87
MECSEKI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG ÚTÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE Schneider F e re n c
A M ecsekhegység, illető leg a M ecseki E rd ő g azd aság e rd ő fe ltá rá sa tö rtén etén ek is m e rte té s e előtt élesen szé t k ell v á la sz ta n i a felszab ad u lás e lő t t i és a felszab ad u lás utáni időszakot.
A._f^eIs
á_s_e lőtt i_
A p é c si szék esk áp talan i e rd ő b irto k 1927-1946 év ek re sző lő ü zem terv éb en a következőket olvastam : "A k ite rm e lő k , illetv e a vállalkozók a f a anyagot tengelyen sz á llíto tták e l, am i jelentékeny talaj és állom ány ro n g á ló d á st e red m én y ezett. Szám os e rd e i ut van, de ezek állapota igen r o s s z . A te re p és a talaj viszonyok, az e rd e i utak sok helyen sz ik lá sa k és a k e le t k ezett vízm osások következtében az utak jő r é s z e nehezen já rh a tó . " E rd ei ut a la tt itt földút, a tengelyen való s z á llítá s a la tt fogattal való s z á llítá s értendő. Ez a m e g állap ítás h elly el-k ö zzel je lle m ző volt az eg ész M ecsek hegység e rd ő á llo m án y aira. A különböző erdőtulajdonosok a vágások m egkezdésekor földutat k é sz íte tte k és m e g tö rté n t a fe ltá rá s . Ezek az utak nem tra s s z iro z o tt földutak voltak, hanem te rv nélküli s z e m re k itű zö tt, a te re p h ez legjobban sim u ló utak, so k sz o r nagy em elkedőkkel, e lle n e m e lk e dőkkel, E zeket az utakat kézi erő v el k é sz íte tté k . E gyenletes em elkedő, tö l tések és bevágások m ia tti földm ozgatást a lig v ég eztek , á ro k re n d s z e rt nem lé te síte tte k , m űtárgyakat - csak a leg szü k ség eseb b helyeken fából - k é s z íte t ték. A tulajdonképpeni munka a te rm ő ta la j leszed éséb ő l és terep eg y en g etés bői állo tt. A nyagm ozgatással, k ö z e líté s s e l, s z á llítá s s a l p ro b lém a nem v o lt. Az akkori viszonyoknak m egfelelően leg tö b b szö r tő m ellő l, tengelyen s z á l líto tták el a fuvarosok a faanyagot. E rd ő fe ltá rá s szem pontjából nagy jelen tő ség ű volt az 1920-1930 évek között lé te s íte tt a N agym ecseki kö rpálya K o z á ri-L a p is - M ecsekkapui ut, a P écs-O rfü - A baligeti közút és a Pécs-M ánfa- M agyarszéki közút, am ely az e rd ő fe ltá rá s tekintetében nagy szolgálato t te tt. Idősebb kollegák elm ondása alapján tudjuk a z t, hogy a székesegyházi u rad alo m n ál, és a közalapítványnál foglalkoztak e lő sz ö r tudatos e rd ő fe ltá rá s s a l a volt á rp á d tető i és a p é c sv á ra d i erdőgondnokok. K olozsváry Andor és Lutonszky E rn ő erdőgondnoki s z o lg á la ta a la tt épült m eg Á rpádtetőn a 7 -e s ut 3 ,7 km ho sszú ság b an , m ely fe ltá rta a jő zsefh ázai és a koszonyai e rd ő k et, a kőlyuki ut 0 ,8 km és a Rábay Gyula ép ítette ló ri ut 0 ,6 km hosszúságban. A 7 -e s ut v o n alv ezetése k e z d e tle ges m ég, de az ut m á r köves ut, a k á rc sa k a kőlyuki és a ló ri u t. Ugyancsak abban az időben k észü lt el az E rz sé b et-g ö d ö rfő i ut földm űve, de a k ö v e zé sre s o r nem k e rü lt. 68/8363
88
1939 évben építették m eg a zengői úgynevezett "Som ogyi” utat 4 ,6 km hosszúságban, am ely ut nevét a k iv ite le ző rő l Somogyi Z oltánról k a p ta . Ez volt az e lső ut, am ely ré s z le te s te rv alap ján épült 4 m é te re s korona sz é le ssé g g e l és 2 ,5 1m kőpálya sz é le ss é g g e l. A kezdő sza k a sz kivételével v o nalvezetése jő, az ut ra k o tt alappal épült m ak ad ám szerü en . Hiánya, hogy a m ű szak ilag szü k ség es úttarto zék o k nélkül k észü lt e l. A m ikor ezt b e fe je z ték, k é sz íte tté k el a fodorgyöpi u tat, hasonló m űszaki jellem ző k k el, m int a Somogyi u tat. A fodorgyöpi ut h o ssza 800 fm . Ehhez a két úthoz k a p cso lódtak a P écsv árad , Zengővárkony és (^bánya k ö zség h atárb an fekvő erdők fö ld esu tjai. F elszab ad u lás elő tt tehát M ecsekhegységben ezek voltak a kövesutak. Ha k m -e k e t ö sszead ju k , akkor a m ai M ecseki E rd ő g azd aság te rü le té n 1945 e lő tt 13,5 km . hosszúságú e rd e i köves ut volt. 2.
•
F e lszab ad u lás utáni időszak:
1945 év után az erdők tulajdonjogi viszonyaiban nagy v álto zás állo tt be. Á llam osították az erd ő k et. Az akkor érvényben lévő 600/1945. s z . föld re fo rm re n d e le t alapján a 100 k h -n ál nagyobb erdők állam i tulajdonba, a 10-100 kh. közötti erdők pedig községi tulajdonba k e rü lte k . M egkezdődött az erdők átv étele . P écsett 1945. m ájusáb an lé te sü lt a Pécsi E rd ő ig azg ató ság , m elynek h a tá sk ö re a Baranya és Tolna m egyében e lte rü lő á llam i tulajdonba v ett e rd ő k re te rje d t ki. 1949-ben pedig m egalakult az E rd őgazdasági N em zeti V állalat. 1949 évtől kezdődően az ü z em terv i adatokat figyelem bevéve kezdő dött a m e cse k i erdők fe ltá rá s a , p e rs z e la ss ú ütem ben. 1949-1955 év a k ö vetkező utak épültek meg: 1. K isv asz ar - K öszvényesi ut 2. V árvölgyi ut 3. S zárazkut - Bánosi ut 4. V ém énd- Istvánkunyhói ut 5. H etvehely-sásvölgyi ut
4 ,5 km hosszúságban 4 ,6 4 ,5 6 ,5 4 ,4 Tt
tt
Tt
t t
Ezek az utak m ind r é s z le te s te rv e z é s alapján k észü ltek m á r, a kö szvényesi ut k iv ételév el, állam i b eru h ázásb ó l és legnagyobbrészt az a k k o ri ban m egalakított erd ő g azd aság i T e rv e z ő Iroda te rv e i alapján. M egépítésük ü zem terv i-in d o k o lással tö rté n t. A Vém éndi ut 6 ,0 0 m s z é le ssé g ű koronával és 4 m kőpálya sz é le ss é g g e l, a többi ut 5 m k o ro n a- és 3 m k ő p á ly a -sz é le ssé g gel épült. A fe ls o ro lt utakat - a köszv én y esi ut k iv ételév el a volt E rd ő g azd a ság i Építő V állalat p é c si É pítésv ezető ség e é p íte tte. (Ez a v á lla la t 1950-ben alakult és 1955 évben sztlnt m eg. N agyszerű m űszaki g á rd á v al, a p a rá tu s s a l és k ie lé g ítő f e ls z e re lé s s e l végezték m unkájukat é s, ahogy a r r a az id ő re v issz a 68/8363
89
tudok em lékezni m á r v irá g z ó v á lla lat volt, am ik o r felsőbb re n d e lk e z é sre a főhatóság a V állalatot m eg szü n tette, és beleolvadt az EM -be. Nagyon sok jő sza k e m b er és sok e rő - és m unkagép k e rü lt az EM -hez. E rd é s z e ti s z e m sz ö g ből nézve az intézkedés - vélem ényem s z e rin t - helytelen v o l t .) 1955. á p rilis 1-vel alakult m eg a m ai M ecseki Á llam i E rd ő g azd aság . Az e rd ő g azd aság m egalakította a m űszak i c so p o rtjá t és fokozatosan á tté r t az ép ítkezések sa já t kézben való k iv ite le z é s é re . A munkák elv ég zéséh ez sz ü k séges szem ély i és tá rg y i fe lté te lek e t az e rd ő g azd aság folyam atosan b iz to s í to tta . Jelenleg 3 db. to ló lem ezzel e llá to tt S z -1 0 0 -as, 1 db. vontatott g ré d e r, 1 db. 10 t- á s m otoros ú th en g er, 1 db. gum ih en g er, 1 db betonos h enger, 1 db. k o m p re s sz o r, 2 db. betonkeverő, 1 db. s z á llító s z a la g , 2 db. PionSr fú ró r é s e lő b e re n d e z é s s e l, 1 db. rak o d ó d ö m p er, 2 db. b illen ő s döm per, 1 db. billen ő gépkocsi, 1 db. b itu m e n szó ró tim sin a áll re n d e lk e z é sü nkre. A H etvehely- nyárasvölgyi ut é p íté sé t m ég idegen v állalk o zásb an kezdtük m eg, de az ut építésének b e fe jez é se m á r s a já t v állalk o zásb an tö rté n t. Ettől kezdődően m inden m unkát sa já t kézben végeztünk. 1955-től a m ai napig a következő utakat építettük m eg: H etvehely-nyárasvölgyi utat V ém énd-istvánkunyhői ut fo ly tatá sát K őtörő-A lsőköved- N agym átéi u ta t S a sré t-lu k a fa i utat M ecsekjánosi-V ajdahegyi utat M áza-V áraljai utat P écsv árad -v árv ö lg y i utat
9 ,1 km h osszúságban 1,6 " 6 ,8 " 5 ,9 " 7 ,3 " 6 ,8 " 9 ,2 "
Es m o st ebben az évben épitjtlk m eg a F eked-tüzkőhegyi ut 4, 9 km felépítm ényét és a Fővölgyi ut 5 ,9 fm alép ítm én y ét, am ely et a jövő évben fogunk b efejezni. A fenti utak az E rdőgazdasági T e rv e z ő Iroda te rv e i alap ján épültek, a s a s r é ti ut te rv e it s a já t te rv e z é sb e n k é szítettü k el. A s a s r é ti és a k ő tö rő -alsó k ö v esd i utak n em csak , m int e rd ő -fe ltá rá si utak, hanem két e rd é s z e t bekötő és v ad ász u tja i is . Nagy jelen tő ség g el b ir a M ecsekjánosi-vajdahegyi e rd e i ut, m ely et 1964 évben építettünk. N em csak a vajdahegyi és a k is v a s z a ri e rd é sz k e rü le te k e rd e it tá r ja fel, hanem csatlak o zv a a köszvényesi úthoz k is v a s z a ri erd ő k et is fe ltá rja . A k is v a s z a ri e rd é sz etü n k kim u tatása alapján 1964 novem bere óta több m in t 40 e z e r m 3 faanyagot szállíto ttak le m á r ezen az utón.
68/8363
90
Az idén: m egépítjük a T üzkőhegyi'utat és a fővölgyi ut a lé p ítm é nyét. Ez az ut 1955 évben m eg ép ített V ém énd-istvánkunyhói ut fo ly tatása és ez annyit je le n t, hogy ha a Fővölgyi ut m egépül, akkor a B udapest-Pécs 6 -o s főközlekedési ut és Véménd között a M ec sek n á d asd -A p á tv a ra sd -E rd ő sm ec sk e-F eked-V ém énd községek h atáráb an fekvő h atalm as e rd ő te st - az e rd ő fe ltá r á s i alap terv b en m e g te rv e z e tt h o sszirán y ú fe ltá ró ú tja valósul m eg, így a 6 -o s főközlekedési úttól a V éménd község elő tt fekvő T re fo rt p u sztá ig egybe függően 18, 7 km e rd e i köves úttal fogunk ren d elk ezn i. M egem lítettem , de m ég nem b e sz é ltem az e rd ő fe ltá rá s i alaptervtlnkrő l. Az E rdőgazdasági T e rv e z ő Iroda 1962 évben e lk é sz íte tte a M ecsek hegy ség e rd ő fe ltá rá s i a la p te rv é t. Az U zem tervi adatok alap u lv ételév el ré te g v o n a las té rk é p en m eg terv ezték azokat az I. II. és III. rendU útvonalakat, ra k o d ó re n d sz e re k e t, m elyeket 1975 évig m eg kell épiteni. E rdőgazdaságunk ennek m egfelelően te rv s z e rű f e ltá rá s t végez. A v á g á ste rü le te k e n belül ugyancsak e lő re m e g te rv e z e tt géppel (dózerekkel) un. v á g á s té ri földutakat építünk, igy tervünk s z e rin t a k ö z e lité si távolságot a v á g á ste rü le te n belül 100-150 m - r e sze re tn é n k lecsökkenteni. Az utak te rv e i az O EF. által az e rd e i fe ltá ró utak te rv e z é s e tá rg y á ban kiadott "U tasítá s az erd ő g azd aság i fe ltá ró utak te rv e z é s e " irán y elv ei alapján k é sz ü lte k . így a korona s z é le s s é g e t 5 ,0 0 m , a kőpályát 3 ,0 0 m , a padkát 1-1 m sz é le ssé g g e l építettük. Ilyen m ű szak i jellem ző k m e lle tt csak egyirányú forgalom bonyolítható le , egy nyomon, am i bizony az utak d e fo rm álódásához és sok kőpálya p ro filján ak e lv e sz té sé h e z v ezeth et és ennek m egfelelően, ahol n a g y sz á llítá so k vannak az utak e lh asz n ált képet m utatnak. U tleltárunk s z e rin t 8 0,2 km kövesutunk van és ezen utak k a rb a n ta r tá s á r a éves viszonylatban m integy 1 m illió fo rin to t fordítunk. A m ikor ezek az utak épUltek, akkor zöm m el 3 ,5 to sulyu teh erg ép k o csik k al tö rté n t a s z á l lítá s , a p á ly a s z e rk e z e te t ennek m egfelelően v álaszto ttu k k i, azó ta ezeket a k o csik at folyam atosan k ic se ré ljü k és m a m á r zöm m el 6 t sulyu gépkocsikkal tö rtén ik a s z á llítá s és igy a tengelynyom ása jóval nagyobb ezeknek a gépko csiknak és az utak igénybevétele is nagyobb. 1962 évtől kezdődően erdőgazdaságunk a bitum enes utak é p íté sé re t é r t á t. A K őtörő-nagym átéi útnál alkalm aztunk e lő sz ö r bitum enes felü leti k e z e lé st, a következő évben pedig á ttértü n k a m o d ern zuzottkőpálya b itu m e nes ita tá so s b e é p íté s é re . Az é p íté si költségek jelen tő s csökkenése érdekében, e rd ő g a z d a sá gunk is foglalkozik ta la jsta b iliz á c ió v a l. A K őtörő-nagym átéi utón vannak m echanikai és m é sz sta b iliz á c ió v a l e lk é s z íte tt szak aszain k . Az eddigi ta p a s z talatain k s z e rin t a m é sz sta b iliz á c ió v a l e lk é s z íte tt szakaszok kiválóan b írjá k a te rh e lé s t, a m echanikai stab ilizáció v al e lk é sz íte tt szak asz é p íté se nem s i 68/8363
91
k e rü lt. Jövő évtől kezdődően a selly ei és a v a jsz ló i e rd észetü n k te rü le té n é p í tendő e rd e i fő feltá ró utak c e m e n t-sta b iliz ác ió v a l fognak elk észü ln i. Hogy az erdőgazdaságunknál lévő e rd ő fe ltá rá s ró l vázolt helyzet te lje s legyen, m eg kell em lékeznem az e rd e i v asu tain k ró l is. /
A m ai M ecseki Á llam i E rdőgazd aság te rü le té n 1945 elő tt 36,1 km hoszszuságu lővontatásu e rd e i vasút volt, m elyek ma is üzem elnek. 1946 évben épült m eg, ugyancsak a V ajszlói e rd é sz e th e z ta rto z ó c sá n y o szró i e rd e i v asú t 5 ,8 km . hosszúságban. Nagy v á lto zást je le n tett ezen a te rü le te n , hogy 1949. évtől kezdődő en fokozatosan áttértünk lőv o n tatásró l g é p v o n tatásra . Jelenleg 2 db. C .50 D iesel re n d s z e rű és 3 db. MD 40. tipusu m otorm ozdony 24 p á r 8 t és 6 p á r 4 t raksulyu ko csip ark áll re n d e lk ez é sü n k re . Mély ta la jú , az év egy r é szén viz a la tt álló te rü le trő l átlagosan évente m integy 15,000 m 3 faanyagot szállítunk e rd e i v a sú tta l. Mint é rd e k e ssé g e t m eg em lítem , hogy az a lm a m elléki e rd e i vasutunk 1962 óta k o rlá to lt k ö zforgalm i v asút és 8 km . h o s sz ú ságú vonalszakaszán re n d s z e re s sz e m é ly sz á llítá s is tö rtén ik . Ezt a s z á llí tá s t 1966. évben üzem behelyezett 4 teng ely es 22 ülőhelyes Pullm an r e n d s z e rű z á r t, fűthető, v illa n y v ilá g ítá ssa l e llá to tt s z e m é ly sz á llító k ocsival bonyo lítjuk le. Ebből a kis beszám olóból is m eg állap íth ató , hogy erd ő fe ltá rá su n k roham os fejlődésen m ent át az utóbbi időben, és ahogy azt az előbb m ondot tam , célunk, hogy 1975 évig erdőgazdaságunk fe ltá rá s a m eg tö rtén jen . Az utak a nagy forgalom , az id ő já rá si tényezők (viz, fagy) és egyéb hatások következtében k á ro s v álto záso k at szenvednek és igy folyam atos és re n d s z e re s k a rb a n ta rtá s t igényelnek. Ezen a té re n van m ég bőven te n n iv a lónk. Az utak hagyom ányos m ó d s z e rre l való k a rb a n ta rtá s a m a m á r la ss ú , nem m indig c é lra v e z e tő és k ö ltség es is . E z é rt feladatunk, hogy ezen a té re n gépesítsünk és a m unkákat k o n cen tráltan végezzük. Itt az e rd é sz e te in k re v á r nagy feladat. Jövő évben m egépítjük a 75 m 3 -e s M ecsekjánosi bitum entá ro ló t. Célunk, hogy rö v id idő a la tt az ö s sz e s utaknál legalább a b itum enes felü leti k e ze lé st elvégezzük és a ré g i utakat is folyam atosan ru g a lm a s és a te rh e lé s e k e t kiválóan b író bitum enes utakká alak ítsu k át.
Kiadja: MTESZ O rsz. E rd é sz e ti E gyesület F elelős kiadó: Fekete Gyula K észült: 360 példányban T sz: 68/8363 MTESZ HNy Bp. Eng. s z . : 21968/69
