mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei
2011. április
CÍM
1088 Budapest, Vas utca 8-10. www.fppti.hu
HONLAP
„Ha a tükörben nem azt látod, amit látni szeretnél, ne a tükröt hibáztasd!”
A „tükrök” szerepe egy műszaki szakközépiskola életében Minden változás/változtatás első fázisa a probléma létének felismerése. Amennyiben szembesültünk a problémával, az valamilyen választ fog kiváltani az intézmény vezetésének részéről. A mérések eredményei munkánk visszatükrözései, a „tükrök” megmutatják hogyan, milyen sikerrel, eredményességgel hajtjuk végre a feladatainkat. A monitoring rendszer azt is jelzi, ha valamit rosszul csinálunk. Minél járatosabb az intézmény vezetése a mérések kiértékelésében, annál megfelelőbb választ fog találni a probléma megoldására. 2004 óta jelentős változáson ment keresztül az iskolák mérési kultúrája. Az minőségirányítási programok már előtérbe helyezték a partneri igényés elégedettségi vizsgálatok lebonyolítását. Az iskolák ezzel árnyaltabb képet formálhattak a közvetlen és közvetett partnereik intézménnyel szembeni elvárásairól s azok teljesüléséről. 2007-től kezdve növekvő figyelem kíséri az országos kompetenciamérések eredményeit, amelyek időközben kiegészültek a MFPI által elvégzett bemeneti és követő kompetenciaalapú mérésekkel.
19. szám
2011. április
A Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola életében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a különböző mérésekből leszűrhető tanulságok. A partneri- és kompetenciavizsgálatok mellett, a szintfelmérők segítségével rendszeresen mérjük az évfolyamok tudásszintjét, kérdőívek segítségével kiértékeljük a beiskolázási tapasztalatainkat is. Kijelenthetjük, hogy a hipotéziseinket nem megérzéseinkkel, hanem egyre inkább mérési eredményekkel, tényekkel támasztjuk alá vagy cáfoljuk.
2
A tanulóink körében az alábbi külső és belső méréseket végezzük el egy előre meghatározott menetrend alapján, amelyet az iskola minőségirányítási csoportja (MINIR) állít össze: Igény és elégedettségi vizsgálatok Diákjaink körében időről időre elvégzünk egy partneri igény- és elégedettségi vizsgálatot, amely eredményeit az 1. ábra mutatja be.
1. ábra. Tanulói igény és elégedettségi vizsgálat átlagos eredményei
Ezek a vizsgálatok megmutatják, melyek a fejlesztendő területek. Az elvárások (igények) mindig nagyobbak annál, amit egy iskola nyújtani tud. Nekünk a feladatunk, hogy kettő közötti távolságot csökkentsük. Például a tanulási technikák elsajátítása komoly kihívás, mert nem elég a pedagógus felkészültsége, elengedhetetlen a diák pozitív hozzáállása is. Elemezzük az éves beiskolázási tapasztalatainkat is. Az elmúlt években számottevő változásokat észleltünk az iskolaválasztási szokások területén (2. ábra). Az internet szerepe
19. szám
2011. április
látványosan felértékelődött. A tájékozódás legfőbb forrása egyértelműen az internet lett. Mára az informatív, könnyen kezelhető iskolai honlap kialakítása óriási jelentőséggel bír. Az iskolai honlapról eljuthatunk a digitális naplóhoz, egyes területek követelményeihez, a napi, heti programhoz, szabadidős rendezvények anyagaihoz, a felnőtt tanfolyamok kínálatához, stb. A börzék jelentősége viszont egyre csökken.
3
2. ábra. A tanulók arányának alakulása a tájékozódás helye szerint
A külső és belső mérések Az iskola egy sor külső és belső mérést végez. Egy részükről már esett szó (klímateszt, partneri elégedettségmérés), de figyelmet követelnek a fővárosi és országos kompetenciamérések, illetve a belső, tanulmányi felkészültséget jelző szintfelmérők is. A főváros az elmúlt években öt területen szervezet bemeneti méréseket (1. táblázat). Az adatokból leszűrhetjük, hogy a bemenetkor az átlagosnál valamivel gyengébb teljesítményt nyújtott gyerekekkel kezdünk el dolgozni. Ezt a tényt, a napi munka során a kollégák személyes véleménye is alátámasztja. Tehát a kapott eredmények és az empirikus tapasztalatok egybevágnak. Történelemből és idegen nyelvekből rendelkezünk a követő mérések
19. szám
2011. április
eredményeivel (3-4. ábra). Történelemből és németből kimutatható a hozzáadott érték, az angol a viszonylagosan magas bemeneti szintet tartotta. A pedagógusaink komoly erőfeszítéseinek az eredménye ez a teljesítmény. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a követő méréseket az idei mérési naptárból törölték, mert így a bemeneti mérések torzók maradnak, hiszen a bemeneti tudásszint számunkra adottság, a javítása pedig lehetőség. Az iskolavezetés nagy hangsúlyt fektet a tanulmányi munka ellenőrzésére. Egyrészt rendszeresen ellenőrzi és értékeli a pedagógusok munkáját, másrészt a szintfelmérők segítségével a tanulók tudásszintjének változását is nyomon követi.
4
1. táblázat. A 2008-2010. évi bemeneti mérések átlageredményei Átlag Szakközépiskola 2008 iskolai fővárosi 2009 iskolai fővárosi 2010 iskolai fővárosi Szakiskola 2008 iskolai fővárosi 2009 iskolai fővárosi 2010 iskolai fővárosi
Matematika
Szövegértés
Történelem
463
440
472
493 453
497 448
492 494
437 496
469 488
430
418
447
378
428 434
402 455
414
496
398
409 442
492 465
493
415 426
492
426 414
407
418
Angol
Német
479 488 474 492 480 494
453 493 490 495 449 488
408 419 410 426 465 424
400 436 444 436 416 437
3. ábra. A bemeneti-kimeneti értékek alakulása történelemből (standardpont)
4. ábra. Idegen nyelvi kompetencia eredmények 2007-2009
19. szám
2011. április
5
A belső mérés – a szintfelmérők szerepe 2007 őszétől kezdve, minden félévben egy előre rögzített menetrend alapján, egy adott időpontban az évfolyam minden osztálya/csoportja ugyanazt a szintfelmérő dolgozatot írja meg a kötelező érettségi tantárgyakból, 100 percben. A kapott eredményeket egy táblázatban gyűjtjük össze, így áttekinthető, hogy melyik osztály/csoport miként teljesített. A kapott %-os értékek egymással és a korábbi mérési eredményekkel összevethetőek, megállapítható egy csoport helye az évfolyamon, vagy pedig a csoport fejlődésére nézve is levon-
hatunk tanulságokat. Nagyon gyenge eredmények szélsőséges esetben akár személyi konzekvenciák levonását is eredményezhetik. A szintfelmérők alapján prognosztizálható a csoportok várható érettségi eredménye is, hiszen a tényleges érettségi eredmények szignifikánsan csak nagyon ritka esetben térnek el a szintfelmérő eredmények trendjétől. A tavalyi esztendőben az iskola egyik leggyengébb képességű osztályának a teljesítményét mutatja az 5. ábra.
5. ábra. Egy osztály történelem teljesítményének alakulása
19. szám
2011. április
6
Az említett osztály mindig az évfolyam leggyengébb teljesítményű csoportja volt, tulajdonképpen minden mérési területre érvényes volt ez a megállapítás. Az országos kompetenciamérésen is ők teljesítettek messze a leggyengébben. Viszont az utolsó évben megértették, hogy a képességbeli hiányosságaikat szorgalommal lehet pótolni, s önmagukhoz mérten tisztességes eredményeket értek el a tanév végén és az érettségi vizsgákon is.
19. szám
2011. április
A felsorolt mérések és az ezekből levonható következtetések egy árnyaltabb elemzéshez segíthetik hozzá a pedagógusokat és az iskolavezetést, s megalapozottabb döntések előkészítésében megkerülhetetlen szerepet játszanak számunkra. Minden mérési kultúrát lehet fejleszteni, finomítani, de úgy látjuk, hogy az irány jó, s ezen az úton kell tovább mennünk! Czirkelbach József igazgató
7
Südi Ilona
A nyelvoktatás jellege és a bemeneti eredmények A 2011. március 30-án megrendezett műhelyfoglalkozáson a bemeneti mérés összes területének eredményei együtt kerültek bemutatásra, melynek során az egyik vizsgálati szempontot a nyelvoktatás jellege szerinti részminták tanulói teljesítményének értékelése képezte. A mérés a fővárosi fenntartású ok-
tatási intézmények 9. évfolyamos tanulóinak 30-40%-os reprezentatív mintáján került megszervezésre. A reprezentativitás két szempontja a képzéstípus és a nyelvoktatás jellege. A feladatlapokat a mintába választott tanulók 80-85%-a töltötte ki. A tanulói létszámok részminták szerinti alakulását az 1. táblázat mutatja be.
1. táblázat. A 2010. évi bemeneti mérésben részt vett tanulók létszámának nyelvoktatás jellege szerinti alakulása Nyelvoktatás jellege
Könyvtárhasználati ismeretek
Matematika
Szövegértés
Történelem
Angol nyelv
Német nyelv
normál
329
321
374
303
63
119
NYEK
162
169
168
139
12
57
kéttannyelvű
94
94
80
8
43
32
585
584
622
450
118
208
normál
1062
1065
1271
957
281
428
NYEK
683
688
821
662
136
215
kéttannyelvű
145
145
180
122
50
63
1890
1898
2272
1741
467
706
normál
357
360
447
300
121
132
normál/ előrehozott képzés
29
29
46
23
19
0
386
389
493
323
140
132
Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
19. szám
2011. április
8
A tanulók bemenetkor nyújtott átlagos eredményei képzéstípusonként a különböző mérési területeken tényleges különbséget mutatnak, gimnázium, szakközépiskola és szakiskola eredményeinek csökkenő sorrendjében. A nyelvoktatás jellege szerinti részmintákon elért átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulását az 1. ábra szemlélteti. A szakközépiskolai tanulóknál közel lineáris az összefüggés a normál, a nyelvi előkésztő és a kéttannyelvű képzésben résztvevők átlagos eredményét
tekintve. A gimnáziumi tanulóknál nem ennyire látványos a három részminta közötti kapcsolat. A szakközépiskolai tanulók átlagos eredménye minden mérési területen szignifikáns eltérést mutat részmintánként. Egyedül a német nyelvi mérésnél van ettől különböző helyzet, mivel ennél a mérési területnél csak a kéttannyelvű képzésben résztvevők eredménye mutat tényleges különbséget a normál és a nyelvi előkészítő képzésben résztvevők teljesítményéhez képest.
1. ábra. A mérési területenkénti átlagos teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint
19. szám
2011. április
9
A gimnáziumi tanulóknál az idegen nyelvi mérésnél elért eredmények vonatkozásában a szemmel látható különbségek ellenére sem mutatható ki tényleges különbség. Matematikánál a normál és nyelvi előkészítő, a szövegértésnél a kéttannyelvű és nyelvi előkészítő képzésben résztvevők átlagos eredménye szignifikánsan eltér. A történelem és könyvtárhasználati ismereteknél a kéttannyelvű képzésben résztvevők eredménye ténylegesen magasabb, mint a normál
és nyelvi előkészítő oktatásban részesülőké. Az átlagos eredmények mögött nagyon különböző tanulói eloszlással találkozhatunk. A 2-4. ábrák mutatják be a tanulók elért teljesítményük szerinti eloszlását. Mindegyik ábrán jelölésre került a fővárosi 500 standardpontos átlag. A tanulói létszám felének teljesítmény szerinti elhelyezkedését a 25-75-ös percentilisek között találjuk.
2. ábra. A gimnáziumi tanulók teljesítménye percentilisenként a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban a egyes mérési területeken (az ábra alatti percentilisérték a szakaszok alsó határát jelzi)
19. szám
2011. április
10
3. ábra. A szakközépiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban a egyes mérési területeken (az ábra alatti percentilisérték a szakaszok alsó határát jelzi)
4. ábra. A szakiskolai tanulók teljesítménye percentilisenként az egyes mérési területeken (az ábra alatti percentilisérték a szakaszok alsó határát jelzi)
19. szám
2011. április
11
A szakközépiskolai tanulóknál a leggyengébben teljesítők 5%-ának hasonló az elhelyezkedése szövegértés és történelemmérésénél, mint az a gimnáziumi tanulóknál már látható volt. Amiben más a kép az a legjobban teljesítők 25 és 5%-ánál figyelhető meg. Majdnem mindegyik mérési területen igen széles intervallumban
helyezkedik el a tanulók legjobb negyede, 100 és 300 standardpont közötti intervallumban. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók eloszlását látva a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egyszerre kell, hogy megvalósuljon.
A 2010. évi országos kompetenciamérésről
http://www.budapestedu.hu/felsomenu/hirek/fit_jelentesek_konferencia.html http://www.budapestedu.hu/mi_kerdeztunk/jelentes_kompetenciameres_2010.html http://www.fppti.hu/meres-ertekeles/meres_hirek/ketto_az_egyben.html
19. szám
2011. április
12
FELELŐS KIADÓ SZERKESZTETTE
Sárik Zoltán, igazgató Südi Ilona
MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI OSZTÁLY MUNKATÁRSAK
Südi Ilona Lövei Mária Török József
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
338 2156/147 338 2156/120 338 2156/119
