Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Miskolci Kistérség Többcélú Társulása

Stratégiai és Operatív Program (2007-2013)

Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program 2007-2013

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök

Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting Kft. Huszti Gábor vezető tervező RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht. Buzál Csaba RPE Kht. Németh Gábor RPE Kht. Séra Zsolt HBH Euroconsulting Kft.

Budapest – Miskolc, 2005. október

HBH Euroconsulting Kft. – RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.

1


Tartalomjegyzék

I. STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 1

3

A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK CÉLRENDSZERE, A VÉGREHAJTANDÓ

KÖZÉP- ÉS RÖVID TÁVÚ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

3

1.1

3

1.2

A kistérség legfontosabb problémáinak elemzése a Problémafa módszerrel A célhierarchia felállítása, a kistérség fejlesztésének Célpiramisa 1.2.1 Átfogó cél

12 14

1.2.2

14

Stratégiai célok

1.3

Célok és programok kapcsolatrendszere

2

A PROGRAMVÉGREHAJTÁS SZERVEZETI HÁTTERE, A MEGVALÓSÍTÁS

16

MECHANIZMUSAI

28

2.1

A program megvalósításáért felelős szereplők

28

3

A FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK FELTÁRÁSA, A FINANSZÍROZÁS ÁTFOGÓ

RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA

29

3.1

A lehetséges támogatások ismertetése

29

3.2

A finanszírozás átfogó rendszerének bemutatása

29

II. INTÉZKEDÉSEK

34

4

INTÉZKEDÉSEK MIKROTÉRSÉGI RELEVANCIÁJA

61

5

A PROGRAM INDIKATÍV KÖLTSÉGTÁBLÁJA

62

6

A PROGRAM ELINDÍTÁSA, A 2006-OS ÉV FELADATAI

63


2


I. Stratégiai és operatív program 1 A kistérség fejlesztésének célrendszere, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása

A kistérség fejlesztési koncepciójában megfogalmazásra került a kistérség jövőképe. „A Miskolci Kistérség a helyi tudásbázisra, a térségi szereplők partnerségére építő, a helyi közösséget fejlesztő, nagyváros és környéke egységében gondolkodó Kistérség, amely a helyi infrastruktúrára, szellemi tőkére és szervezeti háttérre alapozva, képes megállítani a népességfogyást és vonzó életteret biztosít a lakosságnak és gazdasági szereplőknek.”

A jövőkép elérése érdekében meg kell határozni a célrendszert, amelyet a célpiramis foglal magába. A nevéből is adódóan hierarchiába rendezve a céljainkat a jövőkép elérését biztosító célhierarchia jön létre. Annak érdekében, hogy a közép- és rövid távú célokat magába foglaló célpiramis felállítható legyen, szükséges az aktuális problémák mélyreható elemzése, amely alapján a problémafát célfává konvertálva, annak stratégiai célú koncentrációjának eredményeként létrejön a célpiramis.

1.1 A kistérség legfontosabb problémáinak elemzése a Problémafa módszerrel A regionális programozásban használt „Problémafa” a térség fejlődését – fejlesztését akadályozó problémagyökereket és azok belső összefüggéseit vázolja fel. Míg korábban a problémákat – és ennek megfelelően a továbbiakban a célokat is – piramisba rendezték, a korszerű tervezés a bonyolultabb összefüggések leírását lehetővé tévő probléma – illetve célfát tartja az összefoglalás alkalmas eszközének. A Problémafában bemutatott problémagyökereket már nem magyarázzuk, hiszen részletes leírásuk megtalálható a Helyzetfeltárásban, hanem kizárólag az összefüggésekre koncentrálunk, megvilágítva az ok-okozati kapcsolatokat. A kistérség helyzetelemzéséből kiderült,


3


hogy talán a legnagyobb problémának az 1990 és 2003 között végbement népesség fogyás tekinthető, amelyet statisztikai oldalról vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy mindöszsze 7 kistérség van az új statisztikai beosztás szerinti 167-ből, amely rosszabb mutatót produkált. Ennek megfelelően ez került a problémafa csúcsára. A népesség fogyásban „élen járt” Miskolc város, mivel a népessége mobilabb volt, mint a perifériákon élőké, ugyanakkor a migráció legyen az belső vagy külső egy nagy rendszert alkot, tehát Miskolc népességfogyása kihat az egyes településekre is, és a „lakásosztályon” 1 keresztül visszahat a kistérség településeire is. Ez a negatív folyamat alapvetően három nagy tényezővel magyarázható: a munkahelyek hiánya; a rekreációs lehetőségek alulfejlettsége; az élettér nem elég vonzó minősége.

PROBLÉMAFA

A népességfogyás megállítására képes minőségi élet hiánya

Okozat

Ok

Munkahelyek hiánya

A rekreációs lehetőségek alulfejlettek a térségben

Az élettér minősége nem elég vonzó

Az említett három probléma együttesen – de nem egyenlő súllyal – járult hozzá az említett népesség fogyáshoz.

A munkahelyek hiánya: A munkahelyek hiánya talán a legnagyobb probléma, amely az egyént, a családot, a közösséget sújtja. A munkahelyek hiánya alapvetően három nagy probléma köré csoportosítható. Egyrészt kevés új vállalkozás jön létre a térségben, a helyzetelemzésből is látható, hogy az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma jóval alacsonyabb az országos mutatónál. Ez nyilván valóan összefügg azzal, hogy kevés a vállalkozás indításához szükséges tőke, nincs igazi

1

Szociológiai terminológia


4


vállalkozástámogató, vállalkozásösztönző rendszer (a HVK-k ma már szinte teljesen kiürültek), illetve a korábbi nagyipari, nagyvállalati rendszer alapvetően az alkalmazotti viszonyt erősítette, így hiányzik a vállalkozói készség, az onnan kikerült emberek többnyire munkanélküliek, vagy jobb esetben kényszervállalkozók, de csak ritkán nevezhetők sikeres üzletembereknek. Így tehát elmarad az újabb munkahelyek létrejötte. Másrészt a már meglévő és működő vállalkozások nem képesek jelentős növekedésre, ezzel együtt nem képesek újabb munkahelyek létrehozására. Ennek első számú oka, hogy az a termék, vagy szolgáltatás, amivel a piacon vannak nem piacképes és éppen csak a napi megélhetést képes biztosítani, de a jelentős növekedéshez kevés. Ez leginkább a korszerűtlen technológiának köszönhető, amellyel nem is lehet hatékonyan, minőséget előállítva termelni, ugyanakkor a legtöbb vállalkozásnál szinte teljes mértékben hiányzik az innovációs és K+F képesség, tehát nem képes megújítani a termék vagy szolgáltatási szerkezetét. A kkv-k nagy része a belső piacra termel, amely korlátos, kicsi a növekedési potenciálja, ezért a vállalkozás sem tud növekedni. Kevés a térségben azon vállalkozások száma, amelyek kifejezetten exportra, de legalább is a kistérségen kívülre is termelnek, szolgáltatnak (hozzá téve, hogy megyén belül a miskolci kistérség van a legjobb helyzetben e tekintetben is). Sok esetben tapasztalható, hogy a kkv-k bezárkóznak a kis mikrokörnyezetükbe és nincs információjuk a piac változásairól, a piaci információk hiányoznak. Általában igaz, hogy a helyi vállalkozásoknak gyenge a menedzsment kapacitásuk, tehát mehetne sokkal jobban is a cég ha az ügyvezető(k) rendelkezne korszerű vezetési ismeretekkel, nyelvtudással, ha jobb lenne a munkaszervezés, stb. A működő cégeknél ez tehát a második legnagyobb gond. Vannak vállalkozások, amelyek képesek növekedésre és bővítenék is a foglalkoztatotti létszámukat, de nem kapnak megfelelő munkaerőt a munkaerő-piacon. A korszerűtlen szakképzési rendszer tehát ugyancsak gátja a már működő cégek növekedésének az által, hogy a munkaerőpiacon keresztül nem tud versenyképes munkaerőt biztosítani a növekedés előtt álló cégeknek. Harmadrészt az új munkahelyek keletkezésének oka az is, hogy alacsony a térségben a külső tőke beáramlása, nem jönnek a külföldi- és hazai, de külső befektetők. Ez alapvetően két tényezővel magyarázható. Egyfelől nincsenek meg a tőke fogadásának feltételei, a térség nem tud olyan tényezőket kínálni sem terület-előkészítésben, sem munkaerőben, sem támogatásokban, amely versenyképessé tenné, másrészt amije van a térségnek azt sem tudja eladni, kamatoztatni, mivel rendkívül gyenge a befektetés-ösztönzési tevékenysége. A kistérségben három ipari park is található, amelyek megyei összehasonlításban jól prosperálnak, de országos összevetésben csak a középmezőny felső részében foglalnak helyet és sokkal több van bennük. Mindezek azt eredményezik, hogy jelentős befektetésekről marad le a kistérség, miközben az egyéb adottságaik (autópálya kapcsolat, felsőoktatás, K+F) megfelelőek lennének.


5


Munkahelyek hiánya

Növekedésre nem képes, versenyképtelen helyi vállalkozások

Kevés új induló vállalkozás

Alacsony tőkeellátottság

Ösztönző, támogató intézményrendszer hiánya

Vállalkozói készségek hiánya

Versenyképtelen munkaerő

Korszerűtlen szakképzési rendszer

Gyenge menedzsment kapacitások

Piacképtelen termékszerkezet

Morális válság, demoralizáció

Piaci információk hiánya

Piackutatás hiánya

Korszerűtlen technológia

Tőkehiány

Belső tőkeakkumuláció hiánya

Gazdaság-talan működés

Kényszervállalkozás

Alacsony innovációs képesség

Információ hiány

Külső tőkebevonási képesség hiánya

A vállalkozások finanszírozási rendszere hiányos

Vállalkozói készségek hiánya

Szellemi tőke hiánya a vállalatnál

Üzleti képzések hiánya

Nyelvi korlátok

K+F és innovációs intézményrendszer hiánya

Vállalkozásfejlesztési intézményrendszer hiánya

Fedezethiány


6


Munkahelyek hiánya

A külső tőkebeáramlás hiánya

Rossz makrogazda-

Gyenge befektetés-

sági környezet

ösztönzési tevékeny-

A tőkefogadó képes-

ség

ség gyenge

Lobby

Marketing

Előkészített

Gazdasági

Nem piac-

képesség

hiánya

területek hiánya

háttér-

képes

szolgáltatások

munkaerő

hiánya

Befektetőket fogadó intézményrendszer felkészületlensége


7


A rekreációs lehetőségek alulfejlettek a térségben: A pihenési, rekreációs tevékenységek a turizmuson keresztül realizálódnak, ebben az értelemben beszélhetünk belső turizmusról és külső turisztikai keresletről egyaránt. Mindkét esetre igaz, hogy a turisztikai szolgáltatások színvonala alacsony a térségben, ami jelenti a hiányos turisztikai infrastruktúrát és a turisztikai attrakciók és programok alacsony színvonalát. Kevés a jó minőségű szálloda, (4 csillagos szálloda gyakorlatilag nincs a kistérségben), a kapacitásuk pedig néhánytól eltekintve nem alkalmas nagyobb (több busznyi) csoportok fogadására. A térségben rengeteg olyan kihasználatlan turisztikai lehetőség van, amely azért marad kihasználatlanul, mert nincsenek meg az infrastrukturális feltételek. Például nincsenek kerékpárutak, nincsenek csónakkikötők a folyókon, stb. A turisztikai vonzerők egyenlőtlenül helyezkednek el a kistérségben, a bükki részére koncentrálódnak, a turisztikai termékfejlesztés pedig Miskolcra. Hiányoznak a nemzetközileg versenyképes, komplex turisztikai termékek, a kínálat főleg helyi és regionális igényeket elégít ki, a tartózkodási idők alacsonyak. Problémát okoz a turizmusban is az együttműködés hiánya, a kistérségi szinten való gondolkodás, illetve a más kistérségekkel való együttműködés kialakulatlansága – még akkor is, ha vannak előremutató jelek, mint például a Bükki Településszövetség alapítása. Az önkormányzatok sokszor tudatában sincsenek annak, hogy milyen lehetőségek vannak a kezükben, vagy ha igen, akkor források hiányában nem tudják kihasználni azokat. A kistérségnek gyenge a turisztikai promóciós és marketing tevékenysége, amely szintén hozzájárul az alacsony kereslethez. A gyenge turisztikai ágazatban ebből eredően ugyancsak nem jönnek létre új munkahelyek, miközben a térség turisztikai attrakciói, a természeti adottságok, a gazdag kulturális és építészeti örökség magában hordozza az erőteljes növekedés lehetőségét. A turizmus másfelől megköveteli a vonzó természeti és épített környezetet, az infrastrukturális kiépítettséget, a szolgáltatások magas színvonalát, tehát a helyi társadalomra is ösztönzőleg képes hatni.


8


A rekreációs lehetőségek alulfejlettek a térségben

Kevés a vendég és az eltöltött vendégéjszaka

A turisztikai szolgáltatások színvonala alacsony

Hiányos turisztikai infrastruktúra

Rekultiválásra szoruló bányatavak

Minőségi szálláshelyek hiánya

Elhanyagolt folyópartok

Gyenge a marketing és a promóció

A turisztikai attrakciók színvonala alacsony

Kerékpárutak hiánya

Forráshiányos önkormányzatok

„Gazdátlan” vonzerők

A turisztikai intézményrendszer rosszul működik

Kevés a marketingre szánt forrás

Nincs összefogás a turisztikai szereplők között

A potenciál felismerésének hiánya


9


Az élettér minősége nem elég vonzó: Abban, hogy egy térség meg tudja-e tartani a népességét nem csak a munkahelyek meglétének van döntő szerepe, hanem az élettér minőségének is, hiszen az egyén szintjén hiába biztosított a jó megélhetés, ha a környezet lepusztult, a település nem képes megfelelő életteret biztosítani, gyengék a szolgáltatások, stb. A kistérség kapcsán azt tapasztalhatjuk, hogy az épített környezet megjelenése nem kielégítő, a települések nagy része nem bír önálló arculattal, hiányoznak az igazi településközpontok, nincs egységes településkép. A falvak és városok az egyes építészeti korszakok egymásra épülésének eredményeként arculat nélküli torzók. Sok településen az alacsonyabb társadalmi státuszú lakosság magas aránya miatt, szlömösödő, telepszerű lakóövezetekkel találkozhatunk, amely mint azt az előzőekben említettük az egyébként kedvező turisztikai adottsággal bíró településre nézve visszahúzó erőként hat. Főként Miskolcra, illetve néhány nagyobb településre jellemző, hogy felhagyott, vagy alulhasznosított ipari és/vagy katonai létesítményekkel rendelkeznek, amelyek szintén rontják a településképet. A taszító, depreszszív élettér elvándorlásra késztetheti a mobil (képzett, jól kereső) munkaerőt, tovább sújtva ezzel a térséget. A megfelelő élettér másik komponense a környezeten kívül a hozzáférhető szolgáltatások köre. E tekintetben a térségen belül jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, azzal együtt, hogy egy nagyváros – különösen egy megyeszékhely esetében – természetes az, hogy koncentrálja a funkciókat, legyen szó lakossági- vagy közszolgáltatásokról. Ezzel együtt az adott település, vagy mikrokörzet elhagyására ösztönzi a lakosságot, ha helyben nem tudnak hozzájutni az alapvető szolgáltatásokhoz, ha folyamatosan versenyhátrányt szenvednek amiatt, hogy például alacsony színvonalú az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás a településen vagy a mikrotérségben és nem biztosított az ezekhez való gyors és egyszerű hozzáférés a rossz elérhetési viszonyok miatt.


10


Az élettér minősége nem elég vonzó

A lakossági- és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés problémás

Az épített környezet negatív megjelenése

Szlömösödő településrészek, rozsdaövezetek jelenléte

Arculat nélküli települések

Településközpo ntok hiánya

Organikus fejlődés hiánya (70-80-as évek urbanizációs bummja)

Egységes településkép hiánya

Telepszerű lakókörnyezetek és az ott élők lélekszáma magas

A gazdaságilag és kulturálisan elmaradott társadalmi rétegek (elsősorban romák) aránya magas

Szociális támogató intézményrendszer működési hiányosságai

Felhagyott ipari és katonai létesítmények

A szolgáltatások helyi szinten nem épültek ki

Fizetőképes kereslet hiánya

A települések gyors elérhetősége nem biztosított

Tömegközlekedés szervezési problémák

Rossz minőségű települési és összekötő utak

A roma lakosság életvitele

Az alapfokú oktatás infrastrukturális és személyi feltételei eltérőek

Fejletlen mikrotérségi központok

A humán szolgáltatások területi egyenlőtlensége

Igazgatásszervezési decentralizáció hiánya

Az egészségügyi és szociális ellátás infrastrukturális és személyi feltételei eltérőek

A roma lakosság iskolai végzettsége alacsony


11


1.2 A célhierarchia felállítása, a kistérség fejlesztésének Célpiramisa A problémák kielemzését követően a problémafa célfaként került átfogalmazásra, amely célfának a strukturált átrendezésével, koncentrálásával kialakult a kistérség fejlesztésének célpiramisa. A célpiramis tetején, csúcsán az átfogó, más néven hosszú távú cél áll, amelynek tulajdon képen alárendelődnek az alatta lévő stratégiai célok. Átfogó célként került megfogalmazásra „A minőségi élet feltételeinek a biztosításával a népességfogyás megállítása”. Ezt az átfogó célt meglátásunk szerint három stratégiai cél teljesülése esetén tudjuk elérni: c A térség gazdasági versenyképességének erősítése d A térségi turisztikai potenciál kihasználása e Minőségi élettér megteremtése. E három stratégiai cél teljesülése esetén van esély az átfogó cél elérésére. A stratégiai célok továbbbontásra kerültek úgynevezett specifikus célokra, amely specifikus célok az óhajtott stratégiai célok elérésének feltételei. Összesen 7 specifikus cél került megfogalmazásra, amelyekhez további operatív célok rendelődtek. Ezek az operatív célok a célhierachiában a legalsó szinten helyezkednek el. A kistérségi programozás szempontjából rendkívül fontos, hogy a térség céljai helyesen kerüljenek definiálásra, mert ezekhez a jól definiált célokhoz lehet a későbbiek során hozzárendelni a célok teljesülését biztosító programokat, intézkedéseket, projekteket, tehát tulajdonképpen a célok elérésének eszközei lesznek a programok.


12


CÉLPIRAMIS A minőségi élet feltételeinek a Átfogó cél

biztosításával a népességfogyás megállítása

A térség gazdasági versenyképességének erősítése

Stratégiai célok

Specifikus célok

A térségi turisztikai potenciál kihasználása

Új vállalkozások

A helyi vállalko-

létrejöttének

zások versenyké-

ösztönzése

pességének megerősítése

Operatív célok

Vállalkozás A vállalkozói ösztönző, készségek támogató fejlesztése intézményrendszer létrehozása

Piacképes Vállalati termékszerke- menedzsment zet kialakítása kapacitások fejlesztése

Szakképzési rendszer fejlesztése

A külső tőkebefektetések vonzása

A befektetésösztönzési tevékenység erősítése

A vendégérkezések és vendégéjszakák számának

A turisztikai

Vonzó települési

kínálat bővítése

környezet kialakítása

növelése

A tőkefogadó képesség feltételeinek a megteremtése

Az értékesítési és promóciós háttér fejlesztése

Minőségi élettér megteremtése

A turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése


A települések Szlömösödő és arculatának felhagyott településrészek fejlesztése rehabilitációja

A szolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférés biztosítása

A települési Mikrotérségi központok és központok alközpontok megerősítése elérhetőségének javítása

13


1.2.1 Átfogó cél A kistérség részéről átfogó célként fogalmazható meg: a minőségi élet feltételeinek a biztosításával a népességfogyás megállítása. A kistérségben a lakónépesség 1990/2003 viszonylatában jelentősen csökkent, amely csökkenésnek nyilván valóan társadalmi-gazdasági-környezeti okai vannak. Szinte azt is mondhatnánk, hogy természetes dolog az, hogy az emberek elvágyódnak onnan – és ha tehetik előbb-utóbb el is költöznek – ahol számukra és családjuk számára nem biztosítottak a minőségi élet feltételei. A minőségi élet kiegyensúlyozottságot, testi és lelki egészséget, harmóniát jelent a mindennapokban, amelynek feltétele, hogy az ember megélhetése biztosított legyen, ne kelljen aggódni a holnapért, életét komfortos, szép környezetben, minőségi szolgáltatások igénybevételével élhesse. Miskolc Többcélú Kistérségi Társulásának tehát a maga sajátos eszközeivel azon kell fáradoznia, hogy a társadalmi-gazdasági szereplők bevonásával és partnerségével megteremtse a minőségi élet feltételeit, megállítva ezzel a kistérség további népességvesztését.

1.2.2 Stratégiai célok Az átfogó célként megfogalmazottakat három stratégiai cél teljesülésén keresztül kívánjuk elérni, amelyek szorosan összefüggenek egymással. −

A térség gazdasági versenyképességének erősítése: az első és talán legfontosabb stratégiai cél, tekintettel arra, hogy a gazdasági felzárkózás, a térség jövedelemtermelő képességének a fokozása, az új munkahelyek létrehozása közvetlenül hat a családok életszínvonalára. Jó életszínvonal csak akkor tud kialakulni, ha a jövedelemszerzés biztosított, ehhez pedig olyan versenyképes gazdaságra van szükség, amely képes a fenntartható módon történő növekedésre, ez által új munkahelyek létrehozására. A miskolci kistérségben a szerkezetváltás gazdasági értelemben nagyrészt lezajlott, amely megmutatkozik a foglalkoztatottak ágazati összetételében, az egyes ágazatok GDP-hez való hozzájárulásában. Ugyanakkor társadalmi szinten még nem zajlott le teljes mértékben, hiszen a vállalati kultúra még sérülékeny, a munkanélküliek között sok a tartós munkanélküli, akiknek a legtöbb esetben a gondolkodásmódjukat, a reményvesztettségüket kellene elsődlegesen átformálni. A versenyképességhez a bürokrácia hatékony működése is kellene, ezen a téren ugyancsak van mit fejlődni. Specifikus célok: a térség gazdasági versenyképessége alapjában véve attól függ, hogy létre tudnak e jönni új vállalkozások, és a már meglévők meg tudnak e erősödni olyan irányban, hogy a termelésük, szolgáltatásuk export vezérelt legyen (térségen kívüli), növekedésük hosszú távon fenntartható legyen, illetve be tud-e a térség külső tőkét vonni. A térség gazdasági versenyképességének erősítése tehát három pólusú feladat, egyrészt ösztönözni kell az új vállalkozások létrejöttét a térségben, másrészt meg kell erősíteni, újrabefektetésre, bővítésre kell sarkallni a már működő vállalkozásainkat, harmadrészt a külső (külföldi és hazai) tőke bevonását intenzifikálni kell.


14

Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program 2007-2013 A helyi kkv-k foglalkoztatásban játszott szerepe kiemelkedő, azonban – tekintettel a magyar kisvállalati szektor rövid múltjára – nagyon törékenyek, mind a vezetési ismeretek, a menedzsment kultúra, mind a tőkehiány miatt. A kkv-k fejlesztését az EU-s alapok is támogatják, a kkv-k térségi összefogása, együttműködése a köz- és civil szférával, pályázati felkészítésük és a térségi szolgáltatók (információs, oktató, minőségbiztosító, szakképző, tanácsadó, informatikai, pénzügyi stb. szolgáltatók) támogatásával a kistérség vállalkozásainak fejlesztése elősegíti a térség gazdaságának dinamizálását. A külső tőkebefektetéseket tekintve a befektetés-ösztönzés eszközeivel elsősorban a nagyobb mértékű foglalkoztatást biztosító, nagyobb beruházásokat megvalósító vállalkozások vonzása a cél, iparterület kialakítás támogatásával, infrastruktúrafejlesztéssel. A foglalkoztatás bővülése mellett hasonlóan fontos a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek térségbe vonzása, amelyek számára fejlett gazdasági, humán erőforrás és innovációs infrastruktúra kialakítása szükséges. A stratégiai célhoz rendelt specifikus célok az alábbiak:

−

Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése

A helyi vállalkozások versenyképességének megerősítése

A külső tőkebefektetések vonzása

A térségi turisztikai potenciál kihasználása: mint stratégiai cél tulajdonképpen hidat képez a gazdasági versenyképesség erősítése és a minőségi élettér megteremtése stratégiai célok között. A turisztikai potenciál jobb kihasználása dinamizálhatja a gazdaságot, hiszen a turizmus mint gazdasági ág fejlődésével új munkahelyek jöhetnek létre a turisztikai ágazatban, növekedhet a szolgáltatói és kereskedelmi beszállítások köre, ugyanakkor a turizmusfejlesztés megköveteli a minőségi életteret, hiszen amit a turista elvár egy térségtől megjelenésben, szolgáltatásban, kínálatban, az a legtöbb esetben a helyi lakosságnak is meg kell, hogy feleljen. A turizmus fejlesztése révén erősödhet a gazdasági többlábon állás, és a turizmus térségi arculatformáló és imázs javító funkciója miatt a külső tőkebefektetések vonzása is eredményesebb lehet. Specifikus célok: a miskolci kistérségben a turisztikai potenciál jobb kihasználását kell megcélozni, mivel jelenleg alacsony a vendégérkezések és az eltöltött vendégéjszakák száma, miközben a térség a Bükk révén az ország egyik legszebb vidéke, klímája és gyógyító levegője hazánkban egyedülálló, olyan egyedi attrakciókkal bír, mint Lillafüred vagy Miskolc-Tapolca. Ez természetesen csak akkor valósítható meg, ha ezzel együtt célul tűzzük ki a turisztikai kínálat bővítését is, hiszen az attrakciófejlesztésben, a komplex turisztikai termékek fejlesztésében még jócskán van tennivalója a térségnek. A stratégiai célhoz rendelt specifikus célok az alábbiak:

−

A vendégérkezések és vendégéjszakák számának növelése

A turisztikai kínálat bővítése

Minőségi élettér megteremtése: egyrészt jelenti azt a fizikai környezetet, ahol az ember a mindennapjait éli, illetve azt a szolgáltatási környezetet, amelynek megléte vagy hiánya közvetlenül kihat az életminőségére. A miskolci kistérség megyén belüli fekvése kiváló, megközelítheHBH Euroconsulting Kft. – RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.

15


tősége az elmúlt években jelentősen javult az M3-as és az M30-as autópályák megépülésével. Miskolc város megye- és régiószékhely, ennek következtében a várost körülölelő agglomerációs térségre kihat Miskolc város érezhetően javuló gazdasági, társadalmi és kulturális teljesítménye, ami megmutatkozik a kistérség mutatóiban is. A kistérség társadalmi és gazdasági folyamatainak dinamizálása érdekében ugyanakkor további szisztematikus fejlesztések szükségesek. Javítani kell a kistérség településeinek a külső megjelenését, meg kell erősíteni a mikrotérségi központokat, annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevételi lehetősége és minősége bővüljön. Specifikus célok: a települések arculata – és helyenként a táj is – magán viseli a szocialista iparosítás, városfejlesztés jegyeit. Ennek legnyilvánvalóbb példája természetesen Miskolc, ahol ugyan látványos, jelentős lépések történtek a belváros megújítása érdekében, ám számos ipartelep, funkcióját vesztett városi kül- és belterület vár rehabilitációra. A kistérségben néhány településen magas a telepszerű lakókörzetek száma és kiterjedtsége, és egyes infrastrukturális elemek is hiányoznak, – például Sajóecsegen és Sajókeresztúrban nincs kiépítve a szennyvízcsatorna-hálózat – amelyek rontják az élettér minőségét, ezért lépéseket kell tenni a vonzó települési környezet kialakítása felé. A kistérség több települése, mikrokörzete versenyhátrányban van a fejlettebb, vagy Miskolchoz közelebb fekvő településekkel, mikrokörzetekkel szemben, mivel a lakossági és közszolgáltatások elérhetősége és színvonala magasabb. A kistérségnek feladata, hogy egyfajta nivellációt hajtson végre és megszüntesse ezt a relatív versenyhátrányt. Bár a helyi és helyközi tömegközlekedés a legfejlettebb a megyén belül, a térség fejlődésének továbbra is „Miskolc-vezérelt” jellege következtében az elvárásoknak egyre kevésbé megfelelő helyzetet orvosolni kell: a tömegközlekedéssel való elérhetőség nem minden viszonylatban megfelelő, sok átszállás szükséges, a változó igényeknek a közlekedési társaságok nem tudnak elébe menni. Az erősödő mikrokörzet központok elérhetőségét idővel meg kell oldani. A stratégiai célhoz rendelt specifikus célok az alábbiak:

Vonzó települési környezet kialakítása

A szolgáltatásokhoz való kiegyenlítet hozzáférés biztosítása

1.3 Célok és programok kapcsolatrendszere A miskolci kistérség stratégiájának beavatkozási területeit (prioritások) és a megvalósítást szolgáló intézkedések rendszerét alapvetően ágazati szemléletben adtuk meg. Ezt indokolja a Nemzeti Fejlesztési Terv, és általában minden programozási dokumentum fejlesztési rendszer struktúrájához való alkalmazkodás, így az egyes intézkedések kapcsolódása a tágabb, magasabb szintű fejlesztési keretek között könnyedén biztosítható. A célokhoz kapcsolódó programrendszerben három prioritást (stratégiai programot) különböztethetünk meg egymástól, amelyek fő iránya a gazdaság, a turizmus és a települések fejlesztése. A HBH Euroconsulting Kft. – RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.

16


prioritások a dokumentumban nem rangsort jelentenek, az intézkedések prioritásonként történő csoportosítása elsősorban az intézkedések rendszerezését és a források átlátható felhasználását, illetve a forrásokat biztosító központi vagy EU szervekkel való egyeztetéseket segíti elő.

Stratégiai célok

PRIORITÁSOK

Specifikus célok

A térség gazdasági versenyképességének erősítése

Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése

A térségi turisztikai potenciál kihasználása

A vendégA helyi válérkezések lalkozások Külső tőkeA turisztikai és vendégversenyké- befektetések kínálat éjszakák pességének vonzása bővítése számának növelése növelése

A minőségi élettér megteremtése

Vonzó települési környezet kialakítása

A lakossági szolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférés biztosítása

Gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés Településfejlesztés

A mikrotérségek fejlesztési irányainak megjelenítése:

szirmabesenyői

sajókápolnai

nyékládházi

felsőzsolcai

emődi

bőcsi

Fejlesztési irányok

miskolci

M ikro térség ek

Technopolisz funkció Turizmus fejlesztése Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása Minőségi élettér biztosítása Gazdasági-ipari funkció erősítése Vizek turisztikai kihasználása Logisztikai funkciók erősítése


17


Gazdaságfejlesztés A prioritások között elsőként a gazdaságfejlesztést jelöltük meg, amelynek segítségével a helyi, térségi vállalkozások versenyképességének megteremtését, valamint a külső befektetők térségbe vonzását kívánjuk elérni. A miskolci kistérség ipari szerkezetváltása megindult, számos külföldi befektetés valósult meg az elmúlt néhány évben, ám a munkanélküliség és a foglalkoztatottság szintje még elmarad a kívánatostól, így a kistérség gazdasági fejlődésének szempontjából fontos az új befektetők vonzása. A nagyobb mértékű foglalkoztatást biztosító beruházásokat megvalósító vállalkozások vonzása mellett hasonlóan fontos feladat a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek térségbe vonzása, amelyek számára fejlett gazdasági és innovációs infrastruktúra kialakítása szükséges. Az egész kistérségre vonatkozó cél a törékeny, de a foglalkoztatásban kiemelkedő szerepet játszó kkv szektor támogatása. A kkv-k térségi összefogása, együttműködése a köz- és civil szférával, pályázati felkészítése és a térségi szolgáltatók (információs, oktató, minőségbiztosító, szakképző, tanácsadó, informatikai, pénzügyi stb. szolgáltatók) támogatása igen fontos cél. A kkv-k fejlesztése, innovativitásuk fokozása elősegíti a térség versenyképességének javítását is. A gazdaságfejlesztés két operatív programra bontható, a vállalkozásfejlesztés illetve a befektetésösztönzési operatív programra. Vállalkozásfejlesztés operatív program: A vállalkozásfejlesztés operatív program több irányba is kihat. Egyrészt fontos elemét képezi a térség hosszú távú versenyképességének egyik fő tényezőjét jelentő, a kis- és középvállalkozások felkészültségének javítását szolgáló intézményi háttér megteremtése. Fontos kiemelt figyelmet biztosítani a vállalkozásokat segítő intézményi háttér és a támogató jellegű szolgáltatások mellett az innovációs intézményrendszernek, illetve a szakképzési rendszer gazdasági folyamatokhoz történő illesztésének. Az innovatív, növekedni képes induló és kisvállalkozások egy térség gazdasági bázisának gerincét képezhetik. A növekedés akadálya – az új megoldások, technológiai fejlesztések finanszírozásának nehézsége mellett – a megfelelő információk hiánya, a gyenge menedzsment-kompetenciák, az együttműködés hiánya ágazaton/szakmán belüli szervezetekkel. A jelentős fejlődési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások fejlődését nagymértékben elősegítené egy olyan térségi intézmény, amely képes katalizátorként működni a térségi gazdasági hálózatok kialakítása terén, és magas szintű szakmai/üzleti szolgáltatásokat (képzés, tanácsadás, pályázatkészítés, információ-szolgáltatás, együttműködési lehetőségek feltárása, stb.) képes nyújtani a kistérség vállalkozásainak.


18


Az új vállalkozások életének kritikus indulási szakaszában az inkubációs tevékenység jelentős segítséget nyújt. Ennek változatos formái alakultak ki, amelyek meghonosítása a miskolci kistérségben is kívánatos. Az inkubátorházak a piacinál kedvezőbb bérleti díjak, az igénybe vehető üzleti/tanácsadási szolgáltatások, a betelepült cégek közötti szinergikus hatások miatt rendkívül vonzóak lehetnek az induló, fejlődni kívánó mikro- és kisvállalkozások számára. Újszerű eszköz a kkvk támogatásában a technológiai/innovációs központok, amelyek rendszerint egyetemek környékén jönnek létre, építenek az egyetemi tudásbázisra, az egyetemmel fenntartott kapcsolatukra, és vállalkozásaik számára kedvezményes inkubációs lehetőségeket, szakszolgáltatásokat biztosítanak. Miskolc stratégiája tartalmaz egy High-tech és start-up központ kialakítása projektet, ám inkubátorházak kialakítása egyéb településeken is (elsősorban Ipari Parkokhoz, ipari zónákhoz kapcsolódóan) javasolt. A Miskolci Kistérség kiváló adottsága, hogy az Észak-magyarországi régió legnagyobb felsőoktatási és kutató-fejlesztő (K+F) intézménye található a területén, ám ennek jövőbeli jobb kihasználása szükséges a helyi gazdaság és társadalom dinamizálása érdekében. Miskolc város stratégiája megfogalmazza a Miskolci Egyetem Regionális Tudásközpont (MERT) kialakítását, azaz a „techno-polisz” koncepcióra épülő nemzetközi jelentőségű kutatás-fejlesztési, innovációs bázis létrehozását. Ennek révén a Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére építve, a régió oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációt segítő intézményeivel együttműködve, a szellemi és anyagi erőforrásokat koncentrálva, egyetemi és technológiai innovációs központtá, regionális egyetemi tudáscentrummá fejlődik. Az intézményben folyó K+F, az innováció sikerességének záloga, hogy a helyi vállalkozások, a közszféra, a társadalom bekapcsolódjanak az Egyetem tevékenységébe; e nélkül a tevékenység eredményei nem tudnak hasznosulni, a kistérség kis- és középvállalkozásai pedig a versenyképességük fokozását szolgáló kiváló lehetőséget mulasztanak el. Ezért szükséges azon eszközök, transzfer-mechanizmusok kialakítása, amelyek biztosítják a tudástranszfert az Egyetem és a kkv-k között. A kistérség gazdasági fejlődésének feltétele a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési kínálattal és képzési infrastruktúrával rendelkező, a foglalkoztatókkal szoros kapcsolatban álló, együttműködő felsőfokú-, szak- és felnőttképzési rendszer kialakítása. Az ennek kialakításához szükséges intézmények megtalálhatók a miskolci kistérségben, ám az együttműködés hiányzik, vagy eseti. A szakképzési klaszter kialakítása elősegíti a jelenlegi intézmények képzéseinek tartalmi, módszertani, működés-hatékonyági fejlesztését, a változó gazdasági környezethez (a tudás felgyorsuló amortizációja, élethosszig tartó tanulás) való igazodást. A klaszterbe be kell vonni azon intézményeket is, amelyek a vállalkozások képzési igényeit elégítik ki általános- és szakma-specifikus képzéseikkel, így a Kistérségi társulás, a Kistérségi intézmények mellett a Miskolci Egyetem, Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, egyéb oktatási intézmények, szervezetek, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások partnerségében valósulna meg.


19


Intézkedések: -

A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése

-

Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

-

K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése

-

Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése

Befektetés-ösztönzési operatív program: A befektetés-ösztönzési operatív program alapvetően két fontos feltételhez köthető. Az első a befektetőket fogadó intézményrendszer kialakítása, amely magába foglal minden olyan szükséges szolgáltatást, amelyre esetleg egy külföldi befektető is igényt tarthat, azaz például a tolmácson túl az idegen nyelveket is ismerő ügyvédek, üzleti partnerek, tanácsadó- és információs irodák biztosítását. A másik fontos feltétel a befektetésre alkalmas területek előkészítése, mely nemcsak az ipari parkok befektetők fogadására felkészítését jelenti, hanem új területek befektetési célú megnyitását, logisztikai központok kialakítását, vagy akár az egykori ipari területek barnamezős beruházásként történő hasznosítását is. A befektetés-ösztönzés hatékonysága érdekében intézmény-, illetve a helyi tudásbázist, és partnerséget fejlesztő tevékenységekre van szükség. A befektetők elérése, és a miskolci kistérségbe való csábítása jelentős költségigényű a formális és informális csatornákon keresztül, a befektetési tárgyalások pedig rendszerint nehézkesek a helyi partnerek felkészületlensége, a partnerség, a naprakész információk hiánya, és az intézmények rugalmatlansága miatt. Jelenleg a térségben három Ipari Park 2 található, amelyek a megyei összehasonlításban jól teljesítenek, de közel sem használják ki a lehetőségeiket teljes mértékben. A Parkokon belül további fejlesztések szükségesek, az adott Ipari Park adottságaihoz és lehetőségeihez illeszkedően. Mindenek előtt az Ipari Parkok szolgáltatási rendszerét kell fejleszteni, amely ma még nagyrészt csak papíron működik, és kevésbé fejlett. Az Ipari Parkokat testre szabott módon kell fejleszteni, a kialakult vagy lehetséges profilnak megfelelően. Támogatni szükséges ezen parkok infrastruktúrafejlesztését, vállalkozás-inkubációs képességét, K+F tevékenységekhez való hozzájárulását, a nyújtott szolgáltatások fejlesztése révén. A jelenlegi Ipari Parkok, ipari zónák fejlesztésén túl szükséges új – zöld- és barnamezős – területek kialakítása, rendezése ipari, kereskedelmi és logisztikai tevékenységek számára. A pozitív befektetői döntések elősegítése érdekében szükséges vonzó, jó elhelyezkedésű, infrastruktúrával megfelelően ellátott ingatlanok kialakítása, amelyek lehetővé teszik új befektetők megtelepülését. Az ingatlanok tulajdonviszonyait oly módon kell kialakítani, hogy befektetői szándék esetén a beruházás gyorsan és gördülékenyen megvalósulhasson. El kell készíttetni az engedélyes terveket,

2

A Felsőzsolcai Ipari Zóna 2005-ben pályázott az Ipari Park címre, de kvázi ipari parkként működik.


20


hogy befektetői szándék esetén rövid időn belül ki lehessen építeni a szükséges közműveket és a terület értékesítésre kerülhessen. Az Országos Területfejlesztési Koncepció logisztikai központok kialakításával kapcsolatos fejezete Miskolc térségét jelöli ki az országon belül az egyik logisztikai központnak. Tény, hogy a térség infrastrukturális adottságai megvannak ezen szerep betöltéséhez, ám a térségben nincs tényleges, komplex szolgáltatásokat nyújtó, továbbfejlődni képes logisztikai központ. Egy Logisztikai Központ kialakítás a Kistérség gazdasága szempontjából mindenképpen nagyon fontos, ezért annak előkészítése szükséges. A Logisztikai Központ kialakításának elsődleges helye Miskolc, de az Ipari Parkok, illetve Emőd város is szóba jöhet. Intézkedések: -

Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása

-

Befektetésre alkalmas területek fejlesztése, előkészítése

Turizmusfejlesztés A Miskolci Kistérség jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, ám a vonzerők nagyobb részének állapota nem megfelelő, nem elégíti ki a minőségi turizmus igényeit, nem rendelkezik nemzetközi, vagy országos, csak regionális, illetve helyi vonzerővel (kivéve néhány kuriózum). Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai idegenforgalmi kereslet erőteljes bővülése alátámasztja ugyanakkor, hogy a turizmus a térség fejlesztésének egyik kitörési pontja, dinamizáló tényezője lehet. Ezért a turisztikai potenciál összehangolt, komplex fejlesztése mindenképpen indokolt, amelyben a Kistérség egészének, s ezen belül az egyes települési önkormányzatoknak a feladata, hogy fejlesztési kereteket (infrastruktúra, támogatások stb.) teremtsenek a vállalkozói és civil szféra számára. A kínálati elemek fejlesztése területi szempontból a Bükk vidékére (beleértve Miskolcot), illetve a vízi turisztikai potenciállal rendelkező Sajó és Hernád völgyére, valamint a bányatavakra összpontosít: -

a Bükki településeken az aktív turizmus kínálati elemeire (a természeti környezetre, az ökoturizmusra, az aktív kikapcsolódási lehetőségekre) és a termálfürdő-wellness turizmusra alapozva;

-

Miskolcon a turisztikai és kulturális értékek hangsúlyozására (pl. a belváros rehabilitációja, az Avas, a Diósgyőri vár, Tapolca és Lillafüred természeti értékeire, a Technikai Csodák Palotája múzeum, általában a történelmi, egyházi látnivalók, a kulturális intézmények, sport létesítmények);

-

a Sajó- és Hernád völgyében, a tavak környékén a vízi turizmusra;

-

valamint a kistérség többi településén a helyi/regionális jelentőségű, elsősorban rendezvényturizmusra.


21


Ahhoz, hogy a kistérség erősítse pozícióit Magyarország turizmusában, növelje turisztikai bevételeit, több szállóvendéget vonzzon, növekedjenek az átlagos tartózkodási idők, a turizmus jelenlegi fejlődési tendenciáit figyelembe véve, a minőségi kínálatot kell erősítenie. Ez jelenti a minőségi szálláshelyfejlesztést, illetve a kistérség adottságaihoz igazodó turisztikai szolgáltatások fejlesztését; a turisztikai szolgáltatásfejlesztésben preferálni kell azokat, amelyekben a kistérség kiemelkedik, illetve komparatív előnnyel rendelkezik. A turizmus intézményi és értékesítési hátterének a megteremtése operatív program Az operatív program fő célja a turizmus értékesítési és promóció hátterének fejlesztése. Ide sorolhatjuk a turizmus marketingjét is, amely az egyre fokozódó versenyben kiemelt fontossággal kell, hogy bírjon. Az operatív programhoz tartozó intézkedések is elsősorban ennek a célnak vannak alárendelve – a jól kiépített kistérségi turisztikai intézményrendszer és a „mini klaszterként” funkcionáló együttműködési hálózat fő feladata az értékesítési háttér biztosítása. A pro-aktív, dinamikus és komplex turisztikai marketing komplex szolgáltatásokat nyújtó, a teljes Kistérség turisztikai kínálatát bemutató, „mindent egy helyen” (információ-nyújtás, programbemutatás, szálláshely-foglalás és fizetés) tartalmazó honlap fejlesztése, folyamatos működtetése fontos elem a kistérség turizmusának dinamizálásában. Komplex szolgáltatásokat biztosító (információ-nyújtás, program-bemutatás, szálláshely-foglalás és fizetés, ajándék-vásárlás) információs pontok felállítása a turisták által leginkább frekventált beérkezési útvonalakon (pl. vasúti pályaudvaron, főbb útvonalak mentén) és egységes információs táblarendszer felállítása mind-mind a turisták komfortérzetét, kiszolgálását növeli. Rendezvények összehangolása, egységes rendezvénynaptárban való megjelenítése, Miskolc-kártya rendszer megtervezése, kialakítása, bevezetése mind-mind a kistérség turizmusának eladhatóságát segítik. Intézkedések: -

Kistérségi turisztikai intézményrendszer felállítása

-

Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása

A turisztikai szolgáltatások fejlesztése operatív program A turisztikai szolgáltatások fejlesztésén értjük egyrészt a turizmushoz szükséges infrastruktúra, és a szállás- és vendéglátóhelyek folyamatos korszerűsítését, amelyek száma és minősége alapján az országos átlaghoz képest a turisztikailag fejletlenebbek közé sorolhatjuk a kistérséget. E mellett a szolgáltatásokhoz sorolhatjuk maguknak a turisztikai attrakcióknak, illetve az attrakciók közé kiépítettlenségük miatt még nem sorolható turisztikai jelentőséggel bíró vonzerőknek fejlesztését és korszerűsítését, illetve az általuk biztosított turisztikai potenciál fejlesztését is. A szolgáltatásfejlesztésben tehát rendkívül fontos a szálláshely-fejlesztés (kiemelten minőségi szálláshelyek, kiemelten négy csillagos szálloda, belvárosi szálloda), az innovatív és egyedi kíná-


22


lati elemek kialakítása, valamint a komplex termék- és szolgáltatásfejlesztés hálózati formában (vízi turizmus, kerékpár-turizmus, lovas-turizmus, öko-turizmus, gasztronómia- és borturizmus, konferencia-turizmus, falusi turizmus, stb.), melynek során együttműködés jön létre a szolgáltatók között. Minőség-ellenőrzési és biztosítási rendszer szempontjainak kidolgozása, kialakítása és bevezetése az idegenforgalmi vállalkozások minőségorientációjának ösztönzésére fontos eleme a minőségi turizmusnak. Intézkedések: -

Turisztikai attrakciók fejlesztése

-

Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Településfejlesztés A harmadik prioritás, a településfejlesztés, amely az élhető lakókörnyezet, a minőségi élettér megteremtéséhez kapcsolódik. A településfejlesztés az attraktív településarculat kialakításával egyrészt a helyi lakosság lokálpatriotizmusának növelésében, másrészt a turisztikai potenciál megteremtésében is komoly szerepet játszik. A kérdés nemcsak azért érdemel különös figyelmet, mert a ’70-es-’80-as években bekövetkezett urbanizációs robbanás arculat nélküli, kvázi mesterségesen felduzzasztott lélekszámú településeket eredményezett, hanem azért is, mert az akkori ipartelepek és a peremeiken elhelyezkedő, egyre jobban elszlömösödő egykori munkásnegyedek egyre roszszabb állapotban vannak, rehabilitációjuk a környezetük romlásának megakadályozása miatt sem késhet. Az épített környezet fejlesztésének operatív programja mellett a prioritás másik fontos operatív programja a lakossági és közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos. Az épített környezet fejlesztése operatív program A települések környezeti állapota, épített és természetes környezete meghatározza a lakosság életminőségét, az idegenforgalmi vonzerőt, és a gazdaság fejlődésére is hatással van. A lepusztult, funkcióvesztett településrészekről a lakosság „elmenekül”, az elköltözők helyét alacsony társadalmi státuszú rétegek foglalják el, a települések, településrészek szlömösödése folytatódik. A miskolci kistérségben számos ilyen terület található; elsősorban Miskolcon vannak felhagyott, rehabilitálásra váró iparterületek, telepszerű, nem megfelelő lakókörnyezetet biztosító lakóterületek, rossz állagú lakóépületek, de a kisebb települések is küszködnek hasonló problémákkal: városközpont nélküli városok, jellegtelen arculattal, közösségi terek nélküli, használaton kívüli, ám értékes épületekkel tarkított települések. Azon túl, hogy ezek a jelenségek önmagukban is, puszta létükkel rontják a településen élők életminőségét és a települések vonzerejét, értékes helyeket foglalnak el a település szövetében. Ez a probléma főleg Miskolcon szembetűnő, ahol a település belsejébe ékelődve találhatók felhagyott iparterületek, miközben a város nehezen tudja kielégíteni a gazdaság (ipari, szolgáltatókereskedelmi szektor) fejlődéséhez szükséges területigényt, illetve az új lakótelkek kialakítására HBH Euroconsulting Kft. – RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.

23


jelentkező igényeket. Ezért fontos feladat a települések központjait, a rozsdaövezetek, a települési zöldterületek, lakóépületek, történelmi örökségterületek rehabilitációját célzó programok fejlesztése, amelyek sikeressége csak az önkormányzati, a civil- és magánszféra bevonásával biztosítható. Az épített környezet fejlesztése két fő célt foglal magába – egyrészt a rozsdaövezetek, az egykori iparterületek és környezetük, az általában mellettük elhelyezkedő telepszerű lakókörnyezetek, szlömök rehabilitációját, másrészt ide sorolhatjuk a jellegzetes arculattal nem rendelkező Miskolc környéki nagyközségekben és kisvárosokban az egységes arculat és településkép kialakítását, a városközpontok fejlesztését. Intézkedések: -

Településközpontok létrehozása operatív program

-

Egységes településkép kialakítása

-

Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása

-

Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja

Lakossági és közszolgáltatások fejlesztése operatív program A lakossági és közszolgáltatások fejlesztését egyrészt a szolgáltatások mennyiségileg és minőségileg egyenlőtlen területi megoszlása indokolja, másrészt az azok elérhetőségét biztosító infrastruktúra fejletlensége. Az infrastrukturális háttér, a közúthálózat és a tömegközlekedés fejlesztése alapvető jelentőségű nemcsak a helyi lakosság szempontjából, de a gazdasági, és a turisztikai prioritásban foglaltak teljesülése szempontjából is. A helyi lakosság szolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférési lehetőségének a biztosításában a kistérség fontos koordináló, szervező, elosztó szerepet tölthet be. Ezek a szolgáltatások elsősorban az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális ellátáshoz, valamint a közigazgatási szolgáltatásokhoz köthetők. Az alapfokú oktatás fejlesztését a térségi iskolák közti együttműködés intézményes formáinak kialakításával, az oktatási kapacitások hatékonyabb működtetésével, ésszerűsítésével, illetve az infrastrukturális feltételek javításával célszerű megoldani. Mindez magával hozza az oktatási színvonal emelkedését, amelynek megtartását egységes mérési és értékelési rendszer kidolgozása és működtetése biztosítja. Az egészségügy fejlesztése terén az alapszolgáltatások fejlesztése és a térségen belül a hozzáférés biztosítása a fő cél. Az ellátásfejlesztés a kiegyenlítés révén a társadalom kohéziójának erősítését szolgálja azáltal, hogy a kistérség leghátrányosabb helyzetű településein lakók számára is elérhetőek a legalapvetőbb szolgáltatások: a háziorvosi rendszeren túl a központi ügyelet, sürgősségi betegellátás, a fogászati szakrendelés és ügyelet, a házi gyermekorvosi szolgálat. A kistérség összehangolja, fejleszti, támogatja ezen szolgáltatások kialakítását, fenntartását, működtetését.


24


A szociális szférában szükséges a kistérség területén működő szociális intézmények tevékenységének és szolgáltatásainak fejlesztése és a térségre kiterjedő feladatellátási körzettel rendelkező időskorú, illetve hajléktalan ellátást támogató rendszer felállítása, fejlesztése, a jelzőrendszeres házi gondozás rendszerének kialakítása, családsegítő központok hálózatának fejlesztése, átmeneti szállók létrehozása, fogyatékosok nappali ellátása, házi betegápolás megszervezése, szociális étkeztetés megszervezése, a szociális kistérségi adatbázis kialakítása. A Kistérség feladata ezen szolgáltatások kialakításának segítése, támogatása, esetenként közös intézmény létrehozása és működtetése. Minden területen, de itt különösen fontos a települések közötti egyenlőtlenségek, és az egyenlőtlenségek újratermelődésének mérséklése, a hátrányos helyzetű, különösen a roma népesség felzárkóztatása. Speciális területet jelent a romák által sűrűn lakott települések felzárkóztatása, a cigányság kulturális és életmódbeli sajátosságainak figyelembevételével. Akárcsak az oktatásban, az egészségügyben és szociális területen is gyenge az egyes intézmények között a szakmai koordináció, ami területi egyenlőtlenséghez vezet; ugyanakkor a magasabb szintű igények kielégítésére csak Miskolc kínálata ad megfelelő lehetőséget. Ezért meg kell erősíteni az intézmények kistérségi szintű szakmai, koordináló, fejlesztő hátterét, és biztosítani kell a működtetés pénzügyi feltételeit. A térségi, szakmai, koordinációs intézmények tehát egyúttal a partnerség célját is szolgálják, de működésük feltétele, hogy a települések és intézményeik képesek legyenek feladat-megosztási, fejlesztési kérdésekben megegyezni. Az önkormányzatok és intézmények kommunikációja ma még nem felel meg az intézmények oldaláról kinyilvánított igényeknek. A partnerség e szegmensének fejlesztése igen fontos, rendszeres műhelytalálkozók, rendezvények, fórumok szervezésével. A humánerőforrás-fejlesztés terén továbbra is lehet számítani komoly EU pályázati forrásokra, ám ehhez javítani kell egyrészt az iskolák, egészségügyi intézmények, közművelődési és civil szervezetek együttműködését, partnerségét, másrészt a céljaik megfogalmazásához, a közös pályázáshoz szükséges szakmai felkészültségét. A forrásbevonást segítendő szervezett háttér biztosítása szükséges az információszolgáltatás, oktatás, tanácsadás biztosítására. A közigazgatási szolgáltatásokat a mikrotérségi központokba kell koncentrálni és magasabb szakmai színvonalra kell emelni, ezzel javítva a lakosság ellátását, az ügyek gyorsabb, hatékonyabb, szakszerűbb intézését. A miskolci kistérség közlekedési infrastrukturális problémái közül az ún. „nagy rendszerek”-hez kapcsolódó fejlesztési feladatok megoldása természetesen nem a kistérség kompetenciájába tartozik. A kistérség ugyanakkor a koordinációban, a döntés-előkészítésben, a lobbizásban, illetve a nagy projektekhez illeszkedő, kisebb léptékű projektek támogatásában, megvalósításában fontos szerepet játszik. HBH Euroconsulting Kft. – RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.

25


Az út és vasút infrastruktúra fejlesztése mellett a tömegközlekedés igényeknek jobban megfelelő fejlesztése, illetve a tömegközlekedésen belül a vasúti személyszállítás szerepének növelése (elővárosi vasútrendszer kiépítésével) fontos feladat. Intézkedések: -

A tömegközlekedés fejlesztése

-

A térségi útkapcsolatok fejlesztése

-

A közigazgatási funkciók erősítése

-

Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

-

Térségi oktatási hálózatok kialakítása

Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatását célzó komplex programok A kistérség gazdasági helyzetének javulása csak hosszabb fejlődési folyamat eredményeként következhet be, így továbbra is számolni kell az országosan is magas munkanélküliség tartós fennmaradásával. A kistérség munkavállalóinak egy része – hasonlóan a gazdasági szerkezetváltáson átment európai országokhoz – már nem alkalmas (életkor, több éves munkanélküliség, szociális helyzet romlása, személyiség problémák) arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacra visszatérhessen. Számukra az ún. szociális gazdaságban történő foglalkoztatás lehetőségeit kell megteremteni. Emellett fontos feladat a csökkent munkaképességűek képzési és munkaerőpiacra való bejuttatását és visszavezetését szolgáló programok elindítása is. A problémák általában összetettek, célcsoportonként, mikro-régiónként is különbözhetnek, így megoldásuk is csak alapos igényfelmérések, személyre szabott képzések – oktatási, kompetenciafejlesztési programok – és speciális, helyi igényeket kielégítő foglalkoztatási programok összekapcsolásával lehetséges. Csak a programok térségi szintű koordinációja és megvalósítása révén lehetséges jelentős eredményeket elérni a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci reintegrációja terén.


26



27


2 A programvégrehajtás szervezeti háttere, a megvalósítás mechanizmusai A kistérségi program végrehajtása akkor lehet igazán hatékony és működőképes, ha előre tisztázottak a végrehajtásért felelős, vagy abban közreműködő szereplők feladat és hatáskörei, felelősségi szintjei.

2.1 A program megvalósításáért felelős szereplők A megvalósításban érintettek köre az egyes intézkedéseken belül feltüntetésre kerül (Megvalósítók/Közreműködők); az intézkedések többségének Miskolc Többcélú Kistérségi Társulás a megvalósítója, általában a tagtelepülések önkormányzataival együtt. Ezért fontos feladatuk, hogy biztosítsák a szükséges szervezeti kereteket. A kistérségi projektek végrehajtásáért Miskolc Többcélú Kistérségi Társulás a felelős, az egyes projektek megvalósításakor azonban a felelősség megosztható az érintett települések önkormányzataival. A Társulás feladatai a program megvalósítása kapcsán a következők: −

A társadalmi-gazdasági helyzet folyamatos értékelése:

Naprakész információk gyűjtése, szolgáltatása

Országos, regionális, és megyei területfejlesztési információs rendszerek kiszolgálásán keresztül egy kistérségi szintű területi információs rendszer kialakítása

A monitoring rendszer támogatása, a megvalósított projektek, fejlesztések és hatásainak vizsgálata, ezen belül: -

A társadalmi-gazdasági folyamatokra jellemző adatok gyűjtése, elemzése (országos információs, statisztikai adatok gyűjtése települési és kistérségi szinteken, bázisadatok képzése, ezek folyamatos figyelése, elemzése, összehasonlítása), tematikus elemzések felhasználása

-

Általános és tematikus szöveges értékelések az egyes programokat érintő területek folyamatairól, hatásuk a programokra

-

Az operatív program egyes intézkedéseiben meghatározott monitoring mutatók (output indikátorok, hatás indikátorok, eredmény indikátorok) nyomon követése, évenkénti elemzése

-

Projektötletek, projektkezdeményezések gyűjtése, projektgenerálás, a települési önkormányzatok, intézményeik, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés ösztönzése


28


-

Finanszírozási források felkutatása, forrásbevonási terv készítése, ennek kapcsán a beavatkozási területek, intézkedések évenkénti felülvizsgálata

-

Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről

A felsorolt feladatokat az erre a célra létrehozott szervezet végzi, bekapcsolva az egyes részfeladatok megvalósítására létrehozni javasolt szervezeteket is.

3 A finanszírozási források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása A programvégrehajtás során a szervezeti, intézményi háttéren túl legalább annyira fontos az eszközrendszer megléte, amelynek keretén belül jelen esetben nem adminisztratív eszközöket, hanem a forrásoldal rendelkezésre állását, tehát a pénzügyi eszközöket értjük.

3.1 A lehetséges támogatások ismertetése A program készítésekor a 2007-2013 közötti időszakban az egyes fejlesztések megvalósítására rendelkezésre álló források még nem ismertek, a 2004-2006 közötti időszakban rendelkezésre álló pályázati források pedig nagyrészt kimerültek, ebből adódóan ma még csak általánosságban tudunk beszélni a forrásokról. A forrástérkép összeállítása a jövő feladata lesz, ami a dinamikus tervezési modellt figyelembe véve nem lehet probléma, ezért a II. Nemzeti Fejlesztési Terv támogatási rendszerének kikristályosodását követően lehet indikatív jelleggel megtervezni a forrásokat, ami nyilván még változni fog az ország és az EU között létrejövő KTK 3 eredményeként. Támogatási oldalon annyi bizonyosan kimondható, hogy a program végrehajtásának gerincét az Európai Unió strukturális és kohéziós eszközei és az azokhoz nyújtott hazai társfinanszírozási források fogják képezni. E mellett megjelennek a regionális szinten nyújtott támogatások, és bizonyosan megmarad néhány központi, vagy decentralizált módon működő olyan támogatás, amely nem illeszkedik az NFT II rendszerébe, ezért arra külön hazai pályázat írható ki.

3.2 A finanszírozás átfogó rendszerének bemutatása A jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok (NFT II tervezeti változata, az NFT OP-kre vonatkozó javaslati elképzelései, a komplex programokra – kiemelt fejlesztésekre, valamint a versenyképességi pólusokra vonatkozó a Fejlesztéspolitikai Kabinet számára készített előterjesztések és tájé-

3

KTK (CSF): Közösségi Támogatási Keret


29


koztató anyagok) alapján ugyanakkor körvonalazhatóak a finanszírozás várható forrásai, azok nagyságrendje, illetve a forrásallokáció formái. A fentieknek megfelelően a kistérség számára kidolgozott operatív programban megfogalmazott intézkedések és konkrét projektek az alábbi forrásokra támaszkodhatnak. Strukturális Alapok forrásai (kormányzati társfinanszírozást beleértve): -

Az NFT II. központi operatív programjai:

A 2007-2013 közötti teljes támogatási forrás (15000 mrd Ft) kb. 50%-a

Támogatásra kerülő fejlesztési célok 1. A versenyképesség tartós növekedése 2. A foglalkoztatás bővülése 3. A versenyképes tudás és műveltség növekedése 4. A népesség egészségi állapotának javulása 5. A társadalmi összetartozás erősödése 6. A fizikai elérhetőség javulása 7. Az információs társadalom kiteljesedése 8. A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása +1. Kiegyensúlyozott területi fejlődés Horizontális szempontok: -

Esélyegyenlőség

-

Fenntarthatóság

Az info-kommunikációs technológiák széles körű alkalmazása és az alkalmazás feltételeinek biztosítása

-

A foglalkoztatás növelése

-

Biztonság

A felsorolt fejlesztési célok 4 központi operatív programban (GVOP, HEFOP, KIOP, AVOP) kerülnek részletes kidolgozásra

A forrásokhoz való hozzáférés módja: a fenti operatív programok IH-i által kiírásra kerülő pályázatok

-

Az NFT II. Regionális Operatív Programjai (a 7 régióra):

A 2007-2013 közötti teljes támogatási forrás (15000 mrd Ft) kb. 50%-a

Támogatásra kerülő fejlesztési célok az észak-magyarországi régió stratégiai céljainak megfelelően

A versenyképes gazdaság megteremtése (Techno-régió program) •

Integrált beszállítói hálózati rendszerek kialakítása a régióban

•

Kreatív ipar

•

Környezetvédelmi ipar meghonosítása


30


•

Regionális tudásközpont kialakítása

•

Regionális logisztikai hálózati rendszer kialakítása

•

Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-Alföldi Régióval közösen •

Koherens és integrált kommunikációs stratégia kialakítása, régiómarketing eszközök fejlesztése

•

Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-Alföldi Régióval

•

Regionális turisztikai klaszterek létrehozásának támogatása

•

A programhoz kapcsolódó szolgáltatás-fejlesztés

•

A programhoz kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés

A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a település-hálózat integrált fejlesztése

•

Tudás város-, kreatív város-, innovatív városhálózat

•

A tudás, az innováció átadására képes városok

•

A szolgáltató városok

•

Nyitott határok

A felsorolt fejlesztési célok a NORDA operatív programjában kerülnek részletes kidolgozásra

A forrásokhoz való hozzáférés módja: a regionális tervezés új, térségi szintre kerülésével várhatóan változik a források megpályázásának módja is. A jelenlegi elképzelések szerint a kistérségi projektek kidolgozása és támogatása egy, a korábbinál rugalmasabb, a térségi projektmunka és a régiók közti együttműködés folyamatában zajlik majd le. Ez azt jelenti, hogy a projektötleteket már egy viszonylag korai szakaszban előminősíti, kirostálja. A további kidolgozásra javasolt projektek továbbfejlesztéséhez a régió szempontokat, kritériumokat ad. A továbbjutás legfontosabb feltétele a régió stratégiájához való illeszkedés, a valós térségi fejlesztési szükségletek indokoltsága, a térségi együttműködés bizonyítottsága, a megvalósítás garanciáját jelentő szervezeti hátterek megléte. A fenti pályázati modell megvalósulásával jelentősen csökkennek a projekt-előkészítés költségei és kockázatai.

-

Komplex programok – kiemelt fejlesztések, versenyképességi pólusok:

A Fejlesztéspolitikai Kabinet döntése értelmében a források egy része ún. komplex programok megvalósításával kerül felhasználásra. A komplex programok lényege, hogy a bennük foglalt célok nem realizálhatók egyetlen Operatív Program keretében, hanem különböző operatív programokban foglalt programelemek integrálásával kerülnek megvalósításra. HBH Euroconsulting Kft. – RPE Regionális Projekt Előkészítő Iroda Kht.

31


A cél, hogy olyan kiegyensúlyozott projekt-portfolió jöjjön létre, amellyel a leginkább biztosítható a társadalmi-gazdasági haszon maximalizálása.

A komplex programok:

A magyar gazdaság tartós versenyképességének növelése •

Regionális Egyetemi Tudásközpontok

•

Magyar örökség és a kreatív magyar jövő

•

Európa Kulturális Fővárosa – 2010

A foglalkoztatás bővítése •

Integrált foglalkoztatási és szociális ellátó és szolgáltató rendszer

Versenyképes tudás és műveltség növelése •

„Digitális iskola” – a 21. században

•

„Minőség és Kiválóság” projekt

•

Modern Szolgáltató Egyetem

A népesség egészségi állapotának növelése •

Regionális klinikai centrumok

•

Sürgősségi Ellátás Országos Szervezetének (SOS) fejlesztése

•

Gyógyturizmus

•

„Érték az egészség” program

A társadalmi összetartozás erősítése •

Egyenlő Esélyű Hozzáférés Kiemelt Programja

•

Beruházás a jövőbe

•

Kistérségi Közösségi Központok (K3)

•

Éledő helyi társadalmak – megújuló települések, térségek

A fizikai elérhetőség javítása •

Magyarország mint Logisztikai Központ

•

Közúthálózat burkolat-megerősítése

Az információs társadalom kiteljesítése •

E-közigazgatás

•

A K+F nagy nemzetközi együttműködéseihez való csatlakozás

•

Szélessávú és biztonságos IKT infrastruktúra

•

Az IKT gazdasági hasznosulása

•

Térinformatika

•

E-egészségügy

Természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása •

Zöld és megújuló energia program

•

Környezettudatosság növelése program

•

Vízi közművek programja


32


•

Vizeink védelme és fenntartható használata

Kiegyensúlyozott területi fejlődés (Balaton, Duna, Tisza, Körös)

A forrásokhoz való hozzáférés módja: a tervezés jelen stádiumában még nem pontosítható, várhatóan régiónként négy-öt program támogatása várható.

A kistérségi stratégia és operatív program ROP-hoz kapcsolódó fejezeteinek pénzügyi tervezését az NFT II. fentiekben vázolt program- és forrás-szerkezetét figyelembe véve kell majd elkészíteni. A javasolt intézkedések és projektek pénzügyi megalapozását az észak-magyarországi régió egyes operatív programjainak későbbiekben pontosításra kerülő pénzügyi keretszámai függvényében célszerű elvégezni. A központi operatív programok esetében a program-kiegészítő dokumentumok (PKD-k) nyilvánossá válása már lehetőséget ad a támogatási projektek pénzügyi megtervezéséhez; pontos forrásra tervezés azonban csak a pályázatok megjelenését követően lehetséges. Ennek megfelelően folyamatos pályázatfigyelést kell majd végezni, a kiírásra kerülő pályázati forrásokat pedig hozzáilleszteni a program intézkedéseihez. A támogatási rendszer kialakulását követően a kistérség által bevonható források megbecsülésében az alábbi szempontok segítenek: -

Potenciálisan rendelkezésre álló források nagysága

-

Pályázati források nyerési statisztikája

-

Rendelkezésre álló önerő és támogatási arány

-

Projektek előkészítéséhez szükséges, ám nem támogatott költségek mértéke

-

Program/projektfinanszírozási költségek


33


II. Intézkedések Prioritás:

1. Gazdaságfejlesztés

Operatív Program:

1.1. Vállalkozásfejlesztés operatív program

Intézkedés: Az intézkedés céljai

1.1.1. A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése

Az intézkedés leírása,

A kistérség vállalkozásainak fejlesztéséhez olyan intézményi háttér kialakítása szükséges, amely eddig hiányzott a kistérségből, de legalább is alulfejlett volt. Az intézkedés keretén belül a kistérségben létrejön egy új gazdaságfejlesztő iroda, amely képes hatékonyan hozzájárulni a helyi kkv-k fejlődéséhez.

A kis- és középvállalkozások fejlődését segítő gazdaságfejlesztés intézményi hátterének kialakítása, megerősítése

Az intézményi háttér kialakítása történhet Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a helyi vállalkozásfejlesztő szervezetek, kamarák erőteljesebb együttműködése révén („feladat-ellátási” szerződések megkötésével), vagy egy önálló, kistérségi szintű gazdaságfejlesztő szervezet kialakításával (akár a már fent említett szervezetek bevonásával), vagy egy működő szervezet bevonásával. Arra, hogy a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásoknak milyen szervezeti háttér kialakítása célszerű, egy megvalósíthatósági tanulmány adhat választ. tevékenységek:

-

megvalósíthatósági tanulmány készítése az iroda elindítása a tanulmány szerinti formában együttműködés kialakítása a helyi vállalkozásfejlesztő szervezetekkel, kamarákkal, vállalkozásokkal

Output-indikátorok

-

megvalósíthatósági tanulmány elkészülte (db); Gazdaságfejlesztő Iroda elindítása (db); Együttműködési szerződések száma (db)

Eredményindikátorok

-

Létrejövő új vállalkozások száma (db); A 2 év után működő új vállalkozások száma (mortalitási ráta); Tanácsadási tevékenységet igénybevevők száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A kkv-kban foglalkoztatottak aránya nő (fő); A vállalkozások árbevétele növekszik (mFt); Export teljesítmények aránya nő (%)

Földrajzi beavatkozási területek Megvalósítók Közreműködők Végső kedvezményezettek Kapcsolódás egyéb programokhoz

-

A kistérség teljes területe

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények, vállalkozások

-

Vállalkozások

1.1.2 Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetve járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez a gazdaság dinamizálása, a kiegyenlítettebb területi fejlődés, a foglalkoztatási szint növelése révén.

Környezeti fenntarthatóság

A tervezett intézkedés a környezeti fenntarthatóság szempontjából semleges projektnek tekinthető.

Konkrét projektek

1) Vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat biztosító szervezeti háttér kialakítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány 2) Komplex szolgáltatási portfolióval rendelkező Gazdaságfejlesztési Iroda kialakítása és működtetése


34


Prioritás:


Operatív Program:



1.1.2.Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése


A vállalkozások növekedésének főbb akadályai – az új megoldások, technológiai fejlesztések finanszírozásának nehézsége mellett – a megfelelő információk hiánya, a gyenge menedzsment-kompetenciák, az együttműködés hiánya ágazaton/szakmán belüli szervezetekkel. A kistérség a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások (üzleti, forrásbevonási, pályázati tanácsadás; piaci szereplők informáltságának javítása; partnerközvetítői tevékenység; stb.) mellett a specifikus – vállalkozói készségek javítása, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) megfelelő használata, nyelvi – képzések megszervezésében segítheti elő a KKV-k fejlődését.

Kis- és középvállalkozások indulását, inkubációját elősegítő üzleti infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása

További feladat a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának ösztönzése, a beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges fejlesztések (technológiai fejlesztések, korszerű vállalatirányítási, minőségközpontú menedzsment rendszerek bevezetése) ösztönzése, elősegítése, a nagyvállalatok és a beszállító vállalkozások közötti partnerközvetítői tevékenység. Speciális fejlesztési tevékenységek szükségesek az új vállalkozások alakulásának, megerősödésének ösztönzése érdekében: a kritikus indulási időszakban az inkubációs tevékenység jelent hathatós segítséget. Az inkubátorházak a kedvezményesen igénybe vehető üzleti/tanácsadási szolgáltatások, a betelepült cégek közötti szinergikus hatások által jelentett előnyök mellett a piacinál kedvezőbb bérleti díjak miatt is rendkívül vonzóak lehetnek az induló, fejlődni kívánó mikrovállalkozások számára. Fentieken túl egyéb előnyöket is kínálnak azon innovációs központok, amelyek a „high-tech”, „start-up” és „spin-off” vállalkozások alakulásának ösztönzésére jönnek létre egyetemek, kutató központok közelében. Miskolc stratégiája tartalmaz egy High-tech és start-up központ kialakítása című projektet, ám inkubátorházak kialakítása egyéb településeken is (elsősorban Ipari Parkokhoz, ipari zónákhoz kapcsolódóan) javasolt. -

tevékenységek

-

-

-

Output-indikátorok

-

Komplex szolgáltatások kialakítása, fejlesztése (tanácsadás, piaci szereplők informálása, partnerközvetítői tevékenység, korszerű vállalatirányítási, minőségbiztosítási, környezetirányítási és információvédelmi rendszerek bevezetésének elősegítése, a minőségközpontú menedzsment feltételeinek javítása, stb.) Térségen belüli gazdasági-üzleti információs és kommunikációs rendszer kialakítása (rendezvények, fórumok, internetes felületek és fórumok) Szakmai és menedzsment képzések, üzleti és vállalkozói készségek javítását célzó, nyelvi, IKT használati képzési igények felmérése, képzések megszervezése, ösztönzése A piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának elősegítése Beszállítói tevékenység létrehozását, fejlesztését célzó programok, beszállítói klaszterek létrehozása Fejlesztési források megszerzésében való közreműködés Az üzleti szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A technológiai korszerűsítés ösztönzése Inkubátorházak, technológiai és innovációs központok, High-tech és start-up központ megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, egyéb tervezési feladatok megvalósítása; Inkubátorházak, technológiai és innovációs központok, High-tech és start-up központ területének előkészítése, a projektek megvalósítása; Információs-kommunikációs rendszer kialakítása – rendezvények, fórumok


35

Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program 2007-2013 száma, internetes felület és fórum létrejötte; Képzési igényeket felmérő tanulmány rendelkezésre állása; Képzések száma; Termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések száma; Beszállítói klaszter létrejötte; Fejlesztési források megszerzését célzó, elkészült pályázatok száma (db); Kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányok és műszaki tervek száma (db); Kialakított inkubátorházak, technológiai és innovációs központok, innovációs centrum száma (db), területe (m2); Betelepült vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások száma, értéke (mFt) -


Hatás-indikátorok

Földrajzi beavatkozási területek

-

Információs-kommunikációs rendszer által elért vállalkozások száma (db) Vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások száma (db) A képzéseken résztvevők száma (fő) Beszállítóvá váló vállalkozások száma, a forgalom értéke (db, mFt) Termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködésekbe bevont vállalkozások száma (db) A térségbe bevont fejlesztési források értéke (mFt) Létrejövő/megőrzött munkahelyek száma (db) Betelepült vállalkozások száma Betelepült vállalkozások fejlődése (forgalom, létszám) Betelepült vállalkozások mortalitási rátája Új vállalkozások száma (db)

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése A kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak aránya A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése

-

Minden település, de elsősorban Miskolc, Alsózsolca, Felsőzsolca, Sajóbábony

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Ipari Parkok, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények, vállalkozások, Miskolci Egyetem

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Ipari Parkok, kamarák, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások

Végső kedvezményezettek

-

Mikro-vállalkozások

Kapcsolódás egyéb programokhoz

1.1.1 A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének megerősítése

Esélyegyenlőség




Konkrét projektek

1) 2) 3) 4)

Megvalósítók Közreműködők

1.1.3 A K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése

Inkubátorház létrehozása Miskolcon Termelő inkubátorház létrehozása a Miskolc-Alsózsolca Ipari Parkban Kézműves inkubátorházak kialakítása a kistérség mikrokörzeteiben High-tech és start-up központ kialakítása a Miskolci Egyetemen


36


Prioritás:


Operatív Program:


Intézkedés:

1.1.3. K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése

Az intézkedés céljai

A kistérség tudásbázisának növelése, a kutatás-fejlesztés és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése a kis- és középvállalkozások dinamizálása érdekében


A miskolci kistérség kiváló adottsága, hogy az Észak-magyarországi régió legnagyobb felsőoktatási és kutató-fejlesztő (K+F) intézménye található a területén, ám az intézményben folyó K+F, az innováció sikerességének záloga, hogy a helyi vállalkozások, Ipari Parkok is bekapcsolódjanak a Miskolci Egyetem Regionális Tudáscentrum tevékenységébe.

tevékenységek

-

Innovációs centrum – inkubátorház – létesítése, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális- beruházási feltételeinek megteremtése Technológiai kapacitás fejlesztése (építés, felújítás), technológiai fejlesztés (gép és eszközbeszerzés) Technológiai transzfer – know how, licensz, szoftver vásárlás Informatikai és telekommunikációs (IKT) fejlesztés Meglévő együttműködések mélyítése, együttműködési hálózatok bővítése, fejlesztése (tematikus bővítés, nemzetközi jelleg erősítése); Új együttműködési struktúrák kialakítása az Egyetem, vállalkozások, közszféra között

Output-indikátorok

-

Innovációs centrum célját szolgáló ingatlanok területe (m2); Fejlesztett technológia, IKT értéke (mFt); Kutatási-fejlesztési kooperációkba bevont partnerek száma (db); A tudásközpontba bevont hallgatók, fiatal diplomások, kutatók száma (db); Létrehozott/megtartott munkahelyek száma (db)


-

Megvalósult kutatási-fejlesztési kooperációk száma (db), értéke (mFt); Kutatási eredmények száma (db); Innovációs szolgáltatások száma (db), értéke a vállalkozások számára (mFt); Létrejövő új vállalkozások száma (db), árbevétele (mFt); Bevont vállalkozások száma (db), árbevétele (mFt)

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése; A kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak aránya; A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése; A K+F források növekedése; A hozzáadott érték növekedése a kistérség gazdaságában


-

A teljes kistérség

-

Miskolci Egyetem, kutató központok, vállalkozások Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Borsod-AbaújZemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások

-

Vállalkozások

1.1.2 Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

Esélyegyenlőség




Konkrét projektek

1) Innovációs konferenciák, workshopok szervezése 2) Innovációs munkabizottság működtetése a kistérségben 3) Fiatal kutatók, fejlesztők számára innovációs centrum létesítése


37


Prioritás:


Operatív Program:



Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése


A kistérség gazdasági fejlődésének feltétele a munkaerő-piaci igényekhez megfelelő képzési kínálattal és képzési infrastruktúrával rendelkező, a foglalkoztatókkal szoros kapcsolatban álló, együttműködő felsőfokú-, szak- és felnőttképzési rendszer kialakítása. A szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése elősegíti a jelenlegi intézmények képzéseinek tartalmi, módszertani, működés-hatékonyági fejlesztését, a változó gazdasági környezethez való igazodást.

tevékenységek

-

A kistérség szakképzési kínálatának, és a helyi gazdaság igényeinek összehangolása

-

Az intézmények közötti együttműködés szervezeti-működési modelljének a kidolgozása – a gazdaságvezérelt szakképzési rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése Tartalmi, módszertani, működési minőség-sztenderdek kialakítása és munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása A képző intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Szakképzési információs és kommunikációs rendszer kialakítása - helyi/kistérségi munkaerő-piaci prognózisok összeállítása, karriercentrum(ok) kialakítása, a végzett hallgatók „utánkövetése”

Output-indikátorok

-

Bevont képző intézmények száma (db); A munkaerőpiaci-igényekhez alkalmazkodó új képzések száma (db); Bevont hallgatók/tanulók száma (fő); Képzési infrastrukturális beruházások értéke (mFt)


-

Végzett hallgatók/tanulók elhelyezkedési aránya (%); A végzett hallgatókat foglalkoztató vállalkozások száma (db)

Hatás-indikátorok

-

Pályakezdő munkanélküliek arányának csökkenése (%)


-

A teljes kistérség

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Miskolci Egyetem, Észak-Magyarországi Regionális Átképző Központ, B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ, oktatási intézmények, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások

Közreműködők

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Miskolci Egyetem, Észak-Magyarországi Regionális Átképző Központ, B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ, oktatási intézmények, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások


-

Hallgatók, munkavállalók, vállalkozások


3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása

Esélyegyenlőség




Konkrét projektek

4) A gazdaságvezérelt szakképzési rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése 5) A szakképző intézmények tartalmi, módszertani, működési minőségsztenderdjeinek kialakítása és munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása


38


Prioritás:


Operatív Program:

1.2. Befektetés-ösztönzési operatív program


1.2.1. Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása


A befektetés-ösztönzés hatékonyága érdekében intézmény-, illetve a helyi tudásbázist, partnerséget fejlesztő tevékenységekre van szükség. A befektetők elérése, a miskolci kistérségbe való csábítása jelentős költségigényű a formális és informális csatornákon keresztül, a befektetési tárgyalások során pedig rendszerint a felkészült helyi partnerek, naprakész információk hiánya, a hatóságok és intézmények rugalmatlansága okoz nehézségeket. Ezért javasolt egy olyan intézmény felállítása, amely önállóan képes a miskolci kistérség befektetés-ösztönzési tevékenységének megvalósítására.

tevékenységek

-

Új gazdasági tevékenységek vonzását elősegítő intézményrendszer kialakítása

-

-

-

Befektetői portfolió kialakítása (ipari, kereskedelmi, szolgáltató, turisztikai, de akár egészségügyi, szociális, kulturális szektorban is), partnerség kialakítása a kistérségen belül az önkormányzati, magán-, illetve vállalkozói projektgazdákkal A befektetési kínálati elemekre vonatkozóan proaktív marketing-stratégia kialakítása, megvalósítása – kiadvány, honlap szerkesztése, konferenciákon, szakkiállításokon, szakvásárokon való részvétel, stb. Kapcsolatépítés és kapcsolat-menedzsment minisztériumokkal, befektetésösztönző intézményekkel, kereskedelmi képviseletekkel, engedélyező hatóságokkal A befektetői tárgyalások előkészítése – naprakész információk gyűjtése, a helyi partnerek felkészítése, támogatása a tárgyalások során Közreműködés a befektetések megvalósításában

Output-indikátorok

-

Létrejött befektetői iroda (db); Befektetési portfolió elkészülte, elemeinek száma (db); Befektetés-ösztönzési, marketing stratégia elkészülte (db)


-

Betelepülő új vállalkozások száma (db); Az új létesítményekben foglalkoztatott munkaerő létszáma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése (%); Beszállítói lehetőségek száma (db)


-

A kistérség teljes területe

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása Önkormányzatok, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények, Ipari parkok, kamarák, vállalkozói/szakmai szövetségek, vállalkozások

-

Önkormányzatok, vállalkozások, lakosság

1.2.2 Befektetésre alkalmas területek fejlesztése, előkészítése

Esélyegyenlőség



Az intézkedés közvetve járul hozzá a fenntartható fejlődéshez; az intézkedés keretében megvalósuló projektekkel szembeni elvárás, hogy a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfeleljenek.

Konkrét projektek

1) Befektetői Iroda kialakítására vonatkozó komplex (jogi, szervezeti, személyzeti, pénzügyi) megvalósíthatósági tanulmány készítése 2) A Befektetői Iroda kialakítása 3) Befektetési portfolió készítése 4) Marketing eszközök készítése


39


Prioritás:


Operatív Program:

1.2. Befektetés-ösztönzési operatív program


1.2.2. Befektetésre alkalmas területek fejlesztése, előkészítése

Az intézkedés leírása, tevékenységek

1. Ipari Parkok fejlesztése

A meglévő ipari területek szolgáltatásainak, infrastruktúrájának fejlesztése, illetve az új területek beazonosítása, előkészítése a kistérség tőkevonzó képességének növelése érdekében

A kistérségben működő ipari parkok további bővítésére és szolgáltatásaik kiépítésére, illetve fejlesztésére kerül sor a tervezett intézkedés keretein belül. Az Ipari Parkok/zónák alapvető feladata kell legyen a korszerű, uniós elvárásoknak megfelelő infrastruktúra és innovatív környezet biztosítása, illetve kutatás-fejlesztési, valamint innovációs tevékenység végzését segítő szolgáltatások nyújtása. Tevékenységek: -

Korszerű telephelyek és kiszolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése Az ipari parkok vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásainak a bővítése Új szolgáltató intézmények létrehozása (pl.: technológia transzfer központ, inkubátorház) Együttműködési hálózatok kialakítása „Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park” cím elnyerése, a kistérség gazdaságfejlesztésében való szerepvállalás erősítése

2. Új gazdasági tevékenységekre alkalmas területek kialakítása A jelenlegi ipari parkok, ipari zónák fejlesztésén túl új területek kialakítására, előkészítésére kerül sor ipari, kereskedelmi és logisztikai tevékenységek számára a kistérség gazdaságilag frekventált területein. Tevékenységek: -

Új, gazdasági tevékenységekre alkalmas területek beazonosítása A területek befektetési szempontú vizsgálata (tulajdonviszonyok, infrastruktúra, talajminőség, stb.) A szükséges jogi lépések, műszaki tervezési feladatok megvalósítása, a hiányzó infrastruktúra kiépítése

3. Logisztikai központ előkészítése Az M3-as autópálya továbbépítésével, illetve az M30-as autópálya Miskolcig való kiépítésével a kistérség logisztikai szerepe felértékelődött, jelentősen erősödött, ám a további fejlődéshez, a potenciál jobb kihasználásához szükséges egy multimodális Logisztikai Központ kiépítése. A Logisztikai Központ nem csak a regionális – és akár határon átnyúló - hatósugarú vállalkozások megtelepedését segítené elő, hanem logisztikai, illetve a logisztikához kapcsolódó egyéb szolgáltatásai révén hozzájárulna a teljes kistérség vállalkozásainak versenyképességnöveléséhez. Ilyen szolgáltatások lehetnek: -

Hagyományos nemzetközi és belföldi speditőri, szállítmányozási tevékenységek Gyűjtő, elosztó, termelő, város- és régió-ellátó funkciók, Nagy kapacitású gyártási rendszerek just-in-time kiszolgálása, Finishing-logisztikai funkciók ellátása, Speciális áruk (élelmiszer, gyógyszer, hűtést igénylő, veszélyes áruk) raktározása és elosztása.

A projekt megvalósulásában, és különösen az előkészítésében a kistérség fontos szerepet játszhat. Tevékenységek: -

A lehetséges helyszín(ek) elemzése (megvalósíthatósági tanulmány készítése), kiválasztása


40

Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program 2007-2013 -

A projekt pénzügyi, jogi, műszaki előkészítése A szükséges infrastruktúra kiépítése

Output-indikátorok

-

Infrastruktúrával ellátott új gazdasági területek száma, mérete (db, ha); Inkubátorházak száma (db) alapterülete (m2), inkubációs szolgáltatások száma (db); Kutatási, technológia-transzfer együttműködési kapcsolatok száma; Szakmai együttműködések száma, értéke (mFt); Kialakított logisztikai központ területe (ha); Új logisztikai, vagy logisztikához kapcsolódó egyéb szolgáltatások száma


-

Megvalósult befektetések száma, értéke (db, mFt); Betelepült új vállalkozások száma (db); Letelepült logisztikai szolgáltatók száma (db); Az új létesítményekben foglalkoztatott munkaerő száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése (%); A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése (%); A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése az érintett településeken (%)


-

Miskolc-Alsózsolca Ipari Park, Sajóbábonyi Vegyipari Park, Felsőzsolcai Ipari Zóna, Miskolc Déli kapu tervezett gazdasági-kereskedelmi övezet, az M30-as, a 3-as, 26-os, 37-es számú főutak mentén fekvő települések.

Megvalósítók

-

Ipari Parkok, Önkormányzatok, vállalkozások

Közreműködők

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, Miskolci Egyetem és egyéb kutatóintézetek, innovációs, vállalkozás- és gazdaságfejlesztő intézmények


-

Vállalkozások


1.2.1 Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása

Esélyegyenlőség



Az intézkedés közvetlen hatással van a fenntartható fejlődésre, ezért az új területek kialakításánál fokozott figyelemmel kell eljárni. Új ipari, gazdasági területek kijelölésénél szem előtt kell tartani az adott település egyéb irányú fejlesztési lehetőségeit, ezért környezetvédelmi szempontból fokozottan védett, turisztikailag frekventált, vagy az épített örökség által érintett területeken új ipari-gazdasági övezetek kijelölése tilos. A területek hasznosítási fázisában csak a környezetkímélő, káros anyag kibocsátásoktól mentes, vagy alacsony kibocsátású ágazatok és létesítmények betelepítése preferált.

Konkrét projektek

1) Technológiai transzfer központ létesítése a Miskolc-Alsózsolca Ipari Parkban 2) Telephelyek előkészítése a Felsőzsolcai Ipari Zóna területén 3) Vegyipari technológia transzfer központ és K+F hely kialakítása a Sajóbábonyi Vegyipari Parkban 4) Kistérségi ipari-gazdasági ingatlankataszter kialakítása 5) Logisztikai központ megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése


41


Prioritás:

2. Turizmusfejlesztés

Operatív Program:

2.1. A turizmus intézményi és értékesítési hátterének a megteremtése Operatív Program


2.1.1. Kistérségi turisztikai szervezet felállítása


A komplex, integrált, specifikumokra építő turizmus fejlesztése megköveteli a térség idegenforgalmának infrastrukturális, szolgáltatás-, marketing- és humán erőforrás fejlesztését koordináló, komplex programokat lebonyolítani képes szervezet létrehozását, amely elősegítené a turisztikai szereplők – önkormányzatok, intézmények, szolgáltatók, civil szervezetek – klaszteresedését.

A turizmus szereplőinek integrálása a térség komplex idegenforgalmi fejlesztésének összehangolása érdekében

A szervezet kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy integrálja az idegenforgalomban érintett feleket (önkormányzatok, intézmények, szolgáltatók, civil szervezetek). Mindenképpen non-profit szervezet felállítása célszerű, amelynek finanszírozása tagdíjakból, tagszervezeteknek és egyéb szervezeteknek nyújtott szolgáltatások díjaiból, illetve pályázati forrásokból történne. A kistérségi turisztikai szervezet feladata lenne: -

-

-

-

Output-indikátorok

-

Közreműködés a szállásfejlesztés, komplex termék- és szolgáltatásfejlesztésben, tematikus utak kialakításában tanácsadás, információnyújtás, pályázatkészítés révén A minősítési rendszer kialakítása, működtetése Komplex turisztikai marketing stratégia kialakítása és végrehajtása, a marketing adatbázis működtetése, az internetes honlap és az azt támogató informatikai háttér működtetése, fejlesztése Belső kommunikáció megszervezése (rendszeres fórumok, internetes fórumok, hírlevelek, workshopok) Információs pontok felállítása, működtetése Információs táblarendszer kialakítása, karbantartása Általános, valamint termék-, szolgáltatás- és réteg-specifikus – kiadványok megjelentetése, állandó elérhetőségük biztosítása Miskolc kártya bevezetése, működtetése Rendezvény-naptár kialakítása, rendezvények szervezése Közreműködés a képző intézményekkel a turisztikai humán erőforrás fejlesztésében (hiányszakmák beazonosítása, oktatási elvek, elvárások megfogalmazása, tananyag-fejlesztés) Együttműködési hálózatok kialakítása a kistérségen belül, illetve a kistérségen/megyén/országon kívüli partnerekkel (pl. Tokaj, mezőkövesdi, egri, bélapátfalvi kistérség, Kassa, Szlovákia); Felállított kistérségi turisztikai szervezet A szervezetbe bevont partnerek száma, hozzájárulása a szervezet működtetéséhez A szervezet által ellátott feladatok, szolgáltatások száma


-

Vendégéjszakák számának növekedése Átlagos tartózkodási idők növekedése A kistérség mint turisztikai célpont ismertségének, vonzerejének növekedése Az egyes szolgáltatások igénybevételének mutatói (értékesített Miskolc kártyák száma, információs pontok szolgáltatásait igénybevevők száma, minősítési rendszerbe bevont vállalkozások, egységek száma, a turisztikai honlap látogatottsága, a honlap szolgáltatásait igénybevevők száma stb.)

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése A foglalkoztatási ráta növekedése A turizmusban foglalkoztatottak aránya


42


A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése Idegenforgalmi adóbevételek növekedése


-

A teljes kistérség, különösen Miskolc, a bükki települések, a Pitypalatty völgye, a tavak és folyók menti települések

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, vállalkozások

Közreműködők

-

Önkormányzatok, Tourinform irodák, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek


-

Vállalkozások, lakosság, turisták


2.1.2 Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása 2.2.1 Turisztikai kínálat fejlesztése 2.2.2 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetve járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez az idegenforgalom növekedése, a foglalkoztatási szint növelése révén.



Konkrét projektek

1. A kistérségi turisztikai szervezet létrehozását megalapozó üzleti terv készítése 2. A kistérségi turisztikai szervezet létrehozása


43


Prioritás:


Operatív Program:

2.1. A turizmus intézményi és értékesítési hátterének a megteremtése Operatív Program


2.1.2. Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása


1. Komplex turisztikai marketing

A turizmusban érintett szervezetek együttműködésének fejlesztése a pro-aktív, dinamikus és komplex turisztikai marketing, minősítési rendszer és a magasan képzett humán-erőforrás fejlesztése kialakítása, azaz a turisztikai vonzerő növelése érdekében

A térség turisztikai kínálatának megismertetéséhez, a turisták vonzásához, az értékesítés ösztönzéséhez már nem elegendő a szolgáltatókat semmilyen módon nem integráló, hagyományos marketing-eszközökre (kiadványokra, brossúrákra, utazási irodákra) építő marketing. A megfelelő pro-aktív, dinamikus, komplex marketing megvalósítását mindenképpen meg kell előzze egy részletes marketingkutatáson alapuló marketing-stratégia; amely egyaránt nagy hangsúlyt fektetne a jelenlegi vendégkör, illetve a megcélzott vendégkör elemzésére (utazási szokások, elvárások, motivációk, jövedelem, stb.). A kutatást úgy kell megtervezni, hogy annak eredményeként egy marketing-adatbázis álljon rendelkezésre, amely a későbbiekben a vendégkör folyamatos (pl. szálláshelyeken, szolgáltatóhelyeken kihelyezett kérdőívek segítségével történő) szondázásának eredményeivel kiegészíthető, frissíthető. A marketing-stratégia kialakítása során figyelembe veendő, hogy a turisták egyre nagyobb arányban tájékozódnak az Internet segítségével, ezért egy komplex szolgáltatásokat nyújtó, a teljes kistérség turisztikai kínálatát bemutató, „mindent egy helyen” (információ-nyújtás, program-bemutatás, szálláshely-foglalás és fizetés) tartalmazó honlap – és az azt kiszolgáló informatikai infrastruktúra - fejlesztése, folyamatos működtetése elengedhetetlen. Fontos, hogy ez ne egy linkgyűjtemény legyen, hanem a fenti szolgáltatásokat önállóan nyújtani képes portál. Az informatikai fejlesztést célszerű úgy megvalósítani, hogy az egy Miskolc kártya rendszer bevezetéséhez is szükséges alapot biztosítsa. A digitális marketing-eszközök mellett különböző turisztikai – általános, valamint termék-, program-, szolgáltatás- és réteg-specifikus – kiadványok megjelentetése, állandó elérhetőségük biztosítása is fontos feladat. Ugyancsak minimum elvárás, hogy a turisták által leginkább frekventált beérkezési útvonalakon (pl. vasúti pályaudvaron, főbb útvonalak mentén) a térségbe érkező turisták megfelelő színvonalú tájékoztatásához komplex szolgáltatásokat biztosító (információ-nyújtás, program-bemutatás, szálláshely-foglalás és fizetés, ajándékvásárlás) információs pontok kerüljenek felállításra. A turisták tájékoztatásához hasonlóan elengedhetetlen egy egységes információs táblarendszer felállítása. A kistérség vonzerejét erősíti a rendezvények összehangolása és egységes rendezvénynaptárban való megjelenítése; úgy kistérségi, megyei, mint regionális, vagy akár nemzetközi szinten (szlovák oldali partnerekkel). 2. Minősítési rendszer kialakítása A minőségi turizmusfejlesztés egyik sarokpontja, hogy a résztvevő kínálati elemek megközelítőleg azonos színvonalon működjenek, mert csak azonos színvonalú szolgáltatások, egységek képesek együttműködni. Ehhez szükséges a szolgáltatásokkal szembeni egységes követelményrendszer kidolgozása, az egységek minősítése és rendszeres felülvizsgálata. 3. Turisztikai humánerőforrás-fejlesztés A térség turizmusának fejlődésének feltétele a turisztikai humánerőforrásfejlesztés: a képzettségi színvonal emelése a turisztikában érintettek körében. Ennek érdekében esetenként alapvető készségek, más esetekben szakmai-vezetési kompetenciák fejlesztése szükséges, különböző képzési szinteken. -

Szakmai képzések és vállalkozói kompetenciák fejlesztése (Helyi kultúra, hagyományőrzés, természettudatos oktatás; Falusi vendégfogadók képzése;


44


-

wellness – fitness turizmushoz kapcsolódó szakmai képzések; lovasoktató, terápiás lovasoktató, lovász képzés; túravezetők képzése) Idegen nyelvi képzések Informatikai képzések Kommunikációs képzések

Tevékenységek: -

-

Részletes marketing-kutatáson alapuló marketing-adatbázis, marketing stratégia elkészítése A marketing-stratégia végrehajtása Komplex szolgáltatásokat nyújtó kistérségi turisztikai honlap kialakítása, a folyamatos működtetéshez szükséges informatikai háttér kiépítése Általános, valamint termék-, szolgáltatás- és réteg-specifikus – kiadványok megjelentetése, állandó elérhetőségük biztosítása Információs pontok felállítása, működtetése Információs táblarendszer kialakítása Miskolc kártya bevezetése Rendezvény-naptár kialakítása Szakmai képzési igények felmérése, hiányszakmák beazonosítása, elvárások megfogalmazása Együttműködés a térségi középfokú, felsőfokú, szak- és felnőtt-képző intézményekkel a turizmus igényeit kiszolgáló képzések megvalósítására, közreműködés a tananyag-fejlesztésben Képzések megvalósítása az iskolán belüli és kívüli rendszer különböző formáiban

Output-indikátorok

-

Meglévő marketing-kutatás, marketing-adatbázis, marketing-stratégia A kistérségi turisztikai portál adatmennyisége, elérhető szolgáltatások száma Információs pontok száma, területe, szolgáltatások száma Információs táblák száma Miskolc kártya rendszerbe integrált szolgáltatások, elfogadóhelyek száma Rendezvény-naptárak száma Kialakított minősítési rendszer Idegenforgalmi szakmai képzési igények felmérése Együttműködési kapcsolatok, hálózatok kialakítása Meghirdetett képzések, tanfolyamok száma, óraszáma A képzésekre, tanfolyamokra jelentkezettek létszáma Kidolgozott képzési tematikák száma


-

Vendégéjszakák számának növekedése Átlagos tartózkodási idők növekedése A kistérség mint turisztikai célpont ismertségének, vonzerejének növekedése A szálláshelyek, szolgáltatások számának növekedése A minősítési rendszerbe bevont vállalkozások, egységek száma A turisztikai honlap látogatottsága, a honlap szolgáltatásait igénybevevők száma A képzéseket sikerrel elvégzők száma A képzéseket elvégző munkanélküliek száma, ebből a képzések végén sikerrel elhelyezkedők száma

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése A foglalkoztatási ráta növekedése A turizmusban foglalkoztatottak aránya A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése


45


Idegenforgalmi adóbevételek növekedése Magántőke bevonásának növekedése az idegenforgalomban



Megvalósítók

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, vállalkozások

Közreműködők

Önkormányzatok, Tourinform irodák, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, turisztikai vállalkozások, Bükki Településszövetség, civil szervezetek




2.1.1 Kistérségi turisztikai szervezet felállítása 2.2.1 Turisztikai kínálat fejlesztése 2.2.2 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Esélyegyenlőség


Környezeti hatások


Szervezetfejlesztés

2.1.1 Kistérségi turisztikai szervezet felállítása

Kommunikáció

Az intézkedésen belül hangsúlyosan jelennek meg az egyes tevékenységek között a kommunikáció fejlesztését célzó tevékenységek

Konkrét projektek

Kistérségi turisztikai klaszter létrehozása Turisztikai marketing komplex fejlesztése Turisztikai humánerőforrás-fejlesztés


46


Prioritás:


Operatív Program:

2.2. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése operatív program


2.2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése


Ahhoz, hogy a kistérség erősítse pozícióit Magyarország turizmusában, növelje turisztikai bevételeit, több szállóvendéget vonzzon, növekedjenek az átlagos tartózkodási idők, a turizmus jelenlegi fejlődési tendenciáit figyelembe véve, a minőségi kínálatot kell erősítenie. Ez a kistérség adottságaihoz igazodó turisztikai szolgáltatások fejlesztését jelenti; a turisztikai szolgáltatásfejlesztésben preferálni kell azokat, amelyekben a kistérség kiemelkedik, illetve komparatív előnnyel rendelkezik. A szolgáltatások fejlesztésén belüli az alábbi alprogramok fogalmazódnak meg.

A turisztikai szolgáltatások, termékek fejlesztése a turisztikai vonzerő növelése, a minőségi turisztikai kínálat kialakítása érdekében

1. Innovatív és egyedi kínálati elemek fejlesztése, kialakítása Az innovatív, egyedi kínálati elemek egyrészt önmagukban vonzerőt jelenthetnek, másrészt a térség újrapozícionálásában játszanak jelentős szerepet. Ilyen elemek többek között a miskolctapolcai Barlangfürdő, a Technikai Csodák Palotája / Science Múzeum, a lillafüredi Rockmúzeum, a Csorba-tavi tematikus park, az Ónodi Országos állat és kirakodó vásár. Miskolcon az építészeti, kulturális, történelmi értékek kiemelése (pl. a belváros rehabilitációja, az Avas, a Diósgyőri vár, Tapolca és Lillafüred természeti értékeire, a Technikai Csodák Palotája / Science múzeum, újmassai őskohó, általában a történelmi, egyházi látnivalók, a kulturális intézmények, sport létesítmények), a kistérség többi településén az építészeti, kulturális és történelmi örökség helyreállítása, a helyi/regionális jelentőségű rendezvényturizmus feltételeinek fejlesztése. A kistérség gazdag építészeti, kulturális és történelmi örökséggel rendelkezik, ám ennek állapota gyakran elmarad a kívánatos szinttől, így ezen kínálati elemek nem jelentenek vonzerőt a kistérségbe látogatók számára. Fejlesztésük - a turizmusra gyakorolt jelentős hatásukon túl - egyben településfejlesztési, településrehabilitációs célokat is szolgál. Ennek érdekében a kistérség által ellátandó feladat az építészeti, kulturális és történelmi örökség „leltározása”, az egyes elemek állapotának felmérése, a fejlesztés jogi-pénzügyi-műszaki feltételeinek a meghatározása. 2. Komplex termék- és szolgáltatásfejlesztés A térség turisztikai kínálata akkor tud jelentős vonzerőt gyakorolni, ha a fejlesztések hálózati formában, a szolgáltatók közötti együttműködésre alapozva valósulnak meg. A térség a turizmus számos területén képes vonzó kínálatot felmutatni, de ezek továbbfejlesztése, hálózatba integrálása mindenképpen szükséges. Törekedni kell az egyes területeken belül a komplexitásra (terméktípuson belüli együttműködésre, illetve a többi terméktípus szolgáltatóival a kapcsolódási pontok kialakítására), a pozícionálásra, a speciális marketing-programok kialakítására, modellértékű fejlesztések, húzóprogramok megvalósítására. A komplex termék- és szolgáltatás-fejlesztés elsősorban az alábbi területeken képzelhető el: -

-

-

Fürdő, wellness és fitnesz turizmus – barlangfürdő, strandfürdők infrastrukturális és szolgáltatás-fejlesztése, komplex programcsomagok kialakítása (Miskolctapolca, Diósgyőr) Öko- és aktív – kerékpár-, lovas-, vízi, téli sportok – turizmus; túra útvonalak, ökoturisztikai útvonalak, öko-szemléletmódot támogató infrastruktúra fejlesztése, látogató-központok, erdei iskolák építése, kerékpáros útvonalak fejlesztése, sípályák, sífutó pályák fejlesztése, kapcsolódó szolgáltatások kiépítése, rendezvények szervezése, csónakkikötők, strandok, vízitúrázás fejlesztése, horgászszolgáltatások fejlesztése, vízisportok támogatása, kempingek fejlesztése, készítése, lovastúra útvonalak fejlesztése, lovasoktatók képzése (bükki települések, Pitypalatty völgye) Gasztronómia- és borturizmus; tanácsadás borászati és gasztronómiai termékfejlesztéshez, pozícionálás, borház, borút létrehozása, hagyományos éte-


47


-

Output-indikátorok

leket kínáló éttermek számára védjegyek kialakítása (Miskolc, bükki települések) Falusi turizmus – ősi mesterségek, hagyományos gazdálkodási módok, hagyományos ételkészítés bemutatása, falusi életmódot támogató pályázatok kiírása, tájházak kialakítása (Pitypalatty völgye, bükki települések)

3. Tematikus utak fejlesztése A tematikus utak fejlesztése az egyedi elemekre alapozva történhet (pl. Európai Vaskultúra Útjához tartozó látványosságok fejlesztése, tanösvények, Fürdők Völgye/Kövek völgye, üveghuták, történelmi örökségek tematikus hálózata stb.). Fontos az egyes helyszínek önálló életképessége, az egyes szolgáltatók specializációja, élményelemek bevitele, lehető legszélesebb kínálati skála kialakítása, interaktivitás, kapcsolódás más turisztikai vonzerőkhöz, autentikus megjelenésre való törekvés. - Innovatív/egyedi kínálati elemek száma - Új termékek és szolgáltatások száma - Kialakított tematikus utak száma, az utakba bekapcsolt elemek száma - Felújított, rehabilitált építészeti értékek, kulturális és történelmi örökségi helyszínek száma, felújítás értéke


-

Vendégéjszakák számának növekedése Átlagos tartózkodási idők növekedése

Hatás-indikátorok

-

A munkanélküliségi ráta csökkenése A foglalkoztatási ráta növekedése A turizmusban foglalkoztatottak aránya A helyben foglalkoztatott munkaerő arányának növekedése A kistérségben keletkező jövedelmek növekedése Idegenforgalmi adóbevételek növekedése


-


Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Településszövetség

Közreműködők

-

Önkormányzatok, Tourinform irodák, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek


-



2.1.1 Kistérségi turisztikai szervezet felállítása 2.1.2 Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása 2.2.2 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Esélyegyenlőség



Az intézkedés közvetve járul hozzá a fenntartható fejlődéshez; az intézkedés keretében megvalósuló projektekkel szembeni elvárás, hogy a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfeleljenek. A kiválasztás során előnyben részesítendő az a projekt, amely a környezetvédelmi szempontokat fokozottabban érvényesíti, így a környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) terhelését lehetőség szerint csökkenti, a környezetvédelmi szempontokat a minimális elvárásokon túl érvényesíti.

Konkrét projektek

Öt kistérségi turisztikai zászlóshajó-projekt előkészítése


48


Prioritás:


Operatív Program:

2.2. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése operatív program

Intézkedés: Az intézkedés célja(i)

2.2.2. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése


A turistafogadás feltételeinek megteremtése érdekében a kistérségben fejlesztésre kerülnek mind mennyiségileg, mind minőségileg a szálláshelyek. Nagyobb, 3-4*-os szállodák építése indokolt Miskolcon a belvárosban, és a jelentősebb turisztikai területeken (Lillafüred, Miskolc-Tapolca), valamint kisebb specializált 2-3*-os panziók az agglomerációban, elsősorban valamilyen turisztikai attrakcióhoz, vagy programlehetőséghez kapcsolódóan (pl.: Bükk, lovas panziók, tóparti panziók). Az aktív turizmus kínálatát színesítik a létrehozandó kerékpárút-hálózatok, a lovastúra útvonalak, erdei kisvasutak, vagy a Sajó és a Hernád folyókon létesítendő komplex vízi létesítmények (csónakkikötő + kemping + kerékpárkölcsönző). Az agglomerációban található művelés alatt álló bányatavak részleges rekultivációjának megindításával elindítható Miskolc rekreációs puffer zónájának a fejlesztése, valamint a horgászturizmus nemzetközi szintű kiépítése. A lovas kocsival járható útvonalak feltérképezése, fejlesztése, hálózatba kapcsolása. A turisztikai attrakciók elérhetőségét közvetlenül biztosító felvezető utak, sétányok fejlesztése fontos eleme az infrastruktúrának.

tevékenységek:

-

Megvalósíthatósági tanulmányok készítése Rekultivációs tervek készítése Építési- és vízjogi létesítési tervek készítése Kivitelezés Kerékpárutak hossza (km); Új minőségi szálláshelyek száma (férőhely); Vízi komplexumok száma (db); Lovas túraútvonalak hossza (km)


-

Kerékpárutat használók száma (fő); Vízitúrázók száma (fő); Vendégéjszakák száma (db)

Hatás-indikátorok

-

A turizmusban foglalkoztatottak aránya növekszik (fő); A munkanélküliségi ráta csökkenése (%);Idegenforgalmi adóbevételek növekedése (mFt; %)


-

Megvalósítók

-

Közreműködők

-

A kistérség turisztikailag frekventált területei, a Sajó és a Hernád menti települések, a bükki települések, Pitypalatty völgy települései, a bányatavak menti települések Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, helyi önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Bükki Településszövetség Helyi önkormányzatok, Tourinform irodák, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek

Output-indikátorok

Végső kedvezményezettek Kapcsolódás egyéb programokhoz

Helyi, regionális, országos, illetve nemzetközi szinten versenyképes turisztikai termékekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósítása

-


2.1.1 Kistérségi turisztikai szervezet felállítása 2.1.2 Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása 2.2.1 Turisztikai kínálat fejlesztése

Esélyegyenlőség



Az intézkedés közvetlen hatással van a fenntartható fejlődésre, ezért az infrastruktúra kialakításánál fokozott figyelemmel kell eljárni. Szem előtt kell tartani a fejlesztésben érintett területek környezeti fenntarthatóságát a projekt kidolgozása során. Minőségi (minimum 3*-os) szálláshelyek fejlesztése Vízi komplexumok építése a Sajó és a Hernád mentén Kerékpárutak építése (Miskolc-Kistokaj-Mályi-Nyékládháza-SajószögedTiszaújváros; Miskolc-Felsőzsolca-Szikszó-Aszaló-Gibárt-Vizsoly-Gönc; Miskolc-Eger; Miskolc-Edelény) Bányatavak rehabilitációja (Csorba, Debreceni, Gólem, Mályi, Nyéki), turisztikai hasznosítása Kistokaj község területén lévő halastó környékén turisztikai kemping és fogadó létesítése

Konkrét projektek


49


Prioritás:

3. Településfejlesztés

Operatív program:

3.1. Az épített környezet fejlesztése operatív program

Intézkedés Az intézkedés célja(i)

3.1.1. Településközpontok létrehozása, fejlesztése

Az intézkedés leírása

A ’70-es-’80-as évek urbanizációs növekedése következtében felduzzadt lélekszámú nagyközségekben, kisvárosokban, valamint a megyeszékhelyen településközpontok és alközpontok kialakítására és fejlesztésére kerül sor. A fejlesztés keretében a települések hiányzó központjai kialakulnak, a közterületek, és az épületállomány megújul, új közösségi és közigazgatási funkciókkal gazdagodik.

tevékenységek:

-

Új településközpontok és alközpontok létrehozása, illetve funkciójukat vesztett központok revitalizációja a nagyközségek, kisvárosok, és Miskolc közösségi és közigazgatási színtereinek megteremtése érdekében

-

Megvalósíthatósági- és környezeti hatástanulmányok készítése a területek fejlesztését illetően Településszerkezeti tervek készítése Építészeti tervek készítése Kivitelezés

Output-indikátorok

-

Létrehozott új településközpontok és alközpontok száma, alapterülete (db, m2)


-

Új intézményi funkciók száma (db) Új rendezvények száma (db) A településközpontot használók száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A település térségi (régiós) szerepe erősödik (a településre látogatók száma nő) Csökken a településről elvándorlók száma (fő) Az ügyfelek (lakosság) elégedettsége növekszik (elégedettségi ráta %)


-

Miskolc, Sajószentpéter, Felsőzsolca, Szirmabesenyő, Bükkszentkereszt

Emőd,

Nyékládháza,

Bőcs,

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, az érintett települések önkormányzatai

Közreműködők

-

A helyi lakosság, vállalkozások


-

A település és a térség lakossága, helyi és térségi vállalkozások, civil szervezetek


3.1.2 Egységes településkép kialakítása

Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetlenül szolgálja az esélyegyenlőséget az által, hogy a központok és alközpontok közelebb hozzák a szolgáltatási és közösségi funkciókat a fogyatékos és hátrányos helyzetű emberek számára, a térségi központ funkciók kialakulásával a térségi különbségek csökkennek


Az intézkedés keretében biztosított a környezeti fenntarthatóság, hiszen a projektek keretében megújuló tereket és épületállományokat (műemléki épületek is) a helyi önkormányzatok az új funkciók révén képesek lesznek hosszú távon üzemeltetni. A projektnek környezetbarát módon kell megvalósulnia és meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak.

Konkrét projektek

3.2.3 A mikrokörzetek közigazgatási funkcióinak erősítése

Építészeti tervtanulmányok és településszerkezeti tervek kidolgozása 8 településre Engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk készítése 8 településre


50


Prioritás:


Operatív program:


Intézkedés Az intézkedés céljai

3.1.2. Egységes településkép kialakítása


Az intézkedés keretében a kistérség településein elindul az egységes településkép megteremtése az által, hogy települési és mikrotérségi tervek készülnek az összehangolásra, a közterületek fejlesztésére, közterületi utcabútorok, látványelemek, tájékoztatási rendszerek elhelyezésére. A középületek és közintézmények, de a települési szempontból jelentős utcák, utcarészletek egységes karakter és színdinamikai terv alapján megújulnak.

tevékenységek:

-

A kistérség településeinek arculatváltása, egységes településkép és mikrotérségi karakter megteremtése.

-

Megvalósíthatósági- és építészeti tervtanulmányok készítése a területek fejlesztését illetően Építészeti tervek elkészítése, színdinamikai tervek elkészítése Kivitelezés

Output-indikátorok

-

Az átépített épületek száma és alapterülete (db, m2) Kihelyezett egyéb épített elemek száma (db)


-

Javul a településkép Erősödik a helyi lakosság lokálpatriotizmusa

Hatás-indikátorok

-

A települések imázsa átalakul Nő a térség idegenforgalmi potenciálja


-

A kistérség valamennyi települése

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, az érintett települések önkormányzatai

Közreműködők

-

A helyi lakosság, vállalkozások


-

A település lakossága, helyi vállalkozások, civil szervezetek



Esélyegyenlőség

Az egységesebb településkép kialakulásával a térségi különbségek csökkennek, amely közvetve hat az esélyegyenlőségre való törekvésre.


Az intézkedés során megvalósuló munkálatoknak környezetbarátnak kell lenniük, meg kell felelniük a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. A létrejövő fejlesztések fenntartásáról a helyi önkormányzatoknak és a helyi lakosságnak együttesen kell tudni gondoskodnia, ezért kiemelten fontos a fejlesztési partnerség létrehozása

Konkrét projektek

3.1.4. Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja

Átfogó elemző tanulmány a kistérség településeinek építészeti karaktervizsgálatára Mikrotérségi típustervek elkészítése a főbb látványelemekre (buszmegállók, utcabútorok, tájékoztatási rendszerek)


51


Prioritás:


Operatív program:



3.1.3. Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása A telepszerű lakókörnyezetben élők lakókörülményeinek javítása, emberibb életfeltételek teremtése a leghátrányosabb helyzetben élő családok számára. A telepszerű lakókörnyezetek, kolóniák felszámolása.


Az intézkedés a térség településeinek általában peremterületein elhelyezkedő, legnagyobb részt romák által lakott településrészek rehabilitációját valósítja meg. Fontos feladatként jelenik meg a lakóházak komfortfokozatának növelése és a településrészeket a központtal összekötő műszaki infrastruktúra (út, közmű) kiépítése és folyamatos korszerűsítése. Az intézkedés keretében komplex programokkal összekötve elindul a telepek felszámolása.

tevékenységek:

-

A rehabilitációban érintett területek pontos feltérképezése, összesítése Megvalósíthatósági, társadalmi és környezeti hatástanulmányok készítése Tervezés Kivitelezés

Output-indikátorok

-

Komfortosított házak száma, alapterülete (db, m2) Felszámolt telepek, kolóniák száma, lakásállománya (db) Burkolt utak és csatornarendszerek hossza (km)


-

Az új lakókörnyezetbe költözők száma (fő) Komfortosan élő lakosság létszáma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A település megjelenése javul A hátrányos helyzetű rétegek életkörülményei javulnak A település imázsa átalakul A hátrányos helyzetű rétegek szegregációja csökken


-

Miskolc (Vasgyár, Zsarnai és Szondi-telep, Kőbányai kolónia) Köröm, Alsózsolca, Onga, Berzék, Sajópetri, Sajólád, Ónod, Emőd

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a területek tulajdonosai, kezelői, a helyi önkormányzatok

Közreműködők

-

Vállalkozások, civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzatok


-

Helyi lakosság, vállalkozások, civil szervezetek


3.1.2. Egységes településkép kialakítása 3.1.4. Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatását célzó komplex programok

Esélyegyenlőség

Az intézkedés kiemelt szerepet kap az esélyegyenlőség megteremtésében és a társadalmilag leginkább támogatásra szoruló rétegek életminőségének javításában, a szegregáció csökkentésében.


A telepszerű lakókörnyezetek felszámolása és különösen az újratermelődésük megakadályozása, csak komplex támogató programok eredményeként lehetséges, amelyben a telepeken élők is aktívan részt vesznek képzések és foglalkoztatási projektek révén.

Konkrét projektek

Telepfelszámolási terv készítése a kistérségre Teleprehabilitációs akciók


52


Prioritás:


Operatív program:



3.1.4. Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja


A kistérségben számos olyan rozsdaövezet, és barnamezős iparterület, valamint volt katonai objektum található, amelyek elvesztették funkciójukat, épületállományuk és infrastruktúrájuk pusztul. E létesítmények rehabilitációja néhány speciális esetben a nem ipari célú újrahasznosítás reményében kell, hogy megtörténjen, a jellegükből adódóan (pl.: ipari műemlék, turisztikailag frekventált elhelyezkedés, stb.) a jövőben inkább közösségi célokat kell, hogy szolgáljanak. Az intézkedés keretében ezeknek a létesítményeknek a rehabilitációja történik meg, kifejezetten azzal a céllal, hogy a jövőben az adott település szerves részeként, valamilyen közösségi funkciót betöltve integráns részei legyenek a településszerkezetnek.

tevékenységek

-

A kistérségben lévő rozsdaövezetek felszámolása, új funkciókkal való megtöltése. A kihasználatlan barnamezős területek, valamint a volt katonai létesítmények közösségi – kulturális és turisztikai – célú hasznosítása.

-

A rehabilitálásra szoruló területek pontos feltérképezése Megvalósíthatósági- és környezeti hatástanulmányok készítése a területek fejlesztését illetően Építészeti és közmű tervek elkészítése A területek rehabilitálása, új funkciókkal való megtöltése

Output-indikátorok

-

Rehabilitált területek nagysága (m2, ha); Felújított épületek száma (db)


-

Új funkciók száma (db); Új rendezvények száma (db); Az új létesítményeket igénybevevők száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

A település megjelenése javul; A település imázsa átalakul


-

Miskolc-Diósgyőr, Miskolc-Egyetemváros, Lillafüred, Sajószentpéter Kisvárosok és községek alulhasznosított, felhagyott ipari és mezőgazdasági melléküzemági területei

Megvalósítók

-

A területek tulajdonosai, kezelői; a helyi önkormányzatok

Közreműködők

-

Vállalkozások, civil szervezetek


-

Helyi lakosság, vállalkozások, civil szervezetek, turisták


2.2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése 3.1.2. Egységes településkép kialakítása 3.1.3. Telepszerű lakókörnyezetek rehabilitációja

Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetve járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a kiegyenlítettebb területi fejlődés, és a foglalkoztatási szint növelése révén.


Az intézkedés hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, mivel nem új területek von el a környezetből, hanem felhagyott területeket rehabilitál. Az intézkedés céljából adódóan a területek rehabilitálása révén a lokális szennyezések, környezetterhelések megszűnnek, a negatív városképi elemek eltűnnek.

Konkrét projektek

−

Miskolc Diósgyőr városrészen a volt Vasgyár területének egy részének és a vasgyári kolóniának a rehabilitálása

−

Miskolc-Egyetemváros volt Fűtőmű épületegyüttesében a Science Múzeum kialakítása

−

Lillafüreden a Szikla volt katonai objektumban a Rock Múzeum kialakítása

−

Lillafüredi volt laktanya hasznosítása, funkcióváltása

−

Sajószentpéteren a volt üveggyár területe egy részének rehabilitálása

−

Volt TSZ majorok hasznosítása


53


Prioritás:


Operatív program:

3.2. Lakossági és közszolgáltatások fejlesztése operatív program


3.2.1. A tömegközlekedés fejlesztése


A lakossági és közszolgáltatásokhoz való kiegyenlített hozzáférés, valamint a mikrotérségi központok tervezett megerősítése megköveteli a közlekedés bizonyos mértékű átszervezését. Az intézkedés nemcsak a járatok sűrűségének felülvizsgálatát és módosítását jelenti, hanem részét képezi az útvonalak újratervezése, racionalizálása is, mely összefügg az említett mikrokörzetek központjainak elérhetőségével. A járatok (át)szervezése oly módon történik, hogy lehetőség szerint minél több járat érintse a mikrotérségek központjait, annak érdekében, hogy a lakosság elintézhesse felmerülő teendőit. Ezen túlmenően az elővárosi vasúti közlekedés tanulmány szintű kidolgozása is fontos feladat.

tevékenységek

-

Megvalósíthatósági és környezeti hatástanulmány készítése Tervezés Járatok átszervezése Szükség esetén új buszmegállók kijelölése és kivitelezése

Output-indikátorok

-

Elkészült tanulmányok (db) Átszervezett járatok száma és sűrűsége (db) Az egyes járatok közötti követési idő (perc)


-

Új járatokat igénybe vevők száma (fő) Elérési idő rövidülése (óra)

Hatás-indikátorok

-

Nő a helyi lakosság elégedettsége (elégedettségi ráta %) A mikrotérségi központok szerepe erősödik


-

A kistérség teljes területe, valamennyi település

Megvalósítók

-

Borsod Volán Rt., MVK Rt, MÁV Rt.

Közreműködők

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, helyi önkormányzatok


-

A térség lakossága


3.2.2. A térségi útkapcsolatok fejlesztése

Esélyegyenlőség

A tömegközlekedés fejlesztése az elérhetőség javítása révén hozzájárul a területi egyenlőtlenség csökkentéséhez és az esélyegyenlőség megteremtésével.


Az intézkedés nem irányul közvetlenül a fenntartható fejlődésre, ugyanakkor a Borsod Volán Rt. a miskolci kistérségben a legkorszerűbb járműveit működteti a magas járatsűrűség és az ezt megkövetelő üzembiztonság miatt, ezért az intézkedés hozzájárul a környezetvédelemhez.

Konkrét projektek

A kistérség településeiről Miskolc és a mikrokörzet-központok gyors és kiegyensúlyozott elérésének biztosítása.

3.2.3. A mikrokörzetek közigazgatási funkcióinak erősítése

Forgalomszervezési tanulmány készítése a kistérségre Elővárosi vasúti közlekedési tanulmány készítése az ózdi, kazincbarcikai és a mezőkövesdi kistérséggel együttműködésben


54


Prioritás:


Operatív program:



3.2.2. A térségi útkapcsolatok fejlesztése


Az intézkedés alapvetően magába foglalja az elkerülő és átkelési útszakaszok, a rossz minőségű, gyenge áteresztőképességű főútvonalak, illetve a belső elérhetőségeket szolgáló útvonalak építését és fejlesztését.

tevékenységek

-

Megvalósíthatósági és környezeti hatástanulmányok készítése Engedélyezési tervek elkészítése Területbiztosítás (kisajátítások, régészeti feltárások) Kivitelezés, építés

Output-indikátorok

-

Elkészült útvonalak hossza (km) Megépült és korszerűsített útvonalak száma (db) Létrejött új forgalmi sávok száma, hossza (db, km)


-

Növekszik az utazási sebesség (km/h) Csökken az átkelési idő (h) Gördülékenyebb lesz a forgalom, javul az elérési idő (óra)

Hatás-indikátorok

-

Növekszik a közlekedésbiztonság Hatékonyabb lesz az áruszállítás


-

Miskolc Sajószentpéter-Kazincbarcika Kistokaj-Sajópetri-Alsózsolca A 37-es főút Felsőzsolca és Gesztely között Sajószentpéter-Sajóbábony szakasz Bükkszentkereszt- Hór-völgye

Megvalósítók

-

A B.-A.-Z. megyei Állami Közútkezelő Kht.

Közreműködők

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a helyi önkormányzatok


-

A közlekedésben részt vevők (helyi lakosság, vállalkozások, stb.)


3.2.1. A tömegközlekedés fejlesztése

A települések közötti elérési idő javítása, annak érdekében, hogy az egyes szolgáltatások a kistérség perifériáján elhelyezkedő településekről is egyenlő eséllyel, komfortosan igénybe vehetőek legyenek.

Esélyegyenlőség

Az intézkedés eredményeként a periférikus települések és a mikrotérségek elérhetősége javul, amely hozzájárul az esélyegyenlőség megvalósulásához.


A főutak áteresztőképességének javításával a környezeti terhelés bizonyos szempontból csökken, ugyanis az intézkedés közvetlenül nem idézi elő a forgalom növekedését, viszont segítségével elkerülhető a forgalmi dugók kialakulása, így bizonyos mértékben csökkenthető a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége.

Konkrét projektek

Miskolc északi elkerülő út építése Muni-Köröm Sajószentpéter-Kazincbarcika elkerülő út építése Kistokaj (M30 csomópont) – Sajópetri-Alsózsolca elkerülő út építése Miskolc-Tapolca – Kisgyőr út előkészítése Bükkszentkereszt-Hór-völgyi út előkészítése, építése Kisgyőr-Sály út előkészítése, építése


55


Prioritás:


Operatív program:



3.2.3. A mikrokörzetek közigazgatási funkcióinak erősítése A mikrokörzeti központok fejlesztése, térségi funkcióik erősítése.


Az intézkedés keretében a közigazgatási funkciók decentralizációja, mikrokörzet központú telepítése történik meg, illetve a jelenleg szétszórtan működő funkciók koncentrációja a mikrotérségi központba.

-

Részletes megvalósítási tanulmány készítésével a lehetőségek és igények pontos felmérése Tervezés Kivitelezés, szervezés

Output-indikátorok

-

Decentralizált hivatalok és funkciók száma (db)


-

Decentralizált ügyintézések száma (db) A szolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

Hatás-indikátorok

-

Megindul az elővárosok, térségi központok fejlődése A mikrotérségben a lakosság elégedettsége komfortérzete nő


-

Mikrokörzet központok

Megvalósítók

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, helyi önkormányzatok

Közreműködők

Államigazgatási szervek


A lakosság



tevékenységek:

-

3.2.1. A tömegközlekedés fejlesztése 3.2.4. A Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása 3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása

Esélyegyenlőség

A közigazgatási funkció mikrokörzeti szinten történő erősítése alapvetően hozzájárul az adott település fejlődéséhez, a fejlődés motorjaként kiemelt szerepet kap a területi különbségek csökkentésében, így számottevő közvetlen hatással bír az esélyegyenlőség megteremtésére.

Környezeti hatások

Az intézkedés nem irányul közvetlenül a fenntartható fejlődésre, ugyanakkor minden támogatott projektnek környezetbarátnak kell lennie, azaz minimális elvárás, hogy meg kell felelniük a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. A kiválasztás során előnyben részesítendő az a projekt, amely a környezetvédelmi szempontokat fokozottabban érvényesíti, így a környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) terhelését lehetőség szerint csökkenti, technológiái, termékei és szolgáltatásai fejlesztésekor a környezetvédelmi szempontokat a minimális elvárásokon túl érvényesíti.

Konkrét projektek

Feladatellátási tanulmány készítése, modell felállítása Mikrotérségi modell elindítása egy kiválasztott mikrokörzetben


56


Prioritás:


Operatív program:



3.2.4. Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása


A térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása keretében az egészségügyi intézményeknek, az orvosi, gyermekorvosi és fogorvosi rendelőknek olyan integrált hálózata jönne létre, amely közel egyenletesen fedi le a térség településeit, biztosítva az alapellátáshoz való hozzáférést. A személyi állomány biztosításával, illetve az eszközállomány korszerűsítésével a kisebb településeken is javulna az egészségügyi ellátás rendszere, így csökkenne az ellátásban jelenleg tapasztalható polarizáltság, a nagy minőségbeli különbségek mérséklődnének. A települések szociális intézményekkel való lefedettségének összehangolása hasonlóan fontos feladat – így az idősgondozás, az otthoni ápolás, a fogyatékos és szenvedélybetegek ápolása – és egyéb szociális ellátásoknak nemcsak a színvonala növekedhetne, hanem a területi integrációnak köszönhetően költséghatékony működtetésük is megvalósulhatna.

A kistérség településein az egészségügyi és szociális szolgáltatások területi kiegyenlítése, a mikrokörzeti funkciómegosztások bevezetése, a hálózat részét képező egészségügyi és szociális centrumok humán- és eszközállományának javítása.

-

tevékenységek:

Helyszíni vizsgálat, területi különbségek feltérképezése Tervezés, hálózat kialakítása Tervek megvalósítása, kivitelezés

Output-indikátorok

-

A hálózat részét képező egészségügyi és szociális intézmények száma (db) Költséghatékonyság növekedés mértéke (megtakarítás mFt) Korszerűsített intézmények száma (db)


-

Az ellátottak száma (fő) Ellátási színvonal emelkedése

Hatás-indikátorok

-

Javul a kistérség lakosságának életszínvonala, egészségi állapota


-

A miskolci kistérség minden települése

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a helyi önkormányzatok, egészségügyi szolgáltatók, szociális intézmények

Közreműködők

-

A települési önkormányzatok, egészségügyi szolgáltatók, szociális intézmények


-

A helyi lakosság



Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetlen célja az esélyegyenlőség növelése, annak érdekében, hogy a kistelepüléseken élő lakosság számára is jó minőségben hozzáférhetővé váljanak a szociális- és egészségügyi szolgáltatások.


A tervezett intézkedések nincsenek közvetlen hatással a környezeti fenntarthatóságra, a feladatellátás keretében az önkormányzatok a normatív állami finanszírozás alapján működtetik az intézményeket.

Konkrét projektek

3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása

Tanulmány készítése a feladatellátás mikrokörzet szintű szervezésére Kijelölt központok, és alközpontok fejlesztése


57


Prioritás:


Operatív program:



3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása A versenyképes, korszerű oktatás feltételeinek megteremtése, mikrokörzet központú funkciómegosztások előkészítése


Az intézkedés keretében a területi különbségek csökkentése érdekében a kistérség iskoláinak integrált hálózata jönne létre. Az oktatás színvonalának javítása miatt a kis létszámú, kevésbé gazdaságosan fenntartható iskolák fokozatos funkcióváltására kerülne sor, míg a színvonalasabb, a több tannyelvű és a művészeti és egyéb oktatásra is hangsúlyt helyező iskolákat tovább erősítenék a mikrotérségek. Így létrejöhetne a kisebb települések önkormányzatai között a feladatok megosztása, a funkcióváltásra kényszerülő iskolák egyéb önkormányzati alap- és önként vállalt feladatokkal történő felruházásának előkészítése. Ennek eredményeként lennének olyan települések, ahol az oktatási funkció tovább erősödik, míg más településeken az idősgondozás, vagy az iskola épület gazdasági célra történő hasznosítása menne végbe.

tevékenységek:

-

Helyszíni vizsgálat, eredményességi különbségek feltérképezése Tervezés, hálózat kialakítása Tervek megvalósítása

Output-indikátorok

-

Integrált iskolák száma (db) Érintett tanulók száma (db)


-

Az új rendszerben tanulók száma (fő) Ingázó tanulók száma (fő) A költségtakarékosság mértéke (mFt)

Hatás-indikátorok

-

Továbbtanulási ráta (%) Lemorzsolódási ráta (%)


-

A kistérség teljes területe.

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása, a helyi önkormányzatok

Közreműködők

-

A helyi általános iskolák, a helyi önkormányzatok


-

A helyi lakosság



Esélyegyenlőség

Az intézkedés közvetlen célja az esélyegyenlőség növelése, annak érdekében, hogy a kistelepüléseken, szerényebb lehetőséggel induló diákok számára is lehetővé váljon a továbbtanulás a legjobb közép- és felsőoktatási intézményekben.


A térségi oktatási hálózatok kialakítása közvetlenül nincs kapcsolatban a környezeti fenntarthatósággal.

Konkrét projektek

3.2.4. Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

Mikrotérségi szintű tanulmányok készítése az oktatásszervezésről és a funkcióváltásról Térségi oktatási központok létrehozásának elindítása


58


HORIZONTÁLIS PROGRAM

Horizontális prog- Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (elsősorban romák) felzárkóztaram: tását célzó komplex programok (képzés, foglalkoztatás, támogató szolgáltatások) A program céljai

A társadalmi szempontból leginkább támogatásra szoruló rétegek, elsősorban a romák szociális helyzetének javítása, felzárkóztatása, integrálódási feltételeinek megteremtése, visszavezetése az elsődleges munkaerőpiacra.

A program leírása

A program átfogóan, az intézkedésekkel összhangban próbálja javítani a hátrányos helyzetű rétegek helyzetét. Ennek érdekében a programnak szerves részét alkotja a szakképzés, amely segítségével a munkaerőpiacra bevezethetőek lesznek a tartósan munkanélküli fiatalok, akik egyáltalán nem rendelkeznek szakképesítéssel, illetve az idősebbek, akik nem piacképes szakmával rendelkeznek. Nagy hangsúlyt kell fordítani a bevont célcsoport motivációs és mentális támogatására is, hogy az addig demoralizált rétegek is érdekeltek legyenek a tartós munkanélküli státuszból való kilépésben. A program ezért túlmutat az egyszerű közmunkaprogramokon, hiszen a fő cél nem az időszakos foglalkoztatás, hanem az elsődleges munkaerőpiacra történő (re)integráció segítségével tartós munkahely szerzésének az elősegítése, ezért az egyéni fejlesztés kiemelt fontosságú. A képzésen túl kiemelten fontos a szakképzést sikeres vizsgával zárók támogatott foglalkoztatása is. Elsősorban olyan szakterületekre érdemes képezni a programban részt vevő célcsoportot, amely amellett, hogy piacképes állást jelent és lehetőséget ad a további foglalkoztatásra, segíti a társadalmi kohéziót, és akár az önkormányzatok munkáját is segíti. Ilyen például az OKJ-s vizsgával rendelkező parképítők és útfenntartó munkások, illetve ahol erre lehetőség nyílik (pl. a Pittypalaty-völgy) erdőművelők foglalkoztatása, vagy az egyes településeken élő idős emberek gondozásában is segítséget nyújtó szociális asszisztensi - szociális gondozói illetve gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelői munkakör. Utóbbi azért is kap kiemelt jelentőséget, mert a program során hasonló végzettséget szerző részcsoportra a későbbiekben nagy feladat hárulhat – ők tudják ugyanis a leginkább életviteli tanácsokkal elérni a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját, beilleszkedését. A szociális támogatásnak a képzésen és a támogatott foglalkoztatáson túl részét kell, hogy képezzék az ezek mellett megjelenő egyéb szociális támogatások is. Szükség esetén életvezetési tanácsadást kell nyújtani, illetve a roma fiatalok és gyermekek beiskolázását is támogatni kell, hogy lehetőségük legyen a hátrányos helyzetből történő kitörésre.

-

Az egyes településeken élő hátrányos helyzetű rétegek helyzetének pontos feltérképezése, tanulmányok készítése Toborzás-kiválasztás Képzési-szakképzési programok indítása, tréningek tartása Munkatapasztalat-szerzés támogatása Foglalkoztatás Moderátori hálózat működtetése a lemorzsolódás minimalizálásáért Szociális tanácsadás

Output-indikátorok

-

Oktatásba-képzésbe bevont emberek száma (fő) Szociális támogatásba bevont források összege (mFt) A komplex programokba bevontak száma (fő)


-

Az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma (fő) Sikeres OKJ-s vizsgát tevők száma (fő)

tevékenységek

-


59


Hatás-indikátorok

-


-

A Miskolci kistérség valamennyi települése, különösen a romák által sűrűn lakott települések

Megvalósítók

-

Miskolc Többcélú Kistérségi Társulása A helyi önkormányzatok Cigány kisebbségi önkormányzatok Civil szervezetek

Közreműködők

-

Vállalkozások Civil szervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok

-

A hátrányos helyzetű rétegek, a helyi lakosság


Stabilizálódik a hátrányos helyzetű rétegek megélhetése, nő a jövedelmük Csökken az egyes etnikai csoportok közötti súrlódások mértéke Javul a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi helyzete Javulnak az életkörülményeik Erősödik a helyi társadalmi kohézió Csökken a rendszeres szociális segélyezésből élők száma és aránya


3.1.3. Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása

Esélyegyenlőség

Az egész program legfontosabb célja a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése, a lemaradás csökkentése, a leszakadásuk megállítása.


A programok végrehajtása során figyelembe kell venni a fenntartható fejlődés követelményét, ennek megfelelően kell azokat kialakítani. Egyes részfeladatok szolgálhatják a környezettudatosabb magatartás kialakítását, a lakókörnyezet fejlesztésétől a természetközeli munkahelyek (pl. erdőművelő) teremtéséig.

Konkrét projektek

1.1.4. Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése

Kistérségi szintű komplex foglalkoztatási program


60


4 Intézkedések mikrotérségi relevanciája

Turizmusfejlesztés

Gazdaságfejlesztés

Vállalkozásfejlesztés operatív program

Befektetés-ösztönzési operatív program A turizmus intézményi és értékesítési hátterének a megteremtése operatív program

Lakossági és közszolgáltatások fejlesztése

Horizontális program

szirmabesenyői

sajókápolnai

nyékládházai

felsőzsolcai

emődi

A gazdaságf ejlesztés intézményi hátterének a megerősítése V állalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások f ejlesztése K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt f ejlesztése Bef ektetőket f ogadó intézményrendszer létrehozása Bef ektetésre alkalmas területek f ejlesztése, előkészítése

9 9 9 9 9 9 9

Kistérségi turisztikai intézményrendszer működtetése

9 9 9 9 9 9 9

Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása (mini klaszter)

9 9 9 9 9 9 9

A turisztikai szolgáltatások Turisztikai attrakciók f ejlesztése fejlesztése operatív Turisztikai inf rastruktúra f ejlesztése program

Az épített környezet fejlesztése operatív program Településfejlesztés

Intézkedések

bőcsi

Operatív program

miskolci

Prioritás

Mikroté rsé ge k

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

O

9

9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9

Településközpontok létrehozása, f ejlesztése

9 9 9 9 9 9 9

Egységes településkép kialakítása

9 9 9 9 9

O

O

Telepszerű lakókörnyezetek f elszámolása

9 9 9 9 9

O

O

Felhagyott ipari telephelyek és katonai létesítmények rehabilitációja

9 9 9 9 9 9 9

A tömegközlekedés f ejlesztése

9 9 9 9 9 9 9

A térségi útkapcsolatok f ejlesztése

9 9 9 9 9 9 9

A mikrokörzetek közigazgatási f unkcióinak erősítése Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

9 9 9 9 9 9 9

Térségi oktatási hálózatok kialakítása

9 9 9 9 9 9 9

Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (elsősorban romák) f elzárkóztatását célzó komplex programok (képzés, f oglalkoztatás, támogató szolgáltatások)

9 9 9 9 9 9 9

9 9 9 9 9 9 9


61


5 A program indikatív költségtáblája A FORRÁSOK EREDETE PRIORITÁSOK Ope ratív progr am ok

SAJÁT FORRÁS STRUKTURÁLIS ALAP REGIONÁLIS FORRÁS ÖSSZES KÖLTSÉG 2007-2013

2007-2013

2007-2013

2007-2013

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

V állalk ozás fe jle s zté s ope ratív program

Be fe k te té s ös ztönzé s i ope ratív pr ogram

A gazdaságf ejlesztés intézményi hátterének a megerősítése

38 500

0

40 000

78 500

V állalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások f ejlesztése

579 000

2 361 000

50 000

2 990 000

K+F és innovációs

150 000

1 800 000

221 500

2 171 500

Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt f ejlesztése

14 000

528 000

0

542 000

Bef ektetőket f ogadó intézményrendszer létrehozása

115 600

0

77 200

192 800

Bef ektetésre alkalmas területek f ejlesztése, előkészítése

874 500

2 985 000

120 000

3 979 500

70 000

0

35 000

105 000

59 000

228 000

0

287 000

9 000

0

120 000

129 000

4 870 000

7 700 000

125 000

12 695 000

270 000

1 000 000

180 000

1 450 000

210 000

600 000

25 000

835 000

195 000

1 620 000

0

1 815 000

1 310 000

7 990 000

0

9 300 000

8 000

0

27 000

35 000

0

0

0

0

240 000

2 350 000

30 000

2 620 000

203 500

1 800 000

31 500

2 035 000

175 000

1 575 000

0

1 750 000

0

4 000 000

0

4 000 000

9 391 100

36 537 000

1 082 200

47 010 300

TURIZM USFEJLESZTÉS Kistérségi turisztikai szervezet f elállítása Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása (mini klaszter) Turisztikai attrakciók A turis ztik ai f ejlesztése s zolgáltatás ok Turisztikai fe jle s zté s e ope ratív inf rastruktúra pr ogram f ejlesztése TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A turizm us inté zm é nyi é s é rté k e s íté s i hátte ré ne k a m e gte re m té s e ope ratív program

Az é píte tt k ör nye ze t fe jle s zté s e ope ratív pr ogram

Településközpontok létrehozása, f ejlsztése Egységes településkép kialaíktása Telepszerű lakókörnyezetek f elszámolása Felhagyott ipari telephelyek és katonai létesítmények rehabilitációja A tömegközlekedés f ejlesztése

Lak os s ági é s k özs zolgáltatás ok fe jle s zté s e ope ratív pr ogram

A térségi útkapcsolatok f ejlesztése* A mikrokörzetek közigazgatási f unkcióinak erősítése Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

Térségi oktatási hálózatok kialakítása Hátrányos he lyze tű társ adalm i ré te ge k fe lzárk óztatás át cé lzó horizontális

MINDÖSSZESEN V alamennyi összeg e.Ft-ban szerepel. * Á llami f eladat, ezért nem került költségelésre


62


6 A program elindítása, a 2006-os év feladatai A Kistérségi Társulás annak érdekében, hogy a programot sikeresen végre tudja hajtani, illetve a 2007-től megnyíló EU-s forrásokat már a rendelkezésre állástól kezdve sikeresen pályázhassa szükséges, hogy egyes előkészítő tevékenységeket már 2006-ban elindítson. Az alábbiakban azokat az előkészítő tevékenységeket gyűjtöttük össze amelyek 2006-ban indításra kell, hogy kerüljenek, akár úgy is, hogy áthúzódó 2007-es folytatásuk is lesz. A 2006-os év során elindítandó intézkedések: 1.1.1. A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése Az intézkedés keretén belül már a 2006-os év elején (sőt esetleg már 2005. végén) készíteni kell egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely modellezi az iroda működését (szervezeti keretek, nyújtott szolgáltatások, stb.), és üzleti tervet is tartalmaz a működésre, fenntarthatóságra vonatkozóan. Úgy gondoljuk, hogy ezt a dokumentumot 8-10 szakértői nap alatt el lehet készíteni. A kidolgozás becsült költsége: 400 000 Ft + 20% ÁFA A kidolgozást csak saját forrásból lehet finanszírozni, tehát a Kistérségi Társulásnak kell finanszíroznia (a településeknek kell összeadnia a forrást), és külső szakértőt kell bevonni a tevékenységre.

1.1.1. A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése A létrejött üzleti terv alapján a kistérségi gazdaságfejlesztési irodát már 2006-ban fel kell állítani annak érdekében, hogy 2007-től eredményesen tudja támogatni a kistérség vállalkozásait. Feltételezve, hogy a 2006-os indulóév egyrészt csonka év lesz ebből a szempontból, másrészt a felfejlesztés fokozatosan történik ezért a költségek az első időszakban viszonylag alacsonyak. Az iroda felállításának, beindításának költsége 2006-ban: 2 000 000 Ft – 5 000 000 Ft


63


1.2.1. Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása A kistérségben található ipari parkok és zöldmezős területek eredményes hasznosítása céljából megfogalmazásra került a befektetői intézményrendszer létrehozása. Ezt a feladatot úgyszintén 2006-ban kell elindítani. Az intézkedés keretén belül már a 2006-os év elején (sőt esetleg már 2005. végén) készíteni kell egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely modellezi az iroda működését (szervezeti keretek, nyújtott szolgáltatások, stb.), és üzleti tervet is tartalmaz a működésre, fenntarthatóságra vonatkozóan. Az intézkedés esetleg összehangolható az 1.1.1 intézkedéssel, de ezt csak a konkrét vizsgálatok és elemzések után szabad kimondani. A kidolgozás becsült költsége: 400 000 Ft + 20% ÁFA Szervesen kapcsolódik ehhez az intézkedéshez a befektetői portfolió elkészítése, amelynek keretén belül 2006-ra az adatgyűjtés informatikai hátterének a megteremtését lehet célul kitűzni. A kidolgozás becsült költsége: 500 000 Ft + 20% ÁFA

2.1.1. Kistérségi turisztikai szervezet felállítása A komplex, integrált, specifikumokra építő turizmus fejlesztése megköveteli a térség idegenforgalmának infrastrukturális, szolgáltatás-, marketing- és humán erőforrás fejlesztését koordináló, komplex programokat lebonyolítani képes szervezet létrehozását, amely elősegítené a turisztikai szereplők – önkormányzatok, intézmények, szolgáltatók, civil szervezetek – klaszteresedését. Ennek az új intézmények az elindításához szükséges egy megvalósíthatósági tanulmány, amely modellezi a létrehozás és a fenntartható működés kérdéseit, üzleti terv része pedig iránymutatást ad a fellépő költségekre vonatkozóan. A kidolgozás becsült költsége: 400 000 Ft + 20% ÁFA

2.2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése A kistérség turisztikai attrakciói közül célszerű a vízi turizmus fejlesztésével kezdeni a hoszszú átfutás (vízjogi létesítési engedély) miatt. 2006-ban el kell indítani a Sajó és a Hernád víziturisztikai hasznosítását célzó előmegvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány keretében fel kell mérni a folyók turisztikai hasznosítási lehetőségeit, a potenciális kikötő és part menti kempingező helyek létesítési lehetőségeit, műszaki feltételeit. A kidolgozás becsült költsége: 2 500 000 Ft + 20% ÁFA


64


3.2.3. A mikrokörzetek közigazgatási funkcióinak erősítése A kistérségben érintett nyolc településre (mikrokörzet központok, és Bükkszentkereszt) feladatellátási és térségi funkciókat felmérő tanulmány és fejlesztési javaslat készülne. Az intézkedés megvalósítása több kapcsolódó tanulmány és résztanulmány kidolgozásához szükséges, ezért fontos, hogy 2006-ban elinduljon a kidolgozása. A kidolgozás becsült költsége: 8 000 000 Ft + 20% ÁFA

3.1.3. Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása A horizontális programok végrehajtásának az alapját képezi, hogy a Kistérségi Társulás rendelkezzen egy olyan felméréssel, amely a kistérség területére vonatkozón beazonosítja a telepfelszámolás pontos célterületeit, tömbjeit, és lehetőség szerint foglalkoztatási programokkal összekötve megoldást kínál a telepek felszámolására. Ezt a tevékenységet már 2006-ban célszerű elindítani, annak érdekében, hogy 2007-től a Kistérség eredményesen tudjon ESZA típusú forrásokra pályázni. A kidolgozás becsült költsége: 2 000 000 Ft + 20% ÁFA

3.2.4. Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása A térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása keretében az egészségügyi intézményeknek, az orvosi, gyermekorvosi és fogorvosi rendelőknek olyan integrált hálózata jönne létre, amely közel egyenletesen fedi le a térség településeit, biztosítva az alapellátáshoz való hozzáférést. Ezt egy megvalósíthatósági tanulmány keretében le kell tudni modellezni 2006-ban tehát el kell indítani a 7 mikrotérség egészségügyi és szociális hálózatának fejlesztését célzó program kidolgozását. A kidolgozás becsült költsége: 500 000 Ft + 20% ÁFA / mikrokörzet, összesen 3 500 000 Ft + 20% ÁFA


65


3.2.5. Térségi oktatási hálózatok kialakítása A kistérség mikrokörzeteit érintően megfogalmazásra került az oktatás koordinációja, a jövőbeni tendencia figyelembe vételével az átszervezés kérdéseinek a vizsgálata. 2007-től célszerű lenne, ha elsősorban a térségi funkció betöltésére is képessé tehető iskolák kerülnének fejlesztésre, ehhez azonban szükséges, hogy 2006-ban elinduljon a tervezési folyamat. 2006-ban tehát el kell készíteni 7 mikrotérségi oktatásfejlesztési programot. Ennek az információs bázisa nagyrészt jelenleg is meg van a Kistérségi Társulásnál, ezért viszonylag szerényebb költségekkel kalkulálhatunk, úgy hogy az érintett pedagógusok és oktatási szakemberek aktív közreműködésére is számítunk. A kidolgozás becsült költsége: 500 000 Ft + 20% ÁFA / mikrokörzet, összesen 3 500 000 Ft + 20% ÁFA

2006-ban a Kistérségi Társulás részéről szükséges saját forrás összesen: 27 840 000 Ft bruttó.


66

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Recommend Documents