Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök

Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting Kft. Huszti Gábor vezető tervező RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.

Budapest – Miskolc, 2005. november

Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció, Stratégia és Operatív Program 2007-2013 Vezetői összefoglaló

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ

3

1

HÁTTÉR

3

1.1

Módszertan

3

2

A HELYZETFELTÁRÁS MEGÁLLAPÍTÁSAINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

3

3

A STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM MEGÁLLAPÍTÁSAINAK RÖVID

ÖSSZEFOGLALÁSA

5

3.1

A kistérség fejlesztésének célrendszere, intézkedési struktúrája

5

3.2

A program-végrehajtás szervezeti háttere, a megvalósítás mechanizmusai

6

3.3

A finanszírozási források feltárása

6

4

INTÉZKEDÉSEK

9

4.1

Intézkedések mikrotérségi relevanciája

36

5

A PROGRAM INDIKATÍV KÖLTSÉGTÁBLÁJA

37

6

A PROGRAM ELINDÍTÁSA, A 2006-OS ÉV FELADATAI

38

2

HBH Euroconsulting Kft. – RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.


Bevezető A vezetői összefoglaló célja, hogy az elkészült stratégiai tanulmány alapján rövid, lényegre törő tájékoztatást adjon a Kistérség helyzetéről, bemutassa a Kistérséget alkotó települések bevonásával kialakított jövőképet, valamint a hoszszú távú célok elérését, és a jelen helyzetből való kitörést segítő fejlesztési stratégiát és operatív programokat, amelyek tartalmazzák a végrehajtás konkrét beavatkozási területeit és intézkedéseit; adjon tájékoztatást a végrehajtás ütemezésére és várható költségvetésére vonatkozóan, kiemelve a végrehajtás szempontjából kulcsfontosságú 2006-os feladatokat; adjon világos útmutatást a Kistérségen belül a mikrokörzetek és a települések számára saját kistérségi szerepükre, funkcióikra, valamint sajátos fejlesztési céljaikra vonatkozóan.

1 Háttér A 244/2003 (XII.18.) Kormányrendeletnek megfelelően Miskolc Megyei Jogú Város irányításával megalakult Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Mivel a Társulás még nem rendelkezik területfejlesztési tervezési dokumentummal, a programozás feladatának megvalósítására közbeszerzési pályázatot hirdettek, melyet a HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. – RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. konzorciuma nyert el. A megbízásban megfogalmazott feladatok az alábbiakat tartalmazzák: helyzetelemzés és fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, részletes intézkedési lapok kidolgozása, a 2006. évi feladatok ütemezése és a forrásigényekre vonatkozó becslés meghatározása.

1.1 Módszertan A programozásnál követett módszertant az EU gyakorlatában meghonosodott elvek, valamint az MTRFH által készített útmutató figyelembe vételével alakítottuk ki. Ennek megfelelően a programozási folyamatot az alábbi lépésekben hajtottuk végre: Helyzetelemzés, diagnózis, amelynek végterméke a SWOT analízis, és az annak alapján felvázolható stratégiai helyzetkép. Koncepció alkotás, amelynek során megfogalmazásra kerül a jövőkép, a célok és prioritások, és maga a stratégiai program. Az operatív program elkészítése, amely tartalmazza a kulcsfontosságú projektprofilokat, valamint azonosítja a Kistérség zászlós-hajós projektjeit. Az operatív programba foglalható projektek körét a térségi interjúk, workshopok és szakértői munka alapján azonosítottuk. Az operatív programban meghatározott intézkedések részletes kidolgozása.

2 A helyzetfeltárás megállapításainak rövid összefoglalása Külső feltételrendszer Az EU gazdaság- és iparpolitikájának változása: a középpontba a versenyképesség erősítése került, melyet az információ- és tudásközpontú gazdaság fejlesztésével és erősödő társadalmi kohézióval kívánnak megvalósítani A hazai iparpolitika támogatási rendszere az EU-s elvekkel összhangban alakul: a K+F tevékenység és az innováció ösztönzése, KKV támogatás, humán erőforrás fejlesztés a munkaerőpiaci szempontok figyelembe vételével A hazai területfejlesztés keretrendszerének változása: a területfejlesztés legfontosabb beavatkozási területe a régió és a kistérség


3


Belső adottságok, kiindulási pontok A Kistérség felépítése összhangban van a térség méretével: a 40 település alkotta kistérség könnyebb adminisztratív és fejlesztési célú kezelése érdekében a Kistérséget 7 mikrokörzetre osztották, amelyek ugyan szintén heterogén területi egységek, de fejlesztési szempontból (adottságok, problémák, lehetőségek) a Kistérségnél homogénebb entitást jelentenek, amely lehetővé teszi, hogy a Kistérségi funkciók és fejlesztési programok a mikrokörzetek meglévő erősségeihez, profiljához igazodó módon, kiegyensúlyozottan kerüljenek kialakításra.

A Kistérség humán erőforrás ellátottsága vegyes képet mutat: kedvező demográfiai mutatók, ugyanakkor jelentős elvándorlás; átalakuló foglalkoztatási szerkezet, az ipari foglalkoztatás országosnál alacsonyabb, míg a szolgáltatásban történő foglalkoztatás átlagnál magasabb mutatóival, jelentős mértékű ingázással; csökkenő számú, de romló szerkezetű munkanélküliség (az ellátás nélküli, tartós munkanélküliek aránya növekvő), amelynek települési szintje rendkívül szoros korrelációt mutat a település Miskolchoz való távolságával és közlekedési kapcsolataival, valamint a településen élő hátrányos helyzetű népesség arányával; hasonló összefüggéssel jellemezhető a kistérségen belüli iskolai végzettség szerinti megoszlás.

A Kistérség gazdasága országos összehasonlításban is szolgáltatás-vezérelt gazdasági szerkezet (tipikusan nagyváros köré szerveződő kistérségre jellemző); az iparon belül dinamikusan fejlődnek a korszerű ágazatok, így a gépipar és a mechatronika, a szolgáltatáson belül jelentős a turizmus súlya, de a turisztikai potenciál és annak kihasználtsága közötti különbség hangsúlyos (kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek száma, turisztikai kínálat és infrastruktúra fejletlensége); a vállalkozói aktivitás az egyéni vállalkozások tekintetében rendkívül alacsony (egyértelműen az idegenforgalom gyengeségére utal), míg a társas vállalkozások lakosságszámra eső aránya országos átlagban is jó; a vállalkozásfejlesztés infrastrukturális feltételei (jó közlekedési adottságú területek, felszerelt ipari parkok) megfelelőek, gyenge ugyanakkor a szervezeti háttér (befektetés-ösztönzés, marketing stb.); országos viszonylatban is rendkívül gyenge a Kistérség innovációs és K+F potenciáljának kihasználtsága, és e téren felmutatható eredményei.

A Kistérség természeti adottságai kedvezőek (jelentős ásványkincs, nemzetközileg is jegyzett természeti környezet és potenciál), ugyanakkor a korábbi környezeti terhelés és leromlott környezeti jellemzők felszámolása további erőfeszítéseket igényel.

A Kistérség infrastrukturális adottságai összességében kedvezőek, illetve javuló tendenciát mutatnak: a közúti közlekedési helyzet jelentősen javult az M3-as autópálya, és a lecsatlakozó M30-as autópálya átadásával, amelynek eredményeként a Kistérség valamennyi települése kb. 30 percnyi távolságra van az autópálya kapcsolattól; a vasúti közlekedés jól kiépített, a kerékpáros úthálózat további fejlesztést igényel; a közmű infrastruktúra kiépítettsége az elmúlt 10 évben jelentősen bővült, bár a vízhálózatra valamint a szennyvízcsatorna hálózatra bekapcsolt lakások száma egyes településeken elmarad a lakásállomány számától (roma lakosság nem tudja igénybe venni a szolgáltatást); az egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra kiépítettsége összességében megfelelő, de a szolgáltatásokhoz való hozzáférés a Kistérségen belül nem egyenletesen biztosított; a kiskereskedelmi infrastruktúra jelentős bővülése ellenére a szolgáltatás színvonala a Kistérségen belül erősen szóródik, hasonlóan a banki szolgáltatásokhoz, amelyek több településen nem állnak rendelkezésre.

A Kistérség társadalmi környezete ugyancsak jelentős átalakuláson ment át az elmúlt bő 10 évben: gyökeresen változott a foglalkoztatási, képzettségi és szakmastruktúra, valamint ezzel párhuzamosan átalakult a városi-vidéki lakosság aránya is; a mérhető (kvantitatív) mutatókban bekövetkezett pozitív változások (lakásviszonyok, jövedelem viszonyok, közbiztonság, oktatási és kulturális kínálat) a megyén belül jelenleg is versenyelőnyhöz juttatták a kistérséget, s ennek erősödése várható; ezzel szemben tartós lemaradás figyelhető meg az ún. kvalitatív, nem mérhető mutatók tekintetében (munkakultúra, innovációs készség, szervezeti kiépítettség, önszerveződés, együttműködés), amelyekben megmutatkozó deficitek további gátjai a fejlődésnek.

4



3 A stratégia és operatív program megállapításainak rövid összefoglalása 3.1 A kistérség fejlesztésének célrendszere, intézkedési struktúrája A helyzetfeltárás által feltárt legnagyobb problémának a kistérség nem kielégítő gazdasági dinamizmusa (kevés új induló vállalkozás, növekedésre képtelen, alacsony versenyképességű helyi vállalkozások, külső tőke beáramlásának hiánya) tekinthető, amely együtt járt a munkaerőpiaci lehetőségek beszűkülésével, a forráshiány következményeként az élettér-minőség romlásával, és nem tette lehetővé a helyi szolgáltatások, rekreációs lehetőségek megfelelő fejlesztését. Ennek hosszú távú következménye a lakosság 1990 és 2003 között végbement fogyása, amely a kistérség humán erőforrás bázisát gyengítette. A fentieknek megfelelően a célhierarchia csúcsára átfogó célként a népességfogyás megállítása került, a minőségi élet feltételeinek biztosításával, míg a stratégiai célok között a térség gazdasági versenyképességének erősítése a foglalkoztatás és a jövedelmek növelése, a turisztikai potenciál kihasználása, a minőségi élettér megteremtése szerepelt. A stratégiai célok elérése az egyes célelemekhez rendelt specifikus célok megvalósítása révén lehetséges. A stratégiai célok alapján fogalmazódtak meg a prioritások, a specifikus célok alapján az operatív programok, majd ezek további lebontásával az azokhoz tartozó intézkedések. Az operatív programok és az intézkedések rendszerét az alábbiakban mutatjuk be: 1)

2)

3)

4)

5)

Vállalkozásfejlesztési operatív program a.

A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése

b.

Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

c.

K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése

d.

Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése

Befektetés-ösztönzési operatív program a.

Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása

b.

Befektetésre alkalmas területek fejlesztése, előkészítése

A turizmus intézményi és értékesítési hátterének megteremtése operatív program a.

Kistérségi turisztikai intézményrendszer felállítása

b.

Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása

A turisztikai szolgáltatások fejlesztése operatív program a.

Turisztikai attrakciók fejlesztése

b.

Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Az épített környezet fejlesztése operatív program a.

Településközpontok létrehozása

b.

Egységes településkép kialakítása

c.

Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása

d.

Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja


5


6)

Lakossági és közszolgáltatások fejlesztése operatív program a.

A tömegközlekedés fejlesztése

b.

A térségi útkapcsolatok fejlesztése

c.

A közigazgatási funkciók erősítése

d.

Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

e.

Térségi oktatási hálózatok kialakítása

Az egyes intézkedéseken belül meghatározásra kerültek: -

az intézkedés céljai;

-

az intézkedés leírása, tevékenységei;

-

a kapcsolódó indikátorok (output-, eredmény- és hatásindikátorok);

-

a földrajzi beavatkozási területek;

-

a megvalósítók, közreműködők, végső kedvezményezettek;

-

a kapcsolódások egyéb intézkedésekhez;

-

esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság szempontjai;

-

konkrét projektek.

Az intézkedések földrajzi beavatkozási területeinek megállapítása nagyrészt települési szinten történt; megállapítható, hogy az intézkedések szinte kivétel nélkül minden mikrotérséget érintenek.

3.2 A program-végrehajtás szervezeti háttere, a megvalósítás mechanizmusai A program megvalósításáért alapvetően a Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás felelős, ennek kapcsán fő feladatai a társadalmi-gazdasági helyzet értékelése, projektgenerálás, fejlesztések öszszehangolása, együttműködés ösztönzése, finanszírozási források felkutatása, nyilvánosság tájékoztatása. Az intézkedések között felsorolásra kerültek mindazon intézményfejlesztési feladatok is, amelyek a stratégia és operatív program megvalósításának alapvető feltételét jelentik, csakúgy, mint a megfelelő kommunikáció, a széles partnerségre építő együttműködés kialakításának intézményi feltételei.

3.3 A finanszírozási források feltárása A 2007-2013-as időszakra vonatkozó finanszírozási forrásokat a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret („II. Nemzeti Fejlesztési Terv”) kikristályosodását követően lehet megtervezni. Az operatív programban megfogalmazott intézkedések, a konkrét projektek összhangban vannak a jelenleg körvonalazódó központi operatív programok, illetve a regionális operatív program prioritásaival, így azok finanszírozása várhatólag Európai Uniós forrásokból biztosítható lesz.

6



CÉLPIRAMIS

A minőségi élet feltételeinek a biztosításával a népességfogyás megállítása

Átfogó cél

A térség gazdasági versenyképességének erősítése

Stratégiai célok

Specifikus célok

Operatív célok

Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése

Vállalkozás A vállalkozói ösztönző, készségek támogató fejlesztése intézményrendszer létrehozása

A térségi turisztikai potenciál kihasználása

A helyi vállalkozások versenyképességének megerősítése

Piacképes Vállalati termékszerke- menedzsment zet kialakítása kapacitások fejlesztése

Szakképzési rendszer fejlesztése

A külső tőkebefektetések vonzása

A befektetésösztönzési tevékenység erősítése

A tőkefogadó képesség feltételeinek a megteremtése

A vendégérkezések és vendégéjszakák számának növelése

Az értékesítési és promóciós háttér fejlesztése

A turisztikai kínálat bővítése

A turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése


Minőségi élettér megteremtése

Vonzó települési környezet kialakítása

A települések Szlömösödő és arculatának felhagyott településrészek fejlesztése rehabilitációja

A szolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférés biztosítása

A települési Mikrotérségi központok és központok alközpontok megerősítése elérhetőségének javítása

7


8



4 Intézkedések Prioritás:

1. Gazdaságfejlesztés

Operatív Program:

1.1. Vállalkozásfejlesztés operatív program

Intézkedés: Az intézkedés céljai

1.1.1. A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése

Az intézkedés leírása,

A kistérség vállalkozásainak fejlesztéséhez olyan intézményi háttér kialakítása szükséges, amely eddig hiányzott a kistérségből, de legalább is alulfejlett volt. Az intézkedés keretén belül a kistérségben létrejön egy új gazdaságfejlesztő iroda, amely képes hatékonyan hozzájárulni a helyi kkv-k fejlődéséhez.

A kis- és középvállalkozások fejlődését segítő gazdaságfejlesztés intézményi hátterének kialakítása, megerősítése

Az intézményi háttér kialakítása történhet Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a helyi vállalkozásfejlesztő szervezetek, kamarák erőteljesebb együttműködése révén („feladat-ellátási” szerződések megkötésével), vagy egy önálló, kistérségi szintű gazdaságfejlesztő szervezet kialakításával (akár a már fent említett szervezetek bevonásával), vagy egy működő szervezet bevonásával. Arra, hogy a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásoknak milyen szervezeti háttér kialakítása célszerű, egy megvalósíthatósági tanulmány adhat választ. tevékenységek:

-

megvalósíthatósági tanulmány készítése az iroda elindítása a tanulmány szerinti formában együttműködés kialakítása a helyi vállalkozásfejlesztő szervezetekkel, kamarákkal, vállalkozásokkal

Output-indikátorok

-

megvalósíthatósági tanulmány elkészülte (db); Gazdaságfejlesztő Iroda elindítása (db); Együttműködési szerződések száma (db)

Eredményindikátorok

-

Létrejövő új vállalkozások száma (db); A 2 év után működő új vállalkozások száma (mortalitási ráta); Tanácsadási tevékenységet igénybevevők száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A kkv-kban foglalkoztatottak aránya nő (fő); A vállalkozások árbevétele növekszik (mFt); Export teljesítmények aránya nő (%)

Földrajzi beavatkozási területek Megvalósítók Közreműködők Végső kedvezményezettek Kapcsolódás egyéb programokhoz

-

A kistérség teljes területe

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények, vállalkozások

-

Vállalkozások

1.1.2 Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetve járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez a gazdaság dinamizálása, a kiegyenlítettebb területi fejlődés, a foglalkoztatási szint növelése révén.

Környezeti fenntarthatóság

A tervezett intézkedés a környezeti fenntarthatóság szempontjából semleges projektnek tekinthető.

Konkrét projektek

1) Vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat biztosító szervezeti háttér kialakítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány 2) Komplex szolgáltatási portfolióval rendelkező Gazdaságfejlesztési Iroda kialakítása és működtetése


9


Prioritás:


Operatív Program:



1.1.2.Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése


A vállalkozások növekedésének főbb akadályai – az új megoldások, technológiai fejlesztések finanszírozásának nehézsége mellett – a megfelelő információk hiánya, a gyenge menedzsment-kompetenciák, az együttműködés hiánya ágazaton/szakmán belüli szervezetekkel. A kistérség a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások (üzleti, forrásbevonási, pályázati tanácsadás; piaci szereplők informáltságának javítása; partnerközvetítői tevékenység; stb.) mellett a specifikus – vállalkozói készségek javítása, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) megfelelő használata, nyelvi – képzések megszervezésében segítheti elő a KKV-k fejlődését.

Kis- és középvállalkozások indulását, inkubációját elősegítő üzleti infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása

További feladat a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának ösztönzése, a beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges fejlesztések (technológiai fejlesztések, korszerű vállalatirányítási, minőségközpontú menedzsment rendszerek bevezetése) ösztönzése, elősegítése, a nagyvállalatok és a beszállító vállalkozások közötti partnerközvetítői tevékenység. Speciális fejlesztési tevékenységek szükségesek az új vállalkozások alakulásának, megerősödésének ösztönzése érdekében: a kritikus indulási időszakban az inkubációs tevékenység jelent hathatós segítséget. Az inkubátorházak a kedvezményesen igénybe vehető üzleti/tanácsadási szolgáltatások, a betelepült cégek közötti szinergikus hatások által jelentett előnyök mellett a piacinál kedvezőbb bérleti díjak miatt is rendkívül vonzóak lehetnek az induló, fejlődni kívánó mikrovállalkozások számára. Fentieken túl egyéb előnyöket is kínálnak azon innovációs központok, amelyek a „high-tech”, „start-up” és „spin-off” vállalkozások alakulásának ösztönzésére jönnek létre egyetemek, kutató központok közelében. Miskolc stratégiája tartalmaz egy High-tech és start-up központ kialakítása című projektet, ám inkubátorházak kialakítása egyéb településeken is (elsősorban Ipari Parkokhoz, ipari zónákhoz kapcsolódóan) javasolt. -

tevékenységek

-

-

-

Output-indikátorok

10

-

Komplex szolgáltatások kialakítása, fejlesztése (tanácsadás, piaci szereplők informálása, partnerközvetítői tevékenység, korszerű vállalatirányítási, minőségbiztosítási, környezetirányítási és információvédelmi rendszerek bevezetésének elősegítése, a minőségközpontú menedzsment feltételeinek javítása, stb.) Térségen belüli gazdasági-üzleti információs és kommunikációs rendszer kialakítása (rendezvények, fórumok, internetes felületek és fórumok) Szakmai és menedzsment képzések, üzleti és vállalkozói készségek javítását célzó, nyelvi, IKT használati képzési igények felmérése, képzések megszervezése, ösztönzése A piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának elősegítése Beszállítói tevékenység létrehozását, fejlesztését célzó programok, beszállítói klaszterek létrehozása Fejlesztési források megszerzésében való közreműködés Az üzleti szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A technológiai korszerűsítés ösztönzése Inkubátorházak, technológiai és innovációs központok, High-tech és start-up központ megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, egyéb tervezési feladatok megvalósítása; Inkubátorházak, technológiai és innovációs központok, High-tech és start-up központ területének előkészítése, a projektek megvalósítása; Információs-kommunikációs rendszer kialakítása – rendezvények, fórumok



száma, internetes felület és fórum létrejötte; Képzési igényeket felmérő tanulmány rendelkezésre állása; Képzések száma; Termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések száma; Beszállítói klaszter létrejötte; Fejlesztési források megszerzését célzó, elkészült pályázatok száma (db); Kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányok és műszaki tervek száma (db); Kialakított inkubátorházak, technológiai és innovációs központok, innovációs centrum száma (db), területe (m2); Betelepült vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások száma, értéke (mFt) -


Hatás-indikátorok

Földrajzi beavatkozási területek

-

Információs-kommunikációs rendszer által elért vállalkozások száma (db) Vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások száma (db) A képzéseken résztvevők száma (fő) Beszállítóvá váló vállalkozások száma, a forgalom értéke (db, mFt) Termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködésekbe bevont vállalkozások száma (db) A térségbe bevont fejlesztési források értéke (mFt) Létrejövő/megőrzött munkahelyek száma (db) Betelepült vállalkozások száma Betelepült vállalkozások fejlődése (forgalom, létszám) Betelepült vállalkozások mortalitási rátája Új vállalkozások száma (db)

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése A kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak aránya A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése

-

Minden település, de elsősorban Miskolc, Alsózsolca, Felsőzsolca, Sajóbábony

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Ipari Parkok, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények, vállalkozások, Miskolci Egyetem

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Ipari Parkok, kamarák, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások

Végső kedvezményezettek

-

Mikro-vállalkozások

Kapcsolódás egyéb programokhoz

1.1.1 A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének megerősítése

Esélyegyenlőség




Konkrét projektek

1) 2) 3) 4)

Megvalósítók Közreműködők

1.1.3 A K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése

Inkubátorház létrehozása Miskolcon Termelő inkubátorház létrehozása a Miskolc-Alsózsolca Ipari Parkban Kézműves inkubátorházak kialakítása a kistérség mikrokörzeteiben High-tech és start-up központ kialakítása a Miskolci Egyetemen


11


Prioritás:


Operatív Program:


Intézkedés:

1.1.3. K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése A kistérség tudásbázisának növelése, a kutatás-fejlesztés és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése a kis- és középvállalkozások dinamizálása érdekében

Az intézkedés céljai


A miskolci kistérség kiváló adottsága, hogy az Észak-magyarországi régió legnagyobb felsőoktatási és kutató-fejlesztő (K+F) intézménye található a területén, ám az intézményben folyó K+F, az innováció sikerességének záloga, hogy a helyi vállalkozások, Ipari Parkok is bekapcsolódjanak a Miskolci Egyetem Regionális Tudáscentrum tevékenységébe.

tevékenységek

-

Innovációs centrum – inkubátorház – létesítése, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális- beruházási feltételeinek megteremtése Technológiai kapacitás fejlesztése (építés, felújítás), technológiai fejlesztés (gép és eszközbeszerzés) Technológiai transzfer – know how, licensz, szoftver vásárlás Informatikai és telekommunikációs (IKT) fejlesztés Meglévő együttműködések mélyítése, együttműködési hálózatok bővítése, fejlesztése (tematikus bővítés, nemzetközi jelleg erősítése); Új együttműködési struktúrák kialakítása az Egyetem, vállalkozások, közszféra között

Output-indikátorok

-

Innovációs centrum célját szolgáló ingatlanok területe (m2); Fejlesztett technológia, IKT értéke (mFt); Kutatási-fejlesztési kooperációkba bevont partnerek száma (db); A tudásközpontba bevont hallgatók, fiatal diplomások, kutatók száma (db); Létrehozott/megtartott munkahelyek száma (db)


-

Megvalósult kutatási-fejlesztési kooperációk száma (db), értéke (mFt); Kutatási eredmények száma (db); Innovációs szolgáltatások száma (db), értéke a vállalkozások számára (mFt); Létrejövő új vállalkozások száma (db), árbevétele (mFt); Bevont vállalkozások száma (db), árbevétele (mFt)

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése; A kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak aránya; A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése; A K+F források növekedése; A hozzáadott érték növekedése a kistérség gazdaságában

Földrajzi beavatkozási területek Megvalósítók Közreműködők Végső kedvezményezettek Kapcsolódás egyéb programokhoz Esélyegyenlőség

-

A teljes kistérség

-

Miskolci Egyetem, kutató központok, vállalkozások Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Borsod-AbaújZemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások

-

Vállalkozások

1.1.2 Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése Az intézkedés közvetve járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez a gazdaság dinamizálása, a kiegyenlítettebb területi fejlődés, a foglalkoztatási szint növelése révén.



Konkrét projektek

1) Innovációs konferenciák, workshopok szervezése 2) Innovációs munkabizottság működtetése a kistérségben 3) Fiatal kutatók, fejlesztők számára innovációs centrum létesítése

12



Prioritás:


Operatív Program:



Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése


A kistérség gazdasági fejlődésének feltétele a munkaerő-piaci igényekhez megfelelő képzési kínálattal és képzési infrastruktúrával rendelkező, a foglalkoztatókkal szoros kapcsolatban álló, együttműködő felsőfokú-, szak- és felnőttképzési rendszer kialakítása. A szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése elősegíti a jelenlegi intézmények képzéseinek tartalmi, módszertani, működés-hatékonyági fejlesztését, a változó gazdasági környezethez való igazodást.

tevékenységek

-

A kistérség szakképzési kínálatának, és a helyi gazdaság igényeinek összehangolása

-

Az intézmények közötti együttműködés szervezeti-működési modelljének a kidolgozása – a gazdaságvezérelt szakképzési rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése Tartalmi, módszertani, működési minőség-sztenderdek kialakítása és munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása A képző intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Szakképzési információs és kommunikációs rendszer kialakítása - helyi/kistérségi munkaerő-piaci prognózisok összeállítása, karriercentrum(ok) kialakítása, a végzett hallgatók „utánkövetése”

Output-indikátorok

-

Bevont képző intézmények száma (db); A munkaerőpiaci-igényekhez alkalmazkodó új képzések száma (db); Bevont hallgatók/tanulók száma (fő); Képzési infrastrukturális beruházások értéke (mFt)


-

Végzett hallgatók/tanulók elhelyezkedési aránya (%); A végzett hallgatókat foglalkoztató vállalkozások száma (db)

Hatás-indikátorok

-

Pályakezdő munkanélküliek arányának csökkenése (%)


-

A teljes kistérség

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Miskolci Egyetem, Észak-Magyarországi Regionális Átképző Központ, B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ, oktatási intézmények, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások

Közreműködők

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Miskolci Egyetem, Észak-Magyarországi Regionális Átképző Központ, B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ, oktatási intézmények, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások


-

Hallgatók, munkavállalók, vállalkozások


3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása

Esélyegyenlőség




Konkrét projektek

4) A gazdaságvezérelt szakképzési rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése 5) A szakképző intézmények tartalmi, módszertani, működési minőségsztenderdjeinek kialakítása és munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása


13


Prioritás:


Operatív Program:

1.2. Befektetés-ösztönzési operatív program


1.2.1. Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása


A befektetés-ösztönzés hatékonyága érdekében intézmény-, illetve a helyi tudásbázist, partnerséget fejlesztő tevékenységekre van szükség. A befektetők elérése, a miskolci kistérségbe való csábítása jelentős költségigényű a formális és informális csatornákon keresztül, a befektetési tárgyalások során pedig rendszerint a felkészült helyi partnerek, naprakész információk hiánya, a hatóságok és intézmények rugalmatlansága okoz nehézségeket. Ezért javasolt egy olyan intézmény felállítása, amely önállóan képes a miskolci kistérség befektetés-ösztönzési tevékenységének megvalósítására.

tevékenységek

-

Új gazdasági tevékenységek vonzását elősegítő intézményrendszer kialakítása

-

-

-

Befektetői portfolió kialakítása (ipari, kereskedelmi, szolgáltató, turisztikai, de akár egészségügyi, szociális, kulturális szektorban is), partnerség kialakítása a kistérségen belül az önkormányzati, magán-, illetve vállalkozói projektgazdákkal A befektetési kínálati elemekre vonatkozóan proaktív marketing-stratégia kialakítása, megvalósítása – kiadvány, honlap szerkesztése, konferenciákon, szakkiállításokon, szakvásárokon való részvétel, stb. Kapcsolatépítés és kapcsolat-menedzsment minisztériumokkal, befektetésösztönző intézményekkel, kereskedelmi képviseletekkel, engedélyező hatóságokkal A befektetői tárgyalások előkészítése – naprakész információk gyűjtése, a helyi partnerek felkészítése, támogatása a tárgyalások során Közreműködés a befektetések megvalósításában

Output-indikátorok

-

Létrejött befektetői iroda (db); Befektetési portfolió elkészülte, elemeinek száma (db); Befektetés-ösztönzési, marketing stratégia elkészülte (db)


-

Betelepülő új vállalkozások száma (db); Az új létesítményekben foglalkoztatott munkaerő létszáma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése (%); Beszállítói lehetőségek száma (db)

Földrajzi beavatkozási területek Megvalósítók Közreműködők Végső kedvezményezettek Kapcsolódás egyéb programokhoz

-

A kistérség teljes területe

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása Önkormányzatok, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények, Ipari parkok, kamarák, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások

-

Önkormányzatok, vállalkozások, lakosság

1.2.2 Befektetésre alkalmas területek fejlesztése, előkészítése

Esélyegyenlőség



Az intézkedés közvetve járul hozzá a fenntartható fejlődéshez; az intézkedés keretében megvalósuló projektekkel szembeni elvárás, hogy a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfeleljenek.

Konkrét projektek

1) Befektetői Iroda kialakítására vonatkozó komplex (jogi, szervezeti, személyzeti, pénzügyi) megvalósíthatósági tanulmány készítése 2) A Befektetői Iroda kialakítása 3) Befektetési portfolió készítése 4) Marketing eszközök készítése

14



Prioritás:


Operatív Program:

1.2. Befektetés-ösztönzési operatív program


1.2.2. Befektetésre alkalmas területek fejlesztése, előkészítése

Az intézkedés leírása, tevékenységek

1. Ipari Parkok fejlesztése

A meglévő ipari területek szolgáltatásainak, infrastruktúrájának fejlesztése, illetve az új területek beazonosítása, előkészítése a kistérség tőkevonzó képességének növelése érdekében

A kistérségben működő ipari parkok további bővítésére és szolgáltatásaik kiépítésére, illetve fejlesztésére kerül sor a tervezett intézkedés keretein belül. Az Ipari Parkok/zónák alapvető feladata kell legyen a korszerű, uniós elvárásoknak megfelelő infrastruktúra és innovatív környezet biztosítása, illetve kutatás-fejlesztési, valamint innovációs tevékenység végzését segítő szolgáltatások nyújtása. Tevékenységek: -

Korszerű telephelyek és kiszolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése Az ipari parkok vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásainak a bővítése Új szolgáltató intézmények létrehozása (pl.: technológia transzfer központ, inkubátorház) Együttműködési hálózatok kialakítása „Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park” cím elnyerése, a kistérség gazdaságfejlesztésében való szerepvállalás erősítése

2. Új gazdasági tevékenységekre alkalmas területek kialakítása A jelenlegi ipari parkok, ipari zónák fejlesztésén túl új területek kialakítására, előkészítésére kerül sor ipari, kereskedelmi és logisztikai tevékenységek számára a kistérség gazdaságilag frekventált területein. Tevékenységek: -

Új, gazdasági tevékenységekre alkalmas területek beazonosítása A területek befektetési szempontú vizsgálata (tulajdonviszonyok, infrastruktúra, talajminőség, stb.) A szükséges jogi lépések, műszaki tervezési feladatok megvalósítása, a hiányzó infrastruktúra kiépítése

3. Logisztikai központ előkészítése Az M3-as autópálya továbbépítésével, illetve az M30-as autópálya Miskolcig való kiépítésével a kistérség logisztikai szerepe felértékelődött, jelentősen erősödött, ám a további fejlődéshez, a potenciál jobb kihasználásához szükséges egy multimodális Logisztikai Központ kiépítése. A Logisztikai Központ nem csak a regionális – és akár határon átnyúló - hatósugarú vállalkozások megtelepedését segítené elő, hanem logisztikai, illetve a logisztikához kapcsolódó egyéb szolgáltatásai révén hozzájárulna a teljes kistérség vállalkozásainak versenyképességnöveléséhez. Ilyen szolgáltatások lehetnek: -

Hagyományos nemzetközi és belföldi speditőri, szállítmányozási tevékenységek Gyűjtő, elosztó, termelő, város- és régió-ellátó funkciók, Nagy kapacitású gyártási rendszerek just-in-time kiszolgálása, Finishing-logisztikai funkciók ellátása, Speciális áruk (élelmiszer, gyógyszer, hűtést igénylő, veszélyes áruk) raktározása és elosztása.

A projekt megvalósulásában, és különösen az előkészítésében a kistérség fontos szerepet játszhat. Tevékenységek: -

A lehetséges helyszín(ek) elemzése (megvalósíthatósági tanulmány készítése), kiválasztása


15


-

A projekt pénzügyi, jogi, műszaki előkészítése A szükséges infrastruktúra kiépítése

Output-indikátorok

-

Infrastruktúrával ellátott új gazdasági területek száma, mérete (db, ha); Inkubátorházak száma (db) alapterülete (m2), inkubációs szolgáltatások száma (db); Kutatási, technológia-transzfer együttműködési kapcsolatok száma; Szakmai együttműködések száma, értéke (mFt); Kialakított logisztikai központ területe (ha); Új logisztikai, vagy logisztikához kapcsolódó egyéb szolgáltatások száma


-

Megvalósult befektetések száma, értéke (db, mFt); Betelepült új vállalkozások száma (db); Letelepült logisztikai szolgáltatók száma (db); Az új létesítményekben foglalkoztatott munkaerő száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése (%); A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése (%); A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése az érintett településeken (%)


-

Miskolc-Alsózsolca Ipari Park, Sajóbábonyi Vegyipari Park, Felsőzsolcai Ipari Zóna, Miskolc Déli kapu tervezett gazdasági-kereskedelmi övezet, az M30-as, a 3-as, 26-os, 37-es számú főutak mentén fekvő települések.

Megvalósítók

-

Ipari Parkok, Önkormányzatok, vállalkozások

Közreműködők

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Miskolci Egyetem és egyéb kutatóintézetek, innovációs, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények


-

Vállalkozások


1.2.1 Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása

Esélyegyenlőség



Az intézkedés közvetlen hatással van a fenntartható fejlődésre, ezért az új területek kialakításánál fokozott figyelemmel kell eljárni. Új ipari, gazdasági területek kijelölésénél szem előtt kell tartani az adott település egyéb irányú fejlesztési lehetőségeit, ezért környezetvédelmi szempontból fokozottan védett, turisztikailag frekventált, vagy az épített örökség által érintett területeken új ipari-gazdasági övezetek kijelölése tilos. A területek hasznosítási fázisában csak a környezetkímélő, káros anyag kibocsátásoktól mentes, vagy alacsony kibocsátású ágazatok és létesítmények betelepítése preferált.

Konkrét projektek

1) Technológiai transzfer központ létesítése a Miskolc-Alsózsolca Ipari Parkban 2) Telephelyek előkészítése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén 3) Vegyipari technológia transzfer központ és K+F hely kialakítása a Sajóbábonyi Vegyipari Parkban 4) Kistérségi ipari-gazdasági ingatlankataszter kialakítása 5) Logisztikai központ megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése

16



Prioritás:

2. Turizmusfejlesztés

Operatív Program:

2.1.1. A turizmus intézményi és értékesítési hátterének a megteremtése Operatív Program


2.1.1. Kistérségi turisztikai szervezet felállítása


A komplex, integrált, specifikumokra építő turizmus fejlesztése megköveteli a térség idegenforgalmának infrastrukturális, szolgáltatás-, marketing- és humán erőforrás fejlesztését koordináló, komplex programokat lebonyolítani képes szervezet létrehozását, amely elősegítené a turisztikai szereplők – önkormányzatok, intézmények, szolgáltatók, civil szervezetek – klaszteresedését.

A turizmus szereplőinek integrálása a térség komplex idegenforgalmi fejlesztésének összehangolása érdekében

A szervezet kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy integrálja az idegenforgalomban érintett feleket (önkormányzatok, intézmények, szolgáltatók, civil szervezetek). Mindenképpen non-profit szervezet felállítása célszerű, amelynek finanszírozása tagdíjakból, tagszervezeteknek és egyéb szervezeteknek nyújtott szolgáltatások díjaiból, illetve pályázati forrásokból történne. A kistérségi turisztikai szervezet feladata lenne: -

-

-

-

Output-indikátorok

-

Közreműködés a szállásfejlesztés, komplex termék- és szolgáltatásfejlesztésben, tematikus utak kialakításában tanácsadás, információnyújtás, pályázatkészítés révén A minősítési rendszer kialakítása, működtetése Komplex turisztikai marketing stratégia kialakítása és végrehajtása, a marketing adatbázis működtetése, az internetes honlap és az azt támogató informatikai háttér működtetése, fejlesztése Belső kommunikáció megszervezése (rendszeres fórumok, internetes fórumok, hírlevelek, workshopok) Információs pontok felállítása, működtetése Információs táblarendszer kialakítása, karbantartása Általános, valamint termék-, szolgáltatás- és réteg-specifikus – kiadványok megjelentetése, állandó elérhetőségük biztosítása Miskolc kártya bevezetése, működtetése Rendezvény-naptár kialakítása, rendezvények szervezése Közreműködés a képző intézményekkel a turisztikai humán erőforrás fejlesztésében (hiányszakmák beazonosítása, oktatási elvek, elvárások megfogalmazása, tananyag-fejlesztés) Együttműködési hálózatok kialakítása a kistérségen belül, illetve a kistérségen/megyén/országon kívüli partnerekkel (pl. Tokaj, mezőkövesdi, egri, bélapátfalvi kistérség, Kassa, Szlovákia); Felállított kistérségi turisztikai szervezet A szervezetbe bevont partnerek száma, hozzájárulása a szervezet működtetéséhez A szervezet által ellátott feladatok, szolgáltatások száma


-

Vendégéjszakák számának növekedése Átlagos tartózkodási idők növekedése A kistérség mint turisztikai célpont ismertségének, vonzerejének növekedése Az egyes szolgáltatások igénybevételének mutatói (értékesített Miskolc kártyák száma, információs pontok szolgáltatásait igénybevevők száma, minősítési rendszerbe bevont vállalkozások, egységek száma, a turisztikai honlap látogatottsága, a honlap szolgáltatásait igénybevevők száma stb.)

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése A foglalkoztatási ráta növekedése A turizmusban foglalkoztatottak aránya


17


-

A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése Idegenforgalmi adóbevételek növekedése


-

A teljes kistérség, különösen Miskolc, a bükki települések, a Pitypalatty völgye, a tavak és folyók menti települések

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, vállalkozások

Közreműködők

-

Önkormányzatok, Tourinform irodák, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek


-

Vállalkozások, lakosság, turisták


2.1.2 Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása 2.2.1 Turisztikai kínálat fejlesztése 2.2.2 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetve járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez az idegenforgalom növekedése, a foglalkoztatási szint növelése révén.



Konkrét projektek

1. A kistérségi turisztikai szervezet létrehozását megalapozó üzleti terv készítése 2. A kistérségi turisztikai szervezet létrehozása

18



Prioritás:


Operatív Program:

2.1. A turizmus intézményi és értékesítési hátterének a megteremtése Operatív Program


2.1.2. Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása


1. Komplex turisztikai marketing

A turizmusban érintett szervezetek együttműködésének fejlesztése a pro-aktív, dinamikus és komplex turisztikai marketing, minősítési rendszer és a magasan képzett humán-erőforrás fejlesztése kialakítása, azaz a turisztikai vonzerő növelése érdekében

A térség turisztikai kínálatának megismertetéséhez, a turisták vonzásához, az értékesítés ösztönzéséhez már nem elegendő a szolgáltatókat semmilyen módon nem integráló, hagyományos marketing-eszközökre (kiadványokra, brossúrákra, utazási irodákra) építő marketing. A megfelelő pro-aktív, dinamikus, komplex marketing megvalósítását mindenképpen meg kell előzze egy részletes marketingkutatáson alapuló marketing-stratégia; amely egyaránt nagy hangsúlyt fektetne a jelenlegi vendégkör, illetve a megcélzott vendégkör elemzésére (utazási szokások, elvárások, motivációk, jövedelem, stb.). A kutatást úgy kell megtervezni, hogy annak eredményeként egy marketing-adatbázis álljon rendelkezésre, amely a későbbiekben a vendégkör folyamatos (pl. szálláshelyeken, szolgáltatóhelyeken kihelyezett kérdőívek segítségével történő) szondázásának eredményeivel kiegészíthető, frissíthető. A marketing-stratégia kialakítása során figyelembe veendő, hogy a turisták egyre nagyobb arányban tájékozódnak az Internet segítségével, ezért egy komplex szolgáltatásokat nyújtó, a teljes kistérség turisztikai kínálatát bemutató, „mindent egy helyen” (információ-nyújtás, program-bemutatás, szálláshely-foglalás és fizetés) tartalmazó honlap – és az azt kiszolgáló informatikai infrastruktúra - fejlesztése, folyamatos működtetése elengedhetetlen. Fontos, hogy ez ne egy linkgyűjtemény legyen, hanem a fenti szolgáltatásokat önállóan nyújtani képes portál. Az informatikai fejlesztést célszerű úgy megvalósítani, hogy az egy Miskolc kártya rendszer bevezetéséhez is szükséges alapot biztosítsa. A digitális marketing-eszközök mellett különböző turisztikai – általános, valamint termék-, program-, szolgáltatás- és réteg-specifikus – kiadványok megjelentetése, állandó elérhetőségük biztosítása is fontos feladat. Ugyancsak minimum elvárás, hogy a turisták által leginkább frekventált beérkezési útvonalakon (pl. vasúti pályaudvaron, főbb útvonalak mentén) a térségbe érkező turisták megfelelő színvonalú tájékoztatásához komplex szolgáltatásokat biztosító (információ-nyújtás, program-bemutatás, szálláshely-foglalás és fizetés, ajándékvásárlás) információs pontok kerüljenek felállításra. A turisták tájékoztatásához hasonlóan elengedhetetlen egy egységes információs táblarendszer felállítása. A kistérség vonzerejét erősíti a rendezvények összehangolása és egységes rendezvénynaptárban való megjelenítése; úgy kistérségi, megyei, mint regionális, vagy akár nemzetközi szinten (szlovák oldali partnerekkel). 2. Minősítési rendszer kialakítása A minőségi turizmusfejlesztés egyik sarokpontja, hogy a résztvevő kínálati elemek megközelítőleg azonos színvonalon működjenek, mert csak azonos színvonalú szolgáltatások, egységek képesek együttműködni. Ehhez szükséges a szolgáltatásokkal szembeni egységes követelményrendszer kidolgozása, az egységek minősítése és rendszeres felülvizsgálata. 3. Turisztikai humánerőforrás-fejlesztés A térség turizmusának fejlődésének feltétele a turisztikai humánerőforrásfejlesztés: a képzettségi színvonal emelése a turisztikában érintettek körében. Ennek érdekében esetenként alapvető készségek, más esetekben szakmai-vezetési kompetenciák fejlesztése szükséges, különböző képzési szinteken. -

Szakmai képzések és vállalkozói kompetenciák fejlesztése (Helyi kultúra, hagyományőrzés, természettudatos oktatás; Falusi vendégfogadók képzése;


19


-

wellness – fitness turizmushoz kapcsolódó szakmai képzések; lovasoktató, terápiás lovasoktató, lovász képzés; túravezetők képzése) Idegen nyelvi képzések Informatikai képzések Kommunikációs képzések

Tevékenységek: -

-

Részletes marketing-kutatáson alapuló marketing-adatbázis, marketing stratégia elkészítése A marketing-stratégia végrehajtása Komplex szolgáltatásokat nyújtó kistérségi turisztikai honlap kialakítása, a folyamatos működtetéshez szükséges informatikai háttér kiépítése Általános, valamint termék-, szolgáltatás- és réteg-specifikus – kiadványok megjelentetése, állandó elérhetőségük biztosítása Információs pontok felállítása, működtetése Információs táblarendszer kialakítása Miskolc kártya bevezetése Rendezvény-naptár kialakítása Szakmai képzési igények felmérése, hiányszakmák beazonosítása, elvárások megfogalmazása Együttműködés a térségi középfokú, felsőfokú, szak- és felnőtt-képző intézményekkel a turizmus igényeit kiszolgáló képzések megvalósítására, közreműködés a tananyag-fejlesztésben Képzések megvalósítása az iskolán belüli és kívüli rendszer különböző formáiban

Output-indikátorok

-

Meglévő marketing-kutatás, marketing-adatbázis, marketing-stratégia A kistérségi turisztikai portál adatmennyisége, elérhető szolgáltatások száma Információs pontok száma, területe, szolgáltatások száma Információs táblák száma Miskolc kártya rendszerbe integrált szolgáltatások, elfogadóhelyek száma Rendezvény-naptárak száma Kialakított minősítési rendszer Idegenforgalmi szakmai képzési igények felmérése Együttműködési kapcsolatok, hálózatok kialakítása Meghirdetett képzések, tanfolyamok száma, óraszáma A képzésekre, tanfolyamokra jelentkezettek létszáma Kidolgozott képzési tematikák száma


-

Vendégéjszakák számának növekedése Átlagos tartózkodási idők növekedése A kistérség mint turisztikai célpont ismertségének, vonzerejének növekedése A szálláshelyek, szolgáltatások számának növekedése A minősítési rendszerbe bevont vállalkozások, egységek száma A turisztikai honlap látogatottsága, a honlap szolgáltatásait igénybevevők száma A képzéseket sikerrel elvégzők száma A képzéseket elvégző munkanélküliek száma, ebből a képzések végén sikerrel elhelyezkedők száma

Hatás-indikátorok

20

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése A foglalkoztatási ráta növekedése A turizmusban foglalkoztatottak aránya A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése



-

Idegenforgalmi adóbevételek növekedése Magántőke bevonásának növekedése az idegenforgalomban



Megvalósítók

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, vállalkozások

Közreműködők

Önkormányzatok, Tourinform irodák, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, turisztikai vállalkozások, Bükki Településszövetség, civil szervezetek




2.1.1 Kistérségi turisztikai szervezet felállítása 2.2.1 Turisztikai kínálat fejlesztése 2.2.2 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Esélyegyenlőség


Környezeti hatások


Szervezetfejlesztés

2.1.1 Kistérségi turisztikai szervezet felállítása

Kommunikáció

Az intézkedésen belül hangsúlyosan jelennek meg az egyes tevékenységek között a kommunikáció fejlesztését célzó tevékenységek

Konkrét projektek

Kistérségi turisztikai klaszter létrehozása Turisztikai marketing komplex fejlesztése Turisztikai humánerőforrás-fejlesztés


21


Prioritás:


Operatív Program:

2.2. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése operatív program


2.2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése


Ahhoz, hogy a kistérség erősítse pozícióit Magyarország turizmusában, növelje turisztikai bevételeit, több szállóvendéget vonzzon, növekedjenek az átlagos tartózkodási idők, a turizmus jelenlegi fejlődési tendenciáit figyelembe véve, a minőségi kínálatot kell erősítenie. Ez a kistérség adottságaihoz igazodó turisztikai szolgáltatások fejlesztését jelenti; a turisztikai szolgáltatásfejlesztésben preferálni kell azokat, amelyekben a kistérség kiemelkedik, illetve komparatív előnnyel rendelkezik. A szolgáltatások fejlesztésén belüli az alábbi alprogramok fogalmazódnak meg.

A turisztikai szolgáltatások, termékek fejlesztése a turisztikai vonzerő növelése, a minőségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében

1. Innovatív és egyedi kínálati elemek fejlesztése, kialakítása Az innovatív, egyedi kínálati elemek egyrészt önmagukban vonzerőt jelenthetnek, másrészt a térség újrapozícionálásában játszanak jelentős szerepet. Ilyen elemek többek között a miskolctapolcai Barlangfürdő, a Technikai Csodák Palotája / Science Múzeum, a lillafüredi Rockmúzeum, a Csorba-tavi tematikus park, az Ónodi Országos állat és kirakodó vásár. Miskolcon az építészeti, kulturális, történelmi értékek kiemelése (pl. a belváros rehabilitációja, az Avas, a Diósgyőri vár, Tapolca és Lillafüred természeti értékeire, a Technikai Csodák Palotája / Science múzeum, újmassai őskohó, általában a történelmi, egyházi látnivalók, a kulturális intézmények, sport létesítmények), a kistérség többi településén az építészeti, kulturális és történelmi örökség helyreállítása, a helyi/regionális jelentőségű rendezvényturizmus feltételeinek fejlesztése. A kistérség gazdag építészeti, kulturális és történelmi örökséggel rendelkezik, ám ennek állapota gyakran elmarad a kívánatos szinttől, így ezen kínálati elemek nem jelentenek vonzerőt a kistérségbe látogatók számára. Fejlesztésük - a turizmusra gyakorolt jelentős hatásukon túl - egyben településfejlesztési, településrehabilitációs célokat is szolgál. Ennek érdekében a kistérség által ellátandó feladat az építészeti, kulturális és történelmi örökség „leltározása”, az egyes elemek állapotának felmérése, a fejlesztés jogi-pénzügyi-műszaki feltételeinek a meghatározása. 2. Komplex termék- és szolgáltatásfejlesztés A térség turisztikai kínálata akkor tud jelentős vonzerőt gyakorolni, ha a fejlesztések hálózati formában, a szolgáltatók közötti együttműködésre alapozva valósulnak meg. A térség a turizmus számos területén képes vonzó kínálatot felmutatni, de ezek továbbfejlesztése, hálózatba integrálása mindenképpen szükséges. Törekedni kell az egyes területeken belül a komplexitásra (terméktípuson belüli együttműködésre, illetve a többi terméktípus szolgáltatóival a kapcsolódási pontok kialakítására), a pozícionálásra, a speciális marketing-programok kialakítására, modellértékű fejlesztések, húzóprogramok megvalósítására. A komplex termék- és szolgáltatás-fejlesztés elsősorban az alábbi területeken képzelhető el: -

-

-

22

Fürdő, wellness és fitnesz turizmus – barlangfürdő, strandfürdők infrastrukturális és szolgáltatás-fejlesztése, komplex programcsomagok kialakítása (Miskolctapolca, Diósgyőr) Öko- és aktív – kerékpár-, lovas-, vízi, téli sportok – turizmus; túra útvonalak, ökoturisztikai útvonalak, öko-szemléletmódot támogató infrastruktúra fejlesztése, látogató-központok, erdei iskolák építése, kerékpáros útvonalak fejlesztése, sípályák, sífutó pályák fejlesztése, kapcsolódó szolgáltatások kiépítése, rendezvények szervezése, csónakkikötők, strandok, vízitúrázás fejlesztése, horgászszolgáltatások fejlesztése, vízisportok támogatása, kempingek fejlesztése, készítése, lovastúra útvonalak fejlesztése, lovasoktatók képzése (bükki települések, Pitypalatty völgye) Gasztronómia- és borturizmus; tanácsadás borászati és gasztronómiai termékfejlesztéshez, pozícionálás, borház, borút létrehozása, hagyományos éte-



-

Output-indikátorok

leket kínáló éttermek számára védjegyek kialakítása (Miskolc, bükki települések) Falusi turizmus – ősi mesterségek, hagyományos gazdálkodási módok, hagyományos ételkészítés bemutatása, falusi életmódot támogató pályázatok kiírása, tájházak kialakítása (Pitypalatty völgye, bükki települések)

3. Tematikus utak fejlesztése A tematikus utak fejlesztése az egyedi elemekre alapozva történhet (pl. Európai Vaskultúra Útjához tartozó látványosságok fejlesztése, tanösvények, Fürdők Völgye/Kövek völgye, üveghuták, történelmi örökségek tematikus hálózata stb.). Fontos az egyes helyszínek önálló életképessége, az egyes szolgáltatók specializációja, élményelemek bevitele, lehető legszélesebb kínálati skála kialakítása, interaktivitás, kapcsolódás más turisztikai vonzerőkhöz, autentikus megjelenésre való törekvés. - Innovatív/egyedi kínálati elemek száma - Új termékek és szolgáltatások száma - Kialakított tematikus utak száma, az utakba bekapcsolt elemek száma - Felújított, rehabilitált építészeti értékek, kulturális és történelmi örökségi helyszínek száma, felújítás értéke


-

Vendégéjszakák számának növekedése Átlagos tartózkodási idők növekedése

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése A foglalkoztatási ráta növekedése A turizmusban foglalkoztatottak aránya A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése Idegenforgalmi adóbevételek növekedése


-


Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Településszövetség

Közreműködők

-

Önkormányzatok, Tourinform irodák, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek


-



2.1.1 Kistérségi turisztikai szervezet felállítása 2.1.2 Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása 2.2.2 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Esélyegyenlőség



Az intézkedés közvetve járul hozzá a fenntartható fejlődéshez; az intézkedés keretében megvalósuló projektekkel szembeni elvárás, hogy a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfeleljenek. A kiválasztás során előnyben részesítendő az a projekt, amely a környezetvédelmi szempontokat fokozottabban érvényesíti, így a környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) terhelését lehetőség szerint csökkenti, a környezetvédelmi szempontokat a minimális elvárásokon túl érvényesíti.

Konkrét projektek

Öt kistérségi turisztikai zászlóshajó-projekt előkészítése


23


Prioritás:


Operatív Program:

2.2. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése operatív program

Intézkedés: Az intézkedés célja(i) Az intézkedés leírása,

2.2.2. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Helyi, regionális, országos, illetve nemzetközi szinten versenyképes turisztikai termékekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósítása A turistafogadás feltételeinek megteremtése érdekében a kistérségben fejlesztésre kerülnek mind mennyiségileg, mind minőségileg a szálláshelyek. Nagyobb, 3-4*-os szállodák építése indokolt Miskolcon a belvárosban, és a jelentősebb turisztikai területeken (Lillafüred, Miskolc-Tapolca), valamint kisebb specializált 2-3*-os panziók az agglomerációban, elsősorban valamilyen turisztikai attrakcióhoz, vagy programlehetőséghez kapcsolódóan (pl.: Bükk, lovas panziók, tóparti panziók). Az aktív turizmus kínálatát színesítik a létrehozandó kerékpárút-hálózatok, a lovastúra útvonalak, erdei kisvasutak, vagy a Sajó és a Hernád folyókon létesítendő komplex vízi létesítmények (csónakkikötő + kemping + kerékpárkölcsönző). Az agglomerációban található művelés alatt álló bányatavak részleges rekultivációjának megindításával elindítható Miskolc rekreációs puffer zónájának a fejlesztése, valamint a horgászturizmus nemzetközi szintű kiépítése. A lovas kocsival járható útvonalak feltérképezése, fejlesztése, hálózatba kapcsolása. A turisztikai attrakciók elérhetőségét közvetlenül biztosító felvezető utak, sétányok fejlesztése fontos eleme az infrastruktúrának. - Megvalósíthatósági tanulmányok készítése - Rekultivációs tervek készítése - Építési- és vízjogi létesítési tervek készítése - Kivitelezés - Kerékpárutak hossza (km); Új minőségi szálláshelyek száma (férőhely); Vízi komplexumok száma (db); Lovas túraútvonalak hossza (km)

tevékenységek:

Output-indikátorok Eredményindikátorok

-

Kerékpárutat használók száma (fő); Vízitúrázók száma (fő); Vendégéjszakák száma (db)

Hatás-indikátorok

-

A turizmusban foglalkoztatottak aránya növekszik (fő); A munkanélküliségi ráta csökkenése (%);Idegenforgalmi adóbevételek növekedése (mFt; %)


-

Megvalósítók

-

Közreműködők

-

A kistérség turisztikailag frekventált területei, a Sajó és a Hernád menti települések, a bükki települések, Pitypalatty völgy települései, a bányatavak menti települések Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, helyi önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Bükki Településszövetség Helyi önkormányzatok, Tourinform irodák, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek

Végső kedvezményezettek Kapcsolódás egyéb programokhoz

-


2.1.1 Kistérségi turisztikai szervezet felállítása 2.1.2 Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása 2.2.1 Turisztikai kínálat fejlesztése

Esélyegyenlőség



Az intézkedés közvetlen hatással van a fenntartható fejlődésre, ezért az infrastruktúra kialakításánál fokozott figyelemmel kell eljárni. Szem előtt kell tartani a fejlesztésben érintett területek környezeti fenntarthatóságát a projekt kidolgozása során. Minőségi (minimum 3*-os) szálláshelyek fejlesztése Vízi komplexumok építése a Sajó és a Hernád mentén Kerékpárutak építése (Miskolc-Kistokaj-Mályi-Nyékládháza-SajószögedTiszaújváros; Miskolc-Felsőzsolca-Szikszó-Aszaló-Gibárt-Vizsoly-Gönc; Miskolc-Eger; Miskolc-Edelény) Bányatavak rehabilitációja (Csorba, Debreceni, Gólem, Mályi, Nyéki), turisztikai hasznosítása Kistokaj község területén lévő halastó környékén turisztikai kemping és fogadó létesítése

Konkrét projektek

24



Prioritás:

3. Településfejlesztés

Operatív program:

3.1. Az épített környezet fejlesztése operatív program

Intézkedés Az intézkedés célja(i)

3.1.1. Településközpontok létrehozása, fejlesztése

Az intézkedés leírása

A ’70-es-’80-as évek urbanizációs növekedése következtében felduzzadt lélekszámú nagyközségekben, kisvárosokban, valamint a megyeszékhelyen településközpontok és alközpontok kialakítására és fejlesztésére kerül sor. A fejlesztés keretében a települések hiányzó központjai kialakulnak, a közterületek, és az épületállomány megújul, új közösségi és közigazgatási funkciókkal gazdagodik.

tevékenységek:

-

Új településközpontok és alközpontok létrehozása, illetve funkciójukat vesztett központok revitalizációja a nagyközségek, kisvárosok, és Miskolc közösségi és közigazgatási színtereinek megteremtése érdekében

-

Megvalósíthatósági- és környezeti hatástanulmányok készítése a területek fejlesztését illetően Településszerkezeti tervek készítése Építészeti tervek készítése Kivitelezés

Output-indikátorok

-

Létrehozott új településközpontok és alközpontok száma, alapterülete (db, m2)


-

Új intézményi funkciók száma (db) Új rendezvények száma (db) A településközpontot használók száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A település térségi (régiós) szerepe erősödik (a településre látogatók száma nő) Csökken a településről elvándorlók száma (fő) Az ügyfelek (lakosság) elégedettsége növekszik (elégedettségi ráta %)


-

Miskolc, Sajószentpéter, Felsőzsolca, Szirmabesenyő, Bükkszentkereszt

Emőd,

Nyékládháza,

Bőcs,

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, az érintett települések önkormányzatai

Közreműködők

-

A helyi lakosság, vállalkozások


-

A település és a térség lakossága, helyi és térségi vállalkozások, civil szervezetek


3.1.2 Egységes településkép kialakítása

Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetlenül szolgálja az esélyegyenlőséget az által, hogy a központok és alközpontok közelebb hozzák a szolgáltatási és közösségi funkciókat a fogyatékos és hátrányos helyzetű emberek számára, a térségi központ funkciók kialakulásával a térségi különbségek csökkennek


Az intézkedés keretében biztosított a környezeti fenntarthatóság, hiszen a projektek keretében megújuló tereket és épületállományokat (műemléki épületek is) a helyi önkormányzatok az új funkciók révén képesek lesznek hosszú távon üzemeltetni. A projektnek környezetbarát módon kell megvalósulnia és meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak.

Konkrét projektek

3.2.3 A mikrokörzetek közigazgatási funkcióinak erősítése

Építészeti tervtanulmányok és településszerkezeti tervek kidolgozása 8 településre Engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk készítése 8 településre


25


Prioritás:


Operatív program:


Intézkedés Az intézkedés céljai

3.1.2. Egységes településkép kialakítása


Az intézkedés keretében a kistérség településein elindul az egységes településkép megteremtése az által, hogy települési és mikrotérségi tervek készülnek az összehangolásra, a közterületek fejlesztésére, közterületi utcabútorok, látványelemek, tájékoztatási rendszerek elhelyezésére. A középületek és közintézmények, de a települési szempontból jelentős utcák, utcarészletek egységes karakter és színdinamikai terv alapján megújulnak.

tevékenységek:

-

A kistérség településeinek arculatváltása, egységes településkép és mikrotérségi karakter megteremtése.

-

Megvalósíthatósági- és építészeti tervtanulmányok készítése a területek fejlesztését illetően Építészeti tervek elkészítése, színdinamikai tervek elkészítése Kivitelezés

Output-indikátorok

-

Az átépített épületek száma és alapterülete (db, m2) Kihelyezett egyéb épített elemek száma (db)


-

Javul a településkép Erősödik a helyi lakosság lokálpatriotizmusa

Hatás-indikátorok

-

A települések imázsa átalakul Nő a térség idegenforgalmi potenciálja


-

A kistérség valamennyi települése

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, az érintett települések önkormányzatai

Közreműködők

-

A helyi lakosság, vállalkozások


-

A település lakossága, helyi vállalkozások, civil szervezetek



Esélyegyenlőség

Az egységesebb településkép kialakulásával a térségi különbségek csökkennek, amely közvetve hat az esélyegyenlőségre való törekvésre.


Az intézkedés során megvalósuló munkálatoknak környezetbarátnak kell lenniük, meg kell felelniük a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. A létrejövő fejlesztések fenntartásáról a helyi önkormányzatoknak és a helyi lakosságnak együttesen kell tudni gondoskodnia, ezért kiemelten fontos a fejlesztési partnerség létrehozása

Konkrét projektek

3.1.4. Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja

26

Átfogó elemző tanulmány a kistérség településeinek építészeti karaktervizsgálatára Mikrotérségi típustervek elkészítése a főbb látványelemekre (buszmegállók, utcabútorok, tájékoztatási rendszerek)



Prioritás:


Operatív program:



3.1.3. Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása A telepszerű lakókörnyezetben élők lakókörülményeinek javítása, emberibb életfeltételek teremtése a leghátrányosabb helyzetben élő családok számára. A telepszerű lakókörnyezetek, kolóniák felszámolása.


Az intézkedés a térség településeinek általában peremterületein elhelyezkedő, legnagyobb részt romák által lakott településrészek rehabilitációját valósítja meg. Fontos feladatként jelenik meg a lakóházak komfortfokozatának növelése és a településrészeket a központtal összekötő műszaki infrastruktúra (út, közmű) kiépítése és folyamatos korszerűsítése. Az intézkedés keretében komplex programokkal összekötve elindul a telepek felszámolása.

tevékenységek:

-

A rehabilitációban érintett területek pontos feltérképezése, összesítése Megvalósíthatósági, társadalmi és környezeti hatástanulmányok készítése Tervezés Kivitelezés

Output-indikátorok

-

Komfortosított házak száma, alapterülete (db, m2) Felszámolt telepek, kolóniák száma, lakásállománya (db) Burkolt utak és csatornarendszerek hossza (km)


-

Az új lakókörnyezetbe költözők száma (fő) Komfortosan élő lakosság létszáma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A település megjelenése javul A hátrányos helyzetű rétegek életkörülményei javulnak A település imázsa átalakul A hátrányos helyzetű rétegek szegregációja csökken


-

Miskolc (Vasgyár, Zsarnai és Szondi-telep, Kőbányai kolónia) Köröm, Alsózsolca, Onga, Berzék, Sajópetri, Sajólád, Ónod, Emőd

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a területek tulajdonosai, kezelői, a helyi önkormányzatok

Közreműködők

-

Vállalkozások, civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzatok


-

Helyi lakosság, vállalkozások, civil szervezetek


3.1.2. Egységes településkép kialakítása 3.1.4. Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatását célzó komplex programok

Esélyegyenlőség

Az intézkedés kiemelt szerepet kap az esélyegyenlőség megteremtésében és a társadalmilag leginkább támogatásra szoruló rétegek életminőségének javításában, a szegregáció csökkentésében.


A telepszerű lakókörnyezetek felszámolása és különösen az újratermelődésük megakadályozása, csak komplex támogató programok eredményeként lehetséges, amelyben a telepeken élők is aktívan részt vesznek képzések és foglalkoztatási projektek révén.

Konkrét projektek

Telepfelszámolási terv készítése a kistérségre Teleprehabilitációs akciók


27


Prioritás:


Operatív program:



3.1.4. Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja A kistérségben lévő rozsdaövezetek felszámolása, új funkciókkal való megtöltése. A kihasználatlan barnamezős területek, valamint a volt katonai létesítmények közösségi – kulturális és turisztikai – célú hasznosítása. A kistérségben számos olyan rozsdaövezet, és barnamezős iparterület, valamint volt katonai objektum található, amelyek elvesztették funkciójukat, épületállományuk és infrastruktúrájuk pusztul. E létesítmények rehabilitációja néhány speciális esetben a nem ipari célú újrahasznosítás reményében kell, hogy megtörténjen, a jellegükből adódóan (pl.: ipari műemlék, turisztikailag frekventált elhelyezkedés, stb.) a jövőben inkább közösségi célokat kell, hogy szolgáljanak. Az intézkedés keretében ezeknek a létesítményeknek a rehabilitációja történik meg, kifejezetten azzal a céllal, hogy a jövőben az adott település szerves részeként, valamilyen közösségi funkciót betöltve integráns részei legyenek a településszerkezetnek. - A rehabilitálásra szoruló területek pontos feltérképezése - Megvalósíthatósági- és környezeti hatástanulmányok készítése a területek fejlesztését illetően - Építészeti és közmű tervek elkészítése - A területek rehabilitálása, új funkciókkal való megtöltése


tevékenységek

Output-indikátorok

-

Rehabilitált területek nagysága (m2, ha); Felújított épületek száma (db)


-

Új funkciók száma (db); Új rendezvények száma (db); Az új létesítményeket igénybevevők száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A település megjelenése javul; A település imázsa átalakul


-

Miskolc-Diósgyőr, Miskolc-Egyetemváros, Lillafüred, Sajószentpéter Kisvárosok és községek alulhasznosított, felhagyott ipari és mezőgazdasági melléküzemági területei

Megvalósítók

-

A területek tulajdonosai, kezelői; a helyi önkormányzatok

Közreműködők

-

Vállalkozások, civil szervezetek


-

Helyi lakosság, vállalkozások, civil szervezetek, turisták


2.2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése 3.1.2. Egységes településkép kialakítása 3.1.3. Telepszerű lakókörnyezetek rehabilitációja

Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetve járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a kiegyenlítettebb területi fejlődés, és a foglalkoztatási szint növelése révén.


Az intézkedés hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, mivel nem új területek von el a környezetből, hanem felhagyott területeket rehabilitál. Az intézkedés céljából adódóan a területek rehabilitálása révén a lokális szennyezések, környezetterhelések megszűnnek, a negatív városképi elemek eltűnnek.

Konkrét projektek

− − − − − −

28

Miskolc Diósgyőr városrészen a volt Vasgyár területének egy részének és a vasgyári kolóniának a rehabilitálása Miskolc-Egyetemváros volt Fűtőmű épületegyüttesében a Science Múzeum kialakítása Lillafüreden a Szikla volt katonai objektumban a Rock Múzeum kialakítása Lillafüredi volt laktanya hasznosítása, funkcióváltása Sajószentpéteren a volt üveggyár területe egy részének rehabilitálása Volt TSZ majorok hasznosítása



Prioritás:


Operatív program:

3.2. Lakossági és közszolgáltatások fejlesztése operatív program


3.2.1. A tömegközlekedés fejlesztése A kistérség településeiről Miskolc és a mikrokörzet-központok gyors és kiegyensúlyozott elérésének biztosítása. A lakossági és közszolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférés, valamint a mikrotérségi központok tervezett megerősítése megköveteli a közlekedés bizonyos mértékű átszervezését. Az intézkedés nemcsak a járatok sűrűségének felülvizsgálatát és módosítását jelenti, hanem részét képezi az útvonalak újratervezése, racionalizálása is, mely összefügg az említett mikrokörzetek központjainak elérhetőségével. A járatok (át)szervezése oly módon történik, hogy lehetőség szerint minél több járat érintse a mikrotérségek központjait, annak érdekében, hogy a lakosság elintézhesse felmerülő teendőit. Ezen túlmenően az elővárosi vasúti közlekedés tanulmány szintű kidolgozása is fontos feladat. - Megvalósíthatósági és környezeti hatástanulmány készítése - Tervezés - Járatok átszervezése - Szükség esetén új buszmegállók kijelölése és kivitelezése


tevékenységek

Output-indikátorok

-

Elkészült tanulmányok (db) Átszervezett járatok száma és sűrűsége (db) Az egyes járatok közötti követési idő (perc)


-

Új járatokat igénybe vevők száma (fő) Elérési idő rövidülése (óra)

Hatás-indikátorok

-

Nő a helyi lakosság elégedettsége (elégedettségi ráta %) A mikrotérségi központok szerepe erősödik


-

A kistérség teljes területe, valamennyi település

Megvalósítók

-

Borsod Volán Rt., MVK Rt, MÁV Rt.

Közreműködők

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, helyi önkormányzatok


-

A térség lakossága


3.2.2. A térségi útkapcsolatok fejlesztése

Esélyegyenlőség

A tömegközlekedés fejlesztése az elérhetőség javítása révén hozzájárul a területi egyenlőtlenség csökkentéséhez és az esélyegyenlőség megteremtésével.


Az intézkedés nem irányul közvetlenül a fenntartható fejlődésre, ugyanakkor a Borsod Volán Rt. a miskolci kistérségben a legkorszerűbb járműveit működteti a magas járatsűrűség és az ezt megkövetelő üzembiztonság miatt, ezért az intézkedés hozzájárul a környezetvédelemhez.

Konkrét projektek

3.2.3. A mikrokörzetek közigazgatási funkcióinak erősítése

Forgalomszervezési tanulmány készítése a kistérségre Elővárosi vasúti közlekedési tanulmány készítése az ózdi, kazincbarcikai és a mezőkövesdi kistérséggel együttműködésben


29


Prioritás:


Operatív program:



3.2.2. A térségi útkapcsolatok fejlesztése


Az intézkedés alapvetően magába foglalja az elkerülő és átkelési útszakaszok, a rossz minőségű, gyenge áteresztőképességű főútvonalak, illetve a belső elérhetőségeket szolgáló útvonalak építését és fejlesztését.

tevékenységek

-

Megvalósíthatósági és környezeti hatástanulmányok készítése Engedélyezési tervek elkészítése Területbiztosítás (kisajátítások, régészeti feltárások) Kivitelezés, építés

Output-indikátorok

-

Elkészült útvonalak hossza (km) Megépült és korszerűsített útvonalak száma (db) Létrejött új forgalmi sávok száma, hossza (db, km)


-

Növekszik az utazási sebesség (km/h) Csökken az átkelési idő (h) Gördülékenyebb lesz a forgalom, javul az elérési idő (óra)

Hatás-indikátorok

-

Növekszik a közlekedésbiztonság Hatékonyabb lesz az áruszállítás


-

Miskolc Sajószentpéter-Kazincbarcika Kistokaj-Sajópetri-Alsózsolca A 37-es főút Felsőzsolca és Gesztely között Sajószentpéter-Sajóbábony szakasz Bükkszentkereszt- Hór-völgye

Megvalósítók

-

A B.-A.-Z. megyei Állami Közútkezelő Kht.

Közreműködők

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a helyi önkormányzatok


-

A közlekedésben részt vevők (helyi lakosság, vállalkozások, stb.)


3.2.1. A tömegközlekedés fejlesztése

A települések közötti elérési idő javítása, annak érdekében, hogy az egyes szolgáltatások a kistérség perifériáján elhelyezkedő településekről is egyenlő eséllyel, komfortosan igénybe vehetőek legyenek.

Esélyegyenlőség

Az intézkedés eredményeként a periférikus települések és a mikrotérségek elérhetősége javul, amely hozzájárul az esélyegyenlőség megvalósulásához.


A főutak áteresztőképességének javításával a környezeti terhelés bizonyos szempontból csökken, ugyanis az intézkedés közvetlenül nem idézi elő a forgalom növekedését, viszont segítségével elkerülhető a forgalmi dugók kialakulása, így bizonyos mértékben csökkenthető a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége.

Konkrét projektek

30

Miskolc északi elkerülő út építése Muni-Köröm Sajószentpéter-Kazincbarcika elkerülő út építése Kistokaj (M30 csomópont) – Sajópetri-Alsózsolca elkerülő út építése Miskolc-Tapolca – Kisgyőr út előkészítése Bükkszentkereszt-Hór-völgyi út előkészítése, építése Kisgyőr-Sály út előkészítése, építése



Prioritás:


Operatív program:



3.2.3. A mikrokörzetek közigazgatási funkcióinak erősítése A mikrokörzeti központok fejlesztése, térségi funkcióik erősítése.


Az intézkedés keretében a közigazgatási funkciók decentralizációja, mikrokörzet központú telepítése történik meg, illetve a jelenleg szétszórtan működő funkciók koncentrációja a mikrotérségi központba.

-

Részletes megvalósítási tanulmány készítésével a lehetőségek és igények pontos felmérése Tervezés Kivitelezés, szervezés

Output-indikátorok

-

Decentralizált hivatalok és funkciók száma (db)


-

Decentralizált ügyintézések száma (db) A szolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

Megindul az elővárosok, térségi központok fejlődése A mikrotérségben a lakosság elégedettsége komfortérzete nő


-

Mikrokörzet központok

Megvalósítók

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, helyi önkormányzatok

Közreműködők

Államigazgatási szervek


A lakosság



tevékenységek:

-

3.2.1. A tömegközlekedés fejlesztése 3.2.4. A Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása 3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása

Esélyegyenlőség

A közigazgatási funkció mikrokörzeti szinten történő erősítése alapvetően hozzájárul az adott település fejlődéséhez, a fejlődés motorjaként kiemelt szerepet kap a területi különbségek csökkentésében, így számottevő közvetlen hatással bír az esélyegyenlőség megteremtésére.

Környezeti hatások

Az intézkedés nem irányul közvetlenül a fenntartható fejlődésre, ugyanakkor minden támogatott projektnek környezetbarátnak kell lennie, azaz minimális elvárás, hogy meg kell felelniük a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. A kiválasztás során előnyben részesítendő az a projekt, amely a környezetvédelmi szempontokat fokozottabban érvényesíti, így a környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) terhelését lehetőség szerint csökkenti, technológiái, termékei és szolgáltatásai fejlesztésekor a környezetvédelmi szempontokat a minimális elvárásokon túl érvényesíti.

Konkrét projektek

Feladatellátási tanulmány készítése, modell felállítása Mikrotérségi modell elindítása egy kiválasztott mikrokörzetben


31


Prioritás:


Operatív program:



3.2.4. Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása


A térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása keretében az egészségügyi intézményeknek, az orvosi, gyermekorvosi és fogorvosi rendelőknek olyan integrált hálózata jönne létre, amely közel egyenletesen fedi le a térség településeit, biztosítva az alapellátáshoz való hozzáférést. A személyi állomány biztosításával, illetve az eszközállomány korszerűsítésével a kisebb településeken is javulna az egészségügyi ellátás rendszere, így csökkenne az ellátásban jelenleg tapasztalható polarizáltság, a nagy minőségbeli különbségek mérséklődnének. A települések szociális intézményekkel való lefedettségének összehangolása hasonlóan fontos feladat – így az idősgondozás, az otthoni ápolás, a fogyatékos és szenvedélybetegek ápolása – és egyéb szociális ellátásoknak nemcsak a színvonala növekedhetne, hanem a területi integrációnak köszönhetően költséghatékony működtetésük is megvalósulhatna.

A kistérség településein az egészségügyi és szociális szolgáltatások területi kiegyenlítése, a mikrokörzeti funkciómegosztások bevezetése, a hálózat részét képező egészségügyi és szociális centrumok humán- és eszközállományának javítása.

-

tevékenységek:

Helyszíni vizsgálat, területi különbségek feltérképezése Tervezés, hálózat kialakítása Tervek megvalósítása, kivitelezés

Output-indikátorok

-

A hálózat részét képező egészségügyi és szociális intézmények száma (db) Költséghatékonyság növekedés mértéke (megtakarítás mFt) Korszerűsített intézmények száma (db)


-

Az ellátottak száma (fő) Ellátási színvonal emelkedése

Hatás-indikátorok

-

Javul a kistérség lakosságának életszínvonala, egészségi állapota


-

A miskolci kistérség minden települése

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a helyi önkormányzatok, egészségügyi szolgáltatók, szociális intézmények

Közreműködők

-

A települési önkormányzatok, egészségügyi szolgáltatók, szociális intézmények


-

A helyi lakosság



Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetlen célja az esélyegyenlőség növelése, annak érdekében, hogy a kistelepüléseken élő lakosság számára is jó minőségben hozzáférhetővé váljanak a szociális- és egészségügyi szolgáltatások.


A tervezett intézkedések nincsenek közvetlen hatással a környezeti fenntarthatóságra, a feladatellátás keretében az önkormányzatok a normatív állami finanszírozás alapján működtetik az intézményeket.

Konkrét projektek

32

3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása

Tanulmány készítése a feladatellátás mikrokörzet szintű szervezésére Kijelölt központok, és alközpontok fejlesztése



Prioritás:


Operatív program:



3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása A versenyképes, korszerű oktatás feltételeinek megteremtése, mikrokörzet központú funkciómegosztások előkészítése


Az intézkedés keretében a területi különbségek csökkentése érdekében a kistérség iskoláinak integrált hálózata jönne létre. Az oktatás színvonalának javítása miatt a kis létszámú, kevésbé gazdaságosan fenntartható iskolák fokozatos funkcióváltására kerülne sor, míg a színvonalasabb, a több tannyelvű és a művészeti és egyéb oktatásra is hangsúlyt helyező iskolákat tovább erősítenék a mikrotérségek. Így létrejöhetne a kisebb települések önkormányzatai között a feladatok megosztása, a funkcióváltásra kényszerülő iskolák egyéb önkormányzati alap- és önként vállalt feladatokkal történő felruházásának előkészítése. Ennek eredményeként lennének olyan települések, ahol az oktatási funkció tovább erősödik, míg más településeken az idősgondozás, vagy az iskola épület gazdasági célra történő hasznosítása menne végbe.

tevékenységek:

-

Helyszíni vizsgálat, eredményességi különbségek feltérképezése Tervezés, hálózat kialakítása Tervek megvalósítása

Output-indikátorok

-

Integrált iskolák száma (db) Érintett tanulók száma (db)


-

Az új rendszerben tanulók száma (fő) Ingázó tanulók száma (fő) A költségtakarékosság mértéke (mFt)

Hatás-indikátorok

-

Továbbtanulási ráta (%) Lemorzsolódási ráta (%)


-

A kistérség teljes területe.

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a helyi önkormányzatok

Közreműködők

-

A helyi általános iskolák, a helyi önkormányzatok


-

A helyi lakosság



Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetlen célja az esélyegyenlőség növelése, annak érdekében, hogy a kistelepüléseken, szerényebb lehetőséggel induló diákok számára is lehetővé váljon a továbbtanulás a legjobb közép- és felsőoktatási intézményekben.


A térségi oktatási hálózatok kialakítása közvetlenül nincs kapcsolatban a környezeti fenntarthatósággal.

Konkrét projektek

3.2.4. Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

Mikrotérségi szintű tanulmányok készítése az oktatásszervezésről és a funkcióváltásról Térségi oktatási központok létrehozásának elindítása


33


HORIZONTÁLIS PROGRAM

Horizontális prog- Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (elsősorban romák) felzárkóztaram: tását célzó komplex programok (képzés, foglalkoztatás, támogató szolgáltatások) A program céljai

A társadalmi szempontból leginkább támogatásra szoruló rétegek, elsősorban a romák szociális helyzetének javítása, felzárkóztatása, integrálódási feltételeinek megteremtése, visszavezetése az elsődleges munkaerőpiacra.

A program leírása

A program átfogóan, az intézkedésekkel összhangban próbálja javítani a hátrányos helyzetű rétegek helyzetét. Ennek érdekében a programnak szerves részét alkotja a szakképzés, amely segítségével a munkaerőpiacra bevezethetőek lesznek a tartósan munkanélküli fiatalok, akik egyáltalán nem rendelkeznek szakképesítéssel, illetve az idősebbek, akik nem piacképes szakmával rendelkeznek. Nagy hangsúlyt kell fordítani a bevont célcsoport motivációs és mentális támogatására is, hogy az addig demoralizált rétegek is érdekeltek legyenek a tartós munkanélküli státuszból való kilépésben. A program ezért túlmutat az egyszerű közmunkaprogramokon, hiszen a fő cél nem az időszakos foglalkoztatás, hanem az elsődleges munkaerőpiacra történő (re)integráció segítségével tartós munkahely szerzésének az elősegítése, ezért az egyéni fejlesztés kiemelt fontosságú. A képzésen túl kiemelten fontos a szakképzést sikeres vizsgával zárók támogatott foglalkoztatása is. Elsősorban olyan szakterületekre érdemes képezni a programban részt vevő célcsoportot, amely amellett, hogy piacképes állást jelent és lehetőséget ad a további foglalkoztatásra, segíti a társadalmi kohéziót, és akár az önkormányzatok munkáját is segíti. Ilyen például az OKJ-s vizsgával rendelkező parképítők és útfenntartó munkások, illetve ahol erre lehetőség nyílik (pl. a Pittypalaty-völgy) erdőművelők foglalkoztatása, vagy az egyes településeken élő idős emberek gondozásában is segítséget nyújtó szociális asszisztensi - szociális gondozói illetve gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelői munkakör. Utóbbi azért is kap kiemelt jelentőséget, mert a program során hasonló végzettséget szerző részcsoportra a későbbiekben nagy feladat hárulhat – ők tudják ugyanis a leginkább életviteli tanácsokkal elérni a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját, beilleszkedését. A szociális támogatásnak a képzésen és a támogatott foglalkoztatáson túl részét kell, hogy képezzék az ezek mellett megjelenő egyéb szociális támogatások is. Szükség esetén életvezetési tanácsadást kell nyújtani, illetve a roma fiatalok és gyermekek beiskolázását is támogatni kell, hogy lehetőségük legyen a hátrányos helyzetből történő kitörésre.

-

Az egyes településeken élő hátrányos helyzetű rétegek helyzetének pontos feltérképezése, tanulmányok készítése Toborzás-kiválasztás Képzési-szakképzési programok indítása, tréningek tartása Munkatapasztalat-szerzés támogatása Foglalkoztatás Moderátori hálózat működtetése a lemorzsolódás minimalizálásáért Szociális tanácsadás

Output-indikátorok

-

Oktatásba-képzésbe bevont emberek száma (fő) Szociális támogatásba bevont források összege (mFt) A komplex programokba bevontak száma (fő)


-

Az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma (fő) Sikeres OKJ-s vizsgát tevők száma (fő)

tevékenységek

34

-



Hatás-indikátorok

-


-

A Miskolci kistérség valamennyi települése, különösen a romák által sűrűn lakott települések

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása A helyi önkormányzatok Cigány kisebbségi önkormányzatok Civil szervezetek

Közreműködők

-

Vállalkozások Civil szervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok

-

A hátrányos helyzetű rétegek, a helyi lakosság


Stabilizálódik a hátrányos helyzetű rétegek megélhetése, nő a jövedelmük Csökken az egyes etnikai csoportok közötti súrlódások mértéke Javul a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi helyzete Javulnak az életkörülményeik Erősödik a helyi társadalmi kohézió Csökken a rendszeres szociális segélyezésből élők száma és aránya


3.1.3. Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása

Esélyegyenlőség

Az egész program legfontosabb célja a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése, a lemaradás csökkentése, a leszakadásuk megállítása.


A programok végrehajtása során figyelembe kell venni a fenntartható fejlődés követelményét, ennek megfelelően kell azokat kialakítani. Egyes részfeladatok szolgálhatják a környezettudatosabb magatartás kialakítását, a lakókörnyezet fejlesztésétől a természetközeli munkahelyek (pl. erdőművelő) teremtéséig.

Konkrét projektek

1.1.4. Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése

Kistérségi szintű komplex foglalkoztatási program


35


4.1 Intézkedések mikrotérségi relevanciája

Turizmusfejlesztés

Gazdaságfejlesztés

Vállalkozásfejlesztés operatív program

Befektetés-ösztönzési operatív program A turizmus intézményi és értékesítési hátterének a megteremtése operatív program

Településfejlesztés

Lakossági és közszolgáltatások fejlesztése

Horizontális program

36

szirmabesenyői

sajókápolnai

nyékládházai

felsőzsolcai

A gazdaságf ejlesztés intézményi hátterének a megerősítése V állalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások f ejlesztése K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt f ejlesztése Bef ektetőket f ogadó intézményrendszer létrehozása Bef ektetésre alkalmas területek f ejlesztése, előkészítése

9 9 9 9 9 9 9

Kistérségi turisztikai intézményrendszer működtetése

9 9 9 9 9 9 9

Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása (mini klaszter)

9 9 9 9 9 9 9

A turisztikai szolgáltatások Turisztikai attrakciók f ejlesztése fejlesztése operatív Turisztikai inf rastruktúra f ejlesztése program

Az épített környezet fejlesztése operatív program

emődi

Intézkedések

bőcsi

Operatív program

miskolci

Prioritás

Mikroté rsé ge k

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

O

9

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

Településközpontok létrehozása, f ejlesztése

9 9 9 9 9 9 9

Egységes településkép kialakítása

9 9 9 9 9

O

O

Telepszerű lakókörnyezetek f elszámolása

9 9 9 9 9

O

O

Felhagyott ipari telephelyek és katonai létesítmények rehabilitációja

9 9 9 9 9 9 9

A tömegközlekedés f ejlesztése

9 9 9 9 9 9 9

A térségi útkapcsolatok f ejlesztése

9 9 9 9 9 9 9

A mikrokörzetek közigazgatási f unkcióinak erősítése Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

9 9 9 9 9 9 9

Térségi oktatási hálózatok kialakítása

9 9 9 9 9 9 9

Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (elsősorban romák) f elzárkóztatását célzó komplex programok (képzés, f oglalkoztatás, támogató szolgáltatások)

9 9 9 9 9 9 9

9 9 9 9 9 9 9



5 A program indikatív költségtáblája A FORRÁSOK EREDETE PRIORITÁSOK Ope ratív progr am ok

SAJÁT FORRÁS STRUKTURÁLIS ALAP REGIONÁLIS FORRÁS ÖSSZES KÖLTSÉG 2007-2013

2007-2013

2007-2013

2007-2013

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

V állalk ozás fe jle s zté s ope ratív program

Be fe k te té s ös ztönzé s i ope ratív pr ogram

A gazdaságf ejlesztés intézményi hátterének a megerősítése

38 500

0

40 000

78 500

V állalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások f ejlesztése

579 000

2 361 000

50 000

2 990 000

K+F és innovációs

150 000

1 800 000

221 500

2 171 500

Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt f ejlesztése

14 000

528 000

0

542 000

Bef ektetőket f ogadó intézményrendszer létrehozása

115 600

0

77 200

192 800

Bef ektetésre alkalmas területek f ejlesztése, előkészítése

874 500

2 985 000

120 000

3 979 500

70 000

0

35 000

105 000

59 000

228 000

0

287 000

9 000

0

120 000

129 000

4 870 000

7 700 000

125 000

12 695 000

270 000

1 000 000

180 000

1 450 000

210 000

600 000

25 000

835 000

195 000

1 620 000

0

1 815 000

1 310 000

7 990 000

0

9 300 000

8 000

0

27 000

35 000

0

0

0

0

240 000

2 350 000

30 000

2 620 000

203 500

1 800 000

31 500

2 035 000

175 000

1 575 000

0

1 750 000

0

4 000 000

0

4 000 000

9 391 100

36 537 000

1 082 200

47 010 300

TURIZM USFEJLESZTÉS Kistérségi turisztikai szervezet f elállítása Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása (mini klaszter) Turisztikai attrakciók A turis ztik ai f ejlesztése s zolgáltatás ok Turisztikai fe jle s zté s e ope ratív inf rastruktúra pr ogram f ejlesztése TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A turizm us inté zm é nyi é s é rté k e s íté s i hátte ré ne k a m e gte re m té s e ope ratív program

Az é píte tt k ör nye ze t fe jle s zté s e ope ratív pr ogram

Településközpontok létrehozása, f ejlsztése Egységes településkép kialaíktása Telepszerű lakókörnyezetek f elszámolása Felhagyott ipari telephelyek és katonai létesítmények rehabilitációja A tömegközlekedés f ejlesztése

Lak os s ági é s k özs zolgáltatás ok fe jle s zté s e ope ratív pr ogram

A térségi útkapcsolatok f ejlesztése* A mikrokörzetek közigazgatási f unkcióinak erősítése Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

Térségi oktatási hálózatok kialakítása Hátrányos he lyze tű társ adalm i ré te ge k fe lzárk óztatás át cé lzó horizontális

MINDÖSSZESEN V alamennyi összeg e.Ft-ban szerepel. * Á llami f eladat, ezért nem került költségelésre


37


6 A program elindítása, a 2006-os év feladatai A Kistérségi Társulás annak érdekében, hogy a programot sikeresen végre tudja hajtani, illetve a 2007-től megnyíló EU-s forrásokat már a rendelkezésre állástól kezdve sikeresen pályázhassa szükséges, hogy egyes előkészítő tevékenységeket már 2006-ban elindítson. Az alábbiakban azokat az előkészítő tevékenységeket gyűjtöttük össze amelyek 2006-ban indításra kell, hogy kerüljenek, akár úgy is, hogy áthúzódó 2007-es folytatásuk is lesz. A 2006-os év során elindítandó intézkedések: 1.1.1. A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése Az intézkedés keretén belül már a 2006-os év elején (sőt esetleg már 2005. végén) készíteni kell egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely modellezi az iroda működését (szervezeti keretek, nyújtott szolgáltatások, stb.), és üzleti tervet is tartalmaz a működésre, fenntarthatóságra vonatkozóan. Úgy gondoljuk, hogy ezt a dokumentumot 8-10 szakértői nap alatt el lehet készíteni. A kidolgozás becsült költsége: 400 000 Ft + 20% ÁFA A kidolgozást csak saját forrásból lehet finanszírozni, tehát a Kistérségi Társulásnak kell finanszíroznia (a településeknek kell összeadnia a forrást), és külső szakértőt kell bevonni a tevékenységre.

1.1.1. A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése A létrejött üzleti terv alapján a kistérségi gazdaságfejlesztési irodát már 2006-ban fel kell állítani annak érdekében, hogy 2007-től eredményesen tudja támogatni a kistérség vállalkozásait. Feltételezve, hogy a 2006-os indulóév egyrészt csonka év lesz ebből a szempontból, másrészt a felfejlesztés fokozatosan történik ezért a költségek az első időszakban viszonylag alacsonyak. Az iroda felállításának, beindításának költsége 2006-ban: 2 000 000 Ft – 5 000 000 Ft

1.2.1. Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása A kistérségben található ipari parkok és zöldmezős területek eredményes hasznosítása céljából megfogalmazásra került a befektetői intézményrendszer létrehozása. Ezt a feladatot úgyszintén 2006-ban kell elindítani. Az intézkedés keretén belül már a 2006-os év elején (sőt esetleg már 2005. végén) készíteni kell egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely modellezi az iroda működését (szervezeti keretek, nyújtott szolgáltatások, stb.), és üzleti tervet is tartalmaz a működésre, fenntarthatóságra vonatkozóan. Az intézkedés esetleg összehangolható az 1.1.1 intézkedéssel, de ezt csak a konkrét vizsgálatok és elemzések után szabad kimondani. A kidolgozás becsült költsége: 400 000 Ft + 20% ÁFA Szervesen kapcsolódik ehhez az intézkedéshez a befektetői portfolió elkészítése, amelynek keretén belül 2006-ra az adatgyűjtés informatikai hátterének a megteremtését lehet célul kitűzni. A kidolgozás becsült költsége: 500 000 Ft + 20% ÁFA

38



2.1.1. Kistérségi turisztikai szervezet felállítása A komplex, integrált, specifikumokra építő turizmus fejlesztése megköveteli a térség idegenforgalmának infrastrukturális, szolgáltatás-, marketing- és humán erőforrás fejlesztését koordináló, komplex programokat lebonyolítani képes szervezet létrehozását, amely elősegítené a turisztikai szereplők – önkormányzatok, intézmények, szolgáltatók, civil szervezetek – klaszteresedését. Ennek az új intézmények az elindításához szükséges egy megvalósíthatósági tanulmány, amely modellezi a létrehozás és a fenntartható működés kérdéseit, üzleti terv része pedig iránymutatást ad a fellépő költségekre vonatkozóan. A kidolgozás becsült költsége: 400 000 Ft + 20% ÁFA

2.2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése A kistérség turisztikai attrakciói közül célszerű a vízi turizmus fejlesztésével kezdeni a hosszú átfutás (vízjogi létesítési engedély) miatt. 2006-ban el kell indítani a Sajó és a Hernád víziturisztikai hasznosítását célzó előmegvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány keretében fel kell mérni a folyók turisztikai hasznosítási lehetőségeit, a potenciális kikötő és part menti kempingező helyek létesítési lehetőségeit, műszaki feltételeit. A kidolgozás becsült költsége: 2 500 000 Ft + 20% ÁFA

3.2.3. A mikrokörzetek közigazgatási funkcióinak erősítése A kistérségben érintett nyolc településre (mikrokörzet központok, és Bükkszentkereszt) feladatellátási és térségi funkciókat felmérő tanulmány és fejlesztési javaslat készülne. Az intézkedés megvalósítása több kapcsolódó tanulmány és résztanulmány kidolgozásához szükséges, ezért fontos, hogy 2006-ban elinduljon a kidolgozása. A kidolgozás becsült költsége: 8 000 000 Ft + 20% ÁFA

3.1.3. Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása A horizontális programok végrehajtásának az alapját képezi, hogy a Kistérségi Társulás rendelkezzen egy olyan felméréssel, amely a kistérség területére vonatkozón beazonosítja a telepfelszámolás pontos célterületeit, tömbjeit, és lehetőség szerint foglalkoztatási programokkal összekötve megoldást kínál a telepek felszámolására. Ezt a tevékenységet már 2006-ban célszerű elindítani, annak érdekében, hogy 2007-től a Kistérség eredményesen tudjon ESZA típusú forrásokra pályázni. A kidolgozás becsült költsége: 2 000 000 Ft + 20% ÁFA

3.2.4. Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása A térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása keretében az egészségügyi intézményeknek, az orvosi, gyermekorvosi és fogorvosi rendelőknek olyan integrált hálózata jönne létre, amely közel egyenletesen fedi le a térség településeit, biztosítva az alapellátáshoz való hozzáférést. Ezt egy megvalósíthatósági tanulmány keretében le kell tudni modellezni 2006-ban tehát el kell indítani a 7 mikrotérség egészségügyi és szociális hálózatának fejlesztését célzó program kidolgozását. A kidolgozás becsült költsége: 500 000 Ft + 20% ÁFA / mikrokörzet, összesen 3 500 000 Ft + 20% ÁFA


39


3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása A kistérség mikrokörzeteit érintően megfogalmazásra került az oktatás koordinációja, a jövőbeni tendencia figyelembe vételével az átszervezés kérdéseinek a vizsgálata. 2007-től célszerű lenne, ha elsősorban a térségi funkció betöltésére is képessé tehető iskolák kerülnének fejlesztésre, ehhez azonban szükséges, hogy 2006-ban elinduljon a tervezési folyamat. 2006-ban tehát el kell készíteni 7 mikrotérségi oktatásfejlesztési programot. Ennek az információs bázisa nagyrészt jelenleg is meg van a Kistérségi Társulásnál, ezért viszonylag szerényebb költségekkel kalkulálhatunk, úgy hogy az érintett pedagógusok és oktatási szakemberek aktív közreműködésére is számítunk. A kidolgozás becsült költsége: 500 000 Ft + 20% ÁFA / mikrokörzet, összesen 3 500 000 Ft + 20% ÁFA 2006-ban a Kistérségi Társulás részéről szükséges saját forrás összesen: 27 840 000 Ft bruttó.

40


Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Recommend Documents