vizsgák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata (dolgozatok, felmérőlapok), - egyéb. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A megbeszélés következménye lehet: - a hiányosságok pótlása, - következtetések levonása, - új feladat a pedagógusnak, illetve a munkaközösségnek. Az általánosítható tapasztalatokat a testületi értekezleteken összegezni kell, az esetleges adódó feladatokat meg kell fogalmazni. Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók: - nevelési értekezleteken, - tantestületei értekezleteken, - jutalmazásoknál, - minőségi bérpótlék odaítélésénél, - a munkaközösségek év végi értékelésénél.

SZMSZ/2011

46


Kiemelt ellenőrzési szempontok: -

pedagógusok munkafegyelme, tanórák és tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, az adminisztrációs fegyelem, tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő–oktató munka a tanítási órán; ezen belül különösen: - a tanítási módszerek megválasztása, - a tanóra felépítése, - a tanóra eredményessége, - a tantervi anyag teljesítése, - a tanulók munkájának értékelése, - a nevelőmunka hatékonysága.

Az ellenőrzés dokumentumai Az éves ellenőrzési terv, amelyet az igazgató hagy jóvá, az ellenőrzésre jogosultak munkaterve alapján. Az éves ellenőrzési terv összeállítása a teljesítményértékelési szabályozás, illetve annak dokumentumai alapján történik. Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

SZMSZ/2011

47


7. Az iskolai könyvtár működésének, igénybevételének általános szabályai (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről jogszabály alapján) a) Az iskolai könyvtár feladatai 1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Az iskolai könyvtár gyűjteményét – a költségvetési támogatás függvényében – a tanulók és a pedagógusok igényeinek megfelelően kell fejleszteni. A központi költségvetésből az iskola részére juttatott összegből a tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv, továbbá a tanulók által használt segédkönyvek vásárlására kell fordítani. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni; - tájékoztatás a dokumentumokról és szolgáltatásokról; - tanórai foglalkozások tartása; - egyes személyek (tanuló, pedagógus, egyéb iskolai alkalmazott) vagy csoportok hozzásegítése a számukra szükséges könyvekhez, folyóiratokhoz, elektronikus adatbázisokhoz, helyben olvasás céljából; - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: - számítógépes informatikai szolgáltatások nyújtása; - tájékoztatás az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól; könyvtárközi kölcsönzés; - tanórán kívüli foglalkozások tartása; - az iskolai tankönyvellátás lebonyolításában való részvétel

b) Az iskolai könyvtár igénybevételének szabályai 1. Az iskolai könyvtár tagja minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák, munkaviszonyban álló pedagógus és más alkalmazott. 2. A könyvtárba minden tanév elején, illetve a jogviszony igazolása után lehet beiratkozni. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtár nyitva tartásának idejében, az adatváltozást követő három munkanapon belül be kell jelenteni. 3. A könyvtári szolgáltatásokat az iskola pedagógusai, tanulói és egyéb alkalmazottai ingyenesen vehetik igénybe. A könyvtárban a tanév bármely időszakában – a könyvkölcsönzés szabályainak megfelelően - lehet dokumentumokat kölcsönözni. Tanév végén, illetve a tanulói, dolgozói jogviszony megszűnésekor a könyvtári tartozásokat rendezni kell. A kölcsönzött SZMSZ/2011

48


dokumentumokért az olvasó anyagi felelősséget vállal. A kártérítés módját a könyvtárhasználati szabályzat határozza meg. 4. A könyvtárhasználat módját a könyvtárhasználati szabályzat („a könyvtár házirendje”) szabályozza. A dokumentum a könyvtár helyiségében kifüggesztve megtekinthető, valamint az iskola Házirendjében olvasható. A tankönyvkölcsönzés szabályait a tankönyvkezelési szabályzat tartalmazza (ld. a Házirendben) 5. A könyvtár heti nyitvatartási ideje 27 óra. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata a jelen szabályzat 1 számú melléklete.

8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskola pedagógiai programja meghatározza az alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elveit. A pedagógust megilleti a szabad tankönyvválasztás a helyi tanterv és az adott szakmai munkaközösség véleményének kikérése alapján. A tankönyvválasztás rendjéről a nevelőtestület dönt. b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A tankönyveket megbízott, pedagógus kolléga és a Könyv-tár Kft.-vel együtt forgalmazza. Összességében 50-55 különböző tankönyvről, példatárról, munkafüzetről van szó. A szállítók augusztus második felében közvetlenül az iskolába hozzák a könyveket. A megrendelt tankönyvek árusítása előre kiírt időpontban történik az iskola tornatermében. A tankönyvek áráról részletes, osztályonkénti tájékoztatás található a hirdetőtáblán és az iskola Weboldalán.

c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A tankönyvtámogatás lehet normatív és iskolai támogatású. A támogatási igényekről felmérés készül. A Szülői Szervezetnek és a Diákönkormányzatnak véleményezési joga van, az iskolai Házirend szabályozása alapján.

SZMSZ/2011

49

Megjegyzés [MG7]: jó


9. Intézményi védő, óvó előírások a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvos és az iskolai védőnő hetente kétszer rendel az iskolában, ilyenkor elvégzik a kötelezően előírt vizsgálatokat. b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén -

Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. Baleset esetén az iskolában kijelölt elsősegélynyújtó helyek egyikére viszik a sérült tanulót, elsősegélyben részesítik, ha szükségesnek látják, átkísérik a sérültet a Rókus Kórház rendelőintézetébe, illetve szükség esetén mentőt hívnak. c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény esetére a minden tanteremben kifüggesztett terv alapján rendezetten elhagyják a tanulók az épületet, és tanári felügyelettel, a Múzeumkertbe vonulnak át. Itt várakoznak, amíg jelt nem kapnak arra, hogy visszajöhetnek az épületbe. d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az iskola katasztrófa -, tűz- és polgári védelmi tevékenysége szervezeti és végrehajtási feladatait az iskola (Tűz és katasztrófavédelmi) szabályzatai tartalmazzák. A szabályzat részletesen tartalmazza az alkalmazandó tevékenységeket katasztrófa esetén: 1. Az esemény bekövetkezte 2. Az esemény felismerése 3. Beavatkozás az esemény megállítására 4. A katasztrófa-elhárítási csapat riasztása 5. A károk enyhítése 6. A helyreállítási folyamat megindítása 7. Az alaptevékenység visszaállítása 8. Tényleges helyreállítás 9. A tanulságok levonása

SZMSZ/2011

50


10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat Az intézményen belül nem működik pedagógiai szakszolgálat.

11. Egyéb kérdések a) A keresetkiegészítés feltételei A pedagógusnak a kiemelt munkavégzésért kereset-kiegészítés fizethető. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset-kiegészítésre való jogosultság határozott időre, legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A 24/2000. (VIII.29.) OM rendelet alapján kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésben részesül az: - aki a minőségfejlesztési rendszer munkájában részt vesz; - aki folyamatosan olyan többletfeladatot lát el, amelyért egyéb bérkiegészítést nem kap; - aki sikeresen működött közre a tehetséges tanulók felkészítésében, illetve a lemaradók felzárkóztatásában; - aki munkáját folyamatosan, jó színvonalon végzi; - a gyakornokokat segítő pedagógust. Az intézményünkben a minőségi munkáért járó kereset-kiegészítést három alkalommal bírálja el a Vezetőség a Közalkalmazotti Tanács jóváhagyásával.

SZMSZ/2011

51


2011. 09. 01-től megszűnik a kéthavi időkeret (Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. 6. pont, 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet), ezért a heti kötelező óraszám felett a pedagógusokat óradíj illeti meg. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok

Megjegyzés [MG8]: csak ez az eleje kell szerintem, de ebben sem vagyok biztos

1.1. A munkaidő-nyilvántartás tartalma: A nevelési-oktatási intézményben vezetett tantárgyfelosztás, órarend, beírási naplók, tanórán kívüli foglalkozások mulasztási és haladási naplói, helyettesítési napló tartalmazzák a pedagógusok munkaidő nyilvántartását és az elszámolás dokumentumait. 1.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: A nyilvántartás vezetésére a 2.1. pontban foglalt adatokkal: -

tanévenként, pedagógusonkénti bontásban a szakmai igazgatóhelyettes (munkakörű dolgozó) köteles.

A nyilvántartás: -

az ellátott tanítási órák a tanórán kívül tevékenysége, az egyéni foglalkozások és szabadidős foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál.

b) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei (kollektív szerződés hiányában, Kt. 1. számú melléklet 4. rész 7. pont) A Kt. lehetővé teszi teljesítménypótlék alkalmazását. Az alkalmazás feltételeit a törvény 1.sz. mellékletének 4. része szabályozza. Teljesítménypótlék csak abban az esetben adható, ha ennek fedezetét a fenntartó biztosítja, illetve, ha az iskola éves költségvetése ezt lehetővé teszi. A teljesítménypótlék alkalmazása nem sértheti az iskola többi dolgozójának érdekeit. A pótlék alkalmazásának feltétele a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása. A pótlék időtartamát és mértékét a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően kell megállapítani.

SZMSZ/2011

52

Megjegyzés [MG9]: ehhez nem nyúlnék hozzá


c) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai (Kt. 12. § (2)-(5) bek.) A Kt. 12. § (2) bekezdésének megfelelően a tanuló által, a tanulmányai során, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan előállított termékek az iskola tulajdonát képezik. Az iskola ezeket a termékeket megtartja, a vagyoni jogot másra nem ruházza át. Abban az esetben, ha a tanuló nem a tanulmányaival kapcsolatosan állít elő egyedi terméket az iskolában, akkor ez a termék a tanuló tulajdonát kiépezi. Amennyiben az iskola anyagilag hozzájárult a termék előállításához, az iskola költségeit a tanuló megtéríti. d) e) A munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása (4/2002. (II.26.) OM rendelet /. § (1) és (4) bekezdés) Iskolánkban nincs szakképző évfolyam.

e) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség (2007. évi CLII. Törvény (Vnyt.)) A 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bek. c) pontja szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A vagyonnyilatkozat tartalmazza a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, b) a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. A vagyonnyilatkozat őrzéséért az igazgató felelős, aki köteles olyan módon elzártan őrizni a vagyonnyilatkozatot, hogy abban senki nem tekinthet bele. Az igazgató köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi SZMSZ/2011

53


kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal – megelőzően tájékoztatni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az igazgató a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az igazgató által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az igazgató már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. Az igazgató a meghallgatást követően - a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével - az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően. Az igazgató a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből szárazik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre: - általános nevelési igazgatóhelyettes – őrzésre kötelezett az igazgató - II. igazgatóhelyettes – őrzésre kötelezett az igazgató - gazdasági vezető – őrzésre kötelezett az igazgató A vagyonnyilatkozatot két példányban a törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. A nyilatkozó és az igazgató a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az igazgató az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az igazgató példányát is – csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. SZMSZ/2011

54


A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az adatvédelmi szabályzat állapítja meg. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az igazgató a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozatot -

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően; a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül; a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, két évenként kell benyújtani.

Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az igazgató köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. A kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozattétel megtagadásának kell tekinteni. Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

SZMSZ/2011

55


f) Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni (R. 4. § (1) bek. r. pont) Nincsenek az intézményben olyan a kérdések, amelyeket külön kellene szabályozni.

g) Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés (1) Térítési díj fizetési kötelezettség A 115. § (1) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézményben feladat ellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: - a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor; - a szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik alkalommal történő megismétlésekor.

(2) Tandíj fizetési kötelezettség

Intézményünkben tandíj fizetésre kötelezettek: -

-

a Kt. 116. § (1.) bekezdése szerint, aki a szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá ezeken az évfolyamokon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további megismétlésekor, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve javító- és pótvizsgát is –, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.

SZMSZ/2011

56


(3) A térítési díj és tandíj mértéke Térítési díj tanévenként a szakmai feladatra – tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának -

A szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második megismétlésekor (117. § (1) e.) pont, 115. § (1) bek. e). pontok);

Tandíj mértéke Az 1993. évi LXXIX. Törvény értelmében a tandíj kötelezett a tanulók számára a, tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra – tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj és a térítési díj mértékét minden tanévkezdésnél, külön kimutatható számítások alapján az intézmény vezetője állapítja meg. A térítési és tandíj kötelezettek névsorát a területért felelős igazgatóhelyettesek a tanév kezdését követően 30 napon belül leadják a gazdasági vezetőnek. A megállapított díjak teljes összege a teljes tanévre vonatkozik. A befizetett díj csak akkor téríthető vissza, ha a tanuló még a tényleges tanulmányok megkezdése előtt, írásban visszavonja beiratkozási szándékát. A díjakat közvetlenül az iskola pénztárába kell befizetni. Új beiratkozók, évismétlésre utasítottak tanulói jogviszonya csak a befizetés után válik érvényessé. Az osztályozó vizsgára, érettségi vizsgára bejelentkezés elfogadásának feltétele a díj befizetése. Folyamatos tanulói jogviszonyban állók a tanév elején, osztályfőnöki órán értesülnek a kötelezettségük mértékéről, módjáról.

12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, Minőségirányítási Programját - az igazgató által hitelesített másolati példányban - az iskolai könyvtárban kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében bármikor megtekinthessék. A dokumentumok egy-egy példánya rendelkezésre áll a titkárságon, ahol az iskola dolgozói megtekinthetik. Valamennyi dokumentumból egy-egy példányt kap az iskola Szülői Szervezet vezetője és a DÖK segítő tanár. Az iskola honlapján közzéteszi az alapdokumentumokat.

SZMSZ/2011

57


V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg az előző, 2010. év június hó 23. napján készített Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.

2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a Diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a Szülői Szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

3. Legitimációs záradék A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az Iskolaszék és Diákönkormányzatok egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Budapest, 2011. év szeptember hó 28. nap Kartalyné Mössner Gabriella igazgató

Ph.

SZMSZ/2011

58

Megjegyzés [MG10]:


A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény Diákönkormányzata 2011. év szeptember hó 29. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadására javasolta. .…..……………………….... Teleki Pál Ábel a Diákönkormányzat vezetője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Szervezet (közösség) 2011. év szeptember hó 29. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Szülői Szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. .…..……………………….... Kalina József a Szülői Szervezet képviselője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot 2011. év szeptember hó 29. napján elfogadta.

.…..……………………….... hitelesítő nevelőtestületi tag

SZMSZ/2011

az

intézmény

nevelőtestülete

.…..……………………….... hitelesítő nevelőtestületi tag

59


A Fenntartó jóváhagyó határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról:

………………………………….

…………………………….

…………………………….. Budapest, ………………………….

SZMSZ/2011

60


TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS................................................................................................................. 1 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma............................................... 1 2. Jogszabályi háttér ...................................................................................................... 2 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályai......................................................... 4 4. Alapelvek .................................................................................................................. 4 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK ................................................................................. 5 1. Intézményi azonosítók .............................................................................................. 5 2. Az intézmény tevékenységei: ................................................................................... 6 a) Az intézmény alaptevékenységei ...................................................................... 6 b) Az intézmény további szakfeladatai: ................................................................ 7 Speciális feladatai: .................................................................................................... 8 Szakmai képzés ......................................................................................................... 8 Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek..................... 9 c) Vállalkozási tevékenység (Ámr.20.§ (29) bek c, pont) .................................... 9 d) Egyéb tevékenység – koordinációs feladatok ellátása ...................................... 9 III. Szervezeti felépítés ................................................................................................... 10 1) A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata ........................................................................................................ 10 a) Vezetők, vezetőség ............................................................................................. 11 b) A gazdasági szervezet felépítése és feladata: ..................................................... 16 c) Pedagógusok közösségei .................................................................................... 19 d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ...................................................... 21 e) Tanulók közösségei ............................................................................................ 22 f) Szülői Szervezetek (közösségek) ........................................................................ 23 2) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ...... 24 a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje : .................................................................................................................... 24 b) Szakmai munkaközösségek ............................................................................ 25 c) A Diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (R.4.§ (2) bek. d) pont) .............. 29 d) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje:............................................................................. 31 e) A vezetők és az iskolai Szülői Szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája .................................................................................................................... 31 3) A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ......................................... 32 a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei .............................................. 32 b) Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek) .......................... 33 4) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .............................................. 33 IV. A MŰKÖDÉS RENDJE ........................................................................................... 38 1. Az intézmény működési rendje............................................................................... 38 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ................................................................................ 40 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái .................................................. 41 4. A felnőttoktatás formái ........................................................................................... 44 SZMSZ/2011

61


5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok...................................................................................................................... 44 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje .......................... 45 7. Az iskolai könyvtár működésének, igénybevételének általános szabályai (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről jogszabály alapján)........................................................................................................................ 48 a) Az iskolai könyvtár feladatai .............................................................................. 48 b) Az iskolai könyvtár igénybevételének szabályai ................................................ 48 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás ................................... 49 a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje ................................... 49 b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje ............................... 49 c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje ............ 49 9. Intézményi védő, óvó előírások .............................................................................. 50 a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ...................................... 50 b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén ...................................................................................................................... 50 c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők.................... 50 d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ...................................................................................................................... 50 10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat ............. 51 11. Egyéb kérdések ..................................................................................................... 51 a) A keresetkiegészítés feltételei............................................................................. 51 b) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei .................................. 52 c) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai.................................................................................................................. 53 d) e) A munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása............................................................................................................ 53 e) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ........................................................... 53 f) Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni ............................................................................................. 56 g) Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés ...................................................................................................................... 56 (1) Térítési díj fizetési kötelezettség................................................................. 56 (2) Tandíj fizetési kötelezettség........................................................................ 56 (3) A térítési díj és tandíj mértéke .................................................................... 57 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága ........................................................... 57 V. Záró rendelkezések .................................................................................................... 58 1. A SZMSZ hatálybalépése ....................................................................................... 58 2. A SZMSZ felülvizsgálata ....................................................................................... 58 3. Legitimációs záradék .............................................................................................. 58 Tartalomjegyzék ............................................................................................................. 61

SZMSZ/2011

62


Mellékletek 1. sz. melléklet

A Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi könyvtárának gyűjtőköri szabályzata

Szakközépiskola

A könyvtárunk a szervezeti és működési szabályzat alapján működik, amelynek melléklete a gyűjtőköri szabályzat. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: A képzés célja, profilja: A képzés célja olyan korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a kereskedelemben a vállalkozás méretétől függően egyéni és társas vállalkozások megtervezésére, megszervezésére, indítására, működtetésére, a vállalkozói szférában jelentkező gazdasági műveletek alkalmazására, kisebb áruházak irányítására, vezetésére, nagy áruházakban osztályvezetői, képzővezetői feladatok, továbbá gazdálkodói egységek, termelő vállalatok áruforgalmi, gazdálkodási, üzletkötői munkakörének ellátására, a munkakörhöz való terület menedzselésére, valamint a végzettég birtokában betölthető egyéb munkakörök ellátására. A képzés célja továbbá a tanulók személyiség-tulajdonságainak fejlesztése oly módon, hogy a tanulók szakmai fejlesztésén túl szolgálja személyiségük formálását, a munkaszocializációs képességeik kialakítását, a szakmájukkal összefüggő társadalmi elvárások szintézisét és az azoknak való megfelelés kialakítását. A képzés célja továbbá a tanulók általános műveltségének, idegen nyelv tudásának megalapozása, kialakítása, fejlesztése, a felsőfokú tanulmányokhoz, továbbképzéshez szükséges önművelési, könyvtárhasználati képesség kialakítása a hagyományos és új információszerzési technikák segítségével. Helyzetelemzés Iskolánkban az önálló ismeretszerzés lehetőségét a könyvtár teremti meg. Iskola könyvtárunk hosszú múltra tekinthet vissza. Az 1909/1910-es tanévben már megvetették az ifjúsági könyvtár alapjait, majd 1912-ben állandó helyet kapott a negyedik emeleten, egy tetővilágításos teremben, melynek bútorait üveges könyvszekrényeit Lajta Béla tervezte. Hosszú éveken keresztül külön kezelték az ifjúsági és a tanári könyvtár állományát. Az 1923/24-es tanévnek jelentős eseménye volt a Kereskedelmi szakkönyvtár megalapítása. Ez azt jelentette, hogy a meglevő könyvtárhelyiségben koncentráltan SZMSZ/2011

63


fejlesztették a szakmai könyvállományt, és ettől kezdve mint "Kereskedelmi Oktatási Szakkönyvtár" állt a szakemberek és érdeklődők rendelkezésére. A kereskedelmi Oktatási szakkönyvtár állománya 1932-ben 7072 kötet volt. Ezt az állományt a történelem vihara alaposan megtizedelte, de még jelenleg is vannak szép számmal olyan kötetek, melyeket egykori kollégáink, diákjaink is forgattak. A könyvtár állománya jelenleg: 13953 könyvtári egység ebből könyv: 13360 kötet folyóirat 38 féle hanglemez 150 db hangkazetta 120 db videokazetta 250 db CD -Rom 35 db Ezt az állományt használja: 656 fő nappali tagozatos 458 fő esti levelező tagozatos hallgató, 73 fő dolgozó, valamint az itt gyakorló tanárjelöltek. Ha az olvasók igényeit a könyvtár nem tudja kielégíteni, akkor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár viszonylag közelben lévő fiókjaihoz (Gutenberg tér, Baross tér) irányítom őket, illetve a vidéki tanulók a helyi közművelődési könyvtárakat keresik fel. Az elmúlt időben a megemelkedett könyvárak miatt különösen nagy figyelmet fordítok a házi-és ajánlott olvasmányok megfelelő példányszámú beszerzésére. A számítógépesítéssel a SZIRÉN integrált könyvtárkezelő rendszeren történő feldolgozással (mára már a teljes állományt sikerült feldolgozni) megteremtődtek a feltételek más, távoli könyvtári katalógusok, adatbázisok eléréséhez. A Szirén program képes minden iskolai könyvtári munkafolyamatot megfelelően automatizálni. Kifinomult keresési lehetőségei alkalmassá teszik arra is, hogy a tanulók elsajátítsák az adatbázis-használatot. Azért, hogy az iskolai könyvtárunk valóban az oktató-nevelő munkához szükséges, a hatályos könyvtári szabványok szerint feltárt dokumentum-, ill. információbázis legyen, a kiemelten kezelendő szakmai tárgyak dokumentumai mellett különösen figyelmet kell fordítanom a fejlesztendő állományrészekre pl: természetismeret, biológia, egészségtan, vizuális-és mozgóképkultúra, médiaismeret. Célom, hogy könyvtárunk tiszta és vonzó ablakot nyisson az emberiségre és a kultúrára. És mindezért, ahogy Shakespeare Prosperója mondja a Vihar-ban, „egy könyvtár épp elég királyság”. Az iskolai könyvtári gyűjtemény jellemzői 1. Dokumentumtípusok Iskolai könyvtárunk gyűjt minden olyan dokumentumot, amelynek tartalma az iskolai oktató-nevelőmunkákhoz szükséges, függetlenül, attól, hogy a dokumentum mely dokumentumtípusba tartozik. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról: Írásos nyomtatott dokumentumok: - könyv, SZMSZ/2011

64


- periodika, - brosúra, - kotta. Nem nyomtatott ismerethordozók: - audiovizuális dokumentumok, - számítógépes szoftverek stb., - az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai. 2. Példányszám A példányszámot a dokumentum tartalma és a gyűjtőkört alakító tényezők közül is kiemelten az iskola tanulói (és tantestületi) létszáma határozza meg. Így például a házi olvasmányokból kb. 4-5 tanulóra, az ajánlott olvasmányokból kb. 10 tanulóra jusson 1-1 példány. Az órai munkáltatáshoz szükséges szótárakból, feladatgyűjteményekből, szöveggyűjteményekből stb. 1-1 tanulócsoport számára elegendő példányszám álljon rendelkezésre. 3. Nyelv Iskolánkban angol és német nyelvet tanítanak, ezért beszerezzük az iskolában használt nyelvkönyveket, munkafüzeteket az ezekhez kapcsolódó tanári kézikönyveket, hangzó anyagokat, válogatunk a tanított nyelvek egyéb tankönyveiből és ezeken a nyelveken írt szépirodalomból. A tanított nyelvek nagyszótárai, középszótarai és a nem tanított nyelveknek legalább kisszótárai kerülnek az állományba. 4. Időhatárok Az iskolai könyvtári állomány összetétele szempontjából időhatárok nincsenek, tartalom szerint ítéljük a dokumentumokat gyűjtőkörbe tartozónak vagy azon kívül esőnek. 5. Fő és mellékgyűjtőkör Iskolai könyvtárunk legfontosabb feladata, hogy az iskolai oktató-nevelőmunka információs bázisává váljon, ezért a főgyűjtőkörbe sorolt dokumentumokat - a könyvtár teljes körűen a mellékgyűjtőkörbe tartozókat szelektálva gyűjti. A főgyűjtőkörbe tartozik minden olyan dokumentum, amely az iskola pedagógiai programja által megjelölt célrendszerben, a műveltségi területek tantervei szerint megvalósuló tanulás és tanítás során eszközként jelenik meg. Az iskolai könyvtár főgyűjtőkörébe tartoznak tehát különösen a használt tantárgyi programok tankönyvei, a tantervben és tankönyvekben felsorolt ház-és ajánlott olvasmányok, a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom és szépirodalom, a kézikönyvek, az órákon és az egyéni vagy csoportos tanulás során használt szemléltetőanyagok, a tanárok alapvető pedagógiai szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok és az alkalmazott tantárgyi programok tanári segédkönyvei. A tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó a tananyagon túlmutató, ill. a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladatai szempontjából beszerzett dokumentumok a könyvtár mellékgyűjtőkörébe tartoznak. Ilyenek például a tanulók tanárok sokirányú SZMSZ/2011

65


érdeklődésének, szabadidős tevékenységének, egyéni művelődési, szórakozási igényeinek kielégítéséhez szükséges információhordozók. 6. Gyűjtőköri leírás. A gyűjtés szintje és mélysége Kézikönyvtár állomány Alapvetően szükségesek:(csak egy példányban helyezendők itt el) - általános és szaklexikonok - általános és szakenciklopédiák - szótárak, fogalomgyűjtemények - kézikönyvek, összefoglalók, - adattárak - atlaszok - statisztikai kiadványok - jogszabály gyűjtemények - szak-és általános bibliográfiák - szakmonográfiák - tankönyvek - tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok - nem nyomtatott ismerethordozók közül a tantárgyak megfelelő fajták ISMERETKÖZLŐ IRODALOM Teljességgel gyűjtjük az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap-és középszintű irodalmat. Biztosítjuk a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi létszám. A gyűjtés terjedelme és a gyűjtés szintje

A gyűjtés mélysége

Kis-, közép- és nagyméretű alapszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák Kis-, közép- és nagyméretű középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói

SZMSZ/2011

- válogatva - teljességgel - teljességre törekedve

- válogatva - teljességgel - válogatva

66


A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú segédkönyvek - kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú segédkönyvek - kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű szakirányú segédkönyvek


A tantárgyak, szaktantárgyak - alapszintű elméleti és történeti összefoglalói - középszintű elméleti és történeti összefoglalói - felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói


Munkáltató eszközként használatos - középszintű ismeretközlő irodalom

- teljességgel

A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó - középszintű ismeretközlő irodalom - felsőszintű szakirodalom

- válogatva - erős válogatással

A szakmai tárgyak - alapszintű ismeretközlő irodalma - középszintű ismeretközlő irodalma - felsőszintű szakirodalma

- teljességre törekedve - teljességgel - erősen válogatva

A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű ismeretközlő irodalom Az intézmény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladat lapja

- teljességgel

A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok

- teljességre törekedve

Az iskolában tanított nyelvoktatáshoz felhasználható idegen nyelvű segédletek

- erős válogatással

Budapestre (illetve adott területére) SZMSZ/2011

- erősen válogatva

67


vonatkozó helytörténeti kiadványok

- válogatva

Az iskolatörténettel, az iskola életével

- teljességgel

SZÉPIRODALOM Teljességgel gyűjtjük az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a mikrotantervben meghatározott: - antológiákat a magyar és világirodalom bemutatására - házi-és ajánlott olvasmányokat - a tananyagban szereplő egyes szerzők összes művei - a tananyagban szereplő szerzők válogatott művei - magyar szerzők műveinek kritikai kiadásai - népköltészeti irodalmat - nemzeti antológiákat - a tananyagban nem szereplő, de a magyar és világirodalom klasszikusainak számító szerzők művei A gyűjtés terjedelem és szintjei Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatása

A gyűjtés mélysége - a teljesség igényével

Az iskolánk tananyagának megfelelően a házi- és az ajánlott olvasmányok

- kiemelten a teljesség igényével

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák

- válogatással

A kiemelkedő de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei Tematikus antológiák

- erős válogatással - válogatva

Regényes életrajzok, történelmi regények


Az iskolában tanított angol és német nyelv oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom

SZMSZ/2011

- teljességgel

68



Pedagógiai gyűjtemény Iskolai könyvtárunk gyűjti a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: - pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, - fogalomgyűjteményeket, szótárakat, - pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket, - a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szüksége szakirodalmat, - a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát, - az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket, - a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait, - az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, - oktatási intézmények tájékoztatóit, - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) Gyűjtjük - a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket, - a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket, - a könyvtári összefoglalókat, - könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket - könyvtárhasználattan módszertani segédleteit - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, - módszertani folyóiratokat Hivatali segédkönyvtár Gyűjtjük az iskola - irányításával, - igazgatásával, - gazdálkodásával, - ügyvitelével, - munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, - jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Kéziratok Ide tartoznak: - az iskola pedagógiai dokumentációi, - pályázati munkák (tanári és tanulói), - iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációja, - iskolai újság és rádió dokumentációi, - tanárjelölt osztályfőnöki óráinak vázlatai.

SZMSZ/2011

69


Külön gyűjtemény A teljességre törekvően gyűjtünk minden olyan dokumentumot, amely az iskola történetével és névadójával Széchenyi Istvánnal kapcsolatos. Audiovizuális gyűjtemény Gyűjtjük a különböző tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható oktató-, illetve ismeretterjesztő audiovizuális dokumentumokat az érvényes taneszközjegyzék alapján, a tantárgyaknak megfeleltetett féleségeket. Periodikumok - Az iskolai könyvtárunk gyűjti az iskola típusának és fokozatának megfelelő, a tanulók ismeretszerzését segítő folyóíratokat pl: HVG, Új Kereskedő, Közgazdasági Szemle, Üzleti 7, Marketing Menedzsment, História, Teszt magazin, Élet és Tudomány, Búvár, stb. - gyűjtjük a pedagógusok munkáját segítő szakfolyóiratokat, hetilapokat pl: Új Pedagógiai Szemle, Budapesti Nevelő, Köznevelés, Szakképzési Szemle, Szakoktatás, Magyartanítás, Módszertani Lapok - gyűjtjük az olvasók érdeklődésére számító lapokat pl: Kortárs, Világtörténet, Lakáskultúra - gyűjtjük a Magyar Közlöny és a Művelődési Közlöny számait - gyűjtjük azokat a lapokat, melyek tájékoztatják a tanárokat, a tanulókat az aktuális pályázati lehetőségekről pl: Sansz, Hírlevél - gyűjtjük az iskola tanulói által szerkesztett újságokat Technikai eszközök Könyvtárunk rendelkezik a nem nyomtatott ismerethordozók használatához szükséges technikai eszközökkel.

SZMSZ/2011

70


2. sz. melléklet

A Széchenyi István Gyakorló adatkezelési szabályzata

Kereskedelmi

Szakközépiskola

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya 1.1.

A szabályzat a Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola a nyílt iratok átvételének, készítésének, iktatásának, nyilvántartásának, tárolásának irattározásának, selejtezésének, levéltárba történő átadásának szabályait rögzíti.

1.2.

A gazdálkodás során keletkező pénzügyi bizonylatok, számlák, a költségvetési beszámoló valamint az azt alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások tekintetében a számvitel bizonylatokról szóló rendelkezéseket kell figyelembe venni. (A számvitelről szóló, 2000. évi C. törvény).

2. Az iratkezelési szabályzat alkalmazása során használt fogalmak 2.1.

Beadvány: a szervezetünkhöz érkező hagyományos (vagy elektronikus) irat amelyrendeltetésszerűen szervezetünknél marad.

2.2.

Csatolás: a nem ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különböző iratok átmeneti jellegű összekapcsolása.

2.3.

Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával – elektronikus formában rögzített – elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak.

2.4.

Érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelőző fázisa, amelynek során rögzítik a beadvány beérkezésének keltét, elektronikus irat beérkezése esetén kitöltik az érkeztető képernyőrovatokat.

2.5.

Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyeket az intézmény vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során.

2.6.

Gyűjtőív: a több más szervhez és/vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat – külön új iktatószám adása nélkül – együttesen nyilvántartó ív, amely az ügyirat részét képezi, abban van elhelyezve; a gyűjtőív tartalmazza az alap(kezdő)irat iktatószámát, tárgyát, továbbá a rovatokat a beérkező válaszok sorszámainak, a beküldők iktatószámainak (azaz az idegen iktatószámoknak) a beérkezés keltének nyilvántartására.

SZMSZ/2011

71


2.7.

Gyűjtőszám: az az iktatási sorszám, amely alatt a több más szervhez és/vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat – külön iktatás nélkül – a beérkezés ideje szerinti folyószámmal ellátottan, az ügyiratban lévő gyűjtőíven tartjuk nyilván; a gyűjtőszámként használt iktatószámot az iktatókönyv „kezelési feljegyzések” rovatában jelölni kell.

2.8.

Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az azt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetésű iratot iktatószámmal látják el a szervezetnél és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; (elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik ki.)

2.9.

Iktatókönyv: a szervezetünk rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesen megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv.

2.10. Iratnak kell tekinteni és e szabályzatban előírt módon kell kezelni minden olyan szöveget, számadatsort, térképet, tervrajzot és vázlatot – a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével – amely valamely működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Nem kell iratnak tekinteni a rendszeresen kapott hivatalos lapokat (közlönyöket) napilapokat, folyóiratokat, könyveket, reklámés propagandaanyagokat. 2.11. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. 2.12. Irattár: a szervezetünknél megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség. A kézi, átmeneti (operatív) irattár a …2… évnél nem régebbi iratok őrzésére, tárolására szolgál, mely a gazdasági irodán és a pénztárhelységben van kialakítva. Központi irattár a …2… évnél régebbi keletű iratok tárolására szolgáló helyiség Irattári anyag: a szervezetünk működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége. SZMSZ/2011

72


2.13. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. 2.14. Központi iktatás: az egész szervezetre egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben, illetve számítógépen történő iktatás. (Csak akkor kell rögzíteni, ha az iratkezelési feladatok ellátása ilyen szervezeti keretek között történik.) 2.15. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, (elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat.) 2.16. Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy. 2.17. Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki és egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. 2.18. Másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. 2.19. Másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítő záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. 2.20. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. 2.21. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól – mint kísérő irattól – elválasztható. 2.22. Minősített adat: a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben (a módosított 1995. évi LXVI. tv.) meghatározott köziratban szereplő államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, SZMSZ/2011

73


c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz, d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag, közirat. (Az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó előírásokat az 1995. évi LXV. Törvény tartalmazza.) 2.23. Mutatózás: a nyilvántartási munkának az iktatást követő szakasza, célja: az irat iktatószámának megállapítása a visszakeresésnél. 2.24. Osztott iktatás: a központi irodában, de belső szervezeti egységenként, vagy belső szervezeti egység önállóan, saját iktatókönyvvel, illetve elektronikusan történő iktatás. 2.25. Selejtezés: az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése. 2.26. Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, hajlékony és merev lemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja. 2.27. Szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. 2.28. Szignálás: az ügyben intézkedni, eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző kijelölése az ügyben kiadmányozni jogosult részéről, akinek hatáskörébe tartozik az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasítás kiadása, az ügy kiadmányozása. 2.29. Ügyintézés: az intézményünk valamely szervezeti egységének működésével, vagy személy tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. 2.30. Ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. 2.31. Ügyirat: az intézmény rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. 2.32. Ügyiratdarab: az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének valamely, egy-egy fázisában keletkezett iratokat tartalmazza. SZMSZ/2011

74


2.33. Ügykör: az intézmény, annak belső szervezeti egysége vagy személy hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó vagy hasonló egyedi ügyek összessége, csoportja. 2.34. Ügyvitel: az intézmény folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában. 2.35. Vegyes iktatás: részben központilag, részben szervezeti egységenként történő iktatás. 3.

Irattári tételszám (jel). Az ügy típusát, ágazati hovatartozását, továbbá az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja, egyúttal meghatározza az iratok irattári helyét is.

4.

Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szervezetünk működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerű hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi.

5.

Kapcsolatos szám: ugyanazon iratképző valamely másik ügyiratának száma, amely ügyiratnak tárgya, illetve annak ismerete közvetve segítséget nyújt a kérdéses ügy elintézéséhez.

6.

Kezelési (ügyviteli) feljegyzések: az ügy(ek)ben keletkező ügyviteli iratokon tett feljegyzések, többnyire utasítások, amelyek az ügyek tartalmi és/vagy formai intézését érintik.

7.

Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.

8.

Kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről („K” betűjellel):

9.

Kiadmányozó: a kiadmányozásra vonatkozó szabályok szerint az intézményvezető részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása.

10.

Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott.

SZMSZ/2011

75


II. AZ ADAT MINŐSÍTÉSE 1.

Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. Minősítés: az a döntés, amelynek meghozatala során az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik. Az intézményünkben az adatok minősítésére az intézmény vezetője jogosult.

2.

A minősítés során az állami és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI.20.) Korm. Rendelet előírásait kell alkalmazni.

3.

Az államtitkot tartalmazó adat hordozóján „Szigorúan titkos”, a szolgálati titkot képező adat hordozóján pedig „Titkos” jelölést kell feltüntetni.

4.

A minősített adat kezelésének rendszerét, rendjét külön „Titokvédelmi Szabályzat” rögzíti.

III. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE ÉS FELADATAI 1.

Intézményünkben az iratkezelési feladatok ellátása – a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően – központosított, illetve vegyes iratkezelési szervezetben történik.

1.2.

Az iratkezelés módja: hagyományos.

2.

Az iratkezelés felügyelete

2.1.

Az intézményben az iratkezelés felügyeletét a nappali oktatás titkárság látja el, aki felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak.

2.2.

Az iratkezelés felügyeletével megbízott - évente ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartását, - intézkedik a szabálytalanságok megszüntetésére,

SZMSZ/2011

76


-

szükség esetén kezdeményezi az iratkezelési szabályzat, irattári terv módosítását, ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben, foglaltaknak gondoskodik arról, hogy az iratkezelésben és az irattárban középiskolai végzettségű iratkezelő, irattáros szakképesítésű munkaerőt alkalmazzanak.

2.3.

Az iratkezelés felügyeletét ellátó személy feladatait az intézmény vezetője által kijelölt személyre átruházhatja. Az iratkezelés felügyeletével kapcsolatos jogkör átruházása csak írásban, az átruházott feladatok, hatáskörök felsorolásával történhet.

2.4.

A nappali oktatás titkárnői távollét esetén egymást helyettesítik.

IV. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS FELBONTÁSA 1. Az iratok, küldemények átvétele 1.1.

Az intézményünk címére vagy annak munkatársai nevére postai vagy kézbesítés, futásszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve az ügyfél személyes benyújtása útján érkezett küldemények átvételére jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az „s.k. felbontásra” jelölés esetén a címzett, vagy az általa megbízott személy, c) az iratkezelést felügyelő vezető, illetve az általa megbízott személy, d) a postai meghatalmazással rendelkező személy, e) az ügyfélszolgálati iroda dolgozója, f) az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy,

1.2.

Minősített adatot tartalmazó küldeményt csak a titkos ügykezeléssel megbízott személy veheti át.

1.3.

Az intézmény bármely dolgozójához közvetlenül érkező (kézbesített) hivatalos küldeményeket az átvétel után haladéktalanul továbbítani kell az intézmény vezetőjéhez.

1.4.

A küldemények átvételével megbízott, úgynevezett postai meghatalmazással rendelkező dolgozó feladata minden munkanapon 14 óráig a bérelt postafiók kiürítése (a küldemények postahivatalban történő átvétele), az átvett postaanyag zárható táskában történő hiánytalan beszállítása az intézménybe.

SZMSZ/2011

77


A postai meghatalmazás kiadásáról és nyilvántartásáról a gazdasági igazgatóhelyettes, távollétében a csoportvezető köteles gondoskodni. 1.5.

A postaátvevő az érkezett küldeményeket átadja a nappali oktatási titkárságán az intézményvezető részére.

1.6.

A hivatalos munkaidő lejárta után, illetve munka szünteti napokon érkezett iratokat csak az intézményvezető által megbízott portás (a portanaplóba történő bejegyzés mellett veheti át.) Az így átvett küldeményt bontatlanul, a legközelebbi munkanap munkakezdésekor át kell adni az intézmény vezetőjének.

1.7.

A küldeményeket átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy: - a címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére, - a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel egyezőségét, - az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e.

1.8.

Az átvevő a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény feladóhoz történő visszajuttatásáról. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni.

1.9.

Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtja be, kérésére az átvételt - átvételi elismervénnyel – igazolni kell.

1.10. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt- jegyzőkönyv felvétele mellett – értesíteni kell. 1.11. A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges vissza kell küldeni a feladatónak. 1.12. Az intézménynek címzett, a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi és számviteli bizonylatokat (bankbizonylatok, szállítói számla stb.) az iktatást végző személy érkeztető bélyegzővel látja el, és iktatás és az intézmény vezetőjének szignálása után továbbítja azt a gazdasági igazgatóhelyetteshez.

SZMSZ/2011

78


2. A küldemény felbontása 2.1. Az intézményhez érkezett valamennyi küldeményt – az intézményvezető által mebízott személy- nappali oktatás titkárság – bonthatja fel és látja el érkeztető bélyegzővel. 2.2.

A „nem bontható” küldemények köre: -

a névre szóló, magánjellegű, az „s.k.” felbontásra szóló.

2.3.

A „nem bontható” küldeményeket minden esetben felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani.

2.4.

A szervezeti egységek szerint csoportosított, hivatkozási számmal ellátott és ajánlott küldeményként hivatkozási szám, illetve ajánlási ragszám szerint, a többit pedig a feladató neve szerint kell bevezetni az iktatókönyvbe, és átadni a szervezeti egységeknek.

2.5.

A felbontott postát az intézmény vezetője szignálja, név szerint, vagy szervezeti egység megjelölésével.

2.6.

A faxon érkezett irat esetében először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítésről. A másolat elkészítésért az iskolatitkár felelős. A faxon érkezett irat kezelésére az általános rendelkezések az irányadók.

2.7.

Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iraton feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni.

2.8.

A küldeményhez felragasztatlanul mellékelt illetékbélyeget – ha a beadvány illetékköteles – a 2.13. pontban foglaltak előzetes figyelembevételével az ügyintéző a beadványra felragasztja és az illetékjogszabályoknak megfelelően rétékteleníti.

2.9.

A beadványra ragasztott illetékbélyeget a keltezés tintával történő átírásával kell értékteleníteni. Ha az illetékköteles iraton az illetéket részben vagy egyáltalán nem rótták le, az illetékjogszabályok szerint kell eljárni.

2.10. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha - az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik, - a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani, - a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg, - bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel. SZMSZ/2011

79


V. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA 1. Az iktatási rendszer Az iratok iktatása sorszámos rendszerben történik. 2. Az iktatás 2.1.

Az intézményhez érkező, illetve ott keletkező iratokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik – iktatással kell nyilvántartani. Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból: - az irat beérkezésének pontos ideje, - az intézkedésre jogosult ügyintéző neve, - az irat tárgya, - az elintézés módja, - a kezelési feljegyzések, valamint - az irat holléte megállapítható legyen.

2.2.

A nem papír alapú, elektronikus adathordozón érkezett iratokon (pl. magnetofonszalag, hajlékony lemez, CD ROM, stb.) az ügyirat számát és tárgyát is rögzíteni kell. Az iktatókönyv „Irat jelleg” rovatába be kell jegyezni, hogy pl. „magnetofonszalag”, a „kezelési feljegyzések” rovatba pedig annak tárolási helyét.

2.3.

Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, express küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat.

3. Iktatókönyv 3.1.

Iktatás céljára minden év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet (1. számú melléklet) kell használni. Intézményünk két oktatókönyvet használ: 1, - központi iktatásra szolgáló 2, - gazdasági osztály által vezetett (G- betűjelzéssel ellátott). Az iktatókönyvet használatba vétel előtt az intézmény vezetője (központi iktatásra szolgáló,) illetve az intézmény gazdasági vezetője (gazdasági osztály által vezetett) hitelesíti.

SZMSZ/2011

80


3.2.

Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.

3.3.

Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. Meg kell azt is jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át.

3.4.

Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az iktatásra felhasznált utolsó számot követően aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével kell lezárni. Az iktatókönyv év végi lezárását az intézmény vezetője írja alá.

4. Az iktatószám 4.1.

Az iktatást minden évben 1-gyel – kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni az év végéig.

4.2.

A gazdasági egység iktatószámait G betűjel különböztetik meg a központi iktatás számjelétől.

5. Az iktató bélyegző 5.1.

A beérkező iratok iktatásakor az iktatóbélyegző lenyomatát az iraton el kell helyezni, és a lenyomat rovatait ki kell tölteni. A bélyegző lenyomatot az irat első oldalára úgy kell elhelyezni, hogy írást ne fedjen és rovatait pontosan ki lehessen tölteni.

5.2.

Az iktató bélyegző lenyomata tartalmazza: - az intézmény nevét, székhelyét, - az iktatás évének, hónapjának, napjának, - az iktatás sorszámának (alszámának), - az ügyintéző, vagy ügyintéző szervezeti egység nevének, valamint - a mellékletek számának feltüntetésére szolgáló rovatokat.

6. Iktatási adatok 6.1.

Az iktatás során az iktatókönyvben, az iraton, és az előadói íven, továbbá az ügyintézés különböző fázisaiban fel kell tüntetni: - az iktatás sorszámát (iktatószámát), - az iktatás időpontját, - az irat küldőjének (ügyfélnek) azonosító adatait, (x)

SZMSZ/2011

81


- a küldő iktatószámát (hivatkozási szám), (x) - az irat tárgyát, - az elő- és utóirat korábbi azonosító (iktató) számát, - az ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző azonosító adatait, - az elintézés határidejét, - az elintézés módját, idejét, - az esetleges címzett(ek)et, (x) - a kezelési feljegyzéseket (csatolás, határidő, visszaérkezés, stb.) - az irattári tételszámot és az irattárba helyezés keltét, - az iratnak és mellékletének számát (ha korábban nem került rögzítésre) (x). (X) csak az iktatókönyvben feltüntetendő adat. 6.2.

Az ügy tárgyát csak egyszer, mégpedig a sorszámra bejegyzett első irat iktatásánál kell a „Tárgy” sorba (tárgyrovat) rövid, de érthető szöveggel beírni. A bejegyzésnek az ügy tárgyát legjobban jellemző szavakat kell tartalmaznia.

6.3.

Az ügyiraton előírt határidőt az iktatókönyv „határidő” rovatába a kitűzött hónap és nap feltüntetésével grafit ceruzával kell bejegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, a számuk sorrendjében kell kezelni. Ha a válasz a kitűzött határidőre vagy a határidő lejárta előtt beérkezik, az ügyiratot a határidős ügyiratok közül ki kell emelni, és a határidő feljegyzést az iktatókönyv „határidő” rovatában ceruzával át kell húzni. A határidő lejártának napján azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, az iratkezelő kiemeli a határidős ügyek közül és átadja az ügyintézőnek.

7. Az iratok szerelése és csatolása 7.1.

Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e elő irata.

7.2.

Az iratot a kezelőnek szerelni kell

7.3.

Ha az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak (szerelés), ezt is az iktatókönyvben jelölni kell. A jelölés az irattárba vagy határidőbe helyezés tényének áthúzásával és a „kezelési feljegyzések” rovatban az irat új helyének megjelölésével történik.

SZMSZ/2011

82


8. Mutatózás 8.1.

Az iktatott iratokat az év kezdetén újonnan nyitott, bekötött, regiszteres (betűbeosztásos) név- és tárgymutató könyvbe mutatózni kell.

8.2.

A tárgymutatókönyvbe az iktatókönyv tárgy rovatába bejegyzett szöveget az ott kiemelt szó (név, hely, tárgy) kezdőbetűjének megfelelően az irat iktatószámának feltüntetése mellett kell bevezetni. Ha a tárgyrovatban több név, hely vagy tárgy szerepel, azokat valamennyi megfelelő betűnél mutatózni kell.

8.3.

A mutatózás megtörténtét az iktatókönyvben a sorszám mellett jelezni kell.

8.4.

Mutatózni az iktatás napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon kell.

9. Ügyintézői munkanapló 9.1.

Az érdemi ügyintézőnek a náluk levő nyílt ügyiratok nyilvántartására előadói munkanaplót kell vezetni. (4. sz. melléklet)

9.2.

Az ügyintézők kötelesek az irattárból kivett, ügyintézésre átvett és irattárba visszaadott iratok keltét, iktatószámát az előadói munkanaplóba bejegyezni.

9.3.

Az iktatott iratok bármiféle olyan mozgatása, amelynek eredményeként az irat – ha csak ideiglenesen is – elkerül az iratkezelőtől, illetőleg az ügyintézőtől, csak munkanaplóval történhet.

9.4.

Az ügyintéző munkaviszonyának megszűnésekor az előadói munkanaplót köteles – az ügyiratokkal együtt- az iratkezelés részére leadni.

VI. IRATKEZELÉSI FELADATOK AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATÁBAN 1. Az ügyintéző kijelölése 1.1.

Az iratkezelő az érkező iratot az ügyintéző kijelölése (szignálás) végett köteles az irat szignálása jogosult személynek bemutatni. Az irat szignálására jogosult személy(ek): intézményvezető, illetve a helyettesei.

1.2.

Az irat szignálására jogosult személy: - kijelöli az ügyintézőt (hivatali egységet, vagy részleget, illetve személyt).,

SZMSZ/2011

83


- közli az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (az ügy tárgyának meghatározása, határidő, sürgősségi fok, stb.) Ezeket a szignálás idejének megjelölésével feljegyzi az előadói ívre, és aláírja. 1.3.

Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van. Vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes szervezeti egység (személy) már korábban ki vlt jelölve, közvetlenül a szervezeti egységhez (személyhez) kell továbbítani.

1.4.

Iktatás után az átadás napját, majd emelkedő számsorrendben az ügyiratok iktatószámát az átadókönyvbe be kell írni. A központi iktató az átadókönyvvel továbbítja az iratokat az illetékes ügyintézőhöz.

1.5.

Elektronikus iratforgalmon esetén, ha az irat nem iktatóhelyhez (pl. előadóhoz) érkeztetett, iktatásra az iktatásra illetékes iratkezelőhöz kell irányítani. Ha az érkezett irat előzményéből az ügyintéző nem azonosítható, az iratkezelő az elektronikus iratot is köteles az illetékes vezetőnek szignálásra bemutatni.

2. Másolat, kiadmány 2.1.

A másolat vagy kiadmány hitelesítését a központi iratkezelő végzi.

2.2.

Kiadmányozáshoz az intézmény hivatalos bélyegzőjét kell használni. A kiadott bélyegzőkről és az érvényes aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért az iratkezelő a felelős.

2.3.

A kiadmányozáshoz az ügyiratot a következő szerkezetben kell elkészíteni: - az ügyirat bal felső sarkában kell megjelölni = az ügyiratot kibocsátó szervezet megnevezését, címét, postai irányítószámát, postafiók számát, a távbeszélő számát = az iktatószámot = az ügyintéző nevét -

az iktatószám, valamint az ügyintéző neve alatt jelenik meg a címzett szerv (vezetőjének neve, beosztása) címe,

-

az ügyirat jobb felső sarkán szerepel = a tárgya, = a hivatkozási szám vagy jelzés,

= a mellékletek száma, -

a szöveg alatt baloldalon = a keltezés (hely, év, hó, nap) = az „sk” jelzésű kiadmányon a „kiadmány hiteléül” záradékot és a ……..(leíró, iratkezelő) sajátkezű aláírása szerepel,

SZMSZ/2011

84


-

a szöveg alatt jobb oldalon a kiadmányozó nevét és beosztását kell feltünteni.,

-

az ügyirathoz készített mellékletet, annak jobb felső sarkán „Melléklet a … számú ügyirathoz” szöveggel kell ellátni.

4. Az irat továbbítása, postázása (expediálása) 4.1.

A kiadmányozott ügyiratokat a tisztázatokkal együtt kell átadni az iratkezelőnek, és az átvételt az eladói munkanapló „visszaadás elismerése” rovatban kézjeggyel igazolni kell.

4.2.

Az irat továbbítása (expediálása) előtt az iratkezelőnek ellenőrizni kell, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott leveleken végrehajtották-e minden kiadói utasítást. Ellenőrizni kell, hogy a mellékleteket csatolták-e. Az ellenőrzési feladat elvégzése után az irat másolatán fel kell jegyezni a továbbítás keltét, és ennek tényét a hagyományos átadó könyvben is rögzíteni kell.

4.3.

A postázó iratkezelő az iratokat a továbbítás módja szerint csoportosítja (posta, kézbesítés, stb.)

4.4.

A postai továbbítás esetén a borítékokat közönséges, express, express – ajánlott, ajánlott, érték nélküli küldemény stb. szerint külön kell választani, majd a szükséges bérmentesítésről gondoskodni kell. A küldemény tértivevényét csatolni kell a borítékhoz.

4.5.

A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni.

4.6.

A kézbesítő útján továbbított (címzetthez eljuttatott) küldeményeket a – sorszámozott és hitelesített – kézbesítő könyvbe (6. sz. melléklet) kell bejegyezni. A címzett által történő átvételt abban kell igazolni.

4.7.

A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelő az illetékes ügyintéző szervezeti egységhez (személyhez) soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik.

4.8.

A szervezeti egységek, ügyintézők között ügyiratokat csak átadókönyvvel (vagy előadói munkanaplóval) lehet átadni. Az átadott iratokat újból iktatni nem szabad, nyilvántartásuk az eredeti iktatószámon történik.

SZMSZ/2011

85


4.9.

Az iratkezelőnek határidős nyilvántartásba kell helyezni azokat az iratokat, amelyek meghatározott idő múlva vagy időnként intézkedést igényelnek. Az ügyiraton előírt határidőt az iktatókönyv „határidő” rovatába a kitűzött hónap és nap feltüntetésével grafit ceruzával be kell jegyezni.

4.10. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, határidős irattartóban a számuk sorrendjében kell kezelni. 4.11. A határidő lejárta előtti napon azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, ki kell emelni a határidős ügyiratok közül. Ha az ügyiraton (előadói íven) sürgetésre vonatkozó utasítás szerepel, a kezelő az ügyiratot munkanaplóval (előadói ívvel) az ügyintézőhöz továbbítja és határidőre vonatkozó feljegyzést az iktatókönyv „határidő” rovatában ceruzával áthúzza. 4.12. Irattárba tétel előtt valamennyi határidő bejegyzést törölni kell. 4.13. Az irattári terv alapján az ügy tárgyának ismeretében az érdemi ügyintéző meghatározza az irattári tételszámot, és rögzíti az előadói ív megfelelő rovatában. Az irattári tételszámot az iratkezelő feljegyzi az iktatókönyv vonatkozó rovatába is, majd az iratot elhelyezi az átmeneti operatív irattárba.

VII. IRATTÁROZÁS 1. Irattározás 1.1.

Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az intézmény az illetékes közlevéltárral együttműködve készíti el irattári tervét.

1.2.

Az iratkezelési szabályzat és irattári terv módosítása előtt az illetékes közlevéltár egyetértését be kell szerezni. Az egyetértés beszerzéséért a gazdasági vezető felelős.

1.3.

Az irattári tervben meg kell határozni az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, azok megőrzési idejét. Az irattári tételszámokat feladat és ügykör szerint kell csoportosítani.

SZMSZ/2011

86


Az irattári tervet évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a tárgy év december hó 01-ig kell elvégezni. A feladat teljesítéséért a gazdasági vezető a felelős. 1.4.

Az egyes irattári tételszámokhoz meg kell határozni, melyek azok a tételek, amelyek nem selejtezhetők, és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló, módosított 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) 9.§, 12.§-ában foglaltak értelmében mikor kell ezeket a levéltárnak átadni. A nem selejtezhető, maradandó értékű iratok körét az illetékes közlevéltár egyetértésével kell meghatározni. A nem selejtezhető iratok körére vonatkozó javaslat elkészítéséért, és annak az illetékes közlevéltárral történő egyeztetéséért a gazdasági vezető a felelős. Az irattári terv a szabályzat 8. számú mellékletét képezi.

2. Az iratok elhelyezése az átmenti (operatív) irattárban 2.1.

Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba kell elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott iratot. Az átmeneti irattár a központi irattárba még le nem adott, de az ügyintézők rendelkezésére álló iratok tároló helye. Az ügyintéző az iratot átmeneti irattárba iktatókönyv adja át, illetve szükség esetén azonos módon kapja vissza.

2.2.

Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba helyezése előtt az iratkezelő köteles az iratokat átvizsgálni abból a szempontból, hogy -

a kezelői utasítások végrehajtása megtörtént-e, az előadói ívben meg van-e valamennyi irat (előirat, melléklet), az előadói ívben nincsen-e olyan ügyirat, amely nem az adott ügyhöz tartozik.

2.3.

A postán tértivevénnyel küldött levelek irattári példányait csak akkor szabad irattárba helyezni, ha az átvételt igazoló tértivevény visszaérkezett és az irathoz való csatolása megtörtént.

2.4.

Az iratokat az irattári tételszám szerinti csoportosításban, az alapszámok növekvő sorrendjében kell lerakni.

2.5.

Az átmeneti irattár (kézi irattár) 2 évig őrzi az iratokat, ennek letelte után át kell adni az iratokat a központi irattárnak.

SZMSZ/2011

87


3. Az iratok elhelyezése a központi irattárban 3.1.

A 2 évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait az azokhoz tartozó iktató- és segédkönyvekkel a központi irattárba kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak központi irattárba történő elhelyezését az ügykezelő köteles elvégezni a tárgyévet követő év március 10-ig.

3.2.

A központi irattárba helyezés előtt az ezzel megbízott iratkezelő köteles az iratot megvizsgálni abból a szempontból, hogy az az irattározási szabályoknak megfelel-e, teljes-e, stb.

3.3.

A központi irattárban az irattári terv szerint elkülönülő csoportokba tartozó iratokat külön-külön kell kötegelni és minden kötegen fel kell tüntetni az irattári jelet.

4. Az irattár működése 4.1.

Az irattárat tűz, víz és külső behatolás ellen védetté kell tenni. Az irattár ajtóinak kulcsát az iratkezelő őrzi. Az irattárban télen-nyáron biztosítani kell a megfelelő páratartalmat (55’-65’) és a 17-18 C hőmérsékletet. Az irattárban a tűzbiztonsági szabályzat „C” kategóriájára vonatkozó előírásokat kell betartani. Az irattár helyiségein közművezetékek nem haladhatnak keresztül.

4.2.

A központi irattárban az irattár kezelőjén kívül más személy csak a kezelő jelenlétében tartózkodhat.

4.3.

Az iratkezelő(k) személyében beálló változás esetén az irattárat át kell adni. Az átadásról – átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

4.4.

Az irattárból ügyiratot kiadni csak hivatalos használatra, szabályosan kitöltött „Ügyiratpótló” lap (7. sz. melléklet) ellenében lehet, maximum 10 napra. Ugyanezt kell alkalmazni, ha az irat jogszabály alapján nem helyezhető irattárba.

4.5.

Más szerv (esetleg személy) részére betekintés céljából iratot kölcsönözni csak az intézményvezető engedélyével lehet. A betekintés engedélyezéséhez is az „Ügyiratpótló” lapot kell használni. A betekintésre engedélyezett ügyiratot az iratkezelő helyiségből nem szabad kivinni. Azt az irattárból történő kivitel napján oda vissza kell adni.

4.6.

Az „Ügyiratpótló” lapot az irattárban a kiadott (betekintésre kiadott) ügyirat helyére kell tenni. A kiadott (betekintésre kiadott) ügyiratról kölcsönző naplót kell nyitni, amelybe - az ügyirat számát, - az ügyirat tárgyát, - az átvevő nevét, - a visszaadásra megjelölt határidőt és

SZMSZ/2011

88


- a tényleges visszaadás időpontját kell bejegyezni. A betekintésre kiadott ügyiratok esetén a nyilvántartás megjegyzés rovatában meg kell jelölni, hogy „betekintésre”. 4.7.

Az „Ügyiratpótló” –val kivett anyagokat – legkésőbb – a visszaadásra megjelölt határnappal vissza kell adni az irattár részére. A visszaadási határidő letelte után – rendkívüli esetben az engedélyezőtől hosszabbítást lehet kérni.

4.8.

Amennyiben az ügyirat a visszaadásra megjelölt határidő leteltéig nem érkezett vissza, az ügyirat visszaadását az irattár kezelőjének sürgetni kell. Amennyiben a sürgetést követő 5 munkanapon napon belül sem érkezik vissza az irattárba az irat, ezt a tényt az intézményvezető részére be kell jelenteni.

4.9.

Az irattárból kivett ügyiratot csak az iratanyag teljességének ellenőrzése után lehet iratárba helyezni.

4.10. A megelőző években készült és az irattárból kivett ügyirat alapján tett intézkedést új iktatószámon kell iktatni és az irattárból kivett ügyiratot az új iktatószámhoz kell csatolni.

VIII. AZ IRATOK SELEJTEZÉSE, LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA 1. A selejtezés 1.1.

Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából csak iratselejtezés útján szabad kiemelni.

1.2.

Az irattárban elhelyezett iratanyagot – selejtezés szempontjából – legalább öt évenként felül kell vizsgálni és azokat az iratokat, amelyek nem minősülnek levéltári anyagnak, és az irattári terv szerinti őrzési idejük lejárt, ki kell selejtezni. Az őrzési idő az ügyirat keletkezésének évét követő január 1-től egész évekre kell számítani.

1.3.

A selejtezési szándékot az illetékes levéltárnak a munka megkezdése előtt legalább 30 nappal be kell jelenteni. A bejelentés teljesítéséért az irattár kezelője felelős. A bejelentésnek tartalmaznia kell a selejtezés alá vonható iratok évkörét, tárgykörét és hozzávetőleges mennyiségét.

SZMSZ/2011

89


1.4.

Amennyiben a selejtezés során egyes iratok tartalmának és őrzési idejének elbírálása vonatkozásában kétely merül fel, úgy az ügyviteli döntést a levéltári szakértő véleményének figyelembevételével az intézmény vezetője hozza meg.

1.5

Az iratselejtezésről – az iratkezelést felügyelő vezető által megbízott – selejtezési bizottság három példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amelyet iktatás után meg kell küldeni az illetékes közlevéltárhoz, a selejtezés engedélyeztetése végett. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az intézmény megnevezését, - a selejtezés időpontját, - a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály és irattári terv számát, - a selejtezésre kerülő iratok irattári tételszámát, évkörét és mennyiségét, - a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét és aláírását. A jegyzőkönyvben külön tételben kell felsorolni a kiselejtezett kép- és hangfelvételeket valamint a gépi feldolgozás adathordozóit.

1.6.

A közlevéltár kiküldötte a kiselejtezhető iratok közül iratokat kiemelhet abból a célból, hogy azt a közlevéltár őrizze. Ha a közlevéltár a kiselejtezett iratok közül valamely iratot további őrzés céljából kiemel, akkor azt a nem selejtezhető iratok közé vissza kell sorolni, és a levéltári átadásig ott kell őrizni. Ezt a tényt a selejtezési jegyzőkönyvre fel kell jegyezni.

1.7.

A selejtezés megtörténtét az iktatókönyvben az adott irat iktatószámánál „S” jelöléssel, valamint a selejtezési jegyzőkönyv iktatószámának és a selejtezés időpontjának feltüntetésével jelezni kell.

2. Megsemmisítés 2.1.

A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. Az elektronikus adathordozón lévő iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

2.2.

A megsemmisítés szabályairól az iratkezelést felügyelő az adatvédelmi szabályozás figyelembevételével gondoskodik.

3. Az iratok levéltárba adása 3.1.

A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

SZMSZ/2011

90


Kivételt képeznek ez alól a tizenöt évnél régebben keletkezett, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó nem selejtezhető iratok, amelyeket a minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártát követő naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni. 3.2.

Azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, módosított (1995. évi LXVI. tv. 22. §. 1) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is a polgármesteri hivatal őrizetében vannak, a közlevéltárban lévő anyagra vonatkozó szabályok (1995. évi LXVI. tv.) szerint kell biztosítani.

3.3.

A nem selejtezhető köziratok átadásának – átvételének időpontjáról az intézmény és az illetékes közlevéltárral közösen állapodik meg. A megállapodás előkészítéséért az irattár kezelő a felelős.

3.4.

A levéltár számára átadandó iratokat teljes, lezárt évfolyamokban, ügyviteli segédletekkel együtt, annak mellékletét képező iratjegyzékkel, az átadó költségére az átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében teljes, lezárt évfolyamban kell átadni. Az átadásról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni a következő tartalommal: - az átadó neve, az átadott iratok évköre, mennyisége, - az átadott anyagokról készített raktári egység szintű (doboz, kötet) jegyzéket kell készíteni dobozszám, tárgy, tételszám, évszám feltüntetésével. A hosszú ügyviteli érték miatt visszatartott iratokról (pl. alapító okirat, tervdokumentáció) külön jegyzék készül. - az átvevő levéltár neve, - az átadónak az iratok kezelésére vonatkozó kikötései, - az átadó és átvevő hiteles aláírását. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv 1-1 példányát mindkét fél nem selejtezhető tételként kezeli.

3.5.

Amennyiben a levéltár az elektronikus iratok tárolásához és kezeléséhez szükséges technikai feltételekkel nem rendelkezik, az elektronikus adathordozón lévő iratokról legkésőbb levéltárba adás előtt hitelesített másolatot kell készíteni, időtálló papír adathordozóra.

SZMSZ/2011

91


IX. EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK 1. Intézkedések az intézmény megszűnése esetén 1.1.

A közfeladatot ellátó intézmény megszüntetése vagy feladatkörének megváltozása esetén a rendelkező intézménynek kell intézkednie az érintett intézmény irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról.

1.2.

Az intézményi feladatok átadása esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot (számokat) és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyirathátralékot.

2. Intézkedések munkakör átadása esetén 2.1.

Azt a munkatársat, akinek munkaköre megváltozik, vagy munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott iratokkal, ügyiratokkal – munkanaplója alapján – el kell számoltatni. A munkakört átadó ügyintéző az iratokat, ügyiratokat az intézményvezető által megbízott személynek jegyzőkönyvileg köteles átadni. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből - az első példányt az átadó, - a második példányt az átvevő, - a harmadik példányt pedig az iratkezelő kapja.

2.2.

Ha a munkakört átadó ügyintéző az intézményből eltávozik, a munkanaplóját be kell vonni.

3. A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése 3.1.

Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást illetve fegyelmi büntetést von maga után.

3.2.

Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit – az irat eltűnésének észlelésétől számított 3 napon belül az intézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia.

SZMSZ/2011

92


4. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések 4.1.

A szervezetnél a hivatalos bélyegzőt a hivatalos kiadványokra, a kiadmányozási jogkörrel rendelkezők sajátkezű aláírásához, illetve a kiadmányok (másolatok) hitelesítéséhez, valamint a küldemények lezáráshoz és átvételéhez lehet használni.

4.2.

Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá.

4.3.

A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzésért. Ezért a bélyegzőt - csak munkájával kapcsolatban használhatja, - a munkaidő befejezése után illetve a munkahelyről való távozáskor köteles elzárni, - munkaviszony megszűnésekor köteles a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek átadni, - ha elvesztette (vagy az valami oknál fogva eltűnt), köteles vezetőjének azonnal jelenteni.

4.4.

A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a bélyegző lenyomatát használatra átadás időpontját átvevő aláírását visszaadás időpontját selejtezés (használatból kivonás) módját, időpontját.

SZMSZ/2011

93


3. sz. melléklet

Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje a Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskolában Bevezetés Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Kormány Rendelet 156. § (3) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, a mely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. 217/1998.Korm.r. hatályon kívül van, hatályos a Kormr. 156.(3) nek.

Fogalom meghatározás Szabálytalanság: valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérés. Az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. Alapesetei: Szándékosan okozott szabálytalanság: félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb. Nem szándékosan okozott szabálytalanságok: figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság.

Szabálytalanság észlelése A szabálytalanságok észlelése a Folyamatba épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés rendszerében történhet, a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot: 1) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.)

SZMSZ/2011

94


2) Ha az 1) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. 3) A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot: A költségvetési szerv vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot: amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI.26.) Kormány rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot: a külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.

Intézkedések, eljárások meghatározása A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. Egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezései: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10.§ (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást SZMSZ/2011

95


megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, és amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. Törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. Megfelelő rendelkezései az irányadók.

Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyomon követése: Nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét Figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását A feltárt szabálytalanságok típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

SZMSZ/2011

96


Szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyilvántartása során: A szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat Nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket A pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII.16.) Kormány rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetben meghatározottakat.

Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (Jogszabály: 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet 29.§) A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: 193/2003. (XI.26.) Kormány rendelet 30.§ (3) b), bb) pontok)

SZMSZ/2011

97


4. sz. melléklet

A Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola tanulóközösségei által létrehozott diákönkormányzat szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozza. I. A diákönkormányzat célja, feladata A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekét képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat joga, hogy döntési,- egyetértési,- véleményezési jogot gyakoroljon az SZMSZ-ben foglaltak szerint. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat feladata, hogy színesebbé tegye a diákközösség életét, jó programokat kezdeményezzen, bővítse a tanórán kívüli lehetőségeket, segítse ápolni a már meglévő iskolai hagyományokat, illetve teremtsen újakat. Ennek érdekében részt vesz az alábbi területek segítésében, szervezésében is: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.) sportélet túrák, kirándulások szervezése kulturális programok szervezése iskolaújság iskolarádió II. A diákönkormányzat tagjai: A diákönkormányzatot az alábbi munkaközösséghez tartozó tanulók alkotják: osztályok szakkörök diákkörök sportkör A diákönkormányzat tagjai egyidejűleg más diákönkormányzatnak is tagjai lehetnek. A diákönkormányzat minden tagjának joga a tisztségviselők megválasztásában részt venni, mint választó és mint választható személy. A diákönkormányzat minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézni, és arra érdemleges választ kapni. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat nevében.

SZMSZ/2011

98


III. A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése A tanulóközösségek A diákönkormányzathoz tartozó tanulóközösségek tagjaik közül, egyéni megállapodás szerint, vezetőséget és 1 fő képviselőt választanak. A tanulóközösségek vezetőségének tagjai az alábbi feladatokat láthatják el: titkár sportfelelős kultúrfelelős tanulmányi felelős A tanulóközösség választott vezetősége a tanulóközösség érdekvédelmét, életének szervezését látja el. Az osztályok vezetőségi tagjai képviselik osztálytársaik érdekeit, kapcsolatot tartanak a diákönkormányzat vezetőségével, illetve az osztályfőnökön keresztül az iskolavezetéssel. Üléseit szükség szerint tartja. Munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni az őt megválasztókat. A tanulóközösség által választott küldött képviseli az őt választó tanulóközösséget a diákönkormányzat iskolai vezetőségében, illetve tájékoztatja megválasztóit az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról. A diákönkormányzat iskolai vezetősége Az iskolai diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai küldöttek útján titkos szavazással választják meg. A diákönkormányzat vezetősége 3 főből áll. A vezetőség tagjai közül a következő tisztségviselőket választja meg: - titkár - titkár-helyettes - sportfelelős A diákönkormányzat diákvezetője a vezetőség titkára. A diákvezető feladata a vezetőség üléseinek összehívása, előkészítése, levezetése, a hozott döntések, határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése. A vezetőség üléseit az osztályok küldötteivel együtt éves munkaterv szerint kéthavonta tartja, de szükség esetén bármikor összehívható. A vezetőség összehívását kezdeményezheti a diákvezetőség, a diákönkormányzat segítő tanára és az iskola vezetősége. A vezetőség üléseire meghívhatók az iskola diákjai, a nevelőtestület tagjai, a szülői szervezet képviselője, illetve az iskola vezetése. A meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt az üléseken. A vezetőség döntéseit szóban, egyszerű többséggel hozza. Külön döntés alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni. A vezetőség üléseiről írásos emlékeztető (külön döntés esetén részletes, szó szerinti jegyzőkönyv) készül.

SZMSZ/2011

99


A diákönkormányzat vezetősége: - megválasztja a vezetőség tisztségviselőit - megválasztja a diákönkormányzatot képviselő személyeket az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásra, - elfogadja a diákönkormányzat éves munkatervét - rendelkezik a diákönkormányzat által felhasználható pénzeszközök felett - megbízatásának lejárta előtt 8 héttel megszervezi az új vezetőség megválasztását - csatlakozhat a diákönkormányzatok területi vagy országos szervezetéhez, szövetségéhez. A diákönkormányzat vezetőségének kötelessége, hogy - személyi döntései, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv előtt kikérje az őt megválasztó tanulóközösségek, tanulók véleményét, - évente 1 alkalommal a diákönkormányzat tagjait összehívja és tájékoztassa a vezetőség által végzett munkáról. A diákönkormányzat vezetőségének megbízatása legfeljebb 3 tanévre szól. Képviselet, kapcsolattartás A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, tárgyalásokon a vezetőség diákvezetője (titkára) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. IV. A diákönkormányzat döntési, egyetértési és véleménynyilvánítási jogai A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol a nevelőtestület meghallgatásával - saját közösségi életük megszervezésében - tisztségviselőik megválasztásában - a diákönkormányzati képviselő megválasztásában nevelőtestület véleményének kikérésével - működéséről - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - a diákrádió, diákújság szerkesztőbizottságának megbízásáról. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol - a) az iskolai SZMSZ megalkotásakor és módosításakor - b) az iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor - a tanulói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet - a) a tanuló nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál SZMSZ/2011

100


-

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

V. Záró rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a diákönkormányzat bármely tagja kezdeményezheti. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagok véleményének meghallgatása után a diákönkormányzat vezetősége fogadja el, majd az a nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a diákönkormányzat vezetősége 2011. szeptember 13.-i ülésén fogadta el és a nevelőtestület 2011. szeptember 29-én hagyta jóvá.

………………………………… diákönkormányzat vezetője

SZMSZ/2011

………………………………… diákönkormányzatot segítő tanár

101

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelemi Szakközépiskola 1088 Budapest, Vas utca 9-11

Recommend Documents