KELET-MECSEKI NATÚRPARK PROGRAM
MECSEKI FEKETE GYÉMÁNT NATÚRPARK KEZDEMÉNYEZÉS
a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület védnökségében
A Natúrpark definíciója "Az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre." A 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pont A 16. § kimondja, hogy a környezetvédelmi miniszter a "natúrpark" elnevezés használatához hozzájárulhat.
Natúrparkok Magyarországon
Szatmár-Bereg Natúrpark
Gerecse Natúrpark
Cserhát Natúrpark
Írottkő Natúrpark
Koppányvölgye Natúrpark
Kőrösök Völgye Natúrpark
Hét Patak Gyöngye Natúrpark
Sokoró Pannontáj Natúrpark
Vértesi Natúrpark
Natúrpark Szövetség Magyar Natúrpark Szövetség Levelezési cím: 9730 Kőszeg, Fő tér 2. (Székhely: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) e-mail cím:
[email protected]
Sokoró-Pannontáj Natúrpark
A Natúrpark célja 1. értékvédelem: az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális értékek
megmentése 2. természetvédelem: élőhelyek, fajok stb. védelme, a táj gondozása, ápolása 3. környezetvédelem: környezeti káros hatások minimalizálása 4. vidékfejlesztés: társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával erdő-, mező-, és vízgazdálkodás (hagyományos természetbarát gazdálkodási módszerek és formák támogatása, a biogazdálkodás elterjesztése) kézműipar (a térségben honos kézműves mesterségek megőrzése) ipar (környezetkímélő technikák, tudás alapú vállalkozások) 5. turizmus (ökoturizmus, a környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése) 6. településfejlesztés (falvak megújítása) 7. környezeti nevelés 8. kooperáció ösztönzése: együttműködések támogatása
A Natúrpark névhasználati cím adományozásának szakmai feltételei A natúrpark névhasználati cím adományozásának szakmai feltételei Minimum három települési önkormányzat összefogása szükséges egy natúrpark létrehozásához; A natúrpark minimális területmérete 10 000 hektár; Az érintett települések teljes közigazgatási területe képezze a natúrpark részét. Kivételt kizárólag a főváros és a megyei jogú városok képezhetnek. Törekedni kell arra, hogy a natúrpark területe összefüggő legyen. A natúrpark és a védett természeti területek viszonya A natúrpark névhasználati címre pályázó területnek: alapvetően természetközeli jellegűnek kell lennie; s ezen területek egy részének hazai és/vagy közösségi természetvédelmi oltalom alatt kell állnia.
A Natúrpark névhasználati cím adományozásának szervezeti, működési feltételei
A natúrpark létrehozása alulról jövő kezdeményezés eredménye, amely a térségben működő önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek, vállalkozások, ott lakó magánszemélyek közös szándékán alapul. A natúrpark létrehozását célul kitűző felek együttműködési nyilatkozatot írnak alá, amelyben egyetértésüket fejezik ki, hogy csatlakozni kívánnak a létrehozandó natúrparkhoz; egyetértenek annak létesítésével és céljaival; a natúrparkra kidolgozott szakmai koncepcióban foglaltakat elfogadják, magukra nézve – hosszú távon – iránymutatónak tartják; a natúrparkot az annak területére vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően fogják működtetni, a natúrpark által érintett természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetében különös tekintettel a természetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartására; a natúrparkot hivatalosan az általuk közösen létrehozott „munkaszervezet” képviselje.
Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület, mint „munkaszervezet” Székhely: Origó-Ház 7629 Pécs, Komlói út 94-98. Tevékenység kezdete: 2000 Fő tevékenység: kulturális alapú városrészfejlesztés, a Kultúra, Jószolgálat, Egészséges Életmód, Biztonság, s ami minden programot áthat; a Környezettudat Programokon keresztül megvalósítva a 21. sz.i Népfőiskola stratégiájában megvalósítva.
Pécs keleti városrész és a környező településrészek prominens civil szervezeteivel, hogy a természeti adottságok megőrzésére és továbbfejlesztésére a tökéletes lehetőséget biztosítana, a méltán neves Natúrpark cím elnyerése. Kapcsolódott a kezdeményezéshez teljes területével Abaliget, Hosszúhetény, Kovácsszénája, Magyaregregy, Magyarhertelend, Mánfa, Mecsekpölöske, Orfű, valamint Komló és Pécs civiljei.
A Mecseki Fekete Gyémánt Natúrpark kezdeményezés területe: Pécs keleti városrész: Mecsekszabolcs, Pécsbánya, Somogy Vasas, Hird
Abaliget, Hosszúhetény, Kovácsszénája, Magyaregregy, Magyarhertelend, Mánfa, Mecsekpölöske, Orfű teljes települése és Komló és Pécs civil szervezeteinek együttműködésében
A Mecseki Fekete Gyémánt Natúrpark kezdeményezés legfontosabb jellemzői: A Mecsek lábánál fekvő települések magában hordozzák a Natúrpark
legfontosabb jellemzőit: egységes kultúrtáj, egységes arculattal jelentős természeti értékekkel rendelkezik, általában tájvédelmi körzet területén fekszik a fenntartható fejlődés elvére építő komplex területfejlesztést valósít meg léte a települések és egyéb térségi szereplők közötti együttműködésből fakad működése során összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között a táj - elsősorban a természet szépsége által - a szelíd turizmusra, a pihenésre és üdülésre különösen alkalmas az üdülést, a pihenést szolgáló háttér-infrastruktúrával rendelkezik olyan jogi személyiségű szervezete van, amely a céloknak megfelelően egységesen tervezi, fejleszti, hasznosítja, gondozza, védi és irányítja azt
A Mecseki Fekete Gyémánt Natúrpark kezdeményezés célja, feladata Cél: A Natúrpark nagy kiterjedésen elhelyezkedő, természeti értékeivel egységes arculatú, kultúrtáj, melynek területén lévő épített értékek és a természet harmóniájának kialakítására törekszünk. Fenntarthatóság : A hosszú távú fenntarthatóság tudatos módon érhető el, gondos, jó gazda módjára történő fenntartással, tudatos fejlesztéssel. A Natúrpark feladata: működésével járul hozzá a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, alkotó közösségek kialakulásához, a turizmus fejlődéséhez, a kézműves mesterségek és a mezőgazdasági tevékenységek összehangolásához, fejlesztéséhez. Kulturált környezetben biztosít szabadidő eltöltést (esetünkben az
Állatkert, a Mecsextrém, Vadaspark, íjászat, horgászat, vadászat), oktatási lehetőséget (Tanösvény, képzések, Erdei iskola, konferencia-turizmus…), kikapcsolódást (Diák Szállók, Erdei Élménybirtok, Vendégházak...) formájában. Területe: A tervezett Natúrpark területe a Kelet- és Nyugat Mecsek Tájvédelmi Körzet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében
alatt álló védett terület Baranya megyében, a Mecsek hegység legérintetlenebb területein.
A Mecseki Fekete Gyémánt Natúrpark kezdeményezésbe tervezett pécsi településrészek területi besorolása: Megye (2014):Baranya megye Járás (2014): Pécsi Földrajzi tájegység besorolás:
kistáj: Mecsek-hegység kistájcsoport: Mecsekvidék középtáj: Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék nagytáj: Dunántúli-Dombság 1914. évi közigazgatási besorolás: Vármegye (1914): Baranya vármegye Járás/pozíció (1914): Pécsi járás
A MECSEK
A Mecsek hegység és a Baranyai-Hegyhát morfogenetikailag igen jellegzetes kistáj-csoportja a Dunántúli-dombságnak. A két kistájat Mecsek-vidéknek nevezzük. •Területe: 550 km2. • Felosztása: A Mecsek hegységet egy 400 m magas, 6–7 km széles, mély törésrendszerrel határolt, fennsík jellegű hegységrész – a Középső-Mecsek – Keletés Nyugat-Mecsekre osztja fel. •Keleti területek jellemzői: (pl. Dobogó–Zengő csoport) sugarasan kiinduló sasbércek, míg a nyugati részre tetőhelyzetbe emelt tönkös sasbércek a jellemzőek. A hegység fő tömegét a triász és a jura időszakban tengerbe lerakódott mészkövek alkotják, melyek gránit alapzaton nyugszanak. •Nyugat-Mecseki jellemzői: a perm-triász homokkövek dominálnak. A Mecsek, s az északról hozzá kapcsolódó Baranyai-Hegyhát mai magassága a pliocén és a pleisztocén korban alakult ki. •Legmagasabb pontjai: Zengő (682 m), Tubes (611 m), Hármas-hegy (604 m), Dobogó (594 m), Jakab-hegy (592 m), Szószék (586 m), Szamár-hegy (564 m). •A jégkorszak jellegzetes állatfajai:gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi oroszlán, barlangi medve.
Védett állat és növényfajok:
Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet
A Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi kezelésében alatt álló védett terület Baranya megyében, a Mecsek hegység legérintetlenebb területein. Területe 9348 hektár, fokozottan védett ebből mintegy 1180 hektár. Legmagasabb pontja a Zengő. Mély völgyekkel, patakokkal, széles
hegyhátakkal tagolt vidék. Legalább 93 védett növényfaj él itt. Állatvilága kevésbé feltárt, de jelentős állattani értékek találhatók itt, mint például a bennszülött mecseki őszi tegzes, vagy a darázsölyv. A Körzethez kapcsolódik a Nagymező-Aranyhegy Természetvédelmi Terület, ahol több, mint harminc védett növényfaj fordul elő, köztük a bánáti bazsarózsa jelentős állománya, a bodzaszagú ujjas kosbor ritka, piros színváltozatú példányai, a fekete kökörcsín, a szennyes ínfű és a magyar zergevirág.
Nyugat –Mecseki Tájvédelmi Körzet
A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet területe 10 316 hektár, amelyből 9625 hektár új védett természeti terület. A Tájvédelmi Körzet a DunaDráva Nemteti Park Igazgatósága alá tartozik. Fekvése: A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi körzet Baranya megyében Abaliget, Bakonya, Boda, Bükkösd, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőllős, Kővágótöttös, Mánfa, Orfű és Pécs közi-gazgatási területén helyezkedik el. Jellemzői: A 4/2009. (IV. 10.) KvVM rendelet kihirdetésével Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet néven új, nagy kiterjedésű védett természeti terület létesült 2009. április 25-én a Mecsekben. A tájvédelmi körzet területébe beolvadt négy, korábban védetté nyilvánított természetvédelmi terület: az Abaligeti-Barlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület, a Jakab-hegy természetvédelmi terület, a Melegmányivölgy természetvédelmi terület és a Pintér-kert természetvédelmi terület.
Növény és állatvilág A védetté nyilvánítás, illetve a tájvédelmi körzet, valamint az erdőrezervátum létesítésének célja a Nyugat-Mecsek változatos geológiai értékeinek, a felszíni és felszín alatti karsztformáknak, az egyedülálló mecseki növénytársulásoknak, az itt élő védett növény- és állatfajoknak, a karsztvidék és környékének kultúrtörténeti és tájképi értékeinek hosszú távú megőrzése, valamint az erdőben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természet közeli módon végzett erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése. A terület flórája szubmediterrán hatás nyomait viseli magán, erre utalnak olyan, elterjedt védett növényfajok mint például a pirítógyökér vagy a szúrós csoda-bogyó is. A meredek, száraz, déli oldalakon virágos kőrises-molyhos tölgyes bokorerdők, a tetőkön zömében illír gyertyános tölgyesek, míg az északi oldalakon és a hűvös völgyekben bükkösök a jellegzetes erdőtípusuk. A déli oldalakon kisebb sziklagyepfoltok, az északi hegylábnál nedves kaszálók fokozzák az élőhelyek változatosságát.
Növénytani értékek Növénytani értékek: kiemelhetünk több hazai orchideafajt (majomkosbor, szarvasbangó, méhbangó, bíboros sallangvirág), a pécsi zergevirágot vagy a havasi lisztesfüvet is. A világon csak itt található a pécsi zergervirág, a mecseki nőszőfű, a magyar vakcsiga és a mecseki őszitegzes. Az állatvilág is számos, védett fajjal képviselteti magát. Az ízeltlábúak közül meg kell említeni a gyepterületekre jellemző magyar tarszát és a karsztvidék völgyeiben előforduló mecseki tegzest és sárgafoltos hegyiszitakötőt. A madárvilágra alapvetően a lomberdei fajok a jellemzőek, ritka és értékes képviselője a hegyi billegető és a kis légykapó, de a hegylábi kaszálókon erős populációja van a fokozottan védett harisnak is. Emlősfajok közül, köszönhetően a számos barlangnak, üregnek kiemelkedően sok denevérfajjal találkozhatunk, mint például a csonkafülű denevér, kis és nagy patkósdenevér. A denevérek életét Abaligeten egy tematikus kiállítás is bemutatja. (Denevérmúzeum)
Jogi háttér
§ 1977-ben hozták létre (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 8/1977. számú OTvH határozatával), a következő indoklással: „Védje és őrizze meg a táj jellegzetes arculatát és gazdag természeti értékeit, a különböző szikla-
alakzatokat, forrásokat és hegyi patakokat, a szubmediterrán flóraelemekben gazdag réteket, legelőket és erdőket, a ritka növényeket és természetes növénytársulásokat, valamint védett állatfajokat. Őrizze a táj kulturális értékeit, szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat.” A körzetet a 10/1993. (III. 9.) KTM rendelettel bővítették, védettségét az 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet megerősítette: „3. § A védettség indoka és célja a területre jellemző karsztos folyamatok és formakincs, valamint a Mecsek mészkőszurdokaira jellemző életközösségek megóvása, a védett növényfajok és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek megőrzése.
PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS VÁROSRÉSZEI
Belső városrészek Belváros • Budai külváros • Diós • Havihegy • Ispitaalja • Piricsizma • Siklósi külváros • Szigeti külváros Mecsekoldal Bálics • Csoronika • Deindol • Donátus • Gyükés • Makár • Mecsekoldal • Patacs • Rácváros • Rigóder • Rókusdomb • Szentkút • Szentmiklós • Szkókó •Ürög • Zsebedomb Pécs-Kelet Mecsekszabolcs • Meszesi lakóövezet • Meszesi lakótelep • Pécsbánya Délkelet-Pécs Balokány • Basamalom • Gyárváros • Tüskésrét • Újhegy Dél-Pécs Árpádváros • Északmegyer • Füzes • Kertváros • Málom • Megyer • Nagyárpád • Postavölgy Csatolt falvak Hird • Somogy • Vasas Uránváros Kovácstelep • Uránváros Nyugati ipari terület Bolgárkert • Fogadó
Mecseki Fekete Gyémánt Natúrpark kezdeményezés Pécs kelet kapcsolódó városrészei Pécs-Mecsekszabolcs
Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület
CINKE –Civilek Nevezetes Kulturális Eseményei – Program rendszeres kulturális és művészeti események
irodalmi estek kiállítás megnyitók össz-művészeti események 21. századi Népfőiskola stratégia Helytörténeti Múzeum Együttműködések Baranyai Kultúráért Vándordíj Kulturális alapú városrészfejlesztés Médiákban való megjelenés:
Párbeszéd újság
Online rádió Kisközösségi rádió
fesztiválok
Pécsi hírek saját honlap–CINKE portál CivilÉSZ cikkek
Jövő:
városrészeken átívelő össz-művészeti fesztivál Csertető-Mecsekszabolcs Borút életre hívása: helybéli szőlősgazdák
és a Hegyközségi Tanács bevonásával. Népfőiskola - iskolán kívüli oktatás, innovatív módszerek bevezetése
Élethosszig tartó tanulás
Környezettudat Program
Környezettudatosság
Szemléletmód Településtisztaság
Barlangkutatás
Civil Zöld Pont Tájékoztató Iroda Natúrpark projekt Parlagfű mentesítés TeSZEDD E-hulladékgyűjtés
Szelektív hulladékgyűjtés Tegyük tisztába környezetünket – településtisztasági akciók Megújuló energiák népszerűsítése Mecseki Karsztkutató Csoport Spirál szíve barlang feltárás
Jövő: Mecseki Fekete Gyémánt Natúrpark
Természetvédelem Barlangfeltárás Gazda-udvar Gazdaképző projekt Gazda-gazdaasszonyképzés fogyatékkal élő és dolgozó személyek rehabilitációja kísérleti gazdatelep Tüke-piac Mecsekszabolcs-Békaváros mögötti terület – Mecseki őshonos állatok vadasparkja Szabolcs-Patak rendbetétele- Mecsekszabolcs csapadékvíz elvezetése: Záportározó, horgász tó
Jószolgálat Program
jótékonyság
fogyasztóvédelem
élhető életmód
Kéthetente ruha-börzét szervezünk jótékonysági célzattal. A rászorulók
számára használtruha segélycsomagokat állítunk össze. Fogyasztóvédelmi Klub Népfőiskolai előadások élhető életmód kapcsán
Jövő: Gazdaság, üzlet- inkubátorház - Fogyasztóvédelem Nappali gyermekfelügyeleti rendszer szociális munkahelyteremtés - közterületek - műszaki eszközállomány
összhangban Biokommal a helyi pénz barterváltozata, „helyi jószolgálati bank” A hatóság, a vállalkozói- és a civil szféra együttműködése A magyar, helyi termékek előtérbe helyezése, Családellátó rendszer, helyi magyar piacok működtetése, Helyi kézműves manufaktúrák beindítása: tejtermék előállítás, édesség, helyi sütemény specialitások stb. felmérés, szolgáltatói háttér helyi turizmus, fizetővendég szolgáltatás - kihasználatlan ingatlanok fenntartható városrész fejlesztés - városrész gondnokság kialakítása önfenntartás társadalmi munkával, saját infrastruktúrákkal 9 személyes falugondnoki gépjármű
Biztonság Program
Közbiztonság
SZEM Lakossági fórumok Szomszédok Egymásért Mozgalom
Rendőrségi együttműködés
Közbiztonsági MikroCentrum
Jövő:
a lakosság önkéntes bevonása - szabad csapat” körzeti megbízotti szolgálat 3-4 helyben élő
rendőrcsalád bevonásával. Ennek vonzóvá tételéhez szükséges normális körülmények közötti lakásfeltétel megteremtése az idetelepülő rendőrcsaládoknak.
Egészséges Életmód Program
egészségnapok életvezetési tanácsok
véradás szervezése
szemléletmód váltás
Egészséges életmód
sport
Jövő:
Cél: a szabadidő hasznos eltöltése sportegyletek létrehozása, nyitott iskolaprogram,
grundprogram kiránduló és túraútvonalak egészségmegőrző, szűrő, prevenciós programok az ÖKV-t átszövő kerékpár- gyalogtúra- lovas túraútvonal kialakítása A Budai Városkapu Iskolaközpontban előkészített, de befejezetlen uszoda program megszervezése.
A megvalósulást segítik: a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület tagsága, szimpatizánsai a CINKE Program tagsága, alkotóművészek A Civil Érték Szövetség – CivilÉSZ hálózat tagjai
Együttműködések
hatósági
szakmai Jövő:
Civil Tanács
civil
A fenntarthatóságra, forrásokra javaslatok: Önkormányzatokra kiírt TÁMOP pályázatok Pályázatíró team létrehozása, amely a megvalósulást pályázatok írásával segítené elő. A 100 millió forint összegű krízisalap, melyről annyi fórumon szó esett már Fenntartható városrész fejlesztés- városrész gondnokság kialakítása A területen keletkező helyi adóforrások és az 1 % egyeztetett mértékű százalékos
visszaosztása Önfenntartás társadalmi munkával, saját infrastruktúrákkal A tervezett elképzelések bizonyos része forrásokat sem igényel, csak átszervezéseket, de jól érzékelhető eredményeket képes produkálni. Nyilván ez határozza meg a prioritásokat, honnan indulhat a programsor megvalósítása. Terület takarítás, parkfenntartási munkák átvállalása BIOKOM Kft-től Falugondnok Csertető telek, termelés
Pécs-Mecsekszabolcs
Mecsekszabolcs (korábban Szabolcsfalu, Pécsszabolcs vagy egyszerűen Szabolcs, németül Seibolds) 1947 óta Pécshez tartozó, egykor önálló község
Meszestől északkeletre. Lakóinak száma 1910-ben 4081 fő volt. Története: Szabolcs középkori falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A 19. sz. közepéig csak rövid ideig volt nem magyar anyanyelvű lakosa, német és cseh nyelvű bányászok telepedtek le. Szabolcs területén a 19. sz. végén indult meg a kőszénbányászat és ekkorra tehető a külföldről érkező gránërok letelepedése. Nevének eredete: A Szabolcs név puszta személynévből keletkezett magyar névadással, Szabolcs vezérről (fejedelemről) monda is maradt fenn. Közlekedése: Mecsekszabolcson áthalad a 66-os főút. Autóbusszal a városrész déli sarkát el lehet érni a 2A- járattal, a falu központjáig jár a 2-es járat, míg az északi területekre a 12-es,és a 4-es járatokkal lehet eljutni.
Mecsekszabolcs Árpádkori település, 1947- óta Pécs város része. A
település négy részre tagolható: a régi falu belterülete, az egykori bányatelep, új telepítésű részei: a Komlói út környéke, a Bródy tér környéke, a Dobogó dűlő környéke; valamint külterületi lakott helyei, mint István akna és Szabolcs szőlőhegy. A településen élénken élnek a régi hagyományok, ezek határozzák meg a településrész kulturális arculatát. A területre jellemző a gazdag természeti környezet, szép táj, jelentős szőlő és kertkultúra. Sajnos a terület nagyon elhanyagolt, szociálisan súlyosan terhelt, komoly gondokkal küszködik a közbiztonság területén. Magas a munkanélküliség és a szociálisan rászorultak, segélyből élők száma. Nevezetességei: A Magyarok Nagyasszonya Templom, s benne Gebauer Ernő templomi festményei
Mecsekszabolcs civil szervezetei a teljesség igénye nélkül: Pécs- Kulturális Decentrum Egyesület, Mecsekszabolcsi Környezet és Érdekvédő Egyesület, Pécs Szélén Mecsekszabolcsért Egyesület, Szimurg Harcosai Hagyományőrző Íjász Kör,
„Kincses Baranyáért” Baráti Kör, Borászklub, Néptánc kör,
Varró szakkör, Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület CINKE Művészeti Kör Mecseki Karsztkutató Csoport Origó Makett Klub,
Mesterségek Mecsekszabolcson ma: Kereskedő: •VEGYESBOLT VÉD-TRADE KFT 7628 Pécs, Szabolcsi út 21/5. * vény nélkül árusítható gyógyszerek forgalmazása * helyben sütött tatár falatok •Szabolcsi Mindenes! 100Ft-os jellegű vegyesbolt NŐI – FÉRFI – GYEREK Cipő rövidáru, műszaki cikkek, Háztartási – Műanyag Vegyi áru - Illatszer – Élelmiszer – Üvegáru Papír – Játék - Ajándék – Bizsu Szabolcsfalu, Szabadságharc u. 7. GÁZPALACK CSERE Tüzép: • Fillucci KFT Pécs, Szabolcsi út 61. Bontott kis és nagyméretű tégla, padlástégla, szalufa, gerenda, léc, cserép, nyílászárók nagy választékban. Tűzifa kereskedés és fuvarozás •GUMISZERVÍZ •Új és Használt Gumik – Keréktárcsák Féktárcsa szabályozás Szerelés – Centírozás – Javítás Pécs, Szabolcsfalu Klapka u. 17. • MASZAT KUTYAKOZMETIKA • 7628 Pécs, Szabolcsi út 26/2
Gyükés
A Misina keleti oldalában található, valamikor szőlőhegy és erdő volt. Részei: Alsógyükés, Felsőgyükés és Középgyükés. Neve albán eredetű, a gyüm és albán szóból nyerte, mely ezüstöt jelent. Fekvése: A pécsi vasútállomásról a 39-es helyi járatú busszal juthatunk Története: Bosnyák horvátok tömegesen a török kiűzése (1686) után jöttek jobbágyként egyházi birtokokra, később világiakra is, részben bosnyák ferencesek vezetésével. Pécsett Gyükésbe települtek, ahol a bosnyák szőlőművelőknek építették a Szent Bertalan kápolnát. A városrész dűlőjében területén 2004. december 31-én zárták be a külfejtést. A rekultiváció 6 évig tartott. Nevezetessége: a Bertalan-kápolna, a Szert Bertalan napi búcsú, Sziklakert, Dömörkapu, Vidámpark, Illés próféta tüzes szekerén festmény, Flóra pihenő, Nagy ezerjófű kert, Szamárkúti kőfejtő. A Bertalan-hegyen álló kápolnát 1749-ben építették egy ott lakó remete kezdeményezésére. Felette van a Bertalan-szikla és a Bertalan-kilátó. Régen híres búcsújáró hely volt.
Gyükési civilek
Prominens civil szervezetek: a Gyükésiek Öntevékeny Köre Egyesület
http://www.gyukes.hu A Gyükési KápolNapok rendezvénysorozatot a média egyik legsikeresebb civil kezdeményezésként aposztrofálta. A csapat jó eredménnyel szerepelt a Miénk a város rendezvénysorozat vetélkedőjén is. Sikerrel szervezik a Gyükésiek napját, a Szakrális helyek emlékezetét és a Nagyböjti énekek rendezvényeit az August Senoa Asszonykórus részvételével.
Havihegy
Pécs szépségéhez nagyban hozzájárul a Tettyétől nem messze található Havihegy, ahonnan pompás panoráma tárul az ember szeme elé. Nemcsak kiváló kirándulóhely, hanem búcsújáró hely is, amely a hegy tetejére épített Havihegyi kegykápolnánakköszönhető. A hegy hajdanában erről a Havas Boldogasszonynak szentelt kápolnáról lett elkeresztelve. A kegyhely neve ma már dr. Udvardy György püspök úr rendelkezése nyomán a
továbbiakban nem kápolna, hanem templom. A Havihegyi templom története 1690-91-ben Pécs városát is utolérte a pestis szörnyű pusztítása, a lakosok ígéretet tettek, hogy amint megszabadulnak a pestisjárványtól, emlékkápolnát emelnek az akkor még Kokasdombként emlegettet hegyre. Fogadalmukhoz hűen a népek hálából pusztakézzel cipelték fel a kápolna építőanyagát a meredek hegyre, így készült el a fatornyos parasztbarokk stílusú Havas Boldogasszony Kápolna 1697-re. A hegytetőn álló kis templom 1713-ban kapott egy harangot és 1724-ben orgonával is felszerelték.
Havihegyi feszület A kegytemplom mellett áll az 1878-ban felállított Piéta-kereszt,
melyet Bartalits Mihály szobrászművész készített, valamint nem messze a kápolnától egy sziklán áll a Havihegyi feszületként is emlegetett Kereszten függő Krisztus, amely Kiss György szobrászművész 1900-ban felállított alkotása. Havi Boldogasszony búcsújáróhelye A búcsú napján augusztus 5.-én rengeteg hívő zarándok gyűlt össze a környéken, akik pestisre és a kápolna megépítésre emlékezve egy-egy kis követ visznek fel a Fájdalmas Szűzanya szobra elé. A Havas Boldogasszony kultusz mellett 1985 óta a Fatimai Szűzanya tisztelet is kialakult a Havihegyen. Búcsúja minden hónap 13-án van, melyre többen járnak olyanok, akiket a Szentlélek, illetve a Szűzanya különös kegyelmében, jóságában részesített. Nevezetessége: Pécs-Újhegyi Kápolna Havihegy aktív civil szervezete: Havihegyért Egyesület
Piricsizma
Piricsizma Pécs egyik belső városrésze Gyükés és Rigóder között.
Tengerszint feletti magassága 170-210 m. Északi határa mentén külszíni bányaművelés nyomai láthatók. A mai Piricsizma név 19.sz. végén keletkezhetett, akkor, amikor a török csesme (kút, forrás) szó jelentése elfelejtődött. A névhasználat bizonytalanságát már egy 1865-es adat is igazolja: „Piricsesma: szőlő igazabban Piricsesme, szláv (!) szó, mely magyarul: Péterkut…” Klemm Antal szerint jelentése Peri, Piri basa kútja”. Szamárkút A mai Szamárkút a Kispiricsizma nevű helyen ma is van forráskút. A kúthoz fűződő helyi mondák arról szólnak, hogy „márványból faragott szamár állt a kút fölött. A szamár hasüregébe a menekülő törökök aranyat helyeztek el. Később visszajöttek és elvitték az ide rejtett kincset.” Piricsizmai civil: Sasvári Anna
Rigóder
Rigóder Pécsett Piricsizmától északra Gyükéstől délre eső várorész.
Az ezer fős Rigóder városrész déli területét Rigóderaljának, északi, legmagasabb területét, amely közvetlenül a külszíni bányaműveléshez csatlakozik Rigódertetőnek, illetve északkeleti területeit, melyek Pécsbányához, illetve Cerékvölgyhöz csatlakoznak Borbálatelepnek nevezik. A magas iskolázottsági indexel rendelkező városrész lakóterületei főleg kertvárosiasak, több lakópark épült itt 2000 óta. A kereskedelmi üzletek száma igen csekély, a vendéglátó helyek száma pedig minimális. Civil szervezet: A Rigóder-Domb Egyesület 2004-ben abból a célból jött létre, hogy a döntően volt Borbála-telep helyén a Rigóder dombon épült lakótelep lakóival, lakóiból, együttgondolkozó, valódi közösséget hozzon létre.
Pécsbánya
Régebben Pécsbányatelep, a Mecsekoldalban, a pécsi szénmedence egyik fontos termelőhelye volt. Tengerszint feletti magassága 200-300 méter. Északi részén fekszik Gesztenyés. Története: A Lámpás-völgy szénkibúvásait már a 16.sz. végén ismerték a pécsiek, ám az iparszerű bányászat itt csak a 19. sz. közepe táján indulhatott meg. A Dunai Gőzhajó Társaság (DGT) első lakótelepét, a kolónia kiépítését Schroll József főbánya gondnok irányításával 1855-ben kezdték meg. Első lakói magyar, német, cseh-morva, tót , szlovák, bosnyák, és vend- szlovén bányamunkások voltak. A kőszénbányászat fejlődésével sorra létesültek az egyes munkahelyek közelében fekvő kisebb-nagyobb lakótelepek. Pécsbányatelepen 1930-ban 4103 magyar, 842 német és 144 egyéb anyanyelvű lakos élt. Közülük mintegy 1200 fő lakott a Kolónia nevű helyen. A Pécsbányán, Mecsekszabolcson, Vasason és Somogyban kitermelt kőszenet a 19. sz. közepéig még fuvarosok vitték szekereken Mohácsra. Majd a Pécsbánya és Üszög között 1854-ben üzembe helyezett vasútvonal további kiépítése után már vasúton szállították a pécsi szenet Mohácsra, a DGT dunai kikötőjébe. A 20. században a dombtetőn egy sakktábla alaprajzú, kertvárosi lakótelep épült ki.
Pécsbányai civilek: Pécsbányai Kulturális Egyesület, alapvetően kulturális, közösségformáló tevékenységgel. Céljuk a kulturális élet fellendítése, az adott területre jellemző kultúra ápolása, tevékenyen részt vesz a Pécsbányatelepi Közösségi Ház
működtetésében. Az Egyesület feladatának tekinti: - a pécsbányatelepi természeti és épített környezet értékeinek megóvását és gyarapítását, - a kultúra és művelődés iránti igény növelését, kínálatának bővülését, a színvonalasoktatás elősegítését, - tanfolyamok, képzési programok megvalósítását, - ifjúsági- és sporttáborok szervezését, - ifjúsági programok szervezését, megvalósítását, ezek helyszínének biztosítását, - Pécsbányatelep természeti adottságaira épülő szabadidős tevékenységek szervezését, - az aktív testedzést végzők számának gyarapítását, a kulturált sportolás színtereinek és alkalmainak növekedését, - minden szellemi és anyagi érték gyarapítását. Sport: Pécsbánya SE; Pécsbánya Troopers
Pécs-Fehérhegy
Kisebb városrész Meszesen belül, mely fehér (meszes) talajáról kaphatta nevét.
Baranya megye helynevei között 16 Fehér-hegy található. Csaknem valamennyi névben a talaj (kőzet) fehér színére utal az összetett, több elemű név fehér jelzője. A pécsi Fehérhegy azért is válhatott városrésznévvé, mert a hegy aljában buszforduló, buszvégállomás létesült Fehérhegy néven. A végállomás nevének gyakori említése révén a korábban csak hegynév városrésznévi funkciót is kapott. Nevezetesség: A bányászkolónia betelepítésekor épített Víztorony ma is használatban van, bányászemlékmű, bányalovak emlékmű
Pécs-István Akna
A Gróf Széchenyi István-akna épületeit a 20. sz.elején építették (1906) a Duna Gőzhajózási Társaság megrendelésére. Az 1925-ben épült bányatelephez aknaház, aknatorony, kompresszorház és kapcsolóház tartozik. Az aknaház négy külön tömegből áll össze a különböző funkcióknak megfelelően. A földszinten történt a szén és a bányászok fogadása. A középső teraszos részből emelkednek ki a torony vasbeton pillérei. A manzárd tetős torony három felső szintjén helyezkednek el a szállítógépek. Az aknatoronytól délre áll a kompresszorház, keleti oldalához híddal kapcsolódik a kapcsolóház. Az akna keleti felén álló eredeti épületektől nyugatra és délre voltak az István II. akna épületei, amelyeket a közelmúltban lebontottak. István-akna is a rendszerváltás után felszámolt bányászati létesítmények sorsára jutott. István-akna 2004-ig üzemelt. A dombos területen fekvő őrizetlenül hagyott ipari műemlék Mecsekszabolcstól északkeletre helyezkedik el, azonban közigazgatásilag ahhoz a városrészhez tartozik. A Szent-István akna megközelíthető a 12-es és 80-as helyi járattal, valamint a Széchenyi akna a 11-es busszal. Szent István akna egykor egy virágzó bányásztelepülés már csak egy "elfelejtett" városrész. Nevezetes szülöttei és lakói Itt született Kurnik Ernő agrármérnök, növénynemesítő, az MTA tagja. Garai József bányamérnök, Gráf József magyar üzemmérnök, politikus, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
„Romani kris –krisari” Ebben a térségben is, mint máshol, konfliktusos életvitelt és a kisebbség és a magyar, valamint a nemzetközi lakosság. Ennek kezelésére nem találtak megoldást a sok pénz elköltése ellenére sem. A mi programunk erre a problémára is talált megoldást, a „romani kris” - cigánytörvény felelevenítésével, a régi hagyományokhoz visszanyúlva. Azért kiemelten fontos, mert a megélhetési bűnözés alapvetően akadályozhatja a megvalósulást, nevén kell nevezni a problémákat, el elkerülve a rasszizmus vádját. Ezért fontos cigányvezetők kinevelése, akik nem távolodnak el a közösségüktől, megértik a kis és a nagy emberek hangját is. „A romani kris „vitamegoldó", „konfliktusfeloldó", „bírósági„, „igazságszolgáltatási” fórumként szolgál az oláhcigányok között. Közösségi intézményként működik, az állam hasonló intézményeitől teljesen függetlenül: ezt a bírói fórumot az állami jog nem ismeri el. Saját közösségükön belül viszont roppant fontos jelentőséget tulajdonítanak neki, az általa kiszabott „szankció" kötelezően betartandó.”
Oktatási Intézmények a Budai városrészben
Misina Természet- és Állatvédő Egyesület Gazdi-tanoda
Bártfa utca 17.
Teleki Blanka u.2.
Buzsáki utca 10.
Frankel Leó u. 34.
Eszperantó utca 8.
Dr. Majorossy I. u. 10.
Fürj utca 23.
Óvoda utca 3.
Pécs-Somogy
1954 óta Pécshez tartozó egykor önállóközség Vasas és Mecsekszabolcs között. Lakóinak száma 2001-ben 1960 volt. Története: Somogy nevét legelőször 1406-ban említik egy oklevélben. Somogy középkori falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar település volt. Általános iskolája már a 18. sz-ban is működött. A település nekbányászhagyományai is vannak: Szent Borbála tisztelete, bányászfelvonulás, bányászbúcsú, bányászmise, bányászárvák, Borbálatelep stb… 1946-ban egyesült Vasas községgel, 1954-ben Pécshez csatolták Vasas I. néven, a rendszerváltás után kapta vissza hivatalosan a Somogy nevet. Nevének eredete: Somogy városrészhez tartozik Murom (kiskertes városrész), a Somogyi zárkert (kiskertek hétvégi házakkal) és a Bányatelep (elkülönülő lakóteleppel). A Murom a középkori magyar személynévből (családnévből) alakult helynév. A hely egykori tulajdonosára utal. A Somogy földrajzi név somfában (-bokorban) bővelkedő helyet jelent. Címere: Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében lebegő helyzetű, nyelükön keresztbetett arany bányászkalapács és ék, mely a közel 200 éves bányászatra utal.
Somogyi civilek: Somogyi Betyárok Lovas Egyesület –sport, egészségügy, oktatás, kultúra, érdekképviselet. A magyar őshonos lófajták, a lovas sportok megismerése, megismertetése, lovasversenyeken való részvétel támogatása, lovas hagyományőrzés. A tagok számára lovas sportágak megismerése, gyakorlása, képzés, oktatás lehetőségének biztosítása, lovasverenyek szervezése. Az egyesület sportolói számára lehetővé teszi a hivatalos versenyeken történő részvételt, versenyzést és ennek érdekében a Magyar Lovasszövetség tagja kíván lenni, továbbá az egyesület lovagló utak kialakításával és lovas létesítmények biztosításával a lovasoktatás, versenyzés, lovasterápia és a lovas turizmus minél magasabb szintű megvalósulása. A lovasok, lótartók érdekeinek képviselete, a lótartás -ehhez kapcsolódóan- az állatvédelem, környezetvédelem tekintetében az európai uniós normák, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek betartásának elősegítése, segítségnyújtás a tagjai számára a lótartással, lovak egészségügyi ellátásával kapcsolatban. Hasonló célú egyesületekkel kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, ennek érdekében közös programok szervezése. Pécs-Somogyi Kulturális és Környezetvédő Egyesület,
Pécs-Vasas
Pécs egyik külső városrésze 1954 óta, Somogy és Hird között. A hely látványosságai közé tartozik a horgásztó, a víztorony és a labdarúgó stadion, melyben a megyei II. o. Bányász Torna Klub SE edz. Története : Vasas Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a Pécs környéki kőszénbányászat bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna, újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét. 1870 körül kezdtek Vasason nagyobb számban letelepedni nem magyar (főleg német) nyelvű bányászok. Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatornavölgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak.1976-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban. Nevének eredete: Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. Címere: Vasas címerében egy leveles szőlőfürtöt tartó kar szerepel.
Vasasi civilek:
Vasasért Egyesület Működési terület: Somogy-Vasas-Hird
1995ben alakult. 2009-ben, vezetésükkel létrejött egy széleskörű társadalmi bázison alapuló civil összefogás. 2010 óta látnak el a területen közművelődési feladatokat, a KoBeKo Művelődési Központ keretében a vasasi és somogyi művelődési házak üzemeltetése által. Együttműködnek több helyi intézménnyel és számos civil szervezettel, közösséggel, klubbal, a helyi köz- és kulturális élet színterét biztosítva a lakosságnak. Céljuk a helyi kulturális hagyományok, értékek megőrzése, fejlesztése, és a helyi civil élet felpezsdítése, működésének biztosítása. Havonta 2.100 pld-ban 12 oldalon megjelenő újságjuk online felülete:http://shvonline.hu Elérhetőek közösségi oldalakon is, új fejlesztésként YouToube csatornán a KoBeKo TV-t indították el.
Pécs-Hird
Hird Pécs külső városrésze, mely 1977-ig önálló község volt. A településen Budapest felől érkezve áthalad a 6-os főút, a település nagyobbik része északra található tőle. A helynek elsősorban gazdasági nevezetességei vannak: kendergyár, cementipari vállalat, modern sertéskombinát. Pécsről a 13, 13/A és 113 buszok közlekednek a Budai állomástól Hirdre. Nevének eredete: A Hird helységnév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A név a hír főnév származéka és olyan emberre vonatkoztatták, akinek üzenetvivés, híradás volt a feladata. Története :A Vasastól keletre található területen a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. 1770-ben német ajkú
családok. 1977-ben Pécshez csatolták a települést. Címere: Hird címerének közepén arany istenszem szerepel. Prominens civil szervezete: Minority Alapítvány többcélú és egyéb egészségügy, támogatás
Vasas–Somogy-Hirdi Általános Iskola:
Mecseki Fekete Gyémánt Natúrpark keletről kapcsolódó helységei Abaliget
Abaliget (németül: Abaling) község a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megyében, a Pécsi járásban. Közkedvelt kiránduló- és üdülőhely.
Fekvése: Fekvése: A Dunántúlon, a Mecsek nyugati részén fekszik. Pécstől kb. 15 km-re északnyugatra, Orfűtől kb. 5 km-re nyugat-délnyugatra, Okorvölgytől kb. 5 km-re keletre található. A környék természetvédelmi terület. Megközelítése Vonattal Budapesst-Dombóvár –Pécs vasútvonalon – az állomás kb. 3,5 km-re van a falutól. Közúton Pécsről, Orfűről, vagy a Szentlőrincet (6-os főút) Oroszlóval (66-os főút) összekötő útról érhető el. A közúti tömegközlekedést a Pannon Volán Zrt. autóbuszai végzik. Római katolikus Egyház A Pécsi Egyházmegye (Pécsi Püspökség) Szigetvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Egyházi anyakönyveit 1757-től vezetik.
Története Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség
alapította, írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. A 18. század első felében lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd németekkel népesítették be. 1910-ben a község 727 lakosából 551 német, 176 magyar volt. A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették, 2001-ben csak 5 fő vallotta magát németnek a lakosságból. A községnek iskolája, óvodája, teleháza, és az időseket gondozó otthona van. A kicsit sajátos vendégjárás, már áprilistól beindul, és késő őszig tart. Nem csak a szép és csendes környezet, a cseppkőbarlang, csónakázó tó, a denevér múzeum, vagy a házias ételeiről híres kis étterem vonzza a látogatókat, hanem gazdag programokkal is várják az ide látogatókat.
Nevezetességek: Az Abaligeti Barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók itt. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta. Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll.
Denevérmúzeum. "Térplasztika" című szoborkompozíció: Gádor István alkotása. Római Katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokkstílusban. Titulusa: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül.
Római Katolikus Plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban. "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása. Lakóház (Kossuth u. 45-47.): Népi jellegű épület a XX. Sz. elejéről. Hármaskereszt. Pajta Múzeum
Hosszúhetény
Hosszúhetény település területi besorolások: Megye (2014): Baranya megye Járás (2014): Pécsi (0280) irányítószám(ok): 7694 , Földrajzi tájegység besorolás: kistáj: Mecsek-hegység kistájcsoport: Mecsekvidék középtáj: Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék nagytáj: Dunántúli-Dombság 1914. évi közigazgatási besorolás: Vármegye (1914): Baranya vármegye Járás/pozíció (1914): Pécsi járás Hosszúhetény település elhelyezkedése, térképek: GPS (WGS-84) koordináták: lat/lon: N46.1633 E18.3514
Története A 3200 lakosú nagyközség területén már a kőkor idején megjelentek az első települők. A római időkben is jelentős település volt, melynek emlékét egy római-kori villa maradványa őrzi. Hosszúhetényről az első írásos feljegyzés 1091-ből való, melyben Villa Heten illetve Hetyn néven említik. A középkorban a falu vásárairól volt nevezetes. A török uralom ideje alatt végig lakott volt, a hódoltság végére pedig Baranya egyik legnagyobb lélekszámú helységévé növekedett. Lakossága a múlt század első feléig magyar volt, az 1800-as évek második felében pedig több német család is letelepedett itt. István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi Bencés apátság alapítása (1015) a Zengő alján. Az apátság számos falut kapott a királytól, ezek között volt Hosszúhetény is. A Vas-hegy környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetény községet először a Szt. István király pannonhalmi és pécsi alapítólevelének felhasználásával készült pécsváradi Bencés apátság alapítólevele említi. A töröktől való visszafoglalása után jól gyarapodott a település. A falu a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. A mai község területén több falu alakult ki, melyek már elpusztultak vagy beleolvadtak Hosszúheténybe. Először a tatárjárás tizedelte meg őket, majd a 150 éves török dúlás. A patakokat a legősibb idők óta malmok hajtására használják. Főként esőzések, hó olvadások idején őrölhettek. A száraz nyári hónapokban a malmok többsége állni kényszerült. Régi és tekintélyes népi foglalkozás a molnárság. Megmaradt malomépületek: Reisch-, Blum József működtette az Iskola u. 3. sz. alatti malmot a 20. sz. első felében, Ledneczki-malom, Böröcz Miklós malma. A malomépület ma lakóház.
Elhelyezkedés-programok-nevezetességek
Elhelyezkedés: közúton: Pécs (6 úton Kelet felé) - Hosszúhetény;
Pécsvárad (6-os)- Hosszúhetény; Komló- Zobákpuszta - Hosszúhetény Programok: minden évben talicskaolimpia, falumúzeum látogatás, magántulajdonú tájház, arborétum növényi ritkaságai, programajánló Hosszúhetény honlapján, kerékpározás, túralovaglás, túrázás Nevezetességek: Kőfejtő - márgába nyomult vulkáni eredetű alkáli diabáz teleptelér * II. századból származó római villa maradványai * Arborétum * Püspökszentlászlói copf stílusú kastély- Máré Vára, Püspökszentlászlói Rk. Templom, Rk. Templom
Hosszúhetény Oktatási Intézmények: Nemes János Művelődési Központ
Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Hosszúhetényi civilek: Pezsgő civil élet folyik Hosszúhetényben, 29 civil szervezet van nyilvántartva Aktívan tevékenykedik a Zengő Lovas Egyesület sport egészségügy, oktatás, kulturális témakörök mentén. A ló, a lovassportok megismertetése, megismertetését, támogatását, lótartással kapcsolatas ismeretek terjesztését, a lovas hagyományőrzést a magyar őshonos lófajták -szakszerű- tenyésztésének elősegítését tekinti céljának. Segíti tagjait a lovas sportágak megismertetésével, e sportokkal kapcsolatban programokat, rendezvényeket szervez, támogatja a lovasversenyeken való részvételt. Lovaglóutak kialakításával a lovasturizmus támogatásával lehetővé teszi a fenti célok minél magasabb célú megvalósítását. Hozzájárul a lovasterápia minél szélesebb körben történő elterjesztéséhez. Biztosítja a képzés, oktatás lehetőségét. Zengővidék Hagyományőrző, Kulturális és Turisztikai Egyesület Zengő Kerékpáros Sportegyesület
Komló
Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között Mánfa is a
része volt Pécsbudafával együtt. Városrészei: Anna akna, Béketelep, Belváros, Béta akna, Cseresznyák, Dávidföld, Gadány, Gesztenyés, Hármas akna, Határtető, Kakastelep, Kenderföld, Kisbattyán, Kossuth akna, Kökönyös, Körtvélyes, Mecsekjánosi, Sikonda Zobákpuszta, Majális tér, Mecsekfalu, Mecsekjánosi-puszta, Somágtető, Szent Imre-telep, Szilvás, Új-telep Civil élet: Aktív a civil élet Komlón, 124 civil bejegyzett szervezet van nyilvántartva a helyicivil.hu-n A kezdeményezéshez kapcsolódik Komló a Tisztelet Komlónak Egyesület együttműködésén keresztül
Története- Nevezetessége Története: Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakbanírva. 1312- ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321ben Komlod, 1329ben Komlou, 1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét. Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. A 20. sz. elején Baranya Vármegye Hegyháti járásához tartozott. 1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt. 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt és Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult. 2001-ben 27081 lakosából 26294 magyar, 419 cigány, 289 német, 29 horvát, 18 román, 6 ukrán, 6 lengyel, 5 szerb, 5 szlovák, 5 szlovén és 5 görög volt. A város mai népessége gyors ütemben fogy, főképp, mert nehéz helyben munkát találni. Nevezetessége: Városi Helytörténeti Múzeum, Komlói Természettudományi Gyűjtemény, 13. századi gótikus templom romjai, Strand és csónakázó tó, Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti. A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi öt alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
Oktatási Intézmények: Kökönyösi Oktatási Központ
Nagy László Gimnázium
Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakiskola
Gagarin Általános Iskola Szilvási Általános Iskola
Mecsekjánosi Ovi
Kenderföldi Somági Általános Iskola
Hunyadi Ovi
Tompa Ovi
Kovácsszénája
Kovácsszénája (korábban Kovacéna) község Baranya megyében, a Pécsi járásban. Fekvése: A község Pécstől 25 km-re, a Mecsek északi-északnyugati lejtőin fekvő apró falu. Autóbusszal Pécsről Abaliget irányában közvetlenül megközelíthető. A néhány kilométerre fekvő Abaliget vasútállomás a Budapest-Dombóvár-Pécs villamosított vonalon található. Jellemző rá a Mecsek északi oldalán ismert, a baranyai átlagnál hűvösebb, csapadékosabb hőmérséklet illetve időjárás. A mérsékelten meleg nyarat enyhe tél követi. Az évi középhőmérséklet alig éri el a 10 °C-ot.
Magyaregregy
Magyaregregy Kelet-Mecsek északi peremén fekszik a Boldog Asszony
völgyben. A település nevét egy 1554-ben keletkezett oklevélben fedezhetjük fel először, ekkor még Egregy néven, amely az égerfa régebbi alakjából jött létre. Nagyrészt természetvédelmi terület, amelynek jellegzetese növénye a bazsarózsa és a lapulevél. A vidék szépsége számos tudóst, írót vonzott ide, mint pl.Gárdonyi Géza is az 1882. látogatása során, ekkor döntötte el, hogy a készülődő regényének az „Egri csillagok” nyitó jelenete Magyaregregy határában játszódik majd.
A falu lakóinak létszáma 766 fő, lélekszáma és épületeinek
nagyságrendje miatt is a közepes nagyságú baranyai falvak sorába tartozik. A múltat idézi a falu fölé magasodó Máré vár is, amely egy római kori őrtorony helyére épült a XIII. században gótikus stílusban. Károly Róbert adományozta egy dicső vitéznek jutalmul. A hajdani lovagvárban a török hódoltság idején oszmán csapatok állomásoztak, majd évszázadokon keresztül gazdátlanul állt, mígnem 1960-as években felújították a turisták legnagyobb örömére. A Máré vár a megye egyik kedvelt kirándulóhelye. A várban állandó kiállítás látható a Keleti-Mecsek érdekességekben és ritkaságokban gazdag növény és állatvilágából. A vár alatti völgyben táborozási lehetőségek vannak.
Itt található a Máré csárda és a hideg vizes Strandfürdő. A várból több
irányba induló turista utak mentén látható a római őrtoronyra emlékeztető Cigány-hegyi kilátó, Pásztor-forrás, Pusztabányai vadászház, rekonstruált üveghuta. A falu közepén található a katolikus Mária kegytemplom Kálváriával, mely 1799-ben épült, az udvarában lévő Szent kút a mai napig zarándokhely, úgy vélik, hogy gyógyulást hoz azoknak, akik megmosakodnak a vízében. Szeptember 8-ai kisasszonynapi búcsú alkalmával évről-évre egyre több zarándok keresi fel templomunkat. A hetvenes években megvásárolták a vendéglős és mészáros mesterséget űző Arnold családtól az addigi kocsmaépületet, melyet 1984-ben felújítottak. Azóta a község színvonalas művelődési házaként funkcionál, itt található a könyvtár is. 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozták a falumúzeumot, melyben állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek láthatók, itt található a Mészárszék múzeum is. Közel egy tucat vendégfogadó, panzió, turistaház, régi tornácos parasztházak és modern épületek ízlésesen rendezett szobái várják az érdeklődőket. Aktív civilek: Magyaregregyi Faluszépítők és Vendégfogadók Egyesülete
Magyarhertelend
Magyarhertelendet elsősorban a sok száz méteres mélységből feltörő
termálvíz, és az erre épült árnyékos szép strand tette kedvelt fürdőhellyé. A tágas, arborétumszerű, több mint 2 hektáros parkban májustól szeptemberig fürdőmedencék, étterem, borozó, söröző, büfésor, ajándékpavilon várja a vendégeket. A melegvizű medence 36°C-os vize gyógyhatású. Külön említést érdemel a község üdülőövezete. A falu barátságos, kedves hangulatát fokozza a szinte minden utcáját ékesítő virágözön. Aktív civilek: Magyarhertelendért Egyesület
A Mecsek északi lankáin fekvő Magyarhertelend ma a megye egyik leglátogatottabb fürdőhelye. Pécstől 20 km-re található. A megyeközponttól Orfűn át, valamint a 66os úton Mánfa-Magyarszéken keresztül is megközelíthető. Sásd-Komló viszonylatban busszal és vonaton is elérhető. A kis település az átgondolt fejlesztések eredményeképpen gyorsan fejlődik, és rendezkedik be az ide érkezők fogadására, színvonalas kiszolgálására. Egyre több az igényesen berendezett magánszállás, de a vendégek igényeik szerint helyezkedhetnek el panzióban, kempingben is.
Nevezetességek: Római katolikus templom, Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsiusfokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.
Mánfa
Mánfa a Mecsek hegyvonulataival határolva, Pécs és Komló között félúton elhelyezkedő, festőien szép község, amely a megye egyik legszebb fekvésű helye. Rendkívül változatos táji adottságokkal és jó közlekedési és földrajzi viszonyokkal rendelkezik. Mánfa község csak 9 km-re Pécstől, a Mecsek hegység északi lábánál az erdő mellett található. Mánfa a Mecsek – Hegyhát üdülőkörzetben helyezkedik el. Megközelíthető a 66-os sz. főúton. A Kőlyuki és a Romantyk Vendégházakban 4 hektáros birtokon várják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat. A túrázást kedvelői felfedezhetik a környék gyönyörű hegyeit, dombjait, erdőit. A környék gazdag vadállománya (szarvasok, őzek, baglyok). A síelni vágyók számára a Pécs-Misinatető sípálya 17 km-re található. Nevezetességei a Római Katolikus Templom Árpád-kori, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12.sz-ban épült, román stílusban, később bővítették, bejáratát és ablakait gótikus stílusúra alakították át. Mánfai-kőlyuk barlang - 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek-hegységben. A Mélyvölgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál nyíló barlang bejáratának mérete a hegységben egyedülálló a Melegmányi-völgy, és a Gyula-forrás területe figyelmet érdemel.
Melegmány-völgy természetvédelmi terület
Vágotpuszta
Vágotpuszta Baranya megye legmagasabban fekvő települése (403m). 1790 körül uradalmi csárda létesült itt a közlekedési út mellett, és rövidesen néhány német és magyar család telepedett le. A terület igen elszigetelten fekszik az erdő ölelésében, rendkívül nyugodt és csendes hely. Nem véletlenül laknak itt jógik, akik kitűnően tudnak meditálni ebben a csendes környezetben. Eredeti lakói többnyire elköltöztek, a természetes életmódot kedvelő jógások vették meg a házakat. A néhány házból álló település közepén jó vizű kutat, és egy haranglábat találhatunk.
Mánfai civilek: Mánfa fejlődéséért Egyesület - természetvédelem, kultúra Mánfai Cigányokért Érdekvédelmi Egyesület - kultúra,
érdekképviselet Cigány Kulturális Egyesület természetvédelem, kultúra, szociális Mánfai Sportegyesület
Mecsekpölöske Mecsekpölöske egy apró romantikus település, mely a Mecsek északi lábánál a Baranyai hegyhátnak nevezett területen, Komlóhoz közel található. A megkapó természeti környezetet még fokozza a településtől déli irányban található halastó. Az első írásos emlék 1332-ben említi először a falu nevét Pyliske formában, az itt folyó patak szláv eredetű neve után, a falu 1898-ban nyerte el mai nevét. 1462-ben Töttösök birtokaként volt számon tartva. A település a török hódoltság alatt is lakott volt. Az itt élő emberek kőbányászattal, mészégetéssel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. Az 1700-as évek végén a falulakossága csaknem megduplázódott a betelepülő németeknek köszönhetően. Az 1911-ben épült iskolának harangtornya is van, ami arra utal, hogy templom híján az iskola imaházként is szolgált. Az egész település rendezett és tiszta, szinte csalogatja a pihenni vágyókat, valamint a horgászatot kedvelőket.
A tavat állami beruházásból a sásdi székhelyű Baranya-csatorna Menti
Víztársulat kezdte építeni 1990-ben a Pölöske (régi Pyliske) -patak vizének felduzzasztásával. A tóra az ország egész területéről jönnek a horgászok. A tó Pölöske felől könnyen egy bekötő utón közelíthető meg.
Orfű
Orfű a Baranya megyei Hegyháton, a Mecsek hegység északnyugati
"hátánál", Pécstől 15 km-re elhelyezkedő üdülőfalu. A völgy korábbi öt ősi települése (Orfű, Mecsekrákos, Bános, Mecsekszakál és Tekeres) formálódott az elmúlt jó harminc év alatt - a természeti értékek lehetséges megtartásával, sőt gyarapításával - az ember beavatkozása révén ezerarcú, mégis egységes, Európa szerte ismert üdülőterületté. A mindössze 800 lelket számláló település kisvárosnyi (445 hektáros) belterületén lakó- és üdülőövezetek, tavak (az Orfűi, a Pécsi és a Herman Ottó tó, összesen 113 hektár vízfelülettel), erdők, ligetek és szépen rendben tartott parkok adnak helyet a nyári üdüléshez. Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását, pihenését és ellátását strandok, fejlett kereskedelmi és vendéglátó hálózat, sportpályák, lovardák, zenés és műsoros rendezvények szolgálják.
Orfű, mint turisztikai paradicsom
Az üdülés, pihenés, vízisportok űzése mellett elsősorban a horgászat,
vadászat és környék természeti értékeinek gyalogos - autós megismerése jelenthet kellemes kikapcsolódást. Érdeklődésre tarthatnak számot a helyi védettségű régi lakóházak (ezek közül is főleg Tekeres faluképe), a Malommúzeum (melyben ma is őrlik a búzát), az Orfűi Tájház és Kemencés Udvar, a természetvédelmi területek és a Mecsek-hegység erdő borította hegyláncai.
Orfűi látkép
Vetítés vége
