Merre tovább az ellátórendszerben?
Dr. Varga Gábor Igazgató, ÉD Térségi Igazgatóság 2014. december 3.
EGÉSZSÉGPOLITIKAI CÉLOK
„…a relatív pénztelenség és a prioritások meghatározatlansága gyötri az ágazatot…„ Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár
Egészségpolitikai célok 1:
• Az egészségügyi ágazatot terhelő 60-70 milliárd forint adósság felszámolása. • A források és kapacitások ésszerű csoportosítása. • A demográfiai helyzet javítása. • A magán-, és közellátás szétválasztása. • Hangsúly helyezése a népegészségügyre, a prevencióra a háziorvosok és a foglalkozás-egészségügyi ellátók bevonásával. • Olyan programok elindítása, melyek hozzájárulnak, hogy az emberek megismerjék egyes betegségek tüneteit. • Egészségfejlesztési irodák létrehozása minden kórházban. Ezekben az irodákban történik a kapcsolattartása a háziorvosokkal, a házi gyermekorvosokkal, az iskola-egészségügyben dolgozókkal, a körzeti fogorvosokkal és a foglalkozás-egészségügyi orvosokkal.
Egészségpolitikai célok 2:
• Az egészségügy területén mindenhol életpályamodell kialakítása. • A háziorvosok helyzetének rendezése jogszabályi, szervezeti átalakítással. • Az ösztöndíjrendszerbe az összes rezidens bevonása, a szakorvosi minimálbér bevezetése. • Ez év végére megszülethet az önálló népegészségügyi intézményről szóló jogszabálytervezet, így 2015 első negyedévében akár meg is kezdheti működését az intézmény. • ÁEEK Állami Egészségügyi Ellátó Központ
LEGFRISSEBB JAVASLATOK (előterjesztés alatt) az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztésből
Minimumfeltételek módosítása
• Pl. az addiktológiai rehabilitáció területén két progresszivitási szint létrehozása (II-es és III-as), amely alapján az eredeti 1,2es szorzó mellett megjelenik az 1,8-as szorzó lehetősége is. • A pszichiátria, addiktológia területén a minimumfeltételek finomítása történt meg a gyakorlatban elvárható reálisabb feltételeknek megfelelően.
Új pszichoaktív anyagok
• A listára vételre javasolt szerek hatásában nagy hasonlóságot mutatnak már C) jegyzéken, illetve P2 jegyzéken szereplő anyagokkal. Ellenőrzés alá vonásukkal szükséges megakadályozni, hogy a fogyasztók ezekre a még szabadon forgalmazható szerekre térjenek át.
• A designer drogok a lehető legszigorúbb megítélés alá tartoznak a kiemelt társadalmi kockázat miatt. Ezért számos új pszichoaktív anyag felkerül a pszichotróp anyagokat tartalmazó A) jegyzékére, ami szükségessé teszi azok törlését a C) jegyzékről.
Polytraumatizált esetek TVK mentesítése vagy védett TVK létrehozása
• A „TVK mentes” ellátások bővítése annak érdekében, hogy az egészségpolitikai szempontból kiemelt ellátásokhoz, így a polytrauma ellátásokhoz is a biztosítottak korlátozás nélkül hozzáférhessenek.
• Az ellátások TVK mentesítése esetén a szolgáltatók TVK-ja csökken az érintett beavatkozások területén teljesített – a korábbi teljesítmények szerint lejelentett és elszámolható teljesítménynek megfelelő – súlyszám figyelembevételével.
Szervdonáció díjazásának megemelése
• A szervátültetést végző orvos vagy munkacsoport, a szerv és a vérminta szállításának díjazása jelenleg havi 4 millió forint fix összegű díjjal történik,
• Az előterjesztés javaslatot tesz ezen fix összegű díjazás 5,5 millió forintra történő emelésére.
Újszülöttek objektív hallásszűrése
• Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Fül-Orr-Gége Tagozata kezdeményezésére, az újszülöttek objektív módszerekkel végzett hallásszűrésének finanszírozásához szükséges finanszírozási kód került kialakításra. • A javaslat éves szinten 131 millió forint többlet költségvetési fedezet igényt jelent, amennyiben azt minden újszülött esetében elvégzik.
A krónikus osztályon ápolási díjjal történő finanszírozás szabályainak pontosítása
• A krónikus osztályról jelentett ellátási eset a felvétel hónapját követő hetedik hónaptól 1,0 szakmai szorzó alkalmazásával számolható el. • Eddig a krónikus vagy az ápolási osztályról történt elbocsátás napjától számított hat hónapon belül történt ismételt felvétel esetén figyelembe kellett venni az előzőleg a krónikus vagy az ápolási osztályon történt ellátási esemény időtartamát is. – Ez megnehezíti az elszámolást, – többnyire szakmailag sem indokolt.
TVK átadás kapacitás-átcsoportosítás esetén:
A kapacitás-átcsoportosítás csak abban az esetben járhat TVK átcsoportosítással, ha: • az átcsoportosítással az intézményben szakma szűnik meg, ekkor a TEK-et átvevő egészségügyi szolgáltató részére kerül megállapításra a TVK, • az átcsoportosítással az intézményben új szakma kerül kialakításra, és az e szakmához tartozó TEK-et korábban ellátó egészségügyi szolgáltatóval a TVK átadásáról és annak mértékéről is megállapodik.
TVK átadás szünetelés esetén:
• Nem kell módosítani a TVK-t abban az esetben, ha szünetelés miatt az egészségügyi államigazgatási szerv egy adott szakellátás vonatkozásában más egészségügyi szolgáltatót jelöl ki, és a kijelölés időtartama a 30 napot nem haladja meg.
• Az egészségügyi szolgáltatók a 30 napot meg nem haladó szünetelés időtartamára a TVK átadásáról megállapodhatnak.”
TVK átcsoportosítási szabályok pontosítása
• A TVK átcsoportosításának lehetőségét biztosítja az egynapos ellátásokra vonatkozó TVK esetében is, fenntartva annak korlátját, hogy a TVK csak járóbeteg-szakellátás és egynapos ellátások felé mozdulhat el, a fekvőbeteg-szakellátás javára TVK nem csoportosítható át. járóbeteg szakellátás aktív fekvőbeteg szakellátás egynapos sebészeti ellátás
egynapos sebészeti ellátás
járóbeteg szakellátás
Többletkapacitás fogalmának módosulása:
• Többletkapacitás: – meglévő szakmában létrejövő új ellátási forma, – meglévő ellátási formában létrejövő új szakma, – az egészségügyi szolgáltatónál létrejövő új ellátási forma vagy szakma, amely többletforrás-igénnyel jár. • Nem minősül többletkapacitásnak a kizárólag magasabb finanszírozási elszámolásra irányuló igény.
Működési előleg felhasználásának módosítása
• Előfordulhat, hogy az előlegre vonatkozó a szerződéskötés és az utalványozás közötti időszakban, vagy azt követően olyan nem várt, a kritikus gazdálkodási helyzetet tovább nehezítő körülmény áll be a szolgáltató működésében, mely miatt a felhasználás nem a kérelemben foglaltak szerint történik. (Pl.: inkasszó vagy ennek során szükségessé vált bérfizetés stb.) Ebben az esetben szükséges annak megteremtése, hogy különös méltánylást érintő helyzetben a főigazgató dönthessen a kérelemben foglaltaktól eltérő felhasználás elfogadhatóságáról.
Biztosított által tévesen fizetett ellátási díj visszatérítése:
• A finanszírozó jogosult az egészségügyi szolgáltatót felszólítani, hogy az ellátott személy részére az általa megfizetett térítési díjat fizesse vissza, ha megállapításra kerül, hogy az ellátott személy az ellátásra térítési díj megfizetése nélkül is jogosult lett volna.
Közös diszpécserszolgálat díjazása:
• Ha a központi ügyeleti szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató a sürgősségi betegellátó osztályt működtető szolgáltatóval és a mentést végző egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köt az ügyeleti időben közös diszpécserszolgálat működtetésére, a diszpécserszolgálat működtetője az ügyeleti díjazás további 10%-ára jogosult.
Betegszállítók szigorúbb elszámoltatása
• A jelenlegi gyakorlat szerint sokszor előfordul, hogy a betegszállító szolgáltató feleslegesen hosszú úton szállítja a beteget (pl. Tatabányáról Budapestre Balatonfüred érintésével), mert a finanszírozás szempontjából ez kedvezőbb számára. • A javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy a szállítás során elsődlegesen a beteg érdekeit kell szem előtt tartani.
Betegszállítással kapcsolatos módosítások:
• Csak olyan teljesítmény számolható el, amelyre a beteg felvételének helyéről az érkezési helyére történő eljuttatásához a lehetséges legrövidebb útvonalon feltétlenül szükség volt. • Ha a szolgáltató az elszámolható hasznos és többlet kilométerek számát nem megfelelően jelentette, és az OEP ellenőrzése során megállapítja, hogy a jogellenes magatartásra ismétlődően, legalább háromszor, a magasabb finanszírozási díj jogosulatlan megszerzése céljából került sor, az OEP az érintett szolgáltató betegszállítási feladatok ellátására kötött finanszírozási szerződését felmondhatja.
Várólistáról való törlés
• A várólista nyilvántartásban jelentett adatok havonta egyeztetésre kerülnek a fekvőbeteg szakellátás teljesítményéről szóló adatjelentésekkel. Adathiány vagy adathiba miatt hibalistára kerülő tételek között szerepelnek olyan ellátott esetek is, amelyek javítását az intézmények a hibalistára kerülés időpontját követő 6. adategyeztetés lefolytatásáig sem végezték el. • A 7. egyeztetési hónapot követően szankcionálás alkalmazása nélkül, az egyeztetési eljárásból való törlésük javasolt. • Az így „kivezetett” tételek esetében az érintett intézmény egyúttal végleg elveszti jogosultságát a hibás tételre jutó – eddig visszatartott – teljesítmény elszámolására.
Térségi adatok
Várólisták itthon és külföldön Átlagos várakozási idők (nap) 800 700 600
NAP
500 400 300 200 100 -
ország os
ÉD térség
Magyarországon Szürkehályog műtétek 258 171 Csípőprotézis műtét 485 446 Térdprotézis műtét 756 509
Ausztr ália
Dánia
Finnor szág
179 163 201
71 112 112
233 206 247
Norvé gia
Hollan Spany Svédor Anglia dia olorszá szág g Külföldön 63 111 104 199 206 133 96 123 244 160 85 148 281
1077
Várólisták a hazai térségekben
1200
609
0
Csípőprotézis
Szürkehályog
Térdprotézis
89
274 89
255
253 142 376
566 73
428
446 171
240
311
571
34
200
250
400
449
600
374 242 395
800
509
1000
Csolnoky Ferenc Kórház
Várólisták ÉD térségen belül
529 nap
Szürkehályog
600 600
500
Markusovs zky Egyetemi Oktatókórh áz
400
300
238 219
200
187
150 69
100
45
30
3
0
614 nap Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
961 nap
Keszthelyi Kórház
MAGYAR IMRE KÓRHÁZ AJKA
Szent Donát Várpalota Kórház
Gróf Esterházy Kórház
Zala Megyei Kórház
Soproni Erzsébet Oktató Kórház
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
Csolnoky Ferenc Kórház
Kanizsai Dorottya Kórház
Markusovszky Egyetemi Oktatókórház
Soproni Erzsébet 403 nap Oktató Kórház
628 nap
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház;
0
343 nap
Zala Megyei Kórház
545 nap
Markusovs zky Egyetemi Oktatókórh áz; Soproni Erzsébet Oktató Kórház
Csolnoky Ferenc Kórház;
554 nap
623 nap Zala Megyei Kórház;
2013 4 000 3 000
ZALA MEGYE
2 000
VESZPRÉM MEGYE VAS MEGYE
1 000
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
0 jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
60 napon túl lejárt adósságállomány, ÉD térség
2014 4 000 3 000
ZALA MEGYE
2 000
VESZPRÉM MEGYE VAS MEGYE
1 000
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
0 jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
2013 ZALA MEGYE VESZPRÉM MEGYE VAS MEGYE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
Teljes lejárt adósságállomány, ÉD térség
2014
9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
ZALA MEGYE VESZPRÉM MEGYE VAS MEGYE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
Az ÉD térségben az első 20, legmagasabb ágyszámmal rendelkező szakma 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
Zala megye Veszprém megye Vas megye GYMS megye
Ágyszám – TVK – esetszám – lakosság arányok megyénként Az arányvonalak nagyjából párhuzamosak, vagyis megyei szinten az ágyszám – TVK – esetszám – lakosságszám arányok a térségben megegyeznek, azonban a szakmánként ellátandó lakosságszám miatt kisebb torzulások alakulhatnak ki.
ÉD térség = 100%
1 202
58 202
61 288
280 000
1 217
53 267
60 810
350 000
952
47 628
46 978
255 000
ZALA MEGYE VESZPRÉM MEGYE VAS MEGYE GY-M-S MEGYE
1 654
71 937
75 868
450 000
aktív ágy
TVK
esetszám
lakosság
Köszönöm szépen a figyelmet!
