2013.09.09.
Master of Arts Management fejlődési szakaszai
Klasszikus Humán Modern Stratégiai
Klasszikus menedzsment elméletek - Taylor
2
Frederick Winslow Taylor (1856-1915) „A tudományos vezetés alapelvei és módszerei” - a vezetési tevékenység középpontjába a munkást állította, feladata a munkaerő felvétele és kiképzése. A vezetők feladata továbbá, hogy úgy szervezzék meg a munkát és a munkahelyet, hogy a lehető legmagasabb termelékenységet érjék el, ugyanolyan anyagi ráfordítások mellett. Célja: az olcsó, hatékony termelés és minden ennek rendel alá. Negatív hatások: unalmas munka, munkavállalói elégedetlenség, csökkenő morál, elidegenedés a munkától, növekvő fluktuáció és hiányzások, üzemi balesetek és egyre hevesebb szakszervezeti ellenállás. A nagy fluktuáció miatt romlik a termelékenység. Nem mozgósítja a munkavállalók ötleteit és kreatív energiáit. Dr. Juhász László
Klasszikus menedzsment elméletek – Fayol
3
Henri Fayol (1841-1925) Klasszikus menedzsment iskola megalapítója, ő fogalmazta először meg a szervezeti struktúra koncepcióját Hangsúlyozza a szervezési és irányítási tevékenység ésszerűsítését, de amíg Taylor elsősorban a munkahelyi szintű vezetéssel foglalkozott, addig Fayol a szervezetet mint egészet vizsgálta, a vállalat felsőszintű vezetési kérdéseivel foglalkozott. Vezetési funkciók (mit, mi a feladata): • Tervezés • Szervezés • Közvetlen irányítás ("parancsnoklás") • Koordináció • Ellenőrzés Vezetési elvek (hogyan – 14 elv): munkamegosztás, tekintély-felelősség, fegyelem, irányítás egysége, a részérdek alárendelése az általános érdeknek, a dolgozók bérezése, centralizáció, hierarchia, rend, méltányosság, a munkaerő-állomány stabilitása, kezdeményezés, a dolgozók egysége Dr. Juhász László
1
2013.09.09.
Klasszikus menedzsment elméletek – Weber
4
Max Weber (1864-1920) Bürokráciaelmélet megalapozója Közigazgatás XIX. században a korábbi formái elavultak • közigazgatási apparátus széleskörű elterjedése, • szilárd adórendszer kialakulása, • az állam növekvő kulturális és szociális kötelezettségei • állami tulajdonú közjavak problémája
Bürokratikus szervezet • munkamegosztás - hatáskör (szakképzettség) - funkciónalítás • hivatali hierarchia • technikai szabályok és normák • "aktaszerűség„
Hatékony bürokrácia • gépszerű munkamegosztás jellemzi • a beosztottakat a formális engedelmesség jellemzi (személytelenség)
Dr. Juhász László
Klasszikus menedzsment elméletek - Gilbreth
5
POSDCORB is an acronym created by Luther Gulick and Lyndall Urwick in their Papers on the Science of Administration (1937) Vezetési funkciók és ezekre kisebb - nagyobb hangsúlyt fektettek • Planning (Tervezés) • Organizing (Szervezés) • Staffing (Személyi Ügyek) • Directing (Utasítás) • Coordinating (Koordinálás) • Reporting (Információgyűjtés, Beszámoltatás) • Budgeting (Pénzügyi Tervek, Keretek Kialakítása)
Frank Bunker (1868-1924) és Lillian Bunker Gilbreth munkamódszerre koncentrált, a dolgozó ember mozdulatait (mikromozgásokat) tanulmányozták azzal a céllal, hogy növeljék a munkateljesítményt és ezzel párhuzamosan csökkentsék a dolgozó ember erőfeszítéseit. Egy folyamat kivitelezési ideje kizárólag az alkalmazott munkamódszerektől függ (azonos begyakorlottság, alkalmasság és teljesítményintenzitás esetén). Az emberi mozgásfolyamatokat 17 mozdulatelemre bontotta és therblig-eknek nevezte el. Dr. Juhász László
Magatartástudományi - emberi viszonyok – human iskolák
6
• George Elton Mayo (1880-1949) Kutatásai alapján a termelékenységre jelentősen hatnak - az emberek közötti kapcsolatok - pszichikus és szociális tényezők Kiemelt szerepet szán az embernek, akit pszichikai sajátosságok, társadalmi és kommunikációs igények, beilleszkedési és önmegvalósítási szükségletek jellemeznek. Hawthorne kísérleteket 1924-32, tekinthetjük a human relations mozgalmak, s egyáltalán a későbbi szervezetpszichológiai és szociológiai kísérletek kiindulópontjának. Az informális csoportok gyakran nagyobb hatással vannak a szervezet működésére, mint a szervezet formális egységei. Cél: az ember jusson el a saját és a szervezet cselekedeteinek oly mértékű egybehangolásához, amely végül is „az érdekek összeolvadását” eredményezi. Mayo szerint a munkamegosztási viszonyok mellett kialakulnak: Hatalmi - érdek - érzelmi viszonyok Dr. Juhász László
2
2013.09.09.
Magatartástudományi - emberi viszonyok – human iskolák
7
• Douglas McGregor (1906-1964) kidolgozza motivációelméletét, az un. X és Y elméletet, amelyek kétféle vezetői előfeltételezést, előítéletet mutatnak be. X-elmélet szerint az ember önállótlan, lusta, kerüli a felelősséget, közömbös a szervezet céljait illetően, nem szeret dönteni és fölöttébb korlátolt szellemileg. Vele szemben a vezető a "mézesmadzag és furkósbot" módszerét kénytelen alkalmazni. Az Y-elmélet szerint viszont az ember önálló, a sajátjának tekintett célért hajlandó dolgozni, felelősséget is vállalni, nem passzív, hanem aktív, szívesen dönt és nem ostoba. • Chester I. Barnard: 1886-1961) „Az igazgató feladatkörei” - a menedzsment nem szorítkozhat kizárólag a szervezeti struktúra vizsgálatára, mivel a benne résztvevők magatartása a folyamatok gyakorlati kibontakozásában sok szempontból eltér a tervezettől.
Dr. Juhász László
Magatartástudományi - emberi viszonyok – human iskolák
8
• Vezetés társadalmi és lélektani aspektusai mélyebb megértésének szükségességét, mivel a munka csoporttevékenység. • Központban az ember a maga kreativitásával áll, motiválni kell az embereket, hogy a vállalati cél érdekében működjenek. • Elismerés, a biztonság és az odatartozás szükséglete fontosabb az emberek közszellemének és termelékenységének meghatározásában, mint munkájuk fizikai körülményei. • Munkahelyi informális csoportok erős szociális gyakorolnak az egyén magatartása és beállítottsága fölött.
kontrollt
• Emberi viszonyok tanának képviselői szerint a klasszikusok: - Figyelmen kívül hagyták az informális elemek jelentőségét - Nem összpontosítottak a racionalitás korlátaira - Alulértékelték az embert, mint szervezeti tényezőt Dr. Juhász László
9
Szervezeti struktúrák • Az időszak másik jelentős, gyakorlati indíttatású terméke a vállalati koordinációt biztosító új strukturális megoldások megjelenése. - Vállalati vezetés koordinációs tevékenységét központi szervezeti egységek kiépítése
támogató
-Összes vállalati koordinációt segítő tervezési és ellenőrzési rendszerek kialakítása - Stratégiai és az operatív feladatok szétválasztása
Dr. Juhász László
3
2013.09.09.
10
Modern iskolák többféle irányzat, nincs egységes irány • Rendszerelemző irányzat (C.I.Barnard, P. Selznick, 1919 – 2010 A. Etzioni ) - a rendszerelmélet megalkotói úgy tekintik a vezetési folyamatot, mint egymással összefüggésben levő tevékenységeket, amelyek együtt teljes rendszert alkotnak. - a szervezetet úgy tekintik, mint egy olyan rendszert, amelynek vannak inputjai (anyagok, pénz, emberi erőforrások), rendelkezik egy átalakítási folyamattal (technológia) és outputokkal (áruk és szolgáltatások). - a szervezetben dolgozók nemcsak egyszerű tagjai a szervezetnek, hanem annak funkcionális részei
Amitai Etzioni
Philip Selcnick
• Szisztematikus irányzat (Peter Drucker 1909-2005) - a célkitűzések alapján történő vezetéselmélet, management by objectives - további „management by” elmélet Peter Drucker
Dr. Juhász László
Modern iskolák
11
Japán menedzsment 1970-es évek japán világgazdasági térhódítása felkeltették a figyelmet a japán vezetési és szervezési módszerek iránt. Jellemzők - hatékony szervezés, csúcstechnológiák alkalmazása - magas szintű tervezés - fegyelmezett munkaerő, de az emberre is figyel a legszigorúbb termelési követelmények betartása mellett. Szervezet céljaival való azonosulás. - az előléptetés feltétele a hosszú időn keresztül bizonyított kompetencia - a dolgozók kreativitásának az elősegítése - rutinmunkát a robotok végzik. - kiemelt fontosságú az ellenőrzés, minőség ellenőrzés. - az információ kiemelt fontossága, kiváló információs rendszer
Dr. Juhász László
Modern iskolák
12
• Kontingencia elmélet 1970-es évek elejére kialakult a kontingencia elmélet ebben az időszakban vezető szerepet játszott a szervezetekben. Irányzatot a működési feltételek (kontextus) és a szervezeti struktúra jellemzői közötti összefüggések empirikus összehasonlító vizsgálata jellemzi. Az elméleten belüli irányzatok három csoportba sorolhatók: - szervezeti struktúrának a környezeti feltételekkel (változékonyság, összetettségét korlátozó tényezők) való összehangolását hangsúlyozza - az alkalmazott technológia szervezetalakító hatását előtérbe helyezi - szervezeti méret és a struktúra összefüggését kiemelő megközelítések Kritika - mechanikusan fogja fel a befolyásoló tényezők és a struktúra közötti kapcsolatot Dr. Juhász László
4
2013.09.09.
Modern iskolák
13
Modern menedzsment iskolák főbb eredményei • kutatás irányuljon a menedzserek számára használható módszerek kutatására, amelyekkel az üzleti hasznot fokozni lehet • centralizáció-decentralizáció kérdése, a döntési jog átruházása. • kutatás-fejlesztés (K+F), a műszaki haladás eredményeinek összehangolása a menedzsmenttel • társadalomlélektani szempontokra nagyobb figyelmet kell fordítani • modern kutatási, elemzés és előrejelzési eljárások alkalmazása (informatika stratégia formáló hatása az üzleti folyamatokra)
Dr. Juhász László
5
