Mazsolázó Interjú... 5 Jobb bekerülni, mint kívül rekedni... 5

10. sz. tordelt 11/6/02 2:59 PM Page 1

TARTALOMJEGYZÉK Mazsolázó ...........................................................................................................

4

Interjú .................................................................................................................. Jobb bekerülni, mint kívül rekedni ...............................................................

5 5

Hírek, események ............................................................................................... Lélegzetvétel csatlakozás elôtt.................................................................... Erdélyi kitûntetett ......................................................................................... Részesedjen az Európai Unió is a tej világpiacából! .................................. Az EU baromfiágazata 2001-ben ................................................................ A sikeres pályázatok érdekében ................................................................. Szarvasgomba: törvény kell ........................................................................ Egymilliárdot hoz a vadászati szezon ......................................................... Kevés tej fogy Magyarországon ..................................................................

8 8 8 9 10 10 11 11 11

EU Agrárium és Piacszabályozás..................................................................... Tollcsipkedés – az EU Bizottság által támogatott viselkedéskutatás baromfiaknál ................................................................................................

12 12

Vidékfejlesztés a bôvített Európában............................................................... A térségek vidékfejlesztése ......................................................................... Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika ....................................................

12 12 13

Felkészülésünk ................................................................................................... Megnyílnak a SAPARD pénzek!.................................................................. Ökogazdálkodás 2002. évi támogatása ...................................................... „Élelmiszerbiztonság mindenkinek!” – EFLA kongresszus Budapesten ..... Új Magyar-EU agrárkereskedelmi megállapodások története és jelene ..... Harc a szalmonella ellen ............................................................................. A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programról ...........................................

16 16 16 19 21 24 25

Keleti Bôvítés...................................................................................................... A lengyel „nem” ........................................................................................... SAPARD pénzek az árvízkárosultaknak ..................................................... Cseh termelôk ellenzik az EU csomagot.....................................................

26 26 26 26

Honlapböngészô – Internetfigyelô ...................................................................

27

Kitekintés ............................................................................................................ A cselekvésé a jövô..................................................................................... Nemzetközi együttmûködés ........................................................................ Dörömbölnek a kapun .................................................................................

28 28 29 31

Fórum .................................................................................................................. Életminôség – túl a tányér peremén ...........................................................

34 34

Közlöny ...............................................................................................................

37

2002. 7. évfolyam 10. szám

1


CONTENTS Browser ..............................................................................................................

4

Report ................................................................................................................. Better to be inside than outside..................................................................

5 5

News, events...................................................................................................... Breath before accession............................................................................. A honoured man from Transsylvania ......................................................... Bigger share for the European Union from the world market of milk......... The EU’s Poultry sector in 2001................................................................. For successful applications ........................................................................ Trouffle: an act is needed........................................................................... Hunting season brings 1 billion .................................................................. Low consumption of milk in Hungary .........................................................

8 8 8 9 10 10 11 11 11

EU Agriculture and Marketing Regulation ...................................................... Feather picking – behaviour research on poultry, supported by the Commission of the EU................................................................................

12 12

Rural development in the enlarged Europe.................................................... Rural development of the regions .............................................................. Common Agricultural and Rural Development Policy ................................

12 12 13

Our preparation ................................................................................................. SAPARD-money is available! ..................................................................... Ecological production – supports for 2002 ................................................. „Food safety for everyone!” – EFLA Congress in Budapest ..................... History and present situation of Hungarian – EU agricultural agreements Fighting against Salmonella ....................................................................... About the National Agri-environmental Program........................................

16 16 16 19 21 24 25

Eastern enlargement ......................................................................................... Polish „no” .................................................................................................. SAPARD money may be used to help flood victims .................................. Czech farmers warn against EU package..................................................

26 26 26 26

Homepage-browser – Internet observer .........................................................

27

Outlook ............................................................................................................... Action is the future...................................................................................... International co-operation .......................................................................... Banging on the door ...................................................................................

28 28 29 31

Forum ................................................................................................................. Life quality – beyond the edge of the plate ................................................

34 34

Bulletin ...............................................................................................................

37

2

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Az Európai Unió Agrárgazdasága 2002. 7. évfolyam 10. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

Economy of the European Union Volume 2002/7., Issue 10. Monthly publication, coming out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3


MAZSOLÁZÓ Dr. Szanyi Tibor politikai államtitkárral készült interjúval kezdôdik a folyóirat tizedik száma. A csatlakozásunk elôtti rendkívül izgalmas idôszakról, a teendôkrôl szól az interjú. Igazi „nemzeti összekapaszkodásra” van szükség, hogy röpke 13–14 hónap alatt felálljon, tökéletesedjen az intézményrendszer, és megnyugtató legyen a gazdák fölkészülése. (Részletek a 3. oldalon.) — • —

Mi volt az üzenete a Johannesburgi Konferenciának? Az EU, mint a harmadik világ fô támogatója szándéka szerint 2006-ig, mintegy 22 milliárd euróval támogatja a rászoruló országokat. Tény, hogy a globalizáció csak bizonyos országoknak hoz fejlôdést. Most már csupán az Amerikai Egyesült Államok aláírása hiányzik a Kiotói Jegyzôkönyvrôl, miután felismerve a globális fölmelegedés veszélyeit, Kanada és Oroszország is aláírta az egyezményt. A 2003-as tavaszi európai tanácskozás fô témája a fenntartható fejlôdés uniós stratégiája lesz. (Bôvebben A cselekvésé a jövô címû cikkben a 28. oldalon.) — • —

Az Európai Unió is részt kér a tej világpiacából! Meg kell valósítani a Berlinben elhatározott reformokat, annak érdekében, hogy az Európai Unió és részesedjen a világpiac kínálta lehetôségekbôl. A párizsi tejkonferencián a résztvevôk 1000 francia sajtból „csemegézhettek”. (Bôvebben a 9. oldalon) — • —

A hazai ellenôrzött ökoterület nagysága idén eléri a 120.000 hektárt. Az ökogazdálkodás támogatása jó irányt vett. Idén már 451 sikeres pályázatot fogadott el az agrártárca. Az ökotermesztés Ausztria mezôgazdaságának is óriási lendületet adott. Az Európai Unió közös agrárpolitikájában a fenntartható fejlôdés egyre fontosabb, és ezzel párhuzamosan kap zöld utat, sôt támogatást a vegyszerek nélküli gazdálkodás is. (Részletek a 16. oldalon.) — • —

Dr. Sebôk M. Péter kapta meg az idén a Sárközy Péter emlékérmet. A kolozsvári professzornak elévülhetetlen érdemei vannak az erdélyi és partiumi ökogazdálkodás elterjesztésében, szakmai megalapozásában. (Bôvebben a 8. oldalon.) — • —

Európa sokszínû, és e sokszínûségnek minden arca külön odafigyelést, gondoskodást és helyzetkezelést igényel. A helyi vezetésnek fel kell ismernie, hogy a helyi identitás-vállalás az a hatékony erô, ami egy globalizált világgazdaságban az adott hely fejlôdését a legjobban mozdítja elô. (Bôvebben a térségek vidékfejlesztése címû cikkben a 12. oldalon.) — • —

A tollcsipkedés komoly károkat okozhat a baromfiállományban. Azok a csirkék, tyúkok viselkednek „deviánsan” társaikkal szemben, amelyek nem érzik jól magukat, zsúfoltan, ingerszegény környezetben élnek. (Részletek a 12. oldalon.) — • —

EU-s jogszabályokról, piaci információkról és még számos érdekességrôl is olvashatnak a folyóirat októberi számában. 4



INTERJÚ

Jobb bekerülni, mint kívül rekedni ózan számítások, remények és várakozások mellett, félelmek és szorongások is kísérik európai integrációnkat. A csatlakozás elônyeit inkább a jól tájékozott, jól értesült szellemi elit látja be Magyarországon. Túl sok illúziót senki nem táplál uniós tagságunkkal kapcsolatban 2002. január 30-a óta, annak ellenére, hogy folyamatosan és minden bizonnyal eredményesen dolgozunk a 25%-os közvetlen kifizetések, valamint a kvóták emelésén. A csatlakozás esetleges negatív hatásáról igazán átfogó, minden részletekre kiterjedô a kistermelôket, az 1–2 hektáron gazdálkodókat is érintô tanulmány mindmáig nem készült. „Jobb bekerülni, mint kívül rekedni”, így lehetne jellemezni megcsappant várakozásunkat. Amikor Dr. Szanyi Tibort, az FVM politikai államtitkárát (képünkön) felkerestem, arra voltam kíváncsi, hogyan látja ô felkészültségünket a tagságra, és tekintetve a szûkre szabott idôt, a tervezett 2004. január 1-jei csatlakozásukhoz ôszerinte melyek a legfontosabb teendôink.

J

– Államtitkár Úr, Magyarország tervezett uniós csatlakozásáig alig több, mint egy esztendô van hátra. Ezt az idôt Ön szerint hogyan tudjuk felhasználni a legeredményesebben? Mit tart a legfontosabbnak a felkészülésünkben? – Úgy ítélem meg, hogy uniós csatlakozásunk körül túl sok a misztikum. Egy példával élve: tudjuk azt, hogyan néz ki egy „full extrás” Mercedes, de mi egy fél millió forintos Trabantban gondolkodunk. Ennek is van négy kereke, és ha van benne üzemagyag, oda visz, ahova vezetjük. A közös joganyag átvételével igen jól állunk, ez sziszifuszi munka volt, de túl vagyunk rajta. Fel kell állítani bizonyos alapintézményeket. Ezeket az intézményeket munkanevén Agrárszabályozási Hivatalnak hívjuk, ebbe sûrítjük bele mindazon intézkedéseket, amelyeket az egységes belsô piac logikája alapján nekünk föl kell állítani. Ezek között szerepel a 25 termékbizottság is. Ezzel szoros összefüggésben terveink között szerepel az Agrárintervenciós Központ és a Sapard Hivatal összevonása. A két hivatalból így egy hivatal lesz, amelyet munkanevén most Agrárszabályozási Hivatalnak hívunk. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatalt reményeim szerint még az idén fölállítjuk. Gyakorlatilag ez egy 25 fôs intézmény lesz, amely az európai uniós élelmiszerszabályokat kezeli. Ez mint koordinatív intézmény szerepel, majd összefésüli az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat, és intézkedéseket. Az intézmények átalakítására és az Élelmiszerbiztonsági Hivatal fölállítására beterveztünk 8 milliárd forintot. Ez év december 12-ig meg kell állapodnunk az Unióval gyakorlatilag mindenben, kvótákban, közvetlen támogatásokban. Gyakorlatilag le kell tudni zárni a csatlakozási tárgyalásokat. Meggyôzôdésem, hogy a kvótákról viszonylag egyszerûen meg fogunk állapodni. A mi kvótáink olyan alacsonyak az Unió méreteihez, termeléséhez képest, hogy azt fogjuk javasolni, fogadják el „tokkal vonóval együtt”. Van is erre hajlandóság az Unió részérôl. A közvetlen támogatások kérdésében is körvonalazódik a megoldás. Amennyiben kevesebbet akarnak adni, akkor nemes egyszerûséggel azt levonjuk az Unió közös kasszájába történô befizetéseinkbôl. – Gondolja Államtitkár Úr, hogy ezt megtehetjük? Errôl az a vicc jut eszembe, hogy nem az Unió akar Magyarországhoz csatlakozni, hanem fordítva… – Az úgynevezett „angol klauzula” nem ismeretlen az Európai Unióban. Az Egyesült Királyság „vaslady-je”, Margaret Thatcher annak idején az elhíresült kijelentést tette:


5


INTERJÚ „I want my money back”, vagyis visszakövetelem a pénzemet. Ennek analógiájára ezt mi is megtehetjük. A helyzet a következô, ha az Európai Unió azt mondja: ennyi lenne a 100% a közvetlen kifizetésre, de ilyen és ilyen indoklással csak a negyedét adjuk a csatlakozás elsô évében. Erre a magyar fél azt mondja: rendben van, ennyi lenne a befizetés, nevezzük leegyszerûsítve uniós tagdíjnak. Mi pedig ilyen és ilyen indoklással csak ennyit fizetünk be. Az angolok is kapnak tagdíj visszatérítést. Magyarországnak az Unióba való belépése után a pénzügyi mérlege semmivel sem lehet rosszabb, mint volt a belépés elôtt. Mi több, azt is a tárgyalóasztalra tettük, hogy létezik nálunk az agrárgazdaság fejlesztésérôl szóló törvény, amely elôírja az agrártámogatások évi kötelezô növelését. Mi ezt a törvényt megtartjuk. Amennyiben az Európai Unió nem emeli a támogatásainkat, mi azt hazai forrásból ki fogjuk pótolni. – A várakozáshoz képest az osztrákok a csatlakozásukat követô évben, sôt még utána is csalódottak voltak, sôt prüszköltek az Unió ellen és az osztrák választások után az Unió ellenük. Ôk a nyugati világhoz tartoztak, mégis voltak nehézségeik a csatlakozás kapcsán, annak ellenére, hogy hihetetlenül jól megszervezték a lakosság és különösen a gazdák felkészítését. Náluk sajnos vannak fehér foltok bôven a jól informáltság tekintetében. Ön hogyan oldaná a csatlakozás kapcsán felmerült félelmeket, különösen vidéken? – Én egy nagy nemzeti összekapaszkodást hirdetek, ahogy a kormányban tesszük. Minden egyes lépésünket egyeztetjük. Egy asztalhoz ül a kormányfô, a pénzügyminiszter, az agrártárca vezetôje, a külügyminiszter. Minden fontos kérdést alaposan átbeszélünk és egyeztetünk. Ezt tudom tanácsolni a gazdáknak is, fogjanak össze. A mezôgazdaságnak ki kell másznia a támogatási zónából és a versenyzónába kell lépnie akár csatlakozunk 1 év múlva az Európai Unióhoz, akár késôbb. Nem kell megmûvelni minden földet, hiszen az élelmiszerek megtermeléséhez, a technológiák, módszerek tökéletesedésével kevesebb föld is elegendô. Ezzel kihúzzuk a támogatási filozófia alól az alapot és az agrárium a versenyzónába kerül, valamint a fenntartható mezôgazdaságba. Társadalmilag hasznos és elismert szolgáltatásokat kell megvalósítani az agráriumban: kaszáljuk az árokpartot, letárcsázzuk a parlagfüvet, s ezért egy bizonyos összeget kap a vidék karbantartója. Egy globalizálódó versenyhelyzetben kell helyt állni. Magyarországon minden mezôgazdasági ágazatban elég lenne egyetlen cég. Dániában összesen két szövetkezet tartja kézben a sertéságazatot. Ki akadályozza meg azt, hogy a hazai termelôk különbözô szövetségekbe, TÉSZ-ekbe tömörüljenek? Fogjanak össze a szôlôtermelôk is, és akkor el tudják érni, hogy nem kell a szôlôt áron alul eladni, és sorolhatnám tovább. Júliusban még több millió hektoliter borkészletekrôl beszéltek, október elején már csak 1,5–2 millió hektóliterrôl. Ugyanakkor kapom a jelentéseket a vámhatóságtól, hogy vagonszámra szállítják a bort Bulgáriába, majd ugyanaz „bolgár borként” megy az orosz piacra… Adtunk a borágazatnak a 3 milliárd forintot, marketingre. Erre adunk, de támogatásokra nem. A jövôben léalmát sem támogatunk. – Végül is, ha, lesznek, kik lesznek az igazi vesztesei a csatlakozásnak, Ön szerint? – Olyan értelemben nem lesznek vesztesek, hogy senki sem írhatja az Európai Unió számlájára a saját ügyetlenségét. Amikor ott állunk a fizetô kassza elôtt, de nem lépünk oda az ablakhoz, eljön az a pillanat amikor bezárják a kasszát. Akkor viszont nem a pénztár a hibás… Meg kell érteni az idôk szavát! Aki komolyan veszi önmagát, a tevékenységét, az lép idôben. 2004-ben megítélésem szerint másfélszer annyi pénz fog az agrárium rendelkezésére állni, mint az idén. Szerkezetileg fog átalakulni a támogatások rendszere, fôleg a vidékfejlesztés tekintetében, hiszen pályázni kell és önrész is szükséges a pénz elnyeréséhez. A versenyszférába került mezôgazdaság óhatatlanul ki fogja termelni a veszteseket, de hangsúlyozom, hogy ez nem az Európai Unió miatt következik be.

6



INTERJÚ – Nyilván, ahogy a szükség életre hívta a könyvelôi, adótanácsadói cégeket, hasonlóképpen az igény életre hívhatja a pályázatkészítô cégeket. Már most is föllelhetôk ezek. – Így van. Visszatérve a támogatásra. Nem a közvetlen kifizetések a legfontosabbak, Magyarország számára a megfelelô kvóták adják a kitörési pontokat. Az átmeneti idôszakot 3 évre szeretnénk levinni. Ahogy az Európai Unió „nem lát 2006. után” úgy gondoljuk, legyen számunkra is határkô 2006. Tartson az eddig javasolt 7–10 év helyett 3 évig az átmeneti idôszak. Egészen biztos vagyok abban, hogy az évtized végére Magyarország ismét a világ élvonalába kerül mezôgazdaság tekintetében, mint ahogy volt a 80-as évek elején. Ôszinte beszéd, tiszta hang szükséges. Nem szabad illúziókba, különbözô zavaros álmokba ringatni a termelôket, akiket tekintsünk felnôtt embereknek. – Nagyon vontatottan halad a TÉSZ-ek megalakulása, pedig ezek nélkül a termelôi szervezôdések nélkül a gyümölcs- és zöldségkertészek aligha juthatnak uniós támogatásokhoz. Sajnos a magyar termelôk történelmi tudatában az erôszakolt kollektivizálás miatt „zsigerileg” alakult ki az ösztönös idegenkedés a TÉSZ-ektôl. Vidéken az emberek a megélhetésért sokkal többet dolgoznak. Kevesebb a munkahely, nagyobb a munkanélküliség. Átlagkeresetük 30%kal kevesebb, mint a nem mezôgazdaságban dolgozóké és átlagéletkoruk is alacsonyabb a városokban élôkénél. – Én egyenrangúan szeretném kezelni a falusi és a városi lakosságot. Mindenkinek csak azt tudom üzenni, tessék hatékonyabban dolgozni, tessék jobban odafigyelni. A termelô, aki hagyja túlérni a gabonáját, ne akarjon támogatásokhoz jutni. – Az Európai Unió bôvítése az Unió részérôl politikai döntés elsôsorban és csak másod, meg harmadsorban gazdasági. A közösség érdekei hosszú távon is a bôvítés irányába hatnak. Ön szerint részünkrôl mi a helyes, követendô politika és tárgyalási stílus: a, alázatos „bekéredzkedô” b, tudatában lévén „híd” szerepünknek a nagy orosz piac felé, öntudatos, egyenes derekú magatartás? – Három jelzôvel tudnám érzékeltetni a szerintem helyes megközelítést: egyenrangú, korrekt, szívós. Egyenrangú, mert nekünk is ugyanolyan jogunk van az európai egységhez, mint bárki másnak. Ez nem 15 ország privilégiuma. Korrekt: ne hazudozzunk egymásnak! Egyidôben mindenféle kozmetikázott adatokkal próbálkoztunk, mint ahogy az Unió idônként a „vakvilágba” tett javaslatot. A hamis dolgokat le kell söpörni az asztalról. A szívós azt jelenti, hogy egészen addig nem állok fel a tárgyalóasztaltól, amíg valami ésszerû kompromisszumot el nem értem. Olyan kompromisszumot, amitôl egyik félnek sem lesz rossz szájíze.

– Államtitkár úr! Köszönöm a beszélgetést. Tamás Enikô

Summary Besides realistic caculations, hopes and expectations fears and distresses are also accompanied to our European integration. In an interview Dr Tibor Szanyi, parlamentary under-secretary, expressed that he is devoted to the correct and persistent negotiating style, on equal terms, with the European Union. In his message he asked the producers and the countryside to take themselves seriously, they have to notice that the in the field of Hungarian agriculture stepping into the competitve sector only quality production may be supported. Considering the future, the under-secretary is optimistic, since – according to his words – Hungary can not get into worse position than the present one, the situation can only be better after the accession.


7


HÍREK,

ESEMÉNYEK

Lélegzetvétel csatlakozás elôtt 150 ezer mezôgazdaságból élô termelôt és annak családját érinti az adósságrendezési program, amelyet nemrégiben hozott nyilvánosságra az agrártárca vezetôje, dr. Németh Imre. A rövidlejáratú termelôi hitelek kiváltásával, valamint a dunai árvíz és az aszálykárok enyhítésével a csatlakozás elôtt lélegzetvételhez akarja juttatni az agrártárca a termelôket. Adósságrendezésre 45 milliárd forintot, az árvíz és aszálykárok enyhítésére 15 milliárd forintot szánnak. Valamennyi regisztrált termelô, akinek nincs lejárt határidejû köztartozása és nincs csôdeljárás alatt részt vehet az adósságrendezésben. Közraktári hitelek kivételével valamennyi 2000–2001 és 2002. év során fennálló hitel rendezésre kerülhet. Ennek mértéke az adósságállomány 40%-a. Feltétel, hogy a hitelrendezést követôen 3 évig még mezôgazdaságból éljen a termelô, és legalább egy éve folytasson mezôgazdasági tevékenységet. Az aszály, valamint a dunai árvíz okozta károk enyhítése, amely a hozamkiesés 20%-a függetlenül attól megvalósul, hogy van-e vagy nincs adóssága a károsultnak. A dunai árvíz okozta igazolt károk 32%-át megtérítik. Azonban az igazolt kár a 300 millió forintot nem haladhatja meg. Az így kapott pénzt hiteltörlesztésre kell fordítaniuk a termelôknek. A határidôk viszonylag szûkre szabottak. A termelôk a megyei földmûvelésügyi hivataloknál jelentkezzenek. November 29-ig kell az igényeket bejelenteni. Az FVM-ben december 5-ig döntenek a támogatások mértékérôl. Ha a kár megállapításával tévedtek a termelôk, december 13-ig még korrigálhatják a tévedést. A támogatást igénybe vehetik integrátorként bejegyzett szervezetek is, – amennyiben mezôgazdasági termelôk – saját jogon és az integrált termelôk nevében is. Sor kerül majd a gyümölcs- és szôlôtermelôk fagykárainak enyhítésére is – külön alapból. Aszályok estében kárenyhítésért azok folyamodhatnak, akik 25%-nál nagyobb termeléskiesést tudnak igazolni. Az adósságrendezés, érinti valamennyi, éven belüli lejáratú termelôi hitelt, tagi kölcsönt, integrátori szerveztek által banki hitelbôl és saját forrásból nyújtott éven belüli hiteleket. A közigazgatási államtitkár, dr. Mészáros Gyula ezek összegét mintegy 120 milliárd forintra becsülte. A támogatás mértéke körülbelül a nettó adósságállomány 40%-a az elôzetes becslések szerint. A termelôknek járó összeget az integrátorok 2002. december 31-ig adják a termelôknek. T. E.

ERDÉLYI k i t û n t e t e t t Dr. Sárközy Péter professzornak, a neves ökológusnak, a Biokultúra Egyesület örökös tiszteletbeli elnökének emlékére alapított Sárközy Péter Emlékérmet második alkalommal adták át nemrégiben a Szent István Egyetem Budai Területi Tanszék Elnöki Tanácstermében 2002. szeptember 4-én, dr. Sárközy Péter elhunytának második évfordulóján. 8

Az emlékéremre jelölés feltétele volt: • Dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartás, feddhetetlen jellem • A Biokultúra Egyesületért végzett kimagasló tevékenység • Az oktatás-kutatás, nevelés területén elért elismert eredmény.



HÍREK, A Biokultúra Egyesület tagjaiból és a Sárközy Péter Alapítvány valamint a Biokultúráért Alapítvány kurátoraiból és a korábbi emlékérem kitüntetettjébôl álló bizottság a beérkezett javaslatok alapján Dr. Sebôk M. Péter professzornak, a mezôgazdasági tudományok doktorának, a kolozsvári egyetem egykori tanárának ítélte a Czindner Antal Munkácsy-díjas szobrászmûvész által készített bronz emlékérmet. Az emlékérmet és az oklevelet, valamint a díjhoz járó 50.000 Ft pénzjutalmat a Sárközy Péter Alapítvány biztosította. A bizottság méltányolva Dr. Sebôk M. Péter professzornak, az erdélyi magyar biokultúra, a mezôgazdaság fenntartá-

ESEMÉNYEK

sa, fejlesztése érdekében kifejtett, dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással, magyarságtudattal, szakmai felkészültséggel végzett termelôi, oktatói, kutatói munkásságát, az erdélyi, partiumi ökogazdálkodás elterjesztésében, szakmai megalapozásában végzett kimagasló tevékenységét, áldozatos, példamutató magatartását. Mindezekért neki adományozták a Sárközy Péter Emlékérmet. Az emlékérmet évente egy személynek ítéli oda a bizottság azok közül, akik a fenti feltételeknek megfelelnek. Solti Gábor a Sárközy Péter Alapítvány elnöke

Részesedjen az Európai Unió is a tej világpiacából! Congrilait 2002 Párizsban került megrendezésre a Nemzetközi Tej Föderáció (International Dairy Federation – IDF) Kongresszusa 2002. szeptember 24. és 27-e között. Magyarország az alapító tagok közé tartozik. A Kongresszus méreteit az alábbi számokon keresztül lehet érzékeltetni: hét konferencia, hat szimpózium, 258 elôadó, több mint 2500 részvevô a világ minden tájáról. 10 technikai kirándulás közül választhattak az érdeklôdôk. Ezeken a tanulmányi kirándulásokon a szervezôk lehetôséget adtak a külföldi látogatók számára, hogy a francia tejágazat mindennapjaiba betekinthessenek. A nyitó ülésen Franciaország miniszterelnöke, Jean-Pierre Raffarin köszöntötte a részvevôket. Franz Fischler, az Európai Unió Mezôgazdasági fôbiztosa elôadást tartott a Tejipari vállalatok internacionalizmusa témájú szimpóziumon. A Biztos kiemelte a Közös Agrárpolitika reformjának szükségességét. Véleménye szerint az Európai Unió aktív szerepet fog játszani a WTO Doha-i tárgyalásain. Novemberben, a WTO mezôgazdasági bizottsága elnökének javaslatot kell tennie 2004-re vonatkozóan. A tejszektorral kapcsolatban az volt a véleménye, hogy meg kell valósítani a Berlinben elhatározott reformot, annak érdekében, hogy a világpiac kínálta lehetôségekbôl az EU is részesedjen. A tejkvótákkal kapcsolatban elmondta, hogy az európai mezôgazdasági miniszterek októberi ülésén közös nevezôre kell jutni ebben a kérdésben. A Kongresszus ideje alatt rendezték meg a Tuilériák kertjében felállított sátorban a „Franciaország, az 1000 sajt földje” elnevezésû kiállítást. A 2.000 m2 területen a látogatók nem csak megszemlélhették, de meg is kóstolhatták a francia régiók különbözô sajtjait. Szegedyné Fricz Ágnes FVM Élelmiszeripari Fôosztály


9


HÍREK,

Az EU baromfiágazata 2001-ben A 2000-ben történt átmeneti visszaesés után egy lassú, de folyamatos növekedés állt be a 2001. év folyamán az EU baromfihús termelésében. A növekedés folytatódhat és még meredekebbé is válhat, ha a BSE krízis a továbbiakban is negatívan befolyásolja a marhahús-fogyasztást. Az egyedüli veszély a magasan tartott baromfihúsárak az európai piacokon, ami kockáztatja a baromfi versenyképességét a sertéshússal szemben. Az EU-nak az exportpiacon, noha már az elôzô évben sem volt itt túl versenyképes, 2001ben egyre növekvô nehézségekkel kellett megküzdenie. Méghozzá olyan körülmények között, amikor az import erôteljesen ívelt felfelé, a hagyományos exportôrök alacsony árainak és a kedvezô vámmegállapodásoknak köszönhetôen (dupla-nullás egyezmények, és a termékek átminôsítésével megoldható kvóták fölötti behozatal, alacsony importvámok mellett). A tojástermelés némileg növekedett 2001-ben, miután néhány tagállamban viszszanyerte elôzô pozícióit. Valószínû azonban, hogy az EU-nak a higiénia és az állatok jóléte érdekében hozott szabályozásai a termelés csökkenése irányába hatnak. – Sz.S. – (Forrás: FAS Attache Report E21017 és E22012, 2002. febr.)

A sikeres pályázatok érdekében „Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz” címmel kézikönyvet szerkesztett a Budapest Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem EUMunkacsoportja. A neves tanárokból és jeles diákokból szervezôdött csapat olyan kiadványt alkotott, amely Magyarországon elsôként mutatja be a kizárólag az európai uniós pályázatok megírására vonatkozó szakmai ismereteket svéd, finn és ír sikeres projektek nyomán. Nem ismerteti az EU-ra vonatkozó egyéb általános tudnivalókat, nagyon gyakorlatiasan csak a mindennapi pályázati technikákat közli a három EU-tagállam példái nyomán, valamint áttekintést nyújt az uniós támogatásokkal kapcsolatos legfontosabb fogalmakról. A könyv közérthetô stílusban, praktikus információkkal segíti a hazai fejlesztési tanácsokat, az önkormányzatokat, kistérségi társulásokat, a kis és közepes vállalkozásokat az EU támogatások felhasználásának lehetôségeirôl. 10

ESEMÉNYEK Mindezen tudnivalókat a dr. Szanyi Tibor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára mondta el a hazai média képviselôinek a szeptember végén tartott könyvbemutatón. Az államtitkár bevezetôjében hangsúlyozta, hogy alig több mint egy év van az Európai Unióhoz történô csatlakozásig, ezért minden szervezetnek, intézménynek, vállalkozásnak elengedhetetlen az uniós ismeretek mellett azon technikák elsajátítása, amelyekkel pénzhez lehet jutni, és ezzel együtt gyarapítani az országot. Elmondotta továbbá, hogy az európai egység nem 15 ország privilégiuma, joga van minden országnak részesévé válni. Ugyanakkor eljött a differenciálás ideje. A magyar kormány minden igyekezetével tudatosítja, hogy a csatlakozás során a magyar vidék fejlesztése kiemelkedôen fontos. Ez év december 12-ig lezárulnak a legfontosabb egyeztetések, jövôre csak néhány konkrétumban kell dönteni. Azt kell megértenie és elfogadnia mindenkinek, hogy össze kell fogni az egy-egy témában, projektben érdekelteknek, nincs különutasság, határozott magyar érdekek szerint kell cselekedni. Ebben a folyamatban mindenki a kormány partnere, aki akarja az európai csatlakozást. Szanyi Tibor köszönetet mondott és személyes ajánlást adott a kiadvány megjelentetéséért az alkotóknak, Flamm Benedek László szerkesztônek, valamint a kiadónak, a Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft-nek, ahol többek között beszerezhetô a könyv. A könyvbemutatót követôen az FVM politikai államtitkára összefoglalta a SAPARD Központi Hivatalának és hét regionális irodájának mûködésérôl szóló tudnivalókat. Ismertette, hogy szeptember 26-tól indultak a pályázati projektek. Hosszú ideje húzódik a pályázati ügy. A pályázati rendszerek igen széles társadalmi rétegeknek szólnak a következô témákban: mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, november 15-i beadási határidôvel, mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése dec. 1-ei, és a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása dec.1-ei beadással. A pályázati ûrlapokat a SAPARD Központi Hivataltól, vagy a hét regionális irodától lehet beszerezni, vagy le lehet tölteni a honlapról. Ezekhez a konkrét, évi 13–13 millióval támogatott pályázatokhoz is igen jól hasznosítható a „Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz" címû könyv. Varga Istvánné OMgK



HÍREK,

ESEMÉNYEK

Szarvasgomba: t ö r v é n y k e l l Franciaország támogatja Magyarország alapító tagságát a létrehozandó európai szarvasgombász szövetségben. Egyebek mellett errôl esett szó a nemrégiben, Egerben megrendezett kárpát-medencei szarvasgomba-konferencián. A programon Jean-Claude Pargnie, a nancy-i egyetem tanára, a francia szarvasgombász-szövetség elnökségi tagja hosszú távú együttmûködést ajánlott a Kelet-Magyarországi Szarvasgombavadász Egylet számára. A kutyás szarvasgomba-vadászattal és szakácsképzéssel, valamint vacsoraesttel is színesített esemény kapcsán Korózs Lajos országgyûlési képviselô, az említett egylet elnöke elmondta: dolgoznak a szarvasgombára vonatkozó törvényi szabályozás elôkészítésén. Szeretnék, ha a jövô év elejére jogszabály rendezné, miként lehet szedni a ritka csemegét, amelynek „egyszerûbb” változatai is kilónként 30 ezer forintba kerülnek. Egerben egyébként a

szakácsok képzése is folytatódik: az egylet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolával közösen indított kurzust a városi és a környékbeli vendéglátóhelyek szakácsai számára, akiket egy éven keresztül az évtizedek óta szarvasgombával foglalkozó német, francia és magyar mesterszakácsok képeznek majd. A szintén jelenlévô dr. Szanyi Tibor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára lapunk érdeklôdésére hangsúlyozta: a hungaricumokat gondozni szükséges. A szarvasgomba kulturális értelemben Magyarországról ered, innen terjedt el fogyasztása a kontinens más részein is. A tárca is támogatja azt, hogy sürgôsen megfelelô jogi szabályozás teremtôdjék a különleges fûszergomba megóvására, szaporítására.

Egymilliárdot hoz a vadászati szezon

Kevés tej fogy Magyarországon

Pápán és a zalai Sohollári-völgyben ünnepelték nemrégiben a vadászati szezon kezdetét. Az évszázados sport mára jó üzletté vált, kormányzati számítások szerint évi egymilliárd forint bevételt hoz az országnak a vadászturizmus. Csak Zalában évente több száz millió forintos bevételt hoz a vadásztatás. A zalai vadállomány – különösen a kapitális trófeákat ígérô szarvasok – évrôl évre több vadászt vonzanak a megyébe, akik egy-egy éremesélyes bikáért akár másfélmillió forintot is hajlandóak kifizetni. A 39 bejegyezett zalai vadásztársaság 2001-ben több mint kétezer külföldi vendéget fogadott. Szakemberek szerint a magyarországi lehetôségeket még nem merítették ki a vadászturizmus terén. A szomszédos országokban és az Európai Unióban több mint hatmillióan vadásznak. Közülük sokan külföldre is utaznak egy-egy trófeáért, csak népszerûsíteni kellene elôttük a magyarországi erdôket – vélik.

Tejet, sajtot csontritkulás ellen

Magyar Hírlap (2002. szept. 2.)


Heves Megyei Hírlap (2002. szept. 24.)

Évente legalább 3–5 százalékkal lehetne növelni a következô években a magyarországi tejfogyasztást, hogy az elérje a legalább 160 literes fejenkénti éves szintet, ami lehetôvé tenné a gyakorta keletkezô „termékfelesleg” felszámolását. Magyarországon egy ember átlagosan évente mintegy 120 liter tejet fogyaszt. A Tej Terméktanácsnál viszont ezt a mennyiséget mintegy 40–50 literrel többre becsülik. Ez a mennyiség meg sem közelíti a nyugat európai országokét – amely évente 280–300 liter/fô –, de elmarad még a nyolcvanas évek közepének hazai mennyiségétôl is, amikor Magyarországon évente 200 liter volt a jellemzô éves átlagos fogyasztás. A tejfogyasztást úgynevezett folyótej egyenértékben számoljuk. Ebben a sajt, a túró és az egyéb tejtermék is benne van. A tej és tejtermékek fogyasztását a csontritkulás hazai terjedése miatt is célszerû szorgalmazni: sok tej és tejtermék, és rendszeres mozgás valamint a fekete kávé mellôzése – így szól a leegyszerûsített recept csontritkulás ellen. –t–

11


VIDÉKFEJLESZTÉS

A BÔVÍTETT

EURÓPÁBAN

Tollcsipkedés – az EU Bizottság által támogatott viselkedéskutatás baromfiaknál A tollcsipkedés, ami a hagyományos ketreces tartásban nevelkedô baromfinál egy gyakran kórosan mániákussá váló viselkedésforma, komoly károkat képes okozni. Azzal, hogy az állatok a tollakat ki is húzogatják egymásból, olyan vérzéses bôrsérüléseket hoznak létre, melyek további csipkedést indukálnak és ez sokszor a kannibalizmusig is elvezet. Enyhébb esetben is kiterjedt sebfertôzôdések keletkeznek, és nem elhanyagolható az a gazdasági kár sem, ami a tollak újranövesztéséhez szükséges megnövekedett tápanyagfelvételbôl ered. Az eddigi kutatások azt találták, hogy a tollcsipkedés a csirkék, társas tûrôké-

pességével van összefüggésben, az erre való genetikai szelekció csökkenthetné a problémát. A másik fô kiváltó ok az ingerszegénység megszüntetése, akár egyszerû színes mûanyagtárgyakkal, szintén hatásosnak látszik a tollcsipkedés ellen. Az EU részvétele ebben a kutatási projektben 0,6 millió euró. Igazi, gyökeres megoldást azonban a nagy egyedlétszámú, zsúfolt ketreces tartás teljes betiltásától lehet várni, ami az EU-ban 2012-tôl lép érvénybe. – Sz. S. – (Forrás: FAIR-CT-1997-03576 kutatási projekt http://europa.eu.int/comm/research/press/2002 /pr2404en.html)

A térségek vidékfejlesztése Európának jogában áll élni Európában, jogában áll ezt a tájat, a vidéket munkálkodásra és pihenésre egyaránt használni. A vidék tehát a vidéki emberek számára a megélhetésüket is adó élettérként, milliók táplálékát megtermelô munkahelyként, emberi életfeltételeket újrateremtô, mindenki pihenését és felüdülését szolgáló térként és az idelátogatók számára látványosságként is szerepel. A mezôgazdaság ugyanakkor kulcsszektor, így mindig is meghatározó szerepet fog játszani a vidéki emberek és közösségek boldogulásában. A fenntartható fejlôdés szempontjából Európa vidéki területei és ezen belül a többfunk12

cióssá vált agrárgazdálkodás mindenképp alapvetô hangsúlyt kap. Európa sokszínû, és e sokszínûségének minden arca külön odafigyelést, gondoskodást és helyzetkezelést igényel. A vidék más, mint a város és a városi agglomeráció, ráadásul vidékenként más. A vidékfejlesztésnek tehát mindenképp szervesen, az adott területhez kell kapcsolódnia, azaz az eltérô térségek számára speciális, gyakran különbözô helyzetmegoldások szükségesek. A helyi vezetésnek politikailag fel kell ismernie, hogy a helyi identitás-vállalás az a hatékony erô, ami egy globalizált világgazdaságban az adott hely fejlôdését elômozdítja. A közelmúlt tapasztalatainak fel-



VIDÉKFEJLESZTÉS

A BÔVÍTETT

használásával a területfejlesztési terveknek és programoknak egy egészen új generációját szükséges kidolgozni, annak törvényi és financiális eszközrendszerével és intézményi hátterével együtt. Megvalósításuk során ésszerû, innovatív megoldásokat kell keresni. A tervekben és programokban erôs hangsúlyt kell(ene) fektetni a nemzeti és tartományi kormányzatok, valamint a helyi hatóságok közötti horizontális és vertikális együttmûködésre, helyi partneri viszonyt kellene kialakítani a köz-, az alapítványi és a magánszféra között. A térségi együttmûködéseket a szükséges legitimációval kell felruházni. Az új együttmûködések lehetôséget adnak annak felismerésére, hogyan lehetne egyúttal a régi intézményrendszert is megújítani. A pénzalapok elosztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen a népesség

EURÓPÁBAN

eloszlása, milyenek a társadalmi-gazdasági jellemzôik, milyen speciális jellegzetességek és szükségletek származnak az adott hely sajátosságaiból. Különös figyelemmel kell lenni az alacsony populációsûrûségû térségekre. Fontos a helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése, már annak érdekében is, hogy az érvek, vélemények, döntések könnyen eljuthassanak mindenkihez, akit az érint. Bátorítani kell az alulról jövô kezdeményezéseket és a részvételt a döntések meghozatalában, lehetôvé kell tenni ezek gyors átfutását a megvalósulásig. Teret kell adni a vállalkozókedvnek, lehetôséget a fiataloknak, hogy a saját jövôbeli életkilátásaikat annak a térségnek a jövôbeli felemelkedésével kössék össze, ahol felnôttek.

Summary The countryside is a space for life of the rural people, a space for producing food for millions and a space for recreating the mind of people. Taking part in all of these functions is the key for the sustainable development of rural regions.

– Sz. S. – (Forrás: A Rural Future for the Larger Europe, European AgriCultural Convention 2002.)

Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika „Jövô Európájáért" dolgozó Európa Konventnek fontolóra kellene vennie egy átfogó, nem csak a gazdaságot meghatározó, de az élet számos területére kiterjedô, kimondottan a vidék fejlesztésére kialakított új politikai irányvonal felvetését. Egy, a szubszidiaritás és szolidaritás elvére épülô Közös Vidékfejlesztési Politikát kellene kidolgozni, amely szélesebb körû lenne az Unió jelenlegi Közös Agrárpolitikájá-

A


nál (Common Agricultural Policy, CAP), de természetesen magába foglalná azt is. A jövô Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikájának (Common Agricultural and Rural Politics, CARP) a fenntartható fejlôdés mindenhol iránymutató elvén kellene nyugodnia, mégpedig a gazdaság, a társadalom és a környezetvédelem területén egyaránt. Elsôdleges, hogy a vidéki közösségek, a helyi kultúra és táj megôrzése a 13


VIDÉKFEJLESZTÉS

A BÔVÍTETT

mezôgazdaság számára gazdaságilag fenntartható legyen. Biztosítani kell a mezôgazdasági termelés életképességét és az abban dolgozók megélhetését egész Európában. (Ráadásul az EU feltehetôen a jövôben is a bevándorlók célállomása marad, akiknek a többsége nagy valószínûséggel a mezôgazdaságban akar elhelyezkedni.) A vidékfejlesztési politikának hosszútávú, perspektivikus jövôt kell megjeleníteni a most vállalkozásba kezdô fiatal farmerek számára is. Az Unió kereskedelmi és versenypolitikájának a mezôgazdasági szektorban alapos változást kellene felmutatnia, különben az emberek elvándorlása a földekrôl folytatódni fog. A gyakran ellentétes érdekû termelôk és felvásárlók megfelelôen kiegyensúlyozott játéktere nélkül a vidéki közösségek megtartásához egyre nagyobb állami támogatás szükséges. édeni kellene a természetes környezeti erôforrásokat, különös figyelmet szentelve a víz- és talajvédelemre, a biodiverzitás megôrzésére, az egészséges élelmiszerek termelésére és az állatokkal való megfelelô, emberséges bánásmódra. A vidékfejlesztési politikának tartalmaznia kellene a „szennyezô fizessen" elvet. Bábáskodnia kellene a kistérségi infrastruktúrafejlesztések beindításánál, a helyi gazdaságok mûködésének elindításánál, kiemelten kéne foglalkoznia a regionális értékesítési hálózatokkal. Feladata lenne ôrködni a falvak és vidéki városok közösségi életének fellendítésén úgy, hogy közben tekintettel van a népcsoportok kulturális identitására és integritására. Összességében a Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikának mindenre kiterjedten, az emberek gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti szükségleteinek kielégítése érdekében kell mûködnie.

V

14

EURÓPÁBAN

A vidék jövôje egy megváltozó vidéket jelent. Az európai kultúra és hagyományok sokféleségének, az európai identitásbeli különbségek kialakulásában a mezôgazdaság és az erdôgazdálkodás volt az alap, és továbbra is elsôrendû fontosságú marad. Ugyanakkor radikális változások is végbementek a gazdálkodási feltételek és a vidék szerepének tekintetében. Véget ért az olcsó fosszilis energia korszaka, modernizálódott a termeléstechnológia, globalizálódott a kereskedelem, és most legújabban megváltozott az emberek közvélekedése az élelmiszer-minôségnek és az ember egészségvédelmének fontosságáról, az állatok jólétének szükségességérôl, a múltból kapott kulturális és természeti örökségünk jelentôségérôl, és az eredeti vidéki táj rekreációs szerepérôl. Európának tehát kettôs szerepben van szüksége a vidék gazdasági tevékenységére: a múltbéli ismeretek tárháza és a jövô kísérleti laboratóriuma egyszerre kell legyen. mezôgazdaság közösségi támogatásának azonban feltétele, hogy a termelés gyakorlata maga is pozitívan hasson a környezetre, a társadalmi és kulturális fejlôdésre. A vidék jövôjének elsôdleges tartóoszlopa mindenképp egy fenntartható agrárgazdálkodás, de ahol a farmerek további javakat hoznak létre a köz számára és annak szolgálatában, a társadalom által anyagi megbecsülésben is kell részesülnek. A támogatások odaítélésénél például a vidéki munkahelyek megtartása vagy újak létesítése szerepeljen elsôdleges szempontként. A Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikának nem csak az élelmiszertermelés mennyiségileg elegendô szintjét kell biztosítania, hanem ezzel együtt az élelmiszer-minôség és -higiénia folya-

A



VIDÉKFEJLESZTÉS

A BÔVÍTETT

matos javítását is. A minôségi kritériumok az európai farm- és vállalkozásstruktúra változatos szerkezetéhez kell, hogy illeszkedjenek, és nem a nagyvállalatok általános szabványait kell átvinni a családi vállalkozásokra. A szabályozórendszereknek nem szabad gátolniuk a helyi hagyományokon alapuló szaktudás érvényre jutását, a helyi kultúrnövények és háziállatok széleskörû hasznosítását. A szabadalmaztatás rendszere nem érvénytelenítheti a helybéliek jogát arra, hogy ezeket a nagyobbrészt veszélyeztetett fajokat és fajtaváltozatokat szaporítsák és neveljék. z Európai Uniónak korrekt viszonyokra kell törekednie a fejlôdô országokkal. Meg kell szüntetni az Európában termelt, és gyakran a hazai minôségi követelményeknél alacsonyabb minôségû élelmiszerek fejlôdô országokba való kivitelének szubvencionálását. Azonnal meg kell állítani az olyan peszticidek és egyéb toxikus anyagok exportját, amelyek az Unió saját szabványainak sem felelnek meg. Kötelezni kell az Európában alapított társaságokat, hogy bárhol is mûködjenek a világban, tartsák be az európai szabványokat. Fel kell ismerni, hogy a

A

EURÓPÁBAN

fejlôdô országok farmereinek is piacra van szükségük, ahol a megtermelt áruikat tisztességes áron értékesíthetik. Az árképzésnél reális árra, mely az összes elôállítási költséget fedezi, és megfelelô készletgazdálkodásra kell törekedni, hogy a hiány vagy a túltermelés elkerülhetô legyen. Az importkorlátozásokkal el lehet kerülni, hogy a saját termelési árnál alacsonyabb áron importáljunk termékeket. Ez alól kivételt képezhetnek egyes alacsonyan fejlett országok. A biotechnológiai és genom-kutatások terén együtt kell haladni más országok kutatásaival, de az új ismereteket, felfedezéseket csak igen magas etikai normák alapján, a fejlôdés fenntarthatóságát szem elôtt tartva szabad alkalmazni. Ez nem tisztán defenzív stratégiát jelent; de elôfutárok kell legyünk a globális intelligencia felelôsségteljes használatában. A vidékfejlesztés területén, valamint a farmergazdaságok változó szerepével kapcsolatban is hatékony kutatásokra lesz szükség. Fontos, hogy a jövôbeli Közös Agrárés Vidékfejlesztési Politika döntéshozatali folyamatában a kibôvített Európai Unió minden szereplôjének legyen részvételi joga.

Summary The European Agricultural Convention suggests an expanded, new policy for developing of the countryside in the future. Over the recent Common Agricultural Policy of the European Union (CAP), a broader and unified conception in needed influencing the whole rural development. That would be the Common Agricultural and Rural Politics (CARP).The main principle of the CARP must be the sustainable development, the practice of agricultural producing must effect positively on the environment, and even on the social and cultural development of rural communities.

Székely Sándor (Forrás: A Rural Future for the Larger Europe, European AgriCultural Convention 2002.)


15


FELKÉSZÜLÉSÜNK

Megnyílnak a SAPARD pénzek! Még az idén megnyílnak a SAPARD pénzek, tudtuk meg a SAPARD Hivatalban megtartott sajtótájékoztatón. Így az Európai Bizottság akkreditációval a SAPARD pénzek fölötti rendelkezés jogát megkapja a Hivatal. A SAPARD pályázatokat 2002. Szeptember 26-án tették közzé. (A pályázati egységcsomagok korlátozás nélkül letölthetôk a www.sapard.fvm.hu honlapról.) A SAPARD Hivatal regionális irodái készséggel állnak a pályázók rendelkezésére, akik azonban üzleti terveik, pályázataik, elkészítéséhez szaktanácsadók segítségét vehetik igénybe. Emlékeztetôül: a mezôgazdasági vállalkozások beruházásaihoz 2002. november 15-ig lehet pályázni: – mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztéséhez 2002. december 1-ig – vidéki infrastruktúra fejlesztéséhez és javításához szintén 2002. december 1-ig lehet pályázni. A továbbiakban a pályázatok beadása folyamatos. A 2000. és 2001. évi

SAPARD pénzek nem vesztek el az akkreditáció késedelmessége miatt. Ezek a pénzek 2003. december 31-ig rendelkezésre állnak. A pályázóknak 25%-os önrésszel kell rendelkezniük. Ehhez járul a 30%-os nemzeti forrás, valamint a SAPARD forrás. Gépvásárláshoz 50 millió forintot, feldolgozó létesítéséhez 100 millió forintot, informatikai beruházáshoz 6 millió forintot lehet nyerni. Kérdésre válaszolva dr. Németh Imre miniszter elmondta, hogy az elmúlt hónapokban mintegy 40.000 ember szerezhetett tudomást a pályázatról, részleteiben. Az Európai Bizottság döntési mechanizmusait ismerve, várhatóan november 20-án születik meg a határozat a SAPARD Hivatal EU-követelmények szerinti akkreditációjáról és a teljes döntési kompetencia átruházásáról. Tekintettel arra, hogy a magyar Államkincstár december 15-én zár, az idei sikeres pályázatok kifizetésére igen-igen rövid idô áll rendelkezésre, de a fô az, hogy végre zöld utat kapott a SAPARD Hivatal. T. E.

Ökogazdálkodás 2002. évi támogatása Az idei az elsô év, amikor meghallgatva a Biokultúra Egyesület vezetôinek, gazdálkodóinak javaslatát, az ökogazdálkodás normatív alapú lett. Elôször kapnak földalapú támogatást az ökogazdálkodásra már átállt gazdák is. Az ökogazdálkodók száma ma meghaladja a félezret. Az ökogazdálkodás támogatása az 1999. szeptemberében meghozott „A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról (NAKP) és bevezetéséhez szükséges intézkedésekrôl” szóló 2253/1999. (X. 7.) Kormányhatározat, – amelyet már 16

2000. januárjában kísérleti jelleggel be kívántak vezetni-, alapján történik. A környezetvédelmi, ökogazdálkodási szakemberek örömmel üdvözlik, ha két év csúszással is, de idén beindult a NAKP. A NAKP végrehajtásának támogatására kiadott pályázat célja az agrárkörnyezetvédelmi célprogramokhoz nyújtott támogatásokkal a különbözô környezetés természetkímélô mezôgazdasági termelési módszerek bevezetése, elterjesztése. Az új típusú támogatási rendszer alapján a környezetgazdálkodás támo-



FELKÉSZÜLÉSÜNK gatására 2,5 milliárd forint keret állt rendelkezésre. Az öt célprogram (agrárkörnyezetgazdálkodási alapprogram, integrált, – ökogazdálkodási –, gyephasznosítási, vizes élôhely és érzékeny természeti területek célprogramjai) támogatására 5.321 pályázatot nyújtottak be. A pályázott terület meghaladta a 270 ezer hektárt. Az öt célprogramra a 2,5 milliárd forintból 2,14 milliárd jutott. „Az igényelt területalapú támogatási összeg megközelítette a 4,5 milliárd forintot. A források a pályázott összegnek csak mintegy 45%-át fedezik, más szavakkal, az igény a rendelkezésre bocsátott keret mintegy 2,2-szerese, már úgy is, hogy az agrárium a programot és annak lehetôségeit szinte nem is ismeri. Ez összességében – az EU-forrásbevonási szándékokon túl – is feltétlenül indokolja a program költségvetésének gyors ütemû emelését és minimális célként 7,5 milliárd forint biztosítását a 2003. évi agrártámogatási rendszerben.” – írja a Magyar Mezôgazdaság július 17-i számában (p. 28.), melyekkel az ökogazdálkodás vonatkozásában is messzemenôen egyetérthetünk. A 2,5 milliárd forintból

az ökogazdálkodási célprogram 525,5 millió Ft-ot kapott. Ez a teljes 2,14 Mrd Ft-os keret mintegy negyede (24,5%-a). Az ökogazdálkodási célprogramra 1.043 pályázatot nyújtottak be. Ebbôl 692-t átállási területre, 351-et már átállt területre. A pályázatok 55%-a, 570 db (332 átállási, 238 átállt) kapott támogatást, összesen 525,5 millió Ft értékben. Ez az összes igényelt 1.173,13 millió Ftnak 44,8%-a. A pályázott terület több, mint 75 ezer ha volt. (A 2001. évi teljes ellenôrzött terület 79.178 ha volt!) Ha figyelembe vesszük, hogy 41.386 ha átállási területre nyújtottak be pályázatot, és még ha ez nem is mind új belépô terület (hiszen ezek között lehetnek 2., illetve 3. évi átállási területek is), joggal remélhetjük, hogy az idén a hazai ellenôrzött ökoterület nagysága eléri a még 1999ben prognosztizált 120.000 hektárt. Hiszen 2001-ben az átállási terület csak 29.687 ha volt. (Idei pályázott átállási terület 41.386 ha, a teljesen új átálló terület minimum 11.699 ha) Elgondolkodtató azonban, hogy a már átállt 49.491 haból miért csak 33.967 ha-ra adtak be igényt (68,6%-ra). 1. táblázat

2002. évi ökotámogatási pályázatok statisztikai adatai Pályázott terület ha % Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) összesen: 271.751

100

Ebbôl: Ökogazdálkodási célprogram összesen:

75.353

41.386 3.967

Ebbôl: Átállási terület Átállt terület

Pályázatok száma db %

5.321

Pályázott támogatás Ft %

Támogatás Ft

%

2.691

2.630

2.140.375.206

100

27,8 1.043 19,6 1.173.130 26,3

570

473

525.512.930

24,5

15,2 12,5

332 238

360 113

293.573.700 231.939.230

13,7 10,8

692 351

100 4.452.927 100

Nyertes Elutasított pályázat pályázat db db

13 6,6

773.982 17,4 399.148 9,0

Forrás: Magyar Mezôgazdaság 2002. július 17. p. 28. Ötezernél is több pályázat


17


FELKÉSZÜLÉSÜNK Az ez évi ökotámogatás jelentôségét és nagyságát a 2. sz. táblázat adatai szemléltetik. Amíg a megelôzô pályázati rendszer alapján 1997–2001 közötti öt évben az összesen benyújtott pályázatok száma 593 volt, egyedül csak ez évben az elnyert pályázatok száma összesen 451 volt, addig 2002-ben 570 pályázatra 525,5 M Ft-ot ítéltek meg, kb. 50%-kal

Az ökogazdálkodás támogatásának fejlôdése Magyarországon az ellenôrzött ökogazdálkodás megindulása – a Biokultúra Egyesület tevékenysége eredményeképp – az 1980-as évek végére tehetô. Szomorú tény, hogy 1997-ig ez a gazdálkodási forma semmiféle támogatásban nem részesült.

2. táblázat

Ökológiai gazdálkodás támogatása 1997–2002. 1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

38

113

158

128

156

1.043

Ebbôl termelô gazdaság – oktatási-kutatási intézet

(29+9)

(102+11)

(149+9)

(113+15)

(145+11)

n. a.

Elnyert pályázatok (termelôoktatási kutatóintézet)

32 (28+4)

106 (96+10)

96

102

115 (106+9)

570

9.562,7

14.831

13.456

n. a.

75.358

Pályázatok száma

Pályázott terület (ha)* Pályázott összeg (M Ft)

144

181,5

202,55

182,78

172

1173,13

Támogatás (M Ft)

28

85

70,8

79,2

n. a.

525.512,9

n. a. = nincs adat * Pályázott terület: 1998–99–2000-ben átállásra pályázott terület

1997-ben lehetett elôször pályázni támogatásra azoknak, akik vállalták az ökogazdálkodásra való átállást. Ekkor az agrártárca 100 M Ft keretet biztosított erre, azonban az igénybe vett összeg csak 28 M Ft volt. 1997–2001. között az agrártárca meglehetôsen bonyolult pályázati rendszer alapján évente kb. 100 M Ft keretösszeget biztosított, összesen kb. 500 M Ft-ot. A kifizetett összeg azonban csak mintegy 350–400 M Ft volt. Mégis ez, a néha csak eszmei támogatás is lényegesen elôrelendítette a hazai ökogazdálkodás fejlôdését. Az öt év alatt 593-an pályáztak, melyek közül 451-en kaptak támogatást bizonyos költségeik 30–100%os támogatására. Ennek eredményeképp az ökológiai gazdálkodásba vont ellenôrzött terület az 1996. évi 12,460 hektárról 2001. év végére több, mint hatszorosára, 79.128 hektárra nôtt. 18

többet, mint a korábbi öt évben összesen. Ugyanígy a pályázott terület nagyságában is ugrásszerû növekedés volt megfigyelhetô. Amíg korábban évente 10–15.000 ha terület átállítását tervezték a gazdák, addig ez évben több, mint 41 ezer ha-t, ezen kívül még plusz kb. 34 ezer ha már átállt területre is pályáztak. Reméljük, hogy az agrártárca az idén várható 120.000 ha ellenôrzött és jövôre várható 50-60.000 ha átálló területre a jövôre a NAKP-ra szükségesnek látszó 7,5–8,0 Mrd Ft összegbôl a negyede, kb. 2 Mrd Ft fog jutni az ökogazdálkodási célprogramra. 2002-ben az 1.043 pályázatot 353 személy, illetve vállalkozás készítette. (Egy-egy személy, illetve vállalkozás több címen is készített pályázatot. Pl. átállási, illetve átállt területre, ezeken belül szántóföldi növényekre, rét-legelôre, gyümölcsre, szôlôre, zöldségfélékre.)



FELKÉSZÜLÉSÜNK A 353 pályázó közül 190 csak átállásra nyújtott be pályázatot, 110 már átállt ökoterületre, míg 53 pályázó mindkét te-

rületre. Egy pályázó átlagosan 1,489 millió Ft támogatásban részesült 2002-ben. Solti Gábor

Summary The ecological farming is developing dynamically in Hungary. In this year the field controlled as ecological producing, area is nearly 120.000 hectars. The number of farmers producing ecological products are more than half thousand. In conformity with the Common Agricultural Policy of the European Union, the Hungarian Governement has started financing a National AgroEnvironmental Programme. This proramme is supported with 2.5 thousand million forints. In the year 2002 525.5 million forints have been given for applicants on field of bio-production, which exceeds by 50 percent the whole sum paid in the last five years for this.

„Élelmiszerbiztonság mindenkinek!” EFLA kongresszus Budapesten Egyre közelebb kerülve az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz a jogharmonizáció felé tett minden lépésünknek növekvô jelentôsége van és lesz. Ezért volt értékes a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) sikeres pályázata arra, hogy elnyerje az Európai Élelmiszerszabályozási Egyesület (European Food Law Association, EFLA) kétévenkénti, idén esedékes nemzetközi kongresszusának rendezési jogát. A kongresszust Budapesten tartották, szeptember 19-én és 20-án, a csatlakozásra váró országok közül elsôként Magyarországon. A kongresszus már jelmondatában is – „Élelmiszerbiztonság mindenkinek!” – kinyilvánította azt a szándékát, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozá-

soknak elsôsorban a fogyasztók érdekeit kell szolgálniuk. A kongresszuson 22 országból 138 résztvevô volt jelen, ezen belül 64 magyar, és 31 fô a csatlakozó országokból. A négy szekcióban folyó munka az alábbi témákat fogta egybe: 1. szekció: A tudomány és az európai élelmiszerhatóságok 2. szekció: A tudomány szerepe és az elôvigyázatosság elve 3. szekció: Az élelmiszerek szabad forgalma 4. szekció: Miként kell az európai intézményeket a kibôvült EU-hoz igazítani? Az elôadások mellett a magyar vállalatok saját tevékenységüket posztereken mutatták be, sôt termékeiket is megkóstolhatták a résztvevôk.

Biztonság és a kockázatok természete Több elôadó is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az élelmiszerek okozta, világszerte elôforduló megbetegedések, 2002. 7. évfolyam 10. szám

esetleges tömeges szerencsétlenségek kockázatát miképpen lehetne elôre felbecsülni és azt kezelni. Ebben a tudo19


FELKÉSZÜLÉSÜNK mányos megközelítésnek mindenképpen kulcsszerepe van. A feladat az, hogy a potenciális kockázati tényezôk kiszûrésére megkeressük a megfelelô elméleti, tudományos módszereket, majd megkeressük azokat a toxikológiában és járványtanban széleskörû ismeretekkel rendelkezô szakembereket, akik a gyakorlatban alkalmazni fogják ezeket. A kockázatelemzés különbözô fázisai (kockázatbecslés, kockázatkezelés, kockázatismertetés, kockázatészlelés) ugyan eltérô mértékben igényelnek tudományos megalapozottságot, mégis egyaránt fontos szerepük van a kockázatok természetének kiismerésében. Az élelmiszerbiztonsági kockázatokat a fogyasztók egyre tudatosabban érzékelik, és egyre nagyobb jelentôséget tulajdonítanak neki. Ma már az élelmiszer nem csupán agrárkereskedelmi árucikk, hanem gyakran érzelmi viharokat is ka-

varó politikai és közegészségügyi téma. A vásárlók jó része, legalábbis azok, akik megfelelô vásárlóerôvel rendelkeznek, élelmiszereiket emocionális alapon választja ki, amit kulturáltságuk, iskolázottságuk, szociális hátterük szab meg. A fogyasztók bizonyosak akarnak lenni abban, hogy az ennivaló, amit elfogyasztanak, egészséges és biztonságos. Megteremteni számukra a biztonságot – ez közös érdeke kell legyen az élelmiszertermelôknek és a társadalomnak egyaránt. A fogyasztóvédelem nem csupán az államigazgatás feladata, hanem az élelmiszergyártó felelôssége is. A mindenki megelégedésére létrehozott törvények és szabályozások az alapját adják meg a minôségi és biztonságos élelmiszerek termelésének. Ezek következetes betartása pedig a fogyasztóknak az élelmiszereik iránti bizalmát adja vissza.

Törvénykezés és a tudomány Ma már az EU Bizottságok döntéselôkészítésétôl kezdve a bíróságok mindennapi munkájáig egyre nagyobb szükség van tudományos ismeretek felhasználására. Ahogy azonban a tudományos eredmények száma folyamatosan gyorsuló ütemben emelkedik, a döntéshozóknak egyre nehezebb naprakész ismeretek alapján dönteni. Felismerve ennek fontosságát, az európai intézményekben sürgôsen modernebb alapokra kellene a tudományos tanácsadás szervezeti struktúráját.

Felvetôdött az a kétely is, hogy egyegy konkrét, eldöntendô kérdésben a tudomány vajon tudja-e magát kellôképpen függetleníteni az adott téma politikai vetületeitôl, illetve mennyire rugalmasak a szakértôk a szemléletkülönbségeik összhangba hozásánál. A feladat maradéktalan betöltéséhez a tudományos részproblémákban nem elveszô és szervezeti felépítésében könnyen átlátható tanácsadói testületekre van szükség.

Élelmiszertörvények és jogharmonizáció Az Unióba való belépés elôtt álló országok teljes és minden ponton megfelelô jogharmonizációja nélkülözhetetlen elôfeltétele annak, hogy az élelmiszeripar az egységes piacon kereskedelmi korlátok nélkül prosperáljon. Ez körülbelül 700 élelmiszerjellegû termékeket érintô törvényi szabályozásra terjed ki. Ráadásul az élelmiszertörvények ma-

20

gán az EU-n belül sem statikusak. Ezért a jogharmonizáció változó feltételekhez alkalmazkodó dinamikus folyamat. A jogharmonizáció során nem csupán betûjük szerint kell szem elôtt tartani az uniós törvényeket, hanem fel kell ismerni a mögöttük rejlô koncepciókat, távlati elképzeléseket is. Sôt, magának a döntéshozatal folyamatának is hasonlóképp kell



FELKÉSZÜLÉSÜNK majd végbemenjen, mint az Európai Unióban. Ez a biztosítéka a gyors és zökkenômentes csatlakozásnak, és an-

nak, hogy ez mind az élelmiszertermelôk, mind a kibôvített EU 370 millió fogyasztójának megelégedésére történjék.

Summary With a motto ”Food safety for everybody”, an EFLA congress was organized by the Hungarian Scientific Society for Food (MÉTE) in Budapest. The program of the congress had gone around how the risk assessment and risk management in the food industry can be helped by the science, how the decision making of Commissions and others can be helped by a scientific advisory system and how applicant countries can be helped in harmonization of their food laws and regulations to the European norms. It have been demonstrated that the role of science today is pre-dominant in the decision making. Food law in EU is not static, so the positions change continously and the harmonization in the applicant countries must be a very dynamic process. Székely Sándor További információ: http://www.mete.mtesz.hu/efla honlapon.

Új Magyar-EU agrárkereskedelmi megállapodások (Elôtörténet és a jelen) A Magyar-EU agrárkereskedelem számára már az 1994. február 1-jén hatályba lépett Társulási Megállapodás tartalmazott bizonyos kedvezményeket – viszont ennek kereskedelmi része ideiglenes megállapodásként még elôbb 1992. március 1-jétôl mûködött. A magyar-EU kereskedelem szabályozását négy megállapodás foglalja

magában: a mezôgazdasági termékekre illetve a feldolgozott mezôgazdasági termékekre vonatkozó, a borkereskedelmi, és a hal- és halászati termékekre vonatkozó. A jelen cikk a mezôgazdasági termékekre és a feldolgozott mezôgazdasági termékekre vonatkozó új agrárkereskedelmi megállapodással foglalkozik.

1. A mezôgazdasági termékekre vonatkozó új agrárkereskedelmi megállapodás 2001. végén kezdôdött el a már meglévô kereskedelmi kedvezmények további liberalizálásának tárgyalása. Ehhez az alapot az elôzô megállapodás szolgáltatta, mely 2000. július 1-jén lépett hatályba. Ennek tárgyalása során már nem az aszimmetria érvényesült (ez azt jelenti, hogy a Közösség által nyújtott 2002. 7. évfolyam 10. szám

kedvezmények nagyobb mértékûek voltak, tehát Magyarország számára több elônyt tartalmazott), hanem a kiesô vám mértékének nagyjából azonosnak kellett lenni. Az új megállapodásban pedig vámsoronként kölcsönösen – eltérô feltételekkel – liberalizáltuk.

21


FELKÉSZÜLÉSÜNK A 2000-es megállapodás lényegi elemei: – kétnullás lista: az idetartozó termékek vámmentesen, mennyiségi megkötés nélkül szállíthatók – négynullás lista: a vámok kölcsönösen eltörlésre kerülnek és ezen termékek nem részesíthetôk exporttámogatásban, sem kvótán belül, sem kvótán felüli szállítás esetében (baromfihús, sertéshús, búza és sajt) – a termékek bizonyos körére vonatkozóan a vám csökkentésre vagy eltörlésre került – a megállapodásban szereplô termékek kontingensei évi 10%-kal növekednek. A 2000-es megállapodás kedvezô hatása már 2001-ben megmutatkozott. 2001-ben a mezôgazdasági és élelmiszeripari termékeink összexportjának értéke 2544 millió dollár, importunk értéke pedig összesen 1135 millió dollár volt. A kivitel 12%-kal – mely az Unióba irányuló exportunk fellendülésének köszönhetô –, a behozatal pedig 11%-kal nôtt a 2000. évhez képest. Ezen pozitív hatás eredményeképpen mind Magyarország, mind az Unió folytatni kívánta a mezôgazdasági termékekre vonatkozó 2000-es megállapodás további liberalizációját. Az agrárkereskedelmi kedvezmények továbbfejlesztésérôl szóló megállapodás jelzôje eddig „double zero” volt, a mostani tárgyalássorozat jelzôje pedig a „double profit”, melynek szószerinti fordítása „dupla nyereség”. Az új megállapodás már a kiemelten érzékeny termékeket is bevonta a kedvezmények körébe. Ezek a következôk: búza, árpa, rozs, kukorica, tej és származékaik, valamint élômarha és marhahús. A kontingensek vámmentesek (a belsô fogyasztás 2%-áig) és exporttámogatásban nem részesíthetôk. Magyarország számára ezek közül legfontosabb a búza és kukorica kvóta. 22

A búzánál 600.000 tonna (eddig 400.000 tonna, évi 40.000 tonna növekedéssel), a kukoricánál 450.000 tonna vámmentes kvótát sikerült elérni. A termékek egy része vámmentesen és mennyiségi megkötés nélkül szállítható, ilyen például az élôbárány és bárányhús, madáreleségfélék, valamint az étkezési csiga és egyes feldolgozott zöldségfélék, gyümölcskonzervek. Néhány terméknél azonban a kedvezmény csak akkor érvényes, ha az nem részesül exporttámogatásban. A méz, gomba és az almasûrítmény szintén ebbe a kedvezményezett körbe tartoznak. Ez kiemelkedô jelentôségû, mert a 2000. július 1-jén hatályba lépett megállapodás kihirdetése utáni félévben váltak ismertté azok a megállapodások, melyeket az EU a többi csatlakozni szándékozó országgal kötött. Ezek az országok más termékekre kaptak vámmentes exportlehetôséget az EU-tól, mint Magyarország. Így ez egyes magyar termékek exportjában feszültséget okozott (méz, gomba, almasûrítmény). Míg egyes tagjelöltek vámmentesen szállíthattak, addig Magyarország vámfizetésre – ugyan kedvezményesre – volt kötelezve. Az új megállapodás az eddigi kedvezményes vámkvótákat az 1998-2000. közötti évek átlagforgalmának szintjére emelte. Ezek a kontingensek – a pörkölt kávé és a margarin kivételével – kölcsönösek és vámmentesek. A pörkölt kávé és a margarin esetében két alszámnál magyar részrôl a legnagyobb kedvezményes vámtétel (LNK) 50%-ára csökkentettük a vámszintet. Az Unió a pörkölt kávénál az LNK 21%-ára, a margarinnál az LNK 20%-ára csökkentette a vámot. Ezekre vonatkozóan mind a Közösség, mind Magyarország korlátozás nélkül szállíthat. A gyümölcsök belépô áraira, friss almára, cseresznyére és szilvára vonatkozóan sikerült kedvezô eredményt elérni. Az Unió a Lengyelországnak nyújtott kedvezményt Magyarországnak is



FELKÉSZÜLÉSÜNK megadta. Ez azt jelenti, hogy az ad valorem vámot eltörlik, de a specifikus vámnál csökkentett küszöbök kerülnek alkalmazásra. Az új megállapodás tárgyalását 2002. április 25-én technikai szinten lezártuk. Ezt követôen került sor a megállapodás ratifikációjára mind EU, mind magyar részrôl.

Az Unió részérôl a jóváhagyás elhúzódott, így a Tanács csak 2002. július 29-én fogadta el a megállapodást. Ezzel lehetôvé téve annak 2002. augusztus elején történô hatálybalépését visszamenôlegesen 2002. július 1-jéig – a visszamenôleges hatály néhány termékre nem vonatkozik.

2. Feldolgozott mezôgazdasági termékekrôl való megállapodás A feldolgozott mezôgazdasági termékekre vonatkozó új megállapodás 2002. január 1-jei visszamenôleges hatállyal lépett életbe 2002. április 1-jén. Ezt a megállapodást 2001. februárjában már parafálták és annak 2001. július 1-jén kellett volna hatályba lépnie. A tagállamok részérôl azonban nem volt meg az egyhangú támogatás a csemegekukorica miatt. A megállapodás létrejöttének feltétele csemegekukorica exporttámogatásunk fokozatos csökkentése, majd megszüntetése volt. Magyarország ezt vállalta, mely írásban is rögzítésre került. A megállapodással kapcsolatosan minôsített többség csak 2001. december végén alakult ki. A megállapodás késôbbi hatálybalépése miatt, a parafált megállapodásban 2001-ben valamint 2002-ben Magyarországnak nyújtandó kedvezmények összevonásra kerültek. Ez a következôket jelenti: – 30%-os vámcsökkentés kontingensen belül ( 20% +10%, mivel ezt 2001. január 1-jétôl 20%-kal kellett volna csökkenteni, majd évente 10%-kal) – kontingensen felül 2002-ben 30%kal, 2003-tól 10%-kal csökken a legnagyobb kedvezményes vám (LNK) – 20%-os mennyiségi emelés (10+10%, mivel ezt szintén 2001. január 1-jétôl számolják), ezt követôen évi 10% – mindazon feldolgozott mezôgazdasági termékeket, melyekre eddig nem 2002. 7. évfolyam 10. szám

terjedt ki a 3. sz. jegyzôkönyv, a kedvezmények körébe vonja. Itt mennyiségi korlátozás nélkül, vámcsökkentést alkalmaz: 2002-ben ez a LNK 30%-a, majd évente ez 10%-kal csökken. Az Európai Unió részérôl: – vámkontingensen belül 0% vámot alkalmaz – csemegekukoricára vonatkozóan az eddigi 6,8 euró/100 kg kedvezményes vámot 1,8 euró/100 kg mértékûre csökkenti. Ez 2003-tól évente 10%-kal csökken – évi 10%-os vámcsökkentés a vámkontingensen felül – mindazon feldolgozott mezôgazdasági termékek, melyekre eddig nem terjedt ki a 3.sz. jegyzôkönyv, a kedvezmények körébe vonja. Itt mennyiségi korlátozás nélkül vámcsökkentést alkalmaz: 2002-ben ez a legnagyobb kedvezményes vám 20%-a, majd évente ez 10%-kal csökken – évi 10%-os mennyiségi emelés minden termékre. A megállapodást magyar részrôl a Magyar Közlöny 14/2002 KüM-PM együttes rendelete, a Közösség részérôl a Hivatalos Lap (Official Journal) 748/2002es Bizottsági rendelet hirdette ki. Az újabb agrárliberalizáció azt a célt hivatott szolgálni, hogy már a csatlakozás elôtt felkészüljünk a belsô piaci versenyre. 23


FELKÉSZÜLÉSÜNK A teljes tagságig további megállapodás már nem várható. Az új megállapodások nagyobb lehetôséget illetve kihívást fognak jelenteni, mivel a cél a vala-

mennyi szektorra kiterjedô mind teljesebb liberalizáció, mely a csatlakozási felkészülésünket és a csatlakozás utáni versenyben maradásunkat szolgálja.

Summary The negotiation of the new trade agreement for farm products was closed on the 25th April 2002 at technical level. This new agreement should mainly aim at extending the liberalisation process in agriculture sectors, which until now have been excluded or only partly dealt with. The duty of cereals (grain, maize, rye, barley), dairy products, live bovine and beef meat is removed in form of zero duty tariff quotas, furthermore these are exempt from export refunds. There are no volume restrictions on most of the fruits and vegetables, live sheep and goat, sheep and goat meet, other cereals (buckwheat, canary seeds). The EU gives the same benefit to Hungary as to Poland concerning the entry price of fruits (fresh plums, cherries, apples). This agreement enters into force at the beginning of August from 1 July 2002 retroactively. The new agreement for processed agricultural products came into force on the 1st April 2002 from 1 January 2002 retroactively. The approval of this agreement by the EU kept on because of the sweet corn. So Hungary has outlined in a side-letter its commitment to the reduction and final abolition of its export refunds for sweet corn products, by 1st January 2002. A significant customs tariff reduction is applied on both side and the yearly increase of the contingents is 10%. No further agreements are envisaged prior Hungary’s accession to the EU. Kasza Anikó FVM, EU Integrációs Fôosztály

Harc a szalmonella ellen A szalmonella fertôzés a nyers tojást tartalmazó ételek fogyasztásával kapcsolatos, melyeket rosszul készítettek el, vagy túl hosszú ideig, illetve nem megfelelô módon tároltak. Az erôs hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseket Magyarországon fôleg a Salmonella entiritidis (80%-ban) illetve a Salmonella typhimuriam (7,2%-ban)

24

baktérium okozza. A szalmonellózis – hála a hazai igen szigorú állategészségügyi rendelkezéseknek – erôsen csökken hazánkban. A két leggyakoribb kórokozó a Salmonella entiritidis és a Salmonella typhimuriam. Az úgynevezett élô vakcinák a leghatékonyabbak. Ezeknek a kifejlesztését az ENSZ Egészségügyi világszervezete a WHO is



FELKÉSZÜLÉSÜNK támogatja, mint a gazdasági haszonállatok szalmonellózis elleni átfogó védekezési stratégia részét. Új, merész távlatokat nyit a szalmonellózis elleni védekezésben a Lohmann Animal Health GMBH két új készítménye a TAD Salmonella VAC® E és a TAD Salmonella VACT. A vakcinázott állatok termelési ciklusuk végéig védettek maradnak. Elmarad a stresszhatás, mivel a baromfi az ivóvízében kapja meg a vakcinát. A készítmény genetikailag stabil, jól megkülönböztethetô a vad baktériumtörzsektôl. Mind a tojó, mind a napos csibe esetében alkalmazható. A baromfiállományt 3 ízben: 1 napos, 6-8-hetes és 16-18 hetes korukban kezelik. Az ivóvízbe juttatás nagy elônye, hogy ez a módszer jól beleillik a tartástechnológiába.

Magyarországon a járványügyi intézkedéseket igen komolyan veszik. Az állategészségügy rendkívül szigorú szervezet, amelynek munkája hatékony. Dr. Dénes Jenôtôl (FVM) megtudtuk, hogy a szalmonellózis elleni védekezés az általános járványügyi intézkedések részeként valósul meg hazánkban. Hatásos a védekezés, hiszen 2000-ben 900 szalmonella járványt regisztráltak 21,9%-kal kevesebbet, mint 1999-ben. A járványokban összesen 3486 személy fertôzôdését derítették föl, 25%-kal kevesebbet, mint 1999-ben. Kötelezô a salmonella elleni védekezés mind a magán, mind a szövetkezeti, mind a jogi személyiségû cégeknél, ahol baromfitartás folyik. Errôl rendelkezik a 49/2002.V.24.FVM rendelet. T. E.

A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programról A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet 139–143. §-aiban foglaltak alapján közzétette, a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programra (NAKP) vonatkozó felhívását. A programra 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A Program agrár-környezetvédelmi intézkedései célprogramok formájában kerültek megfogalmazásra. Az 1999-tôl tartó tájékoztató munka eredményeként az NAKP igen nagy érdeklôdést váltott ki a gazdálkodók körében. A rendeletben megadott beadási határidôre több mint 5000 pályázat érkezett be a megyei földmûvelésügyi hivatalokhoz.


25


KELETI

BÔVÍTÉS

A lengyel „nem” A lengyelek nem hajlandók elfogadni a jelölteknek felajánlott támogatási tervet, ami a bôvítés utáni közvetlen kifizetéseknek egyik alternatívája lenne. A Bizottság javaslata az új tagországoknak az, hogy egyszeri egyenlô nagyságú segélyt adjanak minden gazdának különösebb hivatali beavatkozás nélkül. Emellett megkapnák a normál uniós pénzeket a gabona és a marhahús esetében. Az agrártárca ve-

zetôje rámutatott, hogy az EU támogatás az egy hektárnál nagyobb területeket mûvelôknek jár, kirekesztve így nagyszámú termelôt a segélybôl. Látható, hogy Lengyelország nem tud megfelelni a Közös Agrárpolitika adminisztrációs követelményeinek, hiszen rengeteg a túl kisméretû farm – volt az uniós válasz. K. V. AgraFood EastEurope 2002/június

SAPARD pénzek az árvízkárosultaknak A cseh ügynökség elsôsorban azoknak a gazdálkodóknak és élelmiszer-feldolgozóknak adná az uniós pénzeket, akiket az idei árvíz miatt veszteség ért. 1.3 milliárd cseh korona áll e célból rendelkezésükre. Az agrárkamara üdvözölte az ötletet, az élelmiszeripar képviselôi azonban nem voltak lelkesek. „Természetesen örülünk a támogatásnak, de úgy gondoljuk, hogy a SAPARD pénzeket más célokra kell felhasználni”, mondta Jaroslav Camplik az élelmiszeripari kamara elnöke. A Magángazdálkodók Szövetsége

szintén ellenzi a tervet. „A SAPARD pénzek elnyeréséhez saját tôkével is kell rendelkezni, de a károsultaknak nincs pénzük”, figyelmeztetett Michal Pospisil. Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós rész növelésére Szlovákia és Csehország esetében. Így a támogatás háromnegyed részét az Unió állná a jelenlegi 50 százalék helyett. November 6-ig nyújthatták be pályázatukat a károsultak. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

A cseh termelôk ELLENZIK az EU-csomagot A cseh gazdálkodók képviselôi Brüsszelbe mentek szeptember 9-én, hogy tiltakozzanak az „elfogadhatatlan” csatlakozási feltételek miatt. Céljuk volt elônyösebb kvóták kiharcolása négy kiemelt területen: tej, gabonatermés, élô marha, cukor. Sajnos az EU nem mutatott megértést. Attól fél, hogy a jelölt országok termelôi túl gazdagok lesznek. Pedig a cseh mezôgazdasági jövedelmek nem emelkednek megfelelôen: az átmenet hatásai, a cseh pénznem változásai és a szelektív uniós támogatás miatt, érvelt Miroslav Jirovsky a nemzeti mezôgazdasági szövetség elnöke. Franz Fischler fôbiztos szerint a csatlakozás után a cseh termelôk jövedelme 60 százalékkal fog emelkedni közvetlen kifizetések nélkül is. Ez egyáltalán nem valós számítás, mivel az életszínvonalra alapozták, és nem vették figyelembe a cseh mezôgazdaság helyzetét, mondta Jirovsky. A gazdálkodók szerint a félreértés orvoslásához valós referencia idôszakokat kell alapul venni, ahol megjelenik a mezôgazdaság értékcsökkenése. Az agrárágazatban és élelmiszeriparban, 1993-ban kezdôdött el ez az átmeneti folyamat, amelyben a foglalkoztatottak száma 380.000-rel csökkent 1989-hez képest (több mint 530.000 volt). Jelenleg a cseh mezôgazdaság jóval teljesítôképessége alatt termel. A cseh gazdák száma az EU mezôgazdasági népessége 2.7 százalékának felel meg, ellenben mezôgazdasági termelésük mértéke csak 1.1 százaléka az uniós termelésnek. A jelenlegi EU-s tervek – amelyeket még átbeszélnek a tagországok mielôtt hivatalosan tárgyalásra kerülnek – egyértelmûen a legsilányabb agrártermelési mutatókat eredményeznék Csehországban. Az EU a 2001-es szint alá akarja szorítani mezôgazdaságunkat, ami elfogadhatatlan a csehek számára”, mondta Jirovsky. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

26



HONLAPBÖNGÉSZÔ –

INTERNETFIGYELÔ

http://europa.eu.int Az Európai Unió hivatalos honlapja. Alapvetô indulóhely minden, az Unióval kapcsolatos információ kereséséhez.

http://europa.eu.int/comm/agriculture/foodqual/protec/fir stpub/indexen.htm Ezen az idén augusztusban létrehozott honlapon az Európa Bizottság közvetlen tájékozódási lehetôséget nyújt minden agrártermelô részére, aki termékét hivatalos eredetmegjelöléssel (Protected Designation of Origin, PDO), földrajzi hely-meghatározással (Protected Geographical Indication, PGI) vagy tradícionális specialitásként (Traditional Speciality Guaranteed, TSG) kívánja levédeni. Az új szolgáltatás a kérelmezô számára megkönnyíti és leegyszerûsíti a PDO, PGI vagy TSG regisztrációhoz szükséges konzultációs procedúrát, ami a végsô regisztrálás elôtt minimálisan fél évet vesz igénybe, továbbá mindenki számára átláthatóbbá teszi a folyamatot. A már levédett termékekrôl felsorolás és részletes információ található az alábbi honlapon: http://europa.eu.int/comm/agriculture/foodqual/quali1en.htm

http://www.useu.be/agri/A-Z.html Az USA Európai Unióhoz rendelt követségének mezôgazdasági ügyekkel foglakozó hivatala (Office of Agricultural Affairs at the U.S. Mission to the European Union) gondozza ezt a honlapot. Elsôdleges és alapvetônek nyilvánított célja, hogy elôsegítse az USÁnak az Európai Unióba irányuló mezôgazdasági és élelmiszeripari exporttevékenységét, új piacnyitási lehetôségeket keressen és segítsen megtartani a már elért pozíciókat. Ennek érdekében figyelemmel kíséri az EU törvényalkotási és agrárszabályozási folyamatait (már a javaslattételek szakaszában is), és azok egybeesését a WTO egyezményekkel valamint az EU-USA kétoldalú megállapodásokkal. Adatokat gyûjt az EU más országokkal folytatott agrárkereskedelmérôl. Elemzi mindezek várható hatásait az USA mezôgazdasági exportjára. Két szervezet segíti a munkájában: a Külhoni Mezôgazdasági Szolgálat (Foreign Agricultural Service, FAS) és a Növény- és Állategészségügyi Figyelô Szolgálat (Animal and Plant Health Inspection Service, APHIS).

http://www.ers.usda.gov Az ERS az USA Mezôgazdasági Hivatalának (United States Department of Agriculture, USDA) Gazdaságkutató Szolgálata (Economic Research Service) Washingtonban. Közösségi és privát döntéshozók számára szolgáltat információkat, végez kutatásokat és elemzéseket. Gazdasági és statisztikai jelzôrendszer kidolgozásával is foglalkozik. Kutatási tevékenységének alapvetô célkitûzései ill. irányultságai: versenyképes mezôgazdasági rendszer kialakítása, biztonságos élelmiszerekkel való ellátás, a népesség egészségének és jóltápláltságának megôrzése, a mezôgazdaság és a környezetmegóvás harmonizálása, és a vidéki élét minôségének javítása. – Sz. S. –


27


KITEKINTÉS

A cselekvésé a jövô A fenntartható fejlôdés kétségtelenül századunk egyik legvitatottabb kérdése. Aki tehette „vigyázó szemeit” a Johannesburgi Csúcstalálkozó eseményeire vetette nyár végén. Uniós lapokból szemezgetve röviden közre adjuk, mit várt az Európai Unió a konferenciától, illetve hogyan vélekedett az eredményekrôl. A dél-afrikai fôvárosban megtartott rendezvényen a résztvevôk elsôsorban arra keresték a megoldást, hogyan lehet megôrizni természetes környezetünket a gazdasági növekedés mellett. Sokan nem vártak többet ettôl a találkozótól sem, hasonlóan a riói és tokiói értekezletekhez: a felelôsségteljes ígéretek, megállapodások idáig jobbára a valóságban nem, csak papíron léteznek.

Ígéretek földje Az Európai Környezetvédelmi Iroda vezetôje, John Hontelez szerint azért is nem valósultak meg ezek az elhatározások, mert még mindig túl kevés a természetes energiaforrások használatába vetett bizalom. Az Unió teljes mértékben támogatja az alternatív tüzelôanyagokat, csak azt nem tudják eldönteni a tagországok, hogy a nukleáris, vagy a megújuló energiaforrást részesítsék elônyben. Abban egyetértenek, hogy a fosszilis anyagok helyett jóval tisztább, környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni. Margot Wallström, a Bizottság környezetvédelmi felelôse a napés a szélenergia mellett voksolt. Hontelez rámutatott továbbá, hogy szemléletváltásra van szükség a fogyasztási szokásokat és a termelési módokat illetôen. Az eredménytelenség oka még, hogy sem az Európai Unió, sem az Amerikai Egyesült Államok nem tartotta be a fejlôdô országoknak tett ígéreteit. Az Unió tagországai sem vették elég komolyan az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását korlátozó vállalásokat. Az egyetlen elôrelépés az volt, hogy az

28

EU környezetvédelmi politikájában szerepet kapott a kérdés. A tavalyi göteborgi tanácskozáson elfogadták az Unió fenntartható fejlôdés stratégiáját. Ugyancsak 2001-ben írták alá az Åarhus-i Egyezményt, amely a környezetvédelemrôl való tájékoztatásról és a nyilvánosság döntésekbe való bevonásáról szól. A gazdaságban is teret nyer a környezetbarát filozófia. Az Electrolux, a Volvo, a General Electric és a Shell vállalatok arra szövetkeztek, hogy a jövôben a gazdasági célok mellett az ökológiai és a szociális tényezôkre is figyelemmel lesznek tevékenységük során.

Rend a saját portán Az EU konkrét politikai üzenettel indult a csúcstalálkozóra, mondta Poul Nielson, az Európai Unió Fejlesztési Bizottságának képviselôje. Szándékuk az volt, hogy az Unióban két évvel ezelôtt megfogalmazott Millenniumi Fejlesztési Célokat Johannesburgban is elfogadtassák. A dokumentumban a társadalmi és környezeti problémák megoldását tûzték ki célul. Azaz a szegénység csökkentését, az egész világot érintô betegségek legyôzését, valamint a természetes erôforrások használatának kiterjesztését. A tavaly novemberi dohai konferencia és az idén márciusban megtartott Monterrey-i nemzetközi pénzügyi találkozó megerôsítette és támogatta a 2000-es ENSZ tanácskozáson elfogadott fejlesztési elképzeléseket. Az EU, mint a harmadik világ fô támogatója, a jelenlegi támogatások éves összegét 9 milliárd euróval kívánja növelni, amely így megközelíti a 22 milliárd eurót 2006-ig. A megsegített országoktól viszont elvárják, hogy felelôsségteljesen kormányozzanak, javítsák belpolitikájukat és fogadóképesek legyenek a beruházásokra. Az EU remélte, hogy a találkozón pontos idôrendet állítanak fel a feladatok tervezésétôl a megvalósításig. Ehhez viszont



KITEKINTÉS a kormányok, a magánszféra és a civil szervezetek hatékony együttmûködése szükséges. A legfontosabb, hogy elôször mindenki a saját „portáján” rakjon rendet, vagyis rendelkezzen jól használható stratégiai programmal. A gyakorlatban öt kulcsfontosságú területen kívántak változásokat: víz, energia, egészségügy, mezôgazdaság és a biodiverzitás. Margot Wallström, a Bizottság környezetvédelmi felelôse kemény vitákra számított a tanácskozáson az alábbi kérdésekben: 1. Az emberiségnek legalább fele jusson tiszta vízhez és a higiéniai állapotok is javuljanak 2015-re. 2. Az energiaellátásnak legkevesebb 15%-át tegyék ki a megújuló energiaforrások 2010-ig. 3. Tízéves munkaprogram indítása, hogy meggyorsítsa a változást a fenntartható fogyasztás és termelés felé. 4. Vállalták, hogy megállítják és visszafordítják 2015-ig a természeti erôforrások és a biodiverzitás folyamatos csökkenését. Cél a természeti erôforrások fenntartható és integrált kezelése. 5. A humán egészségre és a környezetre károsan ható vegyszerek használatának és gyártásának betiltása 2020-ig a „Szervezetet tartósan szennyezô anyagok egyezményére” hivatkozva. A Greenpeace elégedetten vette tudomásul, hogy az Európai Unió az elérendô célok világos megfogalmazása mellett a fejlôdô országokkal is szoros együttmûködésre törekszik. A szervezet szóvívôje ezt akkor mondta, amikor Dánia javaslatára az Unió környezetvédelmi megbeszélésre hívta a jelölt országok képviselôit. Emellett a Greenpeace keményebb fellépésre buzdította az Európai Uniót, szerintük már 2010-re a megújuló forrásokból kellene fedezni az energiaellátás tizedét. Kripner Veronika (European Voice 2002. 30. sz.)


Nemzetközi együttmûködés Margot Wallström véleménye szerint elégedett lehet az EU a johannesburgi értekezlettel. A kevés remény ellenére értékelhetô eredményekkel tértek vissza. Jó irányban folytatódott a riói konferencia által megkezdett párbeszéd. Míg a dél-amerikai csúcson több egyezmény is született (biodiverzitás, klímaváltozás), most nem kötöttek megállapodásokat. Ennek ellenére jóval közelebb kerültek a programok gyakorlati megvalósításához. Figyelembe kell venni, hogy a mai világ sokban eltér a tíz évvel elôttitôl. Akkor az optimizmus hatotta át a tanácskozást, amit a világ rendjének pozitív változásai befolyásoltak (például a hidegháború vége, a Szovjetunió felbomlása, a kelet-európai országok átalakulása, az USA gazdasági válságából való kilábalása, az ázsiai országok megerôsödése). Azok az európai országok, ahol a „zöld pártok” egyre nagyobb befolyással bírtak, nagy ambíciókkal érkeztek Rióba. Most, 2002-ben, azonban a terrorizmustól és a globalizációtól való félelem más megvilágításba helyezte a tanácskozást. Az EU három fontos kérdést akart megvitatni: a szegénység csökkentése, az életminôség javítása a fenntartható fogyasztás és termelés megalapozásával, valamint a globalizáció eredményeinek egyenlô elosztása. A legutolsó azért fontos, mert a rosszul értelmezett globalizáció csak bizonyos országoknak hoz fejlôdést. A többi államot így negatív környezeti és társadalmi hatások érik. A nemzetközi együttmûködésnek nagyon fontos szerepe van az értekezleten megszavazott célkitûzések elérésében: • A legnagyobb szegénységben élôk megsegítése, számuk felére csökkentése 2015-re. • A Föld lakosságának felét, azaz 3 milliárd embert érintô rossz higiéniai körülmények lényeges javítása legalább 50%-kal, 2015-ig. 29


KITEKINTÉS • Az emberi egészséget és a környezetet károsító vegyszerek gyártásának és használatának minimalizálása 2020-ra. • A halállomány csökkenésének megállítása és fenntartható szintre hozása 2015-ig. • A fenntartható fejlôdés nemzeti stratégiáinak elkészítése 2005-ig. • A korábbi egyezménynek megfelelôen a biodiverzitás csökkenésének megállítása 2010-ig. A folyamat megfordítására javasolt idôpontot (2015) viszont több ország elfogadhatatlannak tartja. • A fenntartható fogyasztást és termelést megalapozó tízéves keretprogram indítása. Ez fegyelemre méltó jelentôs, mert ötven éven belül a Föld lakossága megnégyszerezôdik. Nem tudjuk majd ellátni magunkat, ha nem állítjuk meg a gazdasági növekedéssel járó környezeti rombolást. • A globalizált kereskedelemben nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a környezetbarát és bio-termékek forgalmazására, a fejlôdô országok támogatására és a nemzetközi együttmûködés megerôsítésére.

Energia és fenntartható fejlôdés Nagy csalódás volt, hogy a megújuló források használatának növelésérôl nem tudtak megegyezni. Az EU csatlakozott ahhoz az egyezményhez, amely segíteni kívánja a szegények energiához jutását. Megalakították az "Önkéntesek koalícióját" (amit a "megújulók OPEC"-jének is neveznek), és kötelezik magukat, hogy növelni fogják energiafelhasználásukban a megújuló erôforrásokat. A klímaváltozás tárgyalása eredményesebben zárult. Akik már aláírták a kiotói jegyzôkönyvet, megerôsítették, hogy minél hamarabb életbe léptetik, mások pedig csatlakozni kívántak az egyezményhez. Míg az USA továbbra sem írta alá a dokumentumot, Oroszország és Kanada ezt megtette.

30

Hogyan tovább EU? Wallström kifejtette, hogy a Millenniumi Csúcs, a dohai, a monterrey-i és johannesburgi találkozók egyértelmûvé tették, hogy az irány jó, a feladatok fontosak, már csak cselekedni kell, amit a kormányok, a gazdasági élet szereplôi és a civil szervezetek együttmûködése szavatol a jövôben. Mivel több anyagi forrást, szakértelmet hasznosíthatnak, így minden szinten elindulhatnak a programok. Következetesebb ellenôrzést és vezérelveket tartana jónak az Unió. Az ENSZ ellenben csak arra tett ígéretet, hogy a jövôben nagyobb hangsúlyt helyez az együttmûködésre, az oktatásra, a fejlesztésekre és a gyakorlatra. Az EU továbbra is fôszereplôként akar részt venni a környezetvédelmi tárgyalásokon, ahol szavuknak eddig is volt súlya. Sikerült a „riói állóvizet” megmozdítani. A 2003-as tavaszi európai tanácskozás egyik témája a fenntartható fejlôdés uniós stratégiája lesz. A johannesburgi tárgyalások is mutatják, hogy szükséges az Unió mezôgazdasági és halászati politikájának megreformálása. Az Európai Unió össznemzeti termékének (GDP) 0.39%-át kívánja a fejlôdô országok megsegítésére fordítani. Rasmussen, dán miniszterelnök a végrehajtás fontosságát emelte ki. A '90-es évek a „mega-találkozók” évtizede volt, a következô tíz év ellenben a cselekvés évtizede legyen, tette hozzá. (http://www.europa.eu.int/comm/environment/wssd/index_en.html) Kofi Annan, az ENSZ fôtitkára üdvözölte a kormányok együttmûködési hajlandóságát, így lehetôvé válik a világ területei között fennálló különbségek csökkenése. Hasznosnak tartja a civil szféra és a gazdaság összefogását is. A johannesburgi értekezlet zárásaként a következôket mondta: "Ki kell mennünk, és cselekedni kell. Ez a vége. Ez a kezdet." (http://www.johannesburgsummit.org/html /whats_new/feature_story39.htm)



KITEKINTÉS Summary In spite of lacking definite agreements, the Johannesburg Summit has achieved results. The European Union, as protector of Third World is ready to rise supports for the poor countries near to 22 thousand millions, until 2006. In exchange for it, the EU demands responsible governing and establishing strong democracy in these countries. It is also a good result, that Russia and Canada signed the Kioto Agreement (USA even did not). In this Summit participant countries envisaged the following aims: 1. Decreasing the number of poorest people by half until 2015. 2. Improving hygiene by fifty percent at the half of people of the Earth. 3. Decreasing production of chemicals damaging the environment and health of mankind. 4. Bringing to stop decreasing the number of fishes until 2015. 5. Working out national strategies for sustainable development until 2005. 6. Bringing to stop decreasing biodiversity until 2010. 7. Starting a ten-year frame-programme establishing sustainable consummation and production. 8. Getting greater part for bio-products, supports of developing countries and cooperation of nations in the globalized world trade. Kripner Veronika OmgK

DÖRÖMBÖLNEK a k a p u n Szomorú képet festett a FAO legutóbbi, 2001-ben tartott kongresszusa a világélelmezés helyzetérôl, különös tekintettel az éhezôkre. A jelentés ugyan az éhezôk számának csökkenését mutatja, de a csökkenés üteme lelassult. És következzen a lehangoló adat: 815 millió ember éhezik, illetve alultáplált Földünkön. A 815 millióból 777 millió kerül ki a fejlôdô országokból. (Maga az elnevezés is álságos; nyugodtan nevezzük nevén ezeket az országokat, melyek szegény országok akkor is, ha ásványkincseik adott esetben nem a szegénységre predesztinálnák ôket.) 27 millió az úgynevezett átmeneti országokban éhezôk száma és 11 millió éhezô, illetve alultáplált a fejlett ipari országokban rontja a világstatisztikát. 1992-tôl 1999-ig a krónikusan alultáplált emberek száma a fejlôdô világban körülbe-


lül 40 milliót tett ki, de a csökkenés üteme a korábbi évi 8 millióról 6 millióra csökkent. Vagyis minden igyekezet ellenére sem sikerült elérni azt a haladást, amit a Világélelmezési Találkozó 1996-ban tûzött ki, hogy 2015-re az éhezôk és alultápláltak száma megfelezôdjön. Ennek elérése érdekében, évente 22 millióval kellene csökkennie átlagosan azon emberek számának, akiknek fô problémájuk, hogy naponta egyszer sem laknak jól. Ha ez az arány tartható volna, akkor is több, mint 60 évre lenne szükség, hogy senki ne éhezzen Földünkön. Ha egy országról kiderül, hogy élelmiszerellátási gondjai vannak, azt jelenti, hogy lakosságának 5%-a éhezik, vagy alultáplált. Az éhezés visszaszorítására számtalan próbálkozás történt. A két extrém példát Kína és a Kongói Köztársaság adja. Kína óriási

31


KITEKINTÉS gazdasági növekedést valósított meg a kilencvenes években. Ennek folytán az alultáplált emberek száma a fél kontinensnyi országban az elmúlt 10-12 évben 76 millióval csökkent. Ennek ellenére India után még mindig Kína az az ország, ahol a legmagasabb az alultápláltak száma. (Bár gyakran az az érzésünk, hogy még mindig keveset tudunk a kínai gazdasági csodáról.) A Kongói Köztársaság természeti erôforrásokban gazdag ország, ennek ellenére 1992. és 1999. között évi 35%-ról 64%-ra, majd’ a duplájára nôtt az éhezôk száma.

Háborúk és természeti katasztrófák Afganisztán, Kongó, Irak, a Koreai Köztársaság szolgáltat elô példát arra, hogy a polgárháborúk és háborús konfliktusok milyen tragikus módon növelik az éhezôk számát. A FAO felmérése szerint az éhínség nem csupán a válságok következménye, maga az élelmiszerellátás drasztikus romlása is képes elôidézni instabilitást, szülhet erôszakot. Ennek ellenkezôje is igaz, az éhezés visszaszorítása közvetlenül is megelôzheti a konfliktusokat és az erôszakot. Aszályok áradások, földrengések esetei bizonyítják, hogy a természeti katasztrófák a leggyakrabban azokat a szegény országokat sújtják következményeikben, amelyek éppen helyzetüknél fogva felkészülni sem tudnak a természeti katasztrófákra, és azoknak következményein sem képesek úrrá lenni. 1999. októberétôl 2001. júniusáig 22 országot sújtott aszály, 17 szenvedett el áradásokat és hurrikánt, 14 országot dúlt fel belviszály, vagy háború, 2 országot sújtott földrengés és 3 szenvedett a rendkívüli hideg miatt… A klímaváltozással kapcsolatos kutatások azt igazolják, hogy Földünkön mind gyakoribb lesz az aszály és az áradás. A Föld valamennyi országának alapvetô érdeke fûzôdik a globális felmelegedés lassításához. (Még az Amerikai Egyesült Államoknak is, amely mindeddig nem írta alá Kiotói Jegyzôkönyvet!)

32

AIDS betegség, HIV fertôzöttek 2001. végéig, becsült adat szerint Földünkön mintegy 40 millió ember volt HIV fertôzött, illetve szenvedett AIDS-ben. 95%-uk a fejlôdô országokból került ki. A Szaharáról délre fekvô országok a leginkább fertôzöttek, ezekben az országokban él a betegségben szenvedôknek csaknem a háromnegyede, 28,1 millió ember. Ugyancsak a FAO becslése szerint Afrika 25, AIDS-tôl leginkább sújtott országában 7 millió mezôgazdasági munkás halt meg ebben a borzalmas betegségben, 1985. óta. Az elkövetkezô 20 évben újabb 16 millió AIDS-es elhalálozás várható. Az AIDS többnyire a legproduktívabb férfikorban sújtja az áldozatot, vagyis azok az életerejük teljében levô férfiak és nôk halnak meg, akiknek munkáját a legnehezebb pótolni. Ha a képzett munkaerô elpusztul, velük pusztulnak a mezôgazdasági szakismeretek, a termelési tapasztalatok. A gyerekeket idô elôtt veszik ki az iskolából a családfô elhalálozása miatt, hogy a földeken dolgozzanak, így egyszerre esnek ki az iskolai oktatásból és nélkülözik az apai, anyai nevelést. A szegénység elmélyül, a háztartások tönkremennek. E betegség és következményei messze túlmutatnak az egészségügyi problémán. A társadalom mégsem tehetetlen. Élelmiszerellátási, gondozási, mezôgazdasági és fejlesztési stratégia szükséges annak érdekében, hogy a bajokon úrrá tudjunk lenni. Vannak pozitív példák is. Ugandában, a 90-es években a lakosság 15 százaléka volt HIV fertôzött. 10 évvel késôbb felére csökkent a HIV fertôzöttek száma. Hasonlóképpen Thaiföldön, becsült adatok szerint 0,9 millió ember volt fertôzött 2000-ben, míg 1999-ben ugyanez a szám még 1,4 millió volt.

Biztonságos ivóvíz és higiénia Némi fejlôdés tapasztalható a tiszta ivóvízzel és ezzel összefüggésben a higiéniás viszonyok javításával kapcsolatban, de még mindig igen sok a tennivaló. Mintegy 1,1 milliárd ember, a Föld lakosságának több, mint 1/6-a nem jut egészséges ivóvízhez. Évente 3 millió haláleset írható az egészséges ivó-



KITEKINTÉS víz hiányának számlájára. A halál hasmenés és kóros kiszáradás miatt következik be. (Végsô esetben életmentô lehet az esôvíz összegyûjtése, megfelelô kezelése, valamint kutak fúrása.) Mindent egybevetve, az éhínség leküzdésének lassulása számos okra vezethetô vissza. Gyakran az érintett országoknak nincs megfelelô és következetes mezôgazdasági politikája, elhanyagolják a vidékfejlesztést olyan országok, ahol a lakosság 70 százaléka vidéken él. Noha a lakosság ettôl az ágazattól és az élelmiszerellátástól függ, s egyben kenyérkeresô foglalkozásuk is a földhöz köti ôket. Szomorú tény, hogy gyakran éppen az érintett országok vonakodnak megtenni a szükséges lépéseket, annak ellenére, hogy a legutóbbi Világélelmezési Találkozón kötelezettséget vállaltak. A kis farmok termelékenységét viszonylag egyszerû technológiai változtatásokkal növelni lehetne, ezzel javítani az élelmiszer ellátást és csökkenteni a szegénységet. A FAO változatlanul vallja, hogy 2015-re el lehetne érni az alultápláltság 50 százalékos csökkenését, ha az érintett országok és a fejlett országok egyaránt megtennék a tôlük telhetôt. Ezeket az erôfeszítéseket ott és akkor kell megtenni, amikor arra a legnagyobb szükség van. A háború, a korrupció, a külsô partnerek mulasztása a fogadó és a segítô országokban egyaránt hátráltatja az éhínség elleni küzdelmet. 2002. június 10–13. között Rómában tartották a Világélelmezési Találkozót.

Következmények A világ valamennyi fejlett országa komoly erôfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a határait megóvja az illegális bevándorlók ellen. A határ ôrizete sokba kerül. Maga az Európai Unió is nagy súlyt fektet külsô határai védelmére. Amennyiben belátható idôn belül megvalósul csatlakozásunk az Európai Unióhoz, mi alkotjuk majd az Unió külsô határszakaszának egy részét. Ezzel együtt óhatatlanul „szûrô ország” leszünk, amelynek egyik feladata az Unió külsô határainak védelme. A határ ôrizete igen nagy anyagi terheket ró az országra. (Minden bizonnyal hozzájárul az Unió is ezekhez a költségekhez, éppen a maga érdekében is.) Úgy tûnik, miközben az éhezés visszaszorítása egyaránt érdeke a fejlôdô országoknak és a fejletteknek, erôfeszítések történnek, de a tényleges átütô eredmények még váratnak magukra. Amerika, az Európai Unió és a többi fejlett ország gyakran túltermelési válsággal küzd, a fejlôdô országokban pedig sok helyütt éheznek az emberek. Az éhezôk ugyanakkor mindent elkövetnek, hogy jobb körülmények közé kerüljenek, így a határôrizet egyre többe fog kerülni. Túl a humanitárius meggondolásokon, ha igazi áttörést nem sikerül elérni az éhezés leküzdésében, beláthatatlan következményekkel kell számolnia a fejlett világnak. Lehet, hogy költségtakarékosabb lenne egy igazi, hatékony összefogás az éhínség leküzdésében, mint megvárni az éhezô tömegek lázadását.

Summary As a matter of fact not enough progress has been made to achieve halving the number of undernourished by 2015. The fight against hunger should therefore be the first and vital step of all development efforts. There are many reasons for the slow progress in the fight against hunger. Too often countries do not give sufficient priority to agricultural policy, neglecting nural areas and economies despite tha fact that around 70 percent of the poor live in the rural areas of developing countries. Whether the developed countries do their best to solve that problem? Tamás Enikô


33


FÓRUM

ÉLETMINÔSÉG – túl a tányér peremén ajon mire gondol az ember, amikor grillcsirkét eszik? Pontosabban: milyen állat képe jelenik meg az ember "lelki szeme" elôtt, amikor eldönti magában, hogy csirkét fog ebédelni? Nyilván egy zöld füvön szaladgáló, gilisztákat kapirgáló, egészséges, dús tollazatú aprójószág. Olyan, amilyet a nagymama kertjében lehetett látni. Amire az volt mondható, hogy jól érzi magát a bôrében, és ha úgy döntöttek, hogy az asztalra kerül, hát akkor bizony szaladgálni kellett utána, mert igen gyorsan futott. Könnyen felejtô ember az, aki már a saját szemével látott csirkegyárat belülrôl, és mégis jóízûen tud csirkét enni. Most nem a feldolgozás, kopasztás, belezés, darabolás végtelenített futószalagokon folyó, mennyiségében kiábrándító, monoton mechanisztikusságára gondolok, mert az egyenesen következik abból a társadalmi létformából, amit ma élünk. Arról szeretnék gondolkodni inkább, hogyan élnek ezek az állatok, amíg meg nem halnak? Vajon ebbôl a fejlettnek nevezett létformából kell-e következnie annak is, hogy a nagyüzemi állattenyésztés produktumai jószerivel már csak távoli formájukban hasonlítanak azokra az állatokra, amelyeket a tankönyvekbôl ismerünk? Végsô soron "élnek-e" ezek az állatok egyáltalán, a szó minôségi értelmében, amikor öröklött biológiai képességeik töredékét sem használhatják? egfôképpen azért, mert valódi és átvitt értelemben sincs rá terük. Nincs hol és nincs miért mozogniuk. A táp ott van elôttük, egyéb ingerek pedig jóformán nincsenek. Csak a többi azonos sorsú állat, ami fizikailag lehetetlenné teszi a szeparálódást, az állatoknál is ösztönös személyes távolság megtartását. A zsúfoltság számos abnormális viselkedést indukál, kezdve a

V

L

34

csirkék tollcsipkedésétôl a sertések farokrágásáig, és ezek sokszor a kannibalizmusig fajulnak. A környezet ingerszegénysége pedig gyakran odáig megy, hogy az elôírásszerûen egy szinten tartott teremhômérsékleten az állatok még a hôérzékelô képességüket sem használhatják ki. Deprivált, eltorzult viselkedésû, sok szempontból idegbeteggé tett állatok nagyüzemi tenyésztése történik tehát, és errôl, mint fogyasztók igyekszünk nem tudomást venni. Megfordítva, és a fogyasztás szemszögébôl ítélve akár azt a kérdést is feltehetjük: vajon hús-e egyáltalán, amit a húsboltban veszünk? Tényleg olyan állatok húsát akarjuk-e megenni, amelyek a kis helyigényû, zsúfolt tartás és a vágósúly mihamarábbi elérése miatt lényegében egész életük során alig használták (ezt a húsként eladott) izomzatukat? Vagy mi van a tojásban, ha már a preventív célból túldozírozott antibiotikum is átkerül bele a hozamfokozó tápokkal etetett tojótyúkokból? És meddig tej a tej, ha az összetevôket úgy állítgatják benne, mint a hôfokot a melegvízcsapon? vidéken élô emberek többsége szereti otthon nevelt háziállatait, azokat is, amelyeket késôbb elfogyaszt. Az egyedi igényeikre odafigyelve gondozza ôket, a viselkedésükbôl látja, hogy mire van szükségük, és ügyel arra, hogy jól érezzék magukat, ameddig élnek. Bizonyos értelemben társak és nincs megkérdôjelezve az, hogy a súlygyarapodáson kívül más élettevékenységhez is joguk van-e. Az állattenyésztô ember már évezredekkel ezelôtt felismerte, hogy háziállatainak jóléte, minél teljesebb léte az ô céljait és érdekeit is szolgáló termelési potenciál, ami az állatok egészségében és termelékenységében egyaránt megjelenik. Ezért úgy alakította tartástechnológiáit,

A



FÓRUM hogy a minimálisan szükséges szinten túl ne kelljen korlátoznia az állatok biológiai képességeinek kiélését. Szeretünk tiszta tányérból enni. De az sem mindegy, mit teszünk bele. Nem csak az erkölcsi normáink, a humánum, de a magunk életminôsége iránti igényesség kérdése is, hogy hogyan történik azoknak a haszonállatoknak a tartása, nevelése, melyeknek húsa és egyéb termékei a tányérunkra kerülnek. Az állatokkal való emberséges bánásmód, a természetestôl nem túlzottan eltávolodott tartáskörülmények az élelmiszerminôség kérdésén keresztül saját

egészségünk megóvását is szolgálják. Magyarországon a brojler csirke nevelés intenzitása nem éri el a fejlett Nyugatét. Mondhatjuk, hogy szerencsénkre, mert itt nálunk a fajtaválaszték is gazdagabb és a természetes körülmények között tartott csirke ára is magasabb a piacon, mi több húsa is jobb. Az élet (magukhoz mért) minôségére való jogukat tekintve velünk egyenrangúnak kell tartsuk a haszonállatainkat, mert a velük való tevékenységünknek nem az a célja, hogy az életüket korlátozzuk, hanem csupán az életidejüket.

Summary Life-quality of people depends on what they are eating. The meat coming from a ”chicken-factory” is not the same food, that we think as ”real” meat. If we want healthy and quality food products, we have to deal much more with the welfare of our animals. Rising the life quality of animals will give a positive influence on the quality of our own life.

Székely Sándor


35


Tájékoztató az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYÉRÔL Könyvtárunk a magyar agrárágazat gazdag EU-információs gyûjteményével várja tisztelt olvasóit:

hétfôn, szerdán, csütörtökön és pénteken: de. 9 h-tól du. 16.30-ig; kedden: de. 9 h-tól este 19 h-ig. Tel.: 489-4900, tel./fax: 489-4939 augusztusi nyitva tartás: csütörtökönként 9–16.30-ig A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1000 könyv- és 50-féle folyóiratállomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. A könyv- és folyóiratállomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának printelése, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. Megjelenik elektronikus formában negyedévente. Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség van. A mágneslemezen megjelenô bibliográfia éves elôfizetési díja: 2000 Ft (+ ÁFA és postaköltség).

NAPI SZEMLE Tallózás 65 napi- és hetilapból a mezôgazdasági témakörben megjelent cikkekbôl. Megjelenik naponta. Éves elôfizetési díja: 52 500 Ft (+ ÁFA). A fenti kiadványokat megrendelheti a kiadónál: ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. 1253 Budapest 13, Pf. 15. Telefon: 489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532


KÖZLÖNY


MELLÉKLET


37


KÖZLÖNY Az Official Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának júliusban és augusztusban megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozási tárgyalásokra való felkészülésben, a csatlakozásig tartó átmeneti idôszakban érinthetik.

Zöldség-gyümölcs A Bizottság 1283/2002 (EK) számú, 2002. július 15-i RENDELETE rögzíti a termelôknek kifizethetô minimum árat aszalt szilvára és terméksegélyt szilvára a 2002/2003-as piaci évre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L187, 2002. július 16. 13. oldal A Bizottság 1284/2002 (EK) számú, 2002. július 15-i RENDELETE a héjas dió piaci szabványáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L187, 2002. július 16. 14. oldal A Bizottság 2002/66/EK, 2002. július 16-i Irányelve módosítja a 76/895/EK, 86/362/EK, 86/363/EK és 90/642/EK IRÁNYELVEK mellékleteit a növényvédô szer maradék maximális szintjének rögzítésérôl gabonafélékben, állati eredetû élelmiszerekben és bizonyos növényi eredetû termékekben, beleértve a gyümölcs- és zöldségféléket (1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L192, 2002. július 20. 47. oldal A Bizottság 1426/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 2-i RENDELETE módosítja a 449/2001 (EK) számú RENDELETET részletesen szabályozva a 2201/96 Tanácsi Rendelet bevezetését a támogatási rendszerrôl a feldolgozott gyümölcs- zöldségfélékre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L206, 2002. augusztus 3. 4. oldal 38

A Bizottság 1427/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 2-i Rendelete módosítja a 1555/96 (EK) számú Rendeletet a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó kiegészítô vámokról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L206, 2002. augusztus 3. 6. oldal A Bizottság 1435/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 6-i Rendelete rögzíti a 2002/02 piaci évekre a tároló ügynökségek részére a felvásárlási árat nem feldolgozott mazsolára és szárított fügére. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L211, 2002. augusztus 7. 3. oldal A Bizottság 1436/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 6-i RENDELETE rögzíti a termelôknek kifizethetô minimumárat nem feldolgozott fügére és a termelési támogatást szárított fügére a 2002/03 piaci évekre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L211, 2002. augusztus 7. 4. oldal A Bizottság 1437/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 6-i Rendelete lefektet ideiglenes intézkedéseket a 1961/2001 (EK) számú Rendeletben lehetôvé tett engedély alkalmazások megnevezésére, amely Rendelet részletesen szabályozza a Tanács 2200/96 (EK) számú Rendeletének bevezetését a gyümölcszöldség export visszatérítésre vonatkozóan. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L211, 2002. augusztus 7. 5. oldal



KÖZLÖNY A Bizottság 1461/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 9-i RENDELETE rögzíti a Közösség banánimport mennyiségét 2002 negyedik negyedévre a vámkvóta alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L215, 2002. augusztus 10. 5. oldal

Cukoripar A Bizottság 1440/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 7-i RENDELETE felülvizsgálja a B termelési lefölözés maximális mennyiségét és módosítja a minimum árat a B cukorrépára cukor ágazatban a 2002/03 piaci évekre Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L212, 2002. augusztus 8. 3. oldal

Gabonafélék A Bizottság 1322/2002 (EK) számú, 2002. július 22-i Rendelete módosítja a 1162/95 (EK) számú Rendeletet, amely speciális és részletes szabályokat ír elô a gabonafélék és rizs import és export rendszere alkalmazására. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L194, 2002. július 23. 23. oldal A Bizottság 1323/2002 (EK) számú, 2002. július 22-i Rendelete felmentést ad a 800/1999 (EK) számú Rendelet hatálya alól harmadik országba (kivéve Magyarország) exportált gabona termékekre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L194, 2002. július 23. 24. oldal A Bizottság 1124/2002 (EK) számú, 2002. július 22-i Rendelete módosítja a 1163/2002 (EK) számú Rendeletet, amely módosítja a 1163/2002 (EK) számú Rendeletet az exportvisszatérítés kifizetésekre gabona termékekre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L194, 2002. július 23. 26. oldal A Bizottság 1401/2002 (EK) számú, 2002. július 31-i Rendelete részletes szabályokat fektet le a legfejletlenebb ál-


lamokból 2002/03-tól 2008/09 piaci évek alatt importált rizs vámkvóta nyitásáról és adminisztrációjáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L203, 2002. augusztus 1. 42. oldal A Bizottság 1447/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 8-i Rendelete részletesen szabályozza a Tanács 1408/2002 (EK) számú Rendeletét a Magyarországból származó gabona termékek vámkvóta koncessziókra vonatkozóan. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L213, 2002. augusztus 9. 8. oldal

Állattenyésztés, állati termékek A Bizottság 1304/2002 (EK) számú, 2002. július 18-i Rendelete korrigálja a 1116/2002 (EK) számú Rendeletet, meghatározza a 2002 júniusra az import engedélyek kiterjesztését bizonyos sertéshús termékekre a Közösség és Lengyel Köztársaság, Magyar Köztársaság, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Bulgária és Románia között megkötött egyezményekben foglalt rezsimek alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L191, 2002. július 19. 11. oldal A Bizottság 1321/2002 (EK) számú, 2002. július 22-i Rendelete módosítja a 1538/91 (EK) számú Rendeletet részletesen szabályozva a 1906/90 (EK) számú Tanácsi Rendeletet a bizonyos baromfihúsok kereskedelmi szabványáról Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L194, 2002. július 23. 17. oldal 2002/613/EC A Bizottság 2002. július 19-i Határozata lefekteti a házi sertés fajták sperma importja feltételeit (C(2002) 2676 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L196, 2002. július 25. 45. oldal 2002/614/EC A Bizottság 2002. július 22.-i Határozata módosítja a 97/467/EK

39


KÖZLÖNY Határozatot Szlovákiára a nyúlhúsra (C(2002) 2730 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L196, 2002. július 25. 58. oldal A Bizottság 1429/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 2-i Rendelete részletes szabályokat fektet le a 1151/2002, 1362/2002 és 1361/2002 (EK) számú Rendeletekben elôírt marha és borjúhús vámkvóta alkalmazásra Észtországra, Lettországra és Litvániára. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L206, 2002. augusztus 3. 9. oldal 2002/637/EC A Bizottság 2002. július 31.-i Határozata módosítja a 92/452/EGK Határozatot a tagországokba harmadik országból exportált szarvasmarha embrió gyûjtô és embrió termék gyüjtô központok listájáról (C(2002) 2888 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L206, 2002. augusztus 3. 29. oldal 2002/645/EC A Bizottság 2002. július 31-i a tagországokba harmadik országból exportálásra elfogadott háziasított szarvasmarha félék spermájának gyûjtô központjai listájáról szóló 93/693/EK Határozat módosításáról (C(2002) 2887 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L211, 2002. augusztus 7. 21. oldal A Bizottság 1449/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 8-i RENDELETE az import engedélyek kiadásról magas minôségû friss, elôhûtött, vagy mélyhûtött marha és borjúhúsra. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L213, 2002. augusztus 9. 14. oldal

Tejtermékek A Bizottság 1333/2002 (EK) számú, 2002. július 23-i Rendelete felmentést 40

ad a 2535/2001 (EK) számú Rendelet hatálya alól, amely részletes szabályokat hoz a 1255/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet alkalmazására az import rendelkezésekben és kvóta nyitásában a tej és tejtermékekre Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L195, 2002. július 24. 17. oldal A Bizottság 1368/2002 (EK) számú, 2002. július 26-i Rendelete módosítja a 174/1999 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza a 804/68 (EK) számú Tanácsi Rendeletet a tej és tejtermékek export engedélyérôl és export visszatérítésérôl Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L198, 2002. július 27. 33. oldal A Bizottság 1369/2002 (EK) számú, 2002. július 26-i RENDELETE felmentést ad a 1255/1999 (EK) számú a tej és tejtermékek piaci szabályozásáról szóló TANÁCSI RENDELET 31(10) cikkelye alól a megkülönböztetett visszatérítések esetében a beadási idô igazolásáról és a legalacsonyabb export visszatérítés alkalmazásáról tej és tejtermékekre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L198, 2002. július 27. 37. oldal A Bizottság 1471/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 13-i Rendelete módosítja a 2921/90 (EK) számú Rendeletet a fölözött tejbôl származó kazein és kazeinát termelés támogatásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L219, 2002. augusztus 14. 3. oldal A Bizottság 1472/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 13-i Rendelete módosítja a 174/1999 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza a 804/68 (EK) számú Tanácsi Rendeletet a tej és tejtermékek export engedélyérôl és export visszatérítésérôl Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L219, 2002. augusztus 14. 4. oldal



KÖZLÖNY Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 1252/2002 (EK) számú, 2002. július 11-i Rendelete a takarmányokban alkalmazott adalékanyagok ideiglenes engedélyezésérôl (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L183, 2002. július 12. 10. oldal 2002/578/EC A Bizottság 2002. július 10-i Határozata az élô szarvasmarha és sertés bizonyos harmadik országból történô importja állategészségügyi feltételeirôl és az állatorvosi igazolásról (C(2002) 2553 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1).. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L183, 2002. július 12. 62. oldal A 2002. július 15-én hozott 1282/2002 (EK) számú Bizottsági Rendelet módosítja a 92/65/EEK számú Tanácsi Rendelet mellékleteit, amely megállapítja az állategészségügyi követelményeket, amelyek a kereskedelemben és az állatoknak a közösségbe történô importálásakor szükségesek. A sperma, pete és az embrió nem tárgya ezeknek az állategészségügyi követelményeknek, amelyek külön Közösségi szabályok és a 90/425/EEK számú Határozat A(1) mellékletében találhatóak. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L187, 2002. július 16. 3. oldal 2002/593/EC A Bizottság 2002. július 19-i Határozata elvben elismeri a részletes vizsgálat alapján készült teljes dokumentációt a Spirodiclofenre és Dimoxystrobinra és felvételét a 91/414/EK Tanácsi Irányelvnek a növényvédô szerek piaci engedélyezésérôl I mellékletébe (C(2002) 2693 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L192, 2002. július 20. 60. oldal


Élelmiszer Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK 2002 június 10-i Irányelve az élelmiszer kiegészítôk törvényi harmonizációjáról a tagországok között. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L183, 2002. július 12. 51. oldal A Bizottság 2002/67/EK 2002. július 18-i Irányelve a kinin tartalmú élelmiszerek és koffein tartalmú élelmiszerek jelölésérôl (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L191, 2002. július 19. 5. oldal 2002/69/EK a Bizottság 2002. július 26-i Irányelve mintavételi módszerekrôl, a dioxinok hivatalos analitikai módszereirôl és az élelmiszerek PCB szerû dioxin meghatározásáról (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L209, 2002. augusztus 6. 5. oldal A Bizottság 2002/70/EK 2002. július 26-i Irányelve a dioxinok szintjének és a PCB szerû dioxin meghatározásáról (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L209, 2002. augusztus 6. 15. oldal

Halászat 2002/572/EC A Tanács 2001 december 17-i Határozata a kiegészítô jegyzôkönyv következményérôl lefektetve a hal és halászati kereskedelmi egyezményt az Európai Közösségek és tagországai, valamint a Lengyel Köztárság közötti csatlakozást megalapozó Európa Egyezmény alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L181, 2002. július 11. 14. oldal Kiegészítô Jegyzôkönyv, amely lefekteti a hal és halászati kereskedelmi egyezményt az Európai Közösségek és tagországai, valamint a Lengyel Köztárság közötti csatlakozást megalapozó Európa Egyezmény alapján.

41


KÖZLÖNY Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L181, 2002. július 11. 15. oldal

Méz

Kiegészítô Jegyzôkönyv, amely lefekteti a hal és halászati kereskedelmi egyezményt az Európai Közösségek és tagországai, valamint a Lengyel Köztárság közötti csatlakozást megalapozó Európa Egyezmény alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L181, 2002. július 11. 20. oldal

A 2002. július 5-i 1216/2002 (EK) számú Bizottsági Rendelet módosítja a 2300/97 (EK) számú Rendeletet, a mely részletesen szabályozza az 1221/97 (EK) számú Tanácsi Rendelet bevezetését, általános szabályokat fektet az intézkedések alkalmazásáról, hogy javítsa a méz értékesítését. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L177, 2002. július 6. 4. oldal

Bor

Dohány

A Bizottság 1342/2002 (EK) számú, 2000. július 24-i Rendelete módosítja a 1227/2000 (EK) számú Rendelet, amely részletesen szabályozza a 1493/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet a bor piaci szabályozásáról, speciálisan a termelési potenciálra. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L196, 2002. július 25. 23. oldal

A Bizottság 1301/2002 (EK) számú, 2002. július 18-i Rendelete meghatározza az érzékeny termelési területeket és/vagy csoportokat a magas minôségû fajtáknak a nyers dohány kvóta visszavásárlási program alkalmazásában való kivételezését a 2002. évi betakarításban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L191, 2002. július 19. 7. oldal

A Bizottság 1385/2002 (EK) számú, 2002. július 30-i RENDELETE korrigálja a 1270/2002 (EK) számú Rendeletet a pályázati kiírásról a 43/2000 EK eljárás alapján bor alkohol eladásáról új ipari felhasználásra. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L 201, 2002. július 31. 3. oldal 2002/650/EC A Bizottság 2002 június 28-i HATÁROZATA az Európai Közösségek és Ausztrália közötti egyezmény konklúziójáról a borkereskedelemben (C(2002) 2391 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1 Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L 213, 2002. augusztus 9. 43. oldal Egyezmény az Európai Közösségek és Ausztrália között a borkereskedelemrôl szóló egyezmény módosításáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L 213, 2002. augusztus 9. 44. oldal 42

Vetômag A Tanács 2002/54/EK 2002. június 13-i Irányelve a cukorrépa vetômag kereskedelemrôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L193, 2002. július 20. 12. oldal A Tanács 2002/55/EK 2002. június 13-i Irányelve a zöldségfélék vetômag kereskedelmérôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L193, 2002. július 20. 33. oldal A Tanács 2002/56/EK 2002. június 13-i Irányelve a vetôburgonya kereskedelemrôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L193, 2002. július 20. 60. oldal A Tanács 2002/57/EK 2002. június 13-i Irányelve a növényolaj és rostnövény vetômag kereskedelemrôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L193, 2002. július 20. 74. oldal



KÖZLÖNY A Tanács 2002/68/EK 2002. július 19-i Irányelve módosítja a 2002/57/EK Irányelvet a növényolaj és rostnövény vetômag kereskedelemrôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L195, 2002. július 24. 32. oldal

Egyéb A Bizottság 1241/2002 (EK) számú, 2002. július 10-i Rendelete kiegészíti a 2400/96 (EK) számú Rendelet mellékletét bizonyos nevek elfogadásával a földrajzi eredet és megjelölés regisztrálásban a 2081/92 (EK) számú a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi eredetvédelmérôl és megjelölésérôl szóló Rendelet alapján (Queso de Murcia al vino - Queso de Murcia). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L181, 2002. július 11. 4. oldal 2002/574/EC A Bizottság 2002. július 10-i Határozata, mely a 94/278/EK Határozat módosításával felsorolja azon fejlôdô országokat, ahonnan a Tagországok bizonyos, a 928118/EEK Tanácsi Direktíva alá esô termékek importját engedélyezhetik, tekintettel a tojás termékek, békacombok, csiga, medúza behozatalára (C(2002) 2555 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L181, 2002. július 11. 23. oldal A Bizottság 1251/2002 (EK) számú 2002. július 11-i Rendelete felmentést ad a 1915/83 (EK) számú Rendelet hatálya alól, bizonyos részletes bevezetési szabályokról a mezôgazdasági birtokok bevételének meghatározása céljából történô kifizetésekrôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L183, 2002. július 12. 9. oldal A Bizottság 1253/2002 (EK) számú, 2002. július 11-i RENDELETE módosítja a 800/1999 (EK) számú RENDELETET, amely speciális és részletes szabályokat 2002. 7. évfolyam 10. szám

ír elô a mezôgazdasági termékek export visszatérítési rendszere alkalmazására. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L183, 2002. július 12. 12. oldal A 2002. július 12-i 1272/2002 (EK) számú Bizottsági Rendelet módosítja a 827/68 (EEK) számú Tanácsi Rendelet mellékletében felsorolt bizonyos termékek kódját és megjelölését Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L184, 2002. július 13. 7. oldal A Bizottság 1285/2002 (EK) számú, 2002. július 15-i Rendelete kiegészíti a 2301/97 (EK) számú Rendelet mellékletét bizonyos nevek elfogadásával a földrajzi eredet és megjelölés regisztrálásban a 2082/92 (EK) számú a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi eredetvédelmérôl és megjelölésérôl szóló Rendelet alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L187, 2002. július 16. 21. oldal A Bizottság 1297/2002 (EK) számú, 2002. július 17-i RENDELETE bizonyos romlandó áruk vámértékének meghatározásához szolgáló egységes érték bevezetésérôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L189, 2002. július 18. 4. oldal A Tanács 2002/53/EK 2002 június 13-i Irányelve a mezôgazdasági növényfajták katalógusáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L193, 2002. július 20. 1. oldal A Tanács 1361/2002 (EK) számú, 2002. július 22-i RENDELETE bizonyos koncessziókról Közösségi vámkvóta formájában bizonyos mezôgazdasági termékekre és szabályozás autonóm és átmeneti intézkedésekre bizonyos mezôgazdasági koncessziókról a Litvániával kötött Európa Egyezmény alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L198, 2002. július 27. 1. oldal 43


KÖZLÖNY Tanács 1362/2002 (EK) számú, 2002. július 22-i RENDELETE bizonyos koncessziókról Közösségi vámkvóta formájában egyes mezôgazdasági termékekre és szabályozás- autonóm valamit átmeneti intézkedésekre bizonyos mezôgazdasági koncessziókról a Lettországgal kötött Európa Egyezmény alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L198, 2002. július 27. 13. oldal 2002/623/EC A Bizottság 2002. július 24-i Határozata megalapozza az irányelv megjegyzéseket az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK Irányelve II melléklet kiegészítésére és a Tanács fontolóra vett felszabadítását a genetikailag módosított organizmusok tekintetében és a Tanács 90/220/EGK Irányelve hatályon kívül helyezésére (C(2002) 2715 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L200, 2002. július 30. 22. oldal A Bizottság 1386/2002 (EK) számú, 2002. július 29-i RENDELETE részletesen szabályozza a 1164/94 (EK) számú Tanácsi Rendelet bevezetését az irányítási és ellenôrzési rendszer és támogatásra a kohéziós alapokból és a pénzügyi korrekció eljárásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L201, 2002. július 31. 5. oldal A TANÁCS 1408/2002 (EK) számú, 2002. július 29-i RENDELETE bizonyos koncessziókról Közösségi vámkvóta formájában bizonyos mezôgazdasági termékekre és szabályozás- autonóm valamint átmeneti intézkedésekre egyes mezôgazdasági koncessziókról a Magyarországgal kötött Európa Egyezmény alapján.

44

Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L205, 2002. augusztus 2. 9. oldal 2002/638/EC Bizottsági Határozat 2002. július 31-én az intézetek megalapításáról a támogatás menedzselésére a Romániában a csatlakozás elôtti idôszakban mint elôcsatlakozási intézkedések a mezôgazdaságban és vidékfejlesztésben. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L206, 2002. augusztus 3. 31. oldal A Bizottság 1446/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 8-i Rendelete a vámkvóta eltörlésérôl és nyitásáról Bulgáriából az Európai Közösségbe importált bizonyos feldolgozott mezôgazdasági termékekre és módosítja a 1477/2000 (EK) számú Rendeletet Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L213, 2002. augusztus 9. 3. oldal A Bizottság 1444/2002 (EK) számú 2002. július 24-i Rendelete módosítja a Bizottság 2000/115/EK Határozatát a mezôgazdasági birtokstruktúra felbecsülésérôl a tulajdonságok definíciói, a kivételek definíciói valamint a régiók és kerületek tekintetében. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L216, 2002. augusztus 12. 1. oldal

Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.eu.info.hu oldalon.


Mazsolázó Interjú... 5 Jobb bekerülni, mint kívül rekedni... 5

Recommend Documents