Megyei Napló Itthon, Tolnában
TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA
2008. szeptember
Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban
Szõlõ és must mustra
„Babits-hajóval az életúton” Költõfejedelmünk születésének 125. évfordulójára emlékezett Szekszárd város Budapest I. kerületével és Esztergommal együtt szeptember 18–20. között. A XX. század, s a jövendõ hosszú évek magyar irodalmának irányát mutató személy sorsát, munkásságát idézték fel a „Visszafelé az életúton” címet viselõ dunai hajókirándulással. A szellemi töltekezés, az elõhegyi porta magányos-lázas alkotása, a pezsgõ fõvárosban töltött tevékeny évek mozaikjai éppúgy körvonalazódtak az út során, ahogyan a szülõváros egykor fojtó, késõbb megértõ, végül becsülõ korszaka felsejlett. (folytatás a 4. oldalon)
Átlagos idõjárás, átlagos terméshozam és minõség Tolna megyében, ahol a történelmi borvidéken kívül is jelentõs szõlõterületek vannak, mindig központi téma a szüret. Most éppen elõtte, közben és néhol már utána vagyunk. Van, ahol már finoman pezseg a kádban a murci, óvatosan kóstolgatják a nedût, és van, ahol kivárnak a gazdák, pár hétig még a tõkén éjszakáznak a fürtök. Lapunk – szakemberek segítségével – röviden visszatekint az idei idõjárásra, egyben megpróbálja elõrevetíteni, milyen évjárat lesz a 2008-as. Idén a szõlõtermelõk és a borászok összességében nem panaszkodhatnak az idõjárásra. Annak ellenére sem, hogy volt fagy, lisztharmat, peronoszpóra, jégverés. Nem lehet ok borúlátásra, mert a sok nehézség mellett volt kellõ
Nagyfalusi Tibor (középen), az esztergomi, Fusz György, a szekszárdi emlékbiztottság elnöke és Szabó Judit szervezõ
mennyiségû csapadék és napsütés is. A hozzáértõ gazda pedig rendszeres gondozással, jókor és jó szerekkel történõ permetezéssel akár a mennyiség, akár a minõség tekintetében jó évet tudhat maga mögött. Az elmúlt tél az újabban megszokottaknál hidegebb volt, a megye szõlõit viszont elkerülték a jelentõs fagykárok. Helyenként elõfordultak ugyan kisebbnagyobb fagyok, ám a szõlõtõkéket közel sem tizedelték meg a mínuszok, mint ahogy az észak-keleti megyék gyümölcsöseit már-már menetrendszerûen szokták. Ebben szerepet játszik az is, hogy sok év után ismét bõséges volt a hó, amely egyrészt csökkentette a fagy erejét, ugyanakkor jelentõs volt a nyáron az atkaveszély. Korán, már március végén megjelentek a májusi cserebogarak. (folytatás a 4. oldalon)
Megújult környezetben gyógyítanak 15 éve szoros barátságban
700 millió Ft-os fejlesztés a megyei kórházban
Tolna megye lakóinak biztonsága jó kezekben van
Dr. Muth Lajos fõigazgató-fõorvos és dr. Puskás Imre közgyûlési elnök adta át a megújult épületrészt
Az országos rendõr-fõkapitány is részt vett a közgyûlésen A megye lakóinak biztonsága jó kezekben van, értékelte a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság munkáját dr. Bencze József országos rendõr-fõkapitány a Tolna Megyei Közgyûlés szeptember 18-i ülésén. A köz- és közlekedésbiztonság áttekintése mellett döntés született pályázatok benyújtásáról, a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével való együttmûködésrõl, a megyei önkormányzat gazdálkodásának elsõ félévi helyzetérõl is. Ezenkívül hivatalosan átadták a megyezászlót a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányságnak. (folytatás a 3. oldalon)
Lapunk további tartalmából 2. oldal ♦ ÖSSZEFOGÁSSAL LESZ PÉNZ
3. oldal ♦ MÖZSNÉL TALÁLKOZIK KÉT KIVITELEZÕ-C CSOPORT
4. oldal ♦ HÁROM NAP A MAGYARSÁG JEGYÉBEN
5. oldal ♦ ÚJRATEMETIK JANUS PANNONIUST
6. oldal ♦ AZ ASZTALOK FEKETE GYÉMÁNTJA
7. oldal EDSZER IS SIÓ KUPA SZEKSZÁRDON ♦ 39-E
X. ÉVFOLYAM 9. szám
www.tolnamegye.hu
21. századi körülmények fogadják a betegeket a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházának „B” épületében, ahol a baleseti sebészeti, az általános sebészeti, az urológiai, a gégészeti és az orthopédiai osztály mûködik. A 669 millió Ft összértékû címzett állami támogatásból megvalósuló beruházás ünnepi átadására szeptember 9-én került sor. Amint azt dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke avató beszédében elmondta: a mûtõblokk után újabb épületrészben folyhat a legkorszerûbb körülmények között a gyógyítás és ezt a fejlesztõ munkát folytatni kell.
15 évvel ezelõtt, 1993-ban írták alá a baden-württembergi Weikersheim és Dunaföldvár elöljárói a testvérvárosi szerzõdést. Szeptember 20-án erre az alkalomra emlékeztek és erõsítették meg a dokumentumot a dunaföldvári Szüreti Napok keretében. A Nagy Gáborné és Klaus Kornberg polgármesterek kézjegyével ellátott okiratot dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke és Gyenesei István önkormányzati miniszter is megerõsítette aláírásával. (folytatás a 2. oldalon)
(folytatás a 3. oldalon)
Kiépülõben az üzleti kapcsolatok Közös pontokat keresnek az erdélyi és a hazai vállalkozók Mintegy 80 hazai és Romániából, Erdélybõl érkezett üzletember találkozott a napokban Szekszárdon. Az öszszejövetelt a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte azzal a céllal, hogy a két ország vállalkozói között felélénküljenek az üzleti kapcsolatok, nem utolsósorban azok eredményességét is szem elõtt tartva. Nemzetközi együttmûködéseit kívánja erõsíteni a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet ennek érdekében három éve felvette a kapcsolatot az erdélyi Kovászna megyével. A Tolna megyeiek egy nyertes pályázatának köszönhetõen idén már magasabb szinten folytatódhat az együttmûködés. Ennek gyümölcse az a partnertalálkozó, amelyet gazdasági konferenciával egybekötve szeptember 17–18-án rendeztek meg. Amint azt a megnyitón dr. Fischer Sándor
elnök kiemelte, a cél az, hogy a két ország vállalkozói jövedelmezõ üzleti kapcsolatba kerüljenek.
A hazai vállalkozókhoz hasonlóan az erdélyiek is jó lehetõségeket látnak az együttmûködésben. (folytatás a 3. oldalon)
A borogyinói csatamezõn fújták A Tamási Koncert-Fúvószenekar június végi sárvári fellépését a zsûri nemcsak kiemelt aranydíjjal értékelte, hanem a Kelet-Európai Fúvósszövetség révén egy oroszországi meghívással is jutalmazta. (folytatás a 4. oldalon)
Érdekes ajándékot kaptak a zenészek, pipát, dohányt, konzerveket tartalmazó haditarisznyát hozott haza mindenki
2. oldal
T O L N A
DUNAKÖMLÕD Tiszta udvar, rendes
Dombóvár, Bátaszék, Tamási és a környezõ falvak a nyertesek között
ház! Negyven porta kapott elismerést idén, a nyolcadszor meghirdett akción. A nyáron három alkalommal járta végig a települést egy négyfõs bizottság, amely értékelte a porták küllemét. A lakóházak mellett ezúttal idén nyolc présház is díjazott lett.
♦
FADD Új utakkal, parkolókkal, vízelve-
zetéssel, padokkal és növényekkel gazdagodott a faluközpont. Egy 2004-ben kiírt pályázat segítségével 74 millió forintból, 34 milliós önerõ mellett újították fel a település legfrekventáltabb terét, amelyet ünnepélyes keretek között adtak át.
♦
HÕGYÉSZ Kevesebb mint három év
alatt, a határidõ elõtt befejezték Hõgyészen a szennyvízhálózat kiépítését, és elkészült egy új, modern technikával felszerelt tisztítótelep is. A falu jelentõs pályázati támogatás mellett több mint 800 millió forintot költött a beruházásra. Az átadást az Alma–
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T E
Összefogással lesz pénz
HÍREK RÖVIDEN ♦
M E G Y E
Mi tagadás, a sok esetben kényszerûségbõl létrejövõ iskolatársulásoknak – kellõ kooperáció estén – pozitív hatásai is vannak. Komoly forrásokhoz juthatnak azok a konzorciumok, amelyeknek megfelelõ szakmai elõkészítés után, oktatásfejlesztésre beadott pályázatait támogatják. Két sikertörténet következik Dombóvárról és Bátaszékrõl, de Tamási is a gyõztesek között tudhatja magát.
Dombóvár Az elmúlt ötven év legnagyobb óvodaés iskolafelújítási programjában vehet részt a város több környékbeli község leendõ közös oktatási intézménye. Mint az sajtótájékoztató keretében elhangzott, a Nemzeti Iskolafelújítási Programtól a dombóvári önkormányzat vezette – Attalát, Csikóstõttõst, Döbröközt, Jágónakot, Kapospulát, Kaposszekcsõt és Nakot is összefogó – konzorcium a tervezett beruházásaihoz a maximálisan elnyerhetõ 90%-os, viszsza nem térítendõ támogatást nyert. Dr. Berta Otília, a szakmai program kidolgozását koordináló Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetõje azt emelte ki, hogy az országosan 253 sikeresen pályázó közül a dombóvári konzorciumnál több támogatást csak a komlói és a tamási kapott. Az összesen 1 329 814 207 forintba kerülõ korszerûsítésnek köszönhetõen a városban és a szomszédos falvakban egy olyan mikrotérségi alapon, racionálisan szervezett, az esély-
egyenlõséget biztosító, hat intézményegységbõl álló, költségtakarékosan mûködtethetõ oktatási hálózat alakul ki, amely a jelenleginél magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújt az óvodásoknak és a diákoknak. – Dombóváron összesen 971 millió forintot költhetünk a saját forrás hiányában régóta halogatott rekonstrukciós munkák elvégzésére – emelte ki Szabó Loránd polgármester. Ebbõl a pénzbõl a Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény több telephelye újul meg. A Hunyadi tér 23. szám alatti fõépületben kicserélik a nyílászárókat és a fûtõtesteket, a lapostetõt leszigetelik, a vizesblokkokat felújítják, a helyiségeket akadálymentesítik. A villamossági hálózat, illetve a zuhanyozók és az illemhelyek korszerûsítésén is átesõ Ivanich Antal utcai tornacsarnokra új magastetõ kerül. Az alapfokú mûvészetoktatási feladatokat ellátó intézményegység a jelenlegi helyérõl átköltözik a speciálisan átalakítandó Bezerédj utcai épületbe. Modernizálják az Apáczai Csere János Szakközépiskola kollégiuma egyik szárnyát is. Csikóstõttõsön az óvoda, az 1–4. évfolyamos általános iskola és a tornaterem padlóburkolatát cserélik újra 20 millió forintból. Kaposszekcsõn 176 millió forintos beruházásból új óvoda épül, amit a növekvõ gyermeklétszám és a régi épület rendkívül rossz állapota indokol. Döbröközön a község lakóinak régi vágya teljesül abból a 111 millió forintból, amit a
Szõlõ Fesztiválra idõzítették.
Dombóvár és a vele társult települések képviselõi a sajtótájékoztatón
több mint 100 éves általános iskola teljes renoválására és a közösségi célokat is szolgáló aulának az ingatlanhoz való hozzáépítésére költenek. Az óvodások, a diákok, valamint pedagógusaik várhatóan 2010-tõl és 2011tõl élvezhetik a közbeszerzési eljárások lebonyolítása után induló nagyszabású beruházások elõnyeit.
Bátaszék Soha nem látott fejlõdés elõtt állnak oktatási intézményeink – összegezte Bognár Jenõ (képünkön) polgármester a zöld utat kapott pályázatot. – Az integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztésére kiírt tenderen 996 millió 470 ezer forintot nyertünk Pörböllyel és Alsónyékkel együtt. Ha az arányokat nézzük, ez a közel egymilliárd forint támogatás megközelíti Bátaszék éves költségvetését. – Mi a pályázat lényege? – Az, hogy szakmailag és gazdaságilag is integrálódjanak a nevelési és oktatási intézmények a városban és a környezõ településeken. Az elnyert öszszegbõl lehetõség nyílik nagylélegzetû korszerûsítésre, fejlesztésére. Konkrétan: Az elkövetkezõ években az alsónyéki és a pörbölyi óvoda is megújul a pénzbõl, mégpedig olyan mértékben, amelyrõl ezek a kistelepülések önállóan nem is reménykedhettek. Az önkormányzatok maguk határozzák meg az elvégzendõ feladatokat és önrésszel õk is kiegészítik a támogatást. – Bátaszéken mit terveznek? – A bölcsõdétõl a gimnáziumig minden intézmény érintett a felújításban. A jelenlegi három tagóvodát összevonva egy intézményt hozunk létre egy új épületben, amit Tüzép-telep helyén szeretnénk felépíteni. A Perczel utcai óvoda épületébe költöztetnénk a bölcsõdét, a Flórián utcait értékesíteni szeretnénk. A Kossuth utcai épülettel komoly terveink vannak, megfelelõ átalakítások után szálláshelyek létesülnének a késõbbiekben. A legjelentõsebb felújítás és átala-
kítás az általános iskolát érinti. A hátsó egyszintes épületet lebontjuk, a helyére olyan korszerû rész épül, amelyben helyet kap az aula és a mûvészeti oktatást kiszolgáló helyiségek egyaránt. Megújul és szakaszolható lesz a fûtésrendszer. Hõ- és hangszigetelt nyílászárókat kap az épület és korszerûsítjük a konyhát is. – A gimnázium mire számíthat? – A már teljesen elavult tornaterem megszûnik illetve más funkciót kap, a testnevelési órák ma már a sportcsarnokban illetve az uszodában zajlanak. Az udvarban álló épületet is átépítjük, aula létesül. Megújul a melegítõkonyha, az étkezõ, a fûtési rendszer, és itt is új nyílászárókra cseréljük a régieket. – Az infrastrukturális fejlesztés mellett szakmai fejlesztés is várható… – Igen, a szakmai rész keretében a társult intézmények (Báta, Mórágy, Bátaapáti, Alsónyék és Pörböly) igényt nyújthattak be különbözõ eszközökre. Nálunk az oktatási intézményekben teljesen kiépül az internethálózat is. G.R.–Stang–szk
Mikrotérségi oktatási központ Tamásiban Közel 1,2 milliárd forintot nyert Tamási és a környékbeli települések: Szakály, Nagykónyi, Pári, Értény, Koppányszántó, Regöly és Fürged egy közös igazgatású közoktatási intézmény megvalósítására a Dél-Dunántúli Opratív Program keretén belül. A nyertes pályázat célja kettõs, a szervezeti és tartalmi megújítás mellett infrastrukturális beruházásra is sor kerül. Ez utóbbi során egy iskola rekonstrukcióra, illetve bõvítésre kerül sor, amely érinti a korábbi tamási Würtz Ádám Általános Iskolai épületet, valamint a gimnáziumot. Az általános iskolában a felújítás-bõvítés következtében létrejövõ új intézmény befogadja majd a Fõ utcai általános iskola valamennyi tanulóját, valamint a zeneiskolát, és a létrejövõ új iskola minden igényt kielégítõen szolgálja majd a magas szintû nevelés-oktatást. A gimnáziumban egy új aula létesítése, valamint a kollégium felújítása a legfontosabb cél. Ö.J.
15 éve szoros barátságban Veszélyben a kistelepülések iskolái
(folytatás az 1. oldalról)
Az eseményen felszólalók mindegyike azt hangsúlyozta: a testvérvárosi kapcsolatok igazi eredménye az, ha az emberek között is barátságok alakulnak ki. Ez Dunaföldváron és Weikersheimben sikerült, hiszen többen már úgy köszöntik egymást, mintha gyerekkori barátok lennének. Ez a fajta kapcsolat adhat valódi
értelmet és tartalmat az Európai Uniónak. Ahogy Puskás Imre fogalmazott: az unió akkor lehet mindannyiunk számára a legelõnyösebb, ha nemzetek közötti kapcsolatok is létrejönnek. A helyi iskolák tanulóinak mûsoraival színesített ünnepségen a két város zászlajának cseréjére is sor került, amelyek majd a közterületen emlékeztetnek erre a szoros barátságra. -r-
Közkedvelt ember az atomerõmû élén Sokan ma is nosztalgiával beszélnek Pónya Józsefrõl, aki a Paksi Atomerõmû Vállalat vezérigazgatói tisztségét 13 éven át, 1978. és 1992. között látta el. 2008. szeptember 11-én visszatért a vezetésbe: õt választotta elnökké az igazgatósága. Az atomerõmû elsõ számú vezetõjeként mind szakmai, mind emberi kvalitásával példát mutatott az egész beruházás dolgozói számára. Kiemelkedõ munkássága eredményeként átvehette az Eötvös Lorándvalamint a Wigner Jenõ-díjat is, de õ nem ettõl népszerû ma is a kisemberek között. Közvetlen, ugyanakkor szókimondó stílusáról anekdoták születtek. Pónya József már ma legenda az õt díszpolgárává fogadó atomvárosban. – Amikor megkerestek, hogy elvállalnám-e az elnöki tisztséget, eleinte vonakodtam – mondja. – Az a 17 év azonban, amit a paksi atomerõmûnél eltöltöttem, nagyon belém ivódott. Belenõt-
tem ebbe a cégbe. Szeretném elérni, hogy a régi, jól bevált módszereket bevezessük, úgy gondolom, a mai, az erõmûben felnõtt menedzsmenttel ezt meg is tudjuk valósítani. Az erõmû feladata ma is ugyanaz, mint egykoron. Gazdaságosan, teljes biztonság mellett minél több áramot termelni és értékesíteni. Ezt várja tõlünk a tulajdonos, akit én képviselek az igazgatóságban. Az elnök hozzátette: nagyon fontos közelebb hozni a kisembereket a vezetõséghez. Pónya József szerint a kapacitásbõvítésnek és az üzemidõ-hosszabbításnak nincsen Magyarországon alternatívája. Elõbbi esetében 2×1000 MW teljesítményû blokkok felelnének meg leginkább a hazai rendszernek, ám a beruházást 2010-re már teljesen elõ kell készíteni. Mint mondta, gyors döntés kell errõl, mert az atomerõmû-építõ kapacitás véges, valószínûleg sorba kell majd nekünk is állni az ezzel foglalkozó cégeknél. Vöröss Endre
Régiószerte tiltakoznak a fejlesztési tanács döntése ellen az önkormányzatok Mint arról korábban beszámoltunk, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács július 10-i ülésén az oktatásfejlesztésére 7 évre szánt 22 milliárd Ft 90%-át egyetlen döntéssel elosztotta. Ezzel felrúgta a több éves egyeztetõ munka eredményeként megalkotott akcióterveket, amit kormányrendeletben is jóváhagytak. A lépés ellen októberben országos demonstratív találkozót szerveznek Sárszentlõrincen. Sok önkormányzat, amely nem indult az elsõ körben, már nem is tud erre a célra pályázni, mert a források elfogytak. Ez súlyos versenyhátrányt jelent azon intézményeknek és településeknek, amelyek emiatt 2013-ig nem juthatnak oktatásfejlesztési támogatáshoz. A döntés ellen Somogy, Baranya és Tolna megye közgyûlésének elnökei tiltakozó levelet írtak a területfejlesztést felügyelõ Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek, amelyben kérték a határozat megsemmisítését, de választ még nem kaptak. A döntés nagy felzúdulást keltett mindhárom megyében. Somogyban szeptember 17-én mintegy 50 polgármester részvételével tanácskozást hívtak össze az ügyben. Gelencsér Attila (Fidesz), a Somogy Megyei Közgyûlés elnöke a DDRFT iskolafejlesztési pályázatán a közelmúltban kihirdetett döntéssel kapcsolatban kifejtette: örülnek annak, hogy Somogyban 11 nyertes pályázó – 78 településrõl – csaknem 9 milliárd forint támogatást kapott iskolafelújításra, ám nehezményezik, hogy e döntéssel mintegy 100 somogyi iskola
és óvoda kimaradt a támogatásból. A közgyûlési elnök szerint ezeknek az intézményeknek 2014-ig esélyük sem lesz arra, hogy európai uniós támogatáshoz jussanak. A jelenlévõk egyetértettek az illetékes miniszterhez írt levéllel, amelyben a felmért igények ismeretében azt kérik: a Dél-dunántúli regionális programban 12 milliárd forintot csoportosítsanak át a támogatásból kimaradt iskoláknak, illetve teremtsenek új pályázati lehetõséget számukra még ebben
az európai uniós költségvetési idõszakban, avagy a következõ költségvetési évtõl a kormány a nemzeti költségvetésbõl címzett támogatás formájában biztosítson forrást a pályázatból kimaradt somogyi oktatási intézményeknek. Dr. Puskás Imre közgyûlési elnök Tolna megye képviseletében szintén örömét fejezte ki a nyertes pályázatokkal kapcsolatban, de felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatból kimaradt települések be lettek csapva ezzel a döntéssel. Az elnök szerint azok, akik 2014-ig nem juthatnak forráshoz oktatásfejlesztésre, versenyhátrányba kerülnek. Ez pedig leginkább a kistelepülések iskoláit sújtja, amelyek léte kerül veszélybe. Ha pedig az iskola megszûnik, akkor a település is leépül. Puskás Imre a kisiskolák megmentése ügyében országos demonstratív találkozóra hívta a megjelenteket 2008. október 18-ra, Sárszentlõrincre. Réger Balázs
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
Tolna megye lakóinak biztonsága jó kezekben van (folytatás az 1. oldalról)
Dr. Bencze József országos rendõr-fõkapitány személyesen is részt vett a Tolna Megyei Közgyûlés szeptemberi ülésén, amelynek egyik kiemelt témája a megye köz- és közlekedésbiztonságának értékelése volt. Elismerõleg nyilatkozott a Tolna megyei rendõrök munkájáról. Kiemelte: fõleg a felderítõ munkában tapasztalható jelentõs fejlõdés, de a közlekedés területén is láthatóak az eredmények. A zéró tolerancia hatása számszerûen is kimutatható. Tolna megyében is csökkent a balesetek száma (a tavalyi 502-rõl a jelenlegi 476-ra). Dr. Soczó László megyei rendõr-fõkapitány fontosnak tartja a rendõri állományban elindított fiatalítást, illetve a városi kapitányságok személyi állományának erõsítését, de problémaként vetette fel a létszámhiányt. Megyénkben a
bûncselekmények összetétele alapvetõen nem változott, továbbra is a vagyon elleniek részaránya a meghatározó. Jelentõsen csökkent a garázdaságok száma. A leggyakrabban lopások fordulnak elõ, de az is összességében mérséklõdött. Viszont megduplázódott a zseblopások, a gépkocsi feltörések és gépkocsi lopások száma. Az eredmények elérésében fontos szerepe van a rendõrséggel együttmûködõ szervezeteknek, így a polgárõrõrségnek és más civil szervezõdéseknek is, illetve az önkormányzatoknak. A megyei fõkapitány a prioritások között említette a rendõrség megújulását szolgáló programok továbbvitelét, a közlekedési helyzet további javítását és a személyi állomány feltöltését, kiemelt figyelmet fordítva a körzeti megbízotti hálózat bõvítésére. A közgyûlés egyhangúlag támogatta a rendõrség beszámolóját. Ezt követõen a megyei rendõr-fõkapitány átvette a megye zászlaját. A képviselõk döntöttek a szekszárdi és a faddi gyermekotthon korszerûsítésére vonatkozó uniós fejlesztési pályázatok beadásáról is. Nyertes pályázat esetén kicserélik a szekszárdi intézményben a nyílászárókat, a homlokzatot hõszigetelik, a vizesblokkokat felújítják, illetve belsõ festés-mázolást is terveznek. Faddon szükség van szennyvízcsatorna és csapadékvíz-csatorna építésére, a nyílászárók
cseréjére, illetve teljes külsõ-belsõ festésre is. A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete a megyében a rászorulók érdekében végzett tevékenysége alapján és anyagi forrásainak kiszámíthatósága érdekében együttmûködési megállapodás megkötését javasolta a megyei önkormányzatnak. Ezt a képviselõk támogatták. Ennek értelmében a Vöröskereszt megyei szervezete 2008-tól évente 400 ezer forint támogatásra számíthat a megyétõl. A közgyûlés elfogadta a megyei önkormányzat elsõ félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót, amelybõl kiderül: a költségvetés kiegyensúlyozott képet mutat, amihez hozzájárult a bevételek jelentõs növekedése. Ez azonban nem a feladatellátás kedvezõbb finanszírozásának, hanem a külsõ források sikeres bevonásának köszönhetõ. A költségvetés hiánya a tervezett 1,6 milliárd forint helyett lényegesebben kisebb összeget, 382 millió forintot tett ki az elsõ félévben. A módosított bevételi és kiadási fõösszeg 17,3 milliárd forint. 2008 elsõ félévében több fejlesztés is megvalósult. Befejezõdött a megyei kórház „B” épületének rekonstrukciója, a gyönki gimnázium tetõrekonstrukciója, a regölyi rehabilitációs intézmény és gyermekott-
Kiépülõben az üzleti kapcsolatok (folytatás az 1. oldalról)
Az egyik partnerterület Maros megye, ahonnan 12 helyi vállalkozó jött el a rendezvényére. Képviselõjük, Oláh Péter a megjelenteknek bemutatta a térség iparát. Az Erdély közepén található terület virágzó gazdasággal rendelkezik, itt csaknem 18 ezer aktív vállalkozás mûködik. Ezek nagy része a vegyiparban, vagy a fa- illetve textiliparban tevékenykedik. Maros megye mellett a másik partner Kovászna térsége. Császár Miklós, a helyi kamara munkatársa arról tájékoz-
tatott, hogy Erdély gazdasági mutatói rendkívül jók. Egy dinamikus piac várja a vállalkozni vágyókat, több mint 8%os növekedési rátával. A kovásznaiak úgy vélik, a két ország közötti kapcsolat mindenképpen gyümölcsözõ lehet. Szó esett arról is, hogy milyen feltételekkel lehet vállalkozást létrehozni Erdélyben. Nagy Mária Kovászna megyei jogász szerint igen egyszerû a külföldiek dolga. Csupán egy erkölcsi bizonyítvány kell hozzá, illetve az, hogy az érintett személynek ne legyen tartozása a Román állam felé. Erdélyben viszont
nem kapnak adókedvezményt a külföldiek, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A 2 napos partnertalálkozó záró rendezvényén csaknem 80, ebbõl 36 erdélyi vállalkozás szakemberei találkoztak és cserélték ki tapasztalataikat. A román cégek fõleg az építõipar és a kereskedelem területét képviselték. Már itt a helyszínen több komoly tárgyalás folyt. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara reméli, hogy a kezdeti lépéseknek szélesebb körben is lesz folytatása.
Néhol 10 méter magas töltésre emelik az M6-ost
Az egyik legnagyobb anyagnyerõ hely Mözsnél van. A bekötõút egyik oldaláról már elvittek 900 ezer köbméter földet. Ott befejezték a kitermelést, s most a másik oldalt vették munkába, ahonnan 1,3 millió köbmétert bányásznak ki. A munka a felsõ humuszréteg
félrehúzásával kezdõdik, amit késõbb visszaterítenek a talajra illetve az úttöltés rézsûjére. Egy köbméter földért 100 forintot fizet a vállalkozó, és körülbelül kétszer annyiért adja tovább a sztrádaépítõ cégnek. Néhol 10 méter magas töltést is kellett építeni, ott, ahol az autópálya nyomvonala vasutat vagy másik utat keresztez; például az M6-ost, Mözs külterületén. A fuvarozókon kívül háromszáz gép és ezer ember dolgozik a Mözs és Bátaszék közötti szakaszon, amit a Colas Hungária Kft. épít. De lassan megkezdik a Mözs és Paks közötti szakaszt is, a Bilfinger és Berger Hungária Fotó: Lehõcz Péter
Van, ahol már az elsõ aszfaltréteget terítik
HÍREK RÖVIDEN ♦
TOLNA MEGYE A 100 éves Nyugat cí-
mû irodalmi folyóirat jubileuma alkalmából interaktív múzeummá átalakított autóbusz járja az országot július óta. Tolna megyében szeptemberben Bonyhádon, Kakasdon, Nagymányokon, Tevelen, Dombóváron, Pakson és Szekszárdon találkozhattak vele az érdeklõdõk. Egy-egy helyszínen néhány napot töltött, hogy bemutassa a korszakos jelentõségû folyóirat történetét, fontosabb alkotóit. Dokumentumok, fotók, az egykori szerzõk korabeli hangfelvételei és archív filmfelvételek segítségével elevenedett meg a legendás Nyugat.
honok bútor és eszköz beszerzése, a Szent András Otthon bölcskei telephelyének nyílászáró cseréje. További, fõleg uniós fejlesztési pályázatok elõkészítése és benyújtása is megtörtént. Ezek közé tartozik a Szent András Otthon akadálymentesítése, a Vármegyeháza felújítása, a Térségi Integrált Szakképzõ Központ létrehozása, valamint a Balassa János Kórház sürgõsségi betegellátásának fejlesztése. Pozitív döntés eddig a TISZK ügyében született. A Tolna Megyei Levéltár beszámolóját is megtárgyalta és elfogadta a közgyûlés, amibõl kiderült: a jövõben a levéltárban szükség lesz az informatikai háttér fejlesztésére, önálló honlap megjelentetésére, az állományvédelem javítására, illetve technikai jellegû javításokra, fejlesztésekre. Hosszútávon pedig a levéltár méltó helyre való költözése oldhatja meg a helyszûkébõl adódó problémákat. -regerb-
♦
DUNAFÖLDVÁR A 8. alkalommal meg-
rendezett Földvár Expón 29 kiállító vett részt idén. A zömmel kereskedõ vállalkozásokon kívül jelen volt több biztosító, a szekszárdi Európai Információs Pont, és több civil szervezet. Színesítette a palettát egy napkollektorokat, illetve minõsített orvostechnikai eszközöket kínáló cég is. A vásárdíjat a Dunaföldvári Kertbarátkör nyerte el.
♦ TOLNA Több mint 80 Tolnáról elszármazott látogatott vissza szeptember 14-én a településre. A rég nem látott ismerõs arcokat a polgármesteri hivatalban dr. Sümegi Zoltán polgármester köszöntötte. Az épület megtekintése után a vendégek egy finom tolnai halászléra voltak hivatalosak, majd megtekintették Verseghy Ferenc Fazekas Népi Iparmûvész kiállítását. A találkozó család- és rokonlátogatással fejezõdött be.
Új vezetõk a közalapítvány élén Szeptember 3-án tartotta elsõ ülését a Tolna Megyei Gyermekés Ifjúsági Közalapítvány új öszszetételû kuratóriuma. Az alapító Tolna Megyei Önkormányzat április 25-i ülésén a szervezet új elnökének Sándor Tamásnét – a közalapítvány korábbi titkárát – választotta. Az alelnök Zsók Imre lett. A kuratórium további tagjai Bonyhádról Steiner Krisztián, Tamásiból Lovay Miklós, Szekszárdról Zentai András, Faddról Márkus György, és Dombóvárról Dutkai Péter, aki idõközben tagságáról lemondott. Helyére a Tolna Megyei Közgyûlés szeptember 18-i ülésén a szintén dom-
bóvári Kerényi Zsoltot választotta. Az alakuló ülésen a kuratórium új titkárnak szavazott bizalmat Partos János személyében. A tagok jóváhagyták dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnökének indítványát, amely szerint az alapítvány Béla király téri épülete (Szekszárd) lesz a megyei, illetve települési önkormányzati vezetõk összefogásával létrejövõ Tolna Megyei Kisiskolák Alapítványának székhelye. A közalapítvány elõtt álló két legfontosabb feladat a Fadd-Dombori Ifjúsági Tábor jelenleg kevesebb mint 60%os kihasználtságának javítása, illetve az ifjúsági közösségszervezés erõsítése. -rb-
Wessely Judit
Mözsnél találkozik két kivitelezõ-csoport Rohammunkában épül az M6-os. Többen vélik úgy, hogy emiatt történtek a balesetek és az alagútomlás is a Szekszárd Bóly közötti szakaszon. Itt ugyan még mindig áll a kivitelezés, mert még tart a vizsgálat, de a nyílt szakaszokon iszonyatos mennyiségû földet mozgatnak meg.
3. oldal
K Ö Z É L E T E
Kft. kivitelezésében. Ott egyelõre a régészek élveznek elsõbbséget, de november 30-ig át kell adniuk a munkaterületet a sztrádaépítõknek. A töltésre cementezett útalap, arra három réteg aszfalt kerül. A Colas egyes helyeken már az aszfaltot teríti, de számos felüljárót kell megépíteniük még, többek között egy új Sió-hidat is. Az átadási határidõ az egész pályára vonatkozóan 2010 márciusa. A Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. mihamarabb folytatni kívánja az M6-os sztráda Bátaszék melletti alagútépítési munkálatait. Közleményt bocsátottak ki a közelmúltban, amely szerint a három független szakértõ – dr. Mecsi József, Bernd Gebauer és dr. Jürgen Schwarz – támogatja az eddig alkalmazott osztrák alagútépítési módszert. A szakértõi jelentés javasolja a leállított fejtési munkálatok folytatását, megfelelõ körültekintéssel. Szerintük az omlás oka a vízbehatolás, a két párhuzamos járat közötti pillér teherbírásának elvesztése, illetve a fejtések egymásra hatása lehetett. Mint ismeretes, a nemzeti közlekedési hatóság és a bányakapitányság is betiltotta az omlást követõen a munkavégzést. Folytatni csak az õ engedélyükkel lehet. Az engedélyt egyelõre nem adták meg, mert dr. Kereki Ferenc bányakapitány szerint a kapott anyag nem elég a döntéshozatalhoz. Lapzártánkkor további információkat, adatokat várnak a szakértõi jelentésben foglaltak alátámasztására. -Wy-
Megújult környezetben gyógyítanak (folytatás az 1. oldalról)
Hozzátette: a „B” épület beruházását problémamentesen, az eredeti ütemterv szerint fejezte be a kivitelezõ Aktív Kft. Dr. Muth Lajos fõigazgató-fõorvos szintén fontos lépésnek nevezte az alig másfél év alatt lezajló fejlesztést, ami pozitívan hat a szakdolgozók munkájára is. Ennek pedig végsõ soron a betegek lesznek a nyertesei. Reményét fejezte ki, hogy a mûtõblokk- A szakdolgozók is 21. századi hoz kapcsolódó sürgõsségi részleg körülmények között dolgozhatnak kialakítására vonatkozó pályázatuk eszközöket is beszereztek. A változások is sikerrel jár majd. szembetûnõek és jelentõsek, amit mind A közel 5000 m2 alapterületû épületa betegek, mind a dolgozók nagy örömben megújultak a kórtermek: 18 emelt mel fogadtak. Az ünnepi átadást követõ szintû, fürdõszobás két és három ágyas bejáráson több beteg is úgy nyilatkokórterem, 19 db három ágyas, 9 db négy zott, hogy ilyen jó körülmények között ágyas és 3 db öt ágyas kórtermet adtak kellemesebben és nyugodtabban érzi át. Újak lettek a kezelõk, a vizsgálók, a magát. Ez pedig gyógyulásukat is elõseszemélyzeti helyiségek, a tárolók és a gítheti. -regekazánház is. Emellett ápolási és orvosi Több emelt szintû kórtermet is kialakítottak
4. oldal
T O L N A
Három nap a magyarság jegyében A címbéli jelmondatot választotta a Parázsló Közhasznú Alapítvány szabadegyetemének, amin elõadások, kiállítások és más színes programok népszerûsítették a magyarság kultúráját a hónap elején Szekszárdon. A rendezvényre a vártnál jóval kevesebben érkeztek, ennek ellenére valószínûleg jövõre is megrendezik a programot. A Parázsló Közhasznú Alapítvány legfontosabb gondolatai közé tartozik a nemzetiségi tudat képviselése és az eredet, a múlt tisztába tétele. Soha ennyi elõadó egy helyen még nem fogott össze azért, hogy jobban megismertesse népünk eredetét, kutúráját, hagyományait. A szervezõk tudatosan helyezték a középpontba Ázsiát, és hívtak meg Mongóliából, Törökországból, Üzbegisztánból, Kazahsztánból, Japánból, Azerbajdzsánból nagyköveteket, illetve más magas rangú diplomatákat, hogy bemutassák or-
szágukat és népüket. A kutatások alapján egyre inkább világossá válik ugyanis, hogy a magyarság gyökerei nem a finnugorok között keresendõk, hanem az ázsiai kontinensen – mondta Parragné Simon Veronika fõszervezõ. A küldöttségek fogadása után a Prof. Dr. Kiszely István biológus, történész, antropológus A magyar és rokon népek õstörténete a genetikai vizsgálatok tükrében címmel tartott elõadást. Ezt követõen a témához kapcsolódó különféle kultúrtörténeti elõadások, zenei programok várták az érdeklõdõket. Fellépett többek között a Kormorán együttes és Varga Miklós is. A gyermekeket játszóház, kézmûves foglalkozások szórakoz-
tatták, de megismerhetõ volt többek között az õsi rovásírás is. A szabadegyetem idején jurtafaluvá vált a Béla király tér, amibe bárki betérhetett, és régi hagyományos ételeket kóstolhatott. H.Zs.
„Babits-hajóval az életúton” (folytatás az 1. oldalról) A Babits Mihály nevét e jeles napra felvett hajón irodalomtörténészek disputái, klasszikusés jazz zenei percek tették izgalmassá a közös emlékezést. A 200 fõs utazóközönség részleteket láthatott Jelenczki István készülõ Babits-dokumentumfilmjébõl. A behúzott függönyös, betegszagú szoba hangulatát, a sziporkázó szerkesztõségi párbajokat ugyan-
úgy felidézték a neves színmûvészek tolmácsolásában elhangzott naplórészletek, amint például Babits házasságkötésekor tapasztalt ambivalens érzelmeit, egy-egy gyöngyszemének születési körülményeit – hatalmas és porszemnyi emberi történéseket. Az esztergomi ködös kikötõi reggelbõl a Magyar Tudományos Akadémiához „röpült” a hajó, amelynek utasai kézbe vehették az alkalomra korabeli tördeléssel, tipográfiával nyomtatott ünnepi Babits-számot. A paksi kikötést követõen az ünneplõk rövid buszút után a Szekszárdi Szüreti Napok programjaiból kaptak ízelítõt. Másnap délelõtt szekszárdi irodalmi városnézésen és az V. Festészeti Triennálé megnyitóján vettek részt. A háromnapos együttlétet közös szüreti felvonulás zárta. Panyi Zita
K Ö Z É L E T E
MEGYEI NAPLÓ
Szõlõ és must mustra (folytatás az 1. oldalról)
Régebben az általános iskolában azt tanították, hogy négyévente rajzanak fokozott mértékben. Az idei pont egy ilyen év volt, szerencsére mégsem volt több a szokásosnál a számuk. Ennek egyik oka az lehet, hogy a cserebogarak nem látogatták kellõ rendszerességgel a biológiaórákat; a másik, hogy a globális felmelegedés és a korábban nem tapasztalható környezeti hatások következtében egy újabb mezõgazdasággal kapcsolatos régi bölcsesség és megfigyelés vált érvénytelenné, s ez által múlt idejûvé.
Növényvédelmi szempontból rendkívül kritikus idõszak volt az idei nyár. A meleg napsütés váltakozása a bõséges esõkkel „ideális” viszonyokat teremtett a különféle szõlõbetegségek elterjedésének. Azok a gazdák, akik nem voltak eléggé figyelmesek, vagy azok, akiknek a szomszédjai hosszabb ideig nyaralni voltak, s elhanyagolták a területük mûvelését, könnyen szembesülhettek az elharapózott kórral. Az idõjárás hihetetlen mértékben kedvezett a lisztharmat kialakulásának, amit csak tetézett a már említett atkaveszély. Azonban megfelelõ szerekkel és körültekintéssel többékevésbé meg lehetett elõzni a nagyobb bajokat. Tolna megyét és szõlõit az utóbbi években elkerülte a nagyobb jégverés, az idei szokatlanul heves viharok viszont nálunk is jelentkeztek, és bizony jó pár levelet, fürtöt tépáztak meg az olykor dió nagyságú jégdarabok. Bár a Tolna környéki szõlõket elkerülte a csapás, Szekszárdon a nyáron három komolyabb jégesõ is jelentõs veszteségeket okozott. Öröm az ürömben, hogy ezek a viharok inkább júliusra voltak jellemzõek, s így az ilyenkor megszokottnál kevésbé indult be a károkat tetézõ rothadás. Most pedig lássuk a hozamot! A családi gazdaságok, kistermelõk, akik nem
fõ profilként, csupán kereset-kiegészítés gyanánt, vagy saját fogyasztás és felhasználás céljából foglalkoznak a szõlõtermesztéssel és borelõállítással, összességében átlagos évet zárnak. A jégverés okozta károkat csak némileg kompenzálja az, hogy a viszonylag sok napsütés következtében a korai fajtáknál az átlagosnál egy-két fokkal magasabb a must cukorfoka, s így másra fordítható az egyre dráguló cukorra szánt pénz. Heimann Zoltán (bal oldali képen) szekszárdi termelõ lapunknak elmondta, hogy kellõ odafigyeléssel sikerült úrrá lenniük a jelentkezõ betegségeken, s így átlagos hozamnak néznek elébe. A korai érésû fajták, mint az oporto, a zweigelt, a pinot noir vagy a rizlingszilváni már a pincékben van. A 22-es pinot noir mellett az oportonak és zweigeltnek a megszokott 19-20-as a cukorfoka. Az elmúlt hetek esõzései leginkább a kadarkánál és a hozzá hasonló, vékony héjú fajtáknál okoztak gondot. A sok esõtõl felduzzadt szemek némelyike kicsattan, az esetleges felmelegedés pedig rothadást indíthat be. Így ezeknek a szõlõfajtáknak idén nagyon kritikusak a lehetõségei. A különféle roséborok szõlõit a napokban szüretelik, míg a kései, tolna megyére jellemzõ fajták, a kékfrankos, a merlot és a cabernet szürete október közepe táján lesz esedékes. A termésmennyiség tekintetében Kelemen Erika (képen lent) szekszárdi hegybíró elmondta: az idáig beérkezett kevés adatot alapul véve, átlagos, 70 mázsa/hektáros a termés. A nagyobb felvásárlók, mint a Törley vagy a Danubiana
Jókora fürt kerül a vödörbe
kára, Szekretár Jánosné lapunkat arról tájékoztatta, hogy feléjük magasabb a becsült hozam, így hektáronként 80-85 mázsa várható. Mivel a felvásárlói árak nagyjából azonosak a szekszárdiakkal, a tolnai szõlõtermelõk idén jobban járnak.
A 2008-as év boraival kapcsolatban még nagyon korai lenne bármilyen találgatásokba bonyolódni. A szeptemberi kiadós esõk sok szép reményt oszlattak szét. Bár a korai érésû szõlõk még megfelelõ körülmények között kerültek a kádakba, a megyénk fõ profilját adó fajták, a kékfrankos, a merlot, és a különféle cuvék fõ összetevõi számára átlagos évjáratot lehet jósolni. -toga-
Ellenõrök a tõkék között A Dél-Dunántúli Munkaügyi Felügyelõség a szüreti idõszakban fokozottan ellenõrzi a szõlõkben a feketén foglalkoztatottakat. A cél annak elérése, hogy a szõlészetek
idén leginkább a kékfrankost keresik. Az oporto kilójáért 55 Ft körül fizetnek, és nagyjából 65 Ft-ot a kékfrankosért, ami 10-15%-kal kevesebb a tavalyi árnál. A betegségek elleni védekezés érdekében többször kellett permetezni, mint máskor, így az elõállítási költségek emelkedtek. Mindezek miatt az eladásra dolgozó kistermelõk – tavalyhoz képest – rosszabbul járnak. A tolnai borvidék tit-
szabályosan, vagy bejelentett dolgozóval, vagy naprakészen vezetett, alkalmi munkavállalói kiskönyvvel alkalmazzák a szüretelõket. A szabálytalankodók 100 ezer forintos bírságra számíthatnak. Akit többször rajtakapnak fekete foglalkoztatáson, azokra akár 20 milliós bírságot is kiszabhatnak. A kisebb, általában hétvégén zajló családi szüreteket a hatóság nem zavarja meg.
A borogyinói csatamezõn fújták
Új lakások a Szekszárdon Makovetcz Imre által vezetett mérnökcsoport tervezi azt a 68 új lakást, amely Szekszárdon a Fecskeház melletti területen épül meg jövõre. A beruházás szervezõje és lebonyolítója a Szekszárdi Vagyonkezelõ Kft. Az üzleti alapon értékesített lakások alapterülete az igényeknek megfelelõen 40-tõl 100 m2-ig terjed. A tervek szerint családbarát környezetben, megfelelõ parkosítással, parkoló helyek kialakításával építik meg a három épületbõl álló blokkot. Az ingatlanok fenntartása várhatóan alacsonyabb lesz az átlagnál, köszönhetõen a megfelelõ hõszigetelésnek. Az önkormányzat célja az építkezéssel többek között az is, hogy visszacsábítsa a Szekszárdról elszármazott fiatalokat. Ezért igyekszik elérhetõ áron kínálni az új lakásokat. h-k
M E G Y E
(folytatás az 1. oldalról)
A nem hétköznapi úticélról, és magáról a 9 napos utazásról Szabó László, a Tamási Fúvós Egylet elnöke számolt be lapunknak. – Már maga a távolság megtétele is szép feladatnak ígérkezett, mert hát Oroszország, és a fõváros, Moszkva nincs éppen a szomszédban – kezdte élménybeszámolóját az elnök. – Szeptember 2-án autóbusszal vágtunk neki tekintélyes létszámmal, 51-en a ránk váró 5 ezer kilométernek. A számunkra már szokatlan bürokratikus és hosszadalmas határátlépés után Kijev érintésével érkeztünk az orosz fõvárosba. – Milyen volt Moszkva? – Mint egy modern európai világváros. Mindenütt hatalmas építkezések zajlanak, és meglepõ volt a tisztaság, szinte szó szerint leesett az állunk. Itt elsõként Moszkva 50 éve létesült városrészében, Zelinográdban léptünk fel az ottani ünnepségen, majd a következõ nap Borogyinóba utaztunk, ahol a Napóleon elleni gyõztes csata megemlékezésén koncerteztünk. – Úgy tudom, egy alkalmi nagyzenekarnak is részesei lehettek.
– Itt sok ezer ember elõtt lépett színpadra a 14 meghívott hazai, ukrán, belorusz, szlovén és a mi együttesünkbõl összeállított 500 fõs egyesített zenekar. Felemelõ érzés volt a történelmi helyszínen eljátszani Csajkovszkijnak a gyõzelmes csata emlékére komponált 1812-es nyitányát. – Meglepõ ajándékot kaptak… – Egy kicsit mi is a megelevenített ütközet részesének érezhettük magunkat,
mert a zenekarnak ajándékozott díszkardon kívül emlékül egy „haditarisznyát” kaptunk valamennyien, amelybõl nem hiányzott a pipa és a dohány sem. Az orosz fogadtatás amúgy nagyon szívélyes, figyelmes volt. A házigazdák igyekeztek minden kívánságunkat teljesíteni. Az út egyben kirándulás is volt számunkra, hiszen megtekinthettük az orosz fõváros nevezetességeit, így jár-
tunk többek között a Vörös téren, s az esti Moszkva folyó partján. Hazafele Kijevben szálltunk meg és egy rövid kitérõvel megcsodáltuk a Lavra kolostoregyüttest. Az élményekben igazán gazdag oroszországi útról jó hangulatban, de nagyon fáradtan tért haza a zenekar. Ezúton is köszönöm támogatóinknak, hogy segítségükkel megvalósulhatott ezt a komoly költségû turné. Örményi János
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
Fojtogató bûz Tolna központjában 1,6 milliárd forintból korszerûsítenék a szennyvíztelepet A szennyvíziszap mozgatásakor keletkezik az a bûz, amitõl már régóta szenvednek a tolnaiak. A korszerûtlen technikát 1,6 milliárd forintos pályázati lehetõség révén új váltja fel, ez a fejlesztés azonban csak négy év múlva, 2012-re készül el. A Tolnai Vízmû Kft. addig is végez kisebb javítási munkákat a meglévõ rendszeren, de a kellemetlen szagokat nem tudják megszüntetni. A város lakói folyamatosan panaszkodnak arra, hogy sokszor szennyvíz szag van a település központjában. A legrosszabb a reggeli és az esti idõszak a nyári hónapokban. Ilyenkor olyan elviselhetetlen a bûz, hogy sokan még ablakot sem mernek nyitni. A Tolnai Vízmû Kft. telephelyén két párhuzamos medencében, úgynevezett eleven iszapos technikával tisztítják a szennyvizet. Ennek a rendszernek azok az elemei, amik a víztelenítésért felelõsek, nem megfelelõek.
Major József, a Tolnai Vízmû Kft. ügyvezetõje elmondta: az a gond, hogy vissza kellett térni az eredeti levegõztetõ árkos technikával megépült iszapszikkasztó ágyakhoz, amik nem biztosítják a megfelelõ víztelenítést. A keletkezõ szennyvíziszapot mozgatni kell és idõnként el is kell szállítani. Ilyenkor keletkezik a meglehetõsen kellemetlen szag.
A szennyvíziszap mozgatása felelõs a bûzért
Jó hír viszont, hogy a vízmû a Környezeti Operatív Pályázaton 1,6 milliárd forintot nyert, amelybõl egy teljesen új technológiájú rendszer épül majd. Ennek révén minden technológiai folyamatra egy térben, idõben eltolva kerül sor. Korszerû lesz az iszap-víztelenítés egy centrifuga segítségével, és így egy könnyen kezelhetõ, szagtalan anyag keletkezik majd. A megvalósulásra azonban várni kell, a szennyvíztelep korszerûsítése 2012-re valósul meg. A vízmû ugyanakkor addig is hajt végre fejlesztéseket a meglévõ rendszeren. Az egyes betonmedencét már felújították. Most épp a másikat tisztítják és készítik elõ a beavatkozásra, a csõtöréseket és szivárgásokat különítik el. A szolgáltatás minõsége tehát a pályázat megvalósulásáig folyamatosan javul, de a kellemetlen szagok csak ezek után szûnnek majd meg. Bor Boglárka
Nagy tervek az új idényben Valódi gazdája van a Német Színháznak Heinek Ottót, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnökét választotta elnökéül a Társulás a Magyarországi Német Színházért Társulási Tanácsa, szeptember 9-i alakuló ülésén. A társulási tanács elnökhelyettese dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke lett. A tanács további tagjai: Széles András, Dr. Égi Csaba, Dr. Józan-Jilling Mihály és Erdei Ferenc. Mint azt korábban megírtuk, a Tolna Megyei Önkormányzat és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata ez év júliusában megállapodást kötött a Német Színház (DBU) társulási formában történõ mûködtetésére. Az új társulásban egy hat fõbõl álló tanács hozza meg a döntéseket, többek között az intézményvezetõ személyérõl is. A tagokat egyenlõ arányban a két szervezet delegálja. A tíz évre kötött megállapodásnak igazi nyertese a színház, hiszen a megyei önkormányzat költségvetésébe az erre az évre betervezett 42
millió Ft-os mûködési támogatás felét ugyan átvállalja az országos német kisebbségi önkormányzat, de az így megmaradó 21 millió Ft-ot is az intézmény használhatja fel, mégpedig fejlesztésekre. Ehhez a megyei önkormányzat még õsszel egy állapotfelmérést végez a színháznál.
A fennállásának 25. jubileumára készülõ Német Színház ünnepi hetet tervez jövõ pünkösdre. 2009. augusztus 23-án pedig Tolna megye németországi testvérjárásában, Main-Tauber Kreis-ban ismerkedhet meg a német közönség a Deutsche Bühne vendégjátékéval. Réger Balázs
700 év nagy idõ Falunapot sok helyen rendeznek minden évben. Ritkaság számba megy viszont az az ünnep, ami 7 évszázados jubileumhoz kötõdik. Lengyel község e kerek évfordulóról emlékezett meg szeptember 5–6-án. Épp 700 éve annak ugyanis, hogy egy hivatalos oklevélben elõször ezt a nevet leírták. A jeles alkalomból igényes kivitelû, fotókkal illusztrált tanulmánykötetet adott ki az önkormányzat. Szerzõje Bai József egykori tanácselnök, késõbb polgármester, aki számos egyéb tisztsége mellett hosszú évtizedek gondos kutatómunkájával gyûjtötte össze a község múltjával, jelenével kapcsolatos adatokat, és rendezte sajtó alá. A szekszárdi Séd Nyomda kivitelezésében
megjelent kiadványt a polgármesteri hivatalban vásárolhatják meg az érdeklõdõk. Az ünnepi könyvbemutatón közel 100 fõs hallgatóság elõtt több más, a közelmúltban megjelent, Tolna megyei helytörténeti témájú könyvet is bemutattak a meghívott szerzõk. A falunap keretében fõzõversenyen, fogathajtó versenyen és egyéb kulturális és szórakoztató programon vett részt a 600 fõs település lakossága. -szk-
Új köntösben a Henyei kápolna Körmenettel és ünnepi szentmisével emlékeztek meg a tamási római katolikus egyházközösség tagjai a henyei kápolna építésének 250 éves évfordulójáról. A város egyik legszebb pontján álló építmény e jeles évfordulóra a hívek, valamint a helyi szakképzõ iskola tanulói és oktatói munkájának köszönhetõen megújult. Az ez alkalomból megtartott istentiszteletet Mayer Mihály pécsi megyés püspök celebrálta. Prédikációjában megemlékezett arról az idõszakról is, amikor 1967 és 1972 között tamási káplánként vett részt a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt kápolna ünnepein. A 250 évvel ezelõtti eseményt Farkas Pál, akkori tamási nótárius annak rendje és módja szerint a következõképpen jegyezte le naplójában. „1758. május 18. Klímó György pétsí püspök eö exellentíája henyeí kápolna föll építésére szabadságot adot, amely ís Szent Kereszt föll találására fog épülní, esztendõnként processíóval oda já-
rulván szentmíse szolgáltassék. A városnak szorgalmatos gondgya légyen, ha romladoznék, az reperátíókra. Szente János tette le az fundamentum követ.” Ö.J.
60 éves a Csilla Otthon Dr. Puskás Imre és Heinek Ottó sajtótájékoztatón adott tájékoztatást a Tanács alakuló ülésérõl
Újratemetik Janus Pannoniust Millenniumára készül a Pécsi egyházmegye láltak. A könyvrõl cd is készült, amelyre a térség, határon inneni és határon túli fontosabb nevezetességei, látnivalói is felkerültek. Sümegi József a püspökség Egyháztörténeti Bizottságának elnöke. Ebben a minõségében sokat foglalkozik a millennium elõkészítésével. Az egyik legNapra pontosan ismert a Pécsi egyfontosabb felvezetõ program Janus Panházmegye alapításának idõpontja: 1009. nonius õszi újratemetése lesz. A hajdani augusztus 23. Az ezeréves jubileumra püspök részt vett a Mátyás király elleni 2006-ban kezdték meg a felkészülést. A összeesküvésben, ezért paptársai leglátványosabb ünnepségek terFotó: Gottvald Károly nem merték az õt megilletõ mészetesen jövõre lesznek a pompával eltemetni. Sokáig Szent Péter és Pál Székesegynem is tudták, hol lehet a nyugházban, de az idén is egymást helye. Mígnem, 1991-ben fûtésérik az események. Tavasszal korszerûsítést végeztek a székönyvet adtak ki az egyházmekesegyház altemplomában. Árgye történetérõl. A tartalmas, kot ástak, és a dél-nyugati pillérsok képpel és térképpel illusztnél faládát találtak, benne csonrált kiadvány eredetileg tantokkal és II. Pius pápa ólombulkönyvnek készült, de annyira ollájával. A feltárást vezetõ régész, vasmányos, hogy könyvesbolti Kárpáti Gábor kezdettõl azt felforgalomba is került. Szerkesztételezte, hogy ez Janus Pannotõje a bátaszéki gimnáziumnius koporsója lehet – hiszen õ igazgató, Sümegi József. Azt volt az egyetlen pécsi lelkipászmondja, hogy igazán szép, lélektor, akit II. Pius nevezett ki püsemelõ munka volt a 250 oldalas Õsztõl tananyag lesz az egyházmegye története pökké –, de igazát csak hosszas kötet sajtó alá rendezése. Készült belõle két tömörebb válto- Baranyában és Tolnában. Képünkön a szerkesztõ: Sümegi József tudományos vita, antropológiaiés DNS-vizsgálat után ismerték zat is, egyik az alsósoknak, máel, ez év tavaszán. 300 oldalas kötet angol, német, magyar sik a 13–18 éves tanulóknak, amit a A tervek szerint október 19-én vasárés horvát nyelven íródott. püspök, Mayer Mihály rendelkezése nap felravatalozzák Janus püspök földi A gyökerek közösek, a Szent István-i szerint, szeptembertõl tanítani fognak maradványait a székesegyházban. Újraközigazgatási rendszerben Djakovó az iskolákban. A hittanórák tananyagátemetése másnap, hétfõn délután 3-kor környéke is a Pécsi egyházmegyéhez nak része lesz az egyházmegye történelesz. tartozott. E kötetben ismét egymásra tate Baranyában és Tolnában. Wessely Gábor Jövõre lesz ezeréves a Pécsi Püspökség. A millenniumi elõkészületek során reprezentatív könyvek jelentek meg, õsszel pedig újratemetik Janus Pannoniust, akirõl 520 évig azt sem tudták, hol nyugszik.
5. oldal
K Ö Z É L E T E
Eddig még egyik egyházmegye históriáját sem dolgozták fel ilyen formában. A pécsiek viszont rá is dupláztak. A tavaszi tetszetõs könyv kiadását egy nyári még tetszetõsebb követte. Ezt a horvátországi Djakovói püspökséggel közösen jelentették meg, uniós támogatással. Elsõ lapjain a két püspök, Mayer Mihály és Marin Srakic köszönti az olvasókat. Sümegi József nevét itt a szerzõk között találjuk. A lexikon méretû, színpompás,
Átadták a felújított kastélyépületet 2008. szeptember 11–12-én ünnepelte a Tolna Megyei Önkormányzat Csilla von Boeselager Otthona alapításának 60. évfordulóját, ezzel egybekötve az intézmény kastélyépületének rekonstrukcióját. A kastély épület a Gindly család birtokában volt. 1948. május 6-án Tolna megye elsõ járási szociális intézményeként nyitotta meg kapuit. Az épület 2006-ig az intézmény ápoló-gondozó részlegeként mûködött, a 2007-ben történt felújítás után a mentálhigiénés ellátásnak, a szocioterápiáknak és a pszichoterápiás csoportoknak ad helyet az egyik szárnyában. A másik szárnyában az irodák vannak. Jelenleg 100 gondozott él az otthonban, az ápoló személyzet száma az egyéb foglalkoztatottakkal együtt 57 fõ. A bensõséges ünnepség sorozat az itt élõ lakók, dolgozók, és az évek során nyugdíjba vonult dolgozók találkozásával indult. Az elsõ napot fõzõverseny, ügyességi verseny, kulturális bemutató, kiállítások, és sok-sok baráti találkozás tarkította, este a GHB együttes mûsorával zárult. Másnap került sor az ünnepé-
lyes átadásra, ahol elsõként Lambert Katalin munkatárs bemutatta az intézmény rövid történetét, dr. Sudár Gézáné igazgató asszony az intézmény filozófiáját vázolva mondott ünnepi beszédet, melyet dr. Puskás Imre a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyûlése Elnökének beszéde követett. A történelmi egyházak áldás adása után az intézmény dolgozói és lakói kulturális mûsorukkal szórakoztatták a megjelent vendégeket. Az eseményt jelenlétével megtisztelte két holland kolléga is, akik úgy anyagi, mint tárgyi segítséggel segítették az intézmény fejlõdését. R.B.
6. oldal
MEGYEI NAPLÓ
M A G A Z I N
Megyénk rejtett kincsei
Tolnanémedi Az 1200 lakosú település a Tamási kistérségben, a Hegyhát északi csücskében, a Sió és a Kapos völgyében, a 61es számú fõút mentén fekszik. E kedvezõ földrajzi fekvést az emberiség már az
õskorban is felfedezte, amit jól bizonyít a bronzkorból származó, 138 darabból álló kincslelet is. 1324-ben már feljegyzések említik, mint a simontornyai várhoz tartozó falut. Németi néven szerepel Miksa császár 1506-ban kelt adománylevelében. A feltételezések szerint egy Németi nevû földbirtokosáról kaphatta a község a nevét. A török idõkben elpusztult vidéket a XVIII. században javarészt evangélikus és református, kisebb számban katolikus magyarokkal telepítették be. Ma is mind a három felekezet saját templomot tart fenn. A XIX. sz. végén épült késõ klasszicista stílusú református templom mûemlék jellegû. Tolnanémedi életében nagy fejlõdést hozott a Budapest–Dombóvár közötti vasútvonal megépítése 1879-ben, majd az iparosítás, amelynek során malom, téglagyár, kendergyár, hengermalom és posztócipõgyár is mûködött. A szépen rendezett település nemcsak vendégszeretetérõl, hanem a környezõ dombokon termõ borairól is ismert. Ö.J.
Erdélyi borsostokány E havi receptünket a 89 éves, teveli Ferenc Virgilia ajánlja figyelmünkbe. Regina néni Hadikfalván született, Bácskán és Fejér megyén keresztül került Tevelre, ahol 4 leánygyermeke is él családjával. A jellegzetes székely ételeket a mai napig fõzik otthon. Lánya Nagy Antalné Ferenc Regina édesanyja receptjeit könyvben gyûjtötte össze. Bennük tükrözõdik a szegénység és a népi lelemény, amivel például a rizst tudták helyettesíteni az ínséges idõkben. Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg marhalapocka, 6 dkg zsír vagy olaj, 2 fej hagyma, bors, kávéskanál liszt, 2dl tejföl, só. A húst kisujjnyi szeletekre vágjuk, a hagymát forró zsírba tesszük. Ezen a húst só, bors és víz hozzáadásával fedõ alatt puhára pároljuk. Amikor zsírjára lesült, a lisztet belehintjük, kissé megpirítjuk, mártás sûrûségûre felengedjük. Esetleg még utána ízesítünk, egyszer jól felfõzzük és közvetlenül tálalás elõtt 2dl tejfölt adunk hozzá. Szokták még pár csepp ecettel és csipetnyi cukorral is fûszerezni. Tört burgonyával vagy fehér máléval (Pityókás málé) tálaljuk.
Továbbra is várjuk a megyére jellemzõ érdekes recepteket, beküldõjük fényképével együtt.
Lássuk, hogyan fõz a megye!
Megyei Napló 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. • e-mail:
[email protected]
Az asztalok fekete gyémántja Tolnai erdõben termesztenek az országban elsõként szarvasgombát Magyarországon eddig még senkinek sem sikerült mesterségesen szarvasgombát termesztenie. Ulrich József hõgyészi gazdálkodónak azonban igen. Egy aranyat érõ ötlettel és egy jó termõterülettel 10 éve vágott bele a lehetetlenbe. Az elsõ tervszerûen termesztett gombák egy éve jelentek meg. – Kellõ áhítattal kell megfogni a szarvasgombát, kilója ugyanis elérheti akár az 50 ezer forintot is. Kevés van belõle. Éppen ezért és páratlan ízvilága miatt olyan drága – mondja a vállalkozó szellemû gazda. Ulrich József hõgyészi földtulajdonos, már több éve foglalkozik az asztalok fekete gyémántjának nevezett csemegegombával, a vállalkozás ötlete azonban jóval korábban, úgy 10 évvel ezelõtt kezdõdött. Ekkor ugyanis az Ulrich család 15 hektáros tölgyfaerdejében megtalálták az elsõ gombapéldányokat egy fa alatt, összesen 1 kg-ot. Innen jött az ötlet a módszeres, speciális gombatermesztésre. A tulajdonos ugyanis arra gondolt, ha itt megfelelõ a talaj a szarvasgombának, miért ne kedvezne neki 20 vagy éppen 100 méterrel arrébb is. Próba, szerencse, csak idõ –
EGYHÁZI
GONDOLATOK :
nem is kevés – és persze komoly tõke kérdése volt, hogy siker koronázza-e a vállalkozást. Úgy tûnik, nem marad el az eredmény.
Természetutánzó eljárással szarvasgomba szuszpenzióba forgatta a makkot. Ezzel a kezelt makkal hozta létre erdészeti módszerrel az ültetvényt parcelláról, parcellára. 8 év után megjött a várva várt eredmény, tavaly õsszel megtalálták az
Szüret idején
Jelenits István piarista szerzetes atya írja egyik elmélkedésében: A mai sietõs, tárgyilagos élet gyakran számon kéri teljesítményeinket; elvárja, hogy folyton bizonyítsuk: nem élünk haszontalanul. Mint a bibliai kertész a gyümölcsfát, minket is újra meg újra megvizsgálgatnak: megérdemeljük-e a földet, a napfényt, a gondozást. Az élet nem tûri, hogy kihagyjunk egyegy esztendõt, sürget, hogy igyekezzünk túltenni szomszédainkon, túltenni saját korábbi teljesítményeinken is. Ha kísért, nem lustaságra, hanem inkább ar-
elsõ gombákat. Idén pedig már kétszer csaknem 1 kg-ot szedtek össze. A termesztõ azt mondja, idén még legalább ennyire számítanak, és az sem elképzelhetetlen, hogy jövõre akár már 100 kg is terem a területen, de ezt még nem kiabálja el. Szintén kedvezõ momentum, hogy az unió most a legnagyobb támogatást adja a tölgyfa-erdõtelepítésekre, így a gazdálkodónak csak azt az oldatot kell megvásárolnia, amivel a tölgyfa makkot kezelik. Az oldat értéke azonban nem olcsó, 1 hektáros területre mintegy 1 millió forint. Hajdú Zsuzsanna
ra biztat, hogy valóságos, normális termés helyett látszat-teljesítményt produkáljunk. Hirtelen nõtt, ügyeskedve érlelt gyümölcsöket, amelyek szemre szépek ugyan, de mivel túl sok van belõlük, nem olyan ízesek, illatosak, mint a személyes gonddal, szívvel érlelt termés. „Gyümölcseikrõl ismeritek meg õket” – mondja Jézus a hamis prófétákról. Jó és rossz gyümölcsrõl beszél. A szõlõvesszõkrõl és a szõlõtõrõl szóló példázatában viszont kijelenti: „Aki bennem marad, és én õbenne, az bõ termést hoz.” Pál apostol a test cselekedeteivel szembeállítja a Lélek gyümölcsét, s arra
biztatja a Galata-béli keresztényeket, hogy ezekben az értékekben legyenek termékenyek. S valóban: talán magunk is érezzük, hogy azok az ajándékok, amelyeket Istentõl kaptunk, nem maradhatnak bennünk, ha termékennyé nem teszik az életünket. Az evangéliumokból az is világosan kitûnik: Isten nem egyszerûen a teljesítmények mércéjével méri az embert. Az a gyümölcs, amit a kegyelem érlel, bizony nem mindig kívánatos az emberi szemnek. A Jóisten ugyanis nem elsõsorban a sikeres embert értékeli, hanem azt, aki az Õ kegyelmét, ajándékát alázattal, bizalommal befogadja. Azt, aki kész másokkal megosztani ételét-italát, életét és szeretetét... Mindazt az ajándékot, áldást, amely végsõ soron a mennyei Atyától származik. Kirsch János diakónus
Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata
„Nem látva is látszani” Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Kovács Lászlóné Marika, a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének elnöke. Beszélgetésünk több apropójából a bevezetõben kettõt emelnék ki: az 1300 embert képviselõ civil szervezet dombori nyári táborát, valamint a nagysikerû „Szeretet Lángja” rendezvényt, amely szeptemberben sokakat vonzott Szekszárdon a Garay térre. – A 2007-es évben az egyesület elnyerte „Tolna Megye Kiváló Civil Szervezete” címet, s azóta munkájukat, vállalt feladatukat, még nagyobb odaadással és lelkesedéssel végzik… – Egyrészt a kitüntetés kötelez bennünket, másrészt a feladatokat a hozzánk fordulók is irányítják, hiszen azért vagyunk, hogy segítsünk. Tolna megyében 1300 regisztrált vak és gyengénlátó ember él, s jelentõs részük folyamatos külsõ segítségre, támogatásra szorul. Óriási az ügyfélforgalmunk, naponta átlagosan 30 ember keres fel minket. A központban hárman dolgozunk, ebbõl két munkatársunk fõállásban. Csodát tenni nem tudunk, de igyekszünk társaink problémáit megoldani. Ebben 26 önkéntes segítõnk van megyeszerte, akikkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Kihelyezett ügyfélfogadást is tartunk azokon a településeken, ahol szükség van ránk. Ezen alkalmakkor a hozzánk fordulókat az õket érintõ jogszabályokról, pályázatokról tájékoztatjuk, természetesen az empatikus, egyéneket segítõ meghallgatáson túl. – A konkrét segítségre milyen források állnak rendelkezésre? – Két éve már közhasznú egyesület vagyunk, így az 1%-ból 400 ezer forint
került a számlánkra. Az országos egyesülettõl pedig 370 ezer forint támogatást kaptunk, így 37 pályázó között átlagosan 10 ezer forintot oszthattunk szét. A támogatások odaítélésérõl minden esetben az elnökség dönt. – Mozgalmas fél évet tudhat maga mögött az egyesület… – „Nem látva is látszani” címmel az országos szövetséggel közösen egy döntéshozói kerekasztal fórumot rendeztünk, amelynek témája a látássérültek és az anti- diszkriminációs törvény végrehajtásához kapcsolódott. A programban a megye településeinek önkormányzatai, a megyei önkormányzat, intézmények, hatóságok, döntéshozók, társszervek, alapítványok írott és elektronikus sajtó képviselõi vettek részt. Tárgyaltuk a legtágabb értelemben a látássérült emberek integrációját, esélyegyenlõségük növelését, az õket nap mint nap érõ, diszkriminációs helyzetek csökkentését. A jelenlévõk egyöntetû véleménye volt, hogy a látássérültek problémáinak, helyzetének megváltoztatásához elsõsorban szemléletváltozásra van szükség, és ez nem pénz kérdése. – Augusztusban, a dombori gyermektáboroztatás már hagyomány az egyesületnél… – Az idén 14. alkalommal szerveztük meg a Tolna megyében élõ vak és alig látó gyerekeknek és fiataloknak, valamint a vak tagtársak gyermekeinek Fadd-Domboriban a tábort. Huszonöten nyaralhattak itt, különbözõ programokban, játékokban, sportvetélkedõkön, kézmûves foglalkozásokon, egészségügyi elõadásokon vehettek részt. Nagy dolog ez nekik, hiszen a hétköznapok monotonságából kiszakadhatnak erre a pár napra. Büszkén mondhatom, hogy a
tábor idején mindenki rendkívül fegyelmezett volt, s ez bizonyítja, hogy a közösség ereje, az összetartozás érzése a legjobbat hozza ki belõlük. – A táboroztatás alatt nagyon közel kerülnek a gyerekekhez. Hogy látják, milyen jövõképük van a kicsiknek? – Ösztönözzük õket a tanulásra, hiszen ha felnõnek, s nincsenek már a szülõk, akkor magukat kell majd eltartaniuk. Amikor a terveikrõl kérdezzük õket,
szik, hozzák õket hetente. Sajnos sok munkahely nem tudja tolerálni a szülõk hiányzását, a halmozottan sérült gyermekeknél, a szülõk legtöbb esetben intézményi elhelyezésre kényszerülnek. Sokan erejükön felül mindent megtesznek, hogy a gyermekük velük maradjon, de vannak olyanok is, akik az államra hárítják a feladatot, s még ünnepnapokra sem viszik haza gyermeküket! Kétségtelen, hogy a gyerekeknek szükségük van a közösségre,
egyik sem mondja azt, hogy látni szeretne, tisztában vannak a helyzetükkel. Inkább arról mesélnek, mit szeretnének, hogy tartalmasabb legyen az életük. Számítógépet, s olyan eszközöket, amelyekkel megvalósíthatják a terveiket. – Milyen esélyei vannak a vak és gyengénlátó gyermekeknek a tanulást illetõen? – Sajnálatos, hogy gyermekeink vagy Budapestre, vagy Pécsre kényszerülnek óvodába illetve iskolába járni, a szülõk vi-
de legalább annyira a családi otthon melegére, a szülõk szeretetére, ezért a köztes megoldás lenne az ideális. Néhány általános iskolába úgynevezett „utazó” tanár jár Budapestrõl, hogy ne a gyereket kelljen utaztatni. A megyében a tolnai gimnázium az, amelyik szívesen fogadja gyermekeinket. Az ott érettségizettek mind továbbtanulnak fõiskolán, egyetemen. – A „Szeretet Lángja” megyei rendezvénynek az idén az egyesület volt a fõszervezõje…
– Fontosnak tekintjük a mássággal élõ, és az önálló élethez segítséget nem igénylõ emberek közötti kapcsolatteremtést. Ezért nagyon örültünk, amikor idén minket kértek fel a fõszervezõi feladatokra. Ez a program elsõsorban a fiatalabb korosztályt célozta meg, a tolerancia, az elfogadás elõsegítésének érdekében. Szeptember 12-én, Szekszárdon a Garay téren elértük a kitûzött célt: 300, a megyében segítséggel élõ gyerekek és fiatal mutatta meg tehetségét a nagyközönség elõtt. – Önt sokan ismerik, és elismerik munkásságát, lelkes, sosem fáradó, harcoló egyéniségét. Önmaga is egy látóideg gyulladás következtében lett szinte teljesen vak, ennek ellenére, vagy éppen ezért állt azok élére, akik csak az egész társadalom segítségével, fõleg szemléletváltozásával élhetnek teljes életet… – Amikor megtudtam 26 évesen, hogy mi történt a szemeimmel, két hétig nem tudtam elfogadni. Édesanyám – aki sajnos már nem él – mindenben segített, de nem sajnálkozva, hanem keményen, következetesen rávezetve arra, hogy így is teljes életet élhetek, ha akaraterõm van hozzá. Volt! S ezt szeretném másoknak is átadni. Mi a családommal, férjemmel, aki sokat segített és segít, gyerekeimmel –, akik már felnõttek ugyan, de még mindig nagy a kötõdésük az otthonhoz, soha nem unatkozunk. S ünnepekkor nem csak a család van együtt. Sokszor hívunk vendégeket, olyanokat, akikrõl tudjuk, hogy egyedül élnek. Nagy a mi családunk, s ilyenkor érzem, hogy az a gondolat, ami idáig vezérelt, visz tovább, és úgy segít, hogy magam is jobbá és többé válok általa. Szeretném, ha ezt a gondolatot sokan magukévá tennék. – „Minden ember annyit ér, amennyi szeretet van benne.”
MEGYEI NAPLÓ
S P O R T
–
K Ö Z É L E T
–
M E Z Õ G A Z D A S Á G
39-edszer is Sió Kupa Szekszárdon A 40. jubileumához közeledõ idei Sió Kupa Nemzetközi Nõi Kosárlabdatornán öt együttes körmérkõzéses rendszerben döntötte el a kupa sorsát Szekszárdon, szeptember 12–14. között. A nemzetközi szintet egy romániai csapat jelentette. A gyõztes a Budapesti Sport Egyesület (BSE) gárdája lett. A háromnapos tornán érdekes mérkõzéseket láthattak a nézõk sportcsarnok lelátóiról. Egyértelmûen kiderült, hogy melyik nõi gárda hol tart a csapatépítésben. A legnagyobb meglepetést a Vasas-Csata DSE szerezte, amely simán megverte a Szegedet. A döntõnek számító mérkõzést pedig az Atomerõmû KSC Szekszárd és a BSE együttese játszották. Farkas Sándor, a gyõztes csapat edzõje jónak értékelte szereplésüket, és itt nem a végeredményre gondol, bár annak is nagyon örülnek. A négy játszott mérkõzésen az újonnan igazolt játékosok is beépülhettek a csapatba, valamint még jobban összeszok-
hattak a régi-új kosarasok. Az edzõ szerint a bajnokság kezdetéig még sokat kell javulniuk. Most a BSE három gyõzelemmel és egy vereséggel hódíFotó: Jantner László
Tamisha Augustin, az Atomerõmû KSC Szekszárd új tagja szerez pontot a Szeged ellen
totta el a Sió kupát. Megelõzve ezzel a hasonló mutatóval rendelkezõ VasasCsata DSE csapatát, amely váratlanul, de teljesen megérdemelten verte a Szeviép Szegedet is. Harmadik helyen a házigazda Atomerõmû KSC Szekszárd végzett, negyedik a román CSM Satu Mare. Az ötödik az a Szeviép Szeged lett, aki az utolsó mérkõzésen nem állt ki a román együttes ellen. Újhelyi Gábor az Atomerõmû KSC Szekszárd vezetõedzõje elmondta, hogy az 2008-as Sió kupa összeállítása némi bonyodalommal járt. A Gyõr csapata az utolsó pillanatban lemondta szereplését. A Szeged pedig a kupa közepén távozott angolosan. Mindezek ellenére jó mérkõzéseket játszottak, hozzátéve, hogy az együttesnek még van miben javulnia, hiszen idén hat új, leginkább fiatal játékos erõsíti a megyeszékhely gárdáját. A torna sajnos nem múlhatott el komolyabb sérülés nélkül, a Szeged csapatából egy Amerikai idegenlégiós súlyos térdsérülést szenvedett. Böröcz Máté
Több mint sport
Esküvõ rács mögött
Szociális dolgozók sportoltak Bonyhádon
va tartott kötött házasságot. A Tolna Megyei
A már hagyománnyá vált szociális területen dolgozók megyei sportnapját idén a Tolna Megyei Önkormányzat „Árpádházi Szent Erzsébet” Otthona rendezte meg a bonyhádi sportcsarnokban. A versenyzõk nagy izgalommal készültek szeptember 13-ára, amely nem csupán a sportról és a versenyrõl, hanem a kikapcsolódásról, feltöltõdésrõl is szólt. A szociális ágazatban idõs, fogyatékos és pszichiátriai beteg ellátottakkal foglalkoznak a dolgozók, amely erõs toleranciát, állóképességet követelõ munka. Kevés lehetõség adódik arra, hogy kollégák egymás között egy egész napot töltsenek el aktív tevékenységgel. A rendezvényt Fábián Cecília, a bonyhádi intézmény vezetõje és dr.
Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke nyitotta meg. A mérkõzések három különbözõ helyszínen zajlottak kézilabda, asztalitenisz és tollaslabda versenyszámokban, testnevelõ tanárok vezetésével. Rendhagyó módon – rendkívül jó hangulatot teremtõ – játékos ügyességi sorverseny is gazdagította a palettát. Az induló 86 versenyzõ közül a legjobbaknak Tamás Zsolt, a 2007. év ultratriatlon világbajnoka adta át az elismeréseket. Senki nem távozott üres kézzel, mert aki részt vett a megmérettetésben, értékes ajándékcsomagot kapott a szponzori felajánlásoknak köszönhetõen. Jövõre a Hegyhát-Integrált Szociális Intézmény rendezi meg a sportnapot. R.B.
Szokatlan szertartás helyszíne volt nemrég a
Büntetés-végrehajtási Intézetben évente 2-3 alkalommal érkezik rabhoz anyakönyvvezetõ. Angéla, a menyasszony nem bánja a körülményeket. Már nagyon várta, hogy négy éve megismert võlegénye a kezére húzza a jegygyûrût. A pár éve visszaesõ, testi sértéssel vádolt férj két hónap múlva szabadul, és komoly tervei vannak. A leglényegesebbnek azt tartja, hogy legyen munkahelye, s hogy boldoggá tegye ifjú aráját. Bár a nászéjsza-
Mekkmester
A régi mesehõs, a kecske jut mostanában gyakran eszembe, aki mindent elvállal, de aztán újra és újra kiderül, semmihez sem ért, a végén pedig még testi épsége is veszélyben forog a dühös megrendelõk haragja miatt. Az „ezermester” sajnos nem csupán mesefigura. Emberi alakot öltve itt élnek közöttünk néhányan, és õk is az építõiparban „utaznak”. Pakson egyszerre több helyen is vállalkoztak, fájdalom, idõvel kiderült: a szakmai tudás és az ígéret távol áll egymástól. A kárvallottak között volt e sorok írójának közeli ismerõse is, aki egy, a magyarok által kedvelt tenger nevét idézõ családi bt.vel szerzõdött faházépítésre. Hõseink azonban annyiban mindenképpen különböztek a mesebeli patástól, hogy a ház sehogyan sem akart elkészülni. A felajánlott szakmai segítséget (ács, kõmûves) sem fogadták el: a büszkeség – na meg a vállalási díjból történõ levonás réme – mindig erõsebbnek bizonyult holmi határidõknél, munkaerõhiánynál. Ahogy teltek-múltak a hetek, úgy sokasodtak a hibák és a kérdõjelek. Egyre többször hangzott el viszont a mind ingerültebb kérdés: Mikor fizetsz, meg-
rendelõ?! A korábbi naiv építtetõnek viszont – aki addig kéthetente elõre (…) fizetett – megjött az esze: a maradék 30%-ot majd akkor, ha kész és lakható lesz a ház. „Húzzunk bele, hogy tele legyen a zsebünk!” Óh, nem! A reakció a megváltozott helyzet konok elutasítása, végül a terület önkényes elhagyása lett. „Szerszámokat, gyerünk innen!” – dörgött a zord családfõbõl válogatott szitkok és fenyegetések közepette. Kocsiba vágták magukat és számos olyan tárgyat, amely nem az övék (alkatrészek, építési engedélyezési tervdokumentáció stb.), és irány a komp. A másik helyszínen már tíz nap alatt kitelt a becsületük, a kecskemesével ellentétben azonban egyik helyrõl sem fenyegeti veszély a nagyszájú mestert. Hallani, inkább õneki áll feljebb, és nem átall kreolbõrû ismerõseivel, illetve déli határainkon túliakkal fenyegetõzni a neki – szerinte – járó fizetés elmaradása esetére. Mára minden megváltozott. Helyi cég javítja ki emezek hibáit, hogy happy end legyen. Éppen, mint a (többi) mesében. Vöröss Endre
A simontornyai boroknak is kijár az ünnep E hétvégén, szombaton tartják meg Simontornyán a szüreti felvonulást. Bár e terület nem tartozik a történelmi borvidékek közé, a környezõ dombokon mégis évszázadok óta folyik a szõlõmûvelés, és az itteni kiváló borok igen keresettek. A város a 18. századtól kezdve fokozatosan elveszítette mezõgazdasági jelentõségét, de a szõlõmûvelés és borgazdálkodás hagyománya fennmaradt. Ezt az örökséget ünneplik meg vi-
dám felvonulással. A feldíszített lovaskocsikon és szekereken népviseletbe öltözött gyerekek és fiatalok vonulnak végig a városon. Évrõl évre egyre több állomáson adják elõ népdallal és tánccal fûszerezett mûsorukat. Cserébe pogácsával, süteménnyel és itallal vendégelik meg a felvonulókat. A Simontornya Város Év Borásza díjat a Fried Kastélyszállóban most megnyíló borszaküzletben adják át. -hh-
ka elmaradt, az esküvõ után ajándékba egy óra plusz beszélõt kaptak a friss házasok. A ceremónián részt vett Balázs Péter intézetparancsnok is, aki úgy ítéli meg, hogy a börtönben megkötött esküvõknek pozitív hatása van. Ilyenkor a fogva tartottak viselkedése jó irányba változik. Felelõsségérzetük megnõ, érzik, hogy végre tartoznak vah-k
Szerenád FÜGGÕLEGES: 1. Tetõt fedõ. 2. IZS. 3. A Nitrogénmûvek helyszínére vonatkozó. 4. Az erbium vegyjele. 5. Mocsár. 6. A fekete város írójának névjele. 7. Stockholmban él. 8. Hosszú morzejel. 9. Gondol, vél népiesen. 10. Letétbe helyezett tárgy. 12. Az idézet harmadik sora. 15. Még az elsõ tíz között van. 18. Bort hamisít. 19. A szoba határa. 22. Bátorkodik. 24. A folyó vízállása eléri legmagasabb pontját. 25. „ Ne félj hajóm, rajtad a holnap …” (Ady). 28. Ruhát méretre készít. 29. Taps jelzi a színházban. 32. Német folyó a Dollart-öbölbe torkollik. 33. Nagy népszerûségnek örvend. 34. Japán buddhizmus (ZEN). 37.Raktároz. 40. Az idézet záró sora. 41. Hold. 42. Fekete István gólyahõse. 44. Tízcentes érme az USAban (DIME). 47. Égi áldás. 49. Nem földi. 51. Huzatban van! 52. Modern hanghordozó. 53. Házõrzõ.
7. oldal
P R O G R A M O K
szekszárdi börtön, ahol Gelencsér Imre fog-
lakihez, aki miatt érdemes kitartani.
VÍZSZINTES: 1. Babits Mihály költeményébõl idézünk. 11. „ A csillagászat emeli fel leginkább a lelket – túl a rögön, magasabb … felé (Kafka). 13. Házasság felbontása. 14. Megtörtént dolog. 15. Nem éppen udvarias megszólítás. 16. Pilzeni részlet! 17. Finnugor nép (LIV). 19. Takar. 20. … et moi, Géraldy mû (TOI). 21. Emma becézve. 23. Vizet ad. 26. Gépkocsi, röv. 27. Sárgásbarna szõrû ló. 28. Az idézet második sora. 30. Levélmintázat. 31. Felékesített. 35. Imre becézve. 36. Azt a másik személyt. 38. Zsinóros posztókabát. 39. Diáksportkör röviden. 40. Nagyobb edény. 42. Szenvedés. 43. Majdnem kerek erdõ! 45. Az üzletek polcain sorakozik. 46. Európa kupa. 48. A Pireneusi-félsziget õslakója. 50. Menetel. 52. Valami ízletes finomság. 54. Szintén.
–
Ki mint vet, úgy arat Mezõgazdasági munkálatok októberben A mezõgazdasággal foglalkozókra feszített munka vár októberben. A csapadékos, hû-
ható, ugyanis az õszi kalászosok magágykészítése és vetése is ekkor esedékes. Az
vös szeptemberi idõjárás hátráltatta az õszi munkákat. Az idei év meleg, csapadékos nyári idõjárása azt eredményezte, hogy szeptemberben beindult a szõlõszüret, a
átázott termõföld a betakarítási és a talajelõkészítési munkákat egyaránt hátrányosan befolyásolja. A meteorológiai statisztikák azért némi re-
napraforgó és a kukorica betakarítása. Ez a folyamat lassult
ményt adnak, hiszen az elmúlt 30 évben 9 szeptember volt csapadékos, ezután 8 eset-
le, így októberre még intenzívebb munkacsúcs vár-
ben száraz, egy esetben átlagos október következett. Abban kell bíznunk, hogy az idõjárási folyamatok e szerint alakulnak, és az õszi munkacsúcs így jó ütemben haladhat. Kõvári László
Váraljára kirándultak A bonyhádi székhelyû „Együtt 1 másért” Nappali Intézmény háromnapos kirándulást szervezett fiatal gondozottai részére a váraljai ifjúsági táborban, amely igazi közösségé kovácsolta össze õket. Voltak, akik elõször jártak az otthonukon, illetve a város határain kívül, így nagy élménnyel gazdagodtak a parkerdõben.
MÉDIAPARTNEREINK Szekszárd 91,1 MHz Paks 107,5 MHz Bonyhád 92,8 MHz Dunaföldvár 106,5 MHz Tamási 101,9 MHz Baja 94,3 MHz
KEDVES BÉRLETESEINK! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2008/2009-es színházi évadra régi bérleteiket megújíthatják: 2008. október 1–13-ig új bérletek válthatók: 2008. október 15–28-ig hétfõtõl–péntekig 12–18 óráig. Részletes színházi program a sajtóban és a www.babitsmuvhaz.hu honlapon! ELÕZETES! 2008. november 18-án kedden 19 órakor Hegedûs bérlet I. elõadása
MOLNÁR FERENC: AZ ÜVEGCIPÕ – vígjáték három felvonásban a Gyõri Forrás Színház elõadása Jegy: 2000 Ft 2008. november 26-án szerdán 19 órakor Garay Bérlet I. elõadása INGMAR BERGMAN: JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL Elõadják: Détár Enikõ és Rékasi Károly Jegy 2500 Ft Jegyek válthatók november 1-jétõl a színházi jegypénztárban munkanapokon 14–18 óráig
MEGYEI NAPLÓ Tolna megye közéleti lapja Beküldendõ a vízszintes 1., 28. függ. 12., 40. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2008. október 15. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk megfejtése: Oda lett hát ez a nyár is, rövidül a nap megint, hull a csillag Nyertesek: Hosszú Mónika (Kisvejke), Kuthy Timót (Tamási), Detkó Jánosné (Szedres) A Séd Nyomda saját gyártású könyveit postán juttatjuk el.
Megjelenik: 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. Kiadja: Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. Felelõs k iadó: a kft. ügyvezetõje Fõszerkesztõ: Katona Szilvia Tördelés: Dombi Viktória Szerkesztõség: 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; Tel.: 74/529-950 E-m m ail:
[email protected] on-ll ine: www.tolnamegye.hu
ISSN 1585 – 5481
További információk: 74/529-610. A mûsorokról részletesen: www.babitsmuvhaz.hu
