Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja
Budapest, 2008. május 28. „Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért”
Európai Unió energiapolitikája COM(2007)1 • Energia nélkül Európa nem működőképes • Kihívások • éghajlatváltozás, • a behozataltól való növekvő függőség, • egyre magasabb energiaárak, • EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése, • energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége.
Az EU célkitűzései 2020-ra • 2005-ben és 2006-ban Zöld Könyv: energiahatékonyság, energia ellátás stratégia, megújuló energia felhasználás évi 1 % energiatakarékossági cél • COM(2007)1 EU energiapolitika - CO2 kibocsátás csökkenés 20 % – Bázis év 1990 • Európai Tanács 2007. március 8-9. – Összes megújuló 20 % – Bio üzemanyagok 10 %
Az EU célkitűzései • 2006/32/EK irányelve előírja az EU tagállamok számára, hogy 2007. június 30-ig nemzeti energiahatékonysági akcióterveket készítsenek a középtávú energiatakarékossági akciók, intézkedések bemutatásával. Az irányelv azt a nem kötelező célkitűzést tartalmazza, hogy a tagállamok 9 éven keresztül évi 1% energiatakarékosságot érjenek el, az országnak az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó végső energiafelhasználásában, amelynek viszonyítási alapja az irányelvben meghatározott öt éves átlagos korábbi energiafelhasználás. • Ez Magyarországra 6,94 PJ/év megtakarítási kötelezettséget jelent a 2008-2016 időszakra. Ez évi 200 millió m3 földgáz megtakarításával egyenértékű.
NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI TERV • Tagállami kötelezettség: 2007. június 30 • Célkitűzés (2006/32/EK ) • További célkitűzés (
9évig 1%/év
Brüsszeli Európa Tan. 2007 márc. 8-9)
2020-ig 20 % • Vetítés alapja: a CO2 kereskedelemmel nem érintett energiafelhasználás- 5 éves átlaga 695 PJ/év
• FESZÜLTSÉGEK: 2016-2020 11 % kívánalom 9 évre 250-800 Mrd Ft támogatási igény ( KEOP 41 Mrd Ft )
épületek EU megítélése
Az EU célkitűzései 2020-ra 2008. január 23. • Üvegházi gáz csökkentés • •
20 %
(10.000 tonna CO2 kibocsátás felettiekre vonatkozik, kb. 10.000 ipari létesítmény) Az ETS alá nem eső ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás, stb.) 10% csökkenés, bázisév 2005; Magyarországra vonatkozó irányszám + 10%
• Megújuló energiafelhasználás 20 % • (biohajtóanyag
10 %; A célkitűzés elfogadása esetén hatályát veszti a 2001/77 és a 2003/30 EK irányelv, mivel az irányelv kiterjed a villamos energia, a bio-üzemanyagok, és az eddig nem szabályozott hő és hűtési energia területén történő felhasználásokra is. Fontos elvárás a bio alapés üzemanyagok fenntartható módon történő termesztése /eredet vagy származási bizonyítvány/.
Megújuló energiafelhasználási elvárások Forrás: Európai Bizottság
(teljes energiafogyasztás százalékában)
2005
2020
Svédország
39,8
49,0
Románia
17,8
24,0
Franciaország
10,3
23,0
Németország
5,8
18,0
Lengyelország
7,2
15,0
Nagybritannia
1,3
15,0
Szlovákia
6,7
14,0
Csehország
6,1
13,0
Magyarország
4,3
13,0
Málta
0,0
10,0
EU ÖSSZESEN
8,5
20,0
Megújuló energiafelhasználási elvárások Magyarország 2005 4,3 %
2020 13 %
számítási képlet S2005 + X(S2020-S2005)= elérendő %
X 2011-2012 2013-2014 2015-2016 2017-2018
% érték 0,25 0,35 0,45 0,65
6,47 7,34 8,21 9,95
ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001
2007
PJ
PJ
%
Geotermia
3,6
3,6
6,4
Napenergia napkollektor napelem
0,06 0
0,1 0,001
0 0
Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza)
30,6
45,18
80,7
Biogáz
0,13
0,60
1
Vízenergia
0,67
0,76
1
Szélenergia
0
0,40
0,7
Bio-üzemanyagok
0
0,84
1,5
ÖSSZESEN
35,1
51,48
91,3
Hulladékégetés
1,3
4,53
8,7
Mindösszesen
36,4
56,0
100
Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergiatermelés 2001
2007
GWh
GWh
%
Geotermia
-
-
-
Napenergia
0,06
0,3
0
7
1373
73
Biogáz
7,6
44
2
Vízenergia
186
210
11
Szélenergia
0,9
110
6
201,5
1737
94
56
141
8
257
1878
100
Tűzifa (szilárd biomassza)
Összesen Hulladékégetés fele Mindösszesen
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 2006 70 60 50
58 50
Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított
46 48
40 30
En.növény term.
20
Engedélyezett szél. kap-ból
0,1
Vízenergia
7,2 5 2,02 0,7 0,38 Szél
Geotermia
0
4
Biomassza
3,6
Nap
10
A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyországon, 2006
Biomassza 38.3%
Geotermikus 6.6%
Kommunális hulladék megújuló része 3.6% Bioüzemanyag 1.7% Vízenergia 1.2% Biogáz 0.8% Szélenergia 0.3%
Tűzifa 47.4%
Napenergia 0.2%
GWh
Megújuló alapú villamosenergia termelés Magyarországon
2000
1600
Kommunális hulladék Fotovillamos
1400
Szélenergia
1200
Vízenergia
1000
Biogáz
1800
800 600
Biomassza egyéb forrásból Tűzifa
400 200 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Megújuló alapon termelt villamos energia 2007-ben 6% 2% 8% Biomassza Vízerőmű
12%
Hulladékégetés Szélerőmű Biogáz
72%
Biomassza
1194
GWh
Vízerőmű
203
GWh
Hulladékégetés
140
GWh
Szélerőmű
107
GWh
26
GWh
1670
GWh
Biogáz Összesen
Az országos primerenergia-felhasználás PJ
szénfélék
olajok
gázok
primer villany
megújulók
1400 1300
jelen
1200 1100
megújulók
primer villany
1000
import atom víz, szél, nap
900 800 700
gázok
600 500 400
olajok
300 200 100
szénfélék
0
1990
1995
2000
2005
2010
Forrás: Energiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv, 2005 – és GKI előrejelzés 2007.
2015
2020
Az évente beépített
50
100
43,40
90
40
összes beépített szélerőmű, MW
évente beépített új szélerőmű, MW
45
35 30 25 20 14,00
15 10
4,00
5 0
0,25
0,60
1,20
1,20
Az összes beépített
80 70 60 50 40 30 17,48
20 10
0,23
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
64,88 60,88
0
0,25
0,85
2,05
3,25
3,58
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Összes engedélyezett még 2010-ig: 261 MW, Összes 2010-ben: 326 MW
Napenergia hasznosítás Jelenleg összesen ~70.000 m2 napkollektor van hazánkban felszerelve. Lehetőség több millió m2. Energiatermelése 35 GWh hő = 120 TJ Ez 3,5 M m3 földgázzal egyenértékű Napelem ~250 kW termelése 275 MWh = 1 TJ
Megújuló energiaforrások létesítmények
• Napelem üzemek (meglévő, épülő) SANYO Dorog 50 MW termelés HelioGrid Rétság 50 MW tervezett Genesis Energy Környe 100 MW tervezett • Nagyobb napenergiás (fotovillamos) létesítmények • Gödöllő Szent István Egyetem 10 kW • Debrecen Agrártudományi Egyetem 9 kW • M1 autópálya MOL benzinkút 10 kW • Sanyo Dorog 50 kW • VÁV Union Budaörs épület 16 kW • TESCO Sátoraljaújhely 4,8 kW
Energiatakarékosság az épületekben 1. Cél az épületekhez kapcsolódó energiafelhasználás csökkentése, mellyel egyszerre lehet kisebb a fűtés- és villanyszámla, miközben csökken a klímaváltozásért leginkább felelős szén-dioxid és az egyéb károsanyag-kibocsátás. A házak, lakások külső szigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszerek korszerűsítése, víztakarékos szerelvények alkalmazása, illetve a háztartási gépek hatékonyabbra cserélése hozza a megtakarítást.
Energiatakarékosság az épületekben 2. Passzív ház Építési költsége 20-30 %-kal több, mint a hagyományos épületeké Fűtési, hűtési energiaigénye 15kWh/m2év Falának hővezetési tényezője kisebb mint U=0,15W/m2K Elérhető energia megtakarítás: 30-60 % Megújuló hasznosítási elemekkel kiegészíthető (napelem, napkollektor, hőszivattyú, stb.) Télen mesterséges szellőztetés szükséges
• • •
Az ország összterülete 9,303 millió ha (100,0%) 2,011 millió ha ( 21,6%) Erdővel borított 2005 1,572 millió ha ( 16,9%) Erdővel borított 1967
• • •
Összes élőfa készlet Éves növekmény Éves fakitermelés
• • • •
Fa az erőművekhez Fa a Pécsi Erőműhöz Fa a Borsodi Erőműhöz Fa az Ajkai Erőműhöz
~340 millió m33 (100%) ~13 millió m33 ( ~4%) ~7 millió m33 ( ~2%) kb. 1,1 millió m33 kb. 0,5 millió m33 kb. 0,3 millió m33 kb. 0,3 millió m33
Magyarország hévíztárolói /VITUKI/
A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon „átrohannak a vizek” nincs energetikai hasznosítás
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY VÁRHATÓ ALAKULÁSA 4,7→15% körüli prognózis
16.0%
A megújuló részarány várható alakulása a halmozatlan bruttó energiafelhasználásban a BAU és POLICY forgatókönyvek alapján
14.0%
186
12.0% 10.0%
136
8.0% 6.0% 4.0%
2006:54,8 tény
2.0%
prognózis
Policy (-EVHAT) Policy BAU (-EVHAT) BAU
20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 15 20 16 20 17 20 18 20 19 20 20
0.0%
ZÖLDÁRAM RÉSZARÁNY PROGNÓZISOK 3,7→20% körüli prognózis
20.0%
A megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának várható alakulása a teljes villamosenergia-felhasználásban
18.0%
9470
16.0% 14.0% 12.0%
7557
10.0% 8.0% 6.0% 4.0% 2.0%
tény
2006:1571 prognózis
Policy (3%) Policy (1,4%) BAU (3%) BAU (1,4%)
20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 15 20 16 20 17 20 18 20 19 20 20
0.0%
GWh
10,000 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000
Megújuló alapú villamosenergia termlés várható alakulása energiaforrásonként Hulladék megújuló része Biogáz Biomassza Geotermikus Napenergia (napelem) Szél Vízenergia
4,000 3,000 2,000 1,000 0 2005
2010
2015
2020
Elérhető felhasználások (egy változat) •
Megújuló energiaforrás fajták
• •Napenergia • mezőgazdasági szárítás, aszalás, stb • napkollektor 3 Mm2 • napelem ~30 MW • naptudatos építészet, passzív hasznosítás • (kb. 100e lakás) •Szélenergia 2000 MW •Geotermia + 45Mm3 termálvíz, 40 0C hőlépcső •Vízerőmű • 10 MW feletti, összesen 400 MW • Kicsi, vagy minihydro 21 MW •Biomassza ~16 Mt (száraz, biogáz, motorhajtóanyag)
•Összesen
Elérhető felhasználás PJ 1,30 5,45 0,25 3,00 15,00 10,00 10,00 0,30 204,00
249,30
Megújuló energia potenciál MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése alapján: aktív szolár termikus potenciál 48,8 PJ/év mezőgazdasági szolár termikus potenciál 2,6 PJ/év passzív szolár termikus potenciál 37,8 PJ/év szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év 405 e MWp 486 TWh/év vízenergia potenciál ~4000 GWh 14,4 PJ/év Szélenergia potenciál ~ 148 TWh 532,8 PJ/év geotermális potenciál 63,5 PJ/év biomassza potenciál 203-328 PJ/év Összesen kb. 2600-2700 PJ/év
KEOP forrásallokáció • •
• • • • • •
Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) Természeti értékeink jó kezelése Megújuló energiahordozók növelése Hatékonyabb energia felhasználás Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Projekt előkészítés Technikai segítségnyújtás
kármentesítés 3,2% PEP vízgazdálkodás 5,1%
4,0%
TA 1,6%
árvízvédelem 12,3% szennyvíz 29,6%
energiahatékonyság 3,1% megújuló energia 3,9%
fenntartható termelés és fogyasztás 2,8%
ivóvízminőség 14,5% vízbázis-védelem 0,5%
rekultiváció 7,6%
hulladék 8,9% természetvédelem 2,8%
NEP 2008 – 1,6 MrdFt keret Igényelhető maximális támogatási
Igényelhető maximális támogatás kiegészítő hitel
NEP-2008 kiírás
%
összeg Ft
%
Ft
100% hitelösszeg Ft
NEP-2008-1 Nyílászáró minden épületnél
15
264.000
85
1.496.000
1.760.000
NEP-2008-2 Hőszigetelés (hagyományos épületnél)
20
400.000
80
1.600.000
2.000.000
NEP-2008-3 Energetikai berendezések hagyományos épületnél
20
400.000
80
1.600.000
2.000.000
NEP-2008-4 Kombinált beruházás hagyományos épületnél
18
720.000
82
3.280.000
4.000.000
NEP-2008-5 megújulós beruházás hagyományos épületnél
25
1.000.000
75
3.000.000
4.000.000
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos
[email protected]
