itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthonotthon van Turizmus

Magyarországon

2004

www.itthon.hu

Itthon otthon van

M A GYA R O R S Z Á G

Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazó kiadványunk hagyományosan, hosszú évek óta jelenik meg annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Mint az Ön előtt is ismeretes, Magyarország csaknem egy esztendeje az Európai Unió tagja. Tagságunk számos újdonságot hozott már eddig is, és úgy gondoljuk, még több kihívást jelent a jövőre nézve. A turizmus, mint a magyar gazdaság egyik húzóágazata mindig élvezte a mindenkori kormányzat támogatását. Különösen igaz ez az idei esztendőre, hiszen 2005. január elsejével a turisztikai ágazatot önálló kormányhivatal irányítja, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt. Ez új távlatokat nyit az ágazat számára, különösen az átfogó koncepciók megvalósítása, a regionális fejlesztések összehangolása és az uniós források felhasználása tekintetében. Sorra véve hazánk sokszínű természeti és kulturális értékeit, büszkén állapíthatjuk meg, hogy az élcsapat tagjai vagyunk. Csupán három területet kiemelve: gazdag a magyar termálvíz-készlet, színesek, változatosak kulturális rendezvényeink, kiváló a magyar gasztronómia és a magyar borok. Mindezeken túlmenően számos lehetőséget rejt a magyar idegenforgalmi kínálat, amelynek bővítése, fogadókapacitásunk további fejlesztése érdekében elkészítettük a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely az uniós tervezési ciklushoz igazodva 2013-ig határozza meg az ágazat céljait, fejlesztési irányait. Reményeink szerint legújabb kiadványunk megfelelő képet ad Önnek az eddig elért eredményekről és a jövőben rejlő lehetőségekről egyaránt. Kívánjuk, hogy forgassa haszonnal e füzet lapjait, ismerjen meg bennünket közelebbről! Mindez persze nem helyettesítheti a személyes tapasztalatokat, így ezúton hívjuk meg Önt egy magyarországi látogatásra! Budapest, 2005. február 15.

dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter

1

Tartalom dr. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter köszöntője

1

Általános információk Magyarországról

3

Tények és adatok

4

A világ turizmusa 2004-ben, Magyarország helye a világ turizmusában A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon Magyarország turizmusa 2004-ben A magyarországi turizmus összefoglaló adatai Beutazó turizmus Belföldi turizmus Kiutazó turizmus A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalma A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai

A magyar turizmus szervezeti rendszere Országgyűlés Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter Országos Idegenforgalmi Bizottság Magyar Turisztikai Hivatal Magyar Turizmus Rt.

A Magyar Turizmus Rt. 2004. évi tevékenysége A marketingkommunikáció hangsúlyos elemei Magyarország turisztikai imázsa Budapest Balaton Egészségturizmus MICE Eseményturizmus Üdülési csekk Kampányok Kiállítások, vásárok, rendezvények A külföldi szakma rendezvényei Magyarországon Kiadványok és CD-ROM-ok Sajtó- és szakmai kapcsolatok Honlap Contact Center Reklámajándékok Marketingkutatás Szakmai együttműködések

4 5 7 7 8 14 17 18 25 26 32 32 32 33 33 34 35 38 39 39 40 43 45 47 49 51 53 56 59 62 63 65 66 66 67 68

A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei

72

Tourinform irodák

73

A kiadvány a World Tourism Organization, a World Travel and Tourism Council, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján került összeállításra. Árfolyam (2004): 1 EUR = 251,68 forint 1 USD = 202,63 forint 2

Általános információk Magyarországról Terület: Lakosság: Népsűrűség: Főváros: terület: lakosság: népsűrűség: Idő: Nyári időszámítás: Hivatalos nyelv: Államforma: Közigazgatás:

93 030 km2 10 116 742 fő (2004. január 1.) 109,0 fő/km2 Budapest 525 km2 1 705 309 fő (2004. január 1.) 3248 fő/km2 GMT + 1 óra március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra magyar köztársaság 19 megye és Budapest

Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km.

Földrajzi helyzet

Magyarország területének 50%-a, az ország egész keleti felét elfoglaló Alföld és az észak-nyugati határ mentén húzódó Kisalföld, síkság. A kedvelt turisztikai célpont, a „magyar puszta” egykor jellegzetes állatait, néprajzi hagyományait az Alföldön található Hortobágyi Nemzeti Park területén lovasbemutatók alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők. Magyarország két legjelentősebb folyója, a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km) északról délre szelik keresztül az országot. A Dunántúli-dombságot északról Közép-Európa legmelegebb tava, a Balaton keretezi. Hegyvidékei, a Dunántúliközéphegység 400-700 méter magas hegyei (Bakony, Vértes, Velenceihegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis), a Nyugat-magyarországi peremvidék 400-800 méteres hegyei (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység), valamint az Északi-középhegység 500-1000 méter magas vonulatai (Visegrádihegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, Tokaj-Zempléni-hegyvidék) átlós irányban haladnak át az országon. Magyarország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékes (1014 m).

Magyarország domborzati képe

Turisztikai szempontból az ország kilenc régióra osztható: 1. Balaton, 2. Budapest–Közép-Dunavidék, 3. Dél-Alföld, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Alföld, 6. Észak-Magyarország, 7. Közép-Dunántúl, 8. Nyugat-Dunántúl, 9. Tisza-tó.

Turisztikai régiók

Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (havi középhőmérséklete -1 °C), a legmelegebb az augusztus (havi középhőmérséklete 21,3 °C), az éves csapadék mennyisége 570 mm, a napsütéses órák száma 1785.

Éghajlat 3

Tények és adatok A világ turizmusának alakulása 2004-ben, Magyarország helye a világ turizmusában1 2004-ben a világ turizmusa – az elmúlt éveket jellemző negatív környezeti hatások ellenére – rendkívül pozitív eredményeket mutatott: a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések száma a 2003. évhez képest 10%-kal növekedett, és elérte a 760 millió főt, amely a nemzetközi turistaérkezések számában eddig regisztrált legmagasabb érték. A legdinamikusabb növekedés az Ázsiai-, Csendes-óceáni térséget és a Közel-Keletet jellemezte. Európában a nemzetközi turistaérkezések száma az elmúlt évben 4%-kal nőtt, ami 15 millióval több turistát jelent a kontinens számára (1. táblázat). 2004-ben a szabadidős célú utazások mellett növekedés jellemezte az üzleti turizmust is. 1. táblázat

A nemzetközi turistaérkezések száma, 2002–2004 2002

Európa Észak-Európa Nyugat-Európa Közép- és Kelet-Európa Dél-Európa/ Mediterrán térség Amerika Ázsia és Óceánia Afrika Közel-Kelet Világ összesen

esedés 2003 (millió fő)

2004

2004/2003 (%)

2004 Részesedés (%)

397 46 138 66

399 47 136 68

414 51 139 73

4 7 2 8

54,6 6,7 18,3 9,6

148 117 131 30 28 703

148 113 119 31 29 691

152 124 153 33 35 760

3 10 29 7 20 10

20,0 16,3 20,2 4,3 4,6 100,0

Forrás: World Tourism Organization

A világ turizmusának 2004. évi alakulásában meghatározó szerepet játszott a világgazdaság – kiemelten az Amerikai Egyesült Államok és néhány, a világ és Európa szempontjából meghatározó európai küldő piac, valamint az ázsiai országok gazdaságának – dinamikus fejlődése. Az erős euró pozitívan befolyásolta az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, a Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika, Ázsia, a Közel-Kelet és Nagy-Britannia beutazó turizmusát, ezzel szemben negatívan hatott Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, valamint a dél-afrikai desztinációk vendégforgalmára. Európa a világ turizmusában továbbra is vezető szerepet tölt be: a kontinens 2004-ben a nemzetközi turistaérkezések 54,6%-át mondhatta magáénak. Európán belül Közép-Kelet-Európában 73 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 17,6%-os részesedést jelent. A kontinensen belül a legdinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót és Észak-Európát

1

Forrás: WTO Barometer felmérés, 2005. január. További információ: www.world-tourism.org

4

jellemezte, amelynek hátterében fontos szerepet játszott az euró árfolyamalakulása, illetve a közép-kelet-európai országok Európai Unióhoz történő csatlakozása. Magyarország a világ legkedveltebb turisztikai desztinációi között előkelő helyet foglal el, 2002-ben a nemzetközi turistaérkezések száma alapján a világ 12. leglátogatottabb fogadó országa2 volt.

A 2004. évi utazások jellemzői: • az egyéni utazók számának/arányának növekedése, • a rövidebb tartózkodási idővel jellemezhető utazások számának/arányának emelkedése, • a speciális turisztikai termékek iránti érdeklődés növekedése, • az internet használatának egyre gyakoribbá válása, • a diszkont légitársaságok terjeszkedése, • a késői foglalások előtérbe kerülése, • fokozott árérzékenység.

A nemzetközi turistaérkezések számához hasonlóan, a nemzetközi turizmusból származó bevételek is rendkívül dinamikus növekedést (+10,3%) mutattak 2004-ben. Ez 500 milliárd euró bevételt eredményezett a fogadó területek számára. A bevételek több mint felét (52,4%) Európában regisztrálták, az amerikai kontinens részesedése 21,1%-ot, Ázsiáé 20,1%-ot tett ki. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel 660 euró, Európában 630 euró volt. A Közép- és Kelet-Európát felkeresők átlagosan 290 eurót költöttek személyenként. A 2004. évben a nemzetközi légi forgalmat is jelentős növekedés jellemezte: a Nemzetközi Polgári Légi Közlekedés Szervezete (International Civil Aviation Organization, ICOA) adatai szerint az elmúlt évben a menetrendszerinti járatok mintegy 1,8 milliárd utast szállítottak; a nemzetközi légi forgalmat 15%-os növekedés jellemezte.

A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon A World Travel & Tourism Council (WTTC) által készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2004-ben a turizmus közvetlenül 1542,1 milliárd USD-vel járult hozzá a világ GDP-jéhez (3,8%). A közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 73,7 millió fő volt, ami a foglalkoztatottak 2,8%-át jelenti. A 2004. év folyamán a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve, a turizmus hozzájárulása a világ GDP-jéhez 10,4%-ot tett ki, a foglalkoztatottak aránya elérte a 8,1%-ot. A turizmusra fordított kormányzati kiadások 265,3 milliárd USD-t tettek ki, a tőkebefektetések 9,4%-a, 802,3 milliárd USD áramlott a turizmusba (2. táblázat és 1. ábra).

2

A 2003. évtől kezdődően a Turisztikai Világszervezet csak az első tíz ország rangsorát publikálja.

2. táblázat

A turizmus gazdasági jelentősége, 2004 Világ

GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Kormányzati kiadások Tőkebefektetések Foglalkoztatás (közvetlen) Foglalkoztatás (közvetett)

Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa (milliárd USD)

1542,1 4217,7 265,3 802,3

531,4 1422,2 83,5 222,2

(millió fő)

(millió fő)

73,7 214,7

8,1 21,5

31,9 126,0 6,3 33,2 (millió fő)

3,2 13,0

Magyarország

4,6 9,8 0,5 1,7 (ezer fő)

237,7 385,7

Forrás: World Travel & Tourism Council

5

Magyarországon a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása, a turizmusban foglalkoztatottak aránya, valamint a turizmussal kapcsolatos kormányzati kiadások részesedése egyaránt meghaladja a világ és az Európai Unió, illetve Közép-Kelet-Európa átlagát. A tőkebefektetéseket vizsgálva ugyanakkor a turizmus részesedése a világ, az Európai Unió, illetve Közép-Kelet-Európa átlagához képest Magyarországon alacsonyabb. A WTTC számításai alapján Magyarországon a turizmus 2004-ben 4,7%-kal járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, a multiplikátor hatást is figyelembe véve az ágazat részesedése 10,1%-ot tett ki. A foglalkoztatottak 5,2%-a, 237,7 ezer fő dolgozott a turizmusban, a turizmus által a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma elérte a 385,7 ezret (9,8%). Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden tizedik munkahely közvetve vagy közvetlenül a turizmusnak köszönhető. A kormányzati kiadásokon belül a turizmus részaránya 5,2%-ot tett ki. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2004-ben Magyarországon a turisztikai bevételek 3265 millió eurót tettek ki, ami 8,7%-kal maradt el a 2003-ban regisztrált bevételtől. A turisztikai kiadások elérték a 2302 millió eurót (+0,6%), aminek eredményeként a turizmus egyenlege (962 millió euró) 2004-ben 25,3%-os csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest. 2004-ben a turisztikai devizabevételek csökkenése mérséklődött, és a turizmushoz kapcsolódó devizakiadások is lassúbb ütemben emelkedtek. A külkereskedelmi mérleg hiányát a turizmus aktívuma 2004-ben 40,2%-ban fedezte (2. ábra).

2. ábra

A turizmus devizamérlege, 2002–2004 (millió euró) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

2002

Bevétel

2003

Kiadás

2004

Egyenleg

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

1. ábra

A turizmus gazdasági jelentősége, 2004 (%) 14 12 10 8 6 4 2 0

Világ GDP (közvetlen) Tőkebefektetések

Európai Unió (EU-15)

Közép-Kelet-Európa

GDP (közvetett) Foglalkoztatás (közvetlen)

Magyarország

Kormányzati kiadások Foglalkoztatás (közvetett)

Forrás: World Travel & Tourism Council

6

Magyarország turizmusa 2004-ben A magyarországi turizmus összefoglaló adatai, 2002–2004 2002

Határforgalom Külföldi látogatók száma (ezer fő) Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő) Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Külföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Együttesen Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Ebből: szállodákban Belföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Külföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Együttesen Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Magánszálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Külföldi Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Együttesen Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Turizmus devizaegyenlege Devizabevétel (millió euró) Devizakiadás (millió euró) Devizaegyenleg (millió euró)

2004/2003 (%)

2003

2004

31 739

31 412

36 635

101,2*

12 966

14 283

17 558

122,9

3 163 8 089 2,6

3 367 8 571 2,5

3 347 8 391 2,5

99,4 97,9 98,5

3 013 10 361 3,4

2 948 10 040 3,4

3 270 10 508 3,2

110,9 104,7 94,4

6 176 18 450 3,0

6 315 18 611 2,9

6 616 18 899 2,9

104,8 101,5 96,9

1 633 4 152 2,5

1 717 4 353 2,5

1 826 4 532 2,5

106,4 104,1 97,9

2 427 7 529 3,1

2 375 7 346 3,1

2 745 8 106 3,0

115,6 110,4 95,5

4 060 11 681 2,9

4 092 11 699 2,9

4 571 12 638 2,8

111,7 108,0 96,7

315 1 522 4,8

324 1 558 4,8

362 1 462 4,0

111,7 93,8 83,3

320 1 967 6,1

324 1 835 5,7

318 1 633 5,1

98,0 89,0 89,5

635 3 489 5,5

649 3 393 5,2

680 3 094 4,5

104,8 91,2 86,5

3 925 2 252 1 673

3 577 2 288 1 288

3 265 2 302 962

91,3 100,6 74,7

* Az előző év belépő számai alapján megállapított viszonyszám. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank

3. ábra

Külföldi és belföldi vendégéjszakák számának megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (%)

I Belföldi I Külföldi

44,4 55,6

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

7

4. ábra

Beutazó turizmus

Kiemelt küldő piacok részesedése a vendégéjszakák számából, 2004 (%)

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004-ben 36,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami 1,2%-os növekedést jelent a 2003. évhez képest. Magyarország turizmusának fő küldő területe Európa, az elmúlt évben a látogatók döntő többsége, 97,4%-a érkezett a kontinensről (4. táblázat). A látogatók száma alapján 2004-ben a legtöbben a szomszédos országokból, Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Szerbia és Montenegróból és Ukrajnából, valamint Németországból utaztak Magyarországra. Ezen hat ország a látogatók háromnegyedét adta. Magyarország fő küldő piacait3 tekintve, a 2004. év folyamán a Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Olaszországból és Ausztriából hazánkba látogatók száma emelkedett. E küldő piacok közül a brit beutazó forgalmat kiemelkedően dinamikus növekedés (+38,1%) jellemezte. A Magyarországra látogató németek száma a 2003. évhez képest kismértékben csökkent.

I I I I I I I

A nagy potenciállal rendelkező küldő piacok4 közül 2004-ben a látogatók számának dinamikus növekedése volt tapasztalható Lengyelország, Japán és Kína esetében, amely utóbbi küldő piacról a Magyarországra érkezők száma megduplázódott az elmúlt évben. Növekedés volt tapasztalható továbbá a dán és a holland beutazók számában, ezzel szemben az orosz piacot kismértékű visszaesés jellemezte.

Ausztria Franciaország Nagy-Britannia Németország Olaszország USA Egyéb

6,9 3,4 5,6 32,7 5,7 4,4 41,3


3. táblázat

A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a közlekedés módja szerint, 2002–2004 2002

Közúti Légi Vízi Vasúti Összesen

2003 (ezer fő)

2004

28 524 28 256 32 548 1 302 1 353 2 282 168 191 256 1 746 1 611 1 549 31 739 31 412 36 635

2004/2003* (%)

100,2 124,7 128,7 92,0 101,2

* A 2003. évben Magyarországra belépők száma alapján megállapított viszonyszám. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A további küldő piacok közül jelentős, 10% feletti növekedést regisztráltak a luxemburgi, a portugál, a spanyol, az ír, a kanadai, a norvég, a cseh, a szlovák, a görög, a belga, a finn és az izraeli látogatók számában.

3

2004-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 3,3 millió külföldi vendéget (az összes vendég 49,4%-a) és 10,5 millió külföldi vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 55,6%-a) regisztráltak. A vendégek száma 10,9%-kal, a vendégéjszakák száma 4,7%-kal növekedett az előző évhez képest (5. táblázat). A magánszálláshelyeken 2004-ben közel 318 ezer külföldi vendég több mint 1,6 millió vendégéjszakát töltött el.5

4

Kiemelt küldő piacok: Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok (4. ábra).

Nagy potenciállal rendelkező küldő piacok: Dánia, Hollandia, Japán, Kína, Lengyelország és Oroszország. 5

A fejezet további részeiben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai kerülnek elemzésre.

8

4. táblázat

A Magyarországra látogató külföldiek száma országonként, 2002–2004 2002

Ausztria Belgium Bosznia-Hercegovina Bulgária Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Macedónia Moldova Nagy-Britannia Németország Norvégia Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia és Montenegró** Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Európa ebből: EU-15 országai EU-24 országai USA Kanada Amerika Izrael Japán Kína Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika Összesen

2003 (ezer fő)

2004

4 735 4 870 5 237 73 85 122 131 99 88 772 771 990 513 659 856 58 67 92 14 13 13 67 59 83 233 249 332 68 74 121 239 240 296 2 115 1 540 1 280 27 31 49 906 768 1 007 18 18 20 42 36 41 3 3 9 30 20 32 66 74 125 207 208 319 2 739 2 875 3 136 37 38 50 418 466 632 88 91 100 18 17 27 5 660 5 976 7 435 81 84 125 127 158 219 123 132 164 3 912 3 347 3 618 4 051 4 425 5 548 598 612 688 143 118 150 2 642 2 450 2 564 30 994 30 712 35 669 9 089 9 461 10 743 15 242 17 549 18 935 335 304 389 61 54 83 428 385 515 90 104 138 87 79 95 12 12 25 274 275 380 29 22 43 15 17 28 31 739 31 412 36 635

2004/2003* (%)

101,2 112,1 74,2 102,6 119,7 104,6 89,4 110,8 109,1 116,1 100,1 72,1 125,2 119,6 92,1 106,9 187,1 85,5 103,8 138,1 96,3 120,0 108,0 94,9 133,4 102,7 126,1 108,5 95,8 87,3 117,9 106,2 95,1 91,5 100,9 101,8 107,9 113,3 121,2 113,4 110,0 112,9 195,0 112,5 149,8 99,6 101,2

* A 2003. évben Magyarországra belépők száma alapján megállapított viszonyszám. **2002-ben Jugoszlávia. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

5. ábra

A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, 2004 (%)

I I I I

Közúti Légi Vízi Vasúti

88,8 6,2 0,7 4,2


9

A 2004. évben a külföldi vendégforgalom több mint háromnegyede (77,1%-a) a szállodákban realizálódott, ezen belül kiemelkedett a négy- és a háromcsillagos házak szerepe (6. ábra). A szállodák és a gyógyszállók külföldi vendégforgalma 2004-ben minden korábbinál magasabb volt.

6. ábra

A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2004 (%)

A szállodai vendégforgalomban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 60,1%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 64,1%-ot tett ki. 5. táblázat

A külföldi vendégforgalom szállástípusonként, 2002–2004 2002

Szálloda 2 427 5 csillagos 305 4 csillagos 866 3 csillagos 1 025 2 csillagos 191 1 csillagos 40 Gyógyszálloda 278 Wellness-szálloda* Panzió 232 Turistaszálló 29 Ifjúsági szálló 31 Üdülőház 54 Kemping 241 Mindösszesen 3 013 2002

Szálloda 7 529 5 csillagos 809 4 csillagos 2 684 3 csillagos 3 272 2 csillagos 638 1 csillagos 126 Gyógyszálloda 1 380 Wellness-szálloda Panzió 731 Turistaszálló 96 Ifjúsági szálló 152 Üdülőház 296 Kemping 1 556 Mindösszesen 10 361

Vendégek száma 2003 2004 (ezer fő)

2 375 332 888 966 155 34 283 224 27 32 53 237 2 948

2 745 432 1 114 1 025 141 32 318 39 206 23 35 44 216 3 270

Vendégéjszakák száma 2003 2004 (ezer éjszaka)

7 346 888 2 749 3 105 495 108 1 365 701 77 130 304 1 483 10 040

8 106 1 122 3 267 3 217 409 90 1 486 172 623 69 112 238 1 361 10 508

2004/2003 (%)

115,6 130,4 125,5 106,1 91,2 93,1 112,4 92,0 86,7 110,0 83,1 91,1 110,9

I I I I I I I I I I

5 csillagos szálloda 4 csillagos szálloda 3 csillagos szálloda 2 csillagos szálloda 1 csillagos szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping

10,7 31,1 30,6 3,9 0,9 5,9 0,7 1,1 2,3 13,0


2004/2003 (%)

110,4 126,3 118,8 103,6 82,6 83,4 108,9 88,9 89,2 86,2 78,3 91,7 104,7

* A wellness-szállodák osztályba sorolása a 2003. évben történt. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A külföldi vendégéjszakák 70,4%-a (7402 ezer éjszaka) az Európai Unióból (EU-15) érkezőktől származott.

10

6. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként, 2004 Kereskedelmi szálláshelyek Ebből: szállodák vendégek vendégátlagos vendégek vendégátlagos 2004/2003 2004/2003 2004/2003 2004/2003 száma éjszakák tartózkodási száma éjszakák tartózkodási (%) (%) (%) (%) (ezer fő) száma (ezer) idő (éjszaka) (ezer fő) száma (ezer) idő (éjszaka)

Ausztria 245 Belgium 49 Bulgária 15 Csehország 59 Dánia 53 Finnország 45 Franciaország 150 Görögország 35 Hollandia 102 Horvátország 37 Írország 18 Lengyelország 91 Luxemburg 6 Nagy-Britannia 219 Németország 744 Norvégia 25 Olaszország 230 Oroszország 46 Portugália 13 Románia 97 Spanyolország 120 Svájc 65 Svédország 57 Szerbia és Montenegró* 42 Szlovákia 36 Szlovénia 20 Törökország 18 Ukrajna 45 Egyéb európai országok, hontalanok 101 Európa 2 782 ebből: EU-15 országai 2 086 Ázsia 257 ebből: Izrael 78 Japán 89 Kína 11 Egyéb ázsiai országok 79 Afrika 12 Amerika 202 ebből: USA 160 Kanada 17 Egyéb amerikai országok 25 Ausztrália és Óceánia 16 Külföld összesen 3 270 Belföld összesen 3 347 Mindösszesen 6 616 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

99,9 119,0 111,6 105,8 103,0 110,8 124,8 114,8 99,6 110,4 143,5 104,4 133,8 154,7 99,5 111,9 123,9 86,7 195,7 109,6 128,2 118,5 102,4 64,6 102,7 94,9 93,6 83,9

721 152 34 153 293 142 359 85 416 73 56 241 19 589 3 440 77 602 164 32 189 319 228 176 98 86 38 48 111

100,3 109,9 137,5 98,4 100,0 112,4 123,8 107,6 95,8 111,6 137,7 97,7 127,2 152,5 94,3 114,3 125,4 82,8 188,6 89,9 127,6 111,2 105,3 67,2 99,2 92,8 92,4 86,9

2,9 3,1 2,3 2,6 5,5 3,2 2,4 2,5 4,1 2,0 3,1 2,7 3,5 2,7 4,6 3,1 2,6 3,5 2,5 1,9 2,6 3,5 3,1 2,3 2,4 1,9 2,7 2,5

195 40 12 44 28 39 131 33 63 33 16 54 4 205 577 22 208 42 12 78 116 56 51 38 22 17 17 37

102,6 126,2 116,6 111,9 107,9 115,3 125,4 114,4 103,3 116,2 150,5 110,1 114,4 157,6 104,9 111,4 126,8 93,5 209,1 116,0 128,5 124,7 104,1 64,4 115,1 94,4 92,4 87,5

530 110 30 111 101 125 316 81 183 65 46 121 11 548 2 359 69 553 147 30 145 308 192 155 86 49 31 45 92

104,3 123,8 142,2 103,0 108,2 115,8 123,8 106,9 100,1 123,0 153,4 104,5 100,7 155,4 98,9 112,7 127,9 96,8 201,1 105,2 127,4 114,8 106,8 65,9 113,9 93,3 90,5 93,4

2,7 2,8 2,4 2,5 3,6 3,2 2,4 2,4 2,9 2,0 2,9 2,3 2,9 2,7 4,1 3,1 2,7 3,5 2,4 1,9 2,6 3,4 3,0 2,3 2,3 1,9 2,7 2,5

122,1 108,5 111,0 133,4 125,9 135,0 122,6 215,1 116,3 115,9 125,7 113,0 140,0 110,9 99,4 104,8

260 9 202 7 402 648 257 197 28 166 34 580 462 52 66 44 10 508 8 391 18 899

116,4 103,0 104,5 122,1 121,3 133,5 96,9 163,3 111,0 111,0 115,2 107,9 137,2 104,7 97,9 101,5

2,6 3,3 3,5 2,5 3,3 2,2 2,7 2,1 2,7 2,9 2,9 3,0 2,7 2,7 3,2 2,5 2,9

91 2 283 1 719 250 77 86 10 77 12 188 150 15 23 13 2 745 1 826 4 571

124,6 113,3 116,2 134,2 126,5 136,0 124,3 238,6 116,9 116,8 128,5 111,0 144,7 115,6 106,4 111,7

235 6 874 5 457 624 253 189 25 156 31 541 434 46 61 36 8 106 4 532 12 638

115,7 109,1 110,8 121,0 121,4 132,6 95,2 167,0 111,2 111,6 115,4 105,0 139,5 110,4 104,1 108,0

2,6 3,0 3,2 2,5 3,3 2,2 2,6 2,0 2,7 2,9 2,9 3,1 2,7 2,8 3,0 2,5 2,8 11

A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt küldő piacok közül a német vendégéjszakák számának csökkenését a Nagy-Britanniából, Olaszországból, Franciaországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők által eltöltött vendégéjszakák számának dinamikus, és az osztrák vendégéjszakák számának kismértékű növekedése ellensúlyozta (7. ábra). 2004-ben a német vendégéjszakák számában bekövetkezett visszaesés a 2003. évben regisztráltnál alacsonyabb volt, ami a vendégforgalom javulását jelzi. Az egyéb küldő országok közül a tengerentúli piacok mellett az észak-európai küldő területről az ír, a norvég, a finn és a svéd, a dél-európai küldő területről a portugál, a bolgár, a spanyol, a horvát és a görög piacok, valamint Svájc, Luxemburg, Belgium és Kanada értek el kiemelkedően jó eredményt. Magyarországon a külföldi vendégforgalom jelentős területi koncentrációt mutat: 2004-ben a külföldi vendégek mintegy kétharmada (63,8%) a Budapest–Közép-Dunavidék, 13,0%-a pedig a Balaton régiót kereste fel. A külföldi vendégforgalomban kiemelkedett továbbá a Nyugat-Dunántúl szerepe, amely a vendégek 8,6%-át fogadta. Az elmúlt évben a Budapest–Közép-Dunavidéken (+22,0%), a Nyugat-Dunántúlon (+6,3%), a Közép-Dunántúlon (+6,3%), a Tisza-tónál (+2,8%) és a Dél-Alföldön (+1,8%) a külföldi vendégek száma növekedést mutatott.

7. ábra

Kiemelt küldő piacok vendégéjszakáinak változása, 2003–2004 (%) 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 Ausztria Nagy-Britannia Olaszország Külföld összesen

A vendégéjszakákat alapul véve ugyancsak a főváros és környéke, valamint a Balaton hangsúlyos szerepe figyelhető meg: 2004-ben a Budapest– Közép-Dunavidék régió a külföldi vendégéjszakák több mint felét, a Balaton régió pedig mintegy egynegyedét mondhatta magáénak (8. ábra).

Franciaország Németország USA


Az egyes régiók fő küldő piacait vizsgálva a német vendégforgalom játszik kiemelkedő szerepet (7. táblázat). Budapest vendégforgalmában jelentős továbbá a brit, az olasz, az Amerikai Egyesült Államokból érkező, a spanyol, a francia és az izraeli vendégéjszakák száma. A nyugat-dunántúli 7. táblázat

A turisztikai régiók legfontosabb külföldi küldő piacai a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma alapján, 2004 1. hely ország

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

2. hely %

ország

Németország 60,3 Ausztria

3. hely %

ország

%

ország

%

1–5. hely aránya összesen (%)

5. hely %

ország

8,1 Hollandia

6,9 Svájc

2,1

87,4

Németország 14,1 Nagy-Britannia 9,7 Olaszország Németország 13,8 Nagy-Britannia 10,0 Olaszország Németország 37,9 Románia 6,2 Hollandia Németország 57,0 Ausztria 7,3 Csehország Németország 52,2 Lengyelország 11,5 Ukrajna

9,1 9,1 5,5 4,0 3,9

USA USA Olaszország Hollandia Románia

7,7 8,0 5,4 3,3 3,9

Spanyolország Spanyolország Ausztria Olaszország Hollandia

5,6 5,8 5,3 3,2 3,3

46,2 46,7 60,3 74,8 74,8

Németország Németország Németország Németország Németország

6,1 6,5 5,5 9,3 5,7

Csehország Japán Csehország Ausztria Nagy-Britannia

5,5 4,6 3,4 4,9 5,6

Szlovákia Olaszország Olaszország Luxemburg USA

4,7 4,5 2,6 3,6 4,4

58,5 69,2 82,6 64,8 55,3

27,4 39,1 46,8 29,0 32,7

Lengyelország Hollandia Ausztria Lengyelország Ausztria

10,0 Dánia

4. hely

14,8 14,5 24,3 18,0 6,9

Hollandia Ausztria Svájc Szlovákia Olaszország


12

8. ábra

régió első öt küldő piaca között kiemelkedik Ausztria, míg a Tisza-tó mellett, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban a lengyel vendégforgalom jelentős.

A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%)

A külföldi vendégforgalom jelentősége a Budapest–Közép-Dunavidék és a Balaton régióban meghatározó, előbbi esetében a vendégéjszakák több mint négyötöde (81,1%) származik a külföldi vendégektől, a Balatonnál a külföldi vendégéjszakák részesedése 58,1%-ot tett ki. 2004-ben a külföldi vendégéjszakák száma a Budapest–Közép-Dunavidék régióban közel 20%-kal, a Nyugat-Dunántúlon 1,8%-kal, a dél-alföldi régióban pedig 1,9%-kal emelkedett a megelőző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák legnagyobb hányada a május–szeptember közötti időszakban realizálódott, ezen belül a július és augusztus (15,0% és 15,9%) hónapok szerepe jelentős (9. ábra). A legalacsonyabb külföldi vendégéjszakaszám, az összes vendégéjszaka 3,1%-a a január hónapot jellemezte. A 2004. év folyamán a külföldi vendégéjszakák száma – a június és július hónapok kivételével – minden hónapban növekedett, a legdinamikusabb emelkedést novemberben (+18,5%) és decemberben (+19,4%), valamint februárban (+17,6%) és márciusban (+15,6%) regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyeken.

I I I I I I I I I

2004-ben a külföldi vendégek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken átlagosan 3,2 éjszakát töltöttek el, amely jelentősen meghaladta a belföldi vendégek 2,5 éjszakás átlagos tartózkodási idejét (8. táblázat). Az elmúlt évben az átlagosnál magasabb tartózkodási idő jellemezte a Dániából (5,5 éjszaka), Németországból (4,6 éjszaka), Hollandiából (4,1 éjszaka), Oroszországból (3,5 éjszaka), Svájcból (3,5 éjszaka), Luxemburgból (3,5 éjszaka) és Izraelből (3,3 éjszaka) érkezőket. 2004-ben az Európai Unióból (EU-15) Magyarországra látogatók átlagosan 3,5 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

Balaton Budapest–Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó

24,2 51,6 2,4 2,6 5,0 2,1 2,6 8,7 0,8


9. ábra

Budapest

december

november

október

augusztus

július

június

május

április Balaton

szeptember

Ország összesen

március

február

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

január

A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka)


13

8. táblázat

A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szállástípusonként, 2002–2004 2002

Szálloda 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Gyógyszálloda Wellness-szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Mindösszesen

3,1 2,7 3,1 3,2 3,3 3,2 5,0 3,2 3,3 4,9 5,5 6,5 3,4

2003 (éjszaka)

3,1 2,7 3,1 3,2 3,2 3,2 4,8 3,1 2,9 4,1 5,7 6,3 3,4

2004

3,0 2,6 2,9 3,1 2,9 2,8 4,7 4,4 3,0 2,9 3,2 5,4 6,3 3,2

2004/2003 %

95,5 97,0 94,7 97,7 90,5 88,5 97,3 96,5 102,8 78,4 93,5 100,7 94,4


A 2004. év folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált, külföldi vendégektől származó szállásdíjbevétel csaknem elérte a 69,5 milliárd forintot, ami 10,4%-os növekedést jelent a 2003. évhez képest. A külföldi szállásdíjbevételek több mint kilenctizedét (91,3%) a szállodákban regisztrálták, ahol a bevételek volumene 12,2%-kal emelkedett az előző évhez képest. A vendégforgalomhoz hasonlóan a külföldi szállásdíjbevételek is nagymértékű területi koncentrációt mutatnak: 2004-ben a külföldi szállásdíjbevétel 71,5%-át a Budapest–Közép-Dunavidék, 12,9%-át a Balaton, 6,1%-át pedig a Nyugat-Dunántúl mondhatta magáénak. A külföldi szállásdíjbevétel három régió – Balaton, Tisza-tó és Észak-Alföld – kivételével mindenhol növekedett, a legdinamikusabb emelkedés Észak-Magyarországot (+19,5%) a Budapest–Közép-Dunavidéket (+16,4%) és a KözépDunántúl régiót (+12,3%) jellemezte.

10. ábra

A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2004 (%)

Belföldi turizmus A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2004-ben 3347 ezer belföldi vendéget (-0,6%) és 8391 ezer belföldi vendégéjszakát (-2,1%) regisztráltak. A belföldi vendégforgalom részesedése a vendégek száma tekintetében a teljes forgalom 50,6%-át, a vendégéjszakák száma tekintetében 44,4%-át tette ki. 2004-ben a vendégéjszakák több mint felét szállodákban töltötték a belföldi utazók (9. táblázat és 10. ábra). Az általuk szállodákban eltöltött 4,5 millió vendégéjszaka minden korábbi értéknél magasabb volt. A szállodák közül a legtöbb vendégéjszakát a három- és négycsillagos házakban regisztrálták. A belföldi vendégforgalom vonatkozásában a szállodák közül jelentős növekedés volt tapasztalható a három-, négy- és ötcsillagos szállodákban, valamint a gyógy-

I I I I I I I I I I

5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping

1,1 12,8 26,9 9,0 4,3 16,7 9,4 7,0 8,2 4,7


14

szállodákban. Ezzel szemben az egy- és kétcsillagos szállodákban, valamint az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken csökkenést regisztráltak (11. ábra). 2004-ben a magánszálláshelyeken több mint 362 ezer belföldi vendéget és közel 1,5 millió vendégéjszakát regisztráltak.6 9. táblázat

A belföldi vendégforgalom szállástípusonként, 2002–2004 2002

Szálloda 1633 5 csillagos 37 4 csillagos 302 3 csillagos 845 2 csillagos 353 1 csillagos 97 Gyógyszálloda 219 Wellness-szálloda Panzió 640 Turistaszálló 309 Ifjúsági szálló 210 Üdülőház 214 Kemping 157 Mindösszesen 3163 2002

Szálloda 4152 5 csillagos 73 4 csillagos 649 3 csillagos 2107 2 csillagos 1002 1 csillagos 321 Gyógyszálloda 706 Wellness-szálloda Panzió 1422 Turistaszálló 805 Ifjúsági szálló 626 Üdülőház 633 Kemping 451 Mindösszesen 8089


1717 34 384 839 352 108 250 663 343 209 260 176 3367

1826 43 505 906 284 89 336 116 626 307 209 235 143 3347


4353 65 825 2075 1002 386 772 1471 876 614 783 475 8571

4532 90 1075 2254 755 358 1011 241 1401 789 591 685 393 8391

2004/2003 (%)

106,4 124,2 131,5 108,0 80,7 82,4 134,6 94,4 89,6 100,3 90,6 81,1 99,4 2004/2003 (%)

11. ábra

Belföldi vendégéjszakák változása a szállodákban és a gyógyszállodákban, 2002–2004 (%)

104,1 139,0 130,3 108,6 75,4 92,9 131,0 95,3 90,1 96,3 87,5 82,8 97,9

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2002


A belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2004-ben. A belföldi vendégek 16,8%-a a Budapest–KözépDunavidék régiót, 17,9%-a a Balaton régiót választotta. Kiemelkedett továbbá Észak-Magyarország szerepe, amely a belföldi vendégek 15,4%-át fogadta. A belföldi vendégek száma három régióban, a Balatonon (+5,4%), Budapest–Közép-Dunavidéken (+1,9%) és a Nyugat-Dunántúlon (+2,5%) növekedett, a többi régióban csökkenést mutatott.

szálloda

gyógyszálloda 2003

2004


6

A fejezet további részeiben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai kerülnek elemzésre.

15

12. ábra

A vendégéjszakákat alapul véve a Balaton régió hangsúlyos szerepe volt megfigyelhető: e régióban 2004-ben a belföldi vendégéjszakák több mint egyötödét regisztrálták. A Budapest–Közép-Dunavidék a belföldi vendégéjszakák 15,1%-át, Észak-Magyarország 13,6%-át, Nyugat-Dunántúl 12,7%-át, az észak-alföldi régió pedig 11,7%-át mondhatta magáénak (12. ábra).

A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%)

A belföldi vendégforgalom Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl turizmusában meghatározó jelentőségű: e három régióban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák több mint 70%-a származott a belföldi vendégektől. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák legnagyobb hányada július és augusztus hónapokban realizálódott (16,9% és 17,9%) (13. ábra). A legalacsonyabb belföldi vendégéjszakaszám, az összes vendégéjszaka 4,3%-a a január hónapot jellemezte. A 2004. év folyamán a belföldi vendégéjszakák száma februárban (+7,7%), márciusban (+8,1%), áprilisban (+0,8%), valamint novemberben (+7,4%) és decemberben (+1,7%) mutatott növekedést.

I I I I I I I I I

A 2004. évben a belföldi vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken (10. táblázat). A belföldi vendégek a leghosszabb időt, átlagosan 3,1 éjszakát, a Balatonnál töltötték. Az országos átlagot meghaladó tartózkodási idő jellemezte továbbá a Tisza-tavat és ÉszakAlföldet (2,7-2,7 éjszaka). A Dél-Dunántúl és az Észak-Magyarország régiókban az átlagos tartózkodási idő (2,2 éjszaka) az országos átlag alatt maradt. 2004-ben az átlagos tartózkodási idő az Észak-Alföld, Dél-Alföld és a Tiszató régiók kereskedelmi szálláshelyein növekedett.


21,7 15,1 9,2 7,9 11,7 13,6 5,8 12,7 2,3


A 2004. év folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégektől származó szállásdíjbevétel 15,2%-kal növekedett, értéke megközelítette a 29,8 milliárd forintot. A belföldi szállásdíjbevételek több mint héttizedét (70,1%) a szállodák realizálták, ahol a bevételek volumene 20,5%-kal emelkedett a 2003. évhez képest. 2004-ben a belföldi szállásdíjbevételek

13. ábra

Budapest

december

november

október

augusztus

július

június

május

április Balaton

szeptember

Ország összesen

március

február

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

január

A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka)


16

10. táblázat

A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szállástípusonként, 2002–2004 2002


2003 (éjszaka)

2,5 2,0 2,1 2,5 2,8 3,3 3,2 2,2 2,6 3,0 3,0 2,9 2,6

2,5 1,9 2,1 2,5 2,8 3,6 3,1 2,2 2,6 2,9 3,0 2,7 2,5

2004

2004/2003 %

2,5 2,1 2,1 2,5 2,7 4,0 3,0 2,1 2,2 2,6 2,8 2,9 2,8 2,5

97,9 110,6 99,1 100,6 93,5 112,6 96,9 100,9 100,6 96,0 96,7 102,2 98,5


23%-a a Budapest–Közép-Dunavidék, 20,6%-a a Balaton, 12,3%-a ÉszakMagyarország, 12,4%-a pedig a Nyugat-Dunántúl régióban képződött. A belföldi szállásdíjbevétel minden régióban növekedést mutatott, a legdinamikusabb emelkedés a Budapest–Közép-Dunavidék (+38,3%), az ÉszakMagyarország (+14,2%) és a Nyugat-Dunántúl (+14,3%) régiókat jellemezte.

Kiutazó turizmus

11. táblázat

A külföldre látogató magyarok száma a közlekedés módja szerint, 2002–2004 2002

Közúti Légi Vízi Vasúti Összesen

2003 (ezer fő)

2004

11 662 12 903 16 050 699 772 916 18 19 23 587 588 570 12 966 14 283 17 558

2004/2003 (%)

124,4 118,6 117,5 96,9 122,9


14. ábra

A külföldre látogató magyarok számának szezonális megoszlása, 2004 (ezer fő) 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2004. év során a külföldre látogató magyarok száma elérte a 17,6 millió főt, ami az előző évhez képest jelentős (+22,9%) növekedést jelent. A kiutazó forgalom a román (+129,9%), az ukrán (+103,1%), a szerb (+44,9%), a szlovén (+42,5%), valamint a budapesti (+24,2%) határszakaszokon dinamikusan emelkedett, a horvát és az osztrák határszakaszokon csökkenést mutatott. A külföldre látogató magyarok többsége a nyári hónapokban, ezen belül több mint egytizede augusztus hónapban utazott külföldre. A kiutazások több mint 40%-át a június–szeptember közötti időszakban regisztrálták (14. ábra).


17

A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

12. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusok szerint, 2004. július 31.

2002

Szállodák összesen 806 5 csillagos 12 4 csillagos 80 3 csillagos 411 2 csillagos 222 1 csillagos 81 Gyógyszálloda 44 Wellness-szálloda Panzió 1 361 Turistaszálló 284 Ifjúsági szálló 124 Üdülőház 463 Kemping 339 Összesen 3 377

Egységek száma 2003 2004

2004/ 2003 (%)

2002

822 14 89 414 224 81 48 1 439 315 128 480 333 3 517

100,2 114,3 118,0 103,4 89,3 92,6 116,7 78,4 83,8 103,9 76,9 85,0 85,3

45 512 2 840 9 562 21 696 8 513 2 901 5 426 16 903 6 806 5 344 7 313 – 81 878

824 16 105 428 200 75 56 15 1 128 264 133 369 283 3 001

Szobák száma 2003 2004

46 252 3 275 10 653 21 449 8 127 2 748 5 819 17 839 8 591 5 519 7 264 – 85 465

2004/ 2003 (%)

2002

47 611 102,9 107 899 3 709 113,3 5 979 12 112 113,7 20 878 21 977 102,5 50 999 7 179 88,3 22 115 2 634 95,9 7 928 6 774 116,4 11 690 1 080 16 652 93,3 46 744 8 410 97,9 29 267 5 356 97,0 20 881 6 895 94,9 23 984 – – 106 388 84 924 99,4 335 163

Férőhelyek száma 2003 2004

109 726 6 859 23 552 50 263 21 579 7 473 12 502 48 908 35 859 21 523 24 645 106 616 347 277

112 769 7 834 26 778 51 835 18 962 7 360 14 868 2 634 45 201 34 827 21 890 22 862 98 945 336 494

2004/ 2003 (%)

102,8 114,2 113,7 103,1 87,9 98,5 118,9 92,4 97,1 101,7 92,8 92,8 96,9


2004. július 31-én 3001 kereskedelmi szálláshely működött Magyarországon, 84 924 szobával, illetve 336 494 férőhellyel (12. táblázat). A férőhelyek több mint egyharmada, 113 ezer férőhely a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül a három- (az összes szállodai férőhely 46%-a), a négy- (az összes szállodai férőhely 23,7%) és a kétcsillagos (az összes szállodai férőhely 16,8%-a) házak szerepe kiemelkedő. A férőhelyek további jelentős részét, csaknem 30%-át a kempingek adták. 13. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyeken működő konferenciatermek kapacitása szállástípusonként, 2004. július 31. Konferenciatermek A konferenciatermek száma összes alapterülete (m2)

Szállodák összesen 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Gyógyszálloda Wellness-szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

1220 136 322 555 185 22 134 32 216 47 20 33 16 1552

105 203 10 837 30 288 47 384 14 732 1 962 12 914 3 084 14 752 4 328 2 647 2 834 1 324 131 088 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

18

A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek mintegy ötöde (19,8%) a Balaton régióban található, ezt követi Észak-Magyarország (13,9%), a NyugatDunántúl (13,9%) és a Budapest-Közép-Dunavidék régió, ahol az egységek 12,3%-a működött 2004-ben. A szállodák tekintetében két régió, a Budapest–Közép-Dunavidék és a Balaton szerepe kiemelkedő. Ötcsillagos szállodával 2004-ben három régió rendelkezett: Budapesten 13 ötcsillagos ház üzemelt, a nyugat-dunántúli régióban kettő, Észak-Magyarországon pedig egy. A négycsillagos szállodáknál szintén a főváros és vonzáskörzete tölti be a vezető szerepet, itt működik a házak 36,2%-a. A Budapest–Közép-Dunavidék régiót a Balaton (18,1%) és a Nyugat-Dunántúl (14,3%) követi. A háromcsillagos szállodák egyötöde a Budapest– Közép-Dunavidék régióban, szintén egyötöde a Balaton régióba várta a vendégeket. A tó szerepe kiemelendő továbbá a nyaralóházak (az összes nyaralóház 32,2%-a) és a kempingek (az összes kemping 24,0%-a) terén. 14. táblázat

A vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2002–2004 2002

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Összesen

2003 (ezer éjszaka)

2004

2004/2003 (%)

1082

1057

1024

97,0

2227 1935 404 383 482 586 260 664 89 6176

2260 1973 441 393 492 610 278 679 106 6315

2647 2340 430 373 471 595 275 706 95 6616

117,1 118,6 97,3 94,9 95,7 97,7 98,8 104,0 90,3 104,8

15. ábra

A vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%)

I I I I I I I I I


15,5 40,8 6,5 5,6 7,1 9,0 4,2 10,6 1,4


16. ábra

A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%)


15. táblázat

A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2002–2004 2002

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Összesen

2003 (ezer éjszaka)

2004

2004/2003 (%)

4 994

4 716

4 369

92,7

5 604 4 971 969 979 1 612 1 411 729 1 868 284 18 450

5 796 5 174 1 049 1 004 1 554 1 419 804 1 951 319 18 611

6 695 6 039 1 028 930 1 502 1 357 756 1 981 281 18 899

115,5 116,7 98,0 92,6 96,6 95,6 94,1 101,5 88,3 101,5


I I I I I I I I I


23,1 35,4 5,4 4,9 7,9 7,2 4,0 10,5 1,5


19

16. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyeken a 2004. évben mintegy 6,6 millió vendéget és 18,9 millió vendégéjszakát regisztráltak: a vendégek száma 4,8%-kal, a vendégéjszakák száma 1,5%-kal emelkedett a 2003. évhez képest. A szállodákban 2003-hoz képest csaknem 940 ezerrel több (8%-os növekedés) vendégéjszakát regisztráltak.

Külföldi és belföldi vendégéjszakák aránya a turisztikai régiókban, 2004 (%) külföldi

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

A vendégek négytizede a Budapest–Közép-Dunavidéket kereste fel 2004-ben, a Balatonnál a vendégek 15,5%-át regisztrálták. A vendégéjszakák számát alapul véve, a Balaton régió szerepe jelentősebb: a Budapest–Közép-Dunavidék (35,4%) után a második legtöbb vendégéjszakát, a vendégéjszakák több mint egyötödét (23,1%) a Balaton régióban töltötték a vendégek (14. és 15. táblázat, 15. és 16. ábra). A belföldi és külföldi vendégforgalom arányát tekintve, a belföldi vendégek részesedése 50,6%-ot tett ki, ezzel szemben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 55,6%-a származott a külföldi vendégektől (16. táblázat). 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a nyári hónapokban, ezen belül is augusztusban volt a legmagasabb (17. ábra). Az összes vendégéjszaka 16,7%-át augusztusban, 15,8%-át júliusban, 43,2%-át a június–augusztus közötti időszakban regisztrálták. A májusi és szeptemberi vendégéjszakák aránya közel egyenlően alakult. A 2004. év folyamán a vendégéjszakák száma az előző évhez képest jelentős mértékben emelkedett februárban és márciusban (+12,2%), valamint novemberben (+13%) és decemberben (+9,9%), kisebb mértékben januárban, áprilisban és októberben, a nyári hónapokban pedig enyhe csökkenés mutatkozott.

belföldi

58,1

41,9

81,1 86,2 25,0 28,9 34,9 15,9 35,7 46,3 30,6 55,6

18,9 13,8 75,0 71,1 65,1 84,1 64,3 53,7 69,4 44,4


17. ábra

Budapest

december

november

október

augusztus

július

június

május

április Balaton

szeptember

Ország összesen

március

február

3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

január

A vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka)


20

2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek több mint négyötöde vett igénybe szállodát, míg a vendégéjszakák 77,1%-át töltötték szállodában (17. táblázat és 18. ábra). A szállodákban és a gyógyszállodákban regisztrált külföldi és belföldi vendégéjszakaszám 2004-ben minden eddiginél magasabb volt. A szállodai vendégek egyharmada négycsillagos egységben, 42,2%-uk pedig háromcsillagos házat választott. A további kereskedelmi szálláshelytípusok közül, a vendégéjszakák számát alapul véve, a legnagyobb részesedéssel a panziók (10,7%) és a kempingek (9,3%) rendelkeztek.

18. ábra

A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2004 (%)

17. táblázat

A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2002–2004 2002


4 060 342 1 167 1 871 543 137 496 872 338 241 267 398 6 176

2002

Szálloda 11 681 5 csillagos 882 4 csillagos 3 333 3 csillagos 5 379 2 csillagos 1 641 1 csillagos 447 Gyógyszálloda 2 086 Wellness-szálloda Panzió 2 153 Turistaszálló 901 Ifjúsági szálló 778 Üdülőház 929 Kemping 2 007 Mindösszesen 18 450


4 092 366 1 272 1 804 507 143 533 887 370 241 313 413 6 315

4 571 475 1 619 1 930 425 121 655 155 832 330 244 280 359 6 616


11 699 953 3 575 5 180 1 497 494 2 136 2 171 953 743 1 087 1 958 18 611

12 638 1 213 4 342 5 471 1 164 449 2 497 413 2 024 858 702 923 1 754 18 899

2004/2003 (%)

111,7 129,8 127,3 107,0 83,9 85,0 122,8 93,8 89,4 101,6 89,3 86,9 104,8

I I I I I I I I I I


6,4 23,0 28,9 6,2 2,4 10,7 4,5 3,7 4,9 9,3


2004/2003 (%)

108,0 127,2 121,5 105,6 77,8 90,8 116,9 93,2 90,0 94,5 84,9 89,6 101,5


A szállodákban az összes kereskedelmi szálláshely átlagához képest nagyobb mértékben növekedett a vendégforgalom a 2004. év folyamán: a vendégek száma 11,7%-kal, a vendégéjszakák száma 8%-kal emelkedett. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek iránti kereslet átstruk21

túrálódását jelzi, hogy a négy- és ötcsillagos szállodák vendégforgalma 2004-ben is dinamikusan növekedett, amelynek eredményeként részesedésük a 2003. évhez képest növekedést mutatott. A háromcsillagos szállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma kisebb mértékben emelkedett, ezzel szemben az egy- és kétcsillagos házakban a vendégforgalom visszaesését regisztrálták. A gyógyszállodákban a vendégek száma közel egynegyedével (+22,8%), a vendégéjszakák száma 16,9%-kal növekedett a 2003. évhez képest, amely – mind a belföldi, mind a külföldi vendégforgalom tekintetében – minden eddiginél magasabb vendégéjszakaszámot eredményezett. A gyógyszállodák az elmúlt évben több mint 655 ezer vendéget és mintegy 2,5 millió vendégéjszakát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált összes vendégéjszaka 13,2%-a) regisztráltak. A wellness-szállodák az elmúlt év folyamán 155 ezer vendéget fogadtak, akik mintegy 413 ezer vendégéjszakát töltöttek ezeken a szálláshelyeken. 18. táblázat

Átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, 2002–2004


2,9 2,6 2,9 2,9 3,0 3,3 4,2 2,5 2,7 3,2 3,5 5,0 3,0

2003 (éjszaka)

2,9 2,6 2,8 2,9 3,0 3,5 4,0 2,4 2,6 3,1 3,5 4,7 2,9

2004

2,8 2,6 2,7 2,8 2,7 3,7 3,8 2,7 2,4 2,6 2,9 3,3 4,9 2,9

2004/2003 %

96,7 98,1 95,4 98,7 92,8 107,4 95,3 99,4 100,9 93,3 94,9 103,1 96,9


A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2,9 éjszaka volt 2004-ben, a külföldiek átlagosan 3,2 éjszakát, a belföldiek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek el (18. táblázat). A 2004. év folyamán a leghoszszabb átlagos tartózkodási időt a kempingekben regisztrálták (4,9 éjszaka). A gyógyszállodákban 3,8, az egycsillagos szállodákban 3,7, az üdülőházakban 3,3, a szállodákban 2,8 éjszakát töltöttek el átlagosan a vendégek. 2004-ben a leghosszabb – az országos átlagot is meghaladó – átlagos tartózkodási idő jellemezte a Balaton (4,3 éjszaka), az Észak-Alföld (3,2 éjszaka) és a Tisza-tó (3,0 éjszaka) régiókat. A legrövidebb ideig ÉszakMagyarországon (2,3 éjszaka) és Dél-Alföldön (2,4 éjszaka) tartózkodtak a vendégek. Budapest–Közép-Dunavidéken és a Dél-Dunántúlon 2,5-2,5 éjszaka volt az átlagos tartózkodási idő.

19. ábra

A vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (éjszaka) 3,4 3,2 3,0 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

2002


22

A kereskedelmi szálláshelyeket a legtöbben (56%) szabadidő eltöltése céljából vették igénybe, ezt az üzleti utazáson (20%) és a konferencián (12%) részt vevők, valamint a gyógyturisztikai szolgáltatások igénybevétele céljából (6%) érkezők követték. A szállodák tekintetében hasonló megoszlás volt tapasztalható (19. táblázat). 19. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása motiváció szerint, 2002–2004 (%)

2002 2003 2004

Kereskedelmi szálláshelyek összesen Szállodák Kereskedelmi szálláshelyek összesen Szállodák Kereskedelmi szálláshelyek összesen Szállodák

szabadidő

konferencia

64 59 60 53 56 52

13 16 12 15 12 15

Motiváció hivatalos gyógy- és (üzleti) utazás* termálturizmus

23 25 23 26 20 22

5 6 6 7

egyéb

összesen

6 4

100 100 100 100 100 100

* 2003-ig „egyéb üzleti utazás”. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága 38,0% volt, ami 5,5%-kal haladta meg a 2003. évi adatot. Az egyes szállástípusok közül a legmagasabb kihasználtsággal a négy- és ötcsillagos szállodák működtek (58,2, illetve 60,5%), a szállodákat átlagosan 46,4%-os szobafoglaltság jellemezte. A legalacsonyabb, 10,6%-os kihasználtságot a kempingekben regisztrálták az elmúlt évben (20. táblázat). A kihasználtsági mutatókat tekintve 2004-ben két régió ért el kiemelkedő – az országos átlagot meghaladó – eredményt: a Budapest–Közép-Dunavidék kereskedelmi szálláshelyei 53,6%-os (ezen belül Budapest kereskedelmi szálláshelyei 57,1%-os), a Balaton régióban pedig 40,0%-os szobakapacitás-kihasználtságot regisztráltak. 20. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága szállástípusok és turisztikai régiók szerint, 2004 Szálloda 2004/ % 2003 (%)

Balaton Budapest– Közép-Dunavidék ebből: Budapest Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Ország összesen

Panzió Turista- és ifjúsági szálló* 2004/ 2004/ % % 2003 (%) 2003 (%)

Üdülőház 2004/ % 2003 (%)

Kemping** 2004/ % 2003 (%)

Összesen 2004/ % 2003 (%)

43,1

96,4

24,3

100,7

36,8

109,6

31,5

97,5

16,9

97,9

40,0

97,9

57,6 59,3 32,2 31,8 44,1

114,6 115,1 99,9 103,1 100,1

27,4 31,9 22,9 25,3 23,1

105,2 105,7 106,1 99,8 103,7

32,2 34,4 11,5 26,1 15,2

115,3 115,1 92,4 111,2 90,4

17,8 5,8 27,9 24,1 23,4

91,0 47,2 106,9 80,3 86,0

4,7 3,3 9,5 6,9 13,6

106,1 82,9 93,1 92,2 101,8

53,6 57,1 25,8 28,2 34,7

115,0 115,3 100,6 102,3 100,3

31,6 30,3 42,6 32,0 46,4

99,3 106,5 99,9 100,2 106,1

19,7 21,9 18,9 26,2 22,7

98,1 108,5 85,1 100,6 98,9

18,4 18,1 13,0 10,7 20,0

100,1 89,6 103,0 72,7 101,1

21,1 18,9 31,0 26,3 26,0

91,6 96,7 93,7 112,7 95,5

6,5 8,8 6,4 8,4 10,6

84,7 86,7 99,2 99,3 96,7

24,3 25,2 30,5 27,6 38,0

98,8 105,3 97,4 103,3 105,5

* Adatvédelmi okokból együtt publikálható. ** Férőhelykapacitás-kihasználtság.


23

21. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyek bevételei szállástípusonként, 2004 Egyéb szolgáltatáVendéglátás bevétele sokból és reggeliből származó bevétel

Belföldi szállásdíjbevétel

Külföldi szállásdíjbevétel

Szállásdíjbevétel összesen

millió forint

2004/ 2003 (%)

millió forint

2004/ 2003 (%)

millió forint

2004/ 2003 (%)

millió forint

2004/ 2003 (%)

millió forint

2004/ 2003 (%)

120,5 159,3 139,6 116,9 86,1 96,6 138,4 107,9 100,4 114,7 96,8 85,2 115,2

63 430 21 648 25 898 14 372 1 319 193 10 017 946 2 810 128 338 781 1 999 69 486

112,2 118,8 114,4 103,9 86,6 62,2 104,7 93,2 102,9 115,5 87,7 93,6 110,4

84 558 23 396 33 120 23 433 3 741 867 14 220 2 338 7 539 1 255 1 212 2 220 2 459 99 243

114,2 121,1 119,1 108,6 86,3 86,0 112,8 101,9 100,7 114,9 93,4 91,9 111,8

42 236 10 827 16 204 12 803 2 210 192 8 615 2 100 8 354 260 71 441 59 51 420

120,3 137,6 123,2 111,2 93,7 87,5 125,1 111,7 90,3 106,4 99,2 50,6 118,2

37 420 6 820 18 053 11 314 1 100 133 11 386 2 527 1 295 74 223 356 415 39 782

116,8 126,7 128,4 104,1 74,2 56,8 121,0 120,2 93,3 96,5 98,9 99,6 116,4

Szállodák összesen 21 127 5 csillagos 1 748 4 csillagos 7 222 3 csillagos 9 061 2 csillagos 2 422 1 csillagos 674 Gyógyszálloda 4 202 Wellness-szálloda 1 392 Panzió 4 730 Turistaszálló 1 127 Ifjúsági szálló 874 Üdülőház 1 439 Kemping 460 Mindösszesen 29 757

Bevétel összesen millió forint

164 213 41 043 67 378 47 550 7 051 1 192 34 220 6 964 17 188 1 588 1 506 3 017 2 933 190 445

2004/ 2003 (%)

116,3 126,0 122,4 108,2 86,2 81,6 118,4 107,7 98,5 111,3 94,8 91,4 114,4


A kereskedelmi szálláshelyeken a 2004. év során több mint 99 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött, ennek héttizede a külföldi, egyharmada pedig a belföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált szállásdíjbevételek mellett a vendéglátás további 51,4 milliárd forintot, míg az egyéb bevételek 39,8 milliárd forintot jelentettek, ennek eredményeként a kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele meghaladta a 190,4 milliárd forintot. Folyóáron mindez 14,4%-kal több bevételt jelentett a kereskedelmi szálláshelyek számára a 2003. évhez képest, miközben az ágazat fogyasztói árindexe 10,3% volt (21. táblázat). 20. ábra

A forint árfolyamváltozása az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva, 2002–2004 EUR/forint

USD/forint

január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december

280 270 260 250 240 230 220 210 200 190 180

2002

2003

2004 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

24

2004 decemberében a szállodai szobák átlagára meghaladta a 11 700 Ft-ot, ami 2,8 %-os emelkedést jelent a 2003. év azonos időszakához képest. A 2004. év folyamán a legmagasabb átlagos szobaárat csaknem 13 000 Ft-ot május hónapban regisztrálták. A szállodákon belül az ötcsillagos szobák átlagára 25 300 és 33 900 Ft között mozgott, a négycsillagos hotelek átlagosan 10 300 és 15 000 Ft közötti, a háromcsillagos hotelek pedig átlagosan 6100 és 8100 Ft közötti szobaárat regisztráltak (22. táblázat).

22. táblázat

A szállodai szobák átlagára* és árindexe, 2003–2004 5 csillagos

4 csillagos

3 csillagos

2 csillagos

1 csillagos

Szállodák összesen

szállodák

2004/2003 (%)

(forint)

Átlagár

Február 2003 2004 Május 2003 2004 Július 2003 2004 December 2003 2004

28 399 27 220 30 597 31 231 25 432 27 774 26 297 26 910

10 363 11 660 13 979 14 811 12 865 11 991 12 561 11 826

6 508 6 712 7 271 8 084 7 780 7 628 7 669 7 870

5 634 6 504 5 615 6 766 6 377 6 685 5 868 6 344

4 383 3 851 4 695 4 692 5 603 5 090 5 255 4 551

10 115 10 975 11 379 12 965 10 394 10 482 11 418 11 743

100,4 108,5 98,6 113,9 107,0 100,8 108,0 102,8

* Egy kiadott szállodai szobára jutó szállásdíjbevétel a szoba típusától függetlenül. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek által kínált közel 315 ezer férőhely mellett a magánszálláshelyeken további 245 ezer férőhely várta a vendégeket. Országosan a magánszálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák közel fele (47,2%) származott a belföldi vendégektől. A Balaton régió kivételével, minden régióban a belföldi vendégforgalom túlsúlya volt megfigyelhető 2004-ben. A belföldi vendégéjszakák aránya a Dél-Alföld, az ÉszakMagyarország és a Tisza-tavi régiókban kiemelkedően magas, 80% feletti volt. 2004-ben a Balaton régióban regisztrálták a belföldi vendégéjszakák közel 30%-át, a belföldi vendégforgalom ennek ellenére sokkal kisebb mértékű területi koncentrációt mutatott, mint a beutazó forgalom. A magánszálláshelyeket választó belföldi vendégek által kedvelt úti célok között kiemelkedik továbbá a Nyugat-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország. Két régió – Budapest-Közép-Dunavidék és Tisza-tó – kivételével minden régióban emelkedett a magánszálláshelyeken regisztrált belföldi vendégek száma. Kiemelkedő, rendkívül dinamikus növekedés jellemezte Közép- (+46,7%) és Nyugat-Dunántúlt (+26,6%). A belföldi vendégéjszakák száma a Nyugat-Dunántúl régióban 5,7%-kal, az Észak-Alföld régióban 5%-kal haladta meg a 2003. évben regisztrált adatokat.

23. táblázat

A magánszálláshelyek kapacitása turisztikai régiók szerint, 2004 Vendéglátók Férőhelyek száma száma

Balaton 29 205 Budapest– Közép-Dunavidék 1 442 ebből: Budapest 740 Dél-Alföld 984 Dél-Dunántúl 3 604 Észak-Alföld 1 962 Észak-Magyarország 2 294 Közép-Dunántúl 1 208 Nyugat-Dunántúl 2 167 Tisza-tó 1 023 Ország összesen 43 889

158 532 7 292 2 821 5 683 16 257 13 308 14 441 6 465 11 671 6 727 240 376


25

24. táblázat

A vendégéjszakák száma alapján a külföldi forgalom szerepe a Balaton régióban volt kiemelkedő az elmúlt évben (a vendégéjszakák 72,7%-a származott a külföldi vendégektől), a Dél-Dunántúlon megközelítette az 50%-ot (48,9%).

A magánszálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiók szerint, 2004 külföldi belföldi összes vendégéjszaka

A külföldi forgalom igen magas területi koncentrációját jelzi, hogy a magánszálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák több mint kétharmadát a Balaton régió mondhatta magáénak. További jelentős részesedés jellemezte a Nyugat- és Dél-Dunántúlt.

Balaton 1 097 481 412 064 1 509 545 Budapest– Közép-Dunavidék 76 399 116 275 192 674 ebből: Budapest 55 190 39 295 94 485 Dél-Alföld 15 442 105 396 120 838 Dél-Dunántúl 124 651 130 103 254 754 Észak-Alföld 101 016 166 513 267 529 ÉszakMagyarország 33 228 161 317 194 545 Közép-Dunántúl 37 529 98 847 136 376 Nyugat-Dunántúl 127 902 190 144 318 046 Tisza-tó 18 949 80 968 99 917 Ország összesen 1 632 597 1 461 627 3 094 224

A külföldi vendégek száma dinamikusan emelkedett a Közép-Dunántúlon (+53,6%), a Budapest-Közép-Dunavidék (+35%) és az Észak-Magyarország (+11,3%) régiókban. A vendégéjszakák számában növekedést regisztráló desztinációk közül a Közép-Dunántúl (+8,4%) és a Dél-Alföld (+4,7%) régiók emelkedtek ki. A magánszálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 4,5 éjszaka volt 2004-ben, amely jelentősen meghaladja a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált átlagos tartózkodási időt. A belföldiek átlagosan 4,0, a külföldiek átlagosan 5,1 éjszakát töltöttek el a magánszálláshelyeken.


A magánszálláshelyeken a 2004. év során az üdülési csekkekből származó bevétel 418 millió forint volt, az üdülési csekket elfogadó magánszálláshelyek száma 569 volt.

A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2004 novemberében végzett kutatást. A véletlenszerű mintavétellel összeállított, 3000 fős minta a 18 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan megye, településszerkezet, nem és korösszetétel szerint reprezentatív. A megkérdezésre személyesen, a megkérdezettek lakásán került sor. A kutatás a 2003. november eleje és 2004. október vége között megvalósult kirándulásokat, utazásokat és főutazásokat7 vizsgálta. 7

A vizsgált időszakban a megkérdezett magyar háztartások 61%-a vett részt kiránduláson. Az átlagosnál nagyobb arányban kirándultak a 18-24 és a 31-40 évesek, a gyermekes családok, illetve a Közép- és a DélDunántúl gazdasági régiókban lakók. Azon háztartások közül, amelyek rész vettek kiránduláson, 90% csak belföldi, 7% bel- és külföldi, 3% csak külföldi kirándulást tett. 2003 novembere és 2004 októbere között utazáson a megkérdezett háztartások 60%-a vett részt. Az átlagosnál nagyobb arányban utaztak a háztartásban gyermek státuszt betöltők, a kisgyermekes családok, illetve a Közép-Magyarország és a Dél-Dunántúl gazdasági régiókban lakók. Azon háztartások közül, amelyek rész vettek utazáson, 67% csak belföldi, 17% csak külföldi, 16% belföldi és külföldi utazáson egyaránt részt vett.

Kirándulás: éjszakázással nem járó, maximum egynapos utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen, és az út motivációja nem munkavégzés vagy tanulás. Utazás: olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, és az utazás célja nem munkavégzés vagy tanulás volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. Főutazás: az adott időszakban a háztartás számára legfontosabb utazás, amelyen legalább két háztartástag részt vett (ha nem egyszemélyes a háztartás).

26

Főutazás a vizsgált időszakban a megkérdezett háztartások 44%-ában – az utazáson részt vevő háztartások 73%-ában – fordult elő. Az átlagosnál nagyobb arányban utaztak a 25-30 évesek, a felsőfokú végzettségűek, a kisgyermekes családok, illetve a Közép-Magyarország gazdasági régió lakói. A főutazás elmaradásának okaként a válaszadók 51%-ban anyagi okokat, 17%-ban időhiányt, 11%-ban családi-, illetve 8%-ban egészségügyi okokat említettek. A főutazások 64%-a belföldre, 36%-a külföldre irányult.

Belföldi turizmus A kirándulók: • 97%-a belföldön (ezen belül 7%-a bel- és külföldön egyaránt) is kirándult (21. ábra), egy háztartás átlagosan 4 alkalommal vett részt kiránduláson, • a belföldi kirándulások legkedveltebb úti célja a Budapest–Közép-Dunavidék és a Dél-Dunántúl volt, amelyet a Balaton régió követett (22. ábra), • a nem rendszeres kirándulások 55%-ára a nyári időszakban, június– augusztus között került sor, • a fő motivációk a rokonok, ismerősök felkeresése (23%), a pihenés (13%) és a strandolás, fürdőzés (11%) voltak, • a megkérdezettek 33%-a gyűjtött információt kirándulásával kapcsolatban, a leggyakrabban igénybe vett információforrás a prospektus (45%), a térkép (32%) és az útikönyvek (30%) voltak, az internetet 26% használta. A tájékozódásban a megkérdezettek korábbi tapasztalatai (32%) és a barátoktól/ismerősöktől kapott információk (29%) is jelentős szerepet játszottak.

21. ábra

A kirándulások úti célja, 2004 (%)

22. ábra I Belföldi I Külföldi I Belföldi és külföldi

A belföldi kirándulások úti céljai regionális bontásban, 2004 (%) 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

17,7

Budapest-Közép-Dunavidék

23. ábra

17,2

Dél-Dunántúl

13,8

Balaton Közép-Dunántúl

11,2

Dél-Alföld

11,2

Az utazások úti célja, 2004 (%)

10,1

Észak-Magyarország

9,9

Észak-Alföld

6,8

Nyugat-Dunántúl Tisza-tó

90 3 7

2,2 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

Az utazók: • 83%-a belföldön (ezen belül 16%-a bel- és külföldön egyaránt) is utazott (23. ábra), egy belföldre utazó háztartás átlagosan 3,3 utazáson vett részt, • a belföldi utazások legkedveltebb úti célja Budapest–Közép-Dunavidék volt, amelyet a Balaton és Észak-Magyarország követett (24. ábra),

I Belföldi I Külföldi I Belföldi és külföldi

67 17 16


27

• az utazások többsége (70%) a nyári időszakra, június–augusztus között esett, • egy belföldi utazás átlagosan 3,6 éjszaka tartózkodási idővel járt, az utazások 73%-a 1-3 éjszakás volt, • a belföldi utazások fő motivációja a pihenés (36%) és a rokonok, ismerősök felkeresése (27%) volt, • egy belföldi utazás költsége átlagosan 25 ezer forintot, az egy főre és egy napra eső kiadás 4500 forintot tett ki,

25. ábra

A belföldi főutazások úti céljai regionális bontásban, 2004 (%)

24. ábra

A belföldi utazások úti céljai regionális bontásban, 2004 (%) 0

5

10

15

20

25

30 25,7

Budapest-Közép-Dunavidék

19,5

Balaton

13,3

Észak-Magyarország

9,3

Dél-Alföld Dél-Dunántúl

8,3

Közép-Dunántúl

7,5

Nyugat-Dunántúl

7,0

I I I I I I I I I

Balaton Észak-Magyarország Budapest–Közép-Dunavidék Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Tisza-tó

32 14 13 10 9 7 6 6 3


6,7

Észak-Alföld

26. ábra Tisza-tó

2,7 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

A belföldi főutazások során igénybe vett szálláshelyek, 2004 (%)

• az utazók 42%-a gyűjtött információt utazásához kapcsolódóan, a leggyakrabban igénybe vett információforrás a prospektus (38%), a korábbi tapasztalatok (34%), az internet (30%), az útikönyv (29%), a korábban ott jártak élményei (28%) és a térkép (26%) volt. A főutazások: • 64%-a belföldre irányult (30. ábra), • a belföldi főutazások legkedveltebb úti célja a Balaton volt, amelyet Észak-Magyarország és a Budapest–Közép-Dunavidék követett (25. ábra), • a legnépszerűbb települések Budapest, Hajdúszoboszló, Siófok, Balatonfüred, Balatonboglár és Sopron voltak, • a megkérdezettek 82%-a járt már a főutazás helyszínén, a visszatérők aránya a Budapest–Közép-Dunavidék esetében (86%) a legmagasabb, • a főutazáson részt vevők egyötöde utazása előtt egy hónappal döntött az úti célról, ennél rövidebb döntési idő a válaszadók 45%-át jellemezte, • a belföldi főutazások 40%-a augusztusra, 29%-a júliusra esett, • a főutazások 31%-a 4 éjszakánál rövidebb, 16,5%-a egyhetes volt, az átlagos tartózkodási idő 6,25 éjszakát tett ki,

I I I I I I I I I I I I

Ingyenes magánszállás Fizető magánszállás Saját nyaraló Panzió Szálloda Kemping Apartman Vállalati üdülő Ifjúsági szálló Turistaszálló Vadkemping Egyéb

38 13 10 8 8 7 6 6 2 2 1 1


28

• a leggyakrabban (74%) használt közlekedési eszköz a személygépkocsi volt, • a főutazások 54%-ában igénybevett szálláshely nem kereskedelmi szálláshely (ingyenes rokoni, baráti szállás, saját telek, nyaraló, illetve vállalati üdülő), a szálloda részesedése 8%-ot tett ki (26. ábra), • a főutazások 90%-át a résztvevők maguk szervezték, • a főutazás során leggyakrabban végzett tevékenységek a pihenés (88%), a strandolás, fürdőzés (51%), a vízparti üdülés (29%), a természeti látnivalók megtekintése és a városlátogatás (26-26%), illetve a rokonok, ismerősök felkeresése (24%) voltak, • az utazók 32%-a gyűjtött információt főutazásához kapcsolódóan, a legkedveltebb információforrás a prospektus (41%), a térkép (33%), az ott járt személyek élményei és a saját tapasztalatok (30-30%), valamint az útikönyv (25%) volt, az internetet 22% vette igénybe, • egy belföldi főutazás csaknem 56 000 forintba került, az egy napra és egy főre eső kiadás 4500 forintot tett ki.

Kiutazó turizmus A kirándulók: • 10%-a külföldön (ezen belül 7%-a bel- és külföldön egyaránt) is kirándult (21. ábra), egy háztartás átlagosan 1,27 kiránduláson vett részt, • legkedveltebb úti célja Ausztria volt, amelyet Románia és Szlovákia követett (28. ábra),

27. ábra

A belföldi főutazások költségeinek megoszlása, 2004 (%)

I I I I I I I I

Étkezés Szállás Utazás Szórakozás Vásárlás Egyéb Utazási irodában Helyszíni közlekedés

28 23 15 13 9 6 4 2


28. ábra

A külföldi kirándulások legkedveltebb úti céljai, 2004 (%) 0 Ausztria Románia Szlovákia Szlovénia Horvátország Bosznia-Hercegovina Ukrajna Belgium Csehország Hollandia Egyéb

5

10

15

20

25

30 30

26 25 7 3 3 1 1 1 1 2 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

• a kirándulások 15%-ára 2004. májusban, 41%-ára 2004. augusztus– október között került sor, • a fő motivációk a vásárlás (42%), a városlátogatás (18%) és a rokonok, ismerősök felkeresése (15%) voltak, • a megkérdezettek 47%-a gyűjtött információt külföldi kirándulásával kapcsolatban, a leggyakrabban igénybe vett információforrás a prospektus (34%), a korábbi tapasztalatok (29%) és a korábban ott jártak élményei (29%) voltak, az internetet a megkérdezettek 18%-a használta. 29

Az utazók: • 33%-a külföldi utazáson (ezen belül 16%-a bel- és külföldre) is részt vett (23. ábra), • egy külföldre utazó háztartás átlagosan 3,3 utazáson vett részt, • a külföldi utazások legkedveltebb úti célja Horvátország volt, amelyet Románia, Ausztria és Olaszország követett (29. ábra), • az utazások kétharmada a nyári időszakra, június–augusztusra, ezen belül 27% augusztusra esett, • egy külföldi utazás átlagosan 6,6 éjszaka tartózkodási idővel járt, az utazások 59%-a 1-6 éjszakás volt, • a külföldi utazások fő motivációja a pihenés (27%) és a rokonok, ismerősök felkeresése (17%) volt, amelyet a kulturális látnivalók megtekintése (9%) követett, 29. ábra

A külföldi utazások legkedveltebb úti céljai, 2004 (%) 0 Horvátország Románia Ausztria Olaszország Németország Szlovákia Görögország Spanyolország Ukrajna Csehország Egyéb

5

10

15 15

20

25

12 11 9 7 6 6 3 3 3 25 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

• egy külföldi utazás költsége átlagosan 122 ezer forintot, az egy főre és egy napra eső kiadás 11 ezer forintot tett ki, • a külföldre utazók 73%-a gyűjtött információt utazásához kapcsolódóan, a leggyakrabban igénybe vett információforrás a prospektus (43%), az útikönyv (36%), az internet (36%), az utazási iroda (31%) és a térkép (29%) volt. A főutazások: • 36%-a külföldre irányult (30. ábra), • a külföldi főutazások legkedveltebb úti célja Horvátország volt, amelyet Románia, Görögország és Olaszország követett (31. ábra), • az úti cél kiválasztásában kiemelt szerepet játszottak a kedvező természeti adottságok (46%), a kedvező éghajlat (31%), az ár (28%), a barátok/ismerősök ajánlása (24%), a kulturális adottságok (23%) és a korábbi kedvező tapasztalat (21%), • a részt vevők több mint fele (54%) külföldi főutazása előtt több mint egy hónappal döntött az úti célról, • a külföldi főutazások 34%-a augusztusra, 22%-a júliusra esett, • a főutazások 26%-a 6 éjszakánál rövidebb volt, az átlagos tartózkodási idő 8,04 éjszakát tett ki,

30. ábra

A főutazások úti célja, 2004 (%)

I Belföldi I Külföldi

64 36


30

32. ábra

• a leggyakrabban (51%) használt közlekedési eszköz a személygépkocsi volt, amelyet a bérelt busz (22%) és a repülőgép (21%) követett, • a főutazások 31%-ában az igénybevett szálláshely szálloda, 25%-ában apartman volt. Az utazók 21%-ban nem kereskedelmi szálláshelyet (ingyenes rokoni, baráti szállás, saját telek, nyaraló, illetve vállalati üdülő) választottak, • a főutazás 59%-át a résztvevők maguk szervezték, utazási iroda a külföldi főutazások 35%-ának szervezésében vett részt, • a főutazás során leggyakrabban végzett tevékenységek a pihenés (79%), a városlátogatás (54%), a strandolás, fürdőzés (51%), a természeti látnivalók megtekintése (50%), és a kulturális látnivalók megtekintése (49%) voltak,

A külföldi főutazások költségeinek megoszlása, 2004 (%)

31. ábra

A külföldi főutazások legkedveltebb úti céljai, 2004 (%) 0 Horvátország Románia Görögország Olaszország Szlovákia Németország Spanyolország Tunézia Ausztria Franciaország Jordánia Egyéb

5

10

15

20

I I I I I I I I

25 22

12 11 11 4 4 4 4 4

Étkezés Szállás Utazás Szórakozás Vásárlás Egyéb Utazási irodában Helyszíni közlekedés

31 14 13 13 11 10 5 3


3 3 18 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

• az utazók 74%-a gyűjtött információt főutazásához kapcsolódóan, a legkedveltebb információforrás a prospektus (48%), az internet (42%), az útikönyv (39%), a térképek (35%), az utazási iroda (33%) és a korábban ott járt személyek tapasztalatai (31%) voltak, • egy külföldi főutazás átlagosan 175 ezer forintba került, az egy napra és egy főre eső kiadás 11 ezer forintot tett ki (25. táblázat). 25. táblázat

Kirándulások, utazások és főutazások költségeinek alakulása, 2004 (Ft)

Összköltség Egy főre eső költség Egy főre és egy napra eső költség

Kirándulás belföldi külföldi

belföldi

külföldi

11 140 5 640 5 640

25 070 13 052 4 508

122 280 64 630 10 884

23 216 11 178 11 178

Utazás

Főutazás belföldi külföldi

55 795 22 499 4 459

175 139 81 886 10 706


31

A magyar turizmus szervezeti rendszere A turizmus irányítását a világ számos országában nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedő, egymást kölcsönösen kiegészítő szervezetek végzik. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel. Ebben a fejezetben az országos, illetve regionális hatáskörű szervezeteket és azok feladatköreit a 2005 nyarán érvényes felépítésben mutatjuk be.

Országgyűlés Az Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű. Az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvényeket az Országgyűlés alkotja meg. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait – például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan – törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények – például az üdülésicsekkrendszer – működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg.

Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet. Az Idegenforgalmi Bizottság legfontosabb feladatai közé tartozik a turisztikai vonatkozású törvények, határozati javaslatok kezdeményezése, figyelemmel kísérése és a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban. A hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatásait is figyelemmel kíséri. A Bizottság feladata a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is. Szerepe jelentős, bármely idegenforgalmi témát megvitathat, és kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét.

Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Képviselői Irodaház 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19. telefon: 06-1/441-5055 fax: 06-1/441-5057 e-mail: [email protected] honlap: www.parlament.hu Elnök Lasztovicza Jenő Fidesz Alelnökök dr. Tompa Sándor MSZP dr. Tóth József MSZP Nógrádi László Fidesz Tagok Bánki Erik Fidesz Csige Tamás MSZP dr. Gruber Attila Fidesz Hadházy Sándor Fidesz Herbály Imre MSZP Herényi Károly MDF Horváth László Fidesz dr. Katona Béla MSZP Kocsis Róbert Fidesz Kovács Ferenc Fidesz Kovácsné dr. Horváth Klára MSZP Kránitz László MSZP dr. Mézes Éva SZDSZ Nagy Jenő MSZP dr. Nagy Imre MSZP Németh Zsolt független Páva Zoltán MSZP

32

Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter A kormányzati struktúrában a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterhez a terület- és régiófejlesztéssel, turizmussal, valamint építés- és lakásügyekkel kapcsolatos kormányzati feladatok tartoznak. A regionális fejlesztések és a turizmus fejlesztésének egy miniszter kezébe történő összevonása a turizmus szempontjából azért kedvező, mivel ezáltal jobban érvényesül a regionalitás elve: a turizmus regionális szintű intézményei, a regionális idegenforgalmi bizottságok hatékonyabban tudják feladataikat ellátni. A miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektorális jellegéből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez – hatósági nyilvántartásba vételhez – kötött turisztikai tevékenységek körét. A miniszter összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatok végrehajtását. Munkája során kapcsolatot tart fenn a turizmus szakmai szervezeteivel, a szakmai szövetségekkel. A tárca nélküli minisztert a parlamenti és a szakmai munka során általános jogkörű politikai államtitkár segíti. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketingfeladatokat a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. végzi, amely felett a tulajdonosi jogokat a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja.

Országos Idegenforgalmi Bizottság Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot (OIB) 1996. február 1-jén hozta létre a gazdasági miniszter jogelődje, az ipari és kereskedelmi miniszter. A Bizottság 2005. január 12. óta a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik, tagjai a jelentősebb turisztikai szakmai szervezeteket, valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokat képviselik. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésével kapcsolatos stratégia kialakítására, valamint szakmai kitüntetések adományozására; véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a Magyar Turizmus Rt. és a turisztikai régiók marketingstratégiáját, a fejlesztési stratégia elveivel kapcsolatos előterjesztéseket, a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozást, valamint a feltételrendszer kialakítását; figyelemmel kíséri és értékeli a belföldi és nemzetközi turizmus fejlődését, a lakosság turisztikai igényeinek alakulását, a turizmussal kapcsolatos kutatómunka és

Miniszterelnöki Hivatal, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter dr. Kolber István 1014 Budapest, Hattyú utca 14. telefon: 06-1/441-7106, 06-1/441-7107 fax: 06-1/441-7102 e-mail: [email protected] honlap: www.meh.hu Miniszterelnöki Hivatal, politikai államtitkár Pál Béla 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1/487-6021 fax: 06-1/487-6022 e-mail: [email protected] honlap: www.meh.hu

A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok elnökei Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Rosta Sándor Budapest–Közép–dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Rusznák Imre Dél–alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Tokaji Ferenc Dél–dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Gonda Tibor Észak–alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Tóth József Észak–magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Nagy Imre Közép–dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Szabó Gábor Nyugat–dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Patyi Elemér Tisza–tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság: Kerekes László 33

a szakemberképzés alakulását, a turizmus társadalompolitikai hatásait, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, a turizmust érintő egyéb időszerű kérdéseket, felkérésre tagot delegál a központi pályázatok bíráló bizottságaiba; kapcsolatot tart a turisztikai szakma érdekképviseleti szerveivel, valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokkal. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai Tagok szavazati joggal Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke Magyar Turisztikai Hivatal elnöke és elnökhelyettese Magyar Turizmus Rt. Igazgatóságának elnöke valamint az alábbi szakmai szervezetek képviselői: Magyar Szállodaszövetség Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Magyar Turisztikai Egyesület Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Magyar Vendéglátók Ipartestülete Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Turisztikai Régiók Egyeztető Tanácsa

Országos Idegenforgalmi Bizottság Elnök: dr. Wolff Péter Titkár: dr. Faragó Hilda 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1/488-8680 fax: 06-1/488-8681 e-mail: [email protected]

Tagok tanácskozási joggal Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyar Fürdőszövetség Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Magyar Természetbarát Szövetség Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége Állandó meghívott tagok Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatás-Statisztikai Főosztályának vezetője Országos Idegenforgalmi Bizottság titkára

Magyar Turisztikai Hivatal A Magyar Turisztikai Hivatal a kormány irányítása és a tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó államigazgatási szervezet. A 2005. január 1-jétől működő hivatal megalakítása a magyarországi turizmus fontosságát, illetve a turisztikai szakma elismertségét is jelenti, hiszen a turizmus állami szintű irányítását az önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szervezet az eddigi legmagasabb szinten végzi. 34

A hivatal a miniszter részére javaslatot tesz a turizmus rövid, közép- és hoszszú távú céljainak kialakítására, kidolgozza a turizmuspolitika koncepcióját, valamint ennek részeként a fejlesztési és marketingkoncepciót. Ellátja a Magyar Turizmus Rt.-vel kapcsolatos vagyonkezelői jogokat. A hazai támogatási rendszer működtetése mellett közreműködik az Európai Unió turizmust érintő támogatási programjainak kidolgozásában. Az Európai Unió tervezési időszakához illeszkedve készíti az egyeztetések utolsó fázisában tartó – az Országos Idegenforgalmi Bizottság által 2005 januárjában elfogadott – Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely a 2005–2013-ig tartó időtávra fogalmazza meg a turizmusfejlesztési prioritásokat. Kapcsolatot tart fenn az Európai Unió intézményeivel, aktívan részt vesz a nemzetközi turisztikai szervezetek munkájában. Tevékenységében együttműködik az oktatási intézményekkel és a civil szervezetekkel.

Magyar Turisztikai Hivatal Elnök: dr. Somogyi Zoltán Elnökhelyettes: dr. Kovács Miklós 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1/225-6506 fax: 06-1/225-6509 honlap: www.mth.gov.hu

Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Miniszterelnöki Hivatal egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként 1994. március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat néven hoztak létre. A társaság 1996. január 1-je óta viseli a Magyar Turizmus Rt. nevet. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét. A kitűzött célok megvalósulását az alábbi konkrét feladatok segítik: • Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön, • a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön, • a regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, • promóciós és PR-tevékenység folytatása belföldön és külföldön, • turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. A Magyar Turizmus Rt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó Regionális Marketing Igazgatóságai és Regionális Turisztikai Projekt Irodái, külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Rt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinform-hálózat segítségével valósítja meg.

Magyar Turizmus Rt. Vezérigazgató: dr. Galla Gábor 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1/488-8700 fax: 06-1/448-8600 e-mail: [email protected] honlap: www.itthon.hu A Magyar Turizmus Rt. Igazgatóságának tagjai Elnök: dr. Niklai Ákos Tagok: Karácsony Mihály Meszter László Székely György dr. Vass György dr. Wolff Péter A Magyar Turizmus Rt. Felügyelő Bizottságának tagjai Elnök: Rusznák Imre Tagok: Morvainé Lovas Erzsébet Székely Ferenc Kardos Endre Kobulej Angéla

Belföldi hálózat

A Magyar Turizmus Rt. a belföldi turizmus élénkítése terén hangsúlyos szerepet szán az ország hét turisztikai régiójában működő Regionális Marketing Igazgatóságnak (RMI) és a két Regionális Turisztikai Projekt Irodának (RTPI). 35

A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Az RMI–k/RTPI–k ennek érdekében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a termékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, valamint közreműködnek a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában. Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda 8230 Balatonfüred, Blaha Lujza u. 2. • telefon: 06-87/342-801, fax: 06-87/342-871 e-mail: [email protected] • honlap: www.balaton-tourism.hu

Budapest–Közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 11. • telefon: 06-1/479-0158, fax: 06-1/479-0149 e-mail: [email protected] • honlap: www.budapest-regio.hu

Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5700 Gyula, Erkel tér 1. • telefon: 06-66/521-020, fax: 06-66/521-024 e-mail: [email protected] • honlap: www.pusztaregion.hu

Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 7621 Pécs, Megye utca 4. • telefon: 06-72/514-620, fax: 06-72/310-067 e-mail: [email protected] • honlap: www.deldunantul.hu

Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5000 Szolnok, Sóház utca 8. • telefon: 06-56/516-110, fax: 06-56/516-116 e-mail: [email protected] • honlap: www.eszakalfoldi.hu

Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 3300 Eger, Dobó tér 9. • telefon: 06-36/512-440, fax: 06-36/512-446 e-mail: [email protected] • honlap: www.nordtur.hu

Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12–14.•telefon: 06-22/370-051, fax: 06-22/370-063 e-mail: [email protected] • honlap: www.kdregio.hu

Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság 9400 Sopron, Új utca 4. • telefon: 06-99/512-594, fax: 06-99/512-598 e-mail: [email protected] • honlap: www.nyugatdunantuliregio.hu

Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda 5350 Tiszafüred, Kossuth tér 1. •telefon: 06-59/351-753, fax: 06-59/351-753 e-mail: [email protected] • honlap: www.tisza-to-info.hu

A turisztikai tájékoztatás alappillére Magyarországon a Tourinform-hálózat, ahol a belföldi és a külföldi érdeklődők egyaránt naprakész információt kapnak az ország kínálatáról, a turisztikai szolgáltatókról, valamint az aktuális rendezvényekről.

Tourinform-hálózat

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. három Tourinform-irodát működtetett. A Sütő utcai Tourinform az ország első turistainformációs irodájaként, a napi átlagos 1000 látogatóval a legnagyobb forgalmat bonyolító információs pont. A Ferihegy 2A és 2B terminálokra naponta mintegy 250 gép érkezik szerte Európából, valamint a tengerentúlról. Az itt található két Tourinform 36

így mintegy kapuként szolgál a hazánkba légi úton érkezőknek, akik a repülőgépből kilépve azonnal megkapják azokat a hasznos információkat, amelyek tájékozódásukat és itt-tartózkodásukat megkönnyítik. Az elmúlt évben naponta átlagosan 500 turista érdeklődött a reptéri irodákban. Az országos hálózat szakmai felügyeletét ugyancsak a Magyar Turizmus Rt. látja el, az irodákat jellemzően a települési önkormányzatok üzemeltetik. 2004-ben a hálózat az ország különböző pontjain 5 új Tourinformirodával bővült, így év végére 149 iroda várta az érdeklődőket.

2004-ben a Tourinform-irodákat közel 2,5 millió látogató kereste fel, a hálózat irodáihoz közel 400 ezer hívás érkezett, miközben az informátorok csaknem 50 ezer írásbeli érdeklődésre is válaszoltak. 2004-ben – az előző évekhez hasonlóan – számos rendezvényen (például Múzeumok Majálisa, Formula–1 Magyar Nagydíj, Budapest Plázs) jelent meg Tourinform-pult.

2005. január 1-jétől a Sütő utcai és a Ferihegy 2A és 2B terminálon működő Tourinform-irodák a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. üzemeltetésébe kerültek át, ezáltal Budapesten megvalósult az az egységes rendszer, amelynek alapján a fővárosba érkező turista az egész városban azonos standard alapján kapja meg a szükséges információkat, szolgáltatásokat. A Magyar Turizmus Rt. a 2004. év végén 17 országban 19 külképviseletet működtetett, további három országban a nagyközönség professzionális kiszolgálása érdekében információs irodát tartott fenn.

Külföldi hálózat

A külképviseletek feladata Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása Magyarország legfontosabb, illetve dinamikusan fejlődő küldő piacain. Ennek érdekében a külképviseletek piacspecifikus kiadványokat készítenek, illetve terjesztenek, kiállításokon, vásárokon vesznek részt, hirdetéseket jelentetnek meg. Honlapjaikon széles körű információkkal segítik a magyarországi utazást tervező nagyközönséget, illetve a magyarországi utazásokat programozó szolgáltatókat. Folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a helyi média és a turisztikai szakma képviselőivel, study tourokat és sajtótájékoztatókat szerveznek.

37

A Magyar Turizmus Rt. 2004. évi tevékenysége Kedves Kollégák! Azt, hogy a 2004-es esztendő élénkülést hozott hazánk turizmusa számára a statisztikai adatok is bizonyítják. A turisztikai szakma a több év óta pangó, enyhén visszaeső turizmus pozitív megváltozását, a 2002-től megélénkülő országos marketingmunka további folytatását és erősítését várta a Magyar Turizmus Rt-től. A világ turisztikai iparát megrázó események a magyar turizmus teljesítményét sem hagyták érintetlenül, ám a 2004-es évet tekintve kimondható: tavaly elkezdett magához térni a magyar turisztikai piac. Uniós csatlakozásunk óriási lehetőséget jelentett számunkra is. A statisztikákat látva jó érzés arra a megállapításra jutni, hogy a Magyar Turizmus Rt. tudott élni ezzel a lehetőséggel: Európa Szépével folytatott kampányunk eredményeként az uniós tagállamokból egyre többen érdeklődnek hazánk iránt. Az év másik jelentős eseménye, a nagy-britanniai magyar kulturális évad a sokrétű magyar kultúra bemutatásával járult hozzá a szigetországból érkező vendégek számának növekedéséhez. Európa mellett nagy hangsúlyt fektettünk a tengeren túli piacok meghódítására is, ahol a Visegrádi Négyekkel közös együttműködésünknek köszönhetően már ismerősen cseng a jól bevezetett és kommunikált European Quartet One Melody szlogen. Ezen felül az Észak-Amerikában indított Budapest kampányunk is hozzájárult ahhoz, hogy 2003-hoz képest jelentősen nőtt a hazánkba látogató amerikaiak száma. A belföldi turizmus élénkítése céljából tovább folytattuk Itthon otthon van kampányunkat, valamint az ország nagy tavait népszerűsítő akciósorozatunkat. Biztosak vagyunk abban, hogy a gyógyszállodákban bekövetkezett erőteljes forgalomnövekedéshez a 2003-ban megkezdett és a 2004-es évben tovább folytatott egészségturizmus kampányunk is hozzájárult. Külön örvendetes, hogy a gyógyszállodai szolgáltatásokat igénybe vevő külföldiek bőven több mint fele Németországból érkezett. Erőteljes lobbi tevékenységünk eredményeként a külföldi utazási szakma képviselői tíz alkalommal üléseztek Magyarországon. A 2004. év elején elindított Konferencia Nagyköveti programunk várhatóan nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hazánk még kedveltebb konferencia-helyszín legyen. Summázva az eddigieket, meggyőződésünk, hogy a szakmának, azon belül a nemzeti turisztikai marketingért felelős Magyar Turizmus Rt.-nek alapos oka van arra, hogy bizakodva folytassa az intenzív marketingkommunikációs munkát 2005-ben is! Budapest, 2005. február 15.

dr. Galla Gábor vezérigazgató Magyar Turizmus Rt.

38

A marketingkommunikáció hangsúlyos elemei A Magyar Turizmus Rt. külföldre irányuló marketingkommunikációjának központi elemét Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása, Budapest, a Balaton, az egészségturizmus, valamint a hivatásturizmus – kiemelten a konferencia- és incentive turizmus – képezi, a belföldre irányuló kommunikáció pedig az egészségturizmusra, az eseményturizmusra és az üdülési csekk népszerűsítésére irányul. A marketingtevékenységben a beutazó turizmusban jelenleg is meghatározó szerepet játszó küldő piacok – Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia – mellett kiemelt figyelmet kapnak Magyarország jelentős növekedési lehetőséggel jellemezhető küldő piacai: Hollandia, Dánia, Oroszország, Lengyelország, Japán és Kína. A külföldre irányuló marketingkommunikáció során az ország turisztikai kínálata öt régióban – Budapest és környéke, Balaton, Alföld és Tisza-tó, Észak-Magyarország és Dunántúl – jelenik meg, míg a belföldi kommunikáció kilenc turisztikai régióra épül.

Magyarország turisztikai imázsa A Magyar Turizmus Rt. céljai eléréséhez kiemelkedően fontos, hosszú távú feladat Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése, amely nem függetleníthető Magyarország általános országképétől. A turizmusra ható politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai környezeti tényezők a turisztikai imázsra is befolyással vannak. Az arculatépítés – a turisztikai imázs összetettségéből adódóan – komplex eszközrendszert igényel, ezért a Magyar Turizmus Rt. tevékenységében a marketingkommunikáció széles eszköztárának elemei szólítják meg mind a nagyközönséget, mind a turisztikai szakmát. A Magyar Turizmus Rt. kutatási eredményei alapján megállapítható, hogy a Magyarország-imázs elemei között – csaknem minden küldő országban – gazdag történelmi értékeink, a kommunista múlt, a szegénység és az alacsony életszínvonal hangsúlyosan jelennek meg. Történelmünkből több országban is ismert, hogy Magyarország egykor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. A társadalom és az emberek szempontjából markánsan és egységesen megjelenő pozitív elem a vendégszeretet, a magyar nyelv nehézségét azonban többen negatívumként említik. Az országon belül kiemelten a főváros, Budapest ismert, ezt követi a Duna és a Balaton. A földrajzi elhelyezkedés tekintetében a kelet-európai imázs dominál a közép–európaival szemben. A Magyarország-imázs a vendégszeretet mellett a tájkép, természet tekintetében a legegységesebb,

A Magyarország számára legjelentősebb és a kisebb piaci részesedéssel rendelkező, de dinamikusan fejlődő küldő piacokon a Magyar Turizmus Rt. 2000-ben kezdte el Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének és imázsának vizsgálatát: 2000–ben Franciaországban és Spanyolországban, 2001-ben Belgiumban, 2002-ben Olaszországban, 2003-ban Lengyelországban és Nagy–Britanniában került lebonyolításra elsődleges kutatás, a 2004. évben pedig az amerikai egyesült államokbeli, a németországi, osztrák és holland piackutatásokkal folytatódtak az ismertség- és imázsvizsgálatok. 39

a szép tájak és természeti értékek csaknem minden küldő országban ismertek. Országképünk meghatározó elemét képezik a kultúra és a kulturális értékek is, ezen belül a hagyományok, a népművészet, a zene és az építészet. A magyarországi élménnyel rendelkezők véleménye szerint Magyarország hagyományokban gazdag, felfedezésre váró ország, ahol szép tájak, érdekes városok, jellegzetes ételek és kedves, vendégszerető emberek várják a látogatókat. A magyar ételeket és borokat, illetve a gulyást és a magyar konyha legjellegzetesebb fűszerét, a paprikát különösen a Magyarországot ismerők körében említik nagy arányban. Az országkép egyes elemeit összegezve megállapítható, hogy Magyarország gazdag, sokszínű kultúrával rendelkező ország, ahol az elmúlt ezer évben számos kultúra hagyta ott tradícióit, épületeit, szokásait. Sokan Kelet és Nyugat találkozását látják az országban, hídszerepet tulajdonítva neki. A milliókat hazánkba vonzó, szinte minden korból fennmaradt emlékeket és műemlékeket kiválóan egészíti ki a magyarság vendégszeretete, egyedi kultúrája, hagyományai és szokásai. Magyarország 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozása számos bemutatkozási lehetőséget nyújtott a hazánk legfontosabb küldő országaiban történő bemutatkozásra. Magas nézettségű televízióműsorok, milliók által olvasott napi-, heti- és havilapok hasábjain nagy számban foglalkoztak a tíz újonnan csatlakozó ország gazdasági lehetőségeivel, kultúrájával, szokásaival, ami Magyarország ismertségét nemcsak a csatlakozás időpontjában, de várhatóan az elkövetkező években is jelentősen növeli.

Budapest Budapest Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert turisztikai célpontja. Különleges természetföldrajzi adottságainak, a Duna két partján elhelyezkedő város épített örökségének és történelmi emlékeinek, a világörökségi helyszíneknek, a kulturális életnek, a gyógyfürdőknek, a konferencia- és kiállítási lehetőségeknek, valamint a kedvező ár-érték aránynak köszönhetően évente több millióan keresik fel a magyar fővárost, amely a Magyar Turizmus Rt. marketing tevékenységében is kiemelt szerepet kap. Budapest és környéke a közép-európai körutazások egy állomásaként is gyakran látogatott desztináció. A város színes és gazdag kulturális programkínálata – különösen az évente visszatérő nagyrendezvények, mint például a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapesti Búcsú, a Sziget Fesztivál, a Budafest Opera és Balettfesztivál – önmagában is sok látogatót vonz Magyarország fővárosába, sokak számára azonban az itt-tartózkodás kiegészítő programjaként jelenik meg, csakúgy mint gasztronómiai adottságainak vagy messze földön híres boraink. A város különlegességének számító gyógyvízkincsre épült, a külföldi látogatók körében is igen kedvelt történelmi fürdők a folyamatos felújítások eredményeként az elkövetkező években várhatóan még ismertebbé és népszerűbbé válnak.

A Magyarország legfontosabb küldő piacain végzett kutatásokban a megkérdezett turisták Magyarországgal kapcsolatosan elsőként a festőien szép Budapestre asszociálnak, és gazdag történelmét, építészeti látnivalóit, valamint sokszínű kultúráját kiemelve, a fővárost tartják az ország legfontosabb turisztikai vonzerejének. Az igazi világvárosnak titulált Budapest egyediségét leginkább gyönyörű panorámájának, a Dunának és bőséges gyógyvízkincsének köszönheti. A megkérdezettek szerint a Duna és a rajta átívelő hidak romantikát kölcsönöznek a fővárosnak. A külföldiek Budapest attrakciói közül jellemzően a Várnegyedet, az Operaházat, a Parlamentet, a Hősök terét, a Dohány utcai zsinagógát, a Margitszigetet, valamint a Gellért fürdőt ismerik. A külföldi turisták úgy gondolják, hogy Budapest „egy olyan – emberléptékű – nagyváros, amit meg kell látogatni”, ahol „sok a látnivaló”, ahol „minden megtalálható”, „ami él” és egyúttal „varázslatos”. 40

Az elmúlt néhány évben a fürdőfejlesztések mellett további jelentős turisztikai beruházások – elsősorban szállodaépítések – valósultak meg, amelyek Budapest nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú turisztikai kínálatát tovább bővítették. A férőhelyek számát tekintve Budapest jelenleg az ország szálloda férőhely-kapacitásának mintegy egyharmadával rendelkezik. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek döntő többségét (78,6%-át) a szállodák adják, ezen belül kiemelkedik a négyés a háromcsillagos házak szerepe (33. ábra). A város minden keresleti szegmenst kielégítő szálláshelykínálata folyamatosan bővül: az elmúlt évben került átadásra – többek között – a Four Seasons Gresham Palace Budapest ötcsillagos szálloda, s ezzel a fővárosban összesen 13 ötcsillagos ház várja az utazókat.

33. ábra

A budapesti kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitásának megoszlása a szálláshely típusa szerint, 2004 (%)

Magyarország közúti, vasúti és légi közlekedése Budapest-központú, így gyakran az ország bármely részére utazó turista is először Budapestet érinti. 2004–ben a budapesti Ferihegyi repülőtéren – amely jelenleg csaknem félszáz légitársaság menetrend szerinti járataival, 96 városból érhető el – csaknem 1,5 millióval több, összesen 6,5 millió utast regisztráltak, mint egy évvel korábban. A low cost gépek utasainak száma 2004–ben dinamikus emelkedést mutatott, amelynek eredményeként az elmúlt évben csaknem egymillió fő – vagyis minden hatodik utas – utazott low cost járattal.

Budapest és a Budapest–Közép-Dunavidék régió a 2004. évet kiemelkedően jó eredményekkel zárta: a főváros kereskedelmi szálláshelyein regisztrált vendégek száma 18,6%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 16,7%–kal haladta meg a 2003. évi értékeket.


16,7 29,5 27,4 3,3 1,7 5,0 4,2 4,9 0,2 7,0


34. ábra

Budapest legfontosabb küldő piacai8 vendégforgalmának változása, 2003–2004 (%) 0 Nagy-Britannia Japán Olaszország Franciaország Spanyolország Izrael Németország Finnország Hollandia USA Ausztria Svédország Külföldi összesen

5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 % 5899 197 602 359 319 257 3440 142 416 462 721 176 5201,9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Budapest vendégforgalmának Magyarország beutazó turizmusában betöltött jelentőségét mutatja, hogy a külföldi vendégéjszakák közel fele (49,5%) a fővárosban realizálódott 2004-ben. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek minden tíz vendégéből nyolc külföldi volt, akik 2004-ben

8

A legalább 100 ezer vendégéjszakát realizáló küldő piacok alapján. 9

Vendégéjszakák száma, 2004 (ezer éjszaka).

41

19%-kal több vendégéjszakát töltöttek a fővárosban, mint egy évvel korábban. A budapesti kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak csaknem 60%-a az Európai Unióból érkezett vendégektől származott. A főváros legfontosabb küldő piacait 2004-ben növekedés jellemezte. A legnagyobb mértékben, 63,8%-kal a brit vendégéjszakák száma emelkedett, de jelentős bővülés jellemezte a japán (+31,2%), az olasz (+30,3%), a spanyol (+27,0%), a francia (+27,0%) és a német (+20,2%) piacot is (34. ábra). 2004-ben a budapesti kereskedelmi szálláshelyek 53,9 milliárd forint szállásdíjbevételt (az összes kereskedelmi szállásdíjbevétel 54,3%-a) realizáltak, amelynek jelentős részét, több mint kilenctizedét a külföldi vendégforgalom adta. 10

A Budapest–Közép-Dunavidék turisztikai régió a belföldi turizmus egyik legkedveltebb úti célja (26. táblázat).

A módszertanra vonatkozó információ a Magyar lakosság utazási szokásai 2004-ben című fejezetben található.

26. táblázat

A Budapest–Közép-Dunavidék régióba irányuló belföldi kirándulások, utazások és főutazások legfontosabb jellemzői, 200410

A régió szerepe Magyarország turizmusában

A régióba látogatók demográfiai jellemzői

Kirándulások

Utazások

Főutazások

A régiót a kiránduláson részt vevők 33%-a kereste fel (a legfontosabb régió).

A régiót az utazáson részt vevők 23%-a kereste fel (a második legfontosabb régió).

Az összes főutazás 13%-a (110 főutazás) irányult a régióba (a harmadik legfontosabb régió).

Az összes kirándulás 17,7%-a (2176 kirándulás) irányult a régióba (a legfontosabb régió).

Az összes utazás 26%-a (1285 utazás) irányult a régióba (a legfontosabb régió).

• 31-40, 41-50 és 18-24 évesek

• 25-30 és 51-60 évesek

• 18-24 és 51-60 évesek

• felsőfokú végzettségűek

• nyugdíjasok

• átlag alatti jövedelemmel rendelkezők

• egyfős háztartások

• felsőfokú végzettségűek

• rokonok/ismerősök felkeresése (27%)

• pihenés (46%)

• pihenés (38%)



• érettségizettek

• átlag alatti jövedelemmel • Közép-Magyarország és • Dél-Dunántúl, Középrendelkezők Észak-Magyarország Magyarország, Észak• Közép-Magyarország és Alföld és Északstatisztikai régiókban élők Észak-Alföld statisztikai Magyarország statisztikai régiókban élők régiókban élők Motiváció

• pihenés (13%) • hegyvidéki kirándulás (12%)

• városlátogatás (5%)

• városlátogatás (11%) Egy főre eső költség

4 900 forint

9 800 forint

13 000 forint

Egy főre és egy napra eső költség

4 900 forint

3 600 forint

3 500 forint Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

42

A 2004. évi belföldi főutazások tekintetében a Budapest–Közép-Dunavidék régió – a Balatont és a Észak-Magyarországot követően – a harmadik legkedveltebb desztináció volt. A főutazás helyszínéről az utazók egyharmada utazás előtt mindössze 1-2 héttel döntött, a budapest–középdunavidéki főutazások több mint fele (58%) július–augusztus hónapokban történt, egynegyedük 3 éjszakás tartózkodással járt. A leggyakrabban, a főutazások mintegy kétharmadában igénybe vett közlekedési eszköz a személygépkocsi volt. A régiót felkeresők többsége ingyenes magánszállást vagy saját nyaralót választott. A főutazások döntő többségét (94%) az utazók saját maguk szervezték. A főutazás során leggyakrabban végzett tevékenységek a pihenés, a rokonok/ismerősök felkeresése, a városlátogatás, a természeti látnivalók megtekintése, a strandolás/fürdőzés, a kertészkedés, a vízparti utazás, a vásárlás és a kulturális látnivalók megtekintése voltak. Az utazók főutazásukkal rendkívül elégedettek voltak, az 1-től 5-ig terjedő skálán a régió turisztikai kínálatának minden elemét négyesnél magasabbra értékelték.

Balaton A Balaton, Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb melegvizű tava, illetve a 164 települést magába foglaló Balaton régió a Magyarországra látogató külföldiek és a magyar lakosság belföldi utazásainak egyik legnépszerűbb úti célja. A régió turizmusának alapját a tó, valamint a természeti és kulturális örökségre épülő, minőségi turisztikai kínálat adja. A vízparti üdülés mellett a turisztikai kínálat fontos elemét képezik a vízi sportok, a megújult, illetve újonnan épített, nemzetközi színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező vitorláskikötők és hajóállomások, illetve a Balaton körüli kerékpárút. Az elmúlt években a régió szabadidős, sport-, kulturális és gasztronómiai programajánlata jelentősen bővült. A Balaton régió 5 borvidékén jelenleg 10 borútegyesület működik. Az általuk megalakított Balatoni Borutak Szövetségének minősített egyesületi tagjai változatos programokkal, borkóstolási lehetőséggel várják az érdeklődőket. A régió természetes adottságai és az utóbbi években végrehajtott, turisztikai infrastruktúrát érintő fejlesztéseket nyomán a régió kiemelt termékévé vált az egészségturizmus. A kínálati oldalon a hagyományos gyógyfürdők mellett megjelentek az elsősorban egészségmegőrzést szolgáló wellness-szállodák, valamint a család minden tagjának kikapcsolódást nyújtó élményfürdők is. A tó és környéke természeti értékei 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelmét élvezik. A nemzeti park területén kialakított új tanösvények, illetve bemutatóhelyek közelebb hozzák a turistákhoz a természeti értékeket. A régió szálláshelykínálatában az elmúlt években átalakulás figyelhető meg. 1998 és 2004 között a Balaton régió kereskedelmi szálláshelyeinek száma jelentős mértékben, közel egyharmadával bővült. Az elmúlt évben 43

megnyitott négycsillagos házakkal együtt 2004-ben összesen 19 négycsillagos – wellness- és konferenciaturisztikai szolgáltatásokkal felszerelt – szálloda várta a Balatonra látogató vendégeket. A 93 ezer férőhely kereskedelmi szálláshelykapacitás mellett a régióban kiemelkedően magas a magánszálláshelyek kapacitása: 2004-ben a csaknem 160 ezer férőhely kilenctizede a fizetővendéglátás, egytizede a falusi turisztikai magánszálláshelyeken várta a vendégeket. Emellett a Balaton régióban mind a magyar lakosság, mind a külföldiek jelentős számú másodingatlannal rendelkeznek: az elmúlt években a külföldiek mintegy 10 000 ingatlant vásároltak a tó környékén. A tó és környéke minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget nyújt, sekély déli partja különösen a kisgyermekes családok körében kedvelt. Jelenleg a Balaton turizmusának alappillérét a nyári családi vízparti üdülés adja, a 30–50 éves, gyermekkel rendelkező szülők, illetve fiatal felnőttek megszólítása a Magyar Turizmus Rt. marketingkommunikációjában is kiemelt szerepet kap. A Balaton régió Magyarország turizmusában igen fontos szerepet tölt be: a régió mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma alapján Magyarország második legnépszerűbb fogadó területe. Az elmúlt évben a kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő vendégek 15,5%-át regisztrálták itt; a régió részesedése a vendégéjszakák számából 23,1%-ot tett ki. 2004ben a vendégéjszakák 41,9%-át belföldi, 58,1%-át külföldi vendégek töltötték el a régióban. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek átlagosan 6, a belföldiek pedig 3,1 éjszakát tartózkodtak. Az átlagos tartózkodási idő 4,3 éjszaka volt, amely az országos átlagot meghaladja és turisztikai régióink közül egyben a legmagasabb érték.

35. ábra

A Balaton régió legfontosabb küldő piacai a vendégéjszakák száma alapján, 2004 (%)

Németország Ausztria Dánia Hollandia Svájc Oroszország Egyéb külföldi

60,3 10,0 8,1 6,9 2,1 1,6 11,0


A Balaton régió legfontosabb küldő országai Németország, Ausztria, Dánia, Hollandia, Svájc és Oroszország (35. ábra). Az ezen országokból érkező vendégek a külföldi vendégéjszakák mintegy kilenctizedét adták 2004-ben. A Balaton a belföldi turizmus legnépszerűbb úti célja (27. táblázat), amelyben fontos szerepet játszanak a Balaton–parti szállodák által kidolgozott speciális ajánlatok – hétvégi és családi programok –, de a régió egyre kedveltebb helyszíne a belföldi vállalati rendezvényeknek is. A 2004. évi belföldi főutazások legkedveltebb célterülete a Balaton régió volt. A főutazás helyszínéről az utazók egynegyede utazás előtt egy hónappal döntött, a balatoni főutazások döntő többsége (84%) július– augusztus hónapokban történt, egyötödük 6 éjszakás tartózkodással járt. A leggyakrabban, a főutazások mintegy négyötödében igénybe vett közlekedési eszköz a személygépkocsi volt. A régiót felkeresők többsége ingyenes magánszállást vagy saját nyaralót választott. A főutazások döntő többségét, csaknem 90%-át az utazók saját maguk szervezték. A főutazás során leggyakrabban végzett tevékenységek a pihenés, a strandolás/fürdőzés, a természeti látnivalók megtekintése, a városlátogatás, a vásárlás és a szórakozás voltak. Az utazók főutazásukkal rendkívül elégedettek voltak, az 1-től 5-ig terjedő skálán a régió turisztikai kínálatának csaknem minden elemét 4,3-nál magasabbra értékelték. 44

27. táblázat

A Balaton régióba irányuló belföldi kirándulások, utazások és főutazások legfontosabb jellemzői, 200411

A régió szerepe Magyarország turizmusában

A régióba látogatók demográfiai jellemzői

Kirándulások

Utazások

Főutazások

A régiót a kiránduláson részt vevők 19%-a kereste fel (a harmadik legfontosabb régió).

A régiót az utazáson részt vevők 32%-a kereste fel (a legfontosabb régió).

Az összes főutazás 33%-a (279 főutazás) irányult a régióba (a legfontosabb régió).

Az összes kirándulás 13,8%-a (1697 kirándulás) irányult a régióba (a harmadik legfontosabb régió).

Az összes utazás 19%-a (939 utazás) irányult a régióba (a második legfontosabb régió).

• 31-40, 18-24 és 25-30 évesek

• 18-24, 31-40 és 25-30 évesek

• 31-40, 25-30 és 18-24 évesek

• aktív keresők

• érettségizettek és felsőfokú végzettséggel rendelkezők

• érettségizettek és felsőfokú végzettséggel rendelkezők

• három- és négyfős háztartások • Közép-Dunántúl statisztikai régióban élők

Motiváció

• négyfős háztartások

• a három- és négyfős háztartások • Nyugat-Dunántúl, DélDunántúl, Közép• Dél-Dunántúl, NyugatMagyarország és KözépDunántúl és Dél-Alföld Dunántúl statisztikai statisztikai régiókban régiókban élők élők

• strandolás/fürdőzés (34%) • pihenés (50%) • pihenés (17%) • rokonok/ismerősök felkeresése (15%)

• pihenés (56%)

• strandolás/fürdőzés (22%)

• strandolás/fürdőzés (26%)

Egy főre eső költség

5 000 forint

18 300 forint

27 000 forint

Egy főre és egy napra eső költség

5 000 forint

4 600 forint

4 600 forint Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

Egészségturizmus Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, amelynek eredményeként az egészségturizmus meghatározó eleme a magyarországi turisztikai kínálatnak. A magyarországi fürdőkultúra évszázados hagyományainak és az elmúlt évek fürdőberuházásainak, illetve -fejlesztéseinek köszönhetően a külföldi és a belföldi kereslet egyaránt erősödött. A gyógyturizmus, gyógykúrák mellett a wellness turisztikai termékek is egyre népszerűbbé válnak, ahol a belföldi kereslet dinamikusan fejlődik. Az egyedi természeti adottságok, az ezekre épülő változatos és színvonalas szolgáltatások, valamint a kedvező ár/érték arány következtében az elégedett és viszszatérő vendégek aránya magas. Magyarország termálvizekben való gazdagsága, valamint a gyógyfürdők Magyarország turisztikai imázsában is markánsan megjelennek.

11

A módszertanra vonatkozó információ a Magyar lakosság utazási szokásai 2004-ben című fejezetben található.

45

A német turisták közül sokan ismerik a budapesti fürdőket, illetve Hévíz városát. Magyarországi látogatásaik során a termálfürdők látogatása kedvelt elfoglaltságaik közé tartozik. A wellnes-szolgáltatások igénybevétele, valamint a gyógykezelések, fürdők látogatása az Ausztriából érkező turisták magyarországi utazásainak legjellemzőbb motivációi között szerepel. Az osztrákok véleménye szerint Magyarország ebben a szegmensben kedvező adottságokkal rendelkezik, hiszen az ország gyógyvizekben gazdag, a gyógyfürdők nagy hagyományokra tekintenek vissza, és jól csengő hírnévvel rendelkeznek. A magyarországi termálfürdők igen népszerűek a lengyel turisták körében is, akik azonban elsősorban az élményfürdőket részesítik előnyben. Az amerikaiak Magyarországgal kapcsolatos asszociációi között szintén előkelő helyen szerepelnek az egészségturisztikai célú utazások. Az Amerikai Egyesült Államokból érkező turisták elsősorban történelmi fürdőinket kedvelik, csakúgy, mint az olasz utazók.

Az egészségturizmus előnyei a turizmus más formáival szemben: a résztvevők fajlagos költése és átlagos tartózkodási ideje magas, sokfajta szolgáltatást vesznek igénybe, a kereslet szezonális ingadozásoktól mentes, az öregedő társadalmakban az átlagéletkor növekedésével a keresleti oldal biztosított, a helykiválasztás bizalmi alapon történik, ezért a visszatérő vendégek aránya magas, az ágazat szakképzett foglalkoztatottakat igényel.

Magyarországon jelenleg összesen 1289 termálforrás van, 385 településen működik termál-, illetve gyógyvizű fürdő, 57 gyógyszálló, 38 gyógyfürdő minősítésű szolgáltatói egységgel rendelkező település, 5 gyógybarlang, 13 gyógyhely, 81 elismert ásványvíz-, illetve 315 gyógyvízforrás, 4 gyógyiszaplelőhely és 1 mofetta található. Ezen, Európában és a világon egyaránt egyedülálló természeti adottságok kihasználására épül az egészségturizmus, amely összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazást. Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot javítása, gyógyítása (gyógyturizmus), illetve annak megőrzése, a betegségek megelőzése (wellnessturizmus). A Magyarországon leginkább természeti gyógytényezőkre – például gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap – épülő gyógyászati és a turisztikai szolgáltatások közül a hangsúly a gyógyászaton van, amelyet azonban a „hagyományos” turisztikai szolgáltatások és vonzerők jól kiegészítenek. A magyarországi gyógyturisztikai szolgáltatások jellemzően a reumás és mozgásszervi megbetegedések, valamint a légzési, keringési és emésztési zavarok gyógyítására alkalmasak. Az elmúlt években divatossá és népszerűvé vált wellnessturizmus összetett szolgáltatásai a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megőrzését egyszerre célozzák. A magyarországi wellnessturizmus szempontjából kedvező, hogy a szolgáltatások túlnyomó része természetes gyógytényezőkre épül. Az elmúlt években – összesen 30,9 milliárd forint értékű állami támogatás segítségével megvalósult – egészségturisztikai beruházások jelentőségét jól szemlélteti, hogy a 100 projekt vonatkozásában közel 89 milliárd forint összberuházási értékű termékfejlesztés 2500 új munkahelyet eredményezett. A támogatott beruházások közül 2004-ben 29 valósult meg, 2005-ben várhatóan 11 kerül átadásra. A Magyar Turizmus Rt. 2003 őszén indított nemzetközi és belföldi gyógyés wellnesskampányának eredményessége a 2004. évi statisztikai ada-

36. ábra

A vendégéjszakák számának nemzetiségi megoszlása a gyógyszállodákban, 2004 (%)

Németország Ausztria Svájc Nagy-Britannia Olaszország Japán USA Franciaország Oroszország Egyéb külföldi Magyarország

30,2 8,1 2,4 1,6 1,4 1,4 1,4 1,2 1,2 10,6 40,5


46

tokkal jól alátámasztható: az elmúlt évben a magyarországi gyógyszállodák dinamikus vendégforgalom-növekedést regisztráltak. A vendégek száma 22,2%-kal, a vendégéjszakák száma 16,9%-kal emelkedett a 2003. évhez képest, ami jelentős mértékben meghaladta mind a kereskedelmi szálláshelyeket átlagosan jellemző, mind a szállodákban regisztrált növekedést. A vendégéjszakák háromötödét a külföldi, kétötödét a magyar vendégek adták 2004-ben (36. ábra). A külföldi vendégéjszakák száma 8,9%-os, a belföldi vendégéjszakák száma 31%-os növekedést mutatott. A gyógyszállodák legfontosabb küldőpiacai Németország (a külföldi vendégéjszakák 50,8%-a), Ausztria (13,7%), Svájc (4,1%), Nagy-Britannia (2,6%), Olaszország (2,4%), Japán (2,3%) és az Amerikai Egyesült Államok (2,3%). 2004-ben a vendégéjszakák számát tekintve – Svájc kivételével – a fenti küldő országok mindegyikét növekedés, Nagy–Britanniát (+43,6%), az Amerikai Egyesült Államokat (+22,8%) és Japánt (20,3%) kiemelkedő vendégforgalom-növekedés jellemezte. A 2004. év folyamán a magyarországi wellness–szállodák 150 ezer vendéget regisztráltak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a 410 ezret. A vendégek háromnegyede belföldi volt, arányuk a vendégéjszakákat tekintve 57,5%-ot tett ki.

MICE A hivatásturizmus, azaz MICE (Meeting, Incentive, Conference, Exhibition) elemei közül a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében a konferencia- és az incentive turizmusra helyezi a hangsúlyt. A konferenciaturizmus a turizmus más területeihez képest számos előnynyel rendelkezik. Az ezen motivációval utazók fajlagos költése magasabb, tartózkodási ideje gyakran hosszabb, mint a szabadidős célú utazók legtöbbjéé. A konferenciavendégek szakterületük vezető képviselői, így a hivatásturizmus más ágazatok fejlődését is generálja; egy-egy hazánkban megrendezett konferencia pedig Magyarország ismertségét, elismertségét is növeli. Alkalmas a főszezon meghosszabbítására, kiszámíthatóságot nyújt a szállodák számára. A hivatásturizmus további előnyei között említendő, hogy az üzleti utazást követően a vendégek gyakran mint szabadidős turisták térnek vissza a desztinációba. Budapest adottságai a konferencia- és incentive turizmus fogadásához kiemelkedően jónak mondhatók. Magyarország kedvező földrajzi helyzete miatt könnyen megközelíthető, reptere a legtöbb európai nagyvárossal közvetlen összeköttetésben van. Magyarország termálvízkészlete és fürdőkultúrája, magas színvonalú wellness-szolgáltatásai egyedi kiegészítői lehetnek a különböző konferenciáknak, kongresszusoknak. A magyar kulturális programok, fesztiválok nemzetközileg is elismertek, gondoljunk például a Budapesti Tavaszi Fesztiválra vagy borfesztiváljainkra. A nemzetközi hírű magyar ételek, italok, minő47

28. táblázat

ségi boraink széles választéka további kulináris élményekkel egészítik ki az itt eltöltött időt.

A magyarországi konferenciák témája, 2002–2004 (%)

Nagy tapasztalatokkal rendelkező, professzionális rendezvényszervezőink, helyszíneink nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak. Budapesten jelenleg 13 öt- és 38 négycsillagos szálloda színvonalas szolgáltatásai közül válogathatnak a hazánkba érkező turisták. Vidéken, az elmúlt néhány évben Keszthelyen, Sopronban, Szegeden, Siófokon, Balatonfüreden és Egerben épültek új kongresszusi központok és konferenciaszállodák, 2005-ben és 2006-ban pedig Pécsett, Balatonalmádiban és Debrecenben bővülnek majd a konferenciaturizmus lehetőségei.

Orvostudomány Gazdálkodás Tudományok Közlekedés Számítástechnika Turizmus Egyéb

2002

2003

2004

28 28 28 4 7 5 -

26 28 22 3 4 5 12

21 26 17 3 5 4 24

Forrás: Magyar Turizmus Rt.

A szállodák vendégeinek motivációi alapján 2004-ben a vendégek 37%-a érkezett üzleti célból: 15%-uk konferenciavendégként, 22%-uk egyéb üzleti célból szállt meg. Ez az arány a négy-, illetve ötcsillagos szállodák esetében még magasabb, a négycsillagos szállodák vendégeinek 38%-a, az ötcsillagos szállodák vendégeinek 52%-a érkezett üzleti célból. Magyarország konferenciaturizmusának 2004. évi eredményeit tekintve elmondhatjuk, hogy alacsonyabb volumen mellett, jobb és számunkra előnyösebb turisztikai jellemzőket figyelhetünk meg. A konferenciák számának csökkenése mellett ugyanis a részt vevő nemzetek átlagos száma, a tartózkodási idő, az egyéb rendezvények12 száma és a külföldiek részaránya nőtt. A magyar, a brit és a belga konferenciamegrendelések száma emelkedett, a konferenciákra Németországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból érkeztek a legtöbben (28. táblázat és 37. ábra). 37. ábra

A magyarországi konferenciák és vásárok számának szezonális megoszlása, 2002–2004 70 60 50 40 30 20

2004

december

november

október

augusztus

július

június

május

április

március 2003

szeptember

2002

február

0

január

10

Forrás: Magyar Turizmus Rt.

A magyarországi rendezvényhelyszínek – kiemelten Budapest – hagyományosan kedvelt MICE-desztinációk, amelynek hátterében a kedvező adottságok mellett fontos szerepet kap a kedvező ár–érték arány is.

12

Az egyéb rendezvények kategóriába az 50 fő alatti és a kevesebb mint háromnemzetiségű részvételével tartott rendezvények tartoznak.

48

A MICE-szempontból legnépszerűbb városokat tekintve Budapest igen előkelő helyet foglal el. Az ICCA (International Congress and Convention Association) adatai szerint a világ legkedveltebb konferenciavárosai13 között 2004-ben Budapest a kilencedik helyen szerepelt. Ez pozitív imázsunk mellett magas színvonalú szálláshelyeinknek és tapasztalt rendezvényszervezőinknek is köszönhető. A Nemzetközi Szervezetek Szövetsége (Union of International Associations, UIA) adatai szerint Magyarország a nemzetközi konferenciák/szakmai ülések14 legkedveltebb desztinációi rangsorában a 22. helyet foglalta el 2004-ben a világon, ami 1,4%-os piaci részesedést jelent. Az UIA felmérése szerint a nemzetközi üléseknek otthont adó városok rangsorában Budapest a 11. helyen szerepelt, a nemzetközi rendezvények 1,1%-a a magyar fővárosban került megrendezésre.

Magyarországon a konferenciák helyszín szerinti megoszlása a nemzetközi trendektől eltérő képet mutat. Míg a világban a konferenciák 48%-át kongresszusi központokban tartják, addig nálunk ez az arány mindössze 12%. Magyarországon a legtöbb, minden tízből hét konferencia szállodákban kerül megrendezésre, szemben a világátlag 36%-kal. A magyarországi konferenciák 6%-át tartják egyetemeken, míg a világban ez az arány 13%.

Eseményturizmus A kulturális, sport, gasztronómiai és egyéb események, rendezvények Magyarország turisztikai kínálatának fontos részét képezik. Az eseményeken belül kiemelt jelentőséggel bírnak a művészeti fesztiválok, amelyek egyre növekvő száma azt mutatja, hogy országhatáron belül és kívül egyre többen mutatnak érdeklődést a magyar kulturális örökség értékei vagy éppen a fesztiválokon fellépő más nemzetek kulturális értékeit képviselő művészek, illetve művészeti együttesek produkciói iránt. A különböző jellegű rendezvényeknek, illetve rendezvénysorozatoknak Magyarország karakterisztikus és pozitív imázsának kialakításában is jelentős szerepe van, ezek ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország olyan, társadalmilag elismert és a divatot, szokásokat alakító rétegek körében is bemutatkozhasson, akikhez a hagyományos marketingeszközökkel nehéz eljutni. A Magyar Turizmus Rt. a Magyarországon megrendezésre kerülő eseményeket számos eszközzel támogatja, amelyek közül a magyar lakosság felé irányuló kommunikációban a közszolgálati Magyar Televízióban jelentkező „Itthon otthon van” programajánló, egy havonta megjelentetésre kerülő turisztikai melléklet, valamint a Magyar Turizmus Rt. honlapján elérhető programajánló játszik elődleges szerepet. Az eseményekhez való kapcsolódás formáját és az alkalmazott marketingeszközöket minden esetben az esemény jellege adja. A rendezvény típusa, illetve célcsoportja alapján – a Magyar Turizmus Rt. szempontjait figyelembe véve, s egy-egy jelentősebb rendezvényt kiemelve – az alábbi rendezvénycsoportokat lehet megkülönböztetni. A KIEMELT TÉRSÉGEK PROGRAMAJÁNLATÁT BŐVÍTŐ rendezvények célja egyegy turisztikai szempontból fontos szerepet játszó térség kínálatának bővítése. Ezek az események az adott desztinációban tartózkodó belföldi és külföldi turisták számára biztosítanak programot, így növelik a tartózkodási időt és a költést. Amennyiben az esemény időben – legalább fél évvel korábban – kommunikálható, úgy forgalomnövelést is eredményezhet.

13

Az ICCA azokat a nemzetközi szervezeti üléseket veszi a rangsor összeállításának alapjául, amelyeken a résztvevők száma minimum 50 fő, rendszeresek, vagyis nem egyszeri események, és amelyek rotációszerűen, vagyis minden alkalommal más-más (minimum három) országban kerülnek megrendezésre. 14

Az UIA szerint nemzetközi szervezeti ülésnek azok a találkozók számítanak, ahol a résztvevők száma minimum 300, a külföldi résztvevők aránya legalább 40%-ot tesz ki, a részt vevő nemzetek száma legkevesebb öt, illetve időtartama legalább három nap.

49

Magyarország legrangosabb és legnagyobb szabású művészeti fesztiválja minden év tavaszán, a turisztikai főszezon előtti időszakban – 2005ben 25. alkalommal – kerül megrendezésre. Különleges programokkal, köztük ősbemutatókkal és neves művészekkel mutatja be a magyar kultúra sokszínűségét és értékeit. A nagyszabású fesztivál mintegy 200 eseménnyel várja az érdeklődőket, kínálatában elsősorban komolyzenei koncertek, de színházi előadások, kiállítások, könnyűzene és szabadtéri programok is szerepelnek. A budapesti rendezvényekkel párhuzamosan számos vidéki városban, Debrecenben, Gödöllőn, Győrben, Kaposvárott, Kecskeméten, Pécsett, Sopronban, Szentendrén és Szombathelyen is zajlanak az események.

Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapest

Minden év augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén tucatnyi látványos virágkocsi vonul végig Debrecen utcáin. A virágkompozíciókat egyrészt szakértő zsűri, másrészt a közönség értékeli, majd művészeti együttesek adnak műsort. A virágkarnevált megelőző napokban külföldi és magyar tánccsoportok, fúvószenekarok, mazsorettegyüttesek, zászlóforgatók lépnek fel, valamint utcaszínházi előadások, fotókiállítás, sörkarnevál és zenés programok várják az érdeklődőket.

Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét, Debrecen

Szegeden nyaranta több mint 70 esztendeje hangzanak fel a dallamok az impozáns környezetben magasodó Dóm téren, a Fogadalmi templom előtt. A látványos operák, klasszikus és modern balettek, világsikerű musicalek, prózai előadások, fergeteges néptáncgálaestek minden évben különleges élményt kínálnak a mintegy 4000 nézőnek.

Szegedi Szabadtéri Játékok, Szeged

A KIEMELT CÉLCSOPORTOKNAK SZÓLÓ, kifejezetten egy-egy keresleti szegmens számára rendezett eseményeken rendkívül hatékonyan lehet a résztvevőket megszólítani, s számukra turisztikai ajánlatokat, illetve információkat eljuttatni. A magyar kulturális élet színvonalas keresztmetszetét kínáló, csaknem két évtizede megrendezésre kerülő Művészetek völgye fesztivál a Balatonfelvidéki kisfalvak kulturális találkozója. 50 helyszínen 800 produkcióval, köztük klasszikus, tánc- és utcaszínházzal, egyházi, nép- és világzenével, dzsessz, film, képzőművészet, a „Művészetek Zöldje” környezet- és természetvédelmi programjaival, kézműves vásárral, tánc- és játszóházakkal várják a vendégeket. A térség természeti, építészeti és kulturális öröksége, a vendégszeretet, a tiszta levegő, a csend, valamint a fesztivál értékőrző és értékteremtő eseményei felejthetetlen élményt nyújtanak az idelátogatóknak.

Művészetek völgye, Kapolcs, Monostorapáti, Öcs, Pula, Taliándörögd, Vigántpetend

Az először 1993-ben, a fővárost kettészelő Duna egy gyönyörű szigetén, a Hajógyári-szigeten megrendezett Sziget Fesztivál Európa egyik legismertebb multikulturális ifjúsági rendezvénye, amely évente közel 400 000 látogatót vonz. A fesztivál idején a Sziget lakóinak minden rendelkezésükre áll, ami egy kisváros működéséhez szükséges. A külföldi sztárok, a legismertebb magyar zenészek és a jövő ígéretei mintegy 50 helyszínen szórakoztatják a különféle zenei irányzatok hódolóit; de többek között mozi, színház, táncszínház, komolyzenei koncertek, extrémsport-park, kiállítá-

Sziget Fesztivál, Budapest

50

sok, és gyermekprogramok is várják az érdeklődőket. A Sziget látogatói között a budapestiek 30%-os, a vidékiek 40%-os, a külföldiek 30%-os részarányt képviselnek. A MAGYARORSZÁGON MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ NEMZETKÖZI ESEMÉNYEKhez való kapcsolódás során az elsődleges cél, hogy az ország a nagy nemzetközi sajtóérdeklődést, televíziós közvetítéseket kihasználva mutatkozzon be a potenciális célközönség körében. Az adott eseményen történő kiadványterjesztés pedig egyúttal a résztvevők turisztikai információval történő ellátását és itt-tartózkodásuk érdekesebbé tételét is szolgálja, ezzel is növelve a visszatérő vendégek számát. A mogyoródi Hungaroringen 1986 óta megrendezésre kerülő Formula–1 Magyar Nagydíj a legtöbb külföldi látogatót vonzó magyarországi idegenforgalmi esemény. A világhírű versenyzők tudásuk legjavát adva, évről évre kétszázezernél is több néző előtt küzdenek a sebességgel és az erőviszonyokkal, hogy végül a legjobb és legszerencsésebb kerüljön ki győztesen.

Formula–1 Malboro Magyar Nagydíj, Hungaroring, Mogyoród

Üdülési csekk A belföldi turizmus fejlesztésére az ágazat állami szintű irányításáért felelős szervezetek, így a Magyar Turizmus Rt. is évről évre növekvő figyelmet fordít, hiszen a nemzetközi idegenforgalomban csak az az ország lehet versenyképes, amelynek belső utazási piaca is erős. Ennek a törekvésnek köszönhetően az elmúlt években lényegesen bővült az üdülési csekket igénylők köre és az elfogadóhelyek száma is. A Magyarországon 1998. január 1-jétől működő üdülésicsekk-rendszer bevezetése az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia rendszer mintájára történt. A 2003. január 1-jétől érvényes rendelkezések szerint a – természetbeni juttatásként adható – üdülési csekk adómentes értékhatára 20 000 Ft-ról a mindenkori minimálbér (2004. január 1-jén 53 000 Ft) összegére emelkedett, és a korábbi 50% helyett 100%-ban adó- és járulékmentessé vált a munkáltatók számára. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról az adómentes természetbeni juttatások között határozta meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket. Az üdülési csekket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában lévő Nemzeti Üdülési Szolgálat értékesíti, amely a Szolgálattal szerződést kötött szálláshelyeken és utazási irodáknál készpénzt helyettesítő fizetőeszközként használható fel. Jelenleg mintegy 2100 szálláshely (szálloda, panzió, üdülőház, magánszállás, ifjúsági szálló, kemping) és 400 utazási iroda fogad el üdülési csekket. További információ a Nemzeti Üdülési Szolgálat honlapján (www.nusz.hu) érhető el. 51

A munkáltatók által vásárolt üdülési csekkek értéke 2004-ben meghaladta a 7,4 milliárd forintot, amely csaknem másfélszerese az egy évvel korábbi értéknek. 2004-ben majdnem 300 ezer munkavállaló kedvezményes üdülését támogatta munkahelye, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 13 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjaik részére biztosított támogatást (29. táblázat). 29. táblázat

Az üdülési csekk forgalma, 1999–2004

Csekkértékesítés (millió forint) Támogatottak száma (fő)

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2078,0 130 342

2050,8 119 973

1803,1 90 275

2313,0 115 000

4850,0 174 000

7465,0 291 831

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány

Az üdülési csekket elfogadó helyek száma az elmúlt évben 2700-ra nőtt, a szállás és kapcsolódó szolgáltatások (étkezés, gyógykezelés, sport) mellett a csekk 2004. március 1-jétől az üdülési célú belföldi távolsági tömegközlekedésre is felhasználható, úgymint a Balatoni Hajózási Rt., a Volánbusz Rt., a Magyar Államvasutak Rt. és a Győr–Sopron–Ebenfurt Vasút Rt. vonalain.

38. ábra

Üdülési csekk forgalom szállástípusonként, 2004 (%)

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2004. év során az üdülési csekkek forgalma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken összességében meghaladta az 5 milliárd forintot. 2004-ben a belföldi turizmusból származó kereskedelmi szállásdíjbevételek mintegy 17,3%-át adták az üdülésicsekk-beváltások. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legnépszerűbb beváltóhelyek a háromcsillagos szállodák voltak, ahol a csekkforgalom 32,4%-a bonyolódott. A kempingek a kereskedelmi- és magánszálláshelyek üdülésicsekkforgalmából 16,9%-kal, a panziók 14,2%-kal, az üdülőházak 8,2%-kal, a magánszálláshelyek pedig 7,7%-kal részesedtek (38. ábra). 2005. január 1-jétől a kedvezményes üdülési csekk adómentessége személyenként 57 000 Ft-ra emelkedik. A munkaadók a jogszabályi lehetőségek figyelembevételével egy négytagú család esetében mintegy 360 ezer forintot tudnak megtakarítani a kedvezményes üdülési csekk biztosításával.

Szálloda Kemping Panzió Üdülőház Magánszálláshely Ifjúsági szálló Turistaszálló

51,5 16,9 14,2 8,2 7,7 1,0 0,5

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, MNÜA

A 2005-ös évben az intézmények számára értékesítendő kedvezményes üdülésicsekk-forgalom várhatóan meghaladja a 10 milliárd forintot, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a szociális üdültetést 1,2 milliárd forinttal támogatja, amely a 2004. évi támogatási összeg négyszerese. Ez azt jelenti, hogy csaknem 100 ezer szociálisan rászoruló pihenhet, üdülhet. 2005-ben az üdülési csekk felhasználhatósága tovább bővül, többek között művészeti fesztiválokon is lehet készpénz helyett üdülési csekkel fizetni. 52

Kampányok A belföldi turizmus ösztönzése céljából 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. havonta jelentette meg „Itthon otthon van” című turisztikai mellékletét, amely egy-egy belföldi turisztikai témát dolgozott fel. A melléklet alkalmanként 140 000 példányban került behúzásra a nagy olvasottságú Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és Napi Gazdaság napilapokba, valamint a Vasárnapi Hírek című lapba, további 20 000 példányt pedig a Tourinform-irodák és a vidéki önkormányzatok terjesztettek. Az elektronikus médiumokban való rendszeres megjelenés hatékony eszköze a Magyar Turizmus Rt. belföldi PR-tevékenységének. 2004-ben a hét minden napján jelentkezett az MTV 1-es és 2-es csatornáján a Napkelte, illetve Napnyugta műsorában az „Itthon otthon van” című, június elejétől tartalmilag és strukturálisan is megújult turisztikai programajánló, amelynek részleteiről az érdeklődők a Magyar Turizmus Rt. honlapján is tájékozódhatnak.

Belföld

A Magyar Turizmus Rt. 2004 márciusában megújult internetes oldalainak (www.itthon.hu, www.hungary.com) bevezetését április elejétől 3 hónapon át tartó on-line kampány kísérte az Index, az Euro.hu, az Origo és a Travelport oldalakon. A kampány során rovatszponzoráció, PR-cikkek, banner és szuperbanner formában reklámmegjelenések szólították meg a nagyközönséget. Öt regionális marketingigazgatóság – a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda, a Dél-dunántúli, a Közép-dunántúli, a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, valamint a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda – május és június hónapokban az ország 11 Tesco hipermarketjében 2004-ben is megrendezte a belföldi családi üdüléseket ösztönző országos Nagy Tavak road show-t. A kampány során a Magyar Turizmus Rt. Magyarország kiemelt tavainak – Balaton, Fertő tó, Orfűi tavak, Tisza-tó és Velencei-tó – közös turisztikai termékét, a vízparti családi üdülési lehetőségeket népszerűsítette. A road show-hoz kapcsolódva legnagyobb tavunkra, a Balatonra sajtómegjelenések hívták fel a figyelmet. A 2004. május és szeptember között lebonyolított Balaton-kampány során öt országos lapban – a 168 Óra, a Színes Mai Lap, a Családi Lap, a Nők Lapja Évszakok és a Hölgyvilág hasábjain – balaton-parti kulturális és sportrendezvényekre invitáló hirdetésekkel találkozhattak az olvasók. A PR-cikkek mellett 43 városi televíziós csatornán 580 alkalommal került sugárzásra a Balatonreklámfilm. A Magyar Turizmus Rt. kezdeményezésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal közösen meghirdetett környezetszépítő programra, a „Tiszta Magyarországért” akcióra 72 város, 154 község és 5 budapesti kerület képviseletében összesen 236 pályázat érkezett. A mozgalom célja az volt, hogy a programot meghirdető szervezetek a lakosságot – az iskolák, a civil szervezetek és az önkormányzatok segítségével – környezetük megtisztítására ösztönözzék. A mozgalomban részt vevő önkormányzatok

A mozgalomban részt vett települések összlakossága 3 367 394 fő, a mozgalomban aktívan részt vevők száma 118 510 fő volt, a 457 km2-nyi területről elszállított szemét mennyisége elérte a 21461 tonnát. 53

tevékenységét a kezdeményező és további környezetvédelmi szervezetek képviselőiből álló regionális zsűrik értékelték, amelynek alapján hét város, egy budapesti kerület és 14 község kapott oklevelet és pénzjutalmat. A Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Turizmus Rt. együttműködésében 2004-ben 11. alkalommal került meghirdetésre a „Virágos Magyarországért” virágosítási, parkosítási és környezetszépítő verseny. A versenyre 351 település jelentkezett. Az „Európai Virágos Városok és Falvak” versenyében a 2004. évi két győztes település – Kaposvár és Balatonszárszó – képviselte Magyarországot, a nemzetközi megmérettetésen előbbi arany-, utóbbi ezüstérmet kapott. A Magyarország által a 2005. évi nemzetközi díjkiosztó ünnepség megrendezésére benyújtott pályázat sikeres elbírálásának eredményeként az eseménynek 2005-ben Győr városa ad otthont. A Budapesten megrendezett Műkorcsolya Európa-bajnokság közvetítéseihez kapcsolódva 2004 februárjában világszerte nagy sikert aratott a 100-100 alkalommal, a Eurosport és Eurosport-News nemzetközi televíziós csatornákon vetített „Hungary Keeps the World Healthy” című egészségturisztikai reklámfilm, amely Karlovy Varyban, a Világ Turisztikai Filmjeinek 37. seregszemléjén a zsűri különdíját is elnyerte. A kampány részeként a CNN Traveler Magazinban hirdetések és PR-cikkek jelentek meg negyedévente.

Külföld

2004 márciusában a budapesti Fedettpályás Atlétikai Világbajnokság valamennyi közvetítésének elején 21 európai televíziós csatornán került levetítésre a Magyarország reklámfilm. A 2004. évi marketingkommunikációban Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása kiemelkedő szerepet játszott. A 2004. május 1-jei csatlakozás alkalmából, április 15-től egy hónapon át zajlott az „Európa Szépével az Európai Unióba” elnevezésű kampány Laky Zsuzsanna, a 2003. évi „Miss Europe” közreműködésével. A kampány során nyolc európai ország 15 repterén 303 plakát került kihelyezésre. A közterületi megjelenés – a Budapesti Turisztikai Hivatallal együttműködve – a Newsweek, az International Herald Tribune, a Financial Times, a Stern és a Handelsblatt című lapokban Magyarország- és Európai Unió-mellékletekkel egészült ki. A kampány során a Magyar Turizmus Rt. a Külügyminisztériummal együttműködve több bemutatkozó rendezvényen – például Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Svédországban, Franciaországban, Írországban, Lengyelországban, Németországban, Romániában, Spanyolországban és Svájcban – is részt vett. A rendezvények közül kiemelkedett a 2004. május 1-jei brüsszeli európai uniós csatlakozási fesztivál, valamint az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő ír kormány által szintén május 1-jén megrendezett „Day of Welcomes” című nagyszabású rendezvény. 54

A 2004. évi turisztikai kiállításokon és vásárokon számos esetben egy ún. Európai Unió-sarok várta az érdeklődőket. A kampány részeként a SkyEurope low cost légitársasággal közösen került felavatásra a szépségkirálynő fotójával díszített repülőgép.

303 plakát Belgium, Dánia, Írország, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Németország és Olaszország repterein.

Tony Curtis, a világhírű magyar származású filmszínész szereplésével forgatott, Budapestet népszerűsítő reklámfilm 2004. május 24. és június 5. között több mint 1400 alkalommal került sugárzásra az Amerikai Egyesült Államok tíz legnézettebb televíziós csatornáján, a CNN-en, a CNBC-n, a Bravo-n, a History-n, az A&E, a MSNBC, a Travel, a Fox News, a Food Network és a Discovery adókon. A film gazdag történelmi múlttal rendelkező fővárosunk építészeti örökségeire, pezsgő kulturális életére kívánta felhívni a figyelmet. Fővárosi hangulatképek után Tony Curtis a Gerbeaud kávéházban, csinos magyar lányok társaságában invitál Magyarországra. A film mottója: Budapest – a city to visit, a city to live. A reklámfilmet az 50 éven felüli korosztályt képviselő, szabadidős utazásra legtöbbet költő célcsoportból 3,5 millió néző tekintette meg. Tony Curtis filmforgatással egybekötött magyarországi látogatását élénk nemzetközi médiaérdeklődés kísérte, a hazai mellett számos nemzetközi nyomtatott és elektronikus sajtó, televíziós és rádiócsatorna tudósított a színész itt-tartózkodásáról: a forgatásról és a reklámfilmről csak az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 280 alkalommal adtak hírt. A televíziós kampány kísérőjeként a Magyar Turizmus Rt. New York-i képviseletének szervezésében a Travel World című szakmai lapban négy alkalommal jelent meg hirdetés. A külképviselet www.gotohungary.com címen elérhető honlapján az érdeklődők a reklámfilm mellett Tony Curtis nyilatkozatait, a vele készült interjúkat és a forgatáson készült képeket is megtalálhatják. Az észak-amerikai turisztikai szakma további tájékoztatása szakmai hírlevél, a nagyközönség tájékoztatása – a Hungary is The Next Hot Destination szlogen felhasználásával – direct mail akció segítségével valósult meg. A Magyar Turizmus Rt. 2004-ben is együttműködési megállapodást kötött a Sziget Fesztivál szervezőivel a rendezvény népszerűsítése érdekében, amelynek keretében közös hirdetések és reklámfilmek jelentek meg német, cseh és lengyel lapokban, valamint az MTV és VH1 nemzetközi zenei televíziós csatornákon. A 2004 szeptemberében elkészült „Hungary – Smiles” című, Magyarország turisztikai kínálatát bemutató 7 perces zenés reklámfilm elnyerte a „Special Recognition for Creative Tourist Presentation” különdíjat a 2004 októberében Splitben megrendezésre került 7. Nemzetközi Turisztikai Filmfesztiválon. A reklámfilm számos kiállításon és vásáron, szakmai rendezvényen, sajtótájékoztatón és prezentáción került levetítésre.

55

Kiállítások, vásárok, rendezvények 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. országszerte több mint 25 belföldi turisztikai kiállításon, rendezvényen mutatta be Magyarország turisztikai kínálatát.

Belföld

2004. március 17-én a Budapesti Kongresszusi Központban került megrendezésre a 13. „Welcome to Hungary” workshop, amelyen 69 magyar kiállító és 202 külföldi tour operator vett részt. A rendezvényhez kapcsolódóan a résztvevők a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt négy témában – Budapest, Balaton, egészségturizmus és MICE – szakmai konferencia keretében hallhattak előadásokat. A 2004. március 18–21. között megrendezett Utazás Kiállításon a Magyar Turizmus Rt. megújult kiállítási koncepcióval jelent meg. Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben az ország turisztikai kínálata nem több épületben, hanem a központi fekvésű „B” pavilonban, egy helyen került bemutatásra, ahol a kiállítók 3000 négyzetméternyi területen várták az érdeklődőket. A standon kialakításra került egy, a Magyar Turizmus Rt. fejlesztéseit bemutató „Technológia 2004” sarok, amelyben – többek között – az új elektronikus turisztikai adatbázisrendszer, az ON–TIR is helyet kapott. A standon a „Virágos Magyarország” akció iránt érdeklődőket is külön információs pult várta. A 2003-ban, a Magyar Turizmus Rt. és a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége által elindított és sikeres budapesti régiós bemutatkozások mintájára 2004-ben a Magyar Turizmust Rt. a „Hónap régiója – a régióban” címmel a kilenc turisztikai régiót bemutató szakmai tanulmányút–sorozatot szervezett, amelynek során áprilisban az ÉszakMagyarország, májusban a Balaton, júniusban a Közép- és Dél-Dunántúl, júliusban az Észak-Alföld és a Tisza-tó, szeptemberben a Közép- és a Nyugat-Dunántúl, októberben a Dél-Alföld és decemberben a Budapest–Közép-Dunavidék régió turisztikai kínálatát ismerhették meg a résztvevők. Az elsősorban a belföldi utazásokat programozó irodáknak, valamint a belföldi nagyközönségi és szaksajtó munkatársainak szervezett tanulmányutak nagy sikert arattak. A rendezvénysorozaton részt vevő csaknem 300 turisztikai szakember visszajelzése alapján egyértelművé vált, hogy a turisztikai régiók érdekességei, az apróbb, az utazásszervezőket nehezen elérő kisebb attrakciók és rendezvényhelyszínek, a minőségi színvonalat nyújtó, ám kevésbé ismert szálláshelyek, éttermek és egyéb szolgáltatások új, programcsomagba is építhető és értékesíthető kínálatot jelentenek, ezzel is színesítve a régiók turisztikai kínálatát. A turisztikai régiók bemutatkozásának mintájára 2004-ben „A hónap turisztikai terméke” címmel egy másik, ugyancsak az egész évet felölelő rendezvénysorozaton is részt vehettek a hazai utazási irodák, utazásszervezők és szakmai újságírók. Az egyes termékek jellegéhez illő helyszíneken megtartott rendezvényeken bemutatásra került turisztikai termékekhez kapcsolódóan a Magyar Turizmus Rt. termékmenedzserei, valamint az adott témák elismert szakértői tartottak előadásokat.

Az Utazás kiállítást 30 országból 72 348-an keresték fel, a szakmai látogatók száma meghaladta a 3150 főt.

Vajdahunyad vára: várak, kastélyok, kúriák, erődök, Kogart Galéria: világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, kisvasutak, Hajógyári sziget: vízi, kerékpáros és lovas turizmus, Hotel Hilton (budai várnegyed): vallási turizmus, történelmi városok, budafoki borkatakombák: gasztronómiai és borturizmus. 56

2003-ban a Magyar Turizmus Rt. harmadik alkalommal hirdette meg „Az év turisztikai témájú szakdolgozata” című pályázatot, amelyre hat egyetemről, illetve főiskoláról összesen 30 db – köztük több idegen nyelvű – szakdolgozat érkezett be. A beérkezett pályaműveket a Magyar Turizmus Rt. által felkért négy szervezet – Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkárság, Turisztikai Hivatal, az Országos Idegenforgalmi Bizottság és a Magyar Turizmus Rt. – tagjaiból álló szakmai zsűri értékelte, amelyet követően 2004. június 15-én került sor a pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére. A díjakat Pál Béla idegenforgalomért felelős politikai államtitkár adta át. A beérkezett szakdolgozatokat a zsűri két kategóriában értékelte: „Alapos, tudományos igényű munka” és „Újszerű témaválasztás”, valamint öt különdíj is kiosztásra került. 2004. október 27–28-án a Magyar Turizmus Rt. és a Turizmus Kft. immár másodszor, kibővült programkínálattal rendezte meg az üzleti utazók rendezvényét, a Business Travel Show-t, a Budapest Kongresszusi Központ Pátria és Bartók termeiben. A rendezvényen a turisztikai szakma szolgáltatói a vállalati (corporate) megrendelőkkel találkozhattak. A kétnapos rendezvényen több mint száz kiállító – luxusszálloda, wellness- és kastélyhotel, rendezvényhelyszín, vendéglátóhely, konferencia- és rendezvényszervező cég, utazási iroda és légitársaság – fogadta a corporate ügyfeleket: a magyarországi közép- és nagyvállalatok céges utaztatóit, cégvezetőit, HR-vezetőit, a vállalati tanácskozások tréningmenedzsereit és rendezvényfelelőseit. A külföldi incentive házak és corporate utaztatók mintegy 100 képviselője a Magyar Turizmus Rt. szervezésében Budapest konferencia- és incentive helyszíneivel is megismerkedhetett. Az ún. „hosted buyer”-ek száma 2004ben elérte az 1300-at. A Magyar Turizmus Rt. és a Geomédia Rt. közös szervezésében megvalósuló Spa & Wellness Szakkiállítás harmadik alkalommal, nagy sikerrel került megrendezésre november 12–14. között. A kiállítás célja Magyarország egészségturisztikai kínálatának minél szélesebb körű megismertetése. Az esemény alkalmával 180 cég mutatkozott be a turizmus, a medicina, és a wellness területéről mintegy 1000 m2-en. A háromnapos rendezvényen részt vevő több mint kétszáz szakmai látogató 12 országból érkezett. A 2004. évi további belföldi szakmai rendezvények közül – amelyek előkészítésében és lebonyolításában a Magyar Turizmus Rt. is aktívan közreműködött – kiemelkedett továbbá a IV. Kultúra és Turizmus Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásár, a Wellness Sport Aktív kiállítás, valamint a Golf Business Fórum. A Magyar Turizmus Rt. 2004-ben összesen 159 külföldi kiállításon vett részt, a magyarországi turisztikai kínálat közel 7500 m2-en került bemutatásra. 2004-ben az egységes külföldi kiállítási arculat korszerűsítésre, a standokat színesítő attrakciók pedig megjelenésükben és tartalmukban megújításra kerültek. A standok több pontján kialakított egyedi megjelenésű, színes képi világú dobogókon a herendi test- és porcelánfestés, paprikaőrlés, valamint fahordóról történő étel- és borkóstoltatás vissza-

Külföld A kiállításokon történő részvételi lehetőségekről az érdeklődők a www.itthon.hu honlap szakmai oldalain informálódhatnak. 57

térő attrakcióként volt jelen. Az első alkalommal a milánói BIT vásáron felépített Duna-korzó jelenet a Budapest jelképévé vált Kiskirálylány szoborral nagy sikert aratott. A Magyarország számára legfontosabb küldő országban, Németországban 2003 őszén kezdődött díszvendég-sorozat 2004-ben is folytatódott. Magyarország számos kiállításon – többek között Mannheimben, Stuttgartban, Karlsruhében, Hannoverben, Münchenben és Darmstadtban – díszvendég státust kapott. A rendezvényeket magyar fogadások és sajtótájékoztatók kísérték, több vásáron fellépett az Experidance Társulat, a Rajkó Zenekar és a BM Duna Művészegyüttes.

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. közel 100 épített, illetve 100 mobil installációs külföldi kiállításon, valamint 500 rendezvényen csaknem 8 millió főt ért el. A központi, illetve külképviseleti kiállításokon 1,4 millió kiadvány került terjesztésre.

A Magyar Turizmus Rt. kiemelt figyelmet fordít a kínai piacra. A magyarországi turisztikai kínálat 2004-ben három fontos kínai vásáron is megjelent: februárban a Visegrádi Négyek együttműködés keretében Sanghajban a World Travel Fair-en, júliusban a pekingi BITE-n, és novemberben Sanghajban a CITM-en. A világ egyik legjelentősebb turisztikai seregszemléjén, a 2004. márciusi berlini ITB-kiállításon nagyszabású sajtótájékoztató, hagyományos magyar est és fellépők egészítették ki a kiállítási megjelenést. A standon borkóstoltatás, herendi test- és porcelánfestés, Királylány pantomim és paprikaőrlés várta a látogatókat. 2004. március 17–18. között – 40 országból 500 kiállító részvételével – negyedik alkalommal került megrendezésre a European Meeting Industry Fair (EMIF) Brüsszelben, ahol a Magyar Turizmus Rt. önálló standon mutatta be a magyarországi kínálatot. Belgium legrangosabb MICE-rendezvényét, amelyet 2004-ben 5200-an látogattak meg, a belga turisztikai szakemberek mellett egyre több, az Európai Unió különböző szervezeteinek döntéshozója keresi fel. A rendezvényen az európai uniós bővítés alkalmából kiemelt figyelmet kaptak a csatlakozó tagállamok, akik hosted buyer programokon vettek részt. 2004. május 12–14. között második alkalommal került megrendezésre az IMEX nemzetközi incentive, kongresszusi és rendezvényszervező szakkiállítás Frankfurtban, amelyen 130 ország képviseletében mintegy 2500 kiállító, illetve 12 ezer szakember vett részt. A MICE-piac meghatározó rendezvénye 30%-kal nagyobb kiállítási területen várta az érdeklődőket, mint egy évvel korábban. A kiállítás programját számos konferencia, rendezvény és fogadás színesítette. A hosted buyer programcsoportok keretében 40 országból érkező szakemberek mintegy tizede kifejezetten a 2004. évben csatlakozott, új európai uniós tagállamok kínálata iránt érdeklődött. A Baden-Badenben 2004 júniusában megrendezett „Nemzetek Fesztiválja” eseménysorozat díszvendége Magyarország volt. A várost 2004. május 1-jétől már nemcsak több mint százhetven testvérvárosi kapcsolata, hanem a közös európai uniós tagság is Magyarországhoz köti. A Magyar Hét másik apropóját a határnyitás 15. évfordulója adta. Ebből az alkalomból invitálták meg az esemény két díszvendégét, Horn Gyula és Hans Dietrich Genscher, egykori magyar és német külügyminisztereket is. 58

A fesztivál látogatói számos nívós program közül válogathattak: a Jazz Quartet és a BM Duna Művészegyüttes előadása mellett komoly- és könnyűzenei koncertek, valamint herendiporcelán-kiállítás adott lehetőséget a magyar kultúra megismerésére. A magyar részvétel keretében néptánccsoport mutatkozott be, magyar kiállítások nyíltak, magyar étterem üzemelt, valamint magyar kirakatok, zászlók, molinók díszítették a várost. A fesztiválon a Magyar Turizmus Rt. három kiállítással, amelynek témái a magyarországi fürdők, a Páneurópai Piknik és a világörökségi helyszínek voltak, és egy információs standdal jelent meg. Az esemény alkalmából Eger városa is bemutatkozott. Magyarország részvételét a Kurparkban felállított gémeskút és magyar étterem színesítette. Barcelona városa az EIBTM keretében 2004-ben első alkalommal adott otthont a MICE-piac szakemberei bemutatkozásának, amelyen több mint 100 ország 2000 kiállítója képviseltette magát. A Magyar Turizmus Rt. 103,5 m2-es standon, 15 szolgáltató – ezen belül tíz rendezvényszervező és öt szálloda – részvételével népszerűsítette a magyarországi MICE-kínálatot. A turisztikai szakma egyik legrangosabb kiállításán, a novemberi londoni World Travel Market-en a Magyar Turizmus Rt. 200 m2-es standdal, és látványos attrakciókkal – herendi test- és porcelánfestéssel, borkóstolással, abádszalóki babamúzeumi kiállítással és babakészítéssel – jelent meg. A világ turisztikai kínálatát 193 ország részvételével 39,4 ezer m2-en bemutató négynapos kiállítást 46 435 látogató kereste fel. A külföldi rendezvények között 2004. évben kiemelt jelentőséget kapott Nagy-Britannia, ahol egész évben zajlottak a 2003. év végén kezdődött Magyar Magic rendezvénysorozat eseményei. A rendezvény fő szervezője a Magyar Kulturális Intézet, amelyhez számos társszervező, köztük a Magyar Turizmus Rt. csatlakozott. A több nagyvárosban zajló nagyszabású rendezvénysorozat keretén belül kiállítások, irodalmi, komoly- és könnyűzenei estek, filmvetítések során került bemutatásra a magyar kultúra. A Magyar Kultúra Éve rendezvénysorozat 2004 őszén Hollandiában, 2005-ben pedig Oroszországban kerül megrendezésre.

A külföldi szakma rendezvényei Magyarországon A Magyar Turizmus Rt. észak-amerikai piacon kifejtett aktív tevékenységének köszönhetően 2004. március 9–14. között Budapesten ülésezett az egyik legnevesebb amerikai szervezet, az American Tourism Society (ATS), amelyre mintegy ötven amerikai szakember érkezett. 2004 márciusában Budapest adott otthont a Visegrádi Négyek szakmai megbeszélésének, amelyen a részt vevő országok képviselői aláírták a 2004. évi együttműködést.

59

A Collette Vacations, Észak-Amerika tíz legnagyobb utazásszervező vállalatának egyike 2004 áprilisában Budapesten tartotta éves értékesítési értekezletét. A Magyar Turizmus Rt. által szervezett program egyik kiemelkedő része volt az a Magyar Postával közösen szervezett marketingakció, amelynek keretében az amerikai szakemberek 7500 képeslapot küldtek amerikai partnereiknek. 2004. május 21–23. között, mintegy 90 fő részvételével Budapesten tartotta éves értekezletét Észak-Amerika egyik legnagyobb utazási irodai hálózata, a több mint 1 milliárd USD forgalmat bonyolító Carlson Wagonlit Travel, amelyen a vezető utazási irodák tulajdonosai és felsővezetői vettek részt. 2004. június 10. és 12. között az International Congress & Convention Association (ICCA) Közép-európai Tagozata ülésének keretében Magyarország Közép-Európa 40 vezető MICE-szakemberét látta vendégül. A kétnapos rendezvény rendkívül nagy sikerrel zárult. 2004. augusztus 27. és szeptember 1. között Magyarország adott otthont az Európai Konferenciavárosok Szövetsége, a European Federation of Conference Towns 18. Nyári Egyetemének, amely megrendezésének jogát a Magyar Turizmus Rt. pályázaton nyerte el. A rendezvényre 21 ország 49 városából érkeztek a hivatásturizmus területén dolgozó fiatal szakemberek. A Turisztikai Világszervezet (WTO), az európai nemzeti turisztikai hivatalokat tömörítő Európai Turisztikai Bizottság (ETC) és a Magyar Turizmus Rt. szervezésében 2004. szeptember 23–24-én Budapesten került megrendezésre a 2. Nemzetközi Hatékonyságmérési Szeminárium. A WTO és az ETC megbízásából összeállított hatékonyságmérési kézikönyv mellett a szeminárium résztvevői gyakorlati példákon keresztül is megismerkedhettek néhány ország hatékonyságmérési gyakorlatával. A szemináriumra tíz országból érkeztek turisztikai szakemberek, akik a Magyar Turizmus Rt. által biztosított szabadidős programok keretében Budapest turisztikai kínálatának több kuriózumát is megtekinthették. A Magyar Turizmus Rt. New York-i képviseletének kezdeményezésére 2004. október 3–9. között Magyarországon tartotta éves közgyűlését a SPATA (Society of Polish American Travel Agents), amelyre az 1959-ben alapított, lengyel származású amerikai utazási szakembereket tömörítő szervezet száz tagja látogatott el. Komoly turizmusdiplomáciai sikert jelent, hogy 2004-ben Magyarország adhatott otthont a 3. Európai Turizmus Fórumnak, amelyre október 15–16. között került sor Budapesten. A rendezvény előkészítésében a Magyar Turizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatalával együttműködve aktív szerepet vállalt. Az Európai Turizmus Fórum életre hívását 2002-ben az Európai Bizottság kezdeményezte, amelyet azóta évente rendeznek meg. A fórum legfőbb célkitűzése, hogy elősegítse az európai turizmusban részt vevő felek együttműködését, valamint intézményesítse az Európai Bizottság, az 60

Európai Unió tagállamaiban működő turizmusirányító és turisztikai szakmai szervezetek közötti párbeszédet. A budapesti rendezvényen a turizmus kihívásait, aktuális tendenciáit az Európai Bizottság turisztikai vezetői, a tagországok és az európai turisztikai szakmai szervezetek képviselői vitatták meg. A fórumra 37 ország képviselői kaptak meghívást, a rendezvényen több mint száz európai turisztikai szakmai szervezet képviselői, munkaadói és munkavállalói, szakmai érdekképviseleti szervezetei jelentek meg. A házigazda ország részéről az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, a turisztikai szakmai szervezetek, a társtárcák, valamint a Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. képviselői is jelen voltak. A fórumról részletes információk a rendezvény honlapján (www.etf2004budapest.hu), valamint a fórum előadásaiból öszszeállított CD-n találhatók. A Magyar Turizmus Rt. meghívására, 2004 október 18–19. között a 33 európai tagországot számláló Európai Turisztikai Bizottság, amelynek célja Európa mint turisztikai desztináció népszerűsítése, Budapesten tartotta éves közgyűlését és igazgatósági ülését. A közgyűlésen, illetve az ehhez kapcsolódó igazgatósági ülésen a nemzeti turisztikai hivatalok vezetői többek között az Európa www.visiteurope.com címen elérhető internetes portáljára vonatkozó kérdéseket, illetve a tagországok turizmusának aktuális kérdéseit vitatták meg. A részt vevő szakemberek az ülést követően a Magyar Turizmus Rt. meghívására Budapest turisztikai kínálatát is megismerhették. 2004. november 18-án Budapesten, mintegy 120 fő részvételével tartotta éves ülését a Donau Werbung. A rendezvényen a dunai országokat tömörítő szervezet nyolc tagján – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Románia és Bulgária – kívül a legfontosabb dunai hajózási társaságok is képviseltették magukat. A Donau Werbung ülését követően november 18–21. között, több mint 60 fő részvételével került megrendezésre a 8. Dunai Hajózási Konferencia, amelynek szervezésében a Magyar Turizmus Rt. aktívan közreműködött. A konferencia szakmai programját a szervezet határozta meg, míg a kísérőprogramok jellegére és helyszínére a Magyar Turizmus Rt. tett javaslatot. A Magyar Turizmus Rt. feladatai közé tartozott továbbá a szervezet képviselőivel való kapcsolattartás, az egyéb szervezési feladatokban való segítségnyújtás, a konferenciához kapcsolódó kiállításra magyar szolgáltatók toborozása, valamint a díszvendégek felkérése. A Magyar Turizmus Rt. szervezésében, november 19–21. között Budapesten tartotta közép-európai tagozati ülését a Nemzetközi Idegenvezetők Szövetsége, amelyre több mint 100 szakember érkezett. A Magyar Turizmus Rt. 2004–ben elindította a Konferencia Nagyköveti Programot. Jelenleg 4418 olyan nemzetközi szervezet működik, ahol jegyeznek magyar tagot. Az örvendetesen növekvő számú belföldi konferencia mellett a Program segítségével a nemzetközi ülések Magyarországra való csábításában a jövőben nagyobb szerepet kapnak a turizmus új „nagykövetei”, azok a tudósok, orvosok, mérnökök, szakemberek, akik hazánkat saját szakmájuk nemzetközi szervezeteiben képviselik, hiszen

A Konferencia Nagyköveti Programmal kapcsolatos aktuális információk a www.itthon.hu honlap Magyar Kongresszusi Iroda oldalán érhetők el. 61

egy magyarországi ülés fontossága mellett az a szakember tud a leghatékonyabban érvelni, aki számára presztízst és kapcsolati tőkét jelent minden ideérkező külföldi kolléga. Ezt a feladatot a Magyar Turizmus Rt. a marketing minden lehetséges eszközével, szaktudásával, valamint hazai és nemzetközi szakmai kapcsolataival segíti. A kétfordulós programra 2004-ben 51 nemzetközi szervezet hazai tagszervezete nyújtotta be jelentkezését, a turisztikai szakemberekből álló bírálóbizottság 19 pályázatot talált támogatásra alkalmasnak. Az első fordulóban 5 nemzetközi konferencia rendezési jogát sikerült elnyerni, amely 4–5000 konferenciavendéget jelent Magyarország számára. A második fordulóban történő kiutazások eredménye többek között egy 300 fős informatikai konferencia rendezési jogának elnyerése.

Kiadványok és CD-ROM-ok 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. több mint 9,6 millió kiadványt terjesztett, amelyen belül 6,4 millió prospektus a belföldi utazóközönséget célozta meg, 3,2 millió kiadvány pedig külföldön került terjesztésre. A Magyar Turizmus Rt. 2003–ban kialakított új kiadványkoncepciója és arculati megjelenése alapján 2004-ben több mint 60 féle nyomtatott kiadvány, mintegy 20 nyelven került megjelentetésre, többek között az alábbi témákban: • Magyarország, Budapest és Balaton leporelló, • Magyarország–Budapest–Balaton szórótérkép, kemping-, kerékpárosés gyermektérkép, • Gyógy- és wellness-szolgáltatókat bemutató kiadvány, • Nemzeti parkokat bemutató kiadvány, • Incentive receptfüzet kiadvány, • Világörökség helyszíneket bemutató országos kiadvány, • az országos, zsidó kulturális örökséget bemutatató Shalom kiadvány, • Országos és ifjúsági szálláshely katalógus, • 2004. évi kiemelt és országos eseménynaptár. Az országos kiadványok mellett 2004-ben elkészültek a regionális imázskiadványok: a Balaton és környéke, a Budapest és környéke, az ÉszakMagyarország, a Pannónia, valamint a Puszta és Tisza-tó regionális imázskiadvány. Ezek mellett a turisztikai régiók számos további, egy-egy turisztikai termékét bemutató, illetve ajánlatokat tartalmazó regionális kiadványt állítanak össze és terjesztenek. A 2004. évben megkezdődött a kiadványok elektronikus formátumban történő elkészíttetése, így a kiadványok egy része lapozható, illetve nyomtatható formában is megtekinthető a Magyar Turizmus Rt. www.itthon.hu címen elérhető honlapján. A Magyar Turizmus Rt. gondozásában megjelenő, a társaság honlapján teljes terjedelmében elektronikus formában is olvasható Turizmus Bulletin az egyetlen, Magyarországon kiadott – tudományos jellegű – turisztikai szakfolyóirat. Az 1997 óta, jelenleg 1800 példányban megjelenő periodi-

A kiadványok a www.itthon.hu honlapon ingyenesen megrendelhetők, illetve letölthetők. 62

ka az elméleti és gyakorlati szakembereknek, köztük a társminisztériumoknak, a nonprofit állami, regionális és helyi szinten tevékenykedő turisztikai szervezeteknek, a szakmai szövetségeknek, a profitorientált turisztikai vállalkozásoknak, a turisztikai tanácsadó cégeknek, a turizmuskutatással és -oktatással foglalkozó munkatársaknak és a jövő szakembereinek, a diákoknak egyaránt szól. A szakmai folyóiratban többek között a Magyar Turizmus Rt. által végzett elsődleges és másodlagos, hazai és nemzetközi kutatások eredményei, a turizmus aktuális kérdéseit érintő tanulmányok, valamint a magyarországi vendégforgalmat bemutató statisztikai elemzések kerülnek publikálásra. 2004-ben összeállításra került a Magyarország kilenc világörökség helyszínét – a magyar mellett angol, német, francia és kínai nyelven – bemutató CD, valamint az angol, német és kínai nyelvű Magyarország imázs CD, amelyből az év során több mint 10 ezer darab került terjesztésre. A Turizmus Magyarországon 2003 című, magyar és angol nyelvű CD a 2003. évi magyarországi beutazó, belföldi és kiutazó turizmus legfontosabb jellemzőit, a magyar turizmus szervezeti rendszerét, illetve a Magyar Turizmus Rt. 2003. évi tevékenységét mutatja be. A CD-n megtalálható a Magyar Turizmus Rt. 2003-ban elkészített egészségturisztikai és általános Magyarország reklámfilmje is. A barcelonai EIBTM-re megjelent a „Hungary, the MICEst country” CD. A magyarországi MICE-piacot bemutató, háromnyelvű CD hatékony munkaeszköze a szakmabelieknek: a megfelelő üzleti partner egyszerű és gyors megtalálását egy keresőrendszerrel ellátott adatbázis segíti. Az egy híján 300 szolgáltató közötti keresés során a konferenciaszállodák, konferenciahelyszínek, szervezőirodák és incentive programok között különféle kritériumok megjelölésével lehet szűkíteni a találati listát. A 128 szálloda, 65 egyéb konferenciahelyszín, 79 szervező és 27 incentive program leírását, bemutatkozását tartalmazó CD a Magyarország imázs CD-hez hasonlóan játékokat, képernyővédőket és híres magyarokat bemutató képes összeállítást is tartalmaz.

Sajtó- és szakmai kapcsolatok A Magyar Turizmus Rt. belföldre irányuló kommunikációjának fókuszában 2004-ben a Nagy Tavak, illetve a Balaton, az egészségturizmus, az eseményturizmus és az üdülési csekk népszerűsítése állt.

Belföld

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. 18 belföldi nagyközönségi lappal és hat szakmai lappal állt kapcsolatban. A turisztikai szaklapokkal – Turizmus Panoráma, 2Heti Turizmus, GSZT, TTG és Vendéglátás – kialakított együttműködések keretén belül előre meghatározott tematika szerint jelentek meg PR-cikkek. A Balatoni Futár című lappal kötött megállapodás célja a Balaton iránt érdeklődők közvetlen megszólítása volt.

63

A Magyar Turizmus Rt. a belföldi turizmus népszerűsítésében élen járó Főtér című műsor szerkesztőivel is együttműködik. A hetente jelentkező sorozat részeként a Magyar Televízió meghirdette az „Év Települése” díjat, amelyhez a Magyar Turizmus Rt. a nyertes település intenzívebb turisztikai promóciójával járult hozzá. A 2004. évi verseny nyertese Kőszeg városa lett. A belföldi lakosság mellett a marketingkommunikáció fontos célcsoportja a Magyarországon élő, illetve hosszabb ideig itt tartózkodó külföldiek csoportja is. Hatékony elérésük érdekében a Magyar Turizmus Rt. 2004-ben is folytatta együttműködését a Magyarországon megjelenő idegen nyelvű lapokkal (The Budapest Sun, Budapest Business Journal, The Budapest Times, Budapester Zeitung, Russzijszkij Kurier, Le Journal Francophone, Monthly Hungary Journal) és programmagazinokkal (Servus/Hello Budapest, Budapest Centrum, HoteleProgram, Magyarországi Program Magazin), illetve a Magyarországra akkreditált külföldi újságírókkal, akiknek nagy szerepük van a külföldre irányuló kommunikációban. A Magyar Turizmus Rt. a média képviselőin túl az idegenforgalmi szakma tájékoztatására is nagy hangsúlyt fektet. Ennek keretében 2004-ben 13 alkalommal jelent meg a több mint 4000 címre eljuttatott elektronikus szakmai hírlevél. A belföldi sajtóval való hatékony kommunikációt segíti a Magyar Turizmus Rt. honlapjának szakmai oldalain belül található ún. Sajtószoba, ahol az érdeklődők a társaság aktuális híreit, a marketingakciókról, valamint eseményekről szóló információkat, sajtóközleményeket, eseményfotókat találnak, és az újságírók számára hasznos háttéranyagokat, kész cikkeket tölthetnek le. 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. több mint 25 sajtótájékoztatót szervezett, és több mint 30 sajtóközleményt adott ki az év során zajlott kiemelt eseményekhez, marketingakciókhoz kapcsolódóan. A szakma és a sajtó érdeklődésére számot tartó hírek a társaság mintegy 900 e-mail címet tartalmazó médialistájára, valamint 4000 címből álló szakmai listájára naponta kerülnek kiküldésre. Exkluzív sajtó fórumát „Sajtóuzsonna” elnevezéssel 2004-ben indította útjára a Magyar Turizmus Rt. a Magyarországon működő sajtó- és elektronikus médiumok turizmus témáért felelős képviselői számára azzal a céllal, hogy a média képviselői első kézből tájékozódhassanak a társaság működésének valamennyi területét érintő kérdésről. A Magyar Turizmus Rt. a legkiválóbb nemzetközi médiumok – The Washington Times, Le Figaro, Schweizer Touristik, Stern, Boston Globe, Bell’ Europa, Meeting & Incentive Travel, Elle stb. – képviseletében 2004-ben 36 országból közel 1500 vendéget fogadott. Az egyéni megkeresések mellett tematikus, kiemelt termékekre, illetve témákra – Balaton, Budapest, egészségturizmus, konferenciaturizmus,

Külföld A külképviseletek által létesített személyes, telefonos és e-mail-es közönségkapcsolatok száma meghaladta a 7,7 milliót, a szakmai kapcsolatok száma a 13,2 milliót. 64

golfturizmus, ökoturizmus, az újonnan nyílt négy- és ötcsillagos szállodák megismertetése stb. – fókuszáló tanulmányutakon 190 újságíró vett részt. A legnagyobb, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó események – Év Bortermelője-választás, Sziget Fesztivál, Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál – alkalmából, továbbá szakmai rendezvényekre – R3, Welcome to Hungary, Utazás Kiállítás, Business Travel Show, SPA Kiállítás – a Magyar Turizmus Rt. nemzetközi újságíró study tour-okat szervezett. A Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Magyar Turizmus Rt. 2004-ben is nemzetközi sajtóközpontot üzemeltetett. Az eseményre meghívott mintegy 50 újságíró a koncerteken, előadásokon kívül további programok keretében ismerhette meg a magyarországi turisztikai kínálatot.

A külképviseletek nagyközönség felé irányuló médiatevékenysége eredményeként a hirdetések hírértéke és a PR-cikkek, illetve műsorok hivatalos tarifája 15,5 milliárd forintot tett ki. A szakmai médiamunka segítségével a Magyar Turizmus Rt. több mint 90 millió főt ért el. Magyarországot 2004-ben 3200 utazásszervező, és 45 000 utazási ügynökség programozta. Utazási irodák képviseletében csaknem 1000 külföldi szakember vett részt magyarországi study tour-on.

Csaknem 60 televíziós társaság – köztük a német ZDF, RTL, ARD, WDR, VOX a francia TV5, TF1, France 2, az olasz RAI 1, RAI 3, a japán NHK, a kínai Taiwan TV és CCTV – képviseletében az év során mintegy 300 fő járt Magyarországon. Különböző ismert útikönyvek – például az amerikai Hideaways Guide, Frommers Travel Book és a Flammarion – munkatársait számos alkalommal látta vendégül a Magyar Turizmus Rt.

Honlap A Magyar Turizmus Rt. honlapja 2004–ben jelentős fejlesztésen ment keresztül. Az új, 25 000 turisztikai adatot és 3700 szálláshelyet tartalmazó adatbázist, valamint on–line foglalási rendszert magába foglaló portál a korábban használt www.hungarytourism.hu cím mellett két új domainnéven – a www.itthon.hu és a www.hungary.com címeken – is elérhetővé vált. A honlapot 2004-ben csaknem egymillió látogató kereste fel. Az on-line turisztikai információs rendszer, az ON–TIR integrálja a Magyar Turizmus Rt. belső marketinginformációs rendszerét, valamint a nagyközönség és a szakmai látogatók, továbbá a Tourinform-hálózat számára felépített internetes megjelenést. A portál három nyelven – magyarul, angolul és németül – nyújt hasznos információkat a turisták számára, a szakmai érdeklődőkhöz pedig magyarul és angolul szól. A nagyközönség a képekkel illusztrált általános tudnivalókon kívül hasznos és aktuális információkat talál a közlekedésre, a programlehetőségekre, a szálláshelyekre és az egyéb turisztikai szolgáltatásokra, valamint a turisztikai régiókra és termékekre vonatkozóan. A szakmai oldalakon a Magyar Turizmus Rt.-vel kapcsolatos általános információk mellett piackutatások, a kiállításokhoz és vásárokhoz, illetve a MICE-turizmushoz kapcsolódó információk, valamint a társaság aktuális marketing- és akcióterve is olvasható. Az újságírók munkáját az ún. Sajtó65

szobában hírek és háttéranyagok, illetve a képrendelést megkönnyítő Fotógaléria segíti. A Magyar Turizmus Rt. külképviseleteinek többsége saját honlapot is üzemeltet, amelyek az adott küldő piac sajátosságainak megfelelő információkat az adott küldő ország nyelvén szolgáltatják a honlaplátogatók számára.

2004-ben a Magyar Turizmus Rt. központi honlapját, illetve a magyarországi turisztikai régiók honlapjait 1-1 millióan, a külképviseletek által működtetett honlapokat 2,7 millióan keresték fel.

2004. szeptember 27-től, a Turizmus Világnapja alkalmából a Magyar Turizmus Rt. Magyarország piacvezető mobilcégével, a T-Mobile Magyarországgal együttműködve új szolgáltatást vezetett be a belföldi turizmushoz szükséges információk minél szélesebb körű terjesztése érdekében. A Magyar Turizmus Rt. és a T-Mobile közös munkájának eredményeként minden WAP-képes mobiltelefonnal bárhonnan és bármikor elérhető az időpontokat, helyszíneket és rövid ismertetőt egyaránt tartalmazó aktuális programajánló, legfrissebb, fényképpel illusztrált hírei, valamint megismerhetők az üdülési csekkek jogosultságával és igénylésével kapcsolatos tudnivalók. A T-Mobile közel 4 millió előfizetőjéből a megfelelő mobiltelefonnal rendelkező ügyfelek ezen felül – a GSM-rendszer helymeghatározó képességére alapozva – egyszerűen és gyorsan kereshetik meg a tartózkodási helyükhöz legközelebbi szállást, éttermet, gyógyfürdőt, kempinget, látnivalót vagy Tourinform-irodát.

Contact Center A Magyar Turizmus Rt. által üzemeltetett, ingyenesen hívható turisztikai információs Contact Center szolgáltatás 2004-ben hét országból – az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztriából, Franciaországból, Írországból, NagyBritanniából, Németországból és Svájcból – volt elérhető. A telefonos szolgálathoz 2004-ben beérkezett 40 ezer hívás során leggyakrabban programés szórakozási lehetőségekről, szálláshelyekről, kiadványokról, közlekedési lehetőségekről, utazási irodákról, látnivalókról (például múzeum, műemlék), a vendéglátásról és a Tourinform-irodákról érdeklődtek. A telefonon érdeklődők 80%-a magyar nyelven, 8–8%-a angol és német nyelveken kért információt. A Contact Centerhez írásban érkezett megkeresések esetében leggyakrabban németül (47%), illetve angolul (38%) érdeklődtek.

A Contact Center külföldről a +800-36000000 telefonszámon, Magyarországról a 06-1/438-8080-as telefonszámon érhető el, ahol a telefonos szolgálat munkatársai a nap 24 órájában fogadják a hívásokat. A 06-80/630-800-as, Magyarországról ingyenesen hívható vonalon automata segíti a turisztikai tájékozódást.

Reklámajándékok A 2004. évi ajándékvásárlás és -készíttetés elsősorban a hungaricumok bemutatásának és megismertetésének jegyében zajlott: a kiemelt rendezvényeken és a kiállításokon őrölt pirospaprika és paprika formájú kulcstartó, puli állatfigurák, tokaji és más kiemelt bortermő területek híres borai népszerűsítették Magyarországot. A 2004. évi kiállításokon a Magyarországra látogató szakmabeliek számára és a különböző szakmai fórumokon több mint 2500 díszdobozos paprika, paprikamintás kendő, nyakkendő, közel 2000 darab pulikutya állatfigura, több mint 10 000 darab golyóstoll, komolyzenei CD–k, pólók, 500 darab konferenciatáska és közel 2500 darab könyv állt rendelkezésre. 66

Marketingkutatás 2004-ben a piac- és országkutatások keretében Ausztriában, Hollandiában és Németországban folytatódott az a 2000-ben kezdődött kutatássorozat, amelynek célja Magyarország fontos és jelentős növekedési lehetőséggel jellemezhető küldő országai lakossága utazási szokásainak és Magyarország imázsának vizsgálata. Az osztrák, a holland, valamint a német piacon végzett elsődleges kutatással a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők csaknem háromnegyed részéről áll rendelkezésre Magyarország-specifikus információ. A magyar lakosság és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták utazási szokásainak, motivációinak és költési struktúrájának – 2003-ban induló rendszeres – felmérésére vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatallal történő szakmai együttműködés a 2004. évben is folytatódott, amelynek eredményei 2005-ben kerülnek publikálásra. 2004 őszén a Magyar Turizmus Rt. a magyar lakosság 2004. évi külföldi és belföldi utazási szokásait vizsgáló, marketingspecifikus kutatást bonyolított le. A 3000 fős mintán végzett megkérdezés a turisztikai régiók belföldi turizmusának vizsgálatát is lehetővé teszi. A termékspecifikus kutatások keretében egyik legjelentősebb fogadó területünk, a Balaton és a főbb európai tengerparti desztinációk által kínált turisztikai szolgáltatások árai kerültek összehasonlításra. A több mint 220 turisztikai vállalkozás – szállodák, utazási irodák, szakmai szövetségek, rendezvényszervezők, PCO-k – körében negyedéves rendszerességgel végzett felmérés a magyarországi MICE-piac helyzetéről biztosított naprakész visszacsatolást. A kulturális és örökség-, a gasztronómiai turizmus, az öko-, a sport- és az ifjúsági turizmus témakörében megvásárolt másodlagos kutatási eredmények a társaság termékspecifikus marketingtevékenységét alapozzák meg. Szakmai együttműködések keretében a Magyar Turizmus Rt. több nemzetközi kutatás előkészítésében és lebonyolításában is aktívan közreműködött 2004-ben, amelyek közül kiemelkedett a Visegrádi Négy országok imázsát az Amerikai Egyesült Államokban vizsgáló elsődleges felmérés, az Európa turisztikai imázsát az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában vizsgáló kutatás, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada MICE-piacának felmérése, valamint az európai városi és kulturális turizmus kutatása. A Magyar Turizmus Rt. rendelkezésére álló információk a társaság egyes szervezeti egységei mellett a turisztikai szakma tevékenységét is segítik. A kutatási eredmények turisztikai szakma számára történő eljuttatása 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. honlapjának Szakmai oldalain keresztül, szakmai prezentációk és rendezvények, a Turizmus Bulletin című szakmai folyóirat, a Turizmus Magyarországon című kiadványok segítségével, valamint e-mailen és telefonon történő információszolgáltatás révén valósult meg.

A www.itthon.hu címen elérhető honlap marketingkutatással kapcsolatos oldalait 2004-ben csaknem 75 000-en, a Magyar Turizmus Rt. honlapját felkeresők 7,5%-a látogatta meg.

67

Szakmai együttműködések A Magyar Turizmus Rt. tevékenységét az elmúlt néhány évben a belföldi és külföldi turisztikai szakmával történő egyre szorosabb együttműködés jellemzi. A társaság marketingtevékenységében a stratégiai partnerekkel való együttműködés kiemelt szerepet kap, amely a már meglévő kapcsolatok továbbfejlesztésére, a megállapodások további tartalommal való feltöltésére, valamint új partnerkapcsolatok kiépítésére terjed ki. A Magyar Turizmus Rt. által alkalmazott újszerű marketingeszközök közül a 2004. évben továbbfejlesztett gördülő akcióterv, amely a Magyar Turizmus Rt. honlapjának Szakmai oldalán a Marketingterv menüpontban érhető el, a turisztikai szakma számára a marketingakciókhoz való csatlakozást segíti.

A Magyar Turizmus Rt. marketingakcióihoz való csatlakozással kapcsolatos aktuális információk a http://akcioterv.hungarytourism.hu oldalon érhetők el.

A Magyar Turizmus Rt. a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) társult tagja. A turizmus legrangosabb nemzetközi szervezetében való tagság a Magyar Turizmus Rt. számára számos együttműködési lehetőséget kínál, úgymint adatok cseréje a világ turizmusának alakulására és a turizmus trendjeire vonatkozóan, kiadványok vásárlása, nemzetközi projektekben, felmérésekben, tanulmányok és szakmai kiadványok összeállításában való részvétel, illetve nemzetközi szakmai konferenciák, rendezvények szervezése Magyarországon.

World Tourism Organization

A Magyar Turizmus Rt. 1996 óta tagja az Európa nemzeti turisztikai hivatalait tömörítő, jelenleg 33 tagországot számláló European Travel Commission (ETC) szervezetnek. A szervezet célja Európa mint turisztikai desztináció népszerűsítése, illetve az európai beutazó turizmus volumenének növelése a tengerentúli küldő piacokról. Az együttműködés eredményeként az elmúlt, közel tíz évben a Magyar Turizmus Rt. számos nemzetközi kutatásban és marketingakcióban vett részt, illetve Magyarország több alkalommal adott otthont a szervezet üléseinek.

European Travel Commission

A European Quartet – One Melody a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) illetékes minisztériumainak és állami hivatalainak, valamint nemzeti turisztikai marketingszervezeteinek 2003 februárja óta tartó együttműködése, amelynek célja közös marketing-, kiemelten promóciós tevékenység végzése. A cseh, lengyel, magyar és szlovák nemzeti turisztikai szervezetek a beutazó forgalom, és az ebből származó turisztikai bevételek növelését, továbbá az országukról mint turisztikai desztinációról kialakított pozitív imázs erősítését egységes és hasonlóan markáns célként tartják számon. Olyan távoli piacokon, mint az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Kína vagy Japán nemcsak Magyarország, de más közép-kelet-európai országok sem jelentenek önmagukban vonzó úti célt, a nagy távolságból érkező turisták általában több országra kiterjedő körutazáson vesznek részt. A European Quartet tagjainak összekapcsolt turisztikai kínálata a távolról érkezők számára kellő vonzerővel rendelkezik. A földrajzi közelség, közös történelmi, kulturális, vallási és művészeti emlékek lehetővé teszik, hogy bizonyos termékek – történelmi városok, UNESCO

Visegrádi Négyek

68

világörökségi helyszínek, zsidó kultúra és örökség és gyógyfürdők – promóciójában egységesen lépjenek fel a Visegrádi Négyek. Az elmúlt években a marketingkommunikáció középpontjában álló négy piac, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Japán és Brazília közül mindössze utóbbi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért az elkövetkező évben az első három ország mellett egy új célpontra, Indiára fókuszálnak majd. A négy ország egyre intenzívebbé váló közös marketingtevékenysége a vásárokon – többek között Kunmingban a CITM, valamint a tokiói JATA vásáron – való megjelenésre, egy a www.europeanquartet.com címen elérhető honlap folyamatos fejlesztésére és frissítésére, a történelmi városokat és világörökségi helyszíneket bemutató film készítésére, közös road show-k és study tour-ok szervezésére, statisztikai adatok cseréjére, valamint marketingkutatásra terjed ki. A 2004-ben sikerrel használt kiadványokat 2005-ben túrajavaslatokkal kiegészítve terjesztik majd. Emellett egy speciálisan a V4-országokat bemutató turisztikai térképet is megjelentetnek. A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Magyar Turizmus Rt. között kötött megállapodás kutatási anyagok cseréjére, közös kutatások végzésére, kiadványok készítésére, fotóarchívumok használatára, kiállításon való részvételre, study tour-ok szervezésére, valamint termékfejlesztésre terjed ki. Az együttműködés célja a két szervezet marketingtevékenységének összehangolása.

BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.

Az együttműködési megállapodás célja, hogy Budapest, mint a Magyarországra látogató külföldiek körében a magyar egészségturizmus egyik legjelentősebb desztinációja megfelelő súllyal jelenjen meg. Az együttműködés kiterjed a marketingkommunikációs és promóciós tevékenységre; így például újságírók fogadására, közös külföldi megjelenésekre stb.

Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Rt.

A Központi Statisztikai Hivatal az Európai Unió előírásainak megfelelően 2003–2004-ben átalakította turisztikai adatfelvételi rendszerét, amelynek keretében a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták és a magyar lakosság utazási szokásait, motivációit, valamint turisztikai célú fogyasztását/költését rendszeres időközönként vizsgálja. A Magyar Turizmus Rt. amellett, hogy részt vett az adatgyűjtés módszertanának kialakításában, a felmérések során megkérdezettek számára kiadványokat, térképeket és szóróajándékokat biztosít. A Magyar Turizmus Rt. közreműködött továbbá a felméréshez kapcsolódó, rendszeresen megjelenő „Számokban utazunk” című kiadvány összeállításában.

Központi Statisztikai Hivatal

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége és a Magyar Turizmus Rt. között 2003–ban létrejött együttműködés értelmében a társaság segítséget nyújt a szövetség beutaztató tagirodáinak study tour-ok szervezésében, Magyarországot reklámozó színvonalas kivitelű marketingcélú kiadványok, prospektusok megjelentetésében, valamint honlapok készítésében.

Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége

69

Az 1993–ban alapított ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. feladata a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek közötti kapcsolatteremtés. Az európai mintára kiépült, az államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolatokkal rendelkező, tájékoztató, tanácsadó és szolgáltató szervezet gazdasági és piaci ismereteivel egyedülálló szolgáltatást nyújt, amelynek keretében a szervezet a következő feladatokat látja el: • befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés, • külföldi vállalatok magyarországi befektetéseinek segítése, • magyar vállalatok közvetlen és közvetett külpiaci megjelenésének segítése, • gazdasági, jogi és piaci információk rendelkezésre bocsátása, publikálása, valamint • sokrétű szolgáltatások biztosítása a hazai és a külföldi üzletemberek és ügyfelek igényeinek figyelembevételével.

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 1061 Budapest, Andrássy út 12. telefon: 06-1/472-8100 fax: 06-1/472-8101 e-mail: [email protected] honlap: www.itd.hu

Azokban a turisztikai szempontból jelentős küldő országokban – Horvátországban, Ukrajnában, Kínában, Szlovákiában, Kanadában és Törökországban –, ahol a Magyar Turizmus Rt. nem rendelkezik önálló képviselettel, 2004-ben a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. helyi irodái látták el a turizmussal kapcsolatos marketingfeladatokat. Az ITDH-val és az alábbiakban bemutatandó Agrármarketing Centrummal kötött együttműködés további célja a belföldet és külföldet egyaránt megcélzó marketingkommunikáció és PR-tevékenység konkrét akcióinak és munkafolyamatainak összehangolása. A közös tevékenység egyik legfontosabb színtere a rövid, közép- és hosszú távú stratégiai terveknek megfelelően rendezendő különböző eseményeken történő együttes fellépés, a három szervezet belföldi és külföldi hálózatai közti erőteljesebb és eredményesebb együttműködés. Az Agrármarketing Centrum a magyar mező- és élelmiszer-gazdasági termékek piacbővítése céljából létrehozott szervezet, amelynek főbb feladatai a következők: • a közösségi marketingelemek alkalmazásával a magyar agrártermékek bel- és külpiaci értékesítésének támogatása, • a magyar élelmiszer-gazdaságban a korszerű kereskedelmi módszerek terjesztése, a marketingszemlélet erősítése, • az ország agrárkínálatának formálása, • a magyar áruk exportképességének növelése, • a termelők, kiemelten a kis- és középvállalkozások, valamint a feldolgozók és a forgalmazók piaci munkájának segítése, versenyképességük növelése, • a térségfejlesztési, regionális marketingprogramok támogatása, valamint • az állami támogatások hatékonyabb felhasználásának erősítése. Az Agrármarketing Centrummal kötött megállapodás értelmében a két fél közös vásári megjelenésekben, kiadványok készítésében, study tour-ok szervezésében és fotóarchívumok használatában működik együtt.

Agrármarketing Centrum

FVM Agrármarketing Centrum Kht. 1132 Budapest, Váci út 18. telefon: 06-1/450-8800 fax: 06-1/450-8805 e-mail: [email protected] honlap: www.amc.hu 70

A falusi turisztikai vállalkozások érdekvédelmi szervezetével, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével való együttműködés célja a két szervezet tevékenységének összehangolása és közös marketingakciók lebonyolítása. Az együttműködés közös kiadvány készítésére és terjesztésére, kiállításokon való részvételre, study tour-ok és szakmai rendezvények szervezésére, valamint internetes megjelenésre terjed ki.

Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-vel történő együttműködés célja, hogy a Magyarországra látogató turisták megismerjék kulturális örökségeinket, amelyek között jelentős helyet foglal el a világhírű herendi porcelán, mint Hungaricum. Az együttműködés értelmében a Magyar Turizmus Rt. a legjelentősebb külföldi turisztikai kiállításokon részvételi lehetőséget, nyomtatott és elektronikus megjelenési, illetve hirdetési felületet, internetes megjelenést biztosít. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. a study tourok résztvevői és más szakmai látogatók számára ajándéktárgyakat bocsát rendelkezésre, illetve fogadja a study tourra érkezőket a porcelánmanufaktúra megtekintésének keretében.

Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.

A nemzeti légitársasággal, a MALÉV Rt.-vel való együttműködés mellett a Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében a beutazó turizmus növelése céljából a low cost légitársaságokkal való együttműködés kiemelt szerepet kap, amely közös hirdetésre, újságírói és szakmai tanulmányutak szervezésére, kiállításokon való részvételre, DM akciókra, valamint a fedélzeti magazin összeállításában való együttműködésre terjed ki. A low cost társaságok első budapesti járataikat 2003 márciusában indították, a 2004. év végére Magyarország kilenc diszkont légitársaság menetrendjében szerepelt.

Légitársaságok

39. ábra

2003

december

november

október

szeptember

autusztus

július

június

május

április

március

február

160 000 150 000 140 000 130 000 120 000 110 000 100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0

január

Low cost légi társaságok utasforgalma, 2003–2004 (fő)

2004 Forrás: Budapest Airport Rt.

2005 januárjában nyolc low cost társaság indított közvetlen járatot Budapestre több mint 40 európai városból: a német Germanwings és Air Berlin, a szlovák SkyEurope, a brit–magyar Wizz Air, a brit EasyJet és a Jet2, valamint a norvég Snowflake és Norwegian Air Shuttle. 71

A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei Amerikai Egyesült Államok

Csehország

Lengyelország

Hungarian National Tourist Office N.Y. 10155-3398 New York, 150 East 58th Street, 33rd Floor (1 212) 355 0240, 355 5055 fax: (1 212) 207 4103 e-mail: [email protected] honlap: www.gotohungary.com

Madarská Turistika 170 06 Praha 7, M. Horákové 81 P.O.Box 552 (420 283) 870 742 fax: (420 283) 870 743 e-mail: [email protected] honlap: www.madarsko.cz

Narodowe Przedstawicielstwo Turystyki Wegierskiej w Polsce e-mail: [email protected] honlap: www.wegry.info.pl

Ausztria–Németország–Svájc régió Direkció D-60528 Frankfurt, Lyoner Strasse 44-48. (49 69) 9288 4620 fax: (49 69) 9288 4623 e-mail: [email protected] honlap: www.ungarn-tourismus.de

Észak-Európa régió Dánia Ungarns Turistkontor information office DK 2100 Köbenhavn Ö, Strandvejen 6 (45 39) 161 350 fax: (45 39) 161 355 e-mail: [email protected] honlap: www.ungarn.dk

Svédország Ausztria Ungarisches Tourismusamt A-1010 Wien, Opernring 5/2. Stk. (43 1) 585 20 1213, 585 20 1214 fax: (43 1) 585 20 1215 e-mail: [email protected] honlap: www.ungarn-tourismus.at

Ungerska Turistbyran I Norden S-114 34 Stockholm, Birger Jarlsgatan 22. (46 8) 204 040 fax: (46 8) 611 7647 e-mail: [email protected] honlap: www.ungernturism.org; www.ungarnturisme.com

Németország Ungarisches Tourismusamt Regioalbüro Nord/Ost D-10178 Berlin, Neue Promenade 5 (49 30) 243 146 0 fax: (49 30) 243 146 13 e-mail: [email protected] honlap: www.ungarn-tourismus.de Ungarisches Tourismusamt Regionalbüro Süd München (49 171) 975 4816 honlap: www.ungarn-tourismus.de Ungarisches Tourismusamt Regionalbüro Mitte/West D-60528 Frankfurt, Lyoner Strasse 44-48. (49 69) 9288 460 fax: (49 69) 9288 4613 e-mail: [email protected] honlap: www.ungarn-tourismus.de

Svájc Ungarisches Tourismusamt (41 78) 766 0427 fax: (41 55) 640 8156 e-mail: [email protected]; honlap: www.ungarn-tourism.ch; www.hongrie-tourisme.ch

Belgium Office du Tourisme de Hongrie (Hongaars Verkeersbureau) B-1050 Bruxelles, Avenue Louise 365 (B-1050 Brussel, 365 Loizalaan) (32 2) 346 8630, 648 5282 fax: (32 2) 344 6967 e-mail: [email protected], honlap: www.visithongrie.be www.visithongarije.be

Nagy-Britannia Hungarian National Tourist Office SW1X 8 AL London, 46. Eaton Place (44 207) 823 1032, 823 1055 fax: (44 207) 823 1459 e-mail: [email protected] honlap: www.gotohungary.co.uk

Olaszország Ufficio Turistico Ungherese 20145 Milano, Via Alberto Da Giussano 1. (39 02) 4819 5434 fax: (39 02) 4801 0268 e-mail: [email protected] honlap: www.turismoungherese.it

Oroszország Buro Torgovogo sovetnika po turizmu Vengerskoj Respubliki 123242 Moszkva, Krasznaja Presznya ul. 1-7 (70 95) 363 3962/3241 fax: (70 95) 363 3963 e-mail: [email protected] honlap: www.hungary.ru

Franciaország

Románia

Office du Tourisme de Hongrie 75116 Paris, 140 avenue Victor Hugo (33 1) 5370 6717, 5370 6718 fax: (33 1) 4704 8357 e-mail: [email protected] honlap: www.hongrietourisme.com

Consulatul General al Republicii Ungare, Sectia Turism 3400 Cluj-Napoca, C.P. 352 /fax: (40 264) 440 547 e-mail: [email protected] honlap: www.hungarytourism.ro

Hollandia

Spanyolország

Hongaars Verkeersbureau 2593 BS Den Haag, Laan van Nieuw Oost Indie 271 (31 70) 320 9092 fax: (31 70) 327 2833 e-mail: [email protected] honlap: www.hungarytourism.nl

Oficina Nacional de Turismo de Hungría 28020 Madrid, Avenida de Brasil 17., piso 10, puerta B (34 91) 556 9348 fax: (34 91) 556 9869 e-mail: [email protected] honlap: www.hungriaturismo.com

Írország

Szlovákia

Hungarian National Tourist Office Dublin 2, Hungarian Embassy, 2 Fitzwilliam Place (353 1) 6612 885 fax: (353 1) 6612 889 e-mail: [email protected] honlap: www.visithungary.ie

Veľvyslanectvo Maďarskej republiky Obchodná kancelária 811 06 Bratislava, Palisády 40 (421 2) 544 33 580 fax: (421 2) 544 16 366 e-mail: [email protected] honlap: www.hungarytourism.sk www.madarsko.sk

Japán Hungarian National Tourist Office 106-0031 Tokyo, Minato-ku, Nishiazabu 4-16-13, 28 Mori Building 11F (81 3) 3499 4953 fax:(81 3) 3499 4944 e-mail: [email protected] honlap: www.hungarytabi.jp

Kína The Commercial Office of the Hungarian Embassy 100600 Beijing, TaYuan Diplomatic Compound 3-1-41 (86 10) 6532 3845, 6532 3182 fax: (86 10) 6532 5131 e-mail: [email protected]

Ukrajna Komercijnij Viddil Posolstva Ugorskoji Respubliki Informacijne Bjuro "Ugorshina-Turizm" 01034 Kijev, vul. Striletska 16. (380 44) 494 1900 /fax: (380 44) 228 0811 e-mail: [email protected] honlap: www.ugor.kiev.ua

Kiadja a Magyar Turizmus Rt. Fotó: Magyar Turizmus Rt. fotóarchívuma Layout: ViVA Média Holding

72

Elérhetőségeink: Budapest H-1548 • Telefon: (1)438-8080 (0-24) • Fax: (1)488-8661 Hot-line: (0680)630-800, (0630)30-30-600 Internet: www.hungary.com, www.itthon.hu • E-mail: [email protected]

BUDAPEST-KÖZÉP-DUNAVIDÉK RÉGIÓ Budapest 1052 Sütő utca 2. (Deák tér) Budapest 1185 Ferihegyi Repülőtér 2A és 2B terminál Budapest 1014 Szentháromság tér, (Budai Vár) • Tel.: (1)488-0475 • Fax: (1)488-0474 Budapest 1061 Liszt Ferenc tér 11. • Tel.: (1)322-4098• Fax: (1)342-9390 Budapest 1062 Nyugati Pályaudvar • Tel./fax: (1)302-8580 Budapest* 1052 Városház u. 7. (Pest m.-i iroda), • Tel.: (1)428-0377, (1)428-0375 Fax: (1)353-2956 • [email protected] Cegléd 2700 Kossuth tér 1. • Tel.: (53)500-285 • Fax: (53)500-286 • [email protected] Gödöllő 2100 Gödöllői Királyi Kastély • Tel./fax: (28)415-402, (28) 415-403 • [email protected] Ócsa 2364 Bajcsy-Zsilinszky utca 2. • Tel.: (29)578-750 • Tel./fax: (29)578-751 • [email protected] Ráckeve 2300 Kossuth L. u. 51. • Tel./fax: (24)429-747 • [email protected] Rétság 2651 Rákóczi út 26. • Tel: (35)550-155 • Fax: (35)550-156 • retsagnform.hu Szentendre 2000 Dumtsa Jenő u. 22. • Tel./fax: (26)317-965, (26)317-966 • [email protected] Vác 2600 Március 15. tér 16-18. • Tel.: (27)316-160 • Fax: (27)316-464 • [email protected] Veresegyház 2112 Fő út 35. • Tel.: (28)558-035 • Tel./fax: (28)558-036 • [email protected] Zsámbék 2072 Etyeki út 2. • Tel./fax: (23)342-318 • [email protected] ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ Abaújszántó 3881 Szent István tér 4. • Tel./fax: (47)330-053 • [email protected] Aggtelek 3759 Baradla oldal 3. • Tel.: (48)503-001, (48)343-073 • Fax: (48)503-002 • [email protected] Balassagyarmat 2660 Köztársaság tér 6. • Tel.: (35)500-640 • Fax: (35)500-641 • [email protected] Bátonyterenye 3070 Ózdi út 9. • Tel.: (32)553-295 • [email protected] Dédestapolcsány 3643 Petőfi u. 21. • Tel./fax: (48)340-013, (48)501-037 • [email protected] Edelény 3780 István király út 63. • Tel./fax: (48)342-999 • [email protected] Eger 3300 Bajcsy Zsilinszky utca 9. Pf: 263. • Tel.: (36)517-715 • Fax: (36)518-815 • [email protected] Encs 3860 Petőfi utca 20 -22. • Tel.: (46)587-389 • Tel./fax: (46)587-390 • [email protected] Gyöngyös 3200 Fő tér 10. • Tel./fax: (37)311-155 • [email protected] Hollókő 3176 Kossuth utca 68. • Tel.: (32)579-011 • Tel./fax: (32)579-010 • [email protected] Kazár 3127 Damjanich út 3. • Tel./fax: (32)341-363 • [email protected] Mezőkövesd 3400 Szent László tér 23. • Tel.: (49)500-285 • Fax: (49)500-286 • [email protected] Miskolc 3525 Széchenyi u. 35. (megyei) • Tel./fax: (46)508-773 • [email protected] 3525 Városház tér 13. (városi) • Tel.: (46)350-425, • Tel./fax: (46)350-439, (46)348-921 [email protected] Pásztó 3060 Nagymező út 3. • Tel./fax: (32)563-315 • [email protected] Salgótarján 3100 Fő tér 5. • Tel.: (32)512-315 • Tel./Fax: (32)512-316 • [email protected] Sárospatak 3950 Eötvös u. 6. • Tel.: (47)315-316 • Tel./fax: (47)511-441 • [email protected] Sátoraljaújhely 3980 Kossuth tér 5. • Tel./fax: (47)321-458, (47)525-135, • Tel.: 47/525-135 [email protected] Szécsény 3170 Ady E. út 12. • Tel./Fax: (32)370-777 • [email protected] Tokaj 3910 Serház u. 1. • Tel.: (47)552-070 • Tel./fax: (47)352-259 • [email protected] ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ Berettyóújfalu 4100 József Attila u. 35. • Tel./fax: (54)400-718 • Tel: 54/300-124 • [email protected] Debrecen 4026 Kálvin tér 2/A. (megyei) • Tel.: (52)534-544, (52)534-545 • [email protected] 4024 Piac u. 20. (városi) • Tel.: (52)412-250, (52)316-419 • Fax: (52)535-323 • [email protected] Hajdúböszörmény 4220 Kálvin tér 6. • Tel./fax: (52)561-851, (52)561-852 • [email protected] Hajdúnánás 4080 Fürdő u. 7. • Tel./fax: (52)702-223 (06.15.–08.31.) 4080 Köztársaság tér 6. • Tel./fax: (52)382-076 • [email protected] Hajdúszoboszló 4200 Szent István park 1-3. • Tel./fax: (52)558-928, (52)558-929 • [email protected] Hortobágy 4071 Pásztormúzeum, Petőfi tér 1. • Tel./fax: (52)589-321 (02.15.–12.15.) 4071 Czinege János u. 1. • Tel.: (52)589-110 • Fax: (52)369-109 • [email protected] Jászapáti 5130 Tompa M. u. 2. • Tel./fax: (57)441-008 • [email protected] Jászberény 5100 Lehel vezér tér 33. • Tel./fax: (57)406-439 • [email protected] Kisújszállás 5310 Rákóczi u. 3/a • Tel.: (59)520-800 • Fax: (59)520-672 • kisujszallas@tourinform Mezőtúr 5400 Szabadság tér 17. • Tel.: (56)550-637 • Tel./fax: (56)350-901 • [email protected] Nyíracsád 4262 Petőfi tér 3. • Tel./fax: (52)207-271 • [email protected] Nyíregyháza 4400 Országzászló tér 6. • Tel./fax: (42)504-647, (42)504-648 • [email protected] Sóstógyógyfürdő 4431 Nyíregyháza Sóstógyógyfürdő, Víztorony, • Tel./fax: (42)411-193 (szezonális: 05.15 -09.15) [email protected] Szolnok 5000 Ságvári krt. 4. • Tel.: (56)420-704 • Fax: (56)341-441 • [email protected] Vásárosnamény 4800 Szabadság tér 33. • Tel.: (45)570-206 • Tel./fax: (45)570-207 • [email protected] TISZA-TÓ RÉGIÓ Abádszalók 5241 Füzes Kemping, Strand út 2. • Tel.: (59)535-346 • Fax: (59)535-345 (05.01.–10.30.) 5241 Deák Ferenc u. 1/17. • Tel./fax: (59)357-376 • [email protected] Berekfürdő 5309 Berek tér 11. • Tel.: (59)319-408 • Fax: (59)519-007 • [email protected] Karcag 5300 Dózsa György u. 5-7. • Tel./fax: (59)503-225 • [email protected] Kisköre 3384 Kossuth L. utca 8. • Tel./fax: (36)358-023 • [email protected] Nagykörű 5065 Május 1 út 1. • Tel./fax: (56)496-305, (56)494-240 • [email protected] Tiszacsege 4066 Fő u. 38. • Tel/fax: (52)588-036, (52)588-037 • [email protected] Tiszafüred 5350 Fürdő u. 21. • Tel./fax: (59)511-123, (59)511-124 • [email protected] Tiszaújváros 3580 Széchenyi út 27. • Tel.: (49)540-238, (49)540-239 • Fax: (49)540-122 • [email protected] DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ Baja 6500 Szentháromság tér 5. • Tel.: (79)420-793 • Tel./fax: (79)420-792 • [email protected] Békéscsaba 5600 Szent István tér 9. • Tel./fax: (66)441-261 • [email protected] Csongrád 6640 Szentháromság tér 8. • Tel./fax: (63)570-325 • [email protected] Gyomaendrőd 5500 Erzsébet liget 2. • Tel.: (66)386-851 • Fax: (66)282-109 • [email protected] Gyula 5700 Kossuth L. u. 7. • Tel.: (66)561-681 • Tel./fax: (66)561-680 • [email protected] Hódmezővásárhely 6800 Szőnyi u. 1. • Tel./fax: (62)249-350 • [email protected] Kecskemét 6000 Kossuth tér 1. • Tel./fax: (76)481-065 • [email protected] Kiskőrös 6200 Petőfi tér 4/a. • Tel.: (78)514-850, (78)514-851 • Fax: (78)414-850 • [email protected] Kiskunfélegyháza 6100 Szent János tér 2. • Tel.: (76)561-420 • Fax: (76)561-414 • [email protected] Kiskunmajsa 6120 Zárda u. 2. • Tel./fax: (77)481-327 • [email protected] Kistelek 6760 Kossuth u. 5-7. • Tel.: (62)597-420, • Fax: (62)597-421 • [email protected] Makó 6900 Széchenyi tér 10. • Tel./fax: (62)210-708 • [email protected] Mórahalom 6782 Röszkei u. 1. • Tel./fax: (62)280-294 • [email protected] Ópusztaszer 6767 Szoborkert 68. • Tel.: (62)275-133/121m • Fax: (62)275-007 • [email protected] Orosháza 5904 Fasor u. 2/a. • Tel./fax: (68)414-422 • [email protected] Pusztamérges 6785 Móra tér 4. • Tel./fax: (62)286-702 • [email protected]

Ruzsa 6786 Alkotmány tér 2. • Tel./fax: 62/585-210 • [email protected] Szarvas 5540 Kossuth tér 3. • Tel./fax: (66)311-140 • Tel.: (66)210-062 • [email protected] Szeged* 6722 Tábor u. 7/b. (megyei) • Tel.: (62)548-092, • Fax: (62)548-093 • [email protected] Szeged 6720 Dugonics tér 2. (városi) • Tel./fax: (62)488-690 • Tel.: (62)488-699 • [email protected] Szeghalom 5520 Szabadság tér 10-12. • Tel./fax: (66)470-380 • [email protected] Tótkomlós 5940 Marx u. 15. • Tel./fax: (68)462-908 • [email protected] KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ Bakonybél 8427 Fő u. 15. • Tel./fax: (88)461-476 • [email protected] Bakonyszombathely 2884 Kossuth u. 50. • Tel.: (34)359-155 • Fax: (34)359-122 [email protected] Dunaújváros 2400 Vasmű út 10/a • Tel./fax: (25)500-148, (25)500-149 • [email protected] Enying 8130 Kossuth u. 29. • Tel./fax: (22)372-952, (22)572-072 • [email protected] Gárdony 2483 Szabadság út 16. • Tel.: (22)570-078 • Tel./fax: (22)570-077 • [email protected] Komárom 2900 Igmándi út 2. • Tel.: (34)540-590 • Tel./fax: (34)540-591 • [email protected] Pápa 8500 Fo u. 5. • Tel./fax: (89)311-535 • [email protected] Sümeg 8330 Kossuth L. utca 15. • Tel.: (87)550-276 • Tel./fax: (87)550-275 • [email protected] Székesfehérvár 8000 Városház tér 1. (városi) • Tel.: (22)537-261 • Tel./fax: (22)340-330 [email protected] 8000 Piac tér 12-14. (megyei) • Tel.: (22)312-818 • Fax: (22)502-772 • [email protected] Tata 2890 Ady Endre u. 9. Pf.: 218 • Tel./fax: (34)586-045, (34)586-046 • [email protected] Veszprém* 8200 Megyeház tér 1. (megyei) • Tel.: (88)545-045, (88)545-047, (88)545-048, (88)545-049 Fax: (88)545-039 • [email protected] Veszprém 8200 Vár u. 4. (városi) • Tel./fax: (88)404-548 • [email protected] Zirc 8420 József A. u. 1. • Tel.: (88)416-816 • Fax: (88)416-817 • [email protected] BALATON RÉGIÓ Alsóörs 8226 Strand sétány 1. • Tel./fax: (87)575-001 (szezonális iroda: 06.01.–08.31.) • [email protected] Badacsonytomaj 8261 Park utca 6. • Tel.: (87)531-013 • Tel./fax: (87)431-046 • [email protected] Balatonalmádi 8220 Városház tér 4. • Tel.: (88)594-081 • Tel./fax: (88)594-080 • [email protected] Balatonboglár 8630 Erzsébet u. 12-14. • Tel./fax: (85)550-168 • [email protected] Balatonföldvár 8623 Széchenyi Imre utca 2. • Tel.: (84)700-036 • Tel./fax: (84)540-220 (06.15.–09.15.) 8623 Kőröshegyi út 1. • Tel.: (84)700-036 • Tel./fax: (84)540-220 • [email protected] Balatonfüred 8230 Petőfi u. 68. • Tel.: (87)580-480 • Fax: (87)580-481 • [email protected] Balatonkenese 8174 Táncsics Mihály u. 24. • Tel./fax: (88)594-645 • [email protected] Balatonvilágos 8171 Aligai út. 1. • Tel./fax: (88)446-034 • [email protected] Buzsák 8695 Fő tér 1/a • Tel./fax: (85)530-070 • [email protected] Fonyód 8640 Ady Endre u. 1. • Tel./fax: (85)560-313 • [email protected] Gyenesdiás 8315 Kossuth Lajos u. 97. • Tel./fax: (83)511-790 • [email protected] Keszthely 8360 Kossuth L. u. 28. • Tel./fax: (83)314-144 • Tel.: (83)511-660, (83)511-661 • [email protected] Révfülöp 8253 Villa Filip tér 8/b • Tel.: (87)463-194 • Tel./fax: (87)563-091 • [email protected] Siófok 8600 Víztorony, Pf.:75. • Tel./fax: (84)315-355, (84)310-117 • [email protected] Tapolca 8300 Fő tér 17. • Tel.: (87)510-777 • Fax: (87)510-778 • [email protected] Tihany 8237 Kossuth u. 20. • Tel.: (87)438-016 • Tel./fax: (87)448-804 • [email protected] Vonyarcvashegy 8314 Kossuth u. 42. • Tel.: (83)348-033 • Fax: (83)548-021 • [email protected] Zalakaros 8749 Gyógyfürdő tér 10. • Tel./fax: (93)340-421 • [email protected] Zamárdi 8621 Kossuth utca 16. • Tel.: (84)345-291, (84)545-052, (84)545-053 • Fax: (84)345-290 [email protected] DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ Bóly 7754 Erzsébet tér 1. • Tel./fax: (69)368-100 • [email protected] Csurgó 8840 Csokonai u. 24. • Tel./fax: (82)571-046 • [email protected] Dombóvár 7200 Hunyadi tér 27. • Tel./fax: (74)466-053 • [email protected] Dunaföldvár 7020 Rákóczi u. 2. • Tel./fax: (75)341-176 • [email protected] Harkány 7815 Kossuth u. 2/a • Tel.: (72)479-624 • Fax: (72)479-989 • [email protected] Kaposvár* 7400 Csokonai u. 3. (megyei) • Tel.: (82)508-151 • Tel./fax: (82)317-133 • [email protected] Kaposvár 7400 Fő u. 8. (városi) • Tel.: (82)512-921, (82)512-922 • Fax: (82)320-404 • [email protected] Kárász 7333 Petőfi u. 36. • Tel./fax: (72)420-074 • [email protected] Magyarhertelend 7394 Kossuth L. u. 46. • Tel.: (72)521-002 • Tel./fax: (72)521-001 [email protected] Mohács 7700 Széchenyi tér 1. • Tel.: (69)505-515 • Tel./fax: (69)505-504 • [email protected] Nagyatád 7500 Baross G. u. 2. • Tel.: (82)553-012 • Fax: (82)553-013 • [email protected] Orfű 7677 Széchenyi tér 1. • Tel.:(72)598-116 • Fax: (72)598-119 • [email protected] Paks 7030 Szent István tér 2. • Tel.: (75)421-575 • Fax: (75)510-265 • [email protected] Pécs 7621 Széchenyi tér 9. • Tel.: (72)213-315, (72)511-232 • Fax: (72)212-632 • [email protected] Pécsvárad 7720 Kossuth L. u. 31. • Tel./fax: (72)466-487 • [email protected] Siklós 7800 Felszabadulás u. 3. • Tel.: (72)579-090 • Fax: (72)579-091 • [email protected] Szekszárd 7100 Garay tér 18. (városi) • Tel.: (74)511-263 • Tel./fax: (74)511-264 • [email protected] 7100 Bajcsy - Zs. u. 7. (megyei) • Tel.: (74)418-907 • Fax: (74)412-082 • [email protected] Tamási 7090 Szabadság u. 29. • Tel./fax: (74)470-902 • [email protected] NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ Bük 9737 Eötvös u. 11. • Tel.: (94)558-419, (94)558-439 • Fax: (94)359-322 • [email protected] Celldömölk 9500 dr. Géfin L. tér 1. • Tel./fax: (95)423-940 • [email protected] Fertőd 9431 J. Haydn u. 3. • Tel.: (99)370-182 • Tel./fax: (99)370-544 • [email protected] Fertőszéplak 9436 Nagy Lajos u. 43. • Tel.: (99)537-140 • Fax: (99)537-141 • [email protected] Győr* 9021 Árpád u. 32. (megyei) • Tel.: (96)522-255 • Fax: (96)522-224 • [email protected] Győr 9021 Árpád u. 32. • Tel.: (96)336-817 (városi) • Tel./fax: (96)311-771 • [email protected] Kőszeg 9730 Jurisics tér 7. • Tel.: (94)563-120 • Tel./fax: (94)563-121 • [email protected] Lenti 8960 Táncsics M. u. 2/A. • Tel.: (92)551-188 • Fax: (92)551-189 • [email protected] Mosonmagyaróvár 9200 Kápolna tér 16. • Tel./fax: (96)206-304 • [email protected] Nagykanizsa 8800 Csengery u. 1-3. • Tel: (93)/313-285 • Fax: (93)536-077 • [email protected] Pannonhalma 9090 Petőfi u. 25. • Tel./fax: (96)471-733 • [email protected] Sárvár 9600 Várkerület 33. • Tel.: (95)520-178, (95)520-181 • Fax: (95)520-179 • [email protected] Sopron 9400 Liszt Ferenc u. 1. • Tel.: (99)517-560, (99)517-561 • Fax: (99)517-527 • [email protected] Szombathely 9700 Kossuth Lajos u. 1-3. • Tel.: (94)514-451 • Fax: (94)514-450 • [email protected] Zalaegerszeg 8900 Széchenyi tér 4-6. (városi) Pf: 506 • Tel.: (92)316-160, (92)510-696 • Fax: (92)510-697 [email protected]

*Az iroda ügyfélszolgálatot nem lát el, információadás írásban vagy telefonon.

Tourinform-iroda

Régiók Balaton Budapest–Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó

Turisztikai régiók és Tourinform-irodák Magyarországon

www.itthon.hu 1012 Budapest, Vérmező út 4. • Telefon: (06 1) 488-8700, fax: (06 1) 488-8711 • E-mail: [email protected]

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

Recommend Documents