szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 15
án tóf ö
zté
Sz
s
15
es ldi nö vényter m
Megkezdôdik a kemény munka Az aratókombájn 6-7 méter széles utat vág a búza vagy kukorica táblába, és egy speciális tartályba gyûjti össze a gabonát.
A tartályt bizonyos idôszakonként ki kell üríteni. Ehhez más gazdák pótkocsival követik a kombájnt, amibe a tartályt ürítik.
Az aratókombájn tartályát pótkocsiba ürítik
Ezután elviszik a silóba lemérni, ellenôrizni és elraktározni. Ez fontos pillanat – sorsdöntô. A gazdálkodó most tudja meg, hogy jó vagy rossz éve van-e. Néha a munkának le kell állnia, mert esik az esô. A folyamatos esô miatt nagy árat fizethet a gazda: ha a gabona csírázni kezd, odaveszett a termés!
Szervezéssel a hatékonyság növelése érdekében Az aratókombájn egy nagyon drága felszerelés, amelyet az év néhány napjában használnak csak. Nem feltétlenül szükséges a gazdálkodónak megvennie a használathoz. Számos gazdálkodó közösen vásárol egy betakarítógépet. Valójában ez a gyakoribb megoldás a legtöbb felszerelés, pl. az ekék, a permetezôk, a pótkocsik stb. esetében… A gazdák úgynevezett gépszövetkezetet hoznak létre. A gazdák bérelhetik is ezt a felszerelést és a képzett gépkezelôket is.
A betakarított gabonát silókban tárolják
Raktározás Az aratás után a gazda az elmúlt évi terményt elraktározza. Tudni akarja, mennyi gabonát termelt hektáronként*. Ezt nevezik hozamnak*. De nem elég csak nagy mennyiségben terményt termelni. Jó minôségûnek is kell lennie. Például - a búzának fehérjében gazdagnak és kenyérsütésre alkalmasnak kell lennie; - az árpának alacsony fehérjetartalmúnak és sörkészítésre alkalmasnak kell lennie; - a cukorrépának nagy cukortartalmúnak kell lennie; - a borsónak nagy fehérjetartalmúnak kell lennie; - az egész betakarított terménynek betegségektôl mentesnek kell lennie.
Törékeny termés A gazdák emberi fogyasztás céljából termesztenek borsót. A borsótermesztés különösen nehéz ágazat – a borsót nagy gonddal és hatékonysággal kell kezelni, mivel nagyon törékeny. Amikor valamennyi feltétel megfelelô, azaz a borsószemek megfelelô méretûek és keménységûek és az idôjárás is megfelelô, az aratók megkezdik munkájukat, leginkább este, mivel a hômérséklet nem lehet túl magas. A borsót akkor takarítják be, mikor már zöld és megfelelô a nedvességtartalma. Ha túl meleg volt az idô, a borsó gyorsan kicsírázhat, és kárba mehet. A betakarított borsót jeget tartalmazó tartálykocsikban tárolják. Ezután a lehetô leggyorsabban a konzervgyárba szállítják.
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 16
Sz
z té s
16
án s tóf me öldi nö vényter
Raktározás és szállítás Miután betakarították a terményt, el kell raktározni. A silóknak készen kell állniuk. Majd a termést eladják. Vegyük példának a gabonatermesztést.
Minôségellenôrzés Mikor a gazdálkodó megérkezik a terményével a silóhoz*, számos vizsgálatot és elemzést végeznek el, hogy megállapítsák a búza minôségét. Elôször is a nedvességtartalmat kell leellenôrizni. Ha a gabonaszem túl sok nedvességet tartalmaz, ki kell szárítani, amelynek költségeit a gazda fizeti. A gazdának meg kell gyôzôdnie arról, hogy a gabona nem kezdett-e el kicsírázni! Azt is ellenôrizni kell, hogy a termény nem tartalmaz-e más terményt, illetve gyommagokat. A búza nem tartalmazhat betegség, például az anyarozs és a kôüszög által fertôzött szemeket (lásd 12-13. oldal). A gabona minôségellenôrzése a silóba helyezés elôtt
A termés raktározása Az olyan terményt, amit a gazda az állatok etetésére szánt, a gazdaságban tárolják. Az emberi fogyasztásra szánt terményeket a raktárakba szállítják, amelyeket silónak neveznek. A silók különbözô távolságokban vannak elhelyezve a gabonatermelô vidékeken: magasak, henger alakú tornyok, amelyek több ezer tonna gabonát képesek tárolni! Számos nagy kikötôben is vannak silók. A silók közelében mindig vannak utak, vasúti sínek, csatornák. A kamionokat, a vasúti teherkocsikat és hajókat gyakran egyenesen a silók mögött töltik fel. A raktározási idô alatt a terményt ventilátorokkal hûtik. Ha halmokban hagyják a termést, felmelegedhet. A gabonaszemek élô, lélegzô szervek, és mivel lélegeznek, széndioxidot (CO2) termelnek és hôt bocsátanak ki. Ez a hô tüzet okozhat, és leégetheti a silót*!
Silók
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 17
Sz
z té s
17
án s tóf me öldi nö vényter
A gabona értékesítése A gabonaértékesítôk ügyelnek a felhalmozott gabona eladására. A búzát lisztmalmoknak, a kukoricát kukoricadara gyártóknak, az árpát és a tritikálét állati takarmány készítéséhez adják el. Más gabonaértékesítôk az exportra specializálódtak. Mivel Európában kedvezôek az éghajlati adottságok és jó minôségû talajok állnak a gabonatermesztôk rendelkezésére, a felhasználni kívánt mennyiségnél nagyobb mennyiségû gabonát termesztenek. Így más kontinensen lévô országok megvásárolhatják ezeket a terményeket. Franciaország például, amely Európa legnagyobb búzatermelô országa, a gabonatermés majdnem felét más európai országokba, illetve a világ más pontjaira exportálja, mint pl. Észak-Afrika országaiba, vagy a volt Szovjetunióba, kereslettôl függôen.
A termény szállítása A teherautók a legalkalmasabbak a több tonna gabona malmokba történô szállítására. Egyszerre 25 tonna gabonát képesek szállítani. De ha több ezer tonnát kell elszállítani más európai országba, speciálisan erre a célra tervezett vasúti teherkocsikat használnak. Ha pedig a gabonát még messzebbre kell juttatni, a folyókat használják a szállításra. Ez a szállítási módszer nagyon jól megfelel a gabonaszállításra. Egy uszály néhány 1000 tonna gabonát képes elszállítani! A Rajna-folyó például Franciaországon, Németországon és Hollandián folyik keresztül, és gabonaszállításra használják ezek között az országok között.. Ha a világ egy másik országába kell szállítani, teherhajókat használnak, amelyek 25 00075 000 tonna gabonát képesek magukba fogadni.
Egy uszály több 1000 tonna gabonát képes elszállítani
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 18
án tó
zté
Sz
s
18
föld i
nö vényter
s me
Vetésforgó
2000
2001 Búza
Ôszi árpa Ôszi árpa
Repce Borsó Búza
Lóhere
Autóút
Janny gazdasága
Spárga
Búza
Janny gazdasága
Tavaszi árpa
Spárga
A Szajna folyó Savières
Savières
Mezô és erdô
Mezô és erdô
Vetésforgó Minden évben el kell döntenem, milyen növényt szeretnék termeszteni a következô évben, és hogy mit hova vessek. Egy fontos követendô szabály van, mégpedig a termesztett növények váltogatása. Például soha nem szabad búzát termelned ugyanazon a táblán két egymást követô évben, mivel ez betegségekhez és a gyomok megjelenéséhez vezethet. Néhány vidéken azonban nem követik ezt a gyakorlatot. Ha például ugyanazt a növényt termesztjük egy adott táblán minden harmadik évben, ezt 3 éves vetésforgónak* nevezik. Vessél egy pillantást a térképen a gazdaságomra. A növénykultúrák elrendezése 2003-ban nagyjából ugyanolyan lesz, mint 2000-ben.
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 19
Sz
z té s
19
án s tóf me öldi nö vényter
Azok a gazdáknak, akik egynyári növényeket termesztenek, például gabonát, el kell dönteniük, hogy mit hova vetnek majd a következô évben. Vess egy pillantást a térképen Janny gazdaságára, amely három éves idôszakot foglal magába.
2002 Búza
Repce
Búza
Borsó Búza
Tavaszi árpa
Borsó Tavaszi árpa
Autóút
Autóút
Lóhere
Janny gazdasága
Búza
Lóhere
Ôszi árpa
Tavaszi árpa
Spárga
Búza
A Szajna folyó
Repce
A Szajna folyó Savières
Mezô és erdô
A termeszteni kívánt növények kiválasztása A gazdának ki kell választania azokat a növényeket, amelyek termesztése a legmegfelelôbb, figyelembe véve a talaj tulajdonságait és az éghajlati viszonyokat. Sok gabonát, mint például a búzát, árpát, termesztenek az én vidékemen, mivel ott jól fejlôdnek. Az, hogy milyen növényt fogok termeszteni, az ártól és piaci igénytôl is függ. Ha pl. a búza ára csökken, akkor inkább valami mást próbálok termeszteni. De mielôtt kipróbálnék egy új növényt, meg kell gyôzôdnöm arról, hogy megvan-e minden szükséges dolog hozzá. Repcét is termesztek, amibôl késôbb üzemanyagot állítanak elô. A saját gazdaságomban spárgát is termesztek, mivel a talaj megfelelô ennek a növénynek. Elég idôm van májusban betakarítani ezt a zöldségfélét, mivel a többi növénnyel ebben a hónapban nem kell sokat foglalkozni.
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 20
20
A
k
gab
onafé
lé
A gabonafélék: áttekintés A gazdák hosszú ideje termesztenek gabonát. Sok gabona nagyon jól ismert, míg egyes gabonafajok az út szélén fekszenek elfeledve. Vannak egészen új gabonák is, amelyeket az emberiség hozott létre.
A nagy gabonacsalád A gabonaszem a gabona azon része, amelyet felhasználunk mind a saját táplálkozásunkban, mind álltai takarmányként. A gabonafélék családja igen sok növénybôl áll, amelybôl a búza a legismertebb. A búzát a világ minden sarkában termesztik.
A búza életciklusa elején
A búza a gabonák királya. Megkülönböztetnek durumbúzát és közönséges búzát.
A rozst ott termesztik, ahol a talaj savanyú és kedvezôtlen adottságokkal rendelkezik. A rozsból barnakenyeret készítenek, amely nagyon népszerû Dániában, Németországban, Svédországban, Finnországban és Portugáliában.
Az árpának hosszabb kalásza van, mint a búzának és az árpaszemeknek hosszabb a szálkájuk. Az árpát fôleg állati takarmánynak és sörkészítésre használják.
A zabot fôleg állati takarmánynak termesztik. Igazi csemege a lovaknak. A zab a müzlikben és más reggeli gabonapelyhekben is megtalálható.
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 21
21
A
k
gab
onafé
lé
A kukoricának, a rizsnek és a ciroknak magasabb hômérsékletre van szüksége, mint a többi gabonafélének. Az Európai Unió déli vidékein termesztik ôket.
A cirkot állati takarmányként használják.
A szemeskukorica nagyon magasra nô és a növekedéshez magas hômérsékletre van szüksége.
A víz, a fény és a hômérséklet a rizstermesztésnek szintén meghatározó tényezôi.
A legújabb befutó: a tritikálé Ha van két kitûnô gabonánk – a búza, amelynek nagy terméshozama van, és a rozs, amely nagyon szívós* –, miért ne keresztezhetnénk a két növény kedvezô tulajdonságait? Ezt tették a kutatók húsz évvel ezelôtt, és létrehozták a tritikálét, amely a búza (tudományos neve: Triticum) és a rozs (tudományos neve: Secale) keresztezésébôl származó gabona. Az eredmény egy teljesen új növény, amelyet hibrid* növénynek hívnak, mivel ez két különbözô faj keresztezésébôl alakult ki. A neve utal az eredetére! Ez az új növény sok vidéken helyettesíti a rozst, ráadásul az is elônye, hogy nagyobb a terméshozama*. Fôleg állati takarmányként használják.
Tritikálé
A „gabona” szó a római istennô, „Ceres” nevébôl ered, aki a betakarítás istennôje. Az a tény, hogy ezt az istennôt az ókori Rómában imádták, megmutatja, milyen fontos szerepe volt mindig a gabonaféléknek a történelem során. Az aratás: Ceres neveli Triptolemus király fiát; a mezôgazdaságról tanítja ôt
Látogassatok el egy gabonatermesztô gazdaságba, ahol közelebbrôl is megtekinthetitek ezt a növényt.
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 22
22
A
k
gab
onafé
lé
A búza – az európai nyersanyag Búzát minden Európai Uniós országban termesztenek. A búza mindennapi életünk része.
Durumbúza vagy közönséges búza? A búzaszem két alapvetô részbôl áll: keményítô és glutén.
Egy búzaszem
A keményítô a búzaszem energiatartaléka. A keményítô elôsegíti a csírázást*. A keményítô koncentrált energiaforrás.
A külsô réteg gluténban gazdag
A maghéjból lesz a korpa
A glutén fehérje. Ha megkóstolsz néhány búzaszemet, tartsd a szádban és rágcsáld hosszabb ideig: egyfajta rágógumi lesz belôle! Mikor a búzaszemet rágcsálod, a nyál kioldja a keményítôt, és csak a glutén marad, amely rugalmas anyag. A gluténból készítik a kenyeret és megfôzve a puha tésztát. Közönséges búza A búza minôsége a fehérjetartalmától* függ, azaz, hogy mennyi glutént tartalmaz. Ez a fehérje búzafajtától függôen változik. - Ha a búzaszem gluténban gazdag, akkor kenyeret és más péktermékeket készítenek belôle. - Ha kicsi a gluténtartalma, kekszet készítenek belôle. - A leggyengébb minôségûeket állati takarmányként használják.
A lágy búzaszemnek lisztszerû sûrûsége van, és keményítôben gazdag. Kenyeret és kekszet is készítenek belôle.
A mag belsô része keményítôben gazdag
Az embrió (magcsíra)
A durumbúzaszem üveges kinézetû. Búzadarát és tésztát készítenek belôle.
A durumbúza Dél-Európa országaiban jobban termeszthetô. Fôleg a Földközi-tengeri gazdák termesztik, hogy tésztát készítsenek belôle. A lágy búzát mindenhol termesztik, ahol fehér kenyeret készítenek!
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 23
23
A
k
gab
onafé
lé
A búzaszemtôl a lisztig A búzalisztkészítés ugyanolyan ôsi mesterség, mint a búzatermesztés. A kettô mindig együtt járt. Régen a szelet, a vizet és az állatokat használták a malmokban. Manapság a malmok még mindig mûködnek, de a technológia jelentôs fejlôdésen ment keresztül. Ma a lisztmalmok* árammal mûködnek.
A liszttôl a kenyérig Az elmúlt idôkben a kenyér a táplálkozás egyik fô eleme volt. Nagyon gyakran ezt ettek legtöbbször az emberek a mindennapjaikban. Egy évszázaddal ezelôtt 500 g kenyeret fogyasztottunk naponta. Ma a napi átlag kevesebb, mint 150 g. De ezt számos más élelemmel kipótoljuk.
Ügyeljünk a gluténra Egyesek – fôleg a kisgyerekek – nem ehetnek glutént – allergiásak rá, emiatt veszélyes lehet a fogyasztása. Ezért vannak bizonyos bébiételek a „gluténmentes étkezéshez alkalmas” névvel felcímkézve. Ez az allergia általában a kor elôrehaladtával eltûnik.
Kalászszedôk Ez a kép szemelvényt mutat be a régi idôk szegény parasztjainak életébôl. Megengedték nekik, hogy összegyûjtsék az aratás után ottmaradt búzaszemeket. A kalászszedôk leggyakrabban nôk és gyerekek voltak. Kalászszedôk. J. F. Millet festménye
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 24
24
A
k
gab
onafé
lé
A gabonából nem csak kenyér készül! Tudjuk, hogy a búzából és rozsból kenyeret készítenek. De manapság a gabonából sok mást is lehet készíteni. A gabona egyre inkább ipari nyersanyaggá is válik!
A gabona ôsi hasznosítási módja: a sörfôzés A sör az ókori Egyiptom óta létezik. Franciaországban a gallok is készítettek egy cervoise nevû sört. Minden országnak van saját söre, amelyek közül néhány ismertebb a többinél, mint pl. Németország, Belgium, Írország és Dánia söre. De bármilyen legyen is a sör színe és íze, az elôállítási folyamat ugyanaz: a csíráztatott árpa erjesztése*.
Tehát hogyan készül a sör? A malátakészítô kicsíráztatja az árpát. A gabonaszemben lévô keményítô cukorrá alakul, amit a csíra fel tud használni. Ezt a cukrot nevezik maltóznak. Pár nappal késôbb a csíra kibukkan a szembôl. Ez az a pont, amikor a sörfôzô közbelép. Megállítja a csírázási folyamatot, és megszabadul a csírától. Ezután a meghagyott, maltózban gazdag gabonaszem megduzzad. Ez az a maláta, amelyet késôbb erjeszteni* fog. Most már elkezdôdhet a sörfôzés folyamata. A malátát felmelegítik, hogy karamellizálódjon, más gabonát, pl. búzát kevernek hozzá, és megfelelô mennyiségû komlót adnak hozzá. Minden sörfôzônek saját titkos receptje van! A sörfôzéshez nagyon jó minôségû árpaféléket használnak. Ezeket malátaárpának hívják, és különböznek az állati takarmányként használt árpától.
Egy skót és ír specialitás Az árpát whisky-készítéshez is használják!
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 25
25
A
k
gab
onafé
lé
Jobb állati takarmány Régen a lovakat zabbal, a csirkéket pedig gabonaszem-keverékekkel etették, amit felcsipegettek. Ma az állati takarmánykészítô specialisták meg tudják határozni, milyen állatnak milyen takarmányból mennyire van szüksége, kortól és hozamtól függôen. A zab, a tritikálé, a búza, a kukorica, a cirok és még a borsó is az új állati takarmányok közé tartozik. Néhány búzafajtát kizárólagosan állati takarmányozás céljából termesztenek. A gabona sok energiával látja el az állatokat. A szója és a borsó például fehérjében gazdag, ezért ideális összetevôkkel látja el a takarmányt*.
A keményítô hasznosítási módjai A keményítô* a búza-, a kukorica- és a rizsszemek belsejében és a burgonyagumóban található. Ezekbôl a gabonákból és gumókból vonják ki a keményítôt, amit az iparban hasznosítanak.
• Élelmiszeripari felhasználás A keményítôt szószok sûrûsítésére használják. Az élelmiszeripar ilyen módon a készételek elkészítéséhez használja a keményítôt. Az öntôformát a cukrásziparban használják, ahol a rizskeményítôbôl készítenek édességeket.
• Ipari felhasználás A legtöbb keményítôt a papír-gyártók használják. Leginkább burgonyakeményítôt alkalmaznak, amely a papír fényes minôségéért felelôs. A vegyipar a búza-, és kukoricakeményítôbôl készíti a ragasztókat, a pelenkákat, a biológiailag lebontható mûanyagot, a tisztítószereket és egyéb termékeket.
mûanyag
papír
szósz
szantofoldi_nov_beliv.qxd
06/1/11
22:11
Page 26
26
A
k
gab
onafé
lé
A kukorica – az energiadús növény A kukorica gyorsan növekszik. Emberi fogyasztásra és állati takarmányként használjuk fel. E mellett nyersanyaggal látja el az ipart. Több mint 100 különbözô terméket lehet elôállítani kukoricából.
A pattogatott kukorica egy sajátságos kukoricafajta*, amelynek kukoricaszemei „pattognak”, ha felmelegítik. Tartsd a fedôt a serpenyôn, ha otthon készíted el!
A csemegekukorica, amelyet salátákhoz szoktak használni, egy másik kukoricafajta*. Ebben az esetben a kukoricát érés elôtt takarítják be. Ez azt jelenti, hogy puha marad, és nyersen is fogyasztható.
A hagyományos szemes kukoricából polentát készítenek. Ez egyfajta kása. A kukoricalisztbôl is lehet kenyeret készíteni.
Amerika ôslakóinak gabonája A kukorica eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származik. Valójában ez ma is a napi táplálkozás része a világnak ezen a részén. A kukorica minden ötödik ember táplálkozásának alapját adja. A kukoricát Kolumbusz Kristóf fedezte fel utazásai során, de az ôslakó amerikai emberek már több ezer éve is fogyasztották.
Modern kukorica: hibrid kukorica Ma a kukoricafajták közül hibridek* szerepelnek a köztermesztésben a legnagyobb mennyiségben. Ez azt jelenti, hogy számos különbözô kukoricafajtából keresztezték össze ôket. A gabonanemesítôk megpróbálják számos létezô fajta kedvezô tulajdonságait összegezni egyetlen egy fajtába. De a gazdák nem tudják évrôl évre újravetni ezeknek a hibrid kukoricafajtáknak a magjait. Ha mégis megteszik, akkor a kukoricatáblán különbözô formájú, és méretû kukorica nô, némelyikük gyengébb, mint a többi. Ez azért van, mert az összes hibridet alkotó fajta újra felszínre kerül. Hogy ezt elkerüljék, a gazdáknak minden évben új vetômagot kell vásárolniuk.
