IX. évfolyam.
1894. Jpnius 1.
6. szám.
MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ ERDÉLYRÉSZI
MÉHÉSZ-EGYLET
KÖZLÖNYE.
MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN.
T A R T A L O M : Mit gyűjtenek szetben. Neumann
a méhek ? Sölér Kálmán.
Samu.
Szamosujvárt. Placsintár
— Ezredéves Dávid,
— Mérések
országos
és
méretek a méhé
kiállítás. — Méhészeti
kiáll, elnök. Voith
Gergely,
kiállítás
kiáll, titkár. — A m é
hesből. A'. F. — Vegyesek. — Tagsági díj nyugtázás.
E folyóiratot az egylet rendes és köri tagjai a tagsági díjért kapják. Rendes tag évenként 2 frtot (4 korona), köri tag 1 frtot (2 korona) fizet.
KOLOZSVÁR, 1894.
AZ EGYLET T U L A J D O N A GÁMÁN J. ÖRÖK. KÖNYVNYOMDÁJA.
© BCU Cluj
h -a 8
1 & -a ^ -e
31
*$ ^ 4
GERGELY FERENCZ
3" !
kertészgazdasági kellékek legnagyobb raktára, a „THANATON" biztos rovar-irtószer egyedüli raktára, K o l o z s v r á t , főtér 21. sz., saját h á z . Ajánl a n. é. g a z d a k ö z ö n s é g részére
legfrissebb gazdasági- és veteménymagvakat, melyekről k í v á n a t r a árjegyzéket szívesen küld.
s « 0
ti * o> -6 OJ + -lg
N
:o -8 — "§ :3 •€ 1
>—i •05
bő 0 ] •€
Sí
e •a
Azurin P e r o n o s p o r a ellen
* Creolin Pearson-féle
-
Carbolsav v e g y t i s z t a fehér, jegeozes Carbolsav n y e r s , 3 0 % h o r d ó s z á m r a Carbolineum legjobb laj, h o r d ó s z á m r a Carbolsavas mész piros Chlormész 100 fokos CsodasÓ (Sal Glauberi) Gépolaj pugliai, h o r d ó s z á m r a Gépolaj amerikai, h o r d ó s z á m r a H e r n y ó e n y v Hítz-féle Higanykenóes Kénkóvirág K é k k ő I. KeserÜSÓ, h o r d ó s z á m r a KoesikenŐCS, s á r g a v a g y fekete K á t r á n y , fekete, h o r d ó s z á m r a Maró SZÓda (Aetznatron) 100 fokos Naphtalin Oltóviasz, saját g y á r t m á n y ú Oltóviasz, Katona-féle kecskeméti Oltóviasz, Pichler-féle Patkányméreg Petroleum amerikai, h o r d ó s z á m r a Petroleum b r a s s ó i I., h o r d ó s z á m r a Portland cement, h o r d ó s z á m r a Román cement ( H y d r a u i m é s z ) Repczeolaj tisztított, h o r d ó s z á m r a Salieylsav j e g e c z e s Salieylnatron Tejoltó-kivonat, Maager-féle Thanaton Vaselin, s á r g a 1 kiló 1 fit, fehér
1 1 1 1"00 100 100 100 100 100 100 1 1 100 100 100 100 10o 100 1 1 1 1 1 100 100 100 100 100 1 1 1 1 1
kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló doboz doboz rud kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kilo doboz kiló
1.80 1.85 2 I S IS.— I S IS—
s.— 44.— 20.— —.40 2.50 IS.— 30.— 8.— S.— 6.— oo — .40 1.50 —.50 —.60 —.50 20.50 18.50 3.50 o 42.— 10.— 10.— 1.20 1.10 1.40
Olajba tört festékek, lakkok, firneiss főraktára. 4—6 L e g k e r e s e t t e b b f ű s z e r k e r e s k e d é s . Vidéki megrendelések azonnal eszközöltetnek.
© BCU Cluj
ÍX. évfolyam.
Juuius 1.
ti. szám.
Méhészeti Közlöny AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE. MEGJELENIK A lap szellemi részét érdeklő közlemé nyek a „Méhészeti Közlöny" szerkesz tőségéhez ezimzendők : Kolozsvár, Bástya-uteza, 9. szám. Reclamatiok-, hirdetésekre v o n a t k o z ó megkeresések, valamint a p é n z k ü l d e m é nyek : Gebhardt Döme egyleti pénztárnokhoz intézendők Kolozsvárra. A
kéziratokat
M I N D E N IIÓ 1 É N
I y( h T
nem
liendes tagok 2 frt (4 k o r o n a ) , köri tagok 1 frt (2 k o r o n a ) tagsági díjért a „Méhészeti Közlöny"-t is kapják. Hirdetés díja : g a r m o n d s o r o n k é n t 8 k i . (16 fillér). Égy egész oldal : 3 frt (6 k o rona). Fél o l d a l : 1 frt 5 0 kr. ( 3 k o r o n a ) . Egyleti tagok, éves és féléves hirdetők 3 0 % leengedésben részesülnek. adjuk
vissza.
Mit gyűjtenek a méhek? ii.
Ha a friss nektárral megtöltött lépeket a kaptár oly elre keszthető részébe rakjuk, a hol a méhek hozzájuk nem férhetnek, pár nap múlva valóságos mézet fogunk bennök találni; sőt ki is szedhetjük azokat a kaptárból, csak mérsékelt - j - 3 o — 3 1 R. fokú melegbep kell tartanunk, hogy ugyanazok a változások bekövet kezzenek. * A mi pedig azt illeti, h o g y a méhek tisztázás vagy megjavi? tás czéljából vennék magukhoz újból a nektárt, ez nem valószínű azért, mert egyrészt a gyűjtött nektár oly tisztán tétetik le a sej tekbe, h o g y ebből a szempontból semmi kívánni való nincsen, — másrészt pedig, mert abban a tekintetben, h o g y a mézen valamit javítsanak, a méhek képessége igen k o r l á t o l t ; a méz minősége attól függ, miből gyűjtetett, — a mézharmatokból, tűlevelű fákról gyűjtött mézet soha sem képesek a méhek megjavítani és a ezukorszörp is, — kivéve azt, h o g y besűrüsödik, — évek múlva is csak Kisérletképen dr. Dönhoff próbálta meg ezl először, 1. Bztg 8 5 6 évf. 218 lap, jelenleg azonban a méhtenyésztők széltében és a legjobb eredménynyel g y a korolják azt.
u
© BCU Cluj
-
158
-
czukorszörp marad, a természetes méznek illata és zamata nélkül.** Mindezekből kétségtelen, h o g y a nektárnak újból való feldolgozása nem csak temérdek és oly munkát igényelne, melyre a méhek szervezete berendezve nincsen, hanem hogy az egyszersmind szük ségtelen, sőt határozottan czéltalan is volna. T é n y azonban, h o g y a virágok kelyheiben találtató nektár, illetve a méhek által felhordatott czukoroldat és a megállapodott méz között, azon kivül is, hogy az előbbiek ritkás színtelen folya dékot képeznek, a méz pedig sürü sárgás szörpféle, nagyobb kü lönbségek v a n n a k ; nevezetesen meg van az tisztitva a himportól és egyéb oldhatatlan anyagoktól, melyek a nektárba vagy czukoroldatba esetleg vegyültek, vagy szándékosan v e g y i t t e t t e k ; a nádczukor, a mi a nektárban sokra és a czukoroldatban még többre rug, nagyrészben szőlőczukorrá változott; a fehérnyeféléknek, me lyek a nektárból r i t k á i hiányzanak, v a g y a melyeket szándékosan vegyitettünk a czukoroldatba, csak csekélyes nyoma m a r a d ; a gyümölcsök nedvében találtató növénysavak pedig közömbösitve vannak, sőt ha a méneknek savanyodni kezdő mézet adunk, mely a kék lackmus papírra már reagál, miután felszedték és a sejtekbe öntötték azt, nem gyakorol oly savas reakcziót, mint annak e l ő t t e ; végre találunk a mézben egy kevés hangyasavat is, mely sem a nektárban, sem a czukoroldatban nem volt, * kérdés tehát, hogyan történnek mindezek a változások, ha a méhek a gyűjtött nyers a n y a g o k n a k mézzé való átalakulásánál aktive közre nem működnek. 1
2
3
Minthogy a sejtekbe letett nektár nem megy keresztül az erjedésnek bizonyos nemén, melynek következtében migtisztulna és mézzé változnék, mint Plinius óta némelyek még most is képs
*" L. dr. Dönhoff
Bztg 860 évi". 78. lap és Berlepseh : Die Biene. III.
Aufl.
123. lap. 1
L. Blume Bztg 862. évi'. 2 7 1 . lap
és dr. Plánta
Bztg 887.
évi'. 55. l a p :
Bztg 877. évf.
236—237.1.
valamint Bonniéi' : Les nectairs ect. 192. lap.
évf.
1
Dr. A s s m u s s
:i
Már Christ A n w e i s u n g
Bztg 877. évf. 92. 1. és Dzierzon
107. 1. — erjedő-,
877. évf. 94. lap
pedig
káros következmény 1
879. évf.
z. Bzucht
Pohlmann
Bztg
savanyodni
1809. 199. lap és Trotzmüllor Bztg. 862. 8 7 1 . évf. 265. lap
kezdő
mézet
és dr. Assmuss
etetlek fel a ménekkel
Bztg minden
nélkül.
L. dr. Dönhoff
Bztg 858. évf
2 0 4 — 2 0 5 . lap és dr. Plánta Schweitz.
Bztg
2, sz. és Bztg 884. évf. 98. 1. — '- Hist. m. natúr. L. XI. C. 13. 278. 1.
© BCU Cluj
—
159 —
,;
zelik, mert szeszes erjedés folytán, a mi egyedül lehetséges volna, a czukortartalomnak szeszszé kellene változnia: kétségtelen, h o g y ezeket a változásokat maguk a méhek hozzák létre, és pedig, mint hogy a nyers anyagokat nem veszik ujabb feldolgozás alá, minden esetre a felszedés és letétel alkalmával. A mi a vizben oldhatatlan anyagok kiválasztását illeti: ter> mészetes viszonyok között ugyan ritkábban merül fel, h o g y a mé hek idegen anyagokkal vegyülve találnák a nektárt, de lehet és van is benne gyakran himpor, a mit ki kell választaniuk, h o g y azonban miképpen történik ez, arra nézve igen eltérnek a nézetek; még maga Schönfeld is, a nagynevű méhismerő, a kinek oly sok kétes jelenséget sikerült megmagyaráznia, megakadt e kérdésnél és a helyett, hogy inkább adós maradt volna a felelettel, kigondolt valamit, a mi a legfelületesebb bírálatot sem állja meg. 7
Schönfeld szerint ugyanis a g y o m o r s z á j volna az, mely be hatolván a mézgyomorba, a benne levő folyadékból egyenként halászsza ki, illetve faldossa be és adja át a himporsejteket az emésztő gyomornak. s
Eltekintve azonban attól, h o g y így még mindig nem értenők, hogyan választatnak ki azok az idegen anyagok, melyek táplálékul nem szolgálhatnak, — ha Schönfeld ekként alkotta volna a méhet, hamar megbánta volna azt, mert a mellett, h o g y a gyomorszájat talán szemekkel is el kellett volna látnia és h o g y az idegen anya gok kiválasztása még igy is soká t a r t a n a : a méhek nem gyüjthetnének felesleget, mert valahányszor a gyomorszáj egy himporszemcsét vagy bármi parányi t á r g y a t befalna, ezzel együtt a mézből is mindig lecsúsznék valami s mikor a méz tiszta volna, kiürülne a mézgyomor is. Ilyesmit lehet kigondolni, de a természet a legegyszerűbb módon szokta czélját érni, keressük tehát mi is a legegyszerűbbet. Hogy a durvább részek már a felszörpölés alkalmával sem hatolnak a szájba, arról meggyőződhetünk, ha a méneknek egy kevés homokkal vegyitett mézet a d u n k ; a finomabb részeket ille6
Kriedr. J á k o b . Dic rationell. Bzucht. 8 8 1 . 112. 1.
7
I.. Bnncztani rész III. 8., ugy Schönfeld Bztg 883. évf.
105 — 108. 119—
123 és 145 — 148. I. 15
Bztg 885. évf. 244. 1.
11*
© BCU Cluj
tőleg pedig semmi kétség benne, h o g y azoknak legnagyobb része az ormány szőrözete között akad fenn, ugy, hogy csak igen kevés jut belőlük a m é z g y o m o r b a ; midőn pedig ennek tartalmát a méh száján át kiüríti, felső ajakát annyira lezárja, hogy a méz csak az ajkat szegélyező sürü szőrözet között megszürődve juthat egészen tisztán a sejtbe, mert a még benne található idegen részek a sző rözet között rakodnak l e , 9
E r r e azután megtisztítja a méh nyelvét a rajta megtapadt anyagoktól és a szájában visszamaradt részekkel együtt, a melyek természetes viszonyok között mint virágpor, egyébként is nélkülözhetlen táplálékát képezik, az emésztés útjára bocsátja, ellenkező esetben eltávolítja azokat. Csak így érthető, h o g y a méh a vízben oldhatatlan idegen anyagokkal vegyült édességeket csaknem nyomban megtisztítva képes a sejtekbe letenni, ellenben oly anyagokat, a melyek teljesen feloldódnak, nem bir belőle kiválasztani; igy például a karmin, alkanna, indigó és hasonló növényi festőanyagokkal, nevezetesen szines gyümölcsök nedveivel megvegyitett czukoroldat, bár a mé hek savas nyálával érintkezve, halványabb, de határozottan piros vagy kék mézet ad. 1 0
A nádezukornak szőlőezukorrá változását könnyebb megma gyarázni, sőt be is lehet bizonyítani. Az inversiónál ugyan közreműködhetnek bizonyos fermentumok is, a melyek a nektár elválasztó szervekben vagy a nek tárral vegyült virágporban v a n n a k ; minthogy azonban a közön séges nádezukor oldatot is mézzé változtatják, vagyis invertálják a méhek, ezzel pedig, kivéve a méhek nyálát, semmi fermentum 1 1
1 3
1 8
9
Hogy
ez
tényleg
igy
is
van,
m e g g y ő z ő d h e t ü n k róla, ha ily esetben a
mézzel m e g r a k o d o t t méhet felbonczoljuk, mert b á r m e n n y i virágpor volt is vegyülve a mézzel, igen kevés van a b b ó l a m é z g y o m o r b a n ,
da
annál
több
az
orrmány
s z ő r ö z e t e k ö z ö t t ; ha pedig bevárjuk, inig a méh terhét letette, a sejtben már egé s z e n tiszta mézet, a r o v a r szájában pedig virágport fogunk találni. I G
L. dr. A s s m u s s .
Bztg 877. évf.
93—94. lap;
Berlcpsch. Die Biene. III.
Au(l. 123. l a p ; dr. Heller. Bztg 872. évf. 298. l a p ; llgcu. Bztg 878. évf. 52. l a p ; és Gásptír I. Méh. L. 1891. évf. 14(3—151. 1. " 1
Bonnier des nectairs ect. 195. lap. • H e n n e b e r g . Bztg 874. évf. 3 9 — 4 0 . 1., ugy dr. Erlcnmaycr és Plánta. Bztg
879. évf. 158. lap. 1 3
Első
sorban
a
ezukorgyárak
közelében
méhészkedők tapasztalták ezt,
© BCU Cluj
nem érintkezik: kétségtelen, hogy az inversio ennek következtében áll be, a miben annál kevésbbé kételkedhetünk, mert mint tudjuk, a méhek nyálában erre alkalmas fcrmentumok vannak. A mi megfoghatlannak látszik, csak az, h o g y e fermentumok oly gyorsan hatnak, h o g y az inversio csaknem azonnal m e g i n d u l ; ha azonban tekintetbe vesszük, h o g y a felszörpölt folyadékfélék az ormány szőrözete között megoszol.a intensive érintkeznek a nyál lal, midőn pedig leteszik azokat a méhek, az alsó I. íe, lyálmirigyrendszer által elválasztott, még hatásosabb fermentumokat tartal mazó nyállal jőnek érintkezésbe a szájban : igen természetesnek fogjuk találni, hogy nemcsak azonnal megindul az inversio, hanem a kedvező viszonyok között önként folyhat tovább és igy is vég ződik be. 1 4
Hogy pedig a dolog csakugyan igy van, bebizonyíthatjuk, ha a méneknek nádczukor oldatot adva, ugy intézzük a dolgot, hogy azt vegyületlenül tegyék a sejtekbe, mert a letett czukoroldaton már néhány óra múlva vegyi változások mutatkoznak, ne vezetesen az inversio megindul benne, egyszersmind pedig egy kevés hangyasavat is tartalmaz, a mivel magára ölti a méznek saját accentusát, sőt ugyanezeket a változásokat észrevette Dr. Dönhoff a nádezukor-ojdaton már a m é z g y o m o r b a n is. 1 6
1 0
Ha a sejtekbe letett cz ukoroldatot napról napra megvizsgál juk, még ha hozzá sem fértek volna a méhek, a szőlőezukorrá ala kulás vegyi folyamát minden nappal előrehaladottabbnak fogjuk találni; ha pedig a lépeket kiürítvén, tartalmukat ismételve felhor1. J. II. Koch : Erfuhrcncr Bicnenwirth. 1774. 14. és 29. 1. ; igy dr. J. G. Gleditsch : Allgem.
Bctracht. ü. d. Beschaff. des
Biencnstandes.
1769. 5 1 — 5 7 . lap. —
a z o n b a n többen tettek ezzel kísérletet, én m a g a m is t ö b b
métermázsa
azóta
nádezukrot
etettem fel a méhekkel, — a mit mind mézzé invertáltak. 1 4
Hogy a méhek szájukon át teszik le az összegyűjtött mézet, azt a méh
tenyésztők már rég tudják. L. W i l d m a n n : A b h a n d u g
o. W a r t u n g d . B i c n e n . 1769.
38. lap és Christ. W ö r t c r b u c h . 1807. 3. lap ; hogy a z o n b a n mért n e m
orrmányuk
utján, azt csak most látjuk be, mert cz n e m c s a k a b b a n culminált, h o g y az o r r m á n y ban lerakodott idegen a n y a g o k a t újból fel ne szedjék, h a n e m e g y s z e r s m i n d
abban
is, hogy a felső ajak s z ő r ö z e t e közölt m á s o d í z b e n megszürődjék, k ü l ö n ö s e n
pedig
hogy érintkezzék a szájba vezetett a m a erős fermentumokat t a r t a l m a z ó nyálfélév e mely inversiójára az utolsó és talán l e g n a g y o b b befolyást
gyakorolja.
lr
> L. dr. A s s m u s s . Bztg 877. évf. 92. 1.
1 6
Bztg 858. évf. 205. 1.
© BCU Cluj
—
IŐ2
—
datjuk a méhek által, az inversio oly gyorsan következik be, hogy már a harmadszori felhordás után úgyszólván teljesen szőlőczukorrá változik a nádczukor, egyszersmind pedig ize is metsző, kellemet len lesz. U g y a n e r r ő l tanúskodnak Dr. Erlenmayer és Plánta kísérletei, a kiknek sikerült a méhek kivont nedveivel a nádezukrot, sőt más szénhydrátokat is - j - 3o Cels. fok melegben "2, néha pedig már 12 óra alatt is szőlőczukorrá v á l t o z t a t n i ; sőt már maga a méz is képes 4—5 sulyrész nádezukrot invertálni. 1 7
lt(
1 9
Mindezekből kétségtelen, h o g y a nádczukor inversiója csak ugyan a méhek nyálának katalytikus hatása alatt következik be, és hogy ha a reákezió egyszer a felszedés, másodszor pedig a le tétel alkalmával megtörtént, a megindult vegyi folyamat a kedvező hőmérsékleti viszonyok között önként végződik b e , tehát nem-
2 0
1 7
Dr. A s s m u s s . Bztg 877. évi'. 9 3 . 1.
"
L e g h a t á s o s a b b n a k m u t a t k o z t a k ennél a tő és potroh nedvei, a mi egeszén
t e r m é s z e t e s is,
mert a nyálmirigyek legnagyobb részben a tőben vannak,
sót ide
s z o l g á l n a k a t o r k a s nyálmirigyei is, a potroliban pedig legtöbb nyál van ; legked v e z ő b b n e k találták pedig az inversióra a + ' - 2 — 3 0 R. fokot, tehát u g y a n a z t a hő mérsékletet, melyet a méhek l a k á s a tart, ugy, hogy ily hőmérsékletben az inversio már 3 — 4 nap alatt bevégződött, és t o v á b b is, 879. évf. 1 0
gyakran
sőt n é h a
mig + 1 2 — 1 4
erjedésbe
is
K. fokban
ment a lassan
elhúzódott az 8 napig
sűrűsödő
folyadék. L. Bztg
1 5 7 — 1 5 8 . 1. Saját t a p a s z t a l á s o m . .Minthogy vidéklink igen mostoha a mehekre nézve, j u t o t t a m a kellemetlen
k a p t á r t c z u k o r o l d a t t a l kellett
helyzetbe,
hogy
ősszel
egyik-másik
szegényebb
feljavítanom.
Igen természetes, h o g y ilyenkor nem lehet a méneknek ritkás czukoroldatot adni, ha pedig s ű r ű r e főzettem a szörpöt,
sok
kellemetlenségem
volt vele,
mert
2 — 3 nap alatt bejegeezesedett és újra kellett azt l'clt'őzctncm. Igy jutottam a gon dolatra, h o g y mézzel keverem a befőzött szörpöt, a mivel czelomat is értem, mert a mióta
'/ —>/ }
u
rész mézet a d o k h o z z á , mikorra a szörp kihűlt, többé nem jege-
czesedik, — polárizáczió
és
a
rézpróba
utján
meggyőződtem
n á d c z u k o r t ú l n y o m ó részben invert ezukorrá változott, méz h a t á s á n a k 2 0
arról is,
hogy a
a mit csak a belevegyített
tnlajdonitok.
Dr. Dönhoff. Bztg 855. évf. 116. 1. Különben több mint valószínű, hogy
m a g u k a sejtek, illetőleg a n y a g o k , a viasz és a benne találtató l'ermentumok is be folyással v a n n a k a megindult
vegyi
folyamatokra,
mert a sejtekben hagyott méz
n á d c z u k o r tartalma h a m a r á b b invertátódik, mig ha a frissen gyűjtött nektárt kiürít jük,
nemcsak
ez
szenved
l'önnakadást,
hanem a méz is, mint éretlen,
gyakran
megromlik,
© BCU Cluj
—
i63
—
csak nem szükséges, de nem is czélirányos azt a nyál ujabb hatá sának kitenni, mert a méz, mely többször megjárta útját a méhek szajrészein át, a mellett, h o g y a nádezukornak teljes inversiója kö vetkeztében vészit édességéből, még kellemetlen éles accentust is ölt, mert a méhek hangyasavas nyálából több vegyült hozzá a szükségesnél. 2 1
H o g y a nádezukor inversiója ::>:.llett ugyané fermentum hatása alatt más szénhydrátokból, nevezetesen a nektárban '..-•lakató mézgából, keményítőből, sőt ccllulofákból közvetetlenül is képződhetik valami szőlőczukor, azt Dr. Erlenmayer és Plantára h i v a t k o z ó l a g legyen elegendő csupán megjegyeznem. Hogyan történik a fehérnyefélék kivonása és a savak közömbesitése, arra nézve már csak a találgatásokra vagyunk utalva; valószínű azonban, h o g y ezek is a méhek nyálának hatása alatt következnek be, mely oly vegyi reagenseket tartalmaz, melyek a fehéniyét megolvasztják, illetőleg p e p t o n n á változtatják, a mi mint ilyen, a méznek letételével a szájban marad vissza és a táp lálkozás útjára bocsájtatik; a savak pedig részint a nádezukor inversiójánál emésztik fel magukat, részint pedig a nyálban találtató aljakkal (basis) egyesülve, közömbösülnek. 23
3 3
Minthogy azonban a természetben találtató ezukros nedvek, melyekre a méhek utalva vannak, sem fehérnyeféléket, sem savakat nagyobb mennyiségben nem tartalmaznak, a melleknek ez a ké pessége igen korlátolt, ugy, h o g y ha a mézbe n a g y o b b mennyiségű fehérnyét, vagy erősebb savakat vegyítenénk, nagy részük válto zatlanul m a r a d , sőt nem is hajlandók a méhek ily mézet kész letbe helyezni. 24
2 6
Aromáját, lyek k é p z e l i k ;
20
2 1
szinét nem a méhek adják a méznek, mint néme az elsőt a nektárban találtató aetherikus illatanya-
Hogy az egyidejűleg gyűjtött
méz u g y a n a b b a n a k a p t á r a k b a n is k ü l ö n
böző minőségű, a n n a k egyik okát szintén ebben kell keresnünk, mert a mit a fészek környékén
helyeztek
cl
és
később
ide o d a h o r d t a k a méhek,
s o h a sem oly j ó ,
mint az, a melyet áltandó helyére tévén, érintetlenül h a g y t a k . 2 2
2 1
•
4
2 5
L. Bztg 878. évi". 181 — 183. 1. 879. évi". 2 — 6 . és 1 5 5 — 1 5 8 . 1. Dr. Schneidcr. Bztg 872. évf. 283. 1. Dr. A s s m u s s . Aztg 8 7 7 . évf. 9 3 — 9 4 . 1. Dr. Erlenmayer és Plánta. Bztg 880. évf. 2 — 3 . 1. és Hibcrt E. Bztg 8 8 7 .
évf. 1 3 2 — 1 3 3 . 1.
© BCU Cluj
—
i64
—
27
goknak k ö s z ö n i , sárgás szinét pedig némelyek szerint a benne találtató p h o s p h á t o k t ó l , mások szerint az aetherikus olajoktól nyeri, minthogy azonban annál sárgább szint ölt magára a méz, minél tovább áll nyíltan a sejtekben; valószínű, hogy arra más tényezők is befolyással v a n n a k ; nevezetesen ilyenek lehetnek a virágporban találtató intensiv festő anyagok, melyeket ceranthin és erithalin néven ismerünk, a melyek egyszersmind a viaszt és mind azt, a mi a kaptárban van, tartósan sárgára festik. 28
2 9
A méhek tehát a mézcsináló (apis nullifica) nevet helytelenül viselik, mert a mézet nem csinálják, hanem gyűjtik ; a mit tesznek vele, csak az, h o g y a nektárt megtisztítván az idegen anyagoktól, nádczukor tartalmát invertálják és természetes uton besűrítvén, az erjedés ellen biztosítják, sokkal inkább megilleti őket a mézelő méh (apis mellifera) név. stb. Ha Csiki J. ur ezeknek ellenében bebizonyítja, hogy a méhek mégis csak csinálják a mézet, én leszek az első, a ki elfogadom elméletét, s a fennebbieket törölve munkámból, az általa előadair dókhoz képest fogom a fejezetet módosítani; nu-rt czélom nem az, h o g y saját nézetemet valakire rá erőszakoljam, hanem, hogy az igazságot kiderítsem, ez lévén az, a mit tudnunk szükséges, hogy a gyakorlatban fennakadásaink ne legyenek. Sötér Kálmán.
A mérések és méretek a méhészetben. II. A német szabályos méreteknek i 88o-ban, a kölni vándorgyű lésen való elfogadására vonatkozólag maga Günther azt irta fent idézett 1 8 9 1 . és 1894. évi czikkeiben, hogy Gühler nem a 23'$ 2 6
Igy Kránitz. Das W e s e n t ü c h s t e der Bienengesch. u. Bzucht.
1774. 7.'). 1.
s ő t dr. W . G r a b e r is. Die Insekten. Th. II. 240. 1. 2 7
Igaza
lehet
azonban
v a g y általában illatanyagokat
dr.
Assmusnak,
hogy a mezharmatokhói
nem t a r t a l m a z ó méz is, ha a kaptafákban
gyűjtött huzamo
s a b b ideig áll, némi a r o m á t nyer. Bztg 877. évi". 94. 1. Legalább ott, a hol annyi atherikus illatanyagok p á r o l o g n a k el, ebben semmi tehetetlen nincsen. -
s
2 9
Igy H e h n c r angol chemikus. Így P a u l y : Der Honig ect. 1890. 45. 1.
© BCU Cluj
cmnyi, hanem a 25 cmnyi belső szélességű k a p t á r o k a t ajánlotta; de Dathe, Dzierzon és Günther ellenezték Gühler javaslatának el fogadását s keresztül vitték a mostani normálméretek elfogadását, mely ellen ujabb időben különféle támadások merítitek fel és rész ben megsemmisítő Ítéletet hoztak. T o v á b b á ugyanott m é g azt is mondja, h o g y ő ugyan a 2 3 ' 5 — 2 6 cmnyi belső szélességű, tehát már nemcsak a 23'5 cmnyi, hanem a 26 cmnyi széles k a p t á r o k a t is találta a legczélszeriibbcknek, s ha a szabályosnak elfogadott 23'5 cmnyi szélesekből m á r a szabályos méret megállapítása előtt ugy általa, mint mások által is ezerekre menő kaptár nem külde tett volna szét a világba, akkor ők - t. i. Dathe, Dzierzon és Günther — is csatlakoztak volna Gühler fentemiitett javaslatához. Ugyan ily értelemben nyilatkozik Günther később i s , egyenesen kimondván azt is, h o g y a normalméretck elfogadása főképen az adás-veves és csere könnyebbitése ezéljából történt. Günther azonban legújabban már engedékenyebben is nyilatkozott, mert az itt idézett czikkben u. a. lapon azt mondja, h o g y lépmérctekre nézve teljes egyetértés nem is lesz elélhető, mert a hol a mézeiési körülmények előnyösek, ott nagyobb méretű lépek igen is elősegíthetik a jő ered ményt. Günther tehát megengedi, h o g y előnyös mézelésü körülmé nyek között n a g y o b b méretű lépek igen is elősegíthetik a j ó ered ményt és Huber szükségesnek tartja, h o g y késő nyári és őszi kiadó mézelés nélküli vidéken n a g y o b b méretű k a p t á r o k a t s lépeket kasználjon. Miután e két jeles méhész a n a g y o b b méretű k a p t á r o k a t , egyik a gazdag mézelésü, másik a szegény mézelésü vidéken czélszerüknek elismeri, azt mondhatjuk, h o g y azok alkalmasint mind a gazdag, mind pedig a szegény mézelésü vidékeken e g y a r á n t czélszerük lehetnek, ha czélszer'úen kezeltetnek. 1
2
3
Günther már 1892-ben azt m o n d t a , h o g y ha már nagy ke reteket kövelelnek, használjanak egész vagyis kétszeres normaimagasságu lépkereteket a Jiasitótérben. U g y a n e z t teszi D a t h e és Dzierzon. Günthcrnek fennt felhozott nyilatkozataiból azonban m é g az is tisztán tűnik ki, h o g y Gühler minek volt a szószólója, s követ1
Lpzg. Bztg. 1 8 9 1 . No. 6, p . 117.
- Lpzg. Bztg. 1894 Nr. I. p . 10. 3
Günther, V o r b c d i n g u n g c n zu ciner eintráglichen Bienenzucht. L p z g . Bztg
1892, N r . 6, p . 8 3 .
© BCU Cluj
—
i66 —
keztetni lehet, hogy ha Pfeil gróf Gühlerrel volt egy véleményen, akkor mit pártolt s igy az a két méhész, a kikre Günthernek a Méh. Közi. 3. sz 9 1 . lapon felemiitett levele mint nem méhkereskedőkre vonatkozik, miképen ajánlhatta a 23'5 cmnyi kaptárszéles séget szabályosul való elfogadásra ! A felsorolt adatok Günthernek n y o m t a t á s b a n megjelent müvéből és czikkeiből vannak véve s a méhészek között közkézen forognak. Nem értem tehát, hogy ho gyan állithatna Günther magánlevelében ezekkel ellenkező dolgokat? Ezért azt hiszem, h o g y az illető levél dolgában, vagy a belőle kiolvasottakban, valami tévedés lehet. Günthernek fent idézett 1 8 9 1 . évi czikke után megjelent a L u x e m b u r g e r Bztgban is e g y czikk „./ méhlakok nagyságáról", író jának megnevezése nélkül, mely czikket az Imkers Rundschau is átvett. E b b e n a kisméretű kaptárok helytelenítése mellett az is fel van hozva, h o g y mig Németországban a D a t h e k a p t á r körülbelől 57 d m . térfogattal nagyon elterjedt, — az illető vidékek többé v a g y kevésbé jó mézelési viszonyaihoz képest — a legczélszerübb nagyságú kaptárak 60—90 dm. -nyi térfogattal bírnak. (A normálméretü három keretsoros kaptárak azonban csak akkor érik el a dm t, ha 12 keretes sorokkal, és körülbelől 50 d m t , ha csak I O keretes sorokkal vannak b e r e n d e z v e ; ha igen sokan csak 8 g y 9 keretes sorok befogadására vannak készítve ) — Végre pedig igy nyilatkozik: A ki tehát sok munkás méhet, sok hasítást és sok mézet is kivan nyerni, annak oly méhlakokról kell gondos kodni, melyekben e három tényező mindnyája jól elférhessen. A tapasztalás évről évre bizonyítja, hogy a most használatban lévő k a p t á r a k közül igen sok túlságosan kis térfogatú, a miért az utóbbi években a legtöbb országokban a méhészek a legalább 100 d m n y i térfogatú méhlakok felé hajlanak. Az utóbbi törekvések jelszava: 4
3
3
3
3
v a
3
Nagy méhlakokban nagy népességű méhcsaládok! 3
Ugyancsak 1892-ben Günther e g y ujabb felszólalásában a n a g y o b b méretű k a p t á r o k a t s kereteket követelőknek azt mondja, h o g y ezt az ügyet ugyanazon e g y méhesben nagy és kis méretű k a p t á r o k b a n elhelyezett egyenlő népességű s egyenlően kezelt 4
3
Imkers R u n d s c h a u 1892, Nr. 2, p . 1 3 — 1 4 . Günther, V o r b c d i n g u n g e n zu eincr cintraglichen Biencnzucht. L p z g . Bztg
1892, N r . 6, p . 8 2 — 8 5 .
© BCU Cluj
—
\6y
—
méhcsaládokkal tett kísérletek által kell eldönteni, a mi ugyan nem egészen helyes követelmény, mert 'nagyobb méhlakba arány lag nagyobb népességű méhcsalád is kell; de azért Günther ezen követelményének megfelelő tapasztalatok is jutottak köztudomásra. Ilyen p . o. Bienemann esete, a ki rávette sógorát, h o g y méhészkedjék, mert volt méhese, régi nagy méretű keretekkel felsze relt, de üres kaptárokkal. B., a ki a normálméretü k a p t á r o k b a n méhészkedett, megajándékozta sógorát e g y j ó méhcsaláddal, mely a régi nagy kaptárban pompásan fejlődött, rajt és mézet is adott, mig a B. méhei szabályszerű kaptárakban nagyon gyengén fizettek. B. azt hitte, hogy annak oka a különböző v i r á n y ; tehát az erre következő évben egyik legjobb saját k a p t á r á t a sógora méhesében állította fel. E k k o r is sógora népei a nagy kaptárakban nagyon jól fizettek és szaporodtak, mig ő az övét a szabályos kis méretű kaptárban ott is etetni volt kénytelen s rajt sem kapott. A népek a nagy kaptárakban pedig mindig jobban fejlődtek s jobban is jövedelmeztek. 4
Hogy alkalmaz-e Dzierzon az ő kaptáraiban kizárólag csupán léptartó léczeket a fiasitó térben, v a g y egész kereteket is, azt u g y hiszem, minden józan gondolkodású olvasó megítélheti Dzierzonnak saját következő szavaiból: sMein Neffe Franz Dzierzon, versah, theilweise gegen meinen Willen, jedes Stábchen mit zwei, und
jedcs Ralimcli.cn mit vicr Abstatuisstiften . . . . AIs ich die an den Bau herangebrachte S t r o h m a t t e einmal zurückzog, folgte, weil der Stift an dem Stroh hángengeblieben war, auch die náchste W a b e mit, glitt aus der Nute ctc.« Dzierzon Ferencz t. i. az öreg ur nák segédje s üzlettársa. — A z öreg ur szereti a megszokott dol gokat, mert a szokás nagy h a t a l o m ; de nem ellenzi azért az uj nemzedék ujabb szokásait, ha czélszerück. O csak az ellen küzd, a mi az ő nézete szerint czélszerütleni de nincs ellene annak, h o g y valaki az ő ikerkaptárát az övétől eltérő, saját szokása szerint hasz nálni akarja, sőt e tekintetben m é g j ó tanácscsal is segiti. í g y van az, hogy fél, sőt negyedrész magasságú keretekről is szól. Erede tileg azonban biz' ő azt a 9/5 cm. magas íelső tért nem ilyen ne gyedrész keretek számára készítette, hanem a kezelés kqnnyebbi6
4
Lpzg. Bztg. 1 8 9 1 . Nr. 3, p . 5 2 .
5
Dzierzon, Der Zwillingsstock, p . 2 8 .
© BCU Cluj
—
i68 —
tésére s a méneknek tetszésük szerinti beépítésére s mézzel való telehordására hagyta, h o g y téli időben ott biztos élelmet találhas sanak, mert a fekvő kaptárakban — mint maga is kiemelte — nem könnyen húzódhatnak a netán hátul még bőven meglévő téli eleség után. Dzierzon nézetem szerint sokkal magassabban áll a méhészet egén, mintsem, hogy olyan állitások, minő az, hogy ö
,a nagy kereteknek a költő térben való használata felől közvetlen ta pasztalatukkal
nem birhat", őt érhetnék. ---
Nem kerülhetem el, hogy fel ne említsem még azt, hogy ha keret nélkül lógó s a k a p t á r oldalfalához sem erősített hosszú lépek meggörbülnek vagy m e g is nyúlnak, az még nem bizonyíték arra, h o g y a keretbe teljesen beépített, vagy köröskörül a kerethez tapasztott is, ép u g y megnyúljék v a g y elgörbüljön. Ilyent physikomechanikai képzettséggel biró ember elhinni nem fog. Ha van nak a keretbe teljesen beépített lépek, melyeken egy bizonyos része a sejteknek valóban m e g van nyúlva, azoknak még a keret nek teljes beépítése előtt kellett megnyúlni, mikor annak a lépnek oldal- s alsó szélei m é g nem voltak a kerethez erősítve. Erre ily lépek maguk vezetik rá a szakértő vizsgálót, az által, hogy a meg nyúlt sejtektől j o b b r a s balra eső sejteknek ugy alakjai, mint állá sai eltérők s a fekmentcs sorok is rendhagyók a keret oldalai felé. — Különben a méhsejtek sincsenek kiderítve. Erről is, melyeket e tekintetben ket Európa, Amerika sok
r e n d h a g y ó alakjainak az okai n ég korán meglehet győződni azon vizsgálatokból Cowan tett, s melyekhez arra való lépevidékéről küldetett m e g magának.
Azon tételre nézve, mely szerint bizonyos vidéken »az a méhcsalád fogja a mézelő idényt a legjobban kihasználhatni, a me lyik nemcsak legnépesebb, hanem egyszersmind oly melegtartó s czélszerüen berendezett k a p t á r b a n lakik, melyben czélszerü kezelés mellett gyorsan s korán fejlődhetik a kellő népességre Í aránylag leg kevesebb belmunkás méh birja a kellő (körülbelől 2 9 R, illetőleg 36° C) hőmérséket fentartani s belső teendőket elvégezni, minek folytán legtöbb külmunkást ereszthet ki gyűjtésre*, ugy látszik azt kell szem eliitt tartani, h o g y a h á n y ember, annyiféle a felfogás. 0
— É n u g y fogom fel, h o g y a kihűlés ellen legjobban védett kap tárban, —• minő p . o. a Neiszer-féle négyes kaptárbeli két közbenső 6
Dzierzon, Der Zwillingsstock, p . 3 2 .
© BCU Cluj
—
169 —
fiók vagy osztály, a melyekben a telelés és kora tavaszi fejlődés, népesedés történik, mig a szélsők üresek, de teljesen elzártak s igy a népes osztályokat igen jól elszigetelik s a kihűlés ellen meg védik, — nem szükséges annyi meleget fejtő méh, mint p. vékony falu egyes kaptárakban e czélra kell : ha pedig bizonyos méhcsa lád tavasszal nem bir még elegendő belmunkással, a különben már kiröpülőkhöz csatlakozni való fiatalok m é g otthon maradni kényte lenek oly időben, mikor a kü'ső hőmérsék már olyan, h o g y a vi rágok mézelhetnek ugyan, de a kaptár belsejében szükséges hőmérséknél mégis jóval alacsonyabb, mint ez tavasszal, sőt még a nyár elején is elég gyakran fordul elő. A méhek pedig a fiasitást, a mig csak lehet, a kellő melegben tartják és csak akkor hagyják kihűlni, mikor már nem birják az egész fiasitótérben a szükséges hőmérséket fentartani, s azért kisebb csomóba összehúzódni kény telenek. Miért is ily időben csak fokozatosan s a salad fiasitásának szaporodása s a kaptár megnépesedése arányában szabad és kell a fiasitótért nagyobbítani, h o g y a fiatalabb külmunkásoknak otthon maradása feleslegessé váljék, különösen kora tavassszal, midőn igen fontos kellék az, h o g y a mézkészleten kivül a szüksé ges virágport és vizet is minél szaporábban hordják be, mert csak oly méhcsalád szaporodik a kellő gyorsasággal, mely bőven van ellátva jó mézzel, virágporral s vizzel s kaptárában a meleget meg erőltetés nélkül tudja fentartani. A mézelés és a hideg ugyan különböző dolog, de nem ellen tétes és egymást kizáró, mert Müller, Gaston, Bonnier, Flahahult, Schübeler és Nordenskjöld megfigyelései szerint a havasi és a sark vidéki tiszta, a fénysugarakat jól átbocsátó, ózonos légkörű hideg éghajlat alatt tenyésző virágok éppen legdusabban mézelnek. Csak a méhek természete kivan meg a megélhetéshez s a kiröpülhetéshez bizonyos magasabb hőmérséket s melegebb éghajlatot, nem hasz nálhatván fel a sarkvidékek kiválóan zamatos és gazdagon mézelő virányát. Vannak azonban ott más rovarok, melyek a virágok méznedüje által oda csalogatva, a növények megtermékenyítését, ép ugy mint nálunk a méhek, elősegítik. A magyarországi kaptár- és keretméretek megállapítására vonatkozó adatok a méhészeti lapok illető évfolyamaiban foglaltat nak, s minthogy azok a Méh. Közi. nem minden olvasójának keze
© BCU Cluj
—
170 —
ügyében vannak, összeállítom röviden azokat az adatokat, a meny nyire arendelkezésemre álló kutforrások alapján tehetem. A Közgazdasági Értesítőben megjelent s a Méh. L a p o k által is közölt „Méhkaptárak leirásásá -ban Grand Miklós akkori méhé szeti vándortanító szórói-szóra azt mondja, hogy „a délmagyaror szági méhészegylet I. közgyűlésén T8yj-ban ssabályoztatott a kaptár belső szélessége és y j. liűvelyknyire tétetett. — Az iS /4.-ben Temes vár ott megtartott II. közgyűlés a keretek hosszát 14. hűvelyknyire állapította meg. — E méreteket az összes hazai méhészeti egyesi/le letek elfogadták, s igy délmagyarországi mehészegylct által elfog adott méret országossá lett." u
7
l
1
2
Ez a hozzáértő méhész előtt világos és teljesen elég is a k a p t á r n a k megfelelő szerkesztésére s a czélszerü keretekkel való felszerelésére — ha azokat, a miket előbbi czikkemben e tekintetben kifejtettem, szem előtt tartva j á r el. — De hát milyen volt nálunk ez az eljárás ? Miután Magyarországon 1 8 7 5 . végéig m é g a bécsi hüvelyk mérték volt érvényben s használatban, senki sem kételkedhetik abban, h o g y a fent emiitett g ^, m e g 1 4 hüvelyk alatt bécsi hü velyket kell érteni. A bécsi hüvelyk megfelelvén 2'634 cmnek, a 9 V 2 " ~ 25'02 cm. és a 1 4 ' = 36'87 cm., vagyis kikeritvc e két méret 25 és 37 cm. Az országosan elfogadott keret magasság tehát az u. n. hosszú vagyis egész keret magassága volt. — Ebben sem kételkedhetik senki. — Grand azután leirván a kaptárt, melyet e méretek szerint szerkesztett, csak annyit mond, hogy keretei 7 hü velyk magasak s kettő egymásra téve 14. hüvelyket tesz ki. Egyéb ként k a p t á r a a Berlepsch k a p t á r n a k felelne meg. — Midőn 1879ben a m a g y a r országos méhészeti egyesület megalakult, már a méter mérték volt t ö r v é n y e s használatban. A z országszerte terjesz tendő lépkeret méreteinek megállapitása czé'jából a hiteles méretű minta megküldésére a délmagyarországi méhészegyletet kereste meg, mely azt m e g is küldte. A küldött keret magassága volt 18 cm. A m. o. méhészeti egyesület választmánya ezt 1880. évi január 3-án és a közgyűlés 1880. augusztus 21-én elfogadták s a kiadott Méhészeti kátéba is ezen keret méretétéit vétették fel. A Méhészeti káténak egyik bírálója s elfogadója maga Grand volt. 1
7
Méh. L a p o k 1885. 1-ső sz. 13. 1.
© BCU Cluj
A délmagyarországi méhész egylet szaklapja, a Magyar Méh 1880. évi 8. számában hasonlóképen az olvasható, h o g y „« feltárna ma
gassága ry.c/ CI/L"
Ö
Azt hiszem mindenki beláthatja, h o g y a 7 hüvelyknyi m a g a s u. n. félkeret csak akkor felel meg a 14 hüvelynyi magas u. n. egész keretnek, ha rés nélkül, egymással érintkezve függ e g y m á s fölött a kerettartó v á g á n y o k b a n ; de mihelyt e két egymásfö'ébe akasztott keret között rés marad, az alsó sorbeli a 14 hüvelyk hoszu egész kereten alul annyival lejebb ér, a mennyit az illető rés kitesz. Ha pedig az ilyen egész és fél kereteket együtt akar nánk használni, akkor az egész kereteket a résnek megfelelő rész szel hosszabbra, vagy ha a hosszút az igazi szabályosnak vesszük, a fél kereteket megfelelően rövidebbre kell csinálnunk, h o g y az alsó keretléczek a kaptár feneke fölött egyenlő magasságba, illető leg mind egy sikba essenek. Ezen utóbbi követelmény pedig nem lényegtelen, különösen a melleknek a keretek alatti átjárására ha gyandó szabad tér tekintetében. Ha a félkeret, mint a délmagyar országi méhészegylet által a m. országos méhészeti egyesületnek mintául küldött, 18 cm. magas, az egész pedig 37 cm. magas, akkor az egymás fölött függő két félkeret között 5 mméternyi rés marad, ha az egész keretek s az alsó sorban függő félkeretek alsó léczei egy sikba esnek. — Grand pedig csakugyan körülbelől ily bőségü átjáró rést kivánt hagyni a két félkeret k ö z ö t t . a
Hogy hosszadalmas ne legyek, csak azt említem itt fel, h o g y ezt a kaptárt — a nógrádmegyei gazdasági egylet által hozatott Grandféle eredeti mintakaptár megvizsgálása alapján, igen behatóan bírálta meg egy nógrádmegyei jeles méhész — Aristomachus — álnév a l a t t nagy szakavatottsággal mutatván ki elég javitandót is a szerkezetében. Ezen felül pedig kimutatta még azt is, h o g y ezen mintakaptárban a keretek íelső léczeinek hossza 26'5 cm., az alsó léczeké pedig 25-4 cm. tett, tehát hosszabb volt, mint a milyen nagy a kaptár szabályos belső szélessége! mig a keretek magas sága 18"5 cm. volt; tehát kettő egymásra állítva csakugyan 37 1 0
s
Méhészeti Lapok 188(5. évi í)—10. sz. 191. 1.
a
M é h . Lapok lS8(i. 9 — 1 0 . s z . p. 212. és a M a g y a r Méh 1884. 9. s z . 140.1.
1 0
Méh.
Lapok 1886. 7 — 8 . s z . 1 6 9 — 1 7 1 . 1. Néhány s z ó a méhészeti
dortanítók által hivatalosan terjesztendő u. n. Grand-féle
ván
kaptárról.
© BCU Cluj
—
i;2
—
cm. = 1 4 " lenne, ha köztük rés nem m a r a d ; de a kaptár ugy volt készítve, h o g y két egymás fölött függő keret közt 9, az az küencz mméternyi rés maradt. A keretek külső szélessége, melyet Aristomachus nem említett fel, alkalmasint 24 cm. és a kaptár belső szélessége 25-5 cm. lehetett, mert különben a keret alsó léczének 25'4 cmnyi hossza belé sem fért volna. — Aristomachus kiemeli még azt i s , h o g y a Grand-féle keretek alsó léczeinek addig kimutatott hosszai között r 'g cm. eltérés mutatkozik! s igy nagyon is eltértek az előbb, valamint az én előbbi czikkemben is ismertetett Grand féle kaptárak kereteinek illető méreteitől. 1 1
A délmagyarországi méhészegylet elfogadta Grand eme kap tárát is, nem tekintve azt, h o g y nem 7", hanem 1 4 " magas kere teket szabott volt meg szabályosoknak s a mintául szétküldött kaptárak, valamint az azokba való keretek méretétéi is nagyon különböző módon eltértek a szabályosoknak elfogadott méretektől. A z 1885. évi méhészkongressuson Borszéki tartott felolvasást a keretméretek egységességének szükségességéről, a melyben fel említette, h o g y a szóban forgó Grand féle kaptárnak, melyet a délmagyarországi méhész-egylet elfogadott, a belső szélességéül a Magyar Méhben 23 cm. helyett 2f8 cm. lett k i h i r d e t v e , a mi nem a bécsi, hanem a rhénusi vagyis porosz 9 / hüvelyknek felel meg. Grand mintakaptáraiban tehát sokféleképpen tért el az orszá gosnak elfogadott méretektől. 13
1
4
A földmivelés-, ipar- s kereskedelemi m. k. ministerium 1885. évi márczius 22-én 40092/885 sz. a. kelt rendeletével elrendelte,
hogy a délmagyarországi
méhész-egylet által elfogadott kaptármé
retek terjesztessenek, holott azok — mint az előadottakból kitűnik — még egyáltaljában pontosan megállapítva s meghatározva sem voltak, s eddigi alkalmazásukban nagy zűrzavar volt, mely a szét küldött s egymástól nagyon eltérő minták által még folyton nagyobbittatott. A m a g y a r országos méhészeti egyesület által ennek folytán a szabályos kaptár keretek méreteinek pontos megállapítására ki küldött bizottság 1886. évi február 7-ikén megmérve a beküldött 1
' Még n é h á n y szó a d é l m a g y a r o r s z á g i egyleti k a p t á r ügyében. Méh. Lapok
1880. 9 — 1 0 . sz. 2 1 3 . 1. 1 2
Méh. L a p o k 1885, 1 1 . sz. 345. 1.
© BCU Cluj
-
i 3 7
-
mintakaptárak kereteit, ugy találta, a mint én azokat a Méh. Közi. f. é. i-ső sz. 9. lapján felemlítem; de Grand, akkor m á r méhészeti felügyelő, 1886. január 26-án 94/86 sz. és Valló vándortanító 1886. február i-én 1 5 / 8 6 sz. a. kelt jelentéseikben a : t állították, h o g y Magyarország déli és felső vidékein 18"5 cm. m a g a s keretek van nak elterjedve, a nélkül azonban, hogy ezt tanúsító mintakaptárakat bemutattak volna. — Az erdélyrészi méhészegylet is azt jelen tette ki, hogy nálunk a 1 8 5 cm. maga - keret terjesztetik a Bodor féle kaptárakban, melyek a fegyházakban készíttetnek. Kriesch, az országos méhész-egyesületnek akkori igazgató alelnöke is hozatott ilyeneket, melyeket maga Bodor ur volt szives neki megküldeni, s ezeknek keretei nem 1 8 5 cm., hanem csak 17.5 cm. magasak v o l t a k . Az igy beszerzett adatok alapján a bizottság a 18 cm. magas kereteket ajánlotta az egyesületnek s a választmány ezen ajánlatot el is fogadta s jelentést is tett erről a ministeriumnak. c
13
A magyar országos méhészeti-egyesületnek 1886. augusztus 21 én tartott közgyűlésén előadta erre vonatkozólag Kriesch, h o g y a ministerium leiratban felszólította az egyesületet, h o g y a keret szabályos magasságául ne a 18, hanem a 18.5 cmt. fogadja el. — Továbbá, hogy egy a földmivelési ministeriumban, a keretméretek ügyében összejött bizottságba volt meghiva, a hol a bizottság el nöke előtte kijelentette, miszerint „az, and eddig volt, mind sem
mi, méhészetük csak less, meg pedig
csak akkor lesz, hogyha a
keret magassága nem iS, hanem 18.5 cm." Ezen hatalom szó után — bár ezt nem helyeselte — Kriesch maga iparkodott a felzúduló méltatlankodást lecsendesíteni s intette az egyesületet, h o g y ne ellenkezzék a hatalommal; mert az az 5 mm. ugy is egészen lé nyegtelen befolyású — Az óta megváltoztak a viszonyok és most az intéző helyeken higgadt, szakszerű felfogás érvényesül. 1 4
Az igazi szakemberek, s igy a szakavatott méhészek is, soha sem hatalmaskodnak az ellenkező szakvéleményü társakkal szem ben, hanem tárgyilagosan előadott észszerű érvekkel s j ó akarattal törekszenek nézetük helyességéről a m á s véleményt vallókat meg győzni. Én is csak azért hoztam fel az előadottakat, h o g y a józan, higgadt gondolkodású olvasókat meggyőzzem arról, h o g y a meg1 3
1 4
Kriesch, a Méh. Lapok 1886. 0 — 1 0 . s z . 2 2 3 . 1. El volt h i b á z v a (Szerk.) Méh. Lapok. 1886. 9 — 1 0 . s z . 1 9 0 — 1 9 3 . 1.
12
© BCU Cluj
—
i 4 — 7
előző czikkeimben csak a valót állítani s tehetségemhez képest té vedéseket kikerülni iparkodom. Neumann Samu.
Az ezredéves országos kiállítás. Az ezredéves országos kiállítás érdekében, a budapesti orszá g o s gazdasági egyesületnek május 9-én Budapesten tartott értekez letén egyesületünk választmányától kiküldött biztosok közül meg jelentek Turcsányi Gyula alelnök és Wicder József főtitkár. Megbizottaink a tárgyalás eredményét, valamint az ügy érde kében szerzett informatiókat tüzetes jelentésbe foglalva benyújtották a választmánynak. E jelentésből, némi tájékozásképen közöljük a következőket: A méhészet a mezőgazdaság I V . csoport 10-ik osztályába van felvéve s a mezőgazdasági csoport nagy pavillonjában 1000—1400 n méter területen lesz elhelyezve az állandó kiállítás. A kiállítás 9 részre volna felosztva és pedig a 6 vándortanitói kerület méhészete külön-külön csoportban bemutatva, a 7-ik a méhészeti irodalmat, taneszközöket, praeperatumokat, a 8-ik a m. történeti tárgyak, a 9-ik az egyesületek különleges kiállításait foglalná magában. A kiállítási bejelentési íveket a kiállítási iroda küldi szét a kiállítóknak két-két példányban viegkeresvcuyre. Tekintve a kiállítási terület szűk, és a kiállítás speciális, kul turális czélját: a kiállítandó tárgyak, kiállításuk előtt, bírálat alá vétetnek. A méhészeti nagygyűlésre a meghívandók névsorát az orszá gos egyesület terjesztette fel a ministerhez s a nyert értesítés sze rint egyesületünk kebeléből Bodor László tagtárs lett meghívásra felajánlva. Elfogadtatott t o v á b b á az országos egyesület ama propositiója is, h o g y időleges kiállítás rendeztessék. (1896 aug. 20—3r.) Megbizattaink szóba hozták Magyarország méhészeti története megírását s azt ajánlották, h o g y e czélból az összes egyesületeket (29) czélszerü volna belevonni a terv realizálásához közreműködésbe, de erre nézve a jelenlegi viszonyok kevés biztató kilátást nyújt hatnak ; arra mutat az a körülmény is, hogy Rodicaky Jenő már
© BCU Cluj
—
175 —
megbízatást nyert arra nézve, hogy pár ívnyi terjedelemben megírja a méhészet történetét, a mi kétségen kívül kimerítő nem lehet. A gazdasági egyesület nagybizottsági ülésén megbizottaink nevében lurcsányi alelnök következő interpcllatiót intézte a bizott ság elnökéhez: Tekintve, hogy országunkban 29 önálló méhészegylet műkö dik s azok közül csak az Erd. Meh. Egylet van itten képviselve, méltóztassék a nagygyűlés tájékozásul és megnyugtatásul kijelen teni, hogy ezen egyletek mindenike, vagy csak épen az Erd. Méh. egylet lett arra meghiva, s ha azok meghivattak, mi okon marad tak távol ; 2. Azon esetben, ha egyletünk a központi rendezés költségeihez hozzájárulna, minő előnyt nyer érdekeinek megvédése czéljából, lévén a méhészet a mezőgazdaság egyik specziális ága zata. 3. Azon esetben pedig, ha a nagybizottság specziális érde keink megvédését garantirozza, méltóztassék ezen szakember nevét közölni, hogy már ez alkalommal is a személyes érintkezés utján egyletünk kiküldött képviselői megismerhessék. A nagybizottság elnöke a meghívást barátságos aktusnak jelenti ki, a többi felvetett kérdésre pedig nem tartja illetékesnek magát, hogy azokra feleljen. A megbízottak jelentése alapján keletkezett vál. Ulési határo zatról annak idején értesíteni fogjuk t. olvasóinkat.
Méhészeti kiállítás Szamosujvárt A »Szamsoujvári Méhészkor* mintaméhesének fölszentelése és az »Erdélyrészi Méhészegylet«,nek Szamosujvárt tartandó ván dorgyűlése alkalmából 1894. év aug. 18. 1 9 . és 20-án az újonnan épült leányiskola termeiben rendezendő méhészeti kiállítás pro gram mja : 1. A kiállítás czélja: megismertetni a hazánkban előforduló méhészeti terményeket és készítményeket. 2. A kiállítás t á r g y a i : aj Méz és pedig lépes (keretekben és üvegharangokban) pergetett (bádogedényekben, n a g y és kis üvegek ben), csurgatott vagy sajtolt bármilyen edényben, b) Méhészeti ipartermékek: mézszesz, mézbor, mézsör, mézliqueur, mézeczet, mézben befőtt gyümölcsök és conservek, mézes ezukorkák, süte mények, cj Viasz nyers és feldolgozott, pl. mülép, viaszgyertya v. 12*
© BCU Cluj
—
176 —
viaszalakok) állapotban, d) Méhészeti eltartására szükséges edényeket is.
eszközök,
ide
értve
a méz
3. A kiállításban részt vehet minden hazai termelő és köz vetítő, ez utóbbiak azonban csakis a közvetítői minőség kitün tetésével. 4) A kiállításra a bejelentés a Méhészeti Közlöny utján szétküldendő iveken történik. Megkeresésre a kiállítási titkár is küld ilyen iveket bérmentesen. 5.) A kiállításra a bejelentési ivek augusztus io-ig, a tárgyak p e d i g augusztus 15-ig Voith Gergely kiállítási titkárhoz küldendők Szamosuj várra. 6. Minden küldemény a legalkalmasabb módon, jól csomago landó s ahhoz a kiállító nevét, lakhelyét, a kiállítási tárgy meg nevezését, mennyiségét, súlyát és abban az esetben, ha a kiállító nak eladásra is áll rendelkezésére, az eladási árt is (kilónként) ma gában foglaló jegyzék csatolandó. 7. Az eladásra szánt tárgyak ára ugy a bejelentési iven, mint magukon a t á r g y a k o n megjelölendő, továbbá megjelölendők az izlelésre bocsátott t á r g y a k is. S. A kiállítási t á r g y a k a t a kiáll, bizottság díjmentesen szál lítja a szamosujvári vasúti állomástól rendeltetésük helyére és vissza. 9. A mely t á r g y a k visszaküldését nem kívánja sorsolás nyereménytárgyaihoz csatoltatnak.
a kiállító,
a
10. Térdijt a kiállító nem fizet. 1 1 . A kiállításon érdemesítettek részére oklevelek fognak ki adatni, még p e d i g : a) kitüntető, b) dicsérő, c) elismerő oklevelek. Ezeken kivül érmek és pénzbeli jutalmak, melyek minősége és mennyisége jóval a kiállítás előtt közzé fog tétetni. 12. A jutalmak és oklevelek odaítélése a bíráló bizottság fel a d a t a lesz, melynek tagjait a kiállítási bizottság fogja felkérni. A biráló bizottság tagja, a mennyiben kiállító is volna, saját kiállit m á n y a megbirálásánál nem működhetik. 13. A biráló bizottság a kiállítás megnyitása után végzi mű ködését, ugy, h o g y az odaítélt kitüntetések kihirdetése és kifüg gesztése a kiállítás másodnapján már eszközölhető legyen.
© BCU Cluj
—
177 —
14- Belépti dij az első napon 20 kr., a további napokon kr., állandó jegy mind a három napra 50 kr. lesz. A kiállítási bizottságnak Szamosujvárt, tartott üléséből.
10
1894. év április 22-én
Placsintár Dávid,
Voith Gergely.
kiállítási elnök.
kiállítási titkár.
A méhesből. Az idei méhészeti évad rendkívülinek mondható. A fa virág zással oly biztatóan köszöntött be, h o g y az utóbbi évtized alatt egy évad kezdete se volt oly reményteljes. Ritka év, midőn a favirágzást annyira kihasználhatják a méhek és méhészek, mint ebben az évben történt s midőn a természet korai fejlődése mellett m e g van a szakadatlan kapcsolat is a mézelő virágok nyilasában, mint az idén volt, ugy, hogy a birs virágzás se okozott semmi aggodalmat. A sok májusi esőzés daczára, miért az erdélyi részekből t ö b b helyről panaszos hangok jöttek, általában j ó a mézelés s különösen a szapora rajzás ad sok munkát mindenfelé a méhészeknek. Minden helyesen méhészkedő tervét az időjárás szerint kell, hogy megállapítsa, módosítsa. A mézelési időszak rendesen május 20—július 10-ig tart. A z idén azonban korábban kezdődött és valószínűleg tovább fog tartani a várható dus sarjú virág miatt. E körülmény azonban ne szolgáljon okul a túlságos rajoztatásra: mert ennek a hátrányai ritkán maradnak el. A mézeltetésre szánt családnak egyszerre túlságos sok üres lé;>et ne adjunk. A mézkamrába elég 4 — 5 keret s a pergetést mindig akkor végezzük, mikor a méhek a méz befedéséhez fognak, mert az egészen friss, híg méz könnyen erjedésnek indul s akkor, mint pergetett méz értékét veszti. A műraj-készitést e h ó első felében el kell végezni, különben nem erősödhetik m e g annyira, hogy telelőképes legyen s be is hordhassa a télire valót. A z anyanevelés azonban maradhat e h ó végére is. En az anyanevelést a műrajjal egyszerre szoktam készí teni és ezt minden méhésznek ajánlhatom. Mikor ugyanis a mcganyátlanitott család anyabölcsőket nevelt, s mikor az anyabölcsőkből a feleslegeseket eltávolítom, nehogy megrajozzék, a felesleges anyabölcsők közül a szebbekből a műraj né pessége arányához képest 2—3-at p á r keret fiatal méhvel anyanevelő kaptárba helyezek külön-külön s ellátom egy, v a g y legalább e g y j ó félkeret mézzel. Önként értetődik, h o g y ha ily módon anyanevelést készítünk, a műrajnak oly népesnek kell lenni, h o g y az anyanevelés czéljából elvett nép miatt számbavehetoleg ne gyengüljön a család.,
© BCU Cluj
-
i 8 7
-
A műrajat, anyanevelést, ne háborgassuk sokat azért, hogy meggyőződjünk, ha termékeny-e már az anya ? Ha a fedett anya ház beadása után 8 i o napra egy friss petés keretet beadunk, s ezen anyaházat építenek, bizonyos, h o g y az anya kibujt és el veszett. Anyanevelés és mfíruj nem igen sikerül, ha a családnak nincs nléze Mikor áz a n y a kibújt, ha nincs megfelelő mézelés, mézet kell adnunk Azt tapasztaltam, h o g y kevés hígított mézzel jobban ösz tönözhetjük áz anyát á mcgtermékenycdési'e. Stík műraj-készitési inódöt ajánlanak, ugy, hogy különösen a kezdő méhész zavarban is lehet, hogy melyiket kövesse ? Miután kilenczes kaptáraim vannak, a rajzásra kész törzset akképen osztom meg, hogy az anyaméhet, 2 vagy 3 friss fiásitásos keret kivételével, áttelepítem egy üres kaptárba. Az üj családot, mint hogy í kiröpülő méhek régi helyöket keresik föl, ellátjuk itíézzel és vizzel 3 napig. Azt tapasztaltam, h o g y a meganyátlanitott régi törzs, szebb anyaházakat épit és tökéletesebben fejlődik az anya. De másfelől ez az eljárás a legegyszerűbb is. Az anyanevelésről t ö b b méhész azt állítja, hogy július hóban sem késett. Részemről csak abban az esetben ajánlhatom, ha vala melyik erős család juliusbaa rajzásra készülne. Az anyabölcsőket ebben az esetben a m ú g y is ki kell vágnunk, h o g y a rajzást meg akadályozzuk, ha tehát ha a jól kifejlődött anyabölcsőket felhasználjuk a n y a n e v e l é s r e : czélt érünk, de tartsuk szabály gyanánt, hogy gyenge családdal petéből ne építtessünk anyabölcsőt. R. F. a
m ;
r
Vegyesek. — Lapunk jelen száma a nyomda elköltöztetésével járó zava rok miatt késett pár napot. — A szamosujvárti kiállításra szóló bejelentési íveket lapunk mai számához mellékelve veszik a t. tagtársak. Itt ls figyelmeztet jük az érdeklődőket, h o g y megkeresésre bárkinek küld bejelentési ívet Voith Gergely, a kiállítás titkára Szamosujvárt. — A méhészet apostolai a vidéken. A méhészet több lelkes barátja fáradozik azon, h o g y a méhészetnek híveket nyerjen, de különös érdemeket szerzett e téren Lucs Fcrcncz bogdándi tanitó méhésztársunk. Fogadja e helyütt is őszinto elismerésünket. — 10.000 kaptár. A helybeli fogház iparüzlete e hóban be fejezte a lo.ooo-ik úgynevezett Bodor-kaptárt. E szép és a méhészet ü g y é t oly közelről érintő e r e d m é n y miatt az elismerés Incse fel ügyelőt illeti. Megjegyezzük, h o g y a kaptár-megrendelés ez idén a
© BCU Cluj
—
'79
-
mult évit is felülhaladta s igy a májusban érkezettek csak feltéte lesen teljesíthetők, t. i. ha a korábbiaknak már eleget tett az üzlet. — A méhészet Boszniában. Banyalukáról irja Gröschl J. ottani levelezőnk, hogy az idén Boszniában is rendkívül j ó időjárás volt a méhészetre nézve. April 28-án már rajzottak méhei és bőven folyt a mézelés. — Méhészet a helyi fogház udvarán. A fogház udvarán méhé szet lesz berendezve. A méheket egyesületünk ajándékozza az idéni rajokból, a köztelekről. E nemes és hasznos foglalkozást kétségen kivül többen meg fogják kedvelni a letartóztatottak közül, s igy ez az üdvös intézkedés is előmozdítja a műméhészet terjesztését. Kívánatos volna, hogy valamennyi letartóztatási helyen űzzenek méhészkedést is. — Liqueurgyártás mézzel. A z » 0 . e. B. Ztg.« legutóbbi száma terjedelmesen foglalkozik ismét evvel a kérdéssel s ajánlja, hogy a liqueurgyártásnál czukor helyett jól lehabozott tiszta mézet hasz náljunk. E g y liter liqueurre 250 gramm mézet ajánl. T ö b b leirást közöl a nyers gyümölcsből előállítandó liqueurről. A sajtolás utján nyert gyümölcsnedv mézzel vegyítés után felfőzendő, lehabozandó s megszűrés után, ha a folyadék szép tiszta, vegyitjük a szükségelt mennyiségű szeszszel és tiszta vizzel. — A méhszurás hatása az emberi szervezetre. A »L. Bztg.« legutóbbi számában dr. Riehm közii tapasztalatait a méhszurásról s azt jegyzi föl egy lelkészről, a ki méhész is volt, h o g y egyetlen méhszurás miatt önkívületi állapotba esett. Tapasztalata szerint a méhszurásnak a vérszegényekre és idegesekre van n a g y o b b befo lyása. Gyógyszerül enyhébb esetekben (!) szabad levegőn mozgást, súlyosabb esetben pedig meleg vizes borogatást ajánl a lábakra. — Tördelési hiba történt lapunk májusi számában S'ótér Kál mánnak »Mit gyűjtenek a méhek* czimü czikkében; a T33. lap folytatása a [35. lapon és a 1 3 5 . lap folytatása a 134. lapon ol vasandó. E hibáért elnézést kérünk.
Szerkesztésért felelős : BodOP László.
© BCU Cluj
Tagsági dijt fizettek: a) Alapitó t a g o k : Gánián'Dezső 25 írt Kó'mives Gerő (utolsó részlet; 10 fi-t. b) Rendes t a g o k : Adorján Imre 1804, Andrásy J ó z s e f 1894, Bálint Sán dor 1894, Balogh József 1 8 9 4 , Biedennann Ferencz 1894, Dunky Ferencz 1894, D u n k y Kálmán 1 8 9 4 , Trauzen Mihály 1894, Gémmel Ferencz 1 8 9 2 - 9 6 , Id. Gödri Ferencz 1 8 9 4 , Hajdú Bálint 1894, Hönsch E d e 1 8 9 4 , Kalmár Antal 1894, Kende Dániel 1894, Kiss E r n ő (II) 1894, Komenda István 1894, Kovacsies Jó zsef 1 8 9 4 , Lipták Bertalan 1894, Mátlic Barabás 1894, Ifj. Pánezél Imre 1894, Parthy Károly 1894, Sekéfer András 1894, Sipos Gábor 1864, Sneft' József 1894, Székely Jenő 1 8 9 4 , Szentgyörgyi István 1 8 9 3 - 9 4 , Szilágyi Rezső 1894, Szontagli E l e k 1 8 9 4 , T é g l á s Sándor 1 8 9 4 , Tnrcsányi l'ál 1 8 9 4 , Virág Ferencz 1894, M. k. vinczellér-iskola N . E n y e d 1893 c) Köri t a g o k : Aján Joachim 1894, Aján Lukács 1894, A l e x a Miklós 1894, Ambrus Márton 1894, Á n y o s Miklós 1S94, Avass Ferencz 1894, Bakó József 1 8 9 4 , Bárány Márton 1894, Bodó Kálmán 1892, Bocsáuczi András 1894, Boka József 1 8 9 4 , Bolkis György 1893 — 9 1 , Csiki János 1894, Csiszár Zsigmond 1 8 9 1 — 9 2 , D e m e c s József 1894, Dobos Joachim 1894, Doros György 1894, Dregán Simon 1 8 9 2 , Dumbráva László 1894, F a i k a s Károly (II) 1892, Filep János 1894, Fogarasán Mihály 1892, Flórián János 1 8 9 4 , Gál József 1 8 9 1 — 9 1 , Gálfi Sándor 1 8 9 0 - 9 2 , Göbölös Károly 1894, Gergely Ferencz, (I) 1894, Gyenge Károly 1894, Haraga Ferencz 1894, Ilaiszer Henrik 1994, Hirsch Jakabnó 1893 Hirschfeld Sándor 1894, Hlatky Miklós 1894, Hodorean János 1894, llykovits Bazil 1 8 9 4 , Imre János 1894, J o o Kálmán 1894, J u h o s Márton 1892, Juhos Mártonné 1892, Jakab Antal 1894, Kapatán Marion 1 8 9 4 , Kepri József 1894, Kerezsi Lajos 1894, Keresztes János (II) 1894, Kiss István (I) 1 8 9 3 — 9 4 , KicsinyPál 1 8 9 4 , Kontz Demián 1894, Köblös István lí-92, Kopár Kristóf 1894, Kovács Mihály 1 8 9 1 — 9 3 , Dr. Kovrig Simon 1 8 9 4 , Kozma Dimón 1894, Kriza Sándor 1 8 9 3 - 9 4 , Kroner Mihály 1893-ra 5 0 kr, 1894, Kupsa Sándor 1 8 9 4 , Lakatos Gáspár 1 8 9 1 — 9 2 , Lányi Imre 1 8 9 4 , Latzkovszky Lajos 1890 — 9 3 , Lerner Vilmos 1 8 9 0 — 9 3 , Ló'rinczy Menyhért 1894, Lukácsi Zsigmond 1894, L u p Tivadar 1894, Matskási Ignácz 1894, Martian Lázár 1 8 9 1 , Máiké György 1893, Méhészegylet Kisújszállás 1 8 9 2 — 9 3 , Dr. Mezei Ödön 1894, Ifj. Merza János 1894, Molnár Károly (II) 1894, Morár Tódor 1894, Neiszer György 1894, Kovák Antal 1894, Olgyai Árpád 1 8 9 2 — 9 3 , Páll Kristóf 1894, P a p Gerő 1894, Pápiu János 1894, Permt Jakab 1 8 9 4 , Péterfi Gyula 1894, Placsintár Kristóf 1891, Portik Endre 1893, Rózsa Sándor 1 8 9 4 , Sahin Márton 1894, Schilling Ottó 1894, Sebesi Ákosné 1 8 9 4 , Schossberger Jakab 1 8 9 4 , Seilegi D e z s ő 1894, Solymosi Endre 1S94, Stein Dávid 1 8 9 4 , Suciu László 1894, Suller István 1 8 9 1 — 9 2 , Szabadi Ferencz 1894, Száuthó Ferencz 1894, Szabó László 1894, Szállassy József 1884, Szállassy Márton 1894, Szenkovics Márton 1 8 9 4 , Szigethi István 1S94, Steinburg Ottó 1894, Szwoboda Ignácz 1894, Todorán Endre J894, Tóth István 1 8 9 1 — 9 2 , Ifj. Turtsa Lukács 1894, Turcsányi Andor 1894, Vájna Károly (I) 1894, Vásárhelyi Boldizsár 1894, Veress Ferencz (III) 1892, Veress Feionczné 1892, Voith Gergely (II) 1894, Weintrauch J. Mihály 1892, Örm. kath népiskola Szamosujvár 1894, Róm. kath népiskola Oláh-Lápos 1 8 9 4 .
© BCU Cluj
