A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, február 28

LVIII. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1105 Ft

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA

2. SZÁM

BUDAPEST, 2010. február 28.

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2010. évi elõfizetési árainkra

TARTALOM Oldal

KÖRLEVELEK 1/2010. (ÜK. 2.) LÜ h. körlevél a büntetõbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

50

5/2010. (ÜK. 2.) fõov. körlevél az ügyész elõzetes letartóztatással kapcsolatos, a büntetõeljárás bíróság elõtti szakában elõterjesztendõ indítványainak egyes kérdéseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

53

SZEMÉLYI HÍREK Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

54

Áthelyezés, kinevezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

54

Áthelyezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

54

Kinevezés módosítások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

55

Szolgálati viszony megszûnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

55

Halálozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

55

Igazolványok érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

55

KÖZLEMÉNYEK Tájékoztató a lakásépítési alap 2009. évi felhasználásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

57

50

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY

2. szám

KÖRLEVELEK 1/2010. (ÜK. 2.) LÜ h. körlevél a büntetõbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseirõl A büntetés kiszabását szabályozó törvényi rendelkezések megkívánják, hogy az ügyész hatékonyabban érvényesítse az állam büntetõjogi igényét a társadalomra különösen veszélyes bûncselekmények elkövetõivel szemben. E követelmény alapja az a tapasztalat, hogy a törvény méltányos elbírálást engedõ szabályai gyakran érvényesülnek olyan ügyekben is, amelyek nélkülözik az ehhez szükséges indokokat. Az erõszakos bûncselekmények (pl. a szándékos emberölés és testi sértés, emberrablás, személyi szabadság megsértése, a nemi erkölcs elleni erõszakos bûncselekmények, a fegyveres rablás, az önbíráskodás) gyakorisága önmagában is nyugtalanító; de ha azokat a közvéleményt felkavaró különös gátlástalansággal, vagy öncélú kegyetlenséggel, embertelenül valósítják meg, az állampolgárok biztonságérzete közvetlenül szenved sérelmet. Az átlagosnál súlyosabb megítélést igénylõ ilyen ügyek többségében a büntetési tételkeret felsõ határát megközelítõ, sõt akár el is érõ szabadságvesztést tekintsék az ügyészek a büntetés célját szolgáló jogkövetkezménynek. Hasonló ügyészi szemlélet érvényesítése kívánatos a korrupciós bûncselekmények, sorozatos betörések és gépkocsilopások elkövetõinek, a fegyver- és embercsempészeknek, a kábítószerrel visszaélés haszonélvezõinek, a bûnszervezetek tagjainak büntetõjogi felelõsségre vonása során is. Az ügyészek igen határozottan és különös következetességgel képviseljék ezeket az elveket a lakosság egyes csoportjainak, különösen a faji, etnikai, nemzeti, illetve vallási csoportoknak a hátrányos megkülönböztetésére irányuló vagy azon alapuló, a társadalom békéjét és az emberi méltóságot egyaránt sértõ, illetve veszélyeztetõ bûncselekmények elkövetõivel szemben. Mindezekre figyelemmel a 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõ körlevelet adom ki: 1. pont A vádat képviselõ ügyész kötelességei közé tartozik, hogy a számára biztosított jogokkal élve szorgalmazza az anyagi igazság teljes feltárását a büntetõeljárás tárgyalási szakaszában. Ide tartozik az ítélkezési gyakorlat által kimunkált enyhítõ és súlyosító körülmények alapos felderítése is; ez a büntetõ igazságszolgáltatás fontos eleme, amely szoros kapcsolatban áll az elkövetõ személyével, a történeti tényállással és az erre alapozandó törvényes jogi minõsítéssel. Több bûncselekmény bûnhalmazata nyomatékos súlyosító körülmény lehet, tehát a vádképviselet során sem szabad kellõ körültekintés nélkül dönteni arról, hogy a vád tárgyává tett magatartások közül melyiknek nincs jelentõsége a felelõsségre vonás szempontjából. Ezért az ügyész a Be. 306. §-a alapján csak rendkívül indokolt esetben tegyen indítványt a bizonyítás mellõzésére, mérlegelve azt is, hogy a vádemelés során ennek a magatartásának a súlyát másként ítélte meg; ha pedig a bíróság – eltérve az ügyészi állásponttól – az eljárást a Be. 332. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntetné, a rendelkezés ellen indokolt lehet a fellebbezés bejelentése. A legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett bûncselekmény mellett is kizártnak kell tekinteni a büntetõjogi felelõsségre vonás mellõzését azokban az esetekben, amikor az enyhébben minõsülõ magatartás társadalomra veszélyessége önmagában is fokozott (pl. a lõfegyverrel, lõszerrel visszaélés bûntette, személyi szabadság megsértésének bûntette) vagy egyébként is, ha szorosan kapcsolódik az igen súlyos bûncselekmény történeti tényállásához (pl. a megölt áldozat kifosztása). 2. pont A szándékos élet és testi épség elleni bûncselekmények elkövetõivel szemben általában szigorú szabadságvesztés indítványozása indokolt. Kísérlet és bûnsegély esetén a bûncselekmény tárgyi és alanyi oldalának egybevetése és tüzetes elemzése útján kell indítványt tenni arra, hogy a bíróság e körülményeknek milyen fokú enyhítõ hatást tulajdonítson. A befejezett emberölések minõsített eseteiben – feltéve, hogy az enyhítõ körülmények csak az életfogytig tartó szabadságvesztés mellõzéséhez elégségesek –, általában a büntetési tételkeret felsõ határához közelebb álló szabadságvesztés kiszabását kell indítványozni.

2. szám


51

Ha az emberölést a sértettnek valamely nemzeti, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt követték el, az alapesettel bûnhalmazatban a közösség tagja elleni erõszak nem állapítható meg. Ilyenkor az aljas indokra, mint a bûncselekmény minõsítõ körülményére hivatkozva kell a törvény szigorának érvényesítését szorgalmazni. Életfogytig tartó szabadságvesztés indítványozása esetén a büntetés kiszabásánál irányadó valamennyi körülmény gondos értékelésének eredményeként kell állást foglalni a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében. E lehetõség kizárását kell igényelni több életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bûncselekmény bûnhalmazata vagy több emberen elkövetett emberölés esetén, feltéve, hogy az enyhítõ körülmények teljesen hiányzanak, vagy a súlyuk jelentéktelen. Az utóbbi feltételek akkor is indokolhatják a feltételes szabadságra bocsátás lehetõségének kizárására irányuló indítványt, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést egyetlen bûncselekmény miatt szükséges kiszabni, de az elkövetõ elvetemültsége, az alapvetõ erkölcsi normákkal való tudatos szembeszegülése javíthatatlan személyiségre vall. Ilyen esetekben a kizárás indokolt, ha a bûncselekmény több okból is súlyosabban minõsül. Egyéb esetekben az életfogytig tartó feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontjára vonatkozó, a Btk. 47/A. §-ának (2) bekezdésében megállapított idõhatárokhoz igazodó indítványt a büntetéskiszabási körülmények szakszerû, alapos és részletes indokolásával kell a bíróság elé tárni.

3. pont Ugyanezeket az elveket kell értelemszerûen érvényesíteni a közrendet és közbiztonságot veszélyeztetõ más súlyos bûncselekmények elkövetõivel szemben is, különösen, ha a büntetni rendelt erõszakos magatartást (pl. az emberrablást, a személyi szabadság megsértését, a nemi erkölcs elleni erõszakos bûncselekményt, a fegyveres rablást, az önbíráskodást) különös kegyetlenséggel, gátlástalanul hajtották végre. Mások öncélú nyilvános bántalmazását, megalázását, az ennek során tanúsított brutalitást ugyancsak súlyos büntetéssel indokolt megtorolni. Vannak olyan bûnelkövetõi kategóriák, amelyek tevékenysége súlyosan sérti a köznyugalmat és az állampolgárok biztonságérzetét. Ide tartoznak a sorozatos betörések és gépkocsilopások elkövetõi, a kábítószerrel visszaélés haszonélvezõi, a bûnszövetségek és bûnszervezetek vezetõi és tagjai, a súlyos bûncselekményekre – például a fegyver- vagy embercsempészésre – „szakosodott” szokásos bûnözõk. Velük szemben is a kellõen szigorú szabadságvesztés kiszabását kell indítványozni.

4. pont Erélyes felelõsségre vonást kell igényelni a kiemelkedõen súlyos gazdasági-pénzügyi, illetve az állampolgárok szélesebb körét sértõ vagyon elleni, továbbá a közélet tisztaságát jelentõsen csorbító korrupciós, valamint a hivatali bûncselekmények elkövetõivel szemben.

5. pont A körlevél hatálya alá tartozó súlyos megítélésû esetekben is a büntetés kiszabására irányuló ügyészi indítvány ténybeli alapja az adott bûncselekmény reális tárgyi súlya, valamint a közbiztonságra és közrendre gyakorolt tényleges hatása legyen. A terhelõ és mentõ, az enyhítõ és súlyosító körülmények együttes értékelését e szempontnak alárendelten végezzék az ügyészek és álláspontjukat tüzetes indokolással tárják a bíróság elé. A büntetés enyhítésére, illetõleg a méltányos elbírálásra módot adó rendelkezések (pl. a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, büntetés helyett intézkedés alkalmazása stb.) indítványozását vagy a bíróság által alkalmazott ilyen határozatok tudomásul vételét ugyancsak az adott ügy jellegébõl és tárgyi súlyából kiindulva kell eldönteni. A gondatlanul elkövetett, viszonylag csekélyebb tárgyi súlyú bûncselekmények miatt általában szükségtelen a szabadságvesztés (akár próbaidõre felfüggesztett) kiszabása; a szándékosan elkövetett kisebb jelentõségû bûncselekmények miatt sem indokolt aránytalanul súlyos – az állampolgárok igazságérzetét is sértõ – jogkövetkezményeket szorgalmazni. Ilyenkor elsõsorban az elkövetõ személyiségéhez és életkörülményeihez kapcsolódó enyhítõ körülményeket kell érvényesíteni a felelõsségre vonás során. Ezekben az ügyekben csak akkor indokolt a végrehajtandó szabadságvesztés indítványozása, ha az alanyi oldalon feltárt enyhítõ körülmények jelentéktelenek vagy hiányzanak, ellenben a súlyosító körülmények nyomatékosak (pl. az elkövetõ visszaesõ). A személyiséghez kapcsolódó enyhítõ körülmények nagyobb száma és nyomatéka sem indokolja az elnézõ büntetõjogi felelõsségre vonást, ha az elkövetõ a kisebb tárgyi súlyú bûncselekményt bûnszervezet tagjaként valósította meg.

52


2. szám

A sértettek életkörülményeit nehezítõ sorozatos mezei vagy besurranó lopások elkövetõivel szemben ugyancsak indokolt az eddiginél szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlat szorgalmazása még a viszonylag csekélyebb elkövetési érték esetén is. A kábítószerrel visszaélés elbírálása során a bûnösség fokának és az ahhoz igazodó büntetõjogi felelõsség súlyának a feltárása, valamint az ehhez igazodó indítványtételi és fellebbezési jog gyakorlása ugyancsak alapos körültekintést igényel. Ennek során elõször azt kell eldönteni, hogy a terhelt haszonélvezõje, vagy – mint kábítószer-fogyasztó – áldozata-e a bûncselekménynek. Az elsõ esetben – különösen, ha a bûncselekmény súlyosabban minõsül – a törvény szigorának érvényesítését kell szorgalmazni. Az ügyészek a Btk. 282/C. §-a szerint minõsülõ esetekben a kábítószer-függõség áldozatául esett elkövetõ javára a szenvedélybetegségnek ne tulajdonítsanak enyhítõ hatást, mert ezt az állapotot a jogalkotó már méltányolta. Ha viszont ennek talaján súlyos, avagy maradandó egészségromlás alakul ki, azt enyhítõ körülményként figyelembe lehet venni.

6. pont Ha az elsõ fokú bíróság által kiszabott büntetés az ügyész által elõterjesztett büntetõjogi igényt nem elégíti ki, a terhelt terhére meggyõzõen indokolt, tehát szakszerû, mértéktartó és tárgyilagos fellebbezést kell bejelenteni akkor is, ha a kiszabott büntetés megfelel a szokásos helyi vagy országos bírói gyakorlatnak. A perorvoslati jog elmulasztása éppen e gyakorlat megerõsödését szolgálná olyan esetekben is, amikor a közbiztonság és az állampolgárok alkotmányos jogainak védelme az eddiginél jóval hatékonyabb büntetések kiszabását követeli meg. Ezért az eredményességi mutatók jelentõségét a súlyosításra irányuló fellebbezésekkel kapcsolatban át kell értékelni. Az ügyész e kérdésben ne az állandónak vélt ítélkezési gyakorlathoz igazodjék, sõt éppen azt tekintse kötelességének, hogy a fellebbezési jog kitartó és következetes gyakorlásával mozdítsa elõ a büntetõjogi felelõsség fokozottabb érvényesítését az állampolgárok biztonságérzetét súlyosan romboló bûncselekmények elkövetõivel szemben. Az erre való törekvést nem gátolhatja a statisztikai mutatók esetleges és átmeneti romlásától való idegenkedés. A fellebbezési eljárásban részt vevõ ügyészek minden olyan súlyosításra irányuló fellebbezést tartsanak fenn, amelyek e körlevél elõírásainak megfelelnek. Az esetleges visszavonás indokait részletes iránymutatással kell az eljárt ügyész tudomására hozni. Ennek érvei közt nem szerepelhet, hogy a fellebbezés fenntartásától azért nem várható eredmény, mert a bíróságok más büntetéskiszabási gyakorlatot követnek.

7. pont A körlevél iránymutatásait a fiatalkorúak elleni büntetõeljárásban is értelemszerûen követni kell. Azok teljesítését – elsõsorban az elsõ fokon jogerõre emelkedett határozatok reprezentatív elemzése útján – a fõügyészségek, valamint a Legfõbb Ügyészség Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályának, illetve Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának területi elõadói rendszeresen kísérjék figyelemmel és tapasztalataikat szakági vezetõiknek a szükséghez képest, de legalább évenként jelentsék.

8. pont E körlevél rendelkezéseit a közzététel napjától kell alkalmazni; egyidejûleg a büntetõbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseirõl szóló 2/1999. (ÜK. 8-9.) LÜ h. körlevelet visszavonom. Dr. Belovics Ervin s. k., legfõbb ügyész helyettes

2. szám


53

5/2010. (ÜK. 2.) fõov. körlevél az ügyész elõzetes letartóztatással kapcsolatos, a büntetõeljárás bíróság elõtti szakában elõterjesztendõ indítványainak egyes kérdéseirõl Az elõzetes letartóztatás elrendelésére, fenntartására vagy megszüntetésére irányuló indítványokat a feltételek észlelésekor haladéktalanul, részletes indokolással kell a bíróság elé tárni. E kényszerintézkedés elrendelését az 1/2010. (ÜK. 2.) LÜ h. körlevél (a továbbiakban: körlevél) hatálya alá tartozó ügyekben a szökés, elrejtõzés veszélyére figyelemmel általában indokoltnak kell tekinteni, ha a szabadlábon védekezõ terheltet a bíróság – nem jogerõsen – legalább háromévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélte. Ilyen esetben az ügyész a terhelt javára nagy nyomatékkal értékelhetõ körülmény – pl. elõrehaladott súlyos betegség, rendkívül problémás családi állapot – esetén, illetve akkor mellõzze az elõzetes letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány megtételét, ha a terhelt által elõzetes letartóztatásban töltött idõtartam megközelíti a nem jogerõsen kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés mértékét. Amennyiben a bíróság, a körlevélben meghatározott ügyekben a szabadságvesztést – nem jogerõsen – legalább két évet meghaladó tartamban határozta meg, és az ügyész a terhelt terhére bejelentett fellebbezésében a büntetés súlyosítását is szorgalmazza, az elõzetes letartóztatás fenntartására tegyen indítványt, feltéve, hogy az ítélet meghozatala elõtt már meglévõ indokok változatlanul fennállnak, illetve a személyi szabadság további korlátozását a szökés, elrejtõzés veszélye indokolja. Ettõl a terhelt javára már említett körülmények fennállása esetén, valamint akkor térjen el, ha a kényszerintézkedés tartama megközelíti a nem jogerõsen kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés mértékét. A Be. 371. §-ának (2) bekezdése alapján a fellebbezést elbíráló bíróság – amennyiben a tényállást nem egészíti ki, illetve nem helyesbíti – nem változtathatja meg kisebb mértékben a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetést. Abban az esetben tehát, ha az ügyész a két évet meghaladó tartamú szabadságvesztést aránytalanul enyhének ítéli, a terhelt terhére irányuló fellebbezését e rendelkezés ismeretében azért terjeszti elõ, mert a büntetés lényeges súlyosítását tartja szükségesnek. Amennyiben ezzel egy idõben – a változatlanul fennálló indokok ellenére – a terhelt elõzetes letartóztatásának megszüntetését indítványozza, nem csak szakszerûtlenül jár el, hanem kételyeket ébreszt fellebbezésének jogi megalapozottságával szemben, ezért annak eredményességét kockáztatja. Az ügyész akkor indítványozza a körlevél hatálya alá tartozó ügyekben az elõzetes letartóztatás megszüntetését, ha annak a Be. 129. §-a (2) bekezdésében felsorolt indokai megszûntek, illetve a Be. 327. §-a (2) bekezdése alkalmazásának nem állnak fenn a feltételei. A nem jogerõsen kiszabott büntetés enyhesége is megalapozhat ilyen indítványt, de csak akkor, ha úgy látja, hogy a terhelt terhére fellebbezést bejelentenie nem kell, vagy ha három év, vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabására elõreláthatólag akkor sem kerülhet sor, ha a terhelt terhére bejelentett fellebbezése eredményesnek bizonyul. Ha a bíróság határozata ellentétes az ügyész kényszerintézkedés indokoltságáról kialakított álláspontjával, a végzés ellen fellebbezést kell bejelenteni. A Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályának területi elõadói az 1/2010. (ÜK. 2.) LÜ h. körlevél iránymutatásainak végrehajtását folyamatosan ellenõrzik, s ezzel együtt figyelemmel kísérik a most elõírt szempontok teljesítését is. A körlevél rendelkezéseit a közzététele napjától kell alkalmazni; egyidejûleg az elõzetes letartóztatással kapcsolatos vádképviseleti tevékenység egyes kérdéseirõl szóló 9/2001. (ÜK. 11.) fõov. körlevelet visszavonom.

Dr. Polt Péter s. k., címzetes legfõbb ügyészségi fõtanácsos fõosztályvezetõ ügyész

54


2. szám

SZEMÉLYI HÍREK Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Hajdu Magdolna Éva mb. fõosztályvezetõ ügyészt szolgálati helyén fõosztályvezetõ-helyettes ügyésszé; dr. Dallos Norbert, dr. Németh András szombathelyi városi ügyészségi ügyészeket szolgálati helyükön csoportvezetõ ügyésszé; dr. Erdõdi Mónika miskolci városi ügyészségi titkárt szolgálati helyén, dr. Kardos Renáta budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi titkárt budapesti kerületi ügyészséghez, dr. Takács Péter szekszárdi városi ügyészségi titkárt szolgálati helyén ügyésszé; Iskiné dr. Banga Edina kisvárdai, dr. Kirvai-Ficsor Krisztina nyírbátori városi ügyészségi fogalmazókat szolgálati helyükön ügyészségi titkárrá.

Áthelyezés, kinevezés A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Korpás Károly mb. szolnoki városi vezetõhelyettes ügyészt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészségrõl a Szolnoki Városi Ügyészséghez, egyidejûleg kinevezte vezetõhelyettes ügyésszé.

Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Geiger Nóra Marianna budakörnyéki ügyészségi ügyészt a Pest Megyei Fõügyészségre, dr. Révész Norbert nyírbátori városi ügyészségi ügyészt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fõügyészségre fõügyészségi ügyészi munkakörbe.

A Baranya megyei fõügyész áthelyezte dr. Türgyeiné dr. Posza Csilla szigetvári városi ügyészségi ügyészt a Siklósi Városi Ügyészséghez.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fõügyész áthelyezte dr. Egerszegi Gábor miskolci városi ügyészségi ügyészt a Miskolci Nyomozó Ügyészséghez, dr. Molnár Krisztina ózdi városi ügyészségi fogalmazót a Miskolci Városi Ügyészséghez.

2. szám


55

Kinevezés módosítások A legfõbb ügyész dr. Fekete Ágnes budapesti V. és XIII. kerületi vezetõhelyettes ügyészt – vezetõi tisztségérõl történõ lemondását tudomásul véve – a Fõvárosi Fõügyészségre, dr. Hubay Attila kecskeméti nyomozó ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt – vezetõi tisztségérõl történõ lemondását tudomásul véve – a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészségre, fõügyészségi ügyészi munkakörbe helyezte át.

Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik dr. Huszágh József Békés megyei fõügyészségi ügyésznek 2010. március 22. napjával, dr. Kapuvári Ágnes legfõbb ügyészségi ügyésznek 2010. szeptember 30. napjával, dr. Pintér István szolnoki városi ügyészségi ügyésznek 2010. február 28. napjával.

Halálozás Dr. Villányi György címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Fejér megyei fõügyészhelyettes életének 58. évében 2010. február 6. napján elhunyt. Az ügyészi szervezet saját halottjaként temettette el.

Igazolványok érvénytelenítése Bogosné dr. Csányi Tímea budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi ügyész elveszített 010821, dr. Berta Éva bajai városi ügyészségi ügyész eltulajdonított 011322, Krohn Gizella katonai fõügyészségi tisztviselõ elveszített 110050, valamint Kalocsai Pál ny. fõvárosi fõügyészségi fizikai alkalmazott 130054 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette.

56


2. szám

KÖZLEMÉNYEK Tájékoztató a lakásépítési alap 2009. évi felhasználásáról A Legfõbb Ügyészség Lakásbizottsága 2009-ben 59 kamatmentes munkáltatói kölcsön iránti kérelmet bírált el, 20%-kal kevesebbet, mint 2008-ban. A 73 kérelembõl 15 elõzetes állásfoglalásra irányult. Három kérelmet kellett elutasítani, ennek oka kettõ esetben az volt, hogy az ügyészségi alkalmazott lakásigénye meghaladta a jogszabályban meghatározott méltányolható mértéket. Egy esetben pedig a kérelmezõ által nem lakott ingatlan korszerûsítésének a támogatását nem látta indokoltnak a Lakásbizottság. A folyósítható összeg felsõ határa 2009-ben nem emelkedett. A 2009. évben – kérelmének elfogadását követõen – 50 ügyészségi alkalmazott számára fizették ki ténylegesen a kamatmentes munkáltatói kölcsönt, összesen 61 022 400 Ft-ot. Így az egy fõre jutó összeg 1 220 448 Ft volt, amely a lakásárak ismeretében még mindig csekély. A munkáltatói kölcsönben részesítettek számát szervezeti egységek szerinti bontásban a melléklet tartalmazza.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

Melléklet fõ

forint

átlag

Legfõbb Ügyészség

7

11 028 000

1 575 429

Fõvárosi Fellebbviteli Fõü.

1

1 068 000

1 068 000

Szegedi Fellebbviteli Fõü.

2

2 280 000

1 140 000

Pécsi Fellebbviteli Fõü.

0

0

–

Debreceni Fellebbviteli Fõü.

0

0

–

Gyõri Fellebbviteli Fõü.

0

0

–

Központi Nyomozó Fõü.

0

0

–

Fõváros

9

11 608 400

1 289 822

Baranya

0

0

–

Bács-Kiskun

2

2 136 000

1 068 000

Békés

2

1 800 000

900 000

Borsod-Abaúj-Zemplén

3

4 440 000

1 480 000

Csongrád

8

8 952 000

1 119 000

Fejér

0

0

–

Gyõr-Moson-Sopron

2

2 068 000

1 034 000

Hajdú-Bihar

4

4 204 000

1 051 000

Heves

0

0

–

Jász-Nagykun-Szolnok

0

0

–

Komárom-Esztergom

1

1 050 000

1 050 000

2. szám

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY fõ

57 forint

átlag

Nógrád

0

0

–

Pest

1

1 068 000

1 068 000

Somogy

0

0

–

Szabolcs-Szatmár-Bereg

2

2 136 000

1 068 000

Tolna

1

1 068 000

1 068 000

Vas

1

1 068 000

1 068 000

Veszprém

2

3 480 000

1 740 000

Zala

0

0

–

OKRI

2

1 568 000

784 000

50

61 022 400

1 220 448

Összesen

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére 1. A legfõbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. §-ának (1) bekezdése és 16. §-ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet – a Nógrád Megyei Fõügyészségre 2010. június 15. napjától betölthetõ büntetõjogi szakági fõügyészhelyettesi, – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fõügyészségre 2010. augusztus 9. napjától betölthetõ büntetõjogi szakági fõügyészhelyettesi, – a Kiskõrösi Városi Ügyészségre vezetõhelyettes ügyészi, – a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészségre ügyészi, – a Budapesti Nyomozó Ügyészségre kettõ ügyészi és – budapesti kerületi ügyészségre – változó szolgálati helyre – büntetõjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-ai állapítják meg. A Nógrád és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fõügyészség büntetõjogi fõügyészhelyettesi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. Feltétel továbbá az is, hogy a pályázók legalább ötéves büntetõjogi szakági és hároméves vezetõi gyakorlattal rendelkezzenek. A Kiskõrösi Városi Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez. További feltétel az is, hogy a pályázó legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési és az egyéb követelményeknek [így Üsztv. 14. § (5) bekezdés] megfelelést igazoló okiratok vagy azok hiteles másolatai.

58


2. szám

A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, továbbá hozzájárul a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. (A választójog meglétét külön felhívásra kell igazolni.) A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktõl függõen – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, melyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. Az Üsztv. 14/A. §-ának (1) bekezdésébõl következõen az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. §-a (7) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az ügyész vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint [az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével] vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének kinevezését megelõzõen – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításban foglaltak szerint – köteles eleget tenni. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A pályázat érvénytelen, ha – elkésett, – kellékhiányos, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek a benyújtásra elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatoknak – a Nógrád Megyei Fõügyészség fõügyészhelyettesi álláshelye esetében a Nógrád Megyei Fõügyészségre (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.) 2010. március 16-án 13 óráig, – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fõügyészség fõügyész-helyettesi álláshelye esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fõügyészségre (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 4.) 2010. március 16-án 13 óráig, – a Kiskõrösi Városi Ügyészség álláshelye esetében a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.) 2010. március 20-án 13 óráig és – a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség, a Budapesti Nyomozó Ügyészség, valamint a budapesti kerületi ügyészség álláshelyei esetében a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2010. március 10-én 13 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük.

2. szám


59

2. A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze – az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. §-ának (1) bekezdése alapján – pályázatot hirdet – a Budapesti Katonai Ügyészségen büntetõjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-a állapítja meg. A kinevezés különös feltétele a hivatásos katonai szolgálatra való alkalmasság. A meghirdetett állást az a pályázó nyerheti el, aki a kinevezés általános és különös feltételeinek a benyújtására elõírt határidõ leteltekor megfelel. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében az ügyész vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a pályázó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a kinevezését megelõzõen – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításban foglaltak szerint – köteles eleget tenni. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési és – a büntetlen elõélet, valamint a választójog kivételével – az egyéb követelményeknek megfelelést igazoló okiratok vagy azok hiteles másolatai. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben választójogának meglétére hivatkozik, továbbá hozzájárul a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv megkereséséhez és a nyilvántartás teljes körére vonatkozó adatszolgáltatáshoz, valamint a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésre nem kerül sor. Az ügyészségi alkalmazottak a személyi nyilvántartásban meglévõ adatokra és okiratokra hivatkozhatnak. A nem ügyészségi alkalmazott pályázatához mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, melyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. A beérkezõ pályázatokat a Katonai Fõügyészség Ügyészi Tanácsa, valamint a Budapesti Katonai Ügyészség vezetõje véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatokat a Katonai Fõügyészség Személyügyi és Információs Önálló Osztályára (1363 Budapest, Pf. 10.) lehet benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje: 2010. március 31. A jelentkezõket a pályázat eredményérõl a benyújtási határidõ lejártát követõ 60 napon belül írásban értesítjük.

Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

Katonai Fõügyészség Személyügyi és Információs Önálló Osztály

60


2. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 3150 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti

Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3150 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................... Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lapés Könyvkiaa szállítást követõ számla kézhezvétele után, dónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

2. szám


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

R. C. van Caenegem

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû kötetét Caenegem professzor mûvének lefordítása mellett számos érv szólt. Nemcsak az, hogy az európai jogtörténész-társadalom egybehangzó véleménye szerint a legjobb, a legszellemesebb feldolgozása a témának; olyan munka, amely a nyugati gondolkodásnak az államfejlõdés, az alkotmány és a jog viszonyrendszerérõl az egyik legteljesebb szintézise. Ugyanis az 5. századtól – terminus a quo – további 15 századon át – terminus ad quem – a jelenkorig terjedõ európai világ nagy összehasonlító foglalata a kötet. A „három Európa kísérletbõl” ebben a terjedelmes idõdimenzióban kettõ részletes analízissel szerepel. Az Elsõ Európa (5–9. század) a 9. században bomlott fel, majd a politikai megszakítottságból 1100 körül újjáéledt. A Fürstenstaat, a familiaritáson alapuló „nemzetállamokhoz”, majd a monarchia az abszolút és a felvilágosult változataival a modern állam formációihoz vezetett. Ennek gyümölcsét pedig a 19. századi liberális, alkotmányos, parlamentáris állam tovább nemesítette. S ez a szuverén nemzetállam – Második Európa – mindmáig a legfontosabb nagy társadalmi egységgé debütált. A Harmadik Európa kísérlet, a jelenkori Európai Unió sajátosan szerepel a mûben. Részben példák sokaságával illusztrálja a szerzõ az alkotmányos, jogi értékek kötelezõ továbbélési igényét, részben pedig ezek meghaladásaként a szupranacionális intézmények létrehozásának szükségességét hangsúlyozza. Ám itt is a bölcsesség, a tudósi kétely, a mértéktartás jellemzi. Egyes történeti párhuzamai apropójára a jellemzõ kutatási habitussal, viszontkérdésekkel él. Így például mit is kezdhetünk az Európai Közösséggel? Hiszen „az EK éppen olyan meghökkentõ dolgokkal tud szolgálni nekünk, mint a német ancien régime Puffendorfnak”. Avagy másutt D. Lasok és Bridge értékelésére hivatkozik, miszerint az „EU alkotmányos struktúrája még mindig a spekuláció szférájába tartozik”. Az új Harmadik Európa kísérlet igazi dilemmája a jóléti állam és a gondoskodó állam közötti választási alternatíva. A Rechtstaat-Verfassungsstaat milyen formációvá történõ alakítása a jelenkor nagy államelméleti projektje. Az új európai intézményrendszer létrehozásakor arra kell törekedni, hogy az EU mint sui generis intézmény az emberi jogokat valóban realizáló, azokat egyenlõen kiterjesztõ, emberibb társadalomként funkcionáljon. Az új generáció kihívása éppen ennek a kérdésnek a megoldása. A „Bologna típusú”, kétfokozatú képzés ugyan a feladat-végrehajtó értelmiségi típust favorizálja, de a mesterfokozatú képzésben lehetõséget teremt a problémamegoldó készség fejlesztésére is. E monográfia magyar nyelvû változata a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának mesterszakos hallgatói részére született egyik tananyag. A kötet 448 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû, 448 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3990 forint áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ...................................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .............................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

Keltezés: ........................................


61

62


2. szám


dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 2856 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2856 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ................................................................................ Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


2. szám



Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9996 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ..................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .......................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


63

64


2. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2010. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Kérjük, hogy az esetleges módosítást (cím- és példányszámváltozás) szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehetséges (levélcím: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357, fax: 318-6668).

A 2010. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Belügyi Közlöny Egészségügyi Közlöny

176 400 Ft/év 32 004 Ft/év 45 612 Ft/év 45 612 Ft/év

Szociális és Munkaügyi Közlöny Oktatási és Kulturális Közlöny Pénzügyi Közlöny Ügyészségi Közlöny Bûnügyi Szemle

47 376 Ft/év 36 288 Ft/év 54 180 Ft/év 11 088 Ft/év 14 616 Ft/év

CD-Cégközlöny A Cégközlöny közleményeinek hetente megjelenõ, oldalhû gyûjteménye CD-n, melyen a közlemények gyors megtalálását keresõfunkció segíti. A CD 2010. évi éves elõfizetési díjai (Áraink az áfát tartalmazzák.) Önálló változat 147 600 Ft 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

216 600 Ft 285 600 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat

492 600 Ft 837 600 Ft

A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2010. évi éves elõfizetési díjai (Áraink az áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

102 000 Ft 180 000 Ft 225 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

369 000 Ft 480 000 Ft 813 000 Ft

A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR PRÉMIUM (DVD) EU jogszabálytárral, cégfigyeléssel és vírusvédelmi rendszerrel kibõvített hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2010. évi éves elõfizetési díjai (Áraink az áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

150 000 Ft 255 000 Ft 330 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

540 000 Ft 690 000 Ft 1 185 000 Ft

9 770133 824217

10002

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2009-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

A szerkesztésért felelõs: dr. Miks Antal Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411, e-mail: kozlonybolt@ mhk.hu), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és a Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275). 2010. évi éves elõfizetési díj: 11 088 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 5544 Ft áfával, egy példány ára: 1105 Ft áfával.

HU ISSN 0133-8242 Formakészítés: SPRINT Kft. 10.0516 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, február 28

Recommend Documents