CSR itthon: merre tovább?

CSR itthon: merre tovább? 05

A legnagyobb családi vállalkozások

16

Körkérdés – Önkormányzatok a válságról

41 Work for peace! Roma majális – nem csak romáknak

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. magazinja

2009. június

Mutassa meg érintettjeinek, amit cége a fenntartható fejlődésért, a felelős működésért tesz! Egységes, átlátható jelentések, melyek összevethetővé teszik a CSR teljesítményeket. Kis- és középvállalkozásoknak éppúgy elérhető, mint nagyvállalatok számára. A Good CSR Program egyedülálló összefogás a CSR kommunikációban, ahol multicégek és kkv-k együtt mutatják be CSR programjukat.

Mit kap, aki részt vesz a programban? • A vállalat rövid CSR jelentésének megjelenése A társadalmi felelősségvállalás könyvében • A rövid CSR jelentés megjelenése önálló kiadványként • Részvétel a Good CSR Gálán • Kedvezmény a CSR Menedzsment Konferenciára

www.goodcsr.com

Program

Tartalom

05

13

32

35 PONTszám.

05 A legnagyobb családi vállalkozások 

28

44 forrás PONT.

19  Telephelyemet újra cserélném Országos telephely- fejlesztési pályázatok

biztosPONT. 31 Válság ellen Garantiqa 32 Felújítások kezességgel

pont PONTpont. 41 Work for peace! Roma majális – nem csak romáknak

09 A válság 10 tanulsága 20  Válságkezelő üzemmódban

szem PONT.

Könnyítések vállalkozások számára

köz PONT.

42 Fesztiválok nyara 44 A katalánok büszkesége

35 A válság mint lehetőség 13 Lecsúszófélben Interjú Tóth István György közgazdász-szociológussal

22  Klaszterek: egységben az erő

cél PONT.

16 Körkérdés Önkormányzatok a válságról

46 Konyha határok nélkül 38 CSR itthon: merre tovább? Interjú Radácsi Lászlóval, a B&P CSR management ügyvezetőjével

48 Polcz Alaine: Amire nem szeretünk gondolni

25 Kiváló tengerészek Onlinet Group Zrt.

28 Az elsők bio­ kozmetikumban Biola Natúrkozmetikai Kft. 2009. június

Szerzőink

Kiss Judit Ágnes költő

48

Kiss Judit Ágnes az ELTE-n magyar, a Színművészeti Egyetemen drámatanári, a Pécsi Tudományegyetemen oboa szakot végzett. Ír verset, prózát, néha még zenét is. Eddig megjelent kötetei: Irgalmasvérnő – versek 2006, Nincs új üzenet – versek 2007, A keresztanya (Szomor Veron történetei) – regény, 2008. Nagyon szereti a táncot, a lovakat és a palacsintát. Junior Parnasszus-, Mozgó Világ-, Artisjus- és Déry Tibor-díjas.

44 Bart Dániel

Somogyi Gábor

szerkesztő, újságíró

újságíró, író

1954-ben született Budapesten. Újságírói pályafutásának jelentős részét heti- és napilapok belpolitikai rovatánál töltötte, majd főszerkesztőként életmódmagazinoknál dolgozott. Jelenleg az Autóközlekedés című lap főszerkesztő-helyettese, illetve szabadúszó újságíróként vállalati lapokat szerkeszt, és kommunikációs tanácsadói feladatokat lát el. Negyedik és ötödik kötete a 2008-as könyvfesztiválra jelent meg.

1976-ban született Budapesten. Számtalan kitérő után az ELTE angol szakán diplomázott. Azóta angol szépirodalmat fordít magyarra és mindenfélét angolra. Gyakran ír online és offline újságokba könyvekről, játékokról, irodalomról, utazásról, építészetről, designról, fotózásról, művészetről, gyakorlatilag bármiről.

25

Rajkó Anna

szerkesztő, újságíró 1978-ban született Budapesten. Tizenkét éve­­sen készítette élete első újságját, amelyet öt példányban osztott szét barátai körében. 2001-től rendszeresen publikál, 2004 és 2007 között a Pesti Est Kft. kulturális különszámainak felelős szerkesztője. Jelenleg az ELTE BTK és PPK végzős hallgatója és a C6 Média Kft. ügyvezetője. Szabadidejében könyveket bújik, vagy csónakázik az Adrián.

19

PONT. a  Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kéthavonta megjelenő magazinja. Kiadja: PrintXBudavár Zrt. H–1061 Budapest, Király utca 16. Telefon: (+36 1) 887 4848, fax: (+36 1) 887 4849 Felelős kiadó: Wiszkidenszky András Kiadóigazgató: Kohanecz Margit Főszerkesztő: Banyár László  Lapterv: Zimmermann Zsolt, B&P Social Branding Művészeti vezető: Kiss Dominika Tördelőszerkesztő: Éger György Képszerkesztő: Karádi Róbert Címlap: Paul Hanna/Reuters/Vándorkő Fotók: Cultiris, Karádi Róbert, Lakos Gábor, MTI, Nagy Balázs, RedDot, stockxpert Olvasó­ szerkesztő: Stecz Mária Hirdetésfelvétel: Otto Krisztina +36 30 664 96 47, e-mail: [email protected] Produkciós menedzser: Wunderlich Péter  Nyomtatás: Demax Művek A PONT a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. bejegyzett márkaneve. A kiadvány részeinek másolása vagy újraközlése a kiadó engedélye nélkül tilos!

•

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a PrintXBudavár Zrt. egyaránt fontosnak tartja környezetünk védelmét, ezért ez a magazin környezetbarát Cyclus print papírra készült. 2009. június

PONTszám. 05

09

A legnagyobb családi vállalkozások

A válság 10 tanulsága

PONTszám.

5

A legnagyobb családi vállalkozások szöveg: Kárpáti Gergely

E

lőző számunkban bemutattunk né­ hány olyan családi vállalkozást, amelyek a  leg­hosszabb, olykor több évszá­za­dos múltra tekintenek vissza. Mostani számunkban további hét családi vállalkozásnak indult társaságról olvashatnak: ők viszont az elmúlt két évtizedben csinálták meg a szerencséjüket. Közülük nem egy többmilliárdos árbevételű, több országban is megtelepedett vállalattá vált napjainkra, bizonyítva, hogy szakértelemmel, kitartással és némi szerencsével Magyarországról indulva is lehet nagyot alkotni.

1. MPF-csoport Az MPF-cégcsoport a Felcsuti család különféle érdekeltségeit fogja össze. A  csoport élén

elnökként már a család második generációját képviselő Felcsuti Zsolt áll. A  39 éves üzletember az egyik leginkább globális magyar hátterű cégbirodalmat vezeti. A szerszámgéptartozékokat gyártó csoport ugyanis százszázalékosan birtokol román, kínai, német és orosz gyártókat is, miközben itthon többféle érdekeltsége is van, különböző gépgyártó cégek mellett még ipari parkja is. A vállalkozás alapjait az édesapa, Felcsuti Csaba rakta le, aki már a hetvenes évek végén vállalkozást indított, néhány társával megalapítva a Plastik Műanyagipari Kisszövetkezetet. Később kivált ebből, de a „maszek” léttel korántsem hagyott fel. Metallplast Gmk néven az akkori nagyvállalatok igényeit kiszolgáló fém- és műanyagipari gyártó vállalkozást hozott létre. Zsolt, vagyis a  fiú eközben előbb műszaki érettségit tett, majd a közgazdaságtudományi egyetemen marketingdiplomát szerzett. Az egyetem után Svájcban helyezkedett

Az MPFcégcsoport a Felcsuti család különféle érdekeltségeit fogja össze.

el, a Schubi AG-nél, ma rket i ng vona lon. Azután, amikor a  kilencvenes években hazatért, belevetette magát a családi vállalkozásba. Édesapjával megalapította az MP Meta Bt.-t, és ezzel útjára indult az a sikertörténet, amelynek eredményeként a vállalkozásból mára egy nagyra nőtt, saját márkanévvel dolgozó cégbirodalom lett. Egyik vállalkozást hozták létre a másik után, s 1998-ban megalakult az MPF Meta, amely már részvénytársasági formában állította elő a termékeket, illetve nyújtotta a  szolgáltatásokat. A  cégcsoport egyre több ingatlant is birtokolt, amelyek kezelésére és a pénzügyi adminisztráció végzésére 2000-ben megalakult az MP Consulting Kft. De épített a család logisztikai központot is, és vettek további cégeket is, így a romhányi Widenta szerszámgyárat, a bajai Borovi Bútoripari Kft.-t, legutóbb pedig a Clarflex csiszolóanyag-gyártó céget. Az ezredforduló után az MPF fokozatosan kialakította nemzetközi bázisait is, elsőként Romániában. Emellett 2007ben létrehozta az ingatlanfejlesztő üzletágat, amelynek az első nagy fejlesztése bérházak építése. Mára a vállalkozás Európa negyedik és Kelet-Európa legnagyobb szerszámgéptartozék-gyára, legfontosabb vevői multinacionális cégek.

2. Fornetti-csoport

Palásti József kunszállási pékmester

Ki ne találkozott volna a  forgalmasabb tereken, közlekedési csomópontokban, élelmiszerboltok környékén a  frissen sült péksütemények fenséges illatával? Ma már ismerősen cseng a Fornetti szó, sőt egyre többen tudják, hogy az olaszos név nem külföldi céget takar. Kevés tisztább és szebb magyar családi sikertörténet képzelhető el, mint Palásti József kunszállási pékmester családi vállalkozásáé, 2009. június

PONTszám.

6

Palásti József Ma már pékséghálózat tulajdonosa

a Fornetti-birodalomé. Az 1979-ben sütőmesteri oklevelet szerző fiatal szakember 18 évesen kezdett vállalkozni, első sütőipari cégét a Bács-Kiskun megyei Kunszállás községben indította. Egy évtizednyi kisiparosi lét után nagyobb fába vágta a fejszéjét: nagyobb sütőipari vállalkozásba kezdett, még mindig Kunszálláson, de már modern nyugat-európai termékeket és technológiákat meghonosítva. Palásti József itt tervezte meg a  Fornettilátványpékségek termelési rendszerét, és 1997-ben önálló vállalatként elindította a  Fornetti Franchise-t, amelynek célja a  látványos eladótéri sütés országos elterjesztése volt. Hamar kiderült, hogy e terve még szerény is volt, hiszen az ötletből előbb európai, majd kis túlzással földrészeken átnyúló birodalom fejlődött ki. A cég 1997-es alapítása óta eltelt tizenkét évben ugyanis a franchise-rendszert szerte Európában sikerült meghonosítani. Sőt hiába a több mint háromezer magyarországi működő kemence, ma már nem is hazánk, hanem Románia a Fornetti legnagyobb piaca. Emellett megjelentek szinte minden középés kelet-európai országban, többek között Szlovákiában, Ukrajnában, Bulgáriában, míg a  nyugati irányban Németországban, Ausztriában, Svédországban és Spanyolországban vannak jelen. A Fornetti ma már olyan, Európán belül egzotikusnak számító helyekre is eljutott, mint Albánia és Koszovó. A legfrissebb terjeszkedési irány a Közel-Kelet és Észak-Af2009. június

A Szent­ királyi Ásványvíz Luis Figo portugál futballfe­ nomént használja reklámarcának.

rika. Kuvaitban és hamarosan már Egyiptomban is lehet találkozni a  finom, friss pékárukkal. A  Fornetti Franchise tehát Kelet-Közép-Európa legnagyobb látványpékség-hálózatává vált, s ötezer munkahelyet működtet. Palásti József üzletét – legalábbis a pékmester reményei szerint – ráadásul a világválság sem tépázza meg igazán.

3. Szentkirályi Ásványvíz Kecskemét közelében, Szentkirályon van egy magyar vállalkozás, amely jelenleg Luis Figo portugál futballfenomént használja reklámarcának. Mindez jól jelzi, mennyire nem ismer lehetetlent a  negyvenéves Balogh Levente, egykori sokszoros magyar cselgáncsbajnok, mára sikeres üzletember. A családi vállalkozás alapjait az édesapja, Balogh Sándor rakta le. A  vérbeli vállalkozó élelmiszer-ipari szakember, amint lehetősége nyílt rá, elment „maszeknak”: már 1989-től fáradhatatlanul vágott bele a  legkülönfélébb élelmiszer-ipari tevékenységekbe. A  Vitapress márkanév alatt forgalmazott gyümölcslevek, ételízesítők, esszenciák mellett az évek során a családi vállalkozásban teakereskedő cég, borászat, gyermekpezsgőgyártás, gyümölcsös, faiskola is előfordult. Balogh Sándor családtagjai közül nemcsak a fia, hanem a lánya és a veje is a fénykorában kétszáz-háromszáz terméket gyártó csoport-

nál dolgozott. Levente később a  széles portfólión belül a  vízre szakosodott. A  „kék aranyra”, vagyis a kiváló minőségű ásványvízre a család különös módon talált rá: a Vitapress saját használatára fúrtak kutat, azonban a  talált vizet bemérették, és mondhatni, csodára, vagyis kiváló minőségű innivalóra bukkantak. Az eleinte kis tételben, német márkanévvel palackozott víz hamarosan világhírű lett, miután Párizsban elnyerte a vizek Oscar-díjaként emlegetett Eauscar-díjat. Innen már nem volt megállás. Baloghék speciális stratégiája alapján mindig előbb a marketingbe ölnek pénzt, és csak utána a kapacitások felfuttatásába, ám már így is 450 millió literes éves kapacitásnál tartanak. A  Szentkirályi Ásványvíz lételeme a  folyamatos újítás: a  vizet hol kozmetikumként igyekeznek hasznosítani, hol pedig jeges teával, üdítőkkel próbálkoznak. És a környező országokba irányuló sikeres export mellett már a közel-keleti értékesítés lehetősége is felmerül. Egy biztos: a  rendkívüli marketingérzékkel megáldott Balogh Levente a semmiből 17–18 százalékosra emelte termékei hazai piaci részesedését, és folyamatosan harcol azért, hogy övé legyen a piac negyede.

4. Révész Trans A Révész Trans Kft. alapítója, az év logisztikai emberének is választott Révész Bálint eredeti-

PONTszám.

7

rezni, és reményeik szerint egyre több hazai borbarát azonosítja majd a  badacsonyi bort a  Varga Pincészet márkanévvel. A  pincészet több száz hektárt kitevő ültetvényei a Balaton körül helyezkednek el, de vannak szőlői az egri borvidéken is. Ráadásul a borászat nemcsak a saját termesztésű alapanyagot dolgozza fel, hanem gondos minősítés és kiválasztás után csaknem ezer termelőtől is felvásárolnak szőlőt. A 10 millió palacknál is nagyobb termelési szortimentbe sok minden belefér, a másMagyarország legnagyobb családi pincészete, fél literes kiszerelésű „ház borától” kezdve az Magyarország legcsaládiasabb nagypincé- egészen magas minőségű termékekig. Amikor szete – így reklámozhatja magát Varga Péter a Varga Pincészet generációkon átívelő tradíés fiai, Bálint és Máté badacsonyi borászata, cióiról olvashatunk, azt gondolhatnánk, hogy ahol még további családtagok és generációk patinás házról van szó, ám valójában csak is kapnak feladatot. A történelmi badacsonyi 1992 végén alakult a pincészet, és termékeivel borvidéken, gyönyörű, festői környezetben 1993-tól van jelen a  piacon. De hogy ezalatt elterülő badacsonyörsi borászati üzemben valóban sikerült a  legnagyobb magyar borádolgozó Varga család valamennyi tagja vég- szatok közé nőnie, azt mi sem bizonyítja jobzett közgazdász, s a  borászati szakemberek ban, mint hogy a  vállalkozás körülbelül 120 kiválasztásában is magasan kvalifikált szak- embert foglalkoztat a szőlészetben dolgozókemberek megszerzésére törekedtek. Ennek kal együtt. A Varga Pincészet sikerének titka ellenére a Varga Pincészet Kft. korántsem csak az, hogy a legnagyobb magyar borértékesítő luxustermékeket gyárt, a  legmagasabb árpartnerekkel (Tesco, Metro, Profi, Penny kategóriában, hanem azt vallja, hogy Market, CBA, Reál, Cora, Match) is ezerforintos palackár alatt is lehet sikerült megállapodnia. A  család A pincé­ minőségi bort csinálni. Nem egyik autentikus büszkesége szet t­öbb titkolt alapelvük szerint jó ár/ a  kéknyelű bor, amelynek szőszáz hektárt érték aránnyal kell hűséges és lője egyedül Badacsonyban kitevő ültetvényei elkötelezett fogyasztókat szeterem meg.

gyarország legnagyobb egybefüggő (70 ezer négyzetméteres) raktárbázisának létrehozása: ennek szolgáltatásait nagy multinacionális partnerek veszik igénybe. Révész Bálint öt gyermeke sem esett messze a  fájától: legidősebb fia, Tamás Nyíregyházán Tomi Trans Sped Kft. néven már maga vezet egy szállítmányozó vállalkozást.

5. Varga Pincészet

Révész Bálint

leg karosszérialakatosként végzett, majd magánfuvarozóként dolgozott, végül kamionos vállalkozó lett. Első vállalkozását még 1981-ben indította, és jellemzően mindig saját erőből fejlődött. A  cég – amelyben az alapító több családtagja is tevékenyen dolgozik – az elmúlt két és fél évtized alatt rendkívül sikeres karriert futott be, s megkerülhetetlenné vált a  szállítmányozásban. 1992-ben Révész Bálint bevásárolt az Eurotrans Kft.-be is, majd megszerezte annak száz százalékát, s ekkor a  cégét Révész Eurotransra keresztelte. 1997ben a tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombináttal (TVK) közösen alapította a Révész-Trans Kft.-t, amelynek egy évvel később százszázalékos tulajdonosa lett. E cég eredeti szakterülete a vegyi anyagok szállítása, így övék az ország legnagyobb speciális kamionparkja. 2006 közepén – egy stratégiai döntés nyomán – a cégcsoport meg is vált az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő ponyvás fuvarozási divíziótól. Ez a vállalkozás ma már a másik nagy hazai tulajdonú szállítmányozó versenytárs, a  Waberer’s Holding tulajdona. Az immár nemzetközi szállítmányozó – és ingatlanfejlesztésben is érdekelt – csoport ügyfelei között említhető a TVK mellett a másik nagy borsodi vegyi óriás, a BorsodChem, sőt a szlovák Slovnaft is. A folyamatosan bővülő csoport legfrissebb üzletága az ingatlanfejlesztés, amelynek fő „fegyverténye” Kelet-Ma-

a Balaton körül helyezked­nek el.

Varga Péter és fiai, Bálint és Máté

2009. június

PONTszám.

8

mélyes konfliktus miatt hagyta el a vállalatot, amikor a Kijevben végzett János testvére kis magáncégébe, a Kazetta Gmk-ba hívta, amely mágneses adattárolók javításával foglalkozott. Ennyi előzmény után maga a  Kürt 1989-ben alakult meg, s azóta is nyereségesen működik. Két évtized alatt mintegy negyvenezer adatmentési esetet oldottak meg. A  jelenleg százfős munkatársi gárdával dolgozó Kürt Zrt. első külföldi leányvállalatát, a  német Kuert Datenrettung Deutschland GmbH-t 2003 elején indították el, míg az osztrák céget 2004-ben. 2007-ben az Egyesült Államokban és Dubaiban léptek piacra érdekeltségeikkel. A projektek levezénylése mellett a  Kürt technológiai know-how-t is értékesít: sikerét jelzi, hogy a magyar technológiát már három kontinens országaiban vásárolták meg.

Kürti Sándor

Világszerte tudják, hogy az igazi specialista ez a kis magyar cég.

6. Kürt Zrt. Hazai, de globálisan is egyedülálló, magas hozzáadott értékű tudással rendelkező sikervállalkozás. Ha még azt is hozzátesszük, hogy informatikai cégről van szó, akkor a szakmában mindenki szinte biztosan a Kürt Zrt.-t véli felismerni a  leírásból. Az alapító testvérpár, Kürti Sándor és Kürti János – akik az utóbbi időben már némileg hátrébb húzódtak az operatív irányításból – számtalan elismerés díjazottjai, konferenciák állandó meghívottjai. Hiszen mindenkit érdekel, hogy miként képes egy kis magyar vállalkozás ekkora utat megtenni. Ahol ugyanis speciális adatmentési technikákra van szükség, ahol sérül, megég egy hardver, világszerte tudják, hogy az igazi specialista ez a  kis magyar cég. Mindezt jól példázza, hogy amikor a szörnyű 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a World Trade Center tornyai leomlottak, az egykori gmk szakembereit bízták meg a  porrá zúzott számítógépeken tárolt adatok mentésével. A Kürt valójában korántsem csak ezzel foglalkozik (hanem elsősorban információbiztonsággal), de máig a számítógépes adatok helyreállítása a legismertebb profilja. Kürti Sándor vegyészként végzett Veszprémben, s a  százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnak volt az ösztöndíjasa. Egy sze2009. június

7. Diósárok Kft.

Ritka az olyan magyar családi vállalkozás, amelyet már három generáción keresztül, vagyis öt évtizede visz egy család, hiszen a  legrégibb családi történeteket is jellemzően megszakítja a tervgazdaság időszaka. Az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó  Diósárok Kft. mégis ilyennek mondható. A céget ma irányító Hollósi Frigyes nagyszülei már az „átkosban” is vállalkoztak, a nagyapa mészkőégetéssel foglalkozott, saját iparengedéllyel rendelkezett, gyakorlatilag vállal-

kozóként bővítette „üzemét”. Még bányát is vásárolt. A  nagymama többek között építőanyag-beszerzéssel foglalkozott az egykori IKV-nál, majd kiszállt, és elkezdett besegíteni a  családi mészégető vállalkozásba. A  saját gyártást hamarosan kiegészítette a  kereskedelem, a  nagymama korábbi szakismereteit felhasználva vezette az építőanyag-értékesítő telepet, és a Hollósi család már lassan öt évtizede, vagyis a hatvanas évek végétől foglalkozik építőanyagok, cement, homok kereskedelmével. A stafétát a nyolcvanas években a két fiú, Béla és Géza vette át és fejlesztette a vállalkozást egészen a rendszerváltásig. A családi cég – amely 1990 óta működik Diósárok Kft. néven – tulajdonosa ma is a nagymama, illetve három gyermeke, akik közül az átalakulás után az irányítást a „legidősebb fiú”, Béla vette át. Mára a kiskereskedelmi tevékenység megtartása mellett leginkább a nagy ingatlanprojektek generálkivitelezőivel állnak kapcsolatban: így szállítanak többek között a  négyes metró építéséhez és a Corvin sétány nagyszabású ingatlanfejlesztéséhez is. Az immár milliárdos forgalmú cég központja Budakeszin található, de vannak telephelyei Óbudán és a budai hegyekben is. A tulajdonosok ma már kevésbé aktívak, így a cégvezetést a mindig is a családi vállalkozásnál dolgozó, idén 33 éves Frigyes vette át. A választék napjainkra hatalmassá vált: több ezer terméket forgalmaznak, amelyek között burkolóanyagok, szigetelők, nyílászárók, tetőfedő elemek, műanyagáruk is megtalálhatók. 

•

Hollósi Frigyes

PONTszám.

A válság szöveg: Kárpáti Gergely

A

pénzügyi világégésnek még biztosan nincs vége, de az eddig történtekből már számos tanulságot lehet levonni. Például hogy biztonságosabb bankrendszerre, érthetőbb pénzügyi termékekre, hatékonyabb felügyeletre van szükség. Illúziónak bizonyult az is, hogy a  válság majd megáll Magyarország határánál, hiszen ha Amerika beteg, akkor minden földrész gazdasága megfertőződik. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha Európa keleti fele bajba kerül, az Nyugat-Európa számára is problémás lehet. A PONT tíz fontos tapasztalatot és tanulságot gyűjtött össze.

1. Egyszerűbb pénzügyi termékekre van szükség Az utóbbi években tombolt a világban a pénzügyi innováció. A  bankok, a  brókercégek, a  hedge fundok rendkívül furmányos, sokszorosan összecsomagolt értékpapírokat, pénzügyi termékeket alakítottak ki. Ezek struktúráját kevesen látták át, de amíg nem borult a rendszer, addig hozták a pénzt. Amint beütött a krach, először épp a sokszoros tőkeáttétellel kialakított struktúrák dőltek össze. A  pénzügyi innováció ugyan alapvetően pozitív és szükséges is, ám az biztos, hogy a tőkeáttételes, bonyolult termékeknek egy időre befellegzett. A  befektetők (remélhetőleg) jó

9

10 tanulsága

időre megtanulták: csak olyan befektetési terméket szabad vásárolni, amelyet meg is értenek! Persze a pénzügyi piacok emlékezete rövid, így ha majd néhány évig megint jól megy minden, akkor előbb-utóbb ismét felbukkanhatnak a  csúnya veszteségeket okozó összetett termékek. Ezek túlzott kockázatai ellen azonban várhatóan szabályozási eszközökkel is fel fognak lépni a fejlett pénzügyi piacokon.

2. A globális világban nincs elszigetelt válság A világválság másfél éve a tengerentúli ingatlan- és jelzálogpiac problémáival indult. Eleinte sokan bizakodtak, hogy Európa „nem fog megfázni”, és hogy a  gyorsan fejlődő kínai, indiai, brazil gazdaság növekedése nem torpan meg. Ma már tudjuk, hogy a  fejlődő piacok börzéi az egyesült államokbeli tőzsdéknél is sokkal nagyobbat estek. A tanulság az, hogy ma már nincs izolált pénzügyi válság: a fejlődő piacok eddig éppen azért fejlődtek gyorsan, mert a  fejlett világ előszeretettel fogyasztotta a termékeiket és a szolgáltatásaikat. A globalizáció azonban fordítva is hat: amikor az angolszász sajtó a kelet-közép-európai devizák gyengülése idején a  régió bankrendszereinek kockázataitól volt hangos, akkor a befektetők joggal tartottak attól, hogy egy esetleges krach gyorsan továbbterjed.

3. Vihar idején jól jön az állami védőernyő A piacgazdaság számos szereplője, vállalkozók, bankárok, pénzügyi újságírók az elmúlt évtizedekben nagy kedvvel ostorozták a lassú, bürokratikus, rossz hatékonyságú államot, és érveltek az „államtalanítás”, az állam szerepeinek visszaszorítása mellett. Egészen addig, amíg nem jött a válság, s nem kerültek veszélybe a bankok, a betétek és a munkahelyek. Attól fogva hirtelen valahogy mindenki az állam segítségét kéri: munkahelyteremtő támogatások, államilag garantált hitelek után kiált, s   követeli, hogy az állam álljon helyt a  rosszul gazdálkodó bankokban tartott betétekért. Két hónap sem kellett hozzá, és az addig piacbarát államokban mindenhol államosított bankokat, totális állami garanciákat lehetett látni. Mindez az adott helyzetben érthető volt, ám a ló másik oldalára sem szabad átesni, már csak az adófizetők pénzének védelme érdekében sem.

2009. június

10

4. Végleg eltűnhetnek a pénzügyi rendszer egyes intézménytípusai A válság legnagyobb tanulságát valószínűleg a bankrendszer lesz kénytelen levonni – a talpon maradó intézmények alighanem óvatosabbak, konzervatívabbak lesznek. Ma még nem lehet pontosan megmondani, hogy mekkora lesz a csődhullám, hány bankot kell államosítani vagy a  piac többi szereplőjének felvásárolnia. Az azonban már látszik: vesztésre áll az angolszász banki modell, vagyis a kereskedelmi és a befektetési bankok elkülönített működése, s a változások nyertese a korábban sokat bírált kontinentális típusú, univerzális bankrendszer lehet. A Lehman Brothers csődje és a többi nagy amerikai befektetési bank kálváriája nyomán a  hatalmas kockázatokat vállaló befektetési házak túlságosan kockázatosnak tűnnek, akárcsak a  kockázatokat halmozó hedge fundok, amelyek világát szintén alaposan megrostálja a válság.

5. A nagybankokat nem szabad bukni hagyni Ők okozták a  bajt, őket bezzeg mégis megmenti az állam – szoktak az állami bankmentő csomagok láttán dühöngeni a  felháborodott adófizetők. Bizony nehéz megmagyarázni egy iparvállalat alkalmazottainak, miért van az, hogy amikor a hitelszűke megroppantja a cég

2009. június

PONTszám.

működését, akkor az állam a vétlen iparvállalatot a sorsára hagyja, miközben a felelőtlen bankot megmenti. Ám bármennyire igazságtalan is ez, más út nem nagyon látszik. A  Lehman Brothers csődje után a  döntéshozók egyvalamit biztosan megtanultak, azt, hogy a nagy pénzintézetek csődbe jutását minden eszközzel el kell kerülni.

6. A nemzeti felügyeletek szerepét újra kell fogalmazni A globális pénzügyi világban nincsenek határok. A multinacionális vállalatok ügyesen játszanak a nemzetközi transzferekkel és adóoptimalizációval. A  tőkepiaci mozgások szempontjából fontos befektetési alapok és hedge fundok is általában adóparadicsomokban vannak bejegyezve. Eközben a  pénzügyi intézményeket felügyelő hatóságok jellemzően nemzeti keretek között működnek, Európában esetleg uniós fókusszal, de gyakorlatilag nincsen jogosítványuk a legfontosabb szereplők tevékenységének ellenőrzésére. Sőt ma már az sem ér sokat, ha a bankok, biztosítók, brókercégek felügyeleti kontroll alatt vannak, hiszen a  különböző kvázi pénzügyi szolgáltatók mindenfajta társasági formában és mindenféle országban bejegyezve működnek. Még nem tudható, hogy milyen új felügyeleti modell fog kialakulni, de mindenképpen hozzá kell nyúlni a rendszerhez.

7. Az internet felgyorsította a világot – sajnos így a válságok terjedési sebességét is Az interneten csak egy klikk a  versenytárs – tartja az ismert üzleti mondás, vagyis a netes szolgáltatásoknak nagyon jóknak kell lenniük, különben a felhasználó gyorsan és kényelmesen vált, egyszerűen átpártol a versenytárshoz. Mindezt azért nagyon fontos a pénzügyi szervezetek szabályozásakor is tudni, mert hihetetlen mértékben megnőtt a hírek, a sajtó felelőssége. Ha valamelyik pénzügyi szolgáltatóról elterjed egy rossz hír, az, függetlenül attól, hogy igaz-e, vagy sem, akár pillanatok alatt önbeteljesítővé válhat. Hiszen ha úgy szól a  hír, hogy csődközelben van egy adott bank, az ügyfeleknek nem kell kígyózó sorokat kivárniuk azért, hogy hozzájussanak a betéteikhez, hanem irány az internetbank. Fél perc múlva százezrek utalhatják így tovább a pénzüket, amit valóban nem bír ki egyetlen pénzintézet sem.

8. Az indokolatlan eladósodás visszaüt A modern piacgazdaság a hitelre épül. Az államok kölcsönökből működnek, a vállalatok mások pénzéből tudnak fejleszteni, és a  lakosság is előrehozza a fogyasztását, későbbi

PONTszám.

11

jövedelmei rovására szerzi meg a lakást, az autót, a háztartási gépet. Kegyelmi időszakban ez erősen felpörgeti a gazdaságot, mindenki vásárol, fejleszt, beruház. Tartósan mégsem maradhatott fenn az a  változó egyensúly, hogy az európai és az amerikai emberek, cégek, államok eladósodnak, amit valaki más finanszíroz: bankok, megtakarítók, ázsiai államok. Amint tarthatatlanná vált az egyensúly, kiderült, hogy csalóka volt az olcsó hitel. Hiszen nagyon komoly gondokat okozhat, ha egy hitelfelvételre berendezkedett állam vagy cég azt tapasztalja, hogy a hiteleit nem tudja a régebbi feltételekkel megújítani, netán egyáltalán nem tudja azokat megújítani.

Ha már kifelé jövünk

9. A válságban a nyersanyag­ árak is esnek Vegyél energiarészvényeket, fektess a  megújuló energiaforrásokra alapozó cégekbe, az élelmiszeriparba, a nyersanyagalapokba – hallhattuk az elmúlt években, és bizony a válság előtt úgy tűnt, hogy a nagy globális gazdagodás idején a legjobb üzlet a világgazdaság szűk keresztmetszeteibe fektetni. Hiszen fogyatkoztak a  nem megújítható energiaforrások, egekben járt az olajár, drágult a gabona, sorra indultak a  globális energiaválság megoldására szakosodott zöld cégekbe fektető alapok. Azt hihettük, hogy ez a trend már soha nem fordul meg, sőt egyre közelebb kerül a források végső kimerülése. Nos, a válság bebizonyította, hogy a  régi recept még mindig él. Amennyiben a  globális gazdaság lassul, rögtön kevesebb energiahordozóra van szükség, az árak pillanatok alatt összeomlanak. Persze zárójelben érdemes megjegyezni,

hogy amint kifelé jövünk majd a válságból, és elkezd nőni a kereslet, nagyon gyors lehet az árkorrekció.

10. A hiteltelenség visszaüt Ha egy országnak hiteltelen a  gazdaságpolitikája, és csökken az iránta megnyilvánuló üzleti bizalom, az nem jó – szoktuk hallani, de nem tudjuk igazán, hogy ez mit is jelent. A válság sajnos megmutatta. Nézzük Magyarország példáját. A  nagy állami redisztribúció, a  hiánytervek be nem tartása, az eurócsatlakozási céldátum feladása sajnos súlyos veszteségek formájában köszönt vissza. Magas állampapír-piaci hozamok, a  kötvénypiac megszűnése, súlyos árfolyamveszteség. Csupa olyan tétel, amelyet minden magyar adózó drágán megfizetett már eddig is, és amiért évekig fog még fizetni.

•

Milyen jelek, ismert paraméterek fogják megmutatni, hogy már a válság vége felé tartunk? Végtelen sok mutatószámot lehet követni, de párat biztosan érdemes. Ezekből válogattunk. A nagy gazdasági térségek (az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán) ipari termelési mutatói különböző fázisban vannak napjainkban, de még egységesen mínuszosak (az USA-ban alig, Németországban erősen). Ha a cégek újra kapnak majd hiteleket, ha a  fogyasztók megint a régi lelkesedéssel vásárolják a termékeket, gyorsan változhat a helyzet. Nagyon jó jel lesz, ha a  médiában már érezhetően ritkulnak a bankok megmentésével kapcsolatos egyeztetésekről vagy az ilyen jellegű állami döntésekről szóló tudósítások. Hasonlóképpen biztató jel lesz az üzleti raktárkészletek apadása, a  kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyek keresletnövekedésre utalnak, akárcsak a  nyersanyagárak emelkedése vagy a  globális kereskedelem újbóli élénkülése. A  tőkepiacokon természetesen a  befektetői bizalom javulása lehet jó jel, de már az is reményteli, ha a volatilitás, az árak ingadozása csökken. A  stabilabb árak ugyanis azt jelentik, hogy már nyugodtabbak a piaci szereplők, kevésbé remegnek a kezek. Jelenleg még nagyon súlyos a  helyzet a  hitelpiacon, évekkel, évtizedekkel ezelőtti óvatosság a jellemző.

2009. június

szemPONT. 13

16

Lecsúszófélben Interjú Tóth István György közgazdász-szociológussal

Körkérdés Önkormányzatok a válságról

szem PONT.

13

Lecsúszó

félben

Interjú Tóth István György közgazdász-szociológussal

európai országokban. A másik véglet az, hogy hazánkban létezik egy masszív, alacsony iskolázottságú tömeg, amely egy erősen leszakadt, zárt és újratermelődő rétegét képviseli a társadalomnak. Ez bizonyos mértékig specifikum a hasonló egyenlőtlenségi mintákat mutató nyugat-európai országokhoz viszonyítva. Ilyen mértékű polarizációra – legalábbis ebben a tekintetben – a hasonló fejlettségi szintű országokban nemigen van példa.

résüket, de – mondjuk így – a pozitív családi minták átadását is a gyerekek számára. PONT: A szociális ellátórendszer, a segélyezési rendszer, a szélesebb értelemben vett támogatási rendszer mennyire segített, illetve segített-e egyáltalán abban, hogy a különféle társadalmi csoportok közötti jövedelemkülönbségek csökkenjenek?

T. I. Gy.: Ez egy nagyon érdekes probléma, mert azt gondolom, hogy azok a tényezők, a jelenségnek? amelyeket a  szociális-jóléti rendszer rövid távú előnyeiként szoktunk felsorolni, hos�T. I. Gy.: A témával kapcsolatos kutatások szú távon sokszor a  hátrányaivá válhatnak. azt mutatják, hogy az alacsony iskolázottság A kilencvenes évek elején például – arra való masszívan együtt jár a munkaerőpiactól való hivatkozással, hogy megnehezült a  munkatávolmaradással, ez pedig egyben az iskolázat- erőpiacon való érvényesülés – sokakat roklan réteg generációs újratermelődését is magá- kantnyugdíjassá nyilvánítottak. Hosszú távon val hozza. Ennek egyfelől keresleti, másfelől ez biztosan rosszat tett az érintettekkel, hiszen kínálati oka van. A kereslettel kapcsolatban az bebetonozta őket egy olyan helyzetbe, amelyidevonatkozó kutatások – például az MTA Köz- ből nincs visszaút a munkaerőpiacra. Hasonló gazdaságtudományi Intézetének, azon bedilemmát hordoz a  segélyezési rendszer. lül is Köllő Jánosnak a munkái – arra Az egyfelől indokolt, hogy a segélyehívják fel a figyelmet, hogy a mazési rendszer nagyobb mértékgyar gazdaság a rendszerváltás ben juttasson segélyt a rászoruÚjra kell táján egy picit „túlmodernizálóknak. Másfelől fontos kérdés, gondolni lódott”, így megszűntek azok hogy a  rászorultsági alapon az egész az állások, amelyek képesek segélyezett emberek bármit segélyezési lettek volna munkahelyet és nyernek-e azzal, ha belépnek rendszert. jövedelmet biztosítani ennek a  munkaerőpiacra, s ezáltal ela nagy tömegű, nagyon alacsony veszítik a segélyüket. Ha rosszak iskolázottságú és egy bizonyos a szabályok, akkor nagyon könnyen munkatípus elvégzésére alkalmas, egy elképzelhető, hogy az emberek benne adott munkahelyi kultúrában szocializált ré- maradnak egy szegénységi csapdahelyzettegnek. A  kínálattal kapcsolatos ok pedig az, ben, hiszen egyszerűen nem éri meg a segély hogy akik a kilencvenes évek elején ezzel az helyett dolgozniuk… Én azt gondolom, hogy alacsony képzettséggel kikerültek a  munka- ilyen értelemben újra kell gondolni az egész erőpiacról, azok egy idő múlva el is vesztették segélyezési rendszert, ami mintha el is kezdőazt a  képességüket, hogy továbbképzésben, dött volna az utóbbi egy-két évben. aktív tanulásban vegyenek részt. Ennél fogva PONT: Kérdés, hogy mire jutnak vele. az ő körükben egy lassú, a család demográfiai változásaival, szétesésével párosuló leépülési A rászorultságot manapság Magyarországon folyamat játszódott le, ami igencsak megnehe- elég nehéz objektíven definiálni, a kritériumzíti nemcsak a  munkaerőpiacra való visszaté- rendszerét felállítani. PONT: Mik lehetnek az okai ennek

interjú: Berecz Anna

PONT: Mennyire polarizált a  magyar társadalom európai összehasonlításban? A  társadalmi rétegződés tekintetében melyek a  hasonlóságok, illetve a  hazai specialitásnak mondható jellemzők?

T.  I. Gy.:  Magyarország a  társadalmi rétegződés szempontjából is európai országnak számít. Vagyis téves az a  beállítás, hogy latin-amerikai típusú ország volna. A  jövedelmi egyenlőtlenségek nagyságát tekintve az európai középmezőnyben van a  helyünk. Kétségtelen, hogy vannak nálunk lényegesen „egyenlőbb” országok, mint például a  közeli Szlovénia és Csehország vagy a  skandináv országok, amelyekben lényegesen egyenletesebb a jövedelmek eloszlása. Vannak azonban olyan országok is, amelyekben a  miénknél jóval nagyobbak a  jövedelmi egyenlőtlenségek. Idetartozik például Portugália és a balti országok. A  magyar jövedelemeloszlás nagyjából a kontinentális európai mintáknak felel meg. Hozzáteszem, hogy ezekben a  becslésekben van némi bizonytalanság. Hogy miben vagyunk mások? Azt gondolom, hogy Magyarországon még most is nagyon magas az iskolázottság hozama. Akiknek felsőfokú végzettségük van, azok lényegesen nagyobb jövedelmi előnnyel rendelkeznek, mint más

2009. június

szem PONT.

14

Tóth István György

T. I. Gy.: Ha visszagondolunk a kilencvenes évekre, akkoriban nagyon csúnyán nézett a szakma, az értelmiség, de bizonyos mértékig a közgazdászok jelentős része is arra, aki felvetette, hogy a segélyezésnek ellenösztönző hatása van a munkaerőpiacon. Emlékszem, hogy egy 1997-es jelentésünkben azt írtuk, paradigmaváltás kell a szociálpolitikában, merthogy akkor már nem az volt a kérdés, hogy célzottabbá tegyük-e a  szociális rendszereket, hanem az, hogy a GDP növekedése mellett tudjuk-e úgy növelni a foglalkoztatottságot, hogy az embereket valahogy visszacsalogassuk a jóléti rendszerekből. Számos negatív kritikát kaptunk ezzel kapcsolatban a  jóléti rendszerekkel foglalkozó szakma befolyásos részétől, amiért egyáltalán felvetettük ezt az ösztönzési-ellenösztönzési problémát. Azóta ilyen értelemben „közbeszéd-forradalom” zajlott le, hiszen ma már ez teljesen legitim kérdésfeltevés. Legalábbis egy bizonyos mértékig…

T.  I. Gy.:  Szerintem túlzott leegyszerűsítés arról beszélni, hogy a válság a már amúgy is nagy szegénységet növeli tovább. Nem tartom helyesnek a  válságot csak a  gazdagszegény logikában értelmezni. Úgy vélem, a  középosztálynak és a  jövő generációnak a  problémája a  legsúlyosabb és a  leginkább kezelendő. Azt gondolom, az, hogy a  válság mennyire lesz mély, azon is múlik, hogy a középosztályoknak mennyire vannak még tartalékai, kapacitásai a belső fogyasztás tekintetében, és hogy a válságkezelő gazdaságpolitika mennyire tudja „irányba állítani” az ő megtakarítási és fogyasztási viselkedésüket. PONT: Miért éppen a  középosztályokat

emelte ki?

T. I. Gy.: Mert a válság szinte minden fázisa őket érinti a leginkább. A válság első fázisa ugyebár a  pénzügyi válság. Ennek vesztesei első körben azok, akik megtakarításokkal PONT: Válság van, amely Magyarorrendelkeztek, hiszen az értékpapírpiacok szágot különösen rossz állapotban mélyrepülése miatt a nyugdíjalapok­ érte, emiatt pedig elképzelhető, ban és a  befektetési alapokban hogy nálunk hosszabb és métartott vagyonuk értéke csökA válságlyebb lesz, mint másutt. Milyen kent, az ingatlanpiac mélyrekezelés terheit hatással lehet a  válság a  tárpülése és a lakáshitelek terheismét leginkább sadalmi egyenlőtlenségekre, inek növekedése miatt pedig a középosztályok vagyis melyik csoportot milyen az ingatlanokban megtesteviselik. módon érinti? sülő megtakarítások egy része 2009. június

1962-ben született Pápán. 1986-ban végzett a  Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az időközben Budapesti Corvinus Egyetemmé átkeresztelt intézmény szociológiai tanszékén kezdett el dolgozni, először tudományos segédmunkatársként, utána adjunktusként, később pedig egyetemi magántanárként. PhDfokozatát ugyanitt szerezte 2003-ban. Közben 1987–88-ban vendégkutatóként dolgozott a London School of Economicson, illetve 1996-ban a  bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschenben. 1991–92-ben a Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai és Tervezési Intézetének osztályvezető-helyettese, 1993-ban az OECD konzultánsa volt. 1994-ben a  TÁRKI igazgatóhelyettese lett, jelenleg pedig a  kutatóintézet vezérigazgatója. Napjainkig 14 könyv szerkesztésében működött közre, valamint egy monográfiája jelent meg, illetve rengeteg publikációja magyar és idegen nyelven. Az angolul kiválóan beszélő, a  kötelező orosztanulás maradványait csak emlékként őrző szociológus nős, három gyerek édesapja. Hobbija a  család, a  kutya és a  szezonális szabadidősportok.

is elveszett. A következő fázis az a reálgazdaság válsága, amikor a kereslet szűkülése miatt elbocsátások, gyárbezárások vannak, az emberek pedig elveszítik az állásukat, a kenyérkeresetüket. A harmadik fázisban az állam is reagál a válságkényszerekre: visszafogja a kiadásokat, különféle csomagokat vezet be, szűkíti az állami szektor terjedelmét és a szociális ellátásokat. Az első fázis vesztesei főként a középosztálybeliek, hiszen elsősorban nekik vannak megtakarításaik. A  második fázis szintén a középosztályt érinti a legerősebben, hiszen főleg azok az ágazatok kerültek bajba – autóipar, tartós fogyasztási cikkeket előállító iparágak  –, amelyekben viszonylag magas képzettséget igénylő s  a  hazai viszonyok között az átlagosnál magasabb jövedelmet kínáló állások veszhetnek el. A  harmadik szakaszban a végrehajtott költségvetési kiigazítások a  kormányzat karakterétől függően különbözőképpen érintik az egyes korosztályokat és társadalmi rétegeket. A  meghir-

szem PONT. detett csomagok alapján azonban úgy tűnik, hogy a válságkezelés terheit ismét leginkább a középosztályok viselik. Ezzel kapcsolatban azonban szeretném felhívni a  figyelmet egy nem eléggé hangsúlyozott, ám nagyon fontos tényre: a  középosztályok helyzetének évek óta tartó folyamatos romlása nemcsak a gazdaságra nézve okoz gondot, hanem politikai szempontból is súlyos problémát jelenthet. Ugyanis soha nem a  legszegényebbek szoktak adóellenállást kifejteni vagy az állami szektorral való kooperációt megszüntető „forradalmat” csinálni, hanem mindig a  középosztályok. Nem véletlen, hogy például az Egyesült Államokban Obama elnök munkacsoportot hozott létre kifejezetten az amerikai középosztály megvédésére szolgáló intézkedések kidolgozására. Úgy érzem, hogy nem kezeljük az ügy fontosságának megfelelő hangsúllyal a jövő generációinak ügyét sem.

fázis, a reálgazdasági válság, alapvetően azokat az életük teljében lévő foglalkoztatottakat sodorja veszélybe, akiknek kisebb-nagyobb gyermekeik, illetve lakáshiteleik vannak. Itt is egyértelmű a jövő nemzedékek érintettsége. Végül, amikor a válság harmadik szakaszában a  kormányzatok válságkezelő csomagokat léptetnek életbe, szintén kiemelten terhelik a  családos rétegeket. Ha pedig az állam magasabb költségvetési hiányt, az adósság növelését választja, akkor a terheket még inkább a jövő generációira tolja át. Itthon ugyan nem nagyon lehet deficitet növelni, de mondjuk az IMF-hitel így is egy elég nagy mértékű eladósítást jelent, amelyet majd a  következő nemzedékek fognak visszafizetni. Ennélfogva azt gondolom, hogy a válság igazi vesztesei a jövő generációi lesznek, részben a saját önzésünk, részben a  nem kellően jól kitalált demokratikus intézményrendszer miatt, amelyben nincs képviseletük.

PONT: Mit ért pontosan a jövő generá­ ciók ügye alatt?

PONT: Ugyanakkor a válság kezelését az egyensúlyteremtéssel egy időben kell megoldani. A  hiánycsökkentéshez pedig valahonnan el kell venni, és persze máshonnan nem lehet, mint ahol még van. Ez egyfajta „róka fogta csuka” helyzet.

T.  I. Gy.:  Mind a  három válságfázis hangsú­lyozottan hátrányosan érinti a  jövendő nem­zedékeket. Mert mi történik akkor, ami­kor az első fázisban az emberek e­lveszítik a  megtakarításaikat? Felerősödnek a  magán­ nyug­díjrendszerekkel szembeni kritikák és azok a  hangok, hogy vissza kellene állítani a  felosztó-kirovó rendszert. Ezzel gyakorlatilag továbbhárítjuk a  felelősséget a  jövő generációira, amelyeknek megnövekedett nyugdíjterhet kell majd viselniük. A második

T.  I. Gy.:  Igen, de csak ha elfogadjuk, hogy a  kormányzatoknak okvetlenül szükséges osztogatniuk és fosztogatniuk. Ha ennél a  logikánál maradunk, akkor nincs más megoldás, mint hogy bizonyos periódusokban osztogatnak, utána pedig beszedik annak az árát. Ez történik Magyarországon

15

is. Ha megnézzük a költségvetési deficit alakulását, akkor hosszú távon egy növekvő amplitúdójú, a választási ciklushoz igazodó görbét látunk. Szerintem a  válságkezelésnek ebből a  körből kell kitörnie. Igazából azt a hajlamot kell megszüntetni, ami miatt a  választásokhoz közeledve mindig elszáll a költségvetés, ráadásul egyre erősebb hullámokban. PONT: Minek és hogyan kellene ehhez megváltoznia?

T. I. Gy.: Szerintem az államnak, hiszen nálunk az alapvető gond az, hogy az állam – bár nagy és túl sokat vállal – gyenge, és a feladatait nem tudja jól teljesíteni. Magyarországon a legnagyobb probléma a kormányzással van, és itt most nem az egyik vagy a  másik kormányról beszélek, hanem arról, hogy a  központi akarat keresztülvitele sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, és sokkal bürokratikusabb procedúrákon keresztül történik, így aztán sokkal több veszteséggel valósul meg, mint más, kormányozhatóbb országokban. Ennek a helyzetnek persze számos oka van: a bizalomhiány, az államapparátus képtelensége arra, hogy működtesse az országot és persze a politika azon erőfeszítései, hogy legyengítse az államapparátust, ami szisztematikusan meg is történt. Szerintem ez a legfontosabb oka a deficithajlamnak, s ezen kell változtatni a válságtól Azt függetlenül minél gondolom, hogy gyorsabban.

•

a válság igazi vesztesei a jövő generációi lesznek.

Az autóiparban az átlagosnál magasabb jövedelmet kínáló állások veszhetnek el

2009. június

szem PONT.

16

Körkérdés

Önkormányzatok a válságról

szöveg: V. Pap Zsófia

Alsóörs, Balaton-part

A

gazdasági válság megrengetheti az amúgy is gyenge lábakon álló önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A  PONT Magazin négy különböző nagyságú és adottságú település polgármesteréhez intézett körkérdésével arra kereste a  választ, hogy milyennek látják településük helyzetét a válság közepette.

Alsóörs: szerencsés helyzetben „Jelentős idegenforgalommal rendelkező Balaton-parti településként a szerencsésebb önkormányzatok közé tartozunk” – nyilatkozta a kérdésünkre Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere, aki szerint a  válság egyelőre nem érintette a települést. „A jövőt illetően is derű-

Hebling Zsolt

látóak vagyunk, hiszen vannak olyan turisztikai létesítményeink, amelyek révén már most biztos bevételekkel kalkulálhatunk. Ilyen a Riviéra kemping és a  községi strand. Ráadásul

reméljük, hogy a gyenge forint miatt a külföldi és a hazai turisták közül is többen választják a  Balatont a  nyári pihenésre. A  munkanélküliség községünkben alacsony, az új rendszert

Újbuda: szolidan, de biztosan A működőképesség, a kiegyensúlyozott pénz­ ügyi helyzet és a  folyamatos fejlődés a  há­ rom kulcsfogalom, amellyel Molnár Gyula, Budapest XI. kerületének polgármestere jellemezte Újbuda mostani körülményeit. Az önkormányzat pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, a feladatok ellátása, az intézmények működtetése a  jóváhagyott költségvetés

Molnár Gyula

2009. június

alapján folyamatosan, zavartalanul történik válság miatt hozott kormányzati intézkedé– mondta el kérdésünkre a polgármester, aki sek jelentős része a településeken fog lecsaúgy vélekedett, hogy jelenlegi helyzetük nem pódni, az ott élő embereket fogják érinteni, indokolja válságköltségvetés készítését. Ha és kizárólag a  települési önkormányzatok viszont változik az önkormányzatok közpon- – saját szűkös forrásaik mellett – képesek ti finanszírozása, az XI. kerületi önkormány- arra, hogy ezeket a  hatásokat valamilyen zatnak is át kell gondolnia a tervezett fejlesz- formában ellensúlyozzák, kompenzálják. téseket, az önként vállalt feladatok további Éppen ezért újra kell gondolni az állam és ellátásának mértékét. Vannak kockázatok az önkormányzatok közötti feladatmegosza saját bevételeik alakulásában is, de óvatos tást, a  normatívák rendszerét, a  személyi gazdálkodással ezek kezelhetők. jövedelemadó helyben maradó részének Nem Újbuda azonban a mérvadó, hiszen a  kérdését, akárcsak a  helyi adók rendszelesznek, vannak sokkal nehezebb helyzet- rét is. Újbudának, amely lélekszáma alapján ben lévő önkormányzatok – mutatott rá a pol- Magyarország ötödik legnagyobb települése, gármester, aki a Települési Önkormányzatok összehasonlíthatatlanul jobbak az adottsáOrszágos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is. gai és az esélyei a válság következményeinek Úgy véli, az elmúlt tizenkilenc esztendőben enyhítésére. Az áfa-emelés és egyéb kedvefolyamatosan szűkült az önkormányzatok zőtlen hatások kompenzálására a  költségmozgástere, a források nélkül hozzájuk ren- vetésben tervezett céltartalékok nyújtanak delt többletfeladatokkal. Most a  gazdasági fedezetet – hangsúlyozta a  polgármester.

szem PONT. – vagyis hogy a  regisztrált munkanélkülieket az eddigi segélyezés helyett közmunkával látjuk el – jól kihasználva pedig szinte teljesen le tudjuk fedni a munka nélkül lévőket. Az igazsághoz tartozik, hogy egy 2004-es adat szerint Alsóörs a  legfejlettebb magyar község, éves költségvetésünk félmilliárdos nagyságrendű. A két és fél évvel ezelőtti ciklusváltás idejére – korábbi fejlesztéseink, valamint két nagyon rossz idegenforgalmi szezon következtében – 130 millió forintos hitelállományt halmoztunk fel. Azóta szerencsére jött két nagyon jó szezon, a strandsétányon pedig több egység bérleti jogát meghosszabbítottuk, így adósságállományunk 20 millióra apadt. Számottevően csökkenti a  költségeinket az is, hogy csatlakoztunk a  balatonalmádi kistérségi társuláshoz, amely – amikor többcélú társulássá vált – nagyon sok önkormányzati feladatot átvett. Alsóörs korábban túl sok intézménnyel rendelkezett, két-három éve viszont megtettük azokat az intézkedéseket, amelyek jóvoltából igen jelentős költségcsökkentést tudtunk elérni. Ma már csak három intézményünk van: a polgármesteri hivatal, egy településműködtetési szervezet, amelynek az alintézményei a községi strand, a kemping, a sportlétesítmények, valamint az Általános Művelődési Központ, amely az óvoda, az iskola és a művelődési ház összevonásával jött létre. Az élet igazolta, hogy jó döntés volt az átalakítás.”

Túristvándi: nincs már tartalék Sokkal kedvezőtlenebb helyzetről számolt be lapunknak Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármester-asszonya, aki elmondta: a nyolcszáz lakosú, Szabolcs-SzatmárBereg megyei település szállítói tartozásának állománya egyre nagyobb mértékben növekszik, annak ellenére, hogy az önkormányzat

Túristvándi: kis falu, nagy gondok

szinte minden feladatot társulás keretében végez. Fő gondjuk az, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához kapott támogatás nominálisan és reálértékben is folyamatosan csökken. Válságköltségvetésre csak azért nincs szükség, mert a település 2009. évi költségvetését a  gazdasági válság kitörését követően fogadták el, vagyis az már minden lehetséges költségtakarékossági intézkedést tartalmaz. Ezek keretében teljes mértékben megszüntettek több juttatást, például a  közalkalmazottak étkezési támogatását, a  méltányossági szociális kiadásokat vagy például a  közszolgáltatásokhoz való önkormányzati hozzájárulást. Ugyanakkor a  tervezett kormányzati megszorítások hatása az önkormányzat kiadásaira még nem érezhető. Nem állítható tehát, hogy a válság miatt később nem lesz szükség további lépésekre. A  hátrányos helyzetű település első embere szerint azonban az önkormányzat költségvetésében már nincsenek tartalékok, nincs már mit lefaragni. A polgármester asszony elmondta: a központi költségvetésből remélhetőleg az úgynevezett önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetbe került települések számára kiírt pályázatokból, illetve a  működésképtelen önkormányzatok forráskiegészítő támogatásából kaphat majd az önkormányzat.

Dunavarsány: fejlesztések visszafogva Ha van olyan önkormányzat, amelyet súlyosan érint a  gazdasági visszaesés, akkor Dunavarsány biztosan ilyen – mondta el a PONT kérdésére Bóna Zoltán polgármester. A  budapesti agglomerációban található csaknem nyolcezer lakosú kisváros fejlődése 2007ben és 2008-ban leginkább annak az iparűzési adóból származó bevételnek volt köszönhető,

17

Bóna Zoltán

amelyet a  Dunavarsányi Ipari Parkban letelepedő vállalkozások termeltek meg, illetve fizettek be – közülük is elsősorban egy, az autóiparban működő japán cég. A  válság miatt azonban a 2009. évi költségvetési koncepciót már lényegesen át kellett dolgozni – jellemezte a helyzetet a polgármester. Az önkormányzat vezetősége tavaly novemberben még 1,8–2 milliárdos költségvetési főösszeggel számolt, ám 2009 februárjában végül csak egy 1,1 milliárd forintos költségvetést sikerült elfogadni. Az ok az állami normatívák csökkenése, az úgynevezett iparűzési adóerő-képesség elvonása és általában is az iparűzési adóból származó bevételük visszaesése. Nem növekszik a  többi helyi bevétel sem. Dunavarsányban ugyanis az iparűzési adón kívül csak a gépkocsik után fizetendő súlyadó, valamint az idegenforgalmi adó létezik. Más helyi adónem bevezetését nem is tervezi az önkormányzat, mert az amúgy is nehezülő körülmények között élő lakosságot nem akarják tovább terhelni – nyomatékosította a polgármester, aki elmondta, hogy a mostani válságos időszakot hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélkül szeretnék átvészelni. Dunavarsány jelenleg hitelek nélkül működik, s az önkormányzat nem is szeretne eladósodni. A válság következtében természetesen a település intézményeiben is vissza kellett fogni a kiadásokat, továbbá a felújítási és beruházási tervekből is vissza kellett venni, válságköltségvetésre azonban nincs szükség. A dunavarsányi közszférában eddig egyetlen ember sem veszítette el az állását leépítés miatt.

•

2009. június

forrásPONT. 19

20

22

Telephelyemet újra cserélném… Országos telephely-fejlesztési pályázat kis- és középvállalkozásoknak

Válságkezelő üzemmódban – Könnyítések a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára

Klaszterek: egységben az erő

forrásPONT.

19

Telephelyemet újra cserélném… összeállította: Rajkó Anna

T

ízmillió és százötvenmillió forint közötti támogatást igényelhetnek a  Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt telephely-fejlesztési pályázaton azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek bővíteni, cserélni, modernizálni szeretnék irodájukat, raktárukat vagy üzemcsarnokukat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázat elsősorban a kkv-k telephelyeinek modernizációját, bővítését, a  nem megfelelő munkakörülményeknek és a telephelyek kihasználtságának a  javítását célozza. A  közvetett célok közül a  két legfontosabb a tőkeellátottság és a foglalkoztatottság növelése országos szinten. Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a vissza nem térítendő támogatásra iparági megkötöttség nélkül lehet pályázni, az ország mind a hét régiójában. Az elbírálás a beadási határidő lejárta, 2009. június 30. után egyszerre történik. Oravecz Péter kiemelte, hogy várakozásaik alapján a  pályázatok száma meghaladja majd a háromszázat, s a rendelkezésre álló források mértéke országos viszonylatban több mint 17 milliárd forint. „A pályázói kedv szerencsére töretlen: az áprilisi adatok szerint a  gazdaságfejlesztési programokra beérkezett 6800 pályázat közül 4300 volt támogatásra érdemes. 145 milliárd forintot

Kiknek nyújtható beruházási támogatás?

Kiknek nem nyújtható beruházási támogatás?

• Azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek és az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak), amelyeknek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a  pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt, teljes üzleti évben (2008) minimum egy fő volt. • Azon pályázóknak, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel. • Azoknak, amelyek magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térség területén elhelyezkedő székhellyel és magyarországi telephellyel, fiókteleppel rendelkeznek.

hívtak le erre a  célra, amely összegnek csaknem a háromnegyedét kkv-k nyerték” – mondta a szóvivő. Oravecz Péter szerint mindez a pályázati feltételek folyamatos könnyítésének, az adminisztrációs terhek csökkentésének és az eddigi évek tanulási folyamatainak, tapasztalatainak is köszönhető. A  telephely-fejlesztési pályázat részletei és a  részvételhez szükséges dokumentumok a Nemzeti Fejlesz­ tési Ügynökség honlapjáról (www.nfu.hu) letölthetők.

•

• Azon mikrovállalkozásoknak, amelyeknek fejlesztése a budapesti agglomeráción kívül, 100 fő/km² népsűrűség alatti településen valósul meg. • Azon mikrovállalkozásoknak, amelyeknek fejlesztése a budapesti agglomeráción kívül, 5000 fős állandó népességet el nem érő településen valósul meg. • Azon pályázóknak, amelyek komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekre allokált forrás terhére már részesültek telephelyfejlesztést célzó támogatásban. • Azon pályázóknak, amelyek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mikro­ vállalkozások fejlesztését célzó pályázata keretében a  2007–2008-as tervezési időszakban támogatásban részesültek. • Azon pályázóknak, amelyeknek utolsó lezárt, teljes üzleti éve nettó árbevételének több mint 50 százalékát mezőgazdasági tevékenység tette ki. • Azon pályázóknak, amelyek a  hajóépítési, a  halászati és akvakultúra-ágazatban, a szén-, az acél- vagy a szintetikusszál-iparban tevékenykednek, vagy pálinka termelésével és forgalmazásával foglalkoznak.

Rendelkezésre álló forrás régiónként Dél-alföldi Operatív Program: ������������������������������������������������������3 Mrd Ft Dél-dunántúli Operatív Program: �����������������������������������������1,74 Mrd Ft Észak-alföldi Operatív Program: �������������������������������������������� 2,18 Mrd Ft Észak-magyarországi Operatív Program: ��������������������������������3 Mrd Ft Közép-dunántúli Operatív Program: �������������������������������������2,1 Mrd Ft Közép-magyarországi Operatív Program: ���������������������������� 2,8 Mrd Ft Nyugat-dunántúli Operatív Program: ���������������������������������� 3,02 Mrd Ft Összesen: ������������������������������������������������������������������������������������ 17,85 Mrd Ft

2009. június

forrásPONT.

20

Válságkezelő üzemmódban összeállította: Rajkó Anna

A

Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság több mint száz cégvezető megkérdezésével végzett áprilisi felméréséből kiderül, hogy miközben januárban a  honi vállalkozások 75 százaléka küzdött értékesítési gondokkal, addig áprilisban már 83 százalékuk érzékelte a  piac szűkülését. A  felmérés alapján jelenleg kétszer annyi vállalat tervez elbocsátásokat, mint az év elején. A válság át-

2009. június

lapunknak Oravecz Péter, a  Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője. A  nehéz helyzetben lévő vállalkozások esetében az elsődleges feladat a  pénzügyi gondok enyhítése, ezért a kormány a következő két évben 1400 milliárd forintot tesz közvetlenül elérhetővé a  hazai vállalkozások számára. „Nem elég a  túlélésre koncentrálni, a  kilábalásra is kelAlkalmazkodás és állami segítség lő figyelmet kell fordítani” – hangsúlyozta Magyarországon ma a  vállalkozások 99,8 dr. Kállay László, a  Vállalkozásfinanszírozási százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, s Főosztály vezetője. A  válságnak ugyanis gazezek hazai vállalati szinten a  munkahelyek daságot átrendező hatásai is vannak. Azok több mint kétharmadát adják. „A magyar vál- a cégek, amelyek csupán „átvészelnek”, nem ságkezelési stratégiában a  munkahelyterem- biztos, hogy meg tudnak maradni a válságot tés kiemelt jelentőségű. A  kkv-szektor a  ma- követő időszakban. Kállay László elmondta, gyar vállalatok munkahelyeinek 65–70 hogy bár a  kormány többféle konstszázalékát adja, így megerősítése rukcióban kínál megoldást a  forelengedhetetlen a foglalkoztatás ráshiány enyhítésére – a  vissza Hogy szempontjából” – nyilatkozta nem térítendő támogatásoktól segítség érkezhessen, ön- és a  hitelektől kezdve a  kamattámogatáson keresztül állóan kell mega  garanciavállalásig –, fontos, tenni a megfelelő hogy a  cégek saját maguk is lépéseket. mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a  menedzsmentjük tovább fejlődjön, és alkalmazkodásuk a  válsághoz a  lehető leghatékonyabb legyen. Elengedhetetlen, hogy a kkv-szektor figyelemmel kísérje a különböző állami finanszírozási eszközöket – például az Új Magyarország Mikrohitel Programot és Portfóliógarancia Programot, a  támogató szabályozási környezet kialakítását célzó intézkedéseket és az uniós meg a hazai forrású pályázatokat –, hiszen ahhoz, hogy segítség érkezhessen, önállóan kell megtenni a  megfelelő lépéseket. Az előzetes tervek szerint az 1400 milliárd forint uniós támogatás segítségével, a visszatérítendő források újbóli és újbóli felhasználásának köszönhetően 2015-ig több mint 2000 milliárd forint jut a magyarországi vállalkozások fejlesztésére, amiből eddig több mint 560 vészelésére hatból öt vállalkozás vezetett be költségcsökkentő intézkedéseket, a  vállalati folyamatok optimalizálására kétharmaduk fordított energiát. A  válaszadók 61 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy az állam hatékony segítséget nyújtson a  nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.

forrásPONT.

21

A válság milliárd forint vált elérhetővé. A Társadalmi Megújulás Operatív Progköszönhető, mint az előző évek Oravecz Péter számokkal értanulási folyamatainak és a  je- ram részeként működő 4+1 napos munka­ ellenére velt amellett, hogy van esélye lenlegi üzleti-stratégiai meg- hely-megőrzési program keretében a  korsem csökkent mány minden ötödik munkanap bérköltségét a  kis- és középvállalkozásokfontolásoknak. a kkv-k pályázati átvállalja a munkáltatótól, munkavállalóinak nak a  pályázatok elnyerésére. hajlandóMunkaerő nélkül legfeljebb 50 százalékáig. Ennek fejében az A 2009. áprilisi adatok alapján sága. nem megy érintett cégeknek vállalniuk kell, hogy két a  gazdaságfejlesztési prograBár a  kis- és középvállalkozások éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, mokra beérkezett 6800 pályázat vezetőinek egy része nem a létszámle- illetve a  bértámogatásban részesülő dolgoközül 4300-at találtak támogatásra érdemesnek, s 145 milliárd forintot hívtak le építést tartja a legfontosabb eszköznek a ver- zókat hetente egyszer továbbképzésben réerre a célra, mely összegnek csaknem három- senyben maradáshoz, a  szociális és munka- szesítik. A program – előzetes számítások szerint ügyi kormányzat becslése alapján körülbelül negyedét a kkv-k nyerték. 100 ezer embert fog érinteni a válság okozta – közvetlenül 25 ezer alkalmazott képzését Hitel helyett sajáttőke-juttatás recesszió. Az Országos Foglalkoztatási Köz- és munkahelyének megőrzését segítené, s Gyakori problémája a nehéz helyzetben lévő alapítvány az átmenetileg megszűnő álláshe- a pályázatból 20 milliárd forint jutna a mikmagyar kis- és középvállalkozásoknak, hogy lyek számának a  minimalizálása érdekében ro-, kis- és középvállalkozásoknak. Problémég az államilag támogatott banki hitelhez indította el „Megőrzés”, „Munkába” és „Új ki- maként a programban részt vevő munkaválsem tudnak hozzájutni, mert alultőkésített- látások” elnevezésű programjait. A három tá- lalók továbbfoglalkoztatása és a szakképzés ségükből adódóan hiányzik a  szükséges mogatási programra rendelkezésre bocsátott 20 százalékos önrészének finanszírozása önerejük. Segítség lehet számukra az uniós támogatási keretösszeg 5950 millió forint. merül fel. források felhasználásával induló Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram, amelynek lényege az, hogy a vállalkozásoknak nem hitelt, hanem saját tőkét, tartós tulajdonosi forrást juttat. A  mintegy 35 milliárd forint európai uniós és hazai forráshoz a vállalkozások kockázati tőkealap-kezelő társaságok közvetítésével juthatnak hozzá. A közvetlen cél a saját versenyképesség növelése, a közvetett pedig Magyarország versenyképességének a  javítása. A program reálisan három-hat évvel a befektetés után lesz értékelhető: amennyiben sikeres lesz, úgy további évtizedekre ad majd kockázati tőkeforráshoz jutási lehetőséget a magyar kkv-szektor számára.

•

Könnyített pályázati feltételek A válságkezelő intézkedések közé tartozik az uniós forrásokhoz való hozzájutás megkön�nyítése is. A rendszer egyszerűsítése számos intézkedésben megnyilvánul, például a  normatív pályáztatás kiterjesztésében, az önrész csökkentésében, a  pályázati feltételek kön�nyítésében – például a  25 millió forintot el nem érő támogatások esetén ilyen a  biztosítékmentesség vagy a megítélt támogatás akár 40 százalékát elérő, szinte automatikusan lehívható támogatási előleg –, a  vissza nem térítendő támogatások könnyebb elérhetőségében és az adott intézményrendszert terhelő késedelmi kamat bevezetésében. Mindezek elviekben megteremtik annak lehetőségét, hogy a hazai vállalkozások megerősödjenek. Oravecz Péter elmondta, hogy a válság ellenére sem csökkent a  kkv-k pályázati hajlandósága, ami a felsorolt könnyítéseknek éppúgy

Nehéz helyzetben Az Európai Unió meghatározása alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinthető: • az a korlátolt felelősségi alapon működő társaság, amely törzstőkéjének több mint a felével nem rendelkezik, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; • az a vállalkozás, amelyet az elmúlt 12 hónapban növekvő veszteségek, csökkenő forgalom, felhalmozódó leltári készletek, fölös kapacitás, lanyhuló pénzforgalom, növekvő adósságok, emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték jellemeznek; • az a  vállalkozás, amely képtelen – akár saját erejéből, akár a  tulajdonosai, részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén – arra, hogy megállítsa a veszteségei halmozódását; • az a vállalkozás, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül rövid vagy középtávon szinte teljes bizonyossággal kénytelen volna feladni üzleti tevékenységét. Nem minősülnek viszont nehéz helyzetben lévőnek azok a kezdő vállalkozások (az alapítástól maximum három évig), amelyek normál üzleti tevékenységük és üzleti tervük részeként vesztették el tőkéjük maximum 25 százalékát az előző hat hónapban.

2009. június

forrásPONT.

22

Klaszterek: szöveg: Rajkó Anna

S

A túlélésnél többre vágyó cégeknek megoldást jelenthet a klaszterbe tö­ mörülés.

zámtalan külföldi példa igazolja – gondoljunk a  sok száz borászatot és több ezer szőlőtermelő vállalkozást összefogó kaliforniai gazdasági csoportosulásra vagy az olasz divatipart tömörítő szövetségekre –, hogy a  klaszter működőképes, tartós vállalati versenyelőnyöket biztosító üzleti szerveződés. A kis- és középvállalkozások számára hosszú távon talán az egyetlen út, amelyik lehetőséget ad arra, hogy kiléphessenek a globális piacra és versenybe szállhassanak az ott működő cégekkel.

Túlélés kontra versenyképesség A jelenlegi gazdasági környezetben egy elkülönülten, magányos harcosként működő mik-

Klaszter indításához és menedzseléséhez célszerű erre specializálódott gazdasági tanácsadó cég segítségét igénybe venni. Barabás Tamás, a ProjectMine Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a  hazai klaszterek egyre nagyobb támogatásokhoz juthatnak, ám ezeket ismerni kell. Sok múlik a  jól átgondolt szervezeti és működési szabályzaton és a  megfelelő klaszter­ menedzsmenten is. A ProjectMine Kft. jelenleg nyolc hazai klaszterrel áll kapcsolatban, s 2009-ben a  duplájára szeretnék emelni ezt a  számot. A  Közép-magyarországi Regionális Turisztikai Klaszter számára ez év márciusában 68 701 654 forint pályázati pénzt nyertek, de jelentős sikereket könyvelhettek el – többek között – a BDM Business Destination Management klaszter kialakításában és az RT Europe Egészség- és Gyógyturizmus Klaszter létrehozásában is.

2009. június

egységben az erő

ro-, kis- vagy közepes vállalko- és a szervezési tapasztalatok megosztása, az zás egyáltalán nincs könnyű iparági tudás állandó cseréje, a  kockázatok helyzetben. A  túlélésnél szétterítése, a közös kutatások és fejlesztések többre vágyó cégeknek meg- indítása, a gyorsabb piaci alkalmazkodás és oldást jelenthet a  klaszterbe az iparág piacára történő belépés. Fontos potömörülés, azaz együttműkö- zitívum, hogy mivel a klaszterek helyi identidési hálózat kialakítása az azonos tásuk révén kötődnek a lokális gazdasághoz ipari szegmensben tevékenykedő, és társadalomhoz, működésük az adott fogföldrajzilag közel elhelyezkedő vállalatokkal. lalkoztatási, intézményfejlesztési problémákA  klaszterek jellemzően minimum öt-tíz tag- ra is megoldást hozhat. ból (kis- és középvállalkozásokból, szövetkeMivel a  klaszterek tagjai jellemzően verzetekből, nonprofit szervezetekből, alapítvá- senytársai is egymásnak, fontos annak a felisnyokból, közhasznú társaságokból) állnak, merése, hogy az együtt elért sikerek az egyes s együttműködésük lényege egy közösen vállalkozásokat külön-külön is erősíteni meghatározott cél elérése, amely javítja a ver- fogják: az, ami elkülönülten nem ment volna senyképességüket és a hatékonyságukat. – pályázati pénzek elnyerése, külföldi piacoA klaszterek túlnyomórészt az olyan kon való megjelenés –, szövetségbe tömörülföldrajzi előnyöket hasznosítják, amelyek- ve, több cég tapasztalati tőkéjét összeadva nek forrásai a vállalaton kívül találhatók, de könnyebben sikerülhet. Érdemes azt is tudni, az adott iparágon belül keletkeznek. Ilyen hogy a klaszter nem jogi forma, a részt vevő például a  gyorsabb és pontosabb informá- tagok szervezeti, gazdasági és jogi önállósációáramlás, a  tranzakciós és a  szállítási költ- gát a  tagsági jogviszony semmilyen módon ségek csökkentése, az iparági technológia nem korlátozza.

klaszterek főleg az autóiparban, az elektronikai iparban, a faiparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a textilruházati iparban és a turizmusban működnek

forrásPONT.

23

Akkreditált innovációs klaszterek Magyarországon 1. 3 P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter 2. Első Magyar E-közigazgatási, Informatikai és Innovációs Klaszter 3. Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter 4. A rchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter 5. EnIn Környezetipari Klaszter 6. Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter 7. Goodwill Biotechnológiai Klaszter 8. Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter 9. Mobilitás Multimédia Klaszter 10. Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter 11. Orvosi Biotechnológiai Innovációs Klaszter 12. Pannon K+F+I+O Klaszter 13. Pécsi Egészségipari Innovációs Klaszter 14. PharmacoFood Klaszter 15. Pharmapolis Életminőség Klaszter

A klaszterek kialakulása Magyarországon ma még gyerekcipőben jár.

Gyerekcipőben A Dél-dunántúli régió A klaszterek kialakulása Magyarországon és az Észak-magyarorma még gyerekcipőben jár, fejlődésüket nem szági régió viszonylag segíti elő a gyakori tőkehiány, a tudáshiány „klaszterszegény”. Azoknak a  klasztereknek, és a bizalmi tőke hiánya sem. A főleg az autóiparban, az elektronikai iparban, a faipar- amelyek már több mint egy éve bizonyítottan ban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, és eredményesen működnek együtt, és ezt a  textilruházati iparban és a  turizmusban a  szakmai összefogást közös megegyezéssel működő klaszterek általában csak néhány intézményesítették is, érdemes pályázniuk az éves múltra tekinthetnek vissza. Együttes te- akkreditálásra – erre folyamatosan lehetőség vékenységük leginkább az egymás közötti van a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapkapcsolatok erősítésében, a  minőségbizto- járól letölthető anyag benyújtásával –, hiszen sítási tanúsítványok megszerzésében, a  for- ebben az esetben jogosultak kedvező pályárásszerzésben, konferenciák szervezésében zatokon való részvételre és egyes, nem kizáróés közös honlapok készítésében, fenntartá- lag az akkreditált klaszterek által elnyerhető támogatások tekintetében is pluszpontokat sában merül ki. A legtöbb eredményesnek mondható szerezhetnek az értékelés során. klaszter a Nyugat-dunántúli régióban, a Közép-dunántúli régióban és a  Közép-ma- A klaszterek finanszírozása gyarországi régióban található, de vannak A hazai kkv-szektorban mind az abszolút még működőnek tekinthető klaszterek az mutatószámok, mind a  nemzetközi összeÉszak-alföldi és a  Dél-alföldi régióban is. vetés alapján számottevő kihasználatlan

•

InterCluster’09

Pályázatok akkreditált innovációs klaszterek számára Pályázat címe

Pályázat kódszáma

Igényelhető támogatás

Beadási határidő

Akkreditált innovációs klaszterek támogatása

GOP-2008-1.2.1 KMOP-2008-1.1.3/A

250–1500 millió forint

2009. II. 16.–VI. 30.

Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása

GOP-2008-1.3.1B

15–250 millió forint

2009. II. 16.–VI. 15.

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

növekedési potenciál rejtőzik. A  lehetőségek kihasználását segítheti a  vállalatok közötti együttműködést ösztönző programok kidolgozása és megvalósítása. Ezt felismerve indult el 2001– 2002-ben a  Széchenyi Terv gazdaságépítési programjának keretében a  magyarországi klaszterszerveződés a  regionális klaszterek létrehozására irányuló pályázattal. Jelenleg a  klaszterek működésének finanszírozása több forrásból, több szinten valósul meg. Egyrészt központi kormányzati vagy országos szintű társfinanszírozott támogatással, másrészt a regionális fejlesztési tanácsok és az önkormányzatok segítségével, harmadrészt a  klaszterek önálló árbevételéből és a klasztertagok tagdíjbefizetéseiből. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Pólus Programjának keretében az induló klaszterek 10–50 millió forintra, a  fejlődő klaszterek 10–200 millió forintra pályázhatnak.

2009. december 3–4-én tartják Brüsszelben az InterCluster’09 rendezvényt, amely találkozási lehetőséget kínál az európai klaszterek tagjai számára. A  kétnapos találkozón a  résztvevők kerekasztal-beszélgetéseken és workshopokban oszthatják meg egymással a tapasztalataikat. Bővebben: www.intercluster.eu

2009. június

cél PONT. 25

28

Kiváló tengerészek – Onlinet Group Zrt.

Az elsők biokozmetikumban – Biola Natúrkozmetikai Kft.

cél PONT.

25

Kiváló

tengerészek szöveg: Somogyi Gábor

M

anapság, ha az ember belép egy bankfiókba vagy egy mobilszolgáltató üzletébe, az első, amivel találkozik, a totem, azaz az ügyfélirányító, ügyfélhívó elektronikus oszlop. Az érintőképernyős vagy nyomógombos rendszer menüjéből elég kiválasztani az igényelt szolgáltatást, a  többi már a  számítógép dolga. Talán kevesen tudják, hogy a  sorban állások közepette óhatatlanul előforduló viták végleges megszüntetésében egy olyan magyar cégnek – nevezetesen az Onlinet Group Zrt.-nek – van elévülhetetlen érdeme, amelyet 2001-ben három fiatalember alapított. Ők hárman – Wortmann Ádám, Marcali Tibor és Reiser Gábor – azóta is tulajdonosokként és egyenjogú ügyvezető igazgatókként irányítják az évente százmilliókat termelő céget. Közülük a még ma is csak 34 éves Wortmann Ádámmal beszélgettünk.

tehát egy 150 fiókos bankhálózatban az adott értékesítési vezető online tudja nyomon követni, hogy hol mennyien várakoznak, hány ügyfél van bejelentkezve. És persze látja a statisztikai adatokat, az eladási mutatókat is.

Azt mondom, érdemes álmodni. Meg hinni kell benne és tenni érte.

PONT: A  banki alkalmazottak nagyon nem szerethetik önöket…

W. Á.: De szeretnek, mert egy jól működő nagyvállalatnál ezekhez a  mérőszámokhoz kapcsolják a motivációs csomagot is. Egy ilyen rendszert nem lehet nagyon becsapni, hiszen az országos hálózat és a keletkezett nagy minta folyamatos kontrollt jelent. A  tapasztalatunk az, hogy a  nagyvállalatoknál, legyenek azok bankok vagy éppen mobilszolgáltatók, egy megfelelő teljesítményértékelő és motivációs rendszer párosul ehhez a szolgáltatáshoz, tehát a HR is nagyon sokat kamatoztat belőle. PONT: A  tulajdonosi kör átlagéletkora

PONT: A bevezetőben említett jelenetsort talán mindenki megtapasztalta már, vélhetően sorszámot is kapott a totemtől. Ezért inkább az érdekelne, hogy mi van emögött?

W.  Á.:  Az ügyfeleink olyan nagyvállala­ tok, amelyeknek kiterjedt fiók-, illetve bolthálózatuk van, ahol az általunk fejlesztett és telepített rendszereket arra is használják, hogy mérjék az értékesítés különböző paramétereit. Azt például, hogy az ügyintézők mennyi idő alatt végeznek el egy típusszolgáltatást, vagy hogy mennyit várakoznak az ügyfelek. Ez mindenhol kritikus kérdés, hiszen ha az ügyfeleknek sokat kell várakozniuk, akkor kevesebb időt fognak tölteni az ügyintézővel, az eladóval, és kevésbé akarják majd meghallgatni a  szolgáltatásokra vonatkozó információkat. A  vállalati központból a  PCalapú rendszer egésze figyelemmel kísérhető,

nagyjából 36 év lehet. Hogyan találtak egymásra? W.  Á.:  Együtt dolgoztunk egy hazai informatikai cégnél mint kereskedők. Marcali Tibor a  banktechnikai üzletágban volt vezető, Reiser Gábor az egyik, én pedig a  másik értékesítő. Gábor gépészmérnök, Tibi informatikus, én pedig közgazdász vagyok. A munkamegosztás tehát adott volt. Azon gondolkodtunk, hogy lehetne-e jobban csinálni azt a  munkát, amivel foglalkoztunk. Végül arra jutottunk, hogy lehetne. Belevágtunk, s 2001 februárjában létrehoztuk ezt a céget. Családi kölcsönöket kértünk, konkrétan az édesapám adta hozzá az elsőt, az alapításhoz szükséges 3 millió forintot. Amit aztán rögtön feléltünk, mert kellett az üzlethez. S amikor az első nagyobb üzlet bejött, és gyártani kellett, akkor is az apukámtól kértünk kölcsön.

PONT: Ezek szerint ő hitt önökben?

W.  Á.:  Mondjuk, hogy igen, bár amikor a  céget megalapítottuk, még úgy gondolta, nem biztos, hogy az a  legjobb lépés az életemben, hogy otthagyok egy biztos állást egy bizonytalan vállalkozásért. Ám amikor már működtünk, és látta, hogy komolyan vesszük, már hitt bennünk. Ezért nagyon hálásak is vagyunk neki. És később is, amikor megnyertük az első országos nagy hálózatot, amely a Vodafon volt, a családtól kellett pénzt kérni a szükséges eszközök előállításához. PONT: Könnyebbséget jelentett, hogy ismerték ennek a piacnak a szereplőit?

W. Á.: Nem. A sikerünk alapja igazából az, hogy hitelesek voltunk, és ma is azok vagyunk. Ez pedig annak köszönhető, hogy olyan etikai elvek alapján dolgozunk, amelyeket vállalni tudunk, és amelyeket el is hisznek rólunk. PONT: Miben foglalhatók össze ezek az

elvek? W.  Á.:  Például abban, hogy az árképzésünkben és a későbbi szolgáltatásainkban is nagyon rugalmasak vagyunk. Hazai gyártóként mindig rugalmasabbak tudtunk lenni az árban, és inkább azt mondtuk, hogy a hos�szabb távú üzemeltetési szerződés alapján három-öt év alatt próbáljuk meg realizálni azt az árrést, amit a versenytársaink esetleg már az értékesítéskor, az egyszeri eladással igyekeznek elérni. 2009. június

cél PONT.

26

PONT: Amellett, hogy hazai piacvezetők, évek óta már nem csak Magyarországon vannak jelen…

PONT: A cég létrehozásakor gondoltak-e ilyen sikerre?

W.  Á.:  Hat leányvállalatunk működik: 2006-ban nyitottuk meg az első kettőt, az oroszt és a románt, ezekhez jött a következő évben a bolgár, 2007 végén a brit, tavaly, illetve az idei év elején pedig a lengyel és a cseh. Annak külön örülünk, hogy mindenhol olyan ügyvezetőt találtunk, aki beszél magyarul. Angliába pedig az egyik legjobb kereskedő kollégánk települt ki a családjával.

W. Á.: Akkor még inkább csak az álom létezett. De azt mondom, hogy érdemes álmodni. Meg hinni kell benne és tenni érte. A legeslegfontosabb a  hit. Szerintem annak, aki bármilyen területen sikereket ér el, a legelső dolga az, hogy elképzeli azt, ami lesz. Mi például azt tudtuk, hogy Magyarországon a  legnagyobbak akarunk lenni. Ma pedig már a  víziónk egyértelműen az, hogy amivel foglalkozunk, abban piacvezetők legyünk a világon.

PONT: Angliában is eladhatók ezek a ter-

PONT: Van egy olyan mondás, miszerint

mékek? W. Á.: A brit piac nagyon nehéz. Hihetetlennek tűnik, de ott sokkal kevesebb ügyfélirányító rendszer van, mint nálunk. Inkább a szoftverfejlesztés és az interaktív marketingkommunikációs eszközök fejlesztése kezd megerősödni, a jegyosztástól, tehát a sorszámtól nagyon idegenkednek. Ezért készítettük el azt a  kimondottan csak szoftveres rendszerünket, amelyben az ügyintézők értékesítési számait ugyanúgy lehet mérni, de az ügyfél nem találkozik a sorszámmal, mert azt gondolják, hogy ez nem ügyfélbarát egy bankban. Pedig egy ottani államigazgatási irodában már semmi gondjuk nincs a sorszámosztással.

a  rossz tengerésznek egyik szélirány sem kedvez… W. Á.: Nekünk minden szél kedvezni szokott. Nem fújhat rossz felől, pláne, hogy egyre többfelé terjesztjük ki a  csápjainkat. És nem fújhat rossz felől azért sem, mert akkor ott fogunk dolgozni, amerre terel minket. Eddig ez bejött. PONT: Amikor belevágtak a  cégbe, csak gazdagok szerettek volna lenni?

W.  Á.:  Alapvetően nem gazdagok akartunk lenni, hanem sikeresek. És ami személy szerint engem nagyon fűt, az az, hogy ebben

az országban nagyon nagy szükség van arra, hogy – bármilyen területen – olyan sikeres magyar emberek legyenek, akik megmutatják, hogy érdemes valamibe belefogni és végigcsinálni. Ez erőt ad a többieknek is, hogy piciben elkezdjék. Én ezért csinálom, és ezért még sokáig nem kívánjuk eladni ezt a  céget, hanem mi magunk szeretnénk kamatoztatni azt, ami ebből befolyik. Ha tízszer vagy ötvenszer nagyobb lesz az árbevételünk, akkor is. Mert létszám ehhez nem kell nagyobb. PONT: Van még ebben a műfajban jövő? Hiszen egyszer csak betelik a piac…

W.  Á.:  Folyamatosan megújul a  termékpaletta, hiszen egyéb szoftverekkel is elkezdtünk foglalkozni. A  marketingkommunikációs eszközöket illetően pedig mi már azon gondolkodunk, hogy olyan rendszereket tudjunk fejleszteni és telepíteni egy bankfiókba, amelyek megszólítják az ügyfelet. Ilyen egy interaktív kirakat. Tehát az egész kirakat egy érintőképernyős felület, amelyre olyan tartalmat vetítenek, amelyben, mondjuk, egy csinos nő megszólítja a járókelőt, és beinvitálja a bankfiókba. Bent pedig a monitorokon – a  felkeltett érdeklődés nyomán – már célzott reklámokkal találkozhat a banki szolgáltatást igénylő leendő ügyfél. 

•

„Azon gondolkodtunk, hogy lehetne-e jobban csinálni azt a munkát, amivel foglalkoztunk. Végül arra jutottunk, hogy lehetne.”

2009. június

II. Garantiqa Polgármesteri Napok! Információ, lehetőség, megoldás A tavalyi év sikerére alapozva a Garantiqa és a Magyar Sakkszövetség együttműködésében idén is megrendezésre kerül a Polgármesteri Napok közösségi rendezvény. A II. Garantiqa Polgármesteri Napok tájékoztatást nyújt: • a gazdasági válság önkormányzatokra gyakorolt hatásairól; • az aktuális önkormányzati, településfejlesztési és finanszírozási kérdésekről; • európai uniós pályázatokról; • a turizmusban és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekben rejlő lehetőségekről; • már eddig megvalósult sikeres beruházásokról, fejlesztésekről; A rendezvény elsődleges célja a naprakész információ nyújtáson túl, hogy az önkormányzati és politikai döntéshozók, a pénzintézetek, valamint a Garantiqa között folytatott eszmecsere eredményeképpen valódi és személyre szabott pénzügyi megoldások szülessenek az önkormányzatok számára. A Rendezvény időpontja: 2009. október 8 – 10. Helyszín: Zalakaros, Hotel Karos Spa (8749 Zalakaros, Alma utca 1.)

További információ és jelentkezés: Bajzáth Anna igazgatóhelyettes Értékesítési és Marketing Igazgatóság Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 1053 Budapest, Szép u. 2. t: +36-1-485-8332 m: +36-30-4390367 f: +36-1-485-8389 e-mail: [email protected]

28

cél PONT.

Az elsők szöveg: Banyár László

biokozmetikumban

T

avaly egy neves szakemszítmények, élesztőkultúrák, körberekből álló nemzetnyezetbarát háztartás-vegyipari A saját közi zsűri a  28 legígétermékek, továbbá magas migyártóbázis retesebb innovációs nőségű kozmetikai termékek megteremtése projekt közé sorolta a  Biola kifejlesztésével és gyártási 2004-ben Natúrkozmetikai Kft. kozeljárásuk üzemesítésével fogkezdődött. metikumait, amelyek egy rélalkozott. A  külső megrendelészét Magyarországon elsőként seken túl aztán egyre több fejminősített hivatalosan is „biónak” lesztést végzett saját érdeklődési a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. körében is, amely a  kilencvenes évek A  kecskeméti családi vállalkozás mára hét második felétől kezdve egyre inkább a terméországba exportál a  legmagasabb igényeket szetes hatóanyagokat tartalmazó natúrkozkielégítő biokozmetikumokból. metikumok, majd az ennél is magasabb köA vállalkozás alapjait dr. Gyovai Viola vetelményeket kielégítő biokozmetikumok bio­lógus kutatásai teremtették meg. A  Ma- felé fordult. Gyovai Viola vezetésével a cég az gyar Tudományos Akadémia kandidátusa elmúlt tíz évben több mint száz lakossági és a nyolcvanas években az Országos Borászati professzionális alkalmazásra szánt natúrkozKutatóintézet mikrobiológiai osztályának ve- metikai arc- és testápolási terméket fejleszzetőjeként dolgozott, majd 1990-ben elindí- tett ki és tesztelt sikeresen. Ezeknek azonban totta saját vállalkozását – akkor még Biomed – látva a  natúr- és biokozmetikumok iránt viBt. néven. Először főként nagy, ismert gyár- lágszerte növekvő érdeklődést és keresletet tók megbízásából végzett termékfejlesztést, – már azt a sorsot szánták, hogy előbb-utóbb amelynek keretében étrend-kiegészítő ké- saját üzemükben, maguk gyártják azokat.

Pölös Csaba

Bio bíborka arcápoló és Teafaolajos tusfürdő

dr. Gyovai Viola

A biola kecskeméti üzeme

Gyermekkorból felnőttkorba Pölös Csaba – Gyovai Viola fia – ugyan még csak négyéves volt, amikor édesanyja elindította a vállalkozást, de már gyermekkorában hozzászokott a  laborok világához és az ott zajló kreatív munkához. A  jelenleg negyedéves jogászhallgató az utóbbi években tudatosan készült a  cég irányításának átvételére édesanyjától, aminek a  család tervei szerint az egyetem elvégzése után jön el az ideje. Magazinunk kérdésére Pölös Csaba elmondta: a  saját gyártóbázis megteremtése 2004-ben kezdődött, az első laborok létrehozásakor és a Sissy termékcsalád forgalomba hozatalakor a  Széchenyi Kártya és a  nagyszülők családi házára és földjére felvett hitel biztosította az indulótőkét. Ezt követően – OTP-hitel, illetve gép-lízingkonstrukció révén – valósult meg a  kifejezetten a  saját termékcsaládjaik gyártására szolgáló 700 négyzetméteres kecskeméti gyártóbázisuk, ahol jelenleg kilenc főállású munkatárs dolgozik. 2006-ban indult el a  biokozmetikumok előállítása, amelyek elsőként kapták meg a  hazai hivatalos minősítőszervezet, a  Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. „bio” minősítését. A  szóban forgó Biola termékcsalád azóta is folyamatosan bővül: a többek között arc- és testápolókat, masszázsolajokat, fürdőesszenciákat tartalmazó termékportfólióban egyebek mellett olyan különlegességekkel találkozhatunk, mint a bíborka arcápoló vagy a birsjázminpakócás arckrém, a  zsályás dezodor vagy a jojobás babafürdő-esszencia. Az álom, a saját gyártókapacitás létrehozása tehát megvalósult: az új fejlődési szakaszhoz pedig új társasági formát választott a  vállalkozás, amely Biomed Bt.-ből 2007 novemberében Biola Natúrkozmetikai Kft.-vé alakult át.

Natúr, bio: a különbség De mitől is lesz egy szépségápolási termék natúrkozmetikum, avagy biokozmetikum? A natúrkozmetikumokat illetően az a nemzetközi 2009. június

cél PONT. a rózsa szirmát hajnali 2 és 6 között kell leszedni

elvárás, hogy például szintetikus színezéket, ásványi olajokat és propilén-glikolt nem tartalmazhatnak. Általában igaz, hogy csak a bőrben hasznosuló természetes anyagok használása ajánlott. A gyártási folyamatra nézve pedig az ebben a  vonatkozásban Európa-szerte irányadónak tekintett német BDIH szervezet szabályai tiltják nemcsak az állatkísérleteket, de az állatok elpusztításával nyerhető vagy a génmanipulált növényekből származó alapanyagok felhasználását, illetve a  csíramentesítési célú radioaktív besugárzást is. A Biola Natúrkozmetikai Kft. termékei­ nek nagy részét ezen előírások figyelembevételével készíti, de a  Biola termékcsalád tekintetében ennél is tovább ment: ezen koz­ me­t ikumokat ugyanis a  Biokontroll Kft. folyamatos ellenőrzése mellett, az öko-fel­té­tel­ rendszerüknek megfelelően gyártják. A Biola arc- és testápoló termékcsaládnak a „bio” minősítés elnyeréséhez a  natúrkozmetikumokra vonatkozóknál lényegesen szigorúbb előírásoknak kellett megfelelnie. A  Biokontroll előírásai szerint az összetevők legalább 95 százalékának kell ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származnia. Ráadásul magát az üzemet és a gyártási folyamatot is évente tanúsíttatni kell a szervezettel.

Biopraktikák A kft. által felhasznált természetes alapanya­ gok nagy része magyar biotermelőktől származik, amelyeket egyébként szintén ellenőriz a  Biokontroll, de maga a  társaság is bevizsgál minden egyes szállítmányt a  felhasználás előtt. Pölös Csaba elmondta, hogy cégük például Fülöpjakab községben több családtól vásárol fel gyógynövényeket és egyéb növényi alapanyagokat. Ennek során olykor egészen speciális igényeknek is meg

29

a kasvirág ismert gyógynövény

kell felelni: például az egyik kozmetikumalapanyag, a rózsa szirmát hajnali 2 és 6 között kell leszedni ahhoz, hogy az optimális illóolaj-tartalmat elérjék. Az, hogy egy kozmetikum biónak nevez­ hető-e, nemcsak az összetevőkön, hanem a szi­gorú gyártási feltételeken is múlik. A bio­ kozmetikumokat gyártó üzemben például minden­nap mosodába kerülnek az alkalmazottak munkaruhái, az üzemi levegőt pedig UV-lámpák fertőtlenítik. Részben ezek a  higiéniai előírások teszik lehetővé, hogy a termékekhez ne kelljen mesterséges tartósítószereket adagolni: azokat elég antiszeptikus hatású (mellesleg kellemes illatú) illóolajokkal, illetve a biotermékekben engedélyezett természetazonos szorbinsavnak, benzoesavnak és azok sóinak a  felhasználásával konzerválni.

Piaci sikerek A kecskeméti vállalkozás mára több külföldi piacon is megvetette a  lábát: termékeinek mintegy 80 százalékát Kanadában értékesíti, de ottani kereskedelmi partnerük révén eljutnak az Egyesült Államokba is. Ebben az évben tervezik a  megjelenést az új-zélandi piacon, jövőre pedig a máltai és a ciprusi pia­ con. A  bio­kozmetikum-termék­c salád tag­jai Magyarországon leginkább a  társaság web- shopjában, kozmetikusoknál, valamint bio­­ boltokban érhetők el. Amint Pölös Csaba elmondta, a hazai fogyasztók árérzékenysége miatt itthon sokkal inkább fogy a Natu­r is­si­ mo névre keresztelt, alacsonyabb árfekvésű natúr­kozmetikum-termék­c saládjuk, amely például a Cora-áruházak polcain is megtalálható. Együttműködnek a  környezettudatosság felé elmozduló más cégekkel is: például a Saab közép-európai vezérképviseletét ellá-

tó Polar Mobil Kft.-vel, amely idén tavasszal már a Biola kozmetikumaival kedveskedett a  bioetanolos gépkocsimodellt vásárló ügyfeleinek.

•

Szabó László, az OTP Bank kecskeméti fiókjának igazgatója: Az OTP Bank 2007 nyarán kötött hosszú lejáratú devizaalapú hitelszerződést a Biola Natúrkozmetikai Kft.-vel. Pénzintézetünk a  hitelbírálat során többek között azt is figyelembe vette, hogy a cég magyar fejlesztésű, és elsősorban Magyarországon termesztett és gyűjtött alapanyagokból készített termékek forgalmazását tűzte ki céljául. A  termékek növekvő népszerűsége és a  vevők elégedettsége is jól mutatja, hogy a kft. által előállított termékek minősége kiemelkedő. A  biztosított forrást a vállalkozás fejlesztésre és tartós forgóeszköz finanszírozásra használta fel, így lehetővé vált a biokozmetikumok előállításának és értékesítésének további bővítése. A  későbbiekben a  forgalomnövekedéssel párhuzamosan a  vállalkozás likviditásának biztosítására folyószámlahitelt állítottunk be. Mindkét hitelkonstrukcióban a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. volt a bank partnere, készfizető kezességet vállalva a hitelösszegek 80 százalékára. Ez a fedezet az ügyfél számára könnyen elérhető volt, a bank számára pedig megfelelő biztosítékot nyújtott. A vállalkozás stabil és fejlődő működéséhez a cégtulajdonosok széles látóköre, hozzáértése és elhivatottsága egyaránt nélkülözhetetlen volt, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben.

2009. június

biztosPONT. 31

32

Válság ellen Garantiqa

Felújítások kezességgel

biztosPONT.

31

Válság ellen szöveg: Banyár László

M

A Garantiqa kezességvállalása a hitelösszeg 90 százalékára is kiterjedhet.

ájus termékeny hó­- nap volt a Ga­ran­t i­qa Hitelgarancia Zrt. szá­- mára: több olyan kez­ demé­nyezése is valósággá érett, amelyek engedélyeztetését a  gazdasági válság, illetve az ennek nyomában járó – főként a  kisebb vállalkozások működését nehezítő – hitelszűke hatásainak enyhítése érdekében indított el a  társaság. Az illetékes hazai és uniós szervezetek engedélyének megszerzésével immár az összes adminisztratív feltétel teljesült ahhoz, hogy a  Garantiqa 2010 végéig az eddigieknél lényegesen jobb feltételekkel támogassa a vállalkozások hitelfelvételét. A változásokat a  Garantiqa közvetlenül a  válság kitörése után kezdeményezte, arra számítva, hogy a nehéz időkben megnő a hitelgarancia intézményének jelentősége. Így is lett: azzal, hogy a  forgóeszköz-hitelezés feltételei szigorodtak, az egyre kevesebb kkv-hitel egyre nagyobb százalékában van szükség a  társaság garanciavállalására. Ráadásul az igénylők között egyre több olyan, a  kkv-szektor felső részébe tartozó vállalkozás is megjelent, amelyeknek eddig nem volt szükségük garanciavállalásra. Számukra azonban a  Garantiqa által nyújtott szolgáltatás igénybevétele többször is az állami támogatások EU-s korlátaiba ütközött. Szerencsére az unió a válság miatt nyitottabbá vált a hitelhez jutást megkönnyítő intézkedésekre, így a társaság megkapta a zöld lámpát a javaslataihoz. A jóváhagyott könnyítések közül az egyik legfontosabb az, hogy a  Garantiqa kezességvállalásának mértéke immár nemcsak a  kamatokkal növelt hitelösszeg 80 százalékáig terjedhet, hanem elmehet akár 90 százalékig is – legalábbis akkor, ha a  kezességgel érintett hitelösszeg nem haladja meg a  vállalkozás teljes éves bérköltségét.

Garantiqa

Ráadásul a  megkapott csoportmentesség révén három és félszeresére emelkedett az egy vállalkozás fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalható kezesség összege – legalábbis azokban az esetekben, amikor a  hitelt beruházási, fejlesztési, foglalkoztatási, környezetvédelmi vagy K+F célokból veszik fel. Ezeknél a  hiteleknél az egy vállalkozás számára nyújtható garanciavállalás összege 725 millió forintról (2,5 millió euróról) 2,5 milliárd forintra emelkedett, ami a nagyobb kkv-k igényeinek teljesítését is lehetővé teszi. Szintén a  gazdasági válságra való tekintettel engedélyezte az Európai Unió azt, hogy a  Garantiqa állami viszontgaranciával vállaljon kezességet olyan vállalkozások hiteleire is, amelyek 2008 második felében, bizonyíthatóan a válság miatt kerültek nehéz helyzetbe. Így a  bankok és ügyfeleik akkor is megkereshetik garanciaigényükkel a  Garantiqát, ha a pénzintézet új fedezet bevonása nélkül felmondaná a hitelt.

További jelentős változás, hogy a  Garan­ tiqa immár a de minimis támogatások határát átlépő cégek hiteleihez is vállalhat kezességet. A  Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája (PM-TVI) által kiadott állásfoglalás révén a  Garantiqa belépett azon intézmények közé, amelyek átmenetileg 500 ezer eurós rendkívüli támogatást nyújthatnak a kkv-k számára. Ez a Brüsszel által nemrégiben jóváhagyott keret arra szolgál, hogy a tagállamok vállalkozásokat segítő intézményei 2010 decemberéig átmenetileg olyan cégeket is külön engedély nélkül tudjanak támogatni, amelyek már nem lennének jogosultak állami támogatásra. Ez általában akkor következik be egy cég életében, amikor a  neki nyújtott állami támogatások mértéke hároméves távlatban átlépi a „kis összegű támogatás” értékhatárát, azaz a 200 ezer eurót, vagy az egyedi kezességvállalás nagysága a 2,5 millió eurót. Ezeknek a  vállalkozásoknak most lehetőségük nyílik arra, hogy 500 ezer euró erejéig további állami támogatást vegyenek igénybe, például állami viszontgaranciával nyújtott hitelgarancia formájában.

•

Húsüzem: a bankok a nagyobb ügyfelektől is kérik a hitelgaranciát

2009. június

biztosPONT.

32

Felújítások szöveg: Banyár László

Á

Nehéz feladat a közös tulajdonú házrészek felújításának megszervezése.

prilistól társasházak és lakásszövetkeze­ tek is igénybe vehe­t ik a  Garantiqa Hi­telga­ ran­cia Zrt. által kínált kész­fi­ze­tő kezességet, amely hozzásegíti a lakó­- ­közösségeket, hogy a  korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel juthassanak hozzá felújítási hitelekhez. Az intézmény ebben a  konstrukcióban a  társasházak és a  lakásszövetkezetek által felvett hitel kamatokkal növelt összegének legfeljebb 80 százalékára vállal garanciát.

Renoválni, de miből? Aki már részt vett valaha társasházi vagy lakásszövetkezeti közgyűlésen, az bizonyára egyetért azzal a kijelentéssel, hogy minél nagyobb létszámú egy lakóközösség, annál nehezebb feladat még az ingatlan mindennapos

2009. június

kezességgel

fenntartásával kapcsolatos kö- ÖKO-program stb.). Ezeknél a  pályázatokzös pénzügyek megszervezé- nál az állam nevében eljáró Önkormányzati se is. Hiszen olykor akár több Minisztérium többnyire azt köti ki, hogy az száz lakás tulajdonosainak ér- állam által finanszírozott rész legfeljebb a teldekeit kell közös nevezőre hoz- jes felújítási projekt egyharmadát fedezheti. ni, nem beszélve arról, hogy ritka Amennyiben az érintett helyi önkormányzat az olyan lakóközösség, ahol mindenki vállalja, hogy a költségek további egyharmabetartaná a közös költségek viselésével kap- dának erejéig maga is támogatja a  felújítást, csolatos szabályokat. Még nehezebb dolog akkor pályázatot hirdet a területén található a közös tulajdonú házrészek (tető, homlokzat, társasházak körében, és az igényeket összelépcsőház, esetleg csatornarendszer, fűtési gyűjtve a  társasházakkal közösen indulnak rendszer) felújításának megszervezése, ami az állami támogatásért. ráadásul legtöbbször a  lakók anyagi erejét meghaladó feladat. A  lakásállomány lepusz- Saját erőtlenség tulása azonban mindenképpen elkerülendő, Az önkormányzatoknál – mint azt Lakatos ezért a  lakásszövetkezetek és a  társasházak Norberttől, a Raiffeisen Bank önkormányzaaz olykor akár több százmillió forintra rúgó ti főosztályának munkatársától megtudtuk felújítások költségeinek fedezése érdeké- – az a jellemző gyakorlat, hogy amennyiben ben különféle állami és önkormányzati tá- a  felújítások támogatása mellett döntenek, mogatásokra pályázhatnak (Panel-program, akkor a maximális (egyharmados) mértékű támogatást nyújtják a  kiválasztott társasházaknak, forrásszűke esetén tehát nem a  támogatás mértékét, hanem inkább a  támogatott házak számát csökkentik. Sajnos az önkormányzatok költségvetése az elmúlt években az ország számos településén igencsak kedvezőtlenül alakult, a  takarékosság kényszere pedig sok helyen egyáltalán nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat anyagilag hozzájáruljon a társasházak vagy a  lakásszövetkezetek felújítási munkáihoz. Ezért 2008-tól lehetőség van arra is, hogy utóbbiak közvetlenül, vagyis az önkormányzat kihagyásával igényeljék az említett állami támogatásokat. Ez olyan településeken is lehetővé teszi az állami forrás igénybevéte­ lét, ahol az önkormányzatoknak nincs keretük a társfinanszírozásra. Hátrány azonban, hogy az ilyen módon közvetlenül pályázó társasházaknak a  beruházási költségeknek nem az egy-, hanem a kétharmadát kell a saját erejükből finanszírozniuk. Akármennyi is a támogatás, a felújítások alkalmával a  lakóközösségeknek is mélyen

biztosPONT. a zsebükbe kell nyúlniuk. A szükséges saját társa elmondta, bankjuknál a legegyszerűbb erő – legyen akár egy- vagy kétharmada a tel- társasházi termékstruktúrában az ingatlanjes felújítási költségnek – pedig a legtöbbjük- tulajdonosok a  felvett hitel adósságszolgánek nem áll teljes mértékben a  rendelkezé- latának megfelelően megemelik a  közös sére, még akkor sem, ha becsületesen tettek költséget, és ez a  társasházi többletbevétel félre a  közös költségből a  felújítási alapba. a forrása a havi tőke- és kamatfizetésnek. EbMinél nagyobb, teljesebb tehát a  felújítás, ből az alapkonstrukcióból indulnak ki aztán annál valószínűbb, hogy a  társasház/ a különböző ügyféligényeknek megfelelakásszövetkezet hitelt kénytelen lő variánsok, amelyek közül a lakásfelvenni a  szükséges saját erő takarékpénztári megtakarítással A bank megelőlegezése végett. Ennek kombinált hitelkonstrukciók munkatársai terheit enyhíti, hogy az állam a  legnépszerűbbek. Ezek kesegítenek – bizonyos feltételek teljesüretében – a  hitelösszegnek a hitelt felvenni lése esetén – normatív móés járulékainak lakásonként szándékozó don kamattámogatást nyújt való meghatározása után – társasa  lakóközösségek által felvett a  lakók vagy maga a  lakóköházaknak. felújítási célú hitelekhez. A  kazösség a  hitel tőkeösszegéhez mattámogatás legfeljebb tízéves igazodó lakás-előtakarékossági futamidőre jár, mértéke pedig az első szerződéseket kötnek, az ebből keletöt évben a bank által felszámított hitelkamat kező megtakarítást pedig a  bankra enged70 százaléka, a második öt évben pedig a ka- ményezik. A megemelt közös költségből azumat 35 százaléka. Lakatos Norbert szerint az tán a lakóház egyfelől a hitelhez kapcsolódó időben csökkenő mértékű támogatás miatt havonkénti kamatfizetést, másfelől a  lakók az a  jellemző, hogy a  támogatott hiteleket nevében kötött lakás-takarékpénztári szera házak ötéves futamidőre veszik fel. ződés terheit teljesíti. Az előtakarékossági szerződés lejártával a  lakók a  kiutalt (és Hitelkonstrukciók: a bankra engedményezett) megtakarításból népszerű a kombinált egy összegben teljesítik a bankkal szemben A felújítás céljára igénybe vett társasházi hi- fennálló tőketörlesztési kötelezettségüket. teleknek számos különféle konstrukciója is A  konstrukció előnye a  lakás-takarékpénzlétezik. Mint azt a  Raiffeisen Bank munka- tári befizetések után járó jelentős állami

33

támogatás, amely magánszemélyek vonatkozásában évi 72 ezer forint, társasházak és lakásszövetkezetek tekintetében pedig lakásszámtól függően évi 108–324 ezer forint. A pénzintézet munkatársai nagy szakmai segítséget nyújtanak a  hitelt felvenni szándékozó társasházaknak abban, hogy az optimális finanszírozási konstrukciót válas�szák. Lakatos Norbert szerint ennek, illetve az egy lakóra jutó alacsony adósságszolgálatnak, az értékteremtő beruházásnak, valamint az energia- és egyéb díjmegtakarítási lehetőségeknek köszönhetően a  kamattámogatott hiteltermék igen népszerű a társasházi ügyfeleik körében.

•

Fedezetnek hitelgarancia Természetesen a társasházak és a lakás­ szövetkezetek által felvett hiteleket sem adják megfelelő fedezetek nélkül. A legtöbb pénzintézet ilyenkor – az általában kötelezően megkövetelt számlavezetésen és a  ház számlájára bejegyzett inkasszójogon túl – a  társasház, illetve a lakásszövetkezet közös tulajdonú, forgalomképes és tehermentes ingatlanára kér jelzálogjogot, de elfogadnak önkormányzati kezességvállalást, állampapírfedezetet vagy óvadékként elhelyezett betétet is. Előfordul, hogy a társasháznak nincs a fedezet céljára megterhelhető, for­ga­ lom­képes közös helyisége, az óvadéki betéttől pedig annak alacsony kamatozása miatt ódzkodik – mondja Bajzáth Anna, a  Garantiqa Hitelgarancia Zrt. értékesítési vezetője. Ilyenkor jöhet jól a Garantiqa által kínált készfizető kezesség, amely 2009 áprilisától a társasházak és a lakásszövetkezetek számára is hozzáférhető a kamatokkal növelt hitelös�szeg 80 százalékának mértékéig. A  termék könnyen és gyorsan elérhető, ezért a  Garantiqa a  legrosszabb esetben is évente 1–2 milliárd forintos állományra számít a társasházi és lakásszövetkezeti hitelek mögé vállalt kezességek révén. Ha viszont fennmaradnak a  meglévő állami támogatások, akkor akár 4–5 milliárd forint hitel felvételéhez is hozzájárulhat ezen a módon a társaság.

2009. június

közPONT. 35

38

A válság mint lehetőség

CSR itthon: merre tovább? Interjú Radácsi Lászlóval, a B&P CSR management ügyvezetőjével

köz PONT.

35

A válság mint lehetőség szöveg: Soós Rita

N

apjainkban egyre több szó esik a  fenntarthatóság kérdésköréről. Sok év telt el az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága számára készített Brundtland- jelentés megjelenése óta, de a termelési és a fogyasztási szokásokra hatással lévő nagy áttörés a mai napig várat magára. A  válság közepette ugyanakkor biztató jel, hogy az angolszász típusú közgazdaságtan végre saját tabujaival is elkezdett foglalkozni. Az egyik ilyen kényes kérdés – mondhatnánk, a  legfőbb mumus – az állandó növekedés és

a  fenntarthatóság ellentmondásossága. A főáramú közgaz­ daságtan a  mai napig adós a ma­g yarázattal, hogyan is képzeli a folyamatos növekedést egy véges, zárt rendszerben.

A nyugati gondolkodásnak újra kell definiálnia a fejlődés fogalmát.

Az alternatív közgazdaságtan új korszaka A fenntarthatóság egészen a  válság kirobbanásáig az alternatív közgazdaságtan varázsigéje volt. Összeegyeztethetetlennek tűnt a fejlődéssel, amely a nyugati ember számára mindig is központi kérdés volt. A fejlődésről persze nehéz volna azt állítani, hogy rossz, hi-

szen a gondolkodó és alkotó ember mindig is ebben látta a megerősítést: vagyis hogy amit tesz, az valamivel hozzájárul a küzdelmekkel teli élet könnyebbé tételéhez. A  zavar akkor keletkezett, amikor a fejlődést a nyugati gondolkodás a  minőségi és a  mennyiségi növekedéssel azonosította, és a  mennyiségi kritériumtól akkor sem volt képes megszabadulni,

A Brundtland-jelentés A fenntarthatóság eszméje alig több, mint két évtizedes múltra tekint vissza. Először az 1987-ben elfogadott Közös jövőnk című – más néven Brundtland- jelentés (Gro Harlem Brundtland as�szony, Norvégia akkori miniszterelnöke neve után) – ENSZ-dokumentumban szerepel. Az elemzés áttekintette a  legfontosabb ágazatok helyzetét, problémáit, és javaslatokat tett a cselekvésre. Kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát és az intézményi reformok szükségességét. Az anyag összekapcsolta a környezetvédelem és a  gazdasági növekedés és fejlődés feladatait, következményeit. A készítők javasolták, hogy a környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát a jövőben a tervezés és a végrehajtás minden szintjén egységes rendszerben szemléljék és kezeljék. A  jelentés fő üzenetét a fenntartható fejlődés koncepciójának felszínre hozatala és központba állítása képezte. Minden cselekvést a fenntarthatóság elvei szerint javasoltak újraértékelni. Mára klasszikusként emlegetett definíciójuk szerint: „A  fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen generációk szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket.” A dokumentum kiemelte, hogy a fenntartható fejlődés nem valósítható meg csupán nemzeti szinten, ezért globális erőfeszítésekre van szükség. Ennek eredményeképpen előtérbe kerültek az országok közötti két- és többoldalú kapcsolatok. A jelentés hatására az ENSZ 1992-ben szervezte meg Rio de Janeiróban a második környezetvédelmi világkonferenciát

„Környezet és fejlődés” címmel. A  Riói Konferencián két jogilag kötelező érvényű megállapodást is aláírtak: az egyik a klímaváltozás elleni védekezésről, a másik a biológiai sokféleség megőrzéséről szólt. A következő ENSZ-világkonferenciát 2002-ben Johannesburgban tartották. Ezen a rendezvényen erősödött fel a társadalmi pillér szerepe is, így alakult ki a fenntartható fejlődés három tartópillére: a környezet, a gazdaság és a társadalom.

Gro Harlem Brundtland

2009. június

36

A közgazdaságtan kezdi túllépni saját árnyékát

köz PONT. A változások lassan következnek be, vagy gyorsan, de magas árat kell értük fizetni.

hatékonyság, valamint a zöld termékek, illetve szolgáltatások piacra dobása. Más cégek inkább taktikai megközelítést alkalmaznak, vagyis a fenntarthatóságra eszközként, egyfajta PR-fogásként tekintenek, amely növeli a  hírnevüket. Erőfeszítéseik elsősorban a  környezeti politika felminősítésére, illetve létező kezdeményezéseik fenntarthatósági színben való feltüntetésére korlátozódnak. Lelkesedésük jobbára a  fenntarthatósági riport kiadásáig, illetve a  társadalmi felelősségvállalásért járó díj elnyeréséig tart.

Meglepődött elemzők és önmagukért beszélő eredmények

a fenntartható üzleti működés kifizetődik

amikor egyre nyilvánvalóbbá vált bolygónk sebezhetősége. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a közgazdaságtan fejlődését illetően új korszak hajnalán vagyunk. A mainstream (főáramú) közgazdaságtan kezdi túllépni saját árnyékát, és soha nem látott nyitottsággal fordul minden olyan tétel és eredmény felé, amivel ez idáig csak az alternatív iskolák foglalkoztak.

A kritikus tömeg és a jövő A fiatalabb generációknak – amelyeket a változás leginkább érint – nem kevés fejtörést okoz a kérdés, vajon mikor érkezik el az a pillanat, amikor nagy tömegek fogják belátni, hogy a  jelenlegi fejlődési pálya nem tartható, és életvitelüket, fogyasztási szokásaikat radikálisan át kell alakítaniuk, a fenntarthatóság elveivel összhangban. De legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy vajon marad-e elegendő idő a változtatásokra. Jogos az aggódás, hiszen a  nagy változások vagy lassan következnek be, vagy igen magas árat kell fizetniük a tömegeknek, ami 2009. június

kikényszeríti a gyors alkalmazkodást. A vállalatok világában válság idején nem könnyű példákat találni a fenntarthatóság mellett történő megingathatatlan elköteleződésre. Mivel a cégek költségcsökkentő magatartással válaszolnak a globális gazdasági visszaesésre, sokan éppen a fenntarthatóságra szánt tételek megnyirbálásával kezdik. Kérdés persze, hogy az ökológiai szempontok termelésben történő érvényesítése valóban hátránnyal jár-e az üzlet szempontjából, vagy olyan tévhit csupán, amin ideje túllépni.

A változás szele a vállalatoknál Az elmúlt évek egyre hevesebb vitái a globális felmelegedésről, a  fogyasztói szokások környezettudatosabbá válása és a  törvényi szabályozások módosulásai számos vállalkozást kényszerítettek arra, hogy reagáljanak a fenntarthatóság kihívásaira. A  cégek egy része stratégiai változtatásokat hajtott végre, azaz a vállalati stratégiát az emberi és a természetes erőforrások fenntarthatóságához igazította. Ebben hangsúlyos szerepet kapott az energia-

Tekintve, hogy a  pénzügyi válság egyre nagyobb áldozatokkal, a  fenntarthatósági célú projektek pedig többletköltségekkel járnak, mind több vállalat tervezi a  zöld programok elhalasztását. Azonban még mielőtt bárki elhamarkodott döntést hozna, nem mehetünk el szó nélkül az ezzel kapcsolatos tapasztalatok mellett. Egy friss – az AT Kearney menedzsmenttanácsadó cég által 99 vállalkozás körében végzett – elemzés nem kevesebbet állít, mint hogy a  fenntarthatóság mellett valódi elkötelezettséget mutató cégek a jelenlegi válság idején életképesebbek, jobb eredményeket tudnak felmutatni, mint a „zöld ügy” iránt közömbös társaik. Ezen vállalkozások sajátossága, hogy a  hosszú távú eredményességet részesítik előnyben, a  fenntarthatóság minden szinten stratégiai elemként jelenik meg, s erős cégirányítással rendelkeznek, amelynek egyik alapeleme az üzleti etika. Nagy súlyt fektetnek a  vállalat átláthatóságára, figyelembe veszik az ENSZ „Global Compact” ajánlásait (emberi jogok, környezeti megfontolások, korrupcióellenesség elvei), és etikai kódexüket, üzleti magatartásuk elemeit megosztják az érintettekkel. Különös figyelmet fordítanak a  környezetvédelemre, a  zöld innovációkra. Az elemzés végső konklúziója az, hogy amennyiben a  vállalkozást át lehet alakítani a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően, érdemes kitartani az ilyen jellegű változtatások mellett. A szerzők valószínűsítik, hogy az ökológiai értékek iránt elkötelezett befektetők értékelni fogják ezt, és a válság után az érintett cégek soha nem tapasztalt módon erősödhetnek meg. 

•

us

hungary

a puBlicaTion oF The ameRican chamBeR oF commeRce in hungaRy

OctOber 2008 – VOlume XIX/8

Tudni szeretné, hogy mit gondolnak a magyar gazdaságról a hazánkban élő külföldiek?

Cooperation Cooperation taking ustaking us shape us Szeretne jól értesült lenni?

Kiváncsi a gazdasági élet befolyásos szereplőinek véleményére?

The second Regional HUNG ARY eneRgy The second H U NG ARY g FoRum in n i e e s t Sigh ure Regional eneRgy BudapesT the fut HUNGARYFoRum in BudapesT APRIL 200

9 – VOL

UME XX/

3

NGARY CE IN HU

n o i t a r e p Coo takinC g ooperati o n e p a t a h s k i ng s h a p e Crisis management

ICA E AMER N OF TH ICATIO A PUBL

N CH

ER OF COMM AMBER

A PUBL ICATIO N OF TH E AMER ICAN

CHAMBE

THE

R OF CO MMER

CE IN HU NGARY

G IN G SECOND A C H AN TE LE IA NIONAL C LI EN U N G AR REG Y FO R H SM ? ENERG TO U RI

MARCH

2009 – VOL

UME XX/

2

IN FORUM T ES BUDAP

A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY

MAY 2009 – VOLUME XX/4

THE SECON REGION D AL ENERG FORUM Y BUDAP IN EST

HOW MUCH CAN THE BAJNAI GOVERNMENT DO?

Trying to competitivregain eness H AN D LI

Supporgt fo traininS

Ultraluxury is out

r

MANY ANTS RESTAUR OSE CL MIGHT

SCHOOL THEIR STRESS NCE IMPORTA DURING ION RECESS

1864 ISSN 1417 3778 Online: 1417

ISSN 1417 Online: 14171864 3778

C RI SI S N G D EB H EATSAT E Top s UP performer CITIBANKY HUNGAR WITH STICKING TS ITS CLIEN

Log on to new jobs and business es TH

Lookin for the g time to bu

E INTER AS A WA NET OF THE Y OUT CRISIS

y

WHAT TR WILL PR ENDS EQUITY IVATE FOLLOW?

A frustrated optimist

Push-button purchases

LES NEMETHY ABOUT HUNGARY, 20 YEARS AFTER

M-PAYMENT TECHNOLOGY MOVING FORWARD

Gainin groundg

AMERICA FOOTBA N POPULA LL’S ON THE RITY RISE

Marketing the Mangalica DEMAND SOARS FOR THIS PIGGY ON THE MARKET

ISSN 1417 1864 Online: 1417 3778

Fizessen elő Ön is az Amerikai Kereskedelmi Kamara hivatalos lapjára, mely 1999 áprilisa óta jelenik meg folyamatosan! Érdeklődni lehet: PrintXBudavár Zrt. H-1061 Budapest, Király u. 16. Tel.: +36 1 887 4848 Fax: +36 1 887 4849 Make a e-mail: real [email protected] Cross-

difference inTeRview wiTh us

border nationa-

From the trenches poliTical and

38

köz PONT.

CSR itthon: merre tovább? szöveg: Banyár László

PONT: Kezdjük azzal, hogy mi is tulajdonképpen a CSR? Egy új vállalatvezetési megközelítés, mozgalom vagy valami más?

Interjú Radácsi Lászlóval, a B&P CSR management ügyvezetőjével

R.  L.:  Ahhoz, hogy a  vállalatok társadalmilag felelős módon, a  tevékenységük által érintett csoportok érdekeire figyelve működjenek, új eszközöket kell beépíteniük a működésükbe. A CSR ezért nemcsak egy mozgalom, hanem új vállalatvezetési módszer is, amely

Radácsi László 1968-ban született Debrecenben. 1994ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, majd 2001-ben ugyanitt szerezte PhD-fokozatát is. 2006ig a  Budapesti Corvinus Egyetem docense volt, ahol a  régióban elsőként oktatott CSR-témájú tárgyakat vállalati programokon és vezetőképzésen. 2005-től 2007-ig az üzletietika.hu szakmai vezetőjeként, 2006 januárjától 2007 szeptemberéig a  Mol-csoport Etikai Tanácsának elnökeként tevékenykedett. 2006 őszétől a Braun & Partners Network szakmai igazgatója, majd 2007 nyarától a  cégcsoporthoz tartozó, piacvezető CSRtanácsadó vállalat, a B&P CSR management ügyvezetője.

Radácsi László

2009. június

annak a  problémának a  kezelésére jött létre, hogy a társadalom, a mind erősebb civil mozgalmak már nem fogadják el feltétlenül legitimnek a vállalatok – jogilag amúgy rendben lévő – üzleti működését. A  megoldás során először is valahogyan meg kell érteni, fel kell mérni, hogy mit is akarnak az érintett csoportok. A CSR éppen azzal hozott újat a cégek működésébe, hogy kialakította az érintetti bevonás módszertanát, amely arról szól, hogy a  vállalat térképezze fel, kik is az érintettjei, létesítsen velük párbeszédet, s építse be a működésébe azt, amit a javaslataikból megfontolandónak tart. Mindezzel együtt jár, hogy a  cégeknek a korábbinál sokkal többet kell kommunikálniuk. Erre a kommunikációra alakult ki a fenntarthatósági jelentések eszköze, amelynek szintén van nemzetközi sztenderdje. Ha megnézünk egy ilyen jelentést, akkor azt látjuk, hogy a  vállalat működésének nagyon széles köréről tartalmaz információkat, a munkatársakkal való bánásmódtól kezdve a természeti környezetre kifejtett hatáson át a  társadalmi szerepvállalásig. Ahhoz, hogy ez az újfajta vállalatvezetési mód működni tudjon, nagyon sok mindent kell megváltoztatni a  vállalaton belül is. Magyarán a  CSR-filozófia térnyerése magával hozta annak szükségszerűségét, hogy épp olyan vállalati funkcióvá váljon, mint amilyenné korábban a marketing vagy a HR vált. PONT: Hogyan jellemezhető a CSR hazai

helyzete? R.  L.:  Magyarországon mára a  CSReszközrendszer számos eleme megjelent. Az élenjáró vállalatoknak van CSR-stratégiájuk, s szerencsére egyre több az olyan cég is, amely nemzetközi sztenderdek szerinti fenntarthatósági jelentést publikál. Folyik tehát ennek a területnek a kialakulása, bár még igen mes�sze vagyunk a  nyugat-európai és az északamerikai élvonaltól, különösen a  felelős vál-

köz PONT. lalati működés intézményesítését tekintve. Ugyanakkor a  volt szocialista blokk országainál sokkal jobban állunk: a kutatások szerint a  magyarországi nagyvállalatok hamarabb kezdtek el élni ezekkel az eszközökkel, és előrébb tartanak a tudatos fejlesztésben is. Az is látszik, hogy a hazai fejlődést e téren is a multinacionális vállalkozások mozgatják, amelyek az itteni leányvállalatoktól is megkövetelik az anyaországban szokásos működési módokat. Összességében már abban a fejlődési fázisban vagyunk, amikor egyre kevesebben gondolják, hogy a CSR egyenlő az adományozással, illetve hogy ez csupán a vállalatok egyfajta „szerencsenmosdatása”, zöldre festése vagy lelkizése volna.

39

Dolgozni értük, de velük együtt!

PONT: Ezek szerint a  hazai kkv-k körében egyáltalán nem találkozhatunk még a szóban forgó funkcióval?

R.  L.:  Önálló területként nem, hiszen ehhez kell egy bizonyos vállalatméret. Ezzel együtt a CSR már számos kis- és közepes magyar cégnél is megjelent. Sokan a  beszállítói mivoltukból fakadóan kényszerülnek arra, hogy e területen is megfeleljenek a nagy cégek elvárásainak. Egyes nagyvállalatok például elvárják a beszállítóiktól, hogy az ázsiai gyártelepeiket emberi jogi szempontból is auditálják. Nem hiányzik ugyanis nekik egy olyan botrány, hogy miközben az alvállalkozójuk állítja elő a  sportcipőt, addig az Egyesült Államokban nekik kell azzal szembesülniük, hogy ők a gonosz multi, aki kizsákmányolja, veri, vagy börtönből hozatja a  munkaerőt. A  beszállítói láncra való odafigyelés tehát nagyon komoly tendencia. Emellett a hazai mikrovállalkozások közül főleg azoknál foglalkoznak ezzel a  témával, amelyeknek a tulajdonosa vagy az alapítója személyes értékrendje alapján tartja azt fontosnak. Ahol azonban nem ilyen értékvilág jellemzi a vállalkozás mögött állókat, ott nem is foglalkoznak a CSR-rel egészen addig, amíg ez piaci kérdéssé nem válik. PONT: Az elterjedtségen túl miben más a  CSR magyarországi gyakorlata, mint ahogyan azt Nyugaton művelik? Miben várható előrelépés idehaza?

R. L.: A legfontosabb különbség talán az, hogy Magyarországon a  civil szervezetek és a vállalatok közötti viszony egyelőre inkább a  kritikáig jutott el. Ritka még a  problémák megoldását célzó projektalapú együttműkö-

CSR:

dés. Elég sok radikális szerveritkán van közvetlen képviseharmóniában zet van, amely valami miatt lője a cég felsővezetőségében a természettel támadja a  vállalatokat, de nais. Ebben pedig biztosan lesz és a társadagyon kevés példa akad arra, változás, hiszen ez a terület is lommal. hogy ezek a szervezetek együtt ugyanolyan menedzsmenttádolgoznának a  cégekkel azért, mogatást és képviseletet igényel, hogy megváltoztassák a nekik nem mint bármely másik. tetsző dolgokat. Nyugat-Európa sokkal PONT: Az önök cége tavaly elindított egy előbbre jár ebben: ott akár az egyes vállalatok szintjén, akár az iparágak szintjén nagyon ko- programot Good CSR néven, amelynek keremoly példák vannak a globális és a helyi – oly- tében huszonöt vállalat rövidített fenntarthatósági jelentését adták közre egy kötetben. kor akár kis falusi – civil szervezetekkel való együttműködésre. Magyarországon ennek Milyen tanulságokat lehet leszűrni ezekből a kultúrája sajnos még nem alakult ki, de azt a jelentésekből? gondolom, hogy a következő években áttörés R.  L.:  A  legfontosabb tanulság az, hogy várható ezen a téren. A másik terület, ahol nagy fejlődés vár- a  CSR-rel tudatosan foglalkozó vállalatok ható hazánkban, az érintettek igényeinek előbb-utóbb eljutnak ahhoz a  kérdéshez, feltérképezése és az érintetti kapcsolatme- hogy mi is az ő iparáguk specifikuma e nedzsment – annál is inkább, mert ez nagyon szempontból. Más és más problémákkal kell kézzelfogható üzleti előnyöket képes nyújta- foglalkoznia egy távközlési cégnek vagy egy ni. A tapasztalatunk az, hogy az érintettekkel gyárnak, mert más-más hatással vannak a körvaló közvetlen kapcsolatból nagyon sok olyan nyezetükre, a  fogyasztóikra és a  munkatárvisszajelzés származik, amelyik közvetlenül saikra. Az élenjáró cégek ezt már pontosan hasznosítható az üzletben. Az eddig lebonyo- tudják. Ha megnézzük a  kötetben szereplő lított magyarországi párbeszédekből az lát- huszonöt cég jelentését, akkor azt látjuk, hogy szik, hogy a vállalatok számára ezek nagyon nagyon eltérő a CSR-tevékenységük fókusza. Van, ahol a munkavédelem és a biztonság kérközvetlen tanulási élményt nyújtanak. Szintén nagy változás várható a CSR válla- dése a  legfontosabb, máshol a  munkatársak laton belül betöltött szerepét illetően. Ma még lojalitásának a  növelése és a  jó munkahelyi általában nincs is külön költségvetés e célra, légkör kérdései, s van, ahol a fogyasztók tájés néhány ritka kivételtől eltekintve nincsenek koztatása a kulcs. Ez pedig azt jelenti, hogy jó dedikált CSR-felelősök sem, hanem többnyire úton járunk, hiszen az a helyes, ha mindenki a kommunikációs területre bízzák, hogy ezzel a saját tevékenységét elemezve jut el a maga a feladattal is foglalkozzon. A CSR-nek nagyon CSR-stratégiájához.

•

2009. június

pont PONTpont.

40

pont PONTpont. 41

42

44

46

48

Work for peace! Roma majális – nem csak romáknak

Fesztiválok nyara

A katalánok büszkesége

Konyha határok nélkül

Polcz Alaine: Amire nem szeretünk gondolni

2009. június

Work

pont PONTpont.

41

for Peace! Roma majális – nem csak romáknak

szöveg: Somogyi Gábor

B

ár Radó János, a  Roma Polgárjogi Alapítvány majálisának szervezője pontos leírást adott arról, hogy a Felvonulási tér melyik részén lesz a rendezvényük, tanácstalanul bolyongok az ünneplők között. Romákat keresek, de mindenhol együtt látok cigányokat és nem cigányokat. Jó volna, ha a mindennapokat is ez az állapot jellemezné… Mintha igazi vurstliban lennék, ameddig a  szem ellát, mindenfelé boldog gyermekarcokat fedezek fel a városligeti téren felállított játékoknál. Végül a színpad mellett futok ös�sze Horváth Aladárral, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjével, a Tavaszköszöntő Majális főszervezőjével. H. A.: Az első majálisunk Magyarország EU-csatlakozásának napján volt, s azóta minden évben megtartjuk. A célunk az, hogy olyan programot szervezzünk, amely a szegény gyerekek számára is megnyitja a Városligetet, és számukra is szórakozási lehetőségét nyújt. Ezért összefogtunk cigány vidámparkosokkal, akik vállalták, hogy ha a főváros jutányos áron adja a területet a rendezvényhez, akkor naponta 500 gyerek ingyen használhatja a vidámparki játékokat – mondta magazinunk kérdésére a közismert roma vezető. PONT: A  jegyszedők pedig nyilván nem nézik, hogy roma vagy nem roma gyerek a dodzsemre jelentkező…

Radó János és Horváth Aladár

H.  A.:  Szó sincs erről, aki idejön, és bekapcsolódik a tehetségkutató vagy a játékos, szórakoztató programokba, „tiszteletjegyet” kap a gyermekvidámparkba. És mi sem nézzük a „hovatartozást”, a bőrszínt, ahogy a kisgyerekek sem, akik nem foglalkoznak még ilyen csúnya dolgokkal. Csokoládét és egyéb ajándékokat is vettünk, amelyeket a különböző játékok győztesei kapnak meg. A kulturális programban pedig az ország kiváló – többségében roma – muzsikusai lépnek színpadra. Ehhez támogatókat kértünk, és többek között a Garantiqa Zrt. és a Raiffeisen Bank segített abban, hogy kifizethessük a tényleg egészen alacsony díjakért fellépő művészeket. Ennek jóvoltából kétnapos, nagyszabású kulturális rendezvényt tarthatunk. Rendkívüli módon örülök, hogy ez egy nyitott rendezvény, amely nemcsak cigányokat, hanem minden jóérzésű embert szívesen lát. Már csak az idősebbek emlékeznek arra, amikor még a cigányok

Balogh Rebeka, a Tavaszköszöntő Majális műsorvezetője: Most először leszek egy ilyen nagyszabású program műsorvezetője a színpadon. Eddig még soha nem csináltam ilyet. Egy picit izgulok, de éppencsak egészségesen. Amúgy a  Raoul Wallenberg Szakközépiskolába járok, humán- és szociálismunkás-képzésre. Szeretnék majd ezen a  területen dolgozni, de természetesen a továbbtanulás is a terveim között szerepel.

többsége állandó keresettel rendelkezett, és a cigány és nem cigány emberek egyik fontos közösségi alkalma volt a majális. PONT: Mi az üzenete a legalább húsz évvel későbbi, mai majálisnak? H. A.: Az ez évi munka ünnepére is kitaláltunk egy jelmondatot, ez a „Work for Peace!”, azaz „Munkát a békéért!” Azt gondoljuk, hogy a  munka, a  legális jövedelem teheti védetté a  roma közösségeket mindenfajta támadással szemben, sőt azokkal az előítéletekkel szemben is, amelyek szerint mi nem akarunk dolgozni, vagy munkakerülők lennénk, hogy a társadalom eltartottjai vagyunk. Ezek mindmind táptalajai a  szélsőséges ideológiáknak. Ahhoz, hogy béke legyen az országban, hogy ne legyenek etnikai zavargások, az kell, hogy a cigány emberek nagy számban mehessenek vissza dolgozni. PONT: Ahogy itt körülnéztem, az emberek között semmiféle ellentétet nem véltem felfedezni. Nem lehet, hogy csak a politika szítja azokat? H. A.: Az a tapasztalat, hogy önmagában a cigányellenes előítéletek, a személyek közötti konfliktusok akkor öltenek etnikai színezetet, ha a hatóságok vagy a politikusok úgy akarják. Ha a politika egy összetartó, befogadó és interkulturális világot szeretne, ahol az emberek nyugodtan élhetnek egymás mellett, akkor sokkal kevesebb probléma lenne. Az ilyen válságos helyzetekben azonban bűnbakokat szoktak keresni, és mi tökéletesen megfelelünk ennek. Ezért tartjuk fontosnak a közösség összetartozásának ünnepeit.

•

2009. június

42

pont PONTpont.

Fesztiválok szöveg: Bulyovszky Csilla

B

eköszöntött a  jó idő, s már belátható távolságban van a  nyári szabadságok ideje is. Használjuk hát ki, hogy 2009 a kulturális turizmus éve Magyarországon, s csemegézzünk a  gazdag programkínálatból.

Soproni Ünnepi Hetek A rendezvénysorozat méltán nevezhető matuzsálemi korúnak a fesztiválok mezőnyében, hiszen 2007-ben már 50 éves jubileumát ünnepelte. A Soproni Ünnepi Hetekre idén június 19. és július 12. között várják a látogatókat. A  fő helyszín a  kiváló akusztikájú Fertőrákosi Barlangszínház, ahol elsősorban zenei és táncszínházi produkciókat rendeznek. E különleges környezetben felcsendülnek például Ákos dalai, majd a Férfi és Nő című koncerten

2009. június

nyara

Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserdérfesztiválban, amelynek kehalmi György és Kulka János retében lesz tündérharcászat 2009 énekel mindenről, ami megíjászattal és bajvívással, tüna kulturális történhet férfi és nő között. Az dériskola, ahol a  varázslatos turizmus éve Experidance is birtokba veszi Erzsébet-kert fáinak, gyógyító Magyara  barlangszínház színpadát növényeinek és vizeinek titkaországon. Esszencia című produkciójával. iba avatják be az érdeklődőket, Az opera szerelmesei a Pillangóvalamint különféle versenyek kisasszony és a  Carmen dallamai(például varázsmondóka vagy jókíban merülhetnek el. vánság kategóriában). Ugyanezen három hét alatt tartják a  juAz ünnepi hetek zárónapja is különlegesbileumi, XXV. Régi Zenei Napokat, a  fúvós- séget tartogat: a IV. Kelta Fesztivált. A Várhely, zenekari fesztivált, valamint az Országos a kelták egykori misztikus földvára a kelta, ír Érembiennálét is a történelmi belváros terein. kultúra rajongóit várja koncerttel, táncbemuUdvarain pedig színházi előadások, kamara- tatóval, kelta életképekkel. koncertek, kirakodóvásár, folklórbemutatók, gyermekprogramok várják az érdeklődőket Debreceni Cívis Korzó – tájékoztatott Horváth Zoltánné, a  szervező Tizenegy évvel ezelőtt született meg az ötPro Kultúra Nonprofit Kft. kulturális igazga- let, hogy a nyarat a debreceniek és a városba látogatók számára egyaránt emlékezetessé tója. A  család apraja bizonyosan örömét leli majd a  Szent Iván tiszteletére rendezett Tün- kellene varázsolni – tájékoztatott Csikós Beáta, a  programsorozatot szervező Főnixinfo PR-menedzsere. A város megújult főtere optimális helyszínnek bizonyult, így jött létre a Cívis Korzó. A 2009. július 3. és július 26. között tartandó rendezvénysorozat első hétvégéje a „Shake it” nevet viseli. Ekkor a fekete zene kiváló előadói szerepelnek, a középpontban a zene, a ritmus és a tánc lesz. Fellép többek között a Debrecenben alakult PG csoport, az Egyesült Államokból érkező Hubbert Tubbs & SoulBlaster, valamint Kiss Erzsi és csapata. A  második hétvége címe: Hangfoglalás RegiDebrecen on. Különböző népek, országokon belüli régiók mutatkoznak be a zene hangján, például Szlovéniából, Spanyolországból, Szerbiából, a  hazaiak közül pedig a  Suhancos és az Irie Maffia zenekar. A  harmadik hétvégén a  folklóré és a kárpát-medencei népzenei csemegéké a főszerep. A jó hangulatról többek között a Magyar Dudazenekar, Bognár Szilvia és zenekara gondoskodik, valamint lesz Rendhagyó Prímástalálkozó is. A  negyedik hétvége az „off Korzó”, amely lényegében zenei csúcstalálkozó fantasztikus előadókkal. Üde színfoltok lesznek az utcai perfor­ man­ szok, az utcazenészek, az utcaszínházak, a füzérradványi Károlyi-kastély illetőleg remek kikapcsolódás a  Tér-Film-

pont PONTpont.

43

Zene Fesztivál vagy a Városok, Falvak Szövetsége kulturális régió fesztivál.

szik. Kamarakoncertek és gasztronómiai események szereplőjeként vesz részt a fesztiválon – többek között – Farkas Gábor zongoZempléni Fesztivál raművész, az Auer Quartet, a Szent Efrém FérAz észak-magyarországi régió kulturális- fikar, a Triginta Ütőegyüttes, Herczku Ágnes, turisztikai-gasztronómiai komplexitást kínáló a  Pécsi Kamarakórus, a  Daniel Speer Brass, eseménysorozata augusztus 7. és 16. között a Cotton Club Singers, Illényi Katica. Nem kevésbé izgalmas a dzsessz­­ várja a  látogatókat. A  komolyzenei estek fellépőinek névsora: a Good koncertek, színházi, táncos és News együttes Eisenachból, a Mi­ dzsesszestek, kirándulások, kiálA programok tsoura zenekar, a  Deseő Csaba lítások sorát követve a látogató lényege Sextet, a Gadó Gábor Quartet. eljuthat a  legeldugottabb fala találkozás, A kiállítási programok vakig, várakig, vadászházakig, a kommuniszintén számos érdekességet kis templomokig. A programok kínálnak. Herendi porcelánoközül Turjányi Miklós fesztiválkáció. kat mutatnak be a füzérradványi igazgató ajánlott néhányat. A változatos műfajú eseméKárolyi-kastélyban, Eck Imrének, nyeket az MR Szimfonikusok és a Liszt a  Pécsi Balett egykori koreográfusáFerenc Kamarazenekar koncertje foglalja nak festményei láthatók a  sátoraljaújhelyi keretbe. A  Budafoki Dohnányi Zenekar vi- Lavotta Galériában, és lesz dzsesszplakát-kilághírű operacsillagok, Sümegi Eszter és állítás is. a  finn basszista Jaakko Ryhänen, valamint Hétrétország – a szerek a nagybőgő Paganinijaként emlegetett Nabil Shehata kísérőjeként szerepel, de Hollerung és porták fesztiválja Gábor vezényletével népszerű filmslágere- Az Őrségnek, e természeti értékekben és hagyományokban gazdag multikulturális térket is játszik majd. Sebestyén Márta a  sárospataki vár alat- ségnek 2002 óta a  legjelentősebb eseménye ti szabadtéri színpadon lép fel, a  Budapest ez az „aktív” fesztivál, amelyhez különféle Klezmer Band a  mádi zsinagóga mellett ját- kreatív alkotóműhelyek, táborok kapcsolódnak. Egyedi konstrukció – olykor szlovén és osztrák területet is érintve – a Nyitott Porták Hétrétország hálózata: helyi értékkel bíró magánházak, műhelyek, tanyák, amelyek a fesztivál ideje alatt annak programjába integrálva látogathatók. E játékos „országlásnak” még alapító okirata is van – mesélte Sülyi Péter, a fesztivált szervező Őri Alapítvány elnöke. Családosoknak és magányosoknak egyaránt ajánlja a programokat, amelyek lényege a találkozás, a kommunikáció. Augusztus 14. és 23. között fellép többek között Presser Gábor, Palya Bea, a  Csík Zenekar, Berkes Kálmán és a  Tokyo–Budapest Ensemble. A színházbarátok Csákányi Eszter főszereplésével láthatják Parti Nagy Lajos őrségi állatsimogató A  hét asszonya című művét, illetve Mrozek Mulatság című darabját a  Bárka Színház előadásában. Filmeket is vetítenek Dér András filmrendező előadásaival fűszerezve. Lesz továbbá médiatábor és mozgásterápia-műhely, „Női kincsek” workshop, illetőleg kísérő rendezvényként „Articikli” és „Kő-kövön”. Előbbi műterem-látogatás, kerékpártúrával egybekötve, míg utóbbi környékbeli várakat felfedező autós túra. 

•

Pajzánünnep Igazi kuriózumnak ígérkezik a  pajzán népi hagyományok első nemzetközi fesztiválja Nagykerekiben, a Bocskai-várban, augusztus 13. és 16. között. Az ötletgazda, egyben az egyik szervező Vásári József, akinek aktív színjátszóként alkalma volt felfedezni, hogy a magyar irodalom, a népi hagyományok mily gazdagok pajzán elemekben. Mint elmondta, a  fesztiválon szép számmal lesznek versenyzők, akik elhozzák pajzán témájú meséiket, dalaikat, táncaikat, színdarabjaikat. Esténként meghívott előadók szórakoztatják a közönséget, többek között Berecz András mesemondó, az Etnofon Zenei Társulás és a  Tükrös Zenekar. A vendégek hallhatják a Szájról szájra című pajzán koncertet Szalóki Ágival és Herczku Ágival, valamint láthatják a Dekameront a Beregszászi Színház előadásában, Vidnyánszky Attila rendezésében. Éjszakánként táncházban rophatják a  kastély pincéjében. Lesz még Bocskai István hasonmásverseny, illetve nemzetközi főzőverseny, és a debreceni Déry Múzeum a fesztivál alatt nyit egy népi erotikáról szóló kiállítást is. „Természetesen a  közönség tarthat némi pirulástól, de ez, reméljük, a  sok nevetéstől, táncolástól és borocskától lesz. Ez nem korhatáros rendezvény, de azért bizonyára lesznek nemcsak finom erotikával átszőtt, hanem vaskos humorral átitatott, szókimondó előadások is” – véli Vásári József. Érdekesség, hogy a  helyszín hintókkal is megközelíthető lesz Debrecenből és Nagyváradról egyaránt, váltott lovakkal, a megállókban vendégfogadással.

2009. június

pont PONTpont.

44

A katalánok szöveg: Bart Dániel

B

A Barcelonamodell sikere révén új arany­kor köszöntött a városra.

arcelona egyike annak a néhány európai városnak, amely maximális hasznot húzott a 20. század végi gazdasági és kulturális fellendülésből, és nem áldozata, hanem nyertese lett a  modernizációnak és a  globalizációnak. Egyike a kevés szerencséseknek – vagy ügyeseknek –, amelyek tudatosan voltak képesek létrehozni egy élvezhető, nyüzsgő, energikus várost, amelynek célja, motorja, lényege az ember és a kultúra.

a Sagrada Familia tornyai

A Montjuic-park

2009. június

büszkesége

Azt persze látni kell, hogy jólét és biztonság nélkül nem virágzik a  kultúra sem. A francói diktatúra és az azzal járó elszigeteltség és bénultság állapotából a  hetvenes években szabaduló Spanyolország hatalmas gazdasági fellendülésen ment keresztül, majd 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, és újabb felívelés vette kezdetét. A  gazdasági, pénzügyi fejlődés középpontja azonban nem az ország fővárosában, hanem a  gazdaságilag legfejlettebb, legsűrűbben lakott Katalóniában, Barcelona térségében volt. Barcelona már az ókorban fontos kikötő volt. Hamilkár Barkasz karthágói hadvezér, Hannibál apja alapította, majd a  nagyszerű Scipio Africanus csatolta Rómához. Mint az Ibériai-félsziget földközi-tengeri kapuja, a Római Birodalom bukása után is fontos kikötő maradt, és szerepét megőrizte egészen addig, amíg a  Földközi-tenger Amerika felfedezését követően, a 16. században veszíteni nem kezdett gazdasági jelentőségéből. Pár száz évig

szecesszió Gaudí módra

nemigen történt semmi, majd a  19. század végén, a vasút megjelenésével a város vízi és vasúti közlekedési csomóponttá vált, és ennek jóvoltából gyors gazdasági fejlődésnek indult. Eme első fellendülésnek köszönhetjük Gaudít, Picassót, Mirót, a spanyol anarchizmust, a katalán nemzeti törekvések feléledését. Ebben a korban épült a ma álló barcelonai házak túlnyomó többsége, és mivel ebben az időben Budapest is hasonló robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, sokszor érezhetjük hasonlónak a városképet – házakat, utcarészleteket. 1939-ben azonban Franco tábornok ragadta magához a hatalmat, és több mint harmincöt évre berekesztette az ország fejlődését. Betiltotta a népi mozgalmakat, az anarchistákat, a szocialistákat, a demokratákat, a katalán nacionalistákat; a katalán autonómia ügyét szóba hozni sem volt szabad, nemhogy újságban írni róla, vagy a nyilvánosság előtt tenni érte. Azután, amikor 1975-ben Franco meghalt, és Spanyolország új, demokratikus alkotmányt fogadott el, a katalánok megérezték, hogy eljött az ő idejük. Széles körű autonómiát harcol-

Tipikus barcelonai épület

pont PONTpont. Az Agbar-torony éjjel

45

Barcelona látképe az Agbar-toronnyal

Az Agbartorony az egyik legszebb és legkülönösebb felhőkarcoló Európában.

tak ki maguknak, és nekiláttak, hogy fővárosukkal lekörözzék örök riválisukat, Madridot. Ez nem puszta álom volt, hiszen a fejlődéshez minden feltétel adott volt. Barcelona nemcsak közlekedései csomópont, de Spanyolország fő ipari központja is, ráadásul nem egy bizonyos iparágra épült, hanem mindig is több lábon állt. A  könnyűipar és a nehézipar ugyanúgy jelen van, mint a  könyvkiadás vagy az olyan hagyományos iparágak, mint a  hajóépítés, a  kézművesség, a borászat. Gyártanak autót, repülőgépet, vonatot. Nyüzsögnek a  bankárok és a  befektetők. Két nemzetközi hírű egyetem székel a városban. És az ötvenes évektől egyre fontosabb tényező a turizmus.

A Güell park az UNESCO Világörökség részét képezi

A nyolcvanas évek végén, az 1992-es nyári olimpiai játékokra készülvén Barcelona óriási városfelújítási programokba vágott bele. Néhány katalán építész ekkor olyan új stratégiai elképzelést vázolt fel, mely szerint a  városrehabilitációnak a  városi közterületek minőségi megújítása lehet a  kiindulópontja. A közösségi élet tereinek megújítása hozzájárul a városlakók életminőségének javításához, és elősegíti ezeknek a városi területeknek a gazdasági felértékelődését is. A közpénzek mellett így egyre több magántőke válik bevonhatóvá, s ezzel a gazdasági háttérrel a tereken meginduló felújítás átterjed az épületekre, háztömbökre, sőt egész városrészekre is. Az úgynevezett Barcelona-modell vagy „Katalán-szindróma”

azóta irigyelt és számtalanszor utánozni próbált urbanisztikai alapmodellnek számít. A közterek újraértelmezésével megkezdett városrehabilitáció olyannyira sikeres volt, hogy Barcelona belvárosi építési telkei ma Európa legdrágább telkei közé tartoznak: felhőkarcolók épülnek rajtuk, és a világ legnevesebb építészei állnak sorba, hogy megtervezhessék azokat. A sztárépítészek névsora Frank O’Gehry amerikai építésszel kezdődött, aki az 1992-es olimpiára egy hatalmas, rezesen csillogó halat tervezett a város tengerpartjára. E folyamat aztán Jean Nouvel francia építész 2005-ben átadott Agbar-tornyával tetőzött, amely az egyik legszebb és legkülönösebb felhőkarcoló Európában. A Barcelona-modell sikere révén új arany­ kor köszöntött a városra, és noha Antoni Gaudí befejezetlen csodatemploma, a  Sagrada Familia még ma is Spanyolország leglátogatottabb turisztikai látványossága, az emberek immár nem a  múlt kedvéért látogatnak Barcelonába, hanem azért, hogy lássák, milyen lehetne az ő városuk, ha a várostervezőknek el tudnák magyarázni, hogy egy városban mindenekelőtt nem autók laknak, hanem emberek.

•

BArcelona csillogó hala

2009. június

46

pont PONTpont.

Konyha szöveg: Ted Aprajev

E

lőretolt határvonalak még a  gasztronómiában is vannak, határmezsgyék a  különböző nemzetek konyhái között. Számos séf mégis figyelemre méltó sikereket ért el a  különféle konyhai kultúrák egymáshoz kapcsolásával, különösen az európai és az ázsiai technikák együttes alkalmazásával. Ez a főzési forma természetesen nem korlátozódik az eurázsiai keveredésre. Hiszen maga az ázsiai gasztronómia is egymásba olvadt különböző konyhai kultúrák jegyeit viseli magán. Azok a séfek, akik elkötelezetten hűek a  saját kulturális örökségük, kulináris gyökereik iránt, gyakran kritizálják a fúziós konyhát. Szerintük ez a felfogás merénylet a kulináris integritás ellen. Sokszor azzal is vádolják az érintett séfeket, hogy valódi tehetség hiányában nyúlnak a fúziós megoldásokhoz.

Amikor világok ütköznek

határok nélkül A fúziós felfogásban van valami nagyon amerikai.

Valójában csak a  nagyon érzékeny és intuitív személyiségek képesek úgy áttörni ezeket a határokat, hogy annak nyomán valami elfogadható új érték jöjjön létre. Az eurázsiai konyha két világ összetevőit és technikáit vegyíti. A fúziós konyha totális ellentéte, amikor az ételek egy bizonyos kulináris régió kizárólag arra a területre jellemző alapanyagaiból készülnek. Így az azonos mikroklíma határozza meg a nyersanyagokat, azok azonos földön, azonos klímában növekedtek. Biokémiai szempontból van ebben némi igazság. Ez a  terroir, avagy dűlő vezérelte gasztronómia, ami a  borászatban is egyre inkább uralkodó szempont. Azok a konyhaművészek, akik ismerik és értik is saját gasztrokulturális gyökereikeit, állítják, hogy a  fúzióban elvész az adott konyhák integritása. A fúziós felfogásban van valami nagyon amerikai: a nagy olvasztótégely, amely ebben az esetben a  konyhában is létrejön. Annak ellenére, hogy Amerika adta a világnak a kukoricát, az édesburgonyát és a paradicsomot, az USA-ban mégis sokáig úgy érezték, hogy nincs büszkeségre okot adó nemzeti gasztronómiájuk. Viszont van valami, amit folytonos optimizmusnak nevezhetünk: az az érzés,

hogy holnap minden jobb lesz. Talán ez vezette el az amerikai szakácsokat a  fúziós konyha megalkotásához, ami lényegében etnikai, kulturális és gasztronómiai stílusok összeolvasztása. Így jön létre a multikulturális invenció. Nem tettek sokat az egységes amerikai kulináris egóért a  18. századtól bevándorló európai tömegek sem, amelyek benépesítették a  keleti nagyvárosokat. Az olaszok, írek, görögök, németek és skandinávok egyaránt magukkal hozták a  saját konyhai technikáikat, stílusukat, amelyet otthon és az éttermeikben is folytattak, de ezek az ételek mind egyszerű, mondhatni, vidéki stílusban készültek. A bevándorlók meghonosítottak számos európai alapanyagot, konyhai technikát, de a  csúcsgasztronómia vívmányai akkoriban elkerülték az Egyesült Államokat. Ez a helyzet az 1970-es években kezdett látványosan megváltozni, a Csendes-óceán túlpartjáról érkező nagyszámú bevándorló kaliforniai megjelenésével. A jelenséget először nem is fúziónak nevezték, hanem „pacific rim”-nek, vagyis a  Csendes-óceán part menti városai valamifajta kulináris egyesülésének. A  Távol-Kelet itt fejtette ki a legerősebb hatását, az itteni szakácsok rendkívül nyitottan és fogékonyan al-

kuszkuszsaláta

sült bárány

2009. június

pont PONTpont.

A  távol‑keleti– amerikait felváltotta a mediterrán– amerikai fúzió.

kalmazták ezt a  technológiát, kulináris filozófiát. Aztán az 1980-as években a  feltörekvő yuppie-generáció színre lépésével a tendencia csak erősödött. Akkor születtek az olyan „pszeudoorientális” fogások, mint a  rozmárszusi málna- és juharszirupszósszal vagy a szarvas-carpaccio, amit bőséges mennyiségű szójaszósszal szerviroztak, korianderrel és chilipaprikával. Ebben az időben kevés olyan divatosnak mondott séfet találhattunk volna, aki nem használta a szójaszószt, a gyömbért, a citromfüvet. Mindennapossá vált a  shitake gomba, a  basmati rizs, a  sashimi stílusú tonhal, és a hirtelen sütés legalább olyan népszerű lett, mint a  grillezés. Az átlagamerikai számára még mindig az olasz és a  francia gasztronómiai szótár volt érvényben, ám egyre terjedt a kínai, japán, vietnami, kambodzsai, koreai, indonéz, Fülöp-szigeteki, indiai és thai hatás. Évek múltán a  távol-keleti–amerikait fel­ váltotta a mediterrán–amerikai fúzió. Az Egyesült Államok egyszer csak felfedezte a  Földközi-tenger bűvös világát. Jött a  sült bárány uborkaszósszal meg a friss kenyérre olvasztott kecskesajt paradicsommal. Aztán a  saját készítésű „harissza”, amely tunéziai fűszerkeverék, az algériai merguez (csípős kolbász) és a kuszkuszsaláta. Ahhoz képest, hogy a tengerentúlon úgy változik a divat, ahogy a nap lemegy, ennek a fúziós őrületnek egész hosszú életet jósoltak. Valódi hagyománnyal rendelkező konyhai stílusok nem születnek csak úgy, hogy

néhány vagy akár több száz szakács elhatározza, hogy innentől fogva ez és ez lesz a mértékadó és a népszerű. Csak hosszú fejlődés eredményképpen jöhetnek létre, századok, némelykor évezredek során. A  nemzeti és a  regionális konyhák az együtt élő kultúrák változásaival fejlődnek. A történelmi erők, a földrajzi adottságok, a geológia, a klíma, a technológia és az elérhető nyersanyagok összessége alakítja, határozza meg. Tehát, amit becsvágyó szakácsok „fúziós konyhának” hívnak, nem más, mint hol sikeres, hol sikertelen gasztronómiai kísérletek sorozata. Némelykor megbecsülendő eredményekkel, máskor nagyon is kétséges vég-

47

Grillezik az algériai merguezt

kifejlettel, amely gyorsabban felejthető, mint a kifejlesztésre szánt idő. Még a meghatározás sem áll elég szilárd talajon: a valódi szakácsok mindig is tudatosan használták a  munkájukban szociokulturális hátterüket, mint ahogy személyes tapasztalataikat is. Az embernek az az érzése, hogy ott használják nagy előszeretettel a  „fúziós konyha” kifejezést, ahol nem alakult ki az igazán nagy hagyományú nemzeti gasztronómia.

•

Mi jön ezután? Paul Bocuse, a  francia konyhaművészet egyik legnagyobb alakja azt találta mondani arról a konyhai stílusról, amelyik különböző hagyományok elemeit kombinálja, hogy az a  valóságban inkább „konfúziós” konyha. Ami biztató: állítólag most jön a fúzió utáni korszak, ami azt jelenti, hogy már értjük, ismerjük a világban fellelhető nyersanyagokat, és egy percig sem kell azok földrajzi, etnikai eredetén gondolkodnunk, hanem kizárólag ízükre, színükre és a fúzióból várható ízhatásukra tekintettel használjuk őket.

2009. június

pont PONTpont.

48

Amire nem szeretünk gondolni Polcz Alaine:

könyv­ajánló: Kiss Judit Ágnes

P

olcz Alaine sosem lesz népszerű szerző. Nem elsősorban azért, mert nem kifejezetten szépirodalmi (noha kifejezetten szépen ír), hanem azért, amilyen témákat a  szájára, illetőleg a  tollára vesz. Asszony a fronton című könyvének nemcsak az igazságtartalma sokkoló, hanem a rettenetes háborús élményekről, az éhezésről, az erőszakról való szenvtelen beszédmódja is. A háborúról másnak a történeteit olvasni talán ennek ellenére könnyebb, mint azzal szembesülni, amit egyikünk sem kerülhet el: a  halállal. Magyarország első halálkutatója, tanatológusa, a hazai hospice elindítója több könyvet is írt erről a tárgykörről (Együtt az eltávozottal; Ideje a meghalásnak; Meghalok én is?; Kit siratok? Mit siratok?). Nem trappolok tovább című műve is ezt a témát feszegeti – a szerző saját haláláét. Az

Polcz Alaine Polcz Alaine pszichológus, író 1922-ben született Kolozsváron. 1949-ben végzett az ELTE pszichológiai szakán. Férje Mészöly Miklós író. Gyermek-ideggondozóban játék­diagnosztikával foglalkozott, játékteszteket dolgozott ki, majd a súlyos beteg, haldokló gyermekek és a hozzátartozók pszichológusa volt. Nevéhez fűződik a Magyar Hospice Mozgalom megalapítása is. Asszony a fronton című dokumentumregényét 1991-ben az Év könyve díjjal jutalmazták. Életének 85. évében, 2007 szeptemberében halt meg.

idős, rákbeteg Polcz Alaine úgy dönt, hogy sa- és minden megélt perc, az eddigiekkel való ját haldoklásáról készít feljegyzéseket. Nővér- számvetés és az elkövetkezőkkel való szembeként, később a kettes számú gyermekklinika nézés hitelesebbé teszi az életben eltöltött időt. pszichológusaként, volt alkalma haldoklók És aki sok száz halált látott betegségben és mellett lenni, szembenézni mások szenvedé- háborúban, a  saját élményei alapján kimondja: „Meghalni nagyon nehéz.” Még akkor is, ha sével, eltávozásával, a gyásszal. Most eljött az idő, amikor a hóhért akaszt- valakinek nincs halálfélelme, ha szeretettel veják, írja a szerző. Neki kell végigjárnia a meg- szik körül. Még akkor is, ha spirituális magashalás lelki szakaszait: a  tagadást, a  dühöt, ságokat él meg, és angyalokkal kommunikál. Miért kell akkor erről az egészről írni, bea depressziót és a belenyugvást. És neki kell végigélnie a fájdalmakat. Mindezt azzal a mél- szélni, olvasni, gondolkozni? Mert ez az egyettósággal, amire az eltávozónak és az itt mara- len, amit mindannyian átélünk, ahogy Polcz dónak is szüksége van. Azt, ahogyan a szerző Alaine-t tanították gyerekkorában: a  tenyefogalmazza, amit a teste tesz vele. Mert Polcz rünkbe írott vonalak valójában két M betűt forAlaine csak testben gyengül a halál közelében máznak: memento mori – emlékezz a halálra. Az utolsó feljegyzés a  könyvben: „Néha is, lélekben, szellemben erős. Épp annyi morfiumot szed, hogy ne kábuljon el, és tudjon még a  kozmoszba úgy belesimulok.” És Singer dolgozni: férje, Mészöly Miklós hagyatékát Magdolna Partitúra című könyvében, melyrendezi, és közben tudatosan készül a halálra: ben Polcz Alaine-nel történő utolsó beszélgetését írja le, arról számol be, hogyan énelelki vezetővel, könyvekkel, barátokkal. A testével azonban minden megkelt Istennek a  spirituális kötődése történik, amitől rettegni lehet. Fájellenére Istennel mindig harcoló Nem dalmai vannak, felfekvései, kihaldokló halálkutató. trappolok Akiben van bátorság, olszolgáltatottá válik, nem tudja tovább című vassa el, mert ahogy Polcz magát ellátni. És a lélekbe is beírása is ezt a téAlaine írja ebben a művében: tör a keserűség. Mégis ez a humát feszegeti – „Élni csak bátran érdemes. morral, életszeretettel megélt a szerző saját Meghalni is.” haldoklás a  teljesség felé visz,

haláláét.

2009. június

•

ÉTELSTÍLUS

Üzleti ebéd? baráti vacsora? A diningguide.hu gasztronómiai portálon megtalálja az alkalomhoz illő éttermet, vagy lapozza fel a magyar és angol nyelven negyedévente megjelenô Dining Guide étteremkalauzt.

Az étteremkalauzt megtalálja az éttermekben, hotelekben, a Tourinform-irodákban, vagy hívja a (+36 1) 887 4848 számot, és mi postázzuk Önnek.

Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Piacvezető garanciaszervezet partnerei és ügyfelei szolgálatában. A piaci igényekhez alkalmazkodó átmeneti könnyítések a garanciavállalásunkban Az Európai Unió Bizottsága által megfogalmazott Ideiglenes Keretrendszer Szabályok szerint a 2010. december 31-ig megkötött készfizető kezességvállalási szerződések esetében az alábbi könnyítésekre van lehetőség: • A vállalkozó kamatokkal növelt hitelének 90 százalékos mértékű kezességvállalása - ha a hitel összege nem haladja meg az adott vállalkozás teljes éves bérköltségét. • Igényelhető a készfizető kezességünk akkor is, ha a vállalkozás (Üzletszabályzatunk 2.4 pontja szerint) nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül - de nehéz pénzügyi helyzete a gazdasági válság következtében, 2008. július 1-jét követően alakult ki. • KKV ügyfeleink a de minimis szabályozástól függetlenül, külön jóváhagyott támogatási program keretében, 2010. decem-ber 31-ig 500 ezer euró erejéig további állami támogatást kaphatnak, így nagyobb mértékben vehetik igénybe a Garantiqa állami viszontgarancia mellett nyújtott kezességvállalását is. További újdonságok • A KKV törvény hatálya alá nem tartozó nagyvállalkozások ügyleteihez is vállalhatunk saját kockázatú kezességet. • Emelkedett a csoportmentességi alapon történő kezességvállalás mértéke. Ha a hitelt fejlesztési, beruházási, foglakozatási, környezetvédelmi, vagy K+F céllal veszik fel, az egy vállalkozásnak nyújtott garanciavállalás mértéke a 725 millió forintról (2,5 millió euróról) 2,5 milliárd forintra emelkedhet. • Kezességvállalásunkkal a társasházak és lakásszövetkezetek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges éven túli hitelek felvételét is elősegítjük. Alapozzuk meg együtt a jövő lehetőségeit!

Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 1053 Budapest, Szép u. 2. t: 36 1 485-8300 f: 36 1 485-8320 [email protected] www.garantiqa.hu