Jobb leszek történelemből 5. osztály megoldások Őskor: 1. Az őskori ember 1. jobban, erősebben, hatékonyabban tud fogni, markolni, több mozgáslehetőség. 2. b, c, d, e, - indoklás: arckoponya visszafejlődése, agykoponya méretének növekedése (az emberféle egyre értelmesebbé válik) 3. az öt érzékszerv egyformán fejlett, egyik sem kimagasló a többihez képest, de egyenként elmaradnak a különböző állatokétól (ahol az érzékszervek fejletsége igen differenciált) – magyarázat: eszközhasználat, társas életmód – hatékonyabb munkavégzés, védekezés, nincs már szükség kimagaslóan fejlett érzékszervekre. 4. b, c, fejlett metsző, agyarszerű szemfog, állcsont – zsákmányolt nyers hús, kemény magvak (héjak feltörése), nyers növényfélék; d, a, visszafejlődött szemfog állcsont, de jól fejlett rágófogak: szintén mindenevő, sült, párolt élelem (hús és növényfélék) 2. Kőkori technika 1. a - íj, nyíl – vadászat távolból; b – szakóca – vadászat, nyúzás, darabolás, csontok, maghéjak összezúzása; c – bronzbalta – vadászat, harc, fa, esetleg földmunkák; d – kőbalta - vadászat, harc, fa, esetleg földmunkák; 2. a – puska; b – kés, kalapács; c-d – acélfejsze/balta, láncfűrész esetleg ásó-kapa. 3. a – d – c; jellege miatt kilóg a sorból az a. Hatékonyságuk növekedése a nyersanyagban és a megmunkálásban rejlik. 3. Földművelés, falvak 1. vízemelő, fa/kő sarló, eke, kapa, ásóbot 2. öntözés, aratás, aratás, szántás, talajlazítás, talajlazítás 3. búza, árpa: ásóbot, majd eke, vízemelő, sarló sárgarépa, len, kender: ásóbot - esetleg kapa, vízemelő alma: esetleg vízemelő mogyoró: 4. fa, kő, gyanta/szurok, bőr, növényi rostok (pl. kender) növény, talaj és kőzetismeret, emelők fizikája, fa, bőr, növényi rost megmunkálása, ragasztástechnika. Összevetés: időben egyre differenciáltabb, bonyolultabb és egyre több ismeretet feltételező tevékenységek – technikai fejlődés
4. Művészet vagy varázslat Hol is rejtőzik a múlt? 5.
Források 1. tárgyi: szakóca, agyagfazék, sisak tárgyi/írásos: papír/papirusztekercs, agyagtáblák, könyv tárgyi/képi: könyvek (illusztrációi), filmszalagok, CD- lemez, merevlemez (e két utóbbi digitális forrás is!) 2. tárgyi: pl. Agamemnón maszk (67. o.), játékbaba (92. o.) írott: ezüstpénz (75. o.), cserépdarabkák (87. o.) képi: knósszoszi falfestmény (69. o.), váza (74. o.)
6.
Régészet 1. fém: nyílhegyek, szablya, övdíszek, pénzérmék, nyeregdísz, lószerszám, csanak, ruhadíszek csont: ember és ló csontváza, tűtartó, íjvégek 2. tárgyi: nyílhegyek, szablya, övdíszek, nyeregdísz, lószerszám, csanak, csontok, ruhadíszek, íjvégek - íratlanok írott: pénzérmék, tűtartó – feliratok miatt 3. terepbejárás, felső talajréteg eltávolítása, kibontás bontókésekkel, finombontás, tisztítás ecsettel, kefével – a tárgyak helyükön hagyása, rajzolás, fotózás, leletek kivétele és múzeumba szállítása. 4. lócsontváz: lovas fegyverek: harcos díszek, csanak: előkelő pénzérmék: zsákmányolt bezúzott koponya: harcban eshetett el tűtartó: avar de ez problémákat vet fel, mert női melléklet – harcos nő?
7. Időrend 1. napóra, homokóra, vízóra, mechanikus óra, digitális óra 2. 2008-ban, az egyszerűség kedvéért a mi napéveinkben számolva!! Róma: 753+2008=2761 görögök: 776+2008=2784 zsidók: 3761+2008=5769 arabok: 2008-622=1386 3. ?? 4. őskor: kb. 2 millió év ókor: kb. 3500 év középkor: 1016 év újkor: 422 év jelenkor: 2008-ban 94 év – gyorsuló élettempó – ok: technikai fejlődés, stb
Az ókori kelet 8. Topográfia 1. Mezopotámia, Kelet-Ázsia/Kína, Egyiptom, India 2. zöld-alföld, folyóvölgy, sárga/barna - sivatag, vagy az adott civilizáción kívül eső hely, kék – folyó, tenger vörös szaggatott vonal: államhatár, piros pötty: város, település, gúla: piramis trapéz: rézlelőhely, kocka: kőfejtő 3. Mezopotámia: két folyó között elterülő vidék = Folyóköz Kemet: a Nílus termékeny fekete iszapjával borított terület India: Indus folyó melléke 4. folyómellékek – öntözés – bő termés – nagy eltartóképesség – nagyszámú népesség – ehhez szükséges társadalmi, politikai, katonai szervezet 9. Időrend 1. Kr. e. 3000 Egyiptom létrejötte Kr. e. 2000 után, XVIII. sz.-ban – a Babiloni Birodalom megszületése Kr. e. 2. évezred közepe: északi népek (árják)Indiában Kr. e. XI – VIII. sz. állam/államok Kínában Kr. e. 1000 körül (X. sz.): Dávid uralkodása Izraelben Kr. e. III. sz. vége: Kína – az Első Császár birodalma 2. l. fentebb 3. Kr. e. 3000 Egyiptom létrejötte Kr. e. 2000 után, XVIII. sz.-ban – a Babiloni Birodalom megszületése Kr. e. 2. évezred közepe: északi népek (árják)Indiában Kr. e. XI – VIII. sz. állam/államok Kínában Kr. e. 1000 körül (X. sz.): Dávid uralkodása Izraelben Kr. e. III. sz. vége: Kína – az Első Császár birodalma 4. 10. Társadalom 1. földműves: 40., 41., 42., 45., 50., 55. o. építőmunkás: 47. o. katona: 37., 43., 46., 52. o. pásztor:40. o. írnok: 42., 43. o. király: 39., 42., 43., 44., 45., 46. o. 2. mindenütt a földművelő parasztság 3. Indiában: harcosok kasztjából, mert harcol, hódít, parancsol isteni származás: Egyiptom, Mezopotámia, Kína – magyarázat: a hatalom, és annak legitimálása.
4. a, földműves, pásztor, kézműves, bányász, építész, kereskedő (köznép) b, építőmérnök/építész, ács, téglavető, építőmunkás, festő (középréteg, köznép) c, földművest, , fonó-szövő kézműves esetleg földmunkás (köznép) d, földműves, földmunkás, fazekas (tea-edény!), hajóács, hajóasztalos, hajós, építész, építőmunkás, katona, fegyverkészítők (köznép, középréteg, katona, katonai vezetők) e, fémműves (bronzöntő), méhész, porcelánkészítő fazekas, bányász, selyemhernyó-tenyésztő, epertermesztő, fonó-szövő kézműves, kereskedő, írnok, matematikus (iránytű!), papírmerítő, írnok f. király, pap (bányász, kőfaragó, ács, építész, építőmunkás) (köznép, középréteg, vezető elit – a porcelán, selyem stb. felhasználói) 11. Gazdaság 1. földműves: 40-43., 45., o. – Egyiptom, 50. o. Kína, 55. o. Izrael pásztor: 40. o. Egyiptom kézműves – építőmunkás: 47. o . Egyiptom halász: 37. o. Mezopotámia (?), 40., 45. o. Egyiptom, pék: 44. o. Egyiptom borász: 45. o. Egyiptom hajós/kereskedő: 37. o. Mezopotámia, 40. o. Egyiptom, katona: 37. o. Mezopotámia, 43., 46. o. Egyiptom, 52. o. Kína írnok: 43. o. Egyiptom, 53. o. Mezopotámia (!) 2. A folyók, Indiában a monszun 3. ló (36.), szarvasmarha (41.), juh (36.), sertés (36., 52.), tyúk (52.) árpa, búza, (36., 40., 50.)datolya, füge, gránátalma, szőlő (40.), gyapot (48), tea, rizs (50.), virágok (42. o.) 4. példa: szolgálólány (44. o.): szolga – az ábrázolt személy szobrász/faragó kézműves – a szobor festő, festékkészítő – festett szobor fazekas – edény a kezében földműves, fonó, szövő – a szobor ruhája bányász, ötvös – a szobron ábrázolt ékszer fodrász – az alak frizurája kozmetikus – az alak kifestett szeme esetleg kereskedő – aki a szobrot piacon eladta
12. Életmód 1. tégla, a kör 360 fokra osztása, az óra 60 percre osztása, naptár, selyem, nyomtatás, papír, porcelán, lőpor, iránytű 2. búza v. árpalepény, főtt rizs, húsételek (szárnyas, kecske, juh, sertés, marha, hal), zöldségek, bor, víz stb. 3. Egyiptomban és Mezopotámiában közös: csillagászat – ok: földművelés – évszakok váltakozása, tájékozódás matematika – ok: építészet, földmérés, kereskedelem Egyiptomban: orvoslás – ok: halottkultusz – balzsamozás során szerzett ismeretek 4. Egyiptom, Mezopotámia, Izrael lapos tető, tégla/vályog – kevés csapadék, meleg szellős ruházat – meleg India: sátortetős vagy kúpos háztetők – sok csapadék, szellős ruházat - meleg Kína: melegebb ruházat – hűvösebb éghajlat Az ókori Görögország 13. Topográfia 1. sárga, barna – dombvidék, zöld – alföld, folyóvölgy, kék – víz (folyó, tenger), piros pötty – város, település 2. É-ról D-re haladva: Trója – akháj, Pergamon – akháj, Delphoi – akháj, Athén – ión, Olümpia – akháj, Spárta – dór, Milétosz – ión, Knósszosz – dór „közösen használt”: Olümpia, Delphoi 3. Balkán-félsziget, Kisázsia partvidéke, szigetvilág Krétával 4. a földrajzi tagoltság (domborzat + szigetvilág) miatt 14. Időrend 1. Xerxész – Kr. e. 480 + Kr. e. V. sz. Miltiádész - Kr. e. 490 + Kr. e. V. sz. Homérosz - Kr. e.800 körül Nagy Sándor - Kr. e.336 Periklész - Kr. e. V. sz. 2. időrendben: Kr. e.. 3-2. évezred - Kréta Kr. e. 2. évezred – görög „honfoglalás”, Kréta elfoglalása, Trója Kr. e. 1000 körül dór bevándorlás Kr. e. 776. az első Olümpia Kr. e. 490 - Marathón Kr. e.480. Thermopülai, Szalamisz Kr. e. 5. sz. Periklész kora Athénban Kr. e. 336-323. Nagy Sándor
3. időrendben: e – trójai háború a – akháj bevándorlás b- Marathón d – Periklész építkezései c – Nagy Sándor hódításai 4. hosszútól a rövid felé haladva: Kréta – Mükéné – városállamok – makedón birodalom Jelenség – folyamatos rövidülés; ok: gyorsuló fejlődés (technika, közlekedés, stb.) 15. Mitológia 1. istenek: Hermész, Zeusz, Apollón, Héra, Aphrodité emberek: Párisz, Heléna, Akhilleusz, Odüsszeusz városok: Delphoi, Trója 2. a – Posszeidón b – Hádész c – Hermész d – Athéné e – Héphaisztosz f – Aphrodité 3. Zeusz – haja, szakálla, trón, villám, stb.; Posszeidón - haja, szakálla, szigony; Hádész – háromfejű kutyájáról; Athéné – nő, fegyverzet; Árész – fegyverzet; Apollón – íj, nyíl, lant; stb. 4. Példa (forrás: Száray Miklós: Történelem I. Középiskolák, NTK, Bp., 2005., 68. o.)
16. Gazdaság 1. 66.o. – mezőgazdaság (gabona, szőlő, olajbogyó), pásztorkodás, hajózás, olajpréselés, borászat, fazekasság; 74-75.o.-baromfitartás, méhészkedés, kereskedelem, építészet, fazekasság, olaj és bortermelés, hajózás, hajóépítés, pénzverés, katonáskodás, oktatás, szobrászat, szövés-fonás, asztalosság, politizálás. 2. olajbogyó-termesztés, kőfaragás - ehhez szükséges fémeszközökhöz fémművesség, fazekasság – ehhez agyagbányászat, festékkészítés, állattenyésztés-pásztorkodás, kőbányászat, hajóács-és asztalos, hajózás, szekérkészítő-bognár, ruhákhoz len-kendertermesztés, szövés-fonás, ruhafestés, mezőgazdasági szerszámok készítése, stb. 3. kelet: folyammenti öntözéses gazdálkodás – Hellász: hegyvidéki mezőgazdaság; kelet: nagyrészt síkvidéki pásztorkodás – Hellász: hegyvidéki pásztorkodás – hasonlóság a tenyésztett állatoknál Kína: selyem – Hellász: nincs; Egyiptom, Mezopotámia: kézművesség import nyersanyagból – Hellász saját nyersanyag; fazekasság – minden esetben elterjedt, stb. 4. mindkettőnél: gyarmatvárosok a Földközi-tenger partvidékén, tengeri kereskedelem – ok: mindkét esetben a tenger közelsége, és túlnépesedés a gyenge eltartóképességű szállásterületen Elhelyezkedés: földrajzilag kiegészítik egymást + görög telepek a Feketetengeren, ahol nincsenek föníciaiak 17. Társadalom 1. hajózás: athéni lakosok – Spártában nincs fazekasság: athéni lakosok – Spártában körüllakók és helóták mezőgazdaság: athéni lakosok – Spártában körüllakók és helóták kereskedelem: athéni lakosok – Spártában körüllakók oktatás: athéni lakosok – Spártában polgárok katonáskodás: mindkét helyen a polgárok politizálás – mindkét helyen a polgárok 2. Athénban igen, Spártában nem – ok: a társadalmi szerkezet 3. a – helóták, b – athéni polgár, c – spártai polgár, d – körüllakó Spártában, e – athéni arisztokrata, f – athéni betelepült 4. Athén – Spárta – létezik polgárjog, Egyiptomban nincs Egyiptom – Spárta – kis létszámú elit + nagyszámú kiszolgáltatott köznép, Athénban arányosabb, kisebb mértékű kiszolgáltatottság Ok: a politikai rendszer
18. Életmód 1. ruha: több ruhadarab mint Egyiptomban, előkelők kevésbé ékszerezettek hajviselet: nincs paróka, változatosabb frizura, sokszor hosszabb haj szakáll: Hellászban van 2. 3. különbség: kevés kenyér, tejtermékek – sajtok, nincs sör és datolya, a bab, a borsó és a lencse újdonság, fontosabb az olaj hasonlóság: kecske és juhhús, hal, bor, zöldségek különbségek és hasonlóságok oka: természetrajzi adottságok (éghajlat, domborzat, földrajzi fekvés, vízrajz) 4. különbség: több a faszerkezet, a nyeregtetős házak (tetőcserép), kevesebb a vályog, több a kőház, a templomok stílusa, nincsenek piramisok hasonlóság: sok az oszlop, van márvány, épületdíszítő szobrok, festik a falakat, stb. V. Róma 19. Topográfia 1. 2. Félsziget – É-Itália - Pó síksága, Közép és D-Itália hegyvidék Szigetek 3. ?? Különbség: több különböző eredetű, kultúrájú népcsoport – következmény: háborúk 4. elhelyezkedés: D-Európa – hasonló éghajlat, de É-Itália hűvösebb szigetek: Hellász - sokkal több sziget domborzat: kiterjedt hegyvidék, de É-Itáliában nagy síkság folyók: Itáliában több és nagyobb vízhozamú folyók következmény: hasonló pásztorkodás, Itáliában kiterjedtebb földművelés, Hellászban jelentősebb a hajózás és a kereskedelem 20. Időrend 1. Romulus, Hannibál, Spartacus, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Szent Pál, Néró, Nagy Konstantin 2. Kr. e. 753 – Róma alapítása, Kr. e. 510 – Róma köztársaság, Kr. e. 3-2. sz. pun háborúk, Kr. e. 73. Spartacus, Kr. e. 44. – Caesar meggyilkolása, Kr. e. 27-Kr. u. 14. Augustus, 100 körül – a birodalom legnagyobb kiterjedése, 4. sz. - Nagy Konstantin – a kereszténység szabaddá válása, a birodalom kettéosztása, 5. sz. – hunok, 476 – a Nyugatrómai Birodalom bukása 3. Kr. e. 753-510 – királyság Kr. e. 510 – 1. sz. vége – köztársaság Kr. e. 1. sz. vége-Kr. u. 284. – korai császárság 284-476 – késői császárkor 4. Krétával Hellász története korábban: Kr. e. 3. évezred a görög honfoglalástól: párhuzamosságok a hellénizmus korában a görög történelem beleolvadt a rómaiba
21. Társadalom 1. patrícius, plebejus – l. 102. o. gladiátor – 111. o. szabad földbérlő – l. 138. o. barbár zsoldosok – l. 139. o. 2. 101. o. – patrícius – indok: a várost alapító latin pásztorok egyike 104. o . – előkelők (patríciusok, gazdag plebejusok) – ruházatuk alapján 111. o. – gladiátorok – arénában harcolnak, nézők: vegyes 126. o. – gazdag előkelő k – sokfogásos lakoma, drága ruházat 3. a – a köztársaság válsága, b – Róma alapítása, c – köztársaság eleje, d – köztársaság második fele- korai császárkor, e,f – késői császárkor 4. társadalmi differenciáltság – társadalmi küzdelmek – Athén: demokrácia Róma: arisztokratikus Köztársaság – Birodalom – a görög római jellegű társadalommá változik Különbségek végső okai: földrajzi különbségek, eltérő nemzetiségi helyzet 22. Gazdaság 1. plebejusok: földművelés, ipar, kereskedelem rabszolgák: földművelés, bányászat, evezés gályákon, városokban szolgáltatások (szakács, tanító, gladiátor, stb.) katonák: erdőirtás, út-és városépítés, stb. 2. pl. 119. o. – bányász, kőfaragó, építőmérnök, matematikus, stb 122. o. – tímár, bognár, ács, fazekas, földműves, pék, stb. 126. o. – földműves, szövő-fonó, kelmefestő, szabó, ötvös, fazekas, asztalos, stb. 3. földműves, borász, vadász, tímár, szűcs, kelmefestő, halász, favágó, kereskedő, üvegfújó, fazekas, bányász, ötvös, kereskedő, stb. 4. a, - önellátás, kisebbrészt kereskedelem b, - nagyobbrészt kereskedelem, kis részben önellátás ok: változások a társadalmi szerkezetben + hódítások 23. hadsereg 1. szervezettség, kiváló felszerelés – javaslat: átvenni ezeket 2. l. 117. o. + fegyvereken kívül szerszámok, edények, táborozási kellékek stb. 3. a római inkább a görög hoplitára hasonlít – előny: jobb védelem hátrány: nehézkesebb mozgás 4. Kr. e. 510 – Kr. u. 3. sz. – italikusok, görögök punok, európai és ázsiai népek 3. sz. után: támadó európai és ázsiai népek különbség: 1. szakasz – hódítás; ok: szűk élettér, cél: birodalom 2. szakasz - védekezés; ok: külső támadások, cél: önvédelem
24. Kereszténység 1. Jézus – Megváltó, Augustus – császár, Mária – Jézus anyja, József – Jézus nevelőapja, Pál – apostol, Péter – a főapostol, Néró, Nagy Konstantin – császárok 2. kislétszámú, de növekvő közösség prófétájuk Jézus, tanításuk a szeretet titokzatos szertartások – valami kenyér és vér áldozat egyistenhívők – nem fogadják el a császár isteni mivoltát veszélyesek? – talán - nem fogadják el a császár isteni mivoltát 3. másolandó dátumok: Jézus élete – Kr. u. 30-ig 1. sz.: első gyülekezetek 2. sz.: kereszténység az egész birodalomban 1-3. sz. keresztényüldözések 4. sz. a kereszténység szabaddá válik 4. különbség: a kereszténység nagyobb területen terjedt el ok: a római birodalom nagysága, kulturális kisugárzása, missziós tevékenység 25. Pannónia provincia A magyar nép őstörténete 26. Topográfia 1. l. TA. 9. o. 2. mocsaras erdőség: halász-vadász, gyűjtögető életmód erdős sztyeppe: állattartás, földművelés, vadászat, halászat – félnomád élet félsivatagos sztyeppe: állattartás, esetleg földművelés – nagyobb mértékű nomadizálás 3. Levédia: lakók – török népek környezet: tengermellék, ligetes sztyeppe, nagy folyók előnyök: nagyállattartásra alkalmas, erős birodalom veszély: nyílt terület, sok nép, erős birodalom Etelköz: lakók – török, szláv népek környezet: tengermellék, ligetes sztyeppe, nagy folyók előnyök: nagyállattartásra alkalmas, szabadon uralható veszély: nyílt terület, sok nép, erős birodalom közelsége Kárpát-medence: lakók – gyéren lakott, bolgárok, szlávok, avarok, magyarok Ny-on frankok környezet: nagyon változatos, hegyek dombok, síkságok, bővizű folyók, gazdag előnyök: gazdag, megélni alkalmas, szabadon uralható, könnyen védhető veszély: nagy birodalmak közelsége 4. Pannónia: Dunántúl, Franciao.: jelen helyén, Ménrót földje: Kaspi-tenger DK-i melléke, Perzsia: uo., Szittyaföld: Fekete-t. É-i melléke, Meotisz: Azovi-t.
27. Kronológia 1. Kr.e. 3000 k. uráli szétvándorlás Kr.e. 1000-500 finnugor szétvándorlás 9. sz. Levédiából Etelközbe vándorlás 9. sz. vége kalandozások a Kárpát-medencébe 895-900. az Árpád vezette honfoglalás 2. ?? 3. uráli kor: sokezer év finnugor kor: kb. kétezer év „fehér folt”: kb. 1600 év Levédia: kb. 100 év Etelköz: kb. 50 év Jelenség: a korszakok rövidülnek, ok: a változó társadalmi-politikai környezet 4. Kr. e. 3000 Egyiptom létrejötte Uráli szétvándorlás Kr. e.. 3-2. évezred - Kréta Kr. e. 2000 után, XVIII. sz.-ban – a Babiloni Birodalom Kr. e. 2. évezred közepe: északi népek (árják)Indiában Kr. e. 2. évezred – görög „honfoglalás”, Kréta elfoglalása, Trója Kr. e. XI – VIII. sz. állam/államok Kínában Kr. e. 1000 körül dór bevándorlás finnugor szétvándorlás Kr. e. 1000 körül (X. sz.): Dávid Izraelben Kr. e. 776. az első Olümpia „fehér folt” Kr. e. 490 - Marathón Kr. e.480. Thermopülai, Szalamisz Kr. e. 5. sz. Periklész kora Athénban Kr. e. 336-323. Nagy Sándor Kr. e. III. sz. vége: Kína – az Első Császár ----------------------------------------------------------------------------------------------------9. sz. Levédiából Etelközbe 9. sz. vége kalandozások a Kárpátmedencébe 895-900. az Árpád vezette honfoglalás
28. Életmód 1. A – veremház, B – jurták, C – honfoglalás kori lovas harcosok (Hunor és Magor) D – világfa a három világgal 2. A – folyómelléki település, földművelés, téli szállás B – legeltető vándorló állattartás, a sztyeppen C – lovas-nomád harcmodor, sztyeppei viselet D – világkép 3. pl. örök vándorok, földművelés + pásztorkodás, gazdagság, pompakedvelők, magasfokú szervezettség, kiváló harcosok, rossz szagúak, barbár kinézetűek, stb. kihagyás: semmi – lényeges a pontos informálás 5. pl. sztyeppei életmód – magasabb fokú egymásrautaltság 29. Honfoglalás 1. dátumok: 9. sz. vége kalandozások a Kárpát-medencébe 895-900. az Árpád vezette honfoglalás 900 – a Dunántúl és felvidék birtokbavétele, a honfoglalás vége 2. Bölcs Leó – bizánci – görög nyelvű Szvatopluk – morva – szláv nyelvű Árpád, Levente, Álmos – magyarok - magyar nyelvűek 3. félnomád életmód – letelepült életmód a sztyeppei bizonytalanságok miatt, a Kárpát-medence jobban védhető, gazdag a természeti és politikai környezet 4. pl. frankok: veszélyes barbár uralom Szvatopluk: kellemetlen vetélytárs, ellenség Bizánciak: változó szomszédság, kivárás 30. Projekt
