•\
IX. évfolyam.
1894.
Április 1.
4.
•
szám.
MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ E R D É L Y R É S Z I M É H É S Z - E G Y L E T K Ö Z L Ö N Y É , MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN.
T A R T A L O M : Kossuth Lajos. Turaányi Gyula. — Felhívás „Kossuth Lajos méhészeti irodalmi-alap" létesítésében. Turcsányi Gyula, I. alelnök. Wioder József, főtitkár. — Egyesületi élet: Választmányi ülés. — Párhuzam a rajoztató és mézeitető rendszer között. I. Csiki János — A kaptárak szellőztetéséről. Danis János. — A parthenogenesis kérdéséhez. Metzger Edé. — Lép és keret. Prónay Albert. — A méhesből. Zágoni József. A méhészeti vándortanítók munkatervei 1894. évre. Kovács Antal, méhészeti felügyelő. — Pályázati hirdetés. Turcsányi Gyula, alelnök, Wieder József, főtitkár. — Vegyesek. — Szerkesztő postája.
E folyóiratot az egylet rendes és köri tagjai a tagsági díjért kapják. Rendes tag évenként 2 frtot (4 korona), köri tag 1 frtot (2 korona) fizet.
KOLOZSVÁR, 1894.
AZ EGYLET TULAJDONA GÁMÁN J. ÖRÖK. KÖNYVNYOMDÁJA.
© BCU Cluj
4 •6
©
GERGELY FERENCZ kertészgazdasági kellékek legnagyobb raktára, a „THANATON" biztos rovar-irtószer egyedüli raktára,
-e •I—c
l
Kolozsvárt, főtér 21. sz., saját ház.
•€
Ajánl a n. é. gazdaközönség részére
legfrissebb gazdasági- és veteménymagvakat, «8 -e
c
melyekről kívánatra árjegyzéket szívesen küld. Azurin Peronospora ellen
-€ •€ «€ •6 -€ «« HB
Creolin Pearson-féle
Carbolsav vegytiszta fehér, jegeczes Carbolsav nyers, 30% hordó számra Carbolineum legjobb laj, hordó számra Carbolsavas mész piros Chlormész 100 fokos CsodasÓ (Sal Glauberi)
: 4>
«€ •€ •« H£
Gépolaj pugliai, hordó számra Gépolaj amerikai, hordó számra
Hernyoenyv Hítz-féle
;H *: Higanykenócs » <e -«
1
:3 VB «
C 08 .Q t» •«
HS
HÍ
1
cS •O N
a T3
a
számra KoesikenŐCS, sárga vagy fekete Kátrány, fekete, hordó számra Maró SZÓda (Aetznatron) 100 fokos
Naphtalin
Oltóviasz, saját gyártmányú Oltóviasz, Katona-féle kecskeméti Oltóviasz, Pichler-féle
•€ •« Patkányméreg «€ Petroleum amerikai, hordó számra •S Petroleum brassói I., hordó számra •€ Portland cement, hordó számra
05
oi t»
Kénkővirág Kékkő I. Keserűsé, hordó
«€ -€
Román cement (Hydraul mész)
Repczeolaj
tisztított, hordó számra
Salicylsav jegeczes
Salicylnatron Tejoltó-kivonat, Maager-féle Thanaton Vaselin, sárga 1 kiló 1 frt, fehér
1 1 1 100 100 100 100 100 100 100 1 1 100 100 100 100 10o 100 1 1 1 1
1 100 100 100 100 100 1 1 1 1 1
kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló doboz doboz rud kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló kiló doboz kiló
1.80 1.85 2.—
18.— 18.— 15.— 18.— 8.— 44.—
20.— —.40 2.50 18.— 30.— 8.— 8.— 6.— 22.—
—.40 1.50 —.50 —.60 —.50 20.50 18.50 3.50 2.—
42.— 10.— 10.— 1.20 1.10 1.40
1 Olajba tört festékek, lakkok, firneiss főraktára. <S
-€
2—6 Legkeresettebb
fuszerkereskedés.
Vidéki megrendelések azonnal eszközöltetnek.
© BCU Cluj
IGEN JOL KÉSZÍTETT
|
siKILETOES KAPTÁRAK | | £ |j
kaphatók jutányos áron.
>í1 <§
Olyanok, m e l y e k b e n m á r voltak méhek,
fl |
1 2 forintért,
« íf melyek m é g n e m v o l t a k használva, x
£ J!
5 forintért.
j|» &• ffi F
| »© |£.
g ^ Megtekintés v é g e t t v a n e g y d a r a b Turcsányi » m | | Gyulánál (belmagyar utcza 2. szám a.) letéve, hol | j részletesebb felvilágosításokkal is szolgálnak. j |
Apró hi E rovatban a méhészegylet tagjai 2 sorig ingyen hirdethetnek; ezen felül minden félhasábos petit sor 4 kr.
VÁSÁROL. Csurgatott és pergetett mézet Lerner Vilmos, Gyöngyösön. Minta küldendő. Tiszta Viaszot nagy és kis mennyi ségben vásárol Gergely Ferencz keres kedése Kolozsvár, főtér.
ELAD. Térök József Öcsödön (Békésmegye)
Szabó Imre pénztárnok Kun-Félegy házán, 12 eriteljes méhcsaládot, igen jó készületü négyes kaptárokban. — Egy négyes kaptár négy méhcsaláddal 40 frt. — A 12 együtt 112 frt. Mézeczetet a méhész-egylet gyárá ból, Hirschjeld Sándor kereskedése, Kolozsvár, főtér. Almit és körtvét nagyobb mennyi ségben : Gebhardt Döme Kolozsvárt, (Hója).
1.5 métermázsa fehér ákáCZ mézet, 52 frt.
Világos sárga pergetett mézet 48 frton a vasúthoz szállítva. 4.5 kgot is küld bádogszelenczékben 3 frt 20 kr. vagy 3 frt 50 kr. előzetes beküldése mellett, vagy utánvétellel bér mentesen.
Barnás sárga virág mézet vasúthoz szállítva 50 frt m. m. Cserei Lajos mé hészmester Bátorkeszi. (Esztergomra.) MOlép-gyár teljesen fölszerelve elő nyös feltételek mellett. Értekezhetni Kolozsvárt Tivoli-utcza 3. sz. emelet.
© BCU Cluj
n y e l v é s z e t i eszlrözölr e g y e d ü l i nagy raktára KISS ERNŐ vaskereskedésében, Kolozsvárt, főtér 2 2 . sz. „Hungária" Budapesti részvénytársaság
MUtrágyagyári
termékei
kizárólagos nagy raktára. A nmítsg. minisztérium elrendelte az állami birtokokon e mű. trágya kizárólagos használatát. Megrendeléseket postafordultával postai utánvét mellett küld. Árjegyzék ingyen.
E l a d ó
Az első m a g y a r
keresk. méhteiep kaptárok,
méhészeti
4—12
30 darab méhcsalád és
eszközök és szerszámokrós szóló f. évi gazdagon
illastrált
54 darab jól készült
árjegyzéke m
ű
-
k
a
p
t
á
r
.
megjelent s kívánatra mindenkinek és
ingyen
bérmentve
meg
küldetik.
2—4
KÜHNE FERENCZ BUDAPEST L A T T I I M
Ugy a kaptárak, mint a méhcsaládok egyenként is eladatnak. SZONTAGH ELEK, Krakkó, u. p. M.-Igen.
© BCU Cluj
A szerkesztő postája. H. M. ur Sz.-Udvarhely. Köszönet egyletünk iránti becses figyel méért. Az ajánlott tagot beigtattuk. — Cs. J. ur Abony. A Prónay »Méz apológiája* könyvkereskedésben is kapható. A lakczimet meg küldtük. — G. F. ur Maros-Ludas. Lapunk idei első és második szániát megküldettük. — K. J. ur Nagy-Karácsony. Az ügy miben állásáról a pénztárnok fogja értesíteni. A reclamált számot elküldtük. — P. A. ur Losoncz-Apátfalva. Köszönet a közleményért. Tárgyhalmaz miatt csak a jövő számban adhatjuk. Ez okból elnézést kell kérnünk több czikk érdemes szerzőjétől. — Sch. A. ur Debreczen. Az úgynevezett raffinadczukrot magyarországi czukorgyárakból, tudomásunk szerint, nem lehet kapni, ösmeretlen okokból; külföldön Sachsenroder et Gottfried lipcsei czég szállít, de 25 kiló mennyiségen alól ott se fogadnak el megren delést. Ha tehát méhek tavaszi etetésére szándékozik beszerezni, inkább ajánljuk a kandis vagy közönséges konyhaczukor-szirupot, mely drágább ugyan, mint a czuko^rafíinád, de tartalmasabb s bizonyára egészsége sebb táplálék. — K. L. ur Szabadka. Baraczk-liqueurhöz legjobb magát a nyers gyümölcsöt használni; az arány ez: 6 kilogr. nyers baraczk, 4 klgr. méz, 3 kilogr. finomított szesz, 8 liter folyóvíz, 50 gr. fahéjtinktura. A baraczkot össze kell roncsolni s néhány napig digeralni a szcszszel. A baraczk-olaj a baraczk magvából készül; a baraczk-aether pedig vegyi készítmény.
Apró hirdetések. E r o v a t b a n a méhészegylet tagjai 2 sorig
ingyen
hirdethetnek;
ezen felül
minden félhusábos petit sor 4 k r .
VÁSÁROL. Csurgatott és pergetett mézet Lcrner Vilmos, G y ö n g y ö s ö n . Minta k ü l d e n d ő .
Tiszta
Va iSZOt
n a g y és kis m e n n y i s é g b e n vásárol Gergely F e r e n c z keres kedése Kolozsvár, főtér.
készületü n é g y e s k a p t á r o k b a n . — E g y négves kaptár négy méhcsaláddal 4 0 frt. "— A 12 együtt 112 frt. MézeCZCtet a méhész-egylet g y á r á ból, Hirschfeld Sándor kereskedése, Kolozsvár, főtér.
Almát és körtvét n a g y o b b s é g b e n : Gebhardt (Hója).
ELAD. Torok József Öcsödön (Békésmegye) 1.5 m é t e r m á z s a fehér mézet, 52 frt.
ákáCZ
Döme
mennyi
Kolozsvárt,
Élő méheket é s j ó i készült hatos
mézet 4 8
kaptárakat Szontagh Elek K r a k k ó n (u. p . M.-lgen). Akár a m é h c s a l á d o k , a k á r a k a p t á r a k e g y e n k é n t is e l a d a t n a k .
4.5 kgot is küld bádogszelenczékben 3 frt 20 kr. v a g y 3 frt 50 kr. előzetes beküldése mellett, vagy utánvétellel bérmentescn.
szállítva 5 0 frt m. m. Cserei Lajos m é h é s z m e s t e r Bátorkeszi. ( E s z t e r g o m m . )
Világos
sárga
pergetett
frton a v a s ú t h o z szállítva.
Szabó Imre p é n z t á r n o k Kun-Félegy
házán, 12 erőteljes méhcsaládot, igen j ó
Barnás sárga virág mézet
vasúthoz
MÜlép-gyár teljesen fölszerelve elő n y ö s feltételek mellett. Értekezhetni K o l o z s v á r t Tivoli-utcza 3 . s z . emelet.
© BCU Cluj
n y e l v é s z e t i eszlsözöüs egyedüli n a g y r a k t á r a KISS ERNŐ vaskereskedésében, Kolozsvárt, főtér 2 2 . sz. „Hungária"
Budapesti részvénytársaság
v
Mütrágyagyári termékei kizárólagos nagy raktára. A nmltsg. minisztérium elrendelte
a z állami birtokokon e m ű
trágya kizárólagos használatát. M e g r e n d e l é s e k e t postafordultával p o s t a i u t á n v é t mellett küld.
Árjegyzék ingyen.
3—12
E l a d ó Az első m a g y a r
keresk. méhtelei] kaptárok, méhészeti eszközök és szerszámokrós szóló f. évi gazdagon
illustrált
hatos és kilenczes
á l l ó
k a p t á r a k .
Elsőrendű
asztalos
kikerült,
műhelyből
kifogástalan
készít
árjegyzéke
mények.
megjelent s kívánatra mindenkinek ingyen és bérmentve meg küldetik. i —4
A 9-es kaptár ára 12 írt. A 6-os kaptár ára 8 frt.
KÜHNE FERENGZ BUDAPEST I„ ATTILA-U.
Megrendelhetni
özv. Boór Sándornénál, Kolozsvárt, Szép-utcza 1. sz.
© BCU Cluj
Tagsági dijt
fizettek:
a) Rendes t a g o k : Br. A m b r ó z y Béla, Bács György 1 8 9 3 , Bálint S á n d o r 1893, Barna Sándor 1893, ö z v . Blecha J á n o s n é , Botár József, Carapeanu 1893, Gilyén József 1893, Kálmán J á n o s , d r . K r a t z u b e t y Gyula, Kremer G y ö r g y , Matisz Lajos, Metzger Kde 1893, Nyéki Méhes Balázs, N e u m a n n Samu, Oláh István, ö z v . Pauliár Jcnőné, P a v e r J á n o s , Szabó Imre (II.), Szász Ferencz (1.) S z á n t h ó S á n d o r 1891—92. Szthulik" Lajos 1894-re 1 frt, Tichy Gyula, V á m o s s y Mihály, W i e d e r József 1893—1894.
Ilyes
b) Köri tagok : Angyal Dezső. Bacskay Samu, B a c s k a y S á n d o r , Bálint Dániel 1893, Bartha Endre 1893, Bartha Ferencz, Bod László, Bojthe Béla, B e d ő Dénes 1892, Bihari Gyula (1 frt). Borbély Sámuel, 1 8 9 2 — 9 3 . B u r s z á n J á n o s 1 8 9 2 — 1893, Csergő Vcnczcl, Csuka Endre 1893, D á m o k o s Áron (2 frt), ifj. Deák J ó z s e f 1 8 9 2 - 9 3 , ü e r z s i Domokos, Elekes Dénes 1 8 9 2 — 9 3 , Éltető Károly (2 frt), F e r e n c z i Áron (2 frt), Gagyi Dénes. 1 8 9 2 — 9 3 , Gebhardt Imre, Gergelyi Kálmán, Göncz K á roly (2 frt), Gvárfás End re 1892, G v a r m a t h y Izsák 1 8 9 2 — 9 3 , Győrfy Lajos (1 frt), dr." Hubert István, Ifj. Horváth Károly (1 frt), ifj. J a k a b J ó z s e f 1 8 9 2 — 9 3 , J á g e r Pál, J ó z s a Sándor, Katzian Gyula 1 8 9 3 , Kclner J á n o s , br. Kernén}' Béla (2 frt), Kiss György 1892, Kolcsár István (2 frt), Körösi József 1 8 9 3 , Kovits István, Marcsányi István, Magyarosi J á n o s , Mester J á n o s (2 frt), M é s z á r o s Amand, V. Mészáros Endre, Nagy Illuminal, Nagy S á n d o r (Vl-ik) 1S93, Pálíi Lajos ( 1 frt), Pálfi István 1 8 9 2 — 9 3 , Pálhegvi S á n d o r 1 8 9 2 — 9 3 . Palló István (1 frt), P a p J ó z s e f (2 frt) Paragh Béla 1892, Pápai Sámuel, P e t y á n Simon 1893, Petrisor Péter 1 8 9 3 , Pinkert József, S á n d o r J á n o s (1 frt), Schlammadinge Alajos. Sengengel József 1893, Sófalvi Lajos 1893, S z a b ó György László, Szász Elek (2 frt), ifj. Szentgyörgvi T a m á s 1892, Szenti Károly (2 frt), T a k á c s Ignácz, Tarcsafalvi Izsák (2 frt), Valló J á n o s 1893—94, Veress M ó z e s 1 8 9 1 , Ref. e g y h á z Bürkös.
A p r ó líir< E rovatban a méhészegylet tagjai 2 sorig minden félhasábos petit s o r 4 kr.
Csurgatott és pergetett mézet Lemér Vilmos, G y ö n g y ö s ö n . Minta k ü l d e n d ő .
VÍasZOt
TiSZta n a g y é s kis mennyi ségben v á s á r o l Gergely Ferencz keres kedése Kolozsvár, főtér. E L A D . 'Pórok József Ö c s ö d ö n (Békésmegye) 1.5 métermázsa fehér mézet, 52'frt.
ákáCZ
sárga
pergetett
hirdethetnek;
ezen felül
sárga áttetsző, tarlóvirágról pergetett méz
V Á S Á R O L .
Világos
ingyen
mézet 4 8
frton a v a s ú t h o z szállítva. 4.5 kgot is küld bádogszelenczékben 3 frt 20 kr. v a g y 3 frt 5 0 kr. előzetes beküldése mellett, vagy utánvétellel bér mentesen. 62 Család méh közül Dzierzon, ille tőleg Bodor-féle k a p t á r u k b a j ó l bete lelve 30 tÖrZS választhatást nyújtva, 10 írtjával. Megrendelhető Berettyó-Új falun (Biharmegye) Kiss István tanítónál. Ugyanott 2 métermázsányi Világos
kilója 4 8 krajczárjával eladó. S-.abó Imre p é n z t á r n o k Kun-Félegy h á z á n , 12 eröteSj2S méhcsaládot, igen j ó készületü négyes k a p t á r o k b a n . — E g y n é g v e s k a p t á r négv m é h c s a l á d d a l 4 0 írt.'— A 12 együtt 112 frt. MézeCZetet a méhész-egylet g y á r á ból, Hirschjeld Sándor kereskedése, Kolozsvár, főtér. Almát és körtvét n a g y o b b mennyi ségben : Gebhardt Döme Kolozsvárt, (Hója). Élö méheket és j ó l készült hatos kaptárakat Szontagh Élek Krakkón (u. p . M.-lgen). Akár a m é h c s a l á d o k , akár a k a p t á r a k egyenként is eladatnak.
Barnás sárga virág mézet
vasúthoz
szállítva 5 0 frt m. m. Cserei Lajos m é hészmester Bátorkeszi. (Esztergomm.) Mülép-gyár teljesen fölszerelve elő n y ö s feltételek mellett. Értekezhetni Kolozsvárt Tivoli-utcza 3 . s z . emelet.
© BCU Cluj
{
© BCU Cluj
IX. évfolyam.
Április 1.
4. szám.
AZ ERDELYRESZI MEHESZ-EGYLET SZAKKOZLONYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN. A lap szellemi részét érdeklő közlemé nyek a „Méhészeti Közlöny" szerkesz tőségéhez czimzendők:
Kolozsvár, Bástya-utcza, 9. szám. Reclamatiok-, hirdetésekre vonatkozó megkeresések, valamint a pénzküldemé nyek: Gebhardt Döme egyleti pénz tárnokhoz intézendők Kolozsvárra.
Rendes tagok 2 frt (4 korona), köri tagok 1 frt (2 korona) tagsági díjért a „Méhészeti Köz.löny"-t is kapják. Hirdetés díja : garmond soronként 8 ki. (16 fillér). Egy egész oldal: 3 frt (6 ko rona). Fél oldal: 1 frt 50 kr. (3 korona). Egyleti tagok, éves és féléves hirdetők 30% leengedésben részesülnek.
A kéziratokat nem adjuk vissza.
K O S S U T H LAJOS. 1802—1894. Évszázadok tűnnek fel s tűnnek le a v i l á g t ö r t é n e t h a t á rán, mig egy-egy oly kimagasló alak születik, mint Kossuth Lajos. Hisz ő nem élt ugy, mint gyarló e m b e r szokott élni, ki az élet dolgait saját elfogult szempontjából szemlélve, azok forgandóságában kicsinyli mindazt, a m i t m e g nem ért. — O egy eszmének volt a képviselője, mely eszme érvényesülé sét várja és elvárja. Azért nem esett ő soha k é t s é g b e n a g y munkájának győzelmén, bármily n a g y h a t a l m a k k a l kellett is megküzdenie. Midőn mi is e helyen haláláról m e g e m l é k e z ü n k , tesszük ezt nem a szokásnak hódolva, h a n e m azért, h o g y a m a g a s z t o s eszme előtt s iránt érzett határtalan tiszteletünket nyilvánítsuk. Engedje el azért nekünk a t. olvasó a részleteket K o s s u t h halhatatlan érdemeit illetőleg s engedje m e g , h o g y csak azon 8
© BCU Cluj
— ioő —
r
f ő b b v o n á s o k r a szorítkozzunk, m e l y e k n e k felemlítése nélkül hiányos volna mély fájdalmunknak e g y á s z k e r e t b e foglalt ; megnyilatkozása. Kossuth Lajos szül. 1 8 0 2 szept. 1 2 - é n (némely tanúság szerint-'19-én) Morfokon, Z e m p l é n m e g y é b e n . Atyja a turóczm e g y e i régi n e m e s családok sarja. Nemesi oklevelet IV. Bélá tól kaptak. Ágost. hitv. evangélikus szülei, különösen anyja, vallásos g y e n g é d nevelésben részesítették, mely nevelésnek nyomai mindvégig m e g is látszottak K o s s u t h n a k jellemén, m e r t O, ki szigorú felekezetiségnek soha se hódolt, az eszményi vallásosságnak is örök p é l d á n y k é p e volt. A m a g y a r szabadságharczban mint pénzügyminiszter és k é s ő b b mint M a g y a r o r s z á g kormányzója soha el nem évülő oly é r d e m e k e t szerzett, melyek által nemcsak nemzetét, d e a szabad eszmék minden hű fiát örök hálára kötelezte. — Az eszmék világában élt s e téren alkut n e m ismerő következetességgel, i n k á b b i m á d o t t hazájától elszakadva, mint elveiből csak e g y hajszálnyit is engedve, t ö l t ö t t e önkéntes száműzetés ben életét, ö r ö k k é i m á d o t t hazájának jólétét munkálva, a tá volból o s z t o g a t v a a legbölcsebb t a n á c s o k a t s lelkesítve oly eszmékért, m e l y e k az egész e m b e r i s é g üdvét karolják fel. A s z a b a d s á g h a r c z leveretése után külföldön, sőt Ameri k á b a n is dicsőséget szerzett hazájának, nemzetének, az utolsó 1 2 évet Turin olasz v á r o s b a n tölte el, hová hű honfitársai mint e g y szenthez z a r á n d o k o l t a k el, őt látni, tőle hallani a megváltó igét és e r ő t gyűjteni a j ó ü g y b e n való harczra és kitartásra. N e m e s szelleme 1 8 9 4 márczius 20-án költözött el hű sáfárkodás után az Ú r szine elé. — D e csak azért távozott oda, h o g y őrködjék felettünk s v é d j e a j o g o t és igazságot: m e r t O n e m halt m e g , h a n e m él dicső eszmevilágának érvé nyesülésében ! — Mi, kik annyit köszönhetünk Neki, a terem t ő t áldva borulunk le szent zsámolyánál, hogy O t nekünk adta, s szent fogadást teszünk, hogy zászlójához ö r ö k k é hivek ma r a d u n k ?! L e g y e n á l d o t t e m l é k e örökkön ö r ö k k é ! Turcsányi Gyula.
© BCU Cluj
— io7 —
Felhívás „Kossuth Lajos méhészet-irodalmi alap" érdekében. Az Erd. r. Méhész-Egylet is siet leróni, v a g y l e g a l á b b tanusitui háláját és elismerését a l e g n a g y o b b m a g y a r sírjánál. Ezt t e t t e most is, midőn a nagy halott gyászünnepén — ez alkalomból készített — gyászlobogója alatt april i-én Kolozs várt testületileg jelent meg. Az egylet helyiségében gyűltünk össze szép számmal s innét indultunk zárt sorokban. Igen természetes, h o g y az e g y ü t t volt t a g o k n a k arczán a mély megilletődés volt látható s c s a k h a m a r
beszélgetés
t á r g y á t képezte, h o g y : miként tanúsíthatná l e g m é l t ó b b a n egy letünk Kossuth Lajos iránt táplált tiszteletét. Az eszme azon h a t á r o z a t b a n testesült m e g , h o g y azonnal egy aláírási ivet szerkesztettünk, melyen a méhészeit irodalom terén kifejlett tevékenység ápolása czéljából, »Kossuth Lajos méhészet irodaimii alapot létesítettünk. A további részletes indokolást mellőzve, kérjük igen tisztelt ügytársainkat, hogy csatlakozzanak hozzánk s a meg indított mozgalmat czéljához segíteni szíveskedjenek. Hozza m e g kiki tehetsége szerint az áldozatot s ez által ü g y ü n k e t a szent halott emlékére fokozott m é r t é k b e n virágoztassuk fel* Kolozsvárt, 1 8 9 4 . ápril i-én Turcsányi Gyula,
Wieder József,
I. alelnök.
főtitkár.
* A Kossuth Lajos méhészeti irodalom-alapra" eszközölt adományok nyugtázását a jövő számban kezdjük meg, most csak azt jelezzük, hogy a nemes czélra azonnal 57 frt gyűlt be.
8*
© BCU Cluj
—
io8 —
Egyesületi élet. Választmányi ülés. Márczius 3-án rendes ülést tartott egyesületünk választmánya. Elnökölt lurcsányi Gyula alelnök. A z ülés első t á r g y a volt a földmivelésügyi miniszter leirata, melyben értesiti egyesületünket államsegély iránti kérése kedvező ellátásáról. , A, szamosujvári Lör átiratában arra kéri a választmányt, hogy a ,mult évben épített méhese felszentelési ünnepével összekötve tervezett kiállítás és vándorgyűlés rendezését intézze a központi választmány. A választmány megállapodott abban, h o g y a vándor gyűlést maga fogja rendezni, felolvasásokat tart, elkészíti a programmot s egyszersmint a Turcsáuyi Gyula, Bodor László és Wieder József személyében végrehajtó bizottságot nevezett ki, mely a sza mosujvári kör megbizottaival együtt fogja intézni a vándorgyűlés ügyét. ;
Fölvettetett a kérdés, h o g y a mezorendörségi törvény méhé szetre • vonatkozó részét a törvényhozás nem módosította, mire Bodor előterjeszti, h o g y a választmánytól elfogadott tervezet el készültekor a bizottság már befejezte a tárgyalásokat, így a ter vezet oda, valamint a miniszterhez m e g se küldetett; ajánlja azon ban, h o g y kérelmezzen az egyesület a fö'dmiv. ministernél, h o g y méhészeti é r d e k e k . védelmére nyújtson b e törvényjavaslatot s az egyesület mellékelje e kéréshez a már elkészített tervezetet. A vá lasztmány az ajánlatot elfogadta.
Párhuzam a rajoztató és mézeitető rendszer között.
i. Már régen vita t á r g y á t képezi az okszerű méhészetben, hogy melyik rendszer e l ő n y ö s e b b : a rajoztató v a g y a mézeltető-e ? Mint h o g y a czél végeredményében mindkettőnél a méz és viasznyerés, — a méhészetnek csak ebben a törekvésben van anyagi értéke, nem lesz haszontalan munka ujabban felvetni ezt a kérdést. E kérdés megoldása — tekintve a vidék és országrészenkénti változó méhészeti viszonyokat — nem oly könnyű, mint a hogy sokak előtt, első tekintetre látszik és sokan a maguk helyi viszo nyaikból kiindulva, megoldhatónak vélik. E végre beható szakis meret és vizsgálat szükséges. Ismerni kell alaposan a méhek ter-
© BCU Cluj
—
íog
—
mészétrajzát, élet- és fejlődési viszonyait s a mint e fejlődési menet a különböző éghajlati viszonyok szerint módosul, de mindig és min denütt az elmaradhatlan faj-fentartási törekvésekkel. E fajfentartási törekvésnek helyes ismerete az égaljak és vidékek szerinti módo sulásaiban — adja kezébe a méhésznek minden vidéken a kérdés helyes megoldásához a kulcsot. Mig a fajfentartási, v a g y helyesebben szaporítási törekvés egyik vidéken mondhatni természetszerűleg, könnyen érvényesülhet, a másik vidéken erőmegfeszitéssel, a méhek természetének a vidék hez alkalmazott átidomulásával, — egy, a vidékéhez alkalmazott faj előállításával. Mig egyik vidéken a kifejlődés a tavasz utolsó felére esik, a másikon nyárközépre és a harmadikon őszelőre; mig az egyik vidéken az elérkezett alkalmas időre rohamosan g y o r s a kifejlődés és a készlet beszerzése, a másikon csak lassú menetben halad előre s mégis, az alkalmas időre elérkezik. De nem csak a vidékek különböző természeti viszonyai folynak be különböző hatás sal, hanem a különböző természetű évek is. — H a figyelemmel kisérjük és ismerjük a méneknek finom érzékszervüket, — a h o g y sokan szeretik nevezni: ösztönüket — a melylyel előre észreveszik a bekövetkezendő időjárást és munkájukat ehez irányítják, látni fogjuk, hogy ez utóbbiban kevésbbé csalódnak, mig a különböző vidéki viszonyokba csak rendre élik bele magukat s egyelőre a vidéket változtató méhfajt csalódásba lehet hozni. A méh életküzdelmében a fajfentartásnál, —• illetőleg a faji szaporításnál elsőbb az önfentartási törekvés, a mely törekvés a család fentartásában összpontosul. Midőn az időjárás annyira ked vezőtlen, hogy a faji szaporításra, azoknak megélhetésére a szükséges kellékek elégtelenek, v a g y a létező munkaerő gyenge : akkor elő térbe lépik az önfentartartási törekvés. Az önfentartási törekvés előzi meg a faji fenntartást és a faji szaporítás n y o m á b a ismét ez a törekvés lépik. Az állati élet természetes munkásságát méhészeti törekvéseinkben okvetetlen figyelembe kell vennünk és anyagi nye reség iránti számításainkat erre kell fektetnünk. Mig a vidékek bármennyire eltérő természeti sajátságai — ott, hol megélhetésükre a szükséges kellékek m e g a d a t t a k — fajfentar tási, illetőleg szaporítási törekvésüktől el nem téritik, addig a fej lődésre kedvezőtlen évek igen sokszor kényszeritik pusztán az
© BCU Cluj
—
IIO
—
önfentartási munkásságra, v a g y akárhányszor küzdelemre. A havasi m é h alig 6 heti viránynyal, a gyűjtésre alkalmas idővel, ép ugy fajfentartásra törekszik és rajzik, mint a délvidékek méhe. — Sőt a m a vidék méhe, mely az éghajlat zordsága miatt több veszede lemnek van kitéve, a rövid, alkalmas idő beálltával, nagyobb mér tékben igyekszik faját szaporítani, mint a tenyésztésre kedvezőbb vidék m é h e ; mintegy tudatával bir annak, h o g y faját csak a gyors, többszörös szaporítással tudja megőrizni a kipusztulástól. Az ilyen vidék méhe az önfentartásra is n a g y o b b buzgalommal, több kitar tással törekszik, mint a kedvezőbb égalj méhe. Mig a déli vidékek méhe t u d a t á b a n a rövid télnek, a kedvező égalji viszonyoknak, — gondatlanul aknázza ki a kínálkozó kanaánt, faját nem féltve a kipusztulástól, n a g y családokat alkot s csak lanyhán törekszik a faji szaporításra, addig a forró égöv méhe tudatában az öröknyár nak, mézet sem gyűjt, csakis fajfentartásának él; mézgyüjtése csak rövid időre terjed, ott, hol a virányzat szárazság, v a g y bármi ok miatt rövid ideig stagnál. Mig az önfentartás kényszeríti a méhet, h o g y minden kínál kozó alkalmat megragadjon, melylyel önmaga és családja életét biztosítsa és ezen biztosítási törekvés minden időben nyilvánul, addig a fajszaporitási törekvés csak a méhek boldogabb időszakára, a b ő mézelési napokra esik, a mikor biztosítva látja önmagát és fajszaporulatát a megélhetésre. A z azon időszakig eső fiasitás nem a faji szaporításra, hanem a család fentartására esik. Mihelyt a kedvezőtlen időjárás a vidék természetéhez irányult időszakban két ségessé teszi egy jövendő uj család megélhetését; a fiasitás azonnal redukálódik a legszükségesebb családfentarrási mennyiségre. Sőt annyira önzők saját családjuk létére vonatkozólag, hogy váratlanul kedvezőtlen idő fordultával a családjuk fentartására fölösleges meg levő fiatal nemzedéket is leölik s a fajszaporitásra eső érett fiasitást is kihürczolják. D e a mint a vidék természetéhez mért bármily rövid kedvező időjárás bekövetkezett, a mire már előre készültek — a szaporításra való törekvés sehol el nem marad. — A hideg égalji, rövid nyárral biró vidékek méhe n a g y gyorsasággal állítja elő faji szaporításra szánt nemzedékét s ép oly gyorsasággal szerzi b e téli készletét, — A méheknek a vidékekhez mért természetes
© BCU Cluj
—
III
—
törekvéseikkel le kell számolnunk, midőn a lehető l e g n a g y o b b méz es viasz-hozamra spekulálunk. Mig a méh bárminő akadályok következtében oda nem j u t o t t fejlődésében, hogy faji szaporításra is gondolhasson, addig a szapo rításra kedvező időben is, t. i. a főmézelési időszakban, kiváló haj lamot az önfentartásra m u t a t ; tehát a téli készlet, vagyis a mézet len időszakra való méz beszerzésére s ott, a hol szükségesnek mutatkozik, az építésre. H a a faji szaporításnak is eleget tett, szintén ide irányul minden törekvése. A méhnek ezen törekvésére épülhet mézeltetési rendszerünk. Midőn fejlődésében oda jutott, hogy a főmézelési napokon a család fentartására szükséges népségen felül emelkedett, az önzésnek egy másik neme lép előtérbe, t. i. az önki mélés, a tétlenség, mely tart mindaddig, mig a család-oszlások (a rajzások) megtörténtek. E k k o r a méh tiszta tudatában van a jöven dőnek és erejét nem kívánja kimeríteni egy nemsokára tőle külön élő család előnyére és önmaga kárára. E k k o r már a tevékenység csupán a fiasitás szaporítására és fentartására irányul s ez is n a g y mértékben a fiatalabb nemzedék által, mely rajzáskor az anyakas ban vissza fog maradni. A mézeltetési rendszernél ezt is jó figye lembe venni. Mézeltetési rendszerünk tehát annyiban sikerül előnyö sön, a mennyiben a vidék természetéhez szabva, a méhek kisebb, vagy nagyobb hajlammal törekszenek a faji szaporításra, v a g y a mennyiben sikerül fiasitásukat mesterségesen oda redukálnunk, h o g y fejlődésükben faji szaporításra ne gondolhassanak. H o g y a mézel tetési rendszer mennyire előnyös mindenütt, de kiválólag ott, hol a méhek, a természettől, fajszaporitásra vannak utalva, lássuk példákból. De mielőtt példákat hoznék fel a mézeitető rendszerre vonat kozólag akár pro — akár contra, engedjék meg tisztelt olvasóim, hogy azon méhésztársaim részére, kik ezen kérdés megvilágításához tartozó sok tényezővel még ismeretlenek, v a g y munkám olvasása kor azokra nem gondolnak, előzményül és figyelmeztetésül a követ kezőket elmondhassam : E g y kitűnő méhcsalád összes fiasitása rajzás idején 6 0 — 6 3 ezerre megy, — heti 21 ezer, naponkénti 3 ezer petézéssel. De ez csak nagyon kitűnő anyákkal és a keretes rendszerrel szokott lenni; a vessző- és kúpos kasokban nem fordul elő. Rajzás idején a j ó
© BCU Cluj
—
112 —
a n y a petézése is általánosságban csak napi 2000, heti 14000 és összes hasításában 42 ezerre tehető. D e a kúpos kasokban a tér hiánya miatt még ennyire sem m e g y : napi 1500, heti 10500, és összes hasításában 32 ezerrel biztosan rajzik. T e h á t hasításban ez m é g mindig az a létszám, melylyel rajzásra törekszik. Ha a méhköpü kicsinysége a munkásságban gátolja, jóval kevesebb fiasitással is rajzik. A kas kicsinysége gátolja egy erőteljes, vagyis rendes n a g y s á g ú család megélhetését a jövőre, s ha bár a fiasitás, egy jó a n y a petézésének megfelelőleg, a rendes terjedelmű kasok fiasitásának magaslatáig nem emelkedett is, de a népesség a munkától visszatartva, teljes nyugalomban, mégis felemelkedik egy uj család alkotásához elegendő mennyiségig és rajzik. De már keretes rend szerrel — a hol tágas tért nyithatunk a munkálkodásra — 3 2000 fiasitáson alul ritkán, mert ezen aluli petézéssel előállítható uj nem zedéket egy jó család fentartására irányuló munkálkodás köti le és emészti meg. Ha ezen alul elég térrel, keretes rendszerünkkel rajzást észlelünk, már t. i. előrajt, ugy határozottan az anya gyen geségére vihetjük vissza. Mikor a napi petézés 2000, heti petézés 14000, a fiasitás összege 42 ezerre emelkedik fel, ugyanazon időben a kaptárban 25-—3o ezer népség van. D e ez még nem az a népesség, melylyel rajozni tudjon; ez csak az a népesség, mely egy kitűnő család fentartására minden időben elég s a melylyel a rajzásra szükséges népességet egy pár hétre elő tudja állítani. Ez az a népesség, mely rajzáskor egy kitűnő termékeny a n y á t kisérni szokott, a mely 3 hét alatt teljesen képes egy jó méhcsalád megélhetésére szükséges lépmennyiséget kiépíteni; a tovább munkálkodásra és a család teljes erejébeni fentartásra a kellő fiasitás és a telelésre szükséges mézet előállítani. E r r e a mennyiségre redukálódik vissza természetszerűleg a legnépesebb család telelő népsége is. E népmennyiségből kiin dulva, tehetjük m e g számításainkat minden irányban. — Mikor a népesség a fennebbi számot elérte, még egy pár hét telik, mig a nagymérvű (42—60 ezer) fiasitásból oda emelkedik, h o g y a hátra h a g y o t t családfentartó népségen felül egy életképes (20—25 ezer) népség kitelik. T e h á t a k a p t á r népessége akkor 50—60 ezer kell, h o g y legyen, a fiasitás 4 2 — 6 0 ezer. E k k o r már a rajzás mulhatat^ lanul bekövetkezik, ha az idő alkalmas és a raj megélhetése biztor
© BCU Cluj
sitottnak látszik. — T e h á t a rajzás előtt 2 héttel az anya pctézése magaslatán van, a melyen tul már nem lép, még azon esetben sem, ha az alkalmas tér kínálkozik. Mikor az anya petézése magaslatára jutott, melyen megálla podva petézik hetenként tovább, ugyanabban az időben nyomban előjövő nemzedék túllépi a család fentartására szükséges mennyi séget és felesleges ereje tudatában épiti az anyabölcsőket megosz lás czéljából. Ebben az időszakban a család szorgalma a legmaga sabbra hágott. Megteszi a netalán még szükséges építkezéseket nagy gyorsasággal, de már az első hét vége felé beszüntet minden építkezést, a fiasitásra tovább már szükségtelen lépekct mézzel tölti, hátra az ablak felé haladva, mintegy korlátot von a petézés hátrafelé terjeszkedésében, — ezt teszi a kúpos kasokban felülről le s oldalról össze; — az anyát a megszorított térből kifolyólag kényszeríti az emelt anyabölcsőkbe petézni. — Mikor az elégséges anyabölcsők petékkel elláttattak, a munkát teljesen beszüntetik. Hasztalan álla nak a mézkamrában az üres lépek, v a g y az építésre alkalmas tér, mert a méhész mézeltetési akarata itt már nem érvényesül. Azon az időszakon tul, midőn az anyabölcsők petével elláttattak, csupán a fiasitás táplálására és fentartására szorítkozik, a visszamaradt nép minden munkálkodása. Az egy hét múlva távozandó raj önma gát kímélve, teljes nyugalomban, csupán a napi találkozásra szorít kozik és legtöbbet otthon henyél. A méheknek ezen természetes, — önmaguk iránti kötelességből kifolyó munkátlanságuk, a mézel tetési rendszer sikerénél az a gát, mit a mézeltetési rendszert űzők és ajánlók, figyelembe nem vesznek. — Ez az a nehézség, miben az okszerű méhészetet kellő szakismeret nélkül űzők bicskája bele törik s aztán ismét ósdi méhészek lesznek, v a g y éppen a méhészetnek hátat fordítva, ellenharczosai. Csíki János.
A kaptárak szellőztetéséről. Mióta az ingó szerkezet j o b b bepillantást enged a méhek háztartásába, sok oly bajnak j ö t t e k n y o m á r a méhészeink, mely a közönséges kasoknál vagy épen nem, v a g y alig észrevehetőleg volt. rnegállapitható,
© BCU Cluj
Meg is gyűlt a bajunk. Vérhas, szomjkór, moly, penész és a jó ég tudja, hány nyavalya létezéséről föllebbent a fátyol. A k a p t á r o k nedvességének túlságos fölhalmozódása nem csak a lépek megpenészedését, de a táplálékul szolgáló méz és virág p o r n a k megromlását idézi elő; tudjuk pedig, hogy nedves lakás és rosz élelem ugy az embereknél, mint a méheknél is számos bajnak oka, sőt m a g á t a család létét is veszélyezteti. Jelen alkalommal a kaptárakban fölhalmozódó nedvesség eltá volítására eddig legjobbnak elismert módról, a kaptárok szellőzte téséről kívánok egyet-mást elmondani. A német-osztrák és m a g y a r méhészek Heidelbergában meg t a r t o t t X X X V I I I . vándorgyűlésén többen emeltek szót a kaptárok szellőztetése mellett s azon kaptárt declarálták „jónak", melynek a könnyű szellőzésre való berendezhetőségc lehetővé teszi az állandó szellőzést. Ne vegyék a t. német collegák rosz néven, ha bátor k o d o m fölemlíteni, h o g y a kaptárbeli nedvesség fölhalmozódása természeti törvényen nyugszik, mely ellen hiába is küzd a kaptár g y á r t ó k tábora. Szerintem nem is az a kérdés, h o g y télnek idején a kaptárból a nedvességet teljesen eltávolítsuk, hanem h o g y annak túlságos fölhalmozódását megakadályozzuk. A t á r g y igen fontos s megérdemli, h o g y mi is foglalkozzunk vele. F e n n e b b emiitettem, h o g y a kaptárbeli nedvesség fölhalmo zódása természeti törvényen alapul; fokoztatik p e d i g : rosz kaptár, helytelen betelelés és végre a röplyuk kicsinysége által. Szabályosan készített, j ó melegtartó (dupla falu) kaptárban, helyes betelelés mellett s ha télen át a röplyuk legalább 2 cmr.-re nyitva áll, a nedvesség túlságos fölhalmozódását nem tapasztaltam. Igenis fölhalmozódik túlságosan a nedvesség, megpenészednek a lépek rosz betelelés mellett s a röplyuknak — miként az sok helyen szokás — elzárása, végre a k a p t á r a k nedves helyen, p . o. pinczében való tartásánál. A téli fészek ne legyen túlságos n a g y ; üres, himp o r t tartalmazó lépek ne kerüljenek felül és hátul közel az ablak hoz. A betelelésnél egyik főgondom, h o g y az ablakok szélei kivül belül ragasztassanak le propoliszszal; ezt elérendő, a betelelésnél méhekkel ellepett kereteket helyezek az ablakok mögé, midőn a méhek az ablakok alatti tisztító nyíláson á t h ú z ó d n a k ; a kereteket
© BCU Cluj
—
ii5
-
kiszedve, száraz mohával t ö m ö m ki az ablakok mögötti üres tért s hogy a hideg levegő utja teljesen elzárassék, az ajtók széleire ott, hol a kaptár falaival érintkeznek, posztó csíkokat szegezek Legyen már most a hideg, akármilyen v a g y — pedig nálunk ugyancsak kijut belőle — csak a röplyuk megfelelően nyitva legyen, a nedvesség túlságos fölhalmozódása által okozott bajoktól a méhek mentve vannak. Télnek idején — de talán nyáron is — a röplyukon kivül soha sincs szükségem más szelelő nyilasra. Német méhésztársaink a m a állítása, h o g y a k a p t á r a k befestése vagy bemázolása a szellőztetésre hátrányos, nagyon is túlzott. Nincs annak — különösen duplafalu kaptárnál — semmi jelentősége, t. i. a kaptár deszkájának likacsain való szellőzésnek. — Igenis, a befestés emeli a k a p t á r csinosságát és tartósságát s m á r ezért sem nélkülözhető. A méhek olyan kaptárban, melyen télnek idején a röplyukon kivül bármily kis nyilas található — ha beszélni tudnának — ok vetlen feljajdulnának: » Ments meg Uram, barátainktól!*
Danis János.
A parthenogenesis kérdéséhez.*) Nincs szándékomban abban a m o d o r b a n válaszolni dr. Bálint Sándor urnák, melyben ő vette bírálat alá e t á r g y b a n irott czikkemet. De tudományos polémiának tekintem a »Méh. Közlöny* folyó évi márcziusi számában »A parthenogenesis kérdéséhez* czim alatt megjelent czikkét s arra röviden megteszem észrevételeimet. Állítólag helytelenül mondtam, h o g y Leeuwenhock A n t a l fedezte fel a górcsövet, de bizonyos oknál fogva, mert i 6 o 3 . évi október 2-án Hollandiában Lippershey, middelsburgi szemüveg-köszörülő szabadalmat kért egy általa összeállított távcsőre, mely mint ilyen, eredménynyel is lett használva és czélszerüségét el ismerték. 1609-ben szintén middelburgi lakos Janssen János és fia Zachariás készített egy i / láb hosszú és 2 hüvelyk v a s t a g gór csövet. De a górcső czélszerüségét nem ismerték fel, csak utálatos dolgokat véltek azzal látni, miért használatba sem jött. 1732-ben született Leeuwenhock Antal, ki egy primitív nagyító üveg segé-: J
2
*) Ezzel a vitát bezárjuk,
(Szerk.)
© BCU Cluj
— nő — lyével L o n d o n b a n a Royal Societyben e g y csepp vizben infuzoriákat mutatott b e ; erre aztán újra kezdtek üveglencséket össze állítani s innen datálódnak a mai górcsövek, a melyek később javítva, de folytonos használatban maradtak, azért én Leeuwenhock A n t a l t tekintem a mai górcsövek feltalálójának. Midőn azt mondtam, hogy Siebold és Leuckart a parthenogenesis megalapításán működtek, de annak mibenléte felől semmi nemű m a g y a r á z a t o t nem tudtak adni, állításomat tényekre alapí tottam, mert ma m é g senki sem képes m e g m a g y a r á z n i ; sőt leg újabban dr. Weissmann Á g o s t o n freiburgi tanár r 892-ik évben »Die Continuitát des Keimplasmas« czimü művében a parthenogenesissel bővebben foglalkozva, azt állítja, h o g y mig a Minőt- és Balfour-féle hypothesis szerint a parthenogenesis az iránytadó testecske ki nem vetésén alapszik, szerinte e feltevésnek nincs oly alapja, mint kívánatos volna, mert még mindig bizonytalan, váljon a parthenogenetikus petéknél az iránytadó testecsek ki lesznek-e vetve v a g y sem ? Különben távol legyen tőlem, hogy a szűznemzést czáfoljam. É n csupán az anyaméhről beszéltem s beszélek. Csak ezeknél ta láltam oly bizonyítékokat, melyek a szűznemzés ellen szólanak. í g y mindenki belátja, h o g y Siebold »Wahre Parthenogenesis bei Schmetterlingen und Bienen« czimü művében következő soraival nekem ad igazat: »Die Fortpflanzung durch wahre Weibchen, welche ohne vorhergegangene Begattung entwickelungsfáhige Eier hervorbringen.« A z a n y a m é h e t pedig nem lehet valódi nősténynek tekin teni, mert a női ivarszervhez csak a petefészek, a petecsatorna s a ragasztómirigy tartozik, mig az anyaméhnél a felsoroltakon kivül m é g magtáska is van, mely működésében minden tekintetben hím szervnek felel meg, a mennyiben a petecsatornába átmenő petéket termékenyíti m e g . A m a z állitásnak, h o g y az a n y a m é h saját akaratából csak női p e t é k e t termékenyit meg, m á r a boneztani szerkezet ellene szól. A z t Graber Vitus tanár 1877-ben kiadott »Die Insekten« czimü művének I. kötetében következőleg czáfolja m e g : »Wenn man zugibt, dass die Samenfáden aus eigenem Antrieb in die Samentasche hineingelangen können, warum sollen sie, wenn unter Intcrwention der vielfach darin nachgewiesenen »Tastkölbchen« auf sie ein an-
© BCU Cluj
gemessener Reiz ausgeübt wird, nicht auch zur rechten Zeit wieder die Rückwanderung antreten ? Doch das schien speciell Leuckart und Siebold nicht plausibel genug, und sie suchten an der Samentasche nach einem Druck- und Schnürwerk, durch dass das Sperma von Zeit zu Zeit mit Gewalt ausgepresst würde. Und hier beginnt das Heitere der Geschichte. D e r sorist so ausgezeichnete Leuckart náhmlich behauptete, dass, was gegen alles Herkommen im Kerforganismus, das tracheenführende Samentaschenperitonáum von einem feinen, aber bisher nicht wieder gesehenen Muskelnetz umsponnen sei, wáhrend Siebold gar die Epithelzellen der Samentasche, welche ihre dicke, v'óllig inkomprimable Chitinauskleidung absondern, zu kontraktilen Fasern werden lásst, durch derén Verkürzung das Samentaschcnlumen verengt werden sollte, wáhrend dadurch in Wahrheit nur die áusszere nachgiebige W a n d der innern unnachgiebigen Kapsel genáhert würde, ihr hihalt selbst alsó vor jegii-
chem Dnukc
versekont bliebe.
Leidig tanár szintén téves nézet ellen szól s m á r akkoriban ieirta az izmot, mely az ondótáskából kivezető ondócsatornát ki nyitja és elzárja. Ma azonban tudjuk, h o g y a pete- és ondócsatorna izmai oly összműködésben vannak, h o g y minden pete átmenetele alkalmával, egyformán termékenyítve lesz; sőt azt is tudjuk, h o g y i szűz anyaméh petézés alkalmával magtáskájában ondófolyadékot ís sejtébresztőket tartalmaz, mely utóbbiak a herepetéken is fel:alálhatók. H o g y pedig az ondófolyadék a sejtébresztőkkel a mag:áskában már közösülés előtt tényleg létezik, nem puszta állítás, íanem W a y g a n d és páter Schönfeld is elismerik, h o g y t ö b b vizs gálatnál ugyanezt találták. A mi a halakra vonatkozó ellenvetést illeti: kijelentem, h o g y íllitásaimat n a g y o b b állattani müvekből merítettem és itt röviden :sak annyit akarok megjegyezni, h o g y a halak legnagyobb része ninden külső ivarszervet nélkülöz s igy közösülés egyáltalában nem :örténik, hanem csupán termékenyítés a rajzás idejében, mely akként négy végbe, hogy a nőstény az ikrákat lerakja és a him az anya:estcn kivül megtermékenyíti. V a n n a k azonban a halak közt olyalok is, melyeknél a megtermékenyités valóságos közösülés utján negy v é g b e ; ide tartoznak a harántszájuak a czápa- és rajafélékkel, ie azonkívül vannak m é g az emlős halak, az úgynevezett czethal-
© BCU Cluj
—
u8
—
félék, húsevők stb. Minden jóravaló n a g y o b b állattanban megtalál hatók ezek az a d a t o k s ezek alapján tagadnom kell, h o g y állitásom téves volna, mert csak annyit kell szemünk előtt tartani, hogy közösülés és termékenyítés két külön fogalom. A hüllők- és tüskebőrüekről, mely utóbbihoz a csillagkaruak tartoznak, hasonlókat mondhatnék, de nem akarom t. olvasóim figyelmét túlságosan igénybe venni, mert még sok dolgot kell megczáfolnom. A z t az állítást: »hogy olyan mirigy, mely secretum v a g y akár excretum g y a n á n t sejteket választ el, eddigelé nem ismeretes*, nem tudom komolyan venni, mert ez lehetetlenség. Senki sem tagadhatja, h o g y a petefészek olyan mirigy, mely tényleg sejteket választ el, t. i. oly sejteket, melyek p e t é k k é fejlődnek" Ilyen mirigy a here is, melyben a csirahám sejtekre oszlik s melyekből a Karyokinesis szerint (az a tan, mely az ondószálak képződését az eloszló sejtek magjaiból magyarázza) az ondószálak jőnek létre. Ilyen mirigy az a n y a m é h magtáskája is, melynek belső része sűrű szűmölcs-alaku edényekkel van kibélelve, melyek szintén hámsejteket választanak el és azok a herepeték megtermékenyítésére szolgálnak. A sejtfejlődés legfontosabb elemi alapja fejlődéstanunknak, mely 1838-ban Schleiden által a növényeknél és Schwann által az állatoknál lett felállítva; e szerint a legkisebb szerves testecskét, mely már t ö b b sejtre nem o s z t h a t ó : sejtnek nevezzük. Később Leuckart, Kölliker, Gegenbauer, Haeckel, van Beneden, Balfour stb. a tojást azonosították, olykép, h o g y a tojásnál csak laikus számára beszélünk tojásfehérnyéről és tojássárgáról s nem mint a sejtnél protoplasmáról és sejtmagról, mert bár az elnevezés különböző: de az értelém mindkettőnél egy és ugyanaz. A fejlődéstanból tud juk, h o g y a t e r m é k e n y í t é s : a sejtmag és az ondószál közösülésén alapszik, mely után a sejtmag v a g y a tojásnál ennek sárgája előbb két, azután négy, nyolcz stb. részre bomlik, melyek a fejlődő ébrény csirasejteket képezik. E bomlás a nemi nemzésnél csakis a termékenyités után tör ténik s azért oly nehéz a parthenogenesist megmagyarázni, mert
még ismeretlen az ok, mely a bomlási szűzies petéknél
létrehozza.
A t. olvasók m e g lehetnek győződve, h o g y az itt leirt dol gok nem eszmények s nem légből kapottak, hanem nagy tudósok
© BCU Cluj
— H9
-
tankönyveiből vannak merítve, kivévén az a n y a m é h ondótáskájának nűkódését, melyben még az anyaméh szűzies állapotában is, az Dndófolyadékot sejtekkel együtt találjuk s miután ugyané sejteket i herepetében is találtam; azt hiszem, jogosult következtetésem, nogy ezek termékenyítésre szolgálnak s h o g y ez az állitásom igaz, i górcső segélyével bárki meggyőződhetik. Szegénységi bizonyít ványnak tekintem azt, ha valaki állításomat a nélkül czáfolja, h o g y "negfelelő magyarázatot adna. Itt van az idő, elég a n y a g o t találunk, íogy a tényekről meggyőződést nyerjünk.
Metzger Ede.
Lép és keret. Nagy István urnák lapunk m. é. októberi számában megjelent :zikkével kapcsolatosan, tapasztalataim alapján következőkkel egé szítem ki az c tárgyban már részemről is elmondottakat. Tény, h o g y a méh bő mézhordás esetén épugy kiépíti a íagy, mint a kis keretet, de véleményem szerint a lépeket nem ;zabad tovább megtartani, mint legfeljebb 3 évig. — Az öregebb ;ejteket a moly is inkább támadja, a kikelő költés pedig mindig )ennhagyja ingecskéjét, ezáltal a sejtek fokonkint kisebbednek s e niatt a költés nem fejlődhetik oly tökéletesen. Czikkiró ur, a mint ioraiból kitűnik, 4—5 évig is megtartja ugyanazon lépeket, a mit L fennebbi okokból nem helyeselek. Hogy a nagy keretek rosszak volnának, nem tapasztaltam ; nég kevésbbé azt, h o g y rosszabbak, mint a félkeret, legkevésbbé )edig azt, hogy rossz telelők. Csudálom, h o g y az országos egylet •ezérférfiai mind tévedtek volna abban, mikor azt mondották, h o g y 1 nagy kereten a méh a legbiztosabban kitelel. Nálam tények bizoíyitanak a nagy keretek mellett. Nehezek a kezelésben ? T e s s é k :lővenni a Mayer-féle keretvillát, v a g y bármiféle más megfelelő :szközt. A nagy kereteken a költés a lehető legjobban terjed ki, 1 nép gyorsabban szaporodik, s a telelése is alkalmasabb. A n a g y :eretek ellen felhozott egyéb kifogásokra már feleltem előbbi :zikkeimben.
Prónay Albert.
© BCU Cluj
—
120 —
A méhesből. E h ó elején már nálunk is annyira felmelegedik az idő, hogy ha eddig nem tehettük, most m e g kell tennünk a családok rend szeres átvizsgálását. Meg kell győződnünk, h o g y van-e anyja a családnak, van-e elég népe és kellő mennyiségű megnemjegeczedett méze, mert ezek egy méhtörzs kellő időre való kifejlődhetésének legszigorúbb felté telei. Ezekben ha hiányt látunk, azonnal segítenünk kell meganyásitás v a g y egyesítés és negyedrészben hígított méz nyújtásával. U g y az anyásitást, egyesítést, mint az etetést csak az est beállta után végezzük; k é t előbbit azért, mivel ekkor a méhek sem oly inger lékenyek s könnyebben barátkoznak meg, utóbbit pedig azért, hogy rablást nappali munkánkkal ne idézzünk elő. Ezen kivül megfigyeljük a kaptár belsejét, meg a lépek minősé gét s a hiányokon most segítünk, h o g y később a család munkássá gát ne zavarjuk. Elavult fekete, vagy ferde lépeit most ideje kicse rélnünk, nem pedig ősszel, mikor mézzel teltsége miatt a betelelés czéljából nehezen is tehetjük. D e a fiatal sejtekben t ö b b és fejlet tebb méheket nevel a család, mint a vén fekete sejtekben. A speculativ etetést e h ó 10-ke tájt megkezdjük, mire a leg jobb anyával biró és kellő népii családokat szemelünk ki. Megjegy zem, h o g y a speculativ etetésnél a sikert inkább biztosítja az anya jósága, mint a tulnépesség. K é t naponkint 5O°/ -al higitott két decziliter mézet adunk akkor, ha fedelezett mézzel is rendelkezik a csa lád, ellenben csak 3 o % - a l higitjuk s két naponként három dlitert adunk. A z etetést egészen a főhordásig gyakoroljuk. 0
A z igy népben, illetve fiasitásban felszaporitott családokból könnyen fölsegíthetjük a gyengébbeket, h o g y a kellő időre mézelő, v a g y h o g y rajzóképes családaink legyenek. A ki tudja, h o g y nálunk a főmézelés rendesen május 25-én el kezdődik, és tudja, h o g y a méh fejlődésére, (hogy munkás legyen) 35 n a p szükséges: az alkothat igen kitűnő mézelő családokat. . . A boldog emlékű Grand nézete teljesen egyezett az enyémmel, h o g y »az egyfaju méneknél is eltérő tulajdonságuakra találunk, mert mig az egyik rajzásban — mint az olasz — tünteti ki magát, a másik mézgyüjteményében akar inkább megfulladni.* S igy nem adok igazat azoknak, kik azt mondják, h o g y »nálunk 10 évből 9 rajzási év.«
© BCU Cluj
—
Iát —
Nem hiszem, hogy lenne gyakorlati méhésze e hazának, v a g y mondjuk hazarésznek, a ki ne tapasztalta volna, h o g y méhesében egy-egy család több mézet adott, mint hozzá hasonló néppel biró más öt is. Nálam az ily törzsök »faj« felirattal jelöltettek s h a csa lódtam : v a g y a t ö b b generation átment átalakulás, v a g y a kellő ellenőrzés hiányából történt. Habár ez utóbbi nem annyira a szük havi rovatba, tartozik, de mint időszerűt, méltónak véltem felemlíteni. Méltónak, t a r t o m azért is, mert balga eljárásnak tartanám azt, h a valaki á; speculativ etetett családját mézelésre kényszerítené, m é g a k k o r is, h a öszszes hasításától fosztja m e g . Mert ezen etetéssel a szaporítási haj lam annyira felingerlődik, h o g y a fiasitás helyébe helyezett üres lépek szélére anyákat nevel. De nézzük m e g a hasítással kellő időben felségéit, csalá dot, váljon gondol-e mindjárt arra. N e m . Olyan ez, mint a szegény napszámosból lutri utján gazdaggá lett egyén. A z t Se tudja meg lepetésében, mit tegyen a vagyonnal. A rajzási ösztön n y o m o r ú s á g a alatt nem fejlődött, fedetlen hasítása alig v a n s igy a rendszerei természeti előkészülődés hiányzik nála. Mit tesz tehát a n é p ? Ter mészet adta tulajdonságánál fogva dolgozik: mézet gyűjt. ,. Ne legyünk tehát elfogultak, h o g y egyik a rajzási rendszert okvetlenitse, mig a másik a mézeltetésben odáig rajong, hogy- méheit gyeplőn akarja a nektáros virágra vezetni, hanem számoljunk a természet hatalmas törvényével s ellene ne küzdjünk, hanem meg értve használjuk fel. Zágoni József.
A méhészeti vándortanitók 1894. évi munkatervei. (Jóváhagyva a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. ministeriumnak 1894. évi márczius hó 7-én 8690. Vl./l—6. szám alatt kelt magas rendeletével.)
i-ső kerület. V á n d o r t a n í t ó : Tóth János. Ideiglenes székhelye Sárospatak. F. évi július h ó i. napjától állandó székhelye Jászberény. Működik: Április h ó 1 9 — 2 0 . Szeged (r. kath. tanítóképezde), 21. Szeged (győrszéki iskola), 23. Adorjánon, 24. Ó-Becsén, 2 5 — 2 6 . A d a (földmives-iskola), 27 — 28. Baja (állami tanítóképezde). Május hó 4. Markoveczen, 5. Ulma, 6 — 7 . Csakovár (földmives-iskola), 8. Petromány, 9. Zsebely, 1 0 — 1 1 . T e m e s v á r (állami tanítóképezde). Június h ó 4. Sistarovecz, 5. Kövesd, 7. Bakova, 8. Szilas, 9. K e p é t . 9
© BCU Cluj
—
122 —
Július h ó 10. Gödöllő, 12. Dunabogdán, 1 3 — 1 4 . Budapest (II. ker. szeretetházi igazgatónál), 1 6 . Szolnok, 1 7 . Kun-Szent-Márton, 18. Tisza-Kürtön, 19 — 20. Szegvár. Augusztus hó 22. Nagy-Kikinda, 23. Gattaja, 24. Vasziova, 25. Jerszeg, 27. Orsova, 29. Vinga. Szeptember h ó 1 1 — 1 2 . N a g y - K ö r ö s (ref. tanítóképezde), i 3 — 1 4 . Félegyháza (áll. tanítóképezde), 1 5 . Csongrádon, 1 7 . Pahin, 1 8 — 1 9 . Budapest (áll. tanítóképezde), 22. Pásztó. Október hó 8. Vinga, 9 — 1 0 . Karánsebes (g. kel. román tanítóképezde), 1 2 . Török-BeCL'.e, i 3 . P a n c s o v , 15 — 1 6 . Nagy-Szt.-Miklós (földmiv.-iskola). 0
Előadást tart: 3 i község-, iskolánál.
7 tanítóképezde-
és 3 földmives
H-ik kerület. Vándortanító: Tolnamegyében.
Abaffy József.
Állandó székhelye
Szegszárd,
Működik: Április h ó 1 5 . Polgárdiban (a gazdasági előadó székhelyen), 1 6 — 1 7 . Veszprém (minister urnák 55.738. I V - - 1 1 — 1 2 . sz. rendelete folytán), 1 8 — 1 9 . Pápán (a földm. iskolánál), 20. Iharkuton (Véber Kálmán áll. seg. kölcsönös méhészete), 2 1 . Devecseren, 22. Kis-Czell, 23. Jánosháza, 24. Z.-Erdőd, 25. Zirczen, 26. Kenésén. Május h ó 1 4 — 1 6 . Csurgón, 1 7 — 1 9 . Csáktornyán, 20— 22. Sopron, 2 3 — 2 5 . Győrött, 26—28. Pécsett a tanítóképző inté zeteknél, a méheseknek újbóli felszere'ése és berendezése mellett elm. és g y a k . előadás. Június h ó 1 1 . Mohács, 12. N.-Nyárád, i 3 . Villány, 14. Baranyavár, 1 5 . Dárda, N.-Marok, 1 7 . V ö r ö s m a r t , 18. Harsány, 1 9 . Siklós, 20. Gyűd, 2 1 . Görcsöny, 22, 23, Szabolcs. Július h ó 1 2 . N.-Kanizsa (Hütter Lajos áll. köles. méh. látogatá sával), i 3 . Sz.-Mihály, 14. Zalaegerszegh, 1 5 . Szt.-Gróth (Szűcs Imre áll. seg. köles, méhészete), 1 6 . Sümegh, 1 7 . Tapolcsa, 18. Keszthely, 1 9 . Szigliget, 20. Badacsony, 2 1 . Kővágó-Őrs, 22. Ti hany, 23. F ü r e d (Balaton). Augusztus h ó 1 6 . Sárvár, 1 7 . Rábahidvég, 1 8 . Körmend, 19. Csákány, 20. Szt.-Gotthárd, 2 1 . N.-Újvár, 22. Szt.-Elek, 23. Felső-Or, 24. Léka, 25. Kőszeg, 26. Szombat hely, 2 7 . N.-Rákos (Csiszér András áll. seg. kölcsön, méhészete). Szeptember h ó 15 — 1 6 . G y ő r (tanítóképző intézetnél betelelést esz közöl), 1 7 . K a p u v á r ó n (Gyulassy Gyula gazd. előadó székhelyén), 18. Csorna, 1 9 . Csepreg, 2 0 — 2 1 . Sopron (tanítóképző intézetnél), 22. N.-Márton, 23. N.-Czenk, 24. N.-Lövő, 25 —26. Csáktornyán (tanítóképezde), 2 7 — 2 8 . Csurgón (tanítóképezde), 2 9 — 3 o . Pécs (tanítóképezde). Minden intézetnél a betelelés eszközlendő. Október hó 1 1 . Mosony, 1 2 — i 3 . Magyar-Ovár, 14. Szent-János, 1 5 . Tárcsa, 16. Boldogasszony, 1 7 . Barátfalu, 18. Zurány, 19. Rajka, 20. Orosz vár, 2 1 . Kocsácz, 22. Kiliti (br. Jeszenszky István gazdasági előadó székhelyén).
© BCU Cluj
—
123 —
Előadást tart: 66 községben, míves-iskolánál.
5 tanitóképezdénél
és 1 föld
Ill-ik kerület. V á n d o r t a n í t ó : Valló János. Állandó székhelye Léva, Barsmegyében. Működik: Április h ó 1 6 — 17. Bars-Endréd, 1 9 - 20. Deménd, 22—23. Kemencze, 27. Szirák, 29. Csecse. Május h ó 2 — 3 . Piliny, 4. Losoncz, 5. Znio-Váralja (tanítóképezde), 6 — 7. Modor (tanító képző), 1 0 — 1 1 . Tejfalu. Június hó 1 9 — 2 0 . Fűzes-Gyarmat, 2 3 — 24. T ó t m e g y e r , 25. Alsó-Szűcs, 27. Illava, 28. Létavaváralja. Július hó 2. Német-Lipese, 4. Közép-Reoncza, 6. Ohegy, 7. Németfalva, 1 1 . Kereskény. Ajigusztus h ó 20—21 Garanyfalu, 2 5 . Felső-Galla, 26. K o m á r o m , 2 7 — 2 8 . Bácsfa, 3o. Pozsony. Szeptember h ó 2. Modor (tanítóképző), 3. Zmáváralja (tanítóképző), 5. Losoncz (tan.képző), 6. Videfalva, 11 — 1 2 B.-Endréd. Október 2 — 3 . Deménd, 5. Kemencze, 7. Visk, 9 — 1 0 . Kereskény, 15 — 1 7 . Piliny. (Az uta zással el nem foglalt időben kezelem, a megbízáshoz képest, a lévai tanítóképző méhtelepét s o k t a t o m ez intézet növendékeit.) Előadást tart: 25 községben és 3 tanitóképezdénél.
IV-ik kerület. V á n d o r t a n í t ó : Rózsa János. Ideiglenes székhelye Bábony, u. p . Miskolcz, Borsodmegye. F . évi május h ó i-től állandó szék helye Miskolcz. Működik. Április h ó 1 7 — 1 8 . Kassa (r. kath. tanítóképezde), 19. Kazsu, 20. Perbenyik, 21 Som, 23. Beregszász, 24. MárokPapi, 25. Vásáros-Namény, 26. Surány, 27. T a r p a . Május h ó 1 7 . Tarnócz, 18. U n g v á r (g. k a t . tanítóképezde), 1 9 . Tiba, 2 1 . Zavatka, 22. Strajnyán, 23. Homonna, 24. Szína, 2 5 . Pesolina, 26. Papina. Június 4 — 5 . Igló (áll. tanítóképezde), 6. Szepeshely (róm. kath. tanítóképezde), 7. Radács, 8—9. Eperjes (ág. ev. tanítóképezde), 1 1 . Kaproncza, 1 2 . Váradka, 1 4 . Alacska. Július h ó 5. Simionyi, 6. Jánosi, 7. Rimaszombat (földmives-iskola), 9. Tiszolcz, 10. Murány-Lehota, 1 1 . Szalácz, 1 2 . Dobsina, i 3 . Aggtelek, 1 4 . Szín, 16. T o r n a . Augusztus hó 8. Muzsaly, 9. P é f r f a l v a , 10. Halmi, 1 1 . Dobolcz, i 3 . Batarcs, 1 4 . N.-Tarna, 1 5 . Huszt, 1 6 . N.-Szöllős, 17. Verbócz, 1 9 . F.-Zsölcza. Szeptember 18. Szlatina, 2 0 — 2 1 . K ö rösmező, 23. Mármaros-Sziget (áll. tanítóképezde), 2 5 . S á r p a t a k (áll. tanítóképezde). Október h ó 3. U n g v á r (g. kath. tanítóképezde), 4. Bátfa, 5. N.-Kapos, 6. Vaján, 8. Pálocz, 9. Pályni, 1 0 . NagyMihály, 11 — 1 2 . Berettő, i-3. A b a v a , 1 5 . Bodzás-Ujlak. Előadást tart: 50 községben, 7 tanitóképezdénél és 1 földm.iskolánál.
V-ik kerület. V á n d o r t a n í t ó : V. Nagy Zsigmond. Szalonta, Biharmegye.
Állandó székhelye Nagy-
© BCU Cluj
124 — Működik: Április h ó 1 1 . Pap-Tamási, 1 2 . Bihardiószeg (vinczellérképezde), i 3 . Székelyhíd, 1 4 . Asszony vásár, 1 5 . Vedres-Abrány, 16. Bogyiszló, 1 7 . Keetz, 18. Peer, 1 9 . Er-Endréd, 20. ErK ö r t v é l y e s , 2 1 . Er-Selind, 23. Nagy-Várad (gör. kath. tanitókép.), 24. N a g y - V á r a d (r. kath. tanitókép.) Május h ó 1 5 . Zimándköz, 16. Szentleányfalva, 1 7 . Ménes-Gyorok (vinczellerkép.), 18. Arad (áll. tanitókép.), 1 9 . A r a d (gör. kel. tanitókép.), 20. Kurtics, 22. Szarvas (ágost. hity. tanitókép.), 24. Kondoros, 25. Csorvás. Június hó 8. Debreczen (ev. ref. tanitókép.), 9. Debreczen (m. kir. földm.-iskola), 10. Szathmár (r. kath. tanitókép.), 1 2 . Nagy-Bánya (délután a kincst. főerdésznél), i 3 . Blidar (délelőtt Maár János kincst. erdőőrnél), 1.5. Vállaj, 16. Börvély. Július h ó 1 1 . Sólymos, 1 2 . Szilágy-Ardó, 14. Monó, 1 6 . Hidvég, 1 7 . Nagy-Derzsida. Augusztus hó 1 1 . Földes, 12. Szovát, l 3 . Hajdu-Bagos, 14. Hosszu-Pályi, 1 5. Nagy-Léta, 16. Bagomér, 1 7 . Er-Selind, 18. Nyüved, 1 9 . Kis-Marja, 20. Jákó-Hóddos, 2 1 . Hegyköz-Kovácsi, 22. Hegyköz-Pályi. Szeptember hó i 3 . Deb reczen (ev. ref. tanitókép.), 1 4 . Nagy-Várad (gör. kel. tanitókép.), 15. N a g y - V á r a d (róm. kath. tanitókép.), 1 7 . Ugra, 18. Szeghalom, 20. Endréd, 22. Szarvas (ág. hitv. tanitókép.), ?3. Szarvas (a méh.t á r s a s á g méhtelepe). Október h ó 10. Bánkút, 1 1 . Mező-Kovácsháza, 1,3. Magyar-Pécska, 1 5 . Szemlak, 1 7 . Kurtics, 18. Kis-Iratos, 20. lorfái-Nagy-Iratos, 2 1 . Nagy-Varjas. Előadást tart: 4 6 községben, 9 tanitóképezdénél, 1 földmiv.iskolánál és 2 vinczellér-képezdénél.)
Vl-ik kerület. V á n d o r i a n i t ó : Abend András. Állandó székhelye: N.-Enyed (Erdély). Működik: Április h ó 9. Felenyed (áll. köles.), 10. Felvincz, 1 1 . Szászváros, 1 2 . A l g y ó g y (földm. isk.), 14. Déva (áll. tképezde), 16. R o s k á n y o n (m. évben mellőzött áll. kölcsön.), 18. Petrosény, 20. Hátszeg, 2 1 . Russ, 22. Hosdát. Május h ó 1 5 . Gerend (állami kölcsönös másodszor), 1 6 . Báld, 1 7 . Puszta-Kamarás, 19. Bethlen, 2 1 . Deés, 23. Szamosujvár (áll. kölcsönös és tanitókép.), 26. K.M o n o s t o r (gazd. tanint.), 27. T ö r d a (hol a gazd. egyleti méhtelep van készülőben). Június h ó 9. Balázsfalva (tképezde), 10. N.-Szeben (tképezdék és földm,-iskola), 1 2 . Nagy-Csür, i 3 . Medgyes (földm.iskola), 1 6 . Nagy-Galambfalva (másodízben áll. köles.), 18. Derzs (először áll. kölcsönös), 1 9 . Földvár (földm.-iskola). Jtdius h ó 10. Maros-Ludas (áll. köles.), 1 1 . Kerelő-Szt:-Pál (áll. köles.), 12. MarosV á s á r h e l y (állami köles.), 14. Szász-Régen, 1 5 . Görgény-Szt.-Imre, 1 7 . Vajda-Szt.-Iván, 1 9 . Nyárád-Szereda. Augusztus hó 7. Bilak, 8—9. Besztercze (földm.-iskola), 1 1 . Zsolna, 12. Ragián, i 3 . RománBudak, 14. Sajó-Solymos, 1 5 . Nagy-Sajó, 16. T e k e , 18. Szt.-András. Szeptember 10. D é v a (tanitókép.), 1 2 . Á l g y ó g y (földmives-iskola),
© BCU Cluj
—
126 —
A fennebbi kérdések közül bármelyik választható, sőt ezektől eltekintve is, figyelembe fog vétetni az oly munka, mely absolut becscsel bir. A pályázatok idegen kézzel irva, jeligés levélkével ellátva, a méhész-egylet elnökségéhez küldendők be. Beküldés ideje 1894. no vember 1. A bírálat deczember 3i-én fog közzététetni. A közlésre alkalmas értekezések a M. K.-ben közöltetni fog nak, d e jutalom csak absolut becscsel biró műre adatik. A z erd. méh.-egylet 1894 jan. 28. tartott közgy. határozatából.
Turcsányi Gyula,
Wieder József,
alelnök.
főtitkár.
Vegyesek. — A szamosujvári méhészkör újonnan épült díszes mintaméhe sének felszentelése alkalmából, folyó év augusztus második felében nagyobbszabásu ünnepségeket tervez. A z anyaegylettel is megtörtént a megállapodás, a mennyiben az ünnepélyek rendezése helyesléssel találkozott nála; egyszersmind, ugyanakkor e g y Szamosujvárt tar t a n d ó méhész-vándorgyülés rendezését teljesen magára vállalta. Az ünnepély össze lesz kötve vándorgyűléssel, kiállítással, népünnepélylyel s 3 napra van tervezve. Mindezek keresztülvitelére a kör kebeléből e g y n a g y bizottságot küldött ki Esztegár László ügyvéd elnöklete alatt, a mely bizottságnak működését, megállapodását, úgyszintén a részletes p r o g r a m m o t időnként közölni fogjuk. — A szamosujvári vándorgyűlés és méhészeti kiállítás iránt a vidéken is érdeklődés mutatkozik. Prónay Albert irodalmi munkás ságáról is ismert méhésztársunk jelentette be, h o g y a vándorgyű lésen felolvasást fog tartani. — A „Szepesi méhész-egyesület" márczius 18-án tartotta m e g alakuló közgyűlését. E l n ö k e : gróf Csáky G y u l a ; alelnökei: Kail László járásbiró és dr. N a g y Á r p á d ; t i t k á r a : Spengel Emil tvszéki j e g y z ő . A választmányi t a g o k száma 20, a megye legérdemesebb méhészei sorából. — A nem pipázó méhészeknek. A mult évben ismertettük la punkban a Pinkert József béga-szt.-györgyi tanitó és méhész prak tikus füstölőjét, melyhez tapló szükséges. E füstölő elterjedését a tapló n a g y b a n beszerzésével járó nehézségek gátolták, Most arról
© BCU Cluj
értesít Pinkert ur, h o g y Filep János (postamester Korond) 5 kilós zsákokban szállít taplót i frt 50 krjával, utánvét mellett. — A vándortanítók uti programmja. L a p u n k jelen számában közöltük a vándortanítók uti programmjait, ugy, a mint előre megállapittatott. Az erre vonatkozó havi tudósításaink csak az esetleges változtatásokra fognak szorítkozni. — Ojtóviasz. Jó ojtóviaszot nyerünk a következő m ó d o n : 5 sulyrész közönségos fehér szurkot lassú tűzön megolvasztva, 2l rész sárga viaszot i ^ rész velenczei terpentint és / rész fagygyut adunk hozzá. Ez utóbbiakat folytonos keverés közben. Miután a velenczei terpentin is elolvadt, a tűzről azonnal félreveszszük s folytonos keverés közben kihűlni hagyjuk. Ez az ojtóviasz rudak vagy tábla-alakokban szokott forgalomba jőni. — Igen jó faviaszt készíthetünk még a következő m ó d o n : 8 rész sárga viasz, 12 rész fehér szurok, 3 / rész terpentin, 1 rész repczeolaj, 2 / rész velen czei terpentint lassú tűzön olvasztva, keverés közben kihűlni hagyjuk. Ittis előbb a szurkot, azután a viaszt olvaszszuk föl, s a többi anyagokat egyenkint vegyitjük. A ki tetszetősebb szint akar adni a faviasznak, kevés kurkuma-gyökér p o r t vegyítsen bele. Igen j ó fakenőcsöt nyerünk m é g a következőképen i s : 11 rész aszfaltot, ő i ^ a rész fekete szurkot olvasztunk össze vasedényben s miután felolvadt, adjunk hozzá 60 rész sárgaviaszt, azután 55 rész v a s t a g terpentint s ugyanannyi ürüfagygyut. H a folyékony állapotban akarjuk használni, óvatosan és kis a d a g o n k é n t vegyítsünk bele spirituszt. A spiritusz hozzáadása előtt a tűzről félre kell venni az edényt és folyton keverjük, különben fölhabzik és kifut. 1
i
1
1
i
1
1
2
2
— Milyen nehéz a méh? Coon amerikai t a n á r mérései szerint átlag 10.652 méh nyom egy kilót, midőn nincs megrakodva. H a s t y mérései szerint a mézzel m e g r a k o d o t t méh terhe a méhet sokkal neghaladja. O egy kilóban 10.286 méhet számlált (mielőtt meg rakodott), de a mézzel visszatérő méhekből 4536 n y o m e g y kilót. Schw. B. Ztg.) — 9-es kaptárok. A mai számunk hirdetési rovatában a 9-es
© BCU Cluj
is, h o g y nem okvetlenül kell őket méhesbe elhelyezni, hanem ugy, a mint vannak, bárhol feállltva, a kertnek díszére válik. Olcsósága pedig —• kitűnő szerkezet mellett. — minden más kaptár hátrányára előnyös. A m é g rendelkezésre álló néhány darab elkelvén, ily árban t ö b b é nem k a p h a t ó .
A szerkesztő postája. Z. J. urnák helyt. A »Magyar Méh« márcziusi számában kö zölt, »Levél a szerkesztőhöz« czimü szép vers a >Méhészeti Közlöny* 1886. évi 7-ik számában jelent meg, ily czim alatt: »Levél a Méhészeti Közlöny szerkesztőjéhez" s avval a költő e lapok szerkesztőjét tisztelte meg. A mi szerény kaptárunkból jutott tehát a szomszéd kaptárba ez a csillogó nektár-csöpp, mely ott, a forrás megjelölése nélkül besejteztetett. — H. J. urnák. A fenyőfakarók tartóssá tételére általában a rézgálicz-oldatot szokták használni. Ha 1 0 — i 5 ° / - o s oldatban a meg hegyezett karókat 24 óráig áztatjuk, azután kiszárítjuk, pár évvel tovább tart a karó a földben. Ujabban a Phenolzink oldatot használják czinkhamuval vegyítve. Ebből annyit kell mázolni a fára, a mennyit magába vesz. Az igy kezelt karó háromszor oly tartós, mint a nem impregnált. — K. G urnák. Karczag. Levélben tudósítottuk. Valószínűleg eltévedt. Egy kaptár 2 frt helyt. Méhészegyleti tagok részére az elnökség is köz vetíti a kaptármegrendelést. — P. A. urnák Békés-Földvár. Az értesítés el fog menni. — T. L. urnák F.-Gyarmat. A kérdéses ismertetés nem jelent meg. Forduljon Sötérhez. — K. Gy. urnák Algyógy. Előjegyzésbe van véve. Mikorra küldjük ? — H. J. urnák Szeged. Nem ajánlatos aloét keverni az ojtóviasz közé, azért, hogy a méhek el ne hordják, mert az áloé árt a méheknek. Egy kevés kőszén-kátrány, teljesen meg felel a czélnak és a fának sem árt. Az eszközökért forduljon Kiss Ernő, helybeli kereskedő czéghez. — Mézpergelőkről. Kérdés intéztetett hoz zánk, hogy a közelgő mézidény alkalmából minő mézpergetőt ajánlunk? Jelezzük, hogy tekintettel sokoldalú előnyeire, az u. n. Hungária méz pergetőt legmelegebben ajánljuk, melyet 1 0 — 1 2 írtért lehet beszerezni. Kapható Kolozsvárt Kiss Ernő vaskereskedésében. — De kitűnő szolgá latot tesz a Máthé Mihály bádogos által készített mézpergető is, melynek ára. 7. frt. Ez utóbbinál kitűnő viaszolvasztó, is kapható jutányos áron. 0
m
Szerkesztésért felelős ideiglenesen :
Bodor László.
© BCU Cluj
