maps BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT április 25

331144//22001122.. ((XXII.. 88..)) KKO ORRM M.. RREEN NDDEELLEETT 3388.. §§ ((33)) SSZZEERRIIN NTTII EEG GYYEEZZTTEETTÉÉSSII DDO OKKU UM MEEN NTTÁÁCCIIÓ Ó

KISAPOSTAG AA DDU UN NAAÚ ÚJJVVÁÁRRO OSS--KKIISSAAPPO OSSTTAAGG KKÖ ÖZZIIGGAAZZGGAATTÁÁSSII HHAATTÁÁRR –– 66.. SSZZ.. FFŐ ŐÚ ÚTT –– M M88 Ú ÚTT –– DDU UN NAA ÁÁLLTTAALL HHAATTÁÁRRO OLLTT TTEERRÜ ÜLLEETTRREE VVO ON NAATTKKO OZZÓ ÓAAN N

TSZT, SZT MÓDOSÍTÁS SSZZAAKKÁÁG GII AALLÁÁTTÁÁM MAASSZZTTÓ Ó ÉÉSS JJÓ ÓVVÁÁHHAAG GYYAAN NDDÓ ÓM MU UN NKKAARRÉÉSSZZEEKK

https://maps.google.hu/maps

BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 2014. április 25.

KISAPOSTAG-ÉSZAK:

DUNAÚJVÁROS KÖZIGAZGATÁSI HATÁR- 6. SZ. FŐÚT – M8 ÚT – DUNA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETEN

TSZT, SZT MÓDOSÍTÁS - 2014

ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ

AALLÁÁTTÁÁM MAASSZZTTÓ Ó ÉÉSS JJÓ ÓVVÁÁHHAAG GYYAAN NDDÓ ÓM MU UN NKKAARRÉÉSSZZ KKIISSAAPPO OSSTTAAG G KKÖ ÖZZSSÉÉG G TTSSZZTT,, SSZZTT M MÓ ÓDDO OSSÍÍTTÁÁSSHHO OZZ DDU UN NAAÚ ÚJJVVÁÁRRO OSS KKÖ ÖZZIIG GAAZZG GAATTÁÁSSII HHAATTÁÁRR-- 66.. SSZZ.. FFŐ ŐÚ ÚTT –– M M88 Ú ÚTT –– DDU UN NAA ÁÁLLTTAALL HHAATTÁÁRRO OLLTT TTEERRÜ ÜLLEETTEEN N 331144//22001122.. ((XXII.. 88..)) KKO ORRM M.. RREEN NDDEELLEETT 3388.. §§ ((33)) SSZZEERRIIN NTTII EEG GYYEEZZTTEETTÉÉSSII DDO OKKU UM MEEN NTTÁÁCCIIÓ Ó

SCHINDLER-KORMOS ELEONÓRA BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT.

Terv. Jog. Szám: TT/T 12-0154, TK 12-0154, K 120154

MIKE ESZTER

TÁJ- TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLET

BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT.

NAGY MIKLÓS RHORER ÁDÁM KÖZLEKEDÉS KFT.

HANCZÁR ZSOLTNÉ KÉSZ-KÖZMŰ KFT.

BÍRÓ ATTILA KÉSZ-KÖZMŰ KFT.

TANKÓ KÁROLY ARCHEOSZTRÁDA KFT.

TELEPÜLÉSRENDEZÉS TÁJ- TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLET

TÉRINFORMATIKA

Terv. Jog. Szám: K1-1, K2-1, W-K5-1/01-3157

ÚT- ÉS KÖZLEKEDÉS

Terv. Jog. Szám: Mk 01-2418 TRe-T, TRn-T, TRv-T

KÖZMŰVEK

Terv. Jog. Szám: Mk 01-2456 TRe-T, TRn-T, TRv-T

KÖZMŰVEK

Szakértői engedély száma: OKM 289-5/2008

RÉGÉSZET

GENERÁL TERVEZŐ

2014. ÁPRILIS 25. 2

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




TARTALOM BEVEZETÉS ............................................................................................................................................................................. 6 Előzmények....................................................................................................................................................................... 7 Jelen módosítás tárgya ..................................................................................................................................................... 7 Tervezési alaptérkép ......................................................................................................................................................... 8 Képviselő-testületi döntések az egyeztetésről ............................................................................................................... 10 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ................................................................................................................................................... 12 1. Helyzetfeltáró munkarész ............................................................................................................................................... 12 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ........................ 12 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata ....... 13 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ................................................................................. 13 1.3.1. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény .......................................................... 13 1.3.2. A Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló rendelet (2009) ................................................................ 19 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai .................................................................................................................................................... 24 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ............................................................................................. 25 1.5.1. A település jövőképe ................................................................................................................................... 25 1.5.2. Településfejlesztési alapcélok ..................................................................................................................... 25 1.5.3. Stratégiai célok ............................................................................................................................................ 25 1.5.4. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ............................................................... 26 1.6. A hatályban lévő településrendezési eszközök ..................................................................................................... 26 1.6.1. Hatályban lévő településszerkezet .............................................................................................................. 26 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ................................................... 27 1.6.2.1. A telkekre vonatkozó szabályozási adatok ............................................................................................. 27 1.7. A település társadalma ......................................................................................................................................... 29 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség .................................................................................................................................................................... 29 1.7.1.1. Demográfia ............................................................................................................................................. 29 1.7.1.2. Életminőség ............................................................................................................................................ 29 1.7.1.3. Nemzetiségi összetétel ........................................................................................................................... 30 1.7.1.4. Képzettség, foglalkoztatottság ............................................................................................................... 30 1.7.2. Települési identitást erősítő tényezők ........................................................................................................ 30 1.7.2.1. Történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok ....................................... 30 1.7.2.2. Civil szerveződések ................................................................................................................................. 31 1.8. A település humán infrastruktúrája ...................................................................................................................... 31 1.8.1. Humán közszolgáltatások ............................................................................................................................ 31 1.8.1.1. Oktatási intézmények ............................................................................................................................. 31 1.8.1.1. Egészségügyi szolgáltatások ................................................................................................................... 32 1.8.1.2. Szociális szolgáltatások ........................................................................................................................... 32 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................................................................ 32 1.9. A település gazdasága ........................................................................................................................................... 33 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ...................................................................................................... 33 1.9.2. Ingatlanpiaci viszonyok................................................................................................................................ 34 1.10. A táji és természeti adottságok vizsgálata........................................................................................................ 35 1.10.1. Természeti adottságok ................................................................................................................................ 35 1.10.2. Tájhasználat, tájszerkezet............................................................................................................................ 36 1.10.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek .................................................................................. 36 1.10.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ................................................................................... 37 1.11. Zöldfelületi rendszer vizsgálata ........................................................................................................................ 37 1.11.1. A települési zöldfelület rendszer elemei, a tervezési terület kapcsolódása ................................................ 37 1.11.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 38 1.11.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémai........................................................................................ 38 1.12. Az épített környezet vizsgálata ........................................................................................................................ 39 1.12.1. Területfelhasználás vizsgálata ..................................................................................................................... 39 1.12.1.1. A tervezési terület szerkezete, helyi sajátosságok vizsgálata ................................................................. 39 1.12.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek .............................................................................. 40 1.12.1.3. A hatályos TSZT szerinti területi mérleg ................................................................................................. 40 1.12.1.4. Alulhasznosított barnamezős területek .................................................................................................. 41 1.12.1.5. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület .................................................................. 41 1.12.2. A telekstruktúra vizsgálata .......................................................................................................................... 41 1. 2. 3. 4.

3

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




1.12.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat ................................................................................................ 41 1.12.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat ............................................................................................................................. 42 1.12.3. A környezet geodéziai felmérése ................................................................................................................ 42 1.12.4. Az építmények vizsgálata ............................................................................................................................ 42 1.12.5. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok ................................. 43 1.12.6. Az épített környezet értékei ........................................................................................................................ 43 1.12.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ......................................................... 43 1.12.6.1. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ..................................................... 44 1.12.6.2. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ................................. 44 1.12.6.3. Világörökségi és világörökségi várományos terület ................................................................................ 45 1.12.6.4. Műemlék, műemlékegyüttes .................................................................................................................. 45 1.12.6.5. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely ........................ 45 1.12.6.6. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet ........................... 45 1.12.6.7. Nemzeti emlékhely. Helyi védelem ........................................................................................................ 45 1.12.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái .............................................................................................. 45 1.13. Közlekedés ....................................................................................................................................................... 45 1.13.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ............................................................................................................... 45 1.13.2. Közúti közlekedés ........................................................................................................................................ 45 1.13.3. Közösségi közlekedés .................................................................................................................................. 46 1.13.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés............................................................................................................. 46 1.13.5. Parkolás ....................................................................................................................................................... 46 1.13.6. Víziközművek ............................................................................................................................................... 47 1.13.6.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) ............................ 47 1.13.6.2. Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ....................................................................... 47 1.13.7. Energia......................................................................................................................................................... 47 1.13.7.1. Villamosenergia ellátás ........................................................................................................................... 47 1.13.7.2. Földgázellátás ......................................................................................................................................... 48 1.13.7.3. Távhőellátás............................................................................................................................................ 48 1.13.7.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ............. 48 1.13.7.5. A Hamburger Hungária Kft. energiahatékonysági törekvése .................................................................. 49 1.13.8. Elektronikus hírközlés .................................................................................................................................. 50 1.13.8.1. Vezetékes hírközlési létesítmények ........................................................................................................ 50 1.13.8.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ................................................................................................ 51 1.14. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) ................................................................................................. 51 1.14.1. Talaj ............................................................................................................................................................. 51 1.14.1.1. Deflációval veszélyeztetett területek ..................................................................................................... 51 1.14.1.2. Erózióval veszélyeztetett területek ........................................................................................................ 52 1.14.1.3. Csúszásveszélyes területek ..................................................................................................................... 52 1.14.1. Felszíni és a felszín alatti vizek ..................................................................................................................... 52 1.14.2. Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................................................ 53 1.14.3. Zaj- és rezgésterhelés .................................................................................................................................. 54 1.14.1. Sugárzás elleni védelem .............................................................................................................................. 55 1.14.1. Hulladékkezelés ........................................................................................................................................... 55 1.14.2. Vizuális környezetterhelés ........................................................................................................................... 55 1.14.3. Árvízvédelem ............................................................................................................................................... 55 1.14.4. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák .................................................................................. 55 1.15. Katasztrófavédelem - területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők .......................... 56 1.15.1. Építésföldtani korlátok ................................................................................................................................ 56 1.15.2. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei .............................................................................. 56 1.15.3. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek ........................................................................................................ 56 1.15.4. Földrengés veszélyeztetett területei ........................................................................................................... 56 1.15.5. Vízrajzi veszélyeztetettség ........................................................................................................................... 56 1.15.6. Egyéb ........................................................................................................................................................... 56 1.15.6.1. Közművek védőterületei ......................................................................................................................... 56 1.15.6.2. Épített értékekből eredő korlátozás ....................................................................................................... 56 1.16. Ásványi nyersanyag lelőhely ............................................................................................................................ 57 1.17. Városi klíma ...................................................................................................................................................... 57 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ......................................................................................................................................... 58 1. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata ................................................................................................................ 58 2. Épített környezet ............................................................................................................................................................ 58 2.1. Városépítészeti szempontok ................................................................................................................................. 58 2.2. Örökségvédelem, városképi szempontok. Építészeti szempontok ....................................................................... 58 2.3. Műszaki-szempontok ............................................................................................................................................ 58

4

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.

2.

1. 2. 3. 4.


2.4. Parkolás................................................................................................................................................................. 58 2.5. Zöld felület ............................................................................................................................................................ 59 2.6. Környezeti elemek ................................................................................................................................................ 59 2.6.1. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme ................................................................................................... 59 2.6.2. A talaj- és a termőföld védelme .................................................................................................................. 59 2.6.3. Hulladékkezelés ........................................................................................................................................... 59 2.6.4. A levegő minőségének védelme .................................................................................................................. 60 2.6.5. Környezeti zaj elleni védelem ...................................................................................................................... 60 2.6.6. Művi értékvédelem ..................................................................................................................................... 60 2.6.7. Élővilág ........................................................................................................................................................ 61 2.7. Közművek .............................................................................................................................................................. 61 2.7.1. Vízellátás ..................................................................................................................................................... 61 2.7.2. Szenny- és csapadékvízelvezetés ................................................................................................................. 61 2.8. Villamosenergia- és földgázellátás ........................................................................................................................ 61 2.9. Távhőellátás .......................................................................................................................................................... 61 2.10. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség ........................................................................................... 61 2.11. Elektronikus hírközlés....................................................................................................................................... 61 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT .................................................................................................................................................... 62 A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ....................................................................................................................................... 62 1.1. Településrendezési javaslatok .............................................................................................................................. 62 1.1.1. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer ......................................................................... 62 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek ...................................................................................................................... 63 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek.............................................................................................................. 63 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek ........................................................................ 63 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek ................................................................................................................. 63 1.1.2. A TSZT szerinti területi mérleg változásai .................................................................................................... 64 1.1.3. Szabályozásból eredő változások ................................................................................................................ 65 1.1.3.1. Szabályozási terv változtatására tett javaslatok ..................................................................................... 65 Szakági munkarészek ...................................................................................................................................................... 67 2.1. Tájrendezési javaslatok ......................................................................................................................................... 67 2.1.1. Táj- és természetvédelemi javaslat ............................................................................................................. 67 2.1.2. A biológiai aktivitásérték számítása ............................................................................................................ 67 2.1.3. Zöldfelületfejlesztési javaslat ...................................................................................................................... 68 2.2. Közlekedési javaslatok .......................................................................................................................................... 68 2.2.1. Parkolás ....................................................................................................................................................... 68 2.2.2. Kerékpárutak ............................................................................................................................................... 68 2.2.3. Önálló gyalogutak, járdák ............................................................................................................................ 68 2.3. Közművesítési javaslatok ...................................................................................................................................... 70 2.3.1. Vízellátás ..................................................................................................................................................... 70 2.3.2. Szenny- és csapadékvízelvezetés ................................................................................................................. 70 2.3.3. Energiaellátás .............................................................................................................................................. 71 2.3.3.1. Villamosenergiaellátás............................................................................................................................ 71 2.3.3.2. Földgázellátás ......................................................................................................................................... 71 2.3.3.3. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség ................................................................................. 72 2.3.3.4. Hulladékenergia hasznosítása ................................................................................................................ 72 2.3.4. Hírközlés ...................................................................................................................................................... 72 2.4. Környezeti hatások és feltételek ........................................................................................................................... 72 2.4.1. A talaj-, illetve a felszíni és felszín alatti vizek védelme ............................................................................... 72 2.4.2. A termőföld védelme .................................................................................................................................. 73 2.4.3. Hulladékkezelés ........................................................................................................................................... 73 2.4.4. A levegő minőségének védelme .................................................................................................................. 73 2.4.5. Környezeti zaj elleni védelem ...................................................................................................................... 73 2.4.6. Művi értékvédelem ..................................................................................................................................... 73 2.4.7. Élővilág ........................................................................................................................................................ 73 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ ............................................................................................................................................ 74 Határozattervezet ........................................................................................................................................................... 74 Rendelettervezet ............................................................................................................................................................ 77 Előzetes vélemények összefoglaló .................................................................................................................................. 80 Előzetes vélemények ...................................................................................................................................................... 84

5

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




BEVEZETÉS

https://maps.google.hu/maps

Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint a Község Önkormányzat 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott a Helyi építési szabályzat módosítását elindítja a Duna-M8-6 sz. főútközigazgatási határ által határolt tervezési területen belül a Dunaújváros-Kisapostag közigazgatási határ és a hulladéklerakóhoz vezető út által határolt területre vonatkozóan, amelyet a …/2013. (XI.25.) Önkormányzati Képviselő-testületi határozattal erősített meg. Kisapostag Község Önkormányzatának megbízásából a Berek Tájépítész Iroda Kft. készíti Kisapostag Településszerkezeti tervének és Helyi Építési Szabályzatának, Szabályozási tervének módosítását. A településrendezési eszközök módosítására vonatkozó korm rendelet szerinti egyeztetési eljárás előtt Kisapostag önkormányzata elfogadta a 238/2013. (XI.25.) Önkormányzati Képviselő-testületi határozatával a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló szabályzatát. 6

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6/A. (3) bekezdése alapján Kisapostag Önkormányzata településrendezési feladatát önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. 1.

ELŐZMÉNYEK

Kisapostag Önkormányzata a település egészére 2010-ben hagyta jóvá a településrendezési eszközeit.   

92/2003.(IX.29.) számú önk-i határozata szól a Településfejlesztési Koncepcióról, 181/2010. (XII.14.) számú önk-i határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, Község Önkormányzat 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi építési szabályzat

Azóta nem történt módosítás sem a településszerkezeti terven, sem a HÉSZ-ban és a szabályozási terven. A 181/2010. (XII.14.) számú önk-i határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervhez, valamint a Község Önkormányzatának 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi építési szabályzat és mellékletét képező Szabályozási tervhez részletesen kidolgozott megalapozó vizsgálatok készültek. Elkészült a Környezeti vizsgálat a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján. A Korm. rendelet 2. számú melléklet szempontjait figyelembe véve, jelen módosítási szándék a hatások és a hatásterület jellemzői alapján nem okoznak újabb negatív változást a hatályos tervben feltártakhoz képest, ezért a hatályos tervhez készült környezeti vizsgálatban szereplő elemzéseken túl egy új környezeti vizsgálati dokumentáció a rendezési terv vonatkozásában nem tud új eredményeket felmutatni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.), valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján az örökségvédelmi hatástanulmányt a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében kell elkészíteni. A Kötv. 66. §-a alapján a (1)-(2) bekezdése alapján nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, amennyiben a készült, és az tíz évnél nem régebbi, illetve, ha a véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. Mivel elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány a 2010-ben jóváhagyott településrendezési eszközökhöz, ezért a Kötv. szerint nincs szükség új hatástanulmány elkészítésére. Jelen tervdokumentáció a településfejlesztés és településrendezés varható hatásait ismerteti az egyes szakági fejezetekben a korábban elkészült megalapozó vizsgálatok felhasználásával, frissítésével. A jelenlegi módosítás készítői megegyeznek a 2010. évi módosítás készítőivel, ezért a dokumentációban felhasználásra kerülnek a korábbi vizsgálat megállapításai. A jelenlegi Településrendezési tervek módosítása nem jelenti a korábbi Településrendezési terv teljes felülvizsgálatát, ezért az alátámasztó munkarészek csak a módosítás tárgyában szereplő területre vonatkozó, a módosítások által szükségessé vált kiegészítéseket tartalmazzák. Az alátámasztó munkarész azonban az előzőhöz képest jóval több információt tartalmaz a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelően. A jóváhagyandó munkarész azonban a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet adta lehetőségeket kihasználva az OTÉK 2012. augusztus 6-ai állapotának megfelelően készül. 2.

JELEN MÓDOSÍTÁS TÁRGYA

A módosítás célja az érintett területen olyan rendeltetési zóna kialakítása, mely lehetőséget ad a gazdasági-logisztikai funkció használatára, valamint a távlati fejlesztési elképzelések megvalósítására.

7

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Kisapostag és Dunaújváros határán lévő Hamburger-Hungária Kft. Kisapostagon lévő területeinek bővítése, valamint a két település közti területek kapcsolatának vagyon és munkavédelmi biztonsága érdekében szükséges a közigazgatási terület határán húzódó tervezett közúti szakasz megszüntetése. A tervezett módosítás nem érinti a volt hulladéklerakóhoz vezető 069 hrsz-ú út nyomvonalán tervezett gyűjtő utat. A tervezés célja érdekében a településfejlesztési koncepció nem, ugyanakkor mind a szerkezeti, mind a szabályozási terv módosítása szükséges. A területfelhasználási egységek, illetve az övezetek, építési övezetek határának módosítása a tervezett utak megszűnése, illetve a tervezés során meghatározandó esetleges új út kijelölése miatt történik. A módosítással érintett terület hatályos tervek szerinti területfelhasználási egységei és övezetei nem változnak, továbbra is gazdasági, ipari és véderdő besorolásban maradnak. Hatályos TSZT módosítási szándék

TSZT módosítási szándék érvényesítése a SZT-en is.

A szerkezeti terv módosításával összhangban a HÉSZ és a szabályozási terv felülvizsgálata szükséges a TSZT-vel való összhang biztosítása érdekében. Az SZT módosítása során megvizsgálandó a tervezett ipari terület feltárási lehetősége. A tervezett módosítások nagyságrendje és tartalma nem indokolja a Településfejlesztési koncepció módosítását, jelen településrendezési eljárásban arra nem kerül sor. 3.

TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP

A rendezési tervmódosítás alaptérképe a földhivatali nyilvántartás alapján készült. A papír alapon frissen kikért földhivatali alaptérképen nincs változás a 2010-es állapothoz képest, ezért a korábban felhasznált digitális alaptérkép kerül felhasználásra. Az eltérések miatt a tervkészítés a földhivatali alaptérképet vette alapul, a vizsgálati dokumentációk viszont a pontosított, a burkolathatárokat, kerítéseket, fákat, szegélyeket, közműlétesítményeket is tartalmazó geodéziai felméréssel készült térképekre készült. Az alaptérkép kiegészült a geodéziai felmérés magassági adataival. Jelen egyeztetési anyag csak a tartalmilag változással érintett településszerkezeti és Szabályozási terv tervlapjainak kivonatát tartalmazza.

8

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Tervezési, módosítási terület a hatályos SZT-en

Módosított alaptérkép része okker színnel jelölve a módosítandó területen belül

A módosítással érintett terület földhivatali friss alaptérképe, amin látszik, hogy a digitális alaptérkép alkalmas a tervezési feladat elvégzésére.

9

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



4.


KÉPVISELŐ-TESTÜLETI DÖNTÉSEK AZ EGYEZTETÉSRŐL

A Hamburger Kft. részéről jelentkező változtatási igények a településszerkezeti terv, valamint azzal összhangban a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat újabb módosítási eljárásának megindítását indokolták önkormányzati döntések alapján. Így került sor előzetes tájékoztatási anyag összeállítására, mely véleményeztetése a hatályos jogszabályok szerint megtörtént. Kivonat Kisapostag Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. november 25-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. Kisapostag Község Önkormányzata képviselő-testülete 236/2013.(XI.25.) számú HATÁROZATA Településszerkezeti terv és HÉSZ módosításának kezdeményezése Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által a 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint Kisapostag Község Önkormányzata 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítását elindítja a Duna-M8-6 sz. főút- közigazgatási határ által határolt tervezési területen belül a Dunaújváros-Kisapostag közigazgatási határ és a hulladéklerakóhoz vezető út által határolt területre vonatkozóan. Határidő: azonnal Felelős: Nagy Attila polgármester Kisapostag Község Önkormányzata képviselő-testülete 237/2013.(XI.25.) számú HATÁROZATA Településrendezési terv módosításához szükséges megállapodásokról 1. Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által a 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint Kisapostag Község Önkormányzata 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítására – a szerzői jogok figyelembe vételével – megbízza a Berek Tájépítész Iroda Kft-t, aki a hatályos településrendezési eszközök készítésében részt vevő tervezőkkel együtt a saját szellemi tulajdonukat módosítják. 2. Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által a 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint Kisapostag Község Önkormányzata 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítására, valamint finanszírozására Kisapostag Község Önkormányzata Megbízóként 10

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




háromoldalú szerződést köt Hamburger Hungaria Kft-vel, mint Finanszírozóval, és a Berek Tájépítész Iroda Kft-t -vel, mint Tervezővel. 3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. (3) bekezdése alapján Kisapostag Község Önkormányzata településrendezési feladatát önkormányzati főépítész közreműködésével látja el, ezért Kisapostag Község Önkormányzat képviselő testülete által a 181/2010. (XII.14.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, valamint Kisapostag Község Önkormányzata 14/2010 (XII.13) számú rendeletével jóváhagyott a Helyi Építési Szabályzat módosításának idejére Kisapostag Község Önkormányzata Megbízóként háromoldalú megbízási szerződést köt Hamburger Hungaria Kft-vel, mint Finanszírozóval, és Szabó Imrével, mint főépítésszel. Határidő: 2013. december 15. Felelős: Nagy Attila polgármester

Kisapostag Község Önkormányzata képviselő-testülete 238/2013.(XI.25.) számú HATÁROZATA a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló szabályzat elfogadásat A Testület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28-29. § alapján. 1. elfogadja a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló szabályzatot a melléklet szerint. 2. Felkéri a Polgármestert, a Jegyzőt és a megbízott Főépítészt, hogy a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök egyeztetésének eljárásában az 1. pont szerinti szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével járjanak el.

Határidő: folyamatos Felelős: Nagy Attila polgármester

11

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1.

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1.1.

Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Kisapostag a Duna menti lösz térség részeként a Dunaújvárosi kistérségben található. A térség közlekedési hálózatának fejlesztése jelentős előrelépést tett a gazdaság, és a foglalkoztatottság növekedéséhez az M6-os, és a Pentele-híd megépülésével, valamint az M8-as továbbépítésével. A közlekedési kapcsolatok a válság ellenére is dinamikus fejlődést hozhatnak a Dunaújvárosi kistérségében, így Kisapostagon is. A mintegy 1414 fős lélekszámú településtől délre és nyugatra Baracs (3.527 fő), északra Dunaújváros (48.104 fő), délkeletre Apostag (1.956 fő) fekszik. E települések közül Apostag a Duna keleti partján fekszik, nem tartozik a Dunaújvárosi kistérséghez. A Dunaújvárosi kistérség települései Baracs, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Előszállás, Rácalmás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim közül Kisapostag a legkisebb területű, és itt a legkisebb lakosság száma. Ugyanakkor gazdasági szerepe nagymértékben megnövekedhetne településen átvágó M8 és a Duna-híd szerepének realizálódásával. A közigazgatásilag Fejér megyéhez tartozó település polgárai számos hivatalt Dunaújvárosban és Székesfehérváron találnak meg. Fejér megye intézményi infrastruktúrája jelenleg decentralizált. Dunaújváros, mint megyejogú város teljes körű középfokú és részben felsőfokú ellátást biztosít környezetének, és mint térsége foglalkoztatási központja is jelentős. Az Önkormányzat hivatali feladatait a Baracsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Kisapostagon a Közös Önkormányzatnak csak kirendeltsége található meg. Jelentős gazdasági kapcsolat köti össze a községet Dunaújvárossal, amely országos szinten is kiemelkedő gazdasági szerepet tölt be nehézipari, könnyűipari és logisztikai központként. E miatt jelentős Dunaújváros környezetében a szuburbanizációs, aminek Kisapostag is része, és ahova az utóbbi évtizedben jelentősebb kitelepülés is történt. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére elsősorban a munkahely kínálattal, értékesítési és vásárlási lehetőségekkel függnek össze. Kisapostag lakosságának mintegy 70 %- a környező településeken dolgozik. Ezt az arányt növeli a városokból kiköltöző és ott munkahellyel rendelkező munkaképes lakosság is. A nagyváros egyben kedvező kereskedelmi adottságokat is kínál a környékbeli vállalkozók számára. Az egyik –„nemcsak” munkahely-biztosító – gazdasági kapcsolat Dunaújváros és Kisapostag között a Hamburger Kft., amely profiljának köszönhetően megőrizte gazdasági szerepét az elmúlt évek recessziós időszakában is. A papírfeldolgozással foglalkozó cég kisapostagi területein szeretne további beruházásokat végrehajtani a már korábban is gazdasági területként kijelölt területeken, Dunaújváros közvetlen szomszédságában, a meglévő telephely bővítéseként. A jelen tervezést nem befolyásoló távlati, egy másik leendő dunaújvárosi gazdasági kapcsolat a Salbert-szigeten tervezett kikötő összekapcsolása vasútvonallal jelentős logisztikai központ, illetve a környezetbarát szállítás élénkülését eredményezné. Kisapostag nem rendelkezik vasúthálózattal, azonban a térségben létrejövő központok megkövetelik a meglévő vasúthálózat korszerűsítését és új pályaszakaszok építését a település területén is. A Kisapostag határában lévő sportrepülőtér fejlesztése nemcsak a sportturizmusra lehet jó hatással, de a térség gyors megközelíthetőségét is biztosítja az ország minden részéről.

12

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A TERVEZÉSI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ADOTTSÁGAI, KAPCSOLATAI

A tervezési területet Kisapostag északi határa mentén, a Duna és a 6. sz. út között található Dunaújváros déli iparterületének legdélebbi részéhez kapcsolódik. Dunaújváros gazdaságában további tőkebeáramlással lehet számolni a jelenlegi gazdasági helyzetet ismerve a következő külső adottságok miatt: • Kiváló közúti kapcsolatrendszer; • Kiváló vasúti kapcsolatrendszer; • Kistérségi központ jelentős vonzáskörzettel; • Elkerülő utak megléte; • M6-os, M8-as út fejlődést generáló hatását fogadni képes területkínálat; Ehhez járul a szomszéd Dunaújváros hatékonyságra törekvő belső politikája. A módosítással érintett terület szerves eleme a gazdasági környezetnek, amely 2007 óta tudatos tervezés eredménye. A tervezési terület egy része kereskedelmi szolgáltató, egy része ipari gazdasági terület, véderdővel és mezőgazdasági területekkel határolva. 1.2.

A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata

Az új Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) elmondható, hogy a megyei tervezésen túl az OFTK a Budapest körüli Csapágyváros-térségek fejlődése szempontjából Dunaújváros a főváros körüli "Csapágyvárosok" közül az egyik lehetséges kitörési pontként szerepel, mint megújuló és élhető iparváros, ami a monostruktúrális ipari fellegvárból innovációs és szolgáltató térségkozponttá kíván fejlődni, miközben a Duna mellett globális és európai csomóponti szerepének megerősítést vetíti előre a dokumentáció. Ez utóbbi célt Dunaújváros csak Kisapostaggal együtt tudja megvalósítani, és jelen esetben a déli iparterületekhez szorosan kapcsolódó Kisapostag északi területeire szükséges hozzá. Dunaújváros gazdasági szerepének megerősítése már az előző Országos Területfejlesztési Koncepcióban is erősen jelent meg, amihez kapcsolódva született meg Kisapostag területfejlesztési koncepciója a község északi területeinek gazdasági fejlesztési lehetősének biztosításával. A jóváhagyott Fejér megyei Területfejlesztési Koncepcióban Dunaújvárosra vonatkozó célkitűzések közvetlenül illeszkednek az OFTK célkitűzéseihez, és megfelelnek az OTK elvárásainak is. Dunaújváros a tervben továbbra is különleges szerepet tölt be Megyei Jogú Városként. Öt megyére kiterjedő iparikereskedelmi, logisztikai és közszolgáltatási centrumként határozza meg a jövőképét, miközben a specifikus célok közt a több lábon állást, a diverzifikációt a versenyképessége innovációs, technológiai, korszerű energetikai fejlesztések általi növelésével sorolja fel. Ezt elsősorban Dunaújváros intermodális központtá alakításával, az ipari-logisztikai szerepkör és beszállítói hálózat, valamint vállalkozási klaszterek fejlesztésével és hajózóút potenciál hasznosításával kívánja. (Fejér megyei Területfejlesztési Koncepció). Dunaújváros IVS-ben szerepel, hogy "Dunaújváros a településközi koordináció és az agglomerációs együttműködés megteremtésével a környező településekkel harmonikus együttélést a kölcsönös előnyökön alapuló funkciómegosztás elve alapján kívánja megvalósítani." 1.3.

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

A különböző térségi között vannak törvényi szintre emelt területrendezési tervek, különböző igazgatási és regionális szervezetek által elfogadott stratégiai tervek és programok. Mindezen 13

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




dokumentumok közül a településrendezésre legmeghatározóbb az Országos Területrendezési Terv (OTrT) illetve a Fejér Megyei Rendezési Terv, melyek a településrendezési tervezés lehetőségeit behatároló területrendezési tervekké váltak. Az elmúlt másfél évben a településrendezést befolyásoló jogszabályok mindegyike változott, többször is. Az OTrT módosítása 2014. január elsejétől hatályos, és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az OTrT különböző mellékletei meghatározzák a térségen belül is a szerkezeti terv elemeit, valamint további térségi övezeteket, melyekre vonatkozóan külön előírásokat foganatosít. Ezek a lehatárolások tovább pontosodtak a Fejér Megyei Rendezési tervben. A OTrT módosításával azonban megszűntek eddigi országos és térségi övezetek, és létrejöttek újak, melyek vizsgálatát az OTrT 31/B. § rendelkezései határozzák meg. Az Ország új Szerkezeti Terve a tervezési területet vegyes területfelhasználású térségként határozza meg "ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző".

OTrT 31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, - nem érinti országos műszaki infrastruktúra a tervezési területet b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni, - a FmTrT térségi

kategóriának megfelelően kell alkalmazni az OTrT előírásait, ahol többnyire hagyományos vidéki települési térségben található a módosítással érintett terület (lsd. a következő fejezetben). OTrT 6. § (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. -

A tervezési terület és a módosítással érintett terület északi része érintett az Országos Erdőállomány Adattár (OEA) szerint erdőterületekkel, ugyanakkor a tényleges módosítások nem érintik az OEA szerint erdőterületeket.

14

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/

(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. 8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. - nem

érintett a tervezési terület sem az (1) sem a (2) bekezdés területeivel 9. § (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, – az FmTrT figyelembe vételével készül a terv b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. – nem érinti országos műszaki infrastruktúra a tervezési területet (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét. - országos nem érinti a tervezési területet, térségi esetén a kapcsolódás biztosított 9/A. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. – nem érintett a

tervezési terület 10. § (1) Az 1/5-1/7. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (2) Az 1/1-1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. 15

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




(3) Az 1/8-10. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (4) Az 1/11. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. – nem érintett a tervezési terület az (1)-(4)

bekezdés hálózati elemeivel 11. § A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel.– nem érintett a tervezési terület az 11.

§ előírásával Az OTrT országos övezeteket is meghatároz. OTrT 31/B. § e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni OTrT - ökológiai hálózat övezete nem érinti a OTrT - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület tervezési és módosítással érintett területet övezete érinti a tervezési és módosítással érintett területet, de új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre

OTrT - jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete érinti a tervezési és módosítással érintett területet, de új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre

OTrT - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete nem érinti a módosítással érintett területet

16

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




OTrT - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete nem érinti a módosítással érintett területet, új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a vonatkozó előírásokat 2015. január 1-től kell alkalmazni

OTrT - világörökségi és világörökség várományos terület övezete a teljes közigazgatási területet érinti

OTrT - országos vízminőségvédelmi terület övezete a teljes közigazgatási területet érinti

OTrT - nagyvízi meder terület övezete nem érinti a módosítással érintett területet

17

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




OTrT - kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete nem érinti a települést sem

12.§ (7) ... A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell. (Lásd a következő fejezet) (8) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. 12/A. § (2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni. 13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. – új

beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. - nem kerül sor

bányakijelölésre, ilyen szándéka nincs sem a településnek, sem a beruházónak. 13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. – új beépítésre

szánt terület nem kerül kijelölésre 14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. - A közigazgatási területen a

világörökségi várományos terület lehatárolásást a teljes közigazgatási terület felülvizsgálatakor lehetséges megtenni. A világörökségi várományos területek esetében konkrét kijelölés még nem történt meg, de a helyszínek többnyire ismertek, amelyek a településen a 6 sz. főút mentére koncentrálódnak. Az már most megállapítható, hogy a tervezési területen, annak is a beavatkozással érintett részén nem is lesz világörökségi helyszín kijelölés. Az is valószínűsíthető azonban – a település adottságait, értékeit ismerve – , hogy a településen általában a korábban gazdasági területek számára kijelölt területek nem érdemesek világörökségvárományos terület kijelölésére. Kijelölés hiányában világörökségi kezelési terv sem készült a településre vonatkozóan. Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében 15. § (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. - a 18

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




hatályos településrendezési eszközökben kijelölésre, lehatárolásra kerültek a vízvédelemmel érintett területek, melyek nem érintik a jelenlegi tervezési, illetve módosítási területet. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. - nem kerül sor bányakijelölésre, ilyen szándéka nincs sem a

településnek, sem a beruházónak. 16. § A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. - nem érinti az

övezet a módosítással érintett területet, de új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. 1.3.2.

A Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló rendelet (2009)

Az OTRT-ben rögzített szerkezeti elemeket és a térségi övezeteket a Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló Fejér Megye Közgyűlése 1/2009.(II. 13.) K. R. SZ. rendelete pontosítja a megye területén. A tervezési terület és a módosítással érintett terület is hagyományos vidéki települési, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási térségeket érint. A területfelhasználás módosítása a települési térségben történik, amely nem korlátozott a területhasználat kialakítást illetően a TSZT-ben.

Megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok PmTrT 5. § a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; – a jelenlegi tervezési feladat nem érinti az erdőgazdálkodási térséget, nem kerül sor az

erdőgazdálkodási térségbe eső terület módosítására b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; – a jelenlegi tervezési feladat során a mezőgazdasági térségben nem kerül kijelölésre új

beépítésre szánt terület. e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; – a

jelenlegi tervezési feladat során nagyvárosias lakóterület és vegyes terület nem kerül kijelölésre hagyományosan vidéki települési térségben sem . (1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. - A

tervezési terület és a módosítással érintett terület északi része érintett az Országos 19

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Erdőállomány Adattár (OEA) szerint erdőterületekkel, ugyanakkor a tényleges módosítások nem érintik az OEA szerint erdőterületeket. (lsd. még előző fejezet) (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. - nem érintett a (2) bekezdés előírásaival a módosítással érintett

terület (3) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. (4) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésére szánt területté nem minősíthető. - nem érintett a (3)-(4) bekezdés előírásaival a

tervezési terület. 7. § (1) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. - a hatályos településrendezési eszközökben kijelölésre, lehatárolásra kerültek

a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalai és védőtávolságai, melyek részben érintik a tervezési területet, a településrendezési eszközök készítésekor és módosításakor is figyelembe lettek véve. (2) A magterület, ökológiai folyosó területén áthaladó közlekedési, elektronikus hírközlési, villamos energia és más energiahordozók vonalas infrastruktúra-hálózatainak engedélyezési eljárásaiban - a magterületet vagy az ökológiai folyosó területét érő legkisebb mértékű környezetterhelés és környezetigénybevétel előidézése érdekében -, a természetvédelmi hatóság a környezethasználatot feltételhez kötheti, valamint kiegyenlítő intézkedést írhat elő. (3) A megyei területrendezési tervben szereplő országos vasúti mellékvonalak területét a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (4) Az országos területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőműnek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemének, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúrahálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezése az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján történik. - nem érintett a 7. § (2)-

(4) bekezdés előírásaival a tervezési terület. (5) Az 1/3., 1/7-9. és 1/15. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúrahálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. - azok figyelembe vételével lettek meghatározva és megvalósítva, nem érintik a

tervezési területet. 6) Az 1/2. és 1/4. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét – érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. - azok

figyelembe vételével lettek meghatározva és megvalósítva, nem érintik a módosítással érintett területet. (7) Az 1/12-14. számú mellékletekben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. - azok

figyelembe vételével lettek meghatározva és megvalósítva, nem érintik a tervezési és módosítással érintett területet. (8) A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tervével és helyi építési szabályzatával. 20

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




(9) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül - tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet. nem érintett a 7. §

(8)-(9) bekezdés előírásaival a tervezési terület. Az OTrT és az FmTrT térségi övezeteket is meghatároz. OTrT 31/B. § e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni FmTrT térségi övezetek

FmTrT - ökológiai folyosó övezete nem érinti módosítással érintett területet

Országos ökológiai hálózat övezetei

FmTrT kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete érinti a tervezési területet

FmTrT - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete nem érinti a tervezési területet

http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm

21

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




FmTrT - térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete nem érinti a tervezési területet

FmTrT - térsgi tájképvédelmi terület övezete nem érinti a módosítással érintett területet

FmTrT - ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete nem érinti a települést

FmTrT - kiemelt fontosságúhonvédelmi terület övezete nem érinti a települést

FmTrT - világörökségi és világörökség várományos terület övezete a teljes közigazgatási területet érinti

FmTrT - nagyvízi meder terület övezete nem érinti a módosítással érintett területet

22

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




FmTrT - földtani veszélyforrás területének övezete a teljes közigazgatási területet érinti

10. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. – nem kerül kijelölésre új beépítésre szánt terület kiváló termőhelyi adottságú

szántóterület övezetében. 11. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület cask kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. – nem kerül kijelölésre új beépítésre szánt terület kiváló termőhelyi adottságú

erdőterület övezetében. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. – nem tervezett

bányászati tevékenység kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében. Ökológiai folyosó övezete 21. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. – nem kerül kijelölésre új beépítésre szánt terület

ökológiai folyosó övezetében. …. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. – nincs szándék a tervezési feladathaz kötődően az

ökológiai folyosó övezetében műszaki létesítmény elhelyezésére. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. – nincs

szándék a tervezési feladathaz kötődően az ökológiai folyosó övezetében közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. – nem tervezett bányászati tevékenység az övezetben és a tervezési feladathoz

kötődően sem. 25. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. – nem történik az övezetben a tervezési feladathoz kötődően

területfelhasználásmódosítás. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó Település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére

23

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. – nem történik az

övezetben a tervezési feladathoz kötődően területfelhasználás és övezet módosítás. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. – nem tervezett bányászati tevékenység az övezetben és a

tervezési feladathoz kötődően sem. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. – nincs szándék a tervezési feladathaz kötődően az

övezetében műszaki létesítmény elhelyezésére. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. – a hatályos településrendezési eszközök tartalmazzák a

településképvédelmi és kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, tartalmazzák az ökológiai folyosó lehatárolását, valamint a természetvédelmi területeket, a Natura 2000 területeket. A jelenlegi módosítások eygik lehatárolást sem érintik. 26. § (1) Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. - A közigazgatási

területen a világörökségi várományos terület lehatárolásást a teljes közigazgatási terület felülvizsgálatakor lehetséges megtenni, azonban a település adottságait, értékeit ismerve megállapítható, hogy a tervezési területen belül, de a településen általában a korábban gazdasági területek számára kijelölt területek nem érdemesek világörökségvárományos terület kijelölésére az ipari tevékenység közelsége miatt. Világörökségi kezelési terv nem készült a településre vonatkozóan, ezért az összhang a tervezés során nem biztosítható vele. (2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. – nem tervezett bányászati tevékenység az övezetben és a tervezési

feladathoz kötődően sem. (3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. – nincs a

módosítással érintett területen olyan kulturális örökségi érték, amelynek területi egységét, látványát biztosítani lehet. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. – nincs a módosítással érintett területen olyan kulturális

örökségi érték, amelynek területi egységét, látványát biztosítani lehet. Az infrastrukturális elemek fejlesztésének ideje nem meghatározható. Az előírásokat az engedélyezési és kivitelezési terveknél lehet megkövetelni. Jelen tervezési feladatban történő módosítások nem akadályozzák a világörökségi területek védelmét, bemutatásának lehetőségét. 29. § Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. – nem kerül kijelölésre új beépítésre szánt terület a nagyvízi meder övezetében. 30. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. a településen a hatályos településrendezési eszközök tartalmazzák a földtani veszélyforrások lehatárolását, amihez a HÉSZ előírásokat is megfogalmaz. 1.4.

A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai

A szomszédos települések közül Dunaújváros a meghatározó szereplő Kisapostag életében. Dunaújváros déli iparterületéhez kapcsolódód valamennyi fejlesztési szándéka érintik Kisapostagot mind gazdaságilag, mind társadalmilag, mind akörnyezet és területgazdálkodási szempontból. 24

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A déli iparterületek fejlődése Kisapostag területeit is igénybe fogja venni. A város déli ipari kikötőjének vasúti elérése Kispostag közigazgatási területén keresztül lehetséges. A MJV hulladékgazdálkodással összefüggő fejlesztései is szorosan kötődnek a község északi területeihez, a volt hulladéklerakóhoz kapcsolódó és azzal szomszédos területeket illetően. A Salbert-szigeti fejlesztések is közös gondolkodást igényelnek a két település részéről. Baracs a repülőtér és üdülőterületeinek fejlesztésében kell, hogy együtt működjön Kisapostaggal. 1.5.

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1.

A település jövőképe

Kisapostag legfőbb értéke a közlekedési kapcsolatok (közúti, légi, vízi) kiválósága mellett a természeti adottsága, a Duna melletti elhelyezkedése. Fontos, hogy a település a jelenlegi értékeinek megőrzése mellett a mai igényeket is kielégítő turisztikai célponttá, kisebb rekreációs és logisztikai központtá alakulhasson a Dunaújvárosi iparterületekhez kapcsolódóan Dunaújváros agglomerációjában. 1.5.2.

Településfejlesztési alapcélok

A település épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztése és működtetése. Kisapostag legyen a környezetével harmonikusan együtt élő, a környezeti erőforrásokkal jól gazdálkodó üdülő- és lakóhely, mely érzékenyen ügyel a környezeti elemek állapotára, az egészséges lakó- és üdülőkörnyezet biztosítására, hosszú távra megteremti a korszerű környezethasználat feltételeit és felvállalja az eddigi környezetkárosodások felszámolását, a településkörnyéki környezeti állapot minőségjavítását. A környezet harmonikus fejlesztésének eszközrendszere nemcsak a település közvetlen céljait, hanem a régió egészének megítélését is szolgálja, elsősorban a hulladékgazdálkodás és a vízbázis-védelem területén. A feladat hatékony megvalósításával jelentős fejlesztési források rendelhetők a stratégiai cél eléréséhez. 1.5.3.

Stratégiai célok



Kisapostag legyen a Kisapostagiak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító „lakható település”, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és az idegenforgalomra.



Kisapostag legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, erősödik a humán infrastruktúra, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül.



Kisapostag legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, melynek gazdasága mindenkor kihasználja a térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúra-adottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat.



Kisapostag legyen – az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével – fejleszthető szerkezetű település, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a települési élet életminőség pozitív irányú formálásához.

25

KISAPOSTAG-ÉSZAK:






Kisapostag legyen élenjáró az idegenforgalom, a konferencia-, gyógyturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a település és a térsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. 1.5.4.

Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

A tervezési területre, illetve a fejlesztési szándékok megvalósítására nem született településrendezési szerződés. 1.6.

A hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.1.

Hatályban lévő településszerkezet

A település fejlődési irányait nagyban befolyásolták az igen változatos domborzati és vízrajzi adottságok. Meghatározó szerkezeti elem a 6. sz. főút és az újonnan épült M8 gyorsforgalmi út. A jelenlegi településszerkezeti terv területhasználata a település fejlesztési szándékait fogalmazza meg. A település a megfogalmazott stratégiai célok eléréséhez elsősorban kétféle területhasználatban kíván fejlesztéseket elérni. Minőségi lakóterület fejlesztéssel a városokból kiköltözők számára, illetve munkahely lehetőség megteremtésére gazdasági területek kialakításával a dunaújvárosi déli iparterülethez kapcsolódóan. Az önkormányzat eldöntötte, hogy a ma hatályos településrendezési eszközök fő keretein belül kell módosítani a településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet úgy, hogy a Papírgyár fejlesztése megvalósulhasson, de a volt hulladéklerakó elérése és az északi gazdasági területek feltárása biztosított maradjon.

Hatályos TSZT

Alapvetően a település szerkezet nem változik, mert a módosítással érintett területen belül megmaradnak a gazdasági és védelmi funkciójú erdőterületek is, csak az utak nyomvonala változik meg. Ezzel az FmTrT térségeihez és övezeteihez való viszonya nem változik a települészerkezeti tervnek. A módosítással érintett terület területfelhasználási egységei és méretük: Területfelhasználás Terület nagysága módja Ha Gksz 2,76786 Ev 1,592716 Köu 0,675109 Gip 18,57906 Köu 2,151281 Ev 32,7999 összesen 58,566

26

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.6.2.


A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

1.6.2.1. A telkekre vonatkozó szabályozási adatok 19. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 18. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezeteket az 5. sz. táblázat tartalmazza: ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

Gksz-1 Gksz-2 Gksz-3

TELEK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ

ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

BEÉPÍTÉSI MÓD

Sz Sz Sz

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%)

40 40 40

LEGKISEBBLEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG (m)

ELŐÍRÁSOK

KIALAKÍTHAT Ó LEGKISEBB TELEKTERÜLET 2

(m )

4,5-5,0 (9,0)* 4,5-7,5(9,0)* 4,5-20,0

3000 3000 3000

LEGKISEBB

LEGKISEBB

LEGKISEBB

TELEKSZÉLESÉG

TELEKHOSSZ

ZÖLDFELÜLET

(m)

(m)

(%)

50 50 50

60 60 60

30 30 20

*Csak a technológiához szükséges berendezés, építmény

5. sz. táblázat

(2) A vonatkozó általános előírások: a) Nyeles telek nem hozható létre. b) A Gksz övezetekben zárt (tömör) kerítés nem létesíthető. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület b) igazgatási, egyéb iroda épület, c) parkolóház, d) sportépítmény, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) egyéb közösségi szórakoztató épület, g) üzemanyagtöltő (4) A Gksz-3 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetben a papírgyár raktározási és logisztikai építményei helyezhetők el. (5) A Szabályozási tervlapon jelölt területen véderdő megtartása illetve kialakítása szükséges a Gksz-3 övezet beépítéséhez. 20. Ipari gazdasági területek 19. § (1) Az egyéb ipari gazdasági, Gip jelű építési övezeteket a 6. sz. táblázat tartalmazza: ÉPÍTÉSI ÖVEZET,

TELEK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ

ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÖVEZET JELE

BEÉPÍTÉSI

(SZT szerint) Gip-1 Gip-2

MÓD

Sz Sz

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%) 15 20

LEGKISEBBLEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG (m) 4,5-6,0 4,5-6,0

ELŐÍRÁSOK

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET 2

(m ) 25 000 15 000

LEGKISEBB

LEGKISEBB

LEGKISEBB

TELEKSZÉLESÉG

TELEKHOSSZ

ZÖLDFELÜLET

(m)

(m)

(%)

200 80

80 80

40 30 6. sz. táblázat

(2) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozó általános előírások: a) Az egyéb ipari gazdasági területen elsősorban nem jelentősen zavaró hatású ipari építmény, valamint az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el. b) Az övezetekben elhelyezhetők még, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is. Terepszint alatti építmények az övezetben, a településkép-védelem szempontját is figyelembe véve, elhelyezhetők legfeljebb a telek területének 30 %ig. c) Az egyéb ipari gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető: ca) egyházi épület, cb) igazgatási, egyéb iroda épület, cc) parkolóház, cd) technikai sport zárt építménye, ce) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, cf) egyéb közösségi szórakoztató épület, cg) üzemanyagtöltő 27

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




d) Az egyéb jogszabályok szerinti környezeti feltételeket funkció szerint, egyedi elbírálás alapján, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság véleményét figyelembe véve kell meghatározni. … 24. Erdőterületek 24.

§ (1) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából a településen: a) védelmi (Ev) aa) védő – környezetminőség javító – rendeltetésű (Ev-1) ab) természetvédelmi oltalom alatt álló, védett erdő (Ev-2) b) … övezet lehet.

(2) Az erdőterületek övezeteit a 12. sz. táblázat tartalmazza: ÖVEZET JELE

(SZT szerint) Ev-1 Ev-2

ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK LEGNAGYOBB LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD ÉPÍTMÉNYBEÉPÍTETTSÉG (%) MAGASSÁG (m) -

KIALAKÍTHATÓ

LEGKISEBB

LEGKISEBB

ZÖLDFELÜLET

TELEKTERÜLET (m

-

2

)

(%) 80 80

12. sz. táblázat (3) Ev-1 védő rendeltetésű erdőterületen kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Az övezet területén kialakíthatók továbbá a közlekedési eredetű zajterhelés mérséklését szolgáló zajgátló létesítmények (pl.: zajvédő domb, zajvédő fal) is. (4) Ev-2 védett (természetvédelmi oltalomban lévő) erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Erdőtelepítés, erdőfelújítás kizárólag az illetékes hatóság (Állami Erdészeti Szolgálat) által jóváhagyott tervek alapján végezhető. Védett erdőterületen kizárólag az ismeretterjesztést, és a turizmust szolgáló nem épület jellegű építmények, illetve tanösvény helyezhetők el. .... (5) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) előírásai szerint történhet. (6) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges. … 26. § (23) Az Mko korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági övezetek előírásait a 14. sz. táblázat tartalmazza: ÖVEZET JELE

(SZT szerint) Mko-1 Mko-2

ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK LEGNAGYOBB LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYBEÉPÍTÉSI MÓD BEÉPÍTETTSÉG (%) MAGASSÁG (m) Sz 1,0 3,0-4,5 Sz 0,001 3,0-4,5

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB ÚJ TELEKTERÜLET 2

(m ) 3 000 10 000

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

(%) 80 80 14. sz. táblázat

(2) Az Mko övezetekben nem létesíthető állattartó épület, vagy építmény (pl.: ól, ketrec), présház, vegyszertároló, kerítés. (3) Az Mko-1 övezetben a gazdálkodás során, a kemikáliák használatakor a vízminőség-védelmi szempontok betartására fokozott figyelmet kell fordítani. Az övezetben a biogazdálkodási módokat kell alkalmazni. (4) Az Mko-1 övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi természeti állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. a) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. 28

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




b) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást. (5) Az Mko-2 övezetben épület csak a művelési ág fenntartása érdekében helyezhető el. 1.7.

A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

összetétel,

képzettség,

1.7.1.1. Demográfia Lakónépesség száma

Lakások száma

http://kisapostag.hu/onkormanyzat/kozerdeku-adatok/kisapostag-statisztika/ http://www.ingatlannet.hu/statisztika/Kisapostag

Az elmúlt években annak ellenére csökkent a lakosságszám az évtized elejéhez képest, hogy a főváros egyik gazdasági erőterének számító Dunaújvárosban a szuburbanizációs folyamatok érvényesülnek. Kisapostagon a bevándórlók száma meghaladta az elvándórlólk számát az elmúlt években, de összességében az arány csökken az elvándorlások javára, sőt 2009-ben meg is haladta a bevándórlók számát. Sajnos általánosságban a halaálozási szám is meghaladja az élveszületések számát. egy-két évbben figyelhető meg ettől eltérő adat az elmúlt 1,5 évtizedben. A férfiak aránya 52-53 % a nők 4847 %-ával szemben. 1.7.1.2. Életminőség A társadalmi-jövedelmi viszonyokat vizsgálva, markáns fejlődési/fejlettségi zónák rajzolódnak ki a megyében. A kisapostagi jövedelmi viszonyok markánsan eltérnek a Mór-Székesfehérvár-Velenceitó-Dunaújváros „S” alakú településsáv, valamint az M1-től a fővárosi agglomerációhoz kapcsolódóan az M6 megyei kivezető szakaszáig húzódó, kedvező jövedelmi viszonyokat prosperáló övben. Igaz a munkanélküliség alacsonyabb, és az „S” alakú településsávhoz közelít. Szociális étkeztetésben részesülők száma

2007 6

2008 2

2009 1

Házi segítségnyújtásban részesülők száma

5

2

2

Alap- és a nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen

4

4

4

Alap és nappali ellátásban foglalkoztatottak közül ápolási, gondozási munkát végzők száma

2

2

2

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

26

24

31

Rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) Lakásfenntartási támogatás esetei

6

6

120

17

Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni)

20

17

22

Átmeneti segélyezés esetei

30

32

54

Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni)

12

13

28

29

4

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Rendkivüli gyermekvédelmi támogatás esetei

1

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni)

1

A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek közül közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma

5

4

9

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma

4

4

3

1.7.1.3. Nemzetiségi összetétel Kisapostagon elenyésző a magát nemzetiségnek valló. 2011-ben az 1174 főből 4 cigány, 5 lengyel, orosz 3, , 17 német, 3 fő szerb egyéb 9 fő nemzetiségnek vallotta magát. 1.7.1.4. Képzettség, foglalkoztatottság A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011 Általános Általános Általános Középfokú Érettsegi Egyetem, Összesen iskola első iskola 1–7. iskola iskola főiskola évfolyamát évfolyam 8.évfolyam erettségi stb. sem nélkul, oklevéllel végezte szakmai oklevéllel Kisapostag 10 145 276 292 428 178 1329 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_07_2011.pdf

Foglalkoztatott

A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011 Munka- Inaktiv Eltar- Össze- Foglalkoz- Munka- Inaktiv nélküli kereső tott sen tatott nélküli kereső fő %

600 81 384 337 1402 42,8 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_07_2011.pdf

Kisapostag

5,8

27,4

Eltartott

Összesen

24,0

100

Munkanélküliek száma 30 fő volt, míg az inaktív keresők száma 160 fő. csak eltartott 4 fő volt 2011ben. A kistérség települései, így Kisapostag is főként mezőgazdasági jellegű, azonban a MJV ipari központként nagymértékben meghatározza a települési lakosság végzettségének szakirányát. A település munkaerő lekötő képessége szűkös. A korábban állandó foglalkoztatást nyújtó mezőgazdaság is csökkentette a munkaerő-felvevő képességét. A Dunaújvároshoz kötődő település foglalkoztatása is a megyei jogú városban történik elsősorban. Helyben kevés munkahelyet ad a helyi szolgáltatási szektor, a közalkalmazotti státuszok mellett. A lakosság nagy része kénytelen az ingázást választani. 1.7.2.

Települési identitást erősítő tényezők

1.7.2.1. Történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok Római katolikus

Görög katolikus

A népesség vallás, felekezet szerint, 2011 Reformá- Evangé- IzraMás Vallási ttus likus elita vallaái kőzösközösséghez, séghez, felekefelekezethez zethez nem tartozik tartozik

349 5 67 117 0 10 Kisapostag http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_07_2011.pdf

30

370

Ateista

Nem kivánt válaszolni,

Össze -sen

18

464

1402

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A település a magyarországi szlovákság egyik központja. Erre alapozva a település rendszeres programokkal és kulturális eseményekkel próbálja nemcsak a kistérség, hanem a régió településeivel is folyamatosan tartani a kapcsolatot. A Falunapot június első illetve második szombatján tartják - másfél évtizede. Ilyenkor a sokszínű program-kavalkád mellett főzőversenyt is indítanak. Augusztus első felében Hallé-főző versenyt rendeznek. Szeptember végére, október elejére esik a Szüreti bál több évtizedes hagyománya. Május hónapban tartották néhány éven keresztül az Országos Díjugrató Lovasversenyt. A Polgármesteri Hivatal épületében található egy 130 fő befogadására alkalmas színházterem, ahol az ünnepségeiket rendezik. Kihasználtsága nagyobb is lehetne. Hasonló a helyzet a meglévő Teleházzal. Időszaki kiállításokat (régi idők emlékei, kézimunka, helyi művészek csoportos tárlata) rendeznek a Kultúrteremben. A régi tűzoltószertár alkalmassá tehető a helytörténet tárgyi és szellemi értékeinek bemutatására. Tóth István, Dunaújváros Megyei Jogú Város címzetes - már nyugdíjas - főjegyzőjének magángyűjteménye is figyelemre méltó. A Nyugdíjas klub kórusa másfél éve lépett színre, s az óta mind többet szerepel helyben és a környéken 1.7.2.2. Civil szerveződések A községben alig több, mint 10 db cicil szervezetműködik, amelyek tevékenysége többnyire a település fejlődéséért jött létre, de sporttevékenységgel és egyházi tevékenységgel foglalkozó szervezet, valamint a kulturális értékekért, és történelmi hagyományokért, a település biztonságáért tevékenykedő szervezet is található. 1.8.

A település humán infrastruktúrája 1.8.1.

Humán közszolgáltatások

1.8.1.1. Oktatási intézmények Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beirt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Gyógypedagógiai oktatásban részesülő óvodás gyermekek száma Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Kollégiumban lakó általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) A települési könyvtárak száma A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma

31

2007 1 30 34 – 1 2 1 4 4 23 –

2008 1 30 25 – 1 2 1 4 4 30 –

2009 1 30 26 – 1 2 1 4 4 30 –

6 12 – – 5 1 4757 17 150

12 18 – – 5 1 4763 21 300

5 18 – – 5 1 4763 22 316

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A gazdasági kapcsolatok mellett a Hamburger Kft. jó kapcsolatot ápol a településsel. A munkahelyteremtésen túl segítik a település fejlődését is. legutóbb az új óvoda megvalósításában nyjtottak segítséget. 1.8.1.1. Egészségügyi szolgáltatások

Szakellátás Dunaújvárosban Szent Pantaleon Kórházban és az Egészségmegőrzési Központban történik. Működő háziorvosok száma (december 31-én) A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen

2007 1 1 – 1 11001 402 11403

2008 1 1 – 1 12302 433 12735

2009 1 1 – 1 11626 460 12086

1.8.1.2. Szociális szolgáltatások A város szociális ellátásait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok száma, a férőhelyek száma valamint az ellátottak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. Továbbá a szociális alapszolgáltatás keretében étkeztetésben és házi segítségnyújtásban 10 fő alatt maradt a részesültek száma. Alap- és a nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen nem haladja meg az 5 főt. Alap és nappali ellátásban foglalkoztatottak közül ápolási, gondozási munkát végzők száma 2 fő.

1.8.2.

Esélyegyenlőség biztosítása

Az esélyegyenlőség alapját a Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) XV. cikkének (2) bekezdése adja, mely szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Az Alaptörvény XV. cikkének (4) bekezdése alapján Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Az Esélytv. 63. § (4) bekezdése értelmében: az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni. Az Esélytv. 63/A. § (1) bekezdése értelmében „a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás – a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével – öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el.” Az Esélytv. 63/A. § (4) bekezdése értelmében a helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzés esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintést követően szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban – 2011. december 31. napját követően meghirdetett pályázatok esetében – csak akkor részesülhet, ha az Esélytv. rendelkezéseinek megfelelően hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.

32

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.9.


A település gazdasága 1.9.1.

A település gazdasági súlya, szerepköre

Jelentős gazdasági kapcsolat köti össze a községet Dunaújvárossal. Ez elsősorban a munkahely kínálattal, értékesítési és vásárlási lehetőségekkel függ össze. Kisapostag lakosságának mintegy 70 %a a környező településeken dolgozik. Ezt az arányt növeli a városokból kiköltöző és ott munkahellyel rendelkező munkaképes lakosság is. A nagyváros egyben kedvező kereskedelmi adottságokat is kínál a környékbeli vállalkozók számára. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszünő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszünő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) Regisztrált egyéni vállalkozások száma (év végén) Regisztrált társas vállalkozások száma (megszűnő és álalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) Regisztrált gazdasági szervezetek száma Regisztrált nonprofit szervezetek száma (év végén) Regisztrált költségvetési szerv és intézménye

2007

2008

2009

151

186

198

27

34

43

124 86

152 113

155 118

65 159 6 2

73 195 7 2

80 209 9 2

36 2

37 2

35 2

Regisztrált részvénytársaságok száma (év végén) Regisztrált szövetkezetek száma (év végén) Regisztrált mezőgazdasági szövetkezetek száma (év végén) Regisztrált betéti társaságok száma Regisztrált közkereseti társaságok száma (év végén) Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (TEÁOR '08: A gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: B gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: C gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: D gazdasági ág)

31 1 26

Regisztrált vállalkozások száma a vízellátás Regisztrált vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: F gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: G gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: H gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: I gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: J gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: K gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: L gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: M gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: N gazdasági ág)

15 26 11 10 1 6 30 15 10

Regisztrált vállalkozások száma a közigazgatás, védelem Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: P gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: Q gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: R gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: S gazdasági ág) Regisztrált vállalkozások száma az egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: T+U gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (TEÁOR '08: A gazdasági ág)

33

4 4 2 5

2

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Regisztrált társas vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: B gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: C gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: D gazdasági ág)

1 20

Regisztrált társas vállalkozások száma a vízellátás Regisztrált társas vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: F gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: G gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: H gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: I gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: J gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: K gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: L gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: M gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: N gazdasági ág)

10 15 5 5 1 2 1 6 4

Regisztrált társas vállalkozások száma a közigazgatás, védelem Regisztrált társas vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: P gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: Q gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: R gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: S gazdasági ág) Regisztrált társas vállalkozások száma az egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: T+U gazdasági ág)

4 1 2

A Hamburger Hungária Kft. hazánk legnagyobb hullámalappapír gyártója, a Dunapack Kft. papírgyártási tevékenységének továbbvivőjeként 2009-ben kezdte meg termelő tevékenységét. A Dunapack Kft. 2009. május végén állította le gyártósorait csepeli telephelyén, az osztrák anyavállalat beruházva mintegy 260 millió eurót, 2009 nyarától, Hamburger Hungaria név alatt a leállítottnál nagyobb kapacitású modern papírgépet helyezett üzembe a már meglévő dunaújvárosi papírgépe mellé. A gyár területének további fejlesztése már elindult déli irányban Kisapostag területén 2010ben. A további fejlesztések és a gyár működőképességének segítése érdekében van szükség a településrendezési eszközök módosítására. Jelnleg a Hamburger Kft. papírgyára 281 embernek teremt közvetlenül munkahelyet, közvetetten pedig 500-600 főt foglalkoztat. Közvetlenül 15 főt foglalkoztat Kisapostagról a kft., közvetve pedig mintegy ennekk a kétszeresét. A fejlesztés megvalósulásával a kisapostagi lakosú foglalkoztatottak száma dupéájára is növekedhet. 1.9.2.

Ingatlanpiaci viszonyok

Lakóingatlanok esetén Kisapostag (Fejér megye) és vidékén a legolcsóbb négyzetméterár 42 ezer Ft, a legdrágább négyzetméterár 650 ezer Ft. A legolcsóbb ingatlant 3.6 millió forintért, míg a legdrágábbat 65.0 millió forintért hirdetik. Átlagosan 120 négyzetméteres ingatlanok vannak Kisapostag és vidékén. Az átlagos négyzetméterár 179.9 ezer forint. A területen megközelítőleg 21.9 millió forintba kerül egy ingatlan. Statisztikai adatok (2014.04.) Átlag m²-ár Átlag m² Átlagár Legolcsóbb m² Legdrágább m² (ezer Ft) (m²) (M Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) 180 120 21.9 42 650 http://www.ingatlannet.hu/statisztika/Kisapostag?

Négyzetméterárak alakulása 34

Legolcsóbb (M Ft) 3.6

Legdrágább (M Ft) 65.0

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




http://www.ingatlannet.hu/statisztika/Kisapostag?

1.10.

A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.10.1.

Természeti adottságok

FÖLDRAJZI HELYZET, DOMBORZAT

Kisapostag Fejér megye délkeleti részén, a Duna menti lösz fennsíkon, Dunaújvárostól délre helyezkedik el. A település a Duna folyam és a 6-os számú főút között fekszik. Kisapostag a Közép-Mezőföld kistáj déli részén helyezkedik el. Felszínének relatív reliefe Kisapostag térségében 10-20 m/km2 közötti. A község a Pentelei-löszplató délkeleti részén, a Duna jobb partján fekszik. A 97-204 m közötti tszf-i magasságú, lösszel fedett hordalékkúp síkság felszínének relatív reliefe a kistáj átlagától jóval magasabb. A Pentelei-löszplató 50-60 m-es partfallal határolódik el a Dunától. Kisapostag déli része viszont már ártéri területen található. Az ártértől ott is 30-50 m-es dombok emelkednek hirtelen a nyugati irányba. A tervezési területet is magában foglaló löszplató azonban összességében 150-180 m tszf-i magasságú, hullámos síksági helyzetű, eráziós-deráziós völgyekkel tagolt. A felszínt elsősorban a löszre jellemző lepusztulás formák; löszdolinák, löszmélyutak, löszkutak tarkítják a völgyek mellett. A tervezési terület Kisapostag északi határán közvetlenül a dunaújvárosi papírgyár alatt terül el. központjának déli részén a vasműtől északra található a Duna menti lösz fennsíkon. A megye jogú város a Közép-Mezőföld kistáj déli részén található, ahol felszínének relatív reliefe 10-20 m/km2 közötti, de a tervezési területen ez 1-2 m/km2 közöttire tehető. A tervezési terület 146-147 m közötti tszf-i magasságú, lösszel fedett kavics összleten található. ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK

A terület alapvetően mérsékelten meleg, száraz vidék. A napsütéses órák száma 2000-2050 körül alakul évente, amiből a nyári évszakban 800-840 órát süt a nap, és a téli évnegyedben is 200 óra feletti napfénytartam várható. A fagymentes időszak jellemzően április 10. és október 18. közé esik, s így hossza évente megközelíti a 200 napot. A tervezési területen jelentős egybefüggő burkolt felület található a posta telkén, az irodaház belső udvarában valamint a Dózsa György téren. Ezen területek valamint a széles járda- és útfelületek biológiailag inaktívak, meleg időben nagy a hőkisugárzásuk, jelentősen növelik a levegő hőmérsékletét. A térség legmeghatározóbb időjárási tényezője a csapadék mennyisége, melynek évi 550-600 mm-es átlaga is viszonylag kevésnek mondható, azonban a súlyosabb gondot annak időbeni megoszlásában tapasztalható egyenetlenségek jelentik. Az évi átlagos vízhiány meghaladja a 125 mm-t. A tartós, meleg nyár és a kevés csapadék miatt a tenyészidőszak vízellátása különösen kedvezőtlen a vidéken. VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK

A Közép-Mezőföldi kistájban a felszín alatti vízkészletek mennyisége nem számottevő. A talajvíz mélysége a löszhátak alatt 4-6 m, az alacsonyabb felszíneken 2-4 m között, a völgytalpakon 2 m felett van átlagosan. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége általában 15-25 nk° között van. Szulfáttartalma ÉNy-on 60-130 mg/l, DK-en 60 mg/l alatt van. 35

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A rétegvíz mennyisége nem éri el az 1 l/s km2-t. Az artézi kutak száma jelentős, mélységük 50-200 m között váltakozik. 200 l/p vízhozamnál ritkán adnak többet. Sokban nagy a vastartalom és a keménység. A területen az éves csapadék mennyisége 550-600 mm körül alakul, ebből a becsült maradó beszivárgás 50-60 mm/év lehet. GEOLÓGIAI ÉS TALAJTANI ADOTTSÁGOK

A vizsgált terület teljes területe feltöltött talajjal rendelkezik, amelyet az 1950-es évek elején terítettek. Az eredeti talajtakarótól kedvezőbb fizikai féleségű, a legtermékenyebb talaj százalékában ~40 talajértékű, közepes vízelnyelésű és vízvezető képességű, közepesen vízraktározó képességű és jó víztartó. A termőréteg 20-30 cm körüli. A fák eredeti ültetőgödrében ennél feltehetően több. A talaj vízgazdálkodása a sekély termőréteg miatt szélsőséges. A kistáj pannóniai agyagos üledékein, a pleisztocén legelején folyóvízi eróziós és akkumulációs tevékenység következtében alakult. Az alsópleisztocénben a Közép-Mezőföld területe az ÉNy-Dk-i és az ÉK-DNy-i szerkezeti vonalak mentén feltöredezett, majd az egyes blokkok kiemelkedtek, mások megsüllyedtek. (Kiemelkedő blokk a Pentelei-löszplató.) A pleisztocén folyamán a kiemelkedő blokkokat ÉK-en 20-60 m, DNy-on 20-40 m vastag eolikus lösz fedte be. A süllyedéksávot többnyire ártéri üledékek borították be. A terület szeizmicitása 6° MS körüli maximálisan. A lösz réteg 5-30 m körüli. A nagy kiterjedésű kistáj legnagyobb részét löszön képződött mészlepedékes csernozjomok talajok fedik. A vályog mechanikai összetételű talajok kedvező termékenységűek. A hidromorf talajképződmények mozaikosan jelennek meg a talajvízhatástól függően. TERMÉSZETES NÖVÉNYTAKARÓ

A közigazgatási terület növényföldrajzi térbeosztása szerint Pannoniai flóratartományon (Pannonicum) belül a Közép-Mezőföld kistáj, a Mezőföld flórajárásba (Colocense) tartozik, melynek leterjedtebb potenciális erdőtársulásai között a tatárjuharos löszpusztai tölgyesek (Acerato tatariciQuercetum), a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (QuercoUlmetum) és a fűz-nyár égerligetek (Salicetum albae fragilis) említhetők. A lágyszárúak közül tömegesen jelenhet meg a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), a macskahere (Phlomis tuberosa). Élőhelyként jelennek meg a terület fái és cserjéi, az összes zöldfelület. Az itt élő növények a városi környezethez akklimatizálódtak, zavarástűrők, természeti értéket nem képviselnek. ÁLLATVILÁG

A beépítettség, illetve a tájhasználat következtében a tervezési terület állatvilága fajszegény. A magasabb rendű állatok közül elsősorban csak a zavarást tűrő és az ember közelségéhez szokott madarak, emlősök találhatók a területen. 1.10.2.

Tájhasználat, tájszerkezet

A tervezési területről és térségéről az állapítható meg, hogy összességében egyértelműen ipari, városi jellegű a mezőgazdasági művelésű területek határán. A két területhasználat közti éles váltást a sűrűn futó közlekedési felületek oldják valamennyire. Az ipari terület alacsony zöldfelületű, intenzív területhasználatú, egységes építészeti kialakítással. A mezőgazdasági tájhasználat a város körüli mezőföldi tájat reprezemtálja. 1.10.3.

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek

Kisapostag területén országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület nincs. A település ökológiailag legértékesebb területei a Duna-menti galériaerdők, valamint a Kisapostagi vízfolyás 36

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




völgye. Utóbbinak a 6. sz. úttól északnyugatra lévő szakaszát a község településrendezési terve helyi jelentőségű tájkép, ökológiai és természeti területként javasolja kezelni. Egyik sem érinti a tervezési területet. A tervezési terület nem ér a Dunapartig, ahol a galériaerdők találhatók. Azok már Dunaújvároshoz tartoznak. A Duna hullámtere a 46/1999. (III 8.) kormányrendeletben foglaltak szerint természeti területnek minősül, mely a galériaerdőkkel együtt a NATURA 2000 területnek is részei. Az OTrT e területeket az országos ökológiai hálózat részeként rögzíti. Az országos ökológiai hálózat magában foglalja a löszplatón lévő meglévő és tervezett erdőket is (volt hulladéklerakó terükete), ezért a tervezési terület keleti szélén az ökológiai folyosó benyúlik a tervezési területbe. A módosítási szándékok azonban nem érintik sem az ökológiai folyosó, sem a Natura 200 területeit. A tervezési terület Dunaparti részéhez közel eső erdőterületken, amely nem érintett a módosítással feltételezhetően a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényés állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján védett növény és állatfajok, is találhatók, amelyek zavarást tűrőek, és hozzászoktak az ipari létesítmények közelségéhez, környzeti terheléséhez. A módosítással érintett területen belül védett, vagy védendő táji érték, védett állatfajok, védendő természeti érték, terület nem található, ezért 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti „1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek”, „1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék”, „1.12.3.3 ökológiai hálózat” fejezeteket a tervezési terület adottságainak figyelembevételével elhagyhatónak tartjuk. 1.10.4.

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése

A módosítással érintett terület táji- vagy természeti érték nem található, a dunaújvárosi ipari területek közelsége miatt Kisapostag északi területein olyan tevékenység folyt és folyik (volt hulladéklerakó, növénytermesztés), amelyek területhasználati konfliktust nem okoznak. 1.11.

Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.11.1.

A települési zöldfelület rendszer elemei, a tervezési terület kapcsolódása

A Hamburger Kft. területeit északról további ipari területek, keletről degradált, rekultiválásra váró, szukcesszió révén beerdősülő másodlagos, bozótos-fás, spontán nőtt területek, illetve a Duna-parti löszplató szélén és a Duna-parton közvetlenül erdők határolják. Délről a tervezési terület szántó területei, valamint a Duna-parton lévő rombolt felszínű volt hulladéklerakó és a Dunapart felé alatta erdősáv határolja. Az ipari területet nyugatról a 6. sz főút zárja le. A tervezési terület szántóterületeit 6. sz. út melletti részei keskeny erdősávval határoltak, délről azonban az M8 autópálya határolja. A Duna-parti területek vegyes zöldfelületi intenzitásúak. A Dunaújváros közigazgatási területéhez tartozó Duna-parti szakaszon lévő korábbi iszapdeponálás helye részben rekultiválásra került a Pentele híd közelében és beerdősült.

6. sz. út felőli látkép, háttérben a Papírgyár

A Papírgyár területének déli határán lévő fiatal juhar fasor 37

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A volt hulladéklerakóhoz vezető út melletti szántó területek, északon háttérben a Papírgyárral

A volt hulladéklerakóhoz vezető út melletti szántó területek fiatal fasorral

A volt hulladéklerakóhoz vezető út melletti, néhol erdősávvá váló fa- és cserjesáv

Távolban a löszplatón lévő Duna-parti erdősáv

1.11.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek FELÜLETI ELEMEK

A Duna part meglévő erdőterületei, valamint a 6. sz. út mellett lévő keskeny erdősáv fontos elemek mind kondicionáló, mind tájképi szempontból a jelentős burkolt felületel rendelkező ipari területek mellet. A jelentős méretű szántó területek kondícionáló hatása kisebb ugyan, de a gazdasági területekhez képest jelentős. VONALAS ELEMEK

A papírgyár útjai és a volt hulladéklerakóhoz vezető út mellett egy szakaszon telepített fasor még fiatal. Megerősödésükig intenzív gondozást igényelnek, jelentőségük csak évek múlva várható zöldfelületi és környezetvédeelmi szempontból is. 1.11.2.

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémai

A tervezési terület a szántó területeken, a Duna-parti és az út menti erdősávokon keresztül kapcsolódik a települések zöldfelületi rendszeréhez. A magas burkolt felülettel rendelkező területek Dunaújváros területén találhatók. Az újonnan kialakítandó, fejlesztésre szánt területek az előírt zöldfelületek kialakításával nem okoznak konfliktust a zöldfelületi rendszerben. A tervezési területnek a lehatárolás nehézsége miatt része a volt hulladéklerakó területe, aminek újrahasznosítása ismét felmerült. Mivel azonban nem a tervezési feladat része, https://maps.google.hu/maps tervezők úgy tekintik, hogy A volt hulladéklerakó degradált területe rekultiválásra kerül, ami alapján a tervezési terület zöldfelületi rendszere jelentős konfliktust, problémát nem vet fel.

38

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.12.


Az épített környezet vizsgálata 1.12.1.

Területfelhasználás vizsgálata

1.12.1.1.

A tervezési terület szerkezete, helyi sajátosságok vizsgálata

Kisapostag közigazgatási területe 958 hektár, ebből 838 hektár külterület és 120 hektár belterület.

Hatályos TSZT

A község település szerkezetét alapvetően a domborzat határozza meg. Az "ófalu" a Kisapostagi vízfolyás két oldalán lévő domboldalakon alakult ki, s a löszplatókon terjeszkedett. Délnyugati irányban jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények (temető, sportpálya), északkeleti irányba elsősorban lakóterületek alakultak ki. A település területfelhasználását elsősorban a Duna, a patak, és a főutak határozza meg. A domborzati adottságok ma már másodlagos szerepet kapnak, az alig járható, meredek domboldalak is fokozatosan beépülnek. A lakóterületek közé nem ékelődött ipari-gazdasági terület. Dunaújváros magába szippantotta a gazdasági területeket, amelyek fejlődését akadályozza a területhiány, ezért fejlődnének déli irányban Kisapostag felé. A meglévők is a település szélei felé tolódtak el. Ez kedvezőbb lakóhelyi környezeti feltételeket teremtett. Ugyanakkor a zöldterületek aránya alacsony. Hiányoznak az ápolt, intenzíven fenntartott parkok, közkertek, sétányok, amik oldanák a beépítettség mértékét. 39

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Szántóterületek elsősorban a település északi, nyugati és déli határrészeiben találhatók. Kisapostagon régi hagyományai vannak a kertművelésnek. A szántóterületek aránya fokozatosan nőtt az erdőterületek kárára. Az utolsó tíz évben azonban a szántóterületek nagyarányú beépítése miatt egyre több a felhagyott terület, ami még szántóként van nyilvántartva, de gazdálkodás nem folyik rajta. Lecsökkent a mezőgazdasági tevékenység intenzitása, megszűntek a korábbi gazdasági szervezetek (szövetkezetek felbomlása). Számos korábbi gazdasági terület elhagyatottá, „gazdátlanná” vált. A gyep és legelő aránya kevés. A község összefüggő kertes területe a belterülettől északra (Zsellérföld, Maradványdűlő) található, melyben szántó, kert, gyümölcsös, szőlőművelésű parcellák vegyesen fordulnak elő. Az üdülési és lakó hasznosítás terjedése itt is kiszorítja ezt a területhasználatot. A település erdőterületei – a meredek domboldalak maradványerdőit leszámítva – szinte kizárólag a Duna árterületén találhatóak, és elsősorban táj- és természetvédelmi szempontból jelentősek. Az erdőterületek aránya a potenciális termőhelyi adottságokhoz képest kevés. A meglévő erdők sem elégítik ki megfelelő szinten a rekreációs igényeket. Jó, aszfaltozott, vagy erős földútkapcsolattal rendelkeznek a külterületi tanyák, gazdasági területek. Kisapostag területhasználatát a szántóterületek dominanciája (60,2%-a a közigazgatási területnek), kisebb részben a művelés alól kivett területek (27,9%), valamint az erdő (4,3%) jellemzik. A kertes területek aránya meghaladja a 2%-ot. Gyümölcsös és szőlőművelési ágú területek aránya a legkevesebb, ezek aránya összesítve is alig több, mint 1 %. A lakóterületi bővítések a belterülethez közvetlenül csatlakozóan déli és északi irányban kerültek kijelölésre. Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek kialakítása a belterülettől nyugatra, valamint északra M8-as déli oldala és dunaújváros déli iparterületének folytatűásaként tervezett. A módosítással érintett terület közlekedési kapcsolatai kiválók. A 6. sz. út mellett található, közel az M8, M6 felhajtójához. Közvetlenül kapcsolódik a dunaújvárosi ipari területhez. A távolsági, helyközi és helyi autóbuszjáratok a tervezési terület mellett haladnak. 1.12.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A tervezési területen belül, a módosítással érintett terület is csak részben módosul. A 4 db nyíllal jelölt útszakasz felülvizsgálatával minimálisan változik a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek aránya. 1.12.1.3. A hatályos TSZT szerinti területi mérleg

A közigazgatási terület A módosítással érintett terület A meglévő Gksz terület A meglévő Gip terület Meglévő Ev terület Meglévő Közlekedési területek

Területi mérleg Terület mérete Terület aránya ( ha) a módosítással érintett területhez (%) 958 1635,723 58,566 100 2,768 4,726 18,579 31,723 34,393 58,724 0,675 3,673

40

Terület aránya a közigazgatási területhez (%) 100 6,113 0,289 0,070 3,590 0,224

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A tervezési feladat, a meglévő területhasználat és a több éve meglévő fejlesztési szándékok ismeretében a 314/2012. (XII. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti „Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolat)” fejezet elhagyható. 1.12.1.4.

Alulhasznosított barnamezős területek

Sem a módosítással érintett területen, sem a tervezési területen belül nincsenek alulhasznosított barnamezős területek. 1.12.1.5.

Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület

Nincsen a módosítással érintett területen belül Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület. A tervezési területen belül található a felhagyott hulladéklerakó, aminek újrahasznosítási szándéka megfogalmazódott a Dunaújváros részéről. (A Dunanett Kft. 1997. január 1-től működik gazdaságilag önálló vállalkozásként, és 2014. év elején elindította 1. lépésként a hulladéktároló újrahasznosításához szükséges területrendezési hatósági eljárást.) 1.12.2.

A telekstruktúra vizsgálata

1.12.2.1.

Telekmorfológia és telekméret vizsgálat

Hatályos SZT Kisapostag telekszerkezetét – történeti kialakulása során – a fontosabb közlekedési útvonalak, a névtelen patak és a Duna határozzák meg. Ezek mentén alakultak ki a legrégebbi településrészek úgy, hogy az útra közel merőlegesen felfűződtek a szalagtelkek. A karakteresen utcás jellegű település legrégebbi részein- kisebb területre korlátozódott- halmazos tömbök őrzik a történeti kialakulás kezdeteit. Az úrbérrendezés következtében a belső egész telek egy kis vagy magyar hold lett. Ennek a feleződéséből jöttek létre azok a 14-16 m, széles, és 180-200 m mély telkek, mely a településrész jellegzetes telekszerkezetét alkotják a mai napig az „ófaluban”. A megosztott telkek továbbosztása igen keskeny, (7-8 m széles) jellegzetesen sűrű beépítésű utcaképet eredményező telkeket is létre hozott néhány helyen, de ezek nem jellemzőek. A XX.

41

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




századi házhelyosztásokkal egyidejűleg a beépítések is tervszerűbbé váltak. A falu településképe megváltozott. 1945 után jellegzetes, falusias településrész kialakulását a ma kertvárosinak nevezett lakóhely típusa kezdte kiegészíteni a településen először a terepadottságoknak megfelelően, majd a történetileg kialakult településrészektől idegen, szabályos tömb, utca és telekszerkezet jött létre, 1800-2000 m2-es telkekkel. A területen legújabb tendenciaként az eredetileg kialakított telkek megosztása figyelhető meg. A domborzati adottságok miatt egyre több „nyeles” telek alakult ki.

A település belterületi és külterületi telekszerkezete többnyire az 1970-es évekből való. A külterületen többnyire megmaradt a nagytáblás telekstruktúra a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felbomlását követően is. A belterület szélén ugyan megindult a nadrágszíjtelkek kialakulása, de a külterülethez képest kis területrész esett áldozatul ennek a tendenciának. A szocialista életideának megfelelő „zártkertes” üdülőterület a falutól északra alakult ki. A módosítással érintett területen a beépítési struktúra nem alakult még ki. A javasolt - szabályozási tervlapon megjelenő – telekalakítás az övezetek minél gazdaságosabb kihasználására törekszik az HÉSZ által előírt telekméreteknek megfelelően.

A módosítással érintett területen a beépítési struktúra nem alakult még ki. A javasolt - szabályozási tervlapon megjelenő – telekalakítás az övezetek minél gazdaságosabb kihasználására törekszik az HÉSZ által előírt telekméreteknek megfelelően. 1.12.2.2.

Tulajdonjogi vizsgálat

A tervezési területből az összes meglévő közterület az önkormányzat tulajdona. A tervezési területet határoló 6. sz. út és M8 autópálya az állam tulajdona, míg a szántó területek és a tervezett gazdasági területek telkei magán tulajdonban vannak. Az erdőállomány adattárában szereplő erdők állami, a többi magán tulajdonban találhatóak. (A Gksz-3 övezetek területei a tervezési területen belül a Hamburger Hungáris Kft. tulajdonában vannak.) 1.12.3.

A környezet geodéziai felmérése A teljes közigazgatási területre vonatkozóan tartalmazza a magassági szintvonalakat a Szabályozási terv. A tervlapon jól látszik a tervezési terület változatos geomorfológiája. illetve, hogy a módosítással érintett terület enyhén egyenletesen lejt dél, délkelet felé. A lejtés a helyszínen alig érzékelhető. 1.12.4.

Az építmények vizsgálata

A módosítással érintett területen nem állnak építmények. A tervezési terület északnyugati részén található trafóállomás építményei tipikus elektromos energia átadást biztosító építménye k, amelyk építészeti értéket, tájképi karaktert nem képviselnek.

42

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




1.12.5. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A tervezési területen belül még nincsenek rendező elvek; épületek nem épültek. A hatályos szabályozási terv nem határoz meg építési helyet az építésre szánt területek övezetein belül, mert nem kívánt korlátozni semmilyen technológiát. A terület karakterének kialakítását Dunaújváros ipari létesítményeinek hagyományaihoz híven a zöldfelületek szabályozásával igyekszik elérni. A javasolt telekstrktúra is átlátható, a meglévő szerkezeti elemek nyomvonalához (utak, közművek) igazodik. A tervezett fasorok és cserjék telepítésének megvalósulása segítheti majd a területen való tájékozódást és tájkép harmonizálását. 1.12.6.

Az épített környezet értékei

1.12.6.1.

Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag

A fejezet a 2010-ben készült településrendezési eszközök alaátámasztó munkarészét képező örökségvédelmi hatástanulmány felhasználásával készült.

A bronzkori kisapostagi csoport népének kultúrája a kora bronzkor végén a Kr. u. 19-20 században jött létre. A népesség a bevándorolt keleti pásztorok és a helyi rézkori eredetű lakosságból állt. A lakosságnak nagy szerepe volt a vatyai kultúra, és a mészbetétes edények művészetének kialakulásában. Fennmaradt ebből a korból a kisapostagi bronzkori urnatemető, mely közel fekszik a Duna melletti szomszédos két bronzkori központhoz, DunaújvárosKoszider-padláshoz, és BarcsBotyán-sánchoz. A középkorból, és az újkorból is csak szórványos adatok vannak. 1453-ban az Apostoli család egykori birtokát az uralkodó a tati várnagynak adta. A török hódoltság alatt adat nincs róla, elpusztult a település a dunamenti többi helységgel együtt, mert a hadak vonulásának útjában feküdt. 1774-ben még lakatlan volt a község. Jól nyomon követhető a település és környezetének története a katonai térképeken. Az első katonai felmérésen (1783) lévő Egyház szálláson, azaz mai nevén Kisapostagon még ritkán lakott településről beszélhetünk. 1784-ben 4 család élt Kisapostagon. A második (1858) illetve a harmadik (1882) katonai felmérés idejére egyre sűrűsödött a település az eredeti tengely mentén nyugati illetve keleti irányban. A község újraalakulásának legbiztosabb dátuma 1864. november 26-a, ekkor települtek át a dunaegyházi szlovákok, s jelölték ki a község határait. A dunaegyházi lakosok legalább 100 éve bérelték már ezt a baracsi határrészt. 1870-ben már keletkeztek olyan okmányok, melyek rögzítik, hogy Kisapostag határa a helybeli parasztok, a gazdaközösség, továbbá a dunaegyházi lakók kezében van. 1877-ből vannak információink arról, hogy a Duna balparti része és Kisapostag között közlekedett rév, ennek oka az volt, hogy a dunaegyháziak Kisapostag határában 800 hold földet műveltek. Közigazgatási szempontból a település Dunaegyházához tartozott, 1891-ben csatolták Baracshoz, s ettől kezdve lett önálló kisközség.

1864-ig ezt a földet pusztaként tartották nyilván Kisapostagot. Baracs puszta részét képezte. A falu gazdasági struktúrája ekkor (1864-ben) gyökeresen megváltozott, addig nagybirtokok voltak a határban, és a parasztok csak kisbérlőként voltak jelen. 1864-ben viszont a nagybirtokosokat a paraszti gazdaságok váltották fel. 1935-ig azonban a birtok szerkezet teljesen megváltozott, mivel 550 hold közötti birtokos 103 volt, akik a határban a földek 70%-át birtokolták. Az 1-5 holdas gazdaságok száma 76 volt, míg 1 holdnál kevesebb földön 74 család gazdálkodott. Termékeny dűlők: a Kenderesben, a Pentelei részen (Dunaújváros területén és annak közelében), a Lencsésben és a Hosszúvölgyben voltak. A tervezési terület a 21. sz-ig megőrizte mezőgazdasági hasznosítását, és az 1960-as évek közepéig, a hulladéklerakó kialakításáig a Duna menti erdők is egységet alkottak.

1. katonai felmérés – 1782-1785

2. katonai felmérés – 1858 43

3. katonai felmérés – 1882

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.12.6.1.


Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

A fejezet a 2010-ben készült településrendezési eszközök alaátámasztó munkarészét képező örökségvédelmi hatástanulmány felhasználásával készült.

Kisapostag neve a kora bronzkori és római kori emlékei miatt régóta ismert a régészeti szakirodalomban. Az 1930-as években, a településtől északkeletre, a Zsellérföldek területén földmunkák, majd később feltárások során kora bronzkori urnasírok kerültek napvilágra. A sírkerámiák egy csoportját az első ismerté vált lelőhely és a rajtuk található sajátságos mészbetétes díszítés alapján a kutatás kisapostagi kultúra néven különítette el.1 Kisapostag területe hasonlóan jelentős régészeti emlékeket őriz a római korból, mivel a dunai limes részeként, jelentős katonai területnek számított. A Duna menti római kori út és a mellettük sorakozó őrtornyok maradványaira már a 18. század elején felfigyeltek, amelyek közül néhány feltárására a 20. században került sor. Az olasz hadmérnök Marsigli rajzain látható a Dunapentele-Dunaföldvár közötti szakaszon a jelzőtornyokkal körülvett római limes-út, mely áthaladt Kisapostagon. 1979-ben feltártak két jelzőtornyot a községtől északra. A négyszögű, 40-50 m oldalhosszúságú tornyok a IV. század 2. felében épültek fából, tetejüket tégla fedte, és árok vette őket körül. Kisapostag 51 mérföldre van Aquincumtól, a szerint a római mérföldkő szerint, mely Gordianus császár korából Kr. u. 239-ből származik. A Dunasoron középkori, XIII-XIV. századi kemencéket tártak fel. A jelentős régészeti emlékek ellenére Kisapostag területéről eddig még nem készült szisztematikus topográfia. 2006. márciusában az Archeosztráda kft. munkatársai állapotfelmérő helyszíni bejárást végeztek a település közigazgatási területén, amely az addig nyilvántartott régészeti lelőhelyek mellett számos új adattal szolgált. A2010-ben készült örökségvédelmi tanulmányhoz kapcsolódó helyszíni szemle eredményeként Kisapostag teljes területéről 22 térképen azonosított régészeti lelőhelyet ismerünk. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a településre alkalmas területeken viszonylag sűrűn helyezkednek el. Fontos azonban megjegyezni, hogy a már ismert lelőhelyek mellett a jövőben továbbiak napvilágra kerülése is számítani lehet.

Hatályos SZT

A településrendezési eszközök módosításával érintett területen miniszteri rendelettel kiemelt, vagy fokozott védettség alá vont régészeti lelőhely nem található. A hatályos településrendezési eszközök feltüntetik a megismert és örökségvédelmi

tanulmányban szereplő régészeti területeket. 1.12.6.2. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Az Örökségvédelmi hatástanulmány külön kötetben készült a 2010-ben jóváhagyott településrendezési eszközökhöz. Az örökségvédelmi hatástanulmány rögzíti részletesen a település történetét, régészeti, műemléki és egyéb értékeit. A minél kevesebb ismétlés érdekében itt csak a feladathoz feltétlenül szükséges elemzés található. Mivel a terevezési terület eddig csak elektromos építényekkel bír, ezért a fejezet nem tud részletes építészeti jellemzést bemutatni.

44

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.12.6.3.


Világörökségi és világörökségi várományos terület

A tervezési terület egésze a várossal együtt a Fejér Megyei Területrendezési Terv szerint a Világörökség-várományos terület övezetébe tartozik. A közigazgatási területen a világörökségi várományos terület lehatárolásást a teljes közigazgatási terület felülvizsgálatakor lehetséges megtenni, azonban a település adottságait, értékeit ismerve megállapítható, hogy a tervezési területen belül, de a településen általában a korábban gazdasági területek számára kijelölt területek nem érdemesek világörökségvárományos terület kijelölésére az ipari tevékenység közelsége miatt. Világörökségi kezelési terv nem készült a településre vonatkozóan, ezért az nem vehető figyelembe a tervezés során. 1.12.6.4.

Műemlék, műemlékegyüttes

A tervezési területen műemlék nem található. 1.12.6.5. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Nem találhatóak a tervezési területen. 1.12.6.6. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A tervezési területen műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet nem található. 1.12.6.7.

Nemzeti emlékhely. Helyi védelem

Nemzeti emlékhely és helyi védelem alatt álló építmény nem található a tervezési területen. 1.12.7.

Az épített környezet konfliktusai, problémái

Nincsenek a tervezési területen belül konfliktusok. 1.13.

Közlekedés 1.13.1.

Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Dunaújváros remek közlekedési adottságokkal rendelkezik. Érinti a 6-os és a 62-es főút, nyugat felől a 6219-es közút, amely Sárbogárddal köti össze a várost. Az M8-as autópálya és az M6 autópálya térsége is érinti Dunaújvárost, így még könnyebben elérhető vele Budapest (az M0 autópálya segítségével). 1.13.2.

Közúti közlekedés

csomópontja az M6 autópálya felől jó megközelítési lehetőséget ad. Az M8 autópálya Kisapostag északi külterületét K – NY irányban szeli át. A 6.sz. főút a területet nyugatról határolja, külterület jellegű, 2x1 sávos, elsőrendű főút. Kisapostag belterülete a 6.sz. főútról az 51125 jelű bekötő úton közelíthető meg. Dunaújváros és Kisapostag határán csatlakozik a 6.sz. főúthoz a Dunaújváros belterületén áthaladó 51124 jelű bekötő út. A főút és a két bekötő út csomópontja, a jelenlegi forgalmi igényeknek megfelelő csomóponti elemekkel kiépült T csatlakozás. Az M8 autópálya és a 6. sz. főút csomópontjában a gyorsforgalmi út felüljárón halad át, a delta csomóponti ágak körforgalomhoz csatlakoznak. A területen belül a 6.sz. főúttal párhuzamosan, attól 600 méterre húzódó út közterülete csak 6 m széles, az M8 autópálya alatt vezet át. A Papírgyár közúti megközelítése a Papírgyári útról történik.

45

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Az út a Papírgyár menti szakaszon és az M8 alatti aluljáróban aszfalt burkolatú, a többi szakaszon földút. Közlekedési szabályozási előírások:   

M8 autópálya: az autópálya tengelyétől mért 100 -100 m védőtávolságon belül az Állami Autópályakezelő Kht. hozzájárulásával helyezhető el építmény. 6.sz. főút: tervezési kategóriája: K.III.B. az úttengelytől mért 100 – 100 m védőtávolságon belül csak a közútkezelő hozzájárulásával helyezhető el építmény. A terület észak-déli gyűjtőútja: tervezési kategóriája B.V.c.B szabályozási szélesége:22 m. 1.13.3.

Közösségi közlekedés

Dunaújváros tömegközlekedését az Alba Volán látja el helyi, helyközi és távolsági autóbusz járatokkal. A tervezési terület tömegközlekedési kapcsolatai kedvezőek. A terület tömegközlekedését a 6.sz. főúton közlekedő helyközi autóbuszjáratok bonyolítják le Kisapostag és Dunaújváros autóbusz állomás között. A busz tömegközlekedés helyközi, napi 12 alkalommal érinti a települést. A Papírgyár tömegközlekedési kapcsolatát Dunaújváros 2, 3, 4 és 44 számú helyi autóbuszjárata biztosítja. 1.13.4.

Kerékpáros és gyalogos közlekedés

Kisapostagon kerékpárút nincs. A település területét az országos kerékpárút törzshálózat nem érinti. Szintén nem érinti a települést a Fejér megyei településrendezési tervben szereplő kerékpárút hálózat nyomvonala sem. A kerékpáros forgalom nem jelentős. Önálló kerékpárutat a hatályos településrendezési eszközök nem jelölnek ki, de a Dunaújvárosi iparteleppel összekötő gyűjtőút szabályozási szélességén belül javasolja annak kialakítását. Kisapostag területén kevés az önálló gyalogút. A járdák nincsenek kiépítve, a gyalogos közlekedés - a gyér járműforgalom miatt -alapvetően biztonságosnak mondható. A települési közúthálózaton a közúti és gyalogos forgalmat szét kell választani. A kiépítés lehetősége a legtöbb közúton biztosítva van. A tervezési területen belül a hatályos terveke szerinti útkeresztmetszetek képesek biztosítani megvalósításukkor mind a biztonságos kerékpáros, mind a gyalogos közlekedést. 1.13.5.

Parkolás

A parkolás normatív igénye biztosítható, és biztosítandó a tervezési területen belül. A vizsgált terület Kisapostag jelenlegi külterületén helyezkedik el, a Dunaújvárossal kapcsolódó határ és a jelenlegi beépített terület között. A tervezési terület körzetében lakóépületek nincsenek, így ellátó közművek nem épültek ki. A területet határoló 6-os számú közlekedési főút mentén a térség településeit ellátó 6 bar-os nagyközépnyomású földgázvezeték található. A tervezési területet keleti irányból erdők és a Duna határolja. A tervezési terület többségében jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, közműellátás szempontjából ellátatlan. A tervezési területen ipari, gazdasági, kereskedelmi funkciójú hasznosítást terveznek. A közműfejlesztési javaslat a kialakításra kerülő ipari, gazdasági, kereskedelmi területek kiszolgálásához szükséges infrastruktúra-fejlesztési feladatokat határozza meg. A közművizsgálatok a helyszíni bejárások, a közmű üzemeltetők adatszolgáltatása alapján, a területet érintő korábbi területrendezési tervek szakági munkarészeinek a felhasználásával készült.

46

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.13.6.


Víziközművek

1.13.6.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Kisapostag közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a belterületén a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített. A településen a vízellátást 2013. óta a Mezőföldvíz Kft biztosítja. A tervezési terület körzetében nincs üzemelő kisapostagi vízvezeték, ugyanakkor a kiépített hálózati rendszer fejlesztésével az ellátás lehetősége a jelenleg igénybevett vízbázisok szempontjából biztosítható. A helyi vízbeszerzés lehetőségén túl Dunaújváros felöl kiépített regionális kapcsolattal a település ivóvizellátásához szükséges vizet a Szalki-szigeti vízműben, az Ercsi vízbázison, a Dunaferr és a Papírgyár vízbázisain és víztisztító műveiben termelik, illetve állítják elő. Dunaújváros számára kiépített vízátvételi lehetőség is biztosított a Dunántúli Regionális Vízmű bázisról, ezzel bázis vonatkozásában a vízellátott térség, benne Kisapostag számára is az igényelt vízmennyiség biztosítható. A papírgyárnál lévő víztorony biztosítani tudja a szükséges, a tervezési terület legmagasabban fekvő területei (145 mBf.-i szintenis) ellátásához szükséges nyomásfokozott zóna létrehozását. 1.13.6.2.

Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

A településen az élővizek, a Duna és a vízbázisok vízminőség védelmi igénye ellenére a településen a szennyvizek közcsatorna hálózattal történő összegyűjtését és seznnyvíztisztító telepen történő kezelését csak 2008-ban kezdték megvalósítani. Azóta üzemel a településen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat. A hálózat gravitációs rendszerű, rajta a szükséges helyeken átemelők és a hozzájuk tartozó nyomóvezetékek üzemelnek. A tervezett szennyvízgyűjtő hálózatnak az I. üteme került kiépítésre, a II. ütem folyamatban van.A rendelkezésre álló, 2013. január 1-ei állapotokat rögzítő statisztikai adatok alapján a település lakásállományának a 35 %-a csatlakozik a kiépített közcsatorna hálózatra A kiépített elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat által összegyűjtött szennyvizeket nyomóvezetékkel juttatják a Dunaújváros, Kisapostag, Baracs, Nagyvenyim közös regionális rendszerébe. A regionális rendszer által elszállított szennyvizek befogadója Dunaújváros szennyvíztisztító telepe, ahol a szennyvizeket mechanikai és biológiai fokozatokkal megtisztítják. A tisztított szennyvizek befogadója a Duna. A szennyvízgyűjtő hálózat és tisztítótelep üzemeltetője a Mezőföldvíz Kft. A tervezett fejlesztés megvalósulása esetén a területen várhatóan 350 m3/nap szennyvíz fog keletkezni, amely elvezetéséről és tisztításáról gondoskodni kell. Tisztítás szempontjából a 350 m3/nap szennyvizet a regionális szennyvíztisztító telep fogadni tudja. A tervezési területre eső csapadékvizek jelenleg a területen vagy elszikkadnak, vagy pedig a területről két irányban folynak le. A területről délnyugati irányban lefolyó csapadékvizek befogadója a tervezési terület dél-nyugati sarkánál haladó Kisapostagi patak, az északkeleti irányban lefolyó vizek befogadója a természet alakította árkok-vízfolyások közvetítésével a Duna. 1.13.7.

Energia

1.13.7.1.

Villamosenergia ellátás

A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője az E.ON-Hungária Zrt. Kisapostag ellátásának bázisa a Dunaújváros 132/20 kV-os alállomás. Az alállomásból induló középfeszültségű kábelkörök biztosítják a két település villamosenergia fogyasztóinak ellátását. A fejlesztési területen és térségében jelenleg nem üzemel transzformátor állomás. A 22 kV-os rendszer tápponti alállomásnak a Dunaújvárosi alállomás tekinthető. 47

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A fejlesztésre tervezett területen várható prognosztizált (a megengedett beépítés teljes megvalósulása, annak intenzívebb hasznosítása esetén, a fogyasztói transzformátor kapcsokra vetítve az igény felfutása akár 15 MW is lehetne) villamosenergia igény kielégítését a település meglevő jelenlegi hálózati rendszeréről komolyabb háttérfejlesztés nélkül, reálisan az első jelentkező 1-2 MW igényen túli igényeket már biztosítani nem lehet. Reálisan a tervezés távlatáig a távlatra prognosztizált igény 30-40 %-a jelentkezik, azaz kb 3-4 MW villamosenergia igény, amelynek ellátása csak háttérfejlesztéssel oldható meg. Ennek ellátása érdekében a jelenlegi táppontnak tekinthető alállomáson a megfelelő kapacitás-bővítést meg kell valósítani és az alállomástól a tervezés távlatáig várható igények kielégítéséhez egy új kábelkör kiépítése szükséges. A nagyobb távlati igények kielégítésére és esetleg megjelenő koncentráltan nagyobb villamosenergia igényű vállalkozás esetén további új kábelkör kiépítés igényével kell számolni. Ez, a tápponttól indítandó új kábelkör fűzi majd fel a kialakításra kerülő telkeken belül elhelyezendő transzformátorokat. Kábelkörre 1 MW kapacitású transzformátorok elhelyezési lehetőségével 6 fogyasztói transzformátor állomás telepítési igénye prognosztizálható. A transzformátor állomáshelyeket úgy kell kiválasztani, hogy azok lehetőleg közvetlen a telek határra kerüljenek, a szolgáltató azokat a közterület felől tudja karbantartani és az, azokról induló közterületen fektetendő kisfeszültségű elosztóhálózatról a szomszédos fogyasztók is kiszolgálhatók legyenek. Az egyes transzformátor állomáshelyeket pedig úgy kell kialakítani, hogy nagyobb egységteljesítményű transzformátor gép befogadására is megfeleljen. A várható távlati fajlagos igénynövekedést egyszerű kapacitás növelő gépcserével meg lehessen oldani. A transzformátorokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet az egyes fogyasztási helyek ellátását megoldani. A közelmúltban módosított VET értelmében az új fejlesztési területen a villamosenergia ellátását szolgáló hálózatok már csak földalatti elhelyezéssel építhetők. A fejlesztésre javasolt terület közvilágítására kábelhálózatot kell kiépíteni, amely a lámpatestek energiaellátását biztosítják. A lámpatestekben csak energiatakarékos fényforrás használható. A lámpatestek, illetve a fényforrás magasságával az utcák-közterületek hangulatát lehet alakítani. Az egyes telkeken belül kiépítendő térvilágítást energiagazdálkodás érdekében célszerű kellően összehangolni a közterületek-utcák közvilágításával. 1.13.7.2.

Földgázellátás

Kisapostag gázszolgáltatója az E.ON-Hungária Zrt. A város ellátásának alapbázisa az AdonyDunaújváros nagynyomású gázvezetékek. Adony-Dunaújváros között két nagynyomású gázszállító vezeték épült, a gázátadó állomás 6. sz. út mellett van kiépítve Kisapostag területén Dunaújváros közigazgatási határa mellett a tervezési területen belül. A tervezési terület ellátása még nem biztosított, de a kiépített hálózati rendszer fejlesztésével megoldható. 1.13.7.3.

Távhőellátás

A tervezési terület távhőellátásának biztosítására is lehetőség van a dunaújvárosi távhőellátási rendszerről, a terület beruházója döntheti el, hogy kívánja-e igénybevenni a távhőt,, vagy a termikus energiaellátását egyedileg, földgáz segítségével oldja meg. 1.13.7.4. Megújuló energiaforrások energiagazdálkodás lehetőségei

alkalmazása,

a

környezettudatos

A település természeti adottsága, hogy az energiaellátásban a megújuló energiahordozókat is figyelembe lehet venni. Közülük a fejlesztési területen a szélenergiának és a napenergiának van, illetve lehet jelentősebb szerepe energiagazdálkodási szempontból.

48

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A tervezési területen belül, korábban vizsgáltás szélerőművek elhelyezési lehetőségét, így a szélenergia hasznosításának reális alapja feltételezhető. A kedvező fekvésű napos területeken 2000 körüli napsütéses órányi napenergiát lehet hasznosítani. Az aktív napenergia hasznosítására is figyelemmel kell lenni a továbbtervezés során. Az aktív napenergia hasznosítására napkollektorok, napelemek telepítése szükséges. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napenergia használata időjárás-függő, ezért a vezetékes energiahordozóval történő ellátást nem helyettesíti, csak az éves vezetékes energiafogyasztást csökkenti. Meg kell említeni a megújuló energiahordozók között a hőszivattyú alkalmazását: a föld vagy levegő energiájának a hasznosítási lehetőségét is. Ez is egyedi berendezés, az egyes telkeken belül jelenthet kedvező megoldást. Ezek alkalmazási igényéről a továbbtervezés során lehet dönteni. Környezeti állapot javítása érdekében vizsgálandó távfűtési és távhűtési rendszerek kiépítési lehetősége. Az épületek hőellátása igen jelentős üvegházgáz‐ és légszennyezőanyag‐kibocsátással jár, ezért az éghajlatváltozás hatásainak megelőzése érdekében kiemelten fontos a hőellátás energiahatékonyságának javítása. Ennek egyik lehetséges megoldása a távfűtés kiépítése, illetve annak korszerűsítése lehet, mivel annak – ideális esetben – lényegesen kisebb az emissziója az egyedi fűtésnél, a megtermelt energia pedig hatékonyabban állítható elő a kapcsolt villamosenergia‐termelés keretében. A távhőellátás alkalmas arra, hogy  miközben kiviszi a hőforrást és ezzel a hő‐ és levegőszennyezést a sűrűn beépített környezetből;  be tudja fogadni az olyan nagyobb vagy kifejezetten nagy mennyiségű megújuló és hulladék energiát, amit az egyedi fogyasztók gazdaságosan hasznosítani nem tudnának;  az egyedi és kis fogyasztók ellátása központi bázisú energiatermeléssel energetikailag hatékonyabban és beruházási, üzemeltetési költségeiben gazdaságosabban valósítható meg;  optimális esetben megújuló és hulladék energiahordozóval tudja kiváltani nemcsak a fűtési, de a hűtési energiaigényeket is. A meglevő központi hőtermelő rendszerek korszerűsítése során alapvető szempontnak kell lennie az energiaforrások diverzifikálásának. A távfűtési rendszer kialakításához a legjobb lehetőséget a szilárd biomassza és a biogáz hasznosítása adja, de olyan területeken, ahol azt a geológiai adottságok lehetővé teszik, a geotermikus energia is felhasználható. A megújuló energiaforrások alkalmazásával a külső energiaforrásoktól független, autonóm települési fűtőművek alakíthatók ki, amelyek az energiahordozók helyben történő előállítása révén javítják a helyi gazdaság versenyképességét, csökkentik a közösségi intézmények működési költségeit, valamint – ha a fűtőmű önkormányzati tulajdonban van – növelhetik a település saját bevételeit. A távfűtési rendszer infrastruktúrájának korszerűsítése során optimalizálni kell a megtermelt hőenergia elosztásának rendszerét, ügyelni kell a vezetékek lehető legjobb hatásfokú szigetelésére és az elosztóközpontok energiahatékonyságára is. 1.13.7.5.

A Hamburger Hungária Kft. energiahatékonysági törekvése

" Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése" című fejezet kifejtése a tervezési feladat szempontjából nem releváns, ugyanakkor a fejlesztő Hamburger Hungária Kft. szándékainak bemutatása igen: Hazánk legnagyobb hullámalappapír gyártója 100 százalékban, tehát kizárólag hulladékpapír felhasználásával állít elő hullám-alappapírt. A két gép megközelítőleg 700 ezer tonna hulladékpapírt hasznosít újra évente. A papírfeldolgozás során keletkezett szennyvíz kezelésére új anaerob szennyvíztisztító került kiépítésre. Az új előtisztító egy 20 t KOI/d és 4800 m3/d kapacitású, BIOPAQ IC technológiájú reaktor, amelynek működése kiterjed a vegyszervonali és biogázvonali perifériáira. A 49

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




létesítmény tervezésénél kiemelt hangsúlyt kapott az igen magas kalcium szintek problémájának kezelése. A szennyvíz kezelése során mintegy 7000 Nm3/d értékes biogáz termelése folyik, melynek tisztítása és továbbítása is megoldott. A Hamburger Csoport Dunaújvárosi papírgyárai 5-7 % földgázt takarítanak meg oly módon, hogy a szennyvízben lévő oldott szennyezőanyagot nem úgy távolítják el, hogy azt depóniára kerülendő bioiszappá konvertálják, hanem a földgáztól kismértékben szerényebb fűtőértékű biogázzá alakítják át. A Hamburger Hungária Kft. évente több százmillió forinttal tudja csökkenteni az energia költségét azzal, hogy biogázt hasznosít. A cég megszabadul attól a tehertől, hogy évi több ezer tonna aerob fölösiszapot kelljen lerakni megfelelő tározóba, és a megújuló energia használattal csökkenteni tudja a CO2 kibocsátását. 1.13.8.

Elektronikus hírközlés

1.13.8.1.

Vezetékes hírközlési létesítmények

Kisapostag vezetékes távközlési ellátását jelenleg az INVITEL Zrt biztosítja. A Székesfehérvár szekunder központhoz tartozó 18-as körzetszámú Dunaújváros primer központ Kisapostag vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 25-ös távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó évtizedeiben történt. A kiépítés eredményeként a 2000-ben már 355 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 74,1 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 256 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 44,6 %, de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. Az Invitel Zrt. nemzetközi hírközlési rendszerekhez kapcsolódó országos optikai gerinchálózattal, a primer területen is ma már többnyire optikai körzetkábeles hálózattal, rendelkezik. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat elhelyezése föld feletti. A föld feletti hálózat jellemzően a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelten halad, de vannak szakaszok, ahol külön tartóoszlop sort építettek a vezetékes távközlési hálózat számára. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen jelenleg 1 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. Meg kell említeni, hogy korábban, 2000-ben 4 nyilvános távbeszélő állomás üzemelt, a mobiltelefon terjedésével azonban 3 feleslegessé vált. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást 2004-ben építették ki. A kiépített hálózatára akkor 276 lakás csatlakozott, az akkori lakásállomány 57,1 %-a. A minőségi szolgáltatást biztosító kábel televízió hálózatának igénybe vétele, némi ingadozással tartotta az ellátás szintjét, 2010 óta azonban csökkenő tendenciájúvá vált. Jelenleg Kisapostagon 233 lakás csatlakozik a hálózatra, a lakásállomány 40,6 %-a, a többiek gazdasági szempontok alapján vagy saját antenna segítségével, vagy vezeték nélküli szolgáltatás igénybevételével biztosítják a minőségi műsorvétel lehetőségét. A vezetékes távközlésben és aműsorelosztásban résztvevő szolgáltatók piaci versenyében nemcsak a vezetékes, hanem a vezeték nélküli szolgáltatók is fontos szerepet kaptak. Az utóbbi időkben a szolgáltatások már nem kötődnek szorosan egy-egy szolgáltatóhoz. Az igénylők több között választhatnak, s igényük változásával cserélik a szolgáltatókat is. A szélesebb körben műsorelosztást szolgáltató a UPC Kft. A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási ) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet.

50

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.13.8.2.


Vezeték nélküli hírközlési létesítmények

A hírközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Kisapostagon, így a vizsgált területen is valamennyi vezeték nélküli szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A tervezési területen jelenleg vezeték nélküli szolgáltatást biztosító antenna nem üzemel, a szolgáltatók előzetesen a tervezési területet érintően létesítési szándékkal nem jelentkeztek, de későbbi elhelyezési szándék a fejlesztésre javasolt terület tervezett funkcióját figyelembe véve, valószínűsíthető. 1.14.

Környezetvédelem (és településüzemeltetés)

A közvetlen és közvetett hatások által érintett területek környezeti elemenként, illetve környezeti hatótényezőnként vizsgálva. A tervezett fejlesztés minden környezeti elemet és rendszert érint valamilyen módon, hatásai összetettek. A vizsgált terület jelenlegi állapotát környezeti elemenként és veszélyeztető tényezőnként mutatja be a fejezet. Az állapotleírás nem törekszik minden terület minden környezeti eleme és rendszere állapotának regisztrálására, csak az adott területen ténylegesen érintetteket veszi tekintetbe. 1.14.1.

Talaj

A talaj állapotát veszélyeztető tényezők sok esetben megegyeznek a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tényezőkkel, ami a következő fejezetben tárgyalt "Felszíni és a felszín alatti vizek" szennyeződésével jutnak és maradnak a talajban. A környezet vízvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény egyaránt meghatároz általános következményeket a vizek és a föld védelme érdekében. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magába kell foglalnia a talaj termőképességének, víz- és levegőháztartásának védelmét is. Ebben a fejezetben elsősorban azok a talajminőséget veszélyeztető elemek lettek megvizsgálva, amelyek a víz minőségének veszélyeztetésénél nem vizsgálandók. Amely mindkét elem minőségét veszélyezteti, az a "Felszíni és a felszín alatti vizek" fejezetben lett megvizsgálva. Kisapostag domborzati és talajadottságai következtében jelentős területek tartoznak a víz és szél talajromboló hatása alá, amely eredményeként az eróziónak, deflációnak és csúszásveszélynek is fokozottan kitett nagy területek találhatók. Ezek közé tartozik a tervezési terület is. 1.14.1.1.

Deflációval veszélyeztetett területek

Az intenzív talajművelésnek és nem megfelelő agrotechnikának, valamint a klímaváltozás eredményezte szárazodási folyamatoknak köszönhetően a talajok tápanyag mérlegében egyre jelentősebb komponens a horizontális elhordás. A téli száraz, a kora tavaszi, valamint a betakarítást követő növényborítás-mentes időszakban a defláció általi elhordással történően Kisapostagon is jelentős mértékű lehet az intenzív talajművelés következtében porosodott szerkezetű csernozjom talajok esetében is. Annak ellenére, hogy a mezőségi jó minőségű talajok jellemzőek, a klímaváltozás miatti száraz időszakok hosszának növekedése, valamint a nagy táblás, nagy üzemi művelés növeli a deflációval veszélyeztetett területeket , különösen az erős szélnek kitett Duna menti löszplatók esetében. A tervezési területen belül különösen veszélyeztetett a felhagyott hulladéklerakó területe.

51

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.14.1.2.


Erózióval veszélyeztetett területek

Elsősorban szintén az intenzív talajművelésnek és nem megfelelő agrotechnikának köszönhető a talajok víz általi horizontális elhordása. Az erózió veszélye a lejtős területeken, növényborítással nem rendelkező, vagy alacsony növényborítású területeken fenyegeti a termőtalajt. A klímaváltozás miatti megszaporodott, intenzív, nagy mennyiségű csapadékmennyiségnek köszönhetően az eróziós folyamatok Kisapostagon is felerősödtek. A negatív hatások nemcsak a mezőgazdasági területeken, hanem az erdőkben és a lakott területeken (kertekben, burkolatlan utakon, rossz növényborítású, vagy bolygatott, degradált területeken) is jelentős talajpusztulást okoznak. A tervezési területen belül szintén a volt hulladéklerakó területe fokozottan ki van téve erózió veszélyének a csúszásveszélynek is az alapkőzetnek köszönhetően. A vízerózió a mezőgazdasági területeken talaj felső termékeny réteget viszi el és teszi ezzel tönkre a termőföldeket, szünteti meg termékenységüket. Legfőbb okai:      

hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék, hirtelen hóolvadás domborzati viszonyok: meredek lejtők növényborítottság hiánya, fedetlen talajfelszín rossz vízgazdálkodás talajok leromlott, rossz textúrájú talaj talajfelszín simasága.

Az ember tovább növelheti a talajok eróziós hajlamát        

nem megfelelő talajhasználattal erdők kivágásával nem megfelelő növények termesztésével hegy-völgy irányú műveléssel a talaj tömörítésével (nagy mezőgazdasági gépekkel) a talaj humusztartalmaának csökkentésével a talajfelszínre készített burkolatokkal az esővizek elvezetését szolgáló árokrendszer hiányával, vagy karbantartásának hiányával.

1.14.1.3.

Csúszásveszélyes területek

Azokat a területeket foglalja magába, amelyek geológiai, morfológiai adottságaik és az emberi tevékenységek hatására földtani szempontból bizonytalan állapotúak, vagy a beavatkozások hatására mozgásba jöhetnek. Kisapostag esetében a magaspart csuszamlásra hajlamos képződmény, melynek mozgásában a vízföldtani adottságoknak kiemelkedő szerepe van. A csuszás veszélyt növelik a partfal negatív adottságai: talajvízforrásai, a talajvíztartó képződményei és a rétegvizek. A partcsúszás okait a következőkben állapítható meg:  kedvezőtlen hidrogeológiai és vízjárási viszonyok,  a városépítés során az ökológiai viszonyokba történt durva beavatkozás,  a városüzemeltetés felelőtlen, alacsony színvonala, a közművek rossz állapota (melynek következtében a talajvíz szintje megemelkedik),  partvédelmi infrastruktúra hiánya. 1.14.1.

Felszíni és a felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (III.17.) Korm. rendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Kisapostag közigazgatási területe a szennyeződésekre „érzékeny terület” besorolású. A település nem fekszik nitrát-érzékeny területen. A talajvíz vonatkozásában a közvetlen hatást elsősorban a felszíni beszivárgási, párolgási és utánpótlódási viszonyok megváltozása okozhatja. A talajvíz minőségi változása a talaj közvetítésével (közvetett hatás) történhet, amely az építés és üzemelés során az alkalmazott megelőző intézkedések következtében kis valószínűséggel következhet be. Továbbra is potenciális szennyezőforrás azonban a volt hulladéklerakó telephelye. 52

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A tervezési terület nem érintik a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozások. A településrendezési eszközök tervlapjai tartalmazzák vízbázisvédelem lehatárolásait. A Hamburger Csoport Dunaújvárosi papírgyárai a szennyvízben lévő oldott szennyezőanyagot biogázzá alakítják át és hasznosítják. Nem terhelik a felszíni és felszín alatti vizeket. 1.14.2.

Levegőtisztaság és védelme

A légtérbe kerülő káros anyagok nagy hányada napjainkban az ipari és közúti közlekedési kibocsátásból ered. Az ipari emisszió kis mértékben növekszik, egyre nagyobb hányadot képvisel viszont a közlekedés. A fűtésből származó emisszió jelentősen mérséklődött. Az ipari eredetű légszennyezés a kilencvenes évek eleji gazdasági mélypont után újra emelkedik, de az azóta működésüket megkezdő új üzemek, telephelyek korszerű technológiája következtében az ipari emisszió növekedése összességében kismértékű. Általánosságban elmodható, hogy a közlekedésből származó káros anyag kibocsátás nő. Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában az út forgalma elsősorban nitrogén-oxid, szén-monoxid- és porterhelést okoz. A közvetlen hatások által érintett terület az innen származó légszennyezés hatása kb. a telekhatárig mutatható ki. Közvetett hatásterületként az útvonal mentén 10-10 m széles kétoldali sáv vehető figyelembe. A 4/2002-es - a légszennyezettségi zónák kijelöléséről szóló - KvVM rendelet szerint a tervezési terület az 5. zónába (Dunaújváros környéke) tartozik. A terület szempontjából elsősorban a határértéket túllépő PM10 érték (a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50 %-a a 10 mikrométeres, vagy annál kisebb mérettartományba esik a szelektív szűrőn történő leválasztáskor) meghatározó, melyet a dunaújvárosi ipari üzemek, valamint a hulladéklerakó okoz. Kisapostagon a levegő szennyezettségét mérő műszer nincs felállítva. A Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség Dunaújvárosban a Dózsa György Általános Iskola udvarán lévő automata konténerállomása, valamint a város három pontján elhelyezett manuális mintavevő rendszer segítségével méri. A manuális rendszerű módszerrel mért adatok alapján a szakértők megállapították, hogy a nitrogén-dioxid koncentrációja 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben sem lépte túl az egészségügyi határértéket A tervezési terület távol esik a lakóterületektől. A távolságnak és a Duna menti frissitőszelek tisztításának köszönhetően település belső területein a légszennyező anyagok hatása jelentősen mérséklődik. A légszennyezettségének mértékét természetesen nagyban befolyásolják a meteorológiai viszonyok, mint a szél iránya, sebessége, relatív páratartalom, légnyomás, csapadék, szárazság, inverziós tényezők stb. Ezen kívül a levegő szennyezettségének kedvezőtlen alakulásában közrejátszhatnak még a völgyekben kialakuló mikro-meteorológiai tényezők is. Mért adatok nem állnak rendelkezésre, de még Dunaújvárosban sem volt az éves értékeket tekintve eddig határérték (40 μg/m3) túllépés szállópor tekintetében. A település levegőjének minősége éves szinten nitrogéndioxid tekintetében ”jó”-nak, ózon és szén-monoxid tekintetében ”kiváló”-nak mondható. Az ipari illetve a közlekedési légszennyezésen kívül egyre több gondot okoznak a biológiai eredetű allergének, például a parlagfű, fekete üröm stb. pollenjei. Továbbá a mindennapi életünkhöz is hozzátartozó egyes vegyszerek, valamint a levegőbe kibocsátott szennyezőanyagok megváltoztatják az immunrendszer működését, károsítják azt, beavatkoznak a hormonrendszer működésébe, ezáltal előidézve az allergiás megbetegedést. A pollenallergiás megbetegedések jó része az ésszerűtlen vegyszerhasználat, illetve a légszennyezés következménye. Kisapostag belterületein az önkormányzat egyrészt hatósági eszközökkel, másrészt a közterületek rendszeres gyommentesítésével védekezik az allergén növények elszaporodása ellen.

53

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A 6. sz. főút Papírgyár jelenlegi és a változással érintett terület fejlesztésére vonatkozó ismert és becsült közlekedési forgalmi adataiból készült a becsült nappali és az éjszakai 12-12 órás napszakokra vonatkoztatott forgalmi viszonyokkal számolt légszennyzés-becslés. 6. sz. út út közúti forgalomból várható légszennyezés [kg/km, 12h] útszakasz szgk/h könnyű nehéz CO CH tgk/h tgk/h 2014

nappal

2030

éjjel

1.14.3.

1461

282

17

130,788

éjjel

289

56

4

nappal

1667

32

20

330

64

4

50,76

NOx

19,90884

7,5584817

44,604

6,78972

2,5680108

112,833

17,17569

4,8099429

7,7268

2,93358

Zaj- és rezgésterhelés

Általában elmondható, hogy a környezeti zaj nem az elsődleges környezetvédelmi probléma a településen. A tervezési területen a zajforrások közül a vonalas zajforrás – a közúti közlekedés – valamint a dunaújvárosi Vasmű éjszakai zajkibocsátása jelent nagyobb problémát, éjszakai zajkibocsátása meghaladja a határértéket Dunaújvárosban. Kisapostagon azonban a zajkibocsájtás nem érint zajtól védendő területeket. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a közvetlen hatásterület és közvetett hatásterület nem választható szét. Azon területek tekinthetők hatásterületnek, ahol a zaj keletkezik, és zajterhelést vagy zajterhelés-változást okoz. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete mellékleteiben szereplő határértékeknek új tervezésű, vagy megváltozott területfelhasználású területeken kell teljesülniük. Az üzemi eredetű zajról nincsenek adatok, ezért azokat csak méréssel vagy becsléssel lehet meghatározni. A tervezési területen az ipari területhez (korábban a hulladéklerakó telephez) kapcsolódóan jelentős a zaj és rezgés hatása a tehergépjármű forgalom miatt. A közlekedéstől származó zajterhelési határértékeket a következő táblázat mutatja.

Sorszám

2.

4.

A KÖZLEKEDÉSTŐL SZÁRMAZÓ ZAJ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEI ZAJTÓL VÉDENDŐ TERÜLETEKE Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre (dB) utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, gyűjtőutaktól és külterületi belterületi elsőrendű főutaktól és közutaktól, a vasúti mellékvonaltól Zajtól védendő terület kiszolgáló úttól, belterületi másodrendű főutaktól, az és pályaudvarától, a repülőtértől, lakóúttól származó zajra autóbusz-pályaudvartól, a vasúti illetve a nem nyilvános fel- és fővonaltól és pályaudvarától, a leszállóhelyektől** származó zajra repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől*** származó zajra

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Gazdasági terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

55

45

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

* Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint. ** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek. *** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb, légcsavaros repülőgépek, 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint sugárhajtású légijárművek közlekednek.

54

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.14.1.


Sugárzás elleni védelem

Bárhol élünk, bárhova utazunk, mindig ér minket több-kevesebb ionizáló sugárzás. Ezek a sugárzások részben természetes, részben pedig mesterséges eredetűek. A tervezési területen a természetes sugárterhelésen kívül (kozmikus térből, földkéregből eredő sugárzások) egy átlagos közepes város általános sugárterhelésén kívül (szénerőmű, háztartási széntüzelés, olaj, tőzeg, földgáz használata, orvosi alkalmazások, ipari alkalmazások: mérések, szintjelzés, nedvességtartalom vizsgálat..), oktatás, képcsöves tv, monitor használata, mobil telefon használata, átjátszóállomások...)) említésre érdemes terhelés nem ismert. 1.14.1.

Hulladékkezelés

A tervezési területen elhagyott hulladékkal, illegális hulladéklerakással a terület bejárása, helyszínelése során nem találkoztak tervezők. Olyan talajszennyezés, melynek következtében az építkezés során, a kitermelés után a talaj hulladéknak minősülne, illetve a talaj cseréjére lenne szükség, a területen nem található. A vizsgált területen a területhasználatból eredően a működés, üzemeltetés során keletkező hulladékok a település kommunális hulladékkezelés rendszerén belül kezelik. A kommunális hulladék gyűjtését a DUNANETT Dunaújvárosi Regionális Köztisztasági és Hulladékkezelő Szolgáltató Kft. végzi. A hulladéklerakóval kapcsolatban helyzetfelmérés 2002 márciusában történt, mely megállapította, hogy a lerakó környezeti kockázata nagy, mivel a létesítmény közel fekszik a Dunához, és a nagy mennyiségű lerakott hulladék műszaki védelme nem megfelelően megoldott (forrás: Környezetvédelmi Felügyelőség). A felmérés szerint a terep szinten létesült depónia magassága 25 m, átlagos vastagsága 20 m. A hulladéklerakó Környezetvédelmi teljesítményértékelése 2001-ben készült el, mely annak működése során történő folyamatos, valamint a bezárás utáni rekultivációjára is javaslatot tesz. A dokumentum felhívja a figyelmet a korábbi, elsősorban a ’80-as években folytatott hulladékelhelyezési gyakorlat miatti esetleges veszélyekre is. Az 1982 óta működő hulladéklerakóban 2001-ig elhelyezett kb. 6.300 e m3 -nyi hulladék mennyisége csak részben magyarázható a lerakott kommunális hulladékkal (még a felmérés idejében jellemző évi kb. 200 e m3 -es lerakási mennyiséggel sem), viszont arra a feltételezésre ad okot, hogy a területen jelentős mennyiségű ipari hulladék is elhelyezésre került. A környező ipari tevékenységeket elemezve a tanulmány megállapítja, hogy ezek az ipari hulladékok elsősorban a papírgyárból, az építőipari tevékenységekből, a vasműből, közterület-fenntartásból, kisebb üzemek, intézmények tevékenységéből, gépjármű karbantartásból (pl. használt gumiabroncsok) egyaránt származhattak.

2011-ig üzemelhetett a hulladéklerakó, a rekultivációt ezután kellett megkezdeni. A korábbi jogszabályoknak megfelelően a hatályos szerkezeti terv a területen véderdő telepítését javasolta,bár a DUNANETT Kft. szerette volna tovább üzemeltetni. Most a a jelenlegi tervezési folyamattal párhuzamosan tereületrendezési hatósági eljárás van folyamataban a hulladéklerakó újrahsznosítása érdekében. A területen nem jelölhető ki huzamos emberi tartózkodásra alkalmas területhasználat. 1.14.2.

Vizuális környezetterhelés

A helyszínelés nem tárt fel vizuális környezetterhelést a tervezési területen belül. 1.14.3.

Árvízvédelem

A tervezési terület nem érintett árvízvédelemmel. 1.14.4.

Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A vizsgálatok, és a helyszínelés nem tárt fel környezeti konfliktust, problémát.

55

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




1.15.

Katasztrófavédelem - területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők 1.15.1.

Építésföldtani korlátok

A tervezési terület a Duna menti lösz fennsíkon található a Közép-Mezőföld kistáj déli részén, ahol felszínének relatív reliefe 10-20 m/km2 közötti. A tervezési terület 146-147 m közötti tszf-i magasságú, lösszel fedett kavics összleten található. 1.15.2.

Alábányászott területek, barlangok és pincék területei

Nem érintett a tervezési terület. 1.15.3.

Csúszás-, süllyedésveszélyes területek

A módosítással érintett terület nem közvetlen a Duna parton található, de alapkőzete és felszíni borítottsága miatt fokozott figyelmet érdemel az építés előkészítése, a tervezés. 1.15.4.

Földrengés veszélyeztetett területei

A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják.

Magyarország szeizmikus zónatérképe [8]. Földrengések következtében 50 év alatt, 10%-os meghaladási valószínűséggel, az alapkőzeten várható vízszintes gyorsulás g (gravitációs gyorsulás) egységben

(http://www.foldrenges.hu)

1.15.5.

Vízrajzi veszélyeztetettség

Nem érintett a tervezési terület. 1.15.6.

Egyéb

1.15.6.1.

Közművek védőterületei

A térségi és a települési jelentőségű közművezetékek feltüntetésre kerültek a településrendezési eszközökben a védőtávolságukkal együtt (elektromos- és gázvezeték). A meglévő vezetékek védőtávolságát az ágazati szabályozásnak megfelelően kell biztosítani a szolgáltatók és üzemeltetők tájékoztatása alapján. 1.15.6.2.

Épített értékekből eredő korlátozás

A tervezési területen a településrendezési eszközökben ábrázolt módon találhatóak régészeti érdekeltségű területek, amelyeket azonban nem érintik a településrendezési eszközökben történt területfelhasználás és övezeti változások. A régészeti érdekű terület jelenthet építési korlátozást a későbbi fejlesztések során.

56

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



1.16.


Ásványi nyersanyag lelőhely

Nem érintett a tervezési terület. 1.17.

Városi klíma

A klímaváltozás alapvető tüneteinek – az évi átlaghőmérséklet növekedésének és a csapadékmennyiség időbeni és térbeni módosulásainak – következményei felerősödve és koncentrálódva jelentkeznek az ipari területek környezetében. A szélsőséges hőmérsékletű időszakok közül a nyári hőhullámok hossza és intenzitása nőtt, míg a fagyos napok száma csökkent. A közegészségügyi problémákat okozó trópusi éjszakák (20°C feletti minimum hőmérséklet) száma is növekszik. A szélsőséges csapadékviszonyokkal jellemezhető időszakok közül mind a nagy intenzitású csapadékesemények, mind a száraz periódusok gyakorisága várhatóan tovább nő. A csapadék éves eloszlása, télen az egész térségben – észak felé fokozódó mértékben – nő, míg nyáron mindenhol – déli irányban emelkedő tendenciát mutatva – csökken a lehulló csapadék mennyisége. Az aszályos napok száma Közép‐Európában a XX. század végére jellemző 20‐25 napról 30‐35‐re emelkedik a XXI. század végére. A térség településein a legnagyobb problémát várhatóan a nyári hőhullámok időtartamának és intenzitásának növekedése fogja okozni. Emellett télen az erősen csapadékos időszakok hosszának és az ezek alatt lehulló csapadék mennyiségének növekedése, valamint a téli csapadék halmazállapotának hóról esőre váltásának következtében a hirtelen lezúduló magas árvizek, nyáron pedig az aszály jelentenek majd kihívást.

57

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 1.

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS -RENDEZÉS KAPCSOLATA

Kisapostag és Dunaújváros határán lévő Hamburger-Hungária Kft. Kisapostagon lévő területeinek bővítése, valamint a két település közti területek kapcsolatának vagyon és munkavédelmi biztonsága érdekében szükséges a közigazgatási terület határán húzódó tervezett közúti szakasz megszüntetése. A tervezett módosítás nem érinti a volt hulladéklerakóhoz vezető 069 hrsz-ú út nyomvonalán tervezett gyűjtő utat. A tervezés célja érdekében a településfejlesztési koncepció nem, ugyanakkor mind a szerkezeti, mind a szabályozási terv módosítása szükséges. A területfelhasználási egységek, illetve az övezetek, építési övezetek határának módosítása a tervezett utak megszűnése, illetve a tervezés során meghatározandó esetleges új út kijelölése miatt történik. A módosítással érintett terület hatályos tervek szerinti területfelhasználási egységei és övezetei nem változnak, továbbra is gazdasági, ipari és véderdő besorolásban maradnak. 2.

2.1.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

Városépítészeti szempontok

A terület a település közigazgatási határa mentén a dunaújvárosi ipari területek szomszédságában található. A tervezési területen belül még épületek nem épültek. A rendező elvek nem az épületek elhelyezésére vonatkoznak. A hatályos szabályozási terv nem határoz meg építési helyet az építésre szánt területek övezetein belül, mert nem kívánt korlátozni semmilyen technológiát. A terület karakterének kialakítását Dunaújváros ipari létesítményeinek hagyományaihoz híven a zöldfelületek szabályozásával igyekszik elérni. A javasolt telekstrktúra is átlátható, a meglévő szerkezeti elemek nyomvonalához (utak, közművek) igazodik. A tervezett fasorok és cserjék telepítésének megvalósulása segítheti majd a területen való tájékozódást és tájkép harmonizálását. 2.2.

Örökségvédelem, városképi szempontok. Építészeti szempontok

A tervezési feladat szempontjából az örökségvédelmi, és városépítészeti, építészeti szempontokat, és az igényeket összegezve a fejlesztési szándék építészeti-műszaki lehetőségének szempontjából nem érdemes vizsgálni. A technológia jelentősen meghatározza az építészeti formákat, amelyet a 314/2012. (XI. 8.) korm. rendelet által biztosított lehetőségen belül a településképi véleményezési eljárás során lehet véleményezni. Ez abban az esetben lehetséges, ha erre a település külön helyi rendeletet alkot. Ilyen rendelet még nincs Kisapostagon. 2.3.

Műszaki-szempontok

A tervezett fejelsztéseknél műszaki szempontból minden leendő épület elhelyezésénél korlátot jelenthetnek a közmű vezetékek és védőövezeteik. A Duna menti lösz fennsík csúszásveszélyes terület, ezért az építmények alapozása és a terület vízelvezetése tekintetében körültekintő tervezést, kivitelezést és fenntartást igényel. 2.4.

Parkolás

A tervezési terület más városrészekkel való kapcsolatainak változása nem várható a tervmódosítás miatt. A jelenlegi hálózat, és az abból adódó forgalmi viszonyok kedvezőek a településközpontok (Kisapostag, Dunaújváros) és egyéb települések között. A településfejlesztési elképzelések a mainál intenzívebb beépítésével nem számolnak, de a fejlesztsek megvalósulásával forgalomnövekedés várható majd. Megfelelő színvonalú kiszolgálásukra a mai hálózat alkalmas. Az épületek bővítésének a parkolás normatív igényének kielégítése nem korlátja. 58

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Minden további bővítés esetén a parkolás biztosítható a saját telken belül a hatályos jogszabályoknak megfelelően. 2.5.

Zöld felület

A módosítások nem vonatkoznak a hatályos övezeti előírásokra, ezért a fejlesztések a korábban támogatásra került zöldfelületi aránnyal valósulhatnak meg. 2.6.

Környezeti elemek 2.6.1.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme

A vizek védelme magában foglalja a felszíni és felszín alatti vizek védelmét egyaránt. A tervezési terület felszíni vizekkel közvetlenül nem érintett. A felszíni vizek védelme érdekében a területen is alkalmazni kell a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormány Kormányrendelet előírásait. A felszín alatti vizek védelme érdekében alkalmazni kell a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásait. Felszíni vizek szempontjából a közvetett és közvetlen hatások területeinek kiterjedését az útról elvezetendő csapadékvizek befogadására alkalmas befogadó határozza meg. Az utak területéről lefolyó csapadékvizek levezetése miatt a közvetett hatások területe minimális. 2.6.2.

A talaj- és a termőföld védelme

A hatályos településrendezési terv a tervezési területet már beépítésre szánt területként szabályozza. Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület a tervezési területet nem érinti. A talaj állapotát veszélyeztető tényezők sok esetben megegyeznek a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tényezőkkel, ezért a vízminőség-védelmét biztosító előírások egyben a talaj védelmét is szolgálják. A humusz védelme érdekében épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A termőföldet a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben javasolt felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. Földtani közegek vonatkozásában a tervezett változás különböző fázisainak (építés, üzemelés, felhagyás) közvetlen hatásai által érintett területe az alapozási szintig terjed, horizontálisan megegyezik a teraszok számára kialakítandó telkek, telekrészek területével. A területhasználat tervezett módosulása és a fejlesztése talaj- és a felszíni- és felszín alatti vizek tekintetében nem tekinthető a talaj és a vizek állapotát veszélyeztető tényezőnek. 2.6.3.

Hulladékkezelés

Az ipari területek telephelyén folytatott tevékenységek során kommunális, termelési (ipari nem veszélyes) és veszélyes hulladék keletkezik. Kommunális hulladék minden üzemben, az üzemek több pontján a dolgozók tevékenységéből keletkezik. A kommunális hulladékok gyűjtése erre kijelölt konténerekben történik, amit az önkormányzat által kijelölt szolgáltató szállít el a lakossági hulladékhoz hasonlóan. A nagy ipari üzemek esetében (pl.: Hamburger Hungária) jól kiépített rendszer szolgál az ipari nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtésére. A hulladékkezelés központi irányítás alatt áll, az ellenőrzés és nyilvántartás központilag történik, egyedi hulladékgazdálkodási terv alapján. Jellemzően az ipari üzemeknél megvalósították a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítását, melynek keretében a papír, az üveg és a műanyaghulladékot elkülönítve kerül gyűjtésre.

59

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




Az üzemekben keletkező nem veszélyes, ipari hulladék nagy részét újrahasznosítják, azokat a technológiai folyamatokba visszavezetik. A technológiákban keletkező ipari hulladékok esetében továbbra is a saját technológiába történő lehető legnagyobb mértékű visszaforgatás a cél. A technológiai folyamatokban nem újrahasznosítható ipari és építési, bontási hulladékok esetében, a külső értékesítés/hasznosítás lehetőségét igyekeznek a vállalatok megteremteni. A veszélyes hulladékok gyűjtésére a telephelyen számos munkahelyi, több üzemi és egy központi veszélyes hulladék gyűjtőhelyet alakítottak ki. A tervezési területen belül is várhatóan – az ipari területek túlsúlya miatt – az iapari hulladék lesz a meghatározó, amelyet a hatályos jogszabályok és engedélyek alapján kezelve nem okozhat környezeti konfliktust. A Hamburger Hungária Kft. papírgyára 100 %ban, tehát kizárólag hulladékpapír felhasználásával állít elő hullámalappapírt. Megközelítőleg 700 ezer tonna hulladékpapírt hasznosít újra évente, aminek következtében Magyarország legjelentősebb környezetvédelmi egységének tekinthető. A beruházásnak köszönhetően a Hamburger Hungária Kft. 2008-ban „Investors of the year“ díjat kapott. A Hamburger Hungária Kft. elsősorban hazai erőforrások felhasználásával előállított termékeinek nagy részét export piacon értékesíti, elsősorban a közép-, kelet- és dél-európai piacokon terjeszkedik. A hulladékpapír-alapú gyártási technológia a http://www.hamburger-hungaria.com magyar társadalom számára egy kiemelkedően környezetbarát alternatívát jelent, hiszen ezáltal a papír nem a hulladéklerakó telepeken vagy a hulladékégetőkben végzi, hanem éppen ellenkezőleg: egy magasabb hozzáadott értéket képviselő termék formájában visszakerül a gazdasági körforgásba. Így az új papírgyár építése egyúttal hazánkban a legnagyobb környezetvédelmi beruházás volt az elmúlt években. A kommunális szilárd hulladék város hulladékszállítási rendszerén belül folyamatosan elszállításra kerül. 2.6.4.

A levegő minőségének védelme

A tervezésiterületen belül a tervezett fejlesztések többsége – várhatóan mindegyike – környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenység lesz, amelyeket a Környezetvédelmi és természetvédelmi Felügyelőség mindig eseti mérlegelés alapján engedélyez. Ennek megfelelően a levegő minőségének védelme biztosított. A hatályos jogszabályok jogszabályok a gazdasági területeken belül jelentős zöldfelületkialakítást írnak elő a környezeti elemek védelme érdekében is, amit a módosított terv megőriz. 2.6.5.

Környezeti zaj elleni védelem

Zajvédelmi szempontból a közlekedési és üzemi eredetű zaj érinti a tervezési területet. Zajvédelmi szempontból a növénytelepítésen túl csak akusztikai védelemmel bíró nyílászárók elhelyezését és forgalomcsillapítást tud javasolni a terv. Zajvédelmi szempontból alkalmazni kell a 284/2007. (X.29.) Kormányrendeletet, amely a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól rendelkezik. 2.6.6.

Művi értékvédelem

A tervezési terület a település egészével együtt a Fejér Megyei Területrendezési Terv szerint a Világörökség-várományos terület övezetébe tartozik, de konkrét kijelölés még nem történt.Ugyanakkor a módosítással érintett területek művi értékekekt nem tartalmaznak. A tervezési

60

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




területre vonatkozó meglévő és módosított szabályozási terv tartalmazza a művi értékek védelmét biztosító előírásokat. A HÉSZ erre vonatkozó módosításokat nem igényel. 2.6.7.

Élővilág

Negatív hatásként jelennek meg a fejlesztések kivitelezése és üzemelése során keletkező zajterhelések, valamint az állatvilág számára jelentősebb optikai zavarással érintett területek. Az itt élő állatok szerencsére nagyvárosi környezetet tekintik életterüknek, ezért a fejlesztésekkel járó zavarás kisebb jelentőségű, mint a természeti területeken következne be ugyanez a fejlesztés. A város környezetvédelme, és élővilág védelme szempontjából is fontos a HÉSZ és SZT zöldfelületeinek megtartása illetve zöldfelületi fejlesztése. 2.7.

Közművek

A tervezett feltáró utak szabályozási szélességén belül, az út keresztszelvényében a teljes közműellátás biztosításához a szükséges közművezetékek: vízvezeték, földgázvezeték, villamosenergia ellátás és a távközlés kábele elhelyezhető, valamint az útburkolással kialakítható a felszíni vízelvezetés is. 2.7.1.

Vízellátás

A tervezési területen nincs üzemelő vízvezeték, ezért a terület ellátása Dunaújváros felől vagy a Kisapostagi hálózat felől biztosítható új vezetékek kiépítésével. A kisapostagi északi kialakítandó gazdasági terület teljes megvalósulása után 350 m3/nap többlet vízfogyasztást fog a Vízmű ellátási körzetben fellépni. Ezt a vízmennyiséget mind alapbázis, mind pedig hálózati szempontból a Vízmű szolgáltatni tudja. 2.7.2.

Szenny- és csapadékvízelvezetés

A tervezett gazdasági terület megvalósulása esetén a területen 350 m3/nap szennyvíz fog keletkezni, amely elvezetéséről és tisztításáról gondoskodni kell. Tisztítás szempontjából a 350 m3/nap szennyvizet a regionális szennyvíztisztító telep fogadni tudja. 2.8.

Villamosenergia- és földgázellátás

A várható villamosenergia növekményt a meglevő hálózatról a szolgáltató ki fogja tudni elégíteni. A szolgáltatási rendelet értelmében a szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásában rendezi, s az új igénylővel szolgáltatási megállapodást köt, amelyben a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíti. 2.9.

Távhőellátás

A tervezett új épületek energiaellátására a földgáz- és a távhőellátás kiépített hálózati rendszerei bővíthetők, de beruházásuk költsége sokszorosa lehet a földgázellátásnak, vagy alternatív energiahasználatnak. A továbbtervezés során majd a beruházó döntheti el, hogy melyik energiahordozót venné igénybe. 2.10.

Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség

A település természeti adottsága, hogy az energiaellátásban a megújuló energiahordozókat is figyelembe lehet venni. Közülük a fejlesztési területen a szélenergiának és a napenergiának van, illetve lehet jelentősebb szerepe energiagazdálkodási szempontból. 2.11.

Elektronikus hírközlés

Elektronikus hírközlés vonatkozásában is hasonló az eljárás, mint ahogy az villamosenergia ellátásra is vonatkozik, hogy a szükséges hálózatfejlesztést az igénybe vett szolgáltató saját beruházásban oldja meg, az igénylővel szerződést köt, s szolgáltatást annak megfelelően vállalja. 61

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 1.

1.1.

A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE

Településrendezési javaslatok 1.1.1.

Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer

Hatályos TSZT

TSZT javasolt módosítása - 1. változat

TSZT javasolt módosítása - 2. változat

A módosítással érintett területen belül a hatályos településrendezési eszközök tervlapjain gyűjtőútként szereplő közlekedési felületek módosítása javasolt. A Kisapostag-Dunaújváros közigazgatási határa mentén található, tervezett, nem kiépült, (a kiépült, meglévő, volt 62

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




hulladéklerakó megközelítését szolgáló) úttesttől keletre lévő szakaszának megszüntetését javasolja a a terv. A Hamburger Hungária Kft. dunaújvárosi telephelyének bővítése a kisapostagi területen a közigazgatási határ menti útszakasz megszüntetésével tud megvalósulni. További megszüntetésre javasolt útszakasz a Gksz mellett lévő "pipa formájú" véderdő és Gip területfelhasználási egységek közt lévő, közigazgatási határra merőleges gyűjtő útszakasz is. A hatályos tervekben meglévő ipari területek feltárását azonban biztosítani kell, ezért a terv új közlekedési felület kialakítását javasolja, de nem gyűjtőútként, hanem kiszolgáló útként. 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek A beépítésre szánt területek közül a Gksz területe növekszik a közigazgatási határ mellett megszűnő gyűjtő útszakasz nagyságával, valamint a véderdő területfelhasználási egység határának gyűjtőút szélességgel (22 m) délkeletre való tolódásával. A Gip területe szintén a növekszik a közigazgatási határ mellett megszűnő gyűjtő útszakasz területének nagyságával, illetve a Gip terület és a tőle keletre lévő véderdő közt található közlekedési felületek megszűnéséből eredő területek méretével növekszik. 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek A Gksz és Gip területek közt található "pipa formájú" véderdő területe bővül a mellette lévű gyűjtőútszakaszok megszűnése miatt délebbre csúszó, területfelhasználási egység határ hosszának növekedéséből eredően. A feltárást biztosító közlekedési felületek megváltoznak, egy részük megszűnik, egy részük új nyomvonalon tárja fel a ipari területeket. Szélességük a kiszolgáló út méretének megfelelően 22 mről 16 m-re csökken. A tervezett közterületi utak felülete összességében csökken. 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek csak módosítással érintett területen belül változnak. A feltárást biztosító közlekedési felületek megváltoznak, egy részük megszűnik, egy részük új nyomvonalon tárja fel a ipari területeket. Szélességük a kiszolgáló út méretének megfelelően 22 mről 16 m-re csökken. A tervezett közterületi utak felülete összességében csökken. Szerkezetet meghatározó, tagoló egyéb nyomvonalas elemek nem változnak a tervezési területen belül. Összességében a szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások sem módosulnak a településrendezési eszközökben. 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek A védőtávolságok a hatályos terveken is feltüntetésre kerültek Ezekben változás nem történik. A gázfogadót megközelítő – szerkezeti elemeket nem módosító – gázvezeték nyomvonala azonban a terepviszonyok miatt változott. Ezt a változást a födhivatali bejegyzésnek megfelelően a tervmódosítások tartalmazzák. Táj és természetvédelmi elemeket, területeket,kulturális örökségvédelmi elemeket nem érint a tervmódosítás. Az egyéb védelmi és korlátozó elemek mind a hatályos, mind a tervezett tervlapokon feltüntetésre került az alábbiak szerint: Természeti értékek, területek védőterületei  Helyi természetvédelmi terület-Természeti terület  Ökológiai hálózat  Natura 2000 területei 63

KISAPOSTAG-ÉSZAK:






Vízfolyások mentén külterületen 50-50-m-es védőtávolság a természetvédelmi törvénynek megfelelően tiltó jelölés a beépítésre vonatkozóan.

A főközlekedési közutak nyomvonalát kísérő biztonsági övezetét, valamint létesítményeinek helyigényét kell figyelembe venni.  Gyorsforgalmi utak mellett a tengelytől számított 100-100 m.  Országos főközlekedési utak mellett a tengelytől számított 100-100 m. Területi adottságból adódó korlátozások  Csúszásveszélyből adódó korlátozások a TSZT szerint  Nagyvízi mederből adódó korlátozások a TSZT szerint Vízellátás, szennyvízkezelés területén  Védő területek a vízmű kutak és azok hidrogeológiai védőidoma a terven feltüntetett kiterjedéssel. Lehetőleg helyben tartandók a regionális vízellátó gerincek nyomvonala, a vízmű és vízmű kutak területe. Új közműterület kijelölése Kisapostagon nem tervezett. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában  A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok (nyílt és fedett) területigénye védőterületként kezelendő. Fenntartás, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározott területek figyelembe vétele. (felszíni vizek, kutak, források, felszín alatti vízbázisok)  A Kisapostagi felszín alatti vízbázis utánpótlódási területe – az előzetes vizsgálatok szerint – Kisapostagot a rendezési terven ábrázolt hidrogeológiai védőterület használatát korlátozza. Villamosenergia ellátás vonatkozásában  A 120 kV-os vezeték nyomvonalát és az alállomások területét kell figyelembe venni.  Szélerőművek újratervezése esetén annak helyigényén túl a havária létesítményenként meghatározott 150 m-es védőtávolság jelent építési korlátozást.

szerint

Földgázellátással kapcsolatosan  A nagy-nyomású földgázvezetékek és egyéb szénhidrogén vezeték nyomvonalát, és azok biztonsági övezetét, valamint létesítményeinek helyigényét, továbbá a jelentősebb állóeszköz értékű nagy-középnyomású gerincelosztó hálózat nyomvonalát, biztonsági övezetét és létesítményeit is építési korlátozással járó védőterület veszi körül. Hírközlés vonatkozásában  Az optikai gerinchálózat nyomvonalát és a településen, vagy közelében üzemelő vezeték nélküli ellátást szolgáló antennák-bázisállomások helyét. 1.1.2.

A közigazgatási terület A módosítással érintett terület Gksz terület Gip terület Ev terület Közlekedési területek

A TSZT szerinti területi mérleg változásai Területi mérleg a hatályos tervre vonatkozóan Terület Terület Terület mérete ( ha) aránya aránya a a közigazgatási módosítással területhez érintett (%) területhez (%) 958 1635,723 100 58,566 100 6,113 2,768 18,579 34,393 2,826

4,726 31,723 58,725 4,825

0,493 3,311 6,129 0,503

64

Területi mérleg a 1. változatú tervre vonatkozóan Terület Terület Terület mérete ( ha) aránya aránya a a közigazgatási módosítással területhez érintett (%) területhez (%) 958 1635,723 100 58,566 100 6,113 4,144 18,267 35,099 1,055

7,076 31,190 59,930 1,801

0,738 3,256 6,256 0,188

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



A közigazgatási terület A módosítással érintett terület Gksz terület Gip terület Ev terület Közlekedési területek

1.1.3.


Területi mérleg a hatályos tervre vonatkozóan Terület Terület Terület mérete ( ha) aránya aránya a a közigazgatási módosítással területhez érintett (%) területhez (%) 958 1635,723 100 58,566 100 6,113 2,768 18,579 34,393 2,826

4,726 31,723 58,725 4,825

0,493 3,311 6,129 0,503

Területi mérleg a 2. változatú tervre vonatkozóan Terület Terület Terület mérete ( ha) aránya aránya a a közigazgatási módosítással területhez érintett (%) területhez (%) 958 1635,723 100 58,566 100 6,113 4,144 18,581 35,099 0,740

7,075 31,726 59,930 1,263

0,738 3,311 6,256 0,132

Szabályozásból eredő változások

1.1.3.1. Szabályozási terv változtatására tett javaslatok A tervezési területen az övezeti előírások nem változnak, csak a SZT igazodik a TSZT módosításához. A vizsgálati munkarészben bemutatásra kerültek a hatályos HÉSZ előírásai az övezetekre vonatkozóan. A tervlapokon pedig a gyűjtő utak megszüntetése, illetve új nyomvonalon való kialakítása miatt a szabályozási vonalak és övezeti határok módosultak, amelyeket követtek az egyéb szabályozási elemek. Hatályos SZT

65

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




SZT javasolt módosítása - 1. változat

SZT javasolt módosítása - 2. változat

Az alternatívákkal kapcsolatban mind tervezői, mind főépítészi javaslat, hogy a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38 § (3) bekezdés szerinti egyeztetési eljárás végén Kisapostag Önkormányzata döntsön valamelyik alternatíváról a beérkező véleményező szervek véleményének ismeretében. Így a tervezési folyamat korrekten lezárható, az állami főépítész záróvéleménye, illetve az esetleges érdekegyeztető tárgyaláson egy egységesen kezelhető, egy alternatívás anyag vitatható meg. 66

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



2.

2.1.


SZAKÁGI MUNKARÉSZEK

Tájrendezési javaslatok 2.1.1.

Táj- és természetvédelemi javaslat

A tájvédelem része többek között a beépített területek által okozott károsítások kivédése, a meglévő esztétikai értékű táj- és településkép alkotó elemek megőrzése is. Az épített környezetben találhatók olyan élő elemek, amelyek ugyan természeti értékük alapján természetvédelmi oltalomra nem érdemesek, de környezetjavító, és esztétikai értékük alapján megőrzésük fontos. A meglévő és megtartott területi fejlesztési/rendezési javaslatok a település optimális területhasználat megteremtését célozzák, törekedve a település működtetésének, fejlesztési igényeinek, a jó életminőséget biztosító környezet megteremtésének, valamint lehetőség szerint a természeti és a környezeti értékek hosszú távú megóvásának igényeit is. A zöldfelület megőrzésére és a zöldfelületi elemek fejlesztésre vonatkozó javaslatok ennek a célnak az eléréséért fogalmazódtak meg. A módosítási szándékok az ipari táj használatában a tervezési területen jelentősen változást nem okoznak. 2.1.2.

A biológiai aktivitásérték számítása

Az OTÉK előírásának megfelelően, a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet szerint a biológiai aktivitásérték számítását mind a hatályos, mind a tervezett TSZT területfelhasználás alapján el kell végezni, és az új érték nem lehet alacsonyabb, mint a régi a területre vonatkoztatva.

Területfelhasználás

Gksz Ev Köu Gip Köu Ev Összesen Különbség

Területfelhasználás

Gksz Ev Köu Gip Köu Ev Összesen Különbség

BIAÉ a hatályos tervre vonatkozóan Terület 9/2007.(IV.3.) Számított mérete ( ha) ÖTM BIAÉ rendelet szerinti szorzó 2,768 0,4 1,107 1,593 9 14,334 0,675 0,6 0,405 18,579 0,4 7,432 2,151 0,6 1,291 32,799 9 295,199 319,768

BIAÉ a 1. változatú tervre vonatkozóan Terület 9/2007.(IV.3.) Számított mérete ( ha) ÖTM BIAÉ rendelet szerinti szorzó 4,145 0,4 1,658 2,042 9 18,379 1,055 0,6 0,633 18,266 0,4 7,30 0 0,6 0 33,057 9 297,511 325,488 + 5,719

BIAÉ a hatályos tervre vonatkozóan Terület 9/2007.(IV.3.) Számított mérete ( ha) ÖTM BIAÉ rendelet szerinti szorzó 2,768 0,4 1,107 1,593 9 14,334 0,675 0,6 0,405 18,579 0,4 7,432 2,151 0,6 1,291 32,799 9 295,199 319,768

BIAÉ a 2. változatú tervre vonatkozóan Terület 9/2007.(IV.3.) Számított mérete ( ha) ÖTM BIAÉ rendelet szerinti szorzó 4,145 0,4 1,658 2,042 9 18,379 0,740 0,6 0,444 18,582 0,4 7,433 0 0,6 0 33,057 9 297,511 325,425 + 5,656

67

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



2.1.3.


Zöldfelületfejlesztési javaslat

A hatályos SZT-hez hasonlóan a módosítás megtartja a szükséges zöldfelületkialakításokat. Az övezet zöldfelületi előírások sem változnak. 2.2.

Közlekedési javaslatok

A közvetlen főúthálózati kapcsolatok nem változnak. A Kisapostag és Dunaújváros határán tervezett papírgyári fejlesztés megközelítését a határ déli oldalán kialakítandó közúton javasoljuk biztosítani. A tervezett új út 6.sz. főúti kapcsolatát az 51124 jelű bekötő út csomópontjának körforgalommá fejlesztésével. A terület észak-déli gyűjtőútja: tervezési kategóriája B.V.c.B szabályozási szélesége: 22 m. 2.2.1.

Parkolás

A tervezett fejlesztések esetén a gépjárművek parkolása telken belül mindenhol megoldható, a vonatkozó előírások nem változtak a módosítás során. 2.2.2.

Kerékpárutak

A településen kerékpárút nincs. A település területét az országos kerékpárút törzshálózat nem érinti. Szintén nem érinti a települést a Fejér megyei településrendezési tervben szereplő kerékpárút hálózat nyomvonala sem. A kerékpáros forgalom nem jelentős. Önálló kerékpárutat a terv nem jelöl ki, de a Dunaújvárosi iparteleppel összekötő gyűjtőút szabályozási szélességén belül javasolja annak kialakítását. 2.2.3.

Önálló gyalogutak, járdák

A települési közúthálózaton a közúti és gyalogos forgalmat szét kell választani. A kiépítés lehetősége a tervezett közutakon biztosítva van. Mintakeresztszelvények

68

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




69

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



2.3.


Közművesítési javaslatok

A közműfejlesztési feladatok között szerepel a területfejlesztés során új beépítésre, hasznosításra, funkcióváltásra javasolt területek közműellátásának a megoldása. A területen jelenleg nincs kiépített közműellátás, ezért célszerű a területet feltáró utak kiépítésével egyidejűleg, előközművesítésként a közműellátást szolgáló hálózatot is megépíteni. Az új beépítés, új területhasznosítás lehetőségének, különösen a funkcióváltásra jelölt területeken már feltételként kell meghatározni, hogy a beépítés, hasznosítás csak a megfelelő, környezetvédelmi követelményeket kielégítő, közműellátás biztosítása esetén engedélyezhető. Ha a közműveket nem lehet egyidejűleg kiépíteni, és az egyes közművek külön-külön, hagyományos közműfektetéssel épülnek, akkor úgy kell az egyes közműveket elhelyezni, hogy a később építésre kerülő közmű számára is a számára optimális elhelyezési lehetőség biztosított legyen. A később építésre kerülő vezetéket is figyelembe kell venni, nehogy az elhelyezése ellehetetlenüljön. A közművek ágazati előírás szerinti védőtávolsága biztosítható az utak szabályozási szélességén belül. Ahol a közművek szükséges védőtávolsága átnyúlik a magán-telkekre, ott az érintett telkeken szolgalmi jogi bejegyzéssel kell biztosítani a védőtávolság helyét. Szolgalmi jog beépítésre jelölt telekrészt nem terhelhet, építési korlátozást nem okozhat. A közműfejlesztési feladatok között kell említeni az esztétikai igények kielégítési szükségességét, amely a település vonzóképességének a növelését szolgálja. A komfortosabb környezet kialakítási igénye, az utak és közterületek állapotának, látványának javítását teszi szükségessé. A tervezett új beruházás új közműfogyasztóként is jelentkezik, amelynek a teljes közműellátását kell megoldani. A térségben haladó közművek ennek lehetőségét biztosítani tudják. 2.3.1.

Vízellátás

A gazdasági terület ellátására a feltáró utakban meg kell építeni a vízellátó vezetékeket. Az ellátó hálózatot – ahol lehetséges – körvezetékes módon javasolt kialakítani, mert ezzel lehet korszerű ivó és tüzivíz ellátást biztosítani. A hálózatot a megfelelő tüzivíz ellátás biztosíthatósága érdekében NÁ 100-as mérettel kell megépíteni, a vezetékekre az ágazati szabvány szerint megadott helyekre föld feletti tűzcsap felszerelése szükséges. Kisapostag és a tervezési terület legmagasabban fekvő területei 145 mBf.-i szinten vannak, ahol az ellátáshoz nyomásfokozott zóna létrehozására van szükség. A papírgyár bővítésére a működéshez szükséges ipari víz a papírgyári ipari víz rendszeréből történik. A nyers ipari vizet az ISD Power Kft. szolgáltatja a papírgyár részére. A szolgáltatott víz 85 %-ban egyszer már hűtésre használt Duna víz, 15 %-ban nyers Duna víz. A megfelelő vízminőséget a papírgyár saját vízelőkészítője állítja elő. 2.3.2.

Szenny- és csapadékvízelvezetés

A szennyvizek elvezetése szempontjából elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot a gazdasági terület minden utcájában a szükséges hosszban kell megépíteni és a hálózat által összegyűjtött szennyvizeket a már meglevő szennyvízcsatorna hálózatba kell juttatni. A terület topográfiai adottságára tekintettel a szennyvizek összegyűjtése gravitációs hálózattal lehetséges, a mélypontoknál átemelő műtárgy segítségével lehet a továbbszállítást megoldani. A befogadó szennyvíz nyomóvezetékre csak végátemelő berendezés és nyomóvezeték segítségével lehet rácsatlakozni. A tervezett útburkolatokról lefolyó csapadékvizek elvezetésére nyílt árkos vagy zárt csapadékcsatornás csapadékvíz-elvezető rendszert kell kialakítani, a csapadékvíz végbefogadójaként a Dunát lehet figyelembe venni. A területről a jelenlegit meghaladó többlet csapadékvíz elvezetését a gyűjtőhálózat befogadni nem tudja, így a területen belül a víz visszatartását meg kell oldani.

70

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A telkeken belüli útfelületekről és építményekről elfolyó csapadékvizeket a telkeken belül javasolt záportározóban visszatartani, és abból a vizeket csak csökkentett kifolyással a telekről kivezetni. Javasolt az így tárolt víz hasznosítása (öntözésre, mosdó helységekben öblítésre,..) 2.3.3.

Energiaellátás

2.3.3.1. Villamosenergiaellátás A gazdasági területen várható prognosztizált (a megengedett beépítés teljes megvalósulása, annak intenzívebb hasznosítása esetén, a fogyasztói transzformátor kapcsokra vetítve az igény felfutása akár 15 MW is lehet) villamosenergia igény kielégítését a település meglevő jelenlegi hálózati rendszeréről komolyabb háttérfejlesztés nélkül, reálisan az első jelentkező 1-2 MW igényen túli igényeket már biztosítani nem lehet. Reálisan a tervezés távlatáig a távlatra prognosztizált igény 30-40 %-a jelentkezik, azaz kb 3-4 MW villamosenergia igény, amelynek ellátása csak háttérfejlesztéssel oldható meg. Ennek ellátása érdekében a jelenlegi táppontnak tekinthető alállomáson a megfelelő kapacitás-bővítést meg kell valósítani és az alállomástól a tervezés távlatáig várható igények kielégítéséhez egy új kábelkör kiépítése szükséges. A nagyobb távlati igények kielégítésére és esetleg megjelenő koncentráltan nagyobb villamosenergia igényű vállalkozás esetén további új kábelkör kiépítés igényével kell számolni. Ez, a tápponttól indítandó új kábelkör fűzi majd fel a kialakításra kerülő telkeken belül elhelyezendő transzformátorokat. Kábelkörre 1 MW kapacitású transzformátorok elhelyezési lehetőségével 6 fogyasztói transzformátor állomás telepítési igénye prognosztizálható. A transzformátor állomáshelyeket úgy kell kiválasztani, hogy azok lehetőleg közvetlen a telek határra kerüljenek, a szolgáltató azokat a közterület felől tudja karbantartani és az, azokról induló közterületen fektetendő kisfeszültségű elosztóhálózatról a szomszédos fogyasztók is kiszolgálhatók legyenek. Az egyes transzformátor állomáshelyeket pedig úgy kell kialakítani, hogy nagyobb egységteljesítményű transzformátor gép befogadására is megfeleljen. A várható távlati fajlagos igénynövekedést egyszerű kapacitás növelő gépcserével meg lehessen oldani. A transzformátorokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet az egyes fogyasztási helyek ellátását megoldani. A gazdasági terület közvilágítására kábelhálózatot kell kiépíteni, amely a lámpatestek energiaellátását biztosítják. A lámpatestekben csak energiatakarékos fényforrás használható. A lámpatestek, illetve a fényforrás magasságával az utcák-közterületek hangulatát lehet alakítani. Az egyes telkeken belül kiépítendő térvilágítást energiagazdálkodás érdekében célszerű kellően összehangolni a közterületekutcák közvilágításával. 2.3.3.2. Földgázellátás A gazdasági célú hasznosításra javasolt területnek a termikus célú energiaellátásának beruházási és üzemeltetési szempontból is optimális energiahordozóként a földgáz javasolható. Vele automatikus üzemvitelű, jól szabályozható, egyedi hőtermelő berendezésekkel önálló, független hőellátási mód alakítható ki. Természetesen beruházói szándék alapján a termikus energiaellátás megoldására a szomszédos település felöl a távhőellátás is figyelembe vehető. Kisapostag már beépített területén a gázellátást a Dunaújváros környéki gázellátó rendszerről biztosítják. A vizsgálatok szerint a MOL gázátadó mellé telepített nagy/nagy-középnyomású nyomásszabályozó, mint bázis biztosítja a Dunaújváros környék településeinek, ezek között Kisapostag gázellátását is. A nyomás-szabályozótól egy gerincvezeték indul Kisapostag község felé.

71

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




A Kisapostag felé üzemelő nagy-középnyomású vezetékről kell gazdasági területek ellátását kiépíteni a szomszédos területek egyidejű gázellátási igényének is a figyelembe vételével. A gerinchálózatra telepítendő nyomáscsökkentőtől az egyes fejlesztési területek irányába középnyomású elosztóhálózatot kell építeni. A középnyomású elosztóhálózatról építhető ki az egyes ingatlanok bekötése, s ezzel a gázellátása megoldható. A gazdasági területen belül az elosztóhálózatot középnyomáson kell kivitelezni. Ez esetben az egyes gazdasági telkek bekötése középnyomásról történne. Ezért telkenként helyi, házi nyomásszabályozó elhelyezési igényével kell számolni. A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb energiaforrások (a napenergia) is figyelembe vehetők. Ezek azonban nem az egyszeri beruházást, csak az éves energiafelhasználást csökkenthetik. 2.3.3.3. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség A tervezési területen belül, korábbi ezirányú vizsgálatok alapján szélerőművek elhelyezésére is van lehetőség. Ezek számára építési hely kijelölése nem szükséges, csak a szélerőművek által termelt transzformátor állomás és a kezelőépület számára kell építési helyet kijelölni. A kedvező fekvésű napos területeken 2000 körüli napsütéses órányi napenergiát lehet hasznosítani. Az aktív napenergia hasznosítására is figyelemmel kell lenni a továbbtervezés során. Az aktív napenergia hasznosítására napkollektorok, napelemek telepítése szükséges. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. 2.3.3.4. Hulladékenergia hasznosítása A tervezett fejlesztési területén a Hamburger Hungária Kft. a feldolgozás során megtermelt technológiai energiát újrahasznosítja majd. A keletkező gőz és biogáz turbinákat hajt, a felesleges gőz pedig hűtés után vízként újrahasznosul. A keletkező hulladékok egy része (rostiszap, biológiai iszap, reject hulladék) energiát termelve elégetik, segítve a papírgyártás folyamatát. 2.3.4.

Hírközlés

Az elektronikus hírközléssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy az alanyi jogú, személyhez kötött szolgáltatás, így teljesen egyéni megállapodás alapján történik. 2.4.

Környezeti hatások és feltételek 2.4.1.

A talaj-, illetve a felszíni és felszín alatti vizek védelme

A földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyeződés-érzékenysége, védelme szükségessé teszi, hogy a Településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban az újonnan beépítésre kerülő területek, továbbá mindennemű tevékenység folytatása csak a talaj és a felszíni vizek szennyezését kizáró módon történhet. A talajszennyeződések megakadályozása érdekében tartalmaz előírásokat a HÉSZ. Az egyes tevékenységek folytatása, létesítmények elhelyezése esetén szükséges megfelelő műszaki védelem – a talajszennyezés típusától függően víz, vagy szénhidrogén-záró aljzat – megvalósítására Fejlesztési szándékok megvalósításának feltétele a közcsatorna-hálózatra való rákötés új épületek, épületbővítmények kialakítása során. A gazdasági területek fejlesztésekor minden esetben egyedi mérlegelés eredményeként kaphatnak engedélyt a környezetvédelmi hatóságoktól a beruházók. A papírgyár a keletkezett szennyvizeinek tisztítását saját tisztítóművében végzi a környezetvédelmi engedélyek alapján. A keletkezett rostiszap és biológiai iszap elégetésre kerül, ami nem szennyezi a talajt, illetve felszíni és felszín alatti vizeket. 72

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



2.4.2.


A termőföld védelme

A termőföld védelme tekintetében a HÉSZ a vonatkozó előírásainak kiegészítésére nincs szükség. Az erózió elleni védelem és az épületek, építmények környezetbe illeszkedő elhelyezése érdekében a rézsűk legnagyobb meredeksége nem lehet nagyobb 25 foknál, az egy tagban kialakítható rézsűk legnagyobb magassága 1,5 m. Ha 1,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget kívánnak rézsűvel áthidalni, a tereprendezés során a terepet tagolni kell, a rézsűt több tagban kell kialakítani, az egyes rézsűk között legalább 1,0 m széles növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. A rézsű felületének legalább fele talajtakaró vagy cserjékkel való beültetési kötelezettsége erózió védelmi érdekből is szükséges. A környezetbe illeszkedő támfalak kialakítása érdekében a támfalak megengedett legnagyobb magassága 3 m, és növényzettel takarása szintén fontos. 2.4.3.

Hulladékkezelés

Hulladékkezelés tekintetében a HÉSZ vonatkozó előírásainak kiegészítésére nincs szükség. Itt is elmondható, hogy a gazdasági területek fejlesztésekor minden esetben egyedi mérlegelés eredményeként kaphatnak engedélyt a környezetvédelmi hatóságoktól a beruházók. 2.4.4.

A levegő minőségének védelme

A levegő minőségének védelme érdekében a HÉSZ vonatkozó előírásainak kiegészítésére nincs szükség. A környezetvédelmi hatósági engedélyekben szennyezőforrásokra megfogalmazott határértékek és technológiai előírások és az ellenőrzések biztosítják a levegőminőségének védelmét. A hatályos tervek és a módosítási javaslatok is olyan olyan zöldfelületkialakítási előírásokat fogalmaznak meg, melyek elősegítik a levegőminőség védelmét is. 2.4.5.

Környezeti zaj elleni védelem

A tervezési terület fokozatos beépülésével a zajhatások fokozódni fognak. Zajvédelmi szempontból azonban a HÉSZ vonatkozó előírásainak kiegészítésére nincs szükség. 2.4.6.

Művi értékvédelem

A jelenlegi módosítás nem sérti a művi értékvédelem érdekeit. A HÉSZ idevonatkozó módosításaira nincs szükség. 2.4.7.

Élővilág

A tervmódosítás nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek az élővilág szempontjából többletterhelést eredményeznének. A hatályos tervekben lévőlehetőségek és adottságok sem változtak. Az élővilág védelmét biztosító HÉSZ előírások kiegészítésére jelenleg nincs szükség.

73

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 1.

HATÁROZATTERVEZET Kisapostag Község Önkormányzatának …./2014. sz. határozata Kisapostag Településszerkezeti Tervének módosításáról

Kisapostag Önkormányzata …./2014. sz. határozatával jóváhagyja Kisapostag Község Településszerkezeti tervének módosítását

(1) Kisapostag Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) a.) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. §. (1) és 6/A § (bekezdésében foglalt ) feladatkörében eljárva, azok rendelkezéseivel összhangban határoz Kisapostag Településszerkezeti Tervének (továbbiakban: TSZT) módosításáról. (2) A Településszerkezeti Terv módosítás területi hatálya Kisapostag község 6.sz. út-Dunaújvárossal határos közigazgatási határa-Duna folyam-m8 híd által határolt területére terjed ki. (3) Kisapostag Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 181/2010. (XII.13.) számú képviselőtestületi határozat 2. sz. mellékletét képező településszerkezeti tervlap helyébe a módosítással egybeszerkesztett, jelen határozat …. sz-ú mellékletét képezőHM-01 tervlap lép. Felelős: a határozat végrehajtásáért: A polgármester Határidő:

a végrehajtás folyamatos, a felülvizsgálat közgyűlési előterjesztésére: 2014. ……

Kisapostag, 2014. ....................... .......

Nagy Attila

dr. Horváth Zsolt

Polgármester

Jegyző

74

Kisapostag Község Önkormányzat Képviselő testületének…/2014. (….) önkormányzati határozat 1. sz. melléklete

Kisapostag Község Önkormányzat Képviselő testületének…/2014. (….) önkormányzati határozat 2. sz. melléklete

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



2.


RENDELETTERVEZET

Kisapostag Község Önkormányzat Képviselő testületének …/2014. (….) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 2010. (V.16.) önkormányzati rendelet módosításáról

Kisapostag Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) a.) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. §. (1) és 6/A § (bekezdésében foglalt ) feladatkörében eljárva, az építési helyi rendjének biztosítása érdekében Kisapostag Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2010. (X.8.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: HÉSZ) a következők szerint módosítja: 1. § A Kisapostag építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 19/2010. (V.16.) önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete e rendelet …. sz. mellékletének tervlapi tartalmával módosul. 2. § (1) Jelen rendelet a jóváhagyását követő 30. napon lép hatályba, előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet a hatályát követő napon hatályát veszti.

............................................................. Nagy Attila

.......................................................... dr. Horváth Zsolt

Polgármester

Jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet 2014

-én kihirdetésre került. dr. Horváth Zsolt jegyző

77

Kisapostag Község Önkormányzat Képviselő testületének…/2014. (….) önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete

Kisapostag Község Önkormányzat Képviselő testületének…/2014. (….) önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



3.


ELŐZETES VÉLEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÓ

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. sz. melléklete szerint (2013. decemberi állapot) megkeresett államigazgatási szervek Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda

Részt vesz

+

Vélemény

1. levél:

Papír és digitális

Felhívta még a figyelmet az Étv, OTÉK tartalmi és mai előírásaira, valamint a további egyeztetés részletes menetére.

2. levél:

Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály

Dokumen -tálás kért formája

Nem nyilatkozott

80

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály

Fejér Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály

Megyei

Fejér Megyei Kormányhivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatósága

Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve


+

Nem nyilatkozott

+

digitális

+

digitális

Nem nyilatkozott

Digitális

+

81

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



Forster Gyula Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Országos Vízügyi Főigazgatóság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság – Légügyi Hivatal NSA Főosztály repülőtéri és Környezetvédelmi Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság – Út- és Hídügyi Főosztály Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság


Nem nyilatkozott

Nem nyilatkozott Papír és digitális

+

Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott

Nem nyilatkozott Nem nyilatkozott

Nem nyilatkozo tt

+


82

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Baracs Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Apostag Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Nagyvenyim Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Egyéb szervek Mezőföldi Víziközmű Kft.


digitális

+


+

1. levél: Véleményét csak később tudja megadni a közgyűlés időpontja miatt 2. Levél: részt kíván venni Nem nyilatkozott

Nem nyilatkozott

Nem nyilatkozott

Regionális

Fejér Megyei Mérnöki Kamara

83

digitális

KISAPOSTAG-ÉSZAK:



4.


ELŐZETES VÉLEMÉNYEK

84

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




85

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




86

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




87

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




88

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




89

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




90

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




91

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




92

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




93

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




94

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




95

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




96

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




97

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




98

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




99

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




100

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




101

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




102

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




103

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




104

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




105

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




106

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




107

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




108

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




109

KISAPOSTAG-ÉSZAK:




110

maps BEREK TÁJÉPÍTÉSZ IRODA KFT április 25

Recommend Documents