Összegző szakértői jelentés a Szombathely Megyei Jogú Város által fenntartott közoktatási intézmények vizsgálata során készített intézményi interjúk, szakértői jelentések és a párhuzamossági, eredményességi, költséghatékonysági vizsgálatok eredményei alapján
Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: dr. Puskás Tivadar polgármester
Megbízott: Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Képviseli: Blazovicsné Varga Marianna igazgató Vezető szakértő: Velkey Péter Szakértők: Balatoniné Sárosi Márta, Blazovicsné Varga Marianna, Farkasné Kristóf Zsuzsa, Kalamár Gábor, Kákonyi Ágnes, Klinda Zsuzsa, Megyeri István, Pethes Zoltán, Sárközi Ágnes, Schlőgl Zsuzsa, Soleckiné Giczi Katalin, Szitáné Egyházi Katalin, Tarjánné Szabó Zsuzsa, Tóth Margit Kornélia
2011. február 28.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................2 1. Vezetői összefoglaló.......................................................................................................3 1.1. Interjúk és dokumentumelemzések .........................................................................3 1.2. Eredményességi vizsgálatok.....................................................................................5 1.2.1. Érettségi vizsgák...................................................................................................5 1.2.2. Nyelvvizsga eredmények......................................................................................6 1.2.3. Szakmai vizsgák....................................................................................................7 1.2.4. Kompetenciamérések............................................................................................8 1. 3. Középfok, szakképzés, TISZK................................................................................9 1.4. Költséghatékonysági vizsgálatok...........................................................................12 1.5. Egyéb javaslatok....................................................................................................19 2. Bevezetés......................................................................................................................21 3. Eredményességi vizsgálatok.........................................................................................23 3.1. Érettségi vizsgák....................................................................................................23 3.2. Nyelvvizsga eredmények ......................................................................................24 3.3. Szakmai vizsgák.....................................................................................................25 3.4. Kompetenciamérések.............................................................................................25 4. Interjú és dokumentumelemzések.................................................................................35 4.1. Kötelező és vállalt feladatok, többletszolgáltatások, tanórán kívüli tevékenységek, csoportbontások.............................................................................................................35 4.2. Szervezeti struktúra, vezetési szerkezetek, órakedvezmények .............................48 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma indokolt, a tanulói létszám alapján a törvény által előírtnál kevesebb asszisztenst alkalmaznak.............................48 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 14,5, osztott feladatkörökkel (az iskola 2 épületben működik). ..................................................................................52 5. Párhuzamosságok vizsgálata a szakképzésben; TISZK................................................59 5.1. Párhuzamosságok vizsgálata a szakképzésben .....................................................59 5.2. A TISZK működéséről a szakképző intézmények szemszögéből.........................76 6. Kiemelt észrevételek, megállapítások, javaslatok.........................................................81 6.1. Kötelező és vállalt feladatok, többletszolgáltatások, tanórán kívüli tevékenységek, csoportbontások.............................................................................................................82 6.2. Szervezeti struktúra, vezetési szerkezetek, órakedvezmények..............................83 6.3. Középfokú oktatás, párhuzamosságok a szakképzésben.......................................84 6.4. Költséghatékonysági vizsgálat...............................................................................87 6.5. Egyéb javaslatok....................................................................................................88 Mellékletek........................................................................................................................90 Külön dokumentumként csatolt mellékletek:
2
1. Szakértői jelentés: Költséghatékonysági vizsgálat 2. Szakértői jelentés: Érettségi és szakmai vizsgák elemzése 3. Szakértői jelentés: A 2009. évi kompetenciamérések elemzése
1. Vezetői összefoglaló 1.1.
Interjúk és dokumentumelemzések
Az interjúk és dokumentumelemzések során szerzett adatok és információk elemzéséből látható, hogy nem nagy arányban vannak tartalékok az intézményszerkezet jelenlegi működtetési gyakorlatában, ezzel együtt fokozottan kell törekedni a meglévő tartalékok feltárásával a költséghatékonyabb intézményfenntartás kialakítására. A legjellemzőbb észrevételek és legfontosabb javaslatok a következők.
1.1.1. Kötelező és vállalt feladatok, többletszolgáltatások, tanórán kívüli tevékenységek, csoportbontások A kötelező és a vállalt feladatok, illetve a többletszolgáltatások terén ezek egymáshoz viszonyított aránya a teljes intézményszerkezetre kivetítve mintegy 85%-15%. A Kt. 52. § (7) által biztosított időkeret jelentős részét az iskolák csoportbontásokra, kötelező feladatok ellátására fordítják. A tanórán kívüli foglalkozások időkeretei a szakkörökre, felzárkóztatásokra, tehetséggondozásra vonatkozóan (a Művészeti kivételével) alacsonyak, akár az időkereten belül vizsgálva, akár tanulócsoportra kivetítve nézzük. Javaslatok 1.1.1.1. A fenntartó által engedélyezett kötelező és nem kötelező feladatellátásokat, csoportbontásokat és többletszolgáltatásokat – a szakmai szempontok figyelembe vételével – célszerű valamennyi intézmény esetében megvizsgálni, indokolt esetben felülvizsgálva ezek finanszírozását.
3
1.1.1.2. A fenntartó által biztosított időkereten belül nagyobb hangsúlyt célszerű biztosítani a felzárkóztatás és a tehetséggondozás feladatellátására, ez különösen a szakképző intézmények esetében lehet kiemelt feladat.
1.1.2. Szervezeti struktúra, vezetési szerkezetek, órakedvezmények Előfordul az indokoltnál nagyobb számbú szakmai munkaközösségek működtetése A könyvtáros, szabadidő szervező és ifjúságvédelmi felelős ajánlott státuszok, órakedvezményeik mértékét néhány esetben újra lehet gondolni, de nem általános jelleggel, hanem figyelembe kell venni azt, hogy az egyes intézményekben szakmailag, pedagógiailag mennyire indokolt és szükséges a foglalkoztatásuk. Ez elsősorban az ifjúságvédelmi felelősök esetében lehet fontos, illetve a könyvtárosi feladatkört tekintve (a szabadidő szervező foglalkozatása a közoktatásra jelenleg jellemző finanszírozási környezetben a legkevésbé indokolt, speciális indok híján ezt nem is javasoljuk).
Javaslatok 1.1.2.1.
A vezetők számának és kötelező óraszámának meghatározásakor, a nem kötelező, hanem ajánlott alkalmazottak foglalkoztatásának engedélyezésekor következetesen
figyelembe
kell
venni
egyrészt
a
jogszabályi
kötelezettségeket, másrészt az ajánlott létszámoknál is ezeknek csak indokolt esetben történő engedélyezését, s indokolt esetben újra kell gondolni a kötelező óraszámok meghatározását. 1.1.2.2. Meg kell vizsgálni a szakmai munkaközösségek megszervezésének és működtetésének módját, a szabadidő szervező, közművelődés szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a könyvtáros feladatellátások módját, a státuszok számát és indokoltságát és az ezekre a feladatokra vonatkozó órakedvezmények mértékét, illetve az ezekre vonatkozó megbízással történő feladatellátásokat, néhány intézményben indokolt lehet ezek újragondolása. 4
1.2.
Eredményességi vizsgálatok
1.2.1. Érettségi vizsgák Az emelt szintű vizsgák aránya 4,32 %-, az országos eredmény 5,12 %, így ez 0,8 századdal elmarad az országos átlagtól. Gimnáziumok: kiemelkedően jó arányt ért el a Nagy Lajos Gimnázium (15, 08%), jó a Kanizsai Dorottya Gimnáziumé (8,12%), vizsgaeredményeik is országos átlag felettiek. A Szent-Györgyi Középiskolában az emelt szintű vizsgák arány országos átlag alatti (3,37%). Legmagasabb %-os eredmény idegen nyelvből a Nagy Lajos Gimnáziumban volt (84,6%), az országos átlag 70, %. Szakközépiskolák: országos átlag feletti az arány a Horváth Boldizsár (8,31%) és a Kereskedelmi és Vendéglátó esetében (6,51%). Legalacsonyabb az arány a Puskásban (1db, 0,26%), Oladi ÁMK-ban (1 db, 0,31%) és az Élelmiszeripariban (2 db, 0,41%). Emelt szinten 16 tárgyból érettségiztek (országosan 89), a gimnáziumokban elsősorban kötelező érettségi tárgyakból (történelem, idegen nyelv, matematika), a nem kötelező tárgyak közül a biológia vezet. A magyart csak 2 gimnáziumi és egy szakközépiskola tanulói választották, összesen 8 tanuló! A megyei és országos adatok is hasonlóak. A szakközépiskolákból emelt szinten kevés tanuló választott szakmai tárgyakat, 3 iskolában 5 szakmai tárgyból 24 tanuló, ebből 22 tanuló a Horváth Boldizsárban, ahol 18 fő az ügyviteli alapismeretek szóbeli vizsgát angol és német nyelven tette le. A vizsgaeredmények informatikában a legalacsonyabbak (38, 9%). az országos átlag 63,2%. Középszintű vizsgát 24 tárgyból tettek (országosan196 t). A kötelező tárgyakon túl 20 tárgyból vizsgáztak, amelyből 13 tárgy szakmai volt, e téren jók a Művészeti Szakközépiskola mutatói (98%, 87,8%, 80,8%). A Nagy Lajos és Kanizsai Dorottya 5
Gimnáziumok középszintű eredményei kiválóak, a Szent-Györgyi Középiskolában lényegesen alacsonyabbak. A szakközépiskolák közül a Horváth Boldizsár és a Kereskedelmi Szakközépiskola teljesített legjobban, leggyengébben a Hefele és az Élelmiszeripari. Legalacsonyabb a matematika %-os eredménye (42,2%), 7 intézmény van az országos 45,97% átlag alatt. Nagyon jó a Kereskedelmi kémia eredménye: 92%, az országos 77%. Az intézmények többségében a kötelező érettségi tantárgyi eredmények %-san nem mutatnak jelentős eltérést egymáshoz képest. A 2009-2010. tanévben csökkent az emelt szintű és nőtt az előrehozott érettségi vizsgák száma. A középszintű gimnáziumi érettségi vizsgák országos eredményességi sorrendjében a Nagy Lajos Gimnázium a megosztott 22-23-24. helyet foglalja el 81,8%-os eredményével, a szakközépiskolai érettségi eredményességi sorrendben a Horváth Boldizsár Szakközépiskola 76,8%-os eredményével a 4. helyen, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola 74,4%-os eredményével a 12. helyen áll.
1.2.2. Nyelvvizsga eredmények Emelt szintű nyelvvizsgák száma 93, angol, német és olasz nyelvből. Az országos gimnáziumi átlagnál magasabban teljesített a Nagy Lajos Gimnázium, a szakközépiskolák közül az országos átlag, de a szakközépiskolai országos átlag felett teljesített a 11 intézményből 9 iskola. A legmagasabb átlag 85% a Nagy Lajos Gimnáziumban, a legalacsonyabb 46% a Puskásban volt. (Az országos átlag 70,%, gimnáziumi 73,92%, szakközépiskolai 52,25 %). Középszintű nyelvi érettségik száma: 1060. A Nagy Lajos Gimnázium 84%-os, a Kanizsai Dorottya 83%-os eredménye kiemelkedő. A legkisebb eredménye az Oladi (45%), Savaria (46%), Puskás (47%), Hefele (49%) szakközépiskoláknak volt. Az országos középszintű nyelvi eredmény 60,29%, 8 intézmény teljesített alatta, 5 felette. Az országos középszintű átlag: 3,6. A Nagy Lajos, Kanizsai, Horváth Boldizsár, Kereskedelmi lényegesen magasabb átlagot értek el az országosnál, a Gépipari 3,96-os
6
átlaga (130 vizsgázóval) szintén figyelemre méltó. Leggyengébb az Oladi (2,82) és a Savaria (2,9). Országos gimnáziumi sorrend a nyelvvizsgák aránya kategóriában: Nagy Lajos Gimnázium
45., szakközépiskoláknál a Kereskedelmi 53., a Horváth Boldizsár az 54. helyen szerepel.
1.2.3. Szakmai vizsgák A szakképzésben részt vevő szakiskolai tanulók aránya 39 %, a szakközépiskolai tanulók aránya 61 %. A 2009-2010. tanévben a 11 szakképző intézményben összesen 32 OKJ-s képzés folyt 881 tanulóval. Szakmai vizsgára szakiskolában 344 tanuló jelentkezett (21 OKJ), szakközépiskolában 537 fő (32 OKJ). Legtöbb OKJ-s vizsgára a Hefelében jelentkeztek, de a 7 szakon összesen csupán 10 tanuló. Szakközépiskolában 5-5 szakon szerveztek OKJ-s vizsgát a Kereskedelmi és a Művészeti Szakközépiskolában. 37 tanuló kapott mentességet szakmai vizsga alól országos versenyeredményeiknek köszönhetően (szakiskolai versenyeken 15 tanuló, szakközépiskolai versenyeken 22 tanuló). A szakmai vizsgákon a jelentkezett tanulók 97,4 %-a jelent meg (a vizsgára jelentkezett tanulóknak csak 2,6 %-a nem jelent meg a vizsgán).
A szakmai vizsgák eredményességét tekintve a szakképző intézmények vizsgákon mutatott teljesítménye egymáshoz viszonyítva kiegyenlítettnek mondható. Eredményes vizsgát tett a jelentkezett tanulók 90,53%-a, a megjelent
tanulók
vonatkozásában ez a mutató 92,9 %. A szakközépiskolák tanulói a szakmai vizsgákon 87,5% feletti eredményességgel szerepeltek, néhány szakon a 100%-os eredményesség is megvalósult. A legalacsonyabb az eredményesség a Kereskedelmiben külkereskedelmi üzletkötő szakon (60%).
7
Szakiskola területén a legalacsonyabb eredményesség a festő-mázoló szakon (60%) és a bútoripari technikus szakon (64%) volt a Hefelében.
1.2.4. Kompetenciamérések A közoktatási intézményekben folyó szakmai munka értékelésének fontos mutatói az országos kompetenciamérések eredményei, amelyek fontos következtetésekre és feladatok meghatározására adnak alapot az intézmények fenntartóinak is. Adott
esetben
a
költséghatékonyabb
intézményműködtetés
célzó
intézményátszervezések előkészítésekor komoly érveket nyújthat egy intézmény pedagógiai munkájának eredményessége vagy eredménytelensége is, amiből látni lehet, hogy a nem kis arányú önkormányzati ráfordítások hol kerülnek hatékonyabban felhasználásra. Az intézmények jellemzőit intézménytípusonként, évfolyamonként és mérési területenként (matematika és szövegértés) részletesen bemutató 3.4. fejezetben foglaltak alapján a következő javaslatok fogalmazhatók meg a fenntartó és az intézmények számára: 1.2.4.1. Minden olyan telephelyen, ahol az országos átlagnál, a megyeszékhelyi átlagnál, illetve a képzési típus átlagánál alacsonyabbak a képességátlagok, ott részletes elemzést kell végezni az okok megkeresésére. Intézkedési terv készítése szükséges. 1.2.4.2. Minden olyan iskolában, ahol nagyok a különbségek a diákok/osztályok között, vizsgálni kell ennek okait. Intézkedési terv készítése szükséges. 1.2.4.3. A 2. képességszintet el nem érők arányát fokozatosan csökkenteni kell egyéni fejlesztésekkel. Fejlesztési tervek készítése szükséges.
8
1.2.4.4. A szövegértési kompetencia és a problémamegoldó képesség fejlesztése minden
pedagógusnak
feladata,
amelynek
meg
kell
jelenni
a
munkatervekben és a beszámolókban.
1. 3. Középfok, szakképzés, TISZK 1.3.1. Javaslatok a középfokú intézményszerkezet átalakítására 1.3.1.1. A Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium, a Savaria Szakképző Iskola és Kollégium összevonása és közös igazgatás alatti működtetése. Az önkormányzat döntésének függvénye, hogy a székhelyintézmény melyik feladat-ellátási helyen fog működni. A 4.4. javaslat megvalósításától függően az intézményekhez csatolt kollégiumok leválasztása az új intézményről. Javasolt határidő: 2011. május 31. 1.3.1.2. A Horváth Boldizsár Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium összevonása és közös igazgatás alatti működtetése. Az önkormányzat döntésének függvénye, hogy a székhelyintézmény melyik feladat-ellátási helyen fog működni. A 4.4. javaslat megvalósításától függően az intézményekhez csatolt kollégiumok leválasztása az új intézményről. Javasolt határidő: 2011. május 31. 1.3.1.3. A Szent-Györgyi Albert Középiskolai gimnáziumi osztályainak kifutó rendszerű megszüntetése és a beiskolázás átirányítása a következők szerint:
9
Kanizsai D. Gimnázium, vagy Művészeti szakközépiskola: videó-dráma osztály Nagy Lajos Gimnázium: sport osztály Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskola: egészségügyi szakmacsoport. Az épület felszabadulása után annak hasznosítása az Önkormányzat feladata. Javasolt határidő: 2011. május 31. 1.3.1.4. A 7 szakképző intézményhez csatolt 7 kollégium leválasztása a szakképző intézményekről és összevonása után Városi Középiskolai Kollégiumként önálló intézményi működtetése, vagy a 3 különálló épületben működő (belvárosban lévő) kollégium összevonása és Városi Középiskolai Kollégiumként önálló intézményi működtetése. A kollégiumok leválasztása a szakképző intézményekről 3 iskola esetében nem okoz műszaki-energetikai problémát (Gépipari, Horváth Boldizsár és Puskás), a többi kollégium esetében meg kell vizsgálni ezek leválasztásának műszakienergetikai lehetőségét és ennek függvényében dönteni. Az összevont intézmények egységes szervezeti és működési szabályzat alapján működnek, a nevelési programjuk is egységes lesz. Ezzel érvényre jut a Közoktatási törvényben megfogalmazott szabályozás is, hogy a kollégium megjeleníti a pedagógiai programjában az iskolák pedagógiai programját. A székhelykollégium mellett a többi kollégium tagintézményként működik, a vezetői feladatokat tagkollégium vezetők (igazgatóhelyettesek) látják el. Az összevont intézmény egy gazdasági egységet alkot. A szerkezeti átalakulás az egyes kollégiumokban kialakított hagyományokat, helyi sajátosságokat nem érinti, azokat tovább tudják vinni, mivel a szakmai önállóságuk továbbra is biztosítható, arculatukat képesek megtartani. Javasolt határidő: 2011. május 31.
A fenti feladatok megvalósítása, s az Önkormányzat intézmény-fenntartási finanszírozási rendszerének átalakítása természetszerűleg együtt járhat a költséghatékonyság igényének és a szakmai érvek képviseletének az összeütközésével.
10
Cél a költség-hatékony működtetés kialakítása úgy, hogy ez szakmailag is a lehetőségekhez képest biztosítani tudja az optimális feltételeket, vagyis a szakmai szempontokat összhangba kell hozni az Önkormányzat teherbíró képességével.
1.3.2. A TISZK működéséről Az intézmények és a Savaria TISZK napi operatív kapcsolata elsősorban a szakmai és szaktanári továbbképzések területén jelenik meg, pedagógus továbbképzésekkel, tanulmányúttal, felkészítő képzésekkel, szakmai szolgáltatásokkal, segítségnyújtással a szakmai
programok
elkészítéséhez,
a
tananyagfejlesztéshez,
a
tananyagelemek
kidolgozásához, a partneri elégedettség méréséhez, valamint az általános tanulási képességek bemeneti méréséhez. A TISZK a szakképzés területén teljes körűen biztosítja a szakmai szolgáltatásokat, amelyekhez az iskolák saját erejükből nem tudnának hozzájutni. A központi képzőhely profiljától eltérő szakmai képzési irányultságú intézmények esetében a beiskolázás és a gyakorlati képzés területén a napi kapcsolat nem annyira érzékelhető, a beiskolázásban a TISZK nyílt napok szervezésével, az őszi oktatási vásáron és tájékoztatókkal segít, az iskolák között nem folyik összehangolt beiskolázási tevékenység. A kapcsolódó képzési irányultságú intézmények szerint a szakképző évfolyamokra történő beiskolázásról a TISZK dönt a fenntartó javaslata alapján, felmérve az iskolák terveit. Az intézmények igénybe veszik a központi képzőhely tanműhelyeit, s az intézményekben is működik oktatási bázis. A TISZK az intézmények megítélése szerint a finanszírozási hatékonyságban jellemzően nem jár előnnyel számukra. A TISZK különböző projektjeiben való részvétel szinte folyamatosan von ki kollégákat a mindennapi munkából, általában pluszfinanszírozás nélkül. A központi épülete nehezen megközelíthető, az utaztatás nem költséghatékony, a TISZK-ben az iskolák által használt eszközök több esetben az iskolákban is rendelkezésre állnak. A szakképzés fejlesztési hozzájárulások gyűjtésének hatékonysága kevésbé eredményes, a közvetlen kapcsolat hatékonyabb volt, a befizetők ragaszkodnának a konkrét iskoláknak adott támogatáshoz. A TISZK vezetőinek az iskolai vezetőkkel együtt
11
személyesen kellene felkeresni a jelentős befizetőket. Az elosztást megelőzően az iskolák igazgatói egyeztetnek egymással. Az időközben létrehozott megyei TISZK elszívó hatása tagadhatatlan. Az intézmények elvárása a felnőttképzés, az akkreditáció és a vizsgáztatás területén az együttműködési készség erősítése. A TISZK-nek a saját működését önállóan kellene biztosítania a meglévő műhelyek állapot- és kapacitásfelmérése után megtalálva az ehhez szükséges forrásokat.
1.4. Költséghatékonysági vizsgálatok A közoktatási feladatok összetételére, megoszlására és költségeire vonatkozó eredmények részletes adatok feldolgozásával, részletes számítások elvégzésével születtek. A költségek meghatározásánál az étkeztetés dologi költségeit a tisztánlátás és az összehasonlíthatóság miatt figyelmen kívül hagytuk. A számítások a feladatfinanszírozás módszerével készültek az ellenőrzött intézményi adatszolgáltatás alapján. A legfontosabb közoktatási feladatmutató az ellátottak létszáma:
1. ábra
12
Legnagyobb számban a középiskolások szerepelnek. Az általános iskolás tanulók a teljes tanulói létszám 34 %-a. A művészeti oktatás részesedése az összes tanulói létszámból 7,1 %-ot tesz ki (991 fő), a gyógypedagógiai oktatásban 289 tanuló részesül. A bejáró tanulók két majdnem ellentétes szerepet töltenek be: ha a bejáró tanulókkal sikerül növelni az osztályok feltöltöttségét, akkor ez hatékonyság növelő, de az is igaz, hogy a bejáró tanulók oktatásában az állami normatíván felüli részt Szombathely város biztosítja. Hogy melyik hatás domináns, ez a létszámhatároktól és a fogadott bejáró tanulók számától függ. Ezért fontos a lakóhely szerinti összetétel vizsgálata is!
fő 9000 2. ábra
Jelentős a „bejáró” ellátottak száma, a legmagasabb a középiskolai ellátásban: 45%. A költségek szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az egy osztályban lévő tanulók száma. Ha ez az érték nő, a közoktatás erőforrás szükséglete csökken. A csoportlétszám
8000
kihatással van az oktatás minőségére is. Az alábbi 4 szombathelyi modellszámítások leginkább abban különböznek, hogy egy csoportban hány tanuló van (egyik változat sem mond ellent a vonatkozó törvényeknek). Az egyes modellekben alkalmazott csoport-létszámok a következők: •
1. változat: a közoktatási törvény 3. sz. melléklete szerinti átlagos csoportlétszám,
7000 13
•
2. változat: a közoktatási törvény 3. sz. mellékletében található átlagos és maximális csoportlétszám közötti, úgynevezett közepes csoportlétszám,
•
3. változat: a közoktatási törvény 3. sz. mellékletében található maximális csoportlétszám,
•
4. változat: sok szempont figyelembe vételével egy általunk ajánlott csoportlétszám (általános iskolában 1 – 4. évfolyamon 24 fő, 5 – 8. évfolyamon 27 fő, középiskolában 32 fő, alapfokú művészeti oktatásban 18, zeneiskolában a csoportos foglalkozásokon 15 fő, és a párhuzamos művészeti oktatásban 25 fő, a csoportban 4 fő).
A továbbiakban azt mutatják be, hogy ez a változtatás hogyan hat a közoktatást jellemző mutatókra. Először vizsgáljuk meg a heti tanítási időkeretet.
óra 30 000 3. ábra
A változatok között a legnagyobb eltérés 5540 heti tanítási óra. Az általunk javasolt változat óraszáma és a jelenlegi (2010.10.01.) órák száma között lényeges eltérés nincs. Az óraszám változás hatása az egyes intézménytípusokra:
25 000 14
27 37
óra 30 000 4. ábra
A középiskolák az ajánlott modell szerint működnek, hisz a jelenlegi óraszámuk 13 759 és a 4. változat szerint 13 716 órát határoztunk meg. Az általános iskoláknál már kicsit más a helyzet, jelenleg 353 órával többet tartanak a 4. változat szerint számított szükségesnél. A gyógypedagógiai oktatásban van még eltérés, a lehetséges 1 005 óra helyett 881 órát tartanak meg. Nem csak az óraszám gazdálkodásban, hanem az egyéb jellemzőjükben ráfordításával.
is a gyógypedagógiai oktatás
25 000
kitűnik a viszonylag
alacsony
Következik a személyi juttatások alakulása (cafeteriát nem tartalmaznak!). Ez azért meghatározó, mert egy intézmény teljes költségvetésének 70-80%-át ez teszi ki.
20 000 15
1 252
MFt 4 000 5. ábra
A tanítási időkeret alakulását a személyi juttatás tendenciájában követi. Ez azt is jelenti, hogy a tanítási időkeret az egyik legkritikusabb pontja az oktatásnak, mert minden más erőforrásra jelentős hatással van. Például a személyi juttatásokat tekintve az első három változat között több mint 500 MFt különbség van. Az ajánlott 4. változat szerint
3 500
szervezett oktatás a jelenlegi személyi juttatásoknál 280 MFt a különbség, pedig a heti tanítási időkeret a 4. változatban nem sokban tért el a jelenlegitől. A dologi kiadásokban is van tartalék, amennyiben az intézmények által megadott jelenlegi dologi kiadások (kérésünknek megfelelően) nem tartalmaznak az étkezéshez felhasznált összegeket. A dologi kiadások a következő képet mutatják:
3 000 16
155
MFt
6. ábra
1 400
Az összes kiadások (az étkezési dologi költségek nélkül) pedig így alakulnak:
MFt 1 200
7 000
27
7. ábra
A feladatfinanszírozás alkalmazása mellett a költségek csökkenése a számítások szerint
1 000
mintegy 700 MFt, ez azonban az Önkormányzat 2010. 3. negyedévi módosított költségvetéséhez viszonyítva reálisan mintegy 350 MFt-ot eredményezhet. A 4. változat
17
6 000
224
már nem tartalmaz cafetériát, a 13. havi bérek jogutódjaként, központi forrásból biztosított kereset-kiegészítést, s felújítási és beruházási összegeket sem.
Jelentősen
változtak a hatékonysági mutatók is. Az egy ekvivalens ellátottra jutó összes költség:
Ft/fő 8. ábra
A művészeti oktatás hatékonysági mutatója a többi intézménytípushoz viszonyítva:
600 000
Ft/fő 500 000 2 000 000 9. ábra
A 4. változat bevezetésével általában minden intézménynél (a gyógypedagógiai oktatást kivéve) jelentős javulás látható.
18
A gyógypedagógiai oktatásnál a részletes elemzés bemutatta, hogy igen takarékosan bánnak a ráfordításokkal. A részletes anyagban az intézményeket külön-külön is vizsgáltuk, itt példaként az általános iskola egy ekvivalens tanulóra jutó összes költség alakulása látható.
Ft/fő 500 000 10. ábra
A 4. változat szerint minden intézménynek elkészítettük a költségvetését, amit a fenntartónak elküldtünk.
450 000 400 000 1.5. Egyéb javaslatok
19
1.5.1. Az Önkormányzatnak, a szakképző intézményeknek és a Savaria TISZKnek hatékonyabban kell együttműködni - egyrészt a beiskolázások meghatározásánál, - másrészt a gyakorlati képzések megszervezésének összehangolásánál (a
TISZK
gyakorlati
képzéseit
összehangolva
az
intézményi
tanműhelyekkel, a képzőhelyek kihasználtságának növelése céljából). - az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben nagyobb szerepvállalás céljából a TISZK-ben és a szakképző intézményekben egyaránt. 1.5.2. Törekedni kell a külső gyakorlati képzőhelyek számának és arányának növelésére, ezzel egyidejűleg a tanulószerződések számának a növelésére is. 1.5.3. Az Önkormányzatnak minden évben meg kell határoznia a középiskolai beiskolázást, ezen belül az indítható osztályok és szakképzések számát, illetve a felvehető tanulói létszámokat. 1.5.4. Felül kell vizsgálni az intézmények alapító okiratait és azt a gyakorlathoz igazítani, vagy a gyakorlatot igazítani az alapító okiratokhoz. 1.5.5. Meg kell vizsgálni a Dési Huber István Általános Iskola és a Reguly Antal Általános Iskola összevonásának lehetőségét, majd a Reguly Antal Általános Iskolában folyó feladatellátás áthelyezését a Dési Huber István Általános Iskolába, s így a Reguly Antal Általános Iskola épületének felszabadításával annak más célú hasznosítási lehetőségét (ennek során a német kisebbségi önkormányzat egyetértési jogának gyakorlását biztosítani kell). 1.5.6. A Művészeti Szakközépiskola esetében – tekintettel arra, hogy a fenntartó önkormányzat számára nem kötelező feladatellátásokat folytató intézményben igen magas a városon kívüli tanulók száma (s megyén kívülről is érkeznek tanulók) – célszerű egyeztetést kezdeményezni a megyei önkormányzattal az intézmény fenntartói jogának megyei fenntartásba történő átadásáról.
20
2. Bevezetés Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet szakmai ellenőrzést és költséghatékonysági vizsgálatot végzett az Önkormányzat által fenntartott alapfokú és középfokú közoktatási intézményekben. Köszönjük a bizalmat, amelynek révén ezt a felelősségteljes feladatot tartalmazó megbízást elvégezhettük. Külön köszönjük a munkánk során nyújtott segítséget az intézményvezetőknek és helyetteseiknek, az adatokat szolgáltató gazdasági és egyéb dolgozóknak, az Oktatási Bizottság elnökének, az Oktatási, Ifjúsági és Sport Osztály vezetőjének, az Osztály munkatársainak. Bízunk benne, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk a döntés-előkészítés folyamatához, és az Önkormányzat olyan döntéseket tud hozni, amelyek eredményeként hatékonyabbá válik Szombathely Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszerének továbbműködtetése. A vizsgálat célja: 1. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményrendszer felülvizsgálata 2. A szakmai munka eredményességének és hatékonyságának elemzése 3. Javaslatok kidolgozása, szakmai segítségnyújtás a fenntartó és az intézmények számára az intézményrendszer költséghatékonyabb működtetéséhez és a szakmai munka minőségének fejlesztéséhez A vizsgálat időpontja: 2011. január 19 - február 28. A vizsgálat kiemelt területei: 1.
Költséghatékony működtetés
2.
Szakmai feladatellátás 3. Kötelező
és
vállalt
feladatok,
többletszolgáltatások,
tanórán
kívüli
tevékenységek, csoportbontások 4.
Szervezeti struktúra, vezetési szerkezetek, órakedvezmények 5. Eredményességi
vizsgálatok:
érettségi
vizsgák,
szakmai
vizsgák,
nyelvvizsgák, országos kompetenciamérés eredményei 6.
A szakképző intézmények szakmastruktúrája, párhuzamossági vizsgálat 7. Javaslatok kidolgozása az intézményszerkezet átalakítási lehetőségeire
21
A szakértői munka módszerei: 1. Dokumentumok elemzése 2. Interjúk, konzultáció 3. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet megbízásából Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási intézményei (óvodák kivételével) működése feladatellátásának átvilágítása során lefolytatott költséghatékonysági, illetve szakmai, eredményességi szakértői vizsgálatok mellett a közoktatási intézményekben a vizsgálatotokat kiegészítő helyszíni látogatások történtek interjúk készítésével és dokumentumelemzésekkel. A helyszíni látogatások összesen 25 közoktatási intézményben és 7 intézményhez csatolt kollégiumban folytak, a munka során összesen 33 interjú készült. Az összegző szakértői jelentés összefoglalja a fentiek legfontosabb megállapításai és az ezek alapján megfogalmazható javaslatok mellett az eredményességi vizsgálatok és a kompetenciamérés elemzésének eredményeit, illetve a költséghatékonysági vizsgálatról készült szakértői jelentés legfontosabb megállapításait. A szakértői jelentés mellékleteit képezik egyrészt elektronikus formában az egyes intézményekről készült szakértői jelentések, az interjúk, a feladatmátrixok, illetve az eredményességi vizsgálatok és a kompetenciamérési eredmények elemzésének anyaga, valamint a költséghatékonysági vizsgálatról készült szakértői jelentés, másrészt nyomtatott formában az egyes intézményekről készült, a szakértők által aláírt szakértői jelentések és ezek mellékleteként valamennyi, az érintett intézmények, illetve intézményegységek vezetőivel aláírt interjúk, az eredményességi vizsgálatok és a kompetenciamérés elemzéseinek szakértői jelentése, valamint a költséghatékonysági vizsgálatról készült szakértői jelentés. Az alábbiakban először a kiemelt vizsgálati szempontokat sorra véve az egyes intézményekre vonatkozó legfontosabb észrevételek és megállapítások következnek, majd az ezekből következő leglényegesebb megállapítások és az ezekre épülő javaslatok megfogalmazására kerül sor.
22
3. Eredményességi vizsgálatok 3.1. Érettségi vizsgák Az emelt szintű vizsgák aránya 4,32 %-, az országos eredmény 5,12 %, így ez 0,8 századdal elmarad az országos átlagtól. Gimnáziumok: kiemelkedően jó arányt ért el a Nagy Lajos Gimnázium (15, 08%), jó a Kanizsai Dorottya Gimnáziumé (8,12%), vizsgaeredményeik is országos átlag felettiek. A Szent-Györgyi Középiskolában az emelt szintű vizsgák arány országos átlag alatti (3,37%). Legmagasabb %-os eredmény idegen nyelvből a Nagy Lajos Gimnáziumban volt (84,6%), az országos átlag 70, %. Szakközépiskolák: országos átlag feletti az arány a Horváth Boldizsár (8,31%) és a Kereskedelmi és Vendéglátó esetében (6,51%). Legalacsonyabb az arány a Puskásban (1db, 0,26%), Oladi ÁMK-ban (1 db, 0,31%) és az Élelmiszeripariban (2 db, 0,41%). Emelt szinten 16 tárgyból érettségiztek (országosan 89), a gimnáziumokban elsősorban kötelező érettségi tárgyakból (történelem, idegen nyelv, matematika), a nem kötelező tárgyak közül a biológia vezet. A magyart csak 2 gimnáziumi és egy szakközépiskola tanulói választották, összesen 8 tanuló! A megyei és országos adatok is hasonlóak. A szakközépiskolákból emelt szinten kevés tanuló választott szakmai tárgyakat, 3 iskolában 5 szakmai tárgyból 24 tanuló, ebből 22 tanuló a Horváth Boldizsárban, ahol 18 fő az ügyviteli alapismeretek szóbeli vizsgát angol és német nyelven tette le. A vizsgaeredmények informatikában a legalacsonyabbak (38, 9%). az országos átlag 63,2%. Középszintű vizsgát 24 tárgyból tettek (országosan196 t). A kötelező tárgyakon túl 20 tárgyból vizsgáztak, amelyből 13 tárgy szakmai volt, e téren jók a Művészeti Szakközépiskola mutatói (98%, 87,8%, 80,8%). A Nagy Lajos és Kanizsai Dorottya Gimnáziumok középszintű eredményei kiválóak, a Szent-Györgyi Középiskolában lényegesen alacsonyabbak. A szakközépiskolák közül a Horváth Boldizsár és a Kereskedelmi Szakközépiskola teljesített legjobban, leggyengébben a Hefele és az Élelmiszeripari.
23
Legalacsonyabb a matematika %-os eredménye (42,2%), 7 intézmény van az országos 45,97% átlag alatt. Nagyon jó a Kereskedelmi kémia eredménye: 92%, az országos 77%. Az intézmények többségében a kötelező érettségi tantárgyi eredmények %-san nem mutatnak jelentős eltérést egymáshoz képest. A 2009-2010. tanévben csökkent az emelt szintű és nőtt az előrehozott érettségi vizsgák száma. A középszintű gimnáziumi érettségi vizsgák országos eredményességi sorrendjében a Nagy Lajos Gimnázium a megosztott 22-23-24. helyet foglalja el 81,8%-os eredményével, a szakközépiskolai érettségi eredményességi sorrendben a Horváth Boldizsár Szakközépiskola 76,8%-os eredményével a 4. helyen, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola 74,4%-os eredményével a 12. helyen áll.
3.2. Nyelvvizsga eredmények Emelt szintű nyelvi érettségik száma 93, angol, német és olasz nyelvből. A legmagasabb emelt szintű nyelvi átlag 85%-os volt a Nagy Lajos Gimnáziumban, a legalacsonyabb 46% volt a Puskás Szakközépiskolában. Az országos átlag 70,0% (gimnáziumi 73,92%, szakközépiskolai 52,25%.) Szakközépiskolák közül az országos átlag, illetve a szakközépiskolai országos átlag felett teljesített a 11-ből 9 iskola. Középszintű nyelvi érettségik száma 1060db volt. A Nagy Lajos Gimnázium 84%-os eredményt ért el, a Kanizsai Dorottya 83%-ot. A legkisebb eredménye az Oladi (45%), Savaria (46%), Puskás (47%) és Hefele (49%) szakközépiskolának volt. Az országos %os középszintű nyelvi eredmény 60,29% volt, 8 intézmény alatta, 5 intézmény felette teljesített. Az országos középszintű nyelvi átlag: 3,6. A Nagy Lajos 4,68, Kanizsai Dorottya 4,62, szakközépiskolák közül a Horváth Boldizsár 4,34; a Kereskedelmi 4,2.-es átlagot ért el, tehát lényegesen magasabb átlagot értek el, mint az országos átlag. Említésre méltó a Gépipari 3,96.-es eredménye (130 vizsga). Leggyengébb az Oladi (2,82) és a Savaria (2,9). Országos eredményességi rangsor a nyelvvizsgák aránya kategóriában: Nagy Lajos Gimnázium 45. helyezett, szakközépiskolák esetében a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola az 53. helyen, a Horváth Boldizsár Szakközépiskola az 54. helyen szerepel. 24
3.3. Szakmai vizsgák A 2009-2010. tanévben a 11 szakképző intézményben összesen 32 OKJ-s képzés folyt 881 tanulóval, szakmai vizsgára szakiskolában 344 tanuló jelentkezett (21 OKJ), szakközépiskolában 537 fő (32 OKJ). Legtöbb OKJ-s vizsgára a Hefelében jelentkeztek, de 7 szakon összesen csupán 10 fő. Szakközépiskolában 5-5 szakon szerveztek OKJ-s vizsgát a Kereskedelmi és a Művészeti Szakközépiskolában. 37 tanuló kapott mentességet szakmai vizsga alól országos versenyeredményeik miatt. A szakmai vizsgákon a jelentkezett tanulók 97,4 %-a jelent meg, eredményes vizsgát tett a jelentkezett tanulók 90,53%-a, a megjelent tanulók vonatkozásában ez a mutató 92,9 %. A szakközépiskolák tanulói a szakmai vizsgákon 87,5% feletti eredményességgel szerepeltek, néhány szakon a 100%-os eredményesség is megvalósult, a legalacsonyabb az eredményesség a Kereskedelmiben külkereskedelmi üzletkötő szakon (60%). Szakiskola területén a legalacsonyabb eredményesség festő-mázoló szakon (60%) és bútoripari technikus szakon (64%) volt a Hefelében.
3.4. Kompetenciamérések Az országos mérési eredmények elemzéséhez felhasznált adatok, mutatók a http://ohkir.gov.hu/okmfit/ honlapon közzétett nyilvános adatbázisban találhatóak, a szombathelyi közoktatási intézmények Telephelyi és fenntartói jelentéseiben.
I.
Általános iskolák Szombathely Megyei Jogú Város fenntartásában álló iskolák közül 11-ben folyik általános iskolai képzés. A 650 hatodikos közül hatszázan (92%) vettek részt a mérésen, a 699 nyolcadikos közül 661 (94,6%) írta meg az országos mérés tesztjeit. A Reguly Antal Általános Iskola 8. évfolyama az egyetlen, amelynek minden tanulója részt vett az Országos Kompetenciamérésen 2009-ben.
25
I./1. 6. évfolyam Matematika 1. A 21 megyei jogú város eredménysorrendjében Szombathely városa a 7. helyen áll a hatodikosok matematika kompetenciamérési teljesítménye alapján. Az előző méréshez (12. hely) képest ez javuló tendenciát mutat. 2. Az évfolyamok átlageredménye 512 pont, ami három ponttal jobb a megyeszékhelyi általános iskolák 509 pontos teljesítményénél. 3. A megyeszékhelyi általános iskolák országos átlagánál jobban teljesített hat iskola (Oladi, Reguly, Zrínyi, Paragvári, Derkovits, Neumann), rosszabbul öt intézmény (Gothard, Dési, Váci, Bercsényi, Nyitra). 4. A legjobb teljesítményt az Oladi ÁMK hatodikosai érték el (596 pont), a leggyengébb Nyitra és Bercsényi (452 pont) iskolák 144 ponttal teljesítettek nála rosszabbul. 5. A Reguly-, a Gothard- és a Bercsényi-iskolában nem lehetett számítani HPÉ-t. Pozitív a HPÉ az Oladi, a Derkovits, a Paragvári és a Zrínyi iskolákban. Negatív a HPÉ három iskolában: Neumann, Váci, Nyitra. 6. Az eddigi országos mérési eredményeknek a legtöbb iskolában nincs egyértelmű trendje. A Gothard, a Paragvári és a Bercsényi iskolák eredményei egyenletesen gyengülő tendenciát mutatnak. 7. A megyeszékhelyi általános iskolák képességeloszlásánál jobban teljesített az Oladi, a Reguly, a Zrínyi, a Derkovits, a Paragvári és a Neumann iskola. 8. A leggyengébb képességeloszlást a Bercsényi és a Nyitra utcai iskolák mutatják: 70%-ot meghaladó a 2. képességszintet sem teljesítők aránya. Ők funkcionális analfabéták matematikából. Negyedik képességszintre egyetlen tanulójuk sem jutott el. 9. Matematikából a város 6. évfolyamai közül a legjobb képességeloszlást az Oladi ÁMK tudhatja magáénak: kb. 10% nem érte el a 2. képességszintet, 66%-uk pedig a két legmagasabb szinten teljesített. 10. Óriási különbségek vannak a diákok matematikai kompetenciái között a Váci Mihály és a Bercsényi iskolákban. A szóródási terjedelem az előzőben 462 pont, az utóbbiban 455 pont. 26
Szövegértés 1. A város hatodikosai a 11. helyen vannak a megyeszékhelyi általános iskolák eredménysorrendjében az 533 pontos átlagukkal, ami a megyeszékhelyi átlagtól (535 pont) csak két ponttal marad el. Az előző mérésben a 15. helyen álltak. 2. Szövegértésből 4 iskola eredménye jobb az országos megyeszékhelyi átlagnál (Paragvári, Neumann, Zrínyi, Gothard), A Nyitra utcaié éppen egyezik vele és hat iskola átlaga nem éri ezt el (Reguly, Oladi, Váci, Derkovits, Dési, Bercsényi). 3. A legjobb eredményt a Paragvári iskola (576), a leggyengébbet a Bercsényi iskola (477) érte el. 4. Három iskola hatodikosai (Zrínyi, Paragvári, Neumann) mindkét mérésen a megyeszékhelyi általános iskolák országos átlagánál jobban, három iskola (Bercsényi, Dési, Váci) mindkét mérésen rosszabbul szerepelt. 5. Szövegértésből kisebbek a különbségek az iskolák teljesítménye között, mint matematikából. 6. Szövegértésből a 6. évfolyamoknál a HPÉ pozitív négy (Nyitra, Oladi, Paragvári, Neumann), negatív szintén négy intézményben (Váci, Dési, Zrínyi, Derkovits). A Reguly-, a Gothard- és a Bercsényi-iskolában nem lehetett számítani HPÉ-t. 7. Az eddigi mérési eredményeknek a legtöbb iskolánál nincs egyértelmű trendje. Egyértelműen javuló trendet a Nyitra utcai iskola mutat szövegértésből. 8. Szövegértésből jobb kompetenciákat mutatnak a hatodikosok a megyeszékhelyi iskolák képességeloszlásával összevetve, mint matematikából. 9. Három iskolában nagyok a különbségek az évfolyamon belül a tanulók egyéni teljesítményei között. A szóródási terjedelem a Dési Huber iskolában 430 pont, a Paragváriban 422 pont, és a Váci Mihály Általános Iskolában 414 pont.
27
I./2. 8. évfolyam Matematika 1. A város megőrizte pozícióját (8. hely) az előző mérési sorrendhez képest a megyeszékhelyek között. 2. A város nyolcadikos diákjainak átlaga 502 pont, ez jobb a megyeszékhelyi általános iskolák 497 pontos átlagánál. 3. A legjobb teljesítményt a Reguly iskola diákjai érték el (554 pont), a leggyengébb a Dési Huber (459 pont). 4. Hat iskola (Reguly, Oladi, Paragvári, Gothard, Derkovits, Zrínyi) teljesítménye jobb a településtípus országos átlagánál. 5. A város nyolcadik évfolyamainak a hozzáadott pedagógiai értéke +43 és -32 között mozog. Nem lehetett HPÉ-t számolni négy iskolában: Zrínyi, Reguly, Paragvári, Bercsényi. Két iskolában pozitív (Oladi, Derkovits), ötben (Neumann, Nyitra, Dési, Gothard, Váci) negatív a HPÉ. 6. A Neumann és a Zrínyi 4 éve romló eredményeket ér el. Az Oladi ÁMK matematikából 4 éve tartó javuló trendet mutat, a többi idősor hullámzó. 7. Öt iskolában nagyok a különbségek az évfolyamon belül a tanulók egyéni teljesítményei között. A szóródási terjedelem a Reguly iskolában 483 pont, a Gothardban 457 pont, a Neumann iskolában 453 pont, az Oladiban 434 pont, és a Paragvári Általános Iskolában 418 pont. Szövegértés 1. Szövegértésből is
előbbre léptek
a város iskolái a megyeszékhelyek
eredménysorrendjében a 11. helyről a 8. helyre. 2. Szombathely átlaga (526 pont) szignifikánsan jobb a megyeszékhelyi általános iskolák átlagánál (517 pont). 3. A megyeszékhelyi általános iskolák országos átlagánál hét szombathelyi iskola mutat jobb anyanyelvi kompetenciákat (Paragvári, Gothard, Reguly, Derkovits, Zrínyi, Oladi, Nyitra). 28
4. A legjobb eredményt a Paragvári (574 pont), a leggyengébbet a Bercsényi iskola (468 pont) érte el. 5. Hat iskola (Paragvári, Zrínyi, Gothard, Reguly, Oladi, Derkovits) mindkét kompetenciaterületen a megyeszékhelyi általános iskolák országos átlagát meghaladó eredményt ért el. 6. Két iskola (Dési, Bercsényi) nyolcadik évfolyama mindkét kompetenciaterületen nemcsak a megyeszékhelyi, de az országos átlagnál is rosszabb eredményt produkált. 7. Szövegértésből a nyolcadik évfolyamok HPÉ-je +34 és -30 közötti. A legjobb értékeket a Derkovits, az Oladi ÁMK, a Gothard és a Nyitra utcai iskolák mutatják fel. Negatív a hozzáadott pedagógiai érték a Váci, a Dési és a Neumann iskolákban. Nem lehetett HPÉ-t számolni négy iskolában: Zrínyi, Reguly, Paragvári, Bercsényi. 8. A
nyolcadik
évfolyamok
HPÉ-vizsgálata
szerint
mindkét
kompetenciát
eredményesen fejlesztették az Oladi és a Derkovits iskolákban a diákok családi hátteréhez képest. Mindkét mérésen negatív a HPÉ három intézményben: Neumann, Dési, Váci. 9. Két iskolában nagyok a különbségek az évfolyamon belül a tanulók egyéni teljesítményei között. A szóródási terjedelem a Neumann iskolában 438 pont, a Váci Mihály Általános Iskolában 410 pont. II.
Középiskolák
Szombathely Megyei Jogú Város fenntartásában álló középfokú intézmények közül a három gimnázium tanulóinak 92,4%-a, a tíz szakközépiskolában a diákok 94,5%-a, a hat szakiskolában 87,7%-a írta meg a mérés két tesztjét. II/1. Gimnáziumok Matematika 1. A három gimnázium a megyeszékhelyek eredménysorrendjében a 15. helyen áll, ami némi romlás a 2008-as 13. helyhez képest. 2. Az átlaguk 553 pont, ami szignifikánsan jobb a 4 évfolyamos gimnáziumok országos átlagánál (534 pont).
29
3. A három gimnáziumból kettő (Nagy Lajos és Kanizsai Dorottya) nemcsak az országos, de a gimnáziumok átlagánál is magasabb eredményt ért el. 4. A Szent-Györgyi Gimnázium teljesítménye statisztikailag megegyezik az országos átlaggal, de szignifikánsan gyengébb a 4 évfolyamos gimnáziumok átlagánál. 5. Egy gimnáziumnak (Szent-Györgyi) nem lehetett hozzáadott pedagógiai értéket számolni az adatszolgáltatás hiánya miatt. Pozitív a HPÉ matematikából a Nagy Lajos és a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. 6. A legjobb eredményt (608 pont) a Nagy Lajos Gimnázium érte el, ami országosan is kiemelkedő teljesítmény. 7. A képességskálán az országosnál jobb a Nagy Lajos és a Kanizsai Dorottya gimnáziumok eloszlása. A Nagy Lajos Gimnáziumban 81,2% a két legjobb szintre jutottak aránya, ami országosan is kiemelkedő. A Szent-Györgyi Gimnázium képességeloszlása rosszabb az országosnál, magas a gyengék aránya (29,6%) és senki nem teljesített a 4. szinten matematikából. 8. Az eddigi országos méréseken legjobb eredményeket elért Nagy Lajos Gimnázium közel egyenletes, nagyon magas színvonalú teljesítményt ért el. Kicsit alacsonyabb átlagokkal, de hasonló összképet mutat a Kanizsai Dorottya Gimnázium is. Szövegértés 1. A megyeszékhelyek eredménysorrendjében a 17. helyet foglalják el, ami jelentős pozícióvesztés a 2008-as 9. helyhez képest. 2. A város 561 pontos átlaga szignifikánsan jobb az országos átlagnál (551 pont). 3. A Szent-Györgyi gimnáziumnak nem lehetett hozzáadott pedagógiai értéket számolni, pozitív a HPÉ a Nagy Lajos és a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. 4. Szövegértésből a Nagy Lajos Gimnázium képességeloszlása a legjobb, 90%-ot meghaladó a két legjobb szinten teljesítő diákok aránya. 5. A Kanizsai Dorottya Gimnáziumban 60,8% a jók aránya és elenyésző az 1. szinten teljesítőké.
30
6. A Szent-Györgyi Gimnázium képességeloszlása rosszabb az országosnál, magas a gyengék aránya (22,5%) és senki nem teljesített a 4. szinten. II/2. Szakközépiskolák Matematika 1. A 10 szakközépiskola átlaga (510 pont) alapján a megyeszékhelyek sorában a 4. helyet érdemelte ki, ami javulás az előző évi 6. helyhez képest. A képzési típus (483 pont) és az országos átlagnál (489) is jobb az összteljesítményük. 2. A tíz szakközépiskolából hétnek az átlaga jobb az országosnál, háromé (Puskás, Savaria, Hefele) alig különbözik, az Oladi ÁMK eredménye gyengébb jelentősen. 3. Az eredménysorrendben az első hat teljesítménye még a Szent-Györgyi Gimnáziuménál is jobb, a legmagasabb teljesítmény a Gépipari Szakközépiskoláé. 4. A Horváth, a Kereskedelmi, a Puskás, a Savaria, a Herman és az Élelmiszeripari szakközépiskolákban pozitív, a Hefelében negatív a HPÉ. Nem számolható HPÉ a Művészeti, az Oladi és a Gépipari szakközépiskoláknak. 5. Legjobb képességeloszlása a Gépipari Szakközépiskolának van. Két iskolában (Oladi, Élelmiszeripari) magasabb a 2. képességszintet el nem érők aránya, mint a képzési típus átlagos eloszlásában. Több iskolában (Savaria, Oladi, Művészeti, Kereskedelmi, Hefele) egyetlen diák sem mutatott 4. szintű kompetenciákat. 6. Romló a trendje a Gépipari, az Élelmiszeripari, a Horváth, a Művészeti iskoláknak. Közel egyenletes teljesítményt mutat a Savaria Szakközépiskola. Szövegértés 1. A megyeszékhelyek eredménysorrendjében az 5. helyen vannak, ami némi romlás a 2008. évi mérésen elért 3. helyhez képest. 2. Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen a város szakközépiskolásai 515 pontos átlagot értek el, ami mindkét országos populáció (országos 496 pont; szakközépiskolai 491 pont) teljesítményénél jobb. 3. A Horváth Boldizsár és a Művészeti iskola a 4 évfolyamos gimnáziumok átlagát (551 pont) is felülmúlta, az ő teljesítményük a legjobb szövegértésből.
31
4. Hét olyan szakközépiskola van, amely elérte, illetve meghaladta a képzési típus átlagát (491 pont), a rangsor utolsó három tagja (Oladi, Puskás, Savaria) sem maradt el tőle jelentősen. 5. A Horváth Boldizsár és a Kereskedelmi iskola HPÉ-je jelentős pozitív érték. A többiek –néhány pontos eltéréssel – azt a teljesítményt érték el, ami a CSHI alapján becsülhető. Nem számolható
HPÉ a Művészeti, az Oladi és aGépipari
szakközépiskoláknak. 6. A képességskálán két iskolában (Oladi, Savaria) magasabb a 2. képességszintet el nem érők aránya, mint a képzési típus átlagos eloszlásában. Négy iskolában (Savaria, Puskás,
Gépipari,
Élelmiszeripari)
egyetlen
diák
sem
mutatott
4.
szintű
kompetenciákat. Legjobb képességeloszlása a Művészeti Szakközépiskolának van szövegértésből. II/3. Szakiskolák Matematika 1. A szombathelyi szakiskolások 422 pontos teljesítménye jobb a képzési típus átlagánál (398 pont). 2. A megyeszékhelyek sorrendjében elfoglalt 5. hely jó pozíció, de az előző mérés 1. helyezéséhez képest jelentős presztízsvesztés. 3. Matematikából a szakiskolák országos átlagánál négy szombathelyi szakiskola – sorrendben: Puskás, Kereskedelmi, Hefele, Élelmiszeripari– ért el magasabb képességpontot, de az Oladi és a Herman iskoláké sem tér el tőle szignifikánsan. 4. A mérésen legeredményesebb szakiskola (Puskás) jobban teljesített, mint az ezen a téren leggyengébben teljesítő szakközépiskola (Oladi). 5. A Puskás és a Kereskedelmi iskola HPÉ-je pozitív, az Élelmiszeriparié és a Hermané negatív, két szakiskolai évfolyamra (Oladi, Hefele) nem lehetett hozzáadott pedagógiai értéket számolni. 6. A képességeloszlásban a Puskás szakiskolásai mutatják a legjobb eredményt. Az Élelmiszeripari, az Oladi és a Herman iskolákban 80% feletti a matematikából funkcionális analfabéták aránya.
32
7. A Herman szakiskolásai közül senki nem jutott el a 3. szintig.
Szövegértés 1. A megyeszékhelyi sorrendben, 2008-ban a 3. helyen voltak a város szakiskolásai, most már csak a 8. helyen vannak 2. Az átlag 418 pont, ami szignifikánsan jobb a szakiskolások országos átlagánál (392). 3. A szakiskolák a képzési típus országos átlagához viszonyítva nagyon jól teljesítettek: Kereskedelmi, Oladi, Puskás, Élelmiszeripari, Herman jobb nála, Hefele csak 4 ponttal marad el tőle. 4. A Kereskedelmi és a Puskás iskola HPÉ-je pozitív, az Élelmiszeriparié és a Hermané átlag körüli, két szakiskolai évfolyamra (Oladi, Hefele) nem lehetett hozzáadott pedagógiai értéket számolni. 5. Szövegértésből a hat szakiskolai évfolyam képesség eloszlása jobb, vagy egyező az országos eloszlással. A Kereskedelmi szakiskola mutatja a legjobb összképet, majd az Élelmiszeripari követi szintén jó eloszlással. 6. A szakiskolák eddigi mérési eredményeinek idősorai nagyon változatos képet mutatnak. Javulások és romlások követik egymást, időnként akár 100 pontos mértékben is.
33
Javaslatok 1. Minden olyan telephelyen, ahol az országos átlagnál, a megyeszékhelyi átlagnál, illetve a képzési típus átlagánál alacsonyabbak a képességátlagok, ott részletes elemzést kell végezni az okok megkeresésére. Intézkedési terv készítése szükséges. 2. Minden olyan iskolában, ahol nagyok a különbségek a diákok/osztályok között, vizsgálni kell ennek okait. Intézkedési terv készítése szükséges. 3. A vizsgálat terjedjen ki a beiskolázásra, a tankönyvekre, a tantervekre, osztályokra, pedagógusokra, tartalmi területekre, alkalmazott tanulási-tanítási módszerekre. 4. A 2. képességszintet el nem érők arányát fokozatosan csökkenteni kell egyéni fejlesztésekkel. Fejlesztési tervek készítése szükséges. 5. Az eddigi mérési eredmények trendjét vizsgálni kell. A hullámzó, a romló eredmények okait belső vizsgálattal fel kell tárni az eredményesebb oktatás érdekében. 6. Több intézményben, illetve évfolyamon nem lehetett hozzáadott pedagógiai értéket számolni. A tanulók és a szülők meggyőzésével el kell érni a Tanulói kérdőívek legalább kétharmad arányban való kitöltését. 7. A jó átlagteljesítményt, magas pozitív hozzáadott pedagógiai értéket elérő intézmények vezetői, szaktanárai terjesszék a „jó gyakorlatot”, ennek kereteit dolgozzák ki a fenntartó irányításával. 8. Intézményen belül belső mérési rendszerrel, horizontális tanulással javítsák az oktatás minőségét és eredményességét. 9. A szövegértési kompetencia és a problémamegoldó képesség fejlesztése minden pedagógusnak feladata, amelynek meg kell jelenni a munkatervekben és a beszámolókban. 10. El kell érni, hogy az országos mérés napján csökkenjen a hiányzás.
34
4. Interjú és dokumentumelemzések 4.1. Kötelező és vállalt feladatok, többletszolgáltatások, tanórán kívüli tevékenységek, csoportbontások
Az iskolákban finanszírozási okokból jellemzően nem magas a tanórán kívüli foglalkozások, így a felzárkóztató foglalkozások, a szakkörök, a versenyekre való felkészítések száma, azzal együtt, hogy szakmai szempontból mind a felzárkóztató foglalkozásokra, mind a tehetséggondozó foglalkozásokra nagyobb szükség lenne. 1. Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az intézmény által megoldott a városban a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók általános és speciális szakiskolai oktatása, valamint több szakszolgálati feladat ellátása. Az iskolai intézményegységek belső integrációja példaértékű, a szakiskolában megszervezésre kerülő szakképzés szintén. Az intézmény a város általános iskoláiba integrációs feladatokat lát el 12 általános iskolában és 8 középiskolában, a rehabilitációs órák száma reális. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók napközi otthonos ellátása kötelező feladat, az EGYMI összevont napközis csoportok működtetésével megoldja a szülők és gyermekek ezen igényeit. Többletszolgáltatásként jelenik meg az igények megállapítása után a lovagló órák és gyógytorna biztosítása, mely a szülők számára ingyenes. •
Célszerű és gazdaságos lenne feladat-ellátási megállapodás kötése a Szombathelyi Többcélú Kistérségi Társulással a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek ellátására, mivel a kistérségi normatívát a szakszolgálati normatíván kívül csak így lehet lehívni.
•
Javasolt a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás során befolyt pénzeszközök egy részének – a saját motivációt nem sértve – központi költségvetésbe történő beszámítása, s az egyéb kötelező feladatok plusz bevételi forrásainak egy része szintén az éves költségvetés egy részét képezze.
Csoportbontás 2 esetben történt 7. és 8. évfolyamon az informatika és könyvtár – informatikai
ismeretek
oktatásánál.
A
többi
intézményegység
esetében
nincs
csoportbontás. A gyerekek/tanulók képesség szerinti differenciálása szakmailag mintaértékű belső integrációval valósul meg, ami többlet költséget nem eredményez.
35
A tanulásban akadályozottak általános iskolájában 4 napközis csoport működik az igénylő gyermekek létszáma alapján ez szakmailag megalapozott. Az értelmileg akadályozottak intézményében 1 napközis csoporttal oldják meg a feladatokat. A szakköröket a pedagógusok túlórában végzik. A ha/rehabilitációs órák száma a Kt. előírásai szerint történtek, az ellátott gyermekek számát tekintve a megnevezett terápiás órák száma és a megnevezett szakember létszám indololt. •
A szakkörök száma tanulásban akadályozottak iskolai intézményében a tanulói létszám hoz viszonyítva indokolatlanul magas
Az iskola csak indokolt esetben engedélyezi diákjainak a második hangszer tanulását. Tehetséggondozó órán a „B” tagozatos tanulóknak heti 1X45 plusz szolfézs órát tartanak Többletszolgáltatásaik a pedagógiai programban leírtak szerint működnek, a finanszírozás nem költségvetési forrásból történik, hanem pályázati, szponzori támogatással (kivétel a háromévenként megrendezésre kerülő tanulmányi Országos Koncz János Hegedűverseny, amihez a Város külön soron költségvetési támogatást biztosít).
2. Bartók Béla Zeneiskola AMI Az alapfokú művészetoktatási intézmény az alapfokú művészetoktatáson belül kizárólag a zenével foglalkozik, a tanítás több helyszínen folyik. A zeneiskolához tartozik egy hangszerkarbantartó-javító műhely, mely nyitott „külsős” munkák elvégzésére is, plusz bevételt hozva ezzel az intézménynek. Az iskola nagyon jó minőségű hangszerparkkal, egyedülálló kottatárral rendelkezik. Ennek következtében azonban több pénzt kell fordítania arra,
hogy
ezeket
megfelelően
karban
tudja
tartani,
ezért
van
szükség
külön
hangszerkarbantartó műhelyre, az intézményben állandó szellőztető rendszer működtetésére, valamint temperált hőmérsékletre, ami többletfogyasztást eredményez. Ennek érdekében is sok többlettámogatást szereznek pályázatokkal. Az alapfokú művészetoktatási intézmények 2. évfolyamától lehetséges a tehetséges, zenei pályára készülő gyermekeket úgynevezett „B” tagozatra sorolni, ahol a növendékek magasabb szintű követelményeknek kell, hogy megfeleljenek, ez többletterheket ró az iskolára. •
A tanulólétszámot alapul véve alacsonyabb %-ban határozza meg az intézmény a „B” tagozatos növendékek arányát.
•
A „B” tagozatosokat több korrepetíciós idő illeti meg „A” tagozatosoknál, a tantárgyfelosztás alapján gordonka, hegedű, klarinét, oboa, fagott, kürt, ütő szakos pedagógusok is adnak korrepetíciós órákat, ami szabálytalan. 36
3. Bercsényi Miklós Általános Iskola Az iskola által megoldott a városban a többségi általános iskolai oktatás mellett a különböző sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása. A különböző fejlesztési feladatokat az Aranyhíd Integrációs Központ gyógypedagógusai és az intézmény szakpedagógusai látják el. •
A vállalt feladatok közül a felnőtt étkeztetés, egyéb oktatást kiegészítő tevékenység, valamint a kötelező feladatok közül a „nem lakóingatlan bérbeadása” plusz bevételi forrásokat eredményez, ezek egy része az éves költségvetés egy részét is képezhetné.
Az idegen nyelvoktatás és az emelt informatikaoktatás évfolyamonként csoportközi oktatási formában valósul meg (nyelv-vizsgára felkészítés), ez pl. 2 osztály esetén 3 csoportban zajlik. Az emelt óraszámban működő testnevelés már túl soknak tűnik az iskola arculata szempontjából, ami rovására lehet más intézményeknek. Tanulószoba ebben a tanévben már nem működik az iskolában, ennek következményeként ugrásszerűen megnőtt a bukások száma. Minden napközis órát az iskolai összes óraszám terhére látnak el. Iskolaotthonos szervezeti formában tanuló osztályok száma: 9 alsós osztály, a szülők kizárólag ezt a formát igénylik. Ha napközis forma lenne sem lenne költségtakarékosabb, mert a szülők 100%-a igényli a délutáni foglalkoztatást. •
A gyakorlatilag a szabadidő szervező feladatait ellátó, 10 órakedvezménnyel tulajdonképpen félállásban alkalmazott művelődés szervező foglalkoztatása nem kötelező
feladat,
a
szabadidős
tevékenységek
beépíthetők
az
iskolai
élet
mindennapjaiba. •
Amennyiben napközis csoportok működtetésével látnák el a délutáni foglalkozást igénylőket, úgy a napközis nevelő kötelező óraszáma, ami 23 óra/hét, egy majdnem fél állás óráinak számát takarítaná meg.
•
A túl széles körű többletszolgáltatások (emelt szintű testnevelés, informatika, német és angol nyelvoktatás) nemcsak az önkormányzat anyagi terheit növelik, de a tanulói leterheltség következtében a tanulás színvonala is csökkenhet.
•
A kompetenciamérési eredmények nem támasztják alá a munkabérrel kapcsolatos kiadásokat jelentősen megnövelő pedagógiai többletszolgáltatások megtérülését.
•
Az alapellátásból kiindulva nagyon magas a felhasznált rehabilitációs órák száma, ez az iskola saját szakemberállományával összesen 80 órával megoldható a 104 rehabilitációs órával szemben.
37
4. Derkovits Gyula Általános Iskola Az intézményben az alsó tagozaton működik napközis csoport az első, második és harmadik évfolyamon 7 csoporttal, a negyedik-ötödik-hatodik-hetedik évfolyamból, pedig 2 vegyes csoportot szerveztek a 2010-2011. tanév 2. félévi tantárgyfelosztásában rögzített óraszámmal. Emelt szintű oktatásban a tantárgyak, amelyeket a csoportbontás érint: idegen nyelv, informatika, technika, testnevelés. •
A tantárgyfelosztásból nem derül ki egyértelműen, hogy mely osztályokban és tantárgyak esetében van csoportbontás, ezt célszerű pótolni.
•
Az intézmény Pedagógiai programja nem tartalmazza a csoportképzés elveit, nem lelhető fel a csoportok létszámának limitálása, amit pótolni szükséges.
Az intézmény a kötelező feladaton kívül sok lehetőséget biztosít mind a tanórai keretek, mind a tanórán kívüli tevékenységek terén, a fenntartó által biztosított feltételeken túl megkeresve az egyéb lehetőségeket a finanszírozás segítésére. 5. Dési Huber István Általános Iskola Az iskola német-magyar két tanítási nyelvű oktatást folytat, amelyet felmenő rendszerben vezetett be az elmúlt tanévben. Iskolaotthonos formában is foglalkoztatja az 1-4. évfolyamon a gyermekeket, angol nyelvet is tanít. Emelt szintű német nyelvoktatást végez 5-8. évfolyamokon. Kötelező feladatai közé tartozik az általános iskolai napközi otthoni nevelés és a tanulószobai nevelés. A csoportbontások száma 30, megfelel a vonatkozó rendeletekben megfogalmazottaknak. Az iskola gazdag tanórán és iskolán kívüli programokat szervez, számuk 20 (tehetséggondozó kör, szakkör, sportfoglalkozás, énekkar, középiskolai előkészítő, finanszírozások a tanévi törvényi órakeretből történik, a fenntartótól többlettámogatást nem igényelnek. 6. Gothard Jenő Általános Iskola Csoportbontások: idegen nyelv, informatika, technika, matematika, a bontások szakmailag indokoltak. Tanórán kívüli foglalkozások: tehetséggondozás és felzárkóztatás, szakkör, tömegsport. A tanulószobai foglalkozásokat nem igénylik az iskolahasználók. Az intézményben az alsó tagozaton működik napközis csoport, a csoportlétszámokból adódóan indokolt a 11 napközis csoport működtetése, a pedagógusok óraszáma a jogszabályban meghatározottak szerint alakul, de többen a kötelező óraszámukat a napközis órákon felül tantárgyi óraszámokban teljesítik, ezt a tantárgyfelosztás rögzíti. 38
A szabadidős programok finanszírozása több forrásból történik, a fenntartó támogatásán túl megkeresik az egyéb lehetőségeket (pályázatok, alapítványi támogatás, szponzorok stb.). •
Az intézmény Pedagógiai programjában csak a kötelező óraszámok, szerepelnek a választható tantárgyakat és tanórákat nem tüntették fel, ezt pótolni kell, a dokumentum tartalmazza a csoportképzés elveit, de a csoportok létszámának limitálását nem, amit szintén pótolni szükséges. A tantárgyfelosztásból nem derül ki egyértelműen, hogy mely osztályokban és tantárgyak esetében van csoportbontás, ez is pótolandó.
7. Neumann János Általános Iskola Az intézmény számára a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervek és a módosított pedagógiai programok megvalósításához a közoktatási törvény által előírt, kötelezően adandó órakeretet, órakedvezményeket az önkormányzat biztosítja. Az intézményben az alsó tagozaton működik napközis csoport az első-négy évfolyamon 9 csoporttal, a felső tagozatosokból pedig 1 vegyes csoportot szerveztek. A szabadidős programok illeszkednek a tanórai, tantárgyi keretekhez, a programok finanszírozása több forrásból történik. Emelt szintű oktatás idegen nyelv (német, angol), informatika, a csoportbontások indokoltak. Az intézmény Pedagógiai programjában a választható tantárgyakat és tanórákat nem tüntették fel, célszerű lenne ezt pótolni. •
A tantárgyfelosztásból nem derül ki egyértelműen, hogy mely osztályokban és tantárgyak esetében van csoportbontás, ezt célszerű pótolni.
•
Az intézmény Pedagógiai programja nem tartalmazza a csoportképzés elveit, nem lelhető fel a csoportok létszámának limitálása, amit pótolni szükséges.
8. Nyitra Utcai ÁMK Az intézményben angol két tanítási nyelvű és emelt szintű német nyelvoktatást folytatnak. Csoportbontások: angol, német, környezetismeret, informatika, természetismeret, földrajz. Tanórán kívüli foglalkozások: két szakkör heti 2 órában, énekkar heti 1 órában, sportkör heti 5 órában, társastánc heti 3 órában. Tehetséggondozásra, felzárkóztatásra az első osztályban használnak fel heti 1 órát. A többi osztályban a pedagógusok szükség szerint a 40 órás munkaidő terhére szerveznek foglalkozásokat, önkéntes alapon. Az intézményben az alsó tagozaton működik napközis csoport, indokolt az 5 napközis csoport működtetése. Több pedagógus a kötelező óraszámát a napközis órákon felül tantárgyi óraszámokban teljesíti, ezt a tantárgyfelosztás rögzíti. 39
•
Az intézmény Pedagógiai programja nem tartalmazza a csoportbontás elveit és lelhető a csoportok létszámának limitálását, a tantárgyfelosztásban a csoportbontások nem kerültek egyértelműen feltüntetésre, a Pedagógiai programban sem jelenik meg, ezeket pótolni kell.
9. Paragvári Utcai Általános Iskola Emelt óraszámban folyik az ének-zenei oktatás és emelt szintű az angol és német nyelv oktatás. Az iskola városi szinten ellátja az általános iskolai gyógytestnevelési feladatokat is. A csoportbontások száma 29, indokoltságuk megfelelő. A 16 alsós osztályból 14 napközis csoport van, + 1 a felső tagozatban, a csoportok átlaglétszáma 25 fő. A tanórán kívüli foglalkozások (felzárkóztatók, szakkörök) a Ktv. 52. par. szerinti órakeretet 40 (38,8) órával haladják meg a fenntartó engedélyével. A Ktv. 52. § (3) bek. és az 52. § (7) bekezdésben meghatározott kötelező óraszámok és nem kötelező tanórai foglalkozásokra a számított órakeretnél 25 órával többet fordít az iskola. Ennek oka, hogy az emelt szintű, magasabb óraszámú idegen nyelv oktatás és az ehhez rendelt csoportbontások tovább terhelik az iskolai órakeretet. 4. évfolyamtól az emeltszintű idegen nyelvet tanuló osztályok heti óratervi órái mindenütt elérik a Ktv. 52. §-ában meghatározott kötelező és választható tanórák együttes összegének a maximumát. Ez nagyon nagy terhet ró a tanulókra az iskolai kötelezettségük teljesítésében. •
Vitatható az idegen nyelv ilyen szintű tanítása kisiskolás korban. Az idegen nyelv oktatásánál a csoportbontások számát csökkenteni, az emelt óraszámokat szintén csökkenteni javasolt.
•
Újra kellene gondolni az emelt szintű idegen nyelvi oktatás ilyen széles körben való alkalmazását: emelt szintű angol, emelt szintű német, plusz második idegen nyelv már 4. osztálytól.
•
Az idegen nyelvre fordított óraszámok csökkentésével, nagyobb óraszámot lehetne fordítani a tanórán kívüli foglalkozásokra, a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra.
•
Az egységesen általános tantervű osztályok között könnyebben megvalósítható az átjárhatóság.
40
10. Reguly Antal Általános Iskola Az iskola német nemzeti kisebbségi nyelvoktatást folytat 1-8. évfolyamokon, kötelező feladatai közé tartozik az általános iskolai napközi otthoni nevelés és a tanulószobai nevelés. Kiemelkedő színvonalon vesz részt a német kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében, az iskola gazdag tanórán és iskolán kívüli programokat szervez a nemzetiségi hagyományok ápolása érdekében. Az iskola programjainak megvalósításához a fenntartótól többlettámogatást nem igényel,
ezt a fenntartó
által
jóváhagyott
tantárgyfelosztás keretein belül oldják meg. A gazdaságosabb működtetést elősegíthetné az iskola egészének nemzetiségi intézményként való működtetése, a rendkívül alacsony arányú nem nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók oktatásának más módon történő megoldása. 11. Zrínyi Ilona Általános Iskola Többletfeladatok: az iskolai nevelés-oktatási tevékenységének sajátossága a Rogers program 1-4. évf. Utánpótlás nevelési tevékenyég és támogatás, közoktatási típusú sportiskolai osztály működtetése az 1-8. évf. Idegen nyelvi (angol vagy német) képzés 1. osztálytól kezdve (Alapító
Okirat
nem
tartalmazza!).
Csoportbontások:
idegen
nyelv,
technika,
számítástechnika. 1. és 2. évfolyamon a napközis csoportokat osztályszinten képezi az iskola, felsőbb
évfolyamokon
iskolaotthonos
a csoportképzés
munkarendben
létszám
dolgoznak.
függvénye.
A
Rogers
Többletszolgáltatások:
osztályok
úszásoktatás,
számítástechnika, személyiségfejlesztés, Pedagógiai műhely működtetése a Rogers program irányítására. A tanórán kívüli foglalkozások (felzárkóztatók, szakkörök) óraszáma nem haladja meg a Ktv. 52. § (11) bekezdés szerinti óraszámot. Az iskola a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra 18,5 órával többet fordít a Ktv. 52. § (3) bek. és az 52. § (7) bekezdésben meghatározott számított órakeretnél. Ennek oka, hogy emelt szinten magasabb óraszámban folyik a sport és az idegen nyelv oktatás, s az idegen nyelv, technika és számítástechnika tantárgyakban megvalósuló csoportbontások tovább terhelik az iskolai órakeretet. •
Költségmegtakarítás érhető el az idegen nyelv oktatásánál a csoportbontások számának csökkentésében, az emelt óraszámok mérséklésében.
•
Meg kell vizsgálni az idegen nyelv ilyen szintű tanításának hatékonyságát kisiskolás korban.
41
•
Az idegen nyelvre fordított óraszámok csökkentésével nagyobb óraszámot lehetne fordítani a tanórán kívüli foglalkozásokra, a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra.
12. Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola sajátosságai: énekiskolai képzés, labdarúgás irányultságú testnevelés, német és angol nyelv emelt óraszámban német két tanítási nyelvű oktatás (2010-ben indult), iskolaotthonos oktatási forma. Az iskola városi szinten ellátja az általános iskolai úszásoktatási feladatokat is. A városban élő horvát kisebbséghez tartozó gyermekek részére a horvát nemzetiségi nyelv tanítása. Általános iskolai felnőttoktatás 5-8. évfolyam. Ifjúsági Tagozat az 5-8. évfolyamokon. Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban. Napközi otthoni s és tanulószobai nevelés. A tanórán kívüli tevékenységek is nagyon sokszínűek. A sokféle képzés miatt rengeteg a különböző szempont szerinti csoportbontás. Egyes lehetőségeket szakköri formában is lehet kínálni, nem kell feltétlenül tagozatnak lennie. • A heti 1 órás idegen nyelv oktatás indokoltságát meg kell vizsgálni. •
Az intézmény ebben a tanévben 116,5 óra túlórával dolgozik, ami 5 álláshelynek felel meg. A csoportbontások újragondolásával ezt a számot csökkenteni kellene.
13. 1. Oladi Általános Művelődési Központ Simon István Általános Iskola Bevezetésre került az angol két tanítási nyelvű iskolai oktatás felmenő rendszerben. Általános iskolai felnőttoktatás – esti oktatás keretében a helyi büntetés végrehajtási intézetben egy összevont tanulócsoportja van az iskolának. Az idegen nyelv oktatása csoportbontásban folyik. További bontás van matematikából. Az 1. és 2. évfolyamon 1-1 osztály iskolaotthonos, ezen felül 6 napközis csoport van, minden osztályban nagy a napközit igénylők száma, nincs lehetőség az összevonásra. A tanórán kívüli foglalkozások száma nem éri el a Ktv.-ben megengedett maximumot, és egyre kevesebb fordítható szakköri órákra, a csoportbontások, a választható emelt óraszámok kimerítik a megengedett időkeretet (a tanórán kívüli foglalkozások (felzárkóztatók, szakkörök) óraszáma heti 15,5 a 38,34 óra helyett). Meg kell vizsgálni a csoportbontások számának csökkentési lehetőségét és az emelt óraszámok megszüntetését különösen az idegen nyelvben, újragondolandó az idegen nyelv ilyen szintű tanítása kisiskolás korban. •
Nagyobb óraszámot kellene fordítani a tanórán kívüli foglalkozásokra, a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra.
42
13.2. Oladi Általános Művelődési Központ Teleki Blanka Szakképző Iskola Csoportbontásban tanított tantárgyak: idegen nyelv, informatika. Indokoltság: a tantárgyak jellege miatt. Ezenkívül a szakmai tantárgyakat oktatják csoportbontásban, ha az osztályban több szakma vagy szakmacsoport oktatása folyik. Tanórán kívüli foglalkozások: gyógytestnevelés, környezeti nevelési szakkör, önismereti szakkör, szakmai tehetséggondozás, felzárkóztatásA Kt. 52.§(7) bekezdés időkeretéből mindössze 5,5 óra/hét a felhasznált óraszám az iskolában. Iskolarendszerű felnőttoktatás zajlik a szakközépiskola esti tagozatán a büntetés-végrehajtó intézetben állami normatívával. Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást nem folytat az iskola. 14. Kanizsai Dorottya Gimnázium A kötelező feladatokon kívül más vállalt feladatot nem látnak el. Az idegen nyelvek oktatásának csoportbontását jogszabályok írják elő. A matematika csoportbontást az Alapító Okirat tartalmazza, de csak az első két évfolyamon élnek vele, mert az órakeret ennyit tesz lehetővé. Informatika oktatása csoportbontott, testnevelés bontása nemek szerint történik, két osztályból alkotnak 3 tanulói csoportot. Összesen 121 csoportbontás, heti 447 ellátott órában, a fennmaradó heti 5 óra nem elegendő megfelelő szakkörök, tanulószoba, tehetséggondozási foglalkozásokra, így a munkaközösségek óra-megtakarítását (11 helyett jelenleg 3 működik) használják tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, egyéb feladatokra. A délutáni foglalkozások rendszere az órakeret alapján működik, ez a finanszírozás alapja. 15. Nagy Lajos Gimnázium Az Alapító Okiratban szereplő kötelező feladatokat ellátják, ezeken kívül más, vállalt feladatuk nincs. Tantárgyi csoportbontások: informatika, testnevelés, matematika és angol/német nyelvek, 98 csoportban. Emelt szintű érettségire felkészítő csoportok száma: 16. Indokoltságuk:
az
emelt
szintű
nyelvi
osztályok,
valamint
az
emelt
szintű
matematikaképzést folytató osztályok; testnevelés nemek szerinti bontása; informatika órák bontása technikai. Évek óta 3-4 szakkört tudtak működtetni, mivel az önkormányzat csak a 100 %-os órakeretet engedélyezi az iskola számára, amelyet kitöltenek az emelt szintű osztályok órái s ezek
43
csoportbontásai. Nagyon nagy az óraigénye az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásoknak. Az elmúlt tanévben a nagy érdeklődésre számot tartó orosz szakkört pályázaton elnyert támogatásból tudták finanszírozni. A 2010/2011. tanévben sok tanórán kívüli foglalkozást tudtak indítani. 16. Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést nem folytat az intézmény, az esti tagozaton képez felnőtt tanulókat. A szakmai orientációs és előkészítő tantárgyakat a nem kötelező órakeret terhére építették be az óratervekbe. A kötelező szakmai gyakorlat csoportbontásánál osztályonként 2 csoportban szerveznek, ezzel a KT. 5. sz. mellékletének csoportbontásra vonatkozó előírásait túllépik, mert több tanuló kerül egy csoportba. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók magas száma miatt a csoportbontás területei: idegen nyelvek, magyar, matematika, informatika, testnevelés. Térítéses foglalkozások nincsenek. Ebben a tanévben tanórán kívüli foglalkozásokat nem tartanak fedezet hiányában. 17. Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium A csoportbontásokat a kötelező órák terhére gazdálkodják ki, a gyakorlat jellegű tárgyaknál a laborjelleg, illetve tanműhelyigény indokolja. A közismereti évfolyamokon nyelv és informatika, illetve alapozó szakmai tárgyak esetében van csoportbontás, de az elmúlt tanévtől már nem minden órában. A fenntartó engedélyével folynak önköltséges formában NSZFÜ tanfolyami képzések, autoCad és CNC, nemzetközi bizonyítvány. Sportkör heti 4x2 óra van a tantárgyfelosztás alapján. Felkészítő foglalkozások és szakkörök már egyáltalán nincsenek, mivel a csoportbontásokra használják fel a rendelkezésre álló órakeretet. A versenyekre történő felkészítések alkalmanként önkéntes alapon történnek. Iskolarendszerű felnőttoktatás már nem már folyik az intézményben, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés a REMEK szervezésében jelenleg 1 csoporttal működik. 18. Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola A közismereti évfolyamokon informatikából és idegen nyelvekből van csoportbontás, másból, így matematikából sincs. A szakképző évfolyamokon a szakiskolában a szakmai gyakorlaton a 12 fős létszámhatár miatt kell bontani, szakközépiskolában nincs csoportbontás. A csoportbontások plusz fenntartói finanszírozást nem igényelnek. Szakkörök, felzárkóztatások, érettségire felkészítő foglalkozások (pl. informatikából,
44
fizikából, földrajzból), valamint sportkörök vannak a tanulók számára, mindezt a tantárgyfelosztás alapján, szintén a kötelező órák terhére. A nyári és a téli táborok önköltséges formában kerülnek megszervezésre. A heti 2 sportkör, 8-10 felzárkóztató foglalkozás és 5-6 szakkör megtartása is a kötelező órák terhére van kigazdálkodva. A felzárkóztató foglalkozások indokoltsága megalapozott. Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás nincs. Iskolarendszerű felnőttoktatás a közismereti 11. és 12. évfolyamon folyik a fenntartó engedélyével, normatív finanszírozás alapján, a tanulók 2 év alatt, nappali képzési formában készülnek fel az érettségi letételére. 19. Herman Ottó Szakképző Iskola és Kollégium A csoportbontásokat (idegen nyelv, informatika, testnevelés, szakmai gyakorlatok, szakmai alapozó tantárgyak és a szakmunkás osztályokban néhány közismereti tantárgy) a kötelező órák terhére gazdálkodják ki. Érettségi- és szakmai vizsgára felkészítőket tartanak, felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek, támogatják a versenyre felkészítő tanárok munkáját, szakköröket, sportköröket működtetnek igény alapján, az órák elosztása a fennmaradó órakeret alapján történik, a kötelező órakeret túllépést a fenntartó nem engedélyezi. A tanórán kívüli foglalkozások szakmailag, pedagógiailag indokoltak. Felnőttoktatást és képzést az intézmény nem folytat. •
A tanórán kívüli foglalkozások indokoltsága mellett is a fenntartó figyeljen arra, hogy az intézmény a kötelező óraszámokat ne lépje túl.
20. Horváth Boldizsár Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Csoportbontások: idegen nyelv, informatika, információkezelés, szakmacsoportos alapozó tárgyak, szakképző évfolyamon: a szakképzési törvénynek megfelelően. A csoportbontások szakmai indokoltsága megalapozott, plusz fenntartói finanszírozást nem igényelnek, a kötelező órák terhére gazdálkodják ki ezek finanszírozását. A felzárkóztatásokat, szakköröket, tehetséggondozó foglalkozásokat, érettségire és versenyre felkészítő foglalkozásokat, az emelt szintű felkészítéseket a fenntartói órakeretből finanszírozzák, a nyári táborok és a sítáborok térítésesek, vagy pályázati forrásból finanszírozottak. Felnőttoktatás nincs. 21. Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium Idegen
nyelv,
testnevelés,
gyakorlati
oktatás,
informatika
tantárgyakból
a
csoportbontásokra 406,5 órát fordítanak, a 2 tanítási nyelvű oktatás indokolja, erre többlet 45
normatíva biztosított. Szakkör: 11 óra, sportfoglalkozás: 12 óra, emelt szintű órák: 16 óra, az intézmény számára biztosított órakeret terhére. A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzővel folytat az intézmény felnőttképzést, ami 6-7 millió Ft bérleti díjat jelent évente az intézménynek.. •
Az intézmény hivatalos közoktatási intézménytörzs honlapján a feladat-ellátási helyek megnevezésben a szakiskolai feladatellátás nincs megjelenítve, ezt pótolni kell.
22. Művészeti Szakközépiskola Idegen nyelvből van csoportbontás 2 osztályból kialakított 3 csoporttal. Az iskola differenciált foglalkozást szervez felzárkóztatás céljából, illetve érettségire felkészítést tart, emellett felzárkóztató foglalkozások, sportköri foglalkozások vannak, mindez a kötelező feladatellátás terhére történik, többletóra finanszírozási igény nélkül. A délutáni idősávban a tanulók számára a szaktantermek gyakorlás céljából rendelkezésre állnak. Felnőttoktatás és felnőttképzés az intézményben nem folyik. 23. Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést nem folytat az intézmény, 2 éves intenzív képzés keretében készít fel érettségire tanulókat. Csoportbontás: informatika és idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó gyakorlat. Többletszolgáltatások nincsenek. Szakkörök nincsenek az iskolában (a kollégiumban van szakkör, felzárkóztató foglalkozás, diákkör), korrepetálás van 13 órában. Térítéses foglalkozások nincsenek. Ebben a tanévben tanórán kívüli foglalkozásokat nem tartanak.(fedezet hiányában). 24. Savaria Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény nem folytat sem nappali, sem esti formában szakiskolai képzést. Csoportbontások az alábbi területeken vannak: idegen nyelv, számítástechnika, testnevelés, szakmai gyakorlat. Tanórán kívül van 1 szakkör, 2 matematika korrepetálás, 1 földrajz
érettségi
előkészítő
foglalkozás,
4
óra
tömegsport,
sportkör.
A
többletszolgáltatások egy része külső közreműködőkkel valósul meg, térítésmentesen vagy pályázati forrásból. Térítéses foglalkozások sincsenek.
25. Szent-Györgyi Albert Középiskola
46
A szakképzési évfolyamokon csoportbontás a szakmai elméleti tantárgyakból nincs, a szakmai gyakorlatokon a jogszabálynak megfelelően van. 3 főállású pedagógust foglalkoztatnak a szakközépiskola területén, a többi külső előadó. Iskolarendszerű felnőttoktatás és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés egyaránt folyik az intézményben a fenntartó engedélyével, a bevételeket működésre, karbantartási feladatokra fordítják. A könyvtár és az iskolai sportkör használata biztosított a szakközépiskolai tanulók részére.
26. Kollégiumok A 7 kollégium 7 szakképző intézményhez csatoltan fogadja a tanulókat. A tanulói létszámok csökkenése nem veszélyezteti az intézmények működőképességét, a közel 95%-os kihasználtság egyelőre jónak mondható, s ez teszi lehetővé, hogy a zsúfoltságot meg lehessen szüntetni, ezáltal a kollégium komfortfokozatát erősíteni. A felkészítő és egyéb foglalkozások megvalósítása a pedagógusok kötelező óraszámának keretében történik. Az önként vállalt feladatok az üdülőhelyi szállásszolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, nem lakóingatlan bérbeadása, egyéb oktatást kiegészítő szolgáltatás. A bevételek egyre kevesebb hányadát tudják visszaforgatni a költségvetésben lévő hiány pótlása miatt. •
Megfontolandó az intézményhez csatolt kollégiumok leválasztása az intézményekről legalább gazdálkodás szempontjából, de akár szervezetileg is, létrehozva ezzel egy önálló városi középiskolai kollégiumot.
47
4.2. Szervezeti struktúra, vezetési szerkezetek, órakedvezmények 1. Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Óvoda, Ált. Isk. és Speciális Szakisk. A vezetők és beosztott pedagógusok kötelező óraszáma törvényszerű. Az osztályfőnökök osztályfőnöki pótlékot nem kapnak. A munkaközösség vezetők a munkaközösségi pótlékon kívül heti 1 órakedvezményben részesülnek. •
A
nyolc
munkaközösség
helyett
racionálisabb
átcsoportosítással
kevesebb
munkaközösséggel is megoldható a szakmai munka színvonalának megtartása. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása szakiskolában indokolt, a feladatkört szociális munkás végzi, akinek heti munkaideje 40 óra. A könyvtáros speciális ismereteinek kihasználása az áttanítás alkalmazásával szakmailag és a gazdaságosság tekintetében is jó. Szabadidő szervezőt nem alkalmaznak, az osztályfőnökök, napközis kollégák vállalják a szabadidős programok szervezését, megvalósítását. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma indokolt, a tanulói létszám alapján a törvény által előírtnál kevesebb asszisztenst alkalmaznak. A technikai személyzet (13,5 fő) az EGYMI több telephelyen történő zavartalan működéséhez szükséges. 2. Bartók Béla Zeneiskola AMI Az igazgató a törvényi előírások szerint végzi munkáját, tevékenységét 2 fő igazgatóhelyettes és 7 tanszakvezető segíti. A helyetteseknek hetente 4 kötelező órájuk van, a tanszakvezetők eltérő mértékben, gyermeklétszámtól függően 1-3 óra kedvezményben részesülnek. •
A Kollektív Szerződést módosítsák a Közoktatási Törvényt figyelembe véve, és az órakedvezményeket ennek megfelelően állapítsák meg, illetve egyenletesen osszák el
48
a gyermekeket a pedagógusok között, vagy több tanszakot hozzanak létre a minőségi munka fenntartása érdekében! Az intézmény nem pedagógus munkakörben 13 főt teljes állásban, 2 főt részállásban foglalkoztat, számuk indokolt, munkájukat a gazdasági vezető irányítja.
3. Bercsényi Miklós Általános Iskola Az intézménybe a könyvtárosnak 22 óra a kötelező munkaideje. A gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek 11 óra kedvezménye van, a közművelődési felelős 10 órakedvezményt kapott. •
A közművelődési felelős és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős órakedvezményét felül kell vizsgálni, a HH-s tanulók száma alapján nem indokolt az órakedvezmény biztosítása.
A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma és megosztása indokolt. A vezetők és beosztott pedagógusok kötelező óraszámának meghatározásakor a törvénynek megfelelően jártak el. A szakmai munkaközösség vezetők a törvény szerinti 1 óra órakedvezményt kapnak. •
Az alsós oktatási munkaközösség összevonása az alsós nevelési munkaközösséggel. indokolatlan egy inkluzív intézményben, ahol iskolaotthonos oktatás folyik.
4. Derkovits Gyula Általános Iskola A vezetési szerkezet reális, az órakedvezményeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően alkalmazza az intézmény. Az intézményben 7 szakmai munkaközösség működik jogszabálynak megfelelő órakedvezménnyel. Az ifjúságvédelmi felelős feladatot (8 óra szakmai munka + 2 óra adminisztráció) 2 fő látja el, az órakedvezmény indokolt. A rendszergazda félállásban (heti 20 óra) látja el a feladatot. (mellette 11 órában informatikát tanít), az oktatás-technikus szintén félállásban (heti 20 óra) látja el a feladatát (mellette 9 órában informatikát tanít és 2 óra kedvezményt vesz igénybe az ifjúságvédelmi feladatok segítésére). Főállású edzőt alkalmaznak a fenntartó döntése alapján, aki 12,5 óra tanítást végez. A közművelődési felelős és pályaválasztási felelős órakedvezményben nem részesülnek. Az intézményben nem pedagógus munkakörben 8 főt alkalmaznak, számuk és feladatmegosztásuk reális és indokolt.
49
5. Dési Huber István Általános Iskola A vezetési szerkezetet, az órakedvezményeket a fenntartó döntése és a jogszabályok alapján állapítják meg. 6 szakmai munkaközösség van törvényes órakedvezmények biztosításával. Az iskolában az ifjúságvédelmi felelős 11 órakedvezménnyel, félállásban látja el ezeket a feladatokat, szabadidő szervezőt nem foglalkoztatnak, egy főállású könyvtáros alkalmaznak. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 8,5 + egy portás közfoglalkoztatás keretében. 6. Gothard Jenő Általános Iskola Az igazgató munkáját 2 helyettes segíti, a vezetők órakedvezményei a jogszabályi előírásoknak megfelelőek. A 20 osztályfőnök közül 6 fő egyéb kedvezménybe is részesül, összesen 12 órában (!). Munkaközösség-vezető 5 fő van 1-1 órakedvezménnyel. Szabadidő szervező nincs, könyvtáros 1 fő van, s 1 gyermek és ifjúságvédelmi felelőst foglalkoztatnak 10 órakedvezménnyel. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma: 9 fő teljes munkaidős és 1 részmunkaidős, létszámuk és feladatköreik indokoltak. 7. Neumann János Általános Iskola A vezetési szerkezet, az órakedvezmények jogszerűek. 9 szakmai munkaközösség működik jogszabálynak megfelelő órakedvezménnyel. Az ifjúságvédelmi felelős feladatot (8 óra szakmai munka + 2 óra adminisztráció) 1 fő látja el, az órakedvezmény indokolt. A rendszergazda félállásban (heti 20 óra) látja el feladatát. Az intézményben nem pedagógus munkakörben 13 főt alkalmaznak, számuk és feladatmegosztásuk reális és indokolt. 8. Nyitra Utcai ÁMK Az igazgató munkáját 1 helyettes segíti, órakedvezménye törvényes. A 8 osztályfőnökből 6 9 órában(!) egyéb kedvezménybe is részesül. Munkaközösség-vezető 3 fő van 1-1 órakedvezménnyel. Szabadidő szervező nincs, könyvtáros 1 főállású könyvtárost foglalkoztatnak, az 1 gyermek és ifjúságvédelmi felelős 1 órakedvezménnyel látja el feladatait. Az intézményben nem pedagógus munkakörben 5,5 főt alkalmaznak, a minimális létszám osztott feladatkörökkel
és intézményegységek közötti megosztással tudja biztosítani a
feladatok ellátását. 50
9. Paragvári Utcai Általános Iskola Az általános iskolának 1 fő igazgatója és 2 fő helyettese van, kötelező óraszámuk a Ktv. 3. sz. melléklete szerint került megállapításra. A 32 osztályfőnöknek és a 12 munkaközösségvezetőnek heti 1 óra kedvezmény jár. •
A magas órakedvezmények számát mérsékelni lehetne a munkaközösségek számának csökkentésével, illetve összevonásával.
Fenntartói határozat értelmében az ifjúságvédelmi felelős fél állásban látja el a feladatait heti 11,5 órakedvezménnyel, a HHH-s tanulók száma alapján 9 óra járna.. A könyvtáros 40 órában látja el a könyvtárosi feladatokat. A munkavédelmi felelős, a pályaválasztási felelős heti 2-2 óra, a közművelődési felelős heti 1 óra kedvezményt kap, ezeket a jogszabály nem írja elő kötelezően. A rendszergazda 11 órakedvezményt kap. Az összes órakedvezmény 82,2 óra/hét, amely a jogszabály alapján számított órakedvezménynél 18,5 órával több. A pedagógusok összes órakedvezménye 82,2 óra/hét, amely a jogszabály alapján számított órakedvezménynél 18,5 órával több. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 18 fő, ebből 15 teljes munkaidős, két 4 órás és 1fő 6 órás foglalkoztatott. Ez a létszám csak osztott feladatkörökkel és rugalmas feladatmegosztással tudja biztosítani a feladatok ellátását. 10. Reguly Antal Általános Iskola A vezetési szerkezetet, az órakedvezményeket a jogszabályok és a fenntartó döntése alapján állapítják meg, ez utóbbi az 1 igazgatóhelyettesnek a törvényin felül további 4 órakedvezmény finanszírozását biztosítja. Az intézményben 6 szakmai munkaközösség működik a jogszabályban meghatározott órakedvezmények biztosításával. •
Az igazgatóhelyettes fenntartói +4 órakedvezményének indokoltságát meg kell vizsgálni.
Az iskolában az ifjúságvédelmi felelős 11 órakedvezménnyel, félállásban látja el feladatait, szabadidő szervezőt nem foglalkoztatnak, egy főállású könyvtáros alkalmaznak. A nem pedagógus álláshelyeken a fenntartó által meghatározott szükséges technikai létszám van. 11. Zrínyi Ilona Általános Iskola Az általános iskolának 1 fő igazgatója és 2 fő helyettese van. Kötelező óraszámuk a Ktv. 3. sz. melléklete szerint került megállapításra. A 24 osztályfőnöknek és a 8 munkaközösségvezetőnek heti 1 óra kedvezmény jár. Fenntartói határozat értelmében az ifjúságvédelmi 51
felelős plusz heti 5 óra kedvezményt kap. A könyvtáros 40 órában látja el a könyvtárosi feladatokat. A munkavédelmi felelős heti 2 óra kedvezményt kap, ezt a jogszabály nem írja elő kötelezően. A Ktv. 1 sz. melléklet, II. rész 7. bekezdése alá tartozó feladatkörök esetében (osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, könyvtáros, diákönkormányzatot segítő ped.) 32
óra kedvezmény van, ez a Ktv. 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett, a kötelező tanórai foglalkozás öt százalékánál 5,375 órával több. Az összes órakedvezmény 82,2 óra/hét, amely a jogszabály alapján számított órakedvezménynél 7 órával több. •
A magas órakedvezmények számát mérsékelni lehetne a munkaközösségek számának csökkentésével, illetve összevonásával.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 14,5, osztott feladatkörökkel (az iskola 2 épületben működik). 12. Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az igazgató mellett 2 igazgatóhelyettes és 2 tagozatvezető van a jogszabálynak megfelelő órakedvezménnyel, a 6 szakmai munkaközösség-vezető órakedvezménye szintén törvényes. •
Meg
kell
vizsgálni
a
vezetők
számának
csökkentését
lehetővé
tevő
feladatátcsoportosítási lehetőségeket. •
A munkaközösségek számának csökkentését (mivel a különböző tagozatoknak van vezetőjük) át kell gondolni
Szabadidő szervező nincs. Az ifjúságvédelmi felelős heti 5 órában látja el feladatát. 2 félállású könyvtáros van. Órakedvezményt kapnak a pályaválasztási felelős, a közművelődési felelős és a munkavédelmi felelős is, ezt jogszabály nem írja elő kötelezően (Van olyan pedagógus, akinek nagyon sok(féle) órakedvezménye van.). A technikai dolgozók létszáma 9 fő, ez a Kt. 1. sz. Mellékletében foglalt minimális létszámnak megfelelő. •
Meg kell vizsgálni az órakedvezmények mértékét és indokoltságát.
13. 1. Oladi Általános Művelődési Központ Simon István Általános Iskola Az általános iskolának 1 fő intézményegység-vezetője és 1 fő intézményegység-vezető helyettese van. Kötelező óraszámuk a Ktv. 3. sz. melléklete szerint került megállapításra. A 8 munkaközösség-vezetőnek heti 1 óra kedvezmény jár. Fenntartói határozat értelmében az ifjúságvédelmi felelős fél állásban látja el a feladatait, ez heti 10 óra kedvezményt jelent (a HHH-s tanulók száma alapján 5 óra járna.) A Könyvtár – ami
52
nyilvános
könyvtári
feladatokat
is
ellát
–
az
Oladi
ÁMK
közművelődési
intézményegységéhez tartozik, külön könyvtárossal. Az általános iskola feladatkörébe tartozó egyes könyvtári feladatokat 10 óra kedvezménnyel pedagógus végzi. A pályaválasztási felelős heti 2 óra kedvezményt kap. Ezt a jogszabály nem írja elő kötelezően. Szabadidő szervező nincs. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak köre: 1 fő iskolatitkár, 2 fő takarító. A gazdasági osztály tevékenysége, a rendszergazdaoktatástechnológus és a gondnokok munkaköre az intézmény egészére terjed ki, a létszámból arányosan 3 fő jut az általános iskolára. 13.2. Oladi Általános Művelődési Központ Teleki Blanka Szakképző Iskola Az ÁMK vezetésének élén az igazgató áll. A szakképző iskola irányítását intézményegységvezető végzi, további vezetők: intézményegység-vezető helyettes, gyakorlati oktatásvezető és tanműhelyvezető. Órakedvezmények: diákönkormányzatot segítő tanár 2 óra, közművelődési felelős 1 óra, könyvtáros 5 óra, munkavédelmi képviselő 1 óra. Az igazgató kötelező óraszáma 2, az intézményegység vezető esetében (4) a Kt. mellett a TÁMOP 3.1.5 pályázatban történő részvétel alapján kötelező munkaidő kedvezménnyel, a fenntartó jóváhagyásával került meghatározásra. A 7 szakmai munkaközösség vezető 1-1 órakedvezménye a jogszabályoknak megfelel. A könyvtárszoba működtetését könyvtár szakos pedagógus végzi heti 5 órában, ezen felül van még 6 tanítási órája a szakképző iskolában, (ez 0,5
pedagógusállást jelent),
munkaidejének további részében ifjúságvédelmi felelős, a félállású ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása indokolt. Szabadidő-szervező nincs. A gazdálkodással, karbantartással, takarítással kapcsolatos feladatokat az Oladi ÁMK gazdasági osztálya és intézményüzemeltetési részlege végzi. Az ott dolgozók munkaköre mindhárom intézményegységre kiterjed. A szakképző iskolához rendelt munkakörökben 11 fő van, ami éppen elegendő a feladatok ellátásához.. 14. Kanizsai Dorottya Gimnázium Az igazgatót 2 igazgatóhelyettes segíti, 3 szakmai munkaközösség működik, jogszabálynak megfelelő órakedvezményekkel. Szabadidő szervező nincs, az ifjúságvédelmi felelős órakedvezménye 5. 1-1 órakedvezménye van a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak és a közművelődési
koordinátornak,
ez
utóbbi
nem
kötelező.
A
rendszergazda
órakedvezménnyel dolgozik. A könyvtáros teljes állásban látja el feladatait.
53
11
A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 12 fő (ezen belül a takarítók száma az eddigi 9-ről 6-ra csökkent, szinte mindegyik összetett feladatot lát el. 15. Nagy Lajos Gimnázium Az igazgatót 2 igazgatóhelyettes segíti,7 szakmai munkaközösség működik, jogszabályi órakedvezményekkel. Az intézményben 45 óra az órakedvezmények összege. Az ifjúságvédelmi felelős (5 óra), a közművelődési koordinátor (1 óra), a rendszergazda (11 óra, félállás) órakedvezményét fenntartói döntés biztosítja, a többi órát pedig jogszabály definiálja. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma a minimálisan szükséges 12 fő. 16. Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium 1 fő igazgató, 2 fő igazgatóhelyettes, 1 fő kollégiumvezető, 1 fő gyakorlati oktatásvezető, 1 fő gyakorlati oktatásvezető-helyettes. Munkaközösség vezetők száma 9 fő, reális. Főállású könyvtáros van. Ifjúságvédelmi felelős 1 fő, kötelező óraszáma: 11. Az órakedvezményeknél, kötelező óraszámok meghatározásánál a jogszabályi kereteket alkalmazzák, további fenntartói kedvezmény nincs az intézményben. Szabadidő szervező, diákönkormányzatot segítő nem kap órakedvezményt, ez pótlékkal díjazott pedagógus feladat. Érdekképviseleti szervek kapnak még törvény szerinti kedvezményt. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma: 31 fő (!). •
Meg kell vizsgálni a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számának csökkentési lehetőségét (pl. a gazdasági vezető mellett 5 fő gazdasági dolgozó)..
17. Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Az intézmény vezetési szerkezete a feladat-ellátási területekkel arányos, a 3 igazgatóhelyettes egyike a kollégiumvezető. Egy gyakorlati oktatásvezető van, gyakorlati oktatásvezető helyettes nincs. A jogszabályi órakedvezményeket alkalmazzák az intézményben a magasabb vezető és a vezetők esetében. A 8 szakmai munkaközösség vezető esetében szintén a jogszabályok alapján történt a kötelező óraszámok meghatározása,
egy
kollégiumi
nevelőtanári
szakmai
munkaközösség
vezetője
órakedvezmény nélkül látja el feladatait. Az intézmény főpállású könyvtárost foglalkoztat. Szabadidő szervezőt nem foglalkoztatnak. Az ifjúságvédelmi feladatokat 2 fő látja el, egyik 3, másik 4 órakedvezménnyel.
54
A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 28,5, 1,5 takarítói státusz megüresedik nyugdíjazás miatt, így a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 27 lesz. 18. Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola Igazgató, 2 igazgató helyettes, 2 tanműhelyvezető, 1 gazdasági vezető, 11 munkaközösség vezető. Az órakedvezmények meghatározása a jogszabályok alapján történik. Az ifjúságvédelmi felelősi feladatok esetében 2 pedagógus összesen 13 órakedvezményt kap a fenntartó engedélyével. Ez 2 órával haladja meg a 11 órakedvezmény mértékét, de szakmailag indokolt. Ugyanakkor a szintén fenntartói engedéllyel történő kötelező óraszám meghatározás a 2 gyakorlati oktatásvezetőnél (tanműhelyvezető néven) 11 helyett 8-8 kötelező óra, az összesen 6 órakedvezmény biztosítását felül lehet vizsgálni. A munkaközösségek száma igen magas, 8 közismereti és 3 szakmai. A szakképző iskola könyvtárszobát működtet, az egy fő könyvtáros 90%-ban könyvtárosi teendőket lát el, 10%-ban tanít. Szabadidő szervező nincs. Az önkormányzat által biztosított minimális technikai létszám 18,5, osztott feladatkörökkel és rugalmas feladatmegosztással. •
A munkaközösségek száma igen magas, a közismereti és a szakmai munkaközösségek terén
meg
lehet vizsgálni 1-1 munkaközösség összevonásával a szakmai
munkaközösségek számának kettővel való csökkentését. •
A 2 gyakorlati oktatásvezető összesen 6 órakedvezményét felül lehet vizsgálni.
19. Herman Ottó Szakképző Iskola és Kollégium 3 igazgatóhelyettes van, a kollégiumban nincs külön vezető, s van egy tanüzemvezető. A 3 igazgatóhelyettesek órakedvezménye 16, ez utóbbi összesen 6 órával kevesebb a törvényben előírtnál, a fenntartó engedélyével a helyettesi feladatok összevonása miatt. A további órakedvezmények meghatározása a jogszabályoknak megfelelően történik. A szakmai munkaközösségek száma 8, órakedvezményük törvényes. Szabadidő-szervezőt az iskola nem foglalkoztat. Egy fő főállású könyvtárost foglalkoztat az intézmény. Az ifjúságvédelmi felelős félállásban látja el munkáját, amit . A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 25. •
Célszerű
megvizsgálni,
van-e
lehetőség
a
nem
pedagógus
munkakörben
foglalkoztatottak számát (pl. 6 fő tanüzemi dolgozó) csökkenteni. 20. Horváth Boldizsár Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium 55
Igazgató,
2
igazgatóhelyettes,
1
gyakorlati
oktatásvezető,
1
kollégiumvezető,
a
jogszabályoknak megfelelően. 7 szakmai munkaközösség vezető 1-1 órakedvezmény. A könyvtáros 0,5 állásban látja el a könyvtárosi feladatokat, a fennmaradó időben ifjúságvédelmi felelős, + még egy 0,5 könyvtáros van. Szabadidő-szervező nincs. Nem pedagógus munkakörben dolgozók száma 11,5, osztott feladatkörökkel és rugalmas feladatmegosztással (külön portás nincs). •
Szakmai szempontból mérlegelni lehet a 2 idegen nyelvi szakmai munkaközösség egy munkaközösségként történő működtetését.
•
A gazdasági irodában 4 fő alkalmazását az intézmény több sikeres pályázata tette szükségessé, a pályázatok kifutása után ezt a létszámot meg kell vizsgálni.
21. Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium Igazgató, 3 igazgatóhelyettes van a kollégiumvezetővel együtt, gazdasági vezető, gyakorlati oktatásvezető 2. A vezetők kötelező órái a jogszabályoknak megfelelnek, a 2 gyakorlati oktatásvezető kötelező óraszáma 9,68-9,68, ennek a törvény szerint 11 órának kellene lennie. 13 szakmai munkaközösség van, ebből egy kollégiumi, a vezetők órakedvezménye 1-1. Ifjúságvédelmi felelős: félállás (a másik félállásban kollégiumi nevelő). Ezek a jogszabályi feltételeknek megfelelnek. A 2 szakszervezeti tisztségviselő összesen 3 óra munkaidő-kedvezménye indokolatlanul magas, mivel ezt a szakszervezeti tagok alapján kell megállapítani. A DÖK-segítő pedagógus pótlékot kap. Könyvtáros: főállású könyvtáros pedagógus, kötelező óraszáma 22. Szabadidő szervező nincs. Az intézményben a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma 26 fő, három épületegységben, az iskola, a kollégium és a tankonyhai blokkban látja el feladatait. •
A
2
szakszervezeti
tisztségviselő
összesen
3
óra
munkaidő-kedvezménye
indokolatlanul magas, illetve esetükben is csökkenteni kell a kötelező óraszámot az órakedvezmény mértékével. 22. Művészeti Szakközépiskola Az órakedvezmények a jogszabályokkal összhangban vannak, de az órakedvezmények biztosítása fenntartói finanszírozást igényel. Az iskola a Kt. által előírt heti 1 órakedvezményt biztosítja a szakmai munkaközösség vezetőknek (4) és a tanszakvezetőknek (7), illetve a KÖTA 3+2+2 órakedvezmény, szakszervezeti vezető 1,5 óra, az ifjúságvédelmi felelős 4 tanóra kedvezményt kap. Az osztályfőnökökkel együtt összesen 24,5 fő részesül heti 107,5 órakedvezményben. 2 könyvtáros van, egy könyvtáros tanár, egy könyvtár-stúdiótechnikus. 56
Szabadidő szervező nincs. Az ifjúságvédelmi 11 órakedvezménnyel látja el feladatait. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott 10 fő van, a létszám indokolt. •
Mérlegelni lehet az igazgatóhelyettesek számának 2 főben történő meghatározását.
•
Az ifjúságvédelmi feladatokat folyamatosabban kell dokumentálni.
•
A szakszervezeti vezető órakedvezményét a tagok létszámához kell igazítani.
Az intézményben folyó feladatellátás a legköltségesebb oktatási-képzési feladatok közé tartozik, a fenntartó számára ez rendkívül nagy finanszírozási terhet ró, ezért – az intézményben folyó színvonalas szakmai munka elismerése mellett is – érdemes legalábbis megvizsgálni az intézményben folyó tevékenység olyan formában történő továbbműködtetési lehetőségét, amit csökkenti az Önkormányzat finanszírozási terheit.. 23. Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium 1 fő igazgató, 2 fő igazgatóhelyettes, 1 fő kollégiumvezető, 1 fő gyakorlati oktatásvezető, 1 fő gyakorlati oktatásvezető-helyettes, 1 fő kollégiumvezető. Munkaközösség vezetők száma 8 + 1 kollégiumi. Az órakedvezmények a jogszabályokkal összhangban vannak. A könyvtári feladatokat 1 főállású pedagógus könyvtáros látja el. 1 fő ifjúságvédelmi felelős 4 órakedvezménnyel (+ 12 % pótlék!), 1 fő diákmozgalmat segítő pedagógus: 1 órakedvezménnyel
(+
12
%
pótlék!).
1
fő
szabadidő
szervező
pedagógus
1
órakedvezménnyel. Ez utóbbiak jogszabály által nem kötelezőek. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 30: 18 fő az iskolában, 12 fő a kollégiumban. •
A nem kötelező órakedvezményeket és pótlékokat felül lehet vizsgálni
•
Célszerű megvizsgálni a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számának csökkentési lehetőségeit.
24. Savaria Szakképző Iskola és Kollégium 1 fő igazgató, 2 fő igazgatóhelyettes, 1 fő kollégiumvezető, 1 fő gyakorlati oktatás vezető, 3 fő kollégiumi csoportvezető, 8 fő szakmai munkaközösség vezető, jogszabályi órakedvezményekkel. Könyvtáros részmunkaidős 16 órában. Ifjúságvédelmi felelős félállásban. Szabadidő szervező nincs. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma nincs kellő arányban az ellátandó feladatokkal, kevés a portás. •
A humánerőforrás átgondolása javasolt a főállású foglalkoztatottak számának növelése érdekében, az óraadók magas számának csökkentése céljából.
57
25. Szent-Györgyi Albert Középiskola A vezetői órakedvezmények a jogszabályok alapján kerülnek meghatározásra. Az intézményben a szakképzés terén 1 szakmai munkaközösség működik. A rendszergazda és a könyvtáros feladatkört 0,5-0,5 álláshelyen pedagógusok látják. Az ifjúságvédelmi feladatokat a közismereti igazgatóhelyettes, az osztályfőnöki munkaközösség vezető és az igazgató látja el, nem részesülnek órakedvezményben. Szabadidő szervezőt nem foglalkoztatnak. A szakszervezeti tisztségviselő heti órakedvezménye 3 óra, ezt csökkenteni kell valószínűleg 2 órára. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 7 fő, foglalkoztatásuk indokolt (az intézmény takarítását külső szolgáltató céggel láttatják el). 26. Kollégiumok Valamennyi kollégiumban van 1-1 intézményegység-vezető (kollégiumvezető), kivéve a Hermant, ahol 2 van beállítva, de a kollégiumvezető helyettesi státusz jogköre az SZMSZ-ben nem került meghatározásra. Intézményegység-vezető (kollégiumvezető) helyettest a többi helyen nem foglalkoztatnak. 5 kollégiumban működik 1-1 munkaközösség, 2 helyen nem (Élelmiszeripari és Savaria). Megoldandó lenne azon diákok felügyelete, akik tanítási idő alatt a kollégiumban tartózkodnak, a kollégiumvezetői tevékenység nem minden esetben teszi ezt lehetővé. Indokolt lenne az óraadói és nem teljes óraszámban dolgozók helyett állandó kollégiumi nevelők alkalmazását megvalósítani a családpótló funkció, az érzelmi kialakítása miatt. Csak egy kollégiumban (Horváth Boldizsár) foglalkoztatnak könyvtárost. Szabadidő szervezők nincsenek. A kollégiumokban külön ifjúságvédelmi felelősök nincsenek. •
Az ifjúságvédelmi felelős munkaköröket indokolt lenne a kollégiumokhoz telepíteni, mivel ebben a szituációban az agresszió, a viselkedésbeli problémák sokkal erősebben jelentkeznek, amiket így hatékonyabban lehetne kezelni.
Kollégiumi titkár és gazdasági ügyintéző 3 kollégiumban van 0,5-0,5 álláshelyen (Gépipari, Horváth, Puskás). A portások alkalmazása az intézményi vagyon, a diákok tulajdonának védelme, a szállóvendégek fogadása, „kiszolgálása” miatt indokolt. A takarítónők száma az ÁNTSZ szigorú előírásai miatt is fontos (az Élelmiszeripariban és a Puskásban nincs külön kollégiumi takarító). Az iskolával közösen foglalkoztatott munkavállalók nem mindig tudnak időben hatékonyan rendelkezésre állni.
58
5. Párhuzamosságok vizsgálata a szakképzésben; TISZK 5.1. Párhuzamosságok vizsgálata a szakképzésben Az OKJ szakmák a következő 21 szakmacsoporton belül kerülnek konkrét meghatározásra: 1. egészségügy 2. szociális szolgáltatás 3. oktatás 4. művészet, közművelődés, kommunikáció 5. gépészet 6. elektrotechnika, elektronika 7. informatika 8. vegyipar 9. építészet 10. könnyűipar 11 faipar 12. nyomdaipar 13. közlekedés 14. környezetvédelemvízgazdálkodás 15. közgazdaság 16. ügyvitel 17. kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. vendéglátás-idegenforgalom 19. egyéb szolgáltatás 20. mezőgazdaság 21. élelmiszeripar Megvizsgálva a város szakképzési szerkezetének és a munkaerő-piacnak a kapcsolatát, az alábbiakat láthatjuk: a Nyugat-dunántúli Regionális és Képzési Bizottság által a munkaerő-piaci igények felmérése alapján kiemelten támogatott, támogatott és nem támogatott szakképzéseket megvizsgálva a város szakképző intézményeiben folyó 74 szakképzés megoszlása a szakképző évfolyamokon a következő: kiemelten támogatott szakképzés 22 (29,7 %) támogatott szakképzés 42 (56,8 %) nem támogatott szakképzés 10 (13,5 %)
59
Látható, hogy a nem támogatott szakképzések aránya alig haladja meg a 10 %-ot, a kiemelten támogatott szakképzések aránya közel egyharmad, a szakképzések közel 60 %-a tartozik a támogatott szakképzések közé (ebben a nem önkörmányztaiak nem szerepelnek) A Nyugat-dunántúli Regionális és Képzési Bizottság által 2010-ben hiányszakmáknak minősített 10 szakmából a város szakképző intézményeiben 6 szakmában folyik szakképzés a szakképző évfolyamokon, ezek:ács-állványozó, gép forgácsoló, szakács, hegesztő, szabó és kőműves. Nem folyik jelenleg szakképzés a szakképző évfolyamokon a következő 4 hiányszakmában: szerkezetlakatos, szerszámkészítő, szociális gondozó és agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító. A fentiek alapján a szakképzési intézményszerkezet az RFKB által a munkaerő-piaci igények felmérése alapján kategorizált szakképzések terén megfelelő irányokat mutat, a hiányszakmák esetében lehetne csökkenteni azon szakképzések számát, amelyekben jelenleg a szakképző évfolyamokon nem folyik szakképzés, pl. a szerkezetlakatos és a szerszámkészítő szakmák esetében.
60
A szakképző intézmények OKJ szakmacsoport szerinti képzési szerkezete Szakmacs. Intézmény száma Puskás Savaria Gépipari Élelmiszeripari Horváth B. Kereskedelmi Művészeti Szent-Gy. 1. X 2. 3. 4. X X 5. X X X 6. X X 7. X X X 8. 9. 10. 11. 12. * 13. X X 14. 15. X 16. X 17. X X X 18. X 19. 20. X 21. X Összesen 6 4 2 2 4 2 1 1 * A Puskás esetében jelenleg a nyomdaipar szakmacsoportban nem folyik szakképzés.
Herman
Hefele
Oladi X
61
2 0 0
X
X
4 3 2
X
4
X
0 1 1 1 1
X X X
3 1
X
1 1 **
X
4
X
1 1
X
2
2
1 34
4
6
** A Herman esetében az alapító okirat nem tartalmazza a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportot, de a következő táblázatban látható lesz, hogy ebben a szakmacsoportban is folytat szakképzést az iskola 30 fővel.
Össz.
Az alapító okiratok alapján a városban a 21 szakmacsoport közül mindössze 3-ban nem folyik szakképzés: szociális szolgáltatás, oktatás, vegyipar. Van olyan szakmacsoport, amelyben folyhatna szakképzés az alapító okiratok alapján, de jelenleg nem iskoláznak be, pl. a Puskásban a nyomdaipar. A legtöbb helyen a következő szakmacsoportokban folytatnak szakképzést: művészeti 4, informatika 4, kereskedelem és marketing 4, gépészet 3 és közlekedés 3 helyen. Tehát összesen a 18 szakmacsoportban 34 képzőhelyen, intézményenként átlagosan 3,1 gyakorlati képzőhelyen látja el feladatait a 11 intézmény. Az, hogy egy-egy szakmacsoportban több intézményben is folyik szakképzés, azzal jár, hogy több helyen kell működtetni az elméleti és a gyakorlati oktatás és képzés feltételeit, ami párhuzamos fejlesztési igényeket indukál, s ez a fenntartó számára többletfinanszírozást jelent. A Gépipari és a Savaria iskolák esetében az alapító okiratok szerint csak érettségihez kötött szakképzést folytatnak, mindkét esetben a gépipar szakmacsoportban, ami egyrészt 2 helyen teszi szükségessé az iskolai tanműhely működtetését, másrészt a szakiskolai képzésben ugyanezen szakmacsoportban további helyen válik szükségessé a gyakorlati képzőhelyek kialakítása és működtetése (Puskás), ez jelen esetben 3 helyen feltételezi egy szakmacsoport képzési feltételeinek a biztosítását. Ez feltételezhetően nem segíti a gyakorlati képzőhelyek hatékony kihasználtságát. A kereskedelem és marketing képzésekhez 5 helyen kell egymással párhuzamosan biztosítani a képzés feltételeit: a Horváth Boldizsár, a Kereskedelmi, a Savaria, az OladiTeleki (itt az alapító okirat szerint, de a gyakorlatban már nem) és a Herman iskolákban (ez utóbbi esetében ezt az alapító okirat nem tartalmazza!), emellett a Savaria TISZK-ben is kialakításra került a szakmacsoporthoz megfelelő gyakorlati tanműhely (taniroda). A művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban is 4 helyen folyik képzés (Művészeti, Puskás, Hefele és Oladi-Teleki). A Művészetiben a 9-12. évfolyamokon párhuzamosan folyik egymással az általános műveltség megalapozása és a szakképzés, a másik három iskola esetében csak szakképző évfolyamokon folyik az oktatás. A közlekedés szakmacsoport 3 helyen (Puskás, Savaria és Hefele) található meg, a Savariában érettségihez kötött, a Puskásban és a Hefelében szakiskolai képzések terén, ezek is vonhatnak maguk után párhuzamos fejlesztéseket. Az informatika szakmacsoportban 4 helyen folyik képzés (Puskás, Gépipari, Horváth Boldizsár és Oladi-Teleki). A közös alapismeretek után jellemző a különböző elágazások oktatása (pl. Horváth B: gazdaságinformatikus, Oladi-Teleki: Web-programozó, Gépipari: informatikai hálózatépítő, Puskás: számítógép-szerelő és karbantartó). 62
OKJ szakképzésenkénti tanulói létszámok, gyakorlati képzési helyek megszervezése (iskolai és külső) OKJ szám
Puskás Savaria Gépipari Élelmiszeripari
i
k
i
k
i
k
i
k
Horváth B.
i
Kereskedelmi
k
i
54 212 040010 5402 54 212 040010 5403 54 212 040010 5404
i+k
Művészeti Szent-Gy.
i
k
18 fő x 1 fő x 2 fő x 44 fő x 9 fő x 9 fő x 10 fő x 6 fő x 10 fő x 8 fő x 11 fő x 9 fő x 4 fő x 15 fő x -
52 1822 04 54 211 01 54 211 03 54 211 09 0010 5401 54 211 150010 5402 54 211 13 0010 5405 54 211 16 0010 5403 52 1842 201 52 1812 04 52 1811 02 52 1812 10
63
i
k
Herman
i
k
Hefele
i
k
Oladi
i
k
szakma csoport száma
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
OKJ szám
Puskás Savaria Gépipari Élelmiszeripari
i
k
i
k
i
k
i
k
Intézmény Horváth B. Kereskedelmi
i
k
i
i+k
Művészeti Szent-Gy.
i
k
i
k
Herman
i
k
Hefele
i
k
Oladi
i
k
10 fő x 13 fő x -
52 1811 03 52 1812 12
4 4 53 fő - x 28 fő - x 9 fő x 21 fő x 73 fő - x
54 724 01 52 815 01 0000 0000 54 211 07 0000 0000 33 542 05 33 815 52 720 010010 5201 52 720 010010 5202 54 723 0210 00 0000
26 fő x x 41 fő x x 26 fő x x 19 fő x x
54 5012 01 33 811 03 1000 0000 33 811 02 1000 0000 33 811 01 1000 0000
87 fő -
x 70 fő
-
x 8 fő
64
x
szakma csoport száma
1 19 21 10 19 1 1 1 1 18 18 18
OKJ szám 31 341 01 0010 3105 31 341 01 0010 3102 54 812 02 0010 5402 52 341 04 1000 0000 54 341 01 0000 0000 52 811 02 0000 0000 52 344 01 0000 0000 52 481 04 0010 5401 52 346 01 0010 5403 54 521 01 0000 0000 54 481 03 0010 5401 33 215 02 0000 0000 33 622 01 1000 0000 54 622 01 0000 0000
Puskás Savaria Gépipari Élelmiszeripari
i
k
i
k
i
k
i
k
Intézmény Horváth B. Kereskedelmi
i
k
i
i+k
Művészeti Szent-Gy.
i
k
i
k
Herman
i
k
29 fő 17 fő 26 fő
23 fő x
x 19 fő
17
44 fő
x
18
x
21 fő x
15
31 fő
x
16
34 fő
x
k
17
-
x
i
18
-
21 fő -
k
szakma csoport száma
17
x
x
i
Oladi
17
x
-
Hefele
16
-
104 fő x 30 fő x -
5 7 30 fő x x 57 fő x 9 fő x 65
17 20 20
OKJ szám
Puskás Savaria Gépipari Élelmiszeripari
i
k
i
k
i
k
i
k
Intézmény Horváth B. Kereskedelmi
i
k
i
54 625 01 0000 0000
i
k
i
k
Herman
i
k
Hefele
i
k
16 fő x 34 fő x -
52 5470 04 33 543 01 1000 0000 31 582 08 1000 0000 33 582 01 1000 0000 33 582 03 1000 00 00 31 582 15 1000 0000 33 582 04 1000 0000 31 582 13 0000 0000 31 525 02 1000 0000 54 582 03 0000 0000 54 543 02 0010 5401 54 211 04 0000 0000 54 541 01 0010 5409
i+k
Művészeti Szent-Gy.
57 fő
i
k
szakma csoport száma
24 14 49 fő x x 12 fő x x 8 fő x x 46 fő x x 42 fő x x 56 fő x x 8 fő x x 44 fő x x 26 fő x 10 fő x 24 fő x -
x
Oladi
11 11 9 9 9 9 9 13 9 11 4 21
x 66
OKJ szám 54 581 01 0010 5401 33 541 05 1000 0000 52 523 03 0000 0000 54 523 01 0000 0000 54 522 01 0000 0000 31 5211 1000 00000 31 582 09 0010 3103 31 521 09 1000 0000 31 582 09 33 522 04 1000 0000 33 523 01 1000 0000 31 525 03 1000 0000 51 525 01 1000 0000 52 525 01 1000 0000
Puskás Savaria Gépipari Élelmiszeripari
i
k
i
k
i
k
i
k
Intézmény Horváth B. Kereskedelmi
i
k
i
18 fő x
i
k
i
k
Herman
i
k
Hefele
i
k
Oladi
i
k
szakma csoport száma
20
148 fő
x
i+k
Művészeti Szent-Gy.
21
x
11 fő x 8 fő x 22 fő x 37 fő x x 10 fő - x 76 fő x x 24 fő x x 40 fő x x 12 fő x x 43 fő - x
6 6 6 5 5 5 5 6 7 13 42 fő x x 29 fő x x
13 13
67
OKJ
Puskás Savaria Gépipari Élelmiszeripari
szám
i
55 345 02 0010 5501 52 841 01 0010 5203 51 525 01 0001 5401
k
i
k
i
k
i
k
Intézmény Horváth B. Kereskedelmi
i
k
i
i+k
Művészeti Szent-Gy.
i
k
i
k
Herman
i
k
Hefele
i
Oladi
k
i
k
szakma csoport száma
35 fő x x 26 fő x x 22 fő x x
17 13 13
A gyakorlati oktatás túlnyomórészt iskolai tanműhelyekben folyik. Az érettségihez kötött szakképzések esetében a Szent-Györgyi, a Savaria, a Kereskedelmi, valamint az Oladiban a kozmetikus és fogtechnikus szakmák kivételével valamennyi intézményben iskolai gyakorlati képzőhelyeken folyik a gyakorlati oktatás. A szakiskolai szakképzések esetében már jobban megoszlik egymáshoz viszonyítva az iskolai és a külső gyakorlati képzőhelyek aránya. A munkaerő-piaci igényekhez minél jobban és gyorsabban alkalmazkodni kívánó hatékony szakképzés folytatását nem segíti igazán a gyakorlati képzőhelyek jelenlegi, az iskolai gyakorlati képzőhelyek túlsúlyát jelző aránya. A 11 szakképző intézményben 73 szakmában folyik szakképzés, ebből 48 szakmában (66 %) szakközépiskolai, 25 szakmában (34 %) szakiskolai területen. A munkaerő-piaci igényekre gondolva a szakközépiskolai szakképzések ilyen arányú túlsúlya és a szakiskolai képzések alacsony aránya sem segíti igazán hatékonyan a szakképzettséget szerzett kezdő munkavállalók munkaerő-piaci esélyeit. (A fenti táblázat a Művészeti Szakközépiskola vonatkozásában a szakképzésben résztvevők létszámánál tartalmazza a 9-12. évfolyam adatait is, mivel itt párhuzamosan folyik az általános műveltség és a szakképzés feladatellátása.) A város szakképző intézményeiben a konkrét szakmákat tekintve mindössze 1 szakképzésben, a kereskedelmi ügyintéző szakmában folyik párhuzamos szakképzés 2 helyen (Horváth Boldizsár és Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari). Ez a szám városi szinten nem magas, sőt kifejezetten kedvező, ugyanakkor a konkrét érintett szakmát tekintve elkerülhetetlenné teszi a párhuzamos fejlesztéseket, amelyeket célszerű lenne megszüntetni, amit az is indokolttá tesz, hogy a Savaria TISZK is biztosítani tudja ennek a szakmacsoportnak a gyakorlati képzési feltételeit. 68
A szakképző intézmények osztályszámai és tanuló létszámadatai a 2010-2011. tanévben évfolyam Oladi ÁMK Teleki Blanka típus szakközép i szakiskola Összesen
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 2 63 0 0
0 0
2 4
57 13 0
nye 9. oszt tan oszt tan szakközép i szakiskola Összesen
szakközép i szakiskola Összesen
szakközép
1
26
3
82
0 1
0 26
1 4
34 11 6
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 2 63 0 0
0 0
2 4
63 12 6
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 4 13
10. oszt tan 2 54 2 4
47 10 1
10. oszt tan 4
93
11. oszt tan 2 47 1 3
38 85
12. oszt tan 3 67 1 4
29 96
Herman Ottó 11. 12. oszt tan oszt tan 4
általános műveltség 13.
oszt 3
tan 45
1 3
27 72
14. 15. összesen oszt tan oszt tan oszt tan 2 31 1 14 9 231 0 2
0 31
0 1
0 14
4 13
114 345
szakképzé s összesen oszt tan 5 90 3 8
94 184
oszt
tan
összesen 14. 15. oszt tan oszt tan oszt tan
1+ 2,5
24 +62
1,5
27
0
0
16
430
3,5
89
0 1,5
0 27
0 0
0 0
2 18
61 491
3 6,5
57 146
13.
11 3 90 5 1 27 1 21 1 18 1 18 108 4,5 104 5 12 5 13 4 0 6 Élelmiszeripari 10. 11. 12. 13. oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan 2 62 4 12 4 97 2 46 1 2 65 2 51 2 53 2 44 4 12 6 17 6 15 4 90 7 2 0 Kereskedelmi és Vendéglátóipari 10. 11. 12. 13. oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan 4 13 4 13 4 12 2+ 69+5 69
összesen 14. 15. oszt tan oszt tan oszt tan 1 29 0 0 12 343 0 1
0 29
0 0
0 0
4 16
128 471
összesen 14. 15. oszt tan oszt tan oszt tan 2 57 0 0 18 606
összesen
Összesen oszt 14
tan 321
7 21
208 529
Összesen
oszt
tan
oszt
tan
19, 5 5 24, 5
519
összesen
118 637
Összesen
oszt 3
tan 75
oszt 15
tan 418
6 9
148 223
10 25
276 694
összesen oszt 4
tan 110
Összesen oszt 22
tan 716
i szakiskola Összesen
szakközép i
0 0
0 0
2 6
8 71 20 9
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 0 0
6 8 5 2 64 3 90 3 74 6 20 7 22 7 19 0 8 9 Szent-Györgyi Albert 10. 11. 12. oszt tan oszt tan oszt tan 0 0 0 0 0 0
2 2 6
4 47 169 13.
oszt 3
tan 43
0 2
0 57
0 0
0 0
4 22
135 741
összesen 14. 15. oszt tan oszt tan oszt tan 3 38 2 31 0 0
8 12
211 321
összesen oszt 8
tan 112
12 34
346 1062
Összesen oszt 8
tan 112
A szakképző intézmények osztályszámai és tanuló létszámadatai a 2010-2011. tanévben évfolyam PuskásTivadar típus szakközép i szakiskola Összesen
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 2 62 0
0
3,5
0
0
5,5
10 2 16 4
10. oszt tan 2 46 2,5
78
4,5
12 4
szakközép i
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 3 11 2
10. oszt tan 3 10 5
szakközép i
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 4 15 4
10. oszt tan 4 13 2
11. oszt tan 2 50 4
12. oszt tan 2 39
11 3 89 1 6 16 5 12 1 8 Horváth Boldizsár 11. 12. oszt tan oszt tan 3 11 4 13 1 3 Gépipari 11. 12. oszt tan oszt tan 4 13 4 12 4 3
általános műveltség 13.
14. 15. összesen oszt tan oszt tan oszt tan 1 22 0 0 8 197
szakképzé s összesen oszt tan 2 41
oszt 1
tan 19
2
32
0
0
0
0
6
180
9
3
51
1
22
0
0
14
377
11
13. oszt 1+ 2
tan 37+4 2 13.
oszt 3
70
tan 82
összesen 14. 15. oszt tan oszt tan oszt tan 1 35 2 30 14 496 összesen 14. 15. oszt tan oszt tan oszt tan 2 52 0 0 16 543
oszt 10
tan 238
242
15
422
283
25
660
összesen oszt 5
tan 109
összesen oszt 5
Összesen
tan 134
Összesen oszt 19
tan 605
Összesen oszt 21
tan 677
szakközép i szakiskola Összesen
szakközép i
típus szakközépi
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 1 33
Hefele Menyhért 10. 11. 12. oszt tan oszt tan oszt tan 1 26 3 65 3 54
1
12
4
93
3
76
1
12
5
12 6
4
10 2
nye 9. oszt tan oszt tan 0 0 4 14 0
10. oszt tan 4 12 6
4
10 9 7 17 4 Savaria 11. oszt tan 4 10 8
13. oszt 1
tan 19
összesen 14. 15. oszt tan oszt tan oszt tan 2 41 0 0 8 178
összesen
Összesen
oszt 3
tan 60
oszt 11
tan 238
4
97
3
59
0
0
0
0
8
181
11
265
19
446
7
15 1
4
28
2
41
0
0
16
359
14
325
30
684
12. oszt tan 4 83
13. oszt 2
tan 71
összesen 14. 15. oszt tan oszt tan oszt tan 2 61 1 22 16 457
összesen oszt 5
tan 154
A szakképző intézmények osztályszámai és tanuló létszámadatai a 2010-2011. tanévben (az előző táblázat folytatása) évfolyam általános szakképzés műveltség Művészeti nye 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. összesen összesen oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan oszt tan 0 0 2 38 2 35 2 33 2 47 7 32 1 3 0 1 8 153 16 153+3 6
Összesítő adatok a szakképző intézmények osztályszámairól és tanulói létszámairól a 2010-2011. tanévben
71
Összesen oszt 21
tan 611
Összesen oszt tan 16 189
intézmény Oladi-Teleki Herman Élelmiszeripari Kereskedelmi Szent-Györgyi Gépipari Puskás Horváth B. Savaria Hefele Összesen Művészeti Mindösszesen
általános műveltség osztály 13 18 16 22 0 16 14 14 16 16 145 8 153
tanuló 345 491 471 741 0 543 377 496 457 359 4280 153 4433
szakképző évfolyamok osztály 8 6,5 9 12 8 5 11 5 5 14 83,5 8 91,5
tanuló 184 146 223 321 112 134 283 109 154 325 1991 36 2027
72
Összesen osztály 21 24,5 25 34 8 21 25 19 21 30 228,5 16 244,5
tanuló 529 637 694 1062 112 677 660 605 611 684 6271 189 6460
szakképző évfolyamok %-os aránya osztály tanuló 38,1 % 34,8 % 26,5 % 22,9 % 36 % 32,1 % 35,3 % 30,2 % 100 % 100 % 23,8 % 19,8 % 44 % 18 % 26,3 % 18 % 23,8 % 25,2% 46,7 % 47,5% 36,5 % 31,7% 50 % 19 % 37,4% 31,3 %
A szakképző évfolyamok megoszlása a szakközépiskola és a szakiskola között intézmény Oladi-Teleki Herman Élelmiszeripari Kereskedelmi Szent-Györgyi Gépipari Puskás Horváth B. Savaria Hefele Művészeti 1 Művészeti 2 Mindösszesen %
a szakképzés típusa szakközépiskola szakiskola osztály tanuló osztály tanuló 5 90 3 94 3,5 89 3 57 3 75 6 148 4 110 8 211 8 112 0 0 5 134 0 0 2 41 9 242 5 109 0 0 5 154 0 0 3 60 11 265 8 36 0 0 8 153 0 0 59,5 1163 40 1017 60 % 53,3 % 40 % 46,7 %
Összesen osztály 8 6,5 9 12 8 5 11 5 5 14 8 8 99,5 100 %
tanuló 184 146 223 321 112 134 283 109 154 325 36 153 2180 100 %
Az általános műveltség megalapozásában – a gimnáziumokat és a szakképző intézményeket együtt nézve – a tanulók 74 %-a vesz részt. A szakképzési évfolyamokon ez az arány 26 % (91 osztályban 2027 tanuló), az osztályok átlaglétszáma 22 fő. A legalacsonyabbak a létszámok a képzés jellegéből következően a Művészeti Szakközépiskolában, itt 36 fő a szakképző évfolyamokon tanulók száma 8 csoportban (4,5 fő/csoport). Az érettségi követő szakképző évfolyamokon elsősorban a képzőművészetet tanulók tanulnak tovább. A szakközépiskolai és a szakiskolai feladatellátás aránya az osztályok számában nem kedvező, túlsúlyt mutat a szakközépiskola a szakiskola hátrányára (szakközépiskolaiszakiskolai osztályok 60 %-40 %), a tanulók aránya már kedvezőbb (53,3 % - 46,7 %). A 11 szakképző intézmény közül egyben, a Szent-Györgyiben a 9-12. évfolyamon az általános műveltségi szakasz feladatellátása gimnáziumi formában történik, de a tanulók ezen belül szerezhetnek egészségügyi ismereteket is. Szakközépiskolai oktatás mind a 11 iskolában folyik, de 5 iskolában (Szent-Györgyi, Gépipari, Horváth Boldizsár, Savaria és Művészeti) csak szakközépiskolai oktatás folyik szakiskolai feladatellátás nélkül. A Gépipari és a Savaria iskolák esetében a szakiskolai képzés hiányában más iskolákban kell az adott szakmacsoportokban a szakképzés feltételeit biztosítani, ami párhuzamos fejlesztéseket igényel. Célszerű felül vizsgálni az ebben a 2 iskolában folyó szakképzés mellett, velük összefüggésben a Puskás iskola szakképzési feladatellátásainak szerkezetét és egymáshoz való viszonyát is.
73
Gimnáziumi osztályszámok és tanulói létszámok a 2010-2011. tanévben
intézmény Kanizsai D. összesen Nagy Lajos SzentGyörgyi Mindösszesen
évfolyam Összesen 9. nye 9. 10. 11. 12. 13. osztály tanuló osztály tanuló osztály tanuló osztály tanuló osztály tanuló osztály tanuló osztály tanuló 1 36 0 0 1 34 1 35 1 32 1 35 5 172 0 0 3 111 3 106 3 109 3 102 0 0 12 428 1 36 3 111 4 140 4 144 4 134 1 35 17 600 0 0 3 107 3 112 3 88 3 107 0 0 12 414
átla g 34,4 35,7 35,3 34,5
0
0
3
107
3
100
3
107
3
92
0
0
12
406
33,8
1
36
9
325
10
352
10
336
10
333
1
35
41
1420
34,6
Összesítő adatok a gimnáziumi osztályszámokról és tanulói létszámokról a 2010-2011. tanévben intézmény Kanizsai Dorottya Nagy Lajos Szent-Györgyi Albert Összesen
osztály 17 12 12 41
tanuló 600 414 406 1420
átlag 35,3 34,5 33,8 34,6
Az osztályok átlagos tanulólétszámai igen kedvezőek a finanszírozás szempontjából. A 3 gimnáziumból 2 tiszta profilú, 1 (Szent-Györgyi Középiskola) együttesen lát el gimnáziumi és szakképzési feladatokat is, ez utóbbit érettségit követő szakképzési évfolyamokkal. Mérlegelni lehet a Szent-Györgyi esetében a gimnáziumi oktatás kifutó rendszerű megszüntetését és az érintett irányultságú osztályok beiskolázását átirányítani a másik 2 gimnáziumba, illetve az irányultság tekintetében szóba jöhető szakképző intézménybe.
74
A gimnáziumok oktatási irányultságai a 2010-2011. tanévben oktatási irányultság nyelvi előkészítő emelt szintű angol és informatika emelt szintű német és történelem emelt szintű angol emelt szintű matematika általános tantervű testnevelés egészségügyi dráma és videó Összesen
Kanizsai Dorottya osztály tanuló 5 172
intézmények Nagy Lajos osztály tanuló 0 0
Szent-Györgyi Albert osztály tanuló 0 0
Összesen osztály 5
tanuló 172
4
142
0
0
0
0
4
142
4
134
0
0
0
0
4
134
4
147
4
136
0
0
8
283
0
0
4
138
0
0
4
138
0 0 0 0 17
0 0 0 0 600
4 0 0 0 12
140 0 0 0 414
0 4 4 4 12
0 132 141 133 406
4 4 4 4 41
140 132 141 133 1420
A város által fenntartott 3 gimnázium igyekezett sajátos arculatot kialakítani az oktatási irányultságú terén, a városi fenntartású gimnáziumok összesen 10 irányultságot kínálnak a tanulók számára (az angol nyelv térnyerése itt is érzékelhető). Mindhárom gimnázium folytat emelt szintű oktatást. Feltűnő, hogy az általános tantervű osztályok száma a belépő évfolyamon mindössze egy! A középfokú intézmények száma összesen 14: ezen belül 11 szakképző és 3 gimnázium. Az osztályok száma 285,5, ebből 41 osztály gimnáziumi (14,4 %), a szakképző intézmények osztályszáma 244,5 (85,6 %). A tanulók aránya ugyanezen korrelációban tekintve: 18 % - 82 %. Az első látásra kedvező számokat azonban módosítja az, hogy a városban 2 nem önkormányzati fenntartású gimnázium is működik (ezekről adatokkal nem rendelkezünk), ami természetesen megváltoztatja a város egészére vonatkozóan az arányokat (feltételezhetően mintegy 75 %-25 % arányban). Az általános műveltség évfolyamain ezek az arányok a következők: 13 intézményben – a Szent-Györgyi kivételével – folyik ez a feladatellátás, ezen belül 194 osztály 5853 tanulóval, az arányok itt az osztályoknál 21 % - 79 %, a tanulóknál 24,3 % - 75,7 %. 75
5.2. A TISZK működéséről a szakképző intézmények szemszögéből
Vas megyében a Vasi TISZK-kel együtt 2 térségi integrált szakképző központ működik. A szakképző intézményekben folytatott helyszíni látogatások és interjúk, illetve ezek véglegesítése során felmerültek a szombathelyi Savaria TISZK-kel történő együttműködés tapasztalatai is, ennek előnyei és esetleges hátrányai a szakképző intézmények szempontjából, elsősorban a következő kérdéseket körüljárva: 1. Milyennek ítéli az intézmény és a TISZK napi, operatív kapcsolatát a beiskolázás, a szakképzési feladatok, a gyakorlati képzés megszervezésében? 2. Melyek azok az előnyök, amelyek a TISZK működésének köszönhetően az intézmény szakképzési feladatellátásának szakmai és finanszírozási hatékonyságát segítik? 3. Vannak-e, s ha igen, melyek azok hátrányok, amelyek a TISZK működésének megkezdése óta az intézmény szakképzési gyakorlati feladatellátásának szakmai és finanszírozási hatékonyságát gátolják? 4. Hogyan értékeli a szakképzés-fejlesztési hozzájárulások TISZK által történő „gyűjtésének” hatékonyságát az ezt megelőző gyakorlathoz képest, illetve milyennek tartja a szakképzés-fejlesztési hozzájárulások TISZK által történő elosztásának jelenlegi gyakorlatát? 5. Javaslatok a TISZK működése szakmai és gazdasági hatékonyságának növelése érdekében, ha vannak. A 11 szakképző intézménynek a fenti kérdésekről alkotott tapasztalati véleményei a következőkben foglalhatók össze, hozzátéve azt – az intézményvezetők által is reálisan látott tényt –, hogy ami az egyes szakképző intézmények szempontjából hátrány, az a város szakképző rendszerének működtetése szempontjából akár előnyös is lehet (pl. a fejlesztési források koncentrációja, az összehangolt pályázati tevékenység a különböző fejlesztési forrásokra stb.). Azt is figyelembe kell venni, hogy – már az eltérő szakképzési feladatellátások miatt is – az egyes szakképző intézmények működését is eltérően befolyásolja a TISZK működése. (Az egyes szakképző intézményeknek a fenti kérdésekre adott írásbeli válaszait a szakértői jelentés elektronikus változatának mellékleteiben lehet részletesen olvasni.)
76
5.2.1. Milyennek ítéli az intézmény és a TISZK napi, operatív kapcsolatát a beiskolázás, a szakképzési feladatok, a gyakorlati képzés megszervezésében? A TISZK-től eltérő szakmai képzési irányultságú szakképző intézmények szerint az intézmények és a Savaria TISZK napi operatív kapcsolata elsősorban a szakmai és szaktanári továbbképzések területén jelenik meg. Emellett a Savaria TISZK elsősorban pedagógus továbbképzésekkel, tanulmányúttal, felkészítő képzésekkel, szakmai szolgáltatásokkal segíti tevékenységüket. Csaknem napi kapcsolatot jelenthet az egyes intézmények számára a Savaria TISZK TÁMOP-os pályázatában való intézményi részvétel is, amelynek keretében a TISZK képzést, segítséget adott a szakmai programok elkészítéséhez, a tananyagfejlesztéshez, a tananyagelemek kidolgozásához, a partneri elégedettség méréséhez, valamint az általános tanulási képességek bemeneti méréséhez.. Ezen intézmények esetében a beiskolázás területén és a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatban a napi kapcsolat már nem annyira érzékelhető a TISZK-kel. Az ő tapasztalataik szerint a beiskolázásban a TISZK nyílt napok szervezésével, az őszi oktatási vásáron és tájékoztatókkal segít, de az intézményi beiskolázási folyamatban nem vesz részt, s az iskolák között sem folyik összehangolt beiskolázási tevékenység. A személyes kapcsolatok a Savaria TISZK nagymértékű személyi változásainak következményeként vesztettek naprakészségükből és valamelyest hatékonyságukból is. A kapcsolódó képzési irányultságú szakképző intézmények tapasztalatai szerint a szakképző évfolyamokra történő beiskolázásról a Savaria TISZK dönt a fenntartó javaslata alapján, ennek során a TISZK felmérte az iskolák elképzeléseit, terveit. Ezek az intézmények a szakmai programjaikhoz kapcsolódóan igénybe veszik a központi képzőhely tanműhelyei és laborjait. A Gépipari esetében eszközbővítéssel TISZK-es oktatási bázis üzemel, ahol a műhely és a szimulációs labor egyaránt maximális kihasználtsággal üzemel. Ugyanezen a téren a központi képzőhelyen a hegesztő műhely kihasználtsága jelenleg is maximális, ezért a Gépipari műhelye is részesült TISZK-es eszközökből, amelyek kihasználtság jó.
A TISZK által
szervezett különböző programokon részt venni elég nehéz, hiszen a kollégák csak akkor tudnak ezeken részt venni, ha elcserélgetik az óráikat, ami nem mindig egyszerű feladat. A Kereskedelmi esetében az intézmény és a Savaria TISZK kapcsolata folyamatos, az intézmény hetente két alkalommal vette igénybe a TISZK-ben lévő korszerű oktatási eszközöket.
77
5.2.2. Melyek azok az előnyök, amelyek a TISZK működésének köszönhetően az intézmény szakképzési feladatellátásának szakmai és finanszírozási hatékonyságát segítik, illetve egyéb előnyöket tapasztaltak-e? Természetesen az eltérő szakmastruktúra miatt a TISZK működésének előnyeit is különböző mértékben érzékelik az iskolák. A Savaria TISZK az intézmények megítélése szerint a finanszírozási hatékonyság esetében jellemzően nem jár előnnyel számukra, a szakképzési feladatellátás tekintetében viszont az új típusú, moduláris szakképzéssel kapcsolatban számos hasznos információhoz jutottak a TISZK-en keresztül, és eredményes műhelymunkákat is szerveztek szaktanáraik részére például a szakmai vizsgák terén. A Savaria TISZK a szakképzés területén lényegében teljes körűen biztosítja a szakmai szolgáltatásokat, olyan programokat tud szervezni, amelyekhez az iskolák saját erejükből nem tudnának hozzájutni. A TISZK szakmai továbbképzéseinek egy része lehetővé tette a kollégák számára az előírt kreditpontok
ingyenes
megszerzését,
segítette
a
szakmai
gyakorlati
vizsgatételek
kidolgozását. A tananyagfejlesztésekben résztvevő kollégák tevékenysége és aktivitása javította a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati tevékenységet, ami a vizsgáztatás és a vizsgafeladatok kidolgozása módszertani továbbképzéseinek hatására is jelentkezett, szakmai programhoz, modulos rendszerhez, kompetencia alapú oktatáshoz, szakmai vizsgáztatáshoz stb. próbáltak segítséget nyújtani az iskoláknak tanfolyamokkal, konzultációkkal. Kiválóak voltak azok a továbbképzések, amikor az NSZFI jól felkészült munkatársai adtak felvilágosítást, képzést a kompetencia alapú moduláris rendszerű képzésről. A továbbképzési programokon a kollégák azért vettek részt szívesen, mert egyrészt költségmenetesek voltak másrészt az előadók Szombathelyre jöttek, így nem kellett utazni, s a képzések többsége akkreditált volt. A közös munka olyan kapcsolatok kiépítésére, együttgondolkodásra, adott lehetőséget, amelyek eredményeképpen erősödött a TISZK-es iskolák közötti együttműködés. Említésre méltóak voltak a tapasztalatcserék, a jól sikerült látogatások is összetartó erőként hatottak a tagiskolák között. A TISZK segítségével megvalósult informatikai beszerzéseket az intézmények nagy előnynek tartják. A Gépipariban a tanműhelyi és a labor eszközfejlesztések hatékonyságában és szakmai színvonalban egyaránt. erősítette az intézmény szakképző tevékenységét.
78
A Horváth Boldizsár esetében a TISZK tanirodájába hetente 2x mennek gyakorlatra a tanulók, előnye a plusz taniroda, a csendes környezet, s bár az intézménynek saját tanirodája is van, ez utóbbi kihasználtságát a szakmai alapozó tárgyak esetében tudják javítani, s így a tanulók is hamarább ismerkednek meg a tanirodával. A Puskás a TISZK központi képzőhelyén 5 gyakorlati termet használk folyamatosan. (épületgépész, hegesztő, számító-gépszerelő karbantartó) új, jól felszerelt tanműhelyek létesültek, melyek feltételei eddig hiányoztak. 5.2.3. Vannak-e, s ha igen, melyek azok hátrányok, amelyek a TISZK működésének megkezdése óta az intézmény szakképzési gyakorlati feladatellátásának szakmai és finanszírozási hatékonyságát gátolják, illetve egyéb hátrányokat tapasztaltak-e? ? A Gépipari esetében kérdés. hogy a pedagógiailag, valamint szakmai szempontból is megfelelő tanműhelyek használatára és üzemeltetésére milyen pénzügyi és szervezési keretek között kerül sor, mivel jelenleg az eszközök karbantartása és üzemeltetési költségei is az intézmény költségvetését terhelik. Az intézmény szerint az NC-CNC technológiák oktatása, valamint a hegesztő labor üzemeltetése a jelenlegi keretek között nem valósítható meg. Hátrányként jelzik az intézmények, hogy a TISZK különböző projektjeiben való részvétel jelentős munkaerőt von el közvetlen napi feladatok teljesítésétől, szinte folyamatosan von ki kollégákat a mindennapi munkából, általában pluszfinanszírozás nélkül, s amennyiben ez tanítási időre esik, akkor még az illető kollégáknak külön anyagi hátrányt is jelent. A TISZK központi épülete nehezen megközelíthető helyen van, a helyi közlekedés a TISZKhez időben nagyon korlátozott, az utaztatás nem feltétlenül költséghatékony, s a kapcsolódó tömbösített órák megszervezése is gondot okoz. A TISZK-ben az iskolák által használt eszközök lassan elavulttá válnak, s előfordul, hogy ugyanazok a technika berendezések, szoftverek az intézményekben is rendelkezésre állnak. A finanszírozás ügyintézése (a szakképzési támogatások felhasználása) sokkal bonyolultabb lett, ami hátrányként mutatkozik, az a jogszabályi változások eredménye: szakképzési hozzájárulásokat az iskola közvetlenül nem fogadhat. Hátrány viszont, hogy a Savaria TISZK új költséghelyként jelent meg a város szakképző rendszerében, különösen az iskoláktól elkülönült székhely és központi képzőhely létrehozása miatt.
79
5.2.4. Hogyan értékeli a szakképzés-fejlesztési hozzájárulások TISZK által történő
„gyűjtésének” hatékonyságát az ezt megelőző gyakorlathoz képest, illetve milyennek tartja a szakképzés-fejlesztési hozzájárulások TISZK által történő elosztásának jelenlegi gyakorlatát? A szakképzés fejlesztési hozzájárulások „gyűjtésének hatékonysága” kevésbé eredményes azóta, amióta mindez a TISZK-en keresztül történik. Az előző rendszer, a közvetlen kapcsolat hatékonyabb volt, a befizetők sok esetben ragaszkodnának a konkrét iskoláknak adott támogatáshoz (a cégek a személyes kapcsolatok hiányára is hivatkoznak), s mivel erre nincs módjuk, ezért inkább a központi alapba fizetik be a kötelező hozzájárulás összegét. Az iskoláknak változatlanul fel kell használniuk a már meglévő kapcsolataikat a szakképzésfejlesztési hozzájárulások megszerzéséhez. Az elosztást megelőzően az iskolák igazgatói egyeztetnek egymással. Az elszámolás, az adminisztráció, a könyvelés stb. tulajdonképpen két helyen történik (TISZK és iskola). Nem valósult meg a TISZK megalakulásakor vázolt elképzelés, hogy a feladatok arányában és azok anyagi szükségletének megfelelően az átvett pénzeszközök elosztásában nagyobb lesz a TISZK szerepe. a TISZK „közbeiktatásával” a legjobb szándék ellenére is növekedett a befizetőkre rótt adminisztrációs teher. Nehézséget okoz az eszközparkok üzemeltetésében a beérkező pénzeszközök felhasználhatóságának lassúsága. Az időközben létrehozott megyei TISZK elszívó hatása szintén tagadhatatlan, pedig a megyei vállalatok szakembergárdája is a szombathelyi szakképző iskolákból kerül ki. 5.2.5. Javaslatok a TISZK működése szakmai és gazdasági hatékonyságának növelése érdekében. A TISZK vezetői az iskolai vezetőkkel együtt személyesen keressék fel a szakképzés fejlesztési hozzájárulások „gyűjtésekor” a jelentős befizetőket. A TISZK törekedjen elsősorban a törvényben rögzített feladatainak ellátására, továbbá a képző intézmények finanszírozási gondjainak enyhítését szolgáló tevékenységre. A nagy értékű tervező szoftvereket, valamint a közösen kidolgozott vagy megvásárolt oktató szoftvereket tegyék elérhetővé az iskolák számára. A felnőttképzés erősítésének területén várjuk az együttműködési készséget az akkreditáció területén és a vizsgáztatás területén. A Savaria TISZK annyi forrást gyűjtsön, amelyből saját működését biztosítani tudja. A meglévő műhelyek állapot- és kapacitás-felmérése után meg kell találni azokat a megszüntethető elemeket, ami forrást teremthet a TISZK működtetéséhez.
80
6. Kiemelt észrevételek, megállapítások, javaslatok
Megállapítható, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt években következetesen törekedett a szakmai szempontok figyelembe vétele mellett is a minél költséghatékonyabb közoktatási intézményfenntartásra és feladatellátásra, ebből is következően az intézményekben szükséges és javasolt kisebb korrekciók megvalósításával a jelenlegi szerkezet megtartása melletti nagyobb megtakarítások nem érhetők el a szakmai szempontok sérülése nélkül. Jelentősebb megtakarítást olyan – elsősorban a középfokú oktatás, azon belül is a szakképzés területén – intézmény-összevonásokkal és feladatátszervezésekkel lehet elérni, amelyek révén racionálisabb intézmény-fenntartási mód és intézményszerkezet alakítható ki, csökkentve a fenntartandó feladat-ellátási helyek számát, ezáltal a feladatellátásból kivont ingatlanok más célú hasznosítását lehetővé téve az Önkormányzat számára. Alapvetésként kell meghatározni, hogy a fegyelmezett gazdálkodás valamennyi intézményre nézve továbbra is egyformán és arányosan vonatkozzon.
A legfontosabb jogszabályi helyek, amelyeket az Önkormányzatnak figyelembe kell venni a közoktatási intézményrendszer működtetésének költséghatékonyabb finanszírozását biztosító intézményszerkezet átszervezéskor, a következők: a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, különös tekintettel a 121.§(1) bekezdés 35-36. és 44. pontjaira (székhelyintézmény, tagintézmény és telephely), 1. sz. Melléklet Első része (a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszáma (a kötelező létszám *-gal van jelölve)) 1. sz. Melléklet Harmadik része I. pontja (a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma) a közoktatási intézményekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 323/2008.(XII.29.) Kormányrendelet (magasabb vezetői, vezetői megbízások).
81
6.1. Kötelező és vállalt feladatok, többletszolgáltatások, tanórán kívüli tevékenységek, csoportbontások A kötelező és a vállalt feladatok, illetve a többletszolgáltatások terén ezek egymáshoz viszonyított aránya a teljes intézményszerkezetre kivetítve mintegy 85%-15%. A legjellemzőbb megállapítások a következők: A Kt. 52. § (7) által biztosított időkeret jelentős részét az iskolák csoportbontásokra, kötelező feladatok ellátására fordítják. A
tanórán
kívüli
foglalkozások
időkeretei
a
szakkörökre,
felzárkóztatásokra,
tehetséggondozásra vonatkozóan (a Művészeti kivételével) alacsonyak, akár az időkereten belül vizsgálva, akár tanulócsoportra kivetítve nézzük. Van példa arra, hogy egy intézményben a tanórán kívüli foglalkozások időkeretére a teljes időkeretnek csupán 2,5 %-át fordítják (!).
Javaslatok 6.1.1. A fenntartó által engedélyezett kötelező és nem kötelező feladat-ellátásokat, csoportbontásokat és többletszolgáltatásokat – a szakmai szempontok figyelembe vételével – célszerű valamennyi intézmény esetében megvizsgálni, indokolt esetben felülvizsgálva ezek finanszírozását. 6.1.2. A fenntartó által biztosított időkereten belül nagyobb hangsúlyt célszerű biztosítani a felzárkóztatás és a tehetséggondozás feladatellátására, ez különösen a szakképző intézmények esetében lehet kiemelt feladat. Ennek a feladatnak a finanszírozásába be lehet vonni pályázati forrásokat is.
82
6.2. Szervezeti struktúra, vezetési szerkezetek, órakedvezmények
Az Önkormányzat döntésén múlik, hogy milyen mértékben biztosítja ezekhez a feladatellátásokhoz a szükséges forrásokat, mindezt az intézmények alapdokumentumaiban (pl. szervezeti és működési szabályzatok) jóváhagyva.
Javaslatok 6.2.1. A vezetők számának és órakedvezményeinek meghatározásakor, a nem kötelező, hanem ajánlott alkalmazottak foglalkoztatásának engedélyezésekor következetesen figyelembe kell venni egyrészt a jogszabályi kötelezettségeket, másrészt az ajánlott létszámoknál is ezeknek csak indokolt esetben történő engedélyezését, s adott esetben újra kell gondolni a munkaidő-kedvezmények meghatározását. 6.2.2. Meg kell vizsgálni a szakmai munkaközösségek megszervezésének és működtetésének módját, a szabadidő szervező, közművelődés szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a könyvtáros feladatellátások módját, a státuszok számát és indokoltságát, s az ezekre a feladatokra vonatkozó órakedvezmények mértékét, illetve az ezekre vonatkozó megbízással történő feladatellátásokat, ez alapján néhány intézményben indokolt lehet ezek újragondolása.
83
6.3. Középfokú oktatás, párhuzamosságok a szakképzésben A legtöbb helyen a következő szakmacsoportokban folytatnak párhuzamosan szakképzést: művészeti 4, informatika 4, kereskedelem és marketing 4, gépészet 3 és közlekedés 3 helyen. Az, hogy egy-egy szakmacsoportban több intézményben is folyik szakképzés, párhuzamos fejlesztést és többletfinanszírozást tesz szükségessé a fenntartó részéről. A Gépipari és a Savaria iskolák esetében a gépipar szakmacsoportban az érettségihez kötött szakképzésekben 2 helyen szükséges az iskolai tanműhely működtetése, s a szakiskolai képzésben további helyen válik szükségessé a gyakorlati képzőhelyek kialakítása a Puskásban, ami nem segíti a gyakorlati képzőhelyek hatékony kihasználtságát. A kereskedelem és marketing szakmacsoportban 4 helyen kell egymással párhuzamosan biztosítani a képzés feltételeit, a Horváth Boldizsár, a Kereskedelmi, a Savaria és a Herman iskolákban,
emellett
a Savaria
TISZK-ben
is
kialakításra
került
az
ehhez
a
szakmacsoporthoz megfelelő gyakorlati képzőhely. A művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban is 4 helyen folyik képzés, (Művészeti, Puskás, Hefele és Oladi-Teleki, bár ez utóbbi háromban csak 1-1 szakma esetében, itt a TISZK-nek kellene koordináló szerepet betöltenie). A közlekedés szakmacsoport 3 helyen (Puskás, Savaria és Hefele) található meg, a Savariában érettségihez kötött, a Puskásban és a Hefelében szakiskolai képzések terén, ezek is vonhatnak maguk után párhuzamos fejlesztéseket. Az informatika szakmacsoportban 4 helyen folyik képzés (Puskás, Gépipari, Horváth Boldizsár és Oladi-Teleki, a közös alapismeretek után jellemző a különböző elágazások oktatása (pl. Horváth B: gazdaságinformatikus, Oladi-Teleki: Web-programozó, Gépipari: informatikai hálózatépítő, Puskás: számítógép-szerelő és karbantartó). A gyakorlati oktatás túlnyomórészt iskolai tanműhelyekben folyik. A munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni kívánó szakképzés folytatását nem segíti igazán a gyakorlati képzőhelyek jelenlegi, az iskolai gyakorlati képzőhelyek túlsúlyát jelző aránya. A 11 szakképző intézményben 73 szakmában folyik szakképzés, ebből 66 % a szakközépiskola, 34 % a szakiskola aránya. A szakiskolai képzések alacsony aránya sem segíti a munkaerő-piaci igények kielégítését. A szakképző intézményekben mindössze 1 szakképzésben, a kereskedelmi ügyintéző szakmában folyik párhuzamos szakképzés 2 helyen: Horváth Boldizsár és Kereskedelmi, ez párhuzamos fejlesztésekkel jár, amit célszerű megszüntetni, hiszen a Savaria TISZK is biztosítani tudja ennek a szakmacsoportnak a gyakorlati képzési feltételeit. 84
Szakközépiskolai oktatás mind a 11 iskolában folyik, de 5 iskolában (Szent-Györgyi, Gépipari, Horváth Boldizsár, Savaria és Művészeti) csak szakközépiskolai oktatás folyik szakiskolai feladatellátás nélkül. A Gépipari és a Savaria iskolák esetében a szakiskolai képzés hiányában más iskolákban kell az adott szakmacsoportokban a szakképzés feltételeit biztosítani, ami párhuzamos fejlesztéseket igényel. Célszerű felülvizsgálni az ebben a 2 iskolában folyó szakképzés mellett, velük összefüggésben a Puskás iskola szakképzési feladatellátásainak szerkezetét és egymáshoz való viszonyát. A 3 gimnáziumból 2 tiszta profilú, 1 (Szent-Györgyi Középiskola) szakképzési feladatokat is ellát, ez utóbbit érettségi követő szakképzési évfolyamokkal. Mérlegelni lehet a SzentGyörgyi esetében a gimnáziumi oktatás kifutó rendszerű megszüntetését és az érintett irányultságú osztályok beiskolázását átirányítani a másik 2 gimnáziumba, illetve egy, az irányultság tekintetében szóba jöhető szakképző intézménybe. Javaslatok 6.3.1. A Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium, a Savaria Szakképző Iskola és Kollégium összevonása és közös igazgatás alatti működtetése. Az önkormányzat döntésének függvénye, hogy a székhelyintézmény melyik feladat-ellátási helyen fog működni. A 6.3.4. javaslat megvalósításától függően az intézményekhez csatolt kollégiumok leválasztása az új intézményről. Javasolt határidő: 2011. május 31. 6.3.2. A Horváth Boldizsár Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium összevonása és közös igazgatás alatti működtetése. Az önkormányzat döntésének függvénye, hogy a székhelyintézmény melyik feladat-ellátási helyen fog működni. A 6.3.4. javaslat megvalósításától függően az intézményekhez csatolt kollégiumok leválasztása az új intézményről. Javasolt határidő: 2011. május 31.
85
6.3.3. A Szent-Györgyi Albert Középiskolai gimnáziumi osztályainak kifutó rendszerű megszüntetése és a beiskolázás átirányítása a következők szerint: Kanizsai Dorottya Gimnázium: videó-dráma osztály Nagy Lajos Gimnázium: sport osztály Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskola: egészségügyi szakmacsoport. Az épület felszabadulása után annak hasznosítása az Önkormányzat feladata. Javasolt határidő: 2011. május 31.
6.3.4.
A 7 szakképző intézményhez csatolt 7 kollégium, vagy a 3 belvárosi, különálló épületben működő kollégium leválasztása a szakképző intézményekről és összevonás után Városi Középiskolai Kollégiumként történő működtetése. A kollégiumok leválasztása a szakképző intézményekről 3 iskola esetében nem okoz műszaki-energetikai problémát (Gépipari, Horváth Boldizsár és Puskás), a többi kollégium esetében meg kell vizsgálni ezek leválasztásának műszaki-energetikai lehetőségét és ennek függvényében dönteni. Az összevont intézmények egységes szervezeti és működési szabályzat alapján működnek, a nevelési programjuk is egységes lesz. Ezzel érvényre juthat a Közoktatási törvényben megfogalmazott szabályozás is, hogy a kollégium megjeleníti a pedagógiai programjában az iskolák pedagógiai
programját.
tagintézményként
A
székhelykollégium
működik,
a
vezetői
mellett
feladatokat
a
többi
tagkollégium
kollégium vezetők
(igazgatóhelyettesek) látják el. Az összevont intézmény egy gazdasági egységet alkot. A szerkezeti átalakulás az egyes kollégiumokban kialakított hagyományokat, helyi sajátosságokat nem érinti, azokat tovább tudják vinni, mivel a szakmai önállóságuk továbbra is biztosítható, arculatukat képesek megtartani. Javasolt határidő: 2011. május 31. A fenti feladatok megvalósítása, s az Önkormányzat intézmény-fenntartási finanszírozási rendszerének átalakítása természetszerűleg együtt járhat a költséghatékonyság igényének és a szakmai érvek képviseletének az összeütközésével. Cél a költség-hatékony működtetés kialakítása úgy, hogy ez szakmailag is a lehetőségekhez képest biztosítani tudja az optimális feltételeket, vagyis a szakmai szempontokat összhangba kell hozni az Önkormányzat teherbíró képességével.
86
6.4. Költséghatékonysági vizsgálat 4 szombathelyi modellszámítás készült a feladatfinanszírozásra, ezek leginkább abban különböznek, hogy egy csoportban hány tanuló van. Az egyes modellekben alkalmazott csoport-létszámok a következők: •
1. változat: a Kt. 3. sz. melléklete szerinti átlagos csoportlétszám,
•
2. változat: a Kt. 3. sz. mellékletében található átlagos és maximális csoportlétszám közötti, úgynevezett közepes csoportlétszám,
•
3. változat: a Kt. 3. sz. mellékletében található maximális csoportlétszám,
•
4. változat: sok szempont figyelembe vételével egy általunk ajánlott csoportlétszám (általános iskolában 1 – 4. évfolyamon 24 fő, 5 – 8. évfolyamon 27 fő, középiskolában 32 fő, alapfokú művészeti oktatásban 18, zeneiskolában a csoportos foglalkozásokon 15 fő, és a párhuzamos művészeti oktatásban 25 fő, a csoportban 4 fő).
A 4. változat bevezetésével általában minden intézménynél (a gyógypedagógiai oktatást kivéve, ahol jelenleg is igen takarékosan bánnak a ráfordításokká) jelentős javulás látható A részletes anyagban az intézményeket külön-külön is vizsgáltuk, itt példaként az általános iskola egy ekvivalens tanulóra jutó összes költség alakulása látható.
Ft/fő 500 000 10. ábra
A 4. változat szerint minden intézménynek elkészítettük a költségvetését, amit a fenntartónak elküldtünk.
450 000 87
6.5. Egyéb javaslatok
6.5.1. Az Önkormányzatnak, a szakképző intézményeknek és a Savaria TISZKnek hatékonyabban kell együttműködni - egyrészt a beiskolázások meghatározásánál, - másrészt a gyakorlati képzések megszervezésének összehangolásánál (a TISZK gyakorlati képzéseit összehangolva az intézményi tanműhelyekkel, tanirodákkal, egymás képzőhelyei kihasználtságának növelése céljából). -
az
iskolarendszeren
kívüli
felnőttképzésben
történő
nagyobb
szerepvállalás érdekében a TISZK-ben és a szakképző intézményekben egyaránt. 6.5.2. Törekedni kell a külső gyakorlati képzőhelyek számának és arányának növelésére, ezzel egyidejűleg a tanulószerződések számának a növelésére is. 6.5.3. Az Önkormányzatnak minden évben meg kell határoznia a középiskolai beiskolázást, ezen belül az indítható osztályok és szakképzések számát, illetve a felvehető tanulói létszámokat. 6.5.4. Felül kell vizsgálni a szakképző intézmények alapító okiratait és azt a gyakorlathoz igazítani, vagy a gyakorlatot igazítani az alapító okiratokhoz. 6.5.5. Meg kell vizsgálni a Dési Huber István Általános Iskola és a Reguly Antal Általános Iskola összevonásának lehetőségét, majd a Reguly Antal Általános Iskolában folyó feladatellátás áthelyezését a Dési Huber István Általános Iskolába, s így a Reguly Antal Általános Iskola épületének felszabadításával annak más célú hasznosítási lehetőségét. 6.5.6. A Művészeti Szakközépiskola esetében – tekintettel arra, hogy a fenntartó önkormányzat számára nem kötelező feladatellátásokat folytató intézményben igen magas a városon kívüli tanulók száma (s megyén kívülről is érkeznek tanulók) – célszerű egyeztetést kezdeményezni a megyei önkormányzattal az intézmény fenntartói jogának megyei fenntartásba történő átadásáról.
88
6.5.7. Minden olyan telephelyen, ahol a kompetenciamérések eredményeiben az országos átlagnál, a megyeszékhelyi átlagnál, illetve a képzési típus átlagánál alacsonyabbak a képességátlagok, ott részletes elemzést kell végezni az okok megkeresésére. Intézkedési terv készítése szükséges. 6.5.8. Minden olyan iskolában, ahol a kompetenciamérések eredményeiben nagyok a különbségek a diákok/osztályok között, vizsgálni kell ennek okait. Intézkedési terv készítése szükséges. 6.5.9. A kompetenciamérések eredményeiben a 2. képességszintet el nem érők arányát fokozatosan csökkenteni kell egyéni fejlesztésekkel. Fejlesztési tervek készítése szükséges. 6.5.10. A szövegértési kompetencia és a problémamegoldó képesség fejlesztése minden pedagógusnak feladata, amelynek meg kell jelenni a munkatervekben és a beszámolókban.
89
Mellékletek
1. sz. Az intézmények feladat-ellátási területei (az óvodák kivételével) 2. sz. A szakképző intézmények tapasztalatai a TISZK működéséről intézményenként (A szakértői jelentés elektronikus változatában)
Külön dokumentumként csatolt mellékletek:
1. Szakértői jelentés: Költséghatékonysági vizsgálat 2. Szakértői jelentés: Érettségi és szakmai vizsgák elemzése 3. Szakértői jelentés: A 2010. évi kompetenciamérések elemzése
90
1. sz. melléklet
Az intézmények feladat-ellátási területei (az óvodák kivételével) név óvoda Puskás Savaria Gépipari Élelmiszer Horváth. B. Kereskedelmi Szent-Györgyi Herman Hefele Oladi Művészeti Nagy Lajos Kanizsai Bercsényi Derkovits Dési Zrínyi Gothard Paragvári Reguly Aranyhíd Bartók Összesen
ált. gimn. isk.
X X
feladatellátások szak szak- alapf. középi. iskola műv. X X X X X X X X X X X X X X X X X X
Össz. koll.
ped. szaksz.
köz műv.
X X X X X X X X
X X
X 1
X X X X X X X X 9
X* 3
11
8
* Speciális szakiskolai képzés ** közművelődési és könyvtári feladatellátás
91
X X 1
7
1
1
3 3 2 3 2 3 2 3 2 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 1 42
2. sz. melléklet
A szakképző intézmények tapasztalatai a TISZK működéséről intézményenként
(A szakértői jelentés elektronikus változatában olvashatók.)
92
Felhasznált dokumentumok
A fenntartó és az intézmények által szolgáltatott dokumentumok és adatok
Vonatkozó jogszabályok
Az eredményességi vizsgálatok, a kompetenciamérési elemzések, a párhuzamossági vizsgálatok és a költséghatékonysági vizsgálatok szakértői jelentései
93
